|
LIV. évfolyam 116. (15079) sz. |
2002. május 24., csütörtök |
Jobbára a kormány hatáskörébe tartozik azoknak a követeléseknek a megoldása, amelyeket a Társadalmi párbeszéd csoport tegnapi ülésén is ismertettek az Alfa Kartell és az Országos Szakszervezeti Tömb (OSZT) képviselôi - vélekedett a prefektus.
Továbbra is lehetetlen gyakorlatba ültetni az Egészségügyi és Családvédelmi Minisztériumnak azt a rendeletét, amely kötelezô módon elôírja, hogy minden cégnek üzemi orvosa kell legyen, aki az alkalmazáskor szükséges orvosi vizsgálatokat elrendeli, illetve elvégzi, és idôszakosan felügyeli az alkalmazottak egészségi állapotát. A rendeletet azért nem lehet alkalmazni, hangzott el Butilca Florin megyei közegészségügyi igazgató hozzászólásában, mivel nincs elegendô munkaorvostan területén szakosodott orvos. Az az ötven személy, aki megyeszerte valamilyen mértékû képzéssel rendelkezik, nem fedi az összes cégek szükségletét. Ezért továbbra is fontos a munkaorvostani tanfolyamok megszervezése, amíg a szükséges számú szakembert pótolni lehet. A beszélgetés során felmerült, hogy sok cég esetében a dolgozókat egészségügyi vizsgálat nélkül alkalmazzák, ami még az élelmiszeriparban és a vendéglátásban is megtörténik. A prefektus javaslatára abban egyeztek meg, hogy a területi munkaügyi felügyelôség valamint a közegészségügyi igazgatóság a közeljövôben pontosítja, milyen munkahelyre milyen vizsgálatok szükségesek, amit majd szigorúan számon kérnek a munkaerôt alkalmazó cégtôl.
A megbeszélés során nagy vihart kavart a szovátai fürdôgyógyászati dolgozók sérelme. Amint dr. Papp János fôorvos, szakszervezeti vezetô beszámolójából kiderült, február óta a járóbeteg-rendelô orvosai, egészségügyi középkáderei és személyzete nem kapott fizetést. Az okok sokrétûek, elôször is akadályt jelent, hogy a szakrendelô mint intézmény az Országos Fizioterápiai Fürdôgyó-gyászati és Rehabilitációs Intézethez tartozik, tehát a megyei pénztárral kötött szerzôdés alapján ezen az intézeten keresztül folyósítják, azaz az utóbbi idôben nem folyósítják számukra a bért. Az amúgy is egyenlôtlen forgalom miatt az év elején kevesebb a vendég, amit az idén a privatizált fürdôvállalat körül keltett kampány is fokozott. A pénztár az elvégzett szolgáltatások alapján utalja át a pénzt a 99 alkalmazott számára, azt viszont nem veszik figyelembe, hogy az év eleji pangással szemben fürdôidényben a háromszorosára is emelkedik a forgalom. Bár a megyei egészségbiztosítási pénztár folyósította a szolgáltatásokért járó összeget április és május hónapokra, a bukaresti intézmény ebbôl az adókat törlesztette, tehát a személyzetnek reménye sincs arra, hogy a közeljövôben megkapja az elmaradt bért.
A megoldást illetôen több lehetôséget is felvetettek. A privatizált fürdôvállalat új tulajdonosa valószínû csak akkor veszi majd át az egészségügyi személyzetet, ha 2003-ban a Szováta Szállodában felújítás alatt levô kezelôközpont munkálatai befejezôdnek.
Mivel a bukaresti intézménynek semmilyen ingatlanja nincs Szovátán, a járóbeteg-rendelô épületét ugyanis visszakapta a volt tulajdonos, felmerült az a lehetôség is, hogy a megyei közegészségügyi igazgatóság vegye át a fürdôgyó-gyászati egységet, és garantálja az ott dolgozók bérét.
Az érintettek viszont azt kérik, hogy a múlt évi szolgáltatások értékét figyelembe véve egy egységes 700.000.000 lejes béralapot állapítsanak meg számukra, hisz az elkövetkezô hónapokban úgyis megnövekszik majd a forgalom. Végsô, megnyugtató megoldást azonban nem találtak a szovátai fürdôgyógyászati dolgozók beadványára.
Nem hiányzott a vita a Területi Munkaügyi Igazgatóság által nemrégiben ellenôrzött Romcab Rt.-vel kapcsolatosan sem. A jelen levô szakszervezeti vezetôk azt kifogásolták, hogy a cégtôl több dolgozó is kénytelen volt távozni, másokat pedig arra biztattak, hogy álljanak ki a szakszervezetbôl. Az ok, hogy az alkalmazottak számára olyan képzést helyeztek kilátásba, amelyen egy elôadás 500 dollárba kerül, ami 10-12 alkalommal 5-6000 dollárra emelkedik. Akik részt vesznek a képzésen, és egy jobb állás reményében idôvel távoznának a cégtôl, egyszerûen képtelenek lesznek a képzés díját visszafizetni. Carmen Vamanu munkaügyi fôfelügyelô válasza értelmében az ellenôrzés során megállapították, hogy a munkaszerzôdéshez csatolt mellékletet a képzésre vonatkozóan nem íratták alá senkivel, és nem is vettek el pénzt az alkalmazottaktól. A prefektus ennek ellenére elrendelte, a szóban forgó cégnél ellenôrizzék, hogy a képzést a törvényes pénzügyi keretek között tartják-e vagy sem.
A szakszervezeti vezetôk felvetették: valamit tenni kellene annak érdekében, hogy az ezer alkalmazottat foglalkoztató Maros készruhagyár küszöbön levô csôdjét megakadályozzák. A gyárnak nincs elég megrendelése, ezért a dolgozók 50 százalékát hazaküldték - hangzott el többek között a megbeszélésen, amelyrôl a prefektusnak távoznia kellett - válasz, megoldás tehát nem hangzott el a késôbbiekben felvetett kérdésekre.
Július elsejétôl 600.000 lejrôl 840.000 lejre emelkedik a hônergia gigakalóriájának lakossági ára, míg az elektromos energia 3 százalékkal drágul, jelentette be szerdán Ion Lungu, az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) elnöke.
Lungu közölte, az országos referenciaárak emelése a kormány által a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitel-egyezményben szereplô kötelezettségekkel áll összefüggésben. A megállapodásban a kormány vállalta, hogy a hôenergia gigakalóriánkénti 16,4 dolláros árát 20 dollárra emeli.
"35.000 lejes dollár-árfolyammal számolva, a 20 dolláros hozzáadott értékadóval (TVA) együtt a 2003 július 1-ig változatlan új ár 840.000 lej lesz", tette hozzá az ANRE elnöke.
Lungu elmondta, hogy a villanyáram árának növelése is szerepel az IMF-fel kötött megállapodásban. "Tekintettel a nemzeti pénznem gyengülésének elhanyagolható mértékére, az árnövekedés akár 2 százalékos is lehet", tette hozzá.
A képviselôház közigazgatási bizottsága szerdán elutasította Székely Ervin RMDSZ-képviselô egyik törvénytervezetét, miszerint a helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot megszerzô jelölt legyen a polgármester.
A helyhatósági választásokat szabályozó jogszabály értelmében a polgármesteri szék elnyeréséért a jelöltnek meg kell szereznie az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát. A többség nélküli szavazatszám szabályát csak egy esetleges második fordulóban alkalmazzák.
A közigazgatási bizottság tagjai elutasították a módosító indítványt, melyet csak az RMDSZ képviselôje támogatott.
Az a tény, hogy a statisztikák vizsgálódásának egyik fô tárgya a szegénynek tekinthetô lakosság számaránya, önmagában is mutatja, hogy a legkevésbé sincs rendben minden ezen a téren. Persze, egy kérdés mindig arról az oldaláról mutatkozik meg, amelyrôl vizsgálják. A kincstári optimizmustól a lakosság körében tapasztalt totális fásult pesszimizmusig minden megtalálható a szemszögek skáláján, s így lehet ugyanarról a témáról bizakodóan, a holtpontról való elmozdulást tényként tálalva beszámolni, s lehet a megkeseredett, az utóbbi évek folyamatosan romló helyzetét a bôrén érzô újságíró tollával is vitába szállni a kormányzati optimizmussal.
Akármelyik oldalról is vizsgáljuk azonban a szegénységet, a kormány által elismert 30%, vagy a Gallup felmérésébôl kivilágló 51-57 %-os arány bizony jóval több, mint amennyit a társadalom képes trauma nélkül feldolgozni. Nem csoda tehát, hogy nagyon kevesen tudják józanul és valóban csupán a tényeket figyelembe véve elfogadni a kormány azon álláspontját, hogy a lassan-lassan mindent elborító szegénység csökkenô tendenciát mutat. Annál is inkább, mert némileg maga a kormányzat mond ellent saját adatainak, amikor legújabban a gazdasági reform társadalmi áráról beszél, s elfogadhatatlannak tartja, ha a reformok következtében újabb tömegek válnának a szegénység áldozatává.
Másrészt - az egyének szintjén is valóban nagyon nyomasztó gazdasági helyzet ellenére - nem lehet megoldás a vállvonogatás, a tehetetlen panaszkodás és a folytonos siránkozás, hisz az "amúgy sem tehetünk semmit" politikája hatásában talán a legkárosabb. A "segíts magadon" elcsépelt frázisát már az is tartalommal töltheti ki, ha valaki ama bizonyos pohárnak, akár néhány milliliternyit kitevô, teli részét veszi észre.
