|
LIV. évfolyam 105. (15068) sz. |
2002. május 10., péntek |
Ha az idei év szélsôséges tavaszi idôjárása, a csapadékmentes idôszak még egy hétig eltart, valóban komoly károk keletkeznek a vetésekben, legalábbis a Nyárád mentén. A növénytermesztôk a szárazság miatt képtelenek a magágyakat létrehozni. A talajvíz alacsony szintje miatt néhol a vegyszerek hatóanyaga sem kötôdik a talajba, így a betegségek is könnyebben terjednek - derült ki szerdán a Nyárád menti körutunk alkalmával.
községközpont határában Kalányos László és Szakács Zsolt idénymunkások az út szélén parkolt 4000 literes tartályutánfutóból engedték a vizet vederbe és hordták ki a száraz talajra. A területen a tulajdonos 6000 zellerpalántot ültetett el. Hétfôn kezdték el az öntözést, két nap alatt négy tartály vizet hordtak ki a területre. Az öntözést naponta reggel és este végzik, a vizet a Nyárádból szivattyúzzák és szállítják.
A polgármesteri hivatalban Nistor Ana és Tövissi judit agrármérnökök elmondták, hogy a 2172 hektáros szántóterület 80%-át a gazdák megmûvelték. Búzát 110 hektáron, ôszi árpát 90, zabot 58, tavaszi árpát 90, krumplit 55, cukorrépát 10 hektáron vetettek. Azért soroltuk fel a vetésszerkezetet, hogy az olvasó képet alkothasson a szárazság okozta károk mértékérôl. A mérnökök elmondták: a szárazság miatt keletkezett kár jelei máris láthatóak. A tíz hektáron elvetett cukorrépamagok alacsony hányada csírázott ki, magyarán a sorokban 3-4 méterenként jelentek meg a növények; folyamatban van a kukorica vetése is, de csak azok végzik, akik vállalják a kockázatot, ugyanis a talajban repedések keletkeztek, néhol tenyérnyi szélességben. Iszlai Tibor polgármester, gazdálkodó elmondta, hogy másfél hónapja a község falvaiban nem esett esô. Ha az aszályos idôjárás kitart, a növénytermesztôknek nagy károkkal kell számolniuk.
Kakasi Márton magángazdálkodó Ilencfalván él és 25 hektáros saját valamint bérelt termôterületet mûvel. A faluban két hónapja nem esett, az egyhektáros zöldséges veteményesén most kezdenek kibújni a növények, kétes a beérés. A vállalkozó 40 éves, édesapjával nem emlékeznek ilyen száraz tavaszi idôjárásra. Az általuk vetett tavaszi árpa már kezd sárgulni. Szombaton vetettek kukoricát nagy területen. Kedden ellenôrizték a kultúra fejlôdését. Nagyon drága, kezelt vetômagot húztak a talajba, ennek ellenére, talán a vízhiány miatt kôrisbogarak támadták meg a magokat. Egy szemen hatot is találtak. Ez arra vall, hogy a 21 millió lejre vásárolt vegyszernek nincs hatása. A föld annyira rögös, hogy a nehézgépekkel sem lehet porhanyítani, emiatt és a talaj alacsony nedvességtartalma miatt a vegyszerek hatóanyaga nem kötôdik a talajba. Továbbá öt hete vetette el a zabot, alig látszik helyenként. "Képletesen fogalmaznék: sok cigánytégla lágyabb, mint a termôtalaj mostani felülete, rögei, amelyet a nehézgépekkel sem lehet porhanyítani".
polgármesteri hivatalának mérnöke, Takács Ferenc szerint is lehetetlen a magágyat elôkészíteni, mert a termôterületek nagy többségén a tavaszon szántottak. Egyszerûen képtelenség eltárcsázni a felületet. Emellett az árpa (ôszi árpa 99 ha) elérte a 30 cm magasságot és már legtöbb helyen kidobta a kalászt. Nem jó jel, mert a magok léhásak lesznek, nagy termés nem várható. A búza ( ôszi búza 337 ha) pedig sok helyen szárad el. Hiányzik a víz a talajból és ha még néhány napig nem esik, akkor maradnak a kárral. Ferenczi György polgármester holland partnerekkel mezôgazdasági kft.-t mûködtet. Összesen 54 hektáron dolgoznak. A kft. ôsszel felszántotta a területeket, betartotta a termesztési technológiákat, mégis rovarok károsítják a termést. Ottjártunkkor a holland partnerrel tanulmányozták egyik kultúrnövény gyökerét, amelyen férget fedeztek fel. Ennek egyik oka a szárazság. "Azok a kultúrák károsodnak a legnagyobb mértékben, amelyeket tavaszi szántások után vetettek el" - mondotta Ferenczi György.
A Backa mezôgazdasági társulás elnöke nem borúlátó. Kifejtette: valóban gondokat okoz a száraz idôjárás. De nem feledhetô, hogy a szárazságnak és esôs idônek is van alkalmazott technológiája. A Nyárád mentén ezt, fôleg pénzhiány miatt, a gazdálkodók nem tartják be. "Nem bocsátkozom részletekbe, el kell ismernünk, hogy a társas gazdaság körülményei között is, a talaj mûvelhetô, de nehezebben, nagyobb energiaráfordítással. A jelenlegi rögös felszíni állapot állandó mûvelési beavatkozást igényel, ahhoz, hogy elkerülhessük a vízhiány jelenlegi és várható kárait." Végezetül, amikor a biztosításról kérdeztem a növénytermesztôket, kiderült, hogy pénzhiányra hivatkozva nem biztosították terméseiket. Aztán kezembe jutott az Asirom szórólapja, amely szerint szárazság ellen nem kötnek biztosítást. Marad a remény: a rövidesen eleredô egyhetes csendes esô.
Románia exportja az elsô negyedévben 0,8 százalékkal nôtt az elôzô év azonos idôszakához képest. A csütörtökön kiadott adatok szerint az import ezzel szemben éppen 0,8 százalékkal csökkent a múlt év elsô három hónapjához képest.
A külügyminisztérium szóvivôje, Victor Micula a csütörtökön közzétett adatokról nyilatkozva elmondta, hogy míg az elsô negyedévben az export növekedése tovább gyorsult, az import most elôször csökkent azután, hogy növekedése már régóta meghaladta az exportbôvülés ütemét. A közzétett adatok szerint az export értéke az elsô negyedévben 2,897 milliárd dollár volt (FOB), azaz 23,8 millió dollárral több, mint 2001 elsô negyedévében, míg a behozatal értéke a múlt év elsô negyedévében elért értéknél kevesebb, 3,662 milliárd dollár (CIF) lett. A hiány az elsô negyedévben 764,7 millió dollárra csökkent az elôzô év azonos idôszakának 821,1 millió dollárjához képest.
Victor Micula elmondta, hogy néhány iparág termékeinek exportnövekedése a teljes kivitel növekedésénél jóval gyorsabb. Ezek között vannak a textil- és bôripari, a cipô-, a bútor- és a bányaipar termékei.
A textil- és bôripari termékek, valamint a cipôexport növekedését az alacsony romániai munkabérek és a kedvezô földrajzi elhelyezkedés, az Európai Unióhoz való közelség segíti. A legnagyobb, 17,1 millió dolláros növekedés a cipôexportban volt.
A bútoripar az elsô negyedévben 11,9 millió dollárral többet értékesített külföldön, mint egy évvel korábban. A nyers faipari termékek exportja ugyanakkor 17,3 millió dollárral csökkent az elôzô év azonos idôszakához képest.
A magas általános forgalmi adójú termékek kivitelének növekedése és a hagyományos piacok, fôként az orosz piac visszahódítása kedvezô feltételeket teremt a bútoripari termékek exportnövekedéséhez az év egészére - mondta a szóvivô a Rompres hírügynökségnek.
A bányaipari, elsôsorban a kôolajipari termékek, a cement és a só exportja rekordütemben, 13,3 százalékkal 217,2 millió dollárra nôtt az elôzô év elsô negyedéhez képest.
Az importban a villamosgépek és készülékek importja nagy. Az európai országokkal folytatott külkereskedelem az elsô negyedévben a teljes export 86,1 százalékát, az import 81,5 százalékát tette ki.
A szenátusig jutott a 31-es számú, a fasiszta, rasszista, xenofób megnyilvánulásokat, jelképeket tiltó sürgôsségi kormányrendelet. A jogi bizottság megkezdte a jogszabály vitáját. Amit a kormány egyszerû, világosan látó döntéssel meghozott, minden jel szerint újabb próbaköve lesz az európai és Európa-ellenes szellem nálunk már megszokott csatáinak. Ezúttal arról szól, hogy mit kell elfogadni és mit kötelezô eltorzítani a múltból az európai szalonképességi bizonyítvány megszerzéséhez. Ez pedig pártérdeken felül országos érdek, hiszen NATO-tagságra csak tisztába téve, jól fésülten pályázhatunk. Ennek egyik kikerülhetetlen mozzanata az egyértelmû múltértelmezés, amiben el kell ítélni minden olyan megnyilvánulást, amely a 31-es számú sürgôsségi kormányrendeletben megjelenítôdik. Ez ellen hadakoznak utóvéd harchoz illô hevességgel azok, akiknek nehezére esik bevallani saját történelmük árnyoldalait. Elítélni például a zsidóüldözést, a rasszizmust, értékelni Antonescu szerepét. A vita vége, majdan a parlament plénuma elé kerülve, nem kétséges. Szükséges lépés. El kell tehát kezdeni a múlt nemkívánatos emlékeinek, szobrok, jelképek, szlogenek stb. eltakarítását.
Számunkra ez a kérdés azért is idôszerû, s szólunk róla e rovatban, mert a kultúr- és kultuszminiszter már a jogi bizottságban is azt magyarázta, hogy Románia területén nem történt holokauszt, bár voltak személyek, akik az ország határain kívül követtek el zsidóellenes cselekményeket, s ugyancsak barátságos, de élénk vitát keltett, hogy kell-e Marosvásárhelyen holokauszt- emlékmûvet felállítani.
Nem kétséges, hogy kell és lehet, hiszen azok a vásárhelyiek, akik az egykori szörnyûség áldozataivá váltak, megérdemlik ezt. Ám a gondolat azért tûnik mégis, ITT és MOST, elhamarkodottnak, mert egyesekben megnyilvánul a hajlam arra - amint azt fifikával megáldott mûvelôdési miniszterünk is elképzelte -, hogy egy ilyen emlékmû egy ilyen helyszínen legyen felállítva. Magyarán, az egykoron Észak- Erdélyként szereplô övezetben. A szándék feltehetôen az, hogy az egykor Romániában történtek súlypontját némiképp áthelyezzék. Ezt a politikai szándékot kell felismerniük azoknak, akik ma egyébként tiszteletre méltóan sürgetik az egykori zsidóüldözés áldozatai emlékének a megörökítését.
Arról van szó tehát, hogy a múltat mindenkinek be kell vallania, tanulságait levonnia, s aszerint kell élnie és cselekednie. Kifogás sem merülhet fel, hogy mihelyt a Románia más térségeiben ( például Iasi-ban vagy Bukarestben) elkövetett emberellenes cselekedetek, atrocitások áldozatainak emléket állítanak, Marosvásárhely sem maradhat ki a sorból. Azonban nem kell bedôlni a miniszteri fifikának, vagy a történelmi súlypont áthelyezésével kísérletezgetôknek.
Május 9-e nemcsak az Európa-napot, hanem a második világháború utolsó napját is jelenti. A megyei hivatalosságok is minden évben megemlékeznek a háború hôseirôl, mártírjairól. Az idén a kegyelet koszorúit a prefektúra, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a helyôrség, a belügyminisztérium, a hírszerzô szolgálat, a speciális kommunikációs szolgálat, a pénzügyôrség, a közrendészek, a háborús veteránok és tartalékos tisztek, valamint a PSD, a PRM, a Humanista Párt, a PNL, a PD, a PUNR, a Vatra Româneasca szervezet, az Azomures és a sportiskola képviselôi helyezték el a marosvásárhelyi Gh. Marinescu utcában levô Román Hôs Katonák sírjánál. A ceremónia keretében rövid megemlékezô istentiszteletet tartottak. Délben a hivatalos gépkocsisor a marosorbói ütközetben elhunytak sírjához hajtott, ahol az említett hivatalosságok a csata helyszínén emelt obeliszknél tisztelegtek és koszorúztak.
Vetélkedô az egészségmegôrzés és a betegség-megelôzés fontosságáról
A Székesfehérvári Regionális Nagycsaládosok Egyesüle, a SZÉNA két éve indította a Centrumban az egészséges család elnevezésû programsorozatot, elsôsorban a magyar nagycsaládok részére. Alapvetô céljuk, hogy bevonják és szakszerû felvilágosítást nyújtsanak a hátrányos helyzetû családoknak az egészségmegôrzésrôl és a betegségek megelôzésének fontosságáról.
A vártnál nagyobb érdeklôdésbôl kiindulva, az idén hét helyszínen tartják a vetélkedôket, ezek egyike Marosvásárhely. A Pro Familia Alapítvány támogatásával május 19-én szervezett verseny helyszíne a marosvásárhelyi 18-as számú iskola sportterme lesz. A rendezôk 20 hattagú csapat benevezését várják. Lehetôleg nagycsaládokat, de jelentkezhetnek más, két 16 éven felüli és négy 8-16 év közötti személybôl álló csapatok, akik az egészséges életmódra, a betegségek megelôzésére vonatkozó elméleti és gyakorlati tudásukról kell számot adjanak. A verseny keretében sport- és szórakoztató játékok is lesznek. A részvételi díj csapatonként 50.000 lej.
Két csapat jut tovább a székesfehérvári döntôbe, amelyet június 26-án, Székesfehérváron tartanak. A versenyen részt vevô családok sporteszközöket és az egészséges életmóddal kapcsolatos ajándékokat kapnak. Az országos versenyen a fô díj 1 hetes egészségvédelmi tábor az elsô három csapatnak.
Bejelentkezni a 093-256-991-es mobilszámon, a 215-551/206, illetve Vlas Elena otthoni, 251-930-as számán, vagy az evlas.csn@umftgm.ro e-mail címen lehet.
A Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság sajtóközleményben tájékoztatja az adófizetô polgárokat, hogy a 2002. év elsô négy hónapjában az állami költségvetésbe 1450,27 milliárd lejt inkasszáltak. Az illetékek, adók lejben számított nagyságrendje a következô: profitadó: 268,04 milliárd lej; jövedelmi adó: 249,64 milliárd lej; TVA: 567,28 milliárd lej; kereskedelmi adó: 164,13 milliárd lej; vámilletékek: 24,40 milliárd lej; más közvetett adó: 83,09 milliárd lej.
A Közpénzügyi Igazgatóság hangsúlyozza, hogy a 2002-es állami költségvetésre vonatkozó törvény alapján az összbevételbôl a megyei önkormányzatoknak 628,377 milliárd lejt utalnak vissza.
Furcsa álláspontra helyezkedett a munkaügyi minisztérium. A Maros megyei kirendeltség javaslatot tett ugyanis, hogy a gyermeknevelési szabadságon levô, és így fizetésük egy részét állami támogatásból felvevô anyák, amennyiben a kijelölt és törvény által megszabott 2 év alatt újabb gyereket szülnek, a második gyerekre is kaphassák a támogatást. A minisztérium elutasító válasza nem csak az elvetemült feministákat gondolkoztatja el: csak akkor támogatják a második gyereküket vállaló anyákat, ha a szülés elôtti hat hónapban dolgoznak, tehát hozzájárulnak a társadalombiztosítási alap feltöltéséhez. Az indoklásban annyi állt, hogy mindez azért van így, mert ha nem, mindenki visszaélne a szóban forgó rendelkezéssel és gyerekszüléssel tartanák fenn magukat.
Vitathatatlan, több roma anya részesülne a támogatásban, ám azok gyerekvállalása többnyire hiányos családtervezési ismereteik számlájára, mintsem kapzsiságukéra írandó. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez a réteg általában nem a dolgozó nôk sorait gazdagítja, sôt amennyiben igen, a minimálbérnél is kevesebb fizetésért. Aztán nyilván ott hemzsegne az elszánt, több gyereket is örömmel vállaló fiatal nôk nem túl jelentôs hányada, akik most úgy járnak el, hogy a kért hat hónapot papíron vagy ténylegesen ledolgozzák, aztán jöhet a következô lurkó. Már amennyiben nem az "egy gyerek bôven elég nyûgnek" állásponton helyezkednek el. Hiszen jól tudjuk, ez a gyakoribb. Errôl szólnak ékesen a demográfiai mutatók. Egyre gyakoribbak az egygyerekes családok. A két gyereket vállalók között második gyerek gyakran csak néhány év elteltével, véletlenül fogan. Nem hinném, hogy határozott veszélyt jelentene tehát az ily módon "nyerészkedôk" hada. Arról aztán végképp nem beszélve, hogy a szóban forgó minisztériumi döntéshozók elgondolkodhatnának mondjuk azon is, hogy az egyre gyarapodó nyugdíjas közösséget valakinek el kell majd tartania. Ki fog 20-30 év múlva nyugdíjjárulékot fizetni, ha nem az úgymond "nyerészkedô" anyák nemkívánatos gyerekei? A jelenlegi munkaerôpiaci viszonyokat ismerve már az is veszélyt jelent a fiatal nôknek, hogy egy évre kimaradjanak munkahelyükrôl, mert munkáltatóik bizonyosan csak formálisan és a törvény elôírásait betartandó veszik fel újra ôket, és amilyen hamar lehet, megszabadulnak tôlük. Így minden bizonnyal kétszer is meggondolják, vállaljanak-e egyáltalán gyereket.
Nemrégiben találkoztam egy kismamával, aki sírva mesélte, ha tudta volna, hogy az eddigi megélhetését biztosító állását el fogja veszíteni, bizony nem vállalta volna az anyaságot. A fentiek fényében ezen már nem is csodálkozom, csak tehetetlenségemben elszomorodom.
A Fókusz Öko Központ versenