|
LIV. évfolyam 259. (15222.) sz. |
2002. november 6., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerint nyugtalanítóan magas a romániai bankok deviza alapú hiteleinek aránya a lejben nyújtott hitelekhez képest. Mugur Isarescu, a BNR kormányzója a hét elején szokatlanul keményen figyelmeztetett a várható veszélyekre.
A BNR az elsô, óvatos jelzéseket követôen a múlt héten módosította a bankok számára elôírt kötelezô tartalékolást. Ennek megfelelôen a bankok a devizaállomány után az eddigi 22 százalék helyett 25 százalékot kötelesek tartalékba helyezni, míg a lejállomány kötelezô tartalékát 22 százalékról 18 százalékra csökkentették.
A devizaalapú bankhitelek már tavaly 58 százalékkal szaporodtak. Az idén, az év elsô nyolc hónapjában a bôvülés megközelítette a 48 százalékot. A gazdasági sajtó által ismertetett legfrissebb adatok szerint az összes román bankhitelnek 72 százaléka deviza - dollár vagy euró - alapú.
A külföldi valuták népszerûségét a lej iránti bizalmatlanságon kívül az idén az is jócskán erôsítette, hogy a dollár az év elejétôl mostanáig csak hat százalékkal erôsödött a lejjel szemben, és az elmúlt hét hónapban a lej dollárral szembeni árfolyama lényegében változatlan maradt. A szokatlanul stabil lej/dollár árfolyam mellett a deviza alapú hitelek ugyancsak kedvezônek bizonyulnak a lejhitelekkel szemben, mivelhogy a román bankok deviza alapú hiteleinek kamata 6-12 százalék, a lejhitelek után pedig 30 százalékot meghaladó kamatot számolnak fel.
- Ha a külföldi valutákban jegyzett eladósodás ilyen mértékben folytatódik, a kialakuló aránytalanság az egész hitelrendszer normális állapotát veszélyezteti, és az adósok lesznek az elsôk, akik ennek kárát megszenvedik - figyelmeztetett Mugur Isarescu.
A BNR kormányzója szerint "az eldollárosodás" szûkíti a pénzügypolitika mozgásterét, ami ahhoz vezethet, hogy a román gazdaságra nem a központi bank döntései lesznek hatással, hanem az, hogy "milyen szél fúj" a nemzetközi piacokon.
Mugur Isarescu szokatlan módon pontos elôrejelzésekkel is szolgált. Szavai szerint az várható, hogy hamarosan 5 százalékkal gyengülni fog a lej a dollárral szemben, és ekkor már a valuta alapú hitelek költségei meghaladják a lejben felvett hitelekét.
Isarescu arra is felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai és a latin-amerikai felemelkedô gazdaságokat megrengetô pénzügyi válságok "központjában ott állt a deviza alapú hitelek rohamos elterjedése is".
Jugoszlávia és Románia kisebbségvédelmi megállapodást írt alá hétfôn, az egyezményt Ion Iliescu államfô belgrádi látogatása alkalmával látta el kézjegyével Goran Svilanovic jugoszláv és Mircea Geoana román külügyminiszter.
Az egyezmény aláírása elôtt Iliescu tárgyalt Vojislav Kostunica jugoszláv államfôvel és Dragisa Pesic miniszterelnökkel. Iliescut közel 30 romániai üzletember kísérte el kétnapos jugoszláviai látogatására.
Kostunica a megbeszélés után reményét fejezte ki, hogy a kisebbségvédelmi megállapodás javítani fogja Romániában élô szerb, illetve a szerbiai Bánátban és a Timok völgyében élô románok és vlahok helyzetét. A jugoszláv államfô szerint a két ország hamarosan az oktatás és a kultúra terén történô együttmûködésrôl szóló megállapodást is aláír, amely ugyancsak hozzájárul majd a kisebbségek helyzetének javításához. Iliescu azt hangoztatta, hogy a kisebbségvédelmi megállapodást a két ország "de-mokratikus irányultságáról, toleranciájáról és európai szellemiségérôl" tanúskodik.
A jugoszláv és a román államfô megbeszélésein szó volt a többi között a kétoldalú és regionális együttmûködésrôl, a szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni harcról, illetve a Duna menti együttmûködésrôl is.
Iliescu azt javasolta tárgyalópartnerének, hogy Jugoszláviának is legyen állandó képviselete a szervezett bûnözés elleni délkelet-európai regionális központban (SECI), amely Bukarestben mûködik. A román államfô közölte, hogy országa támogatja Jugoszláviát abban a törekvésében, hogy újra elfoglalja méltó helyét a nemzetközi és regionális intézményekben. Emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO-csatlakozás küszöbén áll, és már nyolc éve részt vesz a NATO békepartnerségi programjában, ezért e téren szerzett tapasztalataival szívesen segítené Jugoszláviát a NATO-programhoz való csatlakozásban, illetve más euroatlanti integrációs folyamatokban.
Ion Iliescu államfô kedden a jugoszláviai román közösség képviselôivel találkozott. Az elnök elmondta, hogy a román állam nem mindig teljesítette a határon túli románok ügyének támogatásával kapcsolatos kötelességét, hogy ne sérüljenek a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatai.
"Nem mindig teljesítettük a kötelességünket. A szomszédokkal való kapcsolataink érdekében elôvigyázatosabbak és visszafogottabbak voltunk a határon túli románok támogatásában", jelentette ki Iliescu.
"A magyarok leckét adnak nekünk. Ôk kitartóan védik a magyarok érdekeit, néha túlzásba esnek, azonban nem kellene példát vegyünk a túlzásokból és szélsôségekbôl".
Iliescu közölte, a bukaresti vezetés lehetôségeihez mérten többet fog tenni a határon túli románok támogatásáért, a pénzügyi segítséget is beleértve.
Az államfô elmondta, Bukarest bátorítja a határon túli románokat, hogy legyenek lojális állampolgáraik azoknak az országoknak, amelyekben élnek. Leszögezte: a román állam a román társadalom összetevôjének tekinti a nemzeti kisebb- ségeket, az állampolgárok pedig etnikai származásuktól függetlenül egyenlôek.
Az új fûtôidény kezdetén megint csak azt voltak kénytelenek konstatálni a városgazdák és az Energomur távhôszolgáltató vezetôi, hogy újabb fogyasztók tömege elégelte meg közös "jótéteményeit". A rendszerrôl leválók számának növekedése pedig már-már a rendszer mûködtetését veszélyezteti. Hiába vallják képzett energetikusok, hogy a teljes tömházakat kiszolgáló hôközpontok képezik a leggazdaságosabb megoldást, a számlák evidenciája szerint még mindig kevésbé költséges az egyetlen lakást ellátó hôközpontok beszerelése. A környezetszennyezés mértékének növekedése pedig túlságosan elvont érv ahhoz, hogy hasson azokra a fogyasztókra, akiknek a fûtésidény erôsen próbára teszi a családi költségvetését.
Mégis, ha az energetika tudományának minden számítása szerint mégiscsak jobban kifizetôdô a közös, vajon miért mondanak ennek ellent a számlák? A válasz alighanem az Energomur éveken át tartó rossz menedzselésében keresendô. A távhôszolgáltató ugyanis csak akkor ébredt rá a modernizálás, az egyéni fogyasztásmérés szükségességére, amikor a piac (értsd: a rendszert faképnél hagyó fogyasztók) ellene fordult. Nosza, végre, felmerült a szolgáltató privatizálásának az ötlete. Jobb késôbb, mint soha.
Hiába volt azonban a versenykiírás, senki sem jelentkezett. Hogyan is jelentkezhetett volna, amikor a feladatfüzet olyan aberrációkat tartalmazott, amilyet egyetlen épeszû magánvállalkozó sem vállalhatott volna. Többek között azt, hogy az új tulajdonos átvállalja a felhalmozott százmilliárdos nagyságrendû adósságokat, illetve 4 millió euróban állapították meg a cég vagyonát. A sikertelenség, úgy tûnik, kissé józanabbá tette a városatyákat, s a csütörtöki tanácsülésen újabb kiírást fogadtak el, amely már kedvezôbb feltételeket kínál a potenciális vásárlónak.
Mégis, továbbra is kétséges, hogy lesz jelentkezô, aki átvállalná a szolgáltatást. Nagyon bátornak, illetve rendkívül tôkeerôsnek kell lennie ugyanis annak, aki a jelenlegi törvényes keretek, energiaárak, valamint lerobbant infrastruktúra mellett vállalkozik a feladatra. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Meg jogos aggodalommal, hiszen a cechet így is, úgy is mi álljuk.
A Romániai Magyar Könyves Céh 2002. november 7-9. között rendezi meg a nyolcadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. A rendezvénysorozat megnyitójára holnap délelôtt 10 órakor, a Nemzeti Színház elôcsarnokában kerül sor, melyet háromnapos könyvvásár, számos könyv bemutatása, rangos irodalmi est, kerekasztal és író- olvasó találkozó követ.
Holnap a csíkszeredai Pallas-Akadémia standjánál Páll Lajos dedikál, bemutatják a Legszebb tányér címû új kötetét. Sajnálattal közöljük, Kányádi Sándor nem jön el, következésképp a beharangozott, a Bolyai Farkas líceum dísztermében Kányádi Sándorral tervezett író-olvasó találkozó is elmarad. A Bibliofil könyvesboltban 15 órakor az Erdélyi Magyar Könyvklub. A kiadó Betegségenciklopédia címû kötetét dr. Ábrám Zoltán és dr. Brassai Zoltán mutatja be. 16 órakor Könyvkultúra, könyvvásárlás és olvasás címen kerekasztal-beszélgetést tartanak a magyarság könyvvásárló szokásairól. Elôadók: a Mentor részérôl Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyvklub másfél éves tapasztalatairól Bencze Tibor, a pallas- Akadémia Kiadóról Tôzsér József és a Tulipán kft.-rôl Bálint Zoltán beszél. Ugyancsak 16 órakor a színház elôcsarnokában mutatkozik be a magyarországi Apáczai Kiadó. Ezt követôen a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szervezésében kerül sor Hegedûs Tünde és dr. Szabó Tibor szegedi, illetve Marton Ágota Mártha és Kulcsár Erzsébet képzômûvészeti kiállításának megnyitójára.
