|
LIV. évfolyam 72. (15035) sz., |
2002. március 27., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
(MTI) - A NATO-tagjelöltek bukaresti csúcskonferenciáján világossá vált, hogy egy nagyobb léptékû bôvítés felé halad a szövetség - jelentette ki kedden Martonyi János magyar külügyminiszter, miután kétoldalú megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel.
A magyar külügyminiszter ismételten arról biztosította a román kormányfôt, hogy Magyarország nagyon határozottan támogatja Románia NATO-tagságát.
Intenzív szakértôi tárgyalások kezdôdnek a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztésérôl a közeljövôben - jelentették be kedden Bukarestben Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásait követôen.
A magyar külügyminiszter, aki a NATO-tagjelölt államok csúcstalálkozóján vesz részt Bukarestben, közel másfél órás megbeszélést folytatott román kollegájával.
A kétoldalú találkozót követôen Martonyi János ismételten leszögezte, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Románia NATO-csatlakozását és a szövetség déli szárnyához tartozó államként is abban érdekelt, hogy az ôszi prágai csúcstalálkozón földrajzilag kiegyensúlyozott bôvítésrôl szülessen döntés.
Mircea Geoana kormánya köszönetét tolmácsolta Magyarország szilárd, határozott és feltétel nélküli támogatásáért, amelyet Románia számára fontos többletnek, nélkülözhetetlen elemnek minôsített a román jelöltség prágai sikerének szempontjából. A két miniszter megállapodott abban is, hogy egyeztetik a két ország álláspontját a legfontosabb EU-kérdéseket, a közös Európa jövôjét, az európai strukturális politikák finanszírozásának távlatait illetôen is.
A találkozón átfogóan megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Mindketten egyetértettek abban, hogy ezek a kapcsolatok kiválóak, különösképpen a két kormányfô egyetértési nyilatkozatának tavaly decemberi aláírását és kormányközi vegyes bizottság idén februárban tartott ülését követôen.
A két miniszter bejelentette, hogy májusban Budapesten ülést tart a kormányközi vegyes bizottság szakbizottsága. Ezen az ülésén áttekintik a gazdasági kapcsolatok egészének fejlesztési lehetôségeit.
Mircea Geoana elmondta, hogy a közeljövôben megszületik a két kormány közötti megállapodás az idénymunkát vállalók kölcsönös foglalkoztatásáról, a kormányfôi egyetértési nyilatkozatnak megfelelôen.
Szakértôi szinten megkezdôdnek az egyeztetések a kis- és középvállalkozók befektetéseit segítô garanciaalapról, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésérôl. Ezeket az együttmûködési javaslatokat még tavaly júliusban terjesztette elô Orbán Viktor magyar miniszterelnök, amikor Marosvásárhelyen találkozott Adrian Nastase román kormányfôvel.
A román külügyminiszter közölte, hogy ugyancsak szakértôi szinten megbeszélések kezdôdnek a román Gozsdu alapítvány által visszakövetelt magyarországi Gozsdu-örökségrôl, valamint egy budapesti román ortodox templom kérdésérôl.
A nemzeti kisebbségek helyzetét illetôen Mircea Geoana ismertette, milyen fejlemények történtek az utóbbi idôben Romániában ezen a téren. Mint mondta, ezeket a fejleményeket mindkét fél nagyon pozitívnak értékelte.
A román külügyminiszter egyben üdvözölte azokat a pozitív gesztusokat, amelyeket a magyar fél tett a magyarországi román közösség irányában.
A magyar diplomácia vezetôje, aki a NATO-tagjelölt államok bukaresti csúcsértekezletén vesz részt, hétfôn este találkozott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, akivel Románia NATO-csatlakozásának esélyeirôl, valamint a magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzetérôl tartott megbeszélést. Ez utóbbival kapcsolatban mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar-román kormányfôi egyetértési nyilatkozat aláírása után megszûntek a feszültségek, a két ország viszonya minden szempontból jól alakul.
Martonyi János külön hangsúlyozta: az RMDSZ-nek alapvetô a szerepe abban, hogy a nehéz, nyolc-kilenc hónapos tárgyalási folyamat után megszületett az egyetértési nyilatkozat.
- Az RMDSZ közremûködése, közvetítése és segítsége nélkül valószínûleg nem jött volna létre ez a megállapodás, legalábbis nem úgy és nem akkor, ahogy megszületett -mondta. - Nagyon örülünk annak, hogy Romániában jó a hangulat és hogy jó a hangulata a romániai magyarságnak.
A hitleri koncentrációs táborokban zsidók millióinak szenvedéseit hitem szerint nem elismertetni kell, hiszen a zsidóság vitathatatlan történelmi tragédiájáról nem lehetnek kétségeink. Még akkor sem, ha a holokauszt- tagadók, az antiszemita pártok elszántan ködösítik, zsugorítják a nácik második világháborús gaztetteit. A holokauszt áldozataira emberi tisztességbôl is emlékezni kell, az ôszinte kegyelet minden haszonlesésnél, érdekérvényesítésnél többet ér...
Az sem lehet vitás, hogy a zsidóság deportálásából a közép-kelet- európai kormányok és a szolgálatukba szegôdött civil lakosság is derekasan kivette a részét, a nácikolla-boráns antiszemitizmust könyvtárnyi dokumentumok, történészek és túlélôk igazolják, úgyhogy kár mindenféle mellébeszélés és csúsztatás. A tényeket még államfôknek is ismerniük kell. Államelnökünk azon a véleményen van, hogy a románok sosem voltak antiszemiták és ma sem azok. Nyilvánvaló, hogy a román nemzetet kollektíve csakugyan nem lehet antiszemitizmussal vádolni, minthogy nem lehet sem a magyar, sem a lengyel és más népekre a kollektív bûnösség bélyegét sütni, ám jó lenne emlékezetben tartani azt, hogy a zsidóságot nemcsak a kakastollasok indították útra Birkenau felé, bizony Antonescu marsall sem riadt vissza a zsidóság megsemmisítésére kitervelt és végrehajtott véres pogromoktól.
Egy magát Európa-kompatibi-lisnek tekintô, NATO- csatlakozásra várakozó országban nem fest jól a népirtó háborús bûnösnek - mint korábban - továbbra is szobrokat emelgetni, róla tereket, utcákat nevezgetni. Olyannyira nem, hogy a NATO-ba igyekvô országok bukaresti csúcstalálkozója elôtt a kormánynak rendeletet kellett hoznia sürgôsen, amely tiltja a fajgyûlölet gyökereit és a háborús bûnösök nimbuszát öntözgetni. Egyelôre talány, mi lesz azokkal a mell- és egész alakos szobrokkal, amelyeknek avatásán nemegyszer állami hivatalosságok is meghatottan asszisztáltak.
Mégsem mondhatjuk, hogy most már felülkerekedett a józan ész, hiszen számos megnyilatkozás, köztük a szenátusi kirohanások az ügy kapcsán azt bizonyítják, hogy a kormányzatnak lesz ezzel még birkóznivalója. Akkor is, ha a kulturális tárca vezetôje például - egyébként nagyon helyesen - a zsidó kultikus épületek védelmére kelt. Marosvásárhelyen, ahol a kondukátornak szobrot szántak korábban, a kormány holokauszt- emlékmûvet kíván leleplezni júniusban. Városunkból valóban több ezer zsidót hurcoltak el, alig maradt túlélô. Emlékmûvet érdemelnek az áldozatok. Hanem van a kezdeményezésnek különös vonása is. Mintha azt sugalmazná, hogy csakis Észak-Erdélybôl hurcolták el a zsidókat. A történelem nem múlik el nyomtalanul, az emlékezet nem lehet szelektív. Így az emlékmûállítást is helyesebb lenne talán a moldovai zsidóellenes pogromok helyszínein elkezdeni. Avagy minálunk tûnik könnyebben kivitelezhetônek? S egyben letudhatják vele az európai szalonképességi vizsgát? Ez azonban nem pótolhatja a történelemmel való ôszinte szembenézést.
Magyarországot is érintô heves vita zajlott le a román törvényhozás felsôházában a második világháború után háborús bûnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról.
Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére, s kijelentette, hogy az ô véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfô "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért".
Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelô és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélô Eckstein Kovács Péter RMDSZ- szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokausztvolt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa".
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. "Viszont Horthy több mint 200 ezer zsidót küldött haláltáborokba, s miközben Magyarország pusztította ôket, Románia védelmezte saját zsidóit" - mondta.
Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO- tagjelölt országok zsidó közösségei képviselôinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfô "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bûnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben".
Razvan Theodorescu mûvelôdési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen.
- A NATO-tagjelölt országok miniszterelnöki értekezlete bebizonyította, hogy ezek az államok vállalják a katonai szövetség felelôsségeit és szándékukban áll hozzájárulni a terrorizmus elleni harchoz, jelentette ki Adrian Nastase kormányfô kedden, a Bukarestben megrendezett értekezlet végén.
A miniszterelnök szerint az észak-atlanti integráció folyamatában a tagjelöltek felhagytak az egymás közti versengéssel, erôfeszítéseiket a szolidaritás és az együttmûködés elvére alapozzák.
"Világos, hogy a versenyszellem káros is lehet. Én úgy érzékelem, hogy az észak-atlanti csatlakozási folyamatban többé nincs versengés a tagjelöltek között", fogalmazott a kormányfô. Hangsúlyozta: a tagjelöltek együttmûködése nyomós érvet szolgáltat a NATO "robusztus", legkevesebb hét tagjelölt állam részvételével történô bôvítése mellett.
Nastase szerint a bukaresti értekezlet alkalmat nyújtott Európa déli része fontosságának, valamint a térségbeli országok terrorizmus elleni harcban való részvételének hangsúlyozására.
A prágai csúcs történelmi esélyt nyújt arra, hogy a NATO-bôvítésnek egy ambiciózus hullámát befogadjuk, olvasható a tagjelölt országok miniszterelnöki értekezletének zárónyilatkozatában - jelenti a MEDIAFAX.
"Úgy véljük, hogy a bôvítésnek kell legyen egy déli dimenziója is", áll a tíz kormányfô nyilatkozatában.
"Minél több erôfeszítést kell tennünk azért, hogy a szükséges fejlôdést megtegyük, hogy ennek következtében meghívjanak a NATO- bôvítésre", olvashatjuk a Románia, Bulgária, Albánia, Macedónia, Szlovénia, Szlovákia és Horvátország miniszterelnökei által kiadott nyilatkozatban.
"Meggyôzôdésünk, hogy az ezen a találkozón részt vevô országok mindegyike erôsíti a szövetséget és annak képességét, hogy az újabb provokációkkal szembesüljön", áll a nyilatkozatban.
A miniszterelnökök megerôsítették országaik 2001 októberében, Szófiában kifejezett döntését, mely szerint csatlakozni kívánnak a terrorizmus elleni koalícióhoz, és úgy tervezik meg országaik államvédelmi politikáját, mintha ezek máris tagok lennének.
Nastase és Dzurinda-eszmecsere a kedvezménytörvényrôl
(MTI) A magyar kedvezménytörvény megközelítésében Szlovákia nem követi a román eljárást, hiszen "más-más országban élünk, más-más átalakulási folyamatokat élünk meg" - nyilatkozta kedden Bukarestben Mikulás Dzurinda, szlovák kormányfô, miután román partnerével, Adrian Nasteséval tárgyalt. A szlovák SITA hírügynökség bukaresti jelentése szerint Dzurinda ismét határozottan leszögezte: a magyar jogszabály területen kívüli hatálya és etnikai diszkriminációja Szlovákiában nem érvényesülhet. Jelezte: Pozsony ennek jegyében vagy a kedvezménytörvény hatályon kívül helyezését, vagy azon rendelkezéseinek mérséklését kívánja, amelyek valamelyik - számára elfogadhatatlan elv - érvényesüléséhez vezethetnének. "A fontos, ami mindkettônk szájából elhangzott és ami nyilván kettônk további eljárásának kiindulópontja lesz, az az, ami a velencei bizottság megállapításaiból következik. Az ugyanis igen jó kiút" - idézte Dzurindát a SITA. A szlovák kormányfô emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi is a velencei bizottság megállapításainak méltánylását tartja szükségesnek. Dzurinda Bukarestben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kedvezménytörvény ügyében tavaly decemberben megszületett magyar-román egyetértési nyilatkozat egyik pontja szerint az aláírók fél év múltán megvizsgálják a kedvezménytörvény alkalmazásából eredô tapasztalatokat és a módosítások esetleges lehetôségét - jelentette a SITA Bukarestbôl.
Kihirdethtô a privatizáció gyorsításáról szóló törvénytervezet
A privatizáció gyorsításáról szóló törvénytervezet az államfôhöz kerül kihirdetésre, miután a kormányzati felelôsségvállalást követô három napon belül az ellenzék nem nyújtott be bizalmatlansági indítványt. Bogdan Niculescu Duvaz, a Demokrata Párt (PD) képviselôje az alsóház vezetôségi gyûlésén bejelentette: pártja a tervekkel ellentétben nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, mivel nem gyûlt össze kellô számú támogató aláírás. A kormányzati felelôsségvállalást követôen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nagy-Románia Párt (PRM) is közölte, nem kíván bizalmatlansági indítványt kezdeményezni.
A Pénzügyminisztérium 5-10 százalékkal kívánja csökkenteni a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, a csökkentés pontos mértékét a közeljövôben állapítják meg, jelentette ki Mihai Tanasescu tárcavezetô kedden, a Románia uniós gazdasági elôcsatlakozási programjáról rendezett szemináriumon. A pénzügyminiszter kifejtette: a klasszikus adók (jövedelemadó, nyereségadó, hozzáadott értékadó és luxusadó) tekintetében a román adórendszer hasonló a térségbeli és uniós tagállamokéval. A legnagyobb szigorúság a társadalombiztosítások terén érvényesül, ahol a munkáltató és a munkavállaló által befizetendô halmozott adó mértéke 57 százalék. A legnagyobb hozzájárulást, 35 százalékot, a nyugdíjalapba kell befizetni. A pénzügyi és egyéb tárcák által készített elôzetes tanulmányok szerint a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás csökkentésének minden százalékpontja 2.500 milliárd lejjel csökkenti a költségvetési bevételek összegét. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás 10 százlaékos csökkentése 25.000 milliárd lejes veszteséget okozna az államháztartásban. Viszont az illeték összegének csökkentése a jelenlegi 59 százalékról 71-72 százalékra emelné az adóbegyûjtés szintjét. Az adókulcsok csökkentésébôl származó költségvetési hiány teljes fedezésére a begyûjtési aránynak 82 százalékra kell emelkednie, emiatt az adócsökkentés mértéke várhatóan a 10 százalékos szint alatt lesz, tette hozzá Tanasescu.5
Vérhiány a Kolozs Megyei Kórházban
A Kolozs Megyei Kórház vezetôsége az ortodox egyház és a betegek rokonainak támogatását kényszerült kérni, mivel az utóbbi napokban állandósult a vérhiány. Maria Todoran, a kórház igazgatónôje azt nyilatkozta, minden részleghez felhívást intézett, arra kérve az orvosokat és a betegek rokonait, hogy adjanak vért. Todoran Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsekhez is felhívást intézett, melyben arra kéri ôszentségét, hogy a templomban is szóljon az esetleges véradókhoz. Az igazgatónô nyilatkozatából kiderül, a vérhiány elsôsorban a sebészeti osztályokat érinti. Todoran rámutatott, hogy az orvosok erôfeszítéseinek köszönhetôen eddig egyetlen beteg sem szenvedett az elôállt helyzet miatt. A felhívás hatására mintegy 60 személy jelentkezett a Kolozsvári Véradó Központnál. A Kolozs Megyei Kórház ugyanakkor xilin-, piafen- és algocalminhiányban is szenved, ezeket a gyógyszereket ugyanis hetek óta nem kapták meg. Helyettük külföldi orvosságokat használnak, melyek ára akár a romániai ötszöröse is lehet.
Az ideiglenes afgán kormányfôtôl származó információra hivatkozó kabuli amerikai követségi forrás szerint 1800 halottjuk van a hétfôi és keddi észak-afganisztáni földrengéseknek. Az amerikai diplomata közlését egy kormánytag is megerôsítette, aki az AIP afgán hírügynökségnek több mint 1800 halálos áldozatról és a romokban heverô Nahrin városról beszélt. Mangal Huszein öntözési miniszter azt is hozzátette, hogy a szomorú mérleg még súlyosbodhat. Más források 1500 halottról és 4 ezer sebesültrôl tudnak. Nahrin Kabultól mintegy 200 kilométerre északra található. A városban 3850 család lakott, szinte valamennyi ház jelentôsen károsodott vagy összedôlt.
A szerbek többsége választást akar
Szerbia polgárainak többsége elôrehozott választások kiírását akarja minden szinten, mivel úgy értékeli, hogy a szerb kormány nem teljesítette ígéreteit. A Marten Board International közvélemény-kutató intézet a Blic címû lappal közösen végzett felmérést, amely szerint a polgárok 57 százaléka szükségesnek látja az elôrehozott választások kiírását. A megkérdezettek 32 százaléka úgy vélte, hogy erre nincs szüksége, a többieknek nem volt hátorozott véleményük. Különféleképpen magyarázták álláspontjukat azok, akik mindenképp elôrehozott választások kiírását akarják. 51 százalékuk azt mondta, hogy a szerb kormány nem teljesítette választási ígéreteit, 17,5 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a választások révén rendezôdne a viszály a kormánykoalícióban, a DOS-ban. A megkérdezettek 12,5 százaléka azzal indokolta álláspontját, hogy elôrehozott választásokkal felgyorsulna az átalakulás és a reformfolyamat. A közvélemény-kutatás kitért az elmúlt hetekben kirobbant szerbiai kémügyre is. A megkérdezettek 51 százaléka úgy vélekedett, hogy a hadititkok kiszolgáltatásával vádolt Momcilo Perisic szerbiai miniszterelnök-helyettest nem ok nélkül tartóztatták le. A polgárok 20 százaléka mondta azt, hogy nem volt alapja az ôrizetbe vételnek, a többieknek nem volt a kémügyrôl határozott véleményük.
Kína személyzet nélküli ûrhajót bocsátott föl
Kína hétfôn késô este fölbocsátotta és Föld körüli pályára állította harmadik, személyzet nélküli ûrhajóját is. Csiang Cö-min kínai elnök maga is megtekintette a Sencsou (Varázshajó) típusú ûrhajó felbocsátását a Kanszu tartományi Csiucsüan melletti ûrrepülôtéren - jelentették állami tömegtájékoztató eszközök kedden a dpa szerint. A Sencsou 3 kísérleteket fog végezni, és állítólag állatok is vannak rajta. Ha az ûrrepülés sikerrel lezajlik, akkor Kína még az idén egy negyedik személyzet nélküli ûrhajót is indíthat. Ez az ûrrepülés része a Kína készülôdésének, hogy az USA és Oroszország után a világ harmadik olyan országává váljon, amely embert is képes az ûrbe küldeni. A Sencsou 3-at Hosszú Menetelés hordozórakéta állította pályára. Kína 1999 novemberében bocsátott föl elsô ízben ûrhajót, és egy nappal késôbb sikeresen visszahozta a Földre. Tavaly januárban a Sencsou 2 tett sikeres ûrutazást.
Cigány Biblia - a világon elôször
Az emberi tudás kincsesbányája is az a könyv, amelyet több egyház által szentnek tekintett iratok gyûjteményének nevezhetünk. Ez a Biblia, amit rengeteg nyelvre lefordítottak az idôk folyamán, de a cigányságéra eddig még soha sem. Most Magyarországon pótolták e hiányt. A magyar oktatási minisztérium támogatásával elkészült és megjelenik - a világon elsôként - a teljes Biblia cigány nyelvû fordítása. Dr. Pálinkás József oktatási miniszter a bibliafordítás elsô bemutatóján elmondotta, hogy a Könyvek Könyvének népnyelvi fordítása rendkívül nagyjelentôségû, mert az illetô nép irodalmi nyelvének kialakulásban is igen nagy szerepet játszik. A cigány Biblia mindenképpen hozzájárul a cigányság szellemi, erkölcsi és anyagi felemelkedéséhez.
Csütörtök este 23 órától Frunda György RMDSZ-szenátor Bogdan Chireac Pro Vest címû mûsorának meghívottja. Vitapartnereivel, Valeriu Stoica NLP- elnökkel, Radu Podgoreannal, a képviselôház külügyi bizottsága elnökével Románia NATO- csatlakozási esélyeirôl beszélgetnek. A mûsor elsô részében James Rosapepe, az USA volt bukaresti nagykövete és a Washington Times egyik újságírója lesz jelen.
Március 28-án, csütörtökön a marosvásárhelyi Népi Egyetem nagytermében, a frankofónia napjaira szervezett rendezvényen Aurelia Cotosman francia szakos tanárnô tart elôadást. Ezt követôen Pierre Gripary Pour l’annonce címû francia nyelvû színdarabját adják elô a gazdasági szakközépiskola diákjai. A rendezvényt a mûvészeti líceum diákjainak zenemûsora zárja.
Szerzôdéskötés a fogyasztási szövetkezeteknél
A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (CENTROCOOP) és a Maros Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége (FEDERALCOOP) március 25- én és 26-án termékkiállítással egybekötött találkozót szervezett a Vácmány vendéglôben, ahol 8 megye fogyasztási szövetkezeteinek elnökei magánvállalkozókkal és állami termelôegységek képviselôivel találkoztak. A rendezvény az árualapokra vonatkozó szerzôdéskötést célozta. A tegnapi rendezvény vendége, Nicolae Gavrila, a CENTROCOOP államtitkári rangú elnöke ez alkalommal elégedetten nyilatkozott a megyei szövetségrôl, hiszen ez a tavaly 2 milliárd 550 millió lejes nyereséggel zárta évi tevékenységét.
V-VIII. osztályos tanulók falumonográfiáit mutatják be a Deus Providebit Tanulmányi Házban április 6-án. A dolgozatok az Elindultam szép hazámból... címû szülôföldkutató mozgalom pályázatára készültek.
Ma 14 órától soros ülést tart a nyárádszeredai tanács. A község elöljárói két fontosabb ügyben döntenek majd. Az egyik a költségvetés kiegészítése, ami többek között a népszámláló biztosok díjára és a szociális segélyekre vonatkozik. Ezenkívül két ingatlan tulajdonjogát is rendezik.
Ma délután 5 órától a marosvásárhelyi sportcsarnokban, az A-osztályos nôi röplabdabajnokság rájátszásának keretében a helybéli CSU-Gaz együttese a bákói Amici csapatát fogadja. Az elsô mérkôzést a bákóiak 3 - 0 arányban megnyerték, ha ezt a találkozót is elvesztik a marosvásárhelyiek, akkor csak a bajnokság IV-VIII. helyéért sorra kerülô helyosztó mérkôzéseken játszhatnak. Két egymás utáni gyôzelem után viszont a hazai röplabdacsapatok élvonalába kerülhetnek.
Nemrégiben a radnóti polgármesteri hivatal átvette a helyi közüzem adminisztrálását, s ennek kapcsán felmérést készített a távhôszolgáltatásról. Kiderült, hogy a városban levô tömbházak 403 lakrésze közül 382-be önálló mikrohôközpontot szereltek, míg 17-en saját kérésre lezáratták a csapokat, így a számítások szerint már szinte senki nem igényli majd a távhôszolgáltatást. A kialakult helyzetrôl a késôbbiekben tanácskoznak az illetékesek.
A tegnap Bözödre érkezett Joseph Aurey, a franciaországi Varrades kanton és Bözöd baráti társaságának elnöke által vezetett küldöttség. A franciák elsôsorban a húsvéti szokásokra kíváncsiak, de pénzadományt is hoztak a helyi iskolának.
Nem fogad a német fôkonzulátus
Németország nagyszebeni fôkonzulátusa értesíti az érdekelteket, hogy a húsvéti ünnepek miatt március 29-e és április 1-je között szünetel az ügyfélfogadás.
Rendkívüli hangverseny Segesváron
Ma 17 órától a segesvári polgármesteri hivatal dísztermében rendkívüli hangversenyre kerül sor, amelyet a németországi koelni konzervatórium wuppertáli részlegének zenekara tart. Az együttes tagjai, akik németországból, magyarországról, hollandiából és koreából származnak, koncertsorozatot tartanak Romániában. Ennek keretében a komolyzene segesvári kedvelôi Bizet, Csajkovszkij, Ney Rosuaro és George Enescu szerzeményeibôl hallhatnak.
Március 25-én megyénkben három súlyos közúti balesetnél helyszíneltek a rendôrök. Reggel 6 órakor Szászrégen és Petele között Kiss-Miki Levente 31 éves szászrégeni lakos MS 03 BMI rendszámú személygépkocsijával elgázolta Gorban Ioan, 51 éves Beszterce-Naszód megyei pásztort, aki elôvigyázatlanul, a fôúton terelte juhait. 8.30-kor Vajában Pop Ion, 51 éves bukaresti lakos a CJ 06 MFE jelzésû gépkocsival elgázolta a 8 éves helybéli Baranka Évát, aki át akart szaladni az úttesten. 11 órakor a marosvásárhelyi 1918. december 1. úton Kacsó Géza 46 éves gépkocsivezetô a Sandexag Kft. haszonjármûvével irányváltás elôtt nem biztosította be magát és emiatt összeütközött a 21 éves Petrina Romulus által vezetett személygépkocsival. A baleset következtében az elôvigyázatlan tehergépkocsi-vezetôt súlyos testi sérülésekkel kórházba szállították.
A dicsôszentmártoni rendôrség járôrei március 24-én reggel tetten érték a 39 éves Bocicor Ioan büntetett elôéletû és Fuli Florin, 22 éves dicsôszentmártoni lakosokat, miközben a Bicapa Rt. udvaráról 10 méter hosszú, 150 kg súlyú, mintegy 10 millió lej értékû villamos huzalt akartak ellopni.
Az idén Giris Karnad indiai drámaíró írt köszöntôt Thália papjai és papnôi, valamint a színházbarátok nemzetközi ünnepére, március 27-re.
Mint üzenetében fogalmaz: "Sosem volt annyi dráma a világon, mint ma. A rádió, a film, a televízió és videó elárasztanak minket drámákkal. De, bár ezek a formák lekötik, netán feldühítik a nézôket, egyikükben sem változtatja meg a nézô válasza a mûvészi eseményt magát.
Az elsô elôadás mítosza azt mondja, hogy a színházban a drámaíró, a színészek és a nézôk egyetlen kontinuumot képeznek, de olyat, amely mindig instabil lesz, és így akár robbanékony is lehet.
Ez az oka, hogy a színház saját halálos ítéletét írja alá, amikor biztosra megy. Másrészt ugyanez az oka annak is, hogy bár néha sivárnak látjuk a jövôjét, a színház mégis tovább fog élni, és tovább fog provokálni minket."
Marosvásárhelyen több esemény is zajlott a színházi világnap jegyében: jótékonysági elôadások, UNITER- rendezvények, bemutatók, diákkezdeményezések. Ma este a Nemzeti Színházban a Tompa Miklós Társulat szerepel. Molière fergeteges vígjátékát, A hecc modernizált zenés változatát játssza. A színmû megszólaltatása elôtt Karnad üzenetének a felolvasására és díjkiosztó ünnepségre is sor kerül, most adják át az ERDRAMIL drámapályázat nyerteseinek a díjakat. A zsûri döntését - még csak jeligével, a szerzôk neve nélkül - tegnap közzétettük. Az esti eredményhirdetésen a pályázók jelenlétére is számíthatunk, megtudhatjuk, hogy íróink közül kik érdemelték ki a pályadíjakat és kinek a drámáját állítja színpadra a jövô évadban a vásárhelyi társulat.
Az elôadás bevételét ez alkalommal a 30 más romániai színházéval együtt a Mûvészek a mûvészetért alapba utalják át, amelybôl az UNITER, az országos színházszövetség többek között az idôs, nyugdíjba vonult színészeket támogatja majd.
Negyedik helyen a megyék között
Huszonkét diák képviselte megyénket a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán, amelynek március 17-24. között Brassó volt a házigazdája. A hat általános és 16 középiskolás tanuló két második és egy harmadik díjjal, valamint több dicsérettel tért haza, amelyek alapján Maros megye a negyedik helyen végzett. Farkas Ernô magyar szakos tanfelügyelô véleménye szerint a három díj kevés, hisz a megyénkbeli diákok jobb teljesítményre képesek.
A vetélkedô részvevôit Kozma Edit, a Mûvészeti Líceum magyar szakos tanárnôje kísérte, a javító bizottságban Antal Rozália régeni és Xantus Piroska, a marosvásárhelyi vegyipari iskolaközpont tanára vett részt. A vetélkedô megszervezésérôl, hangulatáról és a körülményekrôl ôket kérdeztük. Amint beszámoltak, a brassói Drámai Színházban hétfôn tartott ünnepi megnyitó érdekes színfoltja volt a házigazda Áprily Líceum Grimasz színjátszó csoportjának elôadása. Elsô nap délután folytak az alternatív versenyek, szavalóverseny és anyanyelvi vetélkedô, amelyeken a VIII.-os diákok szerepeltek a legjobban megyénkbôl, Tódor Soó Katalin, az Unirea Nemzeti Kollégium diákja szavalásban az elsô helyen végzett, az anyanyelvi vetélkedôn pedig Szabó Csilla, a 18-as iskola tanulója harmadik lett. A részvevôk kedden délelôtt írták meg a dolgozatokat, délután brassói városnézés szerepelt a programban, este az Áprily Lajos Líceum diákjaival szerveztek szórakoztató estet.
Az írásbeli után elszontyolódott versenyzôk számára kellemes élményt jelentett a szerdai kirándulás a Brassó - Fogaras - Apáca útvonalon. A részvevôk megnézték a fogarasi várat, megkoszorúzták Bethlen Kata sírját, a Mikszáth-emléktáblákat, Apácán megemlékeztek Apáczai Csere Jánosról és Bartalis Jánosról, és részt vettek az apácai kakaslövésen.
Csötörtökön szervezték az alternatív alkotómûhelyeket: színjátszás, tojáshímzés, újságírás, helytörténeti vetélkedô.
Mielôtt még az eredményekrôl szólnánk, a javító bizottságban levô tanárok vélményére voltunk kíváncsiak, akik szerint elôször is óriási volt a különbség a VIII. és a IX. osztályok számára megfogalmazott tételek között, a "kilencedikes" tételek bonyolultak és nehezen hozzáférhetôk voltak, a megadott megfigyelési szempontokat nem minden diák értette meg, a XI-XII. osztályok számára megfogalmazott tételek kidolgozásához pedig legalább kétszer annyi idôre lett volna szükség, mint amennyi a versenyzôk rendelkezésére állt.
A megyénket képviselô versenyzôk közül két XII. osztályos diák, a tanítóképzôs Soós Eszter és a Bolyaiban tanuló Görög Levente ért el második helyezést, a Papiu kollégium tanulója, a XI.-es Szabó Enikô pedig csoportjában a III. helyen végzett. Dicséretben többen is részesültek: a VII.-es Fazakas Éva (marosvásárhelyi 3-as iskola), a VIII.-os Tódor Soó Katalin (Unirea NK), a X.-es Barabás Kômûves Franciska (Erdôszentgyörgyi Iskolaközpont), a XI.-es Jeremiás Zsuzsa (Bolyai EL), a XII.-es Keszeg Ágnes (Mûvészeti Líceum) és Gál Lajos (Bolyai líceum).
Bár a körülmények, az egészségügyi líceum bentlakása és a koszt elég sivárak voltak, a diákokat az egyhetes nélkülözésért végül is kárpótolta az a sok és értékes díj, amelyekkel valamennyi nyertest jutalmazták.
Hétfôn Segesvárra érkezett Mathilde Roessler, az UNESCO Kelet-Európa szakosztályának vezetôje és Friederique Robert programfelelôs, szaktanácsadó. A küldöttség tagjai voltak még a turisztikai, a kultúrminisztérium, az országos mûemlékvédô szervezetek és hivatalok képviselôi is. A vendégek a polgármester kíséretében hétfôn a várban szemlélôdtek, majd ellátogattak a Breite tisztásra. A szakértôk elsôsorban azt vizsgálták, hogy milyen munkálatokat kell elvégezni a vár restaurálásához. A Drakula Park tervezett helyszínén arra voltak kíváncsiak, hogy az itteni építmények mennyire zavarják majd a városképet, illetve azt is vizsgálták, hogy a park vonzata károsan hat-e majd a vár látogatottságára. A polgármesteri hivatalban délután összegzett véleményekbôl kiderült, hogy nem ellenzik a park megépítését, mi több, azt ígérték, hogy a vár restaurálásáért pénzgyûjtés céljából különbözô európai alapítványokhoz fordulnak. Az UNESCO-szakértôk behatóan érdeklôdtek a város gazdasági- társadalmi helyzetérôl, mivel szerintük a védnökségük alá helyezett települések minden téren európai színvonalon kell hogy legyenek. A küldöttség tegnap ellátogatott Szászfehéregyházára, Szászkézdre és Berethalomra.
Péntek kora délután történelmi pillanat részesei vagyunk a Deus Providebit Ház dísztermében. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Mûszaki és Tudományok Karának vendégeként, ahogy arról beszámoltunk, dr. Freund Tamás akadémikus, világhírû neurobiológus boncolgatja az agykéreg felépítésének és mûködésének rejtelmeit. A termet megtöltô hallgatóság pedig megbabonázva figyeli, hogy milyen bonyolult szerkezet az emberi agy, s ezen belül az agykéreg, amelynek idegsejtjei szinte kibogozhatatlan, szertágazó nyúlványaikkal közvetítik az ingerületet sok ezer más idegsejt felé, hogy érezni és gondolkodni tudjunk. A kényelmes, szép elôadóteremben eltûnôdhet az ember: milyen nagyszerû, hogy a tudományoknak ilyen elegáns, korszerû hajléka van Marosvásárhelyen, s hogy mennyi erôfeszítésre, energiára, küzdelemre, munkára volt szükség, hogy a magyar tannyelvû egyetem létrejöjjön. Szóval kellemes és felemelô a tudomány magasabb régiói felé sandítva figyelni az elôadóként is kiváló kutatót, aki az agykéreg tanulmányozásának szenteli munkásságát. Ebben az emelkedett hangulatban valami furcsa zaj szûrôdik a nagyterembe az üvegfalakon át. Egy férfi zsákkal igyekszik kifele az egyetem épületébôl. Amikor feltartóztatják, kiderül, hogy a zsákban a tanári szobabeli nagy teljesítményû számítógépet próbálja kicsempészni. És nem ez az elsô eset, hisz az egyetemnek az adományból származó egyik gépét ellopták már. Hasonló sorsra jutott korábban a marosvásárhelyi amerikai könyvtár is, amelynek számítógépparkját szintén ellopták. Ez esetben a helyiek ügyességén múlik, hogy a tolvajt feltartóztatják, s már érkezik a rendôrség is, amely a továbbiakban teszi a dolgát. Ezalatt az üvegfalakon túl az elôadó éppen arról beszél, hogy mûvészi neveléssel hogyan lehet minél kreatívabb gondolkodásra késztetni az agyat. A történtek nyomán feltevôdik a kérdés, hogy a jövô agykutatóinak sikerül-e kidolgozniuk azt a módszert, amellyel elérhetô, hogy az emberi "kreativitás" csakis jó irányban mûködjék, nem mint a 26 éves Bíró Sándoré, aki a Hargita megyei Lengyelfalváról (egyébként Orbán Balázs szülôfaluja) nem a tudományokat elsajátítani, hanem lopni jött a Sapientiára.
A megyei rendôrparancsnok, konkrét számadatokkal támasztva alá elôterjesztését, elégedetten számolt be arról, hogy a bûnözés csökkent a megyében az elôzô évekhez viszonyítva, annak ellenére, hogy anyagi nehézségekkel és káderhiánnyal küszködnek.
A szervezett bûnözés és kábítószer-ellenes területi iroda vezetôje, Moldovan ezredes szerint tavaly nôtt a kábítószer-fogyasztás Romániában, ezért is hozták létre a 14 regionális központot, amelyek egyike Hargita és Maros megye, Marosvásárhely központtal. Mint mondta, a megyében nincsenek különösebb problémák sem a kábítószer-kereske-delemmel, sem a fogyasztással. Bár nem tagadta, hogy elôfordul, de kijelentette, az, amit a líceumokban való kábítószer- fogyasztásról híresztelnek, szóbeszéd. Ez az ellenôrzések nyomán is kiderült.
Gond az örökbefogadásokkal van, jelentette ki, konkrét esetet ismertetve. Egy marosludasi házaspár, Boldea Eugen és Boldea Silvia decemberben kiutazott Ciprusba, ahol a fiukat, Sorint 4 ezer dollárért eladták. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik.
A prefektúra fôtitkára részletes tájékoztatót tartott a rendszerváltás óta megjelent tulajdontörvények alkalmazásáról. A legtöbb problémát a földtörvények, illetve a tulajdonbizonylatok kiosztásának akadozása okozza. Vannak olyan helységek, amelyekben alig érik el a 10-20 százalékot. Ezeket, jelentette ki, felelôsségre vonják.
A kereskedelmi társaságok és önálló szolgáltató vállalatok pénzügyi helyzetérôl szóló tájékoztatóból kiderült, hogy egy-két kivételtôl eltekintve veszteségesek. Például, az Aquaserven kívül, a megye összes vízszolgáltató vállalata veszteséges. De nem jobb a helyzet a többi szolgáltatónál sem. Ezek hatalmas adósságokat halmoztak fel, a szolgáltatás minôsége is kívánnivalókat hagy maga után.
