Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Az elôzetes bejelentés szerint tegnap kora délután került sor a tanügyi szakszervezetek képviselôinek találkozójára a kormányfôvel. Lapzártáig nem érkezett jelentés a megbeszélés eredményérôl, de mintegy ezt megelôlegezve Adrian Nastase egy, ugyanacsak tegnap tartott rendezvényen kijelentette, hogy "Az oktatásügy bérproblémáit a költségvetési összegek hatékonyabb elosztásával, esetleg az oktatók számának csökkentésével lehet rendezni". A miniszterelnök szerint a kormány elemezni fogja az oktatási ágazat pénzügyi problémáit és a meglévô költségvetési források függvényében megpróbál megoldást találni ezekre a gondokra. Emlékeztetett arra, hogy az oktatásügyi tárca eddig mintegy 5.000 milliárd lejt utalt ki az iskolák korszerûsítésére.

A Tanügyi Szakszervezeti Szövetséget négy szakszervezeti tömörülés alkotja. A Tanügyi Szabad Szakszervezetet Aurel Cornea, a Spiru Haret Szakszervezetet Dumitru Chilom, a Nemzeti Oktatási Szakszervezetet Catalin Croitoru, míg az Alma Mater Szakszervezetet Razvan Bobulescu képviseli majd. Az elôbbi három a közoktatásban, míg az utóbbi az egyetemi oktatásban dolgozó pedagógusokat képviseli.

A tanügyiek továbbra is fenntartják követeléseiket - az 50 százalékos béremelést, az élelmiszerjegyek és a vidéki pótlék folyósítását, mert a kormány által idénre ígért 25 százalékos fizetésemelést, (amelybôl 8 százalékot január elsejétôl, 5 százalékot március elsejétôl, míg a további 12 százalékot csak október elsejétôl kapnak meg) elfogadhatatlannak tartják.

Ion Iliescu államelnök, Héjja Dezsô kegyelmi kérését aláírta s keddtôl szabadlábra helyezték, hazatérhetett családjához.

Mint arról már több alkalommal is beszámoltunk olvasóinknak, Héjja Dezsô egyike volt azoknak a kézdivásárhelyi elítélteknek, akiket az 1989 decemberi forradalom idején Agache Aurel milicista tiszt meggyilkolásával vádoltak.

1990 tavaszán helyezték elôzetes letartóztatásba a tömegbôl "kiemelt" vádlottakat, s 2001 márciusában a Bukaresti Táblabíróság hozott végleges ítéletet az ügyben, amely szerint Orbán Danielát 7 évre, Héjja Dezsôt 4 évre, Paizs Octaviant, Konrád Jánost és Reiner Antalt 3-3 évre ítélték. A táblabíróság ítéletét a Legfelsôbb Törvényszék megerôsítette.

Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyiek védôügyvédje az ítéletet igazságtalannak, diszkriminatívnak minôsítette. Mint mondta, nem bûncselekmény volt, mert nem hat részeg magyar támadt rá a milicistára, hanem a feldühödött tömeg lincselte meg a Ceausescu-rezsim egyik legagresszívebb kiszolgálóját. Bár országszerte történtek hasonló események azokban a napokban, csak a kézdivásárhelyi esetbôl csináltak "ügyet". Frunda szerint az igazságszolgáltatás nem tartotta tiszteletben sem a román törvényeket, sem a nemzetközi procedurális elôírásokat. Az ítélet, jelentette ki, ellentmond az európai normáknak, és az Európai Emberjogi Egyezmény 6. valamint 14. cikkelyének.

Az ítélethozatal után Frunda György az Európai Emberjogi bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig egészségi okok miatt kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu elnöknek a kézdivásárhelyiek ügyében - tájékoztatta a Népújságot az RMDSZ szenátor.

Felmentés az ügyészségen

Az Igazságügyi Minisztérium rendelete alapján hétfôn minden magyarázat nélkül felmentették tisztségébôl a Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség fôügyész-helyettesét, Milasan Petrilát, aki a következôkben ügyészként dolgozik tovább ugyanott. Az okokról nem értesítették a fôügyészt sem - válaszolta érdeklôdésünkre Blaj Ioan, aki szerint valószínû hosszadalmas folyamat lesz az új helyettesnek a szaktárca általi kinevezése. Amint a központi sajtóból kiderül, több más megyében is mentettek fel tisztségükbôl ügyészeket.

Aktuális

Maradjunk annyiban: Románia nem az erôs gyermekjogvédelmi rendszerérôl lett ismert a nagyvilágban. Még mindig emlékszünk azokra a megrázó képsorokra, amelyek a kilencvenes évek elején bejárták a világot.

Azóta persze sok minden megváltozott. Az integrációs kényszer hatására sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekjogvédelemre, s a nyugati - anyagi és logisztikai - segítség is számos eredményt hozott. Ezzel persze nem állítjuk azt, hogy minden rózsás ezen a területen, s logikus, hogy a kérdés kezelését továbbra is a nemzetközi szervezetek figyelme kíséri, s számos esetben figyelmeztették már a román kormányt, tegyen többet az állami gondoskodásra szoruló gyermekek érdekében.

Ha ezt tekintjük, akár jogosnak is mondható az a rendszeresség, amellyel a heti videokonferenciákon a miniszterelnök visszatér a gyermekjogvédelem kérdésére. A dolog akkor kezd furcsává válni, amikor Maros megye szinte hetente felbukkan a megdorgálandók között, noha az országban élenjáró igazgatóságok közé tartozik.

Igaz, a Maros megyei elhelyezési központokban sem fonják kolbászból a kerítést, de aki rendszeresen és közelrôl figyeli ezt a tevékenységet, nem tudja nem értékelni azt a néha titáni munkát, amit a Domby Károly által vezetett igazgatóság munkatársai végeznek. Talán beszédes adat, hogy nem kevesebb, mint öt tervükre nyertek el PHARE-támogatást a tavaly, mellyel a legeredményesebb igazgatóságok közé tartoznak, s melyeknek magvalósításával folyamatosan korszerûsödik a gondozottak ellátása.

Ilyen körülmények között legalábbis furcsállni való az a rendszeresség, amellyel a kormányfô - vajon honnan kapja az információkat? - Maros megyét (nem egy-egy konkrét eset kapcsán, amely esetenként akár jogos is lehet, hanem általában és hétrôl hétre) negatív példaként emlegeti. Persze nem akadt el a kormányfôi "gramofon" tûje, hiszen szinte egymást érik a megyében az ellenôrzések. Ma például a marosvécsi otthonban jár egy kormánybizottság, de gyakorlatilag már szinte semmi és senki nem maradt kivizsgálatlanul. Még érdekesebb, hogy noha az ellenôrök rendszerint elégedetten nyilatkoznak a látottakról, s nem találnak súlyos szabálytalanságokat, a legközelebbi videokonferencián megyénket ismét a negatív listán említik. Ugyancsak nehezen értelmezhetô, hogy noha maga a megyei tanács elnöke személyesen kérte a kormánytól azt a jegyzôkönyvet vagy jegyzôkönyveket, melyeknek alapján elmarasztalják a megyei gyermekjogvédelmet, hetek óta nem kapott választ erre a megkeresésre.

Ebbôl azonban arra lehet következtetni, hogy ilyen jegyzôkönyv nem létezik, ám valaki a megyébôl - és nem akármilyen állásban lévô személy lehet, ha a kormányfônél meghallgatásra talál - mégis folyamatosan hamis információkat terjeszt.

Nyilvánvaló, hogy egy megyében akkor mehetnek jól a dolgok, ha a megyei és helyi hatóságok képviselôi, a személyi ellentéteket félretéve, közösen dolgoznak a közjó érdekében. Nálunk ezt egyesek, úgy tûnik, nem értették meg. Ezt bizonyítja a gyermekjogvédelmi igazgatóság, vagy - hogy egy másik példát említsünk - a nyárádtôi ipari park körüli "jóakarók" ügyködése.

Akinek inge, vegye csak magára!

(MTI) A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóját az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem és a turisztika témái jegyében rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllôn. A rendezvény házigazda városának polgármestere, Gémesi György sajtótájékoztatón ismertette a találkozó részletes programját Budapesten.

A Pest megyei város vezetôje, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének és a Magyar Polgármesterek Egyesületének (MPE) elnöke is, elmondta: összesen mintegy ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencébôl, köztük minden másodikat az országhatáron túli területrôl.

Gémesi György emlékeztetett arra, hogy az 1996 óta kétévente megrendezésre kerülô találkozónak az összetartozás-érzés erôsítésén túli célja az, hogy szakmai segítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a különbözô fórumok keretében.

A polgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a találkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetôi testvérvárosi kapcsolatok kialakítását kezdeményezhessék. Szavaiból kiderült, az MPE el szeretné érni, hogy minden határon túli magyar településnek legyen magyarországi partnere.

A rendezvény plenáris ülésén, hétfôn, Mádl Ferenc köztársasági elnök, a találkozó fôvédnöke köszönti majd az egybegyûlteket, majd a többi közt Pintér Sándor belügyminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tart elôadást.

A találkozó ezt követôen az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem, valamint a turisztika témakörében rendezett szekcióülések keretében folytatódik.

A Képviselôház és a Szenátus szerdai együttes ülésén elsô napirendi pontként szerepelt a kormány felelôsségvállalása a privatizációs folyamat felgyorsítására vonatkozó törvény. Adrian Nastase miniszterelnök indokolta a törvény szükségességét és legfontosabb rendelkezéseit.

A jogszabályt a kormány felelôsségvállalással kívánja törvényerejûvé emelni. Ennek a törvényhozási módszernek a lényege, hogy az együttes ülésen való bejelentéstôl számított három napon belül lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Amennyiben ez nem történik meg, az illetô jogszabály törvényerejûvé válik .

A privatizációs folyamat felgyorsítására vonatkozó törvény tervezetét a kormány még az elfogadás elôtt átadta az RMDSZ parlamenti frakciójának. A szövetség szakemberei megfogalmazták észrevételeiket és módosító indítványaikat. A konzultáció eredményeképpen az RMDSZ által megfogalmazott javaslatok egy része bekerült a tervezetbe. A jogszabály legfontosabb rendelkezései a következôk: a rendkívüli igazgatás bevezetése a privatizációs folyamat idejére, az állami tulajdonost képviselô közintézmény által kibocsátott mandátum alapján; az ú.n. 1 eurós privatizáció, amelynek lényege az állam részesedésének szimbolikus áron történô eladása a gazdaságilag nem vonzó kereskedelmi társaságok esetében; a privatizálandó kereskedelmi társaságok adósságainak rendkívüli menedzsmentje (ezek teljes vagy részleges törlése, illetve átütemezése); a magántôke kedvezményes bevonása a helyi közszolgáltató vállalatok privatizációs folyamatába; a privatizációs folyamattal kapcsolatos törvényszéki eljárások gyorsított ütemben való levezetése; a kereskedelmi társaságok mûködésére vonatkozó, illetve a jelenleg érvényben levô privatizációs törvények egyes rendelkezéseinek érvénytelenítése a privatizációs folyamat felgyorsítása érdekében.

Az esetleges bizalmatlansági indítványt 2002. március 22-éig lehetne benyújtani, amennyiben ez nem történik meg, a jogszabály törvényerôre emelkedik.

Kedden este elhagyta a nagylaki határátkelôt az a 250 kurd nemzetiségû polgár, akiknek több mint 30 órás várakozás után a hatóságok megtiltották a belépést Románia területére, jelenti a MEDIAFAX munkatársa.

A kurdok elôzôleg kijelentették, hogy éhségsztrájkba kezdenek. A hatóságoknak végül sikerült meggyôzni a várakozókat, hogy hagyják el a nagylaki vámot. A hat autóbusz utasa azért távozott, mivel az autóbuszok sofôrei bejelentették, hogy nem várakoznak tovább a határnál. A 250 kurd nem okozott semmiféle incidenst.

A kurd nemzetiségû polgárok hétfôn 18.00 óra körül érkeztek a nagylaki vámhoz és Törökországba tartanak, "az anyanyelv tanításáért" indított autós maraton keretén belül. A maraton négy nappal korábban indult Brüsszelbôl.

Két óra várakozás után az elsô autóbuszt a 40 utasával beengedték az ország területére, de a rendôrség visszafordította ôket, amíg a bukaresti hatóságok nem tisztázzák a helyzetet. A több országból jövô kurdok elmondták: a turné célja az, hogy a török állam hivatalosan elismerje a kurd nyelvet.

A Külügyminisztérium az elmúlt csütörtökön közleményt adott ki, miszerint a kormány úgy határozott, hogy nem engedélyezi a Kurdisztáni Munkáspárt által szervezett konvoj belépését az állam területére.

"A román kormány úgy értékeli, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt által szervezett autós menet veszélyeztetheti a közrendet", mutat rá az említett közlemény.

Diplomáciai források szerint a párt évente szervez a török-bolgár határig olyan rendezvényeket, amely gépjármû-konvojokat vonultat fel. Erre a rendezvényre kérték Románia engedélyét az országon való átutazásra, de ezt az engedélyt nem kapták meg. Ez lenne az elsô alkalom, hogy nem engedik meg a kurdok áthaladását az ország területén.

Az angol legfelsôbb bíróság elnöke felszólította a bíróságok bíráit és a magisztrátusokat, hogy szükségtelenül ne ítéljenek senkit börtönbüntetésre, mert azzal hatalmas terheket rónak a büntetés-végrehajtás rendszerére, a túlzsúfolttá vált börtönökre.

Lord Woolf egy sikkasztásért börtönbüntetésre ítélt takarékpénztári alkalmazott fellebbezési ügyében hozott döntést, 12 havi elzárásról 4 hónapra csökkentve a bíróság ítéletét. A döntése kihirdetésekor felolvasott közleményébe a legfelsô bíróság elnöke hangoztatta: arra szólítja fel a bíróságokat, hogy
"csak szükséges esetben, és a szükségesnél nem hosszabb idôre rójanak ki börtönbüntetést." Közölte: felhívása nem azt jelenti, hogy a bíróságok ne ítéljék börtönre az erôszakcselekményekben, súlyos bûncselekményekben bûnösnek találtakat.

Rámutatott arra, hogy a legfrissebb adatok szerint a börtönlakók létszáma Angliában és Walesben meghaladja a 69 ezret, kétezerrel magasabb az elôre jelzettnél, és majdnem eléri a maximum lehetséges 70800-as létszámot. Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy a brit kormány az elmúlt három évben 465 millió fontot költött börtönök építésére.

Lord Woolf hangoztatta, hogy a börtönök túlzsúfoltsága hatalmas terheket ró a börtönsozlgálatra, visszaveti a büntetés- végrehajtás illetékeseinek az elítéltek rehabilitálását célzó munkáját. Óvott attól, hogy a rendôrségi cellákat vegyék igénybe a börtönök túlzsúfoltságának a csökkentésére, mivel azzal a rendôrség bûnüldözô munkáját akadályoznák. Az angol börtönök túlzsúfoltságához jelentôsen hozzájárult, hogy az elmúlt években számos módosítást hajtottak végre a büntetôtörvénykönyvön elrettentô célzattal, a bûncselekmények visszaszorítására sok esetben közmunka, pénzbüntetés kirovása helyett elzárásra növelték a kiszabandó büntetések alsó határát.

Ioan Matei, a Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója a Népújság kérdésre, hogy hogyan zajlik a népszámlálás, érkeztek-e panaszok a megyei népszámlálási irodába, azt nyilatkozta, hogy semmiféle panasz nem érkezett hozzájuk a népszámlálással kapcsolatosan. Minden a legnagyobb rendben, és a lehetô legjobb ütemben folyik. A népszámlálás második napján 25%-ban végezték el a lakosság, illetve a lakások összeírását.

Kérdésünkra Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezetô elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések a megyei szervezethez. A panaszok nagy része arra vonatkozik, hogy egyes biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is elôfordult, amikor csak ceruzával töltötte ki a recenzor az ûrlapot, illetve, amikor nem írta ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használt.

Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. A panaszosok: Nagy Ferenc, Pap Jenô és Vlad Erika, az Ilarie Chendi utcából. Az egyik panaszos rákérdezett, hogy miért cseréli ceruzára az említett rovatoknál az addig használt golyóstollat, valamiféle zavaros magyarázatot mondott arról, hogy be kell vinni számítógépbe...

Gál Barna azonnal értesítette Huma Gheorghe fôrecenzort, aki megígérte, intézkedni fog. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását.

A megyei RMDSZ felkéri a lakosságot, hogy a panaszokat, észrevételeket a megyei, municípiumi vagy a helyi népszámlálási bizottságok irányába is tegyék meg. Emellett arra is figyelmeztet, hogy akik a rovatok kitöltésénél rendellenességeket észlelnek, ne írják alá a kitöltött ûrlapot. Egyébként, tette hozzá Brassai Zsombor ügyvezetô elnök, az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelô népszámlálási bizottságokhoz.

Mózes Edith

• Mi a teendô ha visszaéléseket, rendellenességeket észlelünk?

A népszámlálás kiemelten fontos esemény mindannyiunk számára, amely kötelezettségeket de jogokat is jelent. A népszámláló biztossal való találkozás és az adatok közlése állampolgári kötelességünk. Ugyanakkor, bizonyos jogaink is vannak, amelyekkel élnünk kell. A népszámlálás sikeres lebonyolítása érdekében azonnal jelezni kell
az esetleges visszaéléseket, rendellenességeket. Tudnunk kell,
hogy a megszámlált személy által közölt adatok szigorúan bizalmasak, kizárólag statisztikai célokat szolgálhatnak és nem használhatók fel személyek ellen. Ezen elôírások megszegését pénzbírsággal sújtják.

Ugyanakkor, a megszámlált személyek kötelesek válaszolni a kérdôívben feltüntetett minden egyes
kérdésre. A válasz elutasítása vagy a hamis adatközlés szintén pénzbírsággal jár.

A népszámlálás ideje alatt észlelt visszaéléseket, rendellenességeket azonnal jelezni kell (telefonon, írásban) a helyi - községi-, városi-, municípiumi- összeíró-bizottságoknál, amelyek a polgármesteri hivataloknál mûkôdnek.
A benyújtott óvásokat (fel-jelentéseket) írásban kell megfogalmazni és ezeknek tartalmazniuk kell az illetô személy nevét és pontos címét. Fontos, hogy a feljelentés iktatószámot kapjon.

• Kell-e a helyszínen kódolni az etnikumra és anyanyelvre vonatkozó bejegyzett válaszokat?

A népszámlálóbiztosok nem kötelesek helyszínen kódolni az etnikumra (nemzetiségre) és vallásra vonatkozó válaszokat. Ugyanakkor ezt nem is tiltják nekik. A szabály az, hogy a bejegyzett adatok kódolása utólag történjen.

Az adatok kódolása az adatfeldolgozási szakasz részét képezi. Amire azonban mindenképpen oda kell figyelnünk az, hogy a családfô vagy más nagykorú személy által szolgáltatott, az etnikumra és az anyanyelvre vonatkozó információk bejegyzése ezek jelenlétében történjen meg illetve ezek helyesen kerüljenek be az ûrlapba. Ennek érdekében a népszámlálóbiztosnak kötelessége felolvasni a bejegyzett információkat, hogy ezáltal ellenôrizze ezek hitelességét, teljességét és pontosságát. Ezt követôen, a családfô vagy az adatokat szolgáltató más nagykorú személy aláírásával hitelesíti a bejegyzett információkat.

• Hogyan veszik nyilvántartásba a külföldön tartózkodó román állampolgárokat?

Levél érkezett szerkesztôségünbe, amelyben egy, immár harmadik éve Skóciában tartózkodó család érdeklôdik, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárokat nyilvántartásba veszik-e?

Az érvényben levô jogszabályok értelmében, csak azokat az ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárokat veszik nyilvántartásba, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Romániában.

Ezeket külön jegyzékbe írják fel, az állandó lakhelyükön tartózkodó személyek által bediktált adatok alapján. Az ûrlapon (Formular PL- anexa) fel kell tüntetni a távollét idôtartamát; a távollét okát (munka-vállalás, tanulmányi, üzleti út, más okok miatt).

Amennyiben az illetô román állampolgárok állandó lakhelyén senki sem tartózkodik, csak a lakrészt veszik nyilvántartásba, lakatlan megjegyzéssel.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerdán, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy panasz érkezett a Moldvai Csángók Szövetségétôl, miszerint Bákó megyében egyes népszámlálási biztosok nem hajlandók a magukat magyar nemzetiségûnek és magyar anyanyelvûnek valló személyek válaszait a kérdôívben feltüntetni.

Az RMDSZ elnöke közölte: a szövetséghez hamarosan beérkeznek a panaszt tevô pusztinai személyek nyilatkozatai.

Markó elmondta, a nyilatkozatok megérkezését követôen az RMDSZ értesíteni fogja az ügyben a Bákó megyei Prefektúrát, a megyei népszámlálási bizottságot és a Közigazgatási Minisztériumot.

"Jelzések érkeztek a népszámláló biztosok pártatlanságával kapcsolatban. Senkinek nem áll jogában megkérdôjelezni egy személy nemzeti hovatartozását", szögezte le Markó Béla.

(MEDIAFAX )

Mi vitt el a PUNR országos tanácsa ülésére? Egy meglepô felfedezés. Az történt ugyanis, hogy ez a meglehetôsen viharos életû párt azt fôzte ki, hogy Mircea Chelaru tábornokot választja az országos tanács elnökének. Ebben az a különös, hogy a vezérkari tiszt megnyilatkozásai, szemlélete meglehetôsen távol esik a PUNR általunk jól kiismert szellemiségétôl. Az ország állapotáról készített tábornoki diagnózis áll a talpán, s ha valóban az ország bajainak felszámolásán kíván munkálkodni, akkor meglehetôsen nehéz dolga lesz abban a pártban, amely a múlt hét végén számunkra jól ismert formáját hozta.

Erre az ellentmondásra voltunk kíváncsiak, s errôl kérdeztük Chelaru tábornokot.

- Önt meglepte, hogy retorikám nem tartalmaz nacionalista elemeket. Nem is tartalmazhat, mert egész életem az egyetemesség jegyében fejlôdött. Senki sem késztethet arra, hogy az embereket etnikum, anyanyelv, faj szerint osztályozzam. Számomra Isten elôtt mind egyenlôek vagyunk. A bajt mi szítjuk magunk között, s ez idôvel krónikussá válik. A rosszat csak egyetértéssel lehet elpusztítani: ismerjük meg egymást, legyünk toleránsak. Ami nem azt jelenti, hogy az egyik toleráns, a másikat tolerálják, kölcsönösnek kell lennie.

Én az együttélés, nem az egymás mellett élés híve vagyok. Mert egymás mellett élhetünk, s marakodunk, mint a kutyák. De az együttélés mindenekelôtt tiszteletet feltételez, annak a helynek a védelmét, ahol élsz, a gyermekeid élnek, akiket szeretetre nevelsz. Mert a hideg szél éppúgy fújja a román arcát, mint a magyarét.

Engem az egyesek által mesterségesen keltett feszültségek zavarnak, jöjjön román vagy magyar részrôl. Hiszen közöttünk, de önök között is vannak, akik intellektuális tehetetlenségük miatt próbálnak másképpen elôtérbe kerülni. Tehát azt kell keresni, ami összeköt, nem ami szétválaszt. Mert a bajunknak mások örülnek, ami jó, annak közösen kell örülnünk.

- Ezek után még kevésbé értem találkozását a PUNR-vel.

- Nemzeti egységpártot akarok létrehozni a román nemzet javára.

- Hogyan képzeli ezt el, mikor ma is elhagzott, éppen a pártelnök ajkáról, hogy a PUNR az RMDSZ, illetve azok ellenében alakult, akik ma is kollektív jogokat és szerinte privilégiumokat követelnek?

- A PUNR-nak le kell vetkôznie azt a felfogást, hogy az RMDSZ ellenpártja. Éppen ezért jöttem ebbe a pártba. A megértés napfényes útját keresem, mert senki sem viszi magával a lába alól a földet. Balgaság így gondolkodni. A jövô Európájában nem tevôdik fel a területek leszakítása. A baj az, hogy mi romboljuk le egymás között a bizalmat. Pedig, ha Románia fejlett országgá válik, az románnak, magyarnak, tatárnak, cigánynak, zsidónak csak jó lehet. Azért meg kell mondanom, hogy az RMDSZ is néha túl sokat kér, de ezt is meg lehet oldani párbeszéd útján. Az RMDSZ-vezetôknek figyelembe kellene venniük, hogy nemcsak a kisebbségek érzékenyek, hanem a többség is. Ezeket a problémákat mindenekelôtt a polgári párbeszéddel lehet orvosolni. Én a civizmusra szavazok, mert a politika eldurvult.

- Akkor miért lépett be a politikába?

- Azért, hogy meghonosítsam a fair play, a civizmus szellemét, és ha a nép hangja hallhatóbbá válik, akkor talán kevésbé etatista vagy politikusi módon fogunk fellépni, mert ezek csak viszályt szítanak. Igaz, egyesek jól megélnek ebbôl, a mi kárunkra. Meggyôzôdésem, hogy az általunk javasolt nemzetiegység-politikát az RMDSZ is megszívleli, hiszen azt vallja, hogy itt akar jól élni, ami természetes, hiszen itt születtek a magyarok is.

- Ha valóban ezt akarja, akkor meg kell reformálnia a nacionalista retorikát...

- Én a nemzeti-demokrata retorika híve vagyok. Az állampolgárok nemzete koncepciót vallom. Mert senki sem "telivér". Például Hunyadi János, akinek ereiben vláh vér is keringett, egyik kezével a magyarokat, a másikkal a románokat kellett volna simogassa? Nem. Ô megértette, hogy kötelessége a térség lakosságáért harcolni.

- Végül is még mindig nem tiszta, hogy miért választotta éppen ezt a pártot.

- Azért, mert az összes többi párt az erkölcstelenség irányába ment el, botrányokba keveredtek. Az én szakmai nevelésem, becsületérzésem, emberi méltóságom nem illik ezekbe. Azért választottam a PUNR-t, mert nem keveredett botrányokba. Igaz, voltak hibáik, létüket valószínûleg többé vagy kevésbé valós feltételezésekre alapozták. De idôben mindenen lehet javítani. Ezért jöttem a PUNR-ba, hosszas vívódás után, sok kísértésnek is ellenállva. Inkább preferáltam egy új szellemiségben most épülô pártot, mert erre alapozható a jövô. Emellett azonban kiállok mindazért, ami a nemzetem specifikuma, hogy ne tudják összetörni, feloldani, megsemmisíteni. Úgy vélem, a nemzeti demokrácia jelenti Európa jövôjét. Nem hiszem, hogy létezne egy francia, osztrák vagy magyar, aki ne szeretné a nemzetét. Ezek az értékek egy intelligens, modern, megengedô nacionalizmus termékei, amely nem összeugraszt, hanem egyesít. Közös nevezôjük a modern demokrácia értékei, egyfajta úgynevezett európai béke. Nem szabad egyik országot magasabbrendûnek tekinteni, a másikat meg "bau-bau"-nak, amely ránk akar törni. Ezért kell megtalálni a demokratikus értékek közös platformját: emberi jogok, megértés, a gyanakvás kiküszöbölése, társadalmi jólét és métányosság, erkölcs. Ez a század, amelyben élünk, s amelyben a gyermekeink is élni fognak, vagy erkölcsös lesz, vagy nem lesz semmi.

Miután a március 14-i, pénteki videokonferencián Adrian Nastase kormányfô a kórházotthonokkal kapcsolatban kijelentette, hogy egyes megyei tanácselnökök továbbra is kapcsolatokra épülô kritériumok szerint vezetôi beosztásban tartanak különbözô személyeket, kompromittált, korrupt, alkalmatlan igazgatókat, akik nem tettek semmit a rendszer átalakításáért (Maros, Dâmbovita, Giurgiu és Gorj megyében).

Dr. Pokorny László, az érintett marosvécsi kórházotthon igazgatója a valós helyzet tisztázásáért ellenôrzést kért a prefektustól. Az ügyben Kerekes Károly parlamenti képviselô is Maros megyére vonatkozó pontosításokat kért a kormánytól, és azt sûrgette, hogy nevezzék meg, kik a kompromittált és korrupt, alkalmatlan igazgatók, és akiket állítólag támogat a megyei tanács elnöke. A képviselô továbbá arra is választ vár, hogy a megyei tanács miért nem kapta kézhez azt a jegyzôkönyvet, amelyet a kormány ellenôrzô testülete kellett volna átadjon a Megyei Gyermekjogvédelmi Hatóságnál végzett ellenôrzést mkövetôen.

Nem tudni pontosan, dr. Pokorny László igazgató kérésnek eleget téve, vagy elôzetesen beütemezett ellenôrzés végett tegnap a kormány, az Országos Gyermekjogvédelmi Ügynökség, a prefektúra, a megyei tanács és a megyei Gyermekjogvédelmi Hatóság képviselôiból álló bizottság kiszállt a marosvécsi kórházotthonba. Az igazgató szerint az ellenôrzés azzal végzôdött, hogy a küldöttség vezetôje kijelentette: a marosvécsi kórházotthont és az ehhez hasonló intézményeket érdemes támogatni és segíteni, majd arra kérte a vezetôséget, hogy állítson össze egy listát, amelyben minden, az intézmény jobb mûködéséhez szükséges igényüket tüntessék fel.

Az ellenôrzô biztottság ma ül össze a prefektúrán, hogy a kivizsgálás eredményeit jegyzôkönyvben rögzítse.

Lesz csapatmunka

Abban a palotában, amelyet Bernády György építtetett a század eleji provincializmus mocsarában tengôdô város közmûvelôdésének, ma nem jár legalább egy elfogadható irodahelyiség, amit az EMKE székházának nevezhetnénk. Van ugyan egy kis szoba, amit négyéves szerzôdéssel a közmûvelôdési egyesület vesz idônként igénybe, de a cellányi szobácskának "multifunkcionalitása" van, elsôsorban vészkijáratként tartatik számon, korábban seprû- és felmosórongy-készletet tároltak ott a derék takarítóasszonyok, ma az Állami Filharmónia poros könyvelési iratkötegeit ôrizgetik az utókornak...

Az EMKE Maros megyei szervezete többször is sürgette, kérvényezte a megyei és a városi önkormányzatnál egy valamirevaló irodahelyiség kiutalását, ám kérésük pusztába kiáltó szó maradt, pedig az EMKE létezésérôl még a polgármester is tudomást szerzett a Petôfi-szobor avatásán...

Egyelôre ott tartunk, hogy abban a bizonyos lyukban kell zsúfolódnunk, ha az EMKE vezetôsége éppen közölni szeretne a sajtóval valamit.

De mindezek ellenére az egyesület megyei vezetôsége meglehetôsen gazdag évi programot ígér, amelyrôl dr. Ábrám Zoltán elnök számolt be részletesebben lapunknak.

Elmondta, itt az idô, hogy a csapatmunkára helyezzék a hangsúlyt, az alelnököknek is meglegyen a szerepük.

A márciusi ünnepségek lefutottak, az ünnepségek megszervezésében az EMKE vállalta a maga szerepét. A héten szervezik meg az S.O.S. Segesvár szervezetek harmadik találkozóját, amelyen az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület is részt kíván venni. Segesvárt és környékét emlékhelynek tekintik, ahol majd egy megemlékezô ünnepséget is szerveznek Bethlen Miklós születésének 360., valamint Kemény János fejedelem halálának 340. évfordulójára. Az ünnepségeket Fehéregyházán, Kisbúnon és Nagyszôlôsön tartanák.

Az EMKE vezetôsége úgy véli, hogy a faluturizmus, ami kultúrturizmus is egyben, követendô út. Ezzel kapcsolatban készül az internetes honlap, így próbálják felhívni mindazok figyelmét, akik bel- és külföldön az erdélyi magyar néphagyomány és kézmûipar iránt érdeklôdnek. Az EMKE támogatja a népfôiskolai tevékenységet, pontosabban az élethosszig való tanulást, ami nemzetközileg is elfogadott fogalom, alapvetôen három képzéstípust, az általános mûveltség gyarapítását, szakmai oktatást és nyelvi képzést foglal magába.

Az EMKE országos vezetôsége még az év legelején elhatározta, hogy az idén közösségszervezô okleveleket ad azoknak, akik a saját kisebb-nagyobb közösségükben aktív szervezôi, kulturális tevékenységet folytatnak. Egyfajta regionális EMKE-díjakról van szó, amelyek kiegészítik a szokásos és közismert év végi EMKE-díjakat. Az elsô díjkiosztásra a negyedik civil fórumon, Kolozsváron kerül sor, május 3-4-én.

Ábrám Zoltán azt is elmondta, hogy a megyei szervezet április 3-án a diakóniai otthonban megünnepli id. Haáz Sándor születésének 90. évfordulóját, kiállítást, kulturális programot szerveznek, ugyanakkor, amikor az esedékes lesz, az EMKE Marosvásárhely díszpolgárává fogja javasolni a neves néprajztudóst, amire nemcsak a hosszú életkor, hanem tartalmas tevékenysége is feljogosítaná.

Május 4-én az EMKE az Erdélyi Magyar Nôszervezetek Szövetségével közösen a Kultúrpalota nagytermében anyák napi mûsort rendez, ezáltal is visszahoznák azt a szép hagyományt, amit megtartani a múlt rendszerben esetleg csak a templomokban volt szokás.

Ami a Marosvásárhelyi Napokat illeti, az EMKE megyei szervezete szeretne egy történelmi téren, pontosabban a Bolyai téren, a líceum elôterében, a Teleki Téka környékén különbözô kulturális programokat szervezni. Az EMKE a Don-kanyari katasztrófára is emlékezne, az orosz hómezôkön maradt katonákra, hiszen nem önszántukból mentek a pusztulásba. Az odaveszett honvédek emlékére kôbôl készült emlékmûvet állítanának a katolikus temetôben.

Elkezdôdött a tisztogatás

Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szakfelügyelôi és a Citadin cég munkásai megkezdték a város területén levô, engedély nélkül mûködô, úgynevezett mozgópultok elszállítását.

A Tudor negyedbeli Transilvaniei utcában egy tucat csendôr, néhány polgárôr készenlétben várta, hogy szükség - ellenállás - esetén segítsen az eltakarítást végzô munkásoknak. Az elhagyott, rozsdásodó mozgópult elmozdítása ellen azonban senki nem tiltakozott.

- A hivatal nyilvántartása szerint a város területén 27 hasonló állapotban levô, elhagyott építmény van. Sokuk tulajdonosa ismeretlen - mondta a helyszínen Kagán Ildikó, a hivatal felügyelôje. - Ma csupán ezt az egyet szedettük össze, holnap folytatjuk az akciót.

A kidolgozott terv szerint csütörtökön figyelmeztetô levelet küldünk az engedély nélkül, a közterületet jogtalanul elfoglaló kioszkok tulajdonosainak. Az élelmiszereket, használati cikkeket, újságokat kínáló kioszkokból 30- nál több van, míg a közterületet bérleti szerzôdés nélkül használó bódékból 25-30. Az érvényben levô szabályozás értelmében a hivatal és az általa felfogadott cég a felszólítástól számított 30 napos határidô után elszállíthatja a szóban forgó építményeket.

A bódék a Citadin céghez kerülnek, ahol 30 napig tárolják azokat, majd amennyiben tulajdonosa nem váltja ki, hasznosítják. A szállítási, megôrzési költségeket a létesítmények nagyságának és a napok számának függvényében számítják ki - tájékoztatott a felügyelô.

Anyanyelvünk

A névváltoztatás kifejezésen elsôsorban a családnév megváltoztatását értjük. A századok folyamán, amíg a családnevek (vezetéknevek) meg nem állapodtak, szabadon lehetett ôket változtatni, sôt cserélgetni. Magyarországon ez az állapot a 18. században szûnt meg. Akkor ugyanis kötelezôvé vált a családnevek állandósult alakban való használata. Mai jogszabályaink szerint a névváltoztatási eljárás hatósági engedélyhez kötött, ez pedig az egész világon általános.

A magyar névváltoztatásoknak az idôk folyamán több nagy hullámuk volt. Elôször az 1848- as szabadságharc alatt fejlôdött mozgalommá, voltaképpen névmagyarosító jelleggel, majd az ezredévi emlékünnep (1896) idején vált újra tömegessé.

A névváltoztatásnak sokféle indítéka lehet. Van, aki nehezen kiejthetô, mássalhangzó-torlódásos nevét kívánja könnyebb hangzásúra cserélni (Szemcsák, Szlenka, Smrt). Máskor a név elônytelen jelentése ösztönöz névcserére (Púpos, Sánta, Szôrös) vagy az, hogy a családnév kellemetlen vagy komikus jelentésû szóra emlékeztet, s ezzel gúnyolódásra vagy ízléstelen tréfálkozásra ad okot (Csalfa, Bugyi, Tolvaj, Pulika, Csalóka). Sokan idegen eredetû vagy hangzású családnevek megváltoztatását kérik. Ez tulajdonképpen névmagyarosítás, bár hivatalosan ennek is névváltoztatás a neve.

Akkor is kérheti családnevének megváltoztatását az ember, ha jelenlegi neve igen gyakori (Kis, Nagy, Tóth, Szabó, Horváth stb.). Örökbefogadáskor az örökbe fogadó szülôk legtöbbször saját családnevüket is át akarják ruházni örökbe fogadott gyermekükre. Ilyen esetben a névváltoztatási kérelmet mindig teljesítik. Sok névváltoztató nem kívánt nemesi származásúnak látszani, hanem tudatosan egyéb magyar családnevet választott. Így vették föl sokan (fôleg a városi polgárság körében) a Havas, Kardos, Bárdos, Fenyô, Erdôs, Vágó, Rejtô stb. neveket. Ma a névváltoztatás magyarosító jellege háttérbe szorult, mert a név idegensége, esetleg szokatlansága ma már a legtöbb emberben semmiféle ellenérzést nem kelt. A legtöbb államrendnek egyik alapelve az, hogy idegen családneve miatt senki sem szenvedhet hátrányt, és senkit sem szabad kényszeríteni családnevének megváltoztatására, de megtartására sem.

Festett világ

A Város, Marosvásárhely - legalábbis a bukaresti tévé magyar adása révén - igen gyakran kerül a nézôk figyelmének középpontjába. Megvallom, mióta több más csatornán is értesülhetek a térségünkben történtekrôl, alábbhagyott érdeklôdésem Boros Zoltánék eposza iránt. A hálátlanság sosem természetellenes, mondja Kosztolányi a Néróban. Ami valaha egyedi volt a számunkra, az egyetlen látható forrás az életünkrôl - és pláne az 1990-es évektôl oly radikális igazmondó adás mára kissé hátradôlt. Fôleg az zavar (bár nem vinném etikai síkra a dolgot, hiszen kell a pénz), hogy a friss hírekrôl-eseményekrôl elôbb értesülök a Dunáról, az M2-rôl stb., mint... Riportereink jól teszik, ha pontosan, naprakészen tájékoztatják a Kárpát-medencei magyarságot arról, ami Bukaresttôl Temesvárig, Csángóföldtôl Nagyváradig történül. Ennek környezetében viszont a bukaresti magyar adás kissé avíttnak, utánalôttnek tûnik. Ismétlem, ez magánvélemény. Az adás iránti tiszteletem nem lankadt. Mégis, azt éreztem: ez a mûsor most már inkább szól a Kárpáton túli (ókirályságbeli) magyaroknak, illetve a nem kis létszámú, falun élô magyarságnak (ahol nincs kábeltévé), mint nekem, aki dúskálok a látványban. Igyekszem nem visszaélni ezzel a kegyelmi állapottal... Nos, idegesen kattintgattam egyéb mûsorokra. De a hétfôi, a keddi adás némileg visszakapcsolta városom a tudatomba. Mindkét mûsor voltaképpen Tófalvi Zoltánnak és munkatársi csapatának a teljesítménye: az egyik, a hétfôn sugárzott: a színház sorsát fókuszolja, a másik, a már többször látott, de elégszer nem aláhúzott-súlypontosított: az 1990-es pogrom és a szekus "visszatáncolási kísérlet" kérdéskörét eleveníti fel. Jellemzô egyébként, hogy az utóbbihoz miként viszonyul a helyi és központi román média. A központinak zsenáns effélérôl szövegelni, hiszen egyfelôl itt van az Európai Stáció, fel kellene már szállni a buszra, másfelôl meg azóta annyi bûn és mocsok követtetett el Romániában, mégsem ILYENEK; ezt, ha lehet, jobb elsumákolni, mégiscsak emberölés, mégiscsak fasizmus, mégiscsak pogrom. Nem illik a képbe. Anakronisztikus, mint minden lépése a szélsôséges helyi román sajtónak, "felújítani" az utólag kiötölt vádakat az áldozatok ellen. Kisded márciusi eufóriánk közepette azonban nem árt odafigyelni a szeku átmentésében részt vállaló pártok, szervezetek szokásos márciusi aktivizálódására, meg-megújuló mocskolódási hadjáratára, nagyvezéri- politikusi pózban grasszáló poeta minorok tintahal- akcióira.

Sütô András tragédiáját túl könnyen felejtjük. Megmutatták Neki a Halál Kapuját a "fiúk". Ha visszajött, ha visszahozta az Isten; nekünk hozta vissza. Gazemberek mindig voltak, lesznek. A szeku nem halt meg. Nekünk azokkal jó szövetségre lépnünk, akik betartják a tízparancsolatot. Akkor, márciusban, a nagyrománok, a vátrások nem tartották be. Felbujtóik, a voltaképpeni gyilkosok itt sétálnak még, közöttünk. Sôt, vígan konferenciáznak, itt és Bukarestben és Kolozsvárott, és bárhol, mert "demokrácia van". Nyíltan hirdetik a gyûlöletet, szórnak átkot népünkre, nemzetünkre. Abban reménykednek, hogy a magyarok egyszer mégis csak türelmüket veszítik - , és akkor jöhet a második, még nagyobb Csihipuhi.

Bennem a két tévériport némileg találkozik, miközben zavarja is egyik a másikat. Hogy Marosvásárhely ma itt áll, és nem Európa közepén, ahol a helye volna, azt a romániai csausiszta erôknek köszönhetjük (az új szekut, a SRI-t is, és ebben, mára már tudható: ott az akkori politikai kurzus vezetôinek a keze, az Iliescu mester embereié is). Hogy ma egy sebészorvos polgármester színházellenességérôl válik hírhedtté, az sem az elemi iskola bûne.

De persze Tófalvi Zoltán lehet ügyesebb és szorgalmasabb is: mindkét mûsorát egy kis por lengi be, és az nem feltétlenül a déjá vu kiábrándultságából jön, hanem abból, hogy a felvett anyag gazdagsága és a vágás mûvészete kicsit bekavart a szerkesztônek.

Hétfôi sajtótájékoztatóján Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea gratulált a helyi tanácsnak, amiért jól döntött, azaz elutasította a Pro Európa Liga azon ajánlatát, hogy európai interkulturális központot hozzon létre a várban. A polgármester szerint minden olyan városnak, amely becsüli építészetét és hagyományait, így kell tennie, ugyanakkor felszólította a nemkormányzati szervezeteket, továbbra is keressék meg ötleteikkel a polgármesteri hivatalt. A tanács március 14-i elutasító döntésével kapcsolatosan Smaranda Enachet, a Pro Európa Liga társelnökét kérdeztük.

- A tények ellenére még hiszek abban, hogy lesz éleslátás, és ez a döntés megváltoztatható. A Pro Európa Liga semmiképpen sem veszíti el az interkulturális központot, hiszen a szervezetünk keretében immár 8 éve mûködik.

A nagy veszteség a város fiatalságát éri, hiszen a liga nekik kívánt találkozóhelyet teremteni, egy olyan helyet, ahol a marosvásárhelyi fiatalság találkozhat európai ifjakkal, Marosvásárhely pedig Európa interkulturális központjává válhatna.

Olyan európai interkulturális központot szerettünk volna Marosvásárhelynek ajándékozni, amelyet szimbolikus módon Göncz Árpád és Emil Constantinescu volt államfôk avatnának fel, marosvásárhelyi találkozásaik emlékére. Reméljük, hogy megértésre találunk, és a vár udvarán levô, a volt katonai pékség szóban forgó épületét használatba kapja a liga.

- Ha mégsem lesz megértés a testület részérôl és nem sikerül haszonbérbe venni az épületet?

- Ha nem lesz lehetséges, akkor más közösségek ajánlatait vesszük figyelembe. Nagyon sok elhagyott, szász falu létezik, ahol a rossz állapotban levô épületeket fel lehet újítani. Ajánlatunkkal megkeressük a Német Demokratikus Fórumot vagy a zsidó közösséget, találunk egy épületet, például egy volt zsinagógát, vagy egy szászok tulajdonát képezô épületet, amelyet átépítünk. Mi azt szerettük volna, ha a pénzt a vár épületének felújításába fektetjük. Az erre a célra szánt 240.000 dollárral természetesen könnyedén vehettünk volna egy székhelyet, de úgy véltük, ennek az interkulturális központnak a várban a helye, hiszen a központ számos ötletet adhatna a vár felújítására vonatkozóan, lehetôséget teremtene a fiataloknak nemzetközi kapcsolatteremtésre, munkahely-keresésre stb., ugyanakkor a vár ôrzôjévé is válhatna. Egyre inkább észrevehetô ugyanis a giccsre való hajlam, olyan rendezvényeket szerveznek, amelyeknek semmi közük a kultúrához vagy a hagyományôrzéshez. Ha Európára tekintünk, az ilyen régi várakat, erôdítményeket, kastélyokat éppen a hagyományôrzés, a kulturális, illetve konferenciaturizmus, a fiatalság közötti kapcsolatteremtés céljából újítják fel. Nem szeretnénk, ha 20-30 év múlva ez a vár használhatatlanná válna.

- A tanácsosok egy része kifogásolta a direkt haszonbérbe adást, és versenytárgyalást javasoltak az épület használatba adására. Mi a véleménye errôl?

- A Pro Európa Liga bármilyen, a helyi tanácsnak megfelelô, törvényes kiutalási módozattal egyetért. Azt a megoldást kell választani, amely a tanácsnak a legkézenfekvôbb, hiszen köztulajdonról van szó. Természetes, hogy a tanács, a polgármesteri hivatal biztosítékokra tart igényt, szeretné, ha az a személy vagy egyesület, aki megkapja az épületet, tiszteletben tartaná a szerzôdést. A Pro Európa Ligában a város komoly, tisztességes partnerre lel, ezt alátámasztja 12 éves tevékenységünk.

- A polgármester a március 14-i ülésen többek közt kétségbe vonta a liga fizetôképességét. Rendelkezésükre áll az összeg?

- Jelenleg a Pro Európa Liga szerzôdései alapján a kiadásokra szükséges összeg egyharmada áll rendelkezésünkre. A többi pénz megszerzésérôl tárgyalások folynak, ugyanis az interkulturális központot a 15 európai uniós állam segítségével hoznánk létre. Mindaddig, amíg az épületet valamilyen módon nem kapjuk használatba, a pénzhez sem juthatunk hozzá. Az összeg, amivel rendelkezünk, jelenleg elég arra, hogy a építkezés elsô évében fedezze a költségeket. A szerzôdés aláírását követôen a többi pénzhez is hozzájutunk.

- Nem hosszú idô a 49 év, amennyi idôre kéri az épületet a Pro Európa Liga?

- Ez az idôszak nem hosszú, a gyakorlatban használatos, és számos példát tudnék említeni. Megfelelne mind a ligának, mind a városnak, hiszen 240.000 dollár nem kevés pénzt jelent. Végeredményben ezzel az összeggel nem vásárolunk egy ingatlant, hanem azt az üzenetet közvetítjük, hogy a városon szeretnénk segíteni.

Csütörtöki kimenô

Évek óta nem gondoltam rá. El is feledkeztem róla, holott akkoriban hôsies tettnek hittem, így tüntettem fel önmagam elôtt is. Ugyanis szûkös turista ellátmányomból faragtam le, anélkül, hogy a velem utazó (feleség) valaha is tudomást szerzett volna róla. Most már bevallhatom, hogy akkor eszem ágában sem volt bevallani.

Tulajdonképpen régi történet. Még abból az idôbôl való, amikor kétévente utazhattunk a külföldnek nevezett szocialista országokba és évszázadonként félszer a kapitalizmus sötét poklaiba. Nos olyan régi idôk és oly hihetetlenek, amikor pénzünk (a lej - te mire gondoltál?!) többet nyomott a pénzváltók latjában, mint a Kossuth-címeres magyar. Kétszerese volt, hallj hûlt csudát! És kétszázötven lejt lehetett kivinni, egész pontosan átváltani a nemzeti turisztikai hivatal - közismertebb nevén az ONT - fôtéri hátsó traktusában nem kis tumultus árán.

Szóval, levethettük a szájkosarat, elmehettünk ugatni egy keveset (megengedett leghosszabb tartózkodás 30 nap), és akkor már az ember a Kossuth rádió híreinek hatására belelkesül. Nem jó szó: felbuzdul, a lélek nekiiramodik. Tenni akar. És tôn.

Hallottam ugyanis Gobby Hilda felhívását, olvastam a Nôk Lapjában, hogy gyûjtést rendeznek a nemzet színházának fölépítésére. A tervek szerint a Tanács körút elejére, oda, ahol az a hosszú földszintes üzletsor húzódik. Vásároltál bennük? Bizonyosan. Én is: babakrémet, 05-ös ceruzát, radírt, nesszkávét, Rama-margarint, vicikvacakot, cérnát, angyalfejû gyöngyházgombot. Mégis, gondoltam, itt lesz a belvárosban, a Deák tér közvetlen közelében, innen a Madách térrôl már felülhetsz az éjjel-nappal villamosra. Hiszen színházakért jártunk Budapestre többek mellett.

Aztán volt még egy szerencsés véletlen az életemben. 1964-ben, ekkor jártam elôször az MNK állami és maszek fôvárosában, az idôs tanár házaspár elvitt a Nemzeti Színház Lear király elôadására (Básti, Törôcsik, Sinkovits, Kálmán Gy. stb.). Akkor még nem tudtam, hogy az utolsók egyikét láttam a Blaha Lujza téren, "ott, ahol a hatos megáll".

Szóval egy óvatlan délelôtt elsurrantam a Színészmúzeumba és átnyújtottam a magam tíz forintját. (Egy könyv árát, egy egészen vékony verseskötet ellenértékét.) És midôn azt kérdezte az idôs hölgy, kitôl a pénz, kértem, maradjon homályban az adományozó neve. Erdélybôl vagyok, árultam el titokzatosan.

S ha március 15-én felgördülhetett a függöny végül is Lágymányoson a Duna-parti színházban, az az én nevenincs 10 forintomnak is köszönhetô.

Egyszóval: nézettessék el nekem a hiú képzelgés gyönyöre.

A minap kezdôdött népszámlálásról szóló írásokban a különbözô vallások román elnevezésénél ilyet is olvashattunk: pentikosztál - PENTICOSTALA és: evangélista - CRESTINA DUPA EVANGHELIE

Gondolom, hogy az elsô esetben a pünkösdista vallásra gondoltak, ugyanis magyarul ezt így nevezik. Megtörténhet, hogy a magyar nyelvet kevésbé ismerôk "pentikosztál"-nak titulálják (románból fordítva), de ennek nem ez a neve. Hivatalosan, ha jól tudom, a "pünkösdi" vagy
"pünkösdista" megnevezés mellett az "apostoli" jelzô is szerepel, de szerintem ez nem annyira lényeges.

A második megjegyzésem az
"evangélista" megnevezésre vonatkozik. Az evangélista az a személy, aki az evangéliumot hirdeti, tehát nem egy vallásnak a neve. Evangélisták vannak minden felekezetben. (A múlt héten Budapesten, a csillebérci Konferenciaközpontban három napon át több mint 500 evangélista vett részt egy konferencián, minden magyar egyházból. Tudom, mert én is ott voltam és elôadást tartottam nekik.) A CRESTIN DUPA EVANGHELIE magyarul EVANGÉLIUMI KERESZTYÉN. Ennek is van egy plusz jelzôje, a "test-vérgyülekezet". Egy evangéliumi keresztyén gyülekezetnek tehát a teljes neve Evangéliumi Keresztyén Testvérgyülekezet. Ezt népiesen szabad keresztyén gyülekezetnek is mondják.

Az újsághirdetésben nyilván a román megnevezés volt a fontos, de jónak láttam felhívni a figyelmet ezekre a hibákra, még akkor is, ha jómagam nem vagyok sem pünkösdista, sem evangéliumi keresztyén.

Kérem, hogy járjanak utána egy kicsit a dolgoknak, mielôtt kinyomtatnák. Mert ezek valójában a mûveltségi szintet is minôsítik... Köszönöm.

Tisztelettel,

Borzási István, baptista
lelkipásztor, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének alelnöke, teológiai tanár

Marosvásárhelyen a Rozmaring utca 10-es számú tömbházának a legidôsebb lakója vagyok. Több községben dolgoztam és laktam. Mindenütt fákat ültettem, gyümölcsfát és díszfát, mert a közmondás is azt mondja, nem is ember, aki legalább egy fát el nem ültet.

Amikor nyugdíjba kerültem és hazajöttem Marosvásárhelyre, a tömbház köré fiatal akácfákat ültettem, hogy lombjuk tisztítsa az amúgy is szennyezett levegôt, mindannyiunk egészsége érdekében.

A fákat gondoztam és vigyáztam rájuk, szépen fejlôdtek, habár elôfordult, hogy vandál kezek megrongálták, lehasították az ágakat. Most, a napokban, ami több a soknál, valaki kétoldalról fûrésszel bevágta az egyik fa törzsét, annyira, hogy egy jó szél könnyen kitöri. Sajnos, ilyen elvetemült, gonosz emberek is vannak, akik ahelyett, hogy valami hasznot hajtanának, inkább kárt okoznak saját maguknak és a város lakóinak. Saját maguk alatt vágják el a fát. De én nem hagyom magam, a fa helyett fát ültetek!

Szombath Sándor,
marosvásárhelyi nyugdíjas

Március 10-én a Pro Biciclo Urbo kerékpárosai a mezôségi természetvédelmi területekre látogattak. Az útirány: Marosvásárhely- Nagyernye-Sáromberke-Sárpatak-Póka-Faragó- Mezôszentkirály-Mezôszentmárton-Rücs- Szabéd-Mezôcsávás-Mezôszabéd- Marosvásárhely volt. Sáromberkéig a szászrégeni úton haladtunk, itt irányt váltottunk, észak felé vettük utunkat és a 153B megyei aszfaltútra tértünk rá. A Maros folyását követtük Vajdaszentivány felé, majd a Sár patak mellett rossz aszfaltúton kerékpároztunk. Póka halastavai után elénk tárult a Faragó-tó tükre. Meglepetésünkre a hajdani csend és madárparadicsom helyett zajos horgászok és rengeteg szemét fogadott. Alig kaptunk talpalatnyi zöld területet pihenôhelynek, mert zöld helyett kialudt tûzhelyek sokasága éktelenkedett. Az út jobb oldalán levô területet, ahol régebb virágos mezô volt, idén felszántották, a környezetvédelmi hivatal erôfeszítései ellenére. Pedig itt figyelmeztetô táblákat helyeztek el, azért, hogy a védterületet úgy kell megôrizni, ahogy van. A táblákat mára megsemmisítették vagy ellopták. Kerékpáros társaimnak elmeséltem, milyen csodálatos hely volt ez 25-30 évvel ezelôtt. Lám, ilyen irányba halad a társadalom, a civilizáció!

Faragót és Mezôszentkirályt, Mezôszentmártont, Mezôrücsöt és Szabédot érintettük, majd Bazéd felé vettük utunkat és 1,5 km földút után elértük a természeti védterületnek csúfolt helyet. Mára itt a bekerített védterület helyett csak néhány betonoszlop maradt, csoda, hogy nem lopták el ezeket is. 30 évvel ezelôtt jártam itt, emlékezetemben szép, rendezett, bekerített, járható ösvényekkel, útbaigazító táblákkal ellátott gyönyörû terület volt. Emlék maradt csupán. Az épületnek csak a talapzata maradt meg, az egykori ösvényeken kidôlt fák voltak, és rengeteg csutak, melyek a téli falopás maradványai. A Somostetô szebb, mint ez a természetvédelmi területnek csúfolt hely. Mint természetkedvelô és
-védô, érdeklôdtem a Környezetvédelmi Felügyelôségtôl, mi történt, miért hanyagolták így el. Kiderült, hogy ez a hely 2000-tôl országos érdekeltségû rezervátum. Kíváncsi vagyok, mi a véleményük ezzel kapcsolatban a környezetvédelemmel foglalkozó uraknak. Túránk kellemes volt, de a látottak miatt szomorúan tértünk haza.

Both Károly túravezetô

Szép, napsütéses idôvel köszöntött ránk március idusa, tizenötödikén a természet is ünnepelt. Velünk volt, nem úgy, mint a technika… (Lásd a hangosítást a Székely vértanúk emlékmûvénél.) Voltak egyéb szervezési bakik is: miért nem lehetett lezárni arra az egy, fél órára a forgalmat a Bem- emlékháznál a Bernády téren vagy a Petôfi-szobornál? De nem ezekrôl akarok szólni, nem; ettôl piruljanak a szervezôk.

Nem értem magunkat, ünneplô polgártársainkat. Persze, mindenki úgy ünnepel, ahogy tud, felfogása, mûveltségi szintje, vérmérséklete, lelki gazdagsága, szegénysége szerint. De már tizenharmadszor gyûlünk össze a Székely vértanúknál, s még mindig találhatók sorainkban olyanok, akik csak "belôve", beitalozva mernek kijönni ünnepelni… De hát az ilyen üljön otthon. Jómagam eddig minden évben kifogtam egy-egy ilyen alakot a közelemben.

Most is jött egy bôrkabátos "úri-ember", és fújva a szeszt, oda-oda hajolva egy-egy emberhez, csoporthoz, szidta fennhangon az RMDSZ-t és tisztségviselôit. Aztán társat is talált magának. A legenyhébb kifogásuk: dicsérik magukat - mármint a szónokok. A többi a már "köz-ismert" rágalom. Elfogy a türelmem, hisz ünnepelni jöttem, és továbbállok. De távolból figyelem az "ura- kat". A himnuszt sem éneklik…

Miért jön az ünneplô tömegbe az ilyen?!

Czirmay Szabó Sándor

Székelyhodos községben két színtéren is megünnepelték nemzeti ünnepünket, március 15- ét.

Jobbágytelkén az iskolások megkoszorúzták a Hôsök emlékmûvét. Kocsis Réka tanárnô beszélt az 1848-as forradalom és a szabadságharc jelentôségérôl, utána Domahidi Emília magyartanár irodalomkörösei szavaltak. Az ünnepélyt Egyed Erzsébet tanárnô tanítványai ’48-as dalokkal zárták.

Székelyhodoson megkoszorúzták Bereczki Miklós 1848-as honvéd sírját, majd a hagyományôrzô tánccsoport mutatkozott be.

Az eseményt közös ünnepi vacsora zárta.

Szabó György nyugalmazott tanár

Március 10-én, vasárnap délelôtt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Csorba András-bérlet tulajdonosainak mutatta be Molière A hecc címû zenés játékát.

Örvendek, hogy mindig telt ház van, és az ifjúságnak is lelkesen játszik a színészcsapat.

Mi, a "múlt század emberei" más mûsorpolitikához szoktunk, de a mûsorváltás hasznos, mert az ifjúságot a színházba vonzza. Szívesen járunk az elôadásokra és nagyon tetszik az alakítás. Remélem, felnôttként is színházlátogató, mûélvezô emberekké válnak ifjaink.

A gyerekek nagyon meglepôdtek, amikor a színpadon egy kis "nevelôi epizód" is elhangzott. Volt tanuló, aki azt kérdezte tôlem: - Tényleg, tanár néni, a gyerek, ahogy zörgette a tasakot, felhallatszott a színpadra? Valóban lövöldözött valaki elôadás alatt a színpadra?

A Tompa Miklós Társulat színészeinek hálás köszönet a pedagógusok nevében. Köszönet, mert segítenek nekünk a gyerekek nevelésében. A színházban talán a legérzékenyebben érinti ôket a jó viselkedésre való intelem. A közös fenyítés hallatán talán több érzékeny fülre találunk és hatékonyabb lesz a nevelés. "Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell!/ És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!" (Váci Mihály)

Adorjáni Gizella, 15-ös Számú Általános Iskola, Marosvásárhely

Panaszosok

A marosvásárhelyi csütörtöki, vagy újabb nevén oroszpiacon a piacigazgatóság legújabb rendelkezése ellehetetleníti azoknak a kisvállalkozóknak az életét, akik törvényesen, engedéllyel, és a polgármesteri hivatallal kötött szerzôdés alapján nem kis bérletdíj-fizetéssel mûködtetik vállalkozásukat.

A Comprod Zelga Impex Kft. 1992-ben létesült, élelmiszer-kereskedéssel foglalkozik a marosvásárhelyi Hadsereg téri csütörtöki piacon. A cég tulajdonosa Tóth Ella, a polgármesteri hivataltól hozzáadott értékadóval együtt 4 millió lejért béreli a helyet, ahová a fából készült épületét annak idején felállította. Saját pénzén bevezette a villanyt, a gázt, ami nem kis beruházás volt. Az elfoglalt területre szóló bérleti szerzôdése jövô év márciusáig érvényes. A polgármesteri hivatal 1998. december 12- én átiratban közölte a cégtulajdonossal, hogy az élelmiszerüzlet nyitvatartási ideje reggel 6 órától este 10 óráig tart. Erre tavaly október 15-én Core Cornel, a piacigazgatóság fôfelügyelôje felszólította, hogy a nyitvatartási idô módosult, és este 8 órakor be kell zárnia az üzletet, mert a piac programja is csak este 8 óráig tart, ezután bezárják a kapukat.

A téli hónapokban az esti nyolc órai zárást Tóth Ella nem is kifogásolta, azonban e hónap 15-e körül a piacigazgatóság fôfelügyelôje és a piacfelelôs írásban közölték a BS Guarding ôrzô- védô szolgálat megfogadott ôreivel, hogy a piac programja módosult, a piac kapuit este 7 órakor bezárják. Ebbôl következik, hogy az élelmiszerüzlet nyitvatartási ideje az eredeti nyitvatartási idôhöz képest öt órával lerövidül, csökken az áruforgalmazás és ez természetesen a bevétel rovására történik. - Velem együtt öt munkakönyves alkalmazott dolgozik a Zelga üzletben. A bérleti díjunk négymillió, a villany szinte 5 millió, fizetjük az adót, akkorák a kiadások, hogy már hónapok óta veszteséggel dolgozunk. Kénytelen leszek egy eladótól megválni, mert nincs mibôl fizetni. Azt reméltük, hogy jön a tavasz, több lesz a vásárló, nagyobb lesz a forgalom, s erre lecsökkentik a nyitvatartási idôt. Annak ellenére, hogy rendszeresen fizetjük a bért, sem a polgármestert, akinél három héttel ezelôtt kihallgatáson voltam, sem a piacigazgatóságot nem érdekli, hogy ellehetetlenítik az üzletet. Még arra sem méltattak, hogy írásban közöljék velünk, hogy a piac programja változott, reggel 5 órától este 7 óráig tart nyitva, s ehhez a programhoz kell igazodnunk. A polgármesteri hivatal elveszi a pénzt, de ennek fejében semmit sem biztosít, még azt sem tartják be, amit írásba adtak. Nem érdekli ôket, hogy ránk romlik a tej, megszárad a kenyér, amit dobhatunk el, s ezzel a nyereségünk is odalesz.

A kérdéssel kapcsolatban Core Cornel, a piacigazgatóság fôfelügyelôje elmondta, hogy a Hadsereg téri piacon több mint 400 árus, akik portékáikat az asztalok alatt tartják, kérte, hogy miután ôk elmennek a piacról, annak kapuit a lopások megelôzése végett zárják be. Egy üzletért nem hagyhatja figyelmen kívül a többi 400 kérést. Április elsejétôl valószínûleg visszaáll a régi órarend és reggel 5 órától este 9 óráig tartanak majd nyitva.

A csizma sarkában (15.)

Eredetileg Nardó középkori központjának megtekintése is szerepelt a programban, ám - mint rendszerint - ezúttal is késésben vagyunk. S mert Otrantóban várnak ránk, indulunk is tovább. Otranto a félsziget egyik legrégebbi, s az egyik legeseménydúsabb történelemmel rendelkezô települése, turisztikai célpont. Salento keleti partvonalán fekszik, hogy odaérjünk, át kell szelnünk a félszigetet. A keleti partvonal - a nyugatival, a Ión-tenger partján fekvôvel ellentétben - hegyes, sziklás, néhol vadregényes tájat mutat. Otranto, nevének etimológiája szerint három dombra épült települést jelent, a központi dombon ôsrégi, a mai napig lakott erôsség. A várfalon belül szûk, néhol meredek, girbegurba utcácskák, mégis - Olaszországban ez mindig meglepett -, ahol csak elfér egy jármû, oda már behajthat. Az utcák mentén szuvenírárus boltok, de amikor - már dél felé - körülnézhetünk, a legtöbbjük bezár a déli sziesztára. Csupán néhányan maradnak nyitva, olyan turistákra számítva, akiknek idegen ez a mediterrán szokás. Az idény azonban már lejárt, többnyire csak mi bolyongunk az ôsrégi várfalak között, melyeket itt-ott obszcén vagy politikai tartalmú graffiti-feliratok csúfítanak el. A történelemtôl terhes falak és a valószerûtlenül kék tenger látványa azonban kárpótol ezért az apró szégyenfoltért.

Otrantóban a helybéli vendéglátóipari középiskola tanulói fogadnak. A vendéglátóink ezúttal összekötik a hasznosat a kellemessel. Szívesen vállaljuk a kísérleti nyulak szerepét, ugyanis mi vagyunk az a turistacsoport, akiket a növendékeknek - a gyakorlati oktatás keretében - ki kell szolgálniuk. Soha kellemesebb helyzetet! Már tûkön ülve várnak, mert a város legnagyobb büszkeségét, az ezeresztendôs román stílusú székesegyházat mutatnák be, ám a templom pontosan délben bezár - hja, az olasz szieszta! -, s erôsen szorít az idô. Szerencsére mégis idôben odaérünk. A valóban kivételes épületet 1080-ban építették, lenyûgözôen tiszta vonalvezetésû, minden fölösleges sallangtól mentes román stílusban. A székesegyház büszkesége a középkori padlómozaik, ami egyedülálló látványosság. Az isteni gondviselés allegóriájaként elképzelt monumentális alkotás a bejárattól az oltárig terjed, több száz négyzetméternyi, fehér és vörös kövekbôl évtizedek munkájával kirakott mû. Egykor a hívôk lába taposta, mára azonban a mozaikról eltávolították a padokat, s bekerítették a felbecsülhetetlen mûkincset. Két oldalról körbejárva lehet megcsodálni az alkotást, s valóban csak csodálni, hisz a fényképezés a templomban tilos. A villanófény tönkreteszi a színeket - mondják. A fôhajóban nem is folyik istentisztelet, a ceremóniákat a pincekápolnában végzik. Ennek is megvan a maga különlegessége. A boltozatot tartó számos oszlop oszlopfôje valamennyi egyéni kidolgozású.

Van azonban ebben a templomban egyéb is, ami kivételessé teszi. A fôhajó végében, jobboldalt nyílik a mártírok kápolnája. A kápolnát egy hatalmas üvegfal zárja le, ami mögött elsô látásra absztrakt festménynek tûnô valami látható. Csak amikor közelebb merészkedünk, derül ki: valódi emberi csontok és koponyák százai látszanak az üveg mögött. 1480-ban török hadihajók támadták meg Itália partjait. Brindisi felé igyekeztek, de az erôs északi szél Otranto partjaihoz sodorta ôket. A helyiek hôsiesen védekeztek a török túlerôvel szemben, de nem tudták megakadályozni a város bevételét. Rendkívül véres csata volt, több száz védô esett áldozatul.

Amikor végre bevették a várost, a török pasa maga elé hívatta az elöljárót és hite megtagadására próbálta rákényszeríteni, a lakossággal együtt. A hagyomány szerint, amikor erre a városbíró nem volt hajlandó, a pasa ott helyben parancsot adott a lefejezésére, majd a teljes
lakosságot - mintegy 1200 személyt -, asszonyokat, gyermekeket is, hasonlóan kivégeztetett. A legenda azt tartja, hogy az elöljáró fej nélküli teste mindaddig állva maradt, amíg az utolsó keresztény még élt. Egy másik legenda szerint az egyik török katona, látván a csodát, azonnal áttért keresztény hitre.

Ha a történelmi tényeknél maradunk, mindebbôl a vérengzés az, ami biztosnak tekinthetô. A mártírok kápolnájában megôrzött csontvázak képezik a bizonyítékot. Azokat a földi maradványokat, amelyek nem fértek a nagy üvegfal mögé, kétoldalt, ládákban ôrzik. Vendéglátóink mondják, hogy sok csonton szövet - ujjdarabok, nyelvdarabok - is maradt.

A városban még egy római kori ókeresztény templomocska is van, a székesegyház megépítése elôtti idôkbôl. Belülrôl már nem tudjuk megtekinteni, hisz a záróra elmúlt, de egy érdekességét még felfedezhetjük. A négyzet alaprajzú épületnek két ajtaja van, két egymás melletti oldalon. A hívôk azonban csak az egyiket használhatták, a másik egyesegyedül a császárnak volt fenntartva. Arról nem tudott senki információt adni, hogy a császár valóban használta-e valamikor a külön bejáratot.

(Folytatjuk)

Röplabda

Szombaton kezdôdik a nôi röplabda-bajnokság rájátszása. A marosvásárhelyi CSU Gaz, miután hosszú ideig szinte biztosra számított az elsô négy hely egyikének megszerzésére, a Rapid és a konstancai Oil Terminal elleni váratlan vereségek következményeként csak a 6. helyen tudta befejezni az alapszakaszt. Ilyen körülmények között a 3. helyezettel, a bákói Amicivel találkozik az elsô körben, a párharc tétje az elsô négy közé jutás. Az egyetlen gond, hogy a két gyôzelemig tartó összecsapáson csapatunk csupán egy alkalommal pályaválasztó, a második találkozón, s csak abban az esetben számíthat a továbbjutásra, ha legalább egyszer legyôzi ellenfelét idegenben is!

Az Amici Bákó a román bajnoki mezôny egyik legrégebbi és legtapasztaltabb együttese, ennek ellenére a CSU Gaz számos esetben bizonyította, hogy képes eredményesen felvenni vele a versenyt. A mostani idényben négy alkalommal állt egymással szemben a két csapat (kétszer a bajnokságban és kétszer a kupában), s Bákóban mindkétszer szoros találkozókon szenvedett együttesünk vereséget. A bajnoki találkozón két játszmával is vezetett a CSU Gaz, a harmadik szettben pedig nagyon közel állt a gyôzelemhez, s ugyancsak emlékezetes marad, hogy a kupában mindössze három pont miatt esett ki együttesünk. Ugyanakkor Marosvásárhelyen sima vereséget szenvedett mindkétszer a bákói gárda. Mindezek alapján állítható, hogy noha az Amici természetesen esélyesebbnek számít, a párharc nem tekinthetô véglegesen eldöntöttnek, s nagyon fontos lehet az elsô szombati találkozó eredménye, melyet Bákóban játszanak. A visszavágóra szerdán kerül sor a ligeti sportcsarnokban, míg egy esetleges harmadik mérkôzést ismét Bákóban szerveznek a következô szombaton.

A CSU Gaz szakvezetése és játékosai bíznak a sikerben, s velük együtt mi is. Ne feledjük azonban, hogy már így is a marosvásárhelyi nôi röplabda történetének legeredményesebb idénye záródik hamarosan.

Torna

(MTI) A román nôi tornát a sok pénz teszi tönkre: a versenyzôk ellustultak a dollárkötegek számolásában - jelentette ki Octavian Belu, a sorozatban öt világbajnoki címet begyûjtô válogatott edzôje.

A szakember szerint helyes döntést hozott a szövetség, amikor nem nevezte az olimpiai aranyérmes gárdát az április 18. és 21. között sorra kerülô patraszi Európa-bajnokságra.

- Minden kerettag túlsúlyos, a fiatalok pedig még nem értek be, esélyük sincs a dobogós helyre - mondta Belu.

Hozzátette: Andreea Raducan, akit doppingolás miatt megfosztottak a sydneyi játékokon összetettben nyert aranyérmétôl, és néhány héttel ezelôtt súlyproblémákra hivatkozva bejelentette visszavonulását, majd meggondolta magát, az elmúlt években legalább 250 ezer dollárt keresett.

- Minek strapálja magát? Mindent megnyert már, amit lehetett, nincsenek anyagi gondjai. Persze, hogy elkényelmesedett!

Kosárlabda

Befejezôdött a B-osztályos kosárlabda- bajnokság csoportjaiban a küzdelem, a feljutásért az elsô két helyezett folytathatja, közöttük azonban már eleve nem lehetett ott a marosvásárhelyi Herlitz-Mobex II, ugyanis, mint egy A-osztályos együttes második csapata, nem szerezhetett jogot a továbbjutásra.

A Medgyesen lejátszott tornán a Fodor Tibor által felkészített együttes a következô eredményeket érte el: Herlitz-Mobex II - Poli Kolozsvár 36- 89; Herlitz-Mobex II - Kézdivásárhelyi SE 67-55; Herlitz- Mobex II - West Petrom Arad II 43-59; Herlitz-Mobex II - Felean Medgyes 47-70.

A sorozat végén a vásárhelyi ifjúsági játékosokból álló csapat a 3. helyen végzett.

Labdarúgó D-osztály

A D-osztály tavaszi idényének elsô játéknapján a szászrégeni Maviprod Mezôméhes együttesét fogadta. A találkozó színvonala nem emelkedett a várakozás szintjére. A házigazdák végig uralták a pályát, számos gólhelyzetet dolgoztak ki, míg a vendégek szinte a teljes csapattal védekeztek, s csak néha próbálkoztak ellentámadásokkal. A legveszélyesebb vendégakció a 29. percben esett. Az elsô félidôben a Maviprod három gólt szerzett Szekeres (5. p.), valamint Orbán (40. és 45. p.) révén.

A második félidôben a házigazdák mezônyfölénye folytatódik, s a régeniek további két gólt szereznek Nicoara (55. p.) és Nagy (78. p.) által. Utóbbi biztosan értékesítette az Obreja buktatásáért megítélt büntetôt.

Jól vezette a találkozót a D. Ivan - S. Meghesan, N. Sabau dicsôszent-mártoni trió.

Maviprod: Pop - Rusu, Nicoara (Niculescu), Dan, Ujica, Pacurar, Szekeres (Halatiu), Nagy, Orbán, Pascu (Bancsi), Obreja.

Mezôméhes: Szabadi - Hulpe, Tintesan, Hulpe (Varga), Chiluti, Benedek, Boca, Gherman, Lazar, Jimborean, Boca.

Az ifjúságiak mérkôzésén: Maviprod - Mezôméhes 11-0.

Vian Bont

Az utolsó pillanatig kérdéses volt a két továbbjutó csapat kiléte a Bajnokok Ligája közpdöntô B-csoportjában. A Galatasaray nem tudta megismételni korábbi jó szerepléseit a meglepôen pragmatikusan futballozó Barcelona ellen. A döntetlenre "utazó" katalánok végül gyôzni tudtak Isztambulban, ebben azonban a holland partjelzô is komoly segítséget nyújtott nekik, hisz annyira nyilvánvaló lesbôl esett a vendégek gólja, hogy azt egy kezdô játékvezetônek is szégyen lett volna elnéznie. A vitatható gól ellenére azonban a Galatának esélye sem volt a továbbjutásra, hisz csatárai nem tudták megismételni korábbi jó szereplésüket, a döntetlen pedig nem lett volna a számukra elegendô. A másik találkozón a Liverpool 2-0-ra legyôzte a Romát, az olaszok pedig a direkt találkozókon regisztrált eredményeknek köszönhetôen maradtak le a továbbjutásról, hiába reménykedtek egy Galatasaray-gólban az utolsó pillanatig, ami ismét a feje tetejére állította volna a csoport rangsorát.

Az A-csoportban már korábban eldôlt, hogy a Bayern és a Manchester jut tovább, de a két csapat az utolsó játéknapon is ragaszkodott a presztízséhez.

Vb-2006

(MTI) A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség rövidesen dönt arról, hogy mennyi pénzzel támogatja a 2006-os németországi vb lebonyolítását. A házigazdák 100 millió dollár körüli összegre számítanak.

- A koreai-japán vb rendezôi 100 milliót kaptak, mi is való