17 órakor a Stúdió színház elôcsarnokában a Mentor Kiadó. Nagy Attila A tübingeni asztalos c. verseskötetét és Király Kinga Júlia Mágnus c. drámakötetét kovács András Ferenc méltatja, közremûködnek a Színmûvészeti Egyetem hallgatói. Félórával késôbb a színház protokolltermében mutatkozik be a kolozsvári Koinónia Kiadó. Bemutatják Visky Ferenc Fogoly vagyok c. emlékiratát és Kecskeméthy István Bibliáját.
A nap eseménye lesz az irodalmi est 18 órától a Stúdió színház nagytermében, dr. Buday Katalin irodalomtörténész beszélget Lázár Ervin Kossuth-díjas íróval és Závada Pállal, a Magvetônél megjelent, rendkívüli közönségsikert aratott Jadviga párnája címû regény szerzôjével.
A pénteki programot holnapi lapszámunkban közöljük, annyit elôre beharangozhatunk: 2002. november 8- án, pénteken 17.30-tól a színház protokolltermében mutatják be a 2002-es Romániai Magyar Évkönyvet. A kötetet Barabás László méltatja. A bemutatón részt vesz Bodó Barna, a kötet szerkesztôje, valamint az évkönyvben megjelent két, Marosvásárhelyre is vonatkozó tanulmány szerzôje, Káli Király István és Fodor Imre.
Csütörtökön 16.30 órától a Bibliofil könyvesboltban Sütô András dedikálja Erdélyország mit vétettem? címû, esszékbôl, cikkekbôl, beszélgetésekbôl álló kötetét.
A VIII. Nemzetközi Könyvvásár minden századik látogatója ajándékkönyvet kap a szervezô Romániai Magyar Könyves Céhtôl. A marosvásárhelyi kiadók a vásár idején kedvezményekkel kedveskednek a vásárlóknak. Az Impress Kiadó standján 10%, a Lyra kiadó és a Mentor Kiadó standján 20% árengedmény valamennyi könyvre.
Október 20-án történt. Délelôtt 11 óra körül K. J. és neje vízért indultak a marosvásárhelyi Köztársaság téri lakásukból a Székely vértanúk emlékmûve közelében lévô forráshoz. A November 7. negyedi piacnál egy szlovákiai rendszámú luxuskocsiból megszólították ôket. Megkérdezték, tudnak-e magyarul. Az idôs házaspár válaszolt, hogy igen, és szóba elegyedtek. Szó szót hozott, s az idegenektôl tudakozódni kezdtek, hogy miben segíthetnek, mire lenne szükségük. Erre a kocsiban ülôk azt kérdezték, hogy tudnak-e egy autómentôt, aki kisegítené ôket, ugyanis egy kamionjuk Marosvásárhelytôl 20 kilométerre 500.000 USA- dollárnyi rakománnyal elromlott, és be kellene húzatni egy szervizbe. Mivel az idôsek nem tudtak ebben az ügyben segítségükre lenni, arra kérték ôket, hogy legalább nagy értéket tartalmazó két diplomatatáskájukat ôrizzék meg, amiért 50 dollárt ajánlottak fel. A három idegen közül egy nô és egy férfi a két táskával fel is mentek a házaspár lakásába. Ekkor azzal álltak elô, hogy 1000 dollárt vagy 1000 eurót kérnek kölcsön, hogy megelôlegezzék az autómentôket. Megszólalt a mobiltelefonjuk, elôször románul, majd magyarul folyt a párbeszéd, amelynek az volt a lényege, hogy az autómentô pénzt kér a vontatásért.
A K. házaspár megsajnálta a "bajba jutott külföldieket" és felajánlották a házban található utolsó pénztartalékjukat, 80 dollárt és 10.000 forintot, amit - saját szavaikkal élve - "kiéheztek".
A két idegen egy diplomatatáskát ott hagyott náluk, de ismét felhívták a figyelmet arra, hogy nagy érték van benne. Azt ígérték, hogy két óra múlva a táskáért mennek, s odaadják az 50 dollárt is a szolgáltatásért. A két óra elmúlt, de az idegenek nem jelentkeztek a táskáért. Ekkor már világos volt, hogy átverték ôket.
K. J. még aznap írásban jelentette a rendôrségen a történteket, majd hétfôre visszarendelték, hogy a táskát a rendôrségen együtt nyissák ki. Késkészlet volt benne. Körülbelül 500.000 lejt ért a táska és tartalma együtt. A kár viszont 4 millió lej.
Következô vasárnap (okt. 27-én) ismét hívatták ôket a rendôrségre, azonosításra, ugyanis Turnu Se-verinben a rendôrség hasonló módon "ügyeskedô" bandát fülelt le. A rendôrségen azonosítandó személyek nem ugyanazok voltak, akik a K. házaspárt átverték, viszont a bemutatott fényképeken látható személygépkocsi ugyanaz volt.
A K. házaspár azért fordult a Népújsághoz, hogy felhívják a - fôleg az elôvigyázatlan idôsek - figyelmét, ne kövessék el ugyanazt a hibát, amit ôk, s ne dôljenek be hasonló átverésnek.
Mint Rus Pop Nicolae, a megyei rendôrség szóvivôje tájékoztatott, elkészült a tettesek robotképmása, és az ügy megoldása folyamatban van. A kivizsgálás végleges eredményét nyilvánosságra hozzák.
A múlt héten fogtak hozzá a Magyardellôt és a községközpontot a Maroson keresztül 1973 óta összekötô átjáró felújításához. A 130 méter hosszú gyaloghíd az augusztus eleji nagy viharok alkalmával megingott, megnyúlt a drótsodrony. A polgármester elmondása szerint azóta többször ideiglenesen megerôsítették, és a prefektúra illetve a kormány katasztrófa-elhárító bizottságának támogatását kérték. A javítások összértéke 700 millió lej, a kormány ebbôl 500 milliót hagyott jóvá s utalt ki a tartalékalapból. A fennmaradó 200 milliót a helyi tanács költségvetésébôl állják. A tervek szerint a munkálatokat november 20-ig befejezik. Simon Ferenc tájékoztatása szerint ez már a második gyaloghíd, amelyet teljes mértékben felújítanak. A Kerelôt és Szentmargitát összekötô, ugyancsak 130 méter hosszú hidat 2000- ben tatarozták, mivel augusztusban a rajta átkelô násznép alatt leszakadt. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A javítások akkor 350 millió lejbe kerültek, 250 milliót a megyei tanács fedezett. A munkálatokat rövid egy hónap alatt végezték el, megerôsítették a betonalapot, új drótsodronyt húztak, lefestették a pallót és a vaskorlátot.
Brrr... Mert tudhatnák, a mi fejünk se káptalan. Telefonkönyv? Ugye, csak viccelnek...? Szerintem a tegnapi kiadás ma már nem igaz, hiába nézem a vadonatúj borítót, kétezerkettô, editat de, satöbbi. Lehet tôlem kétezerhárom is, az is elôbb-utóbb hazug lesz. Na jó, finomítok kicsit, azt mondom, nem pontos, megszokhatnánk egyébként, nálunk egyáltalán semmi nem passzol. Ha mégis, akkor valami nagy hiba történhetett a vonalon...
Szóval ott van a Nagy Okos Könyv, tiszta bestseller, azt nyálazza reggel, délben, este minden nemzedék. Csakhogy mondom, mint a tavalyi nadrágom, állandóan idejétmúlt, csapnám a földhöz, mint a mosogatórongyot, végsô soron alig több, másfél kiló ólommal. Nem csapom, dehogy, testes könyv, egyszer még aládúcolható lesz vele valami.
Inkább hívd a tudakozót, mondja a családom, és hozzáteszem, komolyan gondolták. Megkérdezem, mennyi, mert meg kell kérdeznem, a tudakozóról ugyanis már rég leszoktam, meg se fordulna a fejemben, van a Romtelecomnak efféle kézügyben levô szolgálata vagy szolgáltatása, nem tudom. Valami ilyesmi.
931, kagyló a fülemnél, burrog szépen, jó dolgom van, nézek ki az ablakon. Megint borús, cseszlett ôsz, mindjárt esni fog, vagy havazni és a fülemben még mindig búg és egyfolytában búg, amíg be nem kapcsol a robot néni magától, de majd bekapcsol, szóval nagyon csúnya ez az ôsz, volt szebb is, szép sárga levelek, ökörnyál, kikerics, miegyéb, de mivel az élet következetes, hát azt kell mondani, kezit csókolom, de fájdalom, nem csókolunk kezet, mert ô a robot néni, robot néninek nem jár kézcsókom. Elmondja, várjak türelmesen, tárcsázzak újra, de okvetlenül tárcsázzak, és tárcsázni kell nekem feszt. Kétszer, háromszor, négyszer is, annál többször is, mindig reménnyel, hátha most...
Dehogyis. A telefonos kisasszony süti a prézlis húst, gondolom, mert egyébre nem tudok. Hol van, mi a túrót csinál, szépasszony? Mi a frásszal tölti drága idejét, hol a búbánatban, hol a nyavalyában, hol a pokolvarban lopja kegyed a szép napot? Így s ekképp gurul be az ember jó reggelre. Általában így.
Eldöntöm, megírom. Megírom, fütyül rám a telefonszolgálat, és mindig fütyöl rám. Azért mégis, hölgyeim...
