|
LIV. évfolyam 106. (15069) sz. |
2002. május 11., szombat |
A képviselôház megszavazta a 102. törvényt
Tegnapelôtt került végsô szavazásra a parlament alsóházában a mezôgazdasági és erdôterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú sürgôsségi kormányrendelet, amely tartalmazza az RMDSZ által kezdeményezett javaslatokat. Egyebek között azt, hogy az 1945- 1959 között erôszakkal elvett, majd a téeszekbe bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza, illetve, hogy az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdôterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdôterületeihez Ugyanakkor törölték azt a megszorító rendelkezést, mely szerint a közbirtokossági tagok nem végrendelkezhetnek, nem adományozhatnak, és nem adhatják el résztulajdonukat.
A szabályzó részleteirôl dr. Kelemen Atillával, a képviselôház mezôgazdasági bizottságának alelnökével beszélgettünk. Az interjút keddi lapszámunkban olvashatják.
A Világban meghatározatlan idôre elhalasztotta egy Romániának szóló 300 millió dolláros kölcsön folyósítását az "országgal kapcsolatos fejlemények miatt".
A Világbank igazgatótanácsának szerdán kellett volna döntenie a hitel megadásáról - közölte a Reuters.
Mihai Tanasescu pénzügyminiszter szûkszavúan csak annyit mondott, hogy nézetkülönbség van a munkahelyek leépítésének a kérdésében.
A Világbank egyik illetékese úgy nyilatkozott, hogy becsléseik szerint az utóbbi hónapokban Romániában 1100 állást számoltak fel, míg a román illetékesek azt állítják, hogy vállalásuknak megfelelôen 4200 állást szüntettek meg.
A kormány folytatja az elkezdett gazdasági reformot, de figyelembe veszi annak társadalmi hatásait, jelentette ki csütörtökön Adrian Nastase miniszterelnök a Világbank döntésével kapcsolatban, amely a PSAL II program megbeszélésének elhalasztására vonatkozott.
"Egy olyan viszonylag szegény országban, mint Románia, nem alkalmazhatunk annyira túlzó módszereket, mint amilyeneket sugallnak nekünk", tette hozzá Nastase, megjegyezve, nincs birtokában olyan információknak, melyek érthetôvé tennék a Világbank döntését.
Nastase rámutatott, a Petrom Kôolajipari Nemzeti Társaság alkalmazottai közül 4.000-et elbocsátottak, s a társaság a privatizálás folyamatában van. Az új tulajdonos eldöntheti majd, kit alkalmaz, figyelembe véve a jelenlegi személyzetet is.
"A kellô politikai bölcsességgel kell szemügyre vennünk a dolgokat, mielôtt egy kivételes társadalmi hatású döntést hoznánk", mondta még a kormányfô.
Tegnap kora délután látogatott a prefektúrára Hidekata Mitsuhashi, japán bukaresti nagykövete. A zárt ajtók mögötti megbeszélésen Ovidiu natea prefektussal tárgyalt. A prefektus újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy folytatni kívánja a '90-es évek elején megkezdett kapcsolatokat. akkoriban, amikor ô még a mezôgazdasági minisztérium államtitkára volt, több projektet is elindított, amelyekbôl aztán semmi sem valósult meg. Ezek között volt egy 25 ezer hektáros, japán technológia szerinti rizstermelési program, öntözôberendezések, illetve két növényvédô szereket gyártó vállalat modernizálása és egyebek. Mint mondta, ezeket a korábbi terveket szeretné immár Maros megye vonatkozásában felújítani.
Hidekata Mitsuhashi nagykövet a találkozó után, a Petru Maior mûszaki egyetemen tartott elôadást, A szamuráj szelleme címmel.
Már írtunk arról, hogy mióta Adrian Nastase vette át az ország kormányának kerekét, heti rendszerességgel "találkozik" vidéki helytartóival. Ezeket a találkozókat régebb telekonferenciáknak nevezték, pár hónapja azonban - hála a technika fejlôdésének - videokonferenciává alakultak, ami azt jelenti, hogy aki óhajtja, "élôben" hallgathatja/nézheti végig a kormányfôi expozékat. Ezekben olyan dolgok hangzanak el, amelyeket a miniszterelnök fontosnak vél a közvélemény tudomására hozni.
A kormányfô elôadását követôen a közigazgatási miniszter veszi át a stafétát, és veszi sorra a megyéket. Egyetlenegy sem marad ki a sokszor órákig is elhúzódó, problémafelvetô, vagy akár számonkérô, fejmosó párbeszédbôl. Arról is szóltunk már, hogy ezeken a videokonferenciákon a miniszter kezdetben, bízva a prefektusok, megyei tanácselnökök jóhiszemûségében, ôszinteségében, azt kérte, hogy a fontosabb, nehezebb problémákat vessék fel. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a negyvenkét megye közül legalább harmincvalahány azt mondta, hogy "nu avem probleme deosebite". Csakhogy, utólag kiderült, nem minden esetben volt ez igaz. S ez a szemfüles miniszter figyelmét sem kerülte el. Nemegyszer lehettünk tanúi, hogy egy-egy handabandázó prefektust helyben leleplezett, sorolva a problémákat, s esetenként a megoldást is szuggerálta.
Késôbb, talán az ilyen kényelmetlen eseteket megelôzendô, amolyan "házi feladatot" adott a prefektusoknak, megyei tanácsok elnökeinek, s azokra kért pontos, tényszerû, számszerû választ a következô héten. Egy ideig menni látszott a dolog. Volt is "téma", kezdve a téli idôszakra való elôkészületekkel, el egészen a népszámlálásig, vagy a birtoklevelek kiosztásáig. Ám késôbb kiderült, hogy bizony itt is akadtak "hamiskártyás" megyei vezetôk (például Arad vagy Hunyad megyében), akik szebbnek/jobbnak akartak látszani, mint voltak valójában, s bizony csaltak a jelentések elkészítésénél. Ami persze kiderült, s a közigazgatási miniszter szégyenszemre, egy egész ország elôtt kipellengérezte ôket.
Mostanában a miniszter, talán mert megunta, hogy mindent a szájukba rágjon, de talán idôspórlás végett is, ismét a prefektusokra bízza, döntsék el, milyen problémáik vannak. A "névsorolvasást" nem hagyta el ugyan, de felkérte, valóban lényeges és konkrét gondokra koncentráljanak. Ennek ismét az lett a következménye, hogy visszatérô motívumként újra és újra azt halljuk a legtöbb megyébôl, hogy "nu avem probleme deosebite". Ezeket hallgatva, felsóhajtottunk: - Boldog ország! Hiszen itt nem gond a munkanélküliség, a csillagos égig érô árak, a szinte járhatatlan utak, az utcagyerekek, az árvíz vagy a szárazság... Vagy talán a megyei vezetôk viselnek rózsaszínû szemüveget, s abban úgy látszik, hogy "semmi gond"?
Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége Önkormányzati és Gazdasági Fôosztályainak közös szervezésében 2002 május 10-13. között, Szovátán, "Önkormányzatok felkészítése az európai integrációra" néven, oktatási program indul az Európai Uniós pályázatok összeállításáról és régiófejlesztésrôl.
A képzés célja az önkormányzati képviselôk vezetôi készségeinek, gyakorlati ismereteinek kialakítása, illetve bôvítése; készségek elsajátítása; az önkormányzati autonómia, regio-nalizmus által megkövetelt erôforrás-teremtés, menedzseléshez szükséges ismeretek elsajátítása, valamint az önkormányzati képviselôk európai csatlakozásra való felkészítése.
A kétmodulos program helyszíne a szovátai Teleki Oktatási Központ.
Az elsô, projektmenedzsment modul elôadói: Kerekes Gábor, RMDSZ ügyvezeto alelnök, Horváth Réka, Önkormányzatokért Felelôs Fôosztály, Veress Emôd, Önkormányzatokért Felelôs Fôosztály (Az önkormányzati gazdaságfejlesztés jogi alapjai), Lipi Gábor, Szinergia Projektmenedzsment Kft. Budapest (Projektmenedzsment I), Horváth Réka, Kádár Magor, PONT pályázati tanácsadó (Projektmenedzsment II)
A kormány a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési összegeket évrôl évre biztosította, és a támogatás idei elôirányzata több mint tízmilliárd forint - jelentette ki csütörtökön az MTI-nek a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke.
Szabó Tibor jelezte: 1999-ben az állami költségvetés összesen 2,916 milliárd forintot, 2000-ben 4,566 milliárd forintot, 2001-ben 10,488 milliárd forintot folyósított a határon túli magyarság támogatására.
- A támogatás alapvetôen a különbözô közalapítványok és alapítványok - Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítô Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány - közremûködésével történt és történik folyamatosan - közölte az elnök.
Szabó Tibor emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett hivatal koordinálásával külön célkereteket különítettek el a délvidéki magyarság talpra állásának támogatására, a kárpátaljai árvízkárosultak segélyezésére, a horvátországi magyar létesítmények újjáépítésének támogatására, valamint a határon túli magyar nyelvû felsôoktatás megszervezésére.
Az elnök utalt arra, hogy a különbözô szaktárcák és a Magyar Tudományos Akadémia közvetlenül is támogatják pénzzel a határon túli magyarok oktatását és kulturális életét, s hasonlóképpen juttatnak összegeket a tudományos kutatás segítésére.
Szabó Tibor szólt arról, hogy a közalapítványok és alapítványok esetében a támogatások odaítélése nyilvánosan meghirdetett pályázati rendszer keretében történik a kuratóriumok döntései alapján.
- A támogatások felhasználásáról a kedvezményezettek tételes elszámolást kötelesek benyújtani a velük kötött támogatási szerzôdések alapján - tette hozzá az elnök.
Szabó Tibor hozzátette: a közalapítványok tevékenységükrôl éves közhasznúsági jelentést készítenek az alapító számára, amely értelemszerûen kiterjed annak számszaki vonatkozásaira is. Tevékenységüket az Állami Számvevôszék rendszeresen ellenôrzi.
A hivatal elnöke utalt arra, hogy a támogatások döntéshozatalába bevonják a határon túli magyar szakmai és érdekvédelmi szervezeteket is.
- Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mellett immár kilencedik éve mûködik az az alkuratóriumi rendszer, amelynek keretében az érintett szomszédos országokban mûködô magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselôibôl álló testületek tesznek javaslatokat a keretösszegek elosztására.
Szabó Tibor kijelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását és fejlesztését szolgáló támogatások esetében a romániai magyar egyházak alapítványt hoztak létre, és minden esetben az alapítvány kuratóriuma dönt a fejlesztési projektekrôl, a finanszírozás pedig a döntésnek megfelelôen történik.
Felértékelôdik a lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar régiókat összefûzô Kárpátok Eurorégió szerepe azt követôen, hogy a visegrádi országok csatlakoznak az Európai Unióhoz - hangsúlyozta Nyerki József, a Külügyminisztérium Regionális Együttmûködési Fôosztályának helyettes vezetôje a Kárpátok Eurorégió pénteki, egri, 31. tanácsülésén.
Megítélése szerint új lehetôségeket teremt az együttmûködésre az a tény, hogy az Európai Unió külsô határa a régión belül húzódik majd.
A szakember elmondta, hogy a magyar külpolitika kiemelt területként kezeli és támogatja a határon átnyúló együttmûködést.
- Annál is inkább - folytatta -, mert az Európai Unió egyik alapja a regionalitás, amely hasonló struktúrák kialakítására ösztönzi a csatlakozásra pályázó országokat is.
Hangsúlyozta, hogy az Eurorégió az európai stabilitás fontos intézménye, kereteket biztosít a határ menti regionális együttmûködés számára, és hozzájárul a demokratikus értékek, a piacgazdaság erôsítéséhez.
Rámutatott: Magyarország érdeke, hogy európai uniós tagként is minél inkább elôsegítse a Kárpátok Eurorégió mûködését.
- A visegrádi országok uniós tagfelvételét követôen a Kárpátok Eurorégió rendelkezésére állnak az Európai Unió azon forrásai, amelyek a tagországok, illetve a tagsággal nem rendelkezô államok régióinak együttmûködését szolgálják - mondta a tanácskozáson az MTI-nek László Brigitta a szervezet ügyvezetô igazgatója.
A ma már 26 régió, megye, nagyváros és településszövetség bevonásával mûködô eurorégió 1993-ban alakult a térség közös problémáinak közös kezelése érdekében.
Izrael válaszcsapásra készül megtorlásul a keddi merényletért, de egy katonai offenzíva egy olyan sûrûn lakott területen, mint a Gázai övezet, igen kockázatosnak ígérkezik.
Elemzôk szerint egy nagyszabású hadmûvelet a térség ellen, ahol igen erôs a Hamász radikális iszlám fegyveres szervezet, heves harcokhoz és mindkét oldalon komoly veszteségekhez vezethet.
A rison-lecijóni véres merénylet után, amelyet a Hamász vállalt, az amerikai látogatását lerövidítô Ariel Saron izraeli kormányfô zöld utat adott a visszavágásra. Efráim Szneh szállítási miniszter szerint a kormánytagok egyetértettek abban, hogy csapást kell mérni a Gázai övezet "terrorista infrastruktúráira". Egyelôre nem tudni, milyen nagyságrendû lesz a tervezett akció, de a hadsereg mozgósította a tartalékosokat, annak ellenére, hogy a politikai kommentátorok szüntelenül a Gázai övezet elleni nagyobb intervenció veszélyeit hangsúlyozzák.
"A Gázai övezetet sikeresen elszigetelték Izraeltôl, és meglepne, ha az izraeli vezetôk azt gondolnák, hogy szükséges megszállni" - jelentette ki az AFP-nek Mark Heller, a Jaffee stratégiai tanulmányok intézetének munkatársa. "Erôszakkal kell behatolniuk és ott is kell majd maradniuk, hacsak nem arra törekszenek, hogy kézre kerítsék a rison lecijóni merénylet szervezôjét".
A Gázai övezet túlzsúfolt menekülttáborai jelentik a radikális szervezetek éltetô bázisát, és a Hamász, mint ilyen, erôs támogatottságot élvez. Éppen ezért minden harc véres káoszhoz vezetne.
"Igen súlyosnak" nevezte az izraeli kormány döntését Szaeb Erakat palesztin fôtárgyaló, és figyelmeztetett: egy ilyen katonai akció óriási veszteségeket jelentene a civil lakosság körében. "A végeredmény vérfürdô lenne. A hadmûvelet csak olaj lenne a tûzre, nem hozna békét és biztonságot. Nem lenne jó másra, minthogy megtorpedózza az izraeliek és palesztinok reményeinek felélesztésére tett kísérleteket" - mondta Erakat a francia hírügynökségnek.
Áprilisban 11,1 százalékra csökkent a márciusban 13 százalékon levô munkanélküliségi arány, fôként az építôipari, mezôgazdasági és idegenforgalmi idénymunkák megkezdésének tulajdoníthatóan, jelentette be pénteken Adrian Nastase kormányfô. Márciusban a legmagasabb munkanélküliségi mutatókat Ialomita (23,1%), Vaslui (21,4%), Buzau (20,4%), Tulcea (19,9%) és Neamt (18,7%) megyékben regisztrálták. A munkanéküliség aránya a legalacsonyabb Bihar (6,4%) és Szatmár (6%) megyében, valamint a fôvárosban (4,6%) volt.
Újjászervezték a Pénzmosás Elleni Hivatalt
A Pénzmosás Elleni Hivatalnak legtöbb 84, gazdasági elemzôkbôl, közhivatalnokokból és szerzôdtetett személyzetbôl álló alkalmazottja lesz, döntötte el a kormány, amely az intézmény szervezési és mûködési szabályzatát is elfogadta. A Hivatal mûködését két operatív osztályra osztják, azoknak a fizikai, illetve a jogi személyek kivizsgálására, akik a 21/1999-es, A pénzmosást megelôzô és azt büntetô törvény hatálya alá esnek. Ezekhez járul az informatikai, szintézis és operatív nyilvántartás osztály, és a nemzetközi kapcsolatok és együttmûködés osztálya. A Hivatal államtitkári rangban levô elnökének közvetlen alárendeltje a jogi iroda, a belsô kihallgatások osztálya és a gazdasági- adminisztratív osztály. A Nemzeti Pénzmosás Elleni Hivatalt a 21/1999-es törvény 19. cikkelye alapján hozták létre.
Kárpát Industrial szakkiállítás Miskolcon
A korábban népszerû, határokon is átnyúló Miskolci Nemzetközi Szakkiállítások és Vásárok elvesztették népszerûségüket, ezért a megyei kereskedelmi és iparkamara - felhasználva a Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatait - a jövôben minden év október közepén Kárpát Industrial névvel rendez a borsodi megyeszékhelyen a tudomány legújabb eredményeit felvonultató szakkiállítást. Errôl Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke beszélt a miskolci Városház téren tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A péntek estig látható bemutatón, a felállított sátrakban Miskolc Város Napja Alkalmából a megye és a város félszáz kis- és középvállalkozója két napos szabadtéri bemutatón sorakoztatja fel nemzetközi érdeklôdésre is számot tartó ipari és lakossági értékesítésre szánt termékeit. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektor-helyettese a sajtótájékoztatón kifejtette: évtizedek óta gyümölcsözô, szerzôdéseken alapuló kiváló kapcsolatuk van a Kassai Egyetemmel, Kárpátalján Ungvárral, Erdélyben Kolozsvárral és a délvidéki egyetemekkel, fôiskolákkal is - amelyek lelkesedéssel fogadták a felajánlást, miszerint a BOKIK-al közös szervezésben bemutatkozhatnak Miskolcon.
Folytatódott a hajtóvadászat a móri bankrablók ellen
Az ORFK speciális nyomozócsoportot hozott létre a csütörtökön Móron történt bankrablás felderítésére; stabilizálódott a hét áldozatot követelô támadás egyetlen túlélôjének az állapota; gyásznappá nyilvánította rendkívüli ülésén május 13-át a város közgyûlése. Az ORFK speciális nyomozócsoportjának vezetôje Bolcsik Zoltán dandártábornok, az ORFK Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatóságának elsô embere Polt Péter legfôbb ügyész elrendelte, hogy a fokozott ügyészi felügyelettel kapcsolatos egyes teendôket a Legfôbb Ügyészségen tavaly létrehozott Kiemelt Ügyek Osztálya lássa el. Az intézkedést az ügy mielôbbi, gyors és sikeres befejezése érdekében hozták. A határôrség változatlanul fenntartja a csütörtöki móri rablógyilkosság miatt elrendelt szigorított ellenôrzést a határátkelôhelyeken és a határok mentén. Péntek reggelre viszont megszûnt az utakon a fokozott rendôri ellenôrzés. A 15 ezer lakosú kisváros siratja a bankban lemészárolt áldozatokat. A középületekre, intézményekre kitûzték a gyászlobogót, a bank épülete elôtt gyûlnek a kegyelet virágai.
A balkáni missziók létszámcsökkentése
A NATO állandó tanácsa pénteken döntést hozott a két balkáni nemzetközi békefenntartó erô átszervezésérôl és számottevô csökkentésérôl. A félévenként esedékes felülvizsgálat során a szövetség katonai szervei úgy értékelték a helyzetet, hogy a békefenntartó erôk kivezénylése óta Boszniában és Koszovó tartományban jelentôsen javult a helyzet. Ebben döntô szerepet játszottak a NATO vezette erôk. A helyzet ilyen változása fényében a 19 szövetséges ország most úgy döntött, hogy célszerû kisebb létszámú, mozgékonyabb és rugalmasabb csapatokat kialakítani, ami nemcsak anyagi megtakarítással jár majd, hanem a feladatok hatékonyabb ellátását is lehetôvé teszi. A boszniai SFOR létszámát az év végéig a mai 19 ezerrôl 12 ezerre csökkentik, míg a koszovói KFOR létszámát 38 ezerrôl 33 200-ra.
Bill Gates 50 millió dolláros segélye
Bill Gates, a Microsoft óriásvállalat alapítója 50 millió dollárt ajánlott fel a szegény országok hiányos táplálkozástól szenvedô lakosainak megsegítésére a gyermekek helyzetének szentelt rendkívüli ENSZ-közgyûlés alkalmával. A világszervezet gyermekvédelmi alapja, az UNICEF a rendkívüli ülésszakon Világméretû szövetség a táplálkozás javításáért (GAIN) néven új programot indított, amelynek célja a mennyiségi éhezés megszüntetésén túlmenôen a táplálkozás minôségi javítása a szegény országokban. Mint az UNICEF szóvivôje elmondta, az új programnak az a közvetlen célkitûzése, hogy megszervezze a szegény országokban az alapvetô élelmiszerek - rizs, liszt, cukor, étolaj - ásványi anyagokkal és vitaminokkal gazdagítását.
Egy 12 török és 2 iraki állampolgárból álló csoportot fogtak el a csütörtökrôl péntekre virradó éjszaka a kürtösi határátkelônél, miközben törvénytelenül próbálták átlépni a román-magyar határt. Ahhoz, hogy a szökevényeket megállítsák, a határôröknek többször a levegôbe kellett lôniük. A szökevények, akik között nôk és gyermekek is voltak, néhány hónappal ezelôtt törvényesen jöttek Romániába. Bukarestben találkoztak, és fejenként 500 dollárt fizettek a vezetôknek, hogy kivigyék ôket az országból.
Levált egy 500 négyzetkilométeres jéghegy
Az antarktiszi jégtömegbôl a Ross-tengernél levált egy 76 kilométer hosszú, átlagosan 7,4 kilométer széles jéghegy. A megközelítôleg 562 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegy még május elsô hetében vált le a kontinenst borító jégpáncél Ross-jég nevû részérôl - közölte az Amerikai Egyesült Államok sarkköri megfigyeléseket végzô, a Maryland állambeli Suitlandban mûködô tudományos központja. A jéghegy leválására a térségrôl rendszeresen infravörös felvételeket készítô amerikai meteorológiai mûhold képei hívták fel a figyelmet. A jéghegy, bár levált a földrészt borító nagy jégsapkáról, még nem távolodott el attól, mert egyik része megfeneklett a Ross- jég elôtti sekély tengerben - adta hírül az AFP. A mintegy 30 millió köbkilométer jégbôl álló antarktiszi jégsapka jelenti a Föld legnagyobb édesvíz-tartalékát. Ha elolvadna, 45-60 méterrel emelkedne a világtengerek szintje.
A Magyar Köztársaság Romániai Nagykövetsége és a Magyar Befektetés és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), valamint a megyei tanács támogatásával hatodik alkalommal rendezték meg a Magyar Vállalkozók Napját, amelyen a meghívott, romániai üzleti lehetôségeket keresô magyar vállalkozók tapasztalatot szereztek a már itt mûködô cégektôl, megismerhették a román gazdasági környezetet, és konkrét üzleti lehetôségeket kerestek. A találkozón a már meglévô, Romániában mûködô vállalatok közötti kommunikációra, tapasztalatcserére, üzleti együttmûködés megalapozására is lehetôség adódott.
A román-magyar kereskedelmi forgalom 1989 óta folyamatosan nôtt, 2001-ben pedig elérte az 1,12 milliárd USD-t. Az export értéke tavaly 762,5 millió dollár volt, az import pedig 360,8 milió dollár. Míg a magyar export 25%-a mezôgazdasági termékekôl állt és 75%-a ipari termékekbôl, addig romániából 10%-ban mezôgazdasági termékeket és 90%-ban ipari termékeket vittek Magyarországra. A fenti forgalom lebonyolításában jelentôs szerepet játszik az a mintegy 3500-3600, magyar vállalkozók által alapított, kizárólag magyar tôkéjû vagy vegyes tôkéjû vállalkozás, amelyeket eddig bejegyeztek Romániában.
A közvetlen magyar tôkebehozatal 2001 végéig elérte a 179 millió USD-t. Növekszik a román tôke magyarországi jelenléte is, elérve a 6,2 millió dollár értéket (csaknem 2000 román tôkeapporttal bejegyzett magyar cég).
A felsorolt adatok is igazolják, indokolt az egyre szorosabbá váló gazdasági kapcsolatokat tovább fejleszteni, erôsíteni a regionális együttmûködés szélesebb körû építését.
A rendezvény erénye volt, hogy Íjgyártó István, magyarország romániai nagykövete, Árgyélán György, a nagykövetség külgazdasági attaséja, Kismartonosi Endre, az ITDH igazgatója, Borbély László képviselô, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, valamint Virág György, a megyei tanács elnökének elôadásait követôen a legnagyobb romániai magyar befektetôk szólalhattak fel, akik elôadásaikban a gyakorlati nehézségekrôl és azok lehetséges megoldásairól beszéltek. Így megtudhatták az érdeklôdôk, hogy amennyiben romániai befektetés mellett döntenek, számítaniuk kell a nagyfokú bürokráciára és az átláthatóság hiányára. Területvásárláskor, cégalapításkor és a tevékenység elkezdésekor figyelniük kell a tisztázatlan viszonyokra, a jogszabályok ellentmondásosságára, az engedélyeztetés nehézkességére, az engedélyek megítélésekor a felmerülô szubjektivizmusra, a pénzügyi hatóságok bürokratikus ügyintézésére és az adóhivatalok szigorúságára, a számtalan felügyeleti szervre és arra, hogy az elôírások általában szigorúbbak, mint Magyarországon vagy az Európai Unióban.
Az elôadók többsége hangsúlyozta, szükség van a helyi viszonyokban jártas gazdasági és jogi szakemberek segítségére. Arról megoszlottak a vélemények, hogy kell-e magyarországi vezetô vagy elegendô Magyarországon képzett, az ottani mentalitást is elsajátító vezetôket alkalmazni. Mint ahogy volt, aki a zöldmezôs beruházásokat javasolta, mások pedig a már létezô román vállalatok felvásárlását. Nem kétséges azonban, hogy a romániai befektetés mellett döntôk üzleti folyamataikat némileg a helyi viszonyokhoz kell igazítsák. A konferencia egy lehetséges végkövetkeztetését egyik elôadó így fogalmazta meg: Ne ijedjenek meg! Legyenek határozottak!
A résztvevôk az elôadásokat és az ebédszünetet követôen több témában kerekasztal-megbeszéléseken oszthatták meg egymással tapasztalataikat. A többórás, többé- kevésbé kötetlen beszélgetésen alkalom nyílt olyan üzleti kapcsolatok kialakítására, amelyek a találkozó létjogosultságát igazolják majd.
A tegnapi, rendbontás és vita nélküli soros közgyûlésen megbi-zonyosodhattunk, csend van a Manpel "vizein". A jelen levô 150-160 személy nem hangoskodott, nem szólt bele a beszámolókba, mint ahogyan azt korábban a Manpel-közgyûléseken megszokhattuk, igaz, észrevételeik sem igen voltak.
A közgyûlésen az elôre meghirdetett napirend szerint jóváhagyták a 2001-es mérleget, a 2002-es bevételi és kiadási tervet, elfogadták az igazgatótanács, valamint a cenzorok beszámolóit is. A fôbb napirendi pontok után szót kért Carmen Seghete, a bukaresti Romanian Reconstruction Capital képviselôje, amely egyik legjelentôsebb részvényese a Manpelnek. Beszédében hangsúlyozta, az egy évvel korábbi közgyûléshez képest már az nagy elôrelépésnek számít, hogy míg akkor még az volt a fô vitatéma, hogy csôdbe jut-e a gyár vagy sem, most már a nehézségek megoldásairól tárgyalhattak a jelenlevôk. Carmen Seghete reménykedik, hogy az idei év lesz az utolsó a nehéz évek sorozatában, és most már nemcsak az alagút végét látják, hanem bizonyosak abban, hogy el is jutnak oda.
Rendhagyó kiállítás a Várgalériában
Különleges tárlat nyílt csütörtökön délután a marosvásárhelyi Fotóklub Várgalériájában. Tamás András és Egyed Ufo Zoltán fotósok, Radu Florea képzômûvészt az ôszrôl készített fénykép- és festménykiállítását tekinthették meg az érdeklôdôk.
Az ôsz kimeríthetetlen témát kínál a mûvészeknek. Írók, költôk próbálták leírni a természet gyümölcshozó évszakát, de semmi sem tudja olyan pontosan ábrázolni gazdag színvilágát, változatosságát, mint egy fénykép vagy festmény. Ezzel próbálkoztak, ki-ki a maga meglátása szerint és eszközeivel, a Várgaleriában most bemutatkozott kiállítók. A gyakorlott fotós úgy jár a természetben, hogy felfigyel annak minden részletére, a fotómûvész pedig gondolatébresztô képtársításokat hoz létre. A tegnap nyitott tárlat mindkét esetre bôven kínál látnivalót. Egy harmatos pókháló, vagy a partot mosó gyors hegyipatak, a falevelek színárnyalatai, vagy a sárgásbarna, háttérbe simuló sírkô, avaron taposó biciklikerék fotói elôtt érdemes többet is elidôznünk. De az ôsz nem csak a táj színgazdagságát jelenti. A terménybegyûjtésrôl is van mit ellesni fotós szemmel. A "szénacsinálás", a faekével végzett ôszi szántás, a szüretelôk, a hazafelé tartó szekér mind-mind pitoreszk kellékei a sajátos erdélyi tájnak. Tamás András és Egyed Ufo Zoltán különös megvilágításban adják vissza az élet ezen örökmozgó pillanatait.
Radu Florea festményei távolabbi világra visznek el, de színösszetételben, téma- megközelítésben a kiállított alkotások szerencsésen egészítik ki az ennél "konkrétabban" beszélô fényképeket.
Talán ezért is szerencsés ez a kezdeményezés, hogy az azonos témáról készített festményeket fényképek társaságában szemlélhetik a látogatók - hallhattuk Tunaru Nicolae, a megyei mûkedvelô képzômûvészek szövetségének elnöke és Bálint Zsigmond fotómûvész méltatásaiban. Gazdag élményt, reflexiókat kínálnak mind a fényképek, mind a festmények, érdemes tehát ezért is felsétálni a várba. A tárlatnyitót a mûvészeti líceum három diákja rövid "fu-volahangversennyel" tette hangulatosabbá.
Nemrég tájékoztattuk olvasóinat, hogy a prefektúra volt fôtitkára, Pora Zamfira pert nyert a prefektúra ellen.
Az ügy elôzménye, hogy az 1996-os választásokat követôen, demokrata párti színekben, versenyvizsgával ugyan, de a koalíciós algoritmus nyomán nyerte el a tisztséget. 2000-ben kormányváltás történt, az új prefektus, Ioan Toganel pedig menesztette Zamfirát, ugyanakkor meghirdette a megüresedett posztot, amelyet szintén versenyvizsgával Ferenczi Petru nyert el.
Pora Zamfira párhuzamosan két pert is indított a prefektúra ellen: az egyikben Ferenczi kinevezésének legalitását kérdôjelezte meg, a másikban a menesztés törvényességét vonta kétségbe. Az elôbbi perben elutasították a vádat, vagyis Ferenczi Petru kinevezése törvényes, utóbbit a Legfelsôbb Törvényszéken megnyerte, s kijelentette, hogy várja a prefektus írásos kinevezését, amely visszahelyezi úgymond a jogaiba.
Ovidiu Natea prefektus véleménye az ügyrôl az volt, hogy a kinevezés nem a prefektus, hanem a közigazgatási miniszter dolga. Ezenkívül Ferenczi Petru helye nem üresedett meg, hiszen ô törvényes úton, versenyvizsgával elnyert poszton van. Elismerte, hogy nem egészen világosak a volt fôtitkár távozásának körülményei, de kijelentette, nem foglal állást az ügyben mindaddig, amíg nem kap hivatalos értesítést.
350 millió európaival közösen ünnepeljük Európa napját, mondta üdvözlô szavaiban Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke csütörtökön, a Kultúrpalota Tükörtermében tartott megemlékezôn. Az esemény az Európa-napok rendezvénysorozat egyik legszínvonalasabb része volt. A második világháború utáni francia-német kezdeményezésre, és Robert Schumanra emlékezve hangsúlyozta, hogy immár Románia is felsorakozott az integrációra törekvôk közé, s ebben nem kis szerepe volt az általa képviselt, 1989 után az elsô pro európai szellemû szervezetnek.
Ovidiu Pecican egyetemi tanár azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió, amely a kiváltságosok, gazdagok exkluzív klubjának tûnt még nemrég, egy koherens gazdasági, politikai, stratégiai konstrukció lett, amely megnyitotta kapuit Románia elôtt is.
- szólt a kétnyelvûség európai szellemében Fodor Imre alpolgármester, aki románul és magyarul is elmondta, hogy a történelmi elôzményeken kívül az európai felzárkózás nemcsak pozitívumokat jelent, mert nem gondoltak arra, hogy a kis népek hogyan élik meg a globalizációt. Kiemelte a regionális fejlesztés fontosságát, s hangsúlyozta, hogy a civil társadalom feladata tartalommal tölteni meg azt. Szólt a kétnyelvûségrôl, a PEL hozzájárulásáról, végül összefogásra szólította fel a civil társadalmat, hogy "az értékes elôzményeket tovább folytassuk".
Miután Szokoly Elek, az Interkulturális Központ igazgatója, nagy elôdök példáit idézve "európai dilemmáit" fogalmazta meg, egyetemisták Adrian Marino, Dennis de Rougemont és Richard N. Coudenhove-Kalergi tanulmányokból olvastak fel részleteket. Az érdekes elôadásokat zenei betétek színesítették.
A sárpatakiak úgy gondolták: ha van felejtett hagyomány, azt nem árt újjáéleszteni. Ez volt május 9-én az áldozócsütörtöki sokadalom. Kirakodóvásár, népünnepély. Az árusok persze már nem azt kínálták, amit régen volt szokás, a "mûanyagipar" sátrait már mindenhol felverik, a kacat mindenhol a valós érték mellé gyúródik.
A képzômûvészet, a népmûvészet általában más helyet keres, Sárpatakon is meglelte a magáét.
Gáspár Sándor rádiós szerkesztô Miholcsa József szobrászmûvész alkotásaiból nyitott kiállítást. Nonfiguratív szobrok, a híres Miholcsa-féle faragott deszkák - közöttük a Csodamalom -, kis terrakotta szobrok, portrék, a szobrász faragott bútoraiból néhány karosszék. Miholcsa munkái mellett jól elfért a népmûvészeti kiállítás marossárpataki régi hímzésekbôl; nagyanyák vasalt, keményített emlékei, párnák és lepedôk. Hogy milyen volt a rendes parasztház, arról Rend tanítónô mesélt. A gyerekeknek Pál Erika tanított táncokat és dalokat. A népi mesterek, kézmûvesek távol maradtak, ám a szalmakalaposok a jó alkalmat nem hagyták volna ki, itt a szezon, volt akkora kínálat, hogy felkalapoztak volna egy egész vármegyét.
Az áldozócsütörtöki sokadalom izgalmas szabadtéri látványa a lovasbemutató volt. A sportpályán parádéztak a lovasok. Poroszkáltak, ugrattak, jól megülték a nyerget. Futballmérkôzés, "erôsember"-verseny, rönkcipelés, favágás, kötélhúzás és kalapácsvetés, néptánc és népzene délután. Szépek voltak a marossárpataki népviseletbe öltözött kisiskolás leányok, de a lila körmû bakfisok inkább a Lagzi Lajcsit bôgetô sátrak körül keresték a hangulatot. Állt a bál, a szabadtéri buli hajnalig.
Az elmúlt hetekben a megyei fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi ellenôrzéseik során különleges figyelmet szenteltek azoknak a termékeknek, amelyeket a húsvéti ünnepek alatt nagyobb mennyiségben forgalmaznak, fogyasztanak. A felügyelôk fôként a halat, bárányhúst, húst, tojást, tojásfestéket és édességet forgalmazó egységeket keresték fel.
A tapasztalt hiányosságok: a mezôzáhi Balinea Com. Kft. marosvásárhelyi üzletében belsôségekkel együtt lefagyasztott pontyot találtak, a fagyasztást nem megfelelô körülmények között végezték, az egység élô halak forgalmazására volt szakosodva; a marosvásárhelyi Iris Dacia kft. olyan, Tulceán készített halkonzervet forgalmaz, amely a bevallottnál kevesebb halat tartalmaz; a megyeszékhelyi Popmol Serv. kft., nem tartotta be az élelmiszereket vásárlók kiszolgálásáról szóló elôírásokat, ugyanazon személy adta a kenyeret és a tojást is; a Silvera Impes Kft. olyan tojásfestéket forgalmazott, amelynek csomgolásán sárga szín volt feltüntetve, holott a papírzacskóban barna festék volt, a csomagolás nem tartalmazta a gyártó címét és az egészségügyi minisztérium jóváhagyását; a Catharsis cég üzletében árult csokoládétojások összetétele nem volt lefordítva román nyelvre, a tojásokban található meglepetés- játékok nagyon kicsi darabokból álltak, amelyek veszélyt jelentettek a 3 évesnél kisebb gyerekek számára, ez utóbbi felhívás nem jelent meg a csomagoláson; a Style Impexnél mosószer illatú csokoládés nápolyit találtak.
A fogyasztóvédô felügyelôk ellenôrzô körútjuk során kivontak a forgalomból 196 millió lej értékû terméket, s 141 millió lejre büntetést róttak ki.
A Gyermekek Védelmének és Örökbefogadásának Országos Hivatala a kormány csütörtöki ülésén bemutatta a Nemzetközi Örökbefogadások Rendszerének Független Elemzôcsoportja jelentésében taglalt módszerek alkalmazási stratégiáját.
A stratégia abból az elôfeltevésbôl indul ki, hogy a gyermekek jogainak biztosítása és tiszteletben tartása és e jogok különleges figyelemmel kísérése nemzeti prioritás.
A 2001-2004-es idôszakra szóló gyermekvédelemre vonatkozó stratégia gyakorlatba ültetése során jelentôs fejlôdés történt: az árvaházi gyermekek száma 2001. január 1-jén 57.181-rôl 2002 február végére 49.750-re csökkent; azon gyermekek száma, akiknek anyasági asszisztenciát biztosítanak 6,86%-ról 9,5%-ra nôtt, míg azon gyerekeké, akiknek otthoni védelmet biztosítanak 61%-ról 57%-ra csökkent. Mindez a család típusú alternatívák fejlôdését jelzi.
Ugyanebben az idôszakban 36 régi típusú közintézményt zártak be vagy alakítottak át alternatív szolgáltatókká vagy családi otthonokká; 57 olyan házat és 41 olyan lakrészt adtak át, ahol a gyermekeket családi rendszerben gondozzák.
Az alternatív szolgáltatások egyre fejlettebbé és sokrétûbbé váltak, számuk tavaly 131-rôl 226-ra nôtt. A hivatásos, a megyei közszolgáltató intézményekben képzett családi asszisztensek száma 2001. január 1- jétôl 2002. február végéig 3.228-ról 6.473-ra ugrott.
A 2001-es év folyamán zajlott beavatkozásoknak köszönhetôen a családoknál gondozott gyermekek száma 2002. február végéig 30.572-rôl 38.615- re nôtt. Tavaly 13.452 gyermeket juttattak vissza a családjához.
Ami a speciális oktatást illeti, 18.158 tanulót irányítottak át a közoktatásba, és 12 speciális tanintézményt szüntettek meg.
A kormány moratóriumot hirdetett a nemzetközi örökbefogadást illetôen, s bevezették az örökbefogadás hatósági jóváhagyását. 58 esetben a Nemzetközi Örökbefogadások Rendszerének Független Elemzôcsoportja ajánlását vették figyelembe; 31 gyermeket a kormány 2001. december 20-i ülésén jóváhagyott beadványnak köszönhetôen fogadtak örökbe (a nevelôszülôk Franciaország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok polgárai); 19 gyermeket pedig a kormány 2002. február 14-i ülésén jóváhagyott beadványnak köszönhetôen fogadhattak örökbe andorrai, német és amerikai állampolgárok.
A két beadványban szereplô gyermekek esetét kivételes humanitárius esetekként elemeztek. A 2001. októberében kiadott 121. Sürgôsségi Kormányrendelet életbe lépése óta, mely 12 hónapos moratóriumot hirdetett a nemzetközi örökbefogadásokra vonatkozóan, csupán ezt a két beadványt hagyták jóvá.
Kaposváriak a marosvásárhelyi Nemzetiben
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vendége a kiváló kaposvári társulat. A somogyiak, köztük Thália több kiválósága, csütörtökön éjszaka érkeztek s egyik szép visszhangú produkciójukat hozták el, Osztrovszkij Erdô címû komédiáját, hogy pénteken és szombaton állítsák a helyi közönség elé.
Ascher Tamás rendezôt tegnap délelôtt próba közben, elôadás elôtt bírtuk szóra néhány mondat erejéig. Elmondta: A Csiky Gergely Színház a marosvásárhelyi társulat kaposvári elôadását jött most viszonozni. Ha a színházak szívesen járnak egymáshoz, azt szerinte cserekapcsolatnak is lehet nevezni, mondta. Ascher Tamás, a szakmában elismert kiváló rendezô úgy véli, neve nem garantálhat eleve sikert, inkább a színészi teljesítményt helyezi elôtérbe.
Osztrovszkij darabját nem játsszák gyakran, Kaposvárott húsz évvel ezelôtt vitték színre nagy sikerrel, volt belôle egy sikertelen nemzeti színházi elôadás tíz éve, és egy jobban sikerült produkció a Radnóti Színpadon, Gothár Péter rendezésében. Noha ritkán játszott darabról van szó, Magyarországon amúgy népszerûek az orosz klasszikusok. Csehovot, Gorkijt, Osztrovszkijt, Gogolt a színházak állandóan elôveszik, a darabok jó szerepeket kínálnak, újra és újra aktuálisak.
Lapzárta után érkezett meg csütörtökön szerkesztôségünkbe a 2002. május 9-i 307-es számú román nyelvû Hivatalos Közlöny, amely tartalmazza azoknak az országoknak a listáját, amelyekkel Románia egyezményt írt alá az odalátogatók alapfokú orvosi ellátására vonatkozón.
Visszatérve a tegnapi lapszámunkban megjelent tudósításunkra, kiegészítésképpen közöljük, hogy a Belügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös rendelete a 2002. évi 177-es évi törvény kiegészítéseként, késve, a törvényes 15 nap eltelte után látott napvilágot.
Kerekes Károly parlamenti képviselô, valamint az RMDSZ hivatalos közbenjárása után hozták meg a törvényt és a rendeletet is annak a 2001. évi 144-es számú sürgôsségi kormányhatározatnak a módosítására, mely szerint a Romániából kiutazó valamennyi állampolgárnak kötelessége a határnál egészségügyi biztosítást felmutatni. A törvény meghozatalakor figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy Romániának bizonyos államokkal érvényben lévô egyezménye van, miszerint az alapfokú orvosi ellátást állampolgáraik számára kölcsönösen biztosítják. Így a román állampolgárokat majdnem fél évig fölösleges kiadásoknak tették ki.
Íme azoknak az országoknak a listája, ahová nem lesz szükséges az egészségbiztosítás: Albánia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Örményország, Bulgária, Ciprus, Kína, Horvátország, Kuba, Egyiptom, Görögország, Jugoszlávia, Libanon, Litvánia, Macedónia, Moldova Köztársaság, Orosz Föderáció, Szíria, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna és Magyarország. Magyarország és Románia kormánya 1961. szeptember 7- én kötött egyezséget.
Bár a Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet azonnali hatályú, elméletileg már tegnaptól nem kellett volna kérjék az egészségbiztosításokat a határnál, annál is inkább, mivel Kerekes Károly képviselôi irodájából valamennyi határátkelô helyhez elektronikus postán elküldték a jogszabályt, a határátkelô helyeken mindaddig nem alkalmazzák azt, amíg a Határrendôrség Országos Parancsnokságától felsôbb utasítást nem kapnak. Aurel Neagu tábornok, az intézmény vezetôje ígéretet tett arra, hogy e hét végéig az utasítás megérkezik valamennyi határállomáshoz.
A svájci Baden és Segesvár között évtizedek óta gyümölcsözô testvértelepülési kapcsolat létezik. A svájciak támogatták a segesvári szennyvíztelep korszerûsítését is. A segesvári kultúrház kamarakórusának tavaly nyári turnéján a karvezetô Hermann Baier tanár tudomására hozták hogy a badeni tanács a helybéli Rotary Club tagjaival elhatározta, hogy egy teljesen felszerelt sürgôsségi rohammentô kocsit és egy radarkészüléket ajándékoznak a Küküllô menti városnak. Az ajándékozási részletek egyeztetése után e hónap elején a segesvári tûzoltóegység és a mentôszolgálat képviselôibôl álló delegáció Badenbe utazott, ahol megtanulták a gépkocsi és a berendezések használatát. A küldöttség május 8-án jött haza. Ôket elkísérte Martin Zulauf, a badeni rendôrfônök és a Rotary Club több tagja, akik 20 számítógépet hoztak ajándékba a Joseph Haltrich líceumnak. Ma fél 10- tôl a segesvári polgármesteri hivatal dísztermében ünnepélyes keretek között, amelyre különrepülôgéppel ideutazik Josef Buerge, Baden polgármestere is, Ioan Dorin Danesan, a Küküllô menti város elöljárója átveszi az ajándékokat. A küldöttség tagjai több napot maradnak Segesváron, hogy a számítógép használatára tanítsák a diákokat.
E hó 5-én, délután 2 óra körül ismeretlen személy kísérelt meg feltörni egy, a megyeszékhelyen, a megyei kórház közelében parkoló személygépkocsit. Mivel eközben ôt tetten érte a személygépkocsi tulajdonosa, az ismeretlen az MS-02-CCU rendszámú személygépkocsival a helyszínrôl elmenekült. Körözését követôen a jelzett gépkocsira azonban fél 3 körül az ASA sportbázisa környékén rátalált a közúti rendôrség egyik járôre. Eközben a helyszínen megjelent egy gépkocsivezetô is, aki elmondta, nem sokkal azelôtt tetten érte a saját gépkocsijában azt a személyt, akit megpróbált ugyan feltartóztatni, de ez utóbbi ollóval ôt megfenyegette. Május 7-én este 11 óra körül Marosvásárhelyen, az Artei- Mûvészet utcában fogták el az MS-02-CCU rendszámmal ellátott személygépkocsi tulajdonosát, a 26 éves, marosvásárhelyi Moiceanu Doru visszaesô bûnözô személyében, aki az említett utcában parkoló gépkocsit próbálta feltörni. A kivizsgálások során kiderült, a másik két lopási kísérletet - május 5-én - is ô hajtotta végre. Minôsített lopás miatt elôzetes letartóztatásba helyezték.
Csak ezt az utat ússzam meg élve, s aztán... - fogadkoztam, a karfába kapaszkodva, miközben a maxi-taxi nagy sebességgel rohant a javítás alatt álló úttesten, át a vasúti síneken, az utolsó percben kerülve ki a szembe jövô tehergépkocsit. Szólni sem mertem. Az elôttem ülô középkorú férfi kétszer is figyelmeztette a gépkocsivezetôt, túl gyorsan hajt, s megkérte, hogy a biztonságos utazás érdekében csökkentse a sebességet. Eredménytelenül.