Timar Liviu igazgató, a mezôgazdasági kampány pillanatnyi helyzetének ismertetése után, a polgármesterek figyelmébe ajánlotta az érvényben levô határidôs rendelkezéseket.
Ezt követôen Ioan Toganel prefektus, illetve Virág György, a megyei tanács elnöke egészítette ki az elhangzottakat és fogalmazta meg a konklúziókat, majd a polgármesterek kérdéseire válaszoltak.
Virág György felhívta a polgármesterek figyelmét, hogy a megyei tanács határozatot fogadott el a 416-os számú, a garantált minimál- jövedelemrôl szóló törvény értelmében az összegek elosztásáról.
Emellett arra is felhívta a jelenlevôk figyelmét, hogy március 7-én lejárt a 215. számú, a helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról szóló 1206-os számú kormányhatározat által elôírt határidô. Ennek ellenére vannak helységek, ahol nem tették ki a kétnyelvû helységnévtáblákat illetve az intézmények elnevezését. Mint mondta, a törvény kötelezô, ellenkezô esetben szankciókat is alkalmazhatnak.
Ugyanakkor figyelmeztetett az idei 76-os számú törvényre, a helyhatóságok mûködésérôl szóló keretszabályzatra, a 663/2001-es, a közérdekû információkról szóló törvényre, a 27. számú, a petíciók megoldására vonatkozó jogszabályra. Mindegyik szabályzó ismertetése mellett megadta a hivatalos közlöny számát is, úgy, hogy csak az nem találja majd meg, aki nem akarja. Elmondta, hogy a megyei tanácselnökök csíkszeredai találkozóján megegyeztek abban, hogy a hatáskörök átutalásakor, a hatékony mûködéshez szükséges a megfelelô pénzügyi keret biztosítása.
A prefektus, miután gratulált a rendôrségnek, kemény hangon, rosszemlékezetû stílusban osztogatott utasításokat a polgármestereknek, elfelejtve, hogy azok nem alárendeltjei, hanem választott tisztségviselôk, s végtére is egy tanácskozó testület tagjai. Kijelentette: ha áprilisban nem teljesítik a birtoklevelek kiosztására elôírt tervet, "radikális intézkedéseket" hoznak. A polgármesterek jelentsék, a jegyzôk mit csináltak, aki nem végezte a dolgát megfelelôen, leváltják. Van elég fiatal végzôs jogász, aki a helyükbe léphet, mondta.
Elégedetlen volt a helységgazdálkodással, a szolgáltatásokkal, követelte a polgármesterektôl, találjanak megoldásokat. Ha nem végzik megfelelôképpen például a tavaszi nagytakarítást, s nem tárolják megfelelôképpen a hulladékot, megszüntetik a szeméttelepeket, s majd meglátja, mit kezdenek.
Csodálkoztunk is, hogy nem akadt egyetlen polgármester bár, aki kikérte volna a hangnemet és stílust, vagy akár az ülésvezetô egy kis visszafogottságra szólíthatta volna fel a kormány helytartóját.
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester sorozatosan áthágja a helyi tanács határozatait, legutóbbi példa erre az utcajelzô táblák kivitelezése - jelentette ki Dávid Csaba városi tanácsos, a helyi tanács RMDSZ- frakciója által tegnap összehívott rendkívüli sajtókonferencián.
Az önkormányzati képviselô szerint a napokban kihelyezett irányjelzô táblák nem felelnek meg a tanácsi határozat mellékletében szereplô modellnek: sem a táblák mérete, színe, sem a tartalom szempontjából.
Kolozsváry Zoltán frakcióvezetô-helyettes szerint a polgármester utóbbi idôben tapasztalható igyekezete fôként arra irányul, hogy megossza Marosvásárhely lakosságát, ami súlyos következményekkel járhat. "Az 1990 márciusi botrányt követôen a helyi tanács nehéz helyzetbe került, de sikerült megtalálni azt a hangnemet, amely biztosította a hatékony munkát, a két közösség közeledését. Sajnálatos, hogy a polgármester megpróbál most széthúzást kelteni. A kétnyelvû utcanévtáblák esete diverzió, amelynek hátterében személyes érdekek állnak" - jelentette ki Kolozsváry. A tanácsos hozzátette: a helyi tanács egyhangúlag hozott határozatának mellékletei tartalmazzák az utcajelzô táblák színét, feliratozási módját. Eszerint a táblákon fehér alapon kék betûkkel kell szerepelnie az utca nevének, mind román, mind magyar nyelven, kivéve a tulajdonneveket. A hét elején kitett táblák viszont nem felelnek meg az elôírásoknak.
Fodor Imre alpolgármester a kétnyelvûségre vonatkozó törvényes kereteket ismertette, Dávid Csaba pedig kijelentette: a polgármester által felhozott ürügy, miszerint a kétnyelvû táblákat le fogják mázolni, veszélyes feltételezés és manôverezés, nem állja meg a helyét. Kérte, a polgármester ne becsülje le Marosvásárhely lakosságát, hiszen a forradalom óta eltelt 12 év bebizonyította, hogy képesek vagyunk a civilizált együttélésre. Törzsök Sándor tanácsos, a városrendészeti szakbizottság elnöke figyelmeztetett: a táblák minôsége kívánnivalót hagy, máris elhajlanak, ezenkívül pedig ésszerûtlenül szerelték fel ezeket: csak két irányt mutatnak.
Újságírói kérdésre válaszolva Kolozsváry Zoltán kifejtette: a tanács csütörtöki ülésén a táblák ügyét is megvitatják. Mivel nem tartották be a törvényes rendelkezéseket, az elsô intézkedés a polgármesteri hivatal és a Blue Star Design Kft. közötti szerzôdés felbontása lesz. A szóban forgó cég és a polgármesteri hivatal között ugyanis társulási szerzôdés létezik a táblák elkészítésére és felszerelésére vonatkozóan, amit a kft. ingyen végez, az útjelzô táblák alatt elhelyezett reklámokból származó bevételeknek pedig a 25 százalékát havonta átutalja a polgármesteri hivatalnak. A második intézkedés a prefektúrához eljuttatott értesítés lesz, amelyben kérni fogják a fôispán közbelépését a törvényesség betartása érdekében.
A kilátásba helyezett lemondásával kapcsolatos, a központi lapokban megjelent híreket cáfolta és a Distrigaz 2001. évi tevékenységét elemezte tegnapi sajtótájékoztatóján Victor Stefura vezérigazgató. Határozottan kijelentette, hogy március 8-tól pihenôszabadságon volt, nem nyújtotta be lemondását, s senki nem gyakorolt nyomást rá, hogy megtegye azt. A vállalat tavalyi tevékenységét eredményesnek értékelte.
- A lemondásommal kapcsolatos híreket azok a személyek terjesztik, akik a székemre pályáznak - jelentette ki a vezérigazgató. - A szóban forgó cikkben két okot soroltak fel, amiért nekem távoznom kellene: nem voltak kézzelfogható eredményeim; problémák akadtak a vállalat magánosításával kapcsolatban. Elsôsorban velem tavaly kötöttek három évre szerzôdést, melynek értelmében munkámat a teljesítmények alapján ítélik meg. Eddig még panasz nem érkezett. A vállalat korszerûsítése kapcsán elmondhatom, hogy tavaly decemberben tagja voltam annak a kormányküldöttségnek, amely Moszkvában a Gazprommal tárgyalt a Distrigaz magánosításáról. Hangsúlyoznom kell, hogy a privatizálást a kormány végzi, júniusban kezdôdik el, s részvények kibocsátásával történik.
2001-ben a vállalat bevétele 10.801 milliárd lej volt, kiadása 10.599 milliárd, jövedelem 202 milliárd. Az állami költségvetésbe 85,7 százalékkal többet fizettek be, mint a tavaly, vagyis mintegy 2.242 milliárd lejt. Jelenleg 797.443 elôfizetôjük van, ezek 57 százaléka ipari fogyasztó. A gáz árának emelkedése, a lakosság fizetésképtelensége miatt a 2001. évi kintlevôségeik 25 százalékkal nagyobbak, mint a 2000. évben nyilvántartottak. A tartozások behajtására az ipari fogyasztókkal egyezményt fognak aláírni, amelyben azok vállalják, hogy törlesztik a 24 hónapra újrafelosztott, euróba átszámolt adósságot. Amennyiben nem tartják be az egyezményt, beszüntetik a gázszolgáltatást. Megemlítette, hogy a veszteségek csökkentése érdekében 2001-ben 187 milliárd lejt költöttek az elavult vezetékek cseréjére, újabb 2,6 milliárd lejt a felszerelések korszerûsítésére, míg 28 milliárd lejre vásároltak új munkaeszközöket (a tévedések, félreértések elkerülése végett kiemelte, hogy a legszükségesebb eszközöket szerezték be, s csupán Papuc Daciákkal bôvítették a gépparkot). Terveik szerint 2002-ben a befektetések értéke 680 milliárd lej lesz, ebbôl 300 milliárdot a Világbanktól kapott, hosszú lejáratú kölcsön teszi ki. Tervek között szerepel az évi fogyasztás alapján kiszámított átalánydíj bevezetése 2003-tól. Jelenleg a háztartási fogyasztók 3.274 lejt fizetnek a gáz köbméteréért. A kormány rendelete értelmében azok a személyek, akik a garantált minimáljövedelemben részesülnek, március elsejétôl 2.063 lejt fognak fizetni a gáz köbméteréért. Ez az érték nyáron száz köbméterre, télen 300 köbméterre érvényes.
A földgázlopások kapcsán a vezérigazgató elmondta, hogy jelenleg, reklamációk nyomán Szászrégenben ellenôrzik a gázfogyasztás mérését és az esetleges visszaéléseket. Ugyanakkor saját alkalmazottaik gázfogyasztását, a fogyasztás törlesztését is felülvizsgálják (2000- tôl a gázvállalat alkalmazottainak nincs kedvezménye a gázfogyasztásnál) - mondta a vezérigazgató.
Botrány robbant ki tegnap délután a Maros megyei Román Közúti Hatóság székhelyén. Több megyei közszállítási cég szerette volna még a határidôn belül, az utolsó félórában benyújtani a megyei útvonalak megszerzése érdekében összeállított iratcsomókat, ám, mint kiderült, a megyei tanács által jóváhagyott útvonalcsoportokat a Közúti Hatóság idôközben módosította. A megyei Utasszállító vállalat igazgatója, Vlas Florin ezek után azzal vádolta meg Serban Elvirát, a Közúti Hatóság vezetôjét, hogy bizonyos nyereséges útvonalcsoportok önkényes felosztásával egyes cégek érdekeit szolgálja ki és figyelmen kívül hagyja a megyei tanács döntését, "amely törvény a megyében". Tatár Béla, a Helyi Közszállítási Rt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy a Közúti Hatóság eljárása minden jogi alapot nélkülöz. - A megyei tanács jóváhagyta a közszállítási programot, ezt pedig nincs joga módosítani a Közúti Hatóságnak, amely ragaszkodik viszont az általa tett változtatásokhoz. Valaki mondja meg, hogy most melyik határozat szerint kell összeállítani a dokumentációt? - kérdezte Tatár Béla. A Közúti Hatóság igazgatója szerint hatáskörükbe tartozik az útvonalak felosztása, amivel mindössze azt szerették volna elérni, hogy több közszállítást végzô cég jusson engedélyhez, és megtörjék a monopolhelyzetet. A nem megfelelôen összeállított iratcsomók elfogadását elutasította, ezekre, ha nem "kelnek el", újabb versenytárgyalást hirdetnek meg. A döntést kifogásoló cégek tegnap óvást nyújtottak be mind a megyei tanácshoz, mind a prefektúrára, kérve a fôispánt, hogy járjon közbe a törvényesség betartása érdekében.
Ma van a népszámlálás és lakásösszeírás utolsó napja. A népszámlálóbiztosok kötelesek felkeresni minden egyes lakhelyet illetve háztartást, és bejegyezni minden romániai lakhellyel rendelkezô román állampolgárt.
? Mi a teendô abban az esetben, ha a népszámlálóbiztos nem keresett fel valakit, vagy esetleg szándékosan kihagyott?
Ha a népszámlálóbiztos bejelentette érkezésének idôpontját, de ennek ellenére még nem kereste fel az illetô személyt, ez nem feltétlenül az összeíró rosszindulatának jele. Idôbeli eltolódások is elôfordulhatnak.
Ha a számlálóbiztos mégsem jelentkezik, azonnal jeleznünk kell a helyi, községi, városi, illetve munícipiumi összeíró bizottságoknál, amelyek a polgármesteri hivataloknál mûködnek. Ha ezek után a számlálóbiztos még mindig nem jelentkezett, akkor feltétlenül a népszámlálási bizottság mellett mûködô technikai titkársághoz kell fordulni személyesen.
A megyékbôl beérkezett adatok szerint a népszámlálás megfelelô ütemben halad, mindeddig átlagban a lakosság 80%-át sikerült számba venni.
Esetenként visszaéléseket, rendellenességeket jeleztek: ceruzás kitöltések, a nem otthon tartózkodók bejegyzésének az elutasítása, kettôs állampolgárok beírásának a megtagadása. A benyújtott panaszokat, jelentéseket a helyi, illetve a megyei összeíró bizottságok oldották meg.
? Mi a teendô, ha visszaéléseket, rendellenességeket észlelünk?
A népszámlálás kiemelten fontos esemény mindannyiunk számára, amely kötelezettségeket is jelent, de jogaink is vannak. A népszámlálóbiztossal való találkozás és az adatok közlése állampolgári kötelességünk. Viszont a népszámlálás sikeres lebonyolítása érdekében azonnal jelezni kell az esetleges visszaéléseket, rendellenességeket. Tudnunk kell, hogy a megszámlált személy által közölt adatok szigorúan bizalmasak, kizárólag statisztikai célokat szolgálhatnak és nem használhatók fel személyek ellen. Ezen elôírások megszegését pénzbírsággal sújtják.
Ugyanakkor, a megszámlált személyek kötelesek válaszolni a kérdôívben feltüntetett minden egyes kérdésre. A válasz elutasítása vagy a hamis adatközlés szintén pénzbírsággal jár.
Visszajelzések érkeztek, hogy esetenként a népszámlálóbiztosok ceruzával töltötték ki az ûrlapot. A helyenként elôforduló visszaélések ellenére nem beszélhetünk egy általános jelenségrôl. A problémák oka sok esetben a számlálóbiztosok felkészítésének hiányossága.
Ismételten felhívjuk a polgárok figyelmét, hogy a népszámlálás ideje alatt észlelt visszaéléseket, rendellenességeket azonnal jelezni kell (telefonon, de fôleg írásban) a helyi, községi, városi, municípiumi összeíró bizottságoknál, amelyek a polgármesteri hivataloknál mûködnek.
A benyújtott óvásokat (fel-jelentéseket) írásban kell megfogalmazni és ezeknek tartalmazniuk kell az illetô személy nevét és pontos címét. Fontos, hogy a feljelentés iktatószámot kapjon.
P. Török Péter házszentelési összeírásában 1792-ben 106 cigány és 134 magyar van. Vagyis a hívek lélekszámának majdnem a fele, pontosabban 44% cigány. Ha ez az arányszám 1967-ben is így lett volna, az akkori 1281-es lélekszámból 565 kellett volna, hogy az legyen. Ekkor azonban csak 200 körül volt a cigány hívek száma. A legújabb összeírás szerint, melyet Baricz Lajos plébános végzett 1996 februárjában, a következô volt az összetétel: 571 cigány, 1025 magyar. Ez azt jelenti, hogy Marosszent-györgyön az 1596 hívônek több, mint egyharmada cigány, vagyis a hívek 35,75%-a. Az 1792-ben összeírt családok vagy kihaltak, vagy elköltöztek, mert az akkori nevek ma itt ismeretlenek (egy-két kivétellel): Lili, Puczi, Gurgi, Fazaké, Bolha, Cucusi, Kalusi...
A ma is élô családnevek 1720-ban még nem katolikusok, hanem késôbb térnek vissza a református vallásból. (...) 1729-ben, az egyházi földek összeírása alkalmával azt a területet, amelyen ma is cigányok laknak (a Csorgó és a Temetô utcát) így veszik be az egyházközség leltárába: "Egy darab föld, melynek vicinusai egyik felôl Koltsár István, másfelôl kaszáló rét." Ötven évvel késôbb ugyanebbe a leltárba így jegyzik be: "Terrenum hoc anno 1778 connexum in coloniam ciganorum", vagyis "Ez a terület 1778-ban a cigányok telepéhez csatoltatott." (...) Az egyház a mai Csorgó utca területét, a Borsó-föld alját átadja a grófnak, hogy annak cigányai oda települhessenek.
A cigányok napjainkban két nagyobb tömbben laknak: a község felsô részén laknak a "sátoros" cigányok, akiket román cigányoknak is neveznek, mert ortodox vallásúak. Gyerekeik román osztályokban végzik el az iskolát (a legtöbben négy elemit). Ezeket a gyerekeket egyszer román nyelvre tanítják az iskolában, mert cigány anyanyelvükön kívül mást nem beszélnek. Ma már nem sátrakban laknak, hanem házakban. Edényfoltozással, csatornázással, napszámosmunkával próbálják fenntartani magukat. Viseletüket többé-kevésbé megôrizték.
A katolikus cigányok ma is azon a részen laknak, ahová az 1700-as években letelepedtek. Ôk az úgynevezett házi cigányok vagy magyar cigányok. Nagyon sok közöttük a szobafestô, kômûves, mûköves (sírkeret-, kriptakészítô). A nôk nemigen dolgoznak, a gyerekek és az otthon foglalja le idejüket. A gyerekek magyar osztályokban tanulnak.
A 80-as évek végétôl kezdtek beköltözni Gyergyó környékérôl a gazdag, feketézô cigányok, akik szintén katolikusok. Szövetekkel, szônyegekkel járnak faluról falura, ezzel kereskednek. (...) * Szántó Szabó Edit: a marosszentgyörgyi egyházközség története. HARANGSZÓ, 2002. március.
A néni szomorúan néz. Nem, mi nem, mondja aztán. Nekünk nincsen se házunk, se autónk. Azt is be lehet írni? Mit, kérdi a népszámláló. Hát azt, hogy szegények vagyunk. Nem, arra, hogy szegények, nincsen rubrika. Mi nincsen? Mindegy, legyint a számláló. Haladjunk tovább.
Nekem ez az egy van, tanító úr. Ne szólítson tanító úrnak, én most számlálóbiztos vagyok. Na jó, biztos, hogy maga most valami más, mint régebb volt, de az is biztos, hogy a maga apja tanító úr volt. A fülem cakkenyes, a gyermekeimé is megjárta a markát. A tanító úrnál senki sem tudta jobban a mi nyomorúságunkat. Aztán maga mégsem akarja beírni.
Mit gondol, hôbörgô vénasszony? Hogy kiszáll a bukaresti kamarilla megszámolni magát, fehér elefánton!
Tanító úr, a bakter mért csúfolódik? Ez az úr nem bakter, Máriskó. Ez Szabó Bé úr, a falu vállalkozója. Viselkedjen tisztességesen. Hát viselkedek, tanító úr. De az ô nagyapja is a kuncsaftom volt, Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Tisza, Duna, Dráva, Száva, törjön ki a lába szára. Árdéjt vissza, mindent vissza, az én uram csak a vizet issza, hôs népünk, akit a sors tép, aknára lép. Ne kavarjuk, Máriskó. Biztos úr, írja be, hogy van egy hülye gyermekem, úgy hívják, Bercike. Hol lakik Bercike? Hát hol lakna, tanító úr. Bécsben, Berlinben, Párizsban, mindenhol. Hát mit csinál Bécsben, Berlinben, Párizsban és mindenhol, Máriskó? Muzsikál, tanító úr. Hát mégsem hülye, Rózsika.
Akkor be tetszik írni, hogy zseni, tanító úr? Arra sincsen rubrika, Máriskó. Akkor hogy hülye, de abszolút hallású? Vagy hogy nem is hülye, csak éppen se járni, se beszélni, se írni-olvasni nem tud. Mindig vigyorog, de nagyon kedvesen, tanító úr.
Aki zongorázni tud, az nem hülye, Máriskó.
Akkor mit ír be Bercikérôl, tanító úr?
Semmit, Máriskó. Merthogy már nem lakik itt.
De itt lakik, tanító úr. Itt né, a mejjemben. Hiába, hogy nincs sírhelye, se sírhalma, azért itt lakik ô, a mejjemben. Bé lehetne írni, hogy belôlem virágzott és a szívemben porlik az én kis Bercikém, drága tanító úr? Csak két évszámot, semmi egyebet. Mert ô az én síron inneni és a síron túli vagyonom is, népszámláló úr.
Körmönfontan megszövegezett bókkal állta utamat minap a mosókonyhai pihenônél heti tarhaadagját inkasszálandó Fejenagyné a negyedikrôl: "Tanár úr, önön biz’isten nem munkál a könyörtelen idô vasfoga, legelvetemültebb ellenségeinek sem hinném el, hogy eddig már öt népszámlálásnál szolgált aktív kartotékadatként. Egyem a zúzáját!" Reagáltam is szubordinánsan a végszóra, ugrattam tüstént belsô zsebemben karitábilis célokra dunsztolt mûanyag tízeseim egyikét bájtalan széptevôm markába, és "megfosztva bár, de törve nem", immár kihúzott derékkal léptem tovább szezonmunkahelyem, a számlálóbiztosoknak optimális munkakörülményeket biztosító lépcsôházi vállalkozás munkapontja felé. "Mizéria, nyavaly’ ugyan gyötörhet, egy kuffervizit meg nem törhet" - dúdolgattam magamban magabiztosan szolid kis nemzetközösségünk alkalmi himnuszát, testvérként osztozva szövetségi elnökünk statisztikákra dúcolt optimizmusában. "Eddig, ha nehezen is, de minden vérveszteséget pótolni tudtunk" - vallja Markó Béla és "a kíváncsi Karcsik" által innen-onnan összeollózott, történelmivé merevült számadatok alá is támasztják a félszájjal elrebegett derûlátást. Az 1930-ban megejtett, elsô összromán megszámláltatás szerint 1.425.000-en aprítottunk dák-római búzából sütött kenyeret a magyar tarkák tejébe, 1956-ban 1,6 milliónyira taksáltak, a csausizmus kellôs közepén, 1977-ben még 1.714.000 virtuális irredenta nyüzsgését konzerválták szigorú, kartonfedelû mappákba, majd az utolsó "megbélyegzéskor", 1992-ben, közel 1.625.000 lélek iratkozott fel "a múltat s jövendôt már megbûnhôdtek" listájára. Irigylésre méltó, objektív és szubjektív szamárfülezéseknek fittyet hányó bizonyosság ez, és fenntartásában, legalábbis a végsô verdiktum kimondásáig, nem illene kételkednünk. A népesség diszkrét, de konstans általános apadása mondhatni közép-kelet-európai jelenség, ellenszerérôl suttognak már ugyan az EU- integrációs várószobákban, de a hathatós profilaxisra gyengén eresztenek még a büdzsék, a Marcia su Vest - országhatárokon innen és túl - tíz- és tízezreknek még állandóan bizseregtetô kísértés, a szózatbeli "itt élned s halnod kell" imperatívusza sokaknak csupán a tizedik nagyfröccs után jut az eszébe és kellemetlenkedik lábbelibe tévedt kavicsként az elkerülhetetlen kijózanodásig. Az antivilágban kifundált, "a gyermek jövôjéért hozandó kényszerû áldozat" elmélete dugába dôlt, adná isten, hogy évente, kontingensenként, géntranszportôrjeink elfoglalhassák a számukra kiharcolt összes helyeket az oktatási rendszer minden emeletén. Kolbászból egy-egy szálat mutatóban - a Primától, a Ponderosából, Tordaitól - bármilyen hazai kerítésre is fel lehet aggatni. Minôségük garantált, minden napszakban, hétfôtôl szombatig.
A recenzoroké viszont, ha hinni lehet a mindenütt jelen levô médiának, esetenként nem üti az általam reklamírozott hentesáru minôségét. Gond van a székelyekkel, csángókkal, a "Piros rózsák beszélgetnek"-en felnôtt romákkal. Szûknek bizonyulnak számukra az etnikai hovatartozásra, anyanyelvre, vallásra vonatkozó keretek, egymást hágják a precízen kicentizett kódszámok. Könnyen megeshet, hogy Kolozsváron statáriumi körülmények között újrakezdik majd a billogozást, esély van arra, hogy a közeljövôben Székelykeresztúr és Székelyudvarhely, új keresztségben, új "násokkal" Nyikodávává és Budvársegetusává vedledjen át és az "Emmában" Brassica dacica-ként szolgálják fel számunkra a székelygulyást, megtörténhet, hogy Pusztinán, Lujzikalagoron vagy bárhol máshol a Gyimesekben, a görög katolikusok létszáma jóval meghaladja az egyházadó-fizetôkét és az sem kizárt, hogy bejáratott, kipróbált virágárusom, Jócska, legközelebb a "jó napot"-omra "te bakthalo"-val köszön vissza, az egykor mohón felszippantott anyatej parancsa szerint.
Természetszerûen minden féle-fajta al- és fôszámláló bizottság, a maga szintjén, hozott anyagból összefércelt egyedek révén valósítja meg a Nagy (közepes, pitiáner) Mûvet. A kék táskások ármádiája etnopolitikailag regionálisan irányított "elkötelezettekbôl", fásult közfunkcionáriusokból, el nem hanyagolható pluszkeresetre áhítozó tanügyiekbôl áll össze, hozzáállásuk az ügyhöz belsô indíttatásuk egyenes következménye. Vágynak vagy kényszerülnek a szolgálatra? Karaktere válogatja. Részeredményeiket Computerlandben rotyogtatják majd össze. Esztendôre többet fogunk tudni magunkról. Nem biztos, hogy azzal okosabbak leszünk, de csodát várni Szôkefalvára még akkor is ráérünk elmenni.
Száguldó, gondterhelt napjaink hiánycikke a nevetés, a mosoly. Egyre ritkábban hallunk egy-egy szívbôl fakadó kacagást. Valósággal szomjasak vagyunk a felszabadultságra, vágyunk egy kis jókedvre. A tények is azt bizonyítják, hogy sokkal többen néznek meg egy kabarét, egy humoros, zenés, könnyebb lélegzetû darabot, mint a komoly, drámai hangvételû elôadást. Hiányoznak a jó, sunyiban elhangzó politikai viccek, eltûnt a vidámság az emberek arcáról.
A Mix FM rádió fiatal szekesztôje, Sófalvi Szabolcs a kis bányavároskában, Lupényban született. Ott tapasztalta igazán már, hogy tennie kell valamit a kisebbségben élôkért, a magyarokért. Az élet úgy hozta, hogy Marosvásárhelyen bontakozhatott ki. Miután az Antena 1 magyar nyelvû adásának volt a szerkesztôje, tevékenységét rádiósként folytatta, több kórus tagja, zenél, örökmozgó fiatal.
A Mix FM rádió Szülibuli címû mûsorával próbál derût lopni hallgatóinak arcára, lelkébe. A mûsor tulajdonképpen név- és születésnapi köszöntô, alaposan megfûszerezve viccelôdéssel, humoros megjegyzésekkel.
- Vidám mûsor látott napvilágot...
- Az ötlet másfél évvel ezelôtt született, amikor a fônökeim közölték, hogy délelôtt is lesz magyar program és hozzunk össze valamit, ami kitörli az álmot a hallgató szemébôl, kávéhelyettesítô számára. Rékával támadt egy ötletünk, amelyben felhívhatunk olyan személyeket, akiknek akkortájt van a név- vagy születésnapjuk, vagy bármely más eseményt ünnepelnek, és próbáljuk megviccelni, megtréfálni és felköszönteni ôket.
- Hány adás pergett már le a jókedv jegyében?
- A 150. adásnál tartunk, szinte ünnepelhetünk is. Az elején mind a hallgatóknak, mind nekem meglepô volt, de nem vallottunk kudarcot, mert már az elsô Szülibulin nagyon sokan hívtak, bekapcsolódtak és nekünk is sikerült két-három személyt megtréfálni a tíz közül. Bátorítást kaptunk, hogy folytassuk, és ahogy evés közben jön meg az étvágy, mi is egyre jobban belemelegedtünk.
- Mûsor elôtt felhívnak minket a hozzátartozók, a barátok, munkatársak, leadnak néhány adatot az illetô személyrôl, az én feladatom az, hogy megvicceljem ôt, természetesen egy bizonyos határig, hogy aztán kiderüljön: tulajdonképpen élô adásban van a Mix FM rádióban és a tulajdonképpeni cél, hogy felköszöntsük, egy kellemes pillanatot, napot szerezzünk.
- Szinte lehetetlen felkészülni egy beszélgetésre az ünnepelttel, akit nem is ismersz. Meg kell találni a ráhangolódást, ami nem is olyan könnyû feladat.
- Tulajdonképpen a betelefonáló óhaját teljesítjük, így sokszor kell kihasználnunk az ünnepelt naivságát, hiszékenységét. Akaratunk ellenére sokszor annyira jól sikerül vagy annyira rosszul, hogy pont ez a pozitív és negatív kilengés adja meg a mûsor varázsát. Van, amikor annyira jól meg tudjuk viccelni az "áldozatot", hogy nagyon sokat lehet nevetni, de van, amikor annyira meglepôdik az illetô személy, hogy csúnya szavakkal illet meglepetésében. Végül ezt is sikernek könyveljük el, és az is nagyon jól szórakozik, aki az illetô telefonszámát leadta.
- Kaptatok-e már "piros lapot" a hallgatóktól?
- A mûsort még nem kritizálta senki, ennek nagyon örültem, viszont volt olyan idôs személy, aki zokon vette a viccelôdést.
- Ahhoz, hogy a viccelôdés jobban sikerüljön, el kell változtatnod a hangodat...
- Fennáll az a veszély, hogy - mivel egyre többen hallgatják adásunkat - felismerik a hangomat, emiatt néha nôiesebb hangot is "használok", érthetetlenül hadarok mondatokat, hogy megtévesszem az "áldozatot". Volt olyan eset, hogy olyan hallgató, aki mindig meghallgatja adásainkat, nem ismert meg, "bedôlt", mert olyan személyes dolgokat mondtunk neki, hogy elhitte, nem a rádiótól keressük.
- Akartak-e már téged is megviccelni?
- Igen, és már-már el is hittem. Arra céloztak, hogy léteznek olyan törvények a személyes jogaink terén, amiket én a mûsor keretén belül megsértek, és büntetést kell fizetnem. Amikor megállapodtunk, hogy hova és mikor kell mennem, hogy megtárgyaljuk e törvénytelenséget, kiderült, hogy csak tréfa volt, olyan valakitôl származott, akit egy adásban én is megvicceltem.
- Rádiós tevékenységednek köszönhetô, említésre érdemes élményed...?
- Friss férj vagyok, és a lakásba kell ezt-azt
vásárolni. Újsághirdetés alapján
felhívtam egy bútorkereskedôt, egy sarokkanapé
felôl akartam érdeklôdni. Nôi személy vette
fel a kagylót, és említettem neki, hogy a
sarokkanapé érdekelne. Felismerte a hangomat, és mondta,
tudja, hogy a rádiótól vagyok és meg akarom
viccelni. Hiába magyaráztam, hogy most vasárnap van
és ilyenkor nincs adásunk, nem akarta elhinni.
- Mit jelent számodra a rádiós munka?
- Kikapcsolódás, pozitív élmény, semmi esetre sem kényszermunka.
- Elsôsorban próbáljuk mellôzni a személyi és lelki sértéseket, örömöt, egy boldog napot szeretnénk szerezni azoknak, akiket felhívunk, érezzék, hogy fontosak családjuknak, a barátoknak és az ismerôsöknek.
Kozmatelki környezetszennyezés
Völgykatlanban kanyarog az út az egyforma települések között. Rozsdás, román nyelvû helységnévtábla jelzi: megérkeztünk. Szenzációhajhászok zajától hangos közelmúlt után az úton mindennapok gondjaiba törôdött tekintetek fogadnak: bárányokat terelgetô gazdák, iható víz után bandukoló gyerekek, görnyedt hátú, rôzsehordó öregek. A polgármesteri hivatalt keressük. Könnyen odatalálunk. Nemrég felhúzott, csillogó bádogtetejû ortodox templom árnyékában két egymáshoz lapuló nagyobb épület: a községháza és a rendôrség. Mellettük a düledezô állategészségügyi rendelô - gazdasági tükörkép. Az elhíresült tett elkövetôjét keressük. Galatean Vasile alpolgármester mosolyogva, barátságosan fogad.
- A sajtó felfújta az egész ügyet. Nem volt itt környezeti katasztrófa. Az ügyészség is azt állapította meg, hogy nem a növényvédô szerek okozták a nagyobb bajt, hanem az elfogyasztott döglött hal - legyint az eset konklúzióiról szólva.
Az utcán a "bûnös" után érdeklôdünk. A szerencsés véletlen úgy hozza, hogy mûanyag kannával a kezében a tettes, Nicoara Alexandru Viorel húga tart felénk. Valaki készségesen megszólítja a lányt, s kéri, vezessen el testvéréhez.
- Jöjjenek, de gyalog ám, mert sokat kell mennünk, a hegytetôn lakunk juhokkal, tehenekkel... - szól hozzánk szerényen, szégyenlôsen s kételkedôn.
Aztán nem messze a községközponttól, az iskola udvarán a pöttyöst kergetô legényecskék közé szól. A csapatból kiválik egy vékony, ártatlan tekintetû gyerek. Zavartan mosolyog, s gyanakvóan szemlél bennünket. Nem megyünk haza hozzájuk, egy romos épület udvarán beszélgetünk. A tômondatos válaszokból kerekedik ki a részben ismert történet. - A raktárban játszottunk, nyitva volt az ajtó, úgy mentünk be. Harmadmagammal felborítottam a hordókat, s ennyi... Aztán sárga lett a patak vize, s másnap délután jöttek a rendôrök, s bekísértek a polgármesteri hivatalba, majd a szászrégeni rendôrségre, leírták a történetet, s elengedtek.
Nicoara Alexandru Viorelnak még négy testvére van. Szülei és két nôvére Marosvásárhelyen laknak, dolgoznak, iskolába járnak. Hárman otthon maradtak a nagyszülôknél. Amikor fény derült az esetre, megszidták ugyan, de a család különösebben nem büntette meg. A falubeliek sem haragusznak rá: gyerekcsíny volt csupán.
Az egyutcás faluban kanyargunk, míg elhagyjuk a házakat, aztán feltûnnek a néhai gazdasági épületek. A helyszín. Lehangoló környezet: romtelep. A volt istálló égbe mutató betonoszlopai görög templom maradványaira emlékeztetnének, csakhogy ezek más kort idéznek. A hajdani irodaépület homlokzata mögött betonplacc jelzi, hogy e ház valamikor nagyobb volt. Folyamatosan elhordták. Két frissen vakolt épület, s kerítéssel övezett szerény géppark. Ennyi maradt a nagy gazdaságból. A növényvédô szeres raktárt keressük. A kellemetlen szagot és a megsárgult talajt követve kopár helyhez érünk. Csak a korhadt fapor maradt - rossz emlékû hely, akár egy auschwitzi barakk. A környék évtizedes, illegális szeméttelep: akkumulátortól, gumibelsôtôl kályhamaradékig és lyukas fazakakig minden megtalálható itt. Az épületek mögötti téren félméteres mesterséges gát által körülölelt tavacska keletkezett, barnássárga vízzel. Ennyi maradt a szennyezô anyagokból. Benne békésen úszkáló, füvet csôrölô libák. Ettôl nem messze az Egres-pataka. A vízér akkora, hogy egy kisiskolás helybôl átugorja: sárlét hordoz ráérôsen. A katasztrófa helyszínétôl - ami néhány héttel ezelôtt ország-világnak bemutatott hadszíntér volt - nem messze 200 kilós koca déli álmát alussza.
Olyan családokat keresünk, akik ettek a mérgezett halakból. Tancsra irányítanak. Kevés kivétellel egyforma, jobbágykékre festett, rozzant házak. Többje csak egy szobából áll. A lakosság 95 százaléka cigány, a többi magyar, s mind reformátusok. Teleki Arthúr gróf telepítette ide, 99 birtokának egyikére ôseiket, aztán sokasodtak. Már a hajdani kastély is csak romos falaival kapaszkodik a jelenbe. Mellette roskatag kultúrotthon: törött ablakokkal, málladozó vakolattal. Az udvaron sárt dagasztó purdék. Érdeklôdésünkre elnémulnak, a vállukat vonják. Nem közlékenyek. Aztán kiválasztunk egy házat. Egy barna fej jelenik meg az ajtóban.
- A halak révén mérgezôdött személyeket keressük - mondjuk. Pillanatok alatt megtelik a tornác. Jó helyen járunk. A 14 tagú Cápa család apraja-nagyja felsorakozik.
- Mi az elsôk között voltunk. Három kiló halat hoztunk haza. Mind megettük. Örvendtünk, hogy ingyenhús jutott a konyhára. Puliszkán élünk, ha ez is kikerül valahogy. Napszámban dolgozunk, amikor van ahol. Ha nincs, tengôdünk.
A család egyik tagja Magyarországon vendégmunkáskodott, aztán kitiltották, feketézett. A többiek elszeg&ocir