Ugyanakkor senki, minden hibája ellenére, még a kormányzat sem állítja, hogy a lakosság könnyû helyzetben van, de a minden áron való, csupán az ellentmondás kedvéért tanúsított ellenzékiség (akár helyi, akár országos szinten), az építés helyett a gáncsoskodás, a javító szándékú gondolkodás helyett a panaszáradat azonban semmiképpen nem javítja, csak nehezíti ezeket a gondokat. Márpedig számos esetben ma azt tapasztaljuk, hogy csakis azért emelnek egyesek szót valami ellen, mert az bizonyos politikai szférából vagy személytôl érkezik. Amit a kormány tervez az eleve rossz, a polgármester elképzelései hülyeségek, s fordítva is, amit az ellenzék állít, vagy amit a helyi tanács tervez, azt a kormány, illetve a polgármester gáncsolja minden eszközzel. Konkrét példákat is lehetne sorolni, hisz lapunk hasábjain számtalan ilyen csakazértis- ellenzô esetrôl olvashattak.
Legyünk tehát optimisták és kompromisszumra készek? Rossz a kérdés, hisz nem ad alternatívát. Kénytelenek vagyunk rá, ha azt akarjuk, hogy kilábaljunk a mostani helyzetünkbôl. Sokan tekintenek Amerikára, mint modellre, s irigykedve figyelik a tengerentúliak életszínvonalát. Azt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy amott az egyik legfôbb jelszó: "Think positive!" Önmagunk iránti kötelességünk nekünk is pozitívan gondolkodni.
Az 1997-ben megnyitott, városszinten is premiernek számító internet-klub után, az Electro Orizont immár hatodik klubhelyiségét avatta a tegnap. Mint Liviu Ciucan-Rusu, a cég marketingmenedzsere elmondta, a Tudor lakótelepen most megnyitott marosvásárhelyi klub 24 kiváló teljesítményû számítógépével és rádiófrekvenciás internetcsatlakozásával az eddiginél sokkal gyorsabb és jobb minôségû kommunikációs lehetôséget biztosít. Az egyenként 25 millió lejnyi értékû számítógépek rendelkezésre bocsátásával a cég vezetôsége egy lépéssel közelebb ért céljához, hogy olyan felszerelést szerezzen be, amely a szerényebb anyagi lehetôségûek számára is helyettesítheti a tökéletes irodát.
A cég új jelmondata így hangzik: "minél közelebb kerülni a végsô felhasználóhoz". A Jupiter, azaz az újonnan megnyitott klub megtervezésekor ezért a legújabb technológia fele fordultak és azt alkalmazták. Errôl Tóth Levente, a klubok internet-hálózatának koordinátora beszélt, ám mûszaki részletek helyett arra biztatott mindenkit, próbálja ki és saját maga gyôzôdjön meg a különbségrôl. A vezetôség úgy gondolja, hogy a jelenlegi felszereltség mellett a számítógép elôtt eltöltött idô már valóban értékessé válhat, és nem számít idôveszteségnek. Ugyanakkor folyamatban van a többi klubok átszervezése is, hogy azok is ugyanolyan teljesítményûek legyenek, mint ez utóbbi.
A sajtótájékoztatón egyébként ígérték, hamarosan, már az idén ôsszel újabb meglepetésekkel szolgálnak.
A szovátai polgármesteri hivatal és a helybéli civil szervezetek az idén is megszervezik a Medve-tó napjait. Az ünnep május 24-én, pénteken 15 órától kezdôdik kosárlabda-bajnokság- gal, az Agrobank pályán a Szovátai Kenguruk a Marosvásárhelyi Jazz együttesével méri össze erejét. 16 órától megnyitják a fürdôtelepi körforgalomban rendezett népmûvészeti kirakóvásárt. Ugyanott 18 órától fogadja az érdeklôdôket a Mazsola Játszóház, majd a marosvásárhelyi Tamacisza társulat elôadja a Krumpli és Pityóka címû gyermekmûsorát. Szintén 18 órától sor kerül az erôs emberek versenyére, amelyre bárki benevezhet, ezt követi a szovátai Sasok klub Taekwon-do bemutatója. A rendezvény ünnepélyes megnyitója 20 órakor lesz, majd szórakoztató versenyeket tartanak. 21 órakor Dancs Annamari koncertezik, hajnalig pedig utcabál lesz.
Szombaton 10 órától az ünnepség keretében az 1-es számú általános iskolában Arany János szavalóversenyre kerül sor. A polgármesteri hivatalban pedig fotó- és faragottbot- kiállítás lesz. 10 órától rajtol a futóverseny a Medve-tó körül, 11 órakor pedig a mountain-bike Cross Countryra benevezôket indítják. Ugyancsak 11 órától a megyei labdarúgó- bajnokság rangadóját láthatják a sportkedvelôk a városi sportpályán: Szovátai Bútor - Maviprod Régen. 15 órától lábtenisz-verseny lesz az Agrobank pályán. Vasárnap 10 órától marosvásárhelyi és nyárádszeredai meghívott csapatok részvételével minifoci-bajnokságot rendeznek a városi labdarúgópályán.
Fel lehet iratkozni a marosvásárhelyi Outward Bound és az Örökmozgó Turista Egyesület által közösen szervezett II. Carpathian Adventure kalandversenyre, amelyre július 31. és augusztus 4-e között kerül sor a Kolibica-tavon, majd a Kelemen-, illetve a Görgényi-havasokban. Az idén is 5 km tutajozás, 60 km gerinctúra, majd 85 km hegyikerékpározás a versenyzôk feladata. A tavalyi versenyen 10 csapat vett részt, az idén is többen érdeklôdtek, kértek beiratkozási íveket. Tájékozódni, beiratkozni az OB székhelyén lehet: Marosvásárhely, Rózsák tere 55. szám, telefon: 065-250-939.
Hétvégén az emmeloordi holland testvértelepülés tagjai látogatnak a Bonyha községhez tartozó 300 lelkes gógánváralji református gyülekezetbe. A hollandok közel tíz éve rendszeresen támogatják a helyieket, jelenleg a gyülekezeti ház építéséhez járulnak hozzá. A vendégek pénteken érkeznek Gógánváraljára, s családoknál szállásolják el ôket - tájékoztatott Veress Ádám megyei tanácsos, aki a két gyülekezet közötti kapcsolattartásról gondoskodik. - A holland gyülekezet tagjai önzetlenül támogatták a gógáni és gógánváralji gyülekezetet, s az ottani vezetôk rendszeresen látogatták a helyieket. Úgy érezetük Nagy Márton lelkipásztorral, hogy eljött az idô egy nagyobb létszámú holland csoport fogadására. Pénteken 16 személy fog érkezni, közöttük lesz két lelkes támogató is: Ype Kroll és V. Folker. A testvérgyülekezet tagjainak színes programot szerveztünk. Elsôsorban alkalmuk lesz megismerkedni a helyi családokkal, megtekinteni az épülô gyülekezeti otthont. Tervek szerint részt vesznek a héderfáji általános iskola névadó ünnepségén is, majd vasárnap délután a helyi református gyülekezetben hallgatják meg az anyák napi mûsort. Azt szeretnénk, ha ittlétük alatt meglátogatnák Szovátát s a Székelyföldet is. Örömmel mondhatom, hogy az emmeloordi gyülekezet tagjai ígéretet tettek, hogy továbbra is támogatják a helyi gyülekezetet, a jelenlegi munkálatok befejezése után a harangláb felújításakor - számolt be Veress Ádám.
Közölnivalónk folyamatos kifejezésekor, vagyis mondataink összeállításakor a szavak mellett bizonyos szókapcsolatokra is szükségünk van. Gondoljunk Petôfi Sándor ismert versének alábbi sorára: "Kislak áll a nagy Duna mentében". A költô mondanivalójának megfelelôen alkalmilag kötötte össze a kis lak meg a nagy Duna szavakat. Az ilyen szókapcsolatok a mondatot kisebb részeire bontják. A szavak ilyen alkalmilag összefûzött csoportját alkalmi szókapcsolatoknak nevezzük. Az alkalmi szókapcsolatok jelentését a bennük elôforduló szavak jelentésének összege adja. Tehát: kis + lak = apró, kicsiny ház, nagy + Duna = nagy víztömegû, Duna nevû folyó.
Vannak azonban olyan szókapcsolataink is, amelyeknek a jelentése nem alkalmi jellegû, hanem állandósult. Vagyis: az új jelentés nem a szókapcsolat tagjai jelentésének összege, hanem egyetlen szó jelentésével vált egyenértékûvé, és ilyen jelentéssel állandósult. Ilyen állandósult szókapcsolatoknak tekintjük a következôket: tûvé tesz = keres, lóvá tesz = becsap, adósságokba veri magát = eladósodik. Az állandósult szókapcsolatok tagjait már nem lehet fölcserélni, illetve megváltoztatni (pl.: lóvá tesz helyett nem mondhatjuk, hogy lóvá alkot vagy lóvá csinál!)
Az állandósult szókapcsolatok bizonyos hányada egyetlen szóval helyettesíthetô, ezért e csoport tagjait szóértékû elemeknek tekintjük. Az állandósult szókapcsolatok sajátos csoportjait alkotják a szólások, szóláshasonlatok, közmondások és szállóigék. Szólások: Tûzbe teszi érte a kezét; Idegen tollakkal ékeskedik; Szíjat hasít a hátából; Szóláshasonlatok: Ritka, mint a fehér holló; Vigyorog, mint a fakutya. A szólásokat nem kell szó szerint értelmeznünk. A szóláshasonlat annyiban tér el a szólástól, hogy egyúttal hasonlítást fejez ki, így hangsúlyozva valamely tulajdonságot. A közmondások ugyancsak állandósult szókapcsolatok, de sajátos tartalmat fejeznek ki mondat alakjában, a nép hosszú idôn át felhalmozott bölcsességét, élettapasztalatát fejezik ki: Madarat tolláról, embert barátjáról; Egy bolond százat csinál; Esô után késô a köpönyeg. A szállóige egy-egy írónk, költônk, gondolkodónk szavainak szó szerinti idézete: "Ábrándozás az élet megrontója". (Vörösmarty Mihály); "Ember küzdj és bízva bízzál!" (Madách Imre).
Az állandósult szókapcsolatok legkisebb önkényes módosítása jelentéstorzulást idézhet elô. Tréfás, rosszalló vagy éppenséggel durva hangulatukat különösképpen kerülnünk kell (pl. itatja az egereket, fejjel megy a falnak, dögrováson van.)
Segesváriak a Városalapítók Napjain
Május 23-27. között 20 tagú segesvári küldöttség látogat Kiskunfélegyházára, ahol részt vesznek a Városalapítók Napjai rendezvénysorozaton. A küldöttséget Danesan Dorin polgármester vezeti, aki vasárnap kiskunfélegyházi kollégájával együtt aláírja a hivatalos testvértelepülési szerzôdést. A delegáció tagjai között vannak helyi tanácsosok, a fehéregyházi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egylet képviselôi, a német fórum helyi vezetôje, tanárok, üzletemberek. A Küküllô-parti vendégeknek gazdag kulturális programot szerveztek, és alkalmuk lesz arra is, hogy Kiskunfélegyháza többi testvértelepülésének képviselôivel tárgyaljanak. Elôreláthatólag több konkrét cserekapcsolatról is megegyezhetnek a két város elöljárói.
Árvízvédelmi gyakorlatok Dicsôszentmártonban
Bár a hosszú aszályos idôjárás miatt egyelôre nem kell tartani árvíztôl, a megyei polgári védelem alakulatai ma délelôtt 11 órakor a dicsôszentmártoni polgármesteri hivatalban, majd a Borzás negyed melletti Küküllô-parton árvízvédelmi gyakorlatot tartanak. A civil alakulatokkal karöltve azt vizsgálják, milyen gyorsan mozgósíthatóak a különbözô mentôegységek, illetve hogyan reagál a lakosság ilyen esetben. Május 29-én Segesváron földrengés okozta katasztrófát szimulálnak.
Kedden dálután 3 óra körül a segesvári Artfil Rt. késztermék-raktárában meggyúltak a kartondobozok. A tüzet, amelyet valószínû egy eldobott cigarettavég okozott, a segesvári tûzoltóalakulat katonái oltották el. A becsomagolt kerámiatárgyak károsodtak.
Ma 10 órától a marosvásásárhelyi Szakszervezetek Házában (Cuza Voda utca 22. szám) a nyugdíjasok szakszervezete ünnepi ülést tart az Európai Nyugdíjasok Szakszervezeti Föderációjának napja alkalmából. A találkozón, amelyet ugyanakkor a fôvárosban és más megyeszékhelyeken is megszerveznek, a helyi elöljárók jelenlétére számítanak.
Az Állomás tér környéki utcákban folytatják a kátyúzást a szászrégeni útjavító karbantartók. A munkálatokra a hivatal mintegy 4 milliárd lejt szánt, de ez távolról sem elég a szükségletek kielégítésére.
Svájcban az erdôszentgyörgyiek
Május 21. és 28. között a svájci testvértelepülésre, Plan les Ouates-re látogatott az erdôszentgyörgyiek népes küldöttsége. A polgármester által vezetett delegáció tagjai között van 8 helyi tanácsos, az erdôszentgyörgyi iskola 12 tagú tánccsoportja, tanárok, szülôk. A Svájcban megszervezett Romániai Napok keretében 10 éves kapcsolat után aláírják a hivatalos testvértelepülési szerzôdést, ami intenzívebb kulturális, gazdasági csere lehetôségét is körvonalazza. Ugyanakkor létrejött a Szent György Egyesület is, amely ápolja majd e kapcsolatot.
A debreceni Vegetáriánus Baráti Kör elôadássorozatának keretében május 24- én, pénteken 18 órától Marosvásárhelyen az unitárius egyház tanácstermében Születés, betegség, öregség, halál címmel tart elôadást B. K. Tírtha, a pécsi egyetem tanára és feloldást ajánl e létproblémák alól bhakti- jógában.
Május 24-én Gernyeszegre érkezik a testvértelepülés, Magyarbánhegyes polgármestere által vezetett 14 tagú küldöttség. A delegáció egy kaszagépet is hoz ajándékba a községnek. A hivatalos tárgyalások mellett a magyarországiak vendéglátóikkal együtt ellátogatnak a Gyilkos-tóra, majd hétfôn utaznak vissza.
Balesetet okozott a megyei tanács sofôre
Május 21-én este 8 órakor Marosszentannán, a községi úton Feurdean Cristian Stefan, a megyei tanács gépkocsivezetôje az MS 12 CJM rendszámú szolgálati jármûvével egy híd elôtt nem lassított a kanyarban, így a tulsó sávra hajtott, ahol frontálisan nekiütközött a szabályosan közlekedô MS 01 SNV rendszámú személygépkocsinak. Az utóbbi vezetôjét, Kozomos Enikô Katalint súlyos testi sérülésekkel kórházba szállították.
Május 15-én 11 órakor a marosvásárhelyi Sz. A saját gépkocsijában tetten ért egy fiatalt, aki a rádió-kazettofont akarta ellopni. A tolvajt elfogta, majd bekísérte a rendôrségre, ahol kiderítették, hogy a 25 éves munkanélküli, visszaesô bûnözô Peres Csabáról van szó, akit minôsített lopás miatt elôzetes letartóztatásba helyeztek.
Az ARO dél-koreai KIA-kisteherautót szerel össze
Az ARO Cîmpulung vállalat nemsokára megkezdi egy, a dél-koreai KIA által gyártott kisteherautó-modell összeszerelését. A jármûvek összeszerelése azt követôen indul be, hogy a két cég megállapodik az elsô alkatrész-rendelések értékében, nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Aurel Dordea, az ARO vezérigazgatója. A K 2700-as típusjelzésû, 80 lóerôs motorral felszerelt modell maximálisan 1 tonna hasznos terhet szállíthat majd. A vezérigazgató közölte, a gyártási volument a piaci igények függvényében állapítják meg. Hozzátette: a dél-koreai cég jelenleg elemzi a kisteherautó romániai gyártásának lehetôségét és várhatóan beruházásokat is végez ennek érdekében.
Szívesen látnák a Gazpromot Romániában
Két gázszolgáltató eladását is tervezi Románia és a privatizációjuknál szívesen látná az orosz gázipari óriásvállalatot, a Gazpromot. Bukarest meghívását a Dow Jones hírügynökség szerint a moszkvai román nagykövet tolmácsolta, aki kedden találkozott Alekszej Miller Gazprom-fônökkel. A találkozójukról kiadott közlemény szerint lehetséges, hogy egy román-orosz vegyes vállalkozás áll majd fel a kétoldalú gázüzletek, illetve tározók menedzselésére.
Megnyílt a bukaresti könyvvásár
A fôvárosi Nemzeti Színházban szerdán megnyitotta kapuit a tizedik Bookarest 2002 Nemzetközi Könyvvásár. Mihai Oroveanu, a vásár igazgatója elmondta, a látogatók 20-40 százalékos árengedménnyel vásárolhatnak könyvet, továbbá könyvbemutatókon, kerekasztal-beszélgetéseken, vitákon vehetnek részt a több mint 300 kiállító standjánál. A könyvvásáron 175 hazai kiadó és terjesztô képviselteti magát. A könyvvásár idei díszvendége Svájc, melynek standjánál nyolc szerzôvel találkozhatnak a látogatók.
Megalakult az elsô erdélyi lepkerezervátum
A Kolozs megyei Aranyosegerbegyen megalakult Erdély elsô természetes lepkerezervátuma. A "Lepkék Dombjának" nevezett, 20 hektáron elterülô rezervátum egy alapítvány és néhány civil szervezet támogatásával jött létre. A szakértôk már négy éve kutatnak Aranyosegerbegy környékén, s több, mint 700 lepkefajt fedeztek fel, melyek között egy világszerte egyedi, egy Európa-szerte egyedi és 14 Románia-szerte egyedi fajt. A projekt kezdeményezôi remélik, hogy a "Lepkék Dombja" a turistákat is a környékre vonzza, így a térségben föllendülhet a faluturizmus.
Egymilliárdos USA-segély Afganisztánnak
Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely egymilliárd dolláros segélyt irányoz elô Afganisztánnak a háború utáni újjáépítésre és a rendezés megszilárdítására. A törvényjavaslatot a képviselôk 390 helyeslô és mindössze 22 ellenzô szavazattal fogadták el. Felszólították továbbá a Bush- kormányzatot, hogy dolgozzon ki stratégiát Afganisztán legsürgôsebb szükségleteinek kielégítésére - elsôsorban a biztonság területén. A törvényjavaslatot még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A segélyt négy év alatt folyósítják. Az elsô, 200 millió dolláros részletet már 2002-ben fel lehet használni. A segély alapvetôen gazdasági programok támogatására szolgál, de 300 millió dollárral "a központi kormányzatnak engedelmeskedô, az emberi jogokat tiszteletben tartó afgán hadsereg felállítását és kiképzését" támogatja Washington.
II. János Pál szerda reggel elutazott Rómából Azerdajdzsánba. Az Alitalia A-321-es típusú gépe a római Fiumicino repülôtérrôl indult. A pápával utazik többek között Angelo Sodano bíboros- államtitkár, akárcsak vatikáni kíséretének több mint harminc tagja és hatvan újságíró. A szentatya számos külföldi útjának történetében elôször használt egy különleges emelôszerkezetet, hogy feljusson a gép fedélzetére. Az olasz légitársaság egyik különleges felépítésû "liftjérôl" van szó, amelyet a mozgáskorlátozottak számára bocsátanak rendelkezésre. Római megfigyelôk az utóbbi hetekben kíváncsian várták, valóban sor kerül-e erre az utazásra, tekintettel arra, hogy a katolikus egyházfô állapota egyre romlik. Lemondásának eshetôségérôl magas rangú egyházi vezetôk is beszéltek nyilatkozataikban.
Újabb hatalmas jégtömb szakadt le az Antarktiszról: egy 55 kilométer hosszú, 11 kilométer széles darab vált le a dél-nyugati Lazarev- jégsíkságról, amely az antarktiszi szárazföldtôl a Weddell-tengerig terjed. A D-17-nek nevezett jéghegy leszakadását az amerikai védelmi minisztérium egyik mûholdja észlelte. Nevét onnan kapta, hogy ez volt 1976, a megfigyelések kezdete óta a 17. jégtömb, amely levált a Déli- sarkvidékrôl. Az elmúlt két hétben pedig ez már a harmadik jégtömb-leválás az Antarktiszról. Két hete egy 70 kilométer hosszú jégdarab szakadt el a kontinentális talapzattól, a múlt héten pedig egy csaknem 200 kilométeres tömb vált le. Az amerikai kutatók ennek ellenére a Science és a Nature hasábjain úgy vélekedtek, hogy a jég az Antarktisz más részein határozottan vastagodik. A globális klímaváltozás szempontjából mértékadó déli sarki völgyek hômérséklete a 80-as évek közepe óta jelentôsen tovább csökkent, és ezért nem kell tartani nagyarányú olvadástól.
Éjszaka is látogatható a pisai ferde torony
Május vége és augusztus között összesen húsz alkalommal a turisták éjszaka is látogathatják a pisai ferde tornyot Olaszországban. A premier szombaton lesz. A felújított épületet kivilágítják, s a látogatók az éjszaka leszállta után megmászhatják a 293 lépcsôfokot, hogy az alant fekvô Campo dei Miracolit (Csodák mezeje) és magát az ôsi Pisa városát éjszakai fényeivel is láthassák. A tornyot - amely már 1173-ban kezdôdött építése alatt dôlésnek indult - 12 évig tartó helyreállítás után decemberben nyitották meg a látogatók elôtt.
RMDSZ-sajtóértekezlet a fôvárosban
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján ismertette a május 25-én, szombaton Marosvásárhelyen ülésezô Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) napirendi pontjait. Elmondta, hogy a soron következô SZKT ezúttal rendkívüli hangsúlyt fektet az anyanyelvû oktatás helyzetének elemzésére, valamint az RMDSZ-SZDP protokollum megvalósításainak kiértékelésére. A magyar nyelvû oktatás bôvítése az RMDSZ és az SZDP között érvényben lévô megállapodás egyik fontos elôírása - mutatott rá a Szövetség elnöke -, viszont ezen a téren történt a legkevesebb elôrelépés - tette hozzá. A Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvû intézetté alakítása kapcsán kialakult feszültségek is késleltették a megállapodás magyar nyelvû oktatásra vonatkozó elôírásainak megvalósítását. Markó Béla ugyanakkor kifejtette, hogy az RMDSZ és a kormánypárt együttmûködésének jegyében pozitívan alakul a tulajdon kérdésének rendezése. Méltatta a mezôgazdasági és erdôs területek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvény elfogadását, valamint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében körvonalazódó megoldást, és hangsúlyozta, hogy sürgetni kell ezek mielôbbi alkalmazását. Az RMDSZ elnöke továbbá megemlítette, hogy az ország elsôrendû prioritását a közeljövôben Románia NATO- csatlakozása jelenti, a tulajdonkérdés rendezése pedig egyike a csatlakozási feltételeknek. A prágai döntésig összpontosítani kell az erôfeszítéseket a csatlakozás feltételeinek teljesítése végett - mutatott rá Markó Béla.
Az újságírók kérdésére válaszolva a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ nem támogatja a magyar és a román kormány által elfogadott Egyetértési Nyilatkozat módosítását. Elemezni kell a memorandum bizonyos elôírásainak esetleges következményeit, és annak függvényében a vegyes bizottság meghozhatja kiegészítô intézkedéseit anélkül, hogy érdemben módosítaná a két ország miniszterelnöke által elfogadott nyilatkozatot - zárta Markó Béla.
A tanárok többsége megállapodott a kormánnyal
A négy tanügyi szakszervezet közül csak három írta alá szerdán a kormánnyal kötött megállapodást, miszerint a tanárok befejezik a tiltakozást a bérek emelkedése ellenében.
Razvan Bobulescu, az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke a Victoria Palotában kijelentette: a tanárok abbahagyják a tiltakozást, noha elégedetlenek a tárgyalások során kialkudott béremelés mértékével.
Catalin Croitoru a Tanügyi Szövetség vezetôje rámutatott, a szövetség megyei szervezetei elfogadták a megállapodást, azonban nincsenek megelégedve a fizetésemeléssel. Szerintük a megállapodás az oktatásügyi problémák megoldásának elsô szakaszát jelenti.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, 13 tagszervezete nem értett egyet a megállapodással, ezért nem írta alá azt, a tagszervezetek többsége azonban elfogadta a protokollumot.
A Spiru Haret szakszervezeti szövetség úgy döntött, hogy nem írja alá a megállapodást és a jövô héten dönt a tiltakozások folytatásáról. "Úgy gondoljuk, hogy ez a protokollum nem rendezi az általunk felvetett problémákat. 50 százalékos béremeléstôl indultunk, innen a megadott öt százalékig egy kicsit nagy a távolság", nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Marius Nistor, a Spiru Haret szövetség vezetôje.
Adrian Nastase kormányfô elismerte, hogy a kormány és a szakszervezetek között nézetkülönbség van a tanárok kérelmeinek megoldását illetôen. Hozzátette, hogy az Oktatásügyi Minisztérium a társadalmi partnerekkel tartott konzultációk alapján konkrét cselekvési tervet dolgoz ki az oktatási folyamat minôségének növelésére.
"Tudom, hogy az elégedetlenség továbbra is megmarad. A szakszervezetek szerint a kormány túl kevés pénzt adott, a kormány szerint azonban túl sokat. Megpróbáljuk fokozatosan rendezni a problémákat", mondta a miniszterelnök.
A tanügyi szakszervezetek és a kormány szerdai megállapodása értelmében a tanárok fizetése idén 33 százalékkal emelkedik, a béremelés 13 százalékkal haladja meg az inflációs rátát. A felsôoktatásban dolgozók fizetése átlagosan 8 százalékkal emelkedik . MEDIAFAX
Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes követelte a szerbiai kormányzó párttömörüléstôl (DOS), hogy zárja ki soraiból a jugoszláv államfô vezette Szerbiai Demokrata Pártot (DSS).
Kasza az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Sumadijáért Liga nevében a DOS elnökségénél indítványozta a DSS kizárását a DOS- ból.
"Minden mértéket túllép az, amit a DSS mûvel, összefogva a baloldali ellenzékkel és a radikálisokkal. Kostunica pártja állandóan obstruálja a szerbiai parlament munkáját, és a köztársasági kormány, illetve a kormánykoalíció ellen fordul. A DSS ezért nem lehet tagja tovább a DOS-nak" - szögezte le Kasza.
A VMSZ elnöke szerint jelenleg a DOS soros elnöke a Washingtonban tartózkodó Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter, ezért neki kell döntenie, hogy mikor hívja össze az elnökséget, hogy megvitassák a három párt indítványát.
A DSS képviselôi hétfôn nem vettek részt a köztársasági parlament munkájában, s kedden is elhagyták az üléstermet, azzal vádolva a DOS-t, hogy diktatúrára tör, mert büntetéseket akar bevezetni az indokolatlanul hiányzó törvényhozók ellen. A szerb parlament hétfôn és kedden jóformán döntésképtelen volt.
A történtek miatt kedden a Zoran Djindjic szerb kormányfô vezette Demokrata Párt képviselôi közleményben követelték a köztársasági kormánytól, hogy a parlamenti munka akadályozása miatt váltsa le a DSS képviselôit az állami tisztségekbôl. A DS szerint Kostunica pártja, összefogva a baloldali és radikális ellenzékkel, szándékosan nem jelenik meg a parlamenti üléseken, megbénítva a törvényhozás munkáját, aminek elsôsorban Szerbia polgárai látják kárát.
A 250 tagú szerb parlamentben 126 képviselô jelenléte szükséges a döntéshozatalhoz, viszont a DOS-nak a DSS nélkül csak 131 képviselôje van. Mivel a DOS-frakció nem tud mindig teljes létszámban jelen lenni a plenáris üléseken, a DSS 45 parlamenti képviselôjének és az ellenzéknek a távolmaradása miatt a parlament sokszor döntésképtelen.
Kostunica pártja már tavaly ôsszel kilépett Zoran Djindjic koalíciós kormányából, s néhány hónapja a DOS elnökségi ülésein se vesz részt. A DSS jogilag továbbra is tagja azonban a DOS-nak, noha sok esetben ellenzéki magatartást tanúsít.
Csaknem öt hónappal a közös európai fizetôeszköz hivatalos bevezetése után a németek körében kiábrándultság lett úrrá, és egyre többen sírják vissza a német márkát - derül ki egy kedden közzétett közvélemény-kutatás eredményeibôl.
Az Allensbach Intézet által végzett reprezentatív fölmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 54 százaléka szeretné, ha ismét a márka volna a hivatalos fizetôeszköz. Nem táplál ilyen vágyat magában a németek 37 százaléka, míg 9 százalék nem tudott egyértelmûen állást foglalni.
Még rosszabb az euró megítélése a keleti országrészben, az egykori NDK területén. Itt a megkérdezettek 60 százaléka "sírja vissza" a német márkát. A májusi adat jelentôs növekedést mutat a márciusi értékhez képest: akkor ugyanis a keletnémeteknek még csupán 46 százaléka követelte vissza az euró helyett a márkát.
A nosztalgia egyik összetevôje éppen a viszonylag egyszerû átváltási kulcs (1 euró hivatalosan 1,95583 márkával egyenlô). Január elseje óta a németeknek nagyjából kettôvel kell megszorozni a hivatalos árakat ahhoz, hogy viszonyítani tudjanak a "békeidôk" áraihoz. Mint a fölmérés kiderítette, 81 százalékuk csakugyan minden árat átszámol fejben márkára, mielôtt vásárlásra szánja el magát.
A szándékon azonban többnyire nem is jutnak túl, ami az egyértelmûen kimutatott árdrágításoknak "köszönhetô", amelyeket maga Gerhard Schröder kancellár is szóvá tett a ZDF televíziónak adott múlt heti interjúban. Egy másik felmérés tanúsága szerint ugyanis a tartós fogyasztási cikkek terén bekövetkezett áremelés arra készteti a németek zömét, hogy késôbbre halassza az idei évre tervezett beszerzéseit. Vagyis a belsô fogyasztás, amely eddig is csak másodhegedûs volt az export mögött, aligha adhat idén jelentôs lendületet a német gazdaság konjunktúrájának.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pünkösdi ünnepi konferenciát rendezett Csíkszeredában 2002. május 17-én. Az alkalom azért volt megfelelô, mert a résztvevôk nagy része másnap a csíksomlyói búcsún is jelen akart lenni. Ugyanakkor ez a nagy keresztény ünnep, amely felekezet nélkül összefogja a jóindulatú keresztényeket, a Szentlélek érkezése, alkalmat adott arra, hogy ügyes- bajos dolgainkat alaposabban vegyük szemügyre, nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke.
A mozgalom csíkszeredai szervezete által összeállított programon részt vett Tamás József római katolikus püspök is. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke, bevezetô szavaiban annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy "eljutottunk arra a biztos pontra, ahonnan - mindannyiunk felelôsségteljes részvállalása folytán - megvalósíthatók végsô céljaink. Eljutottunk oda, ahol a saját sorsunkról való döntések nagy része a saját kezünkben van, megteremthetjük a további feltételeit a fejlôdésnek, gyarapodásnak. Ezért mindannyiunk számára világos kell legyen, hogy az egyetlen lehetséges magatartás ügyeink kezelésében az együttmûködés". A továbbiakban elmondta, hogy megalakultak azok a szervezeti formák, amelyek lehetôvé teszik a helyi közösségek támogatását. Példának a Központi Régió Fejlesztési Ügynökségét, amely pályázati lehetôségeket nyújt, illetve a Megyei Tanácsok Szövetségét hozta fel, amely egy olyan fórumot képvisel, amely megteremti a megyei érdekképviselet és érdekérvényesítés kereteit.
Végül kijelentette: "A székely közösség ereje a múltban abban rejlett, hogy Európában is egyedülálló demokratikus rendtartása volt, s ezen belül tették, amit kell. Tudták, hogy csak az összetartás, vagy ha úgy tetszik, az együttmûködés révén biztosított a megmaradás. Ennek tudatában vigyáztak intézményeikre, így vigyázták a közbirtokosság intézményét. Adósai vagyunk ennek a múltnak..."
Magvas, tanulságos elôadást tartott Bíró Zoltán a regionális antropológiai kutatások intézete részérôl, A fiatalok egyházképe címmel. Egy hosszabb tanulmány részeredményeit mutatta be, amely számot adott arról, hogy eltérôen más, Kárpát- medencei országokban levô helyzettôl, az erdélyi magyar fiatalok nagy része megôrizte ragaszkodását hagyományos keresztény értékrendjéhez. Az RMKDM elnöke szerint a szociológiai tanulmány hozzásegíti a mozgalmat, hogy felmérjék, melyek azok a rétegek, ahol továbbléphetnek az ifjúsággal való együttmûködés útján. Ugyancsak érdekes volt Borboly Csaba, az Itthon, fiatalon mozgalom egyik vezetôjének Ifjúsági prioritások címû elôadása. Ez a mozgalom és a MIÉRT vezetôsége is kapcsolatfelvételt, együttmûködést igényelt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomtól.
Figyelmet igénylô elôadást tartott a fenti címmel Darvas-Kozma József fôesperes, az RMKDM alelnöke. Egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy "az RMKDM a közéleti és a szociális tevékenységében a keresztény értékrendet kívánja érvényre juttatni, amelynek alapja a szeretet, az igazságosság, a felelôsség, a szabadság és a közösség szolgálata. E szellemet a kereszténység ébresztette, s a szociális fejlôdés gondolatát csillagul Európa homlokára a kereszténység tûzte".
A továbbiakban Nagy Benedek az egyházügyi prioritásokról beszélt, Abrubányi Sándor a Romániai Magyar Keresztény Vállalkozói Kamara megalakításának szükségességérôl szólt, Rafain Zoltán a közbirtokosságok múltját és jelenét vázolta. A résztvevôk megtekintették az épülô Millennium-templomhoz elkészített szoborvázlatok kiállítását és a készülô templomot, délután pedig Marosfôn találkoztak az Itthon, fiatalon mozgalom vezetôivel.
Ezek mellett bemutatták a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat tevékenységét. Kelemen Kálmán szerint egyöntetû vélemény: szükség volt önálló jogi személyként való létrehozására, mert biztosíthatja az RMDSZ civil hátterét. Varga László tiszteletbeli elnök javaslatára átgondolták, hogy mit kell tenniük a jövôben annak érdekében, hogy a mozgalom, a társulat és a platform is ismertebb legyen. Megállapították, hogy még mindig hiányzik a közéletbôl a keresztény értékrend érvényesítése, emiatt hangzanak el hazug ígéretek a politikai színtéren. Elhatározták, hogy erre a mozgalom odafigyel a jövôben, és csak olyan politikusokat támogat, akik vigyáznak arra, hogy a kampányban is csak annyit ígérjenek, amit betarthatnak a késôbbi politikai gyakorlatuk során. Az RMKDM elnöke kijelentette: a mozgalom véget akar vetni annak a ködösítésnek, hogy mindegy, hogy ki kerül a törvényhozói, végrehajtói stb. hatalomba, fontos az, hogy magyar legyen. Az RMKDM olyan magyarokat akar, akik az ígéreteiket be is tartják, mondta végül Kelemen Kálmán.
Románia euroatlanti integrációja stratégiai célkitûzése minden felelôsen gondolkodó politikai alakulatnak, így a Romániában élô magyarok érdekképviseleti szövetségének is. A Reform Tömörülés Elnöksége ezúton kéri Magyarország most alakuló új kormányát, hogy elôdjéhez hasonlóan továbbra is támogassa Románia NATO- csatlakozását.
Románia euroatlanti közösséghez való tartozása nem csak a formális tagsággal járó elônyöket, hanem elsôsorban az euroatlanti intézmények értékeihez való igazodást is feltételezi, amely az ország számára vállalásokat és kötelezettségeket jelent. Ezek - különösen az euroatlanti fórumok határozatainak és ajánlásainak betartása és gyakorlatba ültetése - nem a politikai konjunktúrából eredô taktikázás kérdése, hanem a román társadalom alapvetô érdeke.
Ilyen általános érdek az egyházaktól jogtalanul elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a restitutio in integrum elve alapján, illetve -amennyiben a szóban forgó ingatlan már nem létezik - a méltányos kártalanítás, amit az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének Romániával kapcsolatos 176/1993-as álláspontja, valamint az 1123/1997-es határozata is megfogalmaz.
Ezért számunkra értelmezhetetlen Bársony András szocialista képviselô, az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottsága elnökének a bizottság bukaresti ülése után elhangzott kijelentése, miszerint "nincs olyan európai normatíva, mely foglalkozna az egyházi tulajdon visszajuttatásával" és Romániával szemben ilyen elvárás nem is fogalmazódott meg. Annál sajnálatosabb a fenti állítás, mert ezen dokumentumokról, valamint a román miniszterelnök több nemzetközi fórumon tett nyilvános kötelezettségvállalásáról nem csak bizottsági elnöki kötelezettségeibôl eredôen, hanem a határon túli magyar közösségek sorsáért felelôsséget érzô anyaországi politikusi minôségében is minden bizonnyal tudomást szerzett Bársony András.
Reméljük, hogy ezen nyilatkozat - különösen annak a román és magyar restitúciós gyakorlatot összehasonlító része - csupán szakmai és politikai tájékozatlanság, esetleg a személyes politikai indíttatás és a tisztségbôl eredô elvárások közötti eltérésbôl származó szerepzavar következménye és nem a határon túli magyar közösségek érdekeit felvállaló anyaország külpolitika-változásának elsô jele.
Ismételten hangot adunk meggyôzôdésünknek, hogy az egyházak vagyonának visszaszolgáltatása nem csak az erdélyi magyar közösség sajátos, hanem az egész román társadalom egyetemes érdeke, a demokrácia és a stabilitás egyik alappillére. Ezen kérdés megnyugtató, az egyházak által is kielégítônek tartott rendezéséhez továbbra is számítunk a román kormány által tett ígéretek és vállalások betartására, valamint az euroatlanti intézmények és a magyar kormány figyelmére, hathatós támogatására.
2002. május 21.
Sajátos eszközzel, az árak drasztikus csökkentésével fejezték ki a Romániában mûködô nagy külföldi dohánygyártó társaságok elégedetlenségüket amiatt, hogy a kormány minden eszközzel az egyetlen román dohánygyártó céget igyekszik elônyös helyzetbe hozni.
Az elsô lépést a Philip Morris romániai leányvállalata tette meg azzal, hogy jelentôsen csökkentette a minôségi cigaretták közül Romániában piacvezetô Marlboro árát: egy csomag Marlboro a korábbi 35 ezer lej helyett jelenleg 25 ezer lejbe kerül.