Az utazás jól kezdôdött. A Marosvásárhelyt Brassóval és Bukaresttel összekötô maxi-taxi járat hallatán megörvendtem. A nagyállomásról óránként induló kényelmes és tiszta gépkocsik láttán bizalmam erôsödött. Igaz ugyan, hogy amikor a jegyet kértem, kissé csodálkozva kérdezte a sofôr, elszámolják-e vagy csak a zsebemben akarom tartani. Végül kollégáitól kért kölcsön néhány érvényes utazási szelvényt. A csomagtartó hiányzott. A tanulók, kirándulók táskái, bôröndjei az utasok lábánál, lábán kaptak helyet. Biztattam magam, hogy minden jó lesz. Arra gondoltam, a vonattal való utazás mit kínált volna (kétszer annyi idô alatt értem volna oda, több pénzért).
Elindultunk. Hogy figyelmemet eltereljem a lábamat nyomó bôröndrôl s a hôségrôl, a gépkocsivezetô mellett kifüggesztett közleményt böngésztem. Idézem: megkérjük utasainkat, hogy ne szemeteljenek. A gépkocsivezetôk csak a számukra kijelölt helyeken állhatnak meg, így kérjük önöket, ne kérjék a gépkocsivezetôktôl, hogy máshol álljanak meg. Megkérjük, hogy ne biztassák a gépkocsivezetôket arra, hogy a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedjenek. Köszönjük. A vezetôség.
A nagy sebesség ellen általában nincs kifogásom. Amíg biztonságosan utazom, addig nem érdekel, hogy a kilométeróra mutatója a 80- ason vagy a 130-ason van. Azonban amikor a gépkocsivezetô kapkod, káromkodik, szidja a szekerest, a motorost, a többi gépkocsivezetôt, a juhászokat, az utcán ücsörgô kutyákat, idegességében rágyújt, nápolyit rágcsál, egy kézzel forgatja a kormányt, kanyarban elôz, akkor nem érzem magam biztonságban. Akkor két kézzel kapaszkodom a széktámlába, s jó cselekedeteimre gondolok.
Amikor tiltott helyen, egyik városi buszmegállóban leszálltam, három dolog jutott eszembe: szeretek a földön állni/járni; fel kellene írni a mikrobuszokra, hogy: Vigyázat, életveszély!; s hol a panaszkönyv?
Kemény János-könyvbemutató Szászrégenben
Kedden, május 14-én délután 5 órakor újabb érdekes rendezvényre várja közönségét a régeni Kemény János Mûvelôdési Társaság. A névadója emlékének szentelt kötet, A Mecénás címû könyv bemutatója a városi mûvelôdési házban lesz. A kiadványt a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány jelentette meg. Az irodalmi délutánon jelen lesz és emlékezik az író, irodalomszervezô és -pártoló Kemény János fia, Kemény Miklós, az alapítvány képviseletében közremûködik Adamovits Sándor, Kilyén Ilka és Nagy Miklós Kund.
Ma délután 6 órai kezdettel Szovátán, a Teleki Oktatási Központban nyitják meg Bíró Gábor székelyudvarhelyi festômûvész egyéni kiállítását. Az alkotót, illetve mûvészi munkásságát Zepeczáner Jenô, a Székelyudvarhelyi Múzeum igazgatója méltatja.
Ma délelôtt 11 órától a Segesvári 3- as számú Általános Iskola udvarán névadó ünnepséget tartanak. Az iskola ezentúl Miron Neagu (1889-1973) nevét viseli. A polgármesteri hivatal és a megyei tanfelügyelôség által szervezett rendezvényre jeles vendégeket várnak, Ecaterina Andronescu tanügyi és Miron Mitrea közmunkaügyi minisztert. Részt vesz Stefan Somesan megyei fôtanfelügyelô is. Miron Neagu családja, illetve leszármazottai is jelen lesznek. A hivatalos beszédeket követôen az iskola diákjai irodalmi-mûvelôdési mûsort mutatnak be, 18 órától pedig a polgármesteri hivatal dísztermében Adrian Neagu, Miron Neagu egyik unokája zongorahangversenyét hallgathatják meg az érdeklôdôk.
Tárlat a Deus Providebit Tanulmányi Házban
Ma délután 5 órától, megyeszékhelyünkön, a Deus Providebit Tanulmányi Házban két hétig tekinthetô meg az Antoniu Méda fiatal alkotómûvész grafikáiból berendezett egyéni kiállítás.
A Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulátusa értesíti az érdekelteket, hogy technikai okok miatt 2002. május 15-én, szerdán a fôkonzulátuson szünetel az ügyfélfogadás.
Hagyományos gyalogtúra és gulyásparti
Marosvásárhely Municípiumi Tanácsa és Polgármesteri Hivatala különbözô nemkormányzati szervezetekkel közremûködve, a Maros megyei Csendôrbrigád parancsnokságának a támogatásával, tekintettel az Európa-napra, ma gyalogtúrát - a Somostetô-Németkalap útvonalon -, ezt követôen pedig gulyáspartit szervez. Találkozás de. 10 órakor a Somostetôn, a medve- szobornál.
Péterffy Gyöngyi Ég és Föld a hazám címû könyvét mutatják be május 15- én Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébániatemplom hittantermében, este 8 órától. Közremûködik Tófalvi Zoltán, Kozsik József, Kárp György illetve Moldován Irén.
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ környezeti-nevelési munkacsoportja személyiségfejlesztô tréninget szervez május 13-án, hétfôn délután 6 órától a szervezet székhelyén,Marosvásárhelyen, a Liliom utca 22. szám alatt.
Az öröklét csak az anyáknak adatott meg
Az EMKE Maros megyei szervezete Kilyén Ilka és Ábrám Noémi közremûködésével, a Maros megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a Master Druck támogatásával verses-zenés-dalos összeállítással, diapozitívek - Kerekes Péter és Ábrám Zoltán - bemutatásával köszönti az édesanyákat május 15-én, szerdán du. 6 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepi mûsorra a díszletet a Tálentum Tehetséggondozó Alapítvány kis rajzosai készítették Kántor Zita irányításával,
Ismét módosították az összjövedelmi adó bevallásának a határidejét. A pénzügyminisztérium ezen újabb döntése értelmében május 31-e a záros határidô. Az idôpont kitolására azért volt szükség, mivel április 30-ig az adóköteleseknek mindössze a 76%-a nyújtotta be az adóíveket.
A Maros megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadási Hivatal idén tavasszal kukorica, szója, cukorrépa, tavaly tavasztól pedig zöldséges és pázsitfüves bemutató-parcellákat létesített. Kukoricát 19 hektáron, cukorrépát 2 hektáron termesztettek. A bemutató- parcellákon folyó termesztô munka gyakorlati célja - többek között - a különbözô növényi kultúrák, hibridek termesztési módjának kikísérletezése, a terméshozam fokozása, tiszteletben tartva a különbözô termesztési technológiákat.
Munkalehetôség fogyatékosok számára
A marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány 16 és 30 év közötti szellemi illetve testi fogyatékosok számára kíván munkalehetôséget biztosítani. Az érdekelteket ma délelôtt 10 órától várják a Tudor lakónegyedbe, a 3-as számú általános iskola mögött található alapítványi székházba - Vrancea sétány 1. szám.
Amint a villamossági vállalattól megtudtuk, május 14-én, kedden 8-15 óra között szünetel az áramszolgáltatás a Szabadi úton a Benefalvi és a Babosi út között, a Szentannai úton, valamint az Ibolya (Viorelelor) utcában Marosvásárhelyen.
Az elmúlt hét vége, hét eleje különösen emlékezetes volt számunkra: itt járt Charles, a tragikus sorsú világszépség, Diana exférje, Erzsébet királynô fia, Wales hercege, Anglia trónvárományosa. Jött, látott és ment. Ahogyan szokás ez manapság. Amekkora volt a látogatásismertetô, a beharangozás, éppoly nagy volt a figyelem, hogy a mass media ne kerüljön testközelbe, netán kényes kérdésekkel zaklatva Anglia leendô királyát.
Mondom, itt járt Charles, s én - minô balga teremtés - végig abban bíztam, hogy netán lesz valami meglepetés is. Azaz: nemcsak Szeben, Segesvár, Bonchida, Brassó vidéke érdekli - mit csináltak a sokra futó szép kis összegekbôl, rendeltetésüknek megfelelôen használták-e fel, ergo: céladományai ama nemes célt szolgálták-e, amint abban megegyeztek -, hanem eljön Erdô-szentgyörgyre is, ahol ôsei alusszák örök álmukat. Igen, talán sokan nem tudják, vagy most hallják elôször, hogy Anglia királynôje, a Buckingham palota úrnôje, a nagy tiszteletnek örvendô lady Elisabeth felmenô ága igenis ebbôl a Kis-Küküllô menti, szép fekvésû Erdôszentgyörgyrôl származik. És én abban bíztam - bízom ma is! -, hátha egyszer megszólal valami ôfensége bensôjében, és kíváncsi lesz arra, honnan származnak ôsei. A magyarok. Mert vannak az angol ôsök és vannak a magyarok. A magyarok, akik a világszép Rhédey Claudia sikeres házassága útján kerültek a legmagasabb angliai körökbe. Az a Rhédey Claudia, aki 1812-ben itt született Erdôszentgyörgyön, s 1841-tôl, az ausztriai lovashintós balesettôl itt nyugszik Erdô-szentgyörgyön, a középkori református templom alatt épült temetkezési helyen. Már pontosan ki is számították: Erzsébet királynô vérében 17 százalékban magyar vér csörgedezik. Ezt nem én mondom, hanem a geneológusok. A szakemberek. Mi itt, Erdôszentgyörgyön, csak egy óriási, szép kivitelezésû családfa- plakátot ôrzünk, ami az angol királyi család felmenô ágát és azok leszármazottait tárja az érdeklôdôk figyelmébe. Ôrizzük abban a szobában, mely 1994-tôl a Rhédey- emlékszoba nevet viseli.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az a sanda gyanúm, hogy egyszer eljön majd az az idô, amikor az angol királyi család nemcsak a Bánffy-kastélyra (fölöttébb nagy tiszteletet érzek ezért), hanem a jelenleg oktatási intézményként mûködô, de mindenképp feljavításra szoruló erdôszentgyörgyi Rhédey-palotára is kíváncsi lesz.
Úgy legyen.
A Hargita hegyvonulatán, a Mezôhavas csúcsától nyugatra ered két ágon - Nagy és Kis Nyárád -, melyek Vármezônél egyesülnek. Innen déli, majd nyugati irányba tartva, Nyárádtônél torkollik a Marosba. Az ezer méter szintmagasságot meghaladó Bekecs alatt "Nyárád tere". A változó szélességû völgyben halad tovább, mintegy 75 kilométer hosszan a folyócska. Találóan mondja a nóta: "Nyárád vize lefelé kanyarodik/ Magyar huszár amellett masérozik/ Masérozzék, úgy vigyázzon magára,/ A szerelem ne álljon útjába". A falvakat hol jobb, hol bal partjával határolja, illetve a házak mögötti (háztáji) kertek nyúlnak ki partjáig.
Felsô szakaszán, Nyárádremetétôl a Szentföldön folyik végig, s gyöngysor formájában fûzi egybe a völgyében lévô falvakat. Völgye Buzaházánál kezd kiszélesedni, s Nyárádszeredánál terményekben gazdag területen kanyarog. Gyakori áradásai során az árterületén lévô földeket vizével termékenyebbé teszi, alkalmassá zöldség termesztésére. A folyó mindkét oldalán kiemelkedô napsütéses domboldalak kedvezôek a gyümölcs és szôlô telepítésére is.
A Nyárád mentén lévô falvak a folyó Marosba torkollásától kezdve ôsi székely falvak. Lôrincfalva, Lukafalva és Ilencfalva (ma a három összeépült falu Dózsa György néven ismeretes), Káposztásszentmiklós, Nyárádszentbenedek, Nyárád- szentlászló, Szentgerice, Szentháromság, Nyárádszentmárton, Nyárádremete neve igazolja a falvak római katolikus eredetét. Templomaik alaprajzi elrendezésüknél fogva és belsô kialakításukat tekintve Árpád-koriak. A Szentföldnek is nevezett részen Buzaháza, Deményháza, Mikháza, Köszvényes elsô templomát is római katolikusok építették. A felsorolt falvak a sûrûn ívelô folyó völgyében és az enyhén emelkedô dombhátakon települtek, s így azok magaslatain tünedeznek fel a karcsú, magas templomtornyok, melyeken kereszt, gömb vagy sokágú csillag jelzi hitbeli hovatartozását. Mikházán a ferenceseknek kolostora is van.
A Nyárád bô vizû hozamát biztosítja a medrébe folyó sok kis patak, melyek hegyválasztó szerepüknél fogva tagolják a termékeny, lejtôs domboldalakat. Folyása mentén duzzasztott vize vízimalmok kövét forgatta, a gabonát lisztté ôrölte. A folyó aránylag sekély vize tutaj szállítására nem volt alkalmas. A falvak népe által elôállított fûrészelt fát (deszkát, gerendát), tûzifát, égetett meszet és faszenet kétlovas szekérrel szállították a vásáros helyekre, így Marosvásárhelyre is. Addig, míg a Nyárád menti keskenyvágányú (kis) vasutat nem szüntették meg, a Nyárád mentiek fokozottan vették igénybe járatait utazási és szállítási célokra.
A folyó jobb és bal oldalán létrejött székely falvakat a XV. századi latin nyelvû oklevelek TERRA DISTRICTUS SICULORUM néven említik. A falvak népe kisbirtokos, önálló gazdákból áll, akiknek nagyobb része néhány hold jó termôföldet mûvel, fôleg zöldségtermesztéssel foglalkozik. A zöldség az erdélyi konyha nélkülözhetetlen alapanyaga (murok, petrezselyem, gumós zeller stb.). Találóan - de nem sértôen - a Nyárád alsó szakaszát Murok-országnak nevezik, s ezt a nevet büszkén viseli népe.
A falvak házai hagyományos módon, fedett tornácos homlokzatukkal sorakoznak az utca vonalában. A díszes és színes homlokzatok és a házak elôtti virágoskertecskék színes változatossága hívja fel a látogató figyelmét a falu szépségére, melyet a házak mögötti dombra telepített szôlôsök és gyümölcsösök rendezett sorai tesznek mutatósabbá. Mindez a tavaszi virágzáskor a jó termés reményét, ôsszel, lombhullatás idején, a munka gazdag jutalmát jelenti. A kis folyó mentén fûzfák lelógó ágai- levelei mutatják magukat a víz tükrének, festôien szép folyóparti részt alkotva. A Nyárád völgyének szépségét számos festô megörökítette, a népdal érzelmes szavakkal énekli "Zavaros a Nyárád vize/ Szôke kislány fürdik benne,/ Én is megfürödtem benne,/ Reám ragadt a szerelme." Kriza János gyûjteményében így versel: "Zavaros a Nyárád vize,/ Nem akar megszállni,/ Haragszik a rózsám,/ Mert nem akar szólni". A székely falvakban az egykori csárda (fogadó) volt a nép szórakozásának, pihenésének központja, mely munkaidô után vált népessé, hangulatossá.
A Nyárád vidékének éghajlata változatos, a felsô szakaszán - a havas közelében - a színes nyári tájat a korai tél öltözteti fehérbe, sok a ködös, zúzmarás nap, a nyár nem túl meleg.
Bálint Márta szólaltatta meg egyszerûen, tisztán, katartikusan, felkavarón. Tizennégy évnyi távollét után lépett ismét egykori nagy sikerei marosvásárhelyi színpadára. Egyedül, illetve dehogy, Székely János megtisztelô társaságában vállalta az újratalálkozást kedves közönségével, amely nemcsak egy sokáig emlékezetes estet kapott tôle, de szurkolt is neki, hogy mindenki számára feledhetetlen legyen ez az együttlét. És a jelek szerint senki se csalódott, megtörtént a csoda: az elôadó teljesen azonosulni tudott a költôvel, a jelenlevôk úgy érezhették, az évtizede elhunyt nagy íróegyéniség maga mondja, suttogja, harsogja gyötrelmeit, megalázottságban, reménytelenségben is az élet himnuszát, vagy fordítva, a színész akkor, ott helyben változik lírikussá, hogy veretes, szívbe markoló szavakkal fogalmazza meg mindazt, ami vele, velünk, mindannyiunkkal megesett az eltelt emberpróbáló évtizedekben. Bálint Márta, ahogyan Székely János a Zene címû hatalmas ívû költeményében 1966-ban megírta, "a lélek anyanyelvén beszélt" vásárhelyi közönségével.
Nem kétséges, a költô mindenkihez szól ihletetten kiválasztott és továbbadott 677 sorával, ezt bizonyítja az Egyedül magyarországi, ausztriai elôadásainak hozzánk is eljutott elismerô visszhangja, de itt, ahol ezek a versek születtek, bizonyára mélyebben, szívsajdítóbban, felemelôbben hatnak, mint bárhol egyebütt. A városban mélyre nyúlnak a versmondás gyökerei, jeles elôadómûvészek kényeztették el a közönséget. A Budapestre áttelepült színésznô, akinek megannyi kiváló színpadi alakítását ôriztük meg magunkban a hetvenes, nyolcvanas évekbôl, mindeddig kevésbé ismert arcát felmutatva is meggyôzôen bizonyította tehetségét, érzékenységét, empátiakészségét. Széles skálán mozgó szép beszéde, árnyalatgazdag közvetlensége, hangjának drámai ereje, muzikalitása, az elôadás jól kimunkált, mégis szinte észrevétlen koreográfiája, nagyszerû zenéje, visszafogott eszköztára együttesen állította rivaldafénybe a VERSET, amely meg tudta csillogtatni a szerzô s mûvészi közvetítôje kétségtelen értékeit.
Bálint Márta más mûsorait is kíváncsian várjuk ezután.
Amit mondtak, hogy írjam meg - megírtam.
És azt is, amit gondoltam, míg írtam.
Kimondtam, amit kellett, és amellett
Kimondtam, amit elhallgatni kellett.
Mirôl beszélt és mirôl hallgatott,
Mit hirdetett és titkolt ez a század.
Merô konokság voltam és alázat,
Hogy elmondhassam mind, amit megéltem.
Mi volt ez, mondd? Gyalázat volt? Vagy érdem?
(1963)
Huszonnégy évvel ezelôtt Bözödi György vásárhelyi otthonában, a legendás Megy a magnó vándorútra mikrofonja elôtt egyebek között azt is elmondta, hogy egyszer szabad órájában beült a könyvtárba és megnézte, mi volt a nap szenzációja, amikor ô a világra jött.
- Majd hanyatt estem, mesélte Gyurka bácsi - A kolozsvári Ellenzék 1913. március 9-én, címoldalon nagy betûkkel hozta: VÉGE A SAJTÓSZABADSÁGNAK! - hát egy ilyen napon jöttem a világra !
