|
LIV. évfolyam 69. (15032) sz., |
2002. március 23., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A pénteki videokonferenciát követôen Ioan Toganel prefektus éles hangon vonta felelôsségre az építkezési felügyelôséget, illetve a megyei közpénzügyek igazgatóságát, hogy nem végzik a kötelességüket.
A közbeszerzésekrôl szólva két esetet emelt ki. Egyik a mezôkapusi öregotthonban történt visszaélésekrôl szólt, másik a marosvásárhelyi 3-as számú elhelyezési központról.
A 3-as számú elhelyezési központban, a konyha és az ebédlô felújítására 2 milliárd lejt költöttek, mindenféle terv vagy szerzôdés nélkül. A munkálatokat a tavaly elkezdték, az építô azonban, miután ráomlott egy fal, otthagyta az egészet. Azóta 370 gyermeket, minden étkezéskor, két autóbuszba zsúfolva szállítanak naponta az erdészeti líceumba.
A prefektus elsôsorban a gyermekvédelmi igazgatóságot és a 3-as számú központot teszi mindezért felelôssé. A prefektúra intézkedett a munkálatok törvényes keretek között való újrafelvételérôl.
derült fény az ellenôrzések során. Bizonyos, körülbelül 900 millió lejre értékelt javítási munkálatok helyett, a törvényes elôírásokra fittyet hányva, végül is közel 3 milliárd lejes munkálatokat végeztek. Nem tartották be a licitre, a szerzôdésekre vonatkozó szabályokat. A munkálatokat a mûszaki dokumentáció és építkezési szerzôdés nélkül végezték el. Hiányosságokat észleltek a könyvelésben is. Ezért a prefektus elrendelte, hogy az építkezési felügyelôség és a közpénzügyi igazgatóság alkalmazza a törvényt. Vétkesnek nevezte a megyei ellenôrzô szerveket is.
A pénteki videokonferenciát követôen ismertette Ioan Toganel prefektus a gazdasági egységeknek az állami költségvetés, a nyugdíjalap, illetve a munkanélküliségi alap irányába felhalmozott adósságait.
Az állami költségvetésnek 400 milliárd lejjel tartoznak. A tavaly, mondta, mindössze 36 milliárd lejt fizettek ki. Ezek a vállalatok (Bicapa, a mezôgazdasági vállalatok, az Arcas eszközállomás stb.) mûködnek, egyesek, mint például a radnóti Zoind Ardeal több mint 10 milliárd lejt adott ki különbözô tanulmányokra, a költségvetés felé pedig nem törlesztik tartozásaikat. Az illetékes szervek az idén mindössze 8,8 milliárd lejt hajtottak be a vállalatoktól.
De a nyugdíjalap fizetésével sem sietnek. A nagyobb társaságok adóssága eléri a 480 milliárd lejt, a munkanélküliségi alapnak pedig 70 milliárd lejjel tartoznak.
Ioan Toganel felrótta a patronátusoknak, illetve a szakszervezeteknek, hogy nem csinálnak semmit, nem teljesítik kötelességüket, viszont követelôzni tudnak.
Romániában a bûnözés azon túl, hogy évrôl évre növekedôben van, mondhatni szakosodik. Egyre inkább a gazdasági bûnözés hódít teret, azon belül is a csalások, a fedezetlen csekkekkel való fizetés. Maros megyében a bûncselekmények mintegy 51 százaléka gazdasági-pénzügyi jellegû. A gazdasági rendôrség erôfeszítései ellenére is évente több tíz milliárd lejes kárt okozó csalásokra derül fény, ennek - jó esetben - csak bizonyos hányadát sikerül visszaszerezni. Ujica Valer alezredessel, a megyei rendôrség gazdasági- pénzügyi bûnözést vizsgáló osztályának vezetôjével folytatott beszélgettünk a jelenség sajátosságairól.
- Hogyan alakul a gazdasági bûnözés Maros megyében az országos átlaghoz viszonyítva, és melyek a legkedveltebb formái?
- A gazdasági-pénzügyi bûncselekmények száma 2001-ben - egyelôre csak a tavalyi évre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal - Maros megyében csökkent, mintegy 9 százalékkal kevesebb ilyen jellegû tettet követtek el, míg országos viszonylatban 2,1 százalékkal nôtt. A csökkenés oka elsôsorban az, hogy átmeneti idôszakban vagyunk, sok nagyvállalatot bezártak, megszûntek az állások, és természetesen a munkatársak által végzett megelôzô munkát is számításba kell venni. Ennek ellenére, az említett 51 százalékos arány túl magas.
A leggyakrabban elôforduló esetek a csalások: a kereskedelmi társaságok közötti szerzôdések elôírásainak megszegése, a banki fizetôeszközök, csekkek, fizetési utalványok csalárd használata. Ez legtöbb esetben úgy történik, hogy egy kereskedelmi társaság képviselôje, akár adminisztrátora árut vásárol egy másik cégtôl, megegyeznek a fizetési módot és határidôt illetôen, majd a vásárló legtöbbször otthagyja a kitöltött csekket. A szállító cég általában nem ellenôrzi, hogy van-e ennek a csekknek banki fedezete, vagy a vásárló cég képviselôje valóban az, akinek kiadja magát, csupán akkor lepôdik meg, amikor a bankba érve kiderül, hogy a kliensnek még folyószámlája sincs az illetô pénzintézetben. A csekk legtöbb esetben nem hamis, de fedezet nélküli, újabban egyre többször derül ki, hogy fantomcégekrôl van szó. Gyakran elôfordul, hogy az iratokat ellopják, vagy elvesztik, majd illetéktelen kezekbe kerülnek és gyanús tranzakciókat bonyolítanak le ezekkel. Nôtt ugyanakkor a sikkasztási esetek száma is, mintegy 5-10 százalékkal.
A legsúlyosabb gazdasági bûncselekményeknek továbbra is a csalások, okirathamisítások minôsülnek, ezek közül is azok, amelyeknél az okozott kár értéke 2 milliárd lej (2001-ben 1 milliárd lej volt).
- Ilyen szempontból mi a helyzet a megyében?
- Tavaly 17 olyan bûnügyi esetet oldottunk meg, amelyekben a kár értéke meghaladta az 1 milliárd lejt, idén már újabb 6, kétmilliárd lejt meghaladó csalás ügyében fejeztük be a vizsgálatot.
- Hogyan jár el a rendôrség az ilyen esetekben?
- Panasz, feljelentés, vagy hivatalból indított vizsgálat alapján járunk el. Értesítés érkezhet a pénzügyôrség, pénzügyi igazgatóság és más illetékes szervek részérôl, de akár szóbeli, vagy névtelen bejelentések alapján is vizsgálatot indítunk, ha a felhozott érvek elég megalapozottnak tûnnek. A hivatalosnak mondható panaszokban felhozott vádak nem bizonyulnak igaznak, annál inkább az egyszerû emberek által tett feljelentések, vagy a sajtóban megjelenô hírek.
- Mekkora a jéghegy? Feltételezem, hogy önök csak a csúcsát érzékelik, azaz a felderített, illetve megoldott esetek száma nem azonos a jelenség valós méreteivel.
- Mi minden olyan esetet, amelyrôl tudomást szerzünk, megoldunk. Természetesen különbség van, ám nehéz arányokról beszélni. Külön kell választani a bûnügyi és a gazdasági bûncselekményeket: míg elôbbieknél szinte biztos, hogy a kárvallott feljelentést tesz, utóbbiaknál nem mindig történik meg ez, de gyakori, hogy késôn veszik észre az okozott kárt. No meg aki sikkaszt, ugye, nem jelenti fel magát. Az ilyen ügyeket fel kell kutatni. Mindennek ellenére úgy vélem, hogy a mi területünkön nagy különbség nem lehet a felderített és felderítetlen esetek között, hiszen több olyan szerv van, amely egymással párhuzamosan végzi az idôszakonkénti ellenôrzéseket, valahol csak kiugrik a hiba. Az ellenôrzéseknél nagyon gyorsaknak kell lennünk, hiszen rendkívül hamar eltûnnek a bûnösséget bizonyító iratok.
- Melyek az önök munkájában a hatékonysági kritériumok?
- A nyomozók munkáját minôsítô hatékonysági kritériumok a felderített, illetve megoldott bûncselekmények száma, ezek súlyossága, valamint a kár visszaszerzésének aránya. Hiába börtönzik be a tetteset, ha a kárt nem tudjuk visszatéríteni. Tavaly például 63 százalékos volt ez az arány Maros megyében, olyan körülmények között, mikor a csalási ügyek nyomán keletkezett kár értéke meghaladta a 39 milliárd lejt. Volt olyan eset, amikor egyetlen személy által okozott kár elérte a 25 milliárd lejt.
- Ahhoz, hogy megfelelôen hatékonyak legyenek, szakképzett tisztekre, jó felszereltségre van szükség...
- A tisztjeink 98 százaléka felsôfokú végzettséggel rendelkezik, jogászok, közgazdászok. Hiány csak informatikusokban van. Állandó jelleggel naprakésznek kell lennünk a legújabb törvénymódosításokkal, nem mehetünk el egy cég fôkönyvelôjéhez úgy, hogy nem ismerjük a formanyomtatványokat, szabályozásokat.
- Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a vizsgálatok során?
- A nehézségeket elsôsorban a gyakran változó, bonyolult, sokszor ellentmondásos törvények okozzák. Nagyon sok rendelkezés kihágásnak minôsíti a súlyos tetteket. Nehezen húzható határvonal a kihágásnak, illetve bûncselekménynek minôsülô tett között.
Ellenállásba ütközünk akkor is, amikor különbözô iratokat kérünk. Azzal próbálnak védekezni a cégvezetôk, hogy a szóban forgó iratok a könyvelônél vannak, a könyvelô meg ugye éppen kilépett valahova...
Ezek után ott vannak azok az esetek, amikor arra hivatkoznak, hogy az iratok eltûntek. A törvény értelmében, ha egy cég elveszíti az iratokat, 30 napon belül köteles újra elkészíteni a könyvelést. Ha ez nem történik meg, igen nehéz dolgunk van, és csak annyit tehetünk, hogy kihágásnak minôsítjük a mulasztást.
Egy másik probléma, amikor a tettesek eltûnnek. Olyan ügyeken is dolgozunk, amelyekben 5 éve nincs elôrehaladás, hiszen a csalók külföldre menekültek. A törvények ismeretében kivárják, míg a bûncselekmény elévül, ezután pedig szépen hazatérnek. Azt meg már fölösleges is mondanom, hiszen magától értetôdik, hogy a személyzethez képest sok a munka. Nagyon sokat dolgoztunk tavaly például a mezôgazdasági értékjegyekkel elkövetett többmilliárdos csalás kivizsgálásakor, vagy azon az ügyön, amelyben egy marosvásárhelyi cég nevében 4 milliárd lejjel megkárosították a craiovai Doljchim Rt.-t. A csalók nagy mennyiségû vegyi áru vásárlására kötöttek szerzôdést a fenti céggel, amit aztán Bukarestbe szállítottak, onnan újabb, hamis iratokkal Aradra vittek, míg az áru végül Resicabányára került. Egész hálózatot kellett felgöngyölítni, nem volt könnyû. Szerencsére nagyon jó az együttmûködés a megyei rendôrségekkel, és azt is meg kell említeni, hogy a csalók többsége nem megyénkbeli, hanem leginkább Moldvából, Vaslui illetve Bârlad környékérôl valók, ahol a gazdasági válság még súlyosabb.
- Állami vagy magánvállalatoknál gyakoribbak a bûncselekmények?
- A helyzet az, hogy immár nemigen vannak többségében állami tôkével mûködô vállalatok, tisztjeink pedig egyformán járnak el mind az állami, mind a magánvállalatok esetében. A legtöbb probléma a kereskedelmi profilú magáncégekkel van. Az ezeknél végzett ellenôrzés során fele nem volt rendben e vállalkozásoknak: hamis iratokat, különbözô pecsétekkel lepecsételt aktákat találtunk. A közmûvállalatoknál, mint a vízszolgáltató, hôenergia-szolgáltató vállalatok, Electrica vagy Distrigaz, annyira szigorú az ellenôrzés, hogy nemigen bukkanunk hibákra. Ezeket a vállalatokat a számvevôszék meghatározott idôszakonként ellenôrzi, hasonlóképpen más pénzügyi szervek, és ezenkívül saját belsô ellenôri testületük van.
- Mi a helyzet a közpénz eltulajdonításával?
- Közpénzt állami intézményektôl lehet eltulajdonítani, de erre nem volt eset. A számvevôszék ellenôrzi évente ezeket, semmilyen panasz, észrevétel nem érkezett hozzánk erre vonatkozóan. Egyébként ezt a legkönnyebb ellenôrizni, hiszen a pénzösszeget meghatározott célra kapják a szóban forgó intézmények, például útjavításra. Ha másra használják fel, mondjuk úszómedencét építenek, mindjárt kiderül. A legnehezebb a csalást az építkezési vállalatok esetében bebizonyítani, itt nagyon könnyen lehet a munkadíjakkal, anyaggal zsonglôrözni, nehéz bizonyítani a bûncselekményt.
- Hogyan egyeztethetô össze a rendôr igazságérzete azzal a helyzettel, amikor nyomást gyakorolnak rá az ellenôrzés beszüntetésére?
- Nincs szó nyomásgyakorlásról. A vizsgálatok megindítása, egy bûnügyi dosszié összeállítása után ilyesmi nem lehetséges. Mellesleg mindez az ügyészség felügyelete alatt történik, tehát többen vesznek részt a kivizsgálási folyamatban. Nem történt meg, hogy egy megkezdett vizsgálatot, úgymond fentrôl érkezett nyomásra leállítottak volna. A Ricardi- ügy jellemzô: a sajtóban megjelent támadó cikkek ellenére lefolytattuk a vizsgálatot.
- A nagy botrányok, csôdöt mondott szerencsejátékok, befektetési alapok mennyiben árt a rendôrség hírnevének?
- A gazdasági rendôrség megteszi kötelességét. Ha tudomására hozzák a rendellenességeket, és hatáskörébe tartozik az ügy, kivizsgálja a történteket. A bankok esetében tudni kell azt, hogy ezek az intézmények, a banki titoktartásra hivatkozva megtagadják az iratok kiadását. Csak a bûnügyi eljárás megindítása után bocsátják rendelkezésünkre a kért aktákat. A szerencsejátékok, mint például a kaszinók száma egyre apad, valószínûleg az általános elszegényedés miatt. Míg 2000-ben 32 kaszinó volt Romániában, mára már csak 12 maradt, ebbôl 10 Bukarestben mûködik. Nem a rendôrség felelôs ezekért a botrányokért, amelyeknek oka esetleg a megfelelô menedzsment, folyamatos ellenôrzés hiánya lehet.
- Ez a nagy mennyiségû, de rutinmunka nem teszi fásulttá a rendôrtisztet?
- Mindenik eset különbözik az elôzôtôl, más és más emberekkel van dolgunk, a kihívás nagy. Nem lehet megunni ezt a munkát.
Talán legszebb szavunk a naptárban, még azok számára is, akik csak két összetevôjének hangulatát ízlelik ilyenkor, a türelmetlen várakozás napjaiban, amikor kellemetlen szeles, hûvös idôvel köszöntött be a meteorológiai tavasz. Bár még rügyek méhében készülôdik a természet újjászületése, a virágok és az ünnep így együtt bibliai idôkbe, bibliai tájakra kalauzolja el a hivô és talán a hitetlen ember képzeletét is.
Virágvasárnap az öröm, az ígéretek napja. Jézus ismerôi abban reménykednek, hogy megtörténik mindaz, amire a korábbi csodatételek ismeretében számítottak, s a Mester végre királlyá kiáltatja ki magát. Minden jel erre utal.
Azt azonban csak Jézus tudja, mivel még a tanítványok sem akarják meghallgatni, elhinni, hogy a jeruzsálemi az utolsó út lesz számára. Hisz oda megy, ahol legádázabb gyûlölôi tartózkodnak. De akkor is szólnia kell a szeretetrôl és a kegyelemrôl, meg kell mutatnia csodálatos hatalmát.
A rendkívüli húsvétra az egész országból özönlenek a fôváros irányába, kereskedôk és vásárlók tolonganak a templom körül. A Jeruzsálembe vezetô úton ujjongó tömeg veszi körül Jézust, aki szamárháton érkezik. Felsôruhájukat terítik eléje, ágakkal, virágokkal köszöntik, zsoltárt énekelnek. Örömujjongás, hozsánna szól, a földi királynak, akitôl azt remélik, hogy elnyomóitól váltja meg a népét. S bár tudja a folytatást, maga Jézus is örül, hisz a virágvasárnapi felhôtlen ünneplés egy még nagyobb ünnep ígérete. Csakhogy addig meg kell járni a szenvedés legkeservesebb stációit, még el kell jönnie a Nagypénteknek, amely manapság mintha túlságosan is megsokszorozódott volna az életünkben. A szeretet helyett az ellenségesség, harc, gyûlölködés keríti hatalmába a világot, s nem az igazság, hanem annak gátlástalan elkendôzése uralkodik sok helyütt ma is. Akik pedig a hatalmat gyakorolják, hamar elfelejtik, hogy nem az uralkodás, hanem a szolgálatvállalás ígéretével nyerték meg a többség bizalmát. Elkeseredettség és szegénység, kiégés és közöny vesz körül, hitünk is jócskán megkopott a jövôben, amikor újra ránkköszönt a virágvasárnap, amely a szenvedés mellett a feltámadás csíráját hordozza, valahogy úgy, ahogy a tél által lecsupaszított fák ágain bizsereg, érik a tavasz.
A húsvéti ünnepkör rituáléja pedig arra figyelmeztet, hogy a látszat ellenére mégsem a keresztre feszítô erôé lehet az utolsó szó, amit húsvét jövôbe mutató példája bizonyít. De vajon hogyan lehet mai világunkban felülkerekedni az anyagi és lelki nehézségeken, az ellenségeskedésen és a gyûlöleten? Csakis úgy, ha mindenek ellenére hiszünk abban, hogy a változás, feltámadás csodája nekünk, értünk és bennünk is bekövetkezhet.
A pénteki videokonferencián a közigazgatási miniszter azt kérte a prefektusoktól, mondják meg, mikorra fejezik be a megyékben a népszámlálást, illetve a tavaszi vetést.
Ioan Toganel megígérte, hogy március 26-ára befejezôdik a népszámlálás, a tavaszi vetést a síkvidéken április 30-ig, dombvidéken pedig május 10-ig. Egyébként minden megye igyekezett minél közelebbi dátumot mondani. A miniszter örült az ígéreteknek, de figyelmeztette a prefektusokat, hogy számon kérik majd vállalásaik teljesítését.
halad a népszámlálás, komolyabb problémák nem történtek a megyében, tudtuk meg a megyei népszámlálási bizottság közleményébôl. A 97 közigazgatási egység által március 21-ig beküldött adatok összesítésébôl kiderült, hogy megyeszinten 309.312 személyt vettek nyilvántartásba (53,6%), illetve 113.819 (52,2%) lakást írtak össze.
Ugyancsak a videokonferencián jelentette be amolyan "furcsaságként" a prefektus, hogy Karácsonfalván a cigányok magyar nemzetiségûnek, roma anyanyelvûnek és ortodox vallásúnak vallják magukat. Késôbb a kérdések során kiderült, hogy csak hallomásból van tudomásuk a dologról, mert ugye, az adatok szigorúan bizalmasak, és sietett azt is hozzátenni, hogy mindenkinek joga van olyannak vallani magát, amilyennek akarja, csakhát...
Az alábbi esetet viszont nem hallomásból tudjuk. Pethô Botond a Tusnád utca 1. szám alól a szerkesztôségben keresett meg. Panasza az volt, hogy a feleségét, bár római katolikus, görög katolikusnak jegyezték be. A panaszost a Bolyai utca 18. szám alatti megyei mûszaki népszámlálási irodához irányítottuk.
Az olvasóknak tudniuk kell, hogy a népszámlálóbiztosnak kötelezô módon azt kell a megfelelô rovatba (golyóstollal) beírnia, amit az adatszolgáltató mond. Ellenkezô esetben nem kell a kérdôívet aláírni. Ha mégis probléma adódik, akkor a megyei RMDSZ-nél, vagy a fenti címen, vagy a 311-443, illetve 163-024-es telefonszámokon kell bejelenteni.
•Mi történik, ha a számlálóbiztos hibásan jegyzett be egyes adatokat?
Az összeíró (recenzor) a népszámlálási ûrlapokat érthetôen, olvashatóan és tisztán, rövidítések vagy törlések nélkül, nyomtatott nagy betûkkel, kék vagy fekete golyóstollal köteles kitölteni. Esetleges javításokat kizárólag piros golyóstollal eszközölhet.
A formanyomtatványok kitöltése az adatokat szolgáltató nagykorú személy jelenlétében történik. Ezt követôen a népszámlálóbiztos, a megkérdezett személyek jelenlétében felolvassa az ûrlapba bejegyzett adatokat, ezzel ellenôrizvén az információk teljességét, pontosságát és hitelességét. Az adatszolgáltató aláírásával hitelesíti, hogy az általa szolgáltatott információkat pontosan rögzítették.
• Mi a teendô abban az esetben, ha a népszámlálóbiztos nem keresett fel valakit vagy esetleg kihagyott?
Ilyen jellegû visszajelzések már érkeztek hozzánk. Ha a népszámlálóbiztos bejelentette érkezésének idôpontját, ennek ellenére még nem kereste fel az illetô személyt, ez nem feltétlenül az összeíró rosszindulatának jele. Idôbeli eltolódások is elôfordulhatnak.
Ha a számlálóbiztos mégsem jelentkezik, azonnal jeleznünk kell a helyi községi, városi, illetve municípiumi összeíró-bizottságoknál, amelyek a polgármesteri hivataloknál mûködnek, továbbá az RMDSZ szervezeteknél népszámlálással foglalkozó személyeknél.
• Mi a teendô, ha visszaéléseket, rendellenességeket észlelünk?
A népszámlálás kiemelten fontos esemény mindannyiunk számára, amely kötelezettségeket, de jogokat is jelent. A népszámlálóbiztossal való találkozás és az adatok közlése állampolgári kötelességünk. Ugyanakkor bizonyos jogaink is vannak, amelyekkel élnünk kell. A népszámlálás sikeres lebonyolítása érdekében azonnal jelezni kell az esetleges visszaéléseket, rendellenességeket. Tudnunk kell, hogy a megszámlált személy által közölt adatok szigorúan bizalmasak, kizárólag statisztikai célokat szolgálhatnak és nem használhatók fel személyek ellen. Ezen elôírások megszegését pénzbírsággal sújtják.
Ugyanakkor a megszámlált személyek kötelesek válaszolni a kérdôívben feltüntetett minden egyes kérdésre. A válasz elutasítása vagy a hamis adatközlés szintén pénzbírsággal jár.
Visszajelzések érkeztek, hogy esetenként a népszámlálóbiztosok ceruzával töltötték ki az ûrlapot. A helyenként elôforduló visszaélések ellenére nem beszélhetünk általános jelenségrôl. A problémák oka sok esetben a számlálóbiztosok felkészítésének hiányossága.
Ismételten felhívjuk a polgárok figyelmét, hogy a népszámlálás ideje alatt észlelt visszaéléseket, rendellenességeket azonnal jelezni kell (telefonon, írásban) a helyi - községi, városi, municípiumi összeíró-bizottságoknál, amelyek a polgármesteri hivataloknál mûködnek. A benyújtott óvásokat (feljelentéseket) írásban kell megfogalmazni és ezeknek tartalmazniuk kell az illetô személy nevét és pontos címét. Fontos, hogy a feljelentés iktatószámot kapjon.
Megjegyzés: Az RMDSZ Országos Információs Irodájának (Kolozsvár) hétvégi elérhetôségei (mobil-telefonon): 093-250-322, 091- 297-604.
A romániai zsidó közösség javait csak a zsidó hitközösség képviseletének beleegyezésével és ennek a vallásnak a szabályai szerint lehet eladni, átírni, haszonbérbe adni vagy bérbe adni, tartalmazza a kormány csütörtökön kiadott sürgôsségi rendelete. E javak között szerepelnek a templomok, temetôk, rituális fürdôk és vágóhidak,l valamint a zsidó közösség tulajdonában levô kegytárgyak. A rendelet értelmében a Románia területén lévô javak, amelyeknek a nemzeti és egyetemes történelem, kultúra és civilizáció tekintetében jelentôs értékkel bírnak, nemzeti örökségnek számítanak és a történelmi emlékmûvek vagy a nemzeti kulturális örökség kategóriájába tartoznak. Claudiu Lucaci kormányszóvivô elmondta, hogy a Románia területén lévô 800 zsidó temetô közül hozzávetôlegesen 600 olyan településen található, ahol már nem élnek zsidók. Ezeket a temetkezési helyeket elhanyagolták és senki nem ápolja ôket. A zsidó hitközösség templomainak újjáépítése vagy felújítása, a rituális fürdôk és vágóhidak renoválása a törvény elôírásai és az illetô egyház jóváhagyásával, a zsidó vallás szokásainak és belsô szabályainak betartásával történhet. Egy sír, emlékmû, urna vagy holttest meggyalázása három hónaptól három évig terjedô börtönbüntetéssel sújtható. A zsidó vallás javainak más célra való felhasználása a zsidó egyház beleegyezése nélkül szabálysértésnek számít és 20-250 millió lejes pénzbírsággal sújtható. A zsidó hitközösség imaházainak vagy más jellegû ingatlanjainak engedély nélküli felépítése, feljavítása, bekerítése kihágásnak számít és 25-50 millió lejes pénzbírsággal büntethetô. A Mûvelôdésügyi és Kultuszminisztérium határozata alapján a kihágásokat és szabálysértéseket a megyei kulturális igazgatóságok regisztrálják és büntetik.
Március 24-én, vasárnap helyi idô szerint délután 5 órakor az Amerikai Filmakadémia ünnepségén 74. alkalommal adják át az Oscar-díjakat a filmmûvészet kiemelkedô alkotóinak. A díjkiosztásra több mint 40 év után ismét Hollywoodban, az újonnan megépült Kodak Színházban kerül sor, amely az Oscar-ceremónia elsô állandó otthona lesz. A "névadás" a fotótechnikai cikkeket elôállító Kodak cégnek csekély 75 millió dollárjába került. A közkeletû nevén Oscar-díjként ismert kitüntetést 1927-ben az amerikai Filmmûvészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences - AMPAS) vezetôsége hozta létre, és évente egyszer, különbözô kategóriákban ítéli oda a mozgóképipar legjelesebb alkotómûvészeinek.
A 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont figurát George Stanley, Los Angeles-i szobrász 1928-ban formázta meg, s egészen 1945-ig minden darab egyedi példányként került ki a keze alól. (A Filmakadémia 1934. szeptember 2-án szabadalmi védettséget jegyeztetett be a szobor formatervére.)
A díj elnevezésének hiteles történetérôl ma is több legenda kering, egyesek az Akadémia elsô könyvtárosa, (késôbbi igazgatója) Mrs. Margaret Herrick Oscar bácsikájához való hasonlóságból eredeztetik; mások Bette Davist vélik a névadónak, aki 1935-ben, a díj átvételekor mondta volna, hogy a "figura hátsó fele" kísértetiesen hasonlít férjére, Herman Oscar Nelsonra. A díjazottak kivételes alkalmakkor nem csak a klasszikus Oscar-szobrot kapják, így Walt Disney 1937-ben, amikor a "Hófehérke és a hét törpe" díjazott lett, még hét apró szobrocskát is átvehetett.
Elsô alkalommal 1929. május 16-án, a hollywoodi Roosevelt Szálloda Blossom-termében osztották ki az akadémiai elismeréseket (Academy Award of Merit), 12 kategóriában. Akkor 250 meghívott vett részt a vacsorával egybekötött rendezvényen, a nagyközönség csak rádión hallgatta az eseményeket. 1953-tól a televízió révén az Egyesült Államok és Kanada lakossága részesülhetett a ceremónia látványában, 1990 közepétôl pedig már több mint száz ország tévénézôi lehetnek "jelen" a díjátadáson.
