Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Markó Béla:

Tegnap Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A szövetségi elnök rövid politikai elemzése mellett a népszámlálás kérdésérôl, illetve a helyi protokollumok stádiumáról tárgyaltak. A tanácskozást követôen Markó Béla szövetségi elnök, Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelôs ügyvezetô alelnök és Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót.

Markó Béla kiemelte a tízévente sorra kerülô népszámlálás fontosságát, amely nemcsak a lakosság számának megállapítása szempontjából fontos, de képet lehet alkotni a társadalom állapotáról, szociális, gazdasági helyzetérôl, és rétegzettségérôl. (Lásd Markó Béla ezzel kapcsolatos nyílt levelét lapunkban)

Ami a helyi megállapodások aláírását illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy némiképp átlépték a határidôt, hiszen harminc nap alatt kellett volna a végleges változatokig eljutni, de ezt egyelôre nem tekinti különösen aggasztónak, mert a területi szervezeteknek több mint a felében már a héten alá lehet írni a megállapodásokat, és nagy többségükben a jövô héten el lehet jutni az aláírásig. Markó Béla szerint egy-két kivétellel, körülbelül két héten belül meglesznek a helyi megállapodások. Ez azt jelenti, hogy jövô hétfôn már az országos vezetôség és a két szervezet közt létrehozott kiértékelô bizottság ellenjegyezhet jó néhány megállapodást.

Más út nincs

A Népújság több kérdésben kérte ki Markó Béla véleményét.

- Mindenféle önkéntes moni-torizálók, el egészen a Duna tévéig, próbálják számba venni, esetleg számon kérni az SZDP-RMDSZ protokollum teljesítését majdnem napra, órára. Hogyan értékeli elnök úr reálisan ennek az eddigi végrehajtását?

Markó Béla: Errôl azt mondhatnám el, hogy én magam jeleztem azon a Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésen, amelyen jóváhagytuk, hogy ez a megállapodás sokkal konkrétabb, sokkal tartalmasabb. Ám ugyanakkor megnyugtattam az ellendrukkereket, akikrôl a második kérdés szól, hogy jóval ellenôrizhetôbb is, hiszen határidôk, konkrét célkitûzések vannak benne. Nem gondolom egy pillanatig sem, hogy egy határidôt csak formaságból és csak a számok kedvéért írtunk bele a megállapodásba. Tehát ezeket a célokat, határidôket tiszteletben kell tartani.

Az elsô hónap mérlege számomra mindenképpen pozitív. Hiszen néhány jelentôs célkitûzés teljesült. Nagyon fontosnak tartom azt, és azt hiszem, a közvélemény is érzékelhette a fontosságát, hogy a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar egyetértési nyilatkozat tiszteletben tartását felügyelô kormánybizottságban immár a megállapodás értelmében ott van két RMDSZ-es kolléga is. Azóta a bizottságon belül lehet kezelni bármely felmerülô problémát, s mint érzékelhetô, azóta nincs errôl nyilvános vita, és nincsenek körülötte feszültségek. Azt gondolom, hogy az országon belüli román-magyar viszony szempontjából, sôt a két ország viszonya szempontjából, ez egy fontos eredmény. A másik, szintén fontos elôrelépés, a képviselôházban megszavazott nyelvhasználati rendelkezés a rendôrök jogállásáról szóló törvényben. Ezt szintén lényegesnek tartom, mert egy fontos elvi álláspontnak az érvényesítése egy konkrét törvényben. Ugyancsak lényegesnek tartom azt, hogy a földtörvénnyel kapcsolatos képviselôházi mezôgazdasági bizottsági vita egy jó konklúzióval zárult, a jelentés megfelelô. Tulajdonképpen a földtörvénynek ez a formája még valamivel jobb is, mint a szenátusban elfogadott, és a megállapodásba bevitt elôzô változat.

Nem akarom most leltározni, hogy mit valósítottunk meg ebben az egy hónapban, és mit nem, csak jeleztem, hogy vannak fontos lépések, amelyek egyelôre mindkét szervezet részérôl azt az akaratot tükrözik, hogy a megállapodáshoz tartani akarják magukat. Ennek ellenére, viszont elégedetlen vagyok azzal, hogy néhány kérdésben a február 28-i határidôt nem sikerült tartani. Természetesen, ha vannak rá objektív okok, mint az, hogy a kormányülés csütörtöki napirendje olyan zsúfolt volt, hogy erre már nem került sor, és ha most csütörtökön valóban sorra kerül, és elfogadják, akkor tényleg úgy lehet tekinteni, mint egy objektív akadályt. Elvben azt gondolom, hogy a határidôkhöz tartanunk kell magunkat. Igazuk van azoknak, akik ezt számon kérik, viszont ebbôl olyan konklúziókat levonni, hogy a megállapodás máris mûködésképtelenné vált, enyhén szólva furcsa. Még egyszer mondom, az én konklúzióm az, hogy ez a megállapodás mûködik, hogy ebben a hónapban sikerült jó dolgokat elérni.

- Jól látható jelei vannak, hogy az RMDSZ-en belül a protokollum végrehajtásának vannak ellendrukkerei. Ezeknek a szerepvállalását hogyan értékeli?

Markó Béla: Az ellendrukkerekkel kapcsolatosan én annyit mondanék, hogy amikor a megállapodást megkötöttük, és utólag is, az elemzésünk az volt, hogy az RMDSZ-nek érdeke együttmûködni a kormányázattal. Romániának is érdeke, hogy ez az együttmûködés megtörténjék, s nekünk ezt az együttmûködést végig kell vinnünk azért, hogy például bizonyos integrációs esélyeket ez az ország, és benne mi is, kihasználhasson. Továbbra is úgy látom, hogy ezt az utat kell választani, és aki ôszintén akarja azt, hogy Románia az integráció, az etnikai kérdések megoldásának útján továbbhaladjon, annak egyet kell értenie ezzel az együttmûködéssel. Más út nincsen. Aki ezt megkérdôjelezi, anélkül, hogy megmutatna egy más utat, az ezeket a célokat is megkérdôjelezi akarva- akaratlanul. Szükségünk van természetesen azokra, akik minden pillanatban felügyelik, hogy mit teszünk, de legalább ennyire vagy még inkább szükségünk van olyanokra, akik együtt dolgoznak velünk, hogy ezt a megállapodást érvényesítsük.

- Úgy tûnik, egyesek félreértelmezik a protokollum megyei szintû végrehajtását. Végül is, amit az SZDP, illetve Nastase miniszterelnök és pártelnök az RMDSZ-szel a romániai magyarsággal kapcsolatosan vállalt, azt nekik kell teljesíteniük. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy ilyen-olyan alkudozásokba kezdtek megyei szervezetek. Elnök úr szerint mi az, amiben kompromisszumos egyeztetések indokoltak, s mi az, amiben ilyesmire nincs szükség, merthogy az SZDP vállalta?

Markó Béla: A megyei szintû protokollumokkal kapcsolatosan annyit mondanék, hogy ami az országos megállapodásban benne van, az természetesen kötelezô érvényû minden megyei szervezetre, legfennebb a megvalósítás módjáról kell megállapodni. Vannak olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatosan több megvalósítási módozat lehetséges. Több megyében van ilyen, és ott kell ezekrôl tárgyalni. De arról, hogy ez megvalósul-e vagy nem, véleményem szerint nincs amiért megyei szinten egyezkedni. A megyei protokollumoknak alapvetôen az a céljuk, hogy az országos célok közé be nem került, de megyei szempontból nagyon fontos célokat egyezségbe foglaljanak és együttmûködés tárgyává tegyék a megyékben.

Nagy Zsolt azzal egészítette ki az elhagzottakat, hogy az Európai Néppárt is követi az RMDSZ-SZDP megállapodás helyzetét. Pozitívan értékelik ezt a megállapodást, fontos eszköznek látják Románia európai megítélése szempontjából. Ezért, tette hozzá, a monitorizálók sorát nem szabad megállítani az országhatárnál. Király András szerint fontosak a protokollumok, mert a tavaly Aradon sikerült elérni, tizenkét év után létre tudták hozni az önálló magyar iskolacsoportot. Véleménye szerint olyan eszköz kell legyen, amelyet a közösség érdekeinek megfelelôen tudnak felhasználni.

Markó Béla szövetségi elnök levélben fordult a romániai magyar egyházak, a civil és ifjúsági szervezetek vezetôihez, valamint az írott és elektronikus sajtó képviselôihez, amelyben felkéri ôket, hogy népszerûsítsék és szorgalmazzák a népszámlálás jelentôségének megismertetését, és hívják fel mindenkinek a figyelmét arra, hogy magyar nemzetiségünk, magyar anyanyelvünk, illetve vallásunk kinyilatkoztatása és a népszámlálási íveken való pontos feltüntetése egyéni érdek is, de ugyanakkor létfontosságú közösségi érdek.

Március 18-án elkezdôdik Romániában a népszámlálás, amelynek adatai az elkövetkezô tíz esztendôben számtalan helyzetben szolgálnak majd hivatkozási alapul.

Fontos ez a fölmérés természetesen az egész romániai társadalom szociális helyzetének, vagyoni és civilizációs állapotának az elemzése végett is, de a mi számunkra ezen túl is rendkívül nagy, mondhatni döntô jelentôsége van, hiszen egyáltalán nem mindegy, hány magyar nemzetiségû és magyar anyanyelvû személyt mutat ki a népszámlálás.

Nemcsak itt Romániában, hanem Európa- és világszerte is aszerint fogják a jövôben megítélni a mi súlyunkat, hogy hányan vagyunk. Ezekben a hetekben a romániai magyar közélet legfôbb felelôssége a népszámlálás fontosságát közösségünkben tudatosítani.

Arra kérem Önt, hogy egyházának lelkészei segítsenek a népszámlálás jelentôségének megismertetésében, és hívják fel mindenkinek a figyelmét: magyar nemzetiségünk, magyar anyanyelvünk, illetve vallásunk kinyilatkoztatása és a népszámlálási íveken való pontos feltüntetése egyéni érdek is, ugyanakkor létfontosságú közösségi érdek.

Ma, amikor közösségünk demográfiai jellemzôi amúgy sem túl biztatóak, mindent meg kell tennünk azért, hogy magyar nemzetiségét mindenki fölmutassa. A magyarság száma nem egyszerûen csak számadat, hanem súlyt, erôt, befolyást, jövôt jelent mindannyiunknak.

Ôszinte köszönettel és tisztelettel:

Markó Béla, az RMDSZ elnöke

Marosvásárhely, 2002. március 4.

Dorin Florea sajtótájékoztatója

Ismételten Borbély László RMDSZ parlamenti képviselôt kritizálta tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Bár többször kijelentette, hogy utoljára hozza szóba a nemzeti színház ügyét, úgy látszik, mégis visszatérô téma. Ezúttal azt kifogásolta, hogy a parlamenti képviselôk, különösképpen Borbély László, a fôvárosból készítik a megyeszékhely mûvelôdési stratégiáját, ami Florea szerint megengedhetetlen. Ha elôször tanácskoztak volna a színház ügyében és csak azután döntenek, elkerülhették volna ezt a kellemetlen helyzetet. Szerinte butaság volt azt állítani, hogy a külföldi városokhoz hasonlóan Marosvásárhely is eltarthatja a színházat. Amiket pedig most hangoztatnak, azok csak amolyan tavaszi utóhangok. Mentséget keresnek arra, hogyan lehetett egy törvénytelenséget elkövetni a színház esetében.

- Elvártam volna, hogy azok a városi tanácsosok, akik megszavazták a törvénytelenséget, beismerésképpen legalább annyit tegyenek, hogy lemondanak tanácsosi juttatásukról - jelentette ki tegnap. Majd hozzátette: a képviselôk inkább azzal törôdjenek, hogy minél több pénzt szerezzenek a városnak, Marosvásárhely sorsát viseljék szívükön és ne egyéb dolgokat. Utalása a nyárádtôi beruházásokra, vagy ahogyan ô nevezte: a hazai Las Vegasra vonatkozott.

Nehezményezte, hogy miközben Marosvásárhely terelôútjának megépítésére próbál pénzt szerezni, Nyárádtôn olimpiai strandot, ipari parkot és szeméttelepet terveznek.

Florea nem mulasztotta el nyíltan sem bírálni a megyei önkormányzatot, szerinte megalapozatlan költségvetési indoklást terjesztettek a kormány elé. "A szociális segélyek esetében például megengedhetetlen, hogy egy község, például Mezôbánd több pénzt kapjon, mint Marosvásárhely. A város nem kérhet pénzt Bukaresttôl, nem alkudozhat, de a megyei tanács igen. Vagy felületességrôl van szó a költségvetés indoklása esetében, vagy semmivé akarják tenni a városi költségvetést" - nyilatkozta Florea, hangsúlyozva, hogy meggyôzôdése: gátolni akarják munkájában. "Mandátumom elején kértem, ha nem segítenek, ne is fékezzenek munkámban. Tapasztalatom az, hogy megpróbálnak megakadályozni programom teljesítésében" - jelentette ki.

Aktuális

A tanügyiek részérôl az elmúlt hetekben tapasztalt felzúdulást követôen most az egészségügyi dolgozók elégedetlenkednek és aggódnak. Jogosan. Nemcsak a nagyobb, municípiumi, megyei kórházak, hanem a kisebb községi egységek alkalmazottai is. Különösképpen a vidéki kórházak vannak kritikus helyzetben, "hála" a megyei egészségbiztosítási pénztárral 2002-re megkötött szerzôdéseknek.

Vegyük például a nagysármási kórházat (errôl részletesebben lapunkban olvashatnak), amelynek igazgatója kénytelen lesz az alkalmazottak amúgy is megalázóan alacsony bérét csökkenteni, esetleg elbocsátani egy részüket, azért, hogy felszínen tartsa a kórházat. Az is valószínû, hogy a gyógyszerek, orvosi felszerelések beszerzésénél is fukarkodniuk kell. Aminek szintén a betegek isszák meg a levét. Mindennek oka az, hogy a szerzôdésben szereplô összeg, amelybôl egész évben gazdálkodnia kell a kórháznak, abszurd módon, még a tavalyinál is kevesebb. Talán így kell tervezni, ha valamit meg akarnak fojtani. Ki tudja?

Azt sem tudom, milyen kritériumok alapján döntöttek a költségvetés elosztásánál, de az eredménybôl bizonyos, ha profi módon menedzselnének az illetékesek, nem alkalmaznának általános receptet minden kórházra. Ami mostanság történik, azt nem lehet másképpen minôsíteni, mint merénylet az egészségügyi rendszer ellen. A sármási kórháznál maradva, világos, hogy a mezôségen nem sok alternatíva mutatkozik annak, aki megbetegszik. Mintegy 50 kilométeres körzetbôl (néha még ennél is meszebbrôl) érkeznek ide betegek, egyrészt, mert ez az egyedüli kórház, másrészt a körülményekhez képest korszerûen felszerelt (köszönet érte elsôsorban a hollandoknak). Ezek után érthetetlen, hogyan juttathatják a csôd szélére. Vagy éppen ez az irányvonal? Minél több községi rendelô, kórház felszámolása? Még akkor is, ha igény van ezekre? A városi kórházak (lásd Dicsôszentmárton, Szászrégen, Marosludas stb.) alulfinanszírozottak. Még a megyeire is ráillik ez a kifejezés.

Sok a megválaszolatlan kérdés, amelyekre nyílt, ôszinte választ nem kapunk. Mint ahogyan arra sem, hogy mire használják a biztosítottaktól (nyugdíjasok, munkavállalók) begyûjtött pénzt, hiszen, mint olvashatjuk, a tavaly az egészségbiztosítás országos szinten 5000 milliárd lejes többlettel zárt. Ami, ugye szép kis summa, csak a jelek szerint nem az egészségügyi ellátás javítására fordítják. Vajon mennyi megy el az országos és helyi pénztárak önfenntartására?

Visszatérve a kórházakra, ne csodálkozzanak, ha Dicsôszent-mártonhoz hasonlóan, más kórházak alkalmazottai is tiltakozásba kezdenek. Fôként most, hogy a tanügyi miniszter példáját követve még az élelmiszerjegyek megvonását is kilátásba helyezte az egészségügyi miniszter.

A határidô

Az adatbeviteltôl (számítógépes továbbítástól!) számított 30, illetve legtöbb 60 napon belül a magyarországi Belügyminisztérium Központi Hivatala elbírálja a magyar igazolvány iránti kérelmeket. Az elbírálást követô 5-6 napon belül elkészül az igazolvány és futárpostával a megfelelô (a kérelmezô által megnevezett) közigazgatási hivatalba küldik. Ettôl a pillanattól kezdve a kérelmezôk átvehetik az igazolványt. A közigazgatási hivatalok 6 hónapig tárolják, majd az át nem vett igazolványokat visszaküldik a Belügyminisztériumban, ahol még további 6 hónapig ôrzik. Miután lejár a 12 hónapos megôrzési idô, az át nem vett igazolványokat megsemmisítik.

A kiértesítésrôl

A magyarországi Belügyminisztérium nem értesíti ki közvetlenül azokat a kérelmezôket, akiknek kérelmeit pozitívan bírálták el. Erre nézve a megyei Tájékoztatási Központ tud tájékoztatást adni, amennyiben a kérelmezô telefonon kéri. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megyei Tájékoztatási Központ csak arra nézve adhat tájékoztatást, hogy milyen elbírálásban részesült a kérelem (a kérelmezônek tudnia kell a kérelem sorszámát, amit az Adatvédelmi záradékon tüntettek fel a tisztviselôk)! További információkat a következô telefonszámokon lehet kérni:

Fôvárosi Közigazgatási Hivatal (Budapest) 3 0036-1- 3183936; 4830933

Békés Megyei Közigazgatási Hivatal (Békéscsaba) - 0036-66-441594

Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal (Szeged) - 0036-62- 566000

Hajdú-Bihar megyei Közigazgatási Hivatal (Debrecen) - 0036-52-507550

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal (Nyíregyháza) - 0036-42-599599 (717 mellék)

Az igazolvány átvétele

A Magyar igazolvány átvehetô: személyesen, törvényes képviselô által, vagy maghatalmazott útján. Az átvevônek igazoló iratokat kell felmutatni (útlevél, személyazonossági igazolvány, stb.). A meghatalmazás útján történô átvétel vagy magánokiratot (két tanú által hitelesített meghatalmazás), vagy közjegyzô által hitelesített meghatalmazást igényel (Împuternicire, vagy Procura). A meghatalmazó magánokirat mintája megtalálható a Tájékoztatási Hivataloknál, vagyis azokban az irodákban, ahol kitöltötték a kérelmeket!

Kolozsváron tanácskoztak az MVSZ Küldöttgyûlésének erdélyi küldöttei

A szombati tanácskozáson kialakult álláspont szerint áprilisban megváltozna a Magyarok Világszövetségének mostani hármas tagoltsága. A Küldöttgyûlés erdélyi küldöttei - a Felvidéki Országos Tanács korábbi döntéséhez hasonlóan -, támogatják a jelenlegi Kárpát-medencei és anyaországi régió egyesítését - jelenti a VET Sajtószolgálat.

A vita során körvonalazódott az új szervezeti egység kialakítására, irányítására és megnevezésére vonatkozó elképzelés, amelyrôl az április 26- 28-án Budapesten ülésezô Küldöttgyûlés dönthet.

Az MVSz helyzetérôl és jövôjérôl folytatott elemzô vita során elhangzott vélemények egybehangzóan megállapították: A Világszövetség mindig, jelenlegi nehéz anyagi helyzetében is, a magyar nemzeti érdekek és értékek szerint cselekedett; a mindenkori magyar állam és a Magyarok Világszövetsége partneri viszonyt kell ápoljon, nem fordíthat egymásnak hátat; a politikai és párt-kötöttségektôl mentes MVSz az áprilisban esedékes magyarországi parlamenti választások után a legjelentôsebb magyar nemzeti erôként továbbra is a párbeszéd kezdeményezôje lesz.

A tanácskozás résztvevôi átvehették a Kossuth-emlékév alkalmából kiadott emléklapot. A díszes kivitelezésû emléklap ebben az évben a Magyarok Világszövetsége tagsági kártyája is, amelyet a világ 52 országában mûködô országos tanácsok állítanak ki az ott élô MVSz-tagok részére.

(MTI) A rendkívül jól alakuló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatná az, ha sikerülne valóra váltani az Orbán-Nastase nyilatkozat felmondásáról szóló kampányígéreteket - vélekedett Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára hétfôn Budapesten.

Az államtitkár errôl azon a sajtótájékoztatón beszélt egy kérdésre válaszolva, amelyet Adrian Severin volt román külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet Parlamenti Közgyûlésének elnökével, megbeszélésüket követôen közösen tartottak.

Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a két miniszterelnök által aláírt egyetértési dokumentum felmondásával elmulasztanák azt az egyedülálló lehetôséget, ami a magyar- román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára.

A sajtótájékoztatón mindkét politikus kiemelte, hogy az elmúlt néhány hónapban bizalmi viszony alakult ki Magyarország és Románia között.

Adrian Severin szerint az egyetértési nyilatkozat jó példája annak, hogyan tudja két szomszédos ország rendezni az érzékeny kérdéseket.

Az EBESZ közgyûlésének elnöke rámutatott: Magyarország és Románia viszonyának alakulása kulcsfontosságú a térség stabilitása szempontjából.

(MTI-Panoráma) A nemzetközi tôzsdéken két éve tartó "szûk esztendô", a recesszióba hajló dekonjunktúra és a szeptember 11-i merényletek következményeit még a világ leggazdagabb emberei is megérezték. Errôl tanúskodik az amerikai Forbes magazin legfrissebb kimutatása Földünk milliárdosairól: a számuk egy év leforgása alatt 83-mal csökkent, s már "csak" 497-en vannak.

A világgazdaság erejének lankadása, a "dot.com" cégek tömeges csôdje hatalmas, de azért felmérhetô vagyonokat semmisített meg. Csak a milliárdosok klubjának tagjai 190 milliárd dollárral lettek szegényebbek: összvagyonuk már csupán 1,54 billió dollárt ér. Jó példa a vagyonvesztésre Gary Wannick, a Global Crossing kábeltelevízió társaság elnöke. A cég januárban kénytelen volt csôdöt jelenteni, Wannick vagyonának értéke nyolcmilliárdról szerény 500 millióra apadt - ezzel pedig semmi keresnivalója nincs többé a milliárdosok klubjában.

Szintén kizuhant az elôkelô társaságból Steve Case, az AOL Time Warner médiabirodalom elnöke. Jobban járt - illetve csak kevésbé rosszul - helyettese, Ted Turner, a CNN hírtelevízió alapítója. Az ô vagyona egy év alatt 8,8 milliárdról 3,8 milliárd dollárra zsugorodott. Turner ezzel ugyan benn maradt a klubban, ám a tavalyi 35. helyett be kell érnie a 97. hellyel a rangsorban.

A német sajtó dagadó kebellel nyugtázta, hogy az amerikai dominancia ellenére 121 európai milliárdos van a Forbes listáján, a legtöbben köztük németek. A tíz leggazdagabb ember közé is sikerült betörniük németeknek: az Aldi kiskereskedelmi bolthálózatot birtokló testvérpár, Karl és Theo Albrecht (egyik az Aldi észak-, a másik annak dél-németországi hálózatát tartja kézben) együttes vagyona 26,8 milliárd dollárra rúg. Ezzel a harmadik helyen állnak, leszorítva a dobogóról a tavalyi harmadik helyezett Paul Allent, a Microsoft egyik alapítóját.

Albrechték mögött a müncheni BMW konszern társtulajdonosai, Johanna Quandt és gyermekei érték el német részrôl a legjobb helyezést: az autógyár alaptôkéjének 46 százaléka felett diszponáló família vagyonát 18,4 milliárd dollárra becsüli a Forbes, ez a tizenkettedik helyhez elegendô.

A névsorban a legfiatalabb milliárdos szintén német - és ráadásul kékvérû. Albert von Thurn und Taxisról van szó, aki zsenge 18 éve dacára máris 1,4 milliárd dollárt mondhat a magáénak. Az ifjú hercegnek birtokai vannak Bajorországban és Brazíliában, továbbá egy sörgyárnak is a tulajdonosa. A fenti vagyont gyaníthatóan örökölte, és igazgatásuk gondja sem az ô vállát nyomja. Erre lehet következtetni a német bulvársajtó értesüléseibôl, miszerint a még diák Albert a szünidôben pincérkedni szokott - ki tudja miért? -, és rendszeresen dobol egy rockzenekarban.

Tanácsosi interpelláció

A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén Fekete Attila RMDSZ-tanácsos az adományok ügyében intézett interpellációt a végrehajtó apparátus illetékeseihez. A tanácsos elmondta, több nemkormányzati szerv kereste meg azzal a panasszal, hogy a polgármesteri hivatal olyan egyezség megkötésére próbálja rákényszeríteni, miszerint ezen szervezeteknek érkezett segélyszállítmányok, adományok 20 százalékát adják át a hivatalnak. Fekete Attila feltette a kérdést: ha érkezik egy orvosi felszerelés, vagy például egy gépkocsi, a mûszer egyik részét vagy esetleg az autó két kerekét a polgármesteri hivatalnak kellene adni? A józan észt meghaladó kitétel lenne. Cserében a hivatal, a polgármester személyében tesz egy pecsétet, hogy az adomány Marosvásárhelyre érkezett. A tanácsos szerint a polgármester ilyen módon akarja zsarolni a nemkor- mányzati szervezeteket, annak ellenére, hogy a hivatalnak nem áll rendelkezésére semmilyen törvényes eszköz követelésének alátámasztására, sôt az új rendelkezések értelmében már ennek a pecsétnek a szükségszerûsége is megszûnt. Fekete Attila hozzátette: a nemkormányzati szervezetek, amelyek igénylik a polgármesteri hivatal segítségét ezen szállítmányok raktározásában, kiosztásában, ezután is számíthatnak erre a támogatásra, és kéri ezen szervezeteket, ne "dôljenek a polgármester csapdájába", ha pedig ilyen jellegû problémáik vannak, keressék meg az RMDSZ városi tanácsosi frakciójának bármelyik tagját, aki segítségükre lesz. Az interpellációra Bakó Attila, a Tanintézmények Vagyonkezelési Szociális-Kulturális Tevékenységek Igazgatóságának igazgatója válaszolt, elmondva, hogy a szóban forgó szerzôdéseket azon szervezeteknek küldték el, amelyek egy elôzetes megbeszélésen vettek részt a polgármesteri hivatal képviselôivel. A civil szervezetektôl kérték: javaslatokkal egészítsék ki a szerzôdéseket. Egyes nemkormányzati szervezetek jónak találták az ötletet, ha pedig ôk maguk vállalják ezt az egyezséget, nem számít zsarolásnak - jelentette ki az igazgató. Kérdésünkre hozzátette: az adományok elfogadása szimbolikus értékû, erkölcsi elônye van csupán, hiszen a vámkezelési költségeket, illetékeket úgyis az illetô szervezetek fizetik ki. Az adomány ama bizonyos 20 százalékát, amit az alapítványok átengednek, a polgármesteri hivatal kiosztja a rászorulóknak. Csak ily módon tudunk segíteni azokon, akik, nehéz helyzetben lévén, támogatást kérnek a polgármesteri hivataltól - mondta Bakó Attila.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Csütörtökön Marosvásárhelyre látogat a Magyar Posta küldöttsége, élén Kalmár István vezérigazgatóval, azzal a céllal, hogy ünnepélyesen átnyújtsák az intézmény adományát, egy ultramodern, performens számítógépet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének. A küldöttséget elkíséri Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. A magyar delegáció tagjai a látogatás során találkoznak a megye és a megyeszékhely legfelsôbb vezetésével - közölték a sajtó képviselôivel a megyei tanács heti sajtótájékoztatóján.

A sajtótájékoztatón újságíróknak kiosztott dokumentumok között megtalálható annak a kormányhatározatnak a másolata is, amellyel a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat a megyei tanács hatáskörébe utalják át. A határozat 1. cikkelyének (3) bekezdése értelmében a színház mûködéséhez a marosvásárhelyi helyhatóságnak is hozzá kell járulnia, ám a ködös megfogalmazás tulajdonképpen semmire nem kötelezi a megyeszékhely polgármesterét. Ezért a Népújság arra volt kíváncsi, miként juthat a megyei tanács a társfinanszírozás helyzetébe.

Virág György megyei tanácselnök ismét szkepticizmusát fejezte ki, hisz semmiféle eszköz nem áll rendelkezésére, amellyel kötelezhetné a várost a pénz átutalására - mondta. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy noha a költségvetésben leosztott 12 milliárd lejt a fizetésekre szánták, s a megegyezés szerint a mûködési költségeket a városnak kellene állnia, mégis már most a számlák kifizetésére kellett ebbôl az összegbôl átutalnia, hogy a szolgáltatók ne szüntessék be az áram-, földgáz-, telefon- stb. szolgáltatásokat. Mindezt annak ellenére, hogy létezik egy helyi tanácsi határozat, amely 5 milliárd lejt szavaz meg a színház mûködésének fedezésére, a folyósításhoz azonban hiányzik a polgármester mint fôutalványozó aláírása.

A megyei tanács és a város közti hûvös viszonyt az is példázza, hogy a kétnyelvû intézménytáblák kifüggesztési határidejének lejárta elôtt három nappal a megyei tanács azért nem tudja a magyar nyelvû táblát elhelyezni, mert nem kapta meg a polgármesteri hivataltól az ehhez szükséges építkezési engedélyt. Mivel a törvény rendelkezéseinek be nem tartása esetén büntetéseket is kilátásba helyez, az elnök feltette a szónoki kérdést:

- Vajon ki fogja emiatt a büntetést kifizetni? - Majd hozzátette: ha nincs jóindulat, ô tehetetlen ezzel szemben.

Ugyancsak szóba került a nyárádtôi ipari park ügye is. A tanács vezetôsége Bukarestbe utazott, hogy eloszlassa a park épületeinek elhelyezésével és légiforgalmi elôírásokkal kapcsolatos kormányzati aggályokat. Noha a park PHARE-támogatása továbbra is érvényes, úgy tûnik, vannak olyan ellenérdekek, amelyek minden módon megpróbálják akadályozni a megvalósulását - nyilatkozta az elnök. Hogy kikrôl van szó, Virág György nem nevezte meg ôket, csak annyit mondott, hogy fokozódó ellenállás érezhetô a kérdésben.

Tanácskozás a községi szolgáltatásokról

Tegnap délelôtt a miniszterelnök utasítására Burkhardt Árpád alispán összehívta a hô-, víz-, gázszolgáltató vállalatok illetékeseit, valamint a szolgáltatásokban részesülô települések polgármestereit. A találkozó célja egész éves programot kidolgozni, amely alapján biztosítani lehetne a szolgáltatások árának törlesztését. A polgármesteri hivatalok által, a szolgáltatók javaslatainak figyelembevételével kidolgozott program a költségek csökkentésére, a szolgáltatások esetleges átszervezésére vonatkozna.

- A szolgáltatások minôségének javítására, a költségek csökkenésére a polgármesterek és a hivatalok szakemberei március 11-ig kell megoldásokat találjanak. Vannak olyan esetek, amikor az optimális megoldás az, ha a polgármesteri hivatalok veszik át a helyi közüzemeket, kazánházakat, ugyanakkor vannak olyan települések, ahol a lakók nagy többsége egyéni hôközpontot szerelt, így a közüzem mûködése nem nyereséges. Itt más megoldásokat kell találni. A tanácskozáson a municípiumok és városok vezetôin kívül részt vettek a nyárádtôi, maroskeresztúri és marosszentgyörgyi polgármesteri hivatalok képviselôje is. Fontos, hogy idôben találjunk megoldást az év közben gyakran felmerülô gondokra: felhalmozott adósságok, szolgáltatások beszüntetése. A tanácskozás tulajdonképpen esô elôtt köpönyeg, vagyis a gondok kialakulásának megelôzése érdekében jött létre. A következô megbeszélés március 11-én lesz, remélhetôleg akkor már reális, életbe ültethetô megoldásokkal jelentkeznek a polgármesterek - tájékoztatott az alprefektus.

A jelen levô polgármesteri hivatalok képviselôi felszólalásaik során hangsúlyozták: elégedetlenek a községgazdálkodási törvény alkalmazásával. A szóban forgó törvény értelmében a ki nem fizetett összegekre 30 nap után lehet késedelmi kamatot felszámolni. Ezt a közüzemek és a polgármesteri hivatalok betartják. Azonban a gáz- és áramszolgáltató vállalatok már 3-5 nap múlva késedelmi kamatot számítanak fel. A szászrégeni illetékesek elmondták, hogy elégedetlenek voltak a gázvállalat által felszerelt, régi típusú gázórák mûködésével, ezért egyéni befektetéssel újakat szereltettek. Ennek nyomán 30 százalékkal kevesebbet fizettek decemberben.

A tanácskozáson részt vevô Blaj Virgil, a SURM (Vidéki Vízszolgáltató Vállalat) igazgatója elmondta, hogy a tetemes adósságok ellenére a vállalat március 11-ig teljes kapacitással szolgáltat ivóvizet az általa kiszolgált települések fogyasztóinak. Mint már beszámoltunk róla, a SURM február 21-tôl szigorított program szerint biztosított ivóvizet a közel kétmilliárd lejes adósságot felhalmozó fogyasztóknak. A megszorító intézkedést tegnaptól oldották fel.

A távközlési és információtechnológiai minisztérium sajtóközleményben reagált az egységes sürgôsségi 112-es hívószám mûködésével kapcsolatos aggályokra. Nagyon sokan kifogásolták, hogy sérül a rendszert használók magánszférája, s ezzel csorbulnak személyiségi jogai azáltal, hogy a telefonszolgáltató adatbázisához az egységes hívószám országos mûködtetôje is hozzáfér.

Ion Smeeianu államtitkár szerint erre azért van szükség, hogy a vészhelyzetben lévô telefonálót akkor is tudják lokalizálni, ha a hívás után már nem képes pontos adatokat közölni - például szívroham, füstmérgezés, vagy agresszió miatt -, illetve hogy ellenôrizhessék a hívás komolyságát. Az államtitkár szerint valamennyi hasonló európai szolgálat hasonlóan jár el. Hozzátette azonban, hogy a törvény rendelkezik arról, hogy az ily módon birtokolt információ felhasználása más célokra szigorúan tiltott, büntetôjogi felelôsségre vonás terhe mellett.

Az idei tavaszi kultúrák létesítésében felhasználandó vetômagokra vonatkozó agrártámogatás részleteit Bunda Alexandru, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi igazgatóság mérnöke ismertette.

- A kormány az 1995. évi 75-ös számú törvény alapján tette közzé az idei 131-es határozatát, amelyben szabályozza a vetômagok, ültetô-anyagok állami támogatását. A cukorrépa-vetômagnak a legmagasabb az ártámogatási szintje, 47%. Továbbá: ültetôanyagok, gyümölcs, szôlô, szabadföldi zöldség 40%; szója 35%; napraforgó, szabadföldi paszuly 31%; krumpli 30%; kukorica 28%; üvegházi zöldség és takarmányok 20%. Néhány konkrét példa lejben kifejezve. A kukorica-vetômag kilogrammját az állam 17.640, illetve 21.280 lejjel támogatja, de csak május 15-éig. A napraforgó- vetômagot igénylôk kilogrammonként 32.550 lejjel kevesebbet fizetnek, a támogatás határideje ez esetben május 1. Aki április 30-ig krumplivetôgumót vásárol 2.010, illetve 2.400 lejjel fizet kevesebbet kilogrammonkét. A takarmányok közül a lucernát említjük meg, ez esetben az ártámogatás 26.000, illetve 30.000 lej/kg. A határidô április 15-e. A gyümölcsfáknál csemetékként 9.500, a szôlônél 13.824 lej, ugyancsak április 15-éig.

- Gyakorlatilag miként történik a támogatás?

- A gazdálkodó elmegy a megyében mûködô, vetômagokat és ültetôanyagokat forgalmazó 35 cég, kerekedelmi egység valamelyikéhez, ahol a támogatott árat kell kifizetnie. Jó tudni, hogy jogi személyek, társulások, mezôgazdasági vállalkozások, magángazdák jogosultak az ártámogatásra. Egy feltételnek kell eleget tenniük: be kell bizonyítaniuk, hogy valóban földmûveléssel foglalkoznak, ilyen iratot a polgármesteri hivataloktól is lehet igényelni. vásárláskor elegendô felmutatni a jogtulajdonról szóló bizonylatot (Adeverinta) is. A termôföldet bérlôknek rendelkezniük kell a bérlési szerzôdéssel.

A cégek, kereskedelmi egységek csak minôsített vetômagvakat és ültetôanyagokat forgalmaznak. Az idei tavaszi ártámogatás csak az országban termesztett vetômagokra és ültetôanyagokra vonatkozik.

Végezetül ajánlom a vetômagot igénylôknek, hogy vásárlás elôtt tanulmányozzák a piacot, mert az árak nagyon különbözôek.

A fenti címmel nemrég egy igen hasznos könyv jelent meg a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó jóvoltá-
ból. A kötet ismeret- és ötlettár kézmûves foglalkozásokhoz. A népi hagyományokra építô ízléskultúra továbbadásának lehetôségét, módszereit hordozza. Belôle könnyen megtanulható a különbözô dísz- és haszontárgyak, ajándékok készítése. Elsajátítható a csuhézás, szalma- és vesszôfonás, kötés, horgolás, hímzés, nemezelés, bôrfeldolgozás, fafaragás, bútorfestés, tojásírás, gyöngyfûzés, termésjátékok készítése, papírhajtogatás és egyéb kézi "csodák".

"Kész csoda, mire képes a két kezünk, mi mindent varázsolhatunk a természetben fellelhetô anyagokból vagy fonalból, tenyérnyi bôrbôl, akár egy-egy kallódó tárgyból is" - ajánlja a könyvet Rádu Ibolya szerkesztô, aki tizedmagával szerzôje is. Társai zöme szintén csernátoni; közöttük található a marosvásárhelyi Fazakas Ildikó, aki a gyöngyfûzés bemutatására vállalkozott. A kézügyességet fejlesztô, a népmûvészetek külön-bözô ágai iránti fogékonyságra vezetô kötet kiváltképpen a pedagógusoknak lehet hasznos taneszközük, de bárkinek ajánlott, aki érdeklôdést mutat a kézmûves foglalkozások, a népi mesterségek elsajátítása iránt.

Az EMKE Maros megyei szervezete március 9-én 11 órakor találkozót szervez a szerzôkkel, amelyen könyvbemutatóra, valamint egyes kézmûves foglalkozások megtanítására kerül sor. A rendezvény helyszíne a Bocskai-terem (Eminescu u. 28. szám).

A változás közvetlenül még nem érzékelhetô

Az európai felzárkózás útját egyengetik azok a fejlesztési programok, melyek segítségével a tagjelölt országokat támogatja az Európai Unió. A legismertebbek a PHARE, az ISPA és a SAPARD, amelyekrôl szinte naponta szó esik. Bár emlegetésük gyakori, sokan mégsem tudják egész pontosan, hogy tulajdonképpen mit is fednek ezek az elnevezések. Az európai fejlesztési programokról Valer Bataga, a megyei tanács régiófejlesztési, program- és prognózisügyi irodájának vezetôje, az európai programok megyei szakértôje nyújtott lapunknak részletes felvilágosítást.

- Kezdetnek megkérném, vázolja fel, mit is fed az európai fejlesztési program megnevezés.

- Mindenki tudja, hogy Románia az Európai Unió tagjelöltje. Ahhoz azonban, hogy felvételt nyerjen, törvénykezésének meg kell felelnie az Európai Unió keretén belül elfogadottnak. Hogy ezt megvalósíthassa, az unió - mint a többi jelölt ország esetében is - olyan pénzügyi eszközöket bocsátott a rendelkezésére, amelyek segítik azoknak a belsô gondoknak a megoldását, amelyektôl a felzárkózás függ. Ezek a pénzügyi eszközök a PHARE, ISPA és SAPARD programok.

- Ismertetné röviden ôket? Mit takar például a PHARE-program?

A PHARE az elsô,

vissza nem térítendô hiteleket nyújtó európai program, amely Kelet-Európa államainak a felzárkózását segíti. 1989-ben hozták létre Magyarország és Lengyelország, a kommunista berendezkedéstôl leghamarabb megszabadult államok megsegítése céljából. Utóbb a program kiterjedt másokra is, jelenleg 13 állam részesül PHARE-alapokból. Célja a hosszú távú gazdasági fejlôdés és a csatlakozáshoz szükséges beruházások finanszírozása. Két aspektusra összpontosít: az egyik az intézményi fejlesztés, a tagjelölt államok kormányainak támogatása a csatlakozási követelménycsomag teljesítésében, a másik pedig olyan beruházások támogatása, amelyek a tagjelöltek infrastruktúráját, gazdasági fejlettségi szintjét közelítik az uniós államokéhoz.

- Milyen mértékû ez a támogatás konkrétan Románia esetében?

- 1990-2000 között Románia 1,4 milliárd euró PHARE-támogatást kapott az Európai Uniótól, míg 2001-2006 között a támogatás mértéke kb. évi 250 millió euróra rúg, mely összeggel Románia Lengyelország mögött a második helyet foglalja el. Jelenleg Romániában a PHARE három irányban nyújt támogatásokat: a regionális fejlesztésre, az intézményi fejlesztésre, valamint a csatlakozási követelményrendszer teljesítésének biztosítására. Az Európai Bizottság a haszonélvezô államokkal közösen nemzeti PHARE- programot dolgoz ki, amelyet a tagállamok képviselôibôl álló programkezelô bizottság hagy jóvá.

A másik nagy európai program az ISPA

- Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) a második nagy vissza nem térítendô hiteleket nyújtó program, s környezetvédelmi és szállításügyi fejlesztések támogatására szakosodott. A végsô cél olyan környezetvédelmi és szállítási rendszert teremteni, mely által a tagjelölt állam ezen a téren is az uniós államok törvénykezésével azonos szintre emelkedhet. Az ISPA- program Romániának évi 240-270 millió eurós támogatást kínál, mely összeggel Lengyelország után ugyancsak a második legnagyobb haszonélvezô. Nagy figyelmet szentelnek a román szállítási hálózat euro-kompatibilissá tételére, a jövendô transzeurópai szállítási hálózat (Trans European Network- TEN) kiépítésére. Az ISPA támogatja a szomszéd államokkal kiépített szállítási kapcsolatok bôvítését, útvonalak kiépítését. A környezetvédelem terén elsôbbséget élveznek a jó minôségû ivóvízellátás biztosítását segítô programok, a víztisztítás és a hulladékgazdálkodás.

- A legtöbb szó azonban az utóbbi idôben a SAPARD- programról esik, s ez az a program, melynek végrehajtásában önök is konkrét szerepet vállalnak a megyei tanács keretében mûködô SAPARD-iroda révén.

- Valóban,

a SAPARD

(Special pre-Accession Programme for Agriculture and Rural Development) a harmadik nagy pénzügyi támogatási eszköz a tagjelölt államok segítésére. Mint az angol nevébôl is kitûnik, a mezôgazdaság- és a vidékfejlesztés a célja. 2006-ig Romániának évi 150 millió eurót szánt az Európai Unió a SAPARD-program útján, melyet a bukaresti kormány évi 50 millió euróval egészít ki. Romániában a program négy elsôdleges irányba összpontosít: célja a mezôgazdasági és haltenyészeti termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása; a vidéki infrastruktúra fejlesztése; a vidéki gazdasági fejlesztés (mezôgazdasági beruházások; gazdasági sokoldalúság kiépítése; erdôgazdálkodás); a humán erôforrások fejlesztése (továbbképzés, agronómiai tanácsadás, felvilágosító programok stb.).

- A három nagy európai fejlesztési programon kívül van-e más eszköz, amellyel támogatja az Európai Unió a kelet-európai államokat, elsôsorban Romániát?

- A különbözô kommunitáris programokat az Európai Unió a tagálla-mok közötti együttmûködés támogatására fejlesztette ki, a legkülönfélébb területeken. Ezeket késôbb kiterjesztették a tagállamok és a tagjelöltek közötti együttmûködésre is, melyek ily módon kiegészítik a három nagy, kizárólag Kelet-Európa számára meghirdetett európai fejlesztési programot. Ahhoz, hogy egy kommu- nitáris program által biztosított alapokból részesülhessen, a tagjelölt állam törvénykezése az illetô szakterületen meg kell feleljen az európai standardoknak, másfelôl a támogatásnak saját hozzájárulással is ki kell egészülnie. Románia számos kommunitáris programban vesz részt, mint például a kutatást és fejlesztést támogató FP5 jelzésû, a LIFE környezetvédelmi program, a nevelésügyi Leonardo da Vinci, Socrates vagy Youth nevû programok, a Culture 2000 program.

- Összességében mekkorára rúg az az összeg, amelyben Románia eddig részesült?

- 1991 után

összesen mintegy 1,4 milliárd euró

vissza nem térítendô hitelt kapott, azaz évi mintegy 140 millió eurót. A felkínált összegnek mintegy 90%-át sikerült a különbözô programok útján hasznosítani. Jelenleg Románia évi 660 millió euróra számíthat. Ebbôl 270 millió a PHARE, 210-280 millió euró az ISPA és 150 millió a SAPARD program útján.

- Az utca embere nemigen veszi észre a Romániába érkezett pénzalapok hatását...

- A beérkezô összegeket különbözô tevékenységi területekre osztják le, amit évente megkötött folyósítási memorandumban fektetnek le. A fent említett 1,4 milliárd eurót már hasznosították. A leginkább ismert program, a PHARE - az ISPA kevesebb számú, nagyobb lélegzetû tervet támogat, míg a SAPARD gyakorlatba ültetése még nem kezdôdött meg - különbözô összetevôkbôl áll, a legismertebbek a civil társadalom fejlesztését célzó tervek, amibôl számos nemkormányzati szervezet részesült már; ugyancsak PHARE-támogatást nyújtottak kis- és közepes vállalatoknak, a tanügynek; a gyermekvédelemre például a megye által benyújtott

hat program közül öt kapott

PHARE-támogatást, s végrehajtásuk folyamatban van. Csupán ezek a programok Maros megye számára 1,2 millió eurót jelentenek.

- Korábban, egy-két éve nagy hullámokat vert fel a sajtóban, hogy a rendelkezésünkre bocsátott európai pénzeket nem tudjuk elkölteni, megfelelô pályázatok híján. Javult ilyen tekintetben a helyzet?

- Közhely, de igaz: minden kezdet nehéz. Nem én vagyok a legilletékesebb arra, hogy megállapítsam, van-e lényeges javulás ezen a téren, mert nem foglalkoztam a kezdetektôl ezzel a témakörrel. Azt mondhatom, hogy Maros megye 2001-ben 7,2 millió eurót kapott PHARE-alapokból gyermekvédelemre és a jól ismert nyárádtôi ipari park létesítésére. Ez jóval több, mint amihez korábban jutottunk, s a megye az utolsó centig hasznosítani is tudja.

- Milyen szerepet vállal az önök - a megyei tanács keretében mûködô - irodája az európai pályázatok elôkészítésében, az európai programokból származó alapok felhasználásában?

- Az egyik legfôbb feladatunk, hogy a helyhatóságokat segítsük abban, hogy olyan pályázatokat állíthassanak össze, amelyekkel eséllyel folyamodnak az európai támogatásért. Irodánk 2000 szeptemberétôl mûködik, s hosszas munkára, kitartásra van szükség, amíg az elsô konkrét eredmények megmutatkoznak. Az európai játékszabályok alapján egy bizonyos program ismertetését követôen legkevesebb 90 napnak kell eltelnie, amíg a benyújtott pályázat felmérésének eredménye ismertté válik.

- Az ajtón az áll, hogy SAPARD-iroda. Csupán a SAPARD- programmal foglalkoznak?

- Nem. Tulajdonképpen a
PHARE-programmal kezdtük, hisz az iroda megalakulásakor a SAPARD-ról még csupán elméletileg volt szó. A közelmúltban jelentek meg a gyakorlatba ültetéséhez szükséges struktúrák, melyek lehetôvé teszik, hogy a tényleges támogatás még az idén beindulhasson. De foglalkoztatnak az egyéb pályázatok is, s nem csupán azok, amelyeknek a haszonélvezôi a helyi vagy megyei hatóságok. Tekintve, hogy az európai programok gyakorlatba ültetéséért helyi szinten a regionális fejlesztési ügynökség felel, s ennek a megyei vezetôség is tagja, a megyei tanácsok keretében mûködô regionális fejlesztési irodákat használják fel arra, hogy a programmal kapcsolatos felvilágosítást a megye területén elvégezzék. Mi minden esetben, amikor egy programcsomagot meghirdettek, a sajtó útján értesítettük a közvéleményt, s információkkal segítettük az érdekelteket, még akkor is, ha nem a közigazgatás volt a program címzettje.

- Mit gondol, az utca embere mikor vehet észre az európai alapoknak köszönhetô látványos változást?

- A kis programok esetén, mint például a kis- és közepes vállalatok támogatása, noha Maros megyének a korábbi években ezen a területen is a fejlesztési régióból a legtöbb pénzt sikerült felhasználnia, a változás a közvetlenül érintettek kivételével nem érzékelhetô. Az utca embere csak akkor fog valami látványosat észlelni, ha valamilyen nagy lélegzetû terv valósul meg. Ilyen programok lehetnek a már említett gyermekvédelmi intézkedések, vagy a repülôtér mellett létesülô ipari park. Meggyôzôdésem, hogy ez az ipari park a Segesvár mellé tervezett szórakoztató parkkal együtt olyan vonzerôt jelent majd, amely felkelti nem csupán a belföldi, de a külföldi befektetôk érdeklôdését is, s ez közvetetten a lakosság életszínvonalának a javítását eredményezheti.

Hároméves a Vision program

Önismereti játékokkal, feladatokkal, hasznos egészségügyi tanácsokkal, a nemi úton terjedô betegségekkel, fogamzásgátló eszközökkel és módszerekkel, a párkapcsolatban felmerülô gondok lehetséges megoldásával ismerkedhetnek meg a diákok a Vision 2000 program keretében tartott egészségnevelô, szexuális felvilágosító órákon. Mint többször beszámoltunk róla, a SECS és Fiatalok a fiatalokért Szervezet által, külföldi támogatással összeállított négyéves program célja hasznos és valós ismereteket eljuttatni a megyeszékhelyi és vidéki diákoknak. A megye tíz középiskolájában önkéntes tanárok és diákok osztályfônöki órákon tartanak tájékoztató elôadásokat, válaszolva a felmerülô kérdésekre, szükség esetén tanácsot adva.

A három éve beindult és jövôben záruló programról dr. Oltean Ana-Maria programfelelôs és néhány önkéntes diák számolt be. Mint az orvosnô elmondta mind a diákok, mind a tanárok, iskolaigazgatók, szülôk kedvezôen fogadták a kezdeményezést. A program végsô célja: az egészségnevelô órákat bevezetni a tantervbe.

- A Fiatalok a fiatalokért szervezet által kiadott tankönyv és számos más tájékoztató anyag alapján oktatnak a tanárok, diákok. Azt szeretnénk, hogy ha lejár a programnak szánt idô, az önkéntes személyekbôl álló csoportok folytassák a munkát, továbbra is átadva a diákoknak az ismeretanyagot. A tanfelügyelôség segítségével a szakminisztérium illetékeseinek is bemutattuk a programot, igényelve a tantervbe való beillesztését. Egyelôre választ nem kaptunk - mondta a programfelelôs.

Az Unirea Nemzeti Kollégium önkéntesként dolgozó diákjai elmondták, hogy míg IX. osztályban a közösségépítô javaslatok, egészségügyi tanácsok érdeklik a diákokat, addig X-XI. osztályban a szexuális kérdések merülnek fel leggyakrabban. A hasonló korú diákok személyes gondokkal is többször fordulnak tanáraikhoz, társaikhoz. Fontos a szexualitással kapcsolatos tévhitek eloszlatása, a zaklatások, bántalmazások különbözô formáinak ismertetése, a drog-, szeszesital-, cigaretta-fogyasztás káros hatásainak hangsúlyozása - vélekedtek a diákok.

A Vision 2000 program keretében az elôadások mellett folytatják az ismeretek felfrissítése érdekében szervezett találkozókat, s új diákokat is bevonnak a programba.

Kisérettségi átlag

A megyei tanfelügyelôség tegnap összesítette a tíz nappal ezelôtt megtartott próba- kisérettségi eredményeit. A megye 243 általános iskolájából 240 vett részt a próbamegmérettetésen. A részt vevô tanintézmények 7.381 tanulója közül 6.806 állt vizsgára, ami 92,21 százalékos részvételt jelent. Mint Dónáth Árpád fôtanfelügyelô-helyettes lapunk kérdésére elmondta, a próba-képességvizsgának az volt a célja, hogy a gyerekek hozzászokjanak a vizsgázáshoz és hogy serkentsék ôket a felkészülésre. A fôtanfelügyelô-helyettes nem kívánta minôsíteni az eredményeket, de annyit elárult, hogy a megyében az általános felkészülési szint alig haladja meg az átmenôjegyet és ez valamennyi vizsgatantárgy általánosát beleszámítva mindössze 5,12.

A vizsgatételek matematikából voltak a legnehezebbek, mert a tanfelügyelôség a tételeket az Országos Vizsgáztató Bizottság kritériumai szerint állította össze. Ezzel magyarázható, hogy a matematikajegyek a többi tantárgyaknál elérteknél alacsonyabbak voltak.

Kolozsváron töltött éveimbôl tudom: a kincses város polgárai bizony szerettek bálozni. Hostáti gazdáim egyenesen imádták a jó murikat. Ma már hiába keresném azokat a kerteket, tömbházakkal ültették tele a diktatúra kertészei. Gazdám lovát rendszeresen én hajtottam haza reggelente a Széchenyi téri piacról , így a kvártély le volt tudva rendesen.

Az ismerôsök szétszéledtek, ma már ott senkit se ismernék. Mentek Isten hírével. Az idôsebbek közül már többen a kerekdombi temetôt választották, sokan napnyugat felé igyekeztek.

Egy szép téli napon Kilyén Ilka színmûvésznô marosvásárhelyi lakásán megcsörrent a telefon. A készüléket ki kellett hangosítani, mert nagy volt a meglepetés: Bujdosó Ferenc és Enikô jelentkezett New Yorkból, hívták a színmûvésznôt a metropolisba szerepelni. Tudni kell: a kolozsváriak kolozsváriaknak maradtak a felhôkarcolók árnyékában is, februárban bálozhatnék az a Tamás bácsi is, akibôl idôközben Thomas lett. Na, de a muri közben elkel a szép szó, az otthonian friss, üde és mûvészi.

Bár az Újvilágban a hír bizonyára nem úgy terjed, mint a Mezôségen, tanyáról tanyára, ugyanis jóval nagyobbak a nyelvi sikátorok, mégis híre kelt: a tavaly Szélyes Sándornak, Szélyes Ferencnek, Barabás Leventének, Kovács Pannának és Orbán Andrásnak Kanadában elevenre tapsolták tenyerüket a magyarok, hát gondolták, okvetlenül meg kell hívni New Yorkba is Erdélybôl valakit. Ha egyszer kolozsvári bál van készülôben…

A mûvésznô február 16-án szállt Amerika földjére.

Az elôadónak igazodni kell a meghívóhoz, elôadásának találó címet találni otthon.

Megtalálta s vitte: A bennünk élô várost. Hûen önmagához, a mûvésznô mezôségi népdalokat, Mátyás korabeli virágénekeket énekelt, de Wass Albert sem maradt ki mûsorából. Zenélt neki Farkas András, a korondi világjáró, de elhiszem azt, jó élmény volt Zsellér Erzsébettel, a Metropolitan énekesnôjével egy színpadon lenni, aki mellesleg vásárhelyi születésû.

Látni New Yorkot? A színésznô azt mondja: Budapest után New York a legszebb, legnagyobb város. Úgy kell érteni: álmai legszebb városa mégiscsak a magyar fôváros.

A metropolisról? Hát az - mondja Kilyén Ilka - olyan, mint egy nô. Tud lenyûgözô lenni, csábító, csillogó-villogó, meg se mered szólítani, csak tisztes távolságból vággyal követed, rettenetes színvilág, de majd ha lemész a metróba, látsz egy locsos cselédet, éjszaka meg egyenesen kiborul, lesz belôle csúnya, félelmetes hárpia.

Persze a Metropolitanba bejutni, az egy másik dolog, hallgatni orosz mûvészektôl Prokofjev-muzsikát…

- Aztán az irigységgel hogy állunk? - kérdezem a mûvésznôtôl. New Yorkban élô kolozsváriak bálján marosvásárhelyi színésznô?

- Megbocsátható bûn az irigység. Dante Isteni színjátékában a purgatóriumba helyezi az irigyeket, szemük elé aranyfonalból szôtt fátylat tesz, ne lássanak egyebet, legyenek boldogok azzal, hogy mindig csak aranyat láthatnak…

- És vásárhelyieknek lehet-e New Yorkban köszönni?

- Jó volt találkozni Kelemen Annával. Jól menô konzervatívabb divatszalonnak dolgozik, s jó volt kicsit emlékezni az évfolyamtárssal, Tóth Györggyel a Köteles Sámuel utcára…

- Hát akkor Karády szalonja?

- Ó, azt nem, elszaladt az idô.

Nem tehetem meg, hogy ne érdeklôdjem a New York-i hamburgerrôl.

A mûvésznô nem kedveli. Meg sem kóstolta, azt mondja, még az amerikai Coca-Colából sem ivott egy kortynyit legalább.

Csak vizet a Bujdosó család New York-i lakásán.

Borszéki borvizet.

A város építkezéseinek szükségességét, méretét, elhelyezését és építési költségét Bernády György mindig ismertette a tanáccsal és kérte a közgyûlés jóváhagyását. Mûszaki tanácsadói a városi építészeti osztály fômérnöke és mérnökei voltak. A nagyméretû építkezések esetében országos tervpályázatokat hirdettek meg s a pályázati terveket szakemberekbôl alakult bizottság tanulmányozta és osztályozta. Rendszerint a díjnyertes építészt bízta meg a város a kiviteli tervek elkészítésére. A kivitelezésre pedig versenytárgyalás alapján nyerték el a megbízást a fô- és a mellékvállalkozók.

Polgármestersége idején a város elsô nagyméretû építkezése a tornyos városháza volt. Bernády György annak tudatában, hogy a városháza épülete nem csupán közhivatal, hanem a város legszebb helyén álló reprezentatív középület kell legyen, ugyanakkor méreténél és szépségénél fogva a város szimbóluma is. A városháza kifejezôje legyen annak a kornak, melyben épült, hagyományként magas, karcsú tornyával uralnia kell az épület tömegét. Mindezek tudatában készült el a tervpályázati kiírás és történt a pályamûvek felülvizsgálata. A tervpályázatokat felülvizsgáló bizottság Komor Marcell és Jakab Dezsô budapesti mûépítészek tervét jutalmazta díjnyertesként és ôk kapták meg a megbízást a kiviteli tervek elkészítésére. A kivitelezést, versenytárgyalás alapján, Csiszár Lajos marosvásárhelyi építômester végezte. Az alapkô letétele 1906 ôszén történt s már 1907 végén részben használatba vették az épületet, melyet 1908-ban fejeztek be a belsô berendezéssel együtt.

Nagyjából egy idôben, 1909-ben épült a város nyugdíjalapítványi bérháza Radó Sándor építész terve alapján a városháza szomszédságában. Folytatólag épült a Közmûvelôdési ház, a Kultúrpalota, melyet ugyancsak Komor Marcell és Jakab Dezsô mûépítészek terve alapján építették fel. a tervpályázati kiírás szerint a palotát kétemeletesnek tervezték és kezdték építeni 1910-ben, de 1911-ben Bernády kérésére egy emeletszinttel magasították. A nagy és kis hangversenytermet, tükörtermet, zene- és nyelviskolát, néprajzi múzeumot és tudományos könyvtárat magába foglaló palota építését 1913-ban fejezték be.

A városháza közelében épült a Közigazgatási tanfolyam épülete, melyet ma a Dimitrie Cantemir Egyetem használ; Radó Sándor tervezte 1913-ban.

A Katonai Alreál Iskola épületeit a Kosárdomb oldalán építették, ma az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épületei.

A vár mögötti Vártér területe rendezése után épült 1912-13 között a Felsôtagozatú Leányiskola, ma a Papiu Ilarian Líceum. Szemben vele, a Kádárok bástyája mellett, épült a Polgári Iskola, ma a Petru Maior Egyetem épülete. A Mészárosok bástyája mellett épült a Radó Sándor tervezte felsôkereskedelmi Iskola 1912-13-ban, ma a Petru Maior Egyetem második épülete.

Bernády idejében épült a Sándor János (Dózsa György) utcai, a Szentgyörgy téri, a Jókai Mór (M. Eminescu) és a Kossuth Lajos (Calarasilor) utcai elemi iskola.

A város az árva gyermekek részére menhelyet építtetett, melynek három épülete az Orvosi Egyetem TBC Klinikája. Az Erzsébet ligetben Radó Sándor terve szerint épült 1905-ben a teniszpálya- pavillon faszerkezetû öltözôje. A Szentgyörgy utca 31. szám alatt épült a Bernády György emeletes lakóháza.

Bernády György Kós Károly mûépítészt kérte fel a Közüzemek épületeinek tervezésére. 1910-1913 között épült az iroda és a tisztviselô-lakások épülete, a különálló bejárati épületet Radó Sándor tervezte. A Vízüzem épületeit a Víztelepen, a szennyvíztelepen és a víztároló medencénél Radó Sándor tervezte. A felsorolt épületek a szecesszió stílusának jegyeit viselik magukon, a Kós Károly tervezte épületek a magyar (székely) nép mûvészetébôl kiindulva a nemzeti építészeti stílus létrehozásának gondolatában fogantak. Valamennyi épület kifejezi a kor építészeti stílusát.

A felsorolt nagy építkezésekkel párhuzamosan a református és a római katolikus egyház is építette nagy iskoláját és a város polgárai építették lakóházaikat- bérházaikat.

A sok építkezéshez szükséges téglát és cserepet a marosszentgyörgyi, illetve a Koronkai úti városi téglagyár gyártotta. Bernády mindkét gyárat a nagy építkezések elôtt korszerûsítette és nagyobbította. A város húsellátásának javítása érdekében felépíttette a korszerû vágóhíd üzemi épületeit és istállóit. A vásárba érkezôktôl a vámpénz biztosítása érdekében, a városba bevezetô fôutak torkollásánál négy Vámházat építtetett.

Blitz

Évi beszámoló ülést tartott péntek este a Marosvásárhelyi Fotóklub. Szakmai színvonala révén a világon tekintéllyel számon tartott fotósok szövetségének leköszönô elnöke, Bálint Zsigmond ismertette a klub 2001. évi tevékenységét. A mostoha körülmények és elszomorító feltételek ellenére meglehetôsen jó évet zárt az egyesület. Szólt a belföldi egyéni és csoportos kiállításokon "besöpört" díjakról és kitüntetésekrôl. A Várgalériában áprilistôl novemberig rendezett kiállítások, a város különbözô kiállítótermeit igénybe vevô egyéni vagy csoportos bemutatkozások, a Kultúrpalota termeit betöltô rendkívül igényes nemzetközi seregszemle egyértelmûen igazolják, hogy a fotómûvészek munkáját figyelemmel kíséri a vásárhelyi közönség. A mûvészi-szakmai színvonalat jól summázza a tagok munkáját bemutató, szöveggel és képekkel illusztrált igen szép kivitelezésû Foto Art album. A szakma hazai és külföldi berkeiben nagy elismerést kiváltó kiadvány egyben a marosvásárhelyi Master Druck nyomdai munkáját dicséri.

Ám ami aggasztó, az a fotóklub székhelyét, de ami ennél is fontosabb, a Várgalériát veszélyeztetô esedékes várrestauráció, könnyen megeshet ugyanis - már van erre tapasztalat -, hogy a fotómûvészek galéria nélkül maradnak. A városvezetés még nem tud pontos választ adni, mi lesz a fotóklub és galériájának otthont adó épület sorsa, az viszont elképzelhetetlen, hogy megvonják tôlük a mûvészi munka elemi feltételeit.

A fotóklub és a Várgaléria sorsát tehát a városatyák figyelmébe ajánljuk, annál inkább, mivel a fotóklub a megyei mûvelôdési felügyelôség támogatására sem számíthat. További gondjuk, hogy a fotópapírgyár a minimálisra csökkentette a klub fotópapírral való ellátását, holott a piacgazdaságban a reklám sem mellôzendô.

Bálint Zsigmond elnök leköszönt, a fotóklubot ezután Tamás András vezeti egy alelnökkel, titkárral, vezetôségi tagokkal. A közgyûlés a 3 évre választott vezetôségére bízza a Várgaléria mûködtetését. Az mindenképpen a fotóklub elônyére válik, hogy Haragos Zoltánt, az ország egyik legjobb fotósát a vezetôségbe választották.

A zenemûvek többszöri meghallgatása lehetôség arra, hogy újabb, számunkra addig rejtett értelmeket, szépségeket fedezzünk fel bennük. Ha nem így volna, akkor a hangversenyéletet is teljesen másképp kellene megszerveznünk, s egyszeri elôadás után nem számíthatnánk évekig, évtizedekig közönségre.

Gyakran történik meg velem, hogy élô koncertek után, ha a lemeztáram megengedi, újrahallgatom az elhangzott mûveket. Tettem volna ezt például a Székely Bálint által megszólaltatott Bartók Hegedûversennyel (ha lett volna mirôl), hisz oly tömörséggel, koncentrációban áradt felénk a zene. De megtettem a Nicolae Dumitru 2002. február 26-i zongoraestjét követôen, mert biztos voltam benne, hogy valami kimaradt az elôadásból. Például Schubert szelleme. Már maga a c-moll hangnem és az opus postumus kötelez egyfajta tragikus robbanásra, fájdalmas szépségre, hogy csak a költôi megközelítését tárgyaljam. De nem állhatom meg, hogy ne idézzek néhány elmaradhatatlan zenei elemet is, úgy mint az éneklés gyönyörét, a fantáziáló kedvbôl adódó különbözô témajellegek megrajzolását, valóságos játékát.

A zongoristára visszatérve, akinek a Mûvészeti Líceumban tartott mesterkurzusán volt alkalmam meggyôzôdni tényleges szakmai tudásáról (úgy az informáltság, mint pedig a helytálló zenei meglátások szintjén), sajnos mindez csak kis arányban tükrözôdött elôadásában. Muszorgszkij Egy kiállítás képei-t hallgatva az volt az érzésem, hogy Nicolae Dumitru számára a kottában létezô zenei anyag hangzó matériává való relatív helyes átváltoztatásának sikere önmagába véve örömet jelent. Pedig kevéssel azelôtt vallotta nekünk azt az igazságot, miszerint távolról sem elég csak a kottakép hû visszaadása. A képek közül talán a Katakombák halálos akkordjai és földöntúli harmóniái ütötték a szintet. A muzsikus motivációit, ambícióját ismerve úgy gondolom, még nem elveszett az ügy, s talán pont a kritika szerepe visszajelzéseivel ráébreszteni a mûvészt, hogyan állhat a mûvészet szolgálatába.

Álljunk meg egy szóra

Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét arra kértük a hét végén, kommentálja Tôkés László püspök azon állítását, miszerint ô és ügyvédje, Kincses Elôd, néhány nappal ezelôtt nem tarthatott sajtótájékoztatót az RMDSZ bukaresti székházában, mivel a szövetségi elnök úgymond "kitiltotta" onnan az RMDSZ tiszteletbeli elnökét.

Markó Béla: - Valóban közöltem a püspök úr munkatársaival, nem tartom helyesnek, hogy Tôkés püspök úr az RMDSZ székházában tartson sajtóértekezletet, miközben ez nem azt jelentette, hogy a püspök úr nem szállhatott meg székházunkban, amíg Bukarestben tartózkodott. Nem nekünk, hanem Tôkés püspök úrnak kell megmagyaráznia, hogy miért szidja úton- útfélen azt a szervezetet, amelynek ô maga a tiszteletbeli elnöke, miért nevez minket posztkommunistáknak, miért illet minket rendkívül durva minôsítésekkel. Ha ezt teszi, azt gondolom, legalább ne az RMDSZ székházában tegye. Az volt az álláspontom, hogy a székházunkban szidni az RMDSZ-t nem ízléses dolog... Ha ezt máshol teszi, szíve rajta, bár nem tesz nekünk jót az állandó vita, a megosztottság képzetét keltve.

Egy összehasonlítást ajánlhatok bárkinek. A felvidéki magyarok legalább olyan nehéz helyzetben vannak, mint mi, ôk is hasonló politikai eszközökkel próbálkoznak a parlamentben. Az utóbbi idôben, úgy tûnik, csakugyan nagyon nehéz a szlovákiai magyarok helyzete, még akkor is, ha kormányon van a Magyar Koalíció Pártja, ám alapvetô kérdésekre megoldást nem tudtak találni. Ezzel szemben nekünk jó néhány, alapvetôen fontos eredményt sikerült kiharcolni a román parlamentben. Nekem még sincs arról tudomásom, hogy Felvidéken ennék, marcangolnák egymást, vagy folyton azzal foglalkoznának, hogy a másikat hogyan lehet megbuktatni. Bizony, tanulhatnánk az ô példájukból.

A megye más kórházaihoz hasonlóan, komoly anyagi gondokkal küszködik a nagysármási kórház is. - A megyei egészségbiztosítási pénztár által 2002-re kiutalt költségvetés nem elegendô a megfelelô mûködtetéshez, gyakorlatilag mintegy 5 hónapra fedezi a költségeket. A pénztárral gyakorlatilag nem került sor alkudozásra, bejelentették az ajánlatot, amit el kellett fogadnunk. Arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi költségvetésbôl nem jut több - tájékoztat dr. Chertes Marius Danut igazgató.

Amint a beszélgetésbôl kiderült, a pénztárral aláírt szerzôdésben szereplô összeg még a tavalyinál is kevesebb, a kórház által szükségesnek tartott 6,4 milliárd lej helyett mindössze 4,2 milliárd lej. Az igazgató szerint helytelenül van megállapítva a napi kórházi kezelés ára, ezt kellene újraszámolni.

Az elmúlt napokban a kórház vezetôsége megbeszélést tartott a szakszervezet képviselôivel, ugyanis az alkalmazottak körében elégedetlenséget váltott ki az, hogy kilátásba helyezték a pótlékok megvonását, ám még nem találtak módot a finanszírozási problémák megoldására. - A jelenlegi költségvetéssel a bezárás veszélye fenyegeti a kórházat június elsejétôl - jelentette ki az igazgató, hozzátéve, hogy a kiadások csökkentésére egyelôre nem lát más kiutat, mint a pótlékok megvonását vagy a személyzetcsökkentést, és természetesen a spórlást a fogyóanyagok beszerzésénél. Az sem kizárt, hogy a befekvô betegeknek ezután magukkal kell hozniuk a drágább gyógyszereket, úgy mint ahogy már most sok kórházban történik. Márpedig ha ezekhez a módszerekhez folyamodunk, az elkerülhetetlenül az egészségügyi szolgáltatások minôségének rovására megy - véli dr. Chertes.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kórház adósságai jelenleg 250 millió lejt tesznek ki. A kórház vezetôsége beadvánnyal fordult a helyi tanácshoz, kérve, hogy járuljon hozzá a költségek fedezéséhez.

Nagysármáson, a kórház keretében holland segítséggel létrehozott közfürdô és mosoda mûködik. A szerény külsejû, ám belül kiválóan felszerelt helyiségben patyolattisztaság, kellemes illat és a két automata mosógép diszkrét zaja fogad. A felszereltséghez két - nôi és férfi - fürdôszoba tartozik, önmûködô zuhanyozókkal mosdóval, WC-vel, de csecsemôfürdetô kád is található.

Czitroszki Jolán adminisztrátor szerint a kísérlet bevált, hasznosnak bizonyult ez a szolgáltatás.

- Olyan személyek jönnek ide, akik a tömbházakban laknak és nincs vizük. A fehérnemût, a nagyobb és nehezen mosható darabokat hozzák ide mosni. Az emberek szerint megéri, mert a mosatási ár nem túl nagy: 20.000 lejért mosnak ki 5 kilogramm ruhát, amiben benne van a mosószer, a villanyáram, a víz ára. Ide hozzák a szennyest, megmérjük, majd itthagyják és késôbb jönnek vissza elvinni a mosott ruhákat. Naponta 5-6 kliens van, a gépek 14 mosást is elvégeznek. Egy ötperces zuhanyozás ára 10.000 lej, ami szintén nem sok. A téli idôszakban nemigen veszik igénybe a zuhanyozókat, annál inkább nyáron, ôsszel.

- Milyen a község idei költségvetése? - kérdeztük Floare Gheorghe polgármestert.

- 2002-ben 14,6 milliárd lejbôl gazdálkodhatunk. A legfontosabbnak tartott beruházásunk a polgármesteri hivatal informatizálása, az útjavítások. A községháza és a közintézményei alkalmazottainak bérére, valamint az anyagbeszerzésre 2,9 milliárd lejt különítettünk el, 246 millió lejbôl bevezetjük a központi fûtést a polgármesteri hivatalba. A tanüggyel kapcsolatos kiadásokra 9,3 milliárd lej szükséges, csak az ösztöndíjakra például 54 millió lejt adunk.

A költségvetés természetesen az idén is szûkös. Sok munkálatra, beruházásra lenne szükség, az árak pedig egyre nônek.Ha például egy építkezési munkálatot szeretnénk elvégezni, az építôanyagot mintegy 80 kilométerrôl kell ideszállítanunk, egy kavicsológép bérbevétele pedig 2 millió lej. Utat is többet javíthatnánk, ha közelebb lenne a homokbánya. Például egy falunak 1 milliárd lej kellene egyetlen utca lekövezésére. A 248 millió, útjavításra és karbantartásra elkülönített öszeget igekszünk úgy beosztani, hogy minden falunak jusson belôle, természetesen a szükségletek függvényében A községhez tartozó falvakban egyetlen aszfaltozott út sincs, ilyen csak a községen, és a hozzá tartozó 3 falun áthaladó megyei út. Ezenkívül fel kell újítanunk a nagysármási Hársfa utcát, amely már 90 százalékban megrongálódott.

A vízzel kapcsolatban megvalósíthatósági tanulmányt készíttettünk az ivóvíz- és a csatornahálózat fejlesztésére. Az egyetlen reményünk pénzszerzésre a SAPARD program. Tavaly kb. újabb 200 család kapcsolódott a vízhálózatra, így nagyrészt megoldott a vízellátás problémája. Következik, hogy mûködésbe hozzunk egy 1000 köbméteres vízmedencét, amelyet a repedések miatt ki kell javítani, erre 1 milliárd lejt kapott a község. A munkálatokat tavaly kellett volna elvégezni de csak idén tavaszon fejezzük be.

- Egészségügy, szociális ellátás?

- Az egészségügyet illetôen, eddig a pénztár finanszírozta a helybéli kórházat. Az igazgatóval nemrég részt vettünk egy megyei szintû gyûlésen, és meglepetten vettük tudomásul, hogy a kórház idénre megállapított költségvetése drasztikusan csökkent. A szándék úgy tûnik az, hogy a községi kórházak megszûnjenek, ami nagyon negatív hatással lenne a lakosságra, hiszen a sármási kórház például a helybeliek mellett több község lakóit is ellátja. A kórházigazgató egyelôre nem talált más megoldást, mint hogy csökkentse az alkalmazottak bérét, éppen ezért úgy döntöttünk, hogy újrafelosztást végzünk és egy költségvetés-kiigazítás esetén megpróbáljuk a kórház részére is elkülöníteni a szükséges összeget. Ugyanakkor megpróbáljuk rávenni a környezô közs&eacut