Képzelnék? Hatodszorra fölvették. Fölvették, ha mondom. Bár nem kellett volna, a dolgok pszichológiája, vagy mi, nem tudom, elnézést, én kértem. A szépasszony nem értette, mirôl beszélek, s rémület, megszakította a vonalat.
Becsszó, nem kezdeném elölrôl.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet azzal vádolja az Egyesült Államok vezette szövetséges erôket, hogy Nyugat-Afganisztánban egy olyan befolyásos tádzsik kormányzót támogatnak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat.
A New York-i székhelyû szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentésében rámutatott, hogy Iszmail Han, Herat tartomány kormányzója politikai célú letartóztatásokra, kínzásokra, megfélemlítésre, pénzösszegek kicsikarására használja fel hatalmát, és a széles körben elterjedt visszaélésekbe a katonaságot, a rendôrséget és a titkosszolgálatokat is bevonta. Han olykor személyesen adott ki parancsot e bûncselekmények végrehajtására.
- A nemzetközi közösség azt állítja, hogy csökkenteni akarja a hadurak hatalmát, és jogrendet akar teremteni, de Heratban ennek pont az ellenkezôjét teszi - jelentette ki John Sifton, az 51 oldalas jelentés társszerzôje. Hozzátette, hogy a jelek szerint a nemzetek közösségének barátja az emberi jogok ellenségének bizonyult.
Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta azonnal a jelentést, csak annyit közölt, hogy idôre van szüksége a dokumentumban foglaltak alapos tanulmányozásához.
A Human Rights Watch rámutatott, hogy az amerikai és az iráni hadsereg képviselôi jelen vannak Heratban, rendszeresen találkoznak Iszmail Hannal és társaival, akiknek pénzügyi és katonai támogatást is nyújtanak. Sifton hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak és Iránnak nagy befolyása van Hanra, aki e két ország segítségével ért el mindent, tehát e két ország felelôssége az is, hogy magatartását, tetteit javítsa.
Az AFP jelentése szerint a HRW egyúttal szorgalmazta, hogy vezényeljenek ki nemzetközi erôt Kabulon kívüli területekre is a hadurak háttérbe szorításának céljából, illetve azért, hogy a nemzetközi segélyek a központi kormányon és nem kormányzati szervezeteken keresztül juthassanak el a címzettekhez.
Várhatóan november 6-án kezdôdik a muzulmánok böjti hónapja, a Ramadán.
Az iszlámnak öt oszlopa van, ezek a kötelességek, amelyeket a hívôknek üdvözülésük érdekében mindenképpen be kell tartaniuk. Ilyen a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erôsítô harmincnapos böjt a Ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égbôl Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. A buzgóbb mohamedánok ezen örvendetes esemény emlékére minden este 30 részben (adssa) ismét végigolvassák a szent írást. A mohamedán év (mivel a nomád arabok a Hold járásához alkalmazkodva számolták az idôt) tizenkét 29, illetve 30 napos hónapból áll, a Ramadán ezek közül a kilencedik. Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak. Ez a hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás hónapja.
A harmincnapos önmegtartóztatás gyakorlata hasonlóságot mutat a keresztények negyven napos böjtjével, bár a Ramadán kialakulására vélhetôleg manicheus és zsidó szokások is hatást gyakoroltak. A próféta eredetileg a zsidók nagy ünnepét tette törvénnyé, és csak a remélt áttérések elmaradása után választotta a Ramadán hónapot. Az igazhitûeknek ilyenkor napkeltétôl napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstôl, ivástól, dohányzástól, fürdéstôl, a zenehallgatástól, a házasélettôl és a test egyéb örömeitôl, a különlegesen kegyes és elszánt hívôk még a nyálukat sem nyelik le. Akadnak olyan iszlám országok, ahol a tilalom akár hajnali három órától este kilencig is érvényes lehet. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, továbbá a gyenge egészségûek kapnak, nekik azonban adakozniuk kell a szegények javára. Nem böjtölhetnek a nôk havi bajuk alatt és a betegek, nekik azonban késôbb be kell pótolniuk a kihagyott napokat.
A böjt elsôdleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, alávessék magukat Allah akaratának, s növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyôzik a testi vágyakat. A mindenkire - rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül - érvényes szabály egyben a vallási közösség tagjainak egyenlôségét is hivatott kiemelni. A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az elôzô sabán hónap végén nagyhitû, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk elôtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. Mára a dolog annyit változott, hogy a rádióban és a televízióban is felhívják a hívôket: ha valaki látja a Holdat, azonnal jelezze azt a vallási vezetôknek. Egy-egy felhôs éjszaka vagy éles szemû muzulmán tehát napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. A nap leszálltakor - ezt hagyományosan egy ágyúlövés jelzi a citadellából - aztán megélénkül az élet: kezdetét veszi az iftár, a lakoma. A szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak, az élet az éjszakai órákban zajlik.
A hónap 26. és 27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Qadr, amely a muszlimok számára az év legjobb és legnagyszerûbb éjszakája. Ezt az éjszakát a hívôk imádkozásnak kötelesek szentelni. A böjt utolsó tíz napjában számos muzulmán vezetô és hívô zarándokol el Mekkába. A böjt befejezôdésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámot, amely azt jelzi, hogy az élet visszatér a rendes kerékvágásba. Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nemrég tartott értekezletén Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke a helyi önkormányzatok helyzetérôl, azok pénzügyi lehetôségeirôl tartott elôadást. Ennek lényege az volt, hogy ha a hatalom valamivel több forrást hagyna a helyhatóságoknak, leleményességgel látványos eredményeket tudnának felmutatni. Azonban vannak olyan önkormányzatok is, amelyek nem képesek kihasználni akár a belsô erôforrások, akár az európai programok által kínált lehetôségeket. Ezekrôl a problémákról beszélgettünk Zsombori Vilmossal.
- Nem festett túl jó képet a bevezetôjében a helyhatóságokról. Hogyan látja az eddigi tapasztalatai alapján, melyek az erényeik, gyengeségeik az önkormányzatoknak, mennyire képesek korszerû mûködésre, mennyire fogékonyak a kihívásokra?
- Mindenhol a lakosság szavazott a polgármesterre. Úgy mondják, minden közösség megérdemli a választottjait. A települések versenyhelyzetben vannak egymással, és ott, ahol sikerült megfelelô polgármestert választani, aki ugyan nem oldja meg az összes gondokat, de a lakosságért mozgósítani tudja a tanácsot, a vállalkozókat, a civil szférát, iskolát, egyházat - hisz közösen lehet valamit tenni -, beindul az egészséges élet. A sikerek bátorságot adnak. Vannak viszont elegen sajnos, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tenni. Például Székelyudvarhely, ahol eltelt két év, és semmi nem szól arról, hogy mit lehet a város lakosaiért megvalósítani, hanem arról szól a "nóta", hogy ki az erôsebb, ki kit tud legyôzni. Igazából ez nem egy sikertörténet. Ám négy évben egyszer a lakosság kezében van a hatalom. Másfelôl pedig: Románia integrálódni akar. Ennek több feltétele van: például a jogharmonizáció, a privatizáció, az infláció csökkenése. Ezek megoldása nélkül esélytelenek vagyunk. Mert versenyhelyzetbe kerülünk, és ha meg akarunk maradni, meg kell tegyük azokat a kötelezô lépéseket, amelyek nélkül nincs integráció.
Mondanék egy példát. Hargita megyében van egy bányavállalat, ahol 3500 ember dolgozik, s közel 4 ezer lejbôl termelnek meg ezer lej értéket. A különbséget szubvencióból fedezik. Sehol a világon nincs ilyen. A politika viszont egy kis, többségükben románok lakta területet mindenképpen meg akar tartani. Így természetesen nem lehet Európa felé haladni.
- Mit tehetnek az önkormány-zatok?
- Privatizálni kell, a veszteséges vállalatokat be kell zárni. Ha már az önkormányzatok lehetôséget kapnak az önrendelkezésre, én bízom benne, hogy a székelyföldi települések is megtalálják a maguk szerepét ebben a versenyhelyzetben, hiszen, azért el kell mondanom, vannak erôforrásaink: ásványvíz, természeti adottságok, a burganyatermesztésben való jártasságunk, a hatalmas havasi legelôk stb. Azt hiszem, fogjuk állni a versenyt.
- Említette az európai programokat. Ha ennyire az európai programokhoz kell igazítani a tervezést, a jövôképek kialakítását, hogyan látja, mennyire vannak egymással versenyben a megyék, s mennyiben partnerek? Együtt vagy egymást megelôzve jutnak valamire?
- Nekem érdekes tapasztalatom volt, amikor a Sóvidékrôl megkerestek a polgármesterek, s megkérdezték, akarom-e bírni ennek a 30 ezer embernek a szavazatát. Mert akkor - mondták - mi ebben, meg ebben kérünk támogatást. Tehát összefogtak, kiegyeztek, habár ôk is versenyhelyzetben vannak. Mert nem mindegy, hogy a turista Parajdra megy vagy Szovátára. De ha mondjuk a parajdi turistát elküldik Korondra cserepet vásárolni, vagy hogy nézze meg Szovátát is, akkor együttmûködve erôsebbek lehetnek, teljesebbé teszik a régió kínálatát. De ahhoz, hogy a zóna jól mûködjön, kell a vezetékes gáz, kell ülepítôállomás, magyarán: olyan feltételek kellenek, amiért a turista oda fog menni.
Ugyanez a helyzet a megyékkel. Versenyhelyzetben vagyunk, de ha öt-hat megye össze tud fogni, s egy egységes koncepciót le tud tenni a kormány asztalára, akkor eredményesebb lehet. Vannak dolgok, amiben együtt kell mûködnünk. Például a regionális légi szállítás, autópálya ügyében. Tehát, egyrészt van versenyhelyzet, amikor tényleg keményen harcolunk, mert nekem nem mindegy, hogy Székelyudvarhelyre vagy Csíkszeredára szavaz-e valaki, vagy fordítva. De ugyanakkor van, amiben a két város együtt kell mûködjön, mert nem tud mindegyik külön repülôteret építeni. Ebben akkor partnert kell keresni.
