Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Március tizenötödike a világ minden magyarja számára a szabadság, egyenlôség, testvériség ünnepe. Bárhol is éljünk a földkerekségen, ezen a napon egymásra gondolunk, és tisztelettel adózunk eleink 1848-as szabadságharcának. Olyan ünnepnap ez, amely összeköt minket, magyarokat egymással, ugyanakkor másoktól sem választ el, mert a márciusi ifjak nemcsak nekünk, hanem minden nemzetnek szabadságot, egyenlôséget, testvériséget akartak.

Nem a bezárkózásnak, hanem a kéznyújtásnak, a különbözô népek és nemzetek egyenjogú együttélésének üzenetét hordozza ez az évforduló, ezt üzenjük ezen a napon mi, romániai magyarok is évrôl évre mindenkinek. A hajdani történelmi ellentétek csak úgy oldhatók fel, ha kölcsönösen tiszteljük egymás hagyományait, ünnepeit és szimbólumait is, akár kisebbségben vagyunk, akár többségben.

A román kormány néhány nappal ezelôtt kormányhatározattal mondta ki, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek saját rendezvényeiken joguk van használni az illetô közösség szimbólumait.

Üdvözöljük ezt a határozatot, mert megerôsíti a gyakorlatot, amely 1989 után Romániában kialakult.

A mi magyar közösségünk hagyományos szimbólumai: a piros-fehér-zöld lobogó és a magyar himnusz.

Ünnepeljük március tizenötödikét az idén is ugyanúgy, ugyanolyan méltósággal, mint az elmúlt években. Legyen jelen közöttünk ugyanúgy, mint eddig, a piros-fehér-zöld lobogó, és hangozzék el magyar himnuszunk.

Emlékezzünk a szabadság, egyenlôség és testvériség hirdetôire, Petôfi Sándorra és társaira, a márciusi ifjakra!

Markó Béla, az RMDSZ elnöke

Tegnaptól a megyei Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatalban (régi helyén, a Kogalniceanu utcában) üzembe helyezték az új útlevél kiállításához szükséges berendezéseket, négy nagy teljesítményû számítógépet, 2 nyomtatót, egy digitális fényképezôgépet és egy fóliázót, melyeknek összértéke 1,5 milliárd lej.

Tegnap hetven személy kérését fogadták el, akik körülbelül 20 nap múlva vehetik kézhez az új típusú útlevelet, amelynek ára 827 ezer lej, amibôl 315 ezer lej konzulátusi díj és 512 ezer lej a könyvecske.

Naponta 8.30-13 óra között, csütörtökön délután is, 14-19 óra között van ügyfélfogadás. Tegnap kivételesen, mivel elsô nap volt, sorszámot adtak azoknak a várakozóknak, akik nem kerültek sorra, és akiket ma eszerint fogadnak. Viszont a sorszámosztás nem válik gyakorlattá. A fotókat helyben készítik el. A megye összes többi városában mûködô lakosság- nyilvántartó hivatalban is a közeljövôben digitális fényképezôgépet és számítógépeket szerelnek fel, hogy az itt lakóknak ne kelljen Marosvásárhelyre utazniuk - nyilatkozta lapunknak Ioan Meghesan ezredes, az Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal fônöke.

Tegnap a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. A diákok nagy része el sem ment az iskolába, ha pedig mégis megtörtént, hogy nem tudtak a tiltakozásról, az oktatók felügyeltek rájuk, de nem tanítottak.

Az okok, amiért a szakszervezetek kirobbantották a munkakonfliktust, ismertek, már jó pár éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerzôdés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, elôzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett, ami nettó 450.000 lejes jövedelem-növekedést jelentett volna a pedagógusoknak, 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ez a jövedelem- növelés egy kezdô tanár kb. 2,2 millió lejes alapbére esetében elég nagy veszteség. Amit követett, a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentôs megnyirbálása.

Az alacsony bérezésû oktatóknak ez az utolsó cseppet jelentette a pohárban. Bár az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés a fôvárosban -, úgy látszik, senkinek nem szívügye egyszer és mindenkorra rendezni az oktatásbeliek ügyét. Az egymás után következô kormányok mindenike a reformok szükségességét hangoztatja, ám mindebbôl a tanárok nem sokat nyernek, tapasztalnak. És továbbra is az állami költségvetés egyik legrosszabbul fizetett kategóriája maradtak. Akkor pedig nem kell csodálkozni azon, hogy a frissen végzett fiataloknak esze ágában sincs elmenni tanárkodni, sôt, a jelenleg oktatásban dolgozók egy része munkahelyet cserél.

A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében.

Hogy alkalmatlan, az biztos, hiszen az újabb munkakonfliktus kirobbanására a lehetô legrosszabbkor került sor. A diákoknak alig 3 hónapjuk maradt a kisérettségiig illetve az érettségi vizsgáig. Világos, hogy ha a tanügyiek kitartanak követeléseik mellett és betartják fenyegetéseiket, akár az iskolai évet is befagyaszthatják. Ez pedig a tanulók, szülôk és pedagógusok többévi munkáját, fáradságát döntené romba, beláthatatlan következményekkel járna.

Hogy az oktatók bölcsességére apellál a miniszter? Igen, akárcsak elôdei, mindig abban bízott, hogy nagy felelôsségérzettel rendelkezô, birkatürelmû emberek dolgoznak a tanügyben. Ez eddig bevált. Ám felelôsségérzete mindenkinek kellene legyen, beleértve a hatalmon levôket is. Csak reménykedhetünk, hogy a szembenálló felek megtalálják a mindenki számára kielégítô megoldást, és a tanév problémamentesen fejezôdik be.

Alkotmánymódosítás

Cozmin Gusa, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) fôtitkára hétfôn kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás során mindeképpen vita tárgyává teszik az államfô megválasztásának módját, errôl pedig a parlamenti pártok döntenek a tárgyalások során.

A PSD fôtitkára nem kívánta kommentálni Ion Iliescu államfô elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseit, azonban elmondta, hogy a PSD e tekintetben két változatot javasol majd: az államfôt a lakosság válassza, mint eddig, hatásköre pedig módosuljon, a második változat értelmében pedig az elnököt a parlament válassza.

"A kérdést mindeképpen megvitatjuk, döntés pedig a politikai tárgyalások nyomán születik", mondta Cozmin Gusa.

Az RMDSZ azon javaslatával kapcsolatban, hogy az alaptörvény szövegébôl töröljék a "nemzetállam" kifejezést, a kormánypárt fôtitkára úgy vélekedett, hogy az "nem helyénvaló". "Vitatkozhatunk a nemzetállamiságról, de nem a jelenlegi körülmények között és remélem, hogy az RMDSZ magyarázattal szolgál e javaslat kapcsán", fogalmazott Cozmin Gusa.

Ion Iliescu elnök az Antena 1 televízió egyik mûsorában kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás során nem kerül szóba az államfô megválasztásának módozata.

Iliescu szerint a PSD alkotmánymódosító tervezete nem érinti az elnökválasztás kérdését. MEDIAFAX

Visegrádi zavarok

Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök határozott kijelentése szerint a Benes-dekrétumok hatályának megszüntetése "szóba se jöhet". Ilyen elvárást Szlovákiával szemben egyetlen európai szervezet se támaszt és a dekrétumok hatálytalanítása sem Szlovákia, sem Csehország EU-tagságának nem lehet a feltétele.

A szlovák kormányfô és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a pozsonyi közszolgálati televízió rendszeres vasárnapi vitamûsorának vendégeként fejtette ki véleményét a kérdésrôl és annak vonzatairól, így a visegrádi országok együttmûködésében beállt zavarról is. Ami történt, az a magyarországi választások után elcsendesedik - vélekedett Dzurinda, aki szerint szó sincs arról, hogy a visegrádi együttmûködés megszakadt volna. A keszthelyi csúcstalálkozóról való távolmaradását a maga azzal indokolta, hogy "ezzel a politikai gesztussal" akarta jelét adni nemtetszésének, mert Orbán Viktor felvetette a Benes- dekrétumok kérdését. Bugár a mûsorban többször emlékeztetett arra, hogy Orbán kérdésre válaszolva érintette a dekrétumok ügyét.

Csupán annyi történt, hogy homokszem került a gépezetbe, ezért "megcsikordult a kerék, de tárgyalással minden tisztázható" - vélekedett a szlovák kormányfô és jelezte: csütörtökön Barcelonában nyilván találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és ha nem is hivatalosan, valamilyen eszmecserének biztosan szerét ejtik. Jóllehet kettejük között a Benes- dekrétumokról korábban nem esett szó, most majd "biztosan elmondom, mit gondolok errôl" - így Dzurinda, aki egy további V4-es fórumról, a Benelux-államok és a visegrádi országok kormányfôinek májusban esedékes pozsonyi találkozójáról is szólt.

A szlovák kormányfô nem tagadta: érdekei szerint ezek után az Európa Parlamentben jómaga is készségesen válaszol a dekrétumokkal kapcsolatos kérdésekre. "Szívesen kínálom fel a mi érveinket, a mi álláspontunkat. Szélesebb összefüggésekben kívánok majd szólni a kérdésrôl, arról, hogyan élünk együtt Szlovákiában, milyen pozítív lépéseket tettünk a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztésében" - mondta Dzurinda.

A televízió mûsorvezetôje utalt arra, hogy Szlovákiában aggodalmakat váltott ki, vajon a kérdés felvetése után a dekrétumok hasznát élvezô szlovákoknak nem kell-e számolniuk azzal, hogy a magyarok kártérítési igényekkel lépnek fel, minek következtében majd ôket, szlovákokat érheti vagyoni sérelem.

Ha Szlovákiában valóban az okozza a legnagyobb gondot, hogy kárpótolhatják azokat az állampolgárokat, akiknek vagyonát csakis és kizárólag a magyar nemzetiségük miatt kobozták el, akkor Szlovákiában valóban komoly a helyzet, legalábbis abban a tekintetben, hogy ezek szerint a polgárokra "nem azonos törvények vonatkoznak, tehát a kárpótlás folyamatából a nemzetisége alapján zárhatnak ki valakit" - fogalmazott Bugár.

A mûsor vezetôje megkérdezte az MKP elnökét, vajon az ôsszel esedékes szlovákiai választásokat követô kormányalakítás során az MKP - ahogy ezt a jelen kormány magalakulásakor tette - kész-e ismét elkötelezni magát arra, hogy nem nyitja meg a Benes- dekrétumok kérdését. Bugár válasza szerint, ha az MKP-t ismét kormányzati részvételre szólítják fel, akkor természetesen tárgyalni fog, de ez semmiképp se jelenti azt, hogy akkor is részt vállal a kormányzásban, ha a kormány programjában és a koalíciós szerzôdésben az MKP bizonyos céljai nem kapnak helyet.

Magyar és a szlovák igazolvány

(MTI) A magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke úgy látja, hogy Pozsony közömbös magatartást tanúsít a határon túli szlovákok iránt.

A pozsonyi Új Szó címû lapnak nyilatkozó Fuzik János a magyar kedvezménytörvényt és a határon túli szlovákok jogállásáról rendelkezô - évek óta hatályos - pozsonyi jogszabályt összehasonlítva "lényeges különbségekrôl" beszélt. Egyebek között arról, hogy a szlovák igazolvány iránt eddig sokkal kevesebben érdeklôdtek, mint a magyarigazolvány iránt, jóllehet az utóbbi kiadása még csak néhány hete kezdôdött. Fuzik ismeretei szerint az 1997 óta beszerezhetô szlovák igazolványt a külföldön élô szlovákok közül csak közel nyolcezren váltották ki. A Romániában és a Vajdaságban élô szlovákok közül megközelítôleg két- két ezer, az ukrajnaiak közül mintegy másfélezer szlovák kért ilyen igazolványt, a Magyarországon élô, mintegy százezer fôre becsült szlovákok közül pedig csak hatvan személy tartotta fontosnak, hogy megszerezze ezt az okmányt. (Szlovákiában eddig 23 ezren folyamodtak magyarigazolványért - a tud. megj.)

A szlovák igazolvány iránti szerény érdeklôdés vélhetô okai Fuzik szerint talán a magyarországi szlovákok identitástudatában keresendôk, mert hogy az korántsem olyan erôs, mint a romániai szlovákoké. Sajnálatosnak nevezte, hogy a pozsonyi közéletben "nem találnak visszhangra" a határon túli szlovákokkal kapcsolatos kérdések. Ez "nem jelenik meg a köztudatban, nincs iránta érdeklôdés. A szlovák társadalom közömbös. Minden bizonnyal megvannak a maga gondjai" - fogalmazott a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke az Új Szónak adott interjújában.

Sikertelenül végzôdött a spanyol védelmi minisztérium azon hadgyakorlata, amelyben a szeptember 11-ihez hasonló terrortámadás esetére próbálták ki Madrid védelmét 50 nappal a New York-i események után - közölte értesülését hétfôn az El País anélkül, hogy megjelölte volna forrásait.

A hadgyakorlatban egy feltételezett áruszállító repülôgépet térítettek el a feltételezett terroristák, és feltételezett céljuk az volt, hogy a gépet Madrid központja felett robbantsák fel. Az eseményrôl azonnal értesítették a Torrejón de Ardozban található támaszpontot, mondván, hogy egy repülôgép eltért az elôírt útjától, és nem engedelmeskedik a légiirányító parancsainak. Ott két F-18-as vadászrepülô már készenlétben állt. Az F-18-as gépek repülési sebessége óránként 2000 kilométer, vagyis a duplája annak, aminek elérésére a szeptember 11-én használt Boeing 757-esek képesek. Csakhogy a madridi Barajas repülôtér csupán 14 kilométerre van a város központjától, ami egyperces utat jelent. Mire a vadászrepülôk odaértek, a szimulációs gyakorlatban az állítólagos terroristák már felrobbantották az eltérített repülôgépet.

Az El País hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat szervezôi elôre tudták, hogy az sikertelenül fog végzôdni. A légvédelem ugyanis külsô támadások esetére van felkészülve, és tehetetlenül áll olyan esetek elôtt, amikor a feltételezett támadók egy, az ország területén található repülôtérrôl indulnának, és akciójuk célpontja egy közeli város lenne. Ilyen támadás ellen csak akkor lehetne védekezni, ha a légierô állandóan az érintett városok légterében portyázna, ahogy ezt a Pentagon szeptember 11. után tette New York és Washington felett. Ez viszont rendkívül magas költségkihatása miatt kivitelezhetetlen, hiszen néhány hét alatt felemésztené az egész évre szóló spanyol védelmi költségvetést. Az ilyen esetekre az egyetlen védekezés az lehetne, ha légvédelmi rakétákat állítanának fel, erre azonban eddig nem került sor, és csak súlyos válság vagy azonnali támadás veszélye esetén kerülhetne.

Az sem világos, hogy mit tehetne egy vadászrepülôgép abban az esetben, ha sikerülne neki elérni az eltérített gépet, és az nem válaszolna a parancsokra. Az érvényben lévô szabályzat szerint ugyanis csak akkor lehet megtámadni egy feltételezett ellenséges repülôgépet, ha az ellenséges hadmûveletet hajt végre, tehát például bombát vagy ejtôernyôsöket dob le. "Márpedig adott esetben ki lenne képes arról megbizonyosodni, hogy egy eltérített repülôgép pilótája arra készül, hogy felrobbantsa a gépet?" - tette fel a kérdést az El País. A lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a spanyol repülôterekre felügyelô hatóság 60 millió euró befektetésére készül, hogy decembertôl minden utas minden feladott csomagját átvizsgálhassák. Jelenleg a csomagoknak csak 10 százalékát ellenôrzik.

Március 18-26. között kerül sor az országos népszámlálásra. Az akció jelentôségének, fontosságának megfelelôen készülnek erre mind országos, mind megyei szinten. A Megyei Statisztikai Hivatal a népszámlálás legfontosabb "csomópontja". Ez a tevékenység megyei koordinátora, innen indulnak a biztosok, ide jönnek be az adatok összesítés végett.

Maros megyében megtörténtek az elôkészületek. Sikerült elôteremteni a szükséges pénzforrásokat is. Miután megalakult a megyei bizottság, létrehozták a kerületeket/körzeteket, kijelölték a népszámlálási biztosokat (recenzorokat), a hivatal februárban felkészítôket tartott Marosvásárhelyen és vidéken a népszámlálást végzô recenzoroknak.

Matei Ioant, a Megyei Statisztikai Hivatal igazgatóját kérdeztük: Hogyan állnak a népszámlálás elôkészületeivel?

- Mindent elôkészítettünk ahhoz, hogy a törvényes elôírásoknak megfelelôen, a legnagyobb rendben és hatékonysággal eleget tehessünk a feladatainknak.

Március 18-án reggel nyolc órakor kezdjük a népszámlálást.

- A megyét körzetekre, szektorokra és szekciókra osztották fel.

- 18 körzet mûködik majd a megyében, emellett 468 szekció és 2.507 szektor lesz, ezek szerint osztottuk el a népszámlálást végzôknek a körzeteit.

- A népszámlálást úgynevezett recenzorok, magyarul népszámlálási biztosok végzik.

- A 18 körzetben ugyanannyi kerületi fôrecenzor van, Marosvásárhelyen, a municípiumokban és váro- sokban. A kiválasztott 553 fôrecenzor feladata a népszámlálási biztosok tevékenységének az összehangolása. Ezek mellett megyeszinten 50 ezer népszámláló végzi majd a tulajdonképpeni lakossági összeírást.

- A népszámlálási biztosok amolyan elôzetes látogatásokat tesznek a számukra kijelölt körzetekben. Mi ennek a célja, és mikor kerítenek sort ezekre?

- Március 14. és 17. között valóban végigjárják a körzeteiket a népszámlálási biztosok, hogy felkészítsék a lakosságot a 18-ától kezdôdô népszámlálásra.

- Mire kell az állampolgároknak odafigyelniük?

- Legyenek figyelmesek, ne engedjenek be szélhámosokat a házaikba. A recenzoroknak igazolvánnyal és kitûzôvel kell igazolniuk magukat. Mind a kitûzôn, mind az igazolványon szerepel, népszámlálás és lakásösszeírás 2002. Az igazolványon szerepelnie kell az igazolvány számának, a recenzor nevének, annak, hogy a 2001. évi 680. számú kormányhatározat értelmében joga van az adatok összeírására. Az igazolványon az illetô személyi igazolványának a száma is szerepel. Bárkinek jogában áll az összeíró személyi igazolványát is ellenôrizni.

Nagyon fontos, hogy az adatok kitöltésére is odafigyeljenek. A recenzorok kötelessége az illetô személy elôtt, olvasható betûkkel, rövidítések és radírozások, javítások nélkül kizárólag kék vagy fekete golyóstollal kitölteni az adatokat. Az esetleges javításokra csak piros golyóstollat szabad használni. A tévedések, elírások, hibák elkerülése végett az állampolgárok, mielôtt aláírnák a kitöltött ûrlapot, figyelmesen olvassák el a beírt adatokat.

- Elég nagy adathalmazt tartalmaznak a nyomtatványok, kezdve a személyi adatoktól, a lakásra, gazdaságra vonatkozó adatokig.

- Éppen a bonyodalmak elkerülése végett, illetve idôspórlás okán, jó lenne, ha a polgárok elôkészítenének bizonyos dolgokat. Hogy csak egy-kettôt említsek, például a lakásokra vonatkozóan: a szobák száma és felülete négyzetméterben. A személyi adatok során külön fel kell tüntetni a végzettséget, profilt, szakmát és a jelenlegi tevékenységi formát, a munkahely pontos megnevezését, tulajdonformáját és egyebeket.

- Hogyan osztályozzák, rendszerezik a begyûjtött adatokat?

- A hivatalban már mûködik a mûszaki osztály. Megvannak a számítógépek, a szükséges számú mûszaki személyzet, akik gyorsan, pontosan feldolgozzák és rendszerezik a beérkezô adatokat. Ezzel nem lesz probléma, hiszen komoly tapasztalattal rendelkezünk. A Megyei Statisztikai Hivatal összegezte a helyhatósági és a parlamenti választások eredményeit is.

- Ha a népszámlálás idején a polgárok rendellenességet észlelnek, kihez fordulhatnak panasszal?

- A megyei vagy a helyi népszámlálási bizottságokhoz. A megyei bizottság a statisztikai hivatalban lesz, a Bolyai utca 18. szám alatt, a helyi bizottságok pedig a municípiumi, városi, községi polgármesteri hivatalokban. Minden rendellenességgel, észrevétellel, panasszal ezekhez kell fordulni.

Március 18-án elkezdôdik Maros megyében is a népszámlálás. A legutóbbi számbavétel óta többször is bebizonyosodott, hogy a romániai magyarság szempontjából nem mellékes a népességi statisztika. Sajátos kisebbségi helyzetünk jelentôs töltetet ad a számoknak, hiszen ezek akár mutatói is lehetnek nemzeti közösségünk társadalmi és politikai súlyának a térségben. Éppen ezért felhívjuk nemzeti közösségünk tagjait, hogy az elôbbiekben megfogalmazottak szerinti fontosságot tulajdonítsanak a népszámlálásnak, és figyeljenek arra, hogy a népszámlálási íveken pontosan és hiánytalanul legyenek kitöltve a nemzetiségre, nyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó rovatok.

Az utóbbi években végzett részleges demográfiai kutatások nem túlságosan biztatóak, éppen ezért rendkívül fontos, hogy ezúttal mindenki öntudatosan és nemzeti közösségünk iránti felelôsséggel a népszámlálóbiztos elôtt is vállalja fel magyar identitását és ennek megfelelôen nyilatkozzon a népszámlálási ûrlapon.

Bízunk a Maros megyei magyarság polgári és politikai józanságában. Bízunk abban, hogy kulturális, polgári és politikai jelentôségünket a 2002-es népszámlálás adataival is képesek leszünk alátámasztani. Bízunk abban, hogy nemzetiségi, nyelvi és vallási összetartozásunk kinyilatkoztatása továbbra is történelemformáló értéknek számít.

Köszönettel és tisztelettel,

dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke

Az Itthon, fiatalon mozgalom kiemelt fontosságúnak tekinti a 2002. évi népszámlálást, mely meghatározó a romániai magyarság számára az elkövetkezô évtizedben. A népszámlálási adatok nem pusztán számok, hiszen ezek nagysága feltétele lehet bizonyos kisebbségi jogok gyakorlásának.

Az Itthon, fiatalon mozgalom szerepet kíván vállalni az RMDSZ által kezdeményezett tájékoztatási folyamatban, ugyanakkor igény szerint képviselôket küld a népszámlálás teljes idôszakára a megyei, municípiumi, városi és községi szintû bizottságokba.

A Mozgalom megalakulása óta elsôrendû célkitûzéseként jelölte meg a szórvány felkarolását. Ennek érdekében a népszámlálást népszerûsítô tevékenységeink központjában a szórvány szerepel, hiszen ezek a vidékek kiemelt fontosságúak a romániai magyar közösség szempontjából.

Az Itthon, fiatalon mozgalom elnöksége

Szovátafürdô, 2002. március 9.

- A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) megalakulását kezdeményezô elsô szovátai tanácskozás után olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez az ifjúsági szervezôdés tulajdonképpen a Markó Béla politikájának ellentmondó Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ellen, ennek feladatait felvállalva jött létre.

- A MIÉRT nem valaki ellenében, hanem valakiért jött létre. Az RMDSZ programjáért, a romániai magyarság érdekképviseletéért és érdekvédelméért kíván dolgozni ez a szervezet. Az alakuló ülésen valóban azok az ifjúsági szervezetek voltak jelen, amelyek vállalják a közéleti cselekvést, a politikai és érdekvédelmi munkát. Amint a szovátai tanácskozás megnyitóján is hangsúlyoztam, az RMDSZ-nek szüksége van arra, hogy a fiatal nemzedékkel szervezett kapcsolatot tartson. Természetesen vannak fiatalok az RMDSZ területei szervezeteiben, a parlamenti frakcióban, de itt mindenekelôtt szervezett együttmûködésrôl van szó bizonyos célok érdekében. megalapítói eleve úgy képzelték el ezt a szervezetet, hogy nyitott legyen. Az alapszabályzata és a programja által is szeretnénk megakadályozni, hogy megtörténjék az, ami az elmúlt években történt, hogy létrejött egy ilyen átfogó szervezet és aztán bezárult, s a fiatal generációnak csak egy részét képviselte. A MIÉRT-ben minden olyan szervezetnek helyet kell kapnia, amely a közös érdekvédelmi programunk alapján szeretne cselekedni. Nyilvánvalóan vannak olyan ifjúsági szervezetek, amelyek eleve nem tartják feladatuknak ilyen jellegû munkát végezni. Például van olyan egyházi szervezet, amely csak a fiatal nemzedék hitéletével foglalkozik, nem akar átfogóbb jellegû munkát felvállalni, de lehetnek más, hasonló megfontolású szervezetek. Azt az ellentétet, amelyre a kérdés is utal, nem az ifjúsági szervezetek és RMDSZ közöttinek, hanem az ifjúsági szervezetek egymás közötti vitájának látom. Persze van olyan ifjúsági szervezet is, amely nem ért egyet az RMDSZ politikájával és ezért nem tud együttmûködni az RMDSZ-szel, de én ezt az egyet nem értést egyelôre csak az ellenkezésben láttam és nem más alternatívák felmutatásában. A MIÉRT konkrét közös cselekvést is jelent. Már tárgyaltunk is egy rendkívül fontos közös akcióról, ami a népszámlálás ügyén körvonalazódik. Természetesen, ezenkívül több más ehhez hasonló nagyon fontos gyakorlati feladatot szeretnénk közösen véghez vinni.

- Többen a MIÉRT alakuló ülésén azt is megfogalmazták, hogy valamiféle ûr keletkezett a romániai magyar fiatalok közképviseletében. Úgy tartja az elnök, hogy az eddigi ifjúsági szervezeteknek, szervezôdéseknek nem sikerült eredményesen betölteniük azt a szerepet, amit felvállaltak?

- A MIÉRT nemcsak betölt egy ûrt, hanem nagyon fontos kapcsolatrendszert fogunk általuk kiépíteni, amely eddig nem mûködött. Úgy, ahogy azok, akik az RMDSZ-ben dolgoznak, vállalják az RMDSZ programját, ezek az ifjúsági szervezetek is vállalták, hogy az RMDSZ- szel együtt dolgoznak egy közös program érvényesítéséért. Ez eddig nem így történt. Nekünk politikai szempontok szerint szükségünk van arra, hogy a fiatalok mellettünk álljanak, s akár a politikai utánpótlás is kikerüljön ebbôl a mozgalomból.

- Olyan vélemények is elhangzottak már, hogy az RMDSZ eddig elhanyagolta az ifjúságot. Miért pont most vált szükségessé a MIÉRT létrehozása?

- Jobb késôbb, mint soha. Arról nem volt szó, hogy elhanyagoltuk az ifjúságot, hiszen annak idején a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) is ilyen szándékkal jött létre. Ez tulajdonképpen az elsô idôszakban jól mûködött, majd bezárult és nem tudta magába ölelni az ifjúsági mozgalmak sokszínûségét. Politikai vélemények szempontjából egyfajta platformmá alakult át. Az állandóan ellenvéleményt megfogalmazó, minket szidó MIT állásfoglalása nem vezethet eredményre. Itt és most nem a MIT-rôl, hanem a MIÉRT- rôl beszélünk, így tehát azt gondolom, hogy nem kell minden ifjúsági mozgalomnak, szervezetnek egyetértenie az RMDSZ-szel, sôt nem kell mindenkinek politikai munkát vállalnia. Ez az elsô alkalom, amikor az ifjúsági mozgalmak elkötelezetten, közvetlenül, vállalják a programjukban is azt, hogy az RMDSZ-el együtt dolgoznak bizonyos célok megvalósításáért.

Szovátára minden megyébôl, Erdély minden régiójából eljöttek ifjúsági szervezetek képviselôi, akik politikai, érdekvédelmi munkát akarnak vállalni. Velünk együtt, és ez mindennél fontosabb, hiszen sok még a teendônk, fontos feladataink vannak és minél több embernek kell azon dolgozni, hogy az erdélyi magyarság jövôjét építsük.

Tegnap a megye tanintézeteiben reggel 8 óra és déli 1 óra között szünetelt az oktatás. A tanügyiek azért döntöttek általános sztrájk mellett, mert a kormány elzárkózott követeléseik teljesítésétôl. Mint ismeretes, a pedagógusok 50 százalékos béremelést, méltányos közalkalmazotti bértörvényt, élelmiszerjegyeket és a vidéki pedagógusoknak járó pótlékot követeltek, ám ezzel ellentétben a kormány csupán 5 százalékos béremelést ígért.

A sztrájk körülményeirôl a két tanügyi szakszervezeti tömb elnöke nyilatkozott lapunknak.

Cornel Crucean: - A Maros Megyei Közoktatási Szakszervezet több mint 2000 tagja - óvónôk, tanítónôk és tanárok - vett részt a sztrájkban, a szakszervezeti tagok korrektül betartották az egyezséget, nem volt sztrájktörô. A pedagógusokkal való szolidaritás jeléül a diákok nagy része nem jelent meg a tanintézményekben.

Ioan Sacarea: - A sztrájk nézeteltérések nélkül zajlott, a Spiru Haret Szakszervezet több mint 5000 tagja szüntette be a munkát. Számításaink szerint Maros megye 10.100 pedagógusának nyolcvan százaléka kapcsolódott be a tiltakozási akcióba. Azokban az iskolákban, ahol a gyerekek jelen voltak, felügyeletükrôl gondoskodtak. E héten kielemezzük a sztrájk eredményeit és a hét végén a Tanügyi Szakszervezeti Szövetség küldöttsége a fôvárosba utazik, ahol ismét megfogalmazza és megpróbálja érvényesíteni követeléseit.

Az ötlet bevált, szombaton és vasárnap nagyon sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem mûhelytitkaira. A magyar tagozat bemutatkozásán állni is alig lehetett a Stúdió Színházban, annyi volt az érdeklôdô, köztük jócskán középiskolások is, a színmûvészeti, színházrendezôi, színháztudományi szak potenciális jelöltjei. Ez is volt a folytatandó kezdeményezés legfôbb célja: kedvteremtés e manapság gondhalmazzal küszködô, szép pálya iránt, tudatosítani a pályaválasztás elôtt álló tehetséges fiatalokban és szüleikben, hogy az ötvenhat éves, tekintélyes tanintézet kapui nemcsak ilyen alkalmakkor vannak tárva, hanem hosszú távon is, folyamatosan számítanak rájuk a jól felkészült színészpedagógusok és más szakos tanártársaik, utóbb pedig persze a színtársulatok.

A tájékozódást Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnô ismertetôje és információgazdag szórólapok segítették, sôt az egyetem épületét, tantermeit, próbahelyiségeit is bejárhatták a kíváncsiak, akik a jelen levô oktatókat, diákokat is kérdezhették, az intézetben folyó sokrétû, eredményes képzést azonban legszemléletesebben a II. és III. éves színészhallgatók elôadása illusztrálta. Megszokhattuk, a végzôsök adottságait, felkészültségét a Stúdió Színházban bemutatott vizsgaprodukciókon mérhetjük fel, s olykor a hallgatók a nagyszínházban is kapnak feladatot, amelyet általában becsületesen teljesítenek, de most arról is képet alkothatott a közönség, hogy milyen munka zajlik az alsóbb évfolyamokon, miként érzékelhetô a színpadi tapasztalat, a színészi eszköztár gazdagodása a tanulmányi évek során.

A másodév Killár K. Katalin tanárnô irányításával készült fel a színészmesterség, Csíky Csaba vezetésével a zenés mesterség vizsgára. Szép Ernô panoptikumát elevenítette meg fiatalosan, energiákat nem kímélô, lelkes beleéléssel. Az egyszeri királyfi, a Május és a Lila ákác részletei korhû, hangulatos, pergô Szép-kollázzsá alakultak, melynek üde báját a pályakezdôk buzgalma, olykori sutasága is érdekes módon fokozta. A monológokat, dialógusokat szerencsésen egészítették ki a kuplék, sanzonok. Nem mindenik hallgató tud énekelni, de a jó színész ezt is képes feledtetni, erre is láthattunk, hallhattunk példát vasárnap este.

Farkas Ibolya osztálya, a harmadév, Kovács Levente irányításával dolgozta ki a színészmesterség vizsgaanyagát. A TTT… avagy Tunyogi Tekla postáskisasszony esete a teátrummal Shakespeare- átdolgozás Csányi János szatírája alapján. Az évfolyam öt lányának - Kicsid Gizella, Szász Krisztina, Márton Eszter, Újhelyi Kinga, Zsigmond Éva - nyújtott kiváló játéklehetôséget, ki is aknázták, meggyôzôen érzékeltetve, hogy egy év mennyit jelenthet az érlelôdés folyamatában. Bô humorú, mozgalmas, karakteres elôadásnak tapsolhatott a közönség, amely nevetve vette a lapot akkor is, amikor a színház groteszkségeit felmutató jelenetben aktualizáltak a szereplôk.

Nyilván, ilyenkor a szebbik arcát csillogtatja minden szóban forgó intézmény. A megoldandó problémák pillanatnyilag háttérbe szorulnak, de a színiakadémia esetében is valós az igyekezet, hogy minél kevesebb legyen belôlük. "A Köteles 6. nem apácazárda…" - énekelték a II. évesek. Tényleg nem az, de vonzó hely, ahol sok-sok erôfeszítéssel, odaadással és nagy kedvvel készülnek hivatásukra Thália leendô papjai, papnôi.

A báró 35 ezer hold erdeje...

Az Eminescu utcai Vártemplomi Diakóniai Központ Bocskai István-terme a vásárhelyi magyar értelmiség, a közmûvelôdés újabb szellemi otthona. Az alsósófalvi templom kazettás mennyezetét idézô Bocskai-teremben a kultúrának mindig helye lesz - ígérte Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalomba vonult lelkésze.

Az elsô nagyszabású, élénk érdeklôdésre számot tartó rendezvényt, a Kemény János-emlékestet csütörtökön a nagy mecénás nevét viselô alapítvány szervezte, ugyanakkor nyílt meg a Gy. Szabó Béla metszeteibôl válogatott kiállítás. A Kemény János Alapítvány kuratóriuma jóvoltából immár az olvasó asztalán lehet A Mecénás - Kemény János és a Helikon címû reprezentatív kiállítású kötet, amely a Lyra nyomda gondozásában jelent meg Nagy Miklós Kund szerkesztésében. A könyvhöz Sütô András írt elôszót. Az est vendége volt az alapítvány létrehozásának kezdeményezôje: Kemény Miklós és családja, fellépett Kilyén Ilka színmûvésznô, valamint Boros Emese és Kerekes Csaba, a zenemûvészeti líceum két növendéke.

Nagy Miklós Kund szerkesztô elôször is megköszönte a Lyra igényes munkáját, valamint az Illyés Közalapítvány támogatását, továbbá Sütô Andrásnak, Marosi Ildikónak és a könyvben fellelhetô más szerzôknek írásait, remélve, hogy az alapítvány nem csupán ezt a kötetet mutathatja fel, hanem lesz még folytatás, lesz például egyszer Marosvécsen emlékpark. Sütô András pedig azt mondta: Kemény Jánosnak Marosvásárhelyen szobor jár.

Elöljáróban annyit, hogy a könyv Kemény Jánost idézi fel, ugyanakkor azt a szellemet, azt a nagy csapatot, amely a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban és a szellemi életben nagyot alkotott: az erdélyi Helikont. Sokuk írása, vissza- emlékezése Marosi Ildikónak köszönhetôen a könyvben fellelhetô. N.M.K. véleménye az, hogy idôszerû lenne az író könyveit újra kiadni.

És akkor Sütô Andrásnak, az alapítvány kuratóriuma tiszteletbeli elnökének veretes szöveggel formált visszaemlékezéseit hallgattuk.

Amikor ’45-46-ban Németh László fasisztoid íróként volt nyilvántartva, amikor a hatalom szemében Tamási Áron nacionalista, klerikális, katolikus, reakciós, misztikus, Sütônek pedig eszménye, legkedvencebb írója volt, amikor Kós Károly legjobb mûveit kiadni tilos volt, akkor találkozott Sütô András Kemény Jánossal Kolozsvárott, antikváriumban az író könyveivel. Báró Kemény terhe kettôs volt: egyrészt osztályhelyzete, másrészt pedig az a szellemiség, amelyet a helikoni munkaközösség képviselt, és amelyet a frissen induló Utunk máris mint a magyar szellem tévelygéseinek fölháborító folyamatát tárgyalta azokból a marxista tollakból kifolyó indulattal, amelyek azóta hál’istennek elhallgattak.

Az erdélyi magyar szellemnek fénykora volt 1926-1944 között, a helikoni munkaközösség 165 kiadványa látott napvilágot. Fénykora és maradandó mûvek születésének ideje, ezt a fénykort próbáljuk visszalopni a Kemény János Alapítvány munkásságával is, mondta Sütô András, akinek a báró kedves, zavart mosolyával mondta el egykoron, hogy bizony 35 ezer hold erdeje ment rá a kolozsvári színházra...

Anekdotába való tréfás állapot, hogy a mezôségi kezdô prózaíró, aminek Sütô Andrást kezdték nevezni ezekben az esztendôkben, 1947-48 táján olyan asztalnál ült, ahol a felolvasók közt volt Asztalos István, Nagy István, a "nagyok nagyja". Odatették Sütôt is, máig sem tudja, miért - mondotta. Föltehetôleg azért, mert jelszó volt: a fiatalokat is pártolni kell. Miként Kossuth-díjas írónk fogalmazott, az ördög azzal játszott vele, hogy a hajdani jobbágy család ivadéka, aki akkorjában vágyain és az álmain kívül még nem sok a szellemi életben, gróf Bánffy Miklóssal együtt olvas föl. Minek a tiszteletére? Nagy István elvtárs bejelentette: A nagy nemzetgyûlési választások tiszteletére...

A rendszer jócskán bekeményített az erdélyi arisztokráciának, Bánffy kis szekérrel járt bevásárolni Kolozsvárott, Kemény János pedig a vásárhelyi mészégetôknél dolgozott... Ez az osztály akkor szenvedte el azt az embertelen bánásmódot, minek folytán nem megszüntettek, hanem fizikálisan is megsemmisítettek. Akkor szenvedte el Kemény János is mindazt, amit osztályának minden más társa, a szellemi pusztításban ugyanúgy, mint a családi és személyes szenvedésben.

Amikor Sütô András az Új Élet hetilap fôszerkesztôjeként a laphoz hívta a "mészégetô bárót", majdan a színmûvészeti fôiskola könyvtárosaként is kiüldözött munkás, Kemény János máris letette új regényét az Írószövetség asztalára, és hozzáfogott új könyveinek megírásához. Az a magyar író, aki 1926-1944 között hat könyvet tett a magyar irodalom asztalára, és 1958-1968 között kilenc könyvet írt az Új Élet szerkesztôjeként. Megírta azt, amit most másodszor kell visszaszerezni szellemi életünk számára, mert idôközben a szellemi-irodalmi áramlatok úgy alakultak, hogy az erdélyi magyar irodalomnak ezt a nagy nemzedékét gyakorlati munkával vissza kell szereznünk - hangsúlyozta Sütô András.

Ami pedig a marosvécsi várkastélyt illeti, az erdélyi szellemi élet katedrálisa volt, európai mérce, a Loire menti francia kastélyok értéke szerint is mûemlék, és már több mint 50 éve elmebetegek otthona, Erdély és Európa szégyenére - mondta az író.

Ferenczy Miklós, aki lelkészi szolgálatát Pusztakamaráson kezdte, Gy. Szabó Béla mûvészi munkásságáról beszélt, arról az idôrôl, amikor Gy. Szabó Bélával keresték fel a pusztakamarási zarándokhelyet, Kemény Zsigmond sírját. A Gy. Szabó Béla hagyatékát gondozó lelkész egy metszetet a Vártemplom Diakóniai Központjának adományozott.

Ötvenéves

Szászrégen a múltban leginkább bôriparáról, faiparáról és országos állatvásárairól volt nevezetes. Az utóbbi évtizedekben - a hangszergyártás lendületes fejlôdése eredményeként - hangszergyártásáról vált ismertté és lett a "hegedûk városa".

Az elsô régeni hangszerkészítô mûhely a Calarasilor utcában, a Nits-féle házban, a mai Lemn-Metal nevû épületben mûködött. A hangszermûhely beindítása a korabeli régeni fafeldolgozó vállalat (IPL) kiváló szakértôinek, Diamanstein Mihálynak, Teplánszky Miklósnak és Mild Adolfnak a nevéhez fûzôdik. A hangszerkészítés eleinte ideiglenes épületben, szerény körülmények között, kezdetleges és hiányos felszereltség mellett, kevés szakképesített asztalossal - Barra Ferenc, Mihály Sándor, Hajdu Domokos -, Alexandru Apoteanu tanítványának, Roman Boianciucnak az irányításával, 1951-ben vette kezdetét. Ezt követôen néhány év elteltével a hangszerkészítô tevékenységet egy másik ideiglenes épületben folytatták tovább, mindaddig, míg a Herbus negyedben az 1960-as, ’70-es években nem emeltek új épületeket a hangszergyár részére.

A hangszerek készítéséhez szükséges nyersanyagot, a bogmentes, rezonáló fenyôfát a szakemberek a fa kopogtatásával keletkezett hang segítségével válogatják a Görgényi-havasokban. (Régebb Publik Márton volt ennek az eljárásnak ismert szakértôje.) A régeni rönktérre szállított, egyenes szálú, bogmentes anyagot a kívánt méretekre vágják, sugárirányban hasítják és párosával száradni teszik. A szárítás legkevesebb 3-4, sôt ennél több évet igényel. A szárítást követi az anyag gépi és kézi megmunkálása, a húros és vonós hangszerek készítése.

A vonós hangszerek csoportjába tartozó legtökéletesebb és legelterjedtebb hangszer a hegedû. A X. században készített legrégibb darabjai a líra, fidula és viola nevû vonós hangszerek voltak. Alakját és hangjának nemességét a XVII. században már annyira tökéletesítették, hogy lassanként valamennyi más alakú vonós hangszert kiszorított. A hegedûgyártás fénykora a XVIII. század elején a cremonai mesterek - az Amati-dinasztia, a Guarneri család és a két Stradivari - korában következett be. A cremonai mesterek által készített hegedûk alakja 300 év óta mit sem változott.

A hegedû domború fedelét, a rajta levô f- alakú hanglyukakkal, száraz, rezonáló fenyôfából; a hátlapot, az oldallapokat (hevedereket), a nyakat, a pallót (hegedûlábat) fodros juhar- (jávor-)fából, a hegedûnyelvet, a húrtartót, a kulcsokat és a hegedû oldallapjára erôsített gombot ébenfából készítik. A hangszer belsejében levô hangláb (lélek) és a hanggerenda rezonáló anyagból készül. A hegedû nélkülözhetetlen tartozéka a rózsa- és ébenfából, valamint lószôrbôl készült hegedûvonó és a hegedû tartására, hordására alkalmas hegedûtok.

A régeni hangszergyárban (Hora Rt.) sokféle hangszert: hegedût, brácsát, gordonkát, nagybôgôt, különbözô típusú gitárokat, egyéb vonós és pengetôs hangszert készítenek, amelyek nemcsak belföldön keresettek, hanem a határokon kívül is. A vállalat termékei nagy elismerést szereztek a milánói, bécsi, brüsszeli, koppenhágai, londoni és más nemzetközi vásárokon.

A hangszergyár egykori nevezetes hangszerkészítô mesterei közül megemlíthetjük többek között a következôk nevét: Barra Ferenc, Maroscher Gusztáv, Sepsi István, György Antal, Mihály Sándor. Barra Ferenc 46 évig gyakorolta ezt a szakmát, melybôl 17 évig a líceumokban tanította a hegedûkészítés mesterségét, és tanulóival gyakorlati órákra járt a hangszergyárba. Vallomása szerint ezek az évek jelentették számára tevékenységének leggyümölcsözôbb korszakát, mivel ez az idôszak tette lehetôvé ismeretei átadását tanítványainak, akik közül egyesek a gyakorlatban mesterüket is felülmúlták. Maroscher Gusztáv mint modellezô, újító és gitárszakértô tûnt ki. Sepsi István a nagybôgôk és csellók készítésével vívott ki elismerést magának. Az egykori csíksomlyói tanítóképzô végzettje, György Antal a hangszerszerelésnél dolgozott, ô helyezte be a hegedûkbe az ún. hanglábat (lelket) és hangolta fel a hegedûket. Mihály Sándor a vonókészítésre szakosította magát.

Az 1989. évet követô idôszakban a már létezô Hora Rt. hangszergyár mellett Régenben más termelôegységek is alakultak: Vaviarus Impex Kft., Vioara Kft., Gems Impex Kft., Gliga Instrumente Muzicale Kft. stb. Ezeken kívül még vannak önálló hangszerkészítô mesterek: Bandila Virgil, Ciurba Claudiu, Ciurba Nicolae, Ciurba Sorin, Luca Ioan, Nagy Béla, Nagy Pál, Târu Petre és mások.

A régeni hangszergyártás 50 éves fejlôdését érzékelteti két adat összehasonlítása: míg tevékenységének elsô évében, 1951-ben 87 hangszert gyártottak, addig 2001-ben számuk már meghaladta a 40 ezer darabot.

2001 novemberében, az 50 éves évfordulóról való megemlékezés alkalmával méltatták a sikereket, díszokleveleket nyújtottak át azoknak, akik sokat tettek az eredmények érdekében. Az esemény emlékére szoborkompozíciót állítottak - Baróthi Ádám szobrászmûvész alkotását -, mely hegedût, brácsát és gordonkát ábrázol.

- ígérte Marosvásárhely polgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján. Dorin Florea hangsúlyozta, másfél évvel ezelôtt a háromnyelvû táblák felszerelése jó megoldásnak bizonyult, mivel csendet teremtett a városban. A megyeszékhely magyar és német megnevezéseit tartalmazó táblákat múlt héten azért vették le, hogy a feliratokat az érvényben levô kormányhatározat elôírásainak megfelelôen fessék fel - jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy az építkezési engedélyeket már megszerezték. Florea még elmondta, hogy a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó intézményekre is kikerül a kétnyelvû tábla, a hivatalon belüli igazgatóságokra, ügyosztályokra szintén. A polgármester, bár ismételten kijelentette, hogy a törvényt be kell tartani, elkésett, a szóban forgó, 1206-os, 2001. december 7-én megjelent kormányhatározatot ugyanis 90 napon belül alkalmazni kellett volna.

A sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy megkezdik a tavaszi nagytakarítást, felszámolják az illegálisan mûködô kioszkokat és mozgópultokat. A polgárôrökkel szembeni fenntartásait Florea továbbra is hangoztatta, szerinte a polgárôrök szubjektív módon töltik ki a bírságolásra vonatkozó jegyzôkönyveket, ezt bizonyítja, hogy míg a csendôrség csupán két pert veszített el a megbüntetett személyekkel szemben, a polgárôrség több százat. Szóba hozta a kórházak helyzetét is, ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ha az egészségügyi intézményeket át kellene vennie e hivatalnak, elsô dolga a jelenlegi vezetôk leváltása lenne.

A sajtótájékoztatót követôen Orbán Dezsô, a Speciális Segélyezô Közszolgálati Ügyosztály vezetôje bemutatta azt a katalógust, amelyet az általa vezetett ügyosztály alkalmazottai állítottak össze. A marosvásárhelyi, szociális területen tevékenykedô közintézmények és nemkormányzati szervezetek katalógusát egyelôre román nyelven adták ki 300 példányban. Bár a könyvet - amely 146 szervezet és intézmény címét, tevékenységi körét tartalmazza, útbaigazítást adva a rászorulóknak - a lakosság és a közintézmények részére egyformán szánták, az elsô kiadásból csak az intézmények és a sajtóorgánumok kaptak. Ha lesz igény rá, az újabb kiadásból árusításra is jut majd. Az adatokat idôszakonként, 2-3 évenként felfrissítik - jelentette ki Orbán Dezsô.

