NATO-külügyminiszteri értekezlet

A tíz NATO-tagjelölt ország külügyminisztereinek és Colin Powell amerikai külügyminiszter keddi találkozóján Románia javasolni fogja, hogy a tagjelöltek készüljenek fel az Észak-atlanti Szövetség országai által Prágában elfogadásra kerülô teljes döntés- és elkötelezettség-csomag vállalására, áll abban a nyilatkozatban, amelyet Adrian Nastase kormányfô juttatott el hétfôn a MEDIAFAX-nak.

Az amerikai külügyminiszter és a Vilnius-csoportot alkotó tagjelöltek diplomáciai vezetôinek találkozójára kedden este, Reykjavíkban kerül sor a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezletének keretében.

Nyilatkozatában a román miniszterelnök hangsúlyozza: a reykjavíki találkozó keretében elemzik az egyes NATO-tagjelöltek által az integrációs felkészülés során elért eredményeket.

A román kormány elôkészített egy sor érvet a partnerállamokkal és a többi tagjelölt országgal tervezett párbeszédre, továbbá meghatározta azokat a hozzájárulásokat, amelyeket Románia javasolni fog majd az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsban sorra kerülô viták során, szögezte le a kormányfô.

Románia azt szeretné, hogy a prágai döntés a NATO lehetô legrobusztusabb bôvítését jelentse, összhangban George W. Bush amerikai elnök megfogalmazásával ("a Balti-tengertôl a Fekete- tengerig"), áll a kormányfô nyilatkozatában.

"A reykjavíki találkozón várhatóan nem kerülnek nyilvánosságra a NATO opciói a bôvítés struktúrájával kapcsolatban. A Reykjavík-mozzanat azonban mindenképpen regisztrálja majd országunk jelentôs eredményeit és az általunk vállalt reformok iránt tanúsított komolyságot", áll a közleményben. (MEDIAFAX)

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Nem megfelelô az információ áramlása a Segesvár mellett tervezett Drakula-park ügyében - állapította meg Virág György megyei tanácselnök a tanács heti sajtótájékoztatóján. A tervezett szórakoztató park körül az utóbbi idôszakban ismét fellángolt vita kapcsán a tanácselnök megjegyezte, hogy ellenôrizetlen információk kapnak lábra, s neves személyiségek is - mint például nemrégiben Charles walesi herceg - anélkül nyilvánítanak véleményt, hogy a híreszteléseket ellenôriznék, vagy meghallgatnák a park létesítése mellett szóló érveket. Sajnos egyesek tudatában az a felfogás él, hogy szét akarják rombolni a hagyományokat, holott ilyesmirôl szó sincs. Virág György kifejtette, hogy a legnagyobb tiszteletet érez a Mihai Eminescu Alapítvány tevékenysége iránt, s nagyon örvend a hagyományos szász falvak felújítását célzó programnak, azt azonban nem tudja elfogadni, hogy a Drakula- park terve veszélyeztetné a hagyományôrzést. Sôt! Nem lehet folyton adakozásból felújításokat végezni, meg kell teremteni a - többek között - segesvári óváros felújításához szükséges gazdasági alapot, s ehhez nagymértékben hozzájárulhat a park bevétele, s az idelátogató turisták ugyanakkor megnézhetik a hagyományos építészet remekeit is. Úgy általában - fejtette ki az elnök - nem tud egyetérteni a kérdés hisztérikus stílusú megközelítésével. A parkot természetesen a környezetvédelmi törvényes elôírások legszigorúbb tiszteletben tartásával szabad csak létrehozni, s ilyen szempontból az elnök elismerte, hogy a terv nem volt megfelelôképpen elôkészítve, s a hibák az ellenzôk érveinek szolgáltak táptalajul. Újságírói kérdésre, hogy nem tekinthetô-e sértésnek a megye lakosságára nézve, hogy a brit trónörökös nem volt hajlandó szóba állni a helyhatóságok képviselôivel, Virág György kitérô választ adott, ám megjegyezte, hogy szívesen elkalauzolta volna a herceget a Rhédey-kúriához, Erdôszentgyörgyre, ahol ôsei nyugszanak.

Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva Virág György megerôsítette azt a hírt, hogy hamarosan beindulhat a Linair cég által mûködtetett charter rendszerû légi járat Budapest és Marosvásárhely között. A korábbi negatív tapasztalatok miatt errôl ugyan nem kívánt addig nyilatkozni, amíg minden véglegessé nem válik, ám ezúttal úgy tûnik, sikerült megszerezni a Tarom hozzájárulását is, korábban ugyanis a nemzeti légicég akadályozta a járatok megindulását.

Aktuális

Roppant tehetségét szorgos népünk százféleképp kamatoztatja. Az Érában a Megéneklünk, Románia nemzeti kulturális tehetségkutató, -kibontakoztató és -fejlesztô mozgalom keretében széles skálán nyilvánult meg a nép géniusza: aki szobrozni akart, kifaraghatta a nép legdicsôbb fiát és lányát, aki festeni tudott, megpingálta az akadémikus világvegyész kettes kabinát a kárpátlángész egyes kabin társaságában, mindenki kapott dicsérô oklevelet, elsô díjat, másodikat, sôt harmadikat és negyediket is. A nép nem festett szalámit, mert elfelejtette már, milyen az, húst a moziban sem mutattak, vécépapír nem volt, mert minek, ellenben mûvészi vénánk akkorára dagadt, visszeres lett az egész ország.

Vicclapban láttam hét éve az alábbi versezetet: "Ott ül lován Mátyás király, / de lenézni restell - / szégyelli, amit elmûvel / XX polgármester. // Az egyik bronz szoboralak / hirtelen lemutat: / "Mit keres a szamárcsikó / a csatamén alatt?"

A szamárcsikók a Megéneklünk, Románia mozgalom alatt nem alkották ki magukat, propaganda vonalon nem termett számukra annyi kiló babér, amennyit a faliújságon kifejtett szorgalmukért elvártak.

A freudi elfojtás ceausescui változata most mutogatja oroszlánkörmeit: mióta nincs Megéneklünk, Románia, a széles tömegek nemcsak a mindennapi munkához nem férnek hozzá, de mivel a piac farkastörvényei a mûvészetben, még a mûkedvelô mûvészetben is érvényesülnek, a tömeg elôtt bezárultak az érvényesülés kapui, a kollektív tehetség nem tud megnyil-vánulni.

A népi alkotókészség spontán megnyilvánulási tereket keres és talál magának. Néha az útügy álcájába burkolózva, máskor nonprofi kulturális civil szervezôdések ködfüggönye mögé bújva, megint máskor egész egyszerûen a sötétség leple alatt folytat intenzív alkotó- és korrigáló tevékenységet. Mindezt játékosan, kreatív módon. Például azt játszva, hogy vihar vagyunk, és fákat csavarunk ki tövestül. Ha a fák elfogytak, akkor kétnyelvû helységnévtáblákat betongyökerestül. Ha az önkormi huncut emberei úgy beágyazták, hogy traktorral sem lehet elmozdítani, akkor átfestjük a táblát. Hadd lássa a kis bozgor, ki az úr ebben a cárában; reszkessen az eurója!

A küküllôdombói falutáblát éjjeli mûszakban dolgozta át egy mûkedvelô rohambrigád. Azt a felét, amelyik jelzi, hogy itt véget ér a település. Az átlós piros vonalast. Mivel azonban csak zöld festék állt a zseniális átmázolók rendelkezésére, KÜKÜLLÔDOMBÓt zöldre kenték. Reggel nagyot néztek: te jóisten, hát még jobban elmagyarosítottuk a falut, mert né, most fehér alapon ott a piros átló meg a mi zöld sávunk. Há' má' nehogy mingyá itt legyen az Ungárijá Máre!

A következô menetben mindent lekentek a színek színére, a nem-színre: fehérre. A faluszélen szûz tábla várja ihletett (újra)alkotóját.

Matei Corvin pedig megsarkantyúzza csataménjét; s mielôtt maga is részesülne a specifikus román eurofröccsbôl, Magyar Balázsékkal együtt kirohan a hisztériásan iázó szamárcsikók országából.

A múlt héten került végsô szavazásra a képviselôházban a mezôgazdasági és erdôs területek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgôsségi kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet. A törvénytervezet tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett lényeges javaslatokat. A részletekrôl Kelemen Atillával, a képviselôház mezôgazdasági bizottsága alelnökével beszélgettünk.

- A 102. számú kormányrendelet valóban módosította a szóban forgót törvényeket. Az RMDSZ-politizálás egyik legnagyobb eredményének tartom az utóbbi idôben ezt a döntést. Azt, hogy a szenátusban sikerült a rendelet alapgondolatait finomítani és a képviselôházban még további javításokat tudtunk belevinni, amelyek a kormányrendeletet ma az eredeti elképzelésekhez közelivé változtatták. Végül is úgy született meg a végsô szöveg, hogy a mi elvárásaink nagyjából benne vannak ebben a törvényben.

- Melyek voltak ezek a javaslatok?

- Például, hogy az 1945 és 1959 között erôszakkal elvett, majd a kollektív gazdaságokba bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza. Ugyanakkor az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdôterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdôterületeihez. Vagy a másik fontos pont, hogy törölték azt a megszorító rendelkezést, miszerint a közbirtokossági tagok nem végrendelkezhetnek, nem adományozhatnak, és nem adhatják el résztulajdonukat. törvénybe foglalták, hogy az egykori erdôterületek helyett, ahol ma mezôgazdasági terület van, a jogosult opciója alapján mezôgazdasági területet vagy erdôt kell visszaszolgáltatni. Végül pedig az, hogy a közbirtokosságok tagonként 10 ha felsô határig visszakapják a kaszáló- és legelôterületeiket.

- Melyik pont váltotta ki a legélesebb vitát?

- A közbirtokosságok, mint egy más, közös tulajdonforma, körüli vita volt kezdettôl fogva a legélesebb. Olyan elképzelések is voltak, hogy például kumulálják a közbirtokosági vagyont, illetve a magánvagyont egy közös felsô határban határozzák meg.

- Mi volt az RMDSZ álláspontja ezzel kapcsolatosan?