- Az elôadás színes volt, vonzó, korszerû szemléletet közvetített. Hargita megyében járva, valahogy mégis az elmaradottság légkörét érezzük, és nem csak szemléletben. Mit gondol errôl?
- Szomorú, hogy Hargita megye kimaradt minden jelentôs infrastrukturális fejlesztésbôl. Ez érzôdik az utakon, a gázvezetékeken. Amit máshol közpénzbôl csináltak, nálunk a települések kell állják. Az emberek a tehenet és a kocát el kell adják emiatt. S ez, gondolom, nem véletlen. Azért mindig a jövôre próbálunk koncentrálni. Tehát, ha a jövôben a források, a pénzek jó része ott marad, ahol képzôdött, s nem Bukarestben, akkor ezek a beruházások láthatóbbak lesznek. Ha megfelelô normatív rendszer lesz, az az elônyünkre válik.
- Elvi szinten is gondolkodva az önkormányzatok mûködésérôl, mi a véleménye, az RMDSZ-kongresszusra készülve, az önkormányzatok tekintetében milyen irányelveket kellene megfogalmaznia a jövôre nézve?
- Pozitív lépések történtek, el kell ismerni. Az emberek erdôt, legelôt, szántóföldet visszakaptak. Középületeink, iskoláink, óvodáink vannak. Magyar nyelven lehet tanulni, ez már visszafordíthatatlan folyamat. Az önkormányzatok számára az lenne fontos, hogy biztosítsák a forrásokat. Ez nem csak a magyar településeknek jó, mindenkinek jó. Gyakorlatilag a helyhatósági törvény 8. cikkelye szerint van lehetôség arra, hogy a kormány, mielôtt egy törvényt a parlament asztalára tesz, azokban a törvényekben, amelyek az önkormányzatokat érintik, egyeztessen azok képviseletével. Ezt komolyan kellene venni, s akkor nem tudna rossz szabályzó születni. Ezt kellene például az RMDSZ-nek következetesen szorgalmaznia, mert sajnos, a legzavaróbb a törvényhozási következetlenség. Egymásnak ellentmondó törvények vannak, mi meg csak kapkodjuk a fejünket az alkalmazás során. Egész sor hatáskört utalnak át, erôforrás nélkül. Folyamatosan velünk zárják a költségvetést, mi vagyunk a sor végén. Miután a minisztériumok kikövetelik maguknak, mi maradunk utoljára azzal, ami marad. A kormány is tudhatná, hogy az a pénz, amit hozzánk leosztanak, a leglátványosabb eredményeket mutatná fel. S ha a települések gazdagok, gazdag az ország. Ha egy önkormányzatnak lehetôséget kínálunk, kevesebb pénzzel, leleményességgel látványos eredményeket képes felmutatni. Épp ez a nagy harc, amiben az RMDSZ a mi érdekünket kell képviselje. Ez az én üzenetem.
Az Alpha Transilvana Alapítvány és a Megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság által mûködtetett Kitartás Nappali Foglalkoztatási és Rehabilitációs Központban új szolgáltatásokat biztosítanak a közepesen és súlyosan sérült gyerekeknek és fiataloknak. A sérültekkel gyógytornász, logopédus és pszichológus fog foglalkozni hetente egyszer-kétszer. Az ingyenes kezelésrôl Tóth Éva, a Kitartás központ vezetôje számolt be.
- A Kitartás Központot a Mindenekelôtt a gyermekek Phare-program révén kapott támogatásból mûködtetjük. A Phare-pályázatot a megyei gyermekjogvédô igazgatósággal közösen nyertük. Jelenleg bôvíteni szeretnénk tevékenységünket. Segíteni akarunk a közepesen és súlyosan sérült gyerekeken és szüleiken. Az ambuláns programunk három korcsoportot céloz meg. Elsôsorban a 3-5 év közötti, agyvelôgyulladás miatt mozgáskorlátozottá vált gyerekeket és szüleiket várjuk. A kisgyerekekkel gyógytornászok foglalkoznak. Ugyanakkor jelentkezhetnek az 5-7 év közötti sérült és beszédhibás (orrhangú beszéd, dadogás) gyerekek. Számukra logopédus állít össze személyre szóló programot, gyakorlatot. Az ambuláns program keretében közepesen vagy súlyosan sérült viselkedési zavarokkal küszködô 10-16 éves gyerekeket, fiatalokat is fogadunk. A szakember csoportterápiával próbál segíteni rajtuk. A jelentkezôk kiválasztásakor fô szempont: az érintettek legyenek fejlôdôképesek, a szülôk vállalják, hogy a szakemberek által elkezdett munkát otthon folytatják, a kiírt feladatokat elvégzik. A szolgáltatások ingyenesek, azonban a szülôknek biztosítaniuk kell a gyerekek szállítását - számolt be Tóth Éva, kiemelve, hogy az érintettek Adina Badinnál jelentkezhetnek a 0265/248-952-es telefonszámon, vagy a Kitartás Központnál (Marosvásárhely, Vrancea sétány 1. szám - a Tudor negyedi 3-as Számú általános iskola mellett).
Sajtótájékoztató a mezôgazdasági igazgatóságon
*74.108 hektárról sikerült betakarítani a kukoricát (95%), viszont egyre késik a kóré begyûjtése, a területek felszabadítása; * még több mint 4000 hektáron vár az említett szemes gabona leszedésre; * a 134 hektáron termesztett kukorica-vetômag 90%-át raktárakba szállították; * cukorrépát megyénkben 3008 hektáron termesztettek, a terület 92%- áról sikerült elszállítani a terményt; * a tavaszi szárazság, a nyári csapadékos idôjárás után újabb veszély: a mezei egerek és patkányok nagymértékû elszaporodása.
A tegnapi találkozón Timar Liviu mérnök, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgatója ismertette a mezôgazdasági munkálatok helyzetét. A termények nagy része raktárakba jutott, amint említettük, maradt még a kukorica-, a vetômagkukorica- és a cukorrépatermés egy részének begyûjtése. A terméshozamokat értékelve a vezérigazgató elmondta, hogy azok jónak minôsíthetôk (szemes kukorica 3.400 kg/ha, kukorica- vetômag 3.154 kg/ha, cukorrépa 26.800 kg/ha). Ekkora hektáronkénti hozamokra nem számítottak, a tavaszon végzett szántások és a tavaszi-nyári mostoha idôjárás miatt. Ôszi vetéseket megyeszinten 39.516 hektáron terveztek, az elvégzett munka aránya mostanig 92%. Az árpaterületet sikerült egészében bevetni, a búzát viszont csupán 92%-os arányban. A legnagyobb gond, hogy a már kikelt kalászos területek nagyon kis hányadán sikerült elvégezni a növényvédelmi vegyszerezést - fôleg pénzhiány miatt.
A Népújság érdeklôdésére Timar Liviu elmondta: az ôszi szántás nem történtek meg az eltervezett 120.250 hektáron. Eddig csupán 15.786 ha-on (12%) forgatták meg a talajt, holott az idei év is bizonyította, hogy a tavaszi szántás nem helyettesítheti az ôszit.
Az állami támogatásokról is kimerítô tájékoztatót tartott a vezérigazgató. Röviden megemlítjük, hogy a mezôgazdasági minisztérium 477-es rendelete alapján (amely a mezôgazdasági gépek, felszerelések - traktorokat kivéve - vásárlására vonatkozik) 28 kérést hagytak jóvá. A gépek vásárlási értéke 5.171.000.000 lej, az állami támogatás meghaladja a 2,8 milliárd lejt. Jó hír: a múlt hét végén folyósították a szeptemberi tejtámogatási pénzt, összesen 15 milliárd lejt. Az év végéig a tejtermelôket az állam összesen 120 milliárd lejjel támogatja.
Dr. Tomsa Mihai, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója egy újabb veszélyre hívta fel a gazdálkodók figyemét: a mezei egerek és patkányok elterjedésére. Ismertette, hogy ezek a rágcsálók, minden ötödik évben érik el szaporodásuk tetôfokát. Emellett, az elmúlt években a gazdálkodók nem fordítottak kellô figyelmet irtásukra, nem fertôtlenítették a raktárakat, padlásokat, pincéket, kasokat. Az igazgató kérte a termesztôket, hogy elôvigyázatosan használják az Olaszországból származó, nagyon hatékony vegyszereket, ugyanis azok mérgek a házi- és vadállatok számára is. A csalétket addig rakják ki, amíg el nem fogy. Amikor ott marad, azt jelenti, a rágcsálók elpusztultak.
Mégsem kell kiköltöznie a Marosbogáti Polgármesteri Hivatalnak abból az épületbôl, amelyben jelenleg mûködik - tájékoztatott Bartha János polgármester. Mint nemrégiben hírül adtuk, az ingatlant visszaigényelte és visszakapta a volt tulajdonos örököse, Serban Dobosi, aki komoly vevôt talált az épületre és a hozzá tartozó nagy telekre. Így fennállt a veszély, hogy az intézmény az utcán marad. A megyei tanács a helyzet ismeretében dokumentációt állított össze, melynek alapján a kormánytól igényelte az ingatlan vételárát, 800.000 millió lejt. A kormány október 17-én, a 1152-es számú kormányhatározattal jóváhagyta a megyei tanács kérését és határozatot hozott, melynek értelmében a napokban kiutalják az igényelt összeget.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a polgármesteri hivatal épületébôl kiköltözött a rendôr, a megüresedett helyiségben csendôri lakást alakítanak ki. Jövô évben a helyi költségvetésbôl 100-150 millió lejt különítenek el, amibôl a tetôzetet javítják meg.
Gépjármû- tartozékok minôségét vizsgálták
A megyei fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi az elmúlt hetekben gépkocsi-alkatrészeket, - tartozékokat, fogyó anyagokat forgalmazó üzleteket ellenôriztek. A 34 egységbôl 12-ben rendellenességeket, törvénytelenségeket találtak. Emilia Leah igazgatónô tájékoztatása szerint a leggyakoribb kihágások között említhetô: a vásárlók hiányos tájékoztatása. Példaként említette, hogy a marosludasi Auto Nova Gigi Com Kft. üzletében kínált fagyásgátló csomagolásán nem volt feltüntetve a termék elnevezése és a forgalmazó címe; a Petrom megyeszékhelyi üzletében, valamint a szászrégeni Arkas Impex Kft. töltôállomásánál eladásra kínált motorolaj dobozáról hiányzott, illetve megrongálódott a címke, lehetetlen volt a forgalmazó nevét, címét kiolvasni. A dicsôszentmártoni Capriciu Kft.-nél, a megyeszékhelyi Muri Benz Oil Kft.-nél, az Auto Complex Kft.-nél, valamint a segesvári Baral Impexnél nem volt román nyelvre lefordítva a Castrol, Aral, Xcel, Titan motorolajok összetétele, felhasználási módja.
A törvényes elôírások értelmében a motorolajok, a motorolaj-adalékok csomagolásán fel kell tüntetni a Gépjármû-nyilvántartási Hivatal (RAR) minôségi bélyegét. A megyeszékhelyi Etnaf Kft., az Auto Complex, a segesvári Baral, a szovátai Orizont Com Impex üzletében árult motorolajokról hiányzott a fent említett bélyeg.
Az igazgatónô beszámolójából azt is megtudhattuk, hogy a ellenôri körút során vizsgált egységek közel felének tevékenységét idén immár másodszor ellenôrzik. A felügyelôk újra rendellenességeket találtak a marosludasi Auto Nova Gigi Comnál, a szászrégeni Arkass Impex Kft.-nél, valamint a dicsôszentmártoni Capriciu Kft.-nél.
A tapasztalt törvénytelenségekért a felügyelôk 15 millió lejes összbüntetést róttak ki, s 64 millió lej értékû terméket ideiglenesen kivontak a forgalomból.
Idén a megyei fogyasztóvédelmi hivatalhoz hat, autóalkatrészekkel, tartozékokkal kapcsolatos panasz érkezett. A reklamációk fele jogosnak bizonyult. Az ellenôrök megalapozottnak tartották a hígított üzemanyagok forgalmazásáról és a fagyásgátló szer nélkül kínált ablaktisztítóról szóló bejelentéseket.
A mûvészet története nem egyszerûen a mûvek felsorolása, idôrendbe szedett listája. Az ítélet, amellyel mûalkotásokként ismerjük el ôket, feltételezi, hogy elôzetes fogalmunk van a mûvészet mibenlétérôl. A mûvészet történetére tartozó emlék az, amit aktuális mûvészetfelfogásunk és tudományos koncepciónk szerint annak tekintünk - hangzik Marosi Ernônek, a Mindentudás Egyeteme ötödik elôadójának nyitott és türelmes meghatározása.
"Mûvészettörténet" szavunk olyan idegen nyelvû kifejezések - Kunstgeschichte, histoire de l'art, history of art - fordításából ered, amelyek azt jelentik: a mûvészet története. Lényeges, hogy mindkét szó egyes számban áll: nem különféle mûvészetekrôl, hanem a mûvészetrôl "mint olyanról" van szó. Ilyen felfogásban elôször Johann Joachim Winckelmann adott ki könyvet 1764-ben, Az ókori mûvészet története címmel. A valóságban persze a szemlélônek mindig egyes mûvekkel van dolga - de szolgálhatnak ezek a tárgyak arra is, hogy mint csepp a tengert, a bensôséges szemlélet számára a mûvészetet mint olyant jelenítsék meg.
A mûvészettörténet a mûtermek és mûgyûjtemények környékén, a mûértôk (mûkedvelôk) tevékenységéhez kapcsolódva született meg: e humanisztikusan képzett szakértôk nem voltak mûvészek, de kapcsolatban álltak mûvészekkel, tanácsokat adtak a gyûjtôknek és élénk irodalmi, kritikai tevékenységet folytattak. E terület a 18- 19. század folyamán önállósult, történettudománnyá vált és kialakította a szakírás sajátos mûfaji szabályait. Ugyanekkor szilárdultak meg a tudomány mûvelésének alapvetô intézményei: a nyilvános mûgyûjtemények (múzeumok), a mûemlékvédelem hivatalai és a nyilvános egyetemi oktatás. Csak a sokféle tárgyat egyesítô mûgyûjtemények közelében, a rokon formák összehasonlításával, a különbségek számbavételével lehetett szert tenni arra a tapasztalatra, hogy nemcsak egyes mûvészeknek van sajátos és felismerhetô modoruk, stílusuk, hanem az egymást követô koroknak is. E napi rutinból fokozatosan fejlôdött ki a tudományos mûvészettörténet összehasonlító gyakorlata, amely így keresi a mûvészet általános jellegét, amit a 17. század óta általában stílusnak nevezünk.
Az összevetés legfontosabb médiumává korán a grafikai reprodukciók váltak, de hasonló kiegyenlítô-információközvetítô szerepet játszottak a szobormásolatok is. A 19. században már nemcsak az antikvitás, hanem késôbbi korok szobrainak másolatait is magukba foglaló, összehasonlító gyûjtemények keletkeztek: ilyen, sajnos, ma már nem hozzáférhetô gyûjteményt rendeztek be 1904-es megnyitása idején a budapesti Szépmûvészeti Múzeumban is. A fényképezés elterjedésével a fotó, az oktatásban a diapozitív vette át a grafikai reprodukciók és a szobormásolatok korábbi szerepét, s a mûvészet történeti kutatása ma is elképzelhetetlen a fénykép, illetve a digitális képhordozók nélkül.
Az elsô, mai értelemben is mûvészettörténeti munka szerzôjénél, a már idézett J.J. Winckelmannál jelenik meg elôször a mûvészeti emlék fogalma. Winckelmann például a Laokoón- csoportban látta annak az eszményi teljességnek a képét, amelyet a kedvezô természeti és éghajlati viszonyok, valamint az erkölcsök és nevelési szokások eredményeként történelmi fejlôdésének tetôpontján alakított ki a görögség. E mû stílusa egy meghatározott népé, "nemzeté", és e közösség történetében meghatározott történelmi korhoz, "évszázadhoz" tartozik: annyiban emlék, amennyiben bennünket egy olyan emberi és világállapotra emlékeztet, amely régóta a történelmi múlté, de amely - Winckelmann meggyôzôdése szerint - mégis örök eszményként lebeg a modern ember szemei elôtt. Amit a Laokoón szemlélése közben tapasztalunk, átélünk, az Winckelmann szerint az ókori mûvészet nemes egyszerûsége és csendes nagysága.
Winckelmann értelmezésébôl ma már alig valami nevezhetô érvényesnek. Már Lessing rámutatott arra, hogy amit Winckelmann az emelkedett görög szellem kifejezésének nézett, az inkább a képzômûvészetek sajátos formálási törvényszerû-ségeibôl következik. Többen vélték úgy, hogy a Laokoón-szobor kevésbé a nemes lélek kiegyensúlyozott szenvedését, mint a kínhalál drámai kifejezését, inkább a naturalisztikus eszközökkel ábrázolt borzalmat, mint a nemes ideált jeleníti meg.
Ezt a felfogást igazolta a szoborhoz tartozó eredeti kartöredék megtalálása is 1904-ben. A szobor valójában nem is Nagy Sándor korából való, hanem Tiberius császár uralkodása idején (Kr. e. 140 körül) készített római márvány másolata egy Pergamonból származó bronz eredetinek. A mai kutatás kiderítette, hogy a hármas szoborcsoport csak a 18. századi klasszicista ízlés számára látszott az örök görög ideál megtestesülésének: valójában egy nagyon is pillanatnyi politikai helyzet alkalmi termékérôl van szó, amely az ókori pergamoni állam élet- halál-küz-delmeinek aktuális mondanivalóit fejezte ki a trójai történet elemeinek segítségével.
A nemcsak értelmezésében, de alakjában is változó Laokoón-szobor egészen másra is "emlékeztet" tehát, mint amit Winckelmann látott benne. Sorsa a modern emlék-fogalom változandóságának jellegzetes példája.
"Emlék" szavunk egyszerre fordítása a latin memoria és monumentum kifejezéseknek, elôbbi az emlékezés lelki-gondolkodási folyamatára utal, utóbbi a folyamatot kiváltó tárgyat nevezi meg. A határjel, az emlékszobor, a síremlék olyan mesterséges tárgy (monumentum), amelyet a figyelem felhívásának szándékával helyeznek el, többnyire éppen ott, ahol a múltban olyasmi történt, amire az utókornak itt és most emlékeznie kell.
1937-ben, a párizsi világkiállításon két nagy, a propagatív erôt a modern festészet eszközeivel keresô festmény volt látható: Aba- Novák Vilmosnak a francia-magyar kapcsolatok történetét ábrázoló két panneau-ja a magyar pavilonban és Pablo Picasso Guernicája a köztársasági Spanyolország kiállításán. Mindkét mû azért született, hogy politikai tiltakozásra használja fel a világkiállítás nyilvánosságát. Picasso festményének témája az a csak néhány héttel korábban történt, a második világháború borzalmait elôlegezô terrorbombázás, amelyet Franco tábornok parancsára, a német légierô gépei követtek el a baszkföldi Guernica városa ellen. Az ugyancsak kormánymegbízásra festett Aba-Novák-képek célja a tiltakozás volt Magyarország lebecsülése és az ország megcsonkítása ellen. Az egyik pannó Magyarországot mint a nyugati kultúra ôrzôjét és a kereszténység védôpajzsát mutatja be, rajta a Hunyadi János hadait lelkesítô Kapisztrán János s a déli harangszót idézô harangláb dominál. A másik nagy kép ugyancsak zenét idéz: a harangzúgással szemben a Berlioz és Liszt Ferenc által európai közkinccsé tett Rákóczi- indulót.
Picasso és Aba-Novák egyaránt a monumentalitás igényével alkottak: a jórészt kor és alkalom szülte egyezéseken túl a két festmény iskolapéldája lehetne a stílusok ellentétességének is. Picasso a Guernicán olyan képi elemeket használt, amelyeket már korábbi munkáin is az ártatlanság és a brutalitás szimbólumaiként értelmezett. Ezeket a formákat itt olyan zárt, geometrikus rendben foglalja össze, akár a hasonló élet-halál-küzdelmek görög timpanon-kompozíciói. A Guernica zsúfolt képmezeje egyben szorongató óvóhely-belsô is vergôdôkkel és halottakkal, amelynek borzalmára a lámpást hozó nôalak világít rá. Kompozícióját nemcsak az egység jellemzi, hanem - figuráinak formai torzításai és a szemlélôtôl az értelmezôtôl sok erôfeszítést követelô szubjektív jelentésével ellentétben - egyfajta klasszikus jelleg is.
Aba-Novák pannóinak stílusára nem a formai zártságra való törekvés, hanem nyitott, mondhatni bôvíthetôséget sugalló formaképzés jellemzô. A képmezôket jól felismerhetô, kompozicionálisan fontos és hosszas olvasást igénylô feliratok tagolják - e képek ugyanis mintegy "érvelni" próbálnak egy történelmi igazságszolgáltatás jogosultsága mellett. Szövegbetétek és ábrák tolulnak egymásra végeérhetetlen láncolatot alkotva, mint egy felsorolásszerû, ám izgatott történelmi érvelésben. Sorozatuk nyitott, mintha arra utalna, hogy az érveket még hosszan lehetne sorolni. A pannók vezérmotívumaival való kapcsolatuk sem formai, sem térbeli, hanem nyelvi-logikai. Míg Picassónál maga a kompozíció a mûvészet formai hagyományában gyökerezik, addig Aba- Nováknál a történetírásé a fôszerep, a képalkotó mûvészet pedig csupán a történeti tézisek illusztrálására vállalkozik. A két monumentális mû közötti különbségek nyilvánvalóan messze túlvezetnek a képzômûvészet körén.
A mûvészettörténet emléknek tekinti a múlt örökségének olyan darabjait is, amelyek véletlenszerû megôrzésüknek köszönhetik fennmaradásukat. Ezek a tárgyak különféle tanúságokat hordoznak a múltról: régi emberekrôl, életmódjukról, szokásaikról. Az ilyen maradványok fennmaradásuk módjában hasonlóak az ereklyékhez, amelyeknek eredeti elnevezése (a latin reliquia) is maradványt jelent: szentek testének, csontjainak részeit, az általuk használt, megérintett tárgyakat. A relikviákkal kapcsolatos véleménykülönbségek álltak a 2000. millenniumi év elôtt, a Szentkoronának az Országházba való átvitelérôl folyt viták középpontjában. Vajon ereklye-e a korona, amelyet ki kell szabadítani az élettelen múzeum poros unalmából, vissza kell helyezni a magyar államiság szimbolikus-szakrális terének középpontjába, hogy érvényesülhessen az a misztikus erô, amellyel képes mintegy maga köré gyûjteni a nemzetet - vagy inkább mûtárgy, történeti és ötvösmûvészeti emlék? A kritikai- történeti szemlélet nem korlátozza a korona vallási és alkotmányos tiszteletét, legfeljebb azt zárja ki, hogy Szent István-ereklyének tekintsük, vagyis hogy eredetét a korai történelem mitikus ôsködébe burkoljuk és hogy belôle a jövôre vonatkozó misztikus üzeneteket olvassunk ki. A Szentkorona nem emlékmû, amelyet eleve a jövôre való tekintettel emeltek. Ilyen képzeteket csak különbözô elemeinek késôbbi összeszerelése és e tárgynak a Szent Istvántól eredô koronával való azonosítása után kezdtek hozzá fûzni.
Akkor járunk el helyesen, ha a tárgyakat történelmi (fizikai és szellemi) sorsukkal együtt, a róluk megszerezhetô pozitív tényismeret és a rájuk vonatkozó elképzelések történelmi váltakozásaival egyetemben tekintjük és értékeljük. Ennyiben a Szent korona nem idôtlen ereklye és nem történeti maradvány, hanem a szó legkomplexebb értelmében vett történeti emlék, amely emlékezésre - egész történelmünk számbavételének feladatára - szólít fel bennünket.
Minden kor a maga alkotásaival és a régiek emlékeivel együtt rendezi be a maga mûvészeti világát, amelyben a régiek nemcsak együtt élnek az újakkal, hanem idomulnak is hozzájuk. A 19. század végéig az volt a szokás, hogy a leromlott állapotú mûemlékeket restaurálták, vagyis az éppen legjobb ízlés szerinti - az aktuális jelen számára éppen hitelesnek tetszô - módon állították helyre. A jelen ízlésének ezt a múltba vetítését nevezzük historizmusnak.
A historizálás Európa-szerte uralkodott a 19. század nagy építészeti vállalkozásain: mûemlékek megújításán és új alkotások hagyományos formákba öltöztetésén egyaránt, míg 1900 táján be nem következett a szakítás ezzel a gyakorlattal. "Konzerválni - nem restaurálni!" - hangzott parancsolóan az új jelszó, a mûemlékvédelem 20. századi irányelve, párhuzamosan azzal a követeléssel, hogy a mûvészet a jelenkor megjelenítésére és ne történelmi álarcosbálok rendezésére törekedjék.
Ma már tudjuk, hogy egy tárgy megtisztítása, egy festmény eredeti koloritjának, világosságának helyreállítása is felveti azt a kérdést, hogy hol van az eredeti határa, és hol kezdôdnek a mi feltevéseink, a korunk ízléséhez igazodó változtatások. Egykor Rembrandt úgynevezett Éjjeli ôrjáratának megtisztítás utáni kivilágosodása keltett általános megdöbbenést, mostanában Michelangelónak a vatikáni Sixtus-kápolnát díszítô falképei körül alakult ki hasonló vita. Mindig arról a gyanúról van szó, hátha az eredeti egy részét is eltávolította a tisztítás.
A múzeumlátogatóknak és turistáknak nyújtandó látványosság kényszere azt diktálja, hogy az emlékek jobban követhetô, teljesebb alakját kínálják a látogatóknak, akik - mint mondani szokás - a pénzükért nem töredékeket és hiányos ócskaságokat kívánnak.
Ez a törekvés az utóbbi években Magyarországot is elérte. Ismét megjelent és nyomatékot kapott a romjaikban ránk maradt mûemlékek kiépítésének elgondolása. A 2000. évi millenniumi ünnepségekre épült újjá Mátyás király visegrádi palotája díszudvara - itt a töredékek alapján olyan elképzeléseket építettek meg, melyeket a kutatók eddig legfeljebb rajzban mertek megkockáztatni. A hitelesség kívánalma persze csalóka dolog és soha nem elégséges hivatkozás, mivel vélekedésen alapul, olyan ítéleten, amelyet mindenkori ízlésünk és ismereteink alapján alkotunk.
Ezért hárul ránk a feladat, hogy mûvészeti emlékeinket eredeti formájukban ôrizzük meg, miközben fel kell dolgoznunk azt is, ami egykori eredetük és a mi mai jelenünk között történt. Ezzel együtt, a mi tudásunkkal együtt kell továbbadnunk a késôbbi értelmezôknek - csak így felelhetünk meg minden történettudomány alapvetô parancsának.
Az emlék tehát örökség, amellyel kapcsolatban kétféle feladatunk van: értelmeznünk kell a ma és ôriznünk a jövô számára. Mindkettô kultúránk elevenségének feltétele. Új értelmezések kialakítására nyilván utódaink is igényt tartanak majd. De erre a lehetôséget az örökség hûséges kezelésével nekünk kell biztosítanunk.
* Elhangzott 2002. október 14-én
Figyelmeztetô sztrájk a vámhivatalnál
Ma 8 és 10 óra között a Kolozsvári Regionális Vámhivatal marosvásárhelyi kirendeltségénél figyelmeztetô sztrájkot tartanak. Mivel a kormány nem rendezte megfelelôen az Unirea szakszervezeti vezetôk kérését, a végrehajtó büró úgy döntött, hogy országos szinten két órára beszüntetik az ügyfélfogadást. A vámhivatalban dolgozók nagyobb fizetést, szabadságpénzt, ebédjegyet, valamint jobb munkakörülményeket követelnek. E mozgalommal szolidarizálnak a közigazgatásbeliek, a statisztikusok és az egészségügyi pénztár szakszervezetei is. Ennek ellenére a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban nem szünetel a munka, mivel az itteni közalkalmazottak más szakszervezeti tömbhöz tartoznak.
November 6-án, szerdán 3 órakor szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba - elôfizetôi számára jogi tanácsadót tart. Az érdeklôdôk ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési szelvényüket és az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot.
