Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A mögöttünk maradt századvég utolsó tíz sûrû történelmi esztendejének sok lezáratlan fejezete van. Egyike ezeknek mindmáig 1990 marosvásárhelyi márciusa, kontrasztként két kiemelkedô mozzanatával: a hosszú idô után elsô szabad március 15-ével, és ellentétével, a sokkoló március 19-20-ával. Két mementó a múló idôben. Tizenkét esztendô távlatából pillant vissza Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.

- Az RMDSZ is elfelejteni látszik a 12 évvel ezelôtt történteket. Feledésbe merülhet, el lehet, el szabad felejteni, ami akkor történt?

- Azt is mondhatnám, hogy jó lenne, ha elfelejthetnénk, hiszen ez azt jelentené, hogy alapvetôen megszûnt minden egyenlôtlenség, minden ellentét, minden feszültség, amely az 1990. március 19-én és 20- án történtekhez vezetett. Annak ellenére, hogy ezekben az években sok minden változott, ezt nem állíthatjuk. Természetesen nem igaz az, hogy elfelejtettük a marosvásárhelyi március 19-ét és 20-át. Sôt, én azt mondanám, hogy gondolkodásunknak ma is szerves része az, amit akkor, azon a két napon, de nemcsak akkor, hanem az azt megelôzô és az azt követô hetekben és hónapokban is tapasztaltunk.

Én magamról csak azt mondhatom, hogy az utóbbi idôben sokszor hangsúlyozom például azt, hogy két út van az etnikai szembenállások megoldására. Az egyik az együttmûködés, a másik a konfrontáció. Amikor ezt mondom, vagy amikor marosvásárhelyi politikus kollégáim ezt mondják, akkor számunkra ez nem üres elmélkedés, hanem sajnos szörnyû tapasztalatokon alapul. Mi ott, akkor Marosvásárhelyen láthattuk azt, hogy el lehet indulni egy másik úton, hiszen minket akkor bele akartak taszítani egy etnikai konfliktusba. Marosvásárhelyen egy jól elôkészített és megszervezett pogromkísérlet zajlott, amelynek minden mozgatóját ma sem ismerjük és ma sem derült ki pontosan, milyen erôk álltak mögötte. Tudjuk azt nagyon jól, hogy a volt szekuritátéból, vagy a volt pártapparátusból is nagyon sokan részesei voltak az akkori uszításnak és a pogromkísérlet megszervezésének is, de egy dolog számomra biztos: ha akkor ez tovább fokozódik, Romániában és Erdélyben is elôállhatott volna egy háborús helyzet, és nem is akarom azt latolgatni, hogy ez magyarok és románok több nemzedéke számára is milyen következménnyel járt volna.

Éppen ezért én is azt mondom, hogy nem szabad megfeledkezni Marosvásárhely márciusáról, nem szabad megfeledkezni Sütô András áldozatáról, de másokéról sem, hiszen halottak is voltak ott. Igaz, hogy az utóbbi idôben ritkán emlegetjük, pedig fontos ezt a példát nekünk tovább vinni.

Hogy miért nem szabad megfeledkezni? Azért, mert ami akkor, ott történt, annak nem szabad megismétlôdnie. És ez csak úgy lehetséges - ezt megmutatta akkor az, ami Marosvásárhelyen történt -, ha mindig, mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy mint az elôbb is mondtam, két út lehetséges. Viszont mi egy másik úton indultunk el, és ezen az úton kell továbbmenni.

- Elnök úr, ’90 március 19-20-ra gondolva, hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet?

- Azóta eltelt 12 esztendô. Tagadhatatlan, hogy mi sokkal rövidebb idô alatt gondoltuk megvalósulni jó néhány fontos célunkat. Akkor nem tudhattuk, hogy ilyen hosszú küzdelem áll elôttünk, amely ma sem ért véget. De az biztos, hogy néhány akkori célkitûzés ma már nemcsak hogy megvalósult, hanem tulajdonképpen többségi oldalról is elfogadottnak tekinthetô. Például beszélhetnék a kétnyelvû feliratokról, hiszen Marosvásárhelyen akkor pontosan a kétnyelvûség igénye váltotta ki a román többség legnagyobb ellenkezését. Jól emlékszünk mindannyian, hogy egy gyógyszertári kétnyelvû felirattól származtatható tulajdonképpen az a megmozdulás, amely végül is erôszakhoz vezetett. Ma már, és jó ezt azért ez alkalommal elmondanunk, teljesen természetes sok helyt - még nem mindenütt, igaz - a kétnyelvû feliratok jelenléte, és lassan-lassan a közigazgatási nyelvhasználatban is elfogadott lesz a magyar nyelv. Akkori küzdelmünknek ez volt az egyik legfontosabb célja, és ez ma már megvalósultnak mondható.

Nem minden valósult meg az akkori célokból, ezt jól tudjuk, ám, most úgy tûnik, nagyon közel vagyunk egy másik marosvásárhelyi célnak a megvalósulásához, a magyar Bolyai Farkas középiskola visszaállításához. És elsô alkalom, hogy az idén egy román-magyar szerzôdésbe, az RMDSZ-SZDP megállapodásba bekerült, hogy ezt a kérdést meg kell oldanunk. Tehát szerintem 12 év alatt nagyon hosszú utat tettünk meg, s ennél még hosszabb út áll elôttünk, ennek is tudatában vagyok. De azért látnunk kell, hogy azokkal az eszközökkel, amelyeket a magunk számára kiválasztottunk, a romániai magyarság politikai erejére és egységére támaszkodva tudtunk elôrelépni. Vannak értékek, amelyek biztos, hogy 12 évvel ezelôtt más helyet foglaltak el egy képzeletbeli értékrendben, mint ma, de vannak állandó értékeink is. Ilyen például az egység, amelyre szükség volt akkor Marosvásárhelyen, és erre más körülmények között, más módszerekkel, ma is szükség van.

Aktuális

A hét elején kezdôdött a népszámlálás Romániában. Ez a tízévenként sorra kerülô esemény fontos az ország számára, de ugyanolyan fontos a kisebbségek számára is, hiszen számarányuktól függ példának okáért a helyi közigazgatási törvény anyanyelv-használatra vonatkozó kitételeinek az érvényessége. Ezért természetes, hogy a nemzeti kisebbségek érdekképviseleti szervezetei felhívásokkal, tájékoztatókkal fordultak nemzeti közösségeikhez, ne féljenek megvallani etnikumukat, nemzetiségüket. Ezt tette az RMDSZ, de ugyanígy járt el a többi kisebbség képviselete is.

Nos, úgy látszik, van, akit zavar a dolog. Nevezetesen Gheorghe Funar kolozsvári bíróról van szó, aki mellesleg a törvényt sorozatosan megszegve "uralkodik" a kincses városon. Például, hogy egyebekrôl ne szóljunk, a kétnyelvû táblákat sem tette ki a város határához, mert szerinte az 1992-es népszámlálási adatok, miszerint a magyar ajkú lakosság 20 százalékban van jelen a városban, nem valósak.

Legutóbbi ténykedése az volt, hogy felhívást intézett a roma kisebbséghez, amelyben felkérte, hogy "ne engedjenek az RMDSZ nyomásának", s az etnikai hovatartozás bediktálásakor romának vagy cigány nemzetiségûnek vallják magukat. Ellenkezô esetben kénytelenek lesznek, úgymond, egy új népszámlálást szervezni a romák körében.

De a romákkal még nem értek véget a polgármester aggodalmai. Újabban nagyon aggódik a "szé-kelyek elmagyarosítása" miatt is. Tudomása szerint Hargita és Kovászna megyében "bizonyos körök" nyomást gyakorolnak a lakosságra, hogy ne székelyeknek, hanem magyaroknak vallják magukat. Így történhetett meg, mondja Funar, hogy a legutóbbi népszámláláskor alig nyolcszáz székelyt jegyeztek be, holott több mint 200 ezren laknak a Székelyföldön. Ennek okán levelet intézett a közigazgatási miniszterhez, amelyben azzal fenyegetôzik, hogy "ha az idén is meghamisítják a népszámlálási adatokat", javasolni fogja, hogy a "székely" elôtaggal kezdôdô helységneveket dák elnevezésekre cseréljék.

Az "aggódó" polgármester, szokás szerint, melléfogott. Azt sem tudja, hogy a székelyek és csángók a magyar nemzet részei. Ha mesterségesen le akarja választani, olyan, mintha azt mondaná, hogy például a moldvai, az oltyán, a dobrudzsai nem román. Ez a dolog egyik része. A másik, súlyosabb. Ugyanis Funar a jelek szerint azt sem tudja, hogy Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata értelmében, mindenki olyan nemzetiségû, amilyennek vallja magát. Tehát ha én hottentottának vallom magam, abba nem szólhat bele sem Markó Béla, sem Gheorghe Funar. Ennek viszont nem mond ellent, hogy az RMDSZ figyelmezteti az általa képviselt nemzeti közösséget, hogy ne hagyják magukat félrevezetni ilyen-olyan diverziós szándékoktól.

Szegény Funar, jobb lenne, ha a törvényesség betartására törekedne, ahelyett, hogy mások miatt
"aggódik".

Gallup-felmérés az alkotmánymódosításról

A román állampolgárok 91 százalékos arányban azt szeretnék, hogy az államfôt továbbra is közvetlenül válasszák meg, derül ki a február 22. és március 4. között készített, kedden bemutatott Gallup- felmérésbôl.

A megkérdezetteknek csupán 4 százaléka gondolja úgy, hogy az államelnököt a parlamentnek kellene kineveznie, 4 százalékuk pedig nem nyilatkozott.

A felmérés alanyainak 51 százaléka szerint a kormányfôt is a polgárok kellene megválasszák, egyötödük szerint a miniszterelnököt az államelnöknek kellene kineveznie, 8 százalékuknak pedig nincs errôl véleménye.

A megkérdezettek 51 százalékos arányban támogatják az egykamarás parlament gondolatát, 30 százalékuk a kétkamarás parlament mellett foglalt állást, 19 százalékuk pedig határozatlan e tekintetben. A honatyák számát illetôen a román állampolgárok 87 százaléka szerint a parlamenti mandátumok száma jelenleg túl nagy, 4 százalékuk pedig elégségesnek tartja a honatyák számát.

Az utóbbi idôben az alkotmánymódosításról, valamit a választási rendszerrôl folyó viták meglehetôsen kis visszhangot keltettek a lakosság körében, derül ki a Gallup közvélemény- kutatásából: a felnôtt korú lakosságnak csak 17 százaléka vallotta magát tájékozottnak az alaptörvény és a választási rendszer módosításáról folyó politikusi és sajtóviták tekintetében. A megkérdezettek 48 százaléka saját bevallása szerint keveset tud a választási rendszer módosítására vonatkozó javaslatokról, 28 százalékuk semmit nem tud ezekrôl a vitákról, 2 százalékukat pedig nem érdekli a kérdés.

Új tantárgy: a holocaust történet

A román politikai vezetôk elsô alkalommal ismerték el itthon, hogy a II. világháború idején Romániában üldözték a zsidókat - hangsúlyozta keddi számában a Cotidianul címû napilap arról beszámolva, hogy a nemzetvédelmi kollégium tanrendjébe felvették a holocaust történetének oktatását is. Az új tantárgy bevezetése alkalmából ünnepi ülést tartottak Bukarestben, amelyen a kormány több minisztere mellett jelen volt az Egyesült Államok és Izrael bukaresti nagykövete, valamint Radu Ioanid, a washingtoni Holocaust Emlékmúzeum programigazgatója.

Az ülést üzenetben köszöntötte Adrian Nastase kormányfô. A miniszterelnök üzenetében hangsúlyozta, hogy "a zsidó népirtás általános gyakorlata sajnálatos módon kiterjedt a romániai zsidóság jelentôs részére is".

- A történelmet meg kell ismerni és fel kell vállalni. A jövôt nem lehet hamisításokra és misztifikációkra építeni - szögezte le a miniszterelnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború alatti romániai zsidóüldözések gyakorlata semmiben nem különbözött a hírhedt "végsô megoldás" más szakaszaitól.

A román vezetôk külföldön tartott beszédeikben már elismerték Románia felelôsségét és bocsánatot kértek a zsidóktól, de a felelôsség elismerése most elôször történt meg odahaza - írta a lap.

Radu Ioanid elôadásában azt hangsúlyozta, hogy a nyugati demokráciák alapelvei közé tartozik "a történelem felvállalása, úgy ahogy az volt".

- A háborús bûnökért kivégzett Ioan Antonescu marsall nem volt felelôs 150 ezer zsidó sorsáért Észak-Erdélyben: ôk a magyar és megszálló német hatóságok áldozatai lettek. Ugyanakkor Antonescu marsall és az akkori román kormány volt a felelôs a legkevesebb 250 ezer román és ukrán zsidó áldozatért Besszarábiában, Bukovinában és a Dnyeszteren túli területeken - jelentette ki.

Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nemcsak Antonescu marsall és a Vasgárda döntéseivel, tetteivel vett részt a holocaustban, hanem azzal is, hogy az állampolgárok vagy nyíltan támogatták a történteket, vagy cinkosan némák maradtak.

Razvan Theodorescu kulturális miniszter az ülésen bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta annak a rendeletnek a tervezetét, amely tiltani fogja a háborús bûnösök emlékének méltatását, a fasiszta, rasszista és idegengyûlölô jelképeket használó és eszméket terjesztô politikai szervezetek tevékenységét.

PER-méltatások az IHT-ban

A nemzeti kisebbségek problémáival küzdô kelet-európai országok számára követendô például szolgálhatnak a kormányzó Romániai Szociáldemokrata Párt és a magyar kisebbséget képviselô RMDSZ között tíz éve amerikai segítséggel beindított párbeszéd nyomán megszületett hivatalos megállapodások - írta kedden az International Herald Tribune (IHT).

William Pfaff, a Párizsban szerkesztett nemzetközi lap véleményoldalán közölt cikkében úgy véli, hogy a princetoni Project on Ethnic Relations nevû, kormánytól független szervezet fontos szerepet játszott abba, hogy a rendszerváltás fordulóján a kölcsönös gyanakvás miatt szinte már beszélô viszonyt sem ápoló romániai felek között sikerült olyan egyedülálló együttmûködési struktúrát kimunkálni, amely azóta két parlamenti ciklust élt túl, és mûködôképesnek bizonyult.

Az amerikai szervezet közremûködésének, alkalmanként döntôbírói szerepének tulajdonítja az elemezô azt, hogy a közelmúltban a bukaresti kormányzat kompromisszumra tudott jutni Magyarországgal a romániai magyar kisebbségnek nyújtandó kedvezménytörvény ügyében. Mint a szemleíró megjegyzi, a megegyezés tetô alá hozásában jelentôs részt vállalt az 1,6 milliós romániai magyar kisebbség vezetô szerve, az RMDSZ.

A szerzô megállapítja. hogy a félmilliónyi szlovákiai magyar kisebbség helyzete korántsem ilyen megnyugtató, különösen nem abban a perspektívában, hogy a populista és tekintélyelvû Vladimír Meciar a szlovák nép védelmezôjének szerepében ismét a hatalom küszöbén áll.

A helyzet a kelet-európai térségben mindazonáltal sokat változott az Európai Unió, az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a princetoni csoporthoz hasonló független szervezetek befolyásának növekedéséve - emeli ki Pfaff. Szerinte ezek az intézmények hozzájárulhatnak az etnikai dialógusok megfelelô környezetének kialakításához. Az érintett országok belpolitikája nemzetközi dimenziókat ölt, s ez számottevô különbség a korábban elszigeteltnek számító térségben, amelyet korábban a múltból fennmaradt sérelmek uraltak.

Mindezek alapján a szerzô úgy véli, hogy ha ez a fajta tisztességes és elismerésre méltó folyamat teret nyerne a kaukázusi vagy éppen a közel-keleti konfliktusok kezelésében, mindenképpen jótékony hatást fejthetne ki e válságok rendezésére.

(MTI-Panoráma) - Az afganisztáni Arma-hegység barlangjaiban magukat elsáncoló al-Kaida-tagoknak volt áramuk és tévéjük, s azt mondották, a végsôkig készek harcolni - állította egy olyan afgán, aki saját bevallása szerint egy hétig "kényszerû vendég" volt e barlangokban, igaz, még a legutóbbi amerikai légitámadások elôtt. Abdur-Rahmán Behesti a Newsweek magazin internetes oldalán elmondta, hogy a sok bejárattal rendelkezô barlanghálózatban az áramot napelemekkel nyerték. Egyes falakat szônyegek és habpárnák borítottak, hogy elnyomják a bombák zaját. A harcosok komfortérzetét tea, cukor, liszt, gyümölcs, bonbon biztosította, nézhettek tévét, és rádiót is hallgathattak.

A szemtanú beszámolója szerint a Sahi Kot faluhoz közeli alagutakban a harcosok többsége afgán volt, de voltak köztük csecsenek és arabok is. Mint mondta, volt ott egy "magas termetû arab", aki valószínûleg nem Oszama bin Laden, de nagy tisztelet övezi, kezet csókolnak neki. Behesti szerint a körzet al-Kaida-harcosainak vezére Szaifur Rahmán, a volt tálib kormányzat mezôgazdasági miniszterének fia.

Behesti tévészerelô, akit elmondása szerint elôbb elraboltak, hogy beállítson egy parabolaantennát, majd elengedtek, és visszatérhetett Gardézba. Küldtek vele egy üzenetet is az amerikaiaknak: az al-Kaida tagjai nem adják meg magukat, "megnyerik a háborút, vagy mártírok lesznek".

A Newsweek - hangsúlyozva, hogy nem tudta ellenôrizni a Behesti által elmondottakat -, azt írja, hogy a férfin az egész interjú alatt nagy félelem jelei látszottak. Behesti azt mondta, hogy a Gardéztól délre fekvô Kolalgóból rabolták el még a mostani amerikai bombázások kezdete elôtt.

Több barlangban is járt, s az egyikben ázsiai vonású harcosokat - "talán csecseneket" - látott, akik egy külföldi, szôke, "katonafrizurás" fogoly talpát verték. Egy másik helyen hét afgán foglyot látott egy kötéllel összekötözve, ismét máshol pedig "könyveket Oszama bin Laden fényképeivel" - idézett az interjúból az AFP.

Közel száz marosszentgyörgyi tömbházlakó gyûlt össze hétfô délután a helybéli sportpályán tartott tiltakozó nagygyûlésre. A jelenlevôk egy öttagú bizottságot - tagjai: a marosszentgyörgyi polgármester,a helyi lakótársulás képviselôje, cenzora, lakók - választottak. Elôreláthatólag a bizottság már a héten kihallgatást kér a fôispántól, ismertetve a megye vezetôjével követeléseiket: a tömbházlakások ivóvízzel való ellátását a Vidéki Vízszolgáltató Vállalattól vegye át az Aquaserv, az ivóvizet, meleg vizet, hôenergiát, áramot egyéni szerzôdések alapján szolgáltassák, pereljék be és sürgôsségi eljárásban tárgyalják a nagy adósságokat felhalmozó lakók ügyeit.

- Jelenleg a marosszentgyörgyi tömbházlakások a Vidéki Vízszolgáltató Vállalattól kapják az ivóvizet. A lakók köbméterenként 3 ezer lejjel többet fizetnek a vízért, mint azok a marosszentgyörgyiek, akiknek lakása a városi vízhálozathoz van csatolva - tájékoztatott Pascu Olivia, a helyi lakótársulás adminisztrátora. - A csatornahálózati költségekkel együtt négyezer lejjel többet fizetünk, mint a városiak, vagy a község város felôli részén lakó marosszentgyörgyiek. Ezért fontos, hogy átvegyen minket az Aquaserv. Az adós lakók kapcsán elmondhatom, hogy 36 olyan család tartozik a lakótársuláshoz, akiknek adóssága 25 millió lej, vagy ennél nagyobb összeg. Folyamatban van ezen családok perbe fogása. Törvényszéki rendelettel szeretnénk lezárni az adós családok vízcsapjait, megakadályozva ilyen módon, hogy miattuk a rendszeresen fizetô személyek is szenvedjenek. Reméljük, hogy a fôispán közbenjár követeléseink teljesítése, gondjaink megoldása érdekében - mondta az adminisztrátor.

Március 19-20. a marosvásárhelyi események rossz emlékû évfordulója. Tizenkét év távlatából tekintve vissza a sok áldozatot ejtô konfliktusra, továbbra is fontosnak tartjuk leszögezni a következôket:

1. Romániában voltak olyan politikai és társadalmi tényezôk, amelyek útját állták a tényleges demokrácia megvalósulásának, azzal, hogy az európai szellemiséggel összeegyeztethetetlen intoleranciáról tettek bizonyságot. Ennek a türelmetlen és a mássággal szembeforduló gyûlöletnek emberáldozatai és sérültjei voltak, akik örök mementót állítanak az utókor elé. Tizenkét év után is el kell határoljuk magunkat minden olyan konfliktustól, amelynek emberi életek esnek áldozatul, s amelyek nem az épülést és a fejlôdést, hanem a rombolást szolgálják!

2. Meggyôzôdésünk, hogy a jelenkor körülményei között a román hatalom elôtt egyetlen ésszerû út körvonalazódik: az európaiság útja. Ez az út csakis a tolerancia, egymás értékeinek kölcsönös elismerése és tisztelete jegyében járható. Az európaiság és a tolerancia szellemének feltétele alatt revideálnunk kell álláspontjainkat, s lefaragjunk minden olyan sértô kiszögellést, ami elviselhetetlenné teszi a nemzetiségek együttélését.

Ez számunkra 1990 márciusának tanulsága!

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Két rendezvényen való részvételérôl számolt be Virág György megyei tanácselnök az intézmény heti sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt héten vett részt az elnök Budapesten azon a rendezvényen, melyet a Pest megyei önkormányzat szervezett, s amelyen Maros, Hargita és Kovászna megyei befektetési lehetôségeket ismertettek magyarországi üzletemberekkel. Maros megye részérôl három fô terv bemutatása szerepelt a mûsoron: a nyárádtôi ipari park, és hozzá kapcsolódóan a repülôtér fejlesztési terve, a marosvásárhelyi vár felújítása a tervezett segesvári Drakula Park létesítésére való kitekintéssel is, valamint a Gyôzelem tér végleges rendezési terve. A három fô téma mellett Virág György kitért a vidéki vízhálózat-fejlesztésre, a kisvasút újjáélesztésére, a Marosvásárhelyt elkerülô tranzitútvonalak építésére is. Mint a tanácselnök beszámolt róla, a budapesti Átrium Hyatt Hotel konferenciaterme megtelt érdeklôdôkkel, várakozáson felül volt a résztvevôk száma. A tízperces bemutatókat követôen a nap második felében konkrétabb megbeszélésekre is sor került az érdeklôdô cégek képviselôivel. Az eredményekrôl a beérkezett együttmûködési javaslatok összesítése után bôvebb ismertetôt is közzétesznek, egyelôre csupán arról számolt be a megyei elnök, hogy az egyik legnagyobb magyar befektetô Romániában, a Mol Rt. érdeklôdött a marosvásárhelyi Gyôzelem téri rendezés terve iránt, érdekelt lenne egy parkolóház létesítésében, s egy második benzinkutat is szeretne építeni a városban.

Vitatható a heti videokonferenciák létjogosultsága

Hétfôn Virág György tanácselnök Csíkszeredában a Romániai Megyei Tanácsok Országos Egyesülete közgyûlésén vett részt, ahol a résztvevôk a szavatolt minimáljövedelem törvényének alkalmazásával, a népszámlálási költségek fedezésével járó pénzügyi lehetôségeket vitatták meg. Noha három minisztert is meghívtak a tanácskozásra, csupán egyetlen államtitkár tartotta fontosnak megjelenni, ami kiváltotta a megyei tanácselnökök - gyakorlatilag testületi - felháborodását. Az elnökök megegyeztek abban, hogy szükség van a helyi pénzügyi törvény módosítására, s követelték, hogy a népszámlálásra elkülönített összegeket a költségvetés kiegészítésekor kapják vissza, mint ahogy a kiírást elrendelô kormányhatározatban is szerepelt. Sajnos a kommunikáció a kormánnyal nehézkes - mondta Virág György -, sokszor mint tanácselnök sem tudja felvenni a kapcsolatot a közigazgatási miniszterrel. Ugyanakkor fölöslegesnek és eredménytelennek nevezte a heti videokonferenciákat, amelyek - elsôsorban a túl széles körû részvétel miatt, amivel ráadásul számos intézmény vezetôjét lekötik, munkáját akadályozzák - nem biztosítják azt a kétoldalú kommunikációt, amire valójában szükség lenne.

EU-csúcs Barcelonában

A hét végén a katalán fôváros adott otthont az EU csúcsértekezletének, ahol fôleg gazdasági kérdések szerepeltek a napirenden. Azonban ezen túlmenôen brit forrásokból származó értesülések szerint Tony Blair brit miniszterelnök felhasználta a barcelonai EU-csúcsot arra, hogy enyhítse partnerei ellenérzéseit egy Irak elleni katonai akcióval szemben. A kérdés néhány hónapja napirenden van, azonban az utóbbi idôben nagyon sürgôssé vált, a vélemények pedig egyre erôteljesebben csaptak össze az elmúlt napokban: Gerhard Schröder német miniszterelnök elismerte ugyan az Irak jelentette veszélyt, de a közelgô német választások miatt nem vállalt szerepet a hadmûveletekben. Bülent Ecevit török miniszterelnök egyenes kirohanást intézett a kezdeményezés ellen. Úgy tûnik, Blair egyelôre nem sokra ment azzal a törekvésével, hogy közelebb hozza az amerikai és a nyugat-európai felfogást az Irak jelentette fenyegetésrôl.

Az viszont biztos, hogy ha az USA fel akar lépni Irak ellen, akkor Európának nem nagyon van más választása, mint a kezdeményezés mellé állni, kérdés persze, hogy katonailag mennyit vállal belôle, azonban megakadályozni nem tudja.

A kérdésnek a biztonságpolitikán túl komoly gazdaságpolitikai oldala is van, hiszen egy Irak-ellenes fellépés az arab világban komoly bizonytalansághoz vezethet, ami az olajárak újboli szárnyalását eredményezheti, erôteljesen hátráltatva a világgazdaság amúgy is lassú talpraállását.

A biztonsági kérdések másik fele az egységes EU-védelmi politikát érintette, hiszen áttörés látszik körvonalazódni a macedón békefenntartók kérdésében is. A Javier Solana, egykori NATO-fôtitkár vezette EU kül- és biztonságpolitika jövôre átveszi az amerikaiaktól (NATO-tól) a hadmûveletek vezetését Macedóniában. Ennek keretében mintegy ezer fônyi nemzetközi katonai egység ügyel a kiküldött EU-megfigyelôk biztonságára. A közös európai válságkezelô erônek ez lenne az elsô önálló bevetése. Bár nem jelent nagy létszámú fellépést, eredményessége meghatározza az EU további biztonságpolitikai alakulását.

Ebbôl a szempontból is érdekes, hogy elôször kaptak meghívást a csatlakozásra váró államok vezetôi az EU-csúcsra, így jelen volt Ion Iliescu államfô és Adrian Nastase miniszterelnök is, akik a román álláspontot képviselték. Nagyon fontos Románia szereplése, hiszen nemcsak EU-csatlakozásra, hanem NATO-tagságra is vágyik az ország, márpedig hat hónappal a new York-i és washingtoni terrortámadás után
George W. Bush Románia nevét is említve köszönte meg a katonai segítséget (köztudott, hogy Románia saját erôvel is jelen van Afganisztánban, bár a konkrét hadmûveletekben nem vesznek részt). Kérdés persze, hogy Románia hogyan lavírozik majd az USA egyre erôteljesebb háborús nyomulása és az EU visszafogottabb megnyilvánulása között, hiszen egyszerre fontos az ôszi prágai NATO-csúcs és az EU- csatlakozási tárgyalásokon a lehetô legtöbb fejezet megnyitása, megtárgyalása és lezárása. Csak látszólag nincs összefüggés a két csatlakozási tárgyalás folyamata között.

Hétfôn reggel nyolc órakor indultak el országszerte a népszámlálóbiztosok, s ezzel kezdetét vette a március 27-ig tartó népszámlálás és lakásösszeírás.

Ioan Matei, a Megyei Statisztikai Hivatal igazgatója elégedett az elsô nap eredményeivel. Mint mondta, a népszámlálás nagyon jó ütemben folyik, az elsô nap megyeszinten mintegy 12 százalékban végezték el az összeírást a biztosok.

Kérdésünkre, hogy érkeztek-e lakossági panaszok, jelzések a hivatalba, kijelentette, semmiféle panaszt nem jeleztek. Viszont, tette hozzá, több személy telefonált, hogy "ôket is írják össze", ami az igazgató szerint azt jelenti, hogy a lakosság érdeklôdik, s tisztában van az esemény fontosságával.

Az RMDSZ-hez érkeztek panaszok!

Bár a népszámlálóbiztosoknak kötelessége olvashatóan, törlés vagy rövidítés nélkül kitölteni a kérdôíveket, már az elsô nap folyamán tucatnyi jelzést, észrevételt, panaszt jelentettek be az RMDSZ megyei szervezeténél.

Brassai Zsombor ügyvezetô elnök a Népújság kérdésére elmondta, hogy a panaszok legtöbbje arra vonatkozott, hogy a népszámlálóbiztosok nem voltak hajlandók beírni a kérdôívbe a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kódot. Olyan panasz is érkezett, hogy a nemzetiség rovatba rövidítve írta be a bediktált adatot (például nem írta ki, hogy maghiara, hanem csak egy "m" betût firkantott oda).

Az ügyvezetô elnök továbbá tájékoztatott, hogy a legtöbb panasz Marosvásárhelyrôl, a Gheorghe Marinescu utcából érkezett, ahol a lakók jelezték, hogy a népszámlálóbiztos nem íratta alá a kitöltött kérdôíveket. Ezért az RMDSZ újból felkéri a lakosságot, legyenek figyelmesek, ne hagyják becsapni, rábeszélni vagy megfélemlíteni magukat a recenzoroktól. Figyelmesen olvassák el a kitöltött kérdôíveket, és csak abban az esetben írják alá, ha minden adat megfelel az általuk bediktáltaknak.

(mózes)

Alább közöljük az RMDSZ népszámlálással foglalkozó országos információs irodájához beérkezett kérdéseket és válaszokat.

? Probléma-e, ha az etnikum és az anyanyelv kódolása nem történt meg helyben?

Nem. A helyszíni kódolás nem kötelezô, ez utólag történik. Ennek ellenére nem egy esetben a számlálóbiztosok a helyszínen kódolják az etnikumra és anyanyelvre vonatkozó válaszokat. Miért nem jelent problémát, ha nem kódoltak helyben? A kódolás nem az adatfelvétel része, hanem az adatfeldolgozásé. A lényeg az, hogy a kérdôíven a követelményeknek megfelelôen, nagy nyomtatott betûkkel legyen leírva az etnikum és az anyanyelv. A megfelelôen kitöltött kérdôívre utólag nem lehet más kódot beírni, mint a megadott nemzetiségnek, anyanyelvnek megfelelô számot. Az adatfeldolgozás során szigorúan ellenôrzik, hogy a kérdôíveken szereplô adatok az utólagos kódolás során a megfelelô számot kapták-e meg, és hogy az kerül-e be a számítógépbe.

? Kettôs állampolgárság esetében mi a helyes eljárás?

A 14-es, az állampolgárságról szóló pontnál egy kérdés vonatkozik arra, hogy valaki rendelkezik-e a román állampolgárságon kívül más állampolgársággal. Az összegyûjtött adatokat ebben az esetben is kizárólag statisztikai célokra lehet használni.

? A más városokban ideiglenesen tartózkodó személyek hol lesznek bejegyezve? Például hogyan történik a diákok bejegyzése?

A más városban tartózkodó személyeket állandó lakhelyükön
("domiciliu") és az ideiglenes tartózkodási helyükön is összeírják. A fô kérdôívet töltik ki, ha a más városban való tartózkodás idôtartama legalább 6 hónap; ha ennél rövidebb idôszakról van szó, akkor a kérdôív V. Fejezetébe fognak néhány adatot rögzíteni. A diákokat is két helyen jegyzik be: állandó helyükön és abban a helységben is, ahol tanulnak. Az adatrögzítés abban az esetben is megtörténik, ha a diákok a törvényes formaságok nélkül laknak egy lakrészben (hiányzik a "flotant" pecsét). Viszont ennek alapján nem lehet semmilyen büntetést kiszabni a diákokra, itt is az adatfelvétel kizárólag statisztikai célokat szolgálhat.

? Ha valaki külföldön dolgozik, és nem lesz itthon a népszámlálás egész idôtartama alatt, mi a teendô?

A külföldön dolgozó személyek adatait az itthon tartózkodó személyek fogják szolgáltatni. Ezért ajánlatos, hogy a keresztlevélrôl, a személyazonossági igazolványról legyen legalább egy fénymásolat a hozzátartozóknál. Amennyiben senki sem tartózkodik itthon a hozzátartozók közül, akkor az adatok lekérdezhetô részét a szomszédok nyilatkozatai, a házmester nyilatkozatai valamint a helyi nyilvántartások (házkönyv stb.) alapján rögzítik.

A Romániai Magyar Evangélikus Egyház vezetôsége felhívja hívei figyelmét, hogy az egyház a számlálóív vallási hovatartozását rögzítô fejezetének 15. pontjában a következô román fordításban szerepel: Evanghelica Lutherana Sinodo-Presbiteriana.

A 14. pontban található Evanghelica de Confesie Augustana vagy a 23. pontban szereplô Evanghelica (Biserica Evanghelica Româna) más egyházakat jelölnek.

Ezekre az elnevezésekre jól figyeljenek oda, mivel az elmúlt, 1992-es népszámlálás során több ezer magyar evangélikus hovatartozását rosszul jegyezték.

Körtvélyfája neve otthonosan cseng a fülemben, szeretem benne körtvély szavunkat, ezt ma sehol magyarul más összefüggésben, azt hiszem, le nem írják. A falu közepe az út egyik felére "esik", ha Vásárhely felé nézünk, akkor minden a jobb oldalunkon van, mûvelôdési ház, templom, iskola, a világégés áldozatainak emlékmûve és a millenniumi kopjafa is. Ennek a "könnyû megközelíthetôségnek" egy az átka: a gyorsjármûforgalom, annak minden bûzével és zajával. Úgyhogy hangerôsítô nélkül reménytelen akár egy verssort is megkockáztatni ott. De a márciusi ünneplés a református templomban kezdôdött Szász Attila lelkész igehirdetésével - a címbéli sort, szép régisége okán, onnan idézem -, a fiatal egyházi dalárda mûsorával (karvezetô Szász Annamária nagytiszteletû asszony), az ifjak és kevésbé ifjak szavalataival a templomban, a hôsök emlékoszlopánál, és minden zaj ellenére a kopjafánál is - sorrendben Kolcsár József, Berekméri Mária, Szabó Krisztina, Újfalvi Éva, Sánta József hangját hallottuk, no és a maga közvetlenségével méltatta az eseményt Csôsz Irma ny. tanítónô. A vegyes kar mûsora méltó keretet adott az emlékezésnek. Incze Jenô gernyeszegi polgármester, Balogh József RMDSZ- elnök emlékezô beszédeit és Miholcsa József huszáros ismertetôjét követôen koszorúzott az egyház, az RMDSZ, a polgári szervezetek, Lukácsy Szilamér erdô-csinádi református lelkész, gazdapárti elnök.

Kedves epizódja volt a mûsornak, amikor Szász Emese diák felolvasott egy verset a Népújság Múzsa mellékletébôl. Urszuly Katalin ugyanis 1941. március 14-én írta Most már szabad címû költeményét. Hadd idézzem utolsó négy sorát: "Mit eddig suttogva bíztak reánk, / az kirepülhet, hangosan dalolva! / Most magyarokról szabadon beszélhet / magyar gyermekek magyar tanítója."

- Magyarországon több mint félszáz bejegyzett hagyományôrzô katonai testület van - idézem Miholcsa Józsefet -, kezdve a honfoglaló, gyepûvédô lovas, íjász magyaroktól a Nagy Lajos páncélos lovagjain keresztül Mátyás király fekete seregéig, Rákóczi vörös csákós katonáiig, az elsô világháború katonai hagyományait ôrzô és egyenruháját viselô testületekig. De a legérdekesebbek a XIX.-XX. század egyenruháit viselô huszártestületek. Ezek nemcsak ünnepségeken vesznek részt, hanem tevékenységük szorosan fûzôdik a falusi turizmushoz, a lovas turizmushoz, sport- és kulturális tevékenységekhez, saját rendezvényeik pedig különbözô emlékmûvek felavatása, vagy "a márciusi- áprilisi tavaszi hadjárat". Tíznapos túra, melyen tíz-tizennégy helységet érintve lejátsszák azokat a csatákat, amelyek egykor történtek. Nálunk, Erdélyben pár éve alakult Háromszéken és Gyergyóban a 11-es székely határôr huszárezred hagyományait felkaroló és egyenruháját viselô társaság. Az egyenruha kék, az ezredet Mária Terézia alapította. Központjuk Sepsiszentgyörgyön van. A mi egyenruhánk, a Mátyás-huszároké: szürke dolmány, vörös csákó, vörös zsinórozás. 1848. augusztus 17-én Kossuth Lajos miniszteri tanácsa határozta el egy önkéntes, szabad könnyûlovas-sereg toborzását Erdélyben. Ezzel Berzenczey László, akkori marosszéki képviselôt bízták meg. Ebbôl a szabadcsapatból alakult ki a Mátyás-huszárezred, tagjait elôször Kossuth-huszároknak is nevezték. Részt vettek október 16-án az agyagfalvi gyûlésen, és onnan a hírre, hogy Urbán seregei veszélyeztetik Marosvásárhelyt, négy oszlopban vonultak Marosvásárhely felé. Az elsô oszlop valóban megütközött Urbánnal, itt, Marossárpatak határában volt az elsô csata, majd Vajdaszentivány határában Urbán ellenállását újra megtörve szabadult az út föl Szászrégen felé. Ebben a csatában 30-40 Mátyás-huszár vett részt. Egy ilyen korabeli mintájú önkéntes toborzást próbáltunk mi március 15-én Marossárpatakon megszervezni, a korabeli hangulattal, a nótákkal, és sikerült 11 lovast toboroznunk. Az akkori harcosoknak szinte harmadát, egyetlen faluból.

- Nem elég Európába, a közös Unióba úgy belépni, hogy csak elfogadjuk az ô ajánlataikat, tanácsaikat, hanem a magunk értékeit, hagyományait is be kell hogy vigyük. Ekként színesíthetjük Európát. A huszárt a magyar adta a világnak. Rákóczi szabadságharcának leverése után a számûzöttekbôl alakult a lengyel és az orosz huszárság. Akik Nyugatra menekültek, a francia, angol, sôt az amerikai huszárságot, katonai könnyûlovasságot hozták létre. Akik itthon maradtak, azok az osztrák, orosz és német huszárságnak voltak a megalapozói. A huszár az nem csupán egy katonai fegyvernem, nem csupán egy foglalkozás, a huszár: emberi létforma, a huszárság életmód. A természetközelben, állatait gondozó ember életformája, bátor, gerinces, jellemes, egészséges, küzdôképes embert alakít ki.

Miholcsa József másfél esztendeje él Marossárpatakon. Büszkén mutatja két csupaideg lovát. Ritka mûvész, aki képes emberi és mûvészi hitvallásának ezt a harmóniáját megvalósítani. Itt, a Maros mentén, oly közel és oly távol Európától.

Megyei jogú városok fôépítészei Marosvásárhely fôterérôl

A polgármester sûrûn emlegetett szándéka Marosvásárhely fôterének átalakítása. Felvetéseit, ezzel kapcsolatos ötleteit vegyes érzelmekkel fogadta a város közvéleménye. Mint hírlik, már folyik a tervezômunka, s az elképzelést talán már a jövô hónapban a tanács elé terjesztik. Kihasználva az alkalmat, hogy nemrégiben 26 megyei jogú város fôépítésze tanácskozott Marosvásárhelyen, néhányukat arról kérdeztük, hogy kívülállóként, szakmai szemmel milyennek látják a városközpontot és mit módosítanának rajta.

Andrei Luncan, Nagyvárad fôépítésze:

- Sajnálatos módon ebben a pillanatban Marosvásárhely egy régi úthálózattal rendelkezik, amelyet nagyon rosszul gondoltak ki. A kommunizmusban meggondolatlan beavatkozásokra került sor, fôként a Színház tér környékére gondolok, de szerencsére a helyzet olyan, hogy bizonyos változtatásokkal fel lehet frissíteni a fôteret.

Beszélgettünk a polgármesteri hivatal javaslatáról, miszerint a központból ki kell vonni a forgalmat. Ez egy olyan terv, amelyet jelenleg Románia legtöbb városában megpróbálnak megvalósítani. Nagyváradon kb. 15 évvel ezelôtt kezdtük el, jelenleg is próbáljuk kiterjeszteni a sétálóterületet. Nem újdonság, hogy minden sétálóövezet felélénkíti és fejleszti a város egy bizonyos részét, vonzza a turistákat. Természetesen egy ilyen esetben több probléma is felmerül, a különbözô változatokon lehet vitatkozni. Mi például Marosvásárhely esetében azt javasoltuk, hogy az elsô szakaszban a beavatkozás legyen gyökeres, de csak az ortodox katedrális és a Színház tér közötti szakaszon. Annak ellenére, hogy nagyon sok a gépkocsi, a problémát meg lehet oldani a parkolási lehetôségek megteremtésével. Meg kell értsük, hogy ha az európai közösségbe akarunk tartozni, idejében kell megfelelô döntést hoznunk az ilyen jellegû ügyekben. A demokráciát sajnos ma sokan úgy értelmezik, hogy ha 50 méterre laknak egy üzlettôl, kötelezô módon kocsival mennek kenyeret vásárolni.

Magureanu Adrian Sorin, Galati fôépítésze:

- Nagyon jól ismerem Marosvásárhelyt még egyetemista koromból. Úgy vélem, elsôsorban állagmegôrzést kell végezni, de az eddigi vitából az derült ki, hogy mindenképpen a gépkocsiforgalom problémáját kell megoldani. Más városokkal ellentétben önök egy nagyon értékes városrésszel rendelkeznek, amely ugyanakkor rengeteg problémát vet fel és bonyolítja a helyzetet. A gépjármûforgalom elterelése és az épületek felújítása után a legfontosabb teendônek a lakosság idevonzását tartom, különbözô rendezvények megszervezése által. Hangsúlyoznom kell: az építészetet nem lehet elvonatkoztatni a város életétôl, egy város ha nem él, nem lehet semmit tenni. Ez egy bonyolult kérdés, és az emberek mentalitását nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.

Radu Radoslav, Temesvár fôépítésze:

- Többször is voltam Marosvásárhelyen, minden egyes alkalommal hatással volt rám a Nemzeti Színház, amelyet nagyon ellentmondásosnak tartok. Egyértelmû, hogy a központi övezet két részre oszlik: a történelmire és a Nemzeti Színház környékire. Utóbbi egy "beültetett" dolog. Egyiket sem lehet kiküszöbölni, ezért az a feladat, hogy harmonizálják ezeket. A temesvári tapasztalatok alapján nem lesz egyszerû a feladat. Ha a gépkocsiforgalmat kivonják a központból, szükségszerûen parkolókat kell létrehozni a környéken.Temesváron mi elôször ezzel kezdtük, majd néhány utcából kivontuk a forgalmat, jelenleg bôvítjük a sétálóterületet. A lakosság nehezen szokja meg a változtatást, ehhez 10-15 év szükséges. Ami szintén fontos, a történelmi városrész épületeinek pontos nyilvántartásba vétele, kívül- belül lefényképezése, azért, hogy évtizedek múlva is tudni lehessen, hogyan kell kinéznie az épületeknek.

Kovács Angela, Marosvásárhely fôépítésze:

- Sokat vitatkoztunk a kollégákkal azon, hogy mit tehetnénk a fôtéren azért, hogy maradandó, mûködôképes és mindenki számára elfogadható legyen.

Kihasználtuk a fôépítészek, egyetemi tanárok jelenlétét, szakmai véleményüket kértük. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a gépkocsiforgalmat, amely azon túl, hogy ártalmas az épületeknek, és zavarja a gyalogosokat, ki kellene tiltani a fôtérrôl. Megpróbálunk visszatérni a sétálóövezet ötletéhez.

Bár a legjobb az lenne, ha a központból teljesen kivonnánk az autósforgalmat, tudom, hogy ez nem lehetséges. Az alternatíva a részleges sétálóövezet. Az egyik oldalon, a Mûvész mozi oldalán meghagynánk a forgalmat, míg a színház felôli részt sétálóterületté alakítanánk. Azért ez a választás, mert úgy gondoljuk, a színház felöli sáv mintegy meghosszabbítása lehetne a Színház térnek, ezenkívül két utcán át is megközelíthetô a központ: a Horea és a Bartók utcákon át. Mellesleg ez a fôtérrész dinamikusabb, az üzletek is könnyebben elláthatók.

Ebben a hónapban remélhetôleg elkészül a központ városrendészeti terve, amit a tanács elé terjesztünk. Ha a testület jóváhagyja, még ebben az évben elkezdôdhetnek a beruházások.

***

Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a pillanatnyilag inkább tanakodásnak mint tervezésnek a vége. Úgy tûnik, maguk az építészek is bizonytalanok a lehetséges változatok dolgában. Elfogadtatásuk azonban mindenképpen fontos mozzanat a fôtér arculatának gyökeres átalakításában. Hasznos lenne ezért, ha a nagyközönség is megismerhetné a tervváltozatokat.

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

Végül idézzük Bolyai Jánosnak egyik nevezetes levelét, amelyben kitér a forradalommal kapcsolatos nézeteire, de szól hozzánk is, a 2000. esztendôt megélt mai polgárokhoz

"Kedves Tekintetes Úr!

A' közüdv, Verbôci szerint is, az egyéni üdvnél elsôbb vagy nemesb, sôt mindenekfölött, s' az alárendelt egyéni üdv is csak amannak kifolyása vagy is eredményje lehetvén és lévén: becses levelére válaszul mindenekelôtt szerencsém van üdvözölni a' Tekintetes Urat tiszteletteljes vállaljában és eredménydús eljárásaiban, azon szüvös ohajjal: miszerént még sokat érdemes jóérzelmû polgártársainknak 's általuk is szeretett Honunknak, használhasson.

E nyilatkozat után pedig, csoportos dolgai között is, rám forditni méltóztatott figyelméért hálámat nyilvánitom, szüvös ajánlatjára nézve következôt válaszoló. Éppen a' napokban vevék az Erdély Kerületi Katonai Magos Fô-Parancsnokságtól is egy az Ô'Fölsége', Apostoli Királyunk', és a' Magyar Had-ügy-Ministerium Rendeletje következtében lebocsátott, hason tartalmu fölszólítást: miszerént azon nyugpénzes és charakterrel nyugalmazott Katona - Tisztek, kik (a felsé)ges legkegyelmesebb Urunknak és a' Honnak, a' nem sokára fölállítandó Honvédseregnél szolgálni kivánnak, és arra magukat elég jó erôben érzik, a' fön- tisztelt Helyen át, magukat a' Köztiszteletü Magyar Had-ügy- Ministeriummal végre jelentsék. Mire is a' kár mélyebb fájdalommal Kedves Honunknak még eddig ugyan sok részint fatalis helyzetén, 's a' lehetô legjobbat belátásom 's kevés tehetségem, képességem szerint, tenni mindenkor legkészebb és hôn és lelkesen buzgóra és beteges gyenge, strápátziák', kivált a' hadiak', kiállására, teljességgel nem alkalmas egészségi állapotom miatt - kénytelen voltam azt felelni miszerént ugyan a' hadi szolgálat ' szerencséjétôl, az említett okból meg vagyok fosztva, ügyöközvén azonban, a' mennyire gyengélkedô egészségem engedi, a' Köz Jót békés tudományos és legalább magánszolgálat által, kevés tehetségem vagy - is képességem szerént elômozdítani. 'S ezennel is tehát csak hasonlót válaszolhatok, azon legbuzgóbb, -forróbb, lelkes ohajjal, és, ahhoz illô, erôs reménnyel azonban: hogy - ha csak a' Világkormányzó véletlenül ki nem szólit e' zajos életbôl - legédesebb honfi kötelességemet az emlitett úton a' leg- célszerübben betölthetem. Mert jó tanra, célszerü javaslatra, kivált a' nem csak Honunk, ' hanem Europa' jelen bonyolodott ûgyeiben, mindenkor szükség van, a nélkül minden kül- és belbéke is csak félbecsü, 's némi javaslat - ha csak nincs már szerencsétlen lángban az egész, mint Szinte Honunk - békét, még örök békét is idézhet elô, az elkerülhetetlen harc is csak elô a' Közüdv is minden egyéni Üdvtöt, bizonyos lévén az: hogy a' míg csak egy megelégületlen van: addig senki tökélyes boldog állapottal nem dicsekedhetik.

Egyébarányt pedig harcos Ôseim' vére forogván ereimben is, annyival inkább rég óta a' csatatérre röpültem volna: hogy még fiatalkoromban is, mikor még a földi jövendô is zöld és rózsa szinekben lebegett elöttem, elég ok nélkül is, mintha a' golyok is oknak vi(…)eszök elkerülni, az embert - csodálatosképpen és most magam által sem helyeselve az oly vak m(…) melyet még a' hadi törvény is tilt - golyo…

Hanykodó Honunk' állapotja csakugyan már hôs harcosaink 's az Ô Fölségé egészégének - hála az Istennek 's Buda-Pestre legokvetlenebül jobbra fordultával, helyreállásával ' s a' Kormányzás ' terhe ujra átvételével, reménylheti, hogy jobbra fordul, s' a' kedveltséggel minden becsületes Honfi' keblét és keserüséggel megtöltô, 's igazán érthetetlenségbôl eredett zavargások lecsillapodnak; midôn nem csak nem hiheti azon borzaszto tényt hogy legeslegjóságosabb Urunk - mivel némelyek fenyegetôznek - az Olasz - Honból visszatérô hadseregét, tántorithatatlan hûségü, 's Fölséges Uralkodó Hazának legbiztosabb támaszát tevô Magyar-Országa ellen, s' a Királyi Szavával, Akaratjával, 's Vele született jó szüvvel szentesített törvények ' megrontására fordítná: hanem, több izben legeslegfölsôbb Nyilatkozatjával egyhangúlag, még azt lehet reményleni: hogy Ô' Fölsége Maga lépik erélyesen föl, és megszünteti ezt a' fatalis lázadást, úgy mint a' méltány, illedelem, és józan okosság hozandják magukkal.

U.I. A' Nagy Archimed, ismeretesképpen, kissé hirtelenkedve ugyan, csak egy állópontot kivánt az Ég- és Földnek sarkáboli kiforgathatására. Én pedig - megjegyezvén azt, hogy egyik alapelvemhez hiv, tulajdonképpeni vagyis szigoru értelemben politikai tárgyakba, mint a' vallás' külsôjébe is, sem eddig nem elegyedtem, sem ezután nincs kedvem és szándékom elegyedni -; azon egyetlen posztulátum mellett: hogy méltatnak meghallgatni, vagy egyszerüen, csak egy szóval, hogy meghallgatnak, merném igérni és vállalni azt, hogy nem csak mindenkinek kára nélkül, hanem éppen mindenkinek nagy hasznával s' még nétáni ivadékának is lehetô biztos jövôt szerezve, midôn most, a' magyar rácz háborgáson kívûl is mind magasabbra tornyosuló sötét vészfelhôk környezik a' mi volt emberiség láthatárát - az emberi nem oly célszerü kerékvágásba térne melyen a' jelen nemzedék - melyet fonák növölés miatt már a' Földön tökélyesen boldogítani lehetetlen - sok részint, a' jövô nemzedék pedig, erôs remény szerént, már, itt a' Földön üdülne, vagyis elérné a' Jézus után naponta annyi millió, buzgó imától égô, legalább mechanice járó, ajk által, elérni kért azon üdvös vagyis mennyei állapotot 's életet melyben ki-ki meg is ismerné igazi állandó önjavát 's részesülne is annak eszközlésében. Örömmel elismervén ugyanis azt, hogy tömérdek derék, s' részint éppen colossalis tanok ' s egyéb müvök, 's fényes intézetek léteznek már a Földön; s mindenkinek, teljes, polgári és erkölcsi illetôsége szerént tisztelettel megadni mindenkor legkészebben is, lehetlen elnemismernünk azt, hogy az Emberiség, éppen a' legfontosabb kérdések' megfejtésére nézve, még az ábécénél is alig van. És itt dél- tût jelelni-ki, elismertképpen, jobb és kivánatosabb: mint az egész Föld-gömböt, bármily napóleoni hadvezéri tehetséggel, meghód(it) külerôszakkal szerzett s' az által egybetartott, oltalmazott birtok annál hamarabb szétszokván hulni: minél nagyobb és inkább nyakra fôre szedett. A' jelen büntelen oltalmon - moderanien inculpatae tutelae - tul, csak szellemi erôszak vagyis meggyôzés, gyôzelem és önkéntes átidomulás, újjászületés vezethetnek üdvre, s' erôs, remény szerént, legalább a' 2000-dik év betelése elôtt - per te minden ábrány nélkül szólva - eljövend annak is orája, …

A' hadügyre nézve semmi többre nem elegyedhetek: mint azon egyszerü utasítványba: hogy arra nézve van elég minta Europában; az alkalom az át.. pedig, mily könnyü szellemileg, oly fáradságos gyakorlatilag, mibe sem egészségem, sem egy lehetô legjobb szolgálatot tenni való szándékom nem engedik ereszkednem. De a', még tisztába nem hozott, úrbéri viszonyok pénzügy, adó-, munkarendezés-, munkadíj-szabályozás,' kereskedés'-, növölés' és oktatási rendszer' tisztába hozására; Az Isten' létének 's örök életünk' szükségességének teljes szigorrali megbizonyítására, az örökéletbeni sorsunknak vagyis rendeltetésünknek megbizonyítására, az örök életbeni sorsunknak vagyis rendeltetésünknek, nagyjábani kijelenése - mi három utóbbi a' hadi zaj mellett is, fôérdekü, és egyik leghatalmasabb siettetôje, érlelôje a' békének - á' magyar nyelvnek, néhány óra alatt, közepes elméjû más nemzetbeli által is megtanulható tökélyesitésére, 's hasonló fôérdekü tárgyak' tisztába hozására képes volnék célszerü javaslatokat tenni, ha azok, mint írám, meghallgattatnának, azután, a' tökély' varázserejénél fogva nem kétkedvén az elfogadás felôl. De, néhány már eddig is elszort eszmét kivéve, nem könnyen szólalok meg, zavaros viszonyokba nem igen szeretvén elegyedni; ne hogy lehetô, s' a' nélkül is békövetkezett kedvetlen eredmény' okának tarthassam."ü

(MTA, Bolyai-gyûjtemény; Bolyai János levele ismeretlenhez, jelzete K23/95)

A Sapientia KPI által támogatott kutatás.

A színház ajándéka: nyugdíjasoknak ingyenes elôadás

Ebbôl az alkalomból írja az indiai származású Girish Karnad filmrendezô, drámaíró: "Sosem volt annyi dráma a világon, mint ma. A rádió, a film, a televízió és a videó elárasztanak minket drámákkal. De, bár ezek a formák lekötik, netán földühítik a nézôket, egyikükben sem változtatja meg a nézô válaszát, a mûvészi eseményt magát. Az elsô elôadás mítosza azt mondja, hogy a színházban a drámaíró, a színészek és a nézôk egyetlen kontinuumot képeznek, de olyat, amely mindig instabil lesz és így akár robbanékony is lehet. Ez az oka, hogy a színház saját halálos ítéletét írja alá, amikor biztosra megy. Másrészt ugyanez az oka annak is, hogy bár néha sivárnak látjuk jövôjét, a színház mégis tovább fog élni és tovább fog provokálni minket."

Az UNITER kezdeményezésére jövô héten országos kampány indul Mûvészek a mûvészekért címmel, az idôs, szociális gondokkal küszködô színháziak anyagi támogatására. A kampánytól a marosvásárhelyi Nemzeti Színház sem tartja távol magát, Liviu Rebreanu társulata március 26- án Ionesco: A kopasz énekesnô címû színmûvét, míg március 27-én a Tompa Miklós Társulat Molière: A hecc c. zenés játékát adja elô - tájékoztatott Ioan Cristian vezérigazgató. De ezzel a sor még nem ér véget, a mûvelôdési minisztérium támogatásával megrendezik a Nyugdíjasok hete, ugyancsak országos rendezvénysorozatot, amelynek keretén belül a kis jövedelmû nyugdíjasoknak tartanak ingyenes elôadásokat. A Nemzeti Színház tagozatonként 600 meghívót készít, az alkalommal élni kívánó személy nyugdíjszelvénye felmutatásával akár ma is kiválthatja belépôjét. Az érintettek március 23-án a magyar társulat Színésznôk címû elôadását
láthatják, a román tagozat a Bigámiával várja idôsebb korosztályú közönségét.

Béres András mûvészeti igazgató elmondta, hogy az ERDRAMIL drámapályázat határideje lezárult, 48 pályamû érkezett. A zsûri - Parászka Miklós, Ungvári Zrínyi Ildikó, Kovács András Ferenc - március 27-én hirdet eredményt. Az elsô díjas szerzôt 40 millió lejes pályadíj illeti. Második díj: 20 millió, míg a harma-
dik: 10 millió lej. A legjobb pályamunkákat a Látó szépirodalmi folyóirat közli.

Ma este a színház kistermében a Liviu Rebreanu társulat tart bemutató elôadást. A La Fontaine nyomán készült Csodák kertje címû darabot Ioan Cristian rendezte.

Ami a színház helyzetét illeti, a vezérigazgató elmondta, hogy intézményének alkalmazottai fizetésüket megkapják, majd élcesen hozzátette: akár a nyárádtôi, akár a felsôidecsi polgármesteri hivataltól jöjjön is az, elvégre Caragiale-emlékévet ülünk...

A Magyar Nyelv Napjai Marosvásárhelyen

Az Anyanyelvápolók Szövetségének országos rendezvénysorozatát tartják április 18-20. között Marosvásárhelyen, amelyen jeles külföldi és hazai szakemberek részvételére számítanak. Amint a szervezéssel megbízott Farkas Ernô tanfelügyelô elmondta, a Magyar nyelv napjai során szakmai konferenciát tartanak a magyar szakos tanárok számára, amelyen az anyanyelv iránt érdeklôdôk is részt vehetnek. Ez alkalommal tartják az I-IV. osztályos tanulók mesemondó versenyének országos szakaszát, a IV. osztályosok számára szervezett anyanyelvi vetélkedô országos döntôjét, a líceumi tanulók ballada- és mesemondó versenyének országos szakaszát. Az esemény során 160 személy jelenlétére számítanak.

A megnyitó, a szakmai konferencia, a középiskolások versenye, a záróünnepség illetve az eredményhirdetés a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, a kicsik vetélkedôje a Both Péter központban lesz. A részvevôket részben a Bolyai bentlakásában szállásolják el, és az étkeztetésüket is ott oldják meg.

Az elôzetes számítások szerint a rendezvény költségei elérik a 60 millió lejt, de hiába juttatták el a szervezôk az értesítést és egyben a kérést a különbözô szervezetekhez, cégekhez és intézményekhez, Marosvásárhely polgármesterén és a mezôpaniti Theresia tejfeldolgozó magáncégen kívül egyelôre csak elenyészô támogatást helyeztek kilátásba.

Pedig a szálláson és az étkeztetésen túl még sok egyébre szükség van, kitûzôk, tasakok, ajándékok stb. és e téren is hasznos minden felajánlás.

Ha azonban a szükséges pénz nem gyûl össze, Marosvásárhely szégyenben marad. Ezúttal ugyanis nem szép szavakra, hazafias szólamokra van szükség, hanem arra, hogy megyeközpontunk, megyénk anyagilag is hozzájáruljon ahhoz, hogy anyanyelvünk ünnepének a többi erdélyi városhoz hasonló, vagy még annál is különb körülményeket teremtsünk.

Aki úgy érzi, hogy támogatnia kell ezt a rendezvényt, a következô címen jelentheti be azt: Farkas Ernô. A. Cornisa 22/19, tel: 091-917-090.

Március 22-én és 23-án a Népújság újságíró-olvasó találkozót tart Gernyeszegen. Ennek keretében 22-én, pénteken 16 órától a Grand Lion panzióban asztalitenisz-verseny lesz. 23-án, szombaton 9 órától a gernyeszegi iskolában a tanulók helyismereti vetélkedôn vehetnek részt. A párbeszéd a szerkesztôkkel 11 órától kezdôdik a mûvelôdési otthonban.

A programban szerepel még könyvismertetô, humoreszk, sajtófotó-kiállítás is. E rendezvényen ajándékcsomagot sorsolunk ki hûséges olvasóink között, díjazzuk a postásokat és a helyismereti, valamint a sportvetélkedô nyerteseit. Idôközben a kisteremben jogi tanácsadó lesz.

A találkozót a gernyeszegi általános iskola diákjainak rövid mûsora zárja.

Jegyzet

Nem könnyû eldönteni, ki szegény. Van, aki attól érzi magát szegénynek, hogy nem üdülhet ott, ahol szeretne. Másoknak nem futja saját hôközpontra. Ismét mások a tej- és kenyérpénzt is nehezen teremtik elô, és munkanélküli-segélybôl tengetik kilátástalan mindennapjaikat. A minimális szavatolt jövedelemre vonatkozó rendelkezés értelmében, akinek színes televíziója, személygépkocsija van (állapotától és évjáratától függetlenül), az már nem szegény. Legalábbis nem eléggé. Akinek, ne adj isten, még szárnyasa is van az udvaron, az már-már gazdagnak számít.

Ki marad végül is a szegények csoportjában? A fenti szabályt alkalmazva, könnyen kizárhatóak mindazok, akiknek arany ékszerük, fülbevalójuk vagy karikagyûrûjük van. Akinek a szükséges egy pár lábbelijén kívül netán ünneplô cipôje is van, és a misenapi ruháját vasárnap lecseréli egy kevésbé kopottra, az pedig végképp ne számítson a szegény megnevezésre.

Mondják, nem szegény az, ki bír fölöslegeset, és csak az nyomorog, kinek már a legszükségesebb sincs meg. Helyi viszonyainkhoz igazítva ezeket a fogalmakat, Románia lakosságának elég nagy hányada tulajdonképpen nem szegény, és ebben az értelemben nem is nyomorog. Vagyis, ha minden jövedelmét ételre fordítja, bizonyosan nem hal étlen. Úgy fogalmazhatunk, hogy szegény mindenki, aki már nem tudja, mit adhatna el lakásából.

Az más kérdés, hogy nyugdíjasaink minimálbérnél is alacsonyabb nyugdíjaikból már az egyhavi gázszámlát sem tudják törleszteni. Nem csoda, ha a hivatalos adatok szerint az élelmiszer- kereskedôk elmúlt évi forgalma 6%-kal csökkent az elôzô évhez képest, miközben az élelmiszerek ára 35,7%-kal növekedett. Vigasztaljon mindenkit a tudat, ettôl még hivatalosan nem számít szegénynek. Hogy a fiatalok elhagyják az országot, hogy lakótelepeinken nincs meleg víz, mert túl nagyok az adósságok, azt most ne firtassuk. Hamar kiderülne, hogy a minimális szavatolt jövedelemre az eddiginél sokkal többen jogosultak lennének. Erre meg amúgy sincs költségvetési keret.

Aki pedig már tévéjét is eladta, higgye el, nem veszített sokat. Legalább nem kell végignéznie egy focimecset, amelyen a kommentátor csak úgy mellesleg megjegyzi, hogy a hazai bajnokság egyszerû, tét nélküli (!) játszmáján, nyereség esetén a játékosok fejenként 5000 dollár jutalmat vihetnek haza. Ehhez képest a magam kis jövedelmével jogosan szegénynek érezhetem magam, persze nem feledem: minden viszonyítás kérdése.

Öt jóváhagyott megyei protokollum

A PSD-RMDSZ protokollumot monitorizáló bizottság jóváhagyott öt megyei szintû megállapodást, amelyeket az elkövetkezô idôszakban írnak alá, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a bizottság ülése után. Jóváhagyták a két párt Beszterce-Naszód, Temes, Brassó, Szeben és Máramaros megyei szervezeteinek megállapodását. Markó hozzátette, hogy a dokumentumok közül egyeseket már aláírták helyi szinten is. Victor Hrebenciuc, a PSD alelnöke a maga során kijelentette, hogy március 30-ig valamennyi megyében aláírják a megállapodásokat.

Taxisblokád Temesváron

Több mint 700 taxisofôr tiltakozott kedden Temesvár utcáin, teljesen megbénítva a forgalmat a város központjában. A taxisofôrök 12 órakor gyülekeztek a Dan Paltinisan stadionnál, ahonnan gépkocsikkal a Temes megyei Prefektúra felé vonultak. A városközpontban a gépkocsisor teljesen megbénította a közúti forgalmat. A tiltakozók delegációja a prefektussal tárgyalt és átadták neki követeléseik listáját. A taxisofôrök tiltakoznak a taxistörvény tervezete ellen, mely szerint a taxikat sárgára kell festeni és számlázógépet kell beszerelni a gépkocsikba. A taxisok sérelmezik, hogy Bukarestben megalakult a Taxisofôrök Országos Kamarája, amely szerintük megpróbálja országos szinten monopolizálni a taxis tevékenységet.

Kibôvül az ISAF-erôkben való román részvétel

A parlament két háza szerdai együttes ülésen, az államfô kérésére megvitatja az Afganisztánban mûködô román ISAF katonai erôk kibôvítésére vonatkozó kérést. A javaslat újabb 10 vezérkari tiszt kiküldésérôl szól, jelentette be kedden Nicolae Vacaroiu, a Szenátus elnöke. A napirenden szerepel még egyes parlamenti baráti csoportok összetételének módosítása, és néhány új ilyen csoport kialakítása Szaúd-Arábiával, Vietnammal és Bosznia-Hercegovinával. Szó lesz még a forradalmárok jogairól szóló törvény alkalmazására létrehozott parlamenti bizottság összetételének módosításáról is. Az együttes ülés fô pontja a kormány felelôsségvállalása a privatizáció felgyorsításáról szóló törvény kapcsán.

A vasutasok is elégedetlenek

A Vasúti és Távközlési Szakszervezetek Föderációjának (FSCFCC) vezetése április 5-20. között tiltakozásokat szervez, miután a szakszervezeti követelések nem találtak meghallgatásra, jelentette be kedden Ion Gogonea, a föderáció elnöke. A FSCFCC hétfôig nem kapott választ az elnökhöz, a parlamenthez, a kormányhoz, a Pénzügyminisztériumhoz és a Közmunkaügyi Minisztériumhoz, a Szállítás és Lakásügyi Minisztériumhoz, az Igazságügy Minisztériumhoz intézett kéréseire. Gogonea emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság hamarosan napirendre tûzi a szakszervezeti föderáció által a román kormány ellen benyújtott kereset tárgyalását. Ilyen körülmények között a föderáció megalapozottnak és indokoltnak tartja a széleskörû tiltakozó akciót. Az április 5-20. között megrendezendô tiltakozásra az állományban lévô nehéz jármûveket is bevetik, mint ahogyan 1994-1995-ben a CNSLR Fratia is tette.

Újabb behatolás a Gázai övezetbe

Az izraeli hadsereg kedden délelôtt ismét behatolt palesztin autonóm területre, a Gázai övezet északi részén Beit Lahija közelében. Palesztin biztonsági források szerint egy harckocsi, több dzsip és egy gyalogsági alakulat katonái mintegy 600 méterre hatoltak be az autonóm területre. Ugyancsak palesztin biztonsági források cáfolták még az újabb behatolás elôtt az izraeli hadseregnek azt a bejelentését, mely szerint befejezôdött volna az izraeli erôk kivonása a Gázai övezet északi részébôl. Egy biztonsági illetékes az AFP-nek nyilatkozva éppen Beit Lahija, valamint Beit Hanun körzetét említette, mint továbbra is megszállva tartott övezeteket.

Hárommilliós rablás a Heathrow-n

Ismeretlenek elraboltak egy pénzszállító furgont, és hárommillió dollárnyi készpénzzel sikeresen elmenekültek a londoni Heathrow nemzetközi repülôtérrôl kedden. Ez volt a második nagy összegû rablás a repülôtéren az idén, annak ellenére, hogy a Heathrow-n is fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben a tavaly szeptemberi egyesült államokbeli terrorcselekmények óta. A pénz egy dél-afrikai repülôjáraton érkezett Londonba. A két - szemtanúk szerint húszas éveiben járó ázsiai - rabló késsel arra kényszerítette a furgon sofôrjét, hogy hajtson át egy biztonsági kapun. Ott kirabolták az autót, majd egy másik jármûvel elmenekültek. A rendôrséget a sofôr értesítette, akinek az incidens során nem esett baja.

Nyolcméteres cápa az Adrián

Nyolc méter hosszú cápa gabalyodott bele egy horvát halász hálójába az Adrián, Senj helység partjai elôtt. Az ilyen, mintegy tonnányi súlyú cápa felette ritka vendég az Adrián - mutatott rá a hírrel kapcsolatban Ivo Jardas halbiológus. A cápát sikerült hálóstól kiemelni a partra - jelentette a dpa.

Leszakadt a déli sarki jégmezô egy darabja

Levált az Antarktisztról egy több mint 3 ezer négyzetkilométernyi jégdarab. Az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) munkatársai szerint a több ezer kisebb darabra tört jéghegy, amely januárban kezdett elválni az Antarktiszi-félszigetrôl, most a Atlanti- óceán déli részén, a Weddell-tengeren sodródik - írta az AFP. A kutatók szerint a 720 milliárd tonnás jégdarab leválását az egyre fokozódó globális felmelegedés okozta. Az NSIDC adatai szerint harminc éve nem vált le egy tömegben ilyen hatalmas jégdarab. A Larsen B nevet viselô jéghegy 12 ezer éven át fejlôdött a Déli-sark keleti részén.

Óriás cipô Debrecenben

A világ legnagyobb férfi félcipôjét készítette el a debreceni Kovács József cipészmester, a 217-es méretû, több mint 60 kilogramm súlyú lábbelit hétfôn mutatták be a debreceni Aranybika Szálló halljában. Kovács József elmondta: a munkával 43 nap alatt, összesen 345 óra ráfordítással készült el. - A 217-es nagyságú cipô belsô mérete 145 centiméter, külsô mérete 152 centiméter, súlya a kaptafával együtt 65 kilogramm - mondta a mester. Tájékoztatása szerint a cipôhöz 2,45 négyzetméter felsôrész-bôrt, 2,8 négyzetméter bélésbôrt, 2,3 négyzetméter bélésvásznat használt fel, a 4,5 centiméter vastagságú talp 16 kilogrammot nyom. A cipô elkészítéséhez 10 kilogramm ragasztóanyag, 2 kilogramm bognárszeg, 0,2 kg faszeg, 247 darab rézszeg, 87 méter fonal, két doboz cipôkrém és 2 doboz talpfesték kellett.

Az iskola mint közéleti gyakorlóterep

A konfliktuskezelésrôl, az oktatásjogi fórumokról és az iskolai demokrácia kiteljesítésérôl tart elôadást március 22-én, pénteken du. 5 órától dr. Aáry-Tamás Lajos magyarországi oktatási ombudsman. Helyszín: a Bolyai Farkas Elméleti Líceum amfiteátruma. Vitavezetô: Karácsonyi Zsigmond újságíró és Ládai Zoltán tanár. A rendezvényt a XXI. zóna vitapub keretében az RMPSZ és a MADISZ szervezi.

Március elejétôl drágult az ivóvíz

A marosvásárhelyi Aquaserv ÖV beruházási munkálatainak támogatásáért a vízszolgáltató március 7-étôl módosította az ivóvíz- és a csatornázási díjat. A 28 millió eurót érô beruházásoknak három pénzforrása van, az egyik az EU-támogatás, a másik az Aquaserv ÖV saját alapjai, illetve a marosvásárhelyi adófizetôk. Az EU az ISPA-program keretében 21 millió vissza nem térítendô hitellel, az Aquaserv ÖV az idén 12,5 százalékos költség-csökkentéssel járul hozzá a terv kivitelezéséhez, míg a fennmaradt összeget a díjszabásokból kell fedezzék. A versenyhivatal jóváhagyta, hogy ezentúl egy köbméter ivóvízért 11.201, míg a csatornázásért köbméterenként 5338 lejt fizetünk. Átlagban személyenként havonta a vízhasználati díj 43.000-rôl 58.000 lejre változott.

Egyetem egy közösségért

Március 22-én 13 órától a Petru Maior Egyetem aulájában (100-as számú terem) a Petru Maior Egyetem, felsôoktatási intézmény egy közösségért címmel az egyetem jövôjérôl, kilátásairól tartanak kerekasztal-beszélgetést. Részt vesznek a helyhatósá-gok képviselôi, parlamenti képviselôk, szenátorok, megyei gazdasági, kulturális, sport- és oktatási intézményvezetôk.

Vita Zsigmond-emlékmûsor

A Castellum Irodalmi Estek negyedik rendezvényére, a Vita Zsigmond-emlékmûsorra március 22-én, pénteken kerül sor a Deus Providebit ház nagytermében 18 órai kezdettel. Az elôadók dr. Kötô József és Józsa Miklós, a szemelvényeket Kilyén Ilka színmûvésznô tolmácsolja, a mûsorvezetô ezúttal is Csép Sándor. Az est folyamán Adamovits Sándor, Gyôrfi Dénes és Nagy Pál kerekasztal-beszélgetés során idézik fel "Erdély Szent Öregjének" pályafutását és munkásságát, valamint Schnedarek Ervin Vita Zsigmond életút- filmjébôl mutat be részleteket. Riporter Vajda György.

Áramszünet

Március 21-én, csütörtökön 8-18 óra között a hálózat karbantartási munkálatai miatt szünetel az áramszolgáltatás Kakasdon (az egész faluban).

Beszámoló az Országos Biokultúra- találkozóról

A marosvásárhelyi Biokertész Csoport szokásos heti összejövetelén, március 21-én, csütörtökön délután 5 órától a Fókusz Ökó Központ Liliom utca 22. szám alatti termében az érdeklôdôk beszámolót hallgathatnak meg a Szegeden megtartott X. Országos biokultúra-találkozóról.

Nem lesz víz

Az Aquaserv ÖV értesíti a fogyasztókat, hogy hálózatjavítási munkálatok miatt ma 9-15 óra között a következô marosvásárhelyi utcákban nem lesz ivóvíz: Segesvári út, Erdély, Pandúrok, Bánság, Sellemberk, Hátszeg, Kovászna, Vrancea, Zsidó Vértanúk, Tolerancia, Csernavoda, Magurei és Páring.

Elôadás gombákról

Az Örökmozgó klubdélután keretében ma 18 órai kezdettel Haraszti Richárd a gombákról, gombagyûjtésrôl, felhasználásukról és a lelôhelyekrôl tart elôadást a Fókusz Ökó Központ Liliom utca 22. szám alatti székházában. A rendezvényt az Örökmozgó Turista Egyesület szervezi.

Jogi tanácsadó

Szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os iroda - ma 15 órától jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési számlájukat, s azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amellyel a szakemberhez fordulnak.

Junior playback show

Gyerekek számára rendkívüli szórakoztató elôadást szervez a Mammouth Stage Kft. és a Tamacisza társulat. Könnyûzenei sztárkedvenceiket utánozhatják azok a 3 és 14 év közötti gyermekek, akik úgy érzik, azonosulni tudnak egy pop, rock, disco, hause, country, vagy bármely könnyûzenei irányzat magyar vagy nemzetközi sztárjával. Egy dalt kell kiválasztani és ennek CD- jével, vagy kazettájával lehet jelentkezni az elôválogatáson, amelyet március 23-án, szombaton 14 órától tartanak az Építészeti Líceum dísztermében. A kiválasztott sztárjelöltek április 20-án mutatkozhatnak be a Nemzeti Színház színpadán egy show-mûsorban, ahol értékes díjakat is nyerhetnek. Érdeklôdni a 257-870-es, a 092-548-879-es és a 214-897-es telefonszámokon.

Gazdag színházi kínálat

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ma este 7 órától Molière A hecc (Monsieur de Pourceaugnac) címû vígjátékát mutatja be. Pénteken este 7 órától Spiró György Csirkefej c. darabját láthatja a közönség, míg 23- án, szombaton este 7 órától Josep M. Benet i Jornet Színésznôk címû elôadására lehet jegyet váltani.

Rómeó(k) és Júliá(k) meg Liliomfi

Március 21-én, csütörtökön este 7 órától a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió-termében a Rómeó(k) és Júliá(k) címû színdarabot játsszák. Március 26-án, kedden este 7 órától a Liliomfit adja elô az egyetem Szentgyörgyi István tagozata.

Szovátára LÁSZLÓ MARGITNAK kívánunk sok boldog születésnapot nagyon sok szeretettel. Leányai, Éva és Kati, vejei, Luci és Tom, valamint unokája, Bebe. (v.)

SZUPEROLCSÓN, garanciával minôségi számítógépek eladók. Tel. 094-843-920, 168- 873. (36061)

ELADÓ 500 kg jó minôségû köles Backamadarason. Tel. 333-333, belsô 110A. (1)

ELADÓK különbözô videorekorderek. Tel. 094-814- 960. (36123)

ELADÓ jó állapotban levô automata mosógép. Tel. 132-980. (36835)

ELADÓ 56 ár szántóföld Kakasdon (Valureni). Tel. 131-804. (36825)

ELADÓ felújított forgózsámolyos öt tonnás utánfutó és VW mikrobusz alkatrészek, talon. Tel. 322-095. (2)

SÜRGÔSEN eladó Vaillant kazán elônyös áron. Tel. 258-859. (36842)

ELADÓ Accu-Chek Easy márkájú vércukorszintmérô. Tel. 167-431. (36414)

ELADÓK tulipánfa csemeték. Tel. 137-481. (36414)

ELADÓ jó karban levô Albalux mosógép, centrifuga, kétajtós emeletes szekrény, könyvszekrény. Tel. 161-913. (36852)

ELADÓ bor a cotesti-i borvidékrôl. Tel. 121-609. (36875)

ELADÓ kombi Trabant 601/S. Tel. 166-197. (36876)

VESZEK 1/12-es PVC ládákat és 1/1-es üvegeket. Tel. 250-079. (36878)

ELADÓ sürgôsen Yamaha PSR 73 szintetizátor, erôsítô, keverôasztal és 120 W-os hangfal. Tel. 258-727. (36880)

ELADÓ 2002. márciusi új Dacia Papuc (4X4). Tel. 090-065- 492. (36879)

ELADÓ közélelmezési kioszk, koncesszióba vett terület. Tel. 164-401. (36836)

ELADÓ 1985-ös kiadású, zöld, jó állapotban levô 1310-es Dacia. Tel. 144-240, mobil: 090-205-232. (36841)

VESZEK 180-320 kg közötti bikaborjakat, korlátlan számban. Tel. 127-869, 092-980-525,092-140-091. (36746)

ELADÓ motoros tricikli mozgáskorlátozottnak. Tel. 132- 073. (36771)

A BIROTECH KFT elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztos&iacu