Alakuló közgyûlését tartotta 2002. március 7-én Budapesten a CBA Románia Kft. Az alapító tulajdonosi kört romániai cégek és a CBA Kereskedelmi Kft. alkotja, amely Magyarország legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi bolthálózata, több mint 2300 egységgel.

A CBA célja Közép-Európa egyik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatává válni, ezért fokozatosan kíván az országhatáron átlépni, felkínálva a környezô országok élelmiszerboltjainak, kereskedelmi egységeinek a csatlakozás lehetôségét.

Horvátországban 8 tulajdonossal 400 bolti egységet csatlakoztatott a hálózathoz a CBA. A kereskedelmi egységek önálló vállalkozások, amelyek a közös beszerzés, értékesítés és marketing elônyeiért csatlakoznak a lánchoz. A CBA a kiskereskedelem teljes vertikumát átfogja, a kis alapterületû boltoktól a több ezer négyzetméteres szupermarketekig, több ezer alkalmazottat foglalkoztatva. Tulajdonosai a fogyasztói, vásárlói érdekeket, igényeket tartják szem elôtt.

- Románia hatalmas piac, ezért nagyon örvendünk, hogy sor kerülhetett a közös cég megalakulására, mert azt szeretnénk, hogy a CBA minél hamarabb országos hálózattá fejlôdjön, tulajdonosai és társult tagjai közé felsorakozzanak mindazok a magyar és román kereskedôk, akik felismerik a társulás elônyeit és lehetôségeit - hangsúlyozta Baldauf László, az anyavállalat elnöke.

A román-magyar vegyesvállalat tulajdonosai megválasztották az igazgatóságot és a felügyelô bizottságot. Az igazgatóság országos elnökévé Szent-Iványi Istvánt választották. A CBA Románia Kft. székhelye Marosvásárhelyen van, a közeljövôben pedig az ország egész területét átfogó régiós központok szervezôdnek.

Májustól 10 CBA-s üzlet lesz Marosvásárhelyen. Az országos hálózat 300 egységet fog majd felölelni.

A 2001. évi 108-as számú sürgôsségi rendelet szabályozza a mezôgazdasági üzemszerkezetek, társulások, szövetkezések által megmûvelt területek nagyságát, ami alapfeltétele az állami támogatásoknak. Az idéntôl a támogatásokat terményekre folyósítják. A rendeletben leszögezték: a terményenként egységes mennyiségre elôírt támogatás értékének 30%-át ezen a tavaszon folyósítják, a különbséget a termések betakarításakor. Hangsúlyozzuk: a támogatásra csak azok az üzemszerkezetek jogosultak, amelyek eleget tesznek a rendeletek elôírásainak. A mezôgazdasági szövetkezések, társulások gabonát legkevesebb 50 hektáron, zöldséget 2 ha-on, szôlôt 5 ha-on kell termesszenek. A gyümölcstelepítések, gyümölcsültetvények, csemetekertek felülete nem lehet kisebb, mint 5 ha. Az üvegházi termesztés legkevesebb 0,5 hektáron kell történjen. A rendelet tartalmazza az egységes mennyiségre elôirányzott pénzösszegeket és azt az országos szintû maximális mennyiséget, amelyre támogatást írt elô a kormány.

Egy tonna búza vagy rozs begyûjtése esetén az állami támogatás értéke 283.000 lej, az elôleg 85.000 lej, összesen 3,5 millió tonna terményt támogatnak; egy tonna kukorica vagy cirok esetén 147.000 lej vehetô át, az elôleg 45.000 lej, e terményekbôl 1,5 millió tonna részesül támogatásban; a gyümölcstermesztôk egy tonna termény után 225.000 lejt vehetnek át, 75.000 lej elôlegre jogosultak, a támogatott összmennyiség 400.000 tonna; a burgonya tonnánkénti támogatási értéke 200.000 lej, az elôleg 60.000 lej, a támogatott összmennyiség 500.000 tonna.

Amint közzéteszik az alkalmazási normákat, valószínû megkezdôdik a támogatások elôlegeinek folyósítása - nyilatkozta tegnap Timar Liviu, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója.

A Tarom lett gazdasági teljesítménye alapján a legjobb légitársaság Közép- és Kelet- Európában, mivel a vetélytársaknál jóval kisebb veszteséggel zárta az elmúlt évet - közölte Miron Mitrea közlekedési miniszter.

Elmondta, hogy a Tarom tavaly 38 millió dollárra csökkentette a veszteségét a 2000-es 62 millió dollárról. Adatai szerint a lengyel LOT 180-190 millió dollár, a Malév pedig 150 millió dollár veszteséggel zárta az elmúlt évet.

(A Malév december 8-i közgyûlése után Váradi József, a Malév vezérigazgatója azt mondta, hogy a veszteségek várhatóan 7,6 milliárd forint (27 millió dollár) körül alakultak 2001-ben).

Miron Mitrea az idei célok közül azt hangsúlyozta, hogy a Tarom veszteségét 38 millió dollár alá szeretnék szorítani. Ennek egyik eszközeként említette a Tarom belföldi járatainak felülvizsgálatát: a tervek szerint a Tarom csak azokat a belföldi járatokat kívánja fenntartani, amelyek nemzetközi járataihoz szállítanak utasokat.

Tavaly a belföldi járatok üzemeltetésével 8 millió dollárt veszített a Tarom, az idén ezt a veszteséget 4 millió dollárra tervezik csökkenteni.

Mitrea a Tarom árpolitikájáról azt mondta, a román nemzeti légitársaság megpróbálja a jegyek árát minél közelebb vinni a költségekhez, hogy ne veszítsen a megszerzett piaci részesedésbôl.

Mint mondta, egyelôre nincs szó a Tarom privatizálásáról, mivel jelenleg semmilyen komoly érdeklôdés nem mutatkozik a román légitársaság iránt.

Újabb állomásához érkezett a Maros megyei pénzügyôrség ügye. Miután szeptember elején a pénzügyôrség egy ellenôre, Gheorghe Dumitru 81 oldalas, képekkel és egyéb igazoló dokumentumokkal ellátott jelentést tett le a központi pénzügyôrségnél, kivizsgálást rendeltek el a helyi kirendeltség fôfelügyelôje, Hutanu Gheorghe ellen. A fôfelügyelôt akkor négy különbözô ellenôrzô csoport is kivizsgálta, de nem találták megalapozottaknak a Gheorghe Dumitru által felhozott vádakat. Amint a tegnap a pénzügyôrségen tartott sajtótájékoztatón hallhattuk, ekkor fordult a kocka és a vádlóból vádlott lett. Idôközben kiderült, hogy az év végi összesítésen eredményei alapján ô a Maros megyei pénzügyôrség legkevésbé sikeres ellenôre. A sajtótájékoztatón kiadott közleménybôl az is kiderül, hogy az elmúlt év végétôl az ügyészség vizsgálja Gheorghe Dumitru ügyét. Az ellenôrt egyebek mellett azzal vádolják, hogy 8 millió lejért adott el egy nem saját tulajdonát képezô söradagolót. A vádak közt ennél sokkal súlyosabb is akad: Hutanu Gheorghe elmondta, iratokkal tudják igazolni, hogy Gheorghe Dumitru pártfogolta a segesvári Premier, a marosvásárhelyi Gitogi Service és a Melek Kft.-ket. A gyanú más cégekkel kapcsolatban is felmerült, de azok bizonyítására még nem találtak elég meggyôzô bizonyítékot.

A fenti vádak miatt - tudhattuk meg - már elindították az eljárást Gheorghe Dumitru pénzügyôrségbôl való kizárása érdekében, a kivizsgálás befejeztéig azonban ez ügyben nem hoznak döntést.

A központi lapokban megjelent hírekkel ellentétben, Hutanu Gheorghe elmondta, nem változott a helyi pénzügyôrség vezetôsége. Igaz ugyan, hogy múlt héten a négy vezetôségi tagból hárman beadták
"becsületbeli lemondásukat", ám a fôfelügyelô nem tudott részleteket közölni erre vonatkozóan. Mindössze annyit mondott el, hogy lemondásukat visszautasították, így maradnak hivatalukban: Hutanu Gheorghe mint fôfelügyelô, helyettese, Vasile Bârsan, illetve a részlegvezetôk, Basiotis Vasile és Dumbrava Ioan. A történteket kommentálva Hutanu Gheorghe még elmondta, hat éve próbálnak rábizonyítani törvénytelenségeket, de hiába keresik luxusautóit, lakásait és üdülôházait, nem találják azokat. Ugyanakkor elutasította azokat a vádakat is, amelyek szerint köze volna valamely párthoz. "A Stolojan kampányában nem vettem részt. Tisztelem ôt mint gazdasági szakembert, és hogy magánemberként jó barátom, az más kérdés. Egyébként pedig nem voltam és nem is leszek párttag" - mondta.

A sajtótájékoztatón egyébként kiderült, hogy a megyei pénzügyôrség országos szinten eredményeit tekintve a második, és az elmúlt évben mintegy 147 milliárd lejnyi pénzt hajtottak be.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Ellenôrizte a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság tevékenységét az országos gyermekjogvédelmi hatóság ellenôrzô testületének vezérigazgatója, Bogdan Panait által vezetett küldöttség - tudhattuk meg a megyei tanács heti sajtótájékoztatóján Domby Károlytól, a megyei igazgatóság vezetôjétôl. A bukaresti ellenôrzô bizottság elsôsorban arra volt kíváncsi, miként hasznosítják helyi szinten azokat az alapokat, amelyeket a PHARE-program alapján nyert el a megyei igazgatóság, miként zajlik a gyermekjogvédelem reformja a megyében. Domby Károly elmondta, hogy általában véve a küldöttség elégedett volt a látottakkal, s meggyôzôdött arról is, hogy a 2-es számú elhelyezési központ felszámolása - amely miatt számos kritika érte az igazgatóságot - a szakterületen folyó reformok sorába illeszkedô intézkedés, abba a sorba, amely az intézményi gondoskodásra szoruló gyerekeket vagy a biológiai, vagy pótcsaládokba utalja. A gyermekjogvédelem terén folytatódnak a reformok - tette hozzá Domby Károly -, a központosítás leépítése, s azt szeretnék, ha minden helységben nappali fogadóközpontok jöhetnének létre, amelyekben az egyházak segítségével gondoskodhatnának a rászoruló gyerekekrôl.

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy a bizottság elhozta-e magával azt a dokumentációt, amelynek alapján számos miniszterelnöki vád érte az elmúlt hetekben a megyei igazgatóságot, s melyet a megyei tanácselnök, Virág György többször is kért a bukaresti szervektôl. Domby Károly válaszában elmondta, hogy tudomása szerint ez a dokumentáció azóta sem érkezett meg, s úgy vélte, hogy a korábban elhangzott vádaknak nincs semmi konkrét alapja. Nem is hiszi, hogy létezik ilyen dokumentáció, hisz az igazgatóság a tavaly a legjobb tíz között volt az országban, s a mostani ellenôrzés is - Matei Viorica, a megyei tanács titkára kihangsúlyozta, hogy egyszerû rutinellenôrzésrôl volt szó - az apró, javítani való részletektôl eltekintve mindent rendben talált.

A sajtótájékoztatón Valer Bataga, a megyei régiófejlesztési iroda vezetôje beszámolt arról a tanácskozásról, amelyet Gyulafehérváron tartottak a 7-es számú Közép Fejlesztési Régió SAPARD- irodájának szervezésében, s amely a rövidesen beinduló SAPARD-program részleteivel foglalkozott. Újdonságként elmondta, hogy a tulajdonképpeni terv mellett a SAPARD keretében megpályázható a megvalósíthatósági tanulmány kivitelezése is, ennek az értéke nem haladhatja meg a terv értékének 12%-át. Ugyanakkor a pályázó helyhatóságoknak bizonyos kezdô összegre van szükségük, mert az európai alapokat csupán azután igényelhetik, miután a tervet legkevesebb 30%-ban megvalósították, a számlákat a SAPARD-iroda utóbb számolja el. Szintén új, hogy a vidéki infrastruktúra- fejlesztés címszó alatt útépítés és -felújítás, vízbevezetés és csatornázás mellett lehet pályázni hídépítési és - felújítási tervekkel is. A SAPARD-program keretében 2000-2001-re megítélt - és a nem mûködô országos iroda által el nem használt - összegeket 2003 végéig lehet elkölteni, ami azt jelenti, hogy egy év alatt mintegy 300 millió euró áramlik be az országba e program keretén belül.

A sajtótájékoztatón nem lehetett jelen Virág György tanácselnök, aki Budapesten vesz részt egy regionális befektetésekkel foglalkozó nemzetközi konferencián. Itt három megye (Maros, Hargita és Kovászna) helyhatóságai összesen 26 tervet ismertetnek a potenciális magyarországi befektetôkkel. Megyénket három terv képviseli: a repülôtér melletti ipari park, a marosvásárhelyi vár felújítása, valamint a Gyôzelem tér felújítási terve. Virág György Helyi kormányzatok és a regionális gazdasági támogatás címmel tart elôadást a jelenlevôknek.

Nem mindennapi lehetôsége adódott Csegzi Sándornak, Marosvásárhely alpolgármesterének: február 10. és 22. között elkísérhette Ion Iliescu államfôt távol-keleti turnéjára. A protokollon túl az alpolgármester elsôsorban Marosvásárhely és a megye befektetési lehetôségeit ismertette az érdeklôdô ázsiai üzletemberekkel. A Népújság, felelevenítve a látogatás érdekesebb mozzanatait, mindenekelôtt arról érdeklôdött: lesznek-e kézzelfogható eredményei e körútnak?

- Hogyan lehet jegyet váltani az elnöki repülôgépre?

- Amióta elfoglaltam az alpolgármesteri tisztséget, azon voltam, hogy Marosvásárhelyt valódi európai színvonalú kultúrvárossá tegyük. Ennek alapfeltétele a megfelelô gazdasági háttér megteremtése. A mûvelôdési rendezvények szervezésének pártolása mellett a vállalkozói réteget is felkaroltam üzletember- találkozókkal, kapcsolatok teremtésével, közvetítésével, más önkormányzati támogatással. Ahhoz, hogy külföldi vállalkozókat csaljunk térségünkbe, Marosvásárhelyt népszerûsíteni kell. S ezzel párhuzamosan meg kell teremtenünk azt a befektetôi környezetet, mely bizalmat, biztonságot, megfelelô feltételeket nyújt cserében pénzükért, vállalkozásukért. Ez az önkormányzat tulajdonképpeni feladata e téren. Ilyen jellegû kezdeményezésem volt már Anglia, Németország és fôként Magyarország felé. Mindezt ismerve keresett fel Vasile Bolos, a Petru Maior Egyetem rektora, s bemutatott Sorin Ciureának, a bukaresti egyetem menedzser szak tanárának, aki egyben több japán cég romániai tanácsadója is. Ô kért fel arra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan készítsek egy anyagot a város és a megye befektetési lehetôségeirôl, gazdasági programjainkról, amelyeket ô majd bemutat japán partnereinek, felkínálva az együttmûködési lehetôséget. Közben elôkészületek alatt állt az államelnök diplomáciai útja. E hír hallatán vittem el és mutattam be a már összeállított anyagot az államelnök gazdasági tanácsadójának, aki alkalmasnak találta arra, hogy terveinket szélesebb körben is ismertessük. Így kaptam meghívót a körútra.

- Ki állta az útiköltségeket?

- Amikor meghívtak, azt is közölték velem, hogy azért nem ingyen léphetek a "fedélzetre". Az államelnökön és két személyes titkárán kívül mindenki fizette a saját útját, ami nemcsak a repülôjegyet jelentette, hanem a szállást, teljes ellátást és az üzletember-találkozón való részvételt is. Mivel én voltam az egyetlen önkormányzati képviselô, elértem, hogy az utazási költségeket felvállalta az elnöki hivatal, a többit pedig tanácsi határozatokkal, fele-fele arányban a helyi, illetve a megyei tanács állta. Ez összesen 1750 dollár volt. Összehasonlításként, majdnem ennyit fizet a város egy helyi televízióadónak
"reklámfelületért."

- Az egyszerû ember csak a filmekben láthatja azt, hogyan utaznak az államfôk. Milyen ez romániai változatban?

- A repülôgépen három kategóriába csoportosítva foglalhattunk helyet. Az elnök az ún. "business class" utasterében, közvetlen kíséretével, személyes tanácsadóival. Ezt a fülkét a konyha választotta el a többitôl. A "küszöböt" különbözô rangú testôrök vigyázták. Ezután következett a kísérô személyzet: a miniszterek, az államtitkárok, az elnök meghívottjai, az elnöki hivatal látogatást egyengetô alkalmazottai. Én ennek a "kasztnak" voltam a tagja. A repülôgép következô részében kaptak helyet az üzletemberek, cégvezetôk, s legvégül a sajtó képviselôi. Persze ez nem jelentette azt, hogy e "társadalmi besorolást" kötelezôen be kellett tartani. Aki akart, beléphetett Ion Iliescu fülkéjébe is, de általában kevesen tették meg, hiszen itt valójában az utazás alatt is intenzíven dolgoztak. Ettôl eltekintve Ion Iliescu többször is beült meghívottai közé és közvetlenül is elbeszélgetett mindenkivel.

- Pillantsunk most a programjukba.

- Zsúfolt, szinte percenként beosztott programunk volt - errôl és arról is, hogy bizonyos protokolláris találkozókon, illetve helyszínenként hogyan kell viselkedni, külön-külön minden országban kis könyvecskét adtak a kezünkbe. Már az elsô nap kellemes meglepetésben volt részem. Miután megérkeztünk elsô állomásunk, az Egyesült Arab Emírségek fôvárosába, Abu Dhabiba, a hivatalos program elôtti estén tanácstalanul álltam szállodánk elôcsarnokában. Városlátogatást tervezgettem néhány útitársammal, amikor váratlanul megjelent szûk kísérettel Ion Iliescu, s mindannyiunkat meghívott egy nem protokolláris kirándulásra. Ez volt az elsô alkalmam kötetlen beszélgetésre, de útközben, a programok alatt is többször válthattunk szót, minden protokollt mellôzve.

- A magas szintû utazáson és találkozókon kívül valójában mit hozhatott haza Csegzi Sándor a Távol-Keletrôl?

- A kapcsolatteremtésen kívül, amely egy ilyen hivatalos látogatás elsôdleges célja, olyan dolgokat is láttam, amelyek lenyûgöztek, elkápráztattak, s talán néhány ötletet is adtak ahhoz, hogy valójában mi milyen irányban kell fejlôdjünk. E látogatás képletesen is, de a szó szoros értelmében is idôutazás volt, hiszen beléphettünk a tényleges harmadik évezredbe, de visszatérhettünk a kommunizmusba, s alkalmunk volt betekinteni az arab világ törzsi rendszerébe is.

- Amint említette, az elsô állomás az Arab Emírségek voltak, ismereteink szerint a kôolajsejkek dúsgazdag országa.

