Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A prefektus ellenôrzô testülete által végzett vizsgálatok nyomán számos hiányosságra derült fény, amelyeket Toganel Ioan fôispán ismertetett Alexandru Radocea államtitkárral. Az ellenôrzés nyomán leváltották tisztségébôl a megyei Területrendezési és Kataszteri hivatal igazgatóját, Aurel Pârvut - jelentette ki tegnap a prefektúra szóvivôje, Georgescu Cristian. A prefektus ugyanakkor tájékoztatta az államtitkárt, aki egyben az Országos Geodéziai és Térképészeti Hivatal vezetôje, azokról az intézkedésekrôl, amelyeket a megyei földosztó bizottság tett a birtoklevelek mihamarabbi kiosztása érdekében: a bürokrácia felszámolása, a tulajdonba helyezés beütemezése és a listák kifüggesztése, szakemberek alkalmazása.

Aurel Pârvu, a március 15-i dátummal leváltott igazgató betegszabadságon lévén, tegnap nem volt elérhetô. Az új igazgató személyével kapcsolatosan csak találgatások vannak, hivatalosan még nem lehet tudni, ki veszi át az igazgatói tisztséget.

Készül a megye vidéki közszállítási programja

Maros megye legnagyobb közszállítási cégeinek képviselôivel tárgyalt tegnap Toganel Ioan prefektus és Groza Emil, a megyei tanács alelnöke. A megbeszélés témája a vidéki közszállítási program kidolgozása, valamint az útvonalak elosztása volt.

A személyeskedésektôl sem mentes vita során számos észrevételt fogalmaztak meg a résztvevôk. Kétféle vélemény körvonalazódott a közszállítás szempontjából: társulás formájában vagy egyedül végezzék a cégek a szolgáltatást. A 2001. évi 1842-es kormányrendelet ugyanis megadja a lehetôséget, hogy a vidéki utasszállító cégek társulhassanak. A megyei tanács kidolgozta az úgynevezett fô útvonalakat, amelyek inkább a társulás formájának kedveznek. Ugyanis egy Marosvásárhely-Radnót fô útvonalat egyetlen, például nagybuszokkal rendelkezô cég nem fedheti le, mert nem kifizetôdô, a holt idôszakokban kisbuszokkal elônyösebb szállítani. A módszer egyes szolgáltatóknak nem tetszik, ôk úgy vélekednek, hogy az új szállítási program, amelyet legkésôbb péntekig véglegesítenek, nem
oldja meg a jelenlegi problémákat. Vlas Florin, az Utasszállító Rt. vezetôje, de a szászrégeni Tram igazgatója, Moldovan Ioan is úgy véli, a kalózkodás továbbra is megmarad, és továbbra is lesznek helységek, ahova semmiféle autóbusz nem jut el. Vlas Florin továbbment: lapunknak kijelentette, hogy az útvonalfelosztást Giurgea Teodor megyei tanácsos, a marosvásárhelyi Tam cég vezetôje készítette, a maga és barátai érdekében. Giurgea szerint a társulási rendszer európai rendszer, amely kizárólag az utasok érdekeit szolgálja, nem is csoda, hogy nem tetszik azoknak, akik veszélyeztetve látják vállalkozásukat. Az említett kormányrendelet újdonsága ugyanis az, hogy más módszert vezet be a vonalak odaítélésénél valamely cég számára, mégpedig pontozásos rendszert. A kritériumok között van a géppark régisége, állapota és státusa (saját, bérelt stb.), az, hogy mennyi idôt közlekedtek a cég autóbuszai a szóban forgó útvonalakon stb.

A megbeszélés résztvevôi megegyeztek, hogy holnapig írásban eljuttatják javaslataikat a megyei tanács illetékes osztályához, a péntekig véglegesített szállítási programról pedig a megyei tanácsnak kell döntenie a március 21-i tanácsülésen. Ezt követôen március 22-26. között kell letenni az ajánlatokat, a vonalak odaítélésére 27-29-e között kerül sor. Az óvásokat 48 órán belül kell benyújtaniuk a cégeknek. Ugyanakkor Toganel Ioan prefektus meggérte, hogy április 1-tôl szigorú ellenôrzéseket szerveznek a rendôrséggel közösen a kalózkodás felszámolására.

Aktuális

Az érdek mechanizmusa diktálja: nem baj, ha elképesztôen megalázó és fondorlatos munkaajánlási trükkökkel csalják az anyaországba a szándékosan alábecsült, szakmai tudásának színvonalát bizonyítani eleve képtelen erdélyi munkaerôt. A trend, sajnos, mást sem igazol: megy a szakmunkás, úgy tesz a diplomás, de nem kíván maradni a szakképzetlen melós sem. Hogy aztán az "ígéret földjén" a számítás bejön, vagy meglepô csalódássá keserednek az illúziók, az az egyéni megélésen, helyzetkezelésen, döntôképességen múlik, ám ne áltassuk magunkat, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy legális vagy éppen törvénytelen munkavállalónak semmiféle kiszolgáltatottság nem okoz már dilemmát. Maradt, mindenáron, ha teheti. Egyébként nem hagyná családját, hazáját hónapokra, évekre, vagy tán véglegesen is, ha megtalálná a minimálissá zsugorodott egzisztenciális számításait itthon. Nem élné át azt, amit mi itthoni, vagyis erdélyi szemmel, az anyaország felé címezve megalázásnak nevezünk - vérmérsékletünk szerint - néha a köbön.

Mennek tehát, kinn maradnak honfitársaink s mindezek ellenére mintha mi sem változott volna az utóbbi tíz-húsz, vagy akár harminc esztendôben, csípôbôl lövöldözünk a bûvös töltényekkel: romániai összmagyarságunkat 2 milliósra becsülendô. Az ennyi, se több, se kevesebb tényállásától nem akarunk megválni. Ami könnyen hamis lehet immár. Sejtem, a várható csalódásunknál nagyobb lesz az elképedés a március 18-án kezdôdô népszámlálás végleges eredménye láttán, hacsak nem állunk a magunk talpára. Ne vegyük be újra és újra a maszlagot, az erdélyi magyarság bizonyos része általában nem is dôl be az egyébként ismerôsen bejáratott cseleknek. Mert ne higgyük azt, hogy a hatalomnak nincs tartalékon eszköze, vagy megvált volna esetleg a hétpróbás statisztikai praktikáktól. Máris elég arra gondolnunk, miféle meggyôzô misszió folyik Csángóföldön, más szórványvidékeken. Megesett és bizonyára megesik, hogy ha a számlálóbiztosoknak rafinált manipulációkkal néhol nem sikerül számarányunkon rontani, azt máshol megtesszük mi magunk. Lásd a székelységi mivoltot a magyarsági mivolttól ostobán leválasztó káros melldöngetést, amire a számlálóbiztos netalán számít és egyetértôleg rábólint, apellálván arra, hogy mindenkinek szíve-joga nemzetiségét "pontosan" megnevezni.

Nos, megfontolandó az RMDSZ szövetségi elnökének felhívása: Nemcsak itt Romániában, hanem Európa- és világszerte is számarányunk szerint fogják a jövôben megítélni a súlyunkat. Ezekben a hetekben a romániai magyar közélet talán legfôbb felelôssége a népszámlálás fontosságát tudatosítani közösségünkben.

Ha pedig nem állunk a dolgokhoz felelôsen, úgy megszámlálhatnak bennünket, mint napnyugta elôtt a rókafészek körül szédelgô csibéket: reggel még megvoltunk…

Szóval: csak könnyûnek ne találtassunk, ne adjunk efféle kényelmet senkinek.

Borbély László, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke az RMDSZ-PSD egyezményt felügyelô bizottság hétfôi ülését követôen kijelentette, hogy az általa képviselt politikai alakulat a magyar kisebbség arányának megfelelô képviseletet akar a fontosabb állami intézmények szintjén.

Elmondása szerint az Eckstein Kovács Péter által szombaton, Kolozsváron megfogalmazott igény nem újkeletû és szerepel a PSD-vel kötött egyezmény szövegében is.

"Azt hiszem, hogy minden intézmény összetételében kellene szerepeljenek más nemzetiségû román állampolgárok is", mondta.

Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke kijelentette, nem tartja megoldhatatlan problémának a magyarok képviseletét az állami intézményekben, ha léteznek a megfelelô képesítéssel rendelkezô személyek. Elmondása szerint ahhoz, hogy egy személy a titkosszolgálatnál dolgozzon, hosszas és alapos felkészültségre van szüksége és jelen pillanatban nem tud arról, hogy a baneasai iskola kurzusain magyar nemzetiségû tanuló is létezne.

Eckstein Kovács Péter szenátor az RMDSZ Szabadelvû Körének szombaton, Kolozsváron tartott tanácskozásán kérte, hogy az érvényes európai normák alapján a szövetség követelje a magyarok arányos képviseletét valamennyi állami intézmény szintjén. Javasolta, hogy a magyaroknak képviselete legyen a rendôrség, a katonaság és a titkosszolgálat kötelékében is.

Románia minden állampolgárának, beleértve a magyar nemzetiségûeket is, joga van versenyvizsgára jelentkezni köztisztviselôi állásokba, a felvételi procedúrák pedig nem diszkriminatív jellegûek, jelentette ki kedden Adrian Nastase kormányfô annak kapcsán, hogy az RMDSZ kérte a magyarok képviseletét a fontosabb állami intézményekben.

Nastase közölte, hogy az RMDSZ-PSD együttmûködési megállapodás világosan leszögezi a felek kölcsönös politikai kötelezettségeit. "Ez az ügy újdonság, nem tárgyaltunk róla, az RMDSZ azonban megállapodást kötöt velünk, amelyben megjelennek a kölcsönös kötelezettségek", jelentette ki kérdésre válaszolva a miniszterelnök. (MEDIAFAX)

A Szenátus március 4-i, hétfôi ülésén Pete István szenátor a vidékfejlesztésre vonatkozó politikai nyilatkozatot tett. Abból indult ki, hogy a növekedés és a fejlôdés-fejlesztés fogalmai korántsem fedik egymást, míg az elôbbi számszerûsíthetô, konkrét eredményekben fejezôdik ki, az utóbbi a tartós egyéni, közösségi és intézményes gyarapodást célozza. A vidékfejlesztés összetett kérdéskomplexum, problémái csak hosszabb távon, integrált programokkal oldhatók meg. A mindenkori kormányok feladata ezek kidolgozása és megvalósítása az emberi létfeltételek javítása és az intézményes keretek biztosítása érdekében. A programoknak át kell fogniuk az adott térség egészét a lakosság életminôségével összefüggésben, a természeti és a kultúr-környezet fejlesztését tartósan kell biztosítaniuk.