S utána ment a magnó vándorútján, amíg meg nem halt. A napokban jutott eszembe, vajon mit írtak a lapok egy közeli ismerôsöm születése napján? Igy került a kezembe a marosvásárhelyi Székely Szó l942. május 3-i száma s élénk érdeklôdéssel olvasom az egyik hirdetését, miszerint a MALERT kéri az utazóközönséget, hogy a Marosvásárhely-Kolozsvár-Budapest légijárat zsúfoltsága miatt, jó elôre szíveskedjék helyfoglalásról gondoskodni. Helyelôjegyzés Ugron Gábor tér 4, telefon 82. Mellette olvasom az ötletgazda Bözödi Gyuri bácsi névjegyét, egy-, majd kétoldalas cikk alatt. Visszalapozok - és hogy a Gyurka bácsi szavaival éljek - majd hanyatt estem: SZÁZNEGYVENÉVES A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNÉSZET! Alatta pedig: A diák- theátrumtól az elsô hivatásos színtársulatig! A polgári fiúiskola helyén épült fel Vásárhely fából épített, fedetlenül hagyott szellôs színháza ...
Ezek szerint Bözödi György színháztörténeti visszapillantójában 2002. május 3-án joggal ünnepelhettünk évfordulót, ugyanis a szóban forgó írás épp 601 évvel ezelôtt jelent meg, amibôl érdemes tallózgatni. Ugyanis 140 meg 60, az kereken kétszáz!
...Kolozsvárral majdnem egy idôben kezdôdött nálunk is a "komédiások" nemzetnevelô munkája. Írta Bözödi György. 140 évvel ezelôtt jelent meg városunkban az elsô színjátszó társulat és ekkor építették a Székelyföld elsô theátrumát Marosvásárhelyen.1803-ban jött le elôször a kolozsvári színtársulat vendégszereplésre és ettôl kezdve a székely fôváros egyik fontos állomása a magyar színjátszás fejlôdésének...
Cikksorozatnak szánta a szerzô a munkáját, így nem mellôzte a dicsôséges múltat... Molnár Gábor a városi könyvtár egykori igazgatója és Illés József városi levéltáros végezték el az adatgyûjtés fáradságos munkáját, majd Fodor István, a székely fôváros színházi életének odaadó harcosa könyvalakban is hozzátette a feltárt eredményeket, a színjátszásnak azokra az apostolaira igyekszünk világot vetni, akik faggyúgyertyák által világított odúban küszködve harcoltak a magyar nyelv ügyéért, noha nemegyszer az elismerés helyett a lenézés jutott osztályrészükül... A színjátszó diákok, mint mindenhol, nálunk is megelôzték a hivatásos színészek mûködését. Az 1790-es években a Református Kollégium diákjai magyar nyelvû világi darabokat is adtak elô Marosvásárhelyen.Csíksomlyón a diákok már a XVIII. század derekán színielôadásokat tartottak egy emeletes faépületben 1784-ig. Maros-Torda megyében elôször Mikházán tartottak magyar nyelvû színielôadást 1769-ben, pedig itt a ferenceseknek csak elemi iskolájuk volt.
A marosvásárhelyi Református Kollégium elôadásairól - ami a mai Bolyai Farkas líceum - Fogarasi Sámuel református pap és esperes emlékirata tájékoztat. Emlékezése szerint az 1770-es évek körül és azt megelôzôen is komédiákat játszottak a Czigány-mezôn, a késôbbi Német város helyén, "mely a Szentgyörgy utcai kertek tetejétôl a Klastrom utcáig és a vársánctól az oláh templomig kiterjedt, szép zöld gyepes síkság volt." Hogy milyen természetû darabokat játszhattak, következtetni lehet abból a följegyzésbôl, amely elmondja, hogy a "kolegyiombeli komoediákban kisatyrázták, csúfolták az udvarokat, tanátsokat, még a királyi táblát is" és emiatt l780 táján betiltották a komédiákat.Arra lehet ebbôl következtetni, hogy nem a szokványos bibliai, vagy ókori tárgyú darabokat játszották, hanem feltétlenül kellett legyenek házi szerzôk. Több mint egy évtizedig szünetelt a komédiajátszás. 1792-ben a kényszerszünet után tartották az elsô elôadást és négytôl nyolcig folyt az elsô komoedia. Fogarasi esperes úr önéletrajzában így számol be errôl: "Én kisasszony személyt játszottam, elôbb török, aztán magyar lánynak öltözve. Teméntelen uraság s asszonyság volt felgyûlve." A sikereken felbuzdulva, évente 3-4-szer ismétlôdtek az elôadások, a nôi fôszerepeket mindenkor Fogarasi esperes játszotta. Kölcsön ruhákban játszott, s a legtöbb baj a papucsokkal volt, legalább húsz kisasszony papucsát kellett felpróbálnia, míg egy végre felment a lábára. Haját nôiesen felfodrozták, pozsonyi vállat vett föl, mely oly szûk volt, hogy aznap csak levest ehetett. A theatrumot tutaj gerendákból építették fel a kollégium udvarára, örmények kölcsön vásznából fedték be, gerendákon ültek a nézôk.
Az Erdélyi Nyelvmûvelô Társaságnál már ott feküdt Ôri Fülöp István beadványa a marosvásárhelyi színjátszás ügyében. 1794 májusában egy újabb kérvényben már nemcsak a színház épületének terve szerepelt, de még az is, hogy a faggyúgyertya mennyi értéket képvisel. A beadványra semmi válasz nem érkezett, mígnem kilenc év után 1803 tavaszán az elsô magyar állandó színház el nem határozta, hogy vendégszereplésre Marosvásárhelyre jön. Ez nyitja meg tulajdonképpen a színjátszás vásárhelyi történetét, mert ekkor játszottak a város falai között elsô ízben hivatásos színészek.
Kótsi Patkó János, kolozsvári színigazgató Vásárhelyen állandó színházat akart építeni a kolozsvári színészeknek. A tanács segítette ôt, de mindazonáltal elôre jelezte, hogy "A Nemzeti Jádzó Színi Institutum tagjaitól elvárja, hogy itt, mulatásuk alatt a város törvényeit tiszteletben tartsák". A vár környékén találták meg a színházépületnek megfelelô helyet. A városi polgári fiúiskola helyén - a mai Papiu kollégiummal szemben - épült fel az elsô vásárhelyi színház. Anyag hiányában tetôzetre egyáltalán nem jutott, oldalai fából voltak. Szerencsére abból az idôbôl esôt nem jegyzett fel a krónika, azt viszont igen, hogy az inasgyerekek felkapaszkodtak a színház oldalára és kövekkel, dinnyehéjjal dobálták a közönséget. Egyszer a kô éppen a rettegett rendôrfônök szájából ütötte ki a pipáját. Ettôl fogva darabontokat rendeltek ki a Theatrum köré, akik egyúttal arra is vigyáztak, hogy a játékszínhez dörgölôdô szarvasmarhák, fel ne döntsék a faalkotmányt, vagy esténként a hazatérô disznócsorda ki ne túrja a színház oldalát. Bármilyen kezdetleges volt a tákolmány, hosszú éveken át biztos menedéket nyújtott a vendégszereplô kolozsvári színészeknek.
Az elsô társulat Kótsi Patkó János vezetésével 1803. május 28-án érkezett Marosvásárhelyre, de az építkezések, elôkészületek miatt csak június 12-én tartotta meg elôadását. Színre került A nevelés formálja az embert, vagy Szivessy gróf c. ötfelvonásos Kotzebue-dráma, amelyben Kótsi Patkó János mellett Láng Ádám János, Jancsó Pál lépett fel. A kolozsvári színház 1803 júniusában és júliusában két hónap alatt hetenként négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton összesen 26 elôadással szerepelt a vásárhelyi közönség elôtt.
Ezt írta Bözödi György 1942. máj. 3-án, a marosvásárhelyi Székely Szó vasárnapi számában, ahol arról számol be a színházi rovatvezetô, hogy
ünnepélyes keretek között nyílt meg szombaton este a marosvásárhelyi színházi évad Katona József Bánk bán-jával. A himnusz eléneklése után a társulat vezetôje, Thúróczy Gyula színigazgató tartott beszédet, majd felcsendült a honvédzenekar Bánk bán- nyitánya, utána elkezdôdött az elôadás a közmûvelôdési palota nagytermében...
Világszerte népszerû a textilmûvészet. Itthon is joggal. Akik a hagyományos marosvásárhelyi Ariadne-kiállítást évek óta nyomon követik, biztosan így vélekednek. Az ország különbözô mûvészeti központjaiból benevezett idei alkotások látványa még inkább erôsíti ezt a meggyôzôdést. Vonzó, lélekderítô, nézômarasztaló a Kultúrpalotában nyílt tárlat, sokan érdeklôdnek iránta, a szervezôk örömére szaporán gyûlnek a legtetszetôsebb munkákra leadott közönségszavazatok. A díjazott mûvek névsorát peszre csak jövô ilyenkor ismerhetjük meg, de kárpótlásként elkönyvelhetô a rokonszenves rendezôi optimizmus: a kiállítássorozatot a kilencvenes években kezdeményezô Nagy Dalma és segítôtársai percig sem kételkednek, hogy lesz-e, lehet-e folytatás. Hagyományt teremtettek, a folytonosság mindeddig nem szakadt meg, a mûvésznôk alkotókedvét, ambícióit sikerült kellôképpen ösztönözniük, miért ne következne az Ariadne 2003, 2004 és még hosszan így tovább.
Mûvész ismerôseimtôl tudom, amint közeledik a kiállítás határideje, úgy nô bennük az alkotó nyugtalanság, nem akarnák lekésni, elszalasztani a megnyitót, szeretnék bemutatni, mi foglalkoztatta ôket, netán mit újítottak az eltelt év alatt, kellemes meglepetést szerezve barátaiknak, kollégáiknak, környezetüknek. Aki valami rendkívüli esemény miatt mégis kimarad, mint például most a mindig figyelemfelkeltôn szereplô Kántor Zita, az annál elszántabban k&eacut