- Nemcsak szemet, de az elmét is elkápráztató, amit Abu Dhabiban és Dubaiban láthattunk. Harmadik évezredbeli architektúrával, csúcstechnológiával elképzelhetetlen, amit megvalósítottak. Nemcsak bibliai értelemben, de a valóságban is a sziklából, a homokból varázsoltak luxus életteret, márvány-, inox- és üvegpalotákat. Nem csoda, a víznek valóságos kultusza van. Ahova csak lehetett, szökôkutakat, díszkerteket, patakokat varázsoltak. Nem is olcsón, mert például egy pálmafa csepegtetô öntözése évente 4000 dollárba kerül. Nem sajnálják a pénzt, van amibôl finanszírozni. Abu Dhabiban volt lehetôségem elôször bemutatni ajánlatomat a Zaed gazdaságfejlesztési és érdekképviseleti központban, majd a helybéli kereskedelmi kamara által szervezett román-arab üzletember- találkozón. Dubaiban meglátogattuk az Internet Cityt, ahol - mondhatni - a harmadik évezred kapuján léptünk be. Ez egy olyan információs központ, ahol nagy teljesítményû számítógépek segítségével igyekeznek minden információt megszerezni a világból, kezelni, tárolni, összesíteni. Az arabok gyakorlatban is alkalmazzák "az információ:
hatalom" elvét. Ismerve Marosvásárhely informatikai potenciálját, természetesen megfelelô léptékkel, megvalósíthatónak tartom valami ehhez hasonló központ létesítését nálunk is.

- Van mit tanulnunk a keletiektôl.

- Valóban sok mindent elleshetünk. Amint tapasztaltam, a legintenzívebben a japánok érdeklôdtek országunk iránt. Ôk gazdasági, kulturális téren máris konkrét lépéseket tennének felénk. Errôl a szándékról gyôzôdhettünk meg Tokióban, a külföldi érdekeket Japánban elômozdító JETRO központban, ahol nagyon érdekes szemléletet ismertettek meg velünk. Nevezetesen azt, hogyan lehet a felkelô nap országában a japán üzletember szempontjai szerint felkínálni a romániai gazdasági lehetôségeket. Például a japánok nagy hangsúlyt fektetnek a munkaerô sokoldalú képzésére, amin ôk nem csak a szakismeretet értik. Náluk sokat számít az alkalmazottak kulturális környezete, civilizációs foka. E téren is van mit "lemásolnunk" a távol- keletiektôl. Az ottani tárgyalások megerôsítették bennem a gondolatot, hogy Marosvásárhelyen is létre kell hozni egy gazdasági szakembercsoportot, amely Japán felé, a keletiek elvárásainak megfelelôen vállal fel és közvetít majd érdekképviseletet. Hazatérésem után már tárgyaltam is olyan szakemberekkel, akik részt vennének egy ilyen csoportban, s reményeim szerint április folyamán ez konkrét formát ölthet.

- A japánok gyakorlatias emberek. Ismerve a hazai és ide értve marosvásárhelyi vállalkozói környezetet, feltételeket, lát-e valós esélyt arra, hogy valamelyik cég itt gyökeret eresszen?

- Az államelnök nemcsak a hivatalos kétoldalú találkozókon, hanem a nagy japán cégek föderációjának, a kereskedelmi és iparkamarának, a cégvezetôk, a munkáltatók egyesületének nagy létszámban megjelent képviselôi elôtt is kijelentette: országunk politikailag is támogatni fogja e gazdasági világhatalom romániai terjeszkedését. A román nagykövetségen szervezett kötetlenebb találkozón alkalmam volt személyesen is ismertetni gazdasági terveinket több japán világcég vezetôjével. Beszélgethettem a magyar nagykövettel is, akit arra kértem, hogy Magyarországon már képviselettel rendelkezô japán cégeket irányítson felénk. A nagykövet annyira operatív volt, hogy hazaérkezésem után három nappal Marosvásárhelyre látogatott egy japán üzletember-csoport, akik egy 2,5 hektáros terület iránt érdeklôdtek, ahova mûanyagfröccsentô gyárat és elektronikai alkatrész-összeszerelô mûhelyt építenének, ahol kezdetben 100, majd végül 400 embernek létesítenek munkahelyet. Ha mi megteremtjük a megfelelô feltételeket, akkor akár két (!) hónapon belül üzembe is helyeznék a gyárat.

- Japánnal megyénknek is jók a kulturális kapcsolatai, hiszen szép gesztusként a japán kormány nagy értékû hangszerekkel ajándékozta meg a filharmóniát.

- Japán partnereink, akikkel tárgyaltunk, ismerték és értékelték Shinya Ozaki karmester kapcsolatteremtô tevékenységét. Megígérték, hogy a már hagyományossá vált marosvásárhelyi Japán Kulturális Napokra több csoport is ellátogat. Egy másik fontos találkozón egy korábbi elképzelés megvalósíthatóságáról beszélgettünk. Ez a Petru Maior Egyetem, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a bukaresti fizikai kutatóintézet, valamint a tokiói egyetem közös terve lesz. Az elképzelés szerint japán finanszírozással, az említett intézetek szakembereinek a bevonásával Marosvásárhelyen számítógép-vezérlésû tomográfot, s egy olyan részecskegyorsítót építenének, amely rövid felezési idejû izotópokat állítana elô. Az utóbbi berendezéssel a rákos daganatokat lehet majd kezelni. A japánok komolyan érdeklôdtek az elképzelés iránt. Az említett intézmények vezetôi pedig már korábban felvállalták a projekt kivitelezését. Mindez összesen több mint 5 millió dolláros megvalósítás lenne.

- Japán után Vietnam következett. Milyen érzés volt a piacgazdálkodás földi paradicsomából visszatérni a kommunizmusba?

- Hihetetlenül rossz érzés volt visszalépni az idôben. Hanoi utcáinak hangulata, a hivatalos fogadtatás kísértetiesen hasonlított a romániai "aranykorszakra". Hátborzongató, egymásnak homlokegyenest ellentmondó tényeket tapasztalhattunk. Míg minket légkondicionált luxusszállodákban fogadtak, addig az utcák tele voltak karton- és bádogdobozokban lakókkal. Ennek ellenére azt is észrevehettük, hogy van egyfajta nyitási szándék a piacgazdaság felé. S bár a gazdasági egységek állami tulajdonban vannak, a központi vezetés hajlandó befogadni a külföldi tôkét. Ennek példájaként Ho Shi Min városban meglátogathattunk egy 100 hektáros területen levô ipari parkot, ahol 60 cég termel. Itt, ennek a vizitnek a kapcsán ismertettem Ion Iliescuval a marosvásárhelyi ipari park terveit is, s az államelnök megígérte, hogy közbenjár egy olyan kormányhatározat kieszközlésében, amellyel területet biztosítanak számunkra. Az erre vonatkozó anyagot már fel is küldtem az elnöki hivatalhoz.

- Mit tudunk mi ajánlani a vietnamiaknak?

- A delegációnk tagjai egész konkrétan az infrastruktúra-fejlesztésben, az út-, vasútépítésben és a kôolaj- kitermelésben kínált konkrét együttmûködési lehetôségeket. Románia "elônye" más országokhoz képest az, hogy több mint 3000 olyan köztisztviselô, magasabb beosztásban levô értelmiségi dolgozik Vietnamban, akik nálunk végezték az egyetemi tanulmányaikat, s ez a csoport egy baráti társaságon keresztül igencsak intenzíven képviseli érdekeinket. Érdekességként elmondhatom, hogy a vietnamiak romániai labdarúgókat, fôként edzôket szerettek volna "venni" tôlünk.

- Két egzotikusabb ország is szerepelt az útvonalban: a Fülöp-szigetek és Szingapúr.

- A Fülöp-szigeteki táj szépsége mellett valójában kellemes meglepetésnek számított az emberek vendégszeretete, melegsége. Az utcán teljesen ismeretlen emberek üdvözöltek, s volt olyan is, aki a "Welcome romanians"-szal (Isten hozott, romániaiak!) köszöntött. Itt a megbeszélések elnöki szinten egy díszvacsora keretében zajlottak, amelyen én is részt vettem. Ôk elsôsorban faanyagot, fûrészárut, bôrcipôket, mûtrágyát, fotóanyagot vásárolnának tôlünk. Talán több marosvásárhelyi cég is beléphet majd ebbe az üzletbe. Egy másik kellemes élményem az volt, hogy bárhol említettünk országunkat, már ismertek, s nem Drakula jutott eszükbe elôször, de ugyanígy nem volt idegen számukra más európai ország sem. Világot járt emberekkel beszélgethettünk, akik büszkék egyetemeikre, kultúrájukra. S míg a gazdasági kapcsolatokról csak Ion Iliescu elnök vezetésével magas szinten tárgyalt delegációnk szûkebb köre, addig más téren alkalmam volt oktatás és kultúra terén beszélgetni az esetleges cserekapcsolatokról. A Fülöp- szigeteken mindenekelôtt az orvosképzésre fektetnek nagy hangsúlyt, így a marosvásárhelyi OGYE-t is ismertettem, s azt is elmondták, hogy mûszaki értelmiségieket, mérnököket keresnek több szakterületen is. Talán a két marosvásárhelyi állami felsôoktatási intézetbeliek használhatják fel e kapcsolatot tapasztalatcserére.

- Legyünk reálisak, a romániai befektetési feltételek mellett komoly akadályt jelenthet az üzletkötésben a távolság is, hiszen a termékeknek több ezer kilométert kell megtenniük a Távol-Kelet és Románia között. Lát-e esélyt arra, hogy az ilyen messzirôl tett ígéretek valóra váljanak?

- Az üzletben, ha az nyereséges, nincsenek határok és távolságok. S ezt konkrétan Szingapúrban is beláthattam. Ez egy olyan ország, amely valóban már a harmadik évezredben jár. Mivel kedvezô pénzügyi feltételeket teremtettek a cégeknek, a világ minden multinacionális vállalkozása megtalálható itt. E gazdasági potenciál mellett a tudomány és a technika legutóbbi vívmányait magas színvonalon alkalmazzák szinte mindenhol. Csak egy példát említek: légkondicionált utcán járhattam. Nos, itt is,