A vidékfejlesztés meghatározó eleme kétségtelenül a mezôgazdaság, melynek gazdasági hozadéka azonban az Európai Unió országain belül alaposan lecsökkent, ugyanakkor a gazdálkodók itt csupán a lakosság 5 százalékát teszik ki. Csakhogy manapság a vidékfejlesztéssel kapcsolatos erôfeszítések a gazdálkodási hagyományokon túlmenôen, a környezeti örökség, a tájegység egészének megôrzésére irányulnak. A 2000. évet követôen új elvek kerültek napirendre: a mezôgazdaság multifunkcionális jellegérôl és az integrált vidékfejlesztésrôl beszélünk. Ha csökkent is a mezôgazdaság jövedelemteremtô és munkaerôt lekötô képessége, meg fog maradni földet megmûvelô- értékesítô és vidéki környezetalakító funkciója. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az EU tagállamoknak közös mezôgazdasági politikát illetve programokat kell kidolgozniuk, olyan intézményes kereteket kell létrehozniuk, melyek mozgósítani képesek a helyi civil társadalmat a maga teljességében.

Románia viszonylatában sajátos dimenziókkal kell számolnunk: itt a mezôgazdaság a bruttó nemzeti termék 18 %-t adja és a lakosság 36 %-t foglalkoztatja, a vidéki településeket az összlakosság 50%-a lakja. 2685 önkormányzattal rendelkezô községünk van. A közhivatali teendôk jelentôs részének átvételére képes nem-kormányzati szervezetek azonban csak elvétve mûködnek ebben a környezetben, a gyengén fejlettség jegyei szembetûnôk.

Egyértelmû tehát, hogy az európai uniós csatlakozás elôkészítési folyamatában a vidékfejlesztést a kormánynak kiemelt feladatként kell kezelnie és ehhez mérten kell megteremtenie a szükséges intézményi hátteret. Elôbb talán minisztériumi szinten - létrehozva egy mezôgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot - majd ettôl a szinttôl lefele is. A programok kidolgozásába feltétlenül be kell vonni az önkormányzatokat, de a helyi közösségek más önszervezôdési szervezeteit is. A Bihar megyei szenátor végsô tanulsága szerint ezt a ránk váró feladatot, az európai jogi és intézményes harmonizáció körét messze meghaladó kihívásként kell felfognunk.

Mintegy harminc küldött részvételével tartotta vasárnap éves közgyûlését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ).

A moldvai városban tartott tanácskozáson beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi tevékenységérôl, majd a szervezet elnöke, Bartha András ismertette az MCSMSZ költségvetését. Bilibók Jenô alelnök a kulturális tevékenységrôl szólt. A tanácskozás részvevôi tárgyaltak a csángóföldi magyar nyelvû egyházi életrôl, az oktatási programokról, valamint a különbözô csángómagyar szervezetek tevékenységérôl.

Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita megyei szenátora vállalta a moldvai csángómagyarok érdekeinek képviseletét a bukaresti törvényhozás felsôházában. A bákói közgyûlésrôl szólva az RMDSZ- szenátor az MTI-nek elmondta: a szervezet közgyûlésén elhangzott, hogy a Magyarországon tanult moldvai csángómagyar fiatalok mintegy tíz százaléka tért vissza szülôföldjére. A szenátor ezt sikerként értékelte, hisz mindeddig hiányzott a moldvai csángómagyarok körébôl az értelmiség, e hazatért fiatalok pedig a közösség kovászává váltak.

- Ezek a fiatalok tették mûködô szervezetté a csángómagyarok szövetségét - hangsúlyozta Sógor Csaba, majd rámutatott: a közgyûlésen felmerült annak szükségessége, hogy minél több, csángómagyarok által lakott faluban fiókszervezetek jöjjenek létre, illetve, hogy a különbözô egyesületek, alapítványok az MCSMSZ, mint ernyôszervezet védnöksége alatt fejtsék ki tevékenységüket. Hangsúlyozta, hogy a moldvai csángómagyar szervezeteknek meg kell vívniuk saját harcukat, nekik kell vállalniuk e népcsoport érdekében a munkát.

- Az erdélyi és a magyarországi magyarság pedig ezt a munkát kell hogy támogassa - szögezte le.

A háborús bûnök elkövetésével gyanúsított Radovan Karadzic volt bosznai szerb elnököt hármas védelmi gyûrû oltalmazza, bárhol tartózkodik is.

Az általában jól értesült Reporter címû belgrádi hetilap szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék legkeresettebb vádlottjának védelme állandó készenlétben áll. A három védelmi gyûrû közül kettônek a tagjai sohasem tudják, hogy Karadzic az adott pillanatban éppen az ô védelmük alatt áll-e vagy máshol, más településen tartózkodik. E két védelmi vonal nincs kapcsolatban egymással, csak meghatározott riasztási módszerrel értesíti egymást, ha baj van.

Maga Karadzic csak a legszûkebb testôrségével van közvetlen kapcsolatban. Ennek tagjai olyan személyek, akik a boszniai háború kezdete óta kitartanak mellette. Az utóbbi idôben azonban biztonsági okokból a "legismertebb arcok" távoztak a testôrségbôl, nehogy nyomra vezessék az SFOR-t és a Délkelet-Boszniában tevékenykedô nyugati titkosszolgálatok embereit. A megüresedett helyeket "profikkal" töltötték meg, akik megjárták a boszniai háborút, viszont harci tevékenységük idején nem kerültek elôtérbe, így tehát a nyilvánosság számára ismeretlenek. A Reportert minderrôl értesítô forrás azt állítja, hogy a Karadzicot oltalmazó emberek lojalitása megkérdôjelezhetetlen, és a testôrség minden tagja kész a halálba menni a volt elnökért.

A legközvetlenebb testôrség tagjain kívül legfeljebb öt személynek van tudomása Karadzic mindenkori tartózkodási helyérôl. (Gyakran még a volt elnök feleségének sincs fogalma arról, hogy férje éppen hol van.)

Amilyen bonyolult Karadzic védelme, ugyanolyan átláthatatlan az ôt finanszírozó rendszer is. A Reporter szerint a volt boszniai szerb vezetôt számos helyrôl pénzelik, s legtöbbször maguk a jótékonykodók sem tudják, hogy adományuk a hágai vádlottnál köt ki.

Ugyanez a belgrádi hetilap a múlt héten az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségére hivatkozva azt írta: Washington január végén értesítette a Vojislav Kostunica jugoszláv államfôt, hogy Karadzic jelentôs pénzügyi forrásokhoz jut a Jugopetrol jugoszláv olajipari vállalat és a hágai vádlott fivére, Luka Karadzic üzleti együttmûködése révén. A Reporter értesülései igaznak bizonyultak: a Jugopetrol elismerte, hogy Luka Karadzic 2000. márciusától egy belgrádi benzinkutat bérelt a vállalattól, s az üzleti együttmûködés február 15-én, alig két héttel a washingtoni figyelmeztetés után megszakadt.

A megyei rendôrség sajtóirodájától kapott közleménybôl megtudhatjuk, hogy a Budapesti Rendôr-fôkapitányság II. kerületi Rendôrkapitányságának vizsgálati osztálya- zseblopási alosztálya (Budapest, II. kerület, Romer Floris utca 6-8. szám, IV/402, telefonszám: 00-36-1-212-2675, 233-as vagy 221-es mellékállomás, munkaprogram: hétfô-péntek 8-13.30 óra között) elôzetes letartóztatásba helyezett 15 román állampolgárt, s vizsgálatot indított ellenük a személyi szabadság korlátozása és más bûncselekmények ügyében. A letartóztatott személyek Budapest XIV. kerületében, a Népstadion környékén garázdálkodtak, rendôrként mutatkoztak be, felkérték a román illetve más állampolgárságú személyeket, hogy igazolják magukat, majd elvették útlevelüket s a náluk levô valutát.

A Budapesti Rendôr-fôkapitányság felkéri a kárvallottakat, akiket ily módon raboltak ki, s eddig még nem jelentették az ügyet, a legrövidebb idôn belül küldjék el írásos jelentésüket, panaszukat a fent említett címre.

Amennyiben a kárt szenvedett felek személyesen jelentkeznek a fent említett címen, lehetôségük nyílik civil félként részt venni a tárgyaláson, s kérhetik a kár megtérítését. Ha az érintettek vonattal utaznak Magyarországra, a magyar hatóságok visszatéréskor, egy különleges alapból, megtérítik a vonatjegy árát.

Múlt heti, szerdai és pénteki lapszámunkban a marosvásárhelyi Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal közleménye szerint arról számoltunk be, hogy e héten hétfôn, kedden és szerdán nem lesz ügyfélfogadás az útlevélosztályon amiatt, hogy a fôvárosi szakemberek az új útlevelek elôállításához és kibocsátásához szükséges berendezéseket szerelik. Azt is hírül adtuk, hogy valószínûleg csütörtökön fogadják a kéréseket az új útlevél igénylésére.

Mint Meghesan Ioan ezredes, a Lakosság-nyilvántartó Hivatal vezetôje tegnap délelôtt tájékoztatott, kénytelenek voltak két okból saját maguknak ellentmondani és a bejelentett szünet ellenére fogadni az ügyfeleket. Egrészt azért, mert a bukarestiek, bár vasárnap estére ígérték érkezésüket, Brassónál megrekedtek. Az ezredes viccesen megjegyezte, "déliek, nem erdélyiek, nem tartják be a szavukat". Másrészt, mert a lakosság nem vette figyelembe a sajtóban megjelent közleményeket és a kérelmezôk megjelentek a hivatalban. Így folyamatos volt a régi útlevelek meghosszabbítási kérelmének a fogadása és sürgôsségi esetekben az útlevelek kibocsátása.

Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a fôvárosiak érkezése és az elsô új útlevelek kiállítása, az ezredes a mások által okozott bizonytalanság miatt nem adhatott választ.

Lerágott csontok boltja

… kürtölte világgá irigylésre méltó élettapasztalatából fakadó éleslátással, közel félezer éve a Szigetrôl, a köd gyötörte Stratfordból, Willy, a "Sékszpir" és korszakos felismerését, azóta sem megcáfolni, sem korrigálni nem sikerült a milliárdos nagyságrendben utána hömpölygôknek. A zseniális brit szentenciája büszkén dacol idôvel és térrel, Hamlet, Lear…és a többiek univerzuma él, virágzik, tökéletesedik a világot jelentô deszkákon és a színpadot minden oldalról szélesen keretezô nyüzsgésben egyaránt. A Globetheaterek hatékonyan behálózták a földtekét pólustól pólusig, a drámák, tragédiák, komédiák levegôje mélyen, de nem garantáltan következménymentesen mellre szívható az Antarktisztól Fokföldig, Los Angelestôl Irkutszkig, Hencidától Boncidáig. A halhatatlan albioni típusteremtô elégedetten nyújtózkodhat a paradicsombeli amfiteátrum páholyában, a környezô valóságból színpadra korbácsolt hôsei kiállták a történelmi-társadalmi gyûrôdések több évszázados próbáját. A szakma elnôtte határait, kilépett a kulisszák övezte játéktér szûk keretei közül, begyûrûzött a politikai, gazdasági, morális életünk feneketlen bugyraiba, szeretettel (egyre ritkábban) vagy megvetéssel övezett hôseink visszaköszönnek ránk, nap mint nap, az "üvegrôl", az éterbôl, az írott médiából, tapsolhatunk, fütyülhetünk nekik kedvünk, beállítottságunk, vérmérsékletünk szerint.

Konfliktusteremtésben viszont, idônként, púpunkra jöhetne a Mester. A "virágok" háborúját a rózsák városában ômaga sem fundálhatta volna ki ízesebben, rafináltabban. Két koldusszegény önkormányzat csetepatéja játékszínügyben messze lekörözi, módszereiben és agresszivitásában, a történelmi idôket idézô Lancaster és York házak közti egymásnak feszülést. A megye és a város, ha nem is közakaratból, de feszes játékszabályok szerint megválasztott honpolgárai képviseletét több-kevesebb önzetlenséggel és - a tapasztalat alapján - megkérdôjelezhetô ügyszeretettel felvállaló képviselôtestületei olyan rössel akasztották egymásnak szablyáikat, hogy egy adott pillanatban úgy tûnt, hogy a szerkezetében megroskadt kôszínház helyén kô kövön nem marad. Záporoztak jobbról is, balról is a gyermetegségükben kínos mosolyt fakasztó argumentumok, a törékeny büdzsék fedezékébôl tüzeltek kérlelhetetlenül egymásra a szemben álló felek és mindketten, az utolérhetetlen Caragiale által kiötölt, echt balkáni szellemet árasztó jelszót, a: "dai si lupta si dai si lupta"-t tûzve kókadt zászlaikra. A messzi távolból, egységes, szuverén nemzetállamunk fôvárosából, a megingathatatlan "centrumból" Machbeth-Nastase, Jago-Razvan és Falstaff- Cosmînca kuncogva-tapsikolva habzsolták a spektákulumot, az önként éhezô, emberi tartásukkal példamutató mûvészek és az alanyi alapon alultáplált több ezernyi statiszta összehangolt, végsô elkeseredéssel összefércelt produkcióját.

Hatásos felvonásvégeket követôen arat a büfé. A foyerbe kitóduló vastagbukszások önfeledt nagylelkûségükben megszavaznak maguknak egy tölcsérnyi popcorne-ot, egy hígan lefolyatott fekete löttyöt, néhány szemnyi savanyú cukorkát. A gyomortáji bizsergéseket eloszlatandó, a luxuslokálban megrendelt vacsora elôtt. A savképzés szelídül, az aprópénz csörgése meg nem zavarja a továbbiakban a mûélvezetet. A következô premierig összegyûl úgyis még egy málnafröccsre való. Ló is döglik tán addig, hám is ürül.

Jönnek a fecskék, mennek az idénymunkások, utóbbiak fôleg az anyaország felé. Nem olyan sokan, mint amennyivel az ottaniakat ijesztgetik, talán valamivel többen, mint eddig. A szükség nagy út, menni kell még akkor is, ha az ottani munkavállalás nem olyan nagy üzlet, mint ahogyan sokan hiszik. Az elvándorlás - legyen az ideiglenes vagy végleges - szomorú tény, ezért beszélni kell róla, már csak azért is, hogy az érintettek még egyszer végiggondolják az egészet.

A kedvezménytörvény ellenére is a munkavállalási engedélyek kiváltása körülményes és költséges, a feketemunka kockázatos, nem beszélve arról a tényrôl, hogy az ottaniak egy részének viszonyulása hozzánk nem éppen testvéri szeretetbôl fakadó, a hivatalok packázási kedve sem múlt el az említett törvény életbe léptével. Marad tehát a megalázkodás és megaláztatás, ha érvényesülni akarsz.

Számomra az egészben az a különös, hogy honfitársaink eme kálváriájáról a média hallgat, legalábbis az a része, ami számunkra hozzáférhetô, tehát egy rádió- és négy tévéadó, pedig néha igen érzékenyek az emberi jogokra és a másság tiszteletére. Legutóbb például egy afrikai fiatalember ügye keltett nagy méltatlankodást, ti. az illetônek a magyar hatóságok nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét, így el kellene hagynia feleségét és gyermekét. Félreértés ne essék, én is sajnálom ôket, de azt is tudom, helyzetük megoldódik, elvégre a közvélemény nagy úr, különösen egy ilyen látványos ügyben. Mégis, álszentnek és képmutatónak tûnik az egész dolog, többek között azért is, mert egy-két ember ügyében könnyû fellépni, bemutatni az egész világnak, lám, milyen humánusak vagyunk. Szeretném tudni például azt, hol voltak, hol vannak a magyar sajtó ezen képviselôi akkor, amikor erdélyiek százait zsuppolják ki az anyaországból valamilyen ürüggyel, alázzák meg ma is emberségükben és magyarságukban, sértik meg ôket ott, ahol lehet? Itt csak a tisztességes erdélyiekre gondolok! Miért hallgatnak, mint a csuka, akkor, amikor a határon túli magyarok sérelmeirôl van szó? Azokról, ami Magyarországon éri ôket, nyilván! Még egy adalék ehhez a kérdéshez: számtalanszor elhangzik a panasz: milyen sokba kerülnek az erdélyiek a magyar egészségügynek, mennyire meg fogják terhelni ennek költségvetését, különösen ezután. Soha, senki nem vette azt a fáradságot, hogy megnézze, hány itteni orvos és gyógyszerész dolgozik odaát. Akik úgy mellesleg a mi adónkból tanultak, a mi pénzünkön szereztek diplomát, de ott gyógyítanak. Azok, akik azt mondják: a magyar kormány ne foglalkozzon az erdélyiekkel. Hány mérnök, tanár és egyéb diplomás, hány jó szakmunkás - akik a tudásukat itt szerezték - dolgozik ott? Ráadásul, hogy a diplomájukat elismerjék, most is nehéz pénzeket kell fizetniük. (A tévedések elkerülése végett: ezt konkrét esetekbôl tudom.) Úgy kell nekik, ha Erdélybôl jöttek és az anyaországot akarják szolgálni! Jöttek volna inkább Angolából vagy Szecsuánból, hátha több becsületük lenne, és a sajtó is figyelne rájuk. Amelynek az lenne a feladata, hogy teljes képet adjon a magyar-magyar viszonyról is. Például a fentiek alapján arról is beszélhetne, hogy mi nemcsak kapunk segítséget, hanem adunk is, munkaerôben, kultúrában, hogy csak ennyit említsek.

Bármilyen jó szándék - legyen az kormányzati is - csak fél siker, ha a közvéleményhez féligazságok jutnak el.

A 416-os szavatolt minimális jövedelem törvényét az idei 6-os számú sürgôsségi kormányrendelet, amely február végén jelent meg a Monitorul Oficialban visszamenôleges hatállyal módosította. A sürgôsségi kormányrendelet értelmében nem csak azok a családok jogosultak a fûtéspótlékra, amelyek szociális segélyben részesülnek. Azon családok esetében, amelyeknél az egy fôre esô havi jövedelem 900.000 lejnél kisebb, a támogatás értéke 700.000 lej, az egy fôre esô 1,1 millió lej esetében 420.000 lej, 1,4 millió lejig 210.000 lej és 1,8 millió lejig 110.000 lej fûtéspótlék jár.

A földgázzal fûtô családok esetében, ha az egy személyre esô jövedelem 900.000 lej alatt van, a támogatás 400.000 lej, ha 1,1 millió alatt van, 240.000 lej, és ha 1,4 millió lej alatt, akkor 120.000 lej.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal késve kezdte meg a típusnyomtatványok kiosztását az igénylôk között. A lakó-, illetve tulajdonosi társulások elnökei vagy adminisztrátorai a polgármesteri hivatal 101-es szobájában kell jelentkezzenek, hogy átvegyék az íveket, és kitöltve ugyanide kell benyújtsák. Bár a hivatal bejáratánál az ügyfélfogadást hétfôn, szerdán és pénteken 8-12 óra, kedden és csütörtökön 8-12 és 14-16 óra között bonyolítják, a típusnyomtatványok kiosztása hosszabbított program szerint történik, hétfôn, szerdán 8-15 óra között, kedden, csütörtökön 8-16 óra között és pénteken 8-14 óra között.

A fölgázzal fûtôk a típusnyomtatványokat március 4-tôl, hétfôtôl a Rózsák tere 5. szám alatti Apolló-épület udvarán vehetik át. Tegnap délelôtt 10 órakor még egy értesítô, útbaigazító tábla sem volt kifüggesztve sem az udvaron, sem az ajtón.

A januári és februári fûtéspótlék igényléséhez a típuskérvény mellett a következôket kell beadni: januári és februári jövedelmet igazoló iratok, nyugdíjasok esetében a januári és februári nyugdíjszelvény, vagy munkanélküliek esetében a Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség által kibocsátott igazolás, a decemberi és januári gázszámla.

A januári és februári fûtéspótlék március 25-ig igényelhetô, a márciusi fûtéspótlékot csak március 25. után lehet igényelni.

Hétfôn, a polgármesteri hivatal megkésett ügyintézése és a novemberi, decemberi igénylések visszautasítása miatt mindössze hetvenen jelentkeztek típusnyomtatványért.

Hétfôn, március 4-én a képviselôház plénuma elfogadta Németh Csaba szenátor törvénykezdeményezését azoknak a személyeknek az erkölcsi és anyagi kárpótlásáról, akik 1950-1961 között katonai szolgálatukat munkaszolgálatosként töltötték. A tervezetet korábban a Szenátus már elfogadta. Mivel a két ház egymástól eltérô változatban fogadta el a törvénytervezetet, annak végsô szövegérôl a szenátus és a képviselôház egyeztetô bizottsága dönt. Elôreláthatólag a törvény négy-hat héten belül jelenik meg a Hivatalos Közlönyben.

A képviselôházban elfogadott változat szerint minden munkaszolgálaton letöltött hónap után havonta 15.000 lejt kapnak az erre jogosultak. Az elhunytak után özvegyeik, ha nem kötöttek új házasságot, a kárpótlás felét öröklik. A volt munkaszolgálatosoknak nem kell rádió- és televízióbérletet fizetniük, orvosi és gyógyszerellátásuk mind a járóbeteg-, mind a kórházi kezeléskor ingyenes és elsôbbséget élvez. A jogosultságot a katonakönyvben történt bejegyzések, vagy a megyei katonaközpont, illetve a pitesti-i 02405-ös katonai egység által kiállított bizonylatok alapján a megyei nyugdíjpénztárak keretében mûködô különbizottság állapítja meg.

Ellentmondásokkal teljes, különös sors a Gáll Mátyásé. Rendhagyó, mégis tipikus. A viszonylag jómódban élô dévai zsidó kereskedôcsalád magyar kultúrájú sarja még nincs húszéves, amikor a román kommunisták közé áll, és az illegalitás mozgalmi embere lesz, majd lebukik. Börtönbe zárják, együtt raboskodik szinte a teljes késôbbi rendszerváltó kommunista vezetéssel. Karánsebesen a majdani diktatórikus hatalom vas- és vakfegyelmét is megtapasztalja, utóbb Transznisztriába viszik, haláltáborba kerül, csak néhányan élik túl a tömegmészárlást. Kalandos úton visszajut Bukarestbe, magas rangú pártaktivista lesz, aztán ôt is eléri a gyanakvás szele, a koncepciós perek idejét megússza, de kegyvesztett lesz, a valóság, amely egészen más, mint amit meggyôzôdéses kommunistaként elképzelt, egyre inkább kiábrándítja. Végül Izraelbe emigrál, ahol szülei élnek, de ott sincs maradása, nem érzi elemében magát, míg át nem települ Németországba, ahol nemsokára elmondhatja, révbe ért. Kemény munkával teremt magának új egzisztenciát, ma a Frankfurt melletti Offenbachban él csendes nyugdíjasként. Tanulságos életét azonban izgalmas emlékiratban foglalta össze. Visszaemlékezései németül és románul is megjelentek és nagy visszhangot keltettek. Hajdú Farkas- Zoltán magyarra is lefordította, a csíkszeredai Pallas- Akadémia Kiadó pedig az életregényt Vízválasztók címmel a tavaly megjelentette. Marosvásárhelyen a novemberi könyvvásáron mutatták be, a rendezvényen jelen volt a szerzô is, akkor beszélgettem vele. Gáll Mátyás elmondta, elôkészületben a könyv francia változata is, s a média is mindegyre érdeklôdik a nem mindennapi sorstörténet iránt. A beszélgetést természetesen hangszalagra rögzítettem, lapunkban az életút néhány állomásánál tudunk csak elidôzni, az önéletírás azonban annál bôvebben kínálja a regénybe illô korrajzot és kerekíti ki a letûnt társadalmi rendrôl vázolt kórképet.

- Sokat hallottam errôl a könyvrôl és arról, hogy milyen kalandos élete volt. Ön ezt lehet, hogy másképp határozná meg.

- Nem hiszem, hogy kalandról kellene beszélnünk, a véletlenek is irányították az életemet, de magam is irányítgattam némiképp. A könyvet viszont tényleg tudatosan úgy építettem fel, hogy az elsô oldaltól kezdve már érdekes legyen. A kötet nem csak az én egyszerû kalandos életem, egy korszak képét szerettem volna visszaadni, az 1930-as évektôl egészen addig, amíg emigráltam Romániából, ez ’69-ben volt. Ez egy olyan 40 évnyi periódus, és ebben az idôszakban maga a történelem is hihetetlenül kalandos volt. Ez a II. világháború elôtti korszak Romániában, a ’40-es évek eleje, az Antonescu-diktatúra és az utána következô nehéz évek, a háború és annak következményei. Utána pedig a másik ôrült nagy változás, a ’44- 45-ös évek, Románia lecsatlakozása az egyesült nemzetekhez, majd egy új korszak a történelemben, a szocializmus bevezetése. Ebben én valamilyen formában mindig aktívan részt vettem.

- Ön véletlenszerûséget említett, de a véletlenek valamiképpen az emberben is benne rejlenek. Úgy képzelem, hogy ha valahova bekerült, az azért nem véletlen volt.

- Természetesen a könyvemben leírom ezeket az úgynevezett
,,véletleneket". A történelem alakította a sorsomat, de elég sok volt benne a tudatosság is. Sok minden elôidézi, befolyásolja a történelmi pillanatokat, a változásokat. A II. világháború elôtti korszak nem volt véletlen, az a ’30-as években kezdôdô folyamat volt. A harmincas évek közepén már 10-13 országban diktatúra létezett.

- Megírta a könyvében, hogy mindebbe miképpen került bele. Hogy kezdôdött?

- Én ’38-39-ben az illegális kommunista pártba kerültem és ott aktiváltam, aztán letartóztattak és az Antonescu-kormány idején négy év börtönre ítéltek. Tudatosan lettem kommunista abban a periódusban, nem véletlenül.

- Meggyôzôdéses kommunista volt?

- Igen. Úgy gondoltam, hogy igazabb, jobb társadalmat tudnánk létrehozni, megszervezni, mint amit átéltem. Én akkor munkásként dolgoztam Lugoson a textilgyárban, láttam, hogy élnek a munkás tömegek. Ismertem a móc parasztok életét is, a nyomorukat, és arra gondoltam, hogy az akkori technológia mellett is lehetséges volna egy újabb, jobb világot teremteni. Életemben addig egy sor Marxot sem olvastam, semmilyen történelmi-materialista kötetet nem ismertem. Ideológiailag nem voltam én doktrínált, hanem jóhiszemûséggel, szeretettel tele az emberek iránt, még mint gyerek is szégyelltem magam, hogy én jó anyagi körülmények között élek, az osztálytársaimmal ellentétben, akik nyomorultak voltak. Ilyen humánus érzetbôl kiindulva próbáltam közeledni a mozgalomhoz és valamit tenni.

- Annak idején nekünk azt tanították, hogy a börtön a kommunistáknak jó iskola volt. Ön is így volt vele?

- Igen. Börtönben Karánsebesen voltam több mint egy évet, ott volt a Román Kommunista Párt szinte teljes vezetôsége, Gh. Gheorghiu-Dej, Bodnaras, Chivu Stoica, illetve Draghici, Moghioros és Bernáth Andor, ezekkel mind együtt voltam. Ezt nem úgy kell érteni, hogy föltétlen Gh. Gheorghiu-Dej tartott nekem elôadást a leninizmusról vagy Sztálinról, ezt cellánként szervezték meg. Ott volt Ceausescu is, alázatosnak, könnyen megfélemlíthetônek tûnt. Amolyan cselédféle volt, ô szolgálta fel a "triumvíroknak" az ételt, gondoskodott a cellabeli "istenekrôl". Egyesek fényes jövôt jósoltak neki, de nem tudtuk, ezt mire alapozzák. Egyébként egy cellában 5-en vagy 10-en voltak és nem föltétlen marxizmust adtak nekik elô, hiszen voltak ott egyszerû emberek is, akik félanalfabéták voltak. Esténként nekik olyan iskolát tartottak, hogy megtanuljanak olvasni, egy kis földrajzot, történelmet, és természetesen naponta egy bizonyos formában a kommunista eszméket ismertették.

- Akkoriban, gondolom, nem sejtette, hogy milyen fordulatok lesznek az életében, azt se, hogy valamikor emigrálni fog.

- Nem. A könyvben ezt a menetet követni lehet, részletesen leírom, hogy engem mint zsidó elítéltet deportáltak. A román és magyar kommunisták nem voltak olyan veszedelmesek, mint a zsidó kommunisták. Ezért minket elvittek Transz-nisztriába, hogy ott végezzenek velünk. Logikusan fel kéne tenni a problémát, hogy Gh. Gheorghiu-Dej nem volt veszedelmes? Ô maradhatott a karánsebesi börtönben, ahol úgymond elég normális körülmények voltak, mindenkinek volt külön ágya, nem éheztek, tisztaság volt, csomagot kaphattunk, minket azonban elvittek.

- És hogy úszta meg?

- Az egyetlen igazi véletlen talán az egész kötetemben vagy az életem folyamán az, hogy amikor átvittek Transznisztriába és ismét egy börtönbe kerültem, 1944. március 18-án, a tömegkivégzés idején én életben maradtam. Nem érintett a golyó. Éjszaka volt, bejöttek a cellába, a román foglár kezében volt egy viharlámpa és az, aki célzott, hogy úgy mondjam, árnyékokra célzott. Két sorban álltunk, nyolcan voltunk a cellában, nem én voltam az egyetlen, aki életben maradt. Hárman éltük túl, ezt a könyvben részletesen leírtam. Vannak szörnyû jelenetek, nem azért, hogy sokkoljam az olvasót, így történt. Az egyik kollégám, aki életben maradt, elmesélte, hogy a cellájában lejátszódott egy olyan jelenet, amit ki kéne emelni, mert a dogmatizmus végletes példája, szimbólum lehetne az ilyesmire világtörténelmi viszonylatban is. Zajlottak a kivégzések, a gyilkosok jártak celláról cellára és közeledtek ennek a Walter nevû embernek a cellájához. Öten voltak a cellában. Azt mondja, te, minket most agyon akarnak lôni, ne hagyjuk magunkat, én megpróbálom az ablakunkat kitörni, próbáljunk menekülni. Ha egy is megmenekül, jobb, mintha mindannyiunkat agyonlônének. Erre egy régebbi kommunista azt mondja: de nincs utasításunk a pártvezetéstôl. Erre Walter izgatottan, de hát nem hallod, hogy ôket már ki is végezték, a másik viszont csak hajtogatta a magáét, erre Walter szavazást javasolt és a többség, hárman, a menekülés ellen szavazott. Eddig senkinek sem mondtam, hogy a könyvbôl valamit emeljen ki különösebben, de ha már idáig jutottunk, a dogmatizmusnak ez olyan képtelen foka, hogy azt hiszem, állandóan alá kell húzni. Odáig jutottunk az ôrültségben a fanatizmusunkkal, hogy én ezt effektíve betegségnek tartom ma már. Jelenleg nem kommunista, hanem iszlámista fanatizmussal van dolgunk, s meggyôzôdésem, hogy a skizofrénia és más lelki betegségek mellett ez a különleges dogmatizmus is egy ilyen fajta betegség. Ezt vagy tudjuk kezelni, vagy be kell internálni azokat, akik ilyenben szenvednek. Megismétlem, a kötetemben, ha valami a véletlennek az eredménye, az a kivégzés éjszakája. Az egész börtönbôl akkor öten úsztuk meg, de maradtunk hárman, a kivégzôk ugyanis reggel visszajöttek, lekontrollálták, hogy jó munkát végeztek-e, és kettôn észrevették, hogy élnek és agyonlôtték ôket. Utána ránk gyújtották még az épületet is, ezt is túléltük, én még megmentettem két embert, az egyiket, akinek két golyó volt a lábában, a hátamon cipeltem el.

- Vissza tudott térni az országba?

- Igen.

- De a dogmatizmus logikáját ismerve, el tudom képzelni, hogy egy adott pillanatban gyanússá vált: hogy lehet, hogy éppen ön maradt életben?

- Ez az életem legnagyobb tragédiája, mert ’52-53- ig, ameddig a romániai sztálinizmus a legmélyebb, legszörnyûbb periódusát élte át, anélkül, hogy a magam részérôl ezt tápláltam vagy kértem volna, én egyféle nemzeti hôs lettem. Elvégre az egyik túlélô mártír voltam, akikrôl mi, kommunisták, állandóan beszéltünk, azt példáztam, milyen áldozatokra vagyunk hajlandók. Én voltam az, aki ezt vállaltam, túléltem és el is tudom mesélni.

- Ez funkcióban és elismerésben is megnyilvánult?

- Nem, illetve csak részben. Nem akarok apróságokról beszélni, de azon a napon, amikor a szovjet hadsereg bevonult Bukarestbe, már kaptam is az elsô ütést. Ugye, én jövök Transznisztriából, megszabadultam a kivégzésbôl, bujkáltam Bukarestben, illegalitásban, kimentem augusztus 24-25-én, hogy nézzem a megmentôinket, a szovjet hadsereget, és ott találkozom Szenkoviccsal. Azt mondja, ,,te Matyi, hallom, hogy azt híreszteled, hogy a râbnitai börtönt kivégezték". Mondom, igen. Azt válaszolja, hogy ô a tegnap beszélt egy szovjet ejtôernyôssel, aki ott jött el és nem látott semmi felgyújtott börtönt, nem hallott semmi ilyesmit. Mondom neki, most augusztus 24. van és az március 18-án történt, eltelt azóta öt hónap. Azt mondja erre nekem, ne próbáljak tôkét kovácsolni abból, hogy én vagyok az elsô, aki Bukarestbe visszaérkeztem, mert holnapután visszatérnek az elvtársak és megbüntetnek, mert hazugságból próbáltam tôkét kovácsolni. Akkor volt egy periódus, amikor félbolond voltam. Ha Szenkovics, aki nagyon jó elvtársam volt, azt mondja, hogy én ôrült képzelôdô vagyok, már-már én is azt hittem, hogy az vagyok. Így kezdôdött. És ’52-ben, nem tudom, milyen célból, egy bizonyos perre akarták felhasználni az esetleges vallomásaimat. Azzal vádoltak hónapokig, hogy a kivégzés éjszakáján együttmûködtem az SS-tiszttel, aki a kivégzést vezette. Ez a tipikus dogmatizmus. Emberek, akikkel együtt éltem három évig, fel tudják tételezni rólam, hogy jön egy kivégzôosztag felsô paranccsal, és akkor Gáll az apja pénzével elintézi, hogy megmeneküljön. Hol van az az SS-tiszt, aki hajlandó lett volna mondjuk 100-1000 márkáért valakit életben hagyni? Elképzelhetetlen, hogy másodpercek alatt meg tudok gyôzni egy németet, hogy engem hagyjon életben. Az egyik társam, akit megmentettem, a Szovjetunióban maradt, mert meg volt sebesülve, a másik meg szinte ugyanúgy keresztülment mindazon, amin én.

- Az ankétból nem lett per?

- Nem. Ez a másik szerencsém. Nem lett sem per, sem letartóztatás, hanem egy alacsonyabb rendû munkára degradáltak. Én addig a Külügyminisztériumban dolgoztam, sokat jártam küföldre, de aztán átpasszoltak az Agerpres hírügynökséghez, és ott dolgoztam újságíróként minimális, vacak kis munkákat. A dolog az én szempontomból be volt véglegesen fejezve, tudtam, hogy kivel van dolgom. A korábbi tapasztalatokból már megtanultam, hogy a kritika csak fentrôl létezik, lentrôl halálos következményekkel is járhat. Az indifferencia, a közömbösség volt az, ami a további életemet jellemezte.

- A Ceausescu-rezsimnek csak az elejét élte meg itthon.

- Igen. Csak egészen az elejét. ’64-ben iratkoztunk fel izraeli kitelepedésre, négy évig tartott, amíg megkaptuk az útlevelünket, Ceausescu ’65-ben lett pártfôtitkár, és aztán vette át az összes címeket.

- Elhagyva az országot, ugyanilyen gyanakvás, csak más elôjelû, nem fogadta külföldön? Nem ismerték a kommunista múltját?

- Ismerték. Mindenki tudta, hogy ki voltam. Akaratom ellenére én voltam az, aki minden március 18-án a lapomban az emlékeztetô cikkeket írtam vagy jelen voltam a rádióban. De azt is tudhatták, hogy Romániában az összes volt illegalista kapott valamit az elkobzott javakból, illetve majdnem mindenki, ott volt a villasor, beköltöztek oda, mindent megkaptak. Én nem kaptam semmit. Nem volt lakásom, már született a fiunk és nem volt rendes otthonunk. Én találtam egy pincelakást, ez volt az elismerésem.

- Említette, hogy a negyvenes évek elején zsidó kommunistaként ön és a társai voltak a
"legveszélyesebbek", abban a késôbbi kommunista idôben érzékelte, hogy rossz a neve, származása?

- Nem, az elsô periódusban nem. A Gheorghiu-Dej érának a közepéig én személyesen nem éreztem. Ott volt például Vasile Luca (Luka László), aki kibírhatatlan ember volt, de ott volt a párt alapításánál és mégis kiintézték. Most, hogy kezdenek megjelenni a dokumentumok, látom, hogy már ’51-52-ben, Luca és Ana Pauker félreállításánál már az is szerepet játszott, hogy te magyar vagy, te zsidó vagy. Ezt nem így mondták természetesen, hanem kitaláltak más formát, indokot. Én személyesen nem éreztem azt úgy ’54-ig. Aztán kezdôdtek, elôször a pártkönyvecskébe nem kellett bevezetni a nemzetiséget, majd egyéb dolgok.

De ez már egy másik téma, errôl talán egy következô alkalommal beszélgethetünk. A könyvet viszont mindenkinek ajánlom, nem magam miatt, de sorsom ma is sok ember számára tanulságos lehet.