Érdekességek az idei, 74. díjkiosztó gáláról. A ceremónia háziasszonya Whoopi Goldberg Oscar-díjas színésznô lesz, aki már negyedszer vállalta a nem könnyû feladatot. A Gyûrûk ura a hetedik film, ami 13 Oscar-jelölést kapott. Robert Redford tiszteletbeli Oscar-díjával rendezôi, produceri és "tehet- ségkutatói" munkásságát is elismerik - ô alapította ugyanis húsz éve a független, kísérletezô és újító szellemû alkotók mûveit bemutató Sundance filmfesztiválokat. Sidney Poitier, eddig az egyetlen fekete bôrû mûvész, aki a legjobb színészi alakítás kategóriájában gyôzött, szintén Oscar- különdíjat kap életmûvéért. Idén lehet, hogy lesz utóda, hiszen a legjobb férfi színész kategóriában két fekete mûvészt is jelöltek, Will Smith-t és Denzel Washingtont.
Az idei gála ruhaszenzációja Anna Bowen divattervezô gyémántokkal borított, 5 millió dollárt érô kreációja lesz, amelyet a rangos díjra jelölt sztárok vagy a mûsorvezetôk egyike ölt majd magára. A testôrökkel kísért szerencsés kiválasztott kilétét még titok övezi. A másik szenzáció maga a helyszín, a tavaly novemberben megnyitott Kodak Színház. A 94 millió dolláros beruházással megvalósult komplexumban - igény szerint - 2200 és 3500 között változtatható a férôhelyek száma, s a beépített csúcstechnika garantálja, hogy a jelen levô közönségnek és a tévénézôknek is feledhetetlen élményben legyen része.
A szegénység elleni küzdelemmel megállítható a tuberkulózis - ez a lényege az Egészségügyi Világszervezet által az idei világnapra megfogalmazott jelszónak. Mivel közismert, hogy a tébécé általában a szegényebb társadalmi rétegeket támadja meg, természetesnek tûnik, hogy a betegség elleni küzdelem azzal kell hogy kezdôdjék, hogy az ország egész lakossága számára megfelelô életkörülményeket teremtsenek. A tébécé az egész földkerekségen továbbra is állandó közegészségügyi problémát jelent. Aggodalomra adhat okot, hogy romániai viszonylatban folyamatosan nô a tébécés betegek száma, amit az ország gazdasági-társadalmi körülményei is befolyásolnak.
A tébécé a Koch-bacilus okozta fertôzô betegség, amely bármely korosztályhoz és bármely társadalmi csoporthoz tartozó személyt megfertôzhet, s bár a tüdôket támadja meg a leginkább, más szervet is érinthet: a csontokat, vesét, mirigyeket, nemi szerveket. A fertôzés fô forrása az aktív tuberkulózisos személy. Amikor köhög, tüsszent, beszél vagy énekel, millió bacilust szór szét a levegôben, amelyek megtámadhatják a körülötte levô személyeket, akik belélegzik a kórokozókat. Egy másik fertôzési forrást a beteg szarvasmarhák jelentenek, a fertôzés ez esetben a tejen keresztül történik. Abban a pillanatban, amikor a tuberkulózis kórokozói a szervezetbe kerülnek, ha annak az ellenállóképessége nem megfelelô, akkor nem tudja felvenni a harcot a betegséggel, és a bacilusok szaporodni kezdenek. A fertôzést el lehet kerülni a helyes táplálkozással, az alkohol és dohányzás mellôzésével, a szükséges pihenéssel, a fertôzéstôl való óvakodással. Hadd tegyük hozzá, hogy a fertôzött személyeknek általában 10-20 százaléka betegszik meg, az esetek többségében a szervezet ugyanis legyôzi a bacilusokat. A betegség jele, amelynek észlelését követôen rögtön a családorvoshoz kell fordulni: a három hétnél tovább tartó száraz köhögés, véres köpet, fáradtságérzés, étvágytalanság, testsúlycsökkenés, állandó hôemelkedés, légzési nehézségek, mellkasi fájdalom, éjszakai izzadás. Ha idôben észreveszik, a tébécé az elsô kezeléssel gyógyítható, ha a kezelést a megfelelô módon és orvosi ellenôrzés mellett végzik.
A tuberkulózisos beteg kezelése ingyenes!
A megelôzés leghatékonyabb módja a Koch-bacilust terjesztô személyek minél korábbi, hatékony és tökéletes gyógyítása, valamint a hatóságilag ellenôrzött tej fogyasztása.
A szegénység elleni küzdelemmel megállítható a tuberkulózis terjedése - hangzik az Egészségügyi Világszervezet felhívása, amely azt célozza, hogy minden országban könnyítsék meg a kezeléshez való hozzáférhetôséget - olvasható a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Egészségügyi Nevelési Irodájának dr. Liana David által szerkesztett közleményében.
Ioan Rusu, a megyei állategészségügyi igazgatóság igazgatója ismertette tegnap a görgényoroszfalui Framo Románia Kft. baromfifarmon észlelt problémákat. Február elején, a szokásos napi ellenôrzés során szalmonellával fertôzött tojásokat találtak. A gyanús leleteket azonnal az országos állategészségügyi laboratóriumba, illetve a fôvárosi Cantacuzino intézetbe küldték, ahol megerôsítették a gyanút: valóban szalmonellával fertôzött tojásokról volt szó.
Az igazgató kijelentette, nem kell pánikba esni, mivel fertôzés észlelésekor azonnal elrendelték a készlet zárolását, így egyetlen fertôzött tojás sem került/kerülhetett forgalomba. A több mint egymillió fertôzött tojás felét már megsemmisítették.
A farmon található 47 ezer tyúkot egyenként megvizsgálják, azután döntenek a sorsukról. A kérdésre, hogy mi lehet a fertôzés oka, az igazgató nem tudott pontos választ adni. Elôfordulhat, hogy Olaszországból került a kór hozzánk, ugyanis a csirkéket s a tápszereket onnan hozták. De okozhatta a víz, vagy rágcsálók is.
A lakosság megnyugtatására mondta, hogy a tojásokat naponta ellenôrzik, a fertôzötteket pedig szigorúan ôrzik, úgy, hogy lakossági fogyasztásba véletlenül sem kerülhet ki.
A Görgényoroszfaluban található csirkefarm 1999 óta mûködik, de tavaly márciusban népesítették be az olasz csirkékkel.
Sajtóhírekben több ízben megjelent, hogy bár lejárt a kétnyelvû helységnévtáblák és intézménynevek kihelyezésének a határideje, az illetékesek nem sietik el a dolgot. Marosvásárhelyen például, a közigazgatási palota homlokzatára máig sem függesztették ki a kétnyelvû feliratot. Mint kiderült, a prefektus akadályozta meg ezt, bár a megyei tanács, az országos patrimónium igazgatóság jóváhagyásával elkészíttette azokat.
A tegnapi videokonferenciát követô sajtótájékoztatón a Népújság megkérdezte, hogyan lehetséges, hogy éppen a kormány helyi megbízottja akadályozza a törvény alkalmazását?
Ioan Toganel: Az akcióhoz nem volt megfelelô dokumentáció, illetve engedély. Az illetékes megadta ugyan az engedélyt, de kiderült, hogy a táblák mérete nem megfelelô. Abban a pillanatban, ahogy elkészül a megfelelô dokumentáció, alkalmazni fogjuk a törvényt.
A Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem - a közösségért címmel szerveztek kerekasztal- beszélgetést tegnap délután a Petru Maior Egyetem dísztermében. Mint dr.Vasile Bolos egyetemi elôadótanár, az egyetem rektora hangsúlyozta, a rendezvény célja ismertetni a helyi és megyei közigazgatási intézmények, tanfelügyelôség, munkaügyi igazgatóság képviselôivel, a parlamenti képviselôkkel az egyetem jelenlegi helyzetét, terveit, a nehézségeket, amelyekkel szembesül, s amelyekre közösen, a helyi közösség közbenjárásával lehet, kell megoldást találni. Beszámolójából kiderült, hogy jelenleg a Petru Maior Egyetemen 4372 diák tanul, az elôadó és felkészítô tanárok száma 119. Az oktatási munka mellett az egyetemen tudományos kutatásokra is nagy hangsúlyt fektetnek. Mind az egyetem diákjai, mind tanárai kiépítették a kapcsolatokat az ország, világ más egyetemein tanuló, oktató társaikkal, rendszeresen részt veszneek nemzetközi tanulmányi, kutatási programokban. A 2002-2003-as tanévben módosul a beiskolázási terv, az eddigi két kar helyett, immár a Mérnöki, a Nyelv és Társadalomtudományi, valamint a Közgazdasági és Közigazgatási karon meghirdetett helyekre fogadják a jelentkezôket. Ugyanakkor jelenleg készítik elô az új szakok beindítását is, figyelembe véve a munkaerôpiacon jelentkezô igényeket - hangsúlyozta Vasile Bolos.
Az egyetem vezetôje által ismertetett tervekre, hiányosságokra, s a jelenlevôk által ajánlott megoldásokra visszatérünk.
idézték a régiek a latinra váltott görög szállóigét: "hallgattassék meg a másik fél is". (A szabály gyakorlása nem jellemzô az ANTENA nadrágtartót reklámozó adásaira.)
Tapasztalhattuk viszont, hogy a saját hatalmuktól eltelt "kiválóságok" fôként maguknak tartják fenn a kijelentô mód használatát. "A másik fél" akkor jár el bölcsebben, ha csupán kérdez. Valójában mindig is az "altera pars" szerepében érezhettem otthonosnak magam. Hadd kérdezzek inkább, semmint valamit is állítanék.
A külföldrôl érkezett leveleim borítékjának fonákján keltezéssel ellátott kerek bélyegzô lenyomata található: Biroul de Schimb Oradea vagy Bucuresti. Vagyis: Váltóiroda Nagyvárad illetve Bukarest.
Ugyan mit válthat az a bizonyos iroda? - törtem a fejem. Ugyanis a levéltitok sérthetetlenségét az Alkotmány 28. szakasza szavatolja. Cenzúra - állítólag - nincs. És nincs olyan írni- olvasni tudó, aki postai borítékban küldene hozzánk pénzt. Hisz nyomtalanul tûnhet el.
Nos, kitaláltam. A Scotland Yard hetek óta nyomoz néhány terrorista után, akik tizenhat brit közéleti személyiség feleségének a címére postáztak - a feltevések szerint - mérgezett borítékot. És sem a csodálatos Sherlock Holmes utódai, sem pedig Poirot mesterdetektív nem volt képes a talányt megfejteni. Ezek után mi sem természetesebb, mint hogy a hazánkba irányított borítékokat a honi anti-terrorista szervek ellenôrzik, nehogy a merénylôk bennünk ejtsenek kárt. Immár nyugodt lélekkel bonthatjuk fel a külföldrôl érkezett küldeményeket. Sohasem gondoltam volna, hogy intézményes védelemre tarthatok számot.
Mégsem hagy nyugodni az eset. Ha ugyanis azok a fránya nyugatiak meg találják tudni, hogy a terrorral szemben milyen védelmi rendszer mûködik, ám a hozzájuk irányított leveleink borítékján az elhárítás bélyegzôjének nyomát sem találják, a mellôzést diszkriminációnak találják tekinteni. Ez viszont azért rossz, mert - amint az innen-onnan kiszivárgott -, az európai beillezkedést a megkülönböztetés ugyanúgy akadályozza, mint például a gazdasági reform késése, a korrupció elleni küzdelem eredménytelensége meg a jogbizonytalanság.
Ezért kérdem néhány "altera pars"-os társammal egyetemben: szükséges-é ilyen feltûnôen küzdeni a nemzetközi terrorizmus ellen?
Aki pedig valamiféle pikánsabb dologra találna gyanakodni, annak ajánlom figyelmébe III. Eduárd brit királynak a lehullott nôi harisnyakötô felemelésekor hangoztatott intését: "Szégyellje magát, aki rosszra gondol!"
A vonatjegyek árának április elsejére tervezett emelését elhalasztották, az újabb dátumról kormányhatározat dönt - határozták el a tegnapi kormányülésen. A döntést az utasforgalom alakulásával és az utóbbi idôben eszközölt áremelések közvetett hatásával indokolják. Az elôzetes tervek szerint április elsejétôl 31 százalékkal emelték volna a vonatjegyek árát. Ez már második áremelés lett volna, miután 2001. november 25-én 41 százalékos áremelés történt.
Pénteken meghatározatlan idôre általános sztrájkba lépett a nagybányai Nordmin Bányász-szakszervezeti Szövetség közel 5.000 bányásza, jelentette a MEDIAFAX. A sztrájkban a központi, valamint a Borsa, Bucovina és Rodna kitermelôegységek munkásai vesznek részt. Az USM Nordmin szakszervezeti tagjainak felháborodását az váltotta ki, hogy a vezetôség nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, hány százalékos béremelést alkalmaz és követelik, hogy ne legyenek elbocsátások az említett kitermelôegységeknél. A bányászok 22 százalékos béremelést akarnak. A másik szakszervezet, a Bányászok Szakszervezeti Szövetsége szolidaritást vállal az USM Nordminnel. George Pasca elnök kijelentette, hogy a Remin vezérigazgatójának döntése, amely a béremelési kérések jóváhagyására vonatkozik nem elegendô, ha nem teszik közzé azt is, hogy hány százalékkal emelik a béreket.
Romániának 99 százalékos esélye van a NATO-hoz való csatlakozásra, jelentette ki Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke pénteken, Kolozsváron. Basescu úgy véli, hogy a NATO-tagállamok Románia iránti érdeklôdése minden kétséget kizár, és hangsúlyozta: "az Amerikai Egyesült Államok elnöke néhány hónappal korábban kinyilvánított irányelvével, a NATO Fekete-tengerig és az Északi-tengerig való kibôvítésével a legtöbb tagállam egyetértett". A PD elnöke rámutatott, hogy léteznek negatív elemek is, amelyek Románia csatlakozási lehetôségeit befolyásolják. Ezek közé tartozik a korrupció. "Nem erôsítem, hogy a 99% és az 1% konkrét számadatok lennének, de hozzávetôlegesen ezek az esélyek. Politikai döntés szempontjából Romániának nincsenek gondjai", mondta Basescu.
Elôadás Párizsban az erdélyi magyarokról
A romániai magyar kisebbség helyzetérôl tartott elôadást a francia Földrajzi Társaságban csütörtök este Georges Val, az Európai Bizottság Közép-Európa-szakértôje. A Société de Géographie rendezvényén az elôadó meghívására részt vett Románia párizsi nagykövete és két munkatársa is. Georges Val a Ceausescu-korszakban és azóta is többször ellátogatott Erdélybe, ahol a magyar kisebbség életkörülményeit tanulmányozta. A magyar származású EU-szakértô több tudományos publikációban foglalkozott az erdélyi magyarság társadalmi helyzetének alakulásával, illetve a hagyományok továbbélésének témájával. A francia földrajzi társaság csütörtöki gyûlésének hallgatósága elôtt Gyenis Katalin, Párizsban élô népdalénekes széki dalokat adott elô. Az esemény után nyitották meg a Párizsi Magyar Intézetben Georges Val Esküvô Széken címû fotókiállítását. Az 1986-ban, majd 1998-ban azonos helyszínen és azonos esemény alkalmából készített felvételsorozat az ôsi szokások érintetlen továbbélésérôl tanúskodik.
Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter pénteken, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kérte a képviselôháztól Viorel Gheorghiu kormánypárti képviselô mentelmi jogának megvonását. A honatya megrendezte gépkocsijának ellopását, hogy megszerezze a biztosítási összeget. A miniszteri kérelmet továbbították Valer Dorneanu alsóházi elnöknek. Románia fôügyésze kérte az igazságügyi minisztert, indítsa be Viorel Gheorghiu Ilfov megyei PSD-képviselô mentelmi joga megvonásának procedúráját hamis nyilatkozat és csalási kísérlet vádjával. Viorel Gheorghiu 2001. június 29-én jelentette a rendôrségen, hogy ismeretlen tettesek ellopták BMW márkájú személygépkocsiját. A képviselô annál a biztosítótársaságnál is jelentette a lopást, amely elôzôleg 150.000 német márka (2,2 milliárd lej) értékben biztosította az autót. A nyomozás során a rendôrség egy parkolóban találta meg az autót. A vizsgálat kiderítette, hogy a kocsi ajtóit nem erôszakkal nyitották ki, így a rendôrség arra a következtetésre jutott, hogy a lopást a tulajdonos rendezte meg, hogy hozzájusson a biztosítási összeghez.
Emil Constantinescu az államfôválasztásról
Emil Constantinescu exállamfô csütörtökön az ország elnökének közvetlen, lakosság általi megválasztása mellett foglalt állást. Sajtótájékoztatón kijelentette: amennyiben a parlament választaná meg, az államfô nem gyakorolhatná egyik legfontosabb tevékenységét, a közvetítést. Az exelnök az egykamarás parlament mellett szállt síkra. Amennyiben mégis megmarad a jelenlegi kétkamarás törvényhozás, szerinte csökkenteni kell a honatyák számát. Emil Constantinescu kijelentette, nem kíván politikai pártot alakítani és egyetlen létezô pártnak sem kíván tagja lenni.
Orosz teherûrhajó indult a Nemzetközi Ûrállomásra
Oroszország a kazahsztáni Bajkonur ûrközpontjából péntek hajnalban egy Progresz M1- 8 típusú teherûrhajót indított a Föld körül keringô Nemzetközi Ûrállomásra - közölték az orosz ûrhatóságok. A Progresz 2,4 tonnányi üzemanyagot, oxigént, vizet és tudományos berendezéseket szállít az ûrbázis egyik orosz moduljába. Az összekapcsolódást vasárnapra tervezik.
Újabb vallási villongások Gudzsarátban
Legkevesebb hatan vesztették életüket pénteken az indiai Gudzsarát államban újból fellángolt vallási viszályban: öt személyt a rendôrök lôttek le, egyet pedig halálra késeltek. A sebesültek száma tizennégy. Ahmadábádban, Gudzsarát kereskedelmi fôvárosában csütörtök délután kezdôdtek a zavargások, és már ekkor hárman meghaltak. Az egymásra acsarkodó hinduk és muzulmánok kôzáport zúdítottak egymásra, majd üzleteket gyújtottak fel. A helyszínre rendôröket vezényeltek, és a város négy körzetében kijárási tilalmat rendeltek el. Február végén Gudzsarát államban 58 hindu égett halálra egy felgyújtott vonatban, az ezt követô vallási összetûzésekben majd 700 ember - többségükben muszlim - vesztette életét.
Megyeszerte a legtöbb református gyülekezetben holnap konfirmációt tartanak. Általános jelenség, hogy a konfirmándusok száma évrôl évre csökken, vannak olyan falvak, ahol olyan kevés a fiatal, hogy az eseményre csak kétévente kerül sor. A marosvásárhelyi egyházközségek közül a Vártemplomban 32-en, a Kistemplomban 54-en, a Ludasi utcai alsóvárosi templomban 25-en, míg a cserealji templomban a legtöbben, 82-en konfirmálnak és vesznek Úrvacsorát.
A Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzô Központjába az elmúlt héten 3319 virózisról, 1340 tüdôgyulladásról és 381 influenzás megbetegedésrôl érkezett bejelentés, kevesebb, mint egy héttel korábban. Ennek ellenére a kórházakban továbbra is beteglátogatási tilalom van érvényben, tájékoztatott dr. Butilca Florin, a Közegészségügyi Igazgatóság igazgatója.
Jövô héten fizetik a februári segélyeket
Januárra 286 millió lejt postázott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a szavatolt minimális jövedelemre jogosult személyeknek. Ugyancsak a 416- os törvény elôírásait élvezô személyeknek 16,5 millió lejt utaltak át gázpótlék és 21,2 millió lejt távfûtéspótlék gyanánt a Distrigaznak, illetve az Energomurnak. A februári segélyeket, 251,4 millió lejt, jövô héten küldik ki. Mint Gál Imola, a hivatal gazdasági igazgatója elmondta, ha figyelembe veszik a törvényt kiegészítô 6-os számú kormányhatározatot is, és a fûtéspótlékot más kategóriáknak is kiosztják, 12 milliárd lejre lenne szükség, amit a megyei tanácstól várnak.
Az RMDSZ erdôszentgyörgyi kerületi szervezete tegnap fórumot szervezett Az egyház és a társadalmi szervezetek közösségformáló szerepe címmel. A rendezvényen részt vettek lelkipásztorok, egyházi tisztségviselôk, polgármesterek, iskolaigazgatók, az RMDSZ helyi szervezeteinek elnökei a környezô községekbôl.
Az elmúlt héten Marosvásárhely térségében a levegô és a Maros vize nem volt szennyezett, jelentette a Marosvásárhelyi Környezetvédelmi Felügyelôség. A Kozmatelke községben március 12-én bekövetkezett szennyezéssel kapcsolatban leszögezik, hogy a téesz raktárában tárolt rovarirtó szereknek az Egres- patakba való beöntése következtében a halállomány megfertrôzôdött. Tancsi lakosok ebbôl fogyasztottak és mérgezési tünetekkel 40 személy került kórházba. A fôvárosi Környezetvédelmi Kutató Intézet Laboratóriumában kimutatták, hogy az Egres-patakba Dibutox, Alaclor és Metalacor került. A Luc-patak és a Maros vize nem fertôzôdött.
A március 27-i eseményt köszöntik vasárnap a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának hallgatói a 19 órakor kezdôdô gólyabáljukkal. A diákok jó szórakozást ígérô hagyományos rendezvényét, melyen bemutatkoznak az I. éves színészjelöltek és színpadra lépnek nagyobb kollégáik is, a színházi világnap kérdéskörével kapcsolták össze. 18.30 órakor Patkó Éva rendezô szakos "gólya" fotóiból nyitnak kiállítást a Stúdió Színház elôcsarnokában. A színisek szeretettel várnak minden érdeklôdôt az elôadásra, jegyek kezdés elôtt a helyszínen vásárolhatók.
Vendégszerepel a román társulat
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata március 24-26. között a temesvári Francia Kulturális Központ vendége lesz. A Frankofónia Napjai címû rendezvénysorozat keretében a marosvásárhelyi színészek Jean de La Fontaine Ograda miracolelor címû darabját mutatják be a Temesvári Magyar Színház és az Aradi Állami Színház színpadán.
Dr. Atzél Endre a KZST vendége
A Kemény Zsigmond Társaság kedden, március 26- án délután 6 órától a Kultúrpalota kistermében tartja rendes havi összejövetelét. A társaság meghívottja ezúttal dr. Atzél Endre, aki a csángókérdésrôl tart elôadást. Közremûködik Kilyén Ilka színmûvésznô.
A Pro Európa Liga által szervezett Tolerancia hete keretében ma 18 órakor a Nemzeti Színház kistermében a Folk Center Alapítvány közremûködésével Kulturális kölcsönhatások címmel román és magyar táncok bemutatásával táncházra kerül sor.
Március 25-én, hétfôn 11 órakor a Megyei Könyvtár és az Oázis Alapítvány a Gyermekkönyvtárban kiállítást szervez a játéktár 5 éves évfordulója alkalmából, amelyen a játszó- és kézmûvesházban készült munkákat mutatják be.
Március 25-én, hétfôn 8-14 óra között hálózati munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosszentannán, Udvarfalván, Várhegyen a Szentanna utcában, Marosvásárhelyen a Szabadi úton a Benefalvi utcától az út végéig, továbbá a Gyümölcsfa utcában, a Remeteszeg, Len, Lucerna, Lóhere és a Csángó utcában. Március 26-án, kedden pedig 8-16 óra között nem lesz villany Marosvásárhelyen a Parângului utca 56-72. szám között, valamint a Suceava utcában.
Március 21-én, csütörtökön délután 3 órakor a marosvásárhelyi Hídvég utcában a 27 éves mezôpaniti illetôségû Farczádi Attila magánvállalkozó az MS-74-ATA jelzésû haszonjármûvel elütötte a 67 éves Negrut Viorica marosvásárhelyi lakost, aki tiltott helyen elôvigyázatlanul kelt át az úttesten. A baleset következtében a gyalogos súlyos sérülést szenvedett.
Az Ákosfalva községhez tartozó Göcsön a 21 éves Enea Jenô lakásán Slavia csehszlovák márkájú, 6 mm kaliberû, töltény nélküli gázpisztolyt találtak. A fiatalember azt állítja, hogy a fegyvert 4 hónappal ezelôtt a temetô mellett találta. A fegyvertartásra vonatkozó szabályok be nem tartása miatt a rendôrség kivizsgálást indított ellene.
1675-öt írtak amikor, a Nagyenyedi Kollégium Bagolyvárának diákszobájában két legény beszélgetett. Az egyik lelkésznek, a másik orvosnak készült. A vastag falakon alig szûrôdik be valami az udvar zajából.
A zömökebb, barna arcú teológus beszél többet. Szokatlan ez tôle, mert igen szûkszavú. Kis Miklósnak hívják Alsó-Misztótfaluból. (Alsó iskoláit Nagybányán végezte, innen került a Kollégiumba, ahol bölcsészetet és teológiát tanult. Ezután három évig Fogarason iskolamester. 1680-ban Hollandiába küldik, hogy az ott nyomtatás alatt levô magyar nyelvû Biblia helyesírására felügyeljen és tanulmányait folytassa. A teológia helyett azonban ôt a nyomdászat érdekelte.)
A szôkébb fiatalember, aki orvosnak készült, Pápai Páriz Ferenc, ô biztatja barátját, hogy tanulja ki ezt a mesterséget.: "Mert prédikátoraink, Istennek hála, elegen vannak Erdélyben, de ilyen ember kellene igen, aki nincsen." Amikor Amszterdamba ment a nyomdászat titkait eltanulni, Bethlen Miklós azzal biztatta: "Csak lopd el Hollandiának mesterségeit és tsináljunk Erdélybôl kis Hollandiát." Kis Miklós megszívlelte barátja és patrónusa tanácsát s a "misztótfalusi jövevénybôl" az idegenben olyan mester lett, aki a Blaeu-nyomdában mûvészi fokon sajátította el a betûmetszés és könyvnyomtatás mesterségét. Megrendeléseket kapott egész Európából, Svédországtól, Angliától a pápai államig, betût rendelt tôle a georgiai fejedelem, a toscanai herceg, de vésett héber, görög és örmény betûket is.
(A betûmetszéssel keresett pénzt a Biblia kinyomtatására fordította. Maga "költségével s betûivel" kis alakban újranyomtatta Károli Gáspár teljes bibliafordítását (Szent Biblia, 1685) és Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításait (Szent Dávid királynak...soltári, 1686), majd még egyszer az Újszövetséget.) Érdeme, hogy a kiadás során a korábbi szöveg sok értelmetlenségét kijavította s helyesírási újításokat vezetett be. Itt látott napvilágot a híres "aranyos biblia" is. Minden egyes példányt bôrbe köttetett és aranyoztatott, 4200 példányban nyomtatta ki s ugyanannyiban a zsoltároskönyvet is. Ékes levél kíséretében küldi haza mutatóba. A szép kiállítású munka megnyeri Teleki kancellár tetszését és javasolja, hogy hozassák haza ezt az embert.
Tótfalusi közel tíz év után tér vissza Erdélybe. Szekéren érkezik felszerelésével, de itt csak majd két év múlva tudja megnyitni nyomdáját. Elôször is az ábécéskönyvekkel kezdi, hogy minél többen tanuljanak meg olvasni.
- Azt akarnám, hogy a mi nemzetünk ne maradna a nagy írástudatlanságban, hanem a falusi parasztok olvasni tudnának.
Ezeket a tankönyveket alapos javításnak veti alá, a lényegtelen részeket elhagyja, rövidít, tömörít. Aztán rátér a tudományos könyvekre. Ettôl kezdve nem egészen tíz év alatt mintegy félszáz kiadványt jelentetett meg a kor legmagasabb színvonalán álló tipográfiai ízléssel. Mindjárt az elején Pápai Páriz több munkáját kinyomtatta, sôt a kisebb tévedéseket ki is javította.. "Bezzeg az ilyen tipográfust szeretem!" - örül a munkájának diákkori barátja, aki most már híres professzor. Kiadta Ballasi Bálint és Rimay János istenes énekeit, Comenius tankönyveit. Mindezért rágalmazás, áskálódás és az anyagi gondokkal való küzdelem volt jutalma. Az ortodox kálvinista egyház megvádolja, hogy meghamisította a Szentírást, vallásellenes nézeteket hirdetett s hogy célja a hazai egyházi és vele szorosan összefonódó világi vezetôség lejáratása. A vádakra a Maga személyének... mentsége címû munkájában válaszolt, amely a vallási ortodoxiában megmerevedett erdélyi elmaradottság megdöbbentô vádirata. A Mentséget a zsinat visszavonatta, elégettette, sôt elvakult dühvel a könyvégetést kiterjesztette Tótfalusi elôbbi munkáira.
Már késôn jött, hiábavaló volt Bethlen Miklós segítô szándéka, hogy sérelmeit orvosoltassa. Az elsô agyvérzés 1698-ban leverte lábáról, s megalázottan, bénán élte le a több mint három esztendôt, ami még hátravolt. Csak értelme maradt végig ép és tiszta. 1702. március 20-án halt meg, 52 éves korában, Kolozsváron.
Enyedi kollégista társa, Pápai Páriz Ferenc versben búcsúztatta halálakor, s ezt Erdélyi Féniks Tótfalusi Kis Miklós cím alatt Bod Péter 1767-ben ki is adta Nagyenyeden.
A kései utódok, a nyomdászok lexikonában ezt olvassuk róla: "Minden idôk legnagyobb nyomdásza, nagy volt mint ember, világhírû mint betûmetszô, örök emlékû mint nyelvtudós."
Nyomdája szétszóródott, de betûi ma is élnek, minden igényes nyomdában megvannak s nagyra becsülik a szakértôk.
Az asztalért, mely mint a múlt,
s köröttem minden csonka lett…
De van egy varázsom: van Szívem!
(1950)
A Basa Pista (Fejedelem katonája) címû népballada-
töredéket Lajtha László (1892-1963) jegyezte le 1914-
ben a Szilágy megyei Diósadon. Kiderült róla, hogy
mind szövegének, mind dallamának bizonyos
"elemei" a 17. századig vezethetôk vissza. Lajtha
külön tanulmányt is szentelt az éneknek, amelyben
keletkezésének történeti hátterét
próbálta megvilágítani (Zenei Szemle, 1928, 48.).
Fôbb megállapításait az utóbb megjelent
balladaválogatások "szerzôi" java részben
kamatoztatták. Faragó József a Jávorfa-
muzsika (Buk., 1965) címû gyûjteményében
már egészen határozottan fogalmaz: "Basa Pista II.
Rákóczi György erdélyi fejedelem katonája.
Rákóczi 1657-ben szerencsétlen kimenetelû
hadjáratot vezetett Lengyelországba: július 31-én a
lengyelek oldalán harcoló tatárok az egész sereget
elfogták és rabságba hurcolták."
Ismerkedjünk meg magunk is a balladával. Szövegét Ortutay Gyula - Kriza Ildikó: Magyar népballadák (Bp. 1968) címû kötetébôl vettük:
- Jaj Istenem, jaj Szûz Márja,
- Ne várd Julis, ne várd Julis…
Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I- II. (Bp. 1976) címû nagy összefoglalásában utal arra, hogy egy bizonyos Basa Istvánt a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor akasztatott föl "…Kéménd mellett 1623-ban felvidéki hadjárata alkalmával, mert a szigorú tilalom ellenére fosztogatta a föld népét, s »Szegény emberek köntösi találtatának« nála, amint Kemény János leírja önéletírásában." Vargyas meglátása szerint a balladaváltozat tanulmányozásakor feltétlenül figyelembe kell venni azt is, hogy az epikus népköltészetet létrehozó nép igen gyakran "… elfelejti a valóságos személyt és a valóságos eseményeket, s azzá alakítja, vagy azt tartja fenn, vagy azt költi hozzá, ami költôi elképzeléseinek és igényeinek megfelel." Végül is így összegez: "Min-denképpen valami 17. századi történeti ének adhatta a kiindulást balladánk számára." Magunk ezúttal kiemelten azt hangsúlyozzuk, hogy a bemutatott ballada egyelôre invariáns szöveg, azaz csak egyetlen változatban ismeretes. Ezért minden rá vonatkozó újabb adalék figyelemre méltó.
1918. március 14-én jelent meg a Vörös Zászlóban Bartók kibédi énekesei címû írásunk, amelyben közöltük a Vetettem violát kezdetû népdalt. Énekese az akkor 42 éves Orbán Vilmos volt. Nos, adatközlônk már akkoriban egy "különleges" énekesfüzetrôl kezdett beszélni. Szavait azon nyomban szó szerint leírtuk. Íme:
"Volt apámnak egy énekes füzete, de az énekeket nem ô írta le, hanem az apja vagy a nagyapja. Abban még a Basa Pistáról szóló história is le volt írva. Hosszú ének volt, sok versszakból állt. Arról szólt, hogy milyen vitéz ember volt ez a Basa Pista. Már nem emlékszem tisztán a történetire, pedig abból a füzetbôl többször is elolvastam. Még gyermekkoromban.
Itthon nem találom, valamelyik leánytestvérem vihette el, elô kell kerüljön. Nálunk a családban mindenki szerette a régiségeket, úgy, hogy az énekesfüzet nem kallódott el. Még én is újraolvasnám az egészet."
Orbán Vilmos kis vallomása több szempontból is értékes. Jelzi, hogy a ballada (történeti ének) nagyobb népszerûségnek örvendett, mint ahogy azt eddig az egyetlen változat alapján gondoltuk. A szöveg a füzetbe nyilván énekként került be, joggal gyanakodunk tehát a történet verses feldolgozására. És jóval terjedelmesebben adhatta elô az eseményeket, hiszen "sok versszakból állt". A füzet azt is tanúsítja, hogy szövegünk eljutott a másolatokban való terjedés "állapotáig".
Két mulasztásunkat be kell vallanunk. Az
adatközlôtôl lejegyezhettük volna a
"história" cselekményének prózai
változatát, és vallatóra foghattuk volna id.
Orbán Vilmos bátyánkat is, akinek a füzet sokszor
megfordult a kezében, s akitôl számos
helynévmagyarázó mondát írtunk le.
Azóta mind a ketten eltávoztak az élôk
sorából. Mulasztásainkra, persze, van némi
magyarázat: abban reménykedtünk, hogy az
énekesfüzet végül is elôkerül, s akkor
érdemlegesen szólhatunk majd a balladás ének
minôségérôl, népi vagy kevésbé
népi sajátosságairól. Egyelôre maradunk -
még mindig - a várakozás álláspontján.
Tájékoztattuk olvasóinkat, hogy március 15. alkalmából Budapesten, az Iparmûvészeti Múzeumban mûvészeti díjakat adott át az arra érdemeseknek Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetôje. A kitüntetettek között volt Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzô. Ennek kapcsán készült vele az alábbi interjú.
- Sokan tudják, hogy nem ez az elsô olyan díj, amely Csíky Boldizsár munkásságát jutalmazza, de azt is sokan feltételezhetik, hogy mindeddig ez számodra a legjelentôsebb elismerés. Így van-e?
- Ahogy az ember elôbbre lép a korban, egy ilyen kimondottan mûvészeti díj egyre fontosabb lesz számára. A legutóbbi zenei jellegû kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kaptam, aztán az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzôi munkásságomat jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkámnak szólhatott az elismerés. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzôknek adják, ebben az évben hármunkat díjaztak, egy anyaországi kollégát, Király Lászlót és két marosvásárhelyit, hiszen Orbán György is vásárhelyi, csak éppen Budapesten lakik. El kell mondanom, hogy feszélyez, kínosan érint a magyarországi értelmiségi társadalom megosztottsága, amely a közelgô választások elôtt különösen nyilvánvaló, hiszen azt tapasztalom, hogy barátaim, akik eddig remekül dolgoztak együtt, most ölik meg egymást. Ezért nem is igen vállaltam ilyen vagy olyan csoportok felkérésére szerepléseket, viszont ez esetben a díjkiosztáson, az Iparmûvészeti Múzeum aulájában örömmel nyugtáztam, hogy az égvilágon semmilyen politikai vonása, propagandisztikai felhangja nem volt az eseménynek, és ez nagyon jó érzéssel töltött el.
- Életmûvet díjaztak, vagy az 1986-os Bartók-Pásztory-díj óta született valamelyik kiemelkedô munkádat?
- Nem tudnám megmondani, mert nem ismerem a díj indoklását, laudációk se hangzottak el, valószínû azonban, hogy több szempontot is figyelembe vettek. Nagy szerepet játszhatott az is, hogy a díjak odaítélésekor megpróbálnak egységes magyar kultúrában gondolkozni. Elég sok határon túli magyar mûvész, alkotó részesült most hasonló elismerésben.
- Marosvásárhelyen különösen jó csengése van az Erkel névnek. A díj is ennek megfelelô rokonszenvnek örvend a közvéleményben.
- Ha csak lehet, soha nem mulasztom el hangsúlyozni, hogy milyen nagy tisztelettel gondolok a zongoratanárnômre, Erkel Saroltára, az Erkel Ferenc nevét viselô díj ezért még külön értéket jelent számomra. Az ô pedagógusi érdemeit még nem is mérték fel eléggé a városban. Nehéz, ellentmondásos idôszakban vezetett teljes szívvel egy intézményt, az eredményeit nem tudjuk eléggé méltányolni.
- Egy jó évvel ezelôtt hasonló elismeréssel beszélt nekem szeretett és nagyrabecsült tanáráról, Erkel Saroltáról Orbán György is egy interjúban. Ô is marosvásárhelyinek vallja magát ma is, mégsincs itthon. Nem akarok ünneprontó lenni, de önként felvetôdik a város zeneszerzôi jövôjét érintô kérdés: lesz-e folytatás? Pár évtizede még népes volt a vásárhelyi komponisták közössége, ma meg egy kézen megszámolható, hány helybeli magyar zeneszerzôvel büszkélkedhetünk.
- Ez a gondolat hosszabb fejtegetést igényelne. Most csak annyit, hogy létezett egy erdélyi zeneszerzôi iskola, ebbe néhány magyar zeneszerzô révén Bukarest is bekapcsolódott. A hatvanas években virágzott, sokan tartoztak ide, az ideológiai kényszerek mellett is önálló arcélt tudott kialakítani. Ez ma már nem létezik. Az idôsebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést, és másik ok a fiatal nemzedék képzésének hiányában keresendô. Tény az, hogy lehangoló a helyzet. nemrég járt a kezemben egy fénykép, a Zeneszerzô Szövetség Marosvásárhelyi Fiókjának tagjait örökítette meg, tízen láthatók rajta, idôsek, középkorúak, fiatalok. Ma alig néhányan vagyunk a városban. Közben folyik a csetepaté az anyanyelvû mûvészeti oktatás körül. Hiába van egyezség a kormánypárttal, a kolozsvári zeneakadémia szenátusa például az autonómiájára hivatkozva határozottan elutasítja a magyar fakultás létrehozását. Pedig nagyon nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Abszurd, groteszk jelenségek lépnek így fel évek óta. Hogy lehet magyar folklórt románul tanulni?! Esetleg úgy, hogy egyszerûen nem tanítják, vagy nem vesznek róla tudomást, mint például a világszintû magyar zeneesztétikáról és így tovább. Ezért nincs zeneszerzôi utánpótlásunk.
- Az is luxusnak tûnhet, de kényszerhelyzet, hogy a zeneszerzônek nálunk fô hivatásán kívül sok mást is fel kell vállalnia. A KZST-t vezeted, Bolyai Akadémiát kezdeményezel, szervezel, más közéleti szerepeket töltesz be. Nem érzed úgy néha, hogy mindez a legfontosabb teendôktôl von el?
- Vagy elfogadod azt, hogy nagyon kevesen maradtunk sok mindenre, és akkor csinálod, vagy pedig kivonod magad teljesen és megpróbálsz elszigetelten dolgozni. Én úgy éreztem, hogy nem tudom akceptálni a második változatot. Nem tehetem, hogy ne vegyek részt ebben a lehetôségben, amit a történelmi fordulat felkínált az erdélyi magyarságnak. Ezért nem mentem el, pedig kínálkoztak alkalmak erre. Számtalan szál köt ide. Nagyapámnak, apámnak, apósomnak a keze nyoma itt mindenhol ott van, és ettôl én nem szívesen szakadnék el. Akkor pedig egy csomó mindent meg kell tenni, ami tôlem is függ. De persze hogy mindez elvon a zeneszerzéstôl. Ezért a közszolgálat egyik- másik terhét igyekszem letenni, hiszen muszáj írni olyasmiket, amiket más nem ír meg. E munka minimális folyamatosságát valahogy biztosítani kell, mert háthogyha történik mégis valami és egy következô generáció szervesen kapcsolódni tud ehhez, és nem szakad meg munkánk folyamatossága.
Egy napon prikulicsok szállták meg a szerkesztôséget. Reggel az olvasó nem hitt a szemének. * Az RMDSZ országos elnöke interjút készít a fôszerkesztôvel. A beszélgetés címe: Miért nem fogad szót nekem az RMDSZ, mikor pedig utólag mindig megmondom, mit kell tennie? * Maros megye prefektusa a politikai rovat szerkesztôjének ajánl szabadidôs programot. * A színház igazgatója csodalátó riporterünktôl kér tanácsot a helyzet normalizálására. Abban maradnak, hogy a társulat játssza el a Márialátó Marianna címû rockoperát, kint, a helyszínen, így közönség is lesz, s az Isten (legalább) megsegít. * A befektetôk a sajtótájékoztató nôi tudósítóival kezdenék a kapitalizmust. * Miért nem fér meg két Virág egy cserépben? címmel a megyei tanács elnöke és a polgármester indít egymást dicsérô cikksorozatot. * A marosszentgyörgyi tömbházlakók a saját kútfejükbôl merítik a vizet. * A népszámláló biztosok ceruzával írtak fel egy magyar csirkét a húsboltban. A fogyasztóvédôk elhatárolják magukat az ügytôl. * A városi tanács köszönô levelet küldött a Siletina cégnek, amiért a 12-es vonalon közlekedô 23-as kisbusz ajtóit több hónapi kemény munka árán sem lehet nyitni. Az ajtókon a korábbi DEFECT felirat kezdôbetûjének törléséért a Román Nyelvújítók Egyesülete nevében Pruteanu szenátor gratulált melegen. * Egyik Maros menti nagyközség földosztó bizottsága politikai menedékjogot kért Szibériában. * A Pro Európa Liga átveszi a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. * A vásárhelyi mûvészek elhatározták, hogy kilépnek a Képzômûvészeti Szövetségbôl, és belépnek a Múzsába. * A szászcsávási cigányzenakar éjjelizenét adott Kinizsi István ezernyolcszáznegyvennyolcas huszárnak. * A tavaszi nagytakarítás keretében a megyeszékhely szakcsoportja elkapott egy pultot, amely még mozgott, és negyvenkét afgán bevándorlót ráztak ki belôle. * A marosvásárhelyi köztemetô Mindent egy helyen! elnevezésû akciója keretében sürgôsen alkalmaz krupiét, biliárdkezelôt és mesterszakácsot. * Az irodalmi melléklet közli N. F. poszt-poszt-modern költô új versét, amely így hangzik: "Csavar, csapágy, / ékszíj, szimering, / "O" gyûrû, Seger, / ne kérdezd, véremben mi kering, / szaki vagyok, nem szimpla néger." * A Fiatal Tehetségek Tavaszán megjelent egy ôszi légy is, és kis híján elsô díjat kapott. * Csoda történt a Kazánkovács Kft-nél. Egy elárusítónônek felújították a féltengelyét. (A férj nem tiltakozott.) * Professzionális riasztókat keresnek a menyasszonyruha-szalonokba. A Násznagyok és Vôfélyek Nonprofit Szövetsége tiltakozik, mert a szüzesség vélelme nem vonatkozik a ruhákra is. * Nyolctonnás hôszigetelt Rába kocsival zománcozta újra fürdôkádját egy tömbházbizalmi a Poklos- patak partján. A kivizsgálás nyolc napon túl gyógyul. * Az ember négy teste címmel a tudathasadás ellen szervez nyílt versenytárgyalást a Városháza. A kiállított tárgyak érintése, etetése, simogatása, nôül vétele szigorúan tilos. * Egy cirkuszi törpét ideiglenesen mûanyag pohárnak vettek fel a nemzetközi gyorsra. * Román-magyar nehézipari cég fiatal, jó megjelenésû traktoristát keres virágüzletbe, titkárnônek. * Mindenhez 3 dolog kell: bükkparketta, lambéria, padlódeszka. Ha van száraz fûrészáru is, akkor: pénz, pénz, pénz. * A Víz Világnapján a Nyitott Kapuk rendezvénye tiszteletére a turbinába vetette magát egy csôdbe jutott magáncég. * A korrupció elleni bizottság házkutatást rendelt el a templom plüssegerénél. Mire kiértek, az egér meglépett a másvilágra. * Az év sikerembere kitüntetést egy közrendôr kapta, aki cigarettát vásárolt, és a visszajáró pénzbôl villát épített a Somostetôn.
Itt hirtelen felriadt az olvasó. Kint ronda idô volt, az Európa Tanács tanácstalanul nézett Amerikára, az erkély alatt pedig Románia suhant nyugat felé, gerle képében. A prikulicsok cinkosan hunyorintottak, és ott, ahol régebben az állt, hogy Maros megye legolvasottabb napilapja!, piros betûkkel ez villan elô, mint Méne Tekel: Vörös Zászlóként se temessetek el!
(Az írás a gernyeszegi olvasótalálkozóra készült.)
Nagyon sötét volt azon az éjszakán. Az árnyak hangtalanul egyre közelebb jöttek. Közelebb, mind közelebb, aztán már nem is árnyak voltak, hanem maga a sötétség. Majd hirtelen az egyik parázs eltûnt, s a földre került. Aztán a másik is. A két cigarettavég tovább parázslott a földön. Mintha semmi sem történt volna. De történt-e egyáltalán valami? Sötét volt, árnyak közeledtek, de lehet, hogy csak a sötétség játszott meglepô, furcsa játékot.
- Nem tudom. Kurvára fáj az orrom. Azt hiszem, eltörték.
Elmúlt 11 óra. A város egyik keskeny utcájában két ember fekszik a köveken. Halványan világít a hold, a két ember pedig csak úgy elterül. Meleg, fekete folyadék csordogál végig arcukon. A város egyik utcájában két izzó cigarettavég a macskaköveken. A füst lassan gomolyog, s elszáll az ég felé. Körülöleli a holdat. Már bôven elmúlt 11 &oac