A megyei meteorológiai intézet adatai szerint Ratosnyán 3, Gödemesterházán 12, Laposnyán pedig 6 cm-es hóréteg hullt a tegnap. A magasabb hegyvidékeken vastagabb a hótakaró. megyénkben 10 - 21 liter csapadékot mértek négyzetméterenként, ami nem haladja meg a hónapra jellemzô évi átlagot. A rendôrség sajtóosztálya értesített, hogy az idôjárási viszonyok miatt még nem történt közúti baleset, azonban tanácsos mûszakilag megfelelôen elôkészített gépkocsival útnak indulni. Legyen a jármûvezetôk csomagtartójában egy kisebb homokzsák, lapát és tegyék rendbe a párátlanítót, illetve a fényszórókat. A idôjárás- elôrejelzés szerint további lehûlés várható, a magasabb vidékeken -3 Celsius fok alá csökkenhet a hômérséklet, így itt további havazásra kell számítani.
Nem a megyei tanácsot terheli a felelôsség az Ákosfalván felállított új, hibásan feliratozott helységnévtáblákért, ezeket az országutat javító cég alkalmazottai helyezték ki. A felújítást e szakaszon várhatóan november 11-én fejezik be, ekkorra kicserélik a helységnévtáblákat is.
Marosvásárhelyi küldöttség Budapesten
Holnap utazik Budapestre az a megyeközponti küldöttség, amely a MALÉV képviselôivel folytat újabb tárgyalásokat a Marosvásárhely - Budapest közötti légijárat beindításáról. A küldöttség tagjai között lesz Runcan Petru Stefan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója és Frunda György szenátor is.
Január 1. és szeptember 30. között közel tízezer dossziét utaltak át a bíróságokról a megyei törvényszéknek, megoldás végett. Ehhez hozzáadódik az elôzô évi 1238 megoldatlanul maradt iratcsomó. Az összesen közel 4700 alapfokú polgári, kereskedelmi és közigazgatási bírósági perbôl 3800 ügyben hoztak döntést. A 865 polgári fellebbezésbôl 649-et oldottak meg. A 4000 polgári, kereskedelmi és közigazgatási bírósági fellebbezés nyomán 3561 esetben született döntés. Az alapfokon regisztrált büntetôkeresetek száma 300, ebbôl 242-t oldottak meg. Bûnvádi fellebbezés közel 800 ügy esetében történt, ebbôl a vizsgált idôszakban 664-ben született döntés.
A Marosvásárhelyi Regionális Rádió magyar nyelvû szerkesztôsége új mûsort indít. Minden szerdán délután fél 6 és 6 óra között Összhang címmel az életmódról, étkezési szokásainkról, az idôbeosztásról, az öltözködésrôl, a viselkedésmódról és lakáskultúráról beszélget a mûsorvezetô-szerkesztô László Edit különbözô szakemberekkel, meghívottakkal. A mai mûsor vendége dr. Bérces Judit orvos, akit a rák elleni küzdelem világnapja, november 7-e alkalmából hívtak meg a stúdióba. A hallgatók az adás ideje alatt kérdéseket tehetnek fel az orvosnônek a 161-222- es telefonszámon.
A Fürge Ujjak címû szaklap 45 éves évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület csipkekiállítást szervez. A kézimunkákból álló tárlatot november 9-én, szombaton 12 órakor nyitják meg a szervezet székházában, a Rózsák tere 55. szám alatti Apolló épület udvarában.
November 6-án, 9 - 15 óra között a villanyhálózat karbantartási munkálatai miatt nem lesz áram Marosszentgyörgyön a fô út 985 - 1034. számok közötti házaknál. November 7-én pedig hasonló okok miatt szünetel az áramszolgáltatás szintén Marosszentgyörgyön, a Fô út 880 - 945. szám között, valamint a Görbe, a Béke, illetve a tófalvi utcában a Malom utcától a végéig, illetve a Mocsár és a Malom utcákban.
November 8-10. között a marosvásárhelyi lovarda lesz a házigazdája annak a díjugrató nemzetközi versenynek, amelyen eldôl, hogy az országos válogatott részt vehet-e a 2004-es athéni olimpián, illetve kik lesznek a döntôsök az országos akadályversenyen. Az említett versenyre Románián kívül bolgár lovasok is jelezték részvételüket, akik ifjúsági és felnôtt kategóriában mérik össze tudásukat, ügyességüket. A verseny mellett a szervezôk ingyenes lovaglóleckéket tartanak és lóidomítási bemutató is lesz. Megnyitó november 8-án, pénteken 9 órától a stadion mögötti lóversenypályán.
Az Egyetemisták Országos Fesztiváljának, az UNIFEST-nek a keretében Marosvásárhelyen ma a következô rendezvények zajlanak: 14 órától az Ifjúsági moziban a Gosfort Park címû filmet vetítik, 18 órától a Mûvész moziban a Végzetes kísérletet láthatják a filmkedvelôk. A Nemzeti Színházban Molnár Ferenc A testôr címû vígjátékát, míg ugyanattól az idôponttól az Ariel színházban a Hepiend avagy... címû színdarabot tekinthetik meg. November 8-án 14 órakor az Ifjúsági moziban megismétlik a Gosfort Parkot, 18 órától a Mûvész moziban a Triplux c. filmet forgatják. 18 órától a M. Eminescu ifjúsági házban sor kerül a IV. országos egyetemista humor- és szatírafesztiválra. 21 órától a Kultúrpalotában az Iris együttes koncertezik.
Rendellenességek a Phare- és Ispa-programok körül
Victor Ponta, a Miniszterelnöki Hivatal ellenôrzô testületének vezetôje az SZDP keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy eddig 14 bejelentést kapott a Phare- és Ispa-programok alkalmazásában tapasztalt szabálytalanságokról. Ponta elmondta, a bejelentések közül tízet az Európai Bizottság Korrupcióellenes Szervezete (OLAF), négyet pedig különbözô cégek nyújtottak be. A 14 bejelentés közül kettô az Ispa-programra, a többi pedig a Phare-programra vonatkozik. Az ellenôrzô testület vezetôje közölte, a pályázatok elbírálásában és az uniós pénzek nem megfelelô felhasználásában tapasztalt szabálytalanságokat Buzau, Tulcea, Kolozsvár, Tîrgoviste, Brassó, Bukarest, Kovászna, Nagyszeben és Vajdahunyad térségébôl jelezték. Ponta hozzáfûzte, ha rendellenességre derül fény, az ügyeket átveszi az igazságszolgáltatás.
Pavalache vizsgálati fogságban marad
A Fôvárosi Fellebbviteli Bíróság keddi döntése értelmében továbbra is vizsgálati fogságban marad a befolyással való visszaéléssel vádolt Fanel Pavalache egykori kormánytanácsos. A bíróság végleges döntésében elutasította azt az óvást, amelyet Pavalache védôügyvédje nyújtott be az extanácsos elôzetes letartóztatását kimondó rendelet ellen. Fanel Pavalachét október 19- én vették ôrizetbe befolyással való visszaélés miatt, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség 30 napos letartóztatási parancsa alapján.
Az Arad megyei határôrség átadott az ügyészségnek öt török állampolgárt, akik 5.000 dollár ellenében egy romániai vezetô segítségével próbáltak átjutni a határon, közölte kedden Robert Iudt, az Arad Megyei Határôrség szóvivôje. A törököket vasárnap vették ôrizetbe a kürtösi határátkelô közelében. Elmondták, hogy fejenként ezer dollárt fizettek egy román állampolgárnak, aki megígérte, hogy átviszi a csoportot Magyarországra, ahonnan továbbmehetnek Németországba. A Romániába törvényesen beutazó négytagú török család augusztusban érkezett az országba, ahol csatlakozott hozzájuk egy ötödik személy, tette hozzá a szóvivô. Az öt török állampolgár ellen büntetôeljárás indult törvénytelen határátlépési kísérlet miatt. A rendôrség nyomozást indított a vezetô személyazonosságának kiderítésére.
Vatikán - melegek a jövôben nem lehetnek papok
Keddi olasz sajtóhír szerint a pápa rendeleti úton kívánja kizárni a papi pályáról a homoszexuálisokat. A La Repubblica értesülése szerint küszöbön áll egy ilyen értelmû vatikáni dokumentum közreadása. A lap által idézett szövegbôl kitûnik, hogy a pápa el akarja távolíttatni a papneveldékbôl mindazokat a hallgatókat, akik "homoszexuális hajlamokat" mutatnak. A tervezett intézkedés mintegy válasz az utóbbi évek botrányaira, amelyek fiatal fiúkat megrontó katolikus papok körül robbantak ki az Egyesült Államokban és több európai országban. A homoszexuális papjelölt kizárásáról a végsô döntést a szeminárium vezetôje illetékes meghozni. A rektor ehhez kikérheti pszichológus tanácsát is - idézett a hivatalos dokumentumból a német hírügynökség. Mint a La Repubblica emlékeztetett, már a múltban is kötelezô volt a papnövendékek "erkölcsi és pszichológiai alkalmasságának" a vizsgálata. Emiatt a homoszexuális egyéneknek korábban el kellett hagyniuk a szemináriumot. AZ utóbbi években azonban a rektorok többsége eltekintett a kizárásuktól. A fejlett országokban drámai hiány mutatkozik fiatal katolikus papokból, emiatt rengeteg plébánia élére nem lehet vezetôt állítani. A Vatikán elvárja a papoktól, hogy tiszteletben tartsák a nôtlenség és a szexuális önmegtartóztatás elôírását. II. János Pál több ízben is visszautasította a cölibátus lazítását célzó követeléseket.