Vokálszimfonikus koncert, szimfonikus hangverseny, kamaraest. Hazai és külföldi vendégmûvészek, hangszeres elôadókat. Versenymûvek, nyitányok, szimfóniák, elôjáték az egyetemes zeneirodalom szerzôinek tollából. Marosvásárhelyi vonatkozásban ôsbemutató. Íme a helyi filharmónia szimfonikus zenekarának és vegyes karának kínálata a zenei évad márciusi hangversenysorozatára. Ardelean Raluca zongoramûvész nagy sikerû keddi Szkrjabin-estjét követôen 7-én, csütörtökön este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében tartandó vokál-szimfonikus hangversenyen Florentin Mihaescu dirigálja Viorel Munteanu Glasurile Putnei címû, férfikórusra és kis vonószenekarra írt darabját, majd Mozart nagyon szép 25. g-moll szimfóniája hangzik el, utána a közönség örömére a kiváló elôadómûvész, ifj. Csíky Boldizsár valamennyi zongoramûvész számára kemény diót jelentô Brahms 1. d-moll zongoraversenyét - a romantika egyik csúcsteljesítményét - játssza Brahmsnak. Közremûködik a filharmónia szimfonikus zenekara és férfikara - karvezetô Vasile Cazan, karvezetô-asszisztens Sikó Szidónia. Március 14- én ún. családi vállalkozást jelentô hangverseny részesei lehetünk. A németországi Emilian Piedicuta karmester, az apa - a düsseldorfi szimfonikus zenekar koncertmestere - valamint fia, Vladimir Piedicuta, a kiváló hegedûmûvész lép közönség elé. Az elôadópáros elsô alkalommal koncertezik városunkban. Mûfajgazdag muzsikát ajánlanak a hallgatóság figyelmébe, Rossini nálunk ritkán elhangzó Hamupipôke címû operájából halljuk a nyitányt, Mozart 3. G- dúr hegedûversenye következik, majd Beethoven 2. D-dúr szimfóniája. 21-én, kedden újabb szimfonikus hangversenyre várják a publikumot. Japán estre. Maholnap tíz éve, hogy Ozaki mester a vásárhelyi filharmonikus zenekar állandó karmestere akinek köszönhetôen - a japán kormány felbecsülhetetlen értékû hangszeradományától eltekintve, mellyel az is jár, hogy neves, tehetséges külhoni elôadók vállalnak szívesen szereplést a Kultúrpalotában - szakmai együttmûködésen kívül mind szorosabbá, közvetlenebbekké válnak az emberi kapcsolatok is. Ozaki mester szívesen hoz hozzánk országából elôadómûvészeket, énekkarokat. Két fiatal karmester, Akiko Otomo és Satoshi Ueda közremûködésével hangzik majd el Weber Oberon címû operájának nyitánya valamint Wagner Tristan és Isolde címû tragikus zenedrámájából az elôjáték illetve a dráma befejezô részeként Izolda szerelmi halála. Ezt követôen Mutsuko Tominaga elôadásában halljuk Beethoven 1. C-dúr zongoraversenyét, záró mûsorszámként pedig Mendelssohn-Bartholdy 4. Á-dúr Olasz szimfóniáját. Egyébként, mindhárman Ozaki mester növendékei. 26-án ifj. Kozma Péter, marosvásárhelyi gordonkamûvész lép a hallgatóság elé, kamaraestjén rendkívül értékes és érdekes összeállítással: Bach, Couperin, Cassado, Boccherini, Haydn, Schubert és sok más szerzô, beleértve Kozma Géza, a mûvész nagyapja alkotását is, aki nagyszerû csellista lévén sok mûvet írt e hangszerre. Kozma Pétert Albert Eugen, a helybeli zene- és képzômûvészeti líceum tanára kíséri zongorán, aki filharmóniánál elôadó és korrepetitor. A hónap záróhangversenyén, 28-án újabb elôadókettôs és ismét férfikar. Pontosabban Ilarion Ionescu-Galati vezényli a filharmónia szimfonikus zenekarát és férfikarát, hegedûn pedig Florin Galati, a mester fia szólaltatja meg Paganini 1. D- dúr hegedûversenyét. Igen komoly a teljes a mûsor, hisz elhangzik még D. Milhaud A világ teremtése címû balettjébôl is részlet, melyet a marosvásárhelyi közönségnek eddig nem volt alkalma hallania. A hazai zeneszerzônô, F. Donceanu Miatyánk - Tatal nostru címû darabja ôsbemutató, végül Liszt Lés préludes címû szimfonikus költeményével zárul az est illetve a márciusi hangversenysorozat - tudtuk meg Vasile Cazantól, a filharmónia mûvészeti igazgatójától.

A hét végén újra bemutatóval várja kedves közönségét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Hecc címû színpadi elôadás J. B. P. Molière Monsieur DE POURCEAUGNAC címû vígjátéka alapján készült, és fiatalos, hangulatos megközelítését kínálja a párválasztás elôtt álló ifjak tanulságos, szórakoztató történetének. Az elôadás rendezôje Rusznyák Gábor, díszlet- és jelmeztervezôje László-Balizs Ildikó, zenei munkatárs Csíky Csaba. A szereposztás tagjai: Katona László, Györffy András, Kézdi Imola, Márton Gyöngyi, Zayzon Zsolt, Viola Gábor, Kolcsár József f. h., Henn János, Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas, Kicsid Gizella f. h., Darabont Mikold, Domokos László, Bocskor Salló lóránt, László Csaba, Bartha Zsuzsa f. h., Incze Tamara f. h., Kiss Attila f. h. és Veress Albert f. h. Ôk azok tehát, akik az ígéretes tehetségû magyarországi rendezôvel együttmûködve gondoskodnak a jó hangulatról, melyet a moliere-i szövegen kívül a felszabadult játékkedv és a zene is biztosít. Az elôadás bemutatója március 8-án, pénteken este 7 órakor lesz a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, a Kemény János-bérlet keretében. További elôadások: március 9, szombat este 7 óra - Szabó Ernô-bérlet, március 10, vasárnap délelôtt 10 óra - Csorba András-bérlet, március 13, szerda este 7 óra - Molter Károly- bérlet.

Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár

Jegyzet

A hét végén tartotta tisztújító közgyûlését a Maros megyei MADISZ. Az új elnök szerint a megválasztott vezetôség céljai között szerepel olyan tevékenységek szervezése, amelyek által a fiatalokat intenzívebben bevonják majd a szervezeti életbe. Nem lesz könnyû dolguk. Emlékszem, amikor 1989 decemberének euforikus hangulatában néhány elszánt fiatallal együtt megalakítottuk a MADISZ-t, addig soha nem tapasztalt lelkesedéssel valósággal elárasztották a fiatalok. Füzetet vezettünk arról, ki milyen területen szeretne tevékenykedni. Ötlet volt bôven táncháztól színjátszó csoportig, labdarúgó- bajnokságig, különbözô szak- és hobbikörök szervezéséig. Aztán jött 1990 márciusa, ami derékba törte ezt a lendületet. A "világ megváltókat" felváltották az oportunisták, azok, akik megélhetést kerestek e szervezeten belül. Igaz, nagyon sokan voltak, akik innen dobbantva azóta fényes politikai vagy más karriert futottak be. Persze, a 90-es évek elején a zavaros társadalmi, gazdasági életben nehéz volt tiszta utat választani. Aztán, eltérve a MADISZ megalakulásakor felvállalt célkitûzésektôl, a fiatalok érdekképviseletének szlogenjei mögött egészen más célokat választók is meghúzódtak a szervezet szárnyai alatt. Végül úgy tûnt, hogy a MADISZ mindennel foglalkozik, csak azzal nem, amivel kellett volna: a valós érdekképviselettel, a fiatalok kulturális, gazdasági életének a megszervezésével. Közben az is kiderült, hogy a fiataloknak megváltozott az igényük, másfele irányulnak, így a MADISZ-t sem tartották arra alkalmasnak, hogy valamiféle aktív tevékenységet vállaljanak ennek keretében. Persze volt, van Alter-Native, s szervezôdtek gyümölcsszedô táborok, s sci-fi klub is, de valóban csak ez kell a mai fiataloknak? Úgy tûnik, hogy valójában most érkezhet el a MADISZ egyfajta válaszúthoz. Levonva 12 év konzekvenciáit, talán ideje lenne átgondolni, valójában milyen szerepet is vállaljon a fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális közösségi életének a megszervezésében a MADISZ. Az is kérdés mennyire sikerül megôrizni a függetlenséget a mindenféle politikai kihívásokkal, áramlatokkal szemben. Nehéz lesz a szürke, zavaros politikai nézetkülönbségekkel, személyes érdekharcokkal tarkított évek után megtalálni az arany középutat.

Egy év elteltével rövidesen tartja közgyûlését a Kis-Küküllô menti Térségi Társulás (KTT). Az elmúlt évrôl Borbély Emma, a társulás ügyvezetô elnöke számol be:

- Már a kezdetektôl - 2001. január 16-án jött létre a társulás - felmértük társadalmi, környezeti, anyagi és humán erôforrásainkat, és tevékenységi tervünket ehhez igazítottuk. Az összegzés eredményeként kétféle programot dolgoztunk ki: olyanokat, amelyek nem igényelnek különösebb anyagi hozzájárulást, rövid idô alatt megvalósíthatók és azonnali hatásai vannak, illetve hosszabb távú, pénzigényes és a kisrégió tartós fejlôdését szolgáló programokat. Az elsôhöz tartozik a tavaly márciusban megszervezett két vállalkozó-találkozó, ahova szakembereket is meghívtunk, akik a felmerülô kérdésekre válaszoltak, és a polgármesterek számára a budapesti Szent István egyetem szakemberei tartottak vidékfejlesztés témakörben szakmai tanácsadást. Késôbb a kisvállalkozók hallhattak pályázati lehetôségekrôl egy elôadást. Ez alkalommal rendelkezésükre bocsátottuk a szükséges formanyomtatványokat és iratcsomókat is. A visszajelzések alapján legalább egy személy e találkozó nyomán 20.000 USD értékû pályázatot nyert el. Szintén a kisvállalkozóknál maradva az erdôszentgyörgyi Szentgyörgy-napok keretében lehetôséget teremtettünk számukra, hogy bemutathassák népmûvészeti termékeiket. A kiállításon hagyományos népi mesterségeket folytató személyek is szemlére bocsáthatták mûveiket. Több mint 600 tárgyat csodálhattak meg a látogatók.

Idôközben tavasszal összeállítottunk 6 pályázatot, amelybôl 4-et pozitívan bíráltak el, és sikerült támogatást szerezni. A támogatásokból a nyár folyamán közösségfejlesztô beszélgetéseket tartottunk Makfalva, Gyulakuta, Kelementelke és Rava településeken. Munkánkat a Székelyföldi Közösségfejlesztôk Egyesülete is támogatta. Szintén támogatásból 16 fiatalt készítettünk fel közösségfejlesztô munkára. A programok kézzelfogható eredménye például a kelementelki Simén-kúria megmentése. A szükséges anyagiakat az Illyés Közalapítványtól kaptuk.

Az ôsz folyamán kiadtunk egy prospektust Vendégváró értékek a Kis- Küküllô térségében címmel.

A KTT ugyanakkor részt vállalt a szentgyörgyi hagyományos amatôr színjátszó fesztivál megrendezésében is.