- Mi ez ellen tiltakoztunk, hiszen a közbirtokosságok alapszabályzatában benne van az, hogy ez a vagyon nem kiszakítható és nem elidegeníthetô, vagyis ugyanegy törvényben nem lehet kumulálni két külön vagyoni formát egymással. Sikerült átvinni, hogy a közbirtokosságokban maximum 10 hektárig mindenki visszakaphatja a földterületét, az erdôterületét maximum 30 hektárig, és külön kaphatja vissza azt az erdô-, illetve földterületét, amely magánterületként jelenik meg. Az enklávek kérdését is sikerült tisztázni, de számos más dologról is dönt a törvény megnyugtató módon. A 2000. évi 1-es számú törvényben szereplô magánerdészeti struktúrák mûködtetését a 102-es is megtartja, hiszen az erdôterületeket valakinek mindig adminisztrálnia kell, illetve gazdálkodnia kell vele. Kevesen gondolnak arra, hogy mûködtetni kell majd egy erdészeti struktúrát, ami azt jelenti, hogy vagy az állami erdészettel kell szerzôdést kötni, vagy pedig annak mintájára lehet megszervezni a magán erdészeti struktúrákat. Hargita megyében egynéhány ilyen erdészeti

vállalat már létrejött és Maros megyében is a végéhez közeledik egyiknek a bejegyzése.

- Bármilyen jó is egy törvény, sok minden múlik a helyi kezdeményezéseken...

- Így van. A földterületek kérdését ideje megnyugtatóan rendezni. Sokezer ember keres fel minket évente azzal, hogy a földterületét másnak adták, hogy nem tisztázták a tulajdonjogot. Egyfajta rosszul értelmezett újkori osztályharc is felfedezhetô ebben. hangsúlyozom, végre pontot kell tenni ennek a dolognak a végére. Persze sose lehet olyan a törvény, hogy mindenkit egyaránt kielégítsen, de felhívnám a figyelmét a törvényt alkalmazóknak, meg lehet találni a módját, hogy kiállítsák a tulajdonbizonylatokat. Tehát a helyi akaraton is múlik. Én magam szégyellem, amikor öreg, 80 év körüli emberek keresnek meg, hogy több mint 10 éve próbálják rendezni a földterületeik helyzetét és nem sikerül. Néha egyéni kiskirálykodásból, néha egyéb okok miatt. A megye a községre, a község a megyére, a megye a bíróságra hárítja a felelôsséget, ide-oda utasítják az embereket, ahelyett, hogy megoldanák a problémáikat.

- Nem mondana konkrét - pozitív és negatív - példákat a megyébôl?

- Nem akarok most példálózni ebben a dologban. Nem célom, negatív példákat említeni. Annyit azonban elmondok, hogy Maros megyében, ugyanolyan gazdasági körülmények között, van olyan község, amely 100 százalékosan megoldotta, s van olyan, amelyik 12 év alatt 14,5%-on áll a kiadott birtoklevelekkel. E között a két határ között a skála minden fokán találunk helységeket. Ezért mondom, hogy az egyéni, a helyi hozzáállás az, ami döntô lehet. Az embereknek legyenek tiszták a föld- és erdôügyei, akkor tudják, mire számíthatnak.

- Erre való a föld- és erdôterületek jogi forgalmáról szóló törvény.

- Ez a törvény létezik, de addig nem tudják alkalmazni, amíg senki nem tudja mi az övé, meddig az ô tulajdona. Volt rá példa, hogy valaki megkapta a tulajdonbizonylatot, s rá két évre másnak mérték ki ugyanazt a területet. Tehát rengeteg hiba, hanyagság van ebben a dologban. A szakbizottságban is elmondtam már, hogy Mária Terézia idején, amikor a telekkönyveket a monarchiában bevezették, nem egészen két és fél év alatt, katonai földmérô mérnökökkel az egész monarchia területén befejezték a kataszteri nyilvántartásokat, megmértek minden talpalatnyi földet, ezzel szemben Romániának 12 és fél év sem volt elég arra, hogy azt a kérdést rendezze jóval kisebb területen.

Iliescu a román-magyar kapcsolatokról

Ion Iliescu román államfô a román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlôdésére számít azt követôen, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg - közölte a Rompres hírügynökség a román elnök New York-i sajtóértekezletérôl beszámolva.

Az államfô, aki részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt".

Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - elsô két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia.

Mint mondta, Antall József kormányával meglehetôsen nehezen haladtak a román-magyar alapszerzôdésrôl folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részérôl bizonyos merev álláspontba ütközött.

- A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerô magyar párt vezetôje volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerzôdést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlôdésének pozitív szakaszát - mondta.

Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán- kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetôen, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetôsen kedvezô haladást" elérni.

Az államfô szerint a kedvezménytörvény feszültséget okozott a két ország kapcsolataiban. Ugyanakkor Bukarest kedvezôen értékelte azt, hogy Orbán Viktor realista módon kezelte a kérdést és a két miniszterelnök egy egyetértési nyilatkozat aláírásával megegyezésre tudott jutni.

Ion Iliescu ebben az összefüggésben értékelte azt, hogy az új magyar kormány a kérdéskör felülvizsgálatát tervezi. - Optimista vagyok, tekintettel arra, hogy olyan színvonalas partnerekkel lesz dolgunk, akiket ismerünk - fogalmazott.

Iliescu hozzátette: kedvezô benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta.

- Ez belsô feszültséget okozott, mivel egy olyan csoportot támogattak, amely némiképp szélsôségesebb, nacionalistább álláspontot vall - tette hozzá.

Jóindulatúan mosolyog a brit királynô, miközben néhány udvarias szót vált vendégével. Feltesz néhány jelentéktelen kérdést, tovább mosolyog és hallgatja a választ. Ami ôt magát illeti, egyetlen szemrebbenéssel sem árulja el véleményét vagy érzéseit. Egy percbe sem telik és máris elfordul az illetôtôl.

Ennél semmitmondóbb találkozást elképzelni sem lehet. A vendég mégis el van bûvölve, tiszteletet érez és hálás. II. Erzsébet a tapintat királynôje. "Ötven éve gyakorolja - hiszen ezt csinálja minden nap" - súgja egy vendég.

Soha nem szólítja meg az ember a királynôt, hanem megvárja, amíg ô szólít meg valakit - írja elô a királyi etikett. Ha kedve tartja az uralkodónak, odalép hozzád. Ha kedve tartja. De jaj neked, ha boldogan odatülekszel hozzá és kezedet nyújtod neki. A testôrök akkor ugyanis diszkréten félretolnak majd. Egy ilyen fogadáson az embernek szerencsére és türelemre van szüksége - no meg jó helyre.

Szigorú protokoll szabályozza a királynô és a nép kapcsolatát. Ki, hol és kihez közeledik? Ki, hogyan és mit mond? Mindezt évszázadokkal ezelôtt határozták el és szilárdították meg immár hagyományként.

II. Erzsébetnek ötven év állott rendelkezésére ahhoz, hogy gyakorolja, miként érintkezzék alattvalóival. Az uralkodásának 50. évfordulójával kapcsolatos rendezvények meghívottjainak azonban nehezebb a dolga. Arra mindenesetre ügyelniük kell, hogy csak semleges dolgokról beszéljenek az uralkodóval.

A gyakorlatban azonban nem is kell elgondolkodniuk azon, hogy mirôl társalogjanak a királynôvel. A kérdéseket ugyanis ô teszi fel. Külföldiek esetében különösen egyszerû a dolog: honnan érkezett az illetô, mit csinál ott, mióta tartózkodik Nagy- Britanniában és tetszik-e neki az ország? Ezzel el is telt már egy perc. Az ember tisztelettel elmotyogja a választ és köszönetet mond a Felség udvarias megjegyzéseiért.

Még a megrögzött monarchia-elleneseket is rendszerint elbûvöli a királynô sármja - írja az AFP.

Egészen más a helyzet Erzsébet férjével, Fülöp herceggel, aki szókimondásáról és többnyire nem túl diplomatikusan megfogalmazott megjegyzéseirôl ismert. Legutóbb például francia újságírókhoz szólva kitért a szélsôjobboldali Jean-Marie Le Penre, aki sokkolta a világot elsô fordulós meglepô választási sikerével. "Elôször nem mennek el szavazni, azután pedig bosszankodnak az eredményen" - jelentette ki Fülöp herceg, kezével a homlokára ütve.

A Duna Televízió tulajdonosi testülete, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma levelet intéz az új Országgyûlés költségvetési és kulturális bizottságához, a miniszterelnökhöz, a házelnökhöz, illetve a parlamenti frakciókhoz, a kurátorok aggodalmukat kívánják kifejezni a Duna Televízió jövôjét illetôen.

A határozatról Csontos János, a Duna Televízió kommunikációs igazgatója tájékoztatta az MTI-t.

Ismertetése szerint a közszolgálati televízió vezetése - a kuratórium döntése értelmében - ugyancsak levélben fordul Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, kérve, hogy tekintélyével és befolyásával segítse elô a Duna Televízió finanszírozásának megnyugtató megoldását.

A levelet elküldik a Magyar Állandó Értekezlet valamennyi képviselôjének is.

A kommunikációs igazgató utalt arra, hogy a tulajdonosi testület véleménye szerint a médiatörvény jelenlegi állapotában nem biztosítja a közmédiumok anyagi mûködtetését, a készülékhasználati díjak tervezett eltörlése pedig tovább mélyítené a törvényben kódolt finanszírozási
válságot.

- A Duna Televízió gondjait növeli, hogy a napi likviditási gondok és a forgótôke nélkül létrehozott részvénytársaság versenyhátránya mellett a törvény figyelmen kívül hagyja az amortizációt és a szükséges fejlesztéseket is - közölte a kommunikációs igazgató.

Csontos János szólt arról, hogy a Duna Televízió kuratóriumának álláspontja szerint vagy meg kell változtatni a médiatörvényt, vagy a parlamentnek kell szilárd költségvetési garanciákat biztosítania a közszolgálati médiumok számára.

A kommunikációs igazgató jelezte: az új nagykuratórium meghallgatta a Duna Televízió üzleti tervérôl készült beszámolót, a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésérôl szóló elôterjesztést, illetve értékelte az elnöki pályázatban foglaltak megvalósulását.

- A kurátorok véleménye szerint a Duna Televízió mélységeiben foglalkozik a határon túli magyar közösségek sorskérdéseivel és mindennapjaival, s örvendetes módon megszûnt a mûsorok Erdély-centrikussága (?!) - közölte Csontos János.

Hozzátette: a kuratóriumi tagok kifogásolták, hogy a Duna Televíziónak nem sikerült megfelelô módon megszólítani az ifjúságot, és bôven van tennivalója a közönségkapcsolatok erôsítése terén is.

Újabb csángókonferenciát szerveznek

Románia újabb nemzetközi tudományos konferenciát kíván rendezni a moldvai csángók eredetének és kultúrájának tisztázására - közölte Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának kormánypárti elnöke.

Prisacaru, aki tagja az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének munkájában részt vevô román delegációnak és az ET kulturális bizottságának, sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a konferenciát a tervek szerint július elején Iasi-ban tartják meg román és külföldi csángókutatók részvételével.

A politikus hangsúlyozta, hogy reményei szerint a rendezvényre kellô figyelmet fordít majd az Európa Tanács is. Mint mondta, ígérete van arra, hogy az ET kulturális bizottságának elnöke is jelen lesz a tanácskozáson.

A tájékoztatási minisztérium a Román Tudományos Akadémiával karöltve április végén rendezett Bukarestben "nemzetközinek" hirdetett csángókonferenciát. A bukaresti tanácskozáson kizárólag román elôadók szerepeltek a csángók román nemzetiségét igazoló munkáikkal.

Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter a bukaresti konferenciát követôen úgy nyilatkozott az MTI-nek: a tanácskozás anyagát eljuttatják az Európa Tanácsnak, és Bukarest reméli, hogy ennek fényében megfelelô formában módosítják a csángókról készült ET-jelentést, amely kimondta, hogy a csángók magyar eredetûek és a magyar nyelv archaikus változatát beszélik.

Ghiorghi Prisacaru az újabb csángókonferencia szükségességét azzal indokolta, hogy Magyarország nyugtalanító támadást indított a közelmúltban a csángók kérdésében. Véleménye szerint a magyar vezetés olyan légkört akar teremteni Moldvában, hogy a csángók egy része magyarnak vallja magát, s ennek érdekében rendkívül aktívan lép fel a Vatikánnál, illetve a nemzetközi fórumokon.

Duray Miklós elleni fegyelmi vizsgálat megindítása mellett döntött hétfôn a szlovák törvényhozás mandátumvizsgáló-és fegyelmi bizottsága. Duraynak egyebek között azt vetik a szemére, hogy a magyarországi választások második fordulója elôtt részt vett és beszédet mondott a Fidesz budapesti nagygyûlésén.

Duray ellen a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Anna Malíková pártja, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezett bizottsági vizsgálatot, mondván: a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezetô alelnöke köteles visszaadni a képviselôi mandátumát, mert közszerepléseivel megszegte a képviselôi esküjét. Duray Miklós ellen az SNS az idén egyszer már azonos lépést kezdeményezett a bizottságnál. Malíkováék akkor azt kifogásolták, hogy Duray a szlovák parlament képviselôjeként magyarigazolványt kért. Az akkori vizsgálatnak nem volt érdemi következménye.

Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakcióvezetôje, a hétfôn ülésezô bizottság egyetlen magyar tagja az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az SNS mostani kezdeményezésének egyedül az lehet a következménye, hogy a vizsgálat után a bizottság ajánlást tehet, miszerint a parlament plénuma mandátumának visszaadására szólíthatja fel a képviselôt, aki azonban ennek nem köteles eleget tenni. A bizottság hétfôi döntése ellen csupán Bárdos Gyula és Peter Tatár, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselôje szavazott.

Megfigyelôk szerint az SNS ezzel a lépésével is csak a közelgô választásokat megelôzô riadalmában cselekszik, s mert támogatókat egyedül magyarellenes fellépésektôl remélhet, szerény esélyei ismeretében mindent elkövet azért, hogy ott legyen a következô parlamentben. Ugyanez a körülmény indokolja, hogy a szlovák törvényhozás kedden kezdôdô ülésszaka elôtt Malíková a parlament kapujában a saját testével akarja útját állni Duray Miklósnak, akinek szerinte "nincs joga belépni a szlovák törvényhozás szent felségterületére".

Az MTI úgy tudja: Duray Miklós ahogy eddig, úgy a jövôben sem kíván lemondani mandátumáról.

Benes-dekrétumok

Antje Vollmer, a német Bundestag alelnöke nemzetközi kisebbségi törvényszék létrehozását javasolja a szélsôséges nacionalizmus erejének megtörésére a Neue Zürcher Zeitung címû svájci lapban szombaton megjelent írásában.

Vollmer emlékeztetett arra, hogy Václav Havel cseh államfô nemrégiben a lap hasábjain óvott attól, hogy Edvard Benes államfôt nemzetközi bûnbakká tegyék, hiszen ô csak az etnikailag homogén állam korára jellemzô eszméjét követte, amely az elsô világháború után fatálisan összekapcsolódott az népek önrendelkezési jogával. A németek (és magyarok) elûzése azért nem váltott ki nagyobb ellenállást, mert ezt a gondolkodást osztotta a legtöbb nyugati politikus is.

Antje Vollmer elemzi a kor politikai történéseit, Benes és az akkori politikusok gondolkodását, s megállapítja: egy állam nemzeti identitása szélsôséges esetben csak más etnikai csoportok kizárásával valósítható meg. Ezért a szélsôséges nacionalista mozgalmak mindig elûzéshez vezetnek, s ez az aktualitása a Benes körüli, látszólag múltba forduló vitának is. A hidegháború vége utáni helyzet emlékeztet a Habsburg monarchia feloszlása utáni korra, új államok jönnek létre, s az etnikailag tiszta nemzetállam képzete ma is súlyos következményekkel járhat, amint azt a volt Jugoszlávia példája mutatja.

"A homogén állam eszméje rég elvesztette tisztaságát, s mégis a népek önrendelkezési jogával együtt ma is a politikai cselekvés egyik fô vezérmotívuma, amely szerencsés esetben új, életképes államokat, rosszabb esetben polgárháborút, pogromokat, erôszakot és terrort hoz létre. A szélsôséges nacionalizmus a globalizáció korában sem vesztette el egyesítô erôként gyakorolt vonzerejét, s így az európai egyesülés folyamatát változatlanul fenyegetik a sértôdöttségen alapuló kampányok. A populisták saját népüket a többi nép fölé helyezik, s ezzel közvetlenül Benes mellé beállnak egy olyan eszmetörténetbe, amely mindig is fenyegette Európát " - írja a német politikus.

Úgy véli: mindezek miatt Edvard Benes elnök hibáiból azt a tanulságot kell leszûrni, hogy a nemzetállam gondolatát és a népek önrendelkezésének eszméjét soha többé nem szabad abszolutizálni, mert az a politikai koncepció, amely a széthulló területeken egyre újabb nemzetállamokat hoz létre, gyorsan korlátokba ütközik és a békés együttélést fenyegeti.

Végül Antje Vollmer leszögezi: a nemzetközi közösség úgy teremthet vonzó jövôt a nemzeti és egyéb kisebbségek számára, hogy létrehoz egy instanciát, ahová igazukért fordulhatnak. "Meg kell találni az utat a saját nemzetállamon belüli önrendelkezéshez és kulturális autonómiához. Javaslom, hogy hozzunk létre nemzetközi kisebbségi törvényszéket, ahová olyan kisebbségek fordulhatnak, amelyek úgy érzik, hogy egy adott államban sérülnek jogaik, ott vádat emelhetnek, s a ahol megvádolt nemzetállam is meghallgatást nyer. Azok a kisebbségek pedig, amelyek maguk is erôszakhoz folyamodnak, elvesztik nemzetközi védettségüket: így vonhatnánk le a tanulságot Edvard Benes és jeles kortársai tévedéseibôl - írja Antje Vollmer.

Sohasem fogadja el egy önálló palesztin állam létrehozását az izraeli Likud párt, amely vasárnap esti határozatával Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök véleményét fogadta el, elvetve Ariel Saron kormányfô elôterjesztését.

Saron a pártján belül reá nehezedô nyomásra válaszolva a jobboldali Likud (Egyesülés) vezetô testületének ülésén olyan álláspont elfogadását javasolta, hogy a palesztinoknak véget kell vetniük a fegyveres akcióknak és politikai reformokat kell megvalósítaniuk, mielôtt bármiféle tárgyalások kezdôdhetnének államuk létrehozásáról. Pártját arra kérte: támogassák a kormány erôfeszítéseit a béke és biztonság megteremtésére

A Likud azonban elvetette kormányfôje véleményét, s a Netanjahu által javasolt tervezetet szavazták meg, amely egyszerûen kizárja egy független palesztin állam megteremtését.

Szaeb Erakat palesztin fôtárgyaló szerint a szavazás megkérdôjelezi azt a reményt, hogy bármiféle megállapodás jöhet létre Izrael és a palesztinok között. "A végjáték most már világos, ez a háború nem a terror ellen folyik, hanem.. a 3,3 millió palesztin feletti további uralkodásért. Ez nagyon veszélyes, s reményeim szerint felnyitja a világ szemét, megmutatva, hogy kivel is van dolgunk. Hány palesztin ébred majd holnap azzal, hogy +nincs mit vesztenünk+?" - mondta Erakat a CNN hírtelevíziónak.

Az izraeli kormányfô hevesen ellenezte a végül nagy többséggel elfogadott - s számára komoly vereséggel felérô - határozatot, azzal érvelve megakadályozása érdekében, hogy egy ilyen állásfoglalás nyomán hatalmas nyomás nehezedne Izraelre és megkötné a kormány kezét a diplomáciában.

Román-bolgár parlamenti nyilatkozat

A román és a bolgár parlament külügyi bizottságai hétfôn, Ruszeban közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben "határozott meggyôzôdésüknek" adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Romániát és Bulgáriát felkérik a NATO-hoz való csatlakozásra a prágai csúcstalálkozón.

A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária felvétele az Észak-atlanti Szövetségbe "döntô jelentôséggel bír Európa stabilitása és biztonsága szempontjából".

"Megállapítjuk, hogy a NATO bôvítésének déli dimenziója állandó támogatásnak örvend", áll a nyilatkozatban.

A román és a bolgár honatyák ugyanakkor elkötelezik magukat az iránt, hogy országaik a lehetô legjobban felkészüljenek a NATO-tagságra.

A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária továbbra is együttmûködnek a térség biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében.

(MEDIAFAX)

XXXII. Marosvásárhelyi Zenei Napok, 2002

Május 16. és 23-a között XXXII. alkalommal rendezi meg hagyományos hangversenysorozatát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. Zenei kínálatként szimfonikus kórus, illetve vokálszimfonikus mûveket, kamaramuzsikát, gitárszólót, továbbá dzsesszkoncertet ajánlanak a hallgatók figyelmébe. Mûfajgazdag, változatos színskálán mozgó, érdekes, vonzó mûsort, beleértve a hagyomány szellemében hangversenydobogóra lépô marosvásárhelyi Zene- és Képzômûvészeti Líceum zene szakos növendékei fellépését is. Külföldi hangszeres elôadómûvészeknek, karvezetôknek, karmestereknek is tapsolhatunk.

A zenei napok nyitóhangversenyén, 16-án este 7 órától, a Kultúrpalota nagytermében Fahradtin Kerimov, a Törökországban élô azer karmester lesz a filharmónia és a közönség vendége. Mint megtudtuk, kifejezetten Marosvásárhelyen kívánta dirigálni Bellini Norma címû operájából a nyitányt. Ami kínálatként nagyon jól jön, hiszen rég nem hangzottak fel a filharmónia mûsorán e Bellini-dallamok. Ami pedig a mûsor további alakulását illeti, hangszerkettôs is szerepel mûsoron. Brahms hegedûre és gordonkára írt á-moll Kettôs versenye hangzik el, majd D. Sosztakovics 5. d-moll szimfóniája a Svájcból érkezô Márffy Gabriella hegedûmûvész illetve a nagyon tehetséges hazai gordonkamûvész, ifj. Kozma Péter tolmácsolásában. 17-én, pénteken este 7 órától a Tükörterembe, barokk zenei estre várják a kamaramuzsika kedvelôit. A magyarországi CODEX régizene-együttes - tagjai hazai, ill. magyarországi elôadómûvészek -, ill. Illés Szabolcs barokk hegedûn Thelemann-, Bach-, Scarlatti-mûveket adnak elô. 18- án, szombaton, szintén 19 órától a kisteremben gitárest. A kolozsvári Gh. Dima zenekonzervatórium gitár szakán tanító, tehetséges fiatal elôadómûvész, Andrei Constantin tolmácsolásában hallhatunk majd Frescobaldi-, Giuliani-, Torroba-, Albeniz- illetve Piazolla-darabokat. Vasárnap, 19- én 20 órától a nagyteremben a mûvészeti líceum néhány zene szakos növendéke lép a hallgatóság elé. Szônyi Zoltán, az iskola szimfonikus zenekarának karmestere vezényletével Haydn, Mozart, Beethoven, Mendelssohn-Bartholdy, Liszt, Saint-Saens ill. F. David mûveibôl válogatott hegedû-, gordonka-, zongora-, fagott- illetve harsonaverseny hangzik majd el. Közremûködik Nagy Kálmán, Florin Bunea, Csíky Borka, Alexandra Dascal, Csegzi Zsuzsa, Verdes Zoltán, Sebastian Cazan és Ana Bogatila. A hétfô a kórusmuzsikáé. A nagyteremben este 7 órától Gráf Zsuzsanna karvezetô vezényli a budapesti Angelica leánykart. Csodálatos nôi kórusról van szó, melynek tagjait komolyság, zenei tudás, hozzáértés, egyéni stílus jellemzi. A karmester vezényletével Gounod-, c. Franck-, Bartók-, Kodály-, Lajtha László-, Bárdos-, illetve igényes, igen nehéz Csíky Boldizsár-mûvek is megszólalnak. Május 21-én, kedden, szintén a nagyteremben újabb mûfaj: ezúttal dzsessz. Városunkban elsô alkalommal lép fel a Kolozsváron tanuló egyetemistákból álló, már több díjat szerzett Slang együttes: Mihaela Stamate (ének), Mihai Patan (billentyûk), Kerezsi Csongor (bôgô), Pál Csongor (ütôk), Eugen Mamot (szaxofon), Mihai Sorohan (trombita) és Cserkész Adalbert (gitár). A kisterem lesz a helyszíne a május 22-én este 7 órától tartandó kamaramûsornak. Ez utolsó elôtti koncerten a magyarországi négyes - Soós Levente, Ferencz János (oboa), Halász István (fagott), Soós Orsolya (csembaló), utóbbi zongoratanárként mûködött a vásárhelyi mûvészeti líceumban, férje, Soós Levente pedig sokáig volt oboása a filharmónia zenekarának - mûsorán Handel: D-dúr szonáta két oboára és basso continuóra, Zelenka: 2. g-moll szonáta két oboára és basso continuóra, valamint Telemann: d-moll kvartett fagottra, két oboára és csembalóra.

Vokálszimfonikus mûvek megszólaltatásával ér véget a Marosvásárhelyi Zenei Napok XXXII. hangversenysorozata fôvárosi karmester, Horia Andreescu vezényletével.Többnyire külföldön dirigál, emiatt nagyon ritkán látjuk. Emlékezetes tavalyi ittléte, amikor Beethoven IX. szimfóniáját vezényelte. Feltehetôen kedveli Beethovent, hiszen ezúttal is - egyebek mellett - hozzá folyamodott, vagyis 3. Esz-dúr Eroica szimfóniájához. A fesztiválfinálé másik, nagyon ritkán hallott mûsorszáma egy Haydn- mû: Messa in tempore belli, melyet kimondottan a karmester kívánságára tûztek mûsorra. Annál is inkább, mivel remek a szólistagarnitúra - Gabriel Pepelea szoprán, Aura Twarowska alt, Szi-lágyi Zsolt tenor, Gheorghe Rosu basszus - is. Közremûködik a filharmónia vegyes kara - karvezetô Vasile Cazan, karvezetô-asszisztens Sikó Szidónia -, valamint szimfonikus zenekara.

Az elôadómûvészeknek sok sikert, a hallgatóságnak kellemes estéket kívánunk!

Francia vendégeikkel közösen mutatták be dolgozataikat a marosvásárhelyi Mezôgazdasági Iskolaközpont diákjai, akik a Szókratész program keretében 1990 óta mûködnek együtt a lavali Mezôgazdasági Líceummal. Matei Dumitru igazgató szerint a tapasztalatcsere nagyon hasznos mindkét fél számára, s a vendégeket kísérô Groisbeault Gérard és Pascal Hartonne tanárok is hasonlóképpen vélekedtek, megjegyezve, hogy diákjaiknak a romániai valóság megismerése során alkalmuk volt meggyôzôdni, hogy nincsenek felsôbbrendû országok, csak sajátos helyzetek, amelyekben a szerzett tapasztalatok birtokában kell megtalálni az utat a fejlôdés irányába.

Nemrégiben egy 34 diákból álló csoport végzett francia diáktársaikkal együtt megfigyeléseket Franciaországban a mezôgazdaság, turizmus, a tanügy, iskolai és szociális hálózat és egyéb területeken. Tapasztalataikat francia kollégáikkal együtt mutatták be a partneriskolában. Két héttel ezelôtt a lavali líceum 34 tanulója érkezett hasonló tapasztalatcserére, és Maros megye területén mérték fel a helyzetet a Mezôgazdasági Iskolaközpont tanulóival együtt. A mezôgazdaság, kis és nagyobb farmok, állattenyésztés, turizmus, iskolaügy terén, szociális intézmények, a régeni etnográfiai múzeum, az ortodox vallás, a sárpataki kenyérgyárban, a gernyeszegi Grand Lion vendéglôben és más területeken szerzett tapasztalataikat mutatták be tegnap délelôtt rövid áttekintés formájában román, illetve francia és angol nyelven.

A szünetet követôen a román diákokkal egy csoportban levô francia kollégáik is kifejtették véleményüket a Romániában tapasztalt helyzetrôl. Érett szemléletrôl tanúskodó megjegyzéseik, többek között a két ország mezôgazdaságának összehasonlítására, a turizmus fejlesztésének lehetôségeire, az iskolai oktatás különbözôségére, a helyi étkezési szokásokra vonatkoztak, és hangot adtak azon megjegyzésüknek, hogy a záhi árvaházban tett látogatás eloszlatta e téren kialakult elôítéleteiket.

A francia diákok némelyike románul is köszönetet mondott a vendéglátásért, amit a közönség hangos elismeréssel jutalmazott.

"Hársfák júniusi illata / idéz nehéz-szép ifjúkort, /
úgy támaszkodhatsz / illanásának,
/ mint bicskavéste / törzsnek egykoron."