Hamarosan követte a példát a legnagyobb romániai vetélytárs, a British American Tobacco (BAT), amely az általa forgalmazott márkák árát 5-30 százalékkal csökkentette. A Japan Tobacco International (JTI) társaság még nem döntötte el, hogy beszáll-e ebbe az árversenybe, de nem zárta ki annak lehetôségét.
A Romániában igazán kivételes jelenségnek számító árcsökkenés hírét a legkisebb örömmel Mihai Tanasescu pénzügyminiszter fogadta. Tanasescu véleménye szerint nem kizárt, hogy a nagy társaságok dömpingárat alkalmaznak, ami ellen - mint mondta - a kormány mindenképpen fel fog lépni.
A pénzügyminiszter aggodalma érthetô: tavaly az olajipari társaságok után a dohánytársaságok fizették be a legnagyobb összeget a román államkasszába illetékek és adók formájában: összesen 481,6 millió dollárt.
A gazdasági sajtó szerint a mostani árháború mögött az áll, hogy a nagy külföldi társaságok egyre ingerültebben nézik az egyetlen román dohányipari cégnek nyújtott kormánytámogatást.
A Román Nemzeti Dohánytársaságot (SNTR) tavaly privatizálták, a sajtó szerint meglehetôsen furcsa körülmények között. Az állami dohánytársaságot egy olyan román vállalkozó vette meg, akit bizonyos vélemények szerint szoros kapcsolatok fûznek a jelenlegi kormánypárthoz.
A sajtó vádjait az érintettek természetesen cáfolják, az viszont tény, hogy az SNTR privatizációja után számos, a társaságot egyértelmûen kivételezett helyzetbe hozó intézkedést próbált hozni a kormány. Emiatt még az Európai Unióval is meggyûlt a baja: Brüsszel egyértelmûen figyelmeztette Bukarestet, hogy a társult tagsági szerzôdésben vállaltakat akkor sem sértheti meg, ha azzal a hazai dohánytermesztést és -feldolgozást kívánja ösztönözni.
Péntek este (május 24) bemutató elôadást tart a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Mûvelôdési és Kultuszminisztérium által támogatott Caragiale összes drámái sorozat keretében tûzték mûsorra az író 1870-es években írt A zûrzavaros éjszaka címû vígjátékát. A társulat mûvészeti igazgatója, Béres András úgy véli, az évfordulót a magyar társulatnak is meg kell ünnepelnie, még akkor is, ha Caragiale nem szorul ünneplésre, hiszen drámái, szövegei ma is elevenen élnek.
A vígjátékot Béres Attila m. v. rendezi, aki társulatunknak színésze volt, majd a budapesti Film- és Színmûvészeti Fôiskola rendezôi szakán folytatta tanulmányait. Kérdésre, hogy modern vagy hagyományos eszközökkel viszi színre a darabot, Béres azt mondta, hogy a lélektani realizmushoz közelálló eszközökkel kívánt élni, a darabot közönségelôadásnak szánta, nem adott senki a kezébe "receptet", különben is, mondotta, rendezôhallgatóit a budapesti fôiskola arra képezi, hogy saját olvasatukban vigyenek színre bármilyen színmûvet, drámát, komédiát, koroktól függetlenül. A zûrzavaros éjszaka a legaktuálisabb darab ma, véli a rendezô, tükröt tart a polgárosodásnak, a felkapaszkodásnak, megmutatja a társadalmi rétegek közötti mélyülô szakadékot. Béres bevallotta, régi vágya, hogy Caragiale vígjátékát egyszer megrendezze, az alkalom megadatott. Caragialét Budapesten is ismerik, színpadi mûveibôl Gothár Péter rendezett is néhányat. A próbákra beült budapesti rendezô, Babarczy László is felismerte a darab értékét, mély tartalmú szövegét, nem állta meg szó nélkül: Attila, Caragiale csakugyan egy zseni. De Ascher Tamás is kért egy szövegpéldányt. Béres még elmondta, hogy a vígjáték megrendezése a IV. évi vizsgája, államvizsgája még hátravan.
A Népújság megkérdezte: ki lesz az a kortárs magyar szerzô, akinek mûvét Béres Attila a legközelebb kívánja valahol megrendezni? A rendezôtôl egyértelmû választ ugyan nem kaptunk, de Béres András elmondta, hogy minden valószínûség szerint Attila lesz az, aki a következô évadban a Sütô-évforduló kapcsán Marosvásárhelyen rendezi meg az író Egy lócsiszár virágvasárnapja címû színmûvét. Caragiale vígjátékát majd az ôsszel Budapestre is elviszik. Béres Attila egyébként a magyar fôvárosból úgy látja, hogy a marosvásárhelyi színházban van mûvészi minôség, amit figyelmen kívül hagyni nem szabad.
Jövô kedden este (és csütörtökön) fél 8-kor a kisteremben újabb színházi esemény: TTT, avagy Tunyogi Tekla postáskisasszony esete a Theátrummal. Farkas Ibolya osztálya, a Színmûvészeti Egyetem III. éves hallgatói jeleneteket mutatnak be Shakespeare Szentivánéji álom címû vígjátékából Csányi János átdolgozása alapján. Mirôl szól a TTT története? Látszólag arról, mi történik egy táviratkihordó kisasszonnyal, ha betéved egy színházi próbára. Az alapmû, a Szentivánéji álom, illetve esetünkben annak Csányi-féle átdolgozása egyike azon lehetôségeknek, melyek révén a színház mindenkori állapotáról nagyon sokat lehet gondolkozni, sokat lehet elmondani.
A jeleneteket Kovács Levente rendezte. A TTT-t Erdély nagyobb városaiba is elviszik, tulajdonképpen beavató lesz a színházba, mert különösen a fiataloknak szól, Kisvárdán is játsszák június 23- án.
Szakdolgozatok bemutatása kezdôdött tegnap a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. A tudományos ülésszak keretében tegnap a francia nyelv és irodalom, a menedzsment-piackutatás, elektronika, automatizálás szakos diákok mutatták be tanulmányaikat, felhasználva a rendelkezésükre álló segédeszközöket is. Ma 16 órától folytatódik a rendezvény. Az egyetem 32-es számú termében a a munkanélküliség alakulásáról, a támogatási rendszerrôl, a kiadások és bevételek szabályozásáról, a Textila és a Comat cégek bemutatásáról hangzanak el elôadások. Ugyanattól az idôponttól az angol szakos diákok, a 35-ös teremben Hemingway, Edgard Allan Poe, James Joyce mûveirôl, az idegen nyelv elsajátításának nehézségeirôl értekeznek. A 34-es számú teremben a történelem szakos diákok mutatják be dolgozataikat. Tallózás a címekbôl: Nagy Sándor csatái, Európa történelme, A dákok vallásos élete, A szászrégeni evangélikus egyház, Az erdélyi cigányok vallásos élete a XVIII. században, Klapka György, A magyar kisebbség politikai élete a két világháború között, Nagy Tekla börtönévei. A 37-es és 38-as teremben a közigazgatási jog szakon járó egyetemisták ismertetik következtetéseiket. Többek között a sürgôsségi kormányhatározatok, egyezmények, törvények elôírásait, következményeit ismertetik, de szó lesz az eutanáziáról, a diplomáciai mentelmi jogról, a román-ukrán egyezményrôl, a szülési szabadságról, a családon belüli erôszakról, a szerzôi jogokról is.
Pénteken, a tudományos ülésszak utolsó napján szintén délután négy órakor kezdôdnek a felszólalások. Az egyetem elsô épületének elsô és harmadik szintjén a gépkocsikészítô technológiát és a számítógépes szerelést elsajátító egyetemisták mutatják be találmányaikat, falragaszaikat. A 39-es teremben a román nyelv és irodalom szakosok gyûlnek össze. Felszólalásaikban Mircea Eliade, Mihai Eminescu, I. L. Caragiale, Franz Kafka, Gabriel Garcia Marquez alkotásai kapcsán fejtik ki véleményüket, ugyanakkor a metaforáról, az irodalmi alkotásról, a hazaszeretet megéneklésérôl beszélnek. A 22-es teremben a pszichológia és társadalomtudomány szakot választó egyetemisták szólalnak fel. Néhány cím: A tanár-diák kapcsolat, A diákok jutalmazása, A kommunikáció fontossága, Az autista gyerek, A játék jótékony hatása a gyermek fejlôdésére, A II. és IV. osztályos diákok iskolához való viszonya - összehasonlító tanulmány.
Ha én román lennék… (Belátom, ma már semmi esélyem sincsen erre. Korábban még talán. Ha engedek az iskolának, a tanárok átváltozásra biztató, asszimilációra serkentô- kényszerítô ráhatásának. A környezetnek. Ha beadom a derekamat, valószínûleg boldogabb lettem volna. Hiszen egyenes út vezetett volna a fényes akadémiai karrierig, a nagyszerû beolvadásig, ahol egymásra borulunk én és a befogadó nemzet… a legelsô apró gikszerig. Amikor kibújik a szög a zsákból, és figyelmeztetnek, lassabban a testtel, itt te csak késôn jövô, haszonlesô, hívatlan vendég, idegen szívû stb. lehetsz, míg mi… Hasonló eset bárhol elôfordul a világon, ahol a nacionalizmus és a kenyéririgység a lelkekbe mélyen belekövült.)
Mondom, ha én román lennék és megveszekedett nép-nemzeti nacionalista, még akkor is fölöttébb büszke lennék a moldvai csángókra. Arra, hogy ott élnek távol Erdélytôl, többé- kevésbé magyarul. Azokra az egykori szegény ördögökre, akik végveszélyben üldöztetés, katonafogdosás és a nyomor elôl menekültek a Kárpátokon túlra. Egy másik országba, egy másik nép és nyelv közé- mellé. Menedéket nyertek. És minden távolság, idegenség, kapcsolatfoszlás ellenére megmaradtak magyarnak. A legarchaikusabb kultúra hordozóinak.