Euró - Torinóban felfedezték az elsô euróérme hamisító nyomdát
Az olasz rendôrség Torinóban felfedezte az elsô illegális európénzverôt, ahonnan egész Európába exportáltak hamis érméket. A hamisítók esténként és hétvégén dolgoztak a Torinó közeli Avigliana egy fémüzemében. A rendôrség mintegy félmázsa olasz, német, francia és osztrák 1- és 2-eurós érmét foglalt le. Az 1-eurósokat 30-45 eurócentért adták el a hamisítók. Az elmúlt hónapokban több mint 300 ezer hamis érme került forgalomba és a pénzverde raktáraiban további 500 ezer érme nyomásához szükséges alapanyagot találtak. A rendôrség hat személyt letartóztatott, jelenleg azt vizsgálják, van-e köze a hamisítócsoportnak a szervezett bûnözéshez. Eddig Európában csak egyes hamis érmékre bukkantak, nem fedeztek fel pénzverdét, ahol eurókat nyomnának. Az ôrizetbe vett személyek között van az olasz Giovanni Sassano, akit az elmúlt években francia frank és német márka hamisítása miatt már kétszer elítéltek.
Csángó táncház a Magyarok Házában
Csángó táncház nyitja meg kapuit szombaton Budapesten, a Magyarok Házában; a heti rendszerességgel tartandó mulatságon csángó népmesék, népdalok, néprajzi elôadások várják az érdeklôdôket, filmvetítés, népmûvészeti vásár és ételkóstoló is színesíti a programot. Bogdán Tibor, a Csángó Koordinációs Iroda munkatársa, a rendezvény szervezôje az MTI-nek elmondta: a nyitó rendezvényen a csángók történelmébe Halász Péter néprajzkutató vezeti be a résztvevôket. Az est részeként kiállítás nyílik a csángó származású Petrás Mária iparmûvész mintegy 25 kerámiából álló, a csángóföldi Szûz Mária és Szent István kultuszát megformázó munkáiból, illetve Csoma Gergely néprajzkutató fotógyûjteményébôl. Sasi Attila térképész Csángóföldrôl készült háromnyelvû - magyar, román, angol - térképét mutatja be, amelynek hátoldalán településjegyzék és a csángókat bemutató rövid ismertetô olvasható. A csángók archaikus kultúráját, mindennapi életét a Duna Televízió archívumából válogatott dokumentumfilmeken keresztül ismerhetik meg a résztvevôk. A táncház zenei aláfestését a gödöllôi Esztena együttes szolgáltatja, s az év folyamán más együttesek - például a Zurgó, a Tatros és a Somos - is húzni fogják a talpalávalót. A rendezvényt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Duna Televízió támogatja.
A svájci Mathis cég építi az új orgonát a pápa Vatikánban lévô magánkápolnája, a zseniális Michelangelo freskóival díszített Sixtusi Kápolna számára - közölte a cég a hétvégén. A Mathis kiváló nevet szerzett magának az orgonaépítésben, s jelenleg már 325 hangszere áll világszerte fôleg templomokban Svájctól egészen Tajvanig. A cég orgonáit a Vatikánban is ismerik: 1999 óta a Svájci Gárda kápolnájában is Mathis-orgona szolgál. A megrendelés érdekessége: olyan orgona kell, amely mozgatható, hogy különösebb szerelés nélkül arrébb lehessen tenni, mert amikor a kápolna nyitva áll a látogatók számára, egy kamrában akarják tárolni. Ennek oka a helyszûke: a Sixtusi Kápolnát ugyanis a Vatikánt felkeresô turisták mindegyike látni akarja, és nyitvatartási idôben alig lehet oda beférni. A tervek láttán a Vatikán még hónapokig habozott, míg végül megrendelte a hangszert. Ez kisebb lesz, mint amekkorát a terem nagysága indokolna, s a 14 regiszteren két billentyûsor és pedál segítségével lehet játszani. Akadt egy alapítvány is, amely vállalta, hogy fedezi a hangszer árát - 640 ezer svájci frankot - és az orgonát a Vatikánnak ajándékozza. A nehézségek java azonban a hangszer részeinek elkészülte után kezdôdött. Több cég elôbb elvállalta, majd a feladat bonyolult volta miatt lemondta a szállítást. A 3,5 tonna súlyú orgonát ugyanis rázkódás- menetesen kell szállítani, s különös bonyodalmakat okoz a Vatikán tekervényes termein, járatain és lépcsôin a mozgatása. A megoldást végül a szintén svájci Inauan-Scha:tti cég kínálta: orgona-mobilt tervezett, amelyen külön e célra kiképzett 4-5 munkás segítségével mintegy 1,5 kilométeres óránkénti sebességgel 40 perc alatt juttatják az összeszerelés helyszínérôl a kápolnába a hangszert. Az orgonát december 14-én szentelik fel egy hangversennyel: a hangszernél Theo Flury páter, a luzerni zenemûvészeti fôiskola professzora foglal majd helyet, és fellép többek között a Sixtusi Kápolna fiú-kórusa.
ELADÓ állatfarm Sáromberkén. Érdeklôdni a 0744-533-620, 0745-302-250-es telefonszámokon. (47861)
SZARVASAGANCSOT vásárolok. Ára: 160.000 lej/kg. Tel. 0745-602-636. (47813)
ELADÓ, KIADÓ kereskedelmi helyiség az Unirii negyedben. Tel. 124-741, 19-21 óra között. (47990)
ELADÓ 22 ár gyümölcsös Magyarón, családi vagy hétvégi ház építésére alkalmas. Tel. 0266/165-228. (48059)
ELADÓ új, 1310-es Dacia 0 km-ben. Tel. 435-810. (48071)
ELADÓ december 18-ig érvényes vonatjegy Marosvásárhely - Budapest útvonalra. Tel. 125-923. (48073)
ELADÓ régebbi típusú kerek vitrines konyhabútor, Albalux mosógép, egy 18, egy 15 és egy 6 elemes ércradiátor és egy 10 elemes lemezradiátor. Tel. 145-271. (48093)
VENNÉK 10-21 éves autót 20 millió lej körül. Tel. 218-290, 0723-960-159. (48118)
ELADÓ 1100-as Dacia nagyon jó állapotban sürgôsen. Tel. 167-147. (48144)
ELADÓ 1994-es gyártmányú kombi Opel Astra 1,6, forgalomba íratva 2001-ben. Tel. 131-201. (48157)
KIADÓ I. osztályú, 2 szobás tömbházlakás központi zónában. Ára 95 dollár. Tel. 0723-359-306, 0723-384-569. (47952)
SÜRGÔSEN veszek 3 vagy 4 szobás tömbházlakást. Tel. 250-180 vagy 0788-300-260. (47901)
ELADÓ ház a Dózsa György utca 116A szám alatt. Tel. 127-475. (48068)
SÜRGÔSEN eladó 4 szobás magánlakás, nappai bár, terasz, garázs, 2 kapus (nagy kapuk) udvar, egyedül. Alkudható ár: 53.000 euró. Tel. 0744-505-260. (48075)
EGY SZOBA kiadó fürdôszoba-, konyhahasználattal egyetemista lánynak az Argesului utcában. Tel. 219-282, naponta 14-17 óra között. (48076)
VESZEK 2 szoba-összkomfortos tömbházlakást a Bolyai utcában, a fôtéren vagy a Színház téren. Tel. 250-429. Közvetítô nélkül. (48115)
ELADÓ garzon igényesnek Marosvásárhelyen, a Plaiului utca 1A/17. szám alatt. Tel. 254-520, 0744-547-187. (48126)
IGÉNYES személy garzont vagy 2 szobás, bútorozott lakást bérelne, lehetôleg a Tudorban. Tel. 0721-293-573. (48166)
KÉSZÍTÜNK és szerelünk külsô mûanyag redônyöket és PVC harmonikaajtót. Tel. 218-321, 0744-121-714. (47911)
SZÍNES televíziót javítok a kliens lakásán. Tel. 141-631. (48014)
2002. NOVEMBER 8-án 10 órai kezdettel nyilvános, nyílt árverésen eladásra kerülnek a marosvásárhelyi Calarasilor utca 12. szám alatti kereskedelmi helyiségek. Tel. 0745-263-933. (48013)
A csodatevô ÉVA jósnô Marosvásárhelyen van. Irina Régenbôl köszönetet mond ÉVA asszonynak, aki férjét csodatevô erejével kigyógyította az iszákosságból. Éva asszony az ön bármilyen problémájára megoldást talál. Hívhatja a 0723-761-735-ös telefonszámon. (Fizetett hirdetés, 48067)
BALKONBEÉPÍTÉS, garázsajtók, vaskapuk készítése olcsón. Tel. 127-896. (47499)
SÜRGÔSEN munkát keresek. Fiatal fôiskolás lány vagyok. Tel. 0744-806-723. (48141)
BÉRBE adunk raktárhelyiséget a Szabadság utca környékén. Érdeklôdni 8-16 óra között a 163-903-as telefonszámon. (48079)
A 2-ES SZÁMÚ GYERMEKKLINIKA munkaközössége ezúton fejezi ki köszönetét a VALPET Rt. cégnek, illetve igazgatójának, Sala Petru úrnak, hogy hozzájárult a klinika javítási munkálataihoz. (48123)
KIADÓ garázs a régi szerpentin alatt. Tel. 217- 800. (48169)
Fájó szívvel emlékezünk november 6- án a gernyeszegi PETRA ANNÁRA (Mányi) halálának elsô évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos fia, Pikka és népes családja. (48087)
Szomorú szívvel emlékezünk november 6-án id. KÁSA SÁNDORRA halálának kilencedik évfordulóján. Emlékét ôrzi felesége, fia, menye, unokája, anyatársa és mindazok, akik nagyon szerették és ismerték. Nyugodjon békében. (48094)
Mély fájdalommal emlékezünk és emlékeztetjük mindazokat, akik ismerték és szerették a szentlôrinci születésû BARABÁS MARGITOT szül. Kovács, hogy ma van halálának 12. évfordulója. Szép emlékét szívünkben hordozzuk. Férje, két fia és azok családja. Nyugodjon békében. (48095)
Fájó szívvel emlékezünk november 6- án a nyárádszentbenedeki NAGY ISTVÁN ATTILÁRA halálának 5. é