Dr. Szász István Tas akár regényt is írhatna életérôl. A tôsgyökeres kolozsvári család sarja a református kollégiumban tanult, olyan diáktársakkal, mint Lászlóffy Aladár, Veress Zoltán, Bodor Ádám, Lászlóffy Csaba, Nagy Kálmán, Palocsay Zsigmond, Keszthelyi Gyula, Sinkó Zoltán. Tanára volt Nagy Pál, aki lám, annyi év után, olvasótalálkozón idézhette fel az akkori idôket és mutathatta be pénteken az egykori diák munkásságát, köteteit a Diakóniai Központ Bocskai-termében. A Szász család kolozsvári lakása adott otthont a Hitel szerkesztôségének, a nagyapa a húszas évektôl a pusztakamarási nagybirtokok intézôjeként nemcsak a korszerû mezôgazdálkodás, hanem a közmûvelôdés elômozdítója, mentora is volt, errôl is szólt Sütô András, akit annak idején Szász Ferenc gazdasági igazgató úr fiatal lánya tartott keresztvíz alá. Az édesapa, Szász Pál, a kincses város jeles közéleti személyisége volt, a negyvenes években csaknem folyamatosan az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) ügyvezetô elnökeként mûködött annak megszüntetéséig. Szász István Tas 1954-ben érettségizett, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait: orvosnak készült. 1959-ben elvtelen szolidarizálás címén két évre eltávolították az egyetemrôl, nehéz fizikai munkára kényszerült, ólombányában is dolgozott. Két évfolyam végzettjei tekinthetik diáktársnak, ezért láttunk a közönség soraiban relatíve idôsebb és fiatalabb orvosokat, egykori kollégáit. 1962-ben végzett, vidéki orvosként dolgozott, aztán mikor versenyvizsgával jogot nyert arra, hogy Kolozsváron folytasson praxist, a város fôorvosa barátságos hangon közölte vele: legjobban teszi, ha elhúz jó messzire, mert Kolozsváron nincs szükség magyar orvosokra. A szeku legszívesebben Németországba adta volna el (felesége német származása erre jogcímet szolgáltatott volna), ô azonban Magyarországon kívánta folytatni "a szocializmus építését". Tudjuk mi, hová megy maga, kacagott a kolozsvári generális. És utánaküldtek egy 28 oldalas dossziét, hogy "a magyar kollégák" idejében megtudják, micsoda renitens alak gyógyítja honfitársaikat. Az orvos-író ma Leányfalu megbecsült polgára, a Dunakanyar Orvosi Kamara elnöke, egészségügyi folyóirat fôszerkesztôje. Mikor elment, barátjának mondhatta az erdélyi magyar írók, költôk színe- javát, közöttük Bajor Andort, Szilágyi Domokost, Hervay Gizellát. Fodor Piroska színmûvész a szerzô 1989-es levele elôtt felolvasta azt a Bajor-verset, melyben a menni vagy maradni kérdését veti fel és kiábrándultságának is hangot ad a humorista- költô-gondolkodó ("Eliszkolt a teljes légió"), és a rá szintén versben adott választ, melyben Szász István Tas szembenéz korával, méghozzá optimistán, mint aki már tud valamit: "S várd meg, barátom, a Kóbort, / Igyunk meg egy kupa jó bort!"

Anyaországában aztán az "egyhazájú" de "két országú" aztán fura dolgokat lát. Nyiladozik a szeme. Magához tér kismagyar eufóriájából. Rádöbben, hogy bennünket, erdélyieket nem ismernek ott igazán, vagy félreismernek. Vagy utálnak is már. És tanulmányozni kezdte ezt a kérdést. Azt tapasztalta, hogy az anyaország tudatában kipusztult a történelmi Magyarország képe, a magyarságkép egyáltalán. " A ’mi kommunizmusunk’ gerincet adott. A gulyáskommunizmus gerincet puhított. Fôleg az bántotta s bántja ma is, hogy orvosi körökben a külföldön szerzett diplomák értékét, az orvosok felkészültségét megkérdôjelezik, így a marosvásárhelyi orvosi iskola érdemeit is folyamatosan lebecsülik bizonyos körök. Keveseknek volt s van fogalma arról, írta egy helyütt, hogy a repatriált orvosok 95 százaléka magyar nyelven tanult, magyar oktatási normák, latin nómenklatúra szerint. Ráadásul évtizedeken át a tanári kar jelentôs része magyar állampolgár volt, akik késôbb (jórészt) hazatérve magyarországi egyetemeken oktattak tovább. Szinte senki nem tudott arról, hogy a határon túliakat számtalan esetben be nem fogadó Kádár-rezsim idején közülük is sokan szóródtak szét a nagyvilágban, ahol számarányukhoz képest ugyanannyian, sôt valamivel többen kerültek vezetô beosztásba, mint az anyaországból származók. Tehát semmiképp sem lehettek gyengén képzettek!

A legszomorúbb és leginkább elhallgatott igazság - folytatja - a mai napig az, hogy ezek az emberek hosszú éveken át a Magyarországon senki mástól be nem töltött állások sokaságát vállalták fel (mint egyébképp ô maga is), ûrt töltöttek be, felvállalták a magyar egészségügy
"törökjeinek" szerepkörét. Vizsgálódásaiból kiderült: az anyaországba érkezô orvosok 75-80 százaléka ilyen állásokban kezdte vagy végezte is pályafutását.

Persze nem csak az orvos-emigrációról van szó. Elmondott egy példát. - Leányfalun vezetik a földgázt. - A település tele van állástalanokkal, munkanélküliekkel. Mit
gondolnak, találtak-e közülük bár egyet is, árkot ásni? Senkit. Erdélyiek ásták ki.

Vitázó írásaival folyamatosan jelen van - az ilyen jellegû gondolatok közlését vállaló - magyar lapokban, folyóiratokban. Publicisztikáját Nagy Pál ezekkel a szavakkal jellemezte: tiszta, világos, nemzeti érzelmekre épülô közírás. Feljegyzéseit tematikus kötetekben adja ki a budapesti Accordia kiadó. Könnyebb volt ezeket megírni, mint támogatót találni a kiadásukhoz, jegyezte meg kesernyésen. A sorozat beszédes címe: Egy haza - két ország, az általunk megismerhetô kötetek: Egy orvos adventi levelei (levelek), Trianon sodrásában (memoár), Nemzet és kisebbség keresztje (publicisztika), Árnyékbokszolás (versek), Dr. Egyszerû családorvos (Dr. E. Cs.) elmélkedései ( a KÖR címû családorvosi havilap rovata 1995-2002).

A szerzô meghatódva üdvözölte az egykori társakat, az ismerôsöket, "48 évvel azután, hogy a hatalom kitiltott az egyetemrôl és 25 évvel azután, hogy eltanácsoltak szülôhazámból is". "Megkésett dolgozatként" ajánlotta könyveit egykori magyartanárának, Nagy Pálnak. Szavaiból kitûnt: felelôsen gondolkodó, nyitott szemmel járó, szájára lakatot sose tevô, egyenes gerincû ember, akinek megadatott a pontos, választékos, szép fogalmazás tehetsége is. Azt a szellemiséget képviseli, amely - mint Sütô András mondotta - szembeszáll azokkal a "diadalmas kozmopolitákkal és kozmofiakkal, akik magyarságundorban szenvedve csak azt szeretik, ami nem magyar, ami nyugati", mert tudván tudja, hogy ha együtt akarunk lenni az anyaország szellemével, a határok fölötti egyesülés tudatában, éppúgy meg kell küzdenünk érte, mint azért, hogy a mûvelt Nyugat elfogadjon, befogadjon bennünket. Ennek a szellemiségnek a harcosa
"Tasi" - barátai még mindég így becézik dr. Szász István Tast - és nemzedéke. (Sajnos a fiatalabb nemzedékbôl kevesen csatlakoznak hozzájuk.) Ezért is oly értékes számunkra az a szellemiség, amelyet képvisel, és az a küzdelem, amelyet folytat Szász István Tas. - Maradj továbbra is tiszteletbeli szellemi fôkonzulunk Magyarországon! - fejezte be köszöntôjét Sütô András.

Semtest-BVN - Marosszentgyörgy

Az állattenyésztés és az állatitermék-termelés folyamatába a mesterséges megtermékenyítés általánossá válása mélyreható változásokat hozott. Elsôsorban szemléletváltozást idézett elô, mely szerint a csakis kiváló, javító hatású apaállat tartása a célszerû. Másodsorban, az állatok szaporításában a biotechnikai módszerek közül a mesterséges megtermékenyítés forradalmi változást hozott a megtermékenyítô-anyag termelése, konzerválása, tárolása és felhasználása révén. Megtörtént a mûszaki háttér megteremtése és a korszerû technológia kidolgozása is. Így vált lehetôvé a genetikailag értékes tenyészállatok génkészletének széles körû hasznosítása. Ezzel párhuzamosan megalapozták az embrióátültetés gyakorlati alkalmazását is. A mesterséges megtermékenyítés alkalmazásának nagy jelentôsége van tehát az állatnemesítésben, az állomány számának növelésében és nem utolsósorban az állategészségügyben.

Romániában a megtermékenyítô-anyagok elôállítását a Semtest egységek vállalták magukra, jelenleg 7 mûködik, egyik Marosszentgyörgyön, 1999-ben magánvállalkozássá, rt.-vé alakult, 100%-os német tôkével. A neve is megváltozott: Semtest-BVN. Idén január 1-tôl a Semtest-BVN elnyerte a CRB-01 elnevezésû EU-elismerést, amely azt jelenti, hogy a Marosszentgyörgyön elôállított megtermékenyítô-anyagot Európa bármely országában értékesíthetik. Mi jelentett a részvénytársasággá való átalakulás? Nagyobb mértékben járulnak hozzá az állomány feljavításához? Az EU-elismerés, amelyet Romániában elsôként a Semtest-BVN-nek adtak, mire kötelezi az ott dolgozókat? - kérdeztük dr. Roman Mircea állatorvost, tudományos kutatót, a Semtest-BVN igazgatóját. De elsôként arra kértük, röviden mutatkozzon be.

- Az állatorvosi oklevelet 1970-ben vettem át a kolozsvári Mezôgazdasági Egyetemen. Ugyanabban az évben kaptam munkahelyet a marosszentgyörgyi Szarvasmarha- tenyésztési és Kísérleti Állomásnál. Dolgoztam állatorvosként, farmvezetôként, voltam állategészségügyi fôorvos, tíz éven át igazgató. Bekapcsolódtam a kutatási tevékenységbe is. 29 év után jöttem el a Szarvasmarha-tenyésztô és Kísérleti Állomástól. Nehéz volt a döntés, ugyanis abban az idôszakban indítottuk be a kísérleteket, folytonosan bôvítettük tevékenységünket az állattenyésztés terén is. Hozzánôttem az állomáshoz, egy olyan intézményhez, amelyet nemcsak az országban, hanem külföldön is elismernek tevékenységéért. A kísérleti állomásnál ledolgozott 29 év alatt több mint száz tudományos dolgozatot jelentettem meg, és két könyvet társszerzôként. A fordulat utáni években nekünk, kutatóknak is szemléletet kellett változtatnunk, hiszen a mezôgazdaságban a tulajdonviszony megváltoztatása után egyre több növénytermesztô, állattenyésztô szorult tanácsadásra. Ezt a tényt véve figyelembe, változtatnunk kellett kutatási témáinkon is. Nagyon jól éreztem magam az elôzô munkahelyemen.

- Kevesen tudnak a Semtest történetérôl.

- A világon az elsô mesterséges megtermékenyítést 1900-ban végezték el. Maros megyében 1954-ben kezdôdött az állatok mesterséges megtermékenyítése. E tevékenységben nagy szerepet vállaltak magukra olyan megyénkbeli szakemberek, mint Sólyom Péter, Magdun Horea és mások. A Semtest önálló intézményként 1978-ban létesült Marosszentgyörgyön. Több erdélyi megyét szolgált ki 1999-ig, amikor a privatizálási törvény alapján a németországi Besamungsverein NEA (BVN), a bajorországi Szarvasmarha-tenyésztôk Társasága megvásárolta a Semtestet. A BVN 25000 parasztot tömörít az érdekvédelmi képviseletbe. Saját maguk szervezték meg és hozták létre a mesterséges megtermékenyítô központjukat Neustadt városban, amely magas genetikai értékû szaporítóanyaggal rendelkezik. A világon az elsôk között jegyzik. Az április 22-én megnevezett Semtest-BVN szimpóziumon a BVN elnöke, Franz Ehrsam nem vett részt egészségügyi okok miatt, viszont jelen volt az alelnök, Herman Mayer és két igazgató, dr. Johannes Aumann valamint dr. Claus Leiding. Elmondták, hogy mostanig egymillió DM értékben végeztek beruházásokat.

- A létezô hét (7) Semtest egység közül miért éppen a marosszent-györgyit választották?

- A gazdasági, pénzügyi megfontolásokon kívül Herman Mayer alelnök két alapvetô indokot említett: a Semtest-BVN Rt. létrehozásában nagy szerepet játszottak az emberi, pontosabban a rokonsági kapcsolatok. Ma nagyon sokan élnek olyan állattenyésztôk Bajorországban, akik Erdélybôl vándoroltak ki, avagy szüleik Erdélyben éltek. Az alelnök viccesen megjegyezte, hogy a bajor vezetôtanácsban, amelynek öt tagja állattenyésztô, a marosszentgyörgyi Semtest mindig számíthat egy felemelt kézre, bizonyos Bürger tanácstagéra, aki szülei sírját Szénaverôsön (Balavásár község) rendszeresen látogatja. A második indok: a marosszentgyörgyi Semtest ún. piaci elhelyezése a legmegfelelôbb, ha figyelembe vesszük a 17 kiszolgált megyét. Munkaerô szempontjából is elismerést érdemel az egység, az itt dolgozók szakképzettek és a gondozók is becsületesen végzik munkájukat, ami fontos szempont Németországban. A BVN szakemberei nagyon jól tudják, mit vállaltak a Semtest dolgozóival közösen magukra. Ismerik a hazai állattenyésztés helyzetét. Nagyon szoros együttmûködésre van szükség ahhoz, hogy nemcsak térségi, hanem országos szinten is hozzájárulhassanak az állomány nemesítéséhez, a létszám emeléséhez. A német partnerek elcsodálkoztak, amikor megtudták, hogy Románia 3 millió hektár legelô- és természetes gyepterületekkel rendelkezik. Ezzel szemben a szarvasmarha- állomány alig éri el a kétmillió egyedet. Következésképpen a Semtest-BVN Rt.-re sok munka vár.

- A privatizálás milyen változásokat hozott?

- A német szakemberek elsôsorban elvárták tôlem, hogy alkalmazkodjam az újonnan kialakult viszonyokhoz, annak érdekében, hogy a tudásomat, ide értve kutatási, tudományos tapasztalataimat, a legmagasabb szinten értékesíthessem. Több alkalommal is hangsúlyozták: a Semtest-BVN az állattenyésztôk megbízható, korrekt, partnerévé kell váljon. Feladatunk az, hogy az állattenyésztôk számára magas genetikai értékû bikákat illetve szaporítóanyagot biztosítsunk hozzáférhetô árakon. Ennek érdekében alakítottuk át az egység tevékenységét, az istállókat, a laboratóriumokat, új felszerelésekkel és technikával dolgozunk. Az eredmény már látszik, hiszen ez év január 1-tôl az általunk elôállított megtermékenyítô-anyagot Európa országaiban forgalmazhatjuk értékesítés céljával. A CRB-01 elismerést határkônek tekintem, tudni kell, hogy a szaporítóanyag, az élô állatok exportálása nagyon szigorú állategészségügyi ellenôrzés alapján történik. Alaposan ellenôrzik az alkalmazott technológiát, az állatfajták genetikai értékét stb.

- Mekkora állománnyal rendelkeznek?

- Az összállomány 55 egyed, de importálunk még 40-et. Fôleg német és román tarka fajtákat tenyésztünk. Az összállományból 26 bika embrióátültetés nyomán született, többségük Németországban, néhány pedig itt, Marosszentgyörgyön. Ez számunkra nagy lépést jelent, mert évekkel ezelôtt mi csak kísérleteztünk az embrióátültetéssel. A sikerünkre felfigyelt az Állatállomány Feljavítását Koordonáló Országos Bizottság, amely programjában elôírta a jelenlegi kétmilliós állomány növelését egymillióval, fôleg anyaállattal. Kérésükre mi pontosan megfogalmaztuk hozzájárulásunkat és a módozatokat e tevékenység sikeres lebonyolításához. Felelôsséget vállaltunk az említett országos, 10-12 évre kiterjedô program megvalósítására. Az egyedek tesztelését, teljesítmény-vizsgálatát végezzük párhuzamosan Németországban és Romániában.

- Mi a vizsgálatok célja?

- A mesterséges megtermékenyítésre használt apaállatok tenyész- és haszonértékének növelése, minôségi ivadékok megteremtése. Gyakorlatilag végigkísérjük egy bizonyos apaállattól származó fejôstehén élettani, egészségügyi, alkati fejlôdését. Az elsô tejelési (laktációs) idôszak zártával már tudjuk, hogy az apaállat milyen szempontokból javította fel utódja különbözô teljesítményeit (tejhozam, a laktációs idôszak hosszabbodása, megfelelôbb testalkat, tôgyalkat, a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás, betegségekkel szembeni ellenállás növelése stb.). A cél ma nemcsak a tejtermelés hozamának növelése, hanem a termelés kiterjesztése 8-10 laktációs periódusra, miközben megôrizzük a tej minôségét.

- Az állomány szaporításában milyen elônyei vannak a mesterséges megtermékenyítésnek?

- A kérdés megválaszolásakor figyelembe kell vennünk az állattenyésztési, állategészségügyi és szaporodásbiológiai szempontokat egyaránt. A mesterséges megtermékenyítéssel a fedeztetés útján terjedô sok betegség elterjedése korlátozható, netán teljesen megakadályozható. Tudni kell, hogy az itt tenyésztett bikákat, mielôtt bekerülnének a végleges istállóba, kétszer 60 napon át ún. (zárlatolt) karanténistállóban tartjuk szigorú megfigyelés alatt. Mint láthatták az egység körös-körül be van kerítve, nem léphet be bárki. (Ha a fotósuk fényképezni akarna az istállókban, át kellene teljesen öltöznie.) Az állat, amelyet idehozunk, elôzôleg ellenôrzött szülôktôl származik. Amint ide belépett, többé a kapun kívül nem juthat. Hatéves koráig teszteljük, ha megfelel a követelményeknek, 3-4 éven át apaállatként használjuk, ellenkezô esetben a vágóhídra jut.

Egy tehén kétféleképpen hozhat borjút a világra: mesterséges megtermékenyítés és fedeztetés útján. A nem nálunk nevelt, de törzskönyvezett apaállatok genetikai, egészségügyi ellenôrzésének esélyei nagyon alacsonyak. Nem tudni, milyen javító hatást továbbítanak utódaiknak, nem ellenôrizhetôk, hogy az egyik állattól milyen betegséget továbbíthatnak a másikhoz. Szaporodásbiológiai szempontból is elônyösebb a mesterséges megtermékenyítés. Egy bikától évente 20-25.000 genetikailag és mindenféle szempontból ellenôrzött dózist állítunk elô, ez 20-25.000 beondózást jelent. Megjegyzem, ha egy beondózás után a fogamzás nem történt meg, az elvégezhetô 21 nap után újra. Íme az elônye a fedeztetéssel szemben.

- Mennyibe kerül egy dózis?

- A számításokat nyilvánvalóan elvégeztük a német partnereinkkel. Az általunk forgalmazott szaporítóanyag eladási ára 36.000- 50.000 lej között van, fajtáktól függôen. És ha már itt tartunk, el kell mondanunk, hogy a szaporítóanyag elôállítása költségeket igényel: laboratóriumi felszerelések, takarmány elôállítása, a gépek mûködtetése, karbantartása, a szaporítóanyag konzerválása. A Semtest-BVN vezetôtanácsa eldöntötte, hogy újabb 800 konténert vásárol, amiben a megtermékenyítô-anyag szállítható -126 C fokon. Egy ilyen konténer ára 500 euró, elképzelhetô mekkora beruházást igényel csak a szállítás és a területen való tárolás. Meggyôzôdésem, hogy a beruházás hasznot hajt, hiszen a világ szinte minden országában jövôt látnak a mesterséges megtermékenyítés elôtt.

- A beondózást nem az önök szakemberei végzik. Ez némi kockázattal járhat...

- Így van, tudom mire céloz. A beondozó szakemberek ma már privatizáltak, nem tartoznak sem a Semtesthez, sem a megyei Mesterséges Megtermékenyítô és Tenyészállat-kiválasztó Hivatalhoz. Kijelentem: magukra maradtak. Végzik munkájukat, csakhogy a Semtest-BVN véleménye szerint ezeket az embereket idôként tovább kell képezni. Ezt tesszük a Világbank által támogatott program keretében. A 17 megyében hároméves idôszak alatt 600 beondozó számára szervezünk továbbképzô tanfolyamokat. A továbbképzés már elindult Hargita, Kovászna, Fehér, Szilágy és Maros megyékben. Ezenkívül tapasztalatcseréket szervezünk az állattartók számára is. Példaként említem, hogy megyénkbôl, támogatásunkkal, többen meglátogatták Kolozsváron a nemrég szervezett Agraria kiállítást. Rövidesen 7 megye 16 szakemberével ellátogatunk Neustadtba, ahol tapasztalatcserén veszünk részt és meglátogatunk ottani állattenyésztô-farmokat. Tisztában vagyunk a német partnereink által is fenntartott elvvel: ahhoz, hogy megmaradjunk a piacon, folyamatosan tanulnunk kell.

- A piacot említette. Egyáltalán vannak-e esélyeik betörni Európa piacaira?

- A protokollteremben jelenleg ukrajnai küldöttség tartózkodik. Élô állatot, bikát és szaporítóanyagot szeretnének vásárolni nagy mennyiségben. Tudni kell azt is, hogy Németország 10000 dózis megtermékenyítô-anyagot rendelt. A román tarka és siementhal fajták szaporítóanyagai keresettek a piacon. A húsmarhák is, ezért látom biztatónak a jövôt. A tejtermelés szempontjából Románia a következô években fôleg a belpiacra fog termelni. Idehaza sajnos még nem alkalmazott széles körûen a gépi fejés. Kézzel fejnek, nem alkalmazzák a korszerû higiéniai módszereket, nem az EU-s normák szerint történik a tej tárolása, szállítása. Emiatt a Romániában termelt tej nem kerül kivitelre. Pedig hát megvan a megfelelô zsírfok, a kromoszóma-vizsgálatok is jók, a takarmány inkább természetes, nem telített mesterséges tápanyagokkal, de mindhiába. A termelés során tapasztalt higiéniai hiányosságok miatt az itthon termelt tej nem exportálható. Sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tejtermelôk mûszakilag felfejlôdjenek az európai normákhoz. Ismétlem: az idehaza honos román tarka és siementhal fajta húsállatok tenyésztôinek sokkal nagyobbak az esélyei kijutni külföldi piacokra. Az élô és vágott állatok iránt nagy az igény.

- A jövôt tekintve ön optimista?

- Meggyôzôdésbôl, mert hiszem azt, hogy a mezôgazdasági tevékenységet szabályozó törvények Romániában is sokkal szigorúbbak lesznek. Elérjük mi is azt, hogy szüleink farmját csak úgy örökölhetjük majd, ha értünk a szakmához, legyen az növénytermesztés vagy állattenyésztés. A mezôgazdaságra vonatkozó jelenlegi európai szemlélet így hangzik: a földterület, az állatfarm, a gépállomány magántulajdon, de ugyanakkor nemzeti résztulajdon is. A nyugati államok e szemlélet alapján jelentôs mértékben támogatják a farmereket, elvégre a mezôgazdasági dolgozók termelik meg a nemzet eledelét. Hiszem, hogy ha mi nem is, de a következô nemzedékek elérnek e szemlélet alkalmazásához.

Végül is sikerült bejutnunk a laboratóriumba és onnan megtekinteni a megtermékenyítôanyag- begyûjtô csarnokot. A zárt ajtó mögötti elôszobában fehér köpenyt vettünk fel, onnan a mosdóba léptünk, ahol mindenki kezet mosott, ezután látogathattuk meg a helyiségeket. A zárt udvarra nem léphettünk be, ahhoz teljesen át kellett volna öltöznünk. Higiénikusan zárolt a Semtest-BVN egész területe.

Dana Borsant kifejezetten jó zongoristának tartom, sokszor volt alkalmam hallgatni játékát, izgalmas, szépségekben bôvelkedô kifejezésmódjának zenei meggyôzô ereje mindannyiszor magával ragadott. Mozart két, A-dúrban írott zongoraversenyének (KV. 414, 488) napfényragyogását hozta el hozzánk a minap, pergô billentéssel, könnyed bravúrral kínálva revelatív élményt - és bejött. Sajnos, negatív elôjellel. A 414-es harmadik tételében elszakadt a film, s csak az igen fiatalon debütáló karmester, Vass András lélekjelenlétén múlott, hogy a mûvet úgy ahogy be tudták fejezni. Az ezek után következô másik A-dúrt már inkább a sportversenyek izgalma jellemezte, a végtagok memóriájában bízva, gyorsan befutni a célba, összemosott, salakos játékkal mentve a menthetôt. Hát ember és muzsikus legyen a talpán az a karmester, aki ezek után a "nagy" g-moll szimfónia csodájába bújva el tudja feledni és el tudja feledtetni a történteket. S ez a karmester ráadásul alig három esztendeje érettségizett Marosvásárhelyen és az azóta eltelt tanulmányi idôszak a Liszt Ferenc zeneakadémián az egyetlen tudáshozama. Vagy mégsem?! A drámaiság kiemelt vonalvezetése sûrítette az eseményláncolat pergését, a vívódó küzdelemben így elsikkadt néhányszor a hangsúlyok jelentôsége, az Andantéban is a drámaiság nyert fô szerepet, a menüett trió része tempóváltással próbált könnyedséget sugallni és az Allegro assai lüktetése kergette végig a témát kánonok, imitációk, hangnemek során, a melléktéma derûje távoli fény a személyes megnyilatkozás vigasztalan mélysége fölött.

A kivitelezés nem mindig sikeres, de ennek a fiatalembernek van felfogása, elképzelése, mely több-kevesebb sikerrel próbált érvényt szerezni magának. Vass András pályafutásának fontos állomása Marosvásárhely. Marosvásárhely zenei életének történetében Vass András figyelemkeltô, sikeres indulása szakmailag is esemény.

"Mit hozott nekem a nyilas rendszer? Pár nap múlva kopogtak az ajtón egy este, és megjelenik két bürgeli csizmás pasas, kezdenek engem igazoltatni. Látták, hogy Észak-Erdélybôl jöttem, gondolom, irigykedtek rám, mert az egyik fônök kinézésû nagy hangon kezdte: Maga, fiatalember, egészséges, mint a makk, itt henyél a Katóka-villában és szórakozik, amikor az ország haldoklik. Ezek után leült az asztalhoz, elôvett valamilyen hivatalos papírt, kitöltötte a nyomtatványt, átadta nekem, és így folytatta: - Két napon belül jelentkezni fog Szombathelyen, figyelmeztetem, ha ez idô alatt nem jelentkezik a sorozási bizottságnál, hadbírósággal fog szembenézni, mert ez hadiparancs."

Ma 17 órai kezdettel mutatják be a szerzô jelenlétében Bodoni Gyula Epizódok egy szilágysági magyar diák veszélyes második világháborús kalandjaiból címû emlékezését, amely a szerzô kiadásában jelent meg, az Impress Kiadó gondozásában. A bemutató színhelye a volt November 7 negyedbeli Magányosok Klubja (TCM-étterem).

Közel 70 fogyatékos személy és hozzátartozója jelentkezett szombaton az Alpha Transilvana Alapítványnál, érdeklôdve az alapítvány által felajánlott képzési lehetôségekrôl. Mint már beszámoltunk róla, az alapítvány szellemi és/vagy testi fogyatékos személyeknek biztosít képzési lehetôséget a székházában levô helyiségekben.

- A mûhelyeket jelenleg szereljük fel. Az érintettek megtanulhatják és gyakorolhatják a csomagolást, varrást és szövegszerkesztést. Tervezzük egy famegmunkálásra alkalmas helyiség berendezését is - számol be Tóth Éva programvezetô. - A tájékoztató rendezvényünkre nagyon sokan eljöttek, mind az érintett fiatalok, mind szüleik, hozzátartozóik. 35 fiatal jelentkezett, hogy részt venne a képzéseken, dolgozna a mûhelyekben. Visszajelzések alapján a napokban újabb jelentkezôkre számíthatunk. Következô lépésként elkészítjük a szociális ankétokat. Az érintetteket felkeressük otthonaikban, felmérjük, ki mit szeretne és mit tud végezni, s majd ezen ismeretek alapján döntünk arról, hogy ki milyen feladatot végezzen. Tervek szerint június végén kezdenénk meg a foglalkozásokat - összegzett Tóth Éva.

Az Alpha Transilvana Alapítvány székháza a Tudor negyedbeli Vrancea sétány 1. szám alatt van (a 3-as számú általános iskola mögött), telefonszám: 257-057.

Tegnap délben különös szerelvényre figyelhettünk fel Marosvásárárhely fôterén. Egy kerékpárhoz csatolt lakósátorral elôbb a polgármesteri hivatal, majd a Grand Szálloda elôtt állomásozott Mykolay Vaknyuk 32 éves ukrán világjáró, akinek néhány évvel ezelött az az ötlete támadt, hogy a "World tour for peace" (Világturné a békéért) feliratú sátrával biciklin bejárja a világot.

A kerékpározó 1995 májusában indult el az ukrajnai Csernovicból Oroszországon, Szírián keresztül eljutott Kínáig, majd onnan visszafelé ért el Romániába is, ahol egyébként más alkalommal is többször járt. Anglia és Portugália kivételével bejárta Európát is. Az útvonalát vázoló feliratról olvasom: összesen 26 ország, mintegy 73.000 km. Az ukrán világjáró mielôtt kerékpárra ült volna, két évig az orosz hadsereg azerbajdzsáni bázisán edzett. Mykolay Vaknyuk teológia és földrajz szakos tanár. Peregrinus, nem hittérítô - mondja. Ô csak a világbéke üzenetét szeretné eljuttatni mindenhova ilyen egyszerû eszközökkel. Nagyrészt kolostorokat keres fel, ahol szállást, ellátást is kap.

Az emberek szeretete, barátsága kíséri útján. Marosvásárhelyre Kolozsvár-Torda irányából érkezett, az utóbbi városban a Ferenc-rendi szerzetesek adtak szállást, a megyeszékhelyrôl pedig a Maros völgye felé bringázik haza Csernovicig. De a kalandnak még nincs vége. Számításai szerint 2013-ig utazik. Jövôben Kanadát szeretné bejárni. ÉLményeit könyvbe foglalja majd az ukrán világjáró.

Jegyzet

Csodálkoztam, amikor egyik marosvásárhelyi alapítvány által beindított foglalkoztatási központban nem volt elég jelentkezô. A családokban élô szellemi és/vagy testi fogyatékos gyerekek nappali gondozását díjmentesen vállaló alapítvány felhívására a meghirdetett helyek számánál jóval kevesebben jelentkeztek. Holott sok szülônek nagy segítséget jelenthet, ha délelôttönként sérült gyerekével szakképzett személyek foglalkoznak. S amíg a gyerek megfelelô körülmények között biztonságban van, addig a szülô részidôs munkát vállalhat, végezheti otthoni teendôit. Minden jel, felmérés, adat arra mutatott, hogy nagy szükség van egy hasonló nappali központra. A több éve tevékenykedô, számos programja által bizonyító alapítvány kezdeményezése mégsem talált megfelelô visszhangra.

Felháborodtam, amikor a fogyatékos személyeknek felkínált képzési lehetôség hallatán, a szintén sérültek támogatását felvállaló egyesület képviselôje vállvonogatással válaszolt. Az emberek nem bíznak már az alapítványokban, a biztosnak induló, jó lehetôséggel kecsegtetô kezdeményezésekben - vélekedett, hozzátéve, hogy tudtak a képzési lehetôségrôl, de saját tagjaiknak nem szóltak, mert...

Mert nem gondolták, hogy komoly dologra képes egy másik egyesület, szervezet. Mert nem akarták, hogy saját tagjaik képzettségét egy rivális szervezet tökéletesítse. Mert hiányzik az együttmûködés, a kölcsönös tájékoztatás a hasonló sorsú személyek gondjait felvállaló szervezetek, egyesületek, alapítványok között. Mert a polgármesteri hivatal és a megyei tanács civil szervezetekkel foglalkozó illetékesei sem vállalják fel, végzik a közvetítô szerepet.

Elszomorodtam, hiszen azok maradtak/maradnak el a hasonló kezdeményezésektôl, rendezvényektôl, akiken segíteni lennének hivatottak. Mert egyéni érdekek, bizalmatlanság miatt az amúgy is hátrányos helyzetben élô személyek még inkább a társadalom szélére kerülnek. Szomorú, hogy az együttmûködés, a közös nevezô, közös terv hiánya miatt lesz kevésbé sikeres egy- egy életképes megvalósítás.

(Szállodát a kofáknak!?)

A polgármesteri hivatalnak, közúti rendôrségnek, autósnak és gyalogosnak, a környékbeli lakosságnak folyamatos bosszúságot okozott a terjeszkedô városi piac. A hivatal állandóan felszólította az árusokat, ne rakodjanak ki a környezô utcákba, ne terheljék a közúti forgalmat, ám a figyelmeztetés pusztába kiáltott szó maradt. Mivel hatáskörébe tartozik, az alpolgármesternek ez ügyben haladéktalanul lépnie kellett. Ott jártunk, a csütörtöki nagypiacon találtunk Nagy Andrásra. Az alpolgármester elmondta lapunknak: a piac rendszabályozása a polgármesteri hivatal régi szándéka, ám különféle okok miatt valahogy mindig haladékot nyert. Az alpolgármester egyébként hajnali fél ötkor kezdte a napot. Egy szakasz rendôrrel, egy szakasz polgárôrrel, a körzeti rendôrökkel és a közlekedésrendészettel mentek ki a központi piacra. A tennivalóról közösen határoztak. Nyilván nem kímélték egymást a felek, mint lenni szokott, volt vitáról vita. Mint utaltunk már arra, a polgármesteri hivatal a piaci népséggel januártól errefele szórólapon ismertette a piacok mûködésére vonatkozó szabályzatot, ám látva, hogy ez sem elégséges, összehívták a helyi kereskedôket, sorsolás alapján döntötték el, kinek hol a helye. A piacolók beadványt intéztek a polgármesteri hivatalhoz, kérvén a helyhatóságot, hogy a szabály alkalmazását csak a húsvéti ünnepek után léptesse életbe. A hivatal úgy tett. Elôzetesen a polgármesteri hivatalban mindenféle kereskedôt, mindenféle kofát "berajzoltak a kockába", a határozatnak most gyakorlatilag is érvényt kellett szerezni. Kérdésünkre, amennyiben a piacosok újra teret hódítanak, az a válasz: a polgármesteri hivatalnak és a rendôrségnek megvannak a jogi eszközei, szigorúan alkalmazni fogják. Szóba hoztuk, hogy talán egy külvárosi telek, tágasabb terület jobban megtenné, csakhogy a polgármesteri hivatal a földtörvény alkalmazásával minden közterületbôl "kisemmizte" magát, piacnak megfelelô közterülettel nem rendelkezik. Ami a piac mûködését illeti, a megyei tanács illetékesei is támasztottak kifogást, éspedig azt, hogy nincs szálloda a piac környékén. Nagy András mutatta üres tenyerét, amibôl áttételesen azt kellett értenünk, hogy egyhamar szálloda a kofáknak, a Moldovából érkezô kereskedôknek nem is lesz. Nincs rá anyagi fedezet.

Bosszantó, mondta az alpolgármester, hogy a városban a forgalmi szabályokat általában a tehetôsebb emberek nem tartják be, akikre mellesleg az is jellemzô, hogy egy utcahossznyi távolságot sem tennének meg gyalog.

Ha arról faggatnánk a régeni magyarságot: elégedett-e a városi tanács RMDSZ- frakciójának munkájával, mit gondol, túlnyomó részben mi lenne a válasz? - kérdeztük Erôss Csaba fômérnököt, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetôjét.

- Ha valahol választókkal találkozunk, mindig el kell mondanunk, hogy van nekünk egy alpolgármesterünk, de nincs magyar polgármesterünk. Tanácsi frakciónk is, amely kisebbségben van, képtelen mindent megoldani. A problémák jó része a pénzalapokra vezethetô vissza. A tanács elfogad egy költségvetést, de alapok kiutalására csak a polgármesternek van joga. A tanács hozhat gyémántértékû határozatokat is, ám ha nincs rá keret, pénzalap, marad az illúzió. Határozatokkal ki is lehet tapétázni a polgármesteri hivatalt, ha a polgármester nem tudja azt végrehajtani. Mi harcolunk, hogy külföldi pénzalapokat hozzunk be. Idevonatkozóan említhetem a szeméttároló kivitelezését, amire a tanács jóváhagyásával protokollumot kötött a polgármesteri hivatal, reméljük, hogy a kivitelezés mihamarabb megkezdôdik.

- A kormánypárt és az RMDSZ között kötött megyei szintû egyezménybôl mit élveznek a régeni magyarok?

- Hogy az egyezménybe mi került be sajátosan régeni, mi azt nem tudjuk, javaslatainkat mindenesetre elküldtük. Nem nagy horderejû dolgok, elsôsorban a mûvelôdési ház vezetôségébe szerettünk volna egy magyar anyanyelvû személyt juttatni. Van ugyan ott valaki, aki kultúrával foglalkozik, de nem vezetô beosztásban. Visszafogottabban ugyan, de javasoltunk egy önálló magyar középiskolát, ám pedagógusaink nincsenek egyöntetû állásponton. Nem vitás, szinte minden régeni iskolában van magyar tagozat, csakhogy valamennyi leépülô, meglehetôsen vérszegény. Példának okáért az 1-es iskolában felszámolódófélben van a magyar tagozat. Véleményem szerint nem életképesek a nyolc- tíz gyerekkel induló tagozatok, csakhogy egy megyei szintû egyezményben ezt nem lehet megoldani, legfelsôbb szinten lehetne csak érvényesíteni. Véleményem szerint egy átfogó oktatási stratégiát kell kidolgozni. Úgy vélem, hogy a magyar nyelv ismeretét elsôsorban a kórházakban kellene kötelezôvé tenni, sok az idôs beteg, aki nem tud orvosával megfelelôképpen kommunikálni.

- A szakembert kérdezem: hogy állunk Szászrégen és környékének távközlô- hálózatával? Volt elég panasz…

- Errôl régebben még kérdezett, de elmondhatom, hogy azóta Abafája teljesen "telefonizálva" van, a kérdés Radnótfáján is nagyrészt megoldódott, hálózatban vannak, több száz kérésre telefont szereltünk. Régen vonzáskörében Marosvécsen digitális központ van, Magyarón is meg lesz százszázalékban oldva a telefonigénylés, majd következik Holtmaros.

Négyéves a Szászrégen és vidéke címen megjelenô havilap. A lapban folyamatosan közlô, azt kitartással szerkesztô Darvas Ignác nyugalmazott tanár mesélt az indulásról, a szerkesztôk szándékáról:

- A lapkiadásnak Szászrégenben hagyománya van, már a XIX. század végétôl 3-4 magyar újság jelent meg. A második világháború után minden efféle próbálkozásnak útját állta a hatalom. A rendszerváltás után úgy gondoltuk, márpedig magyar lapot kell adnunk a régeni magyarok kezébe. Noha szándékunk késôre érett be, 1999 tavaszán sikerült kihozni az elsô lapszámot. Mit akartunk vele? Azt, hogy a régeni magyar mûvelôdési életen egy kicsit lendítsünk, legalább azt, ami van, tudassuk a világgal, a megyével, a várossal. Tehát egy olyan újságot szándékoztunk amatôr módon kihozni, törekedve persze a profizmusra, amellyel vidékünk keresztény- és magyarságtudatát tudjuk ébresztgetni. Semmiféle politikai vitának, polémiának helyet nem adunk, arra való, hogy mûveljen, olvassanak az emberek Régenrôl és környékérôl, aztán, hogy néha elkalandoztunk, hát istenem… Tény, tapasztalhatja az olvasó, hogy lapunkban 95 százalékban városunkról és környékérôl írunk. Cikkekkel, írásokkal jelentkeznek fiatalok, közlünk írásokat diákoktól is, van "jól gyalogló" munkatársunk, Fábián Gy. András, járja a várost, gyûjti az anyagot, ír interjút, riportot. A lapot egyébként Csernátoni József nyugalmazott újságíró fôszerkeszti. Munkatársaink, véleményem szerint, elfogadható szinten írnak, egyre több biztató levelet, visszajelz&e