Tudod, ezek a sok száz éve Moldvában tengôdô (élô) parasztok gyakorlatilag saját mûveltségfenntartó erejükre számíthattak, és a 21. századig ôriznek valamit abból, ami már sehol másutt nem maradt fenn. Elsöpörték ui. a civilizáció, a fejlôdés, az iskolázás irányított, állami céljai és trendjei, divatjai.
Ha én román lennék, ugyancsak dicsekednék vele - többnyire joggal -, íme barátaim, mi moldvaiak, nem voltunk türelmetlenek, nálunk egy magyar-székely menekült népesség, jobbágyok, szökött katonák megmaradhattak nyelvükben és kultúrájukban. Vallásuk sem veszett bele az ortodoxiába. Megôrizhették érintetlen a nyelv fûszerszámait. Nem kellett ide semmiféle magyarosítás, etnikai hókuszpókusz, ki- s beküldés. Íme, barátaim és elleneim, a román nép közmondásos türelme!
És ezzel ország-világ elôtt ágálnék, az ENSZ-nek, Amnesty Internationalnak, fûnek-fának, Günther Verheugennek mutogatnám, jó dolga van Attilának és Attila maradékának a Tázló és a Szeret partján. Szeret a Szeret…
Si non e vero e ben’ trovato.
XXXII. Marosvásárhelyi Zenei Napok, 2002
Hagyományos módon, vokálszimfonikus hangversennyel ér véget ma este a 32. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Zenei Napok koncertsorozata. Mûsorán szimfóniával illetve misével. Fellép a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara és vegyes kara - karvezetô Vasile Cazan, karvezetô asszisztens Sikó Szidónia -, közremûködik Gabriela Pepelea szoprán, Szilágyi Zsolt tenor, Aura Twarawska alt, valamint Gheorghe Rosu basszus. Vezényel Horia Andreescu.
Az egy hete tartó nemzetközi zenei rendezvény hangverseny- fináléjának mûsorán Beethoven szimfóniája, az Eroica, valamint Joseph Haydn: Missa in tempore belli/Paukenmesse/miséje szerepel. Az Eroica szimfóniát - hôsi -, III. Esz-dúr-Beethoven eredetileg Napóleonnak ajánlotta, azonban amikor tudomására jutott, hogy ez utóbbit császárrá koronázták, a mû címét-Eroica-, Hôsi szimfónia egy nagy ember emlékére címûre változtatta. Ezt a bonyolult és változatos, drámai ellentétekben gazdag, széles formával bíró zenekari mûformát jelentô szimfóniát, melyben az énekhang is megszólal, a szünetet követôen csendül fel a zenetörténet másik kiemelkedô személyiségének, Joseph Haydn-nak az öt, egymást meghatározott sorrendben követô állandó részbôl álló, szerkezeti egységrôl tanúskodó Paukenmesse miséje is.
A karmesteri dobogón ezúttal az a Horia Andreescu áll, aki nemcsak Európa-szerte intett már be karmesteri pálcájával a legkülönbözôbb hangversenytermekben, hanem Japán, illetve Izrael kulturális központjaiban is elismerést, érdemeket szerzett magának. A Bukaresti Zeneakadémia egykori abszolvense utóbb olyan zenei személyiségek társaságában fejleszthette szakmai tudását, mint Hans Swarowski, Karl Österreicher vagy Sergiu Celibidache az Egyesült Államokban például. Több mint 130 olyan mûrôl készült felvétel, melyeket a mester dirigált, csaknem 40 CD-je készült - többek között - olyan lemeztársaságoknál, mint a Beyer-Record, Akask /Franciaország/, Attaca/Hollandia/, Olympia-London/ például.
Horia Andreescunak köszönhetôen, mûvészi teljesítmény szempontjából minden bizonnyal emlékezetes produkcióval zárul a ma esti elôadóhármas - szimfonikus zenekar, vegyes kar, énekszólisták közremûködéseként - a Marosvásárhelyi Zenei Napok.
Május 25-én 9 órától Vajdaszentiványon hagyományôrzô gyerek néptánccsoportok találkozóját szervezi a megyei tanfelügyelôség, a helybéli általános iskola, a Zichy-Horváth Egyesület, a polgármesteri hivatal és az RMDSZ szentiványi szervezete. A mûsor 10 órától kezdôdik, ezután bemutatkoznak a csoportok. Az ebédszünet után 13 és 15 óra között közös néptánc- és népdaloktatás lesz a kastély udvarán, rossz idô esetén a kultúrotthonban.
A marosvásárhelyi alsóvárosi református gyülekezet Szentháromság-napi kórustalálkozót szervez a Ludasi utcai templomban. Marosvásárhelyi és környéki gyülekezetekbôl, mintegy 15 együttes jelenlétére számítanak. Vendégként jelen lesz a hollandiai Gouda testvérgyülekezet De Lof Dang kara is. A rendezvény május 26-án délután 4 órakor kezdôdik istentisztelettel, amelyet ünnepi mûsor követ.
- Ti, újságírók, mindig a készre mentek - gôgölt le a minap egyik ismerôsöm, miután épp valamilyen esemény után leledzve már a keresetlen ôszinteség hangján szólhatott. Addig csak úgynevezett protokollumszpícs hagyta el ajkait. - Ti, újságírók, meg sem kérdezitek, mennyi munka van egyik-másik mûvelôdési rendezvény elôkészítése hátterében, azt hiszitek, hogy elég, ha "lefényképezitek" a jéghegy csúcsát, a többi már a Titanic privát nyomorúsága. De oda nem tennétek a praclitokat, ahol mondjuk, egy lapátnyél is árválkodik, mert nincs, aki megmarkolja...
Ismerôsöm igaza elôtt le a tévémûsorral. Persze fölvehetem a kesztyût, imádok vitázni. Elôhúzhatom Homérosz tatus ôsgörög farbáját, a vak kamera trükkjét. Ennek lényege, hogy miközben tökvak vagy, mindent látsz, és megírod a nagy háborúk krónikáját, csak úgy, csípôbôl lantozva-lírázva- basszusgitározva. Maradhatok a magunk juhainál is, a saját Lantosaink közelében, mondjuk, Várad felé menet, Tinódon áthaladva. És mondhatok afféléket, hogy ha ezek a fiúk belevegyülnek a valódi csatába, ha oroszlánként veszik ki részüket a küzdelembôl, akkor valószínûleg megölôdnek, és puff nekünk, megint megíratlan marad a történelem. Egyik pasasunk, egy bizonyos Balassa, tudják, az a Bálint, aki megostromolta a Dobó Katicákat (várastól), bezzeg nem ráfázott az ügyre, mikor Esztergomnál elvitte lábát az ágyúgolyó?...
Voltak és vannak aztán olyan kameráink is az idôben, akiknek a kazettája rendszerint csak jóval haláluk után jut el a "célközönséghez". A 17-18. század erdélyi emlékíróinak "kazettáit" például alig ismerik a világ tévénézôi. Kemény Jánost, Bethlen Miklóst, Árva Bethlen Katát, Apor Pétert. Ezek olyan krónikások voltak, hogy "fehérben" dolgoztak: nem volt csatornájuk. Határ Gyôzôt idézve: európai szellemiségû és mûveltségû koponyák, akik még akkor éltek és írtak, amikor a provincializmus férge, a 19. század eklekticizmusa nem esett bele irodalmunkba.
Bethlen Miklóst azért is említem, mert az Erdélyrészi Magyar Közmûvelôdési Egyesület szombaton emlékezik s emlékeztet az emlékirat-szerzô születésének 360., halálának 340. évfordulója alkalmából. Akik pedig emlékét és krónikási módszereit elemzik, szintén kamera nélküli emberek: például egy Buzogány Dezsô nevezetû teológiai professzor meg egy Spielmann Mihály nevû nagyszerû történész, "civilben" szépíró.
Mi, többiek? Háát, uraim, mi tagadás, nem nagy vászisztdász a mi bulink. Bár egyik-másik kollégánkat letérdepelteik az "ellentábor" harcosai, és az anyanyelvétôl kissé eltérô idiómában imádkoztatják, kissé távolabb pedig fejét veszik, feldarabolják, el is hantolják a hívatlan újságírót. Mi tagadás, mi "a készre" megyünk...
Olykor azonban behunyjuk szemünket, hogy Homérosz kamerájával lássunk valamit ebbôl a keserves, kegyetlenül szép világból.
A budapesti Hungária körút felett átívelô, több mint 30 éves nagy forgalmú felüljárót 1987-ben építették át utoljára, megújítása halaszthatatlanná vált. Szombaton kora reggel a felüljáró déli - a Városliget felôl a Kerepesi út felé vezetô - oldalát zárják le a forgalom elôl. A felüljáró északi oldalán a Kerepesi út felé két keskeny sávban, az Árpád-híd felé pedig egy széles sávban közlekedhetnek majd a jármûvek. Az Árpád-híd felé vezetô irányban két személygépkocsi elfér majd egymás mellett, de egy autóbusz vagy tehergépkocsi melletti elhaladáshoz nem lesz elegendô hely. A szokásosnál keskenyebb sávszélességek miatt óránkénti 30 kilométeres sebességkorlátozást vezetnek be. A szokatlan forgalmi renden kívül nehezíti a közlekedést az is, hogy a Kerepesi út felé haladóknak idôszakonként keresztezniük kell a villamosvágányt, itt az áthaladást jelzôlámpa szabályozza. Elsô ütemben a Hungária felüljáró déli útpályáját, majd az északit és a híd rámpáit újítják fel. A beruházással megújítják a híd szigetelését, az útburkolatot, a vízelvezetést, a hídszegélyt és várhatóan a villamospályát is. A rekonstrukciónak köszönhetôen a Reitter Ferenc utcai gyalogos-aluljáró is megújul.
Magyarországon japán tôkerészesedéssel jelenleg több mint 80 vállalat mûködik, valamint 11 kereskedôház tevékenykedik. Gyártóbázissal 15 cég jelent meg, s közülük a legjelentôsebb az esztergomi Magyar Suzuki Rt. - olvashattuk a Gépipari Tudományos Egyesület lapjában. A cikk idézésének az ad aktualitást, hogy öt évvel ezelôtt is nyugati szomszédunknál járt Osamu Suzuki, a nevét viselô birodalom elnöke. Akkor még Horn Gyula kormányfôvel és Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel találkozott. Újságírói kérdésre válaszolva pedig örömmel nyugtázta, hogy már a múlté az, amikor az alkatrészek többségét Japánból kellett szállítani. A magyar komponensek aránya elérte a 65 százalékot, és nincs messze a tervezett 80% teljesítése sem... Suzuki úr, ön, mint hazánk tiszteletbeli konzulja, hogyan értékeli azt a tényt, hogy egyre több japán cég ruház be nálunk? - érdeklôdött tovább a szakkiadvány munkatársa. Az interjúadó így válaszolt: "Igyekszünk propagálni Japánban, hogy Magyarországon érdemes beruházni. Örömmel tölt el bennünket, hogy mi voltunk az elsôk és a legnagyobb beruházók. Azt hiszem, nem árulok el titkot, hogy további forintmilliárdokat kívánunk befektetni. A Suzuki cég eddigi beruházása precedens értékû volt, és a japán cégek zászlóshajójának tekinthetô. Mind Japánban, mind Szingapúrban és Malajziában folytatott tárgyalásaim során tapasztalhattam, milyen nagy jelentôséggel bír az a tény, hogy Magyarországon a Suzuki további fejlesztésekre készül. A japán TDK Rétságon és a Sony zöldmezôs beruházása is visszavezethetôk áttételesen a Suzuki céghez." A közelmúltban ismét Magyarországon járt a Suzuki Motor Corporation elnöke, aki ezúttal arra kérte Kovács László szocialista pártelnököt, hogy nyújtson támogatást az Európai Unió és az itteni autógyár között a származási szabályok miatt kialakult vita megoldásában. A megbeszélésen - amelyrôl az MSZP Médiaközpontja közleményben tájékoztatta az MTI-t - Kovács László azt mondta, hogy a magyar kormány a jogerôs magyar bírósági határozatnak megfelelô álláspontot képvisel az EU-val folyó egyeztetéseken, és támogatja a gyár jogos igényeit. A közlemény szerint az üzletember ismertette Kovács Lászlóval a magyarországi Suzuki-gyár tavalyi pozitív eredményeit, és jelezte, hogy 14 milliárd forint értékû új beruházással 2005-re 120 ezer gépkocsira kívánják növelni a gyártókapacitást, továbbá új Suzuki- modell bevezetésére is készülnek. Kovács László azt hangsúlyozta, Magyarország fejleszteni kívánja gazdasági kapcsolatait Japánnal. Biztosította partnerét arról, hogy az új kormány továbbra is támogatni fogja a japán tôke magyarországi befektetéseit - tartalmazza a közlemény.
Nyárádköszvényes hazahívta 50 éves szülötteit május 20-ra az otthon élô Sz. Mátyus Ilonka és a már több mint két évtizede sepsiszentgyörgyi lakossá vált B. Kajcsa Klára fáradhatatlan közvetítésével. A megszólítottak pedig hallgattak az összetartozásból, szeretetbôl fakadó hívó szóra. Marosvásárhelyrôl, Tatabányáról és New York-ból csatlakoztak a faluban élô társaikhoz a kortárs és osztálytalálkozóra, hogy együtt örüljenek az elmúlt évek sikereinek, megvalósításainak, együttérzésüket fejezzék ki az élet nehéz próbáitól megviselteknek, vidám diákkori emlékekkel derítsék a maguk és egymás hangulatát.
A szépen díszített teremben sorra kerülô osztályfônöki óra bevezetô mozzanata a találkozónak helyet adó iskola igazgatójának, Boch Gyulának az "ajándéka" volt: Szopos Katalin helyettes tanárnô és két tanítványának meleg hangú üdvözlete, illetve szavalatai.
Az órán elhangzott meghitt vallomások, az egymás iránti megbecsülést, ragaszkodást kifejezô kedves szavak, az 50 évesekben erôsítették az érzést, hogy jó együtt lenni, jó a szülôhely, a barátok, rokonok szeretetével feltöltôdni, jó érezni, hogy a "szülôföld ölbekapja és meglepôdve tapogatja ki a régi gyermeket bennünk". A meghívott tanárokhoz intézett hálatelt szavak pedig erôsítették a meggyôzôdést, hogy odaadó munkájuk gyümölcse beérett, ôk segítettek e nemzedék tagjainak az élet könnyû és nehéz pillanatait egyaránt becsületes, igaz emberként megélni.
A találkozó méltóságát emelte az osztályfônöki órát követô mise és az elhangzó áldás.
Az együtt elköltött ünnepi ebéd alkalmat adott a felszabadult, vidám tereferére, amit csak a táncra csábító zene szakított félbe néha.
Megérte a fáradtságot, az anyagi ráfordítást a csodálatos élményt nyújtó pünkösdi találkozó.
Ezúttal Brassóban rendezték meg május 1-10. között a III. Nemzetközi Német Olimpiát azok számára, akik idegen nyelvként tanulják a német nyelvet. Megyénket az országos szakaszon többen is képviselték, akik közül Csergô Katalin, Páll Péter-Pál, Kádár Emese és Gáspár András János elsô, második, negyedik, illetve hetedik helyezést értünk el. Mind a négyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum XII. L, azaz a német intenzív osztály tanulói vagyunk. Négyünket beválasztottak a 24 tanulóból álló országos bôvített olimpia-keretbe. Az országos szakaszra Csíki Emese tanárnô a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból és az országos javítóbizottság tagja, Fábián László tanár a régeni Petru Maior líceumból kísért el.
Ebbôl a bôvített keretbôl választották ki a Nemzetközi Német Olimpiára az országunkat képviselô 16 tanulót. A kiválasztás Busteni- ban történt, egy írott teszt alapján, miután a tanulók egy héten át intenzív felkészítôn vettek részt. Ide a négy tanulót a némettanárnô és egyben osztályfônök, Gáll Enikô kísérte el, aki maga is tagja volt a felkészítô tanárcsoportnak. A felkészülés naponta minimum hat óra németezésbôl állt, a tanulók nyelvtannal, szókinccsel kapcsolatos, olvasott és hallott szöveg megértését célzó gyakorlatokat oldottak. Páll Péter-Pál, Csergô Katalin és Kádár Emese tanulókat beválasztották a végleges országos olimpia-keretbe is. Az ünnepélyes megnyitóra a brassói Sica Alexandru Színházban került sor. A megnyitó után a diákok megtekinthették Brassó régi városnegyedeit, a Fekete-templomot, a Johannes Honterus líceumot, a történelmi múzeumot és sok más látnivalót.
Másnap már sor került az egyéni írott tesztre, amely nyelvtant, szókincset és szóbôséget ellenôrzô, valamint az olvasott és hallott szöveg megértési fokát lemérô feladatokból állt. A díjazás napjáig aztán a résztvevôk számára a szervezôk érdekes és változatos programot biztosítottak: megtekinthették Brassót, Fogarast, Szebent, Medgyest, Berethalmot, Segesvárt, Kôhalmot, Predeált, Sinaiát, Csíkszeredát, Tusnádfürdôt, a Bran-kastélyt, a Peles-kastélyt, a rozsnyói várat, a Bucegi-hegységet, a Szent Anna-tavat és megismerkedhettek a román ortodox húsvéti szokásokkal is Sadu faluban, illetve a Bunesti kolostorban.
Kedden, május hetedikén került sor a csoportmunkára, vagyis a projektek kidolgozására, a
"Békében együtt élni" jeligével, a projekteket pedig másnap mutatták be a különbözô országok résztvevôibôl álló csoportok a brassói International Trade Center kiállítástermében. Maguk között kizárólag németül beszélve, a különbözô nemzetiségû tanulók bizonyították a nyelvek hídszerepét az emberek közti kommunikáció szempontjából. Ez tehát az idegen nyelvek tanulásának szerepe mai világunkban.
Csütörtökön, május 9-én, nem véletlenül az Európa-napon, a marosvásárhelyi diákokat is díjazták: Páll Péter-Pál a 160 lehetségesbôl 154 ponttal II. helyezést ért el, Csergô Katalin 151,25 ponttal VI., Kádár Emese pedig IX. lett.
Páll Péter-Pál, Bolyai Farkas Elméleti Líceum
Még mindig félünk, még mindig van bennünk szorongás?! Még mindig kísért a múlt? Még meddig lehetünk -mi, intelligensnek tartott emberi lények, egyszerû és becsületes munkával pénzt keresô emberek - áldozatok?
Amíg a szélhámosok közöttünk tündökölnek, szépen felöltözve, gondosan megkötött nyakkendôikkel, megnyerô fellépéssel és külsôvel megáldva, belopják magukat a szívünkbe, no meg a pénztárcánkba!
Csak addig, amíg mi magunk nem válunk áldozattá.
Figyelj! Magad körül sok ilyet találni. És egyre többet! Ne higgy a csalóka látványnak, a sok mellébeszélt dumának, légy óvatos, mert a levegôben lóg a lehetôség, hogy elvégzett munkád után, a pénzedért futhatsz, és valaki, nem mondom meg, hogy ki (bár megérdemelné a nyilvánosságot), már meggyôzte újabb áldozatát!
Meddig mehet &iacu