A hosszú távú programok közül a legfontosabb, hogy elkezdôdött a kistérségi stratégia összeállítása. A program keretében az elméleti részen 8 szakember dolgozik: Incze Árpád környezetvédelmi, Farkas Ernô és Donáth Árpád tanügyi, Balás Árpád gazdaságföldrajzi, Gub Jenô - növényvilág és állatvilág, Márton János - altalajkincsek, geológia, Szakács Géza közgazdasági, termékértékesítési, Dénes Enikô építészeti és infrastruktúra, Józsa András demográfiai és Dunkán Edit mezôgazdasági szempontból méri fel a kisrégió lehetôségeit, gondjait, amely majd a kidolgozandó stratégia alapjául szolgál. Ezzel párhuzamosan a korábban kiképzett fiatalok terepmunkát végeznek és feltérképezik az egyes települések lakóinak gondjait, terveit stb. A végleges stratégia kidolgozását a Székelyföldi Közösségfejlesztôk Egyesülete szakemberei végzik majd, de segítséget nyújt a budapesti Szent István Egyetem és a Békéscsabai Regionális Munkaerô-fejlesztési és Képzési Központ is.

Ami az elkövetkezô évet illeti, terveink bôségesen vannak. Legalább 12 pályázatot fogunk megírni, de ha ebbôl 4 sikeres lesz, már az nagy eredmény. Céljaink között szerepel szociális munkások képzése, hogy azok részt vehessenek a majdani falugondnokságok munkájában. Szeretnénk továbbá az oktatási, információs és dokumentációs központot létrehozni. Nagy szükség volna a vidékfejlesztési tanácsadó hálózat létrehozására és a humán erôforrás fejlesztése érdekében a Mozgó Kollégium megvalósítására. Mûvelôdési téren támogatni szeretnénk a kibédi könyvtár mûködését, pályázni fogunk a gyermekszínjátszás fejlesztésére és mûemlékvédelemre.

A legtöbb pénzt talán a vízhálózat megvalósítása igényli, de a KTT keresi a lehetôséget a községi utak javításának támogatására is. A fentiek mellett már csak apróságnak számít, hogy az egyes településeket népszerûsítô kiadványok költségeinek résztámogatását is tervezzük.

Sok tervünk van. Remélem, lesz hozzá energiánk és persze pénzünk is.

Beszélgetésünket követôen már az is kiderült: a KTT idén is jól indul, hiszen már egy sikeres pályázatot tudhat maga mögött, ami azt jelenti, hogy támogatásban részesül a társulásnak a Szentgyörgy-napok keretében megszervezendô kiállítása.

A kormány csütörtökön tárgyal a nemzeti szimbólumokról

A kormány csütörtökön tárgyal a nemzeti zászló kitûzésérôl, a himnuszéneklésrôl és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény alkalmazási normáiról, jelentette ki Borbély László képviselô, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke hétfôn, a PSD-RMDSZ egyezményt monitorizáló bizottság ülése után. Az RMDSZ képviselôje elmondta, hátravan még néhány jogi természetû kérdés megoldása, amelyek megbeszélésére a jövô héten kerül sor. Az alkalmazási normák elfogadásának kérdése szerepel a két politikai alakulat által kötött egyezményben. A kormány errôl már elfogadott egy határozatott, de ez ellen az RMDSZ kifogást emelt.

Az IGCTI-nél a nemkormányzati rádiófrekvenciák

Az Információ-technológiai és Kommunikációs Fôfelügyelôség (IGCTI) kezeli és monitorizálja a nemkormányzati célokra szánt rádiófrekvenciákat, biztosítja a technikai ellenôrzést, valamint ellenôrzi, hogy ezek megfelelnek-e az elektronikus kommunikációk, a postai szolgáltatások, az információ-technológia területén érvényes szabályozásoknak. A kormány csütörtökön döntött az Információ-technológiai és Kommunikációs Fôfelügyelôség létrehozásáról. A Távközlési Minisztérium alárendeltségébe tartozó közintézményt költségvetésen kívüli alapokból finanszírozzák. A helyi önkormányzatok és a rendôrség kötelesek operatív módon támogatni a felügyelôséget, az elektronikus kommunikáció terén tapasztalható kihágások, törvényszegések felderítésében.

Komlós Juci is a Nemzet Színésze

Komlós Jucit választották a nemzet színészének az elismerô cím birtokosai, a Jászai Mari-díjas érdemes mûvészt egyhangúlag ajánlották a kitüntetô címre - tájékoztatta Márton Éva, a Nemzeti Színház Rt. fôtitkára az MTI-t. Komlós Juci 1919-ben született Szabadkán. Rózsahegyi Kálmán színészképzô iskolájában végzett 1935-ben. Pályáját a Király Színházban kezdte, azt követôen játszott Szegeden, Miskolcon, majd a Fôvárosi Operettszínházban. 1947 után a Mûvész Színház, a Magyar Színház és a Vidám Színpad közönsége elôtt lépett fel. 1957-tôl a József Attila, 1965-tôl pedig a Thália Színházban játszott. A nemzet színészeinek tizenkét tagú társasága Lukács Margit halálával fogyatkozott tizenegyre idén februárban.

Merénylet Tel-Avivban

Egy palesztin tüzet nyitott keddre virradóra egy tel-avivi étteremben, és három embert megölt, tizenhatot pedig megsebesített, mígnem egy rendôr lelôtte. Mint izraeli rendôrtisztek közölték, a magányos merénylô M-16-os automata fegyverrel tüzelt a vendégekre, és szemlátomást kézigránátot is be akart vetni, de az nem robbant föl. A merénylet a Petah Tikva úton lévô, egész éjszaka nyitva tartó Mifgas Hasztek bifsztekvendéglôben történt, közel a Maariv címû napilap szerkesztôségéhez - írta az AP.

A másik napelem cseréje

Közép-európai idô szerint kedd reggel a Columbia amerikai ûrsikló legénységének két tagja kezdte meg a Hubble ûrteleszkóp másik napelemének a kicserélését. Ezúttal Jim Newman és Mike Massimino lépett ki a nyílt világûrbe, hogy az egy nappal korábban két kollegájuk által sikeresen elvégzett munkához hasonló mûvelettel leszereljék a mostanáig üzemben tartott, és a hosszú évek során elhasználódott napelemtáblát, és helyére egy nála kisebb, de több energiát szolgáltató szerkezetet illesszenek a Hubble oldalához. A két új napelem 20 százalékkal több energiával látja el az ûrtávcsôt, mint a korábban használt másik kettô.

Legalább száz földrengésáldozat

Hétfô esti beszámolók szerint legalább százan vesztették életüket és sokan megsérültek abban az észak-afganisztáni faluban, amelynek házait földcsuszamlás és lezúduló sziklák tarolták le vasárnap délután az egész dél-ázsiai térséget megrázó, rendkívüli erejû földrengés nyomán. A korábbi jelentésekkel ellentétben a Richter-skála szerint 7,2 erôsségû rengés nem kettô, csak egy faluban, a Szamangán tartománybeli Dahli-e-Zeuban okozott tömeges katasztrófát. Itt azonban legkevesebb kétszer annyi a halálos áldozatok száma, mint azt fél nappal korábban gondolták.

Beszélô zsebszótár

Beszélô zsebszótárt fejlesztett ki egy orosz cég, olyat, amely akár analfabétáknak is jó. A szentpétervári Ectaco vállalat hangos zsebszótárgépe franciára, németre és spanyolra fordít angol mondatokat, kifejezéseket. Igazi különlegessége abban rejlik, hogy a lefordítandó mondatokat nem kell begépelni a szerkezetbe, hanem elég kimondani, és a szótár is hangosan mondja vissza a kért szöveget. A zsebben kényelmesen elférô, két elemmel mûködô elektronikus szótár ára 250 dollár. A tervezôk ígérete szerint év végére az UT-103 névre keresztelt zsebszótárgéppel már Kínába is nyugodtan elutazhatunk, mert addigra már a kínai sem lesz számára kínai.

Oscar-jelölt egy romániai utcagyerekekrôl szóló dokumentumfil

Oscar-díjra jelölték a Children Underground címû, romániai utcagyerekekrôl szóló dokumentumfilmet. A dokumentumfilm Edet Belzberg elsôfilmes rendezônô alkotása. Belzberg több mint egy éven át felvételeket készített öt utcagyerek életérôl. A film fôszereplôi a 12 éves Mihai, a nyolcéves Marian, a tízéves Ana, a 14 éves Macarena és a 16 éves Cristina. Az alkotás a metróállomásokról kapta a nevét, ahol ezek a gyerekek életük legnagyobb részét élik. Belzberg filmje a tavalyi Sundance Fesztválon elnyerte a zsûri különdíját.

Kemény János-emlékest

A marosvécsi találkozók egykori házigazdája, az író, mûvészetpártoló Kemény János életmûvét, alakját idézi fel A Mecénás - Kemény János és a Helikon címû kötet, amelynek bemutatójára holnap délután 6 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai István-termében (Eminescu u. 28 szám). A Helikon- Kemény János Alapítvány által a Lyra nyomdánál megjelentetett könyv nyilvános ismertetôjén jelen lesznek a család képviselôi, a Mecénással kapcsolatos emlékeirôl Sütô András és Marosi Ildikó beszél. Közremûködik Kilyén Ilka színmûvésznô, mûvészeti közpiskolások zenélnek. Ugyanitt kiállításmegnyitó is lesz, Gy. Szabó Béla metszeteibôl láthat válogatást ez alkalommal a közönség.

A Coca-Cola is beruház a Drakula Parkba

Március 3-án a Segesvári Turisztikai Fejlesztési Alap Rt. szerzôdést kötött a Coca-Cola Románia céggel. Az egyezmény alapján a világcég kizárólagos joggal forgalmaz majd hûsítôket, azaz nem alkoholtartalmú italokat a Drakula Parkban. Ugyanakkor a Coca- Cola cég is jelentôs részvénycsomagot vásárolt meg a tervet adminisztráló segesvári cégtôl. A Brau Union cég után a Coca-Cola Románia lett a második olyan cég, amely nagy mértékben befektet a Drakula park tervének kivitelezésébe.

Véglegesítették a Bolyai-év programját

A Bolyai János-emlékévet szervezô bizottság véglegesítette az idei rendezvények programját. Eszerint áprilisban berendezik és felavatják Bólyán, a Bolyai család ôsi fészkének számítô helységben a nagy tudós emlékszobáját. Július 3-6. között sor kerül a Nemeuklidészi geometria a modern fizikában címû nemzetközi tudományos konferenciára. Augusztus 23-25. között lesz a nemzetközi bolyais öregdiák- tanár találkozó. A Román Fizikai Társaság konferenciáját, a Körmöczi János-fizikusnapokat szeptember 26-28-án szervezik. A Magyar és Román Tudományos Akadémia közös emlékülését október 5-7. között rendezik. A Bolyai Jánosról elnevezett Tudomány és Technika Házát Marosvásárhelyen december 15-én avatják fel, ekkor lesz az ünnepi megemlékezés is és leleplezik a Pszeudoszféra emlékmûvet.

Vezetôképzô tanfolyam

Az Outward Bound Románia a Maros Megyei Sport- és Ifjúságügyi Igazgatóság támogatásával március 11. és 17. között vezetôképzô tanfolyamot szervez. Jelentkezhetnek olyan 18-29 év közötti fiatalok, akik egy szervezetben tevékenykednek. A vezetôképzô tanfolyam programja hangsúlyt fektet az interaktív munkára, az elmélet gyakorlatba ültetésére. A résztvevôknek lehetôségük nyílik kipróbálni vezetési stílusukat, továbbképezni vezetôi készségeiket, ugyanakkor elsajátíthatják a cselekvésközpontú vezetést és a projektmenedzsment elméleti, illetve gyakorlati ismereteit. Feliratkozás március 8-ig az OB Rózsák tere 55. szám alatti székhelyén (telefon 065/210-905).

Kerekasztal-beszélgetés a garázsépítésrôl

A marosvásárhelyi Pro Biciclo Urbo környezetvédelmi szervezet ma 12 órától a Népi Egyetem elôadótermében (Rózsák tere 57. szám) tanácskozást szervez a garázs és a parkolóhelyek engedélyeztetésérôl, építésérôl. A megbeszélésen megvitatják a garázsépítés jogi hátterét, környezetvédelmi vetületét, ugyanakkor gyakorlati megoldásokat is keresnek a tapasztalt hiányosságok áthidalására. A kerekasztal- beszélgetést a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány támogatja.

Ajándék a Sapientiának

A Magyar Posta Rt. nagy teljesítményû számítógéppel ajándékozza meg a marosvásárhelyi Sapientia egyetemet. Az anyaországi küldöttséget csütörtök délelôtt a Városházán a helyi hivatalosságok fogadják, az ünnepélyes átadásra, amelyen jelen lesz Ijjártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is, 10.30-kor kerül sor az egyetem székhelyén.

Mától kétnyelvû tábla Szászrégenben

Szászrégen bejáratainál román és magyar nyelven is olvasható a város neve. Bár több ellenzôje is volt, a közigazgatási törvény által kötelezôvé tett kétnyelvû helységnévtáblát mindeddig az idôjárásra hivatkozva nem helyezték ki, ugyanis a fagy miatt nem lehetett betont önteni a tartórudak köré - indokolta a törvény alkalmazásának késését Nagy András, a város alpolgármestere.

Március 8-i ünnepség a nyugdíjasoknál

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szervezetének megyei fiókja felkéri azokat, akik feliratkoztak a március 8-i ünnepségre, hogy jelenjenek meg pénteken de. 10 órakor az egyesület klubhelyiségében.

Áramszünet

Március 7-én 9-13 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, a Dózsa György utca 221 - 229-es és a 204 - 272-es számok között, a Március 8. utca 1 - 65-ös, illetve 2 - 66-os számok között, valamint a Rámpa, a Rövid, a Kapa és az Ôsz utcában.

Jogi tanácsadó

Szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9 sz. II. em. 76-os iroda) ma 15 órától jogi tanácsadót tart. Az érintettek ne feledjék magukkal hozni az elôfizetési szelvényt, valamint azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember tanácsát kérik.

Biciklitúra a Bekecs-tetôre

Az Örökmozgó Turista Egyesület március 9- én kerékpártúrát szervez a Bekecs- tetôre a következô útvonalon: Marosvásáhely-Nyárádszerda-Nyárédselye (kerékpárral), innen gyalog a Bekecs-tetôig, majd vissza biciklivel. Indulás szombaton reggel 8-kor a gyógyszerlerakat (Centrofarm) elôl. Érdeklôdni a 144-590-es telefonszámon lehet a túravezetô Kocsis Hobo Lászlónál.

RMDSZ-választmányi ülés

Ma 17 órától az RMDSZ szászrégeni szervezetének bôvített választmányi ülésén, amelyen részt vesznek a 12 körzet képviselôi is, a státusirodák mûködését elemzik. A tanácskozáson többek között részt vesz Brassai Zsombor, a megyei szervezet ügyvezetô elnöke is.

Újabb tárlat Szovátán

A ... nemzetközi mûvésztelep képzômûvészeinek gyûjteményes tárlata nyílik meg március 9-én, szombaton délután 5 órakor a szovátai Teleki Oktatási Központban. 47 alkotó 53 mûvét tekinthetik meg az érdeklôdôk. A munkákat Szemedám György Munkácsy-díjas budapesti festômûvész méltatja.

SZUPEROLCSÓN, garanciával minôségi számítógépek eladók. Tel. 094-843-920, 168- 873. (36061)

ELADÓ 63 ár építkezésre való föld Marosszentannán, a Szôlô utcában. 4 millió lej/ár, alkudható (32 m széles és 203 m hosszú). Tel. 139-826. (35805)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, televíziókat, automata mosógépeket egyéves garanciával és ingyenes szállítással a környezô falvakba is. Tel. 165- 373, 094-626-544. (36021)

ELADÓ tojás. 1.200 lej HÉA nélkül. Tel. 165- 635, 162-637. (1527583)

TOSHIBA Notebook, Pentium 133 MHz, 32 M RAM, 12" TFT monitor, Windows NT4 programmal eladó. Ára: 500 euró. Érdeklôdni a 169-542-es telefonon, naponta 18 óra után. (36052)

ELADÓK húscsirkék és tojótyúkok, 5000 l-es tartály (ciszterna) Kakasdon. Tel. 094-613-668, 095-773-155. (36113)

ELADÓ búza, krumpli állatoknak, 1500-as Moszkvics alkatrésznek bontásból és egy beltelek a Március 8. utcában. Tel. 144-721, délután. (36165)

ELADÓ kereskedelmi helyiség forgalmas helyen. Tel. 128-527. (36175)

KÖZPONTI, teljesen felszerelt, jól mûködô vendéglô bérleti joga eladó. Tel. 121-146. (36129)

ELADÓK csirkék Maros-szentannán. Szombaton zárva. Tel. 094-857-125, 091-304-880, 323-078. (36107)

ELADÓK különbözô videorekorderek. Tel. 094-814- 960. (36123)

ELADÓ ZIL hûtô, villanyvarrógép, táskaírógép, konyhabútor, 5 égôs aragáz és egyéb bútorok. Tel. 213-112. (36097)

ELADÓ új, Sony HI8 videokamera és pénzszámoló gép. Tel. 094-477-653. (36096)

NAGYON jó karban levô harmónium eladó (100 évesnél régebbi). Érdeklôdni Búzásbesenyôben, a Florilor utca 334. szám alatt. (36024)

ELADÓ sürgôsen 1.500 kg jó minôségû lucerna (takarmány) Kebelében. Tel. 433-429, 17-21 óra között. (36091)

ELADÓ 1995-ös kiadású, 2500 cm3-es Ford Transit 142 ezer km-ben. Ára: 6.500 euró, alkudható. Tel. 090-073-288. (4196576)

SZÔLÔOLTVÁNY eladó. Csombord, Köble család. Tel. 058/866-009 vagy 093-849-298. (36219)

Eladó 3 szobás lakás a Színház téren. Tel. 163-247, 094-556-385. (36160)

Eladó magánlakás igényesnek. Tel. 213-032, Kinizsi Pál utca 27. szám. (36154)

CSERÉLEK Békés megyei, 15 ár kertes, 3 szoba- összkomfortos magánlakást hasonlóval vagy tömbházlakással Marosvásárhelyen vagy környékén. Tel. 065/255-245, 094-544-392, 16 óra után. (36093)

VESZEK tömbházlakást. Azonnal fizetek. Tel. 125-111, 092- 651-122. (35990)

ELADÓ sarokház 902 m2-es telekkel, bejárat 2 utcából, gázzal, vízzel, villannyal, kanalizálással, a Bethlen Gábor utca 1. szám alatt. Tel. 162-647. (35879)

ELADÓ bútorozott, vízórás, parkettezett garzon a Brasovului utca 1. szám alatt, II. emeleten. Tel. 094-626-544. (35074)

ELADÓ az 1848-as úton 2 szobás, I. emeleti, I. osztályú tömbházlakás. Alkudható ára: 315 millió lej. Tel. 125-111, 092-651-122. (36105)

ELADÓ ház Nyárádszentmárton központjában: 3 szoba, konyha, fürdôszoba, központi fûtés, kábeltévé, telefon, nagy mûhely + garázs 60 m2-en, megfelel autójavító mûhelynek, kert. Tel. 576-449/59, 19 óra után. (36135)

KIADÓ 2 szoba lányoknak a Tudorban. Tel. 144-970 vagy este 8 óra után 428-544. (36132)

VÁSÁROLOK nagy elôszobás, 2 szobás tömbházlakást a Kövesdombon. Tel. 121-270. (36112)

ELADÓ 3 szobás, I. emeleti tömbházlakás az Unirii negyedben. Tel. 124-019, 092-446-673. (36104)

ELADÓ központi zónában kereskedelmi tevékenységre alkalmas, két utcára nyíló ház külön udvaron. Tel. 092-761-359. (36100)

ELADÓ 3 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Tudor lakónegyedben belsô átalakítással, egyéni hôközponttal, pincével. Irányár: 12.500 USD. Tel. 094-387-174. (36098)

ELADÓ saját melegítéssel rendelkezô háromszobás tömbházlakás 16 ezer USD- ért. Tel. 218-074, 137-306. (4196515)

VESZEK 2 szobás tömbházlakást megfelelô áron. Tel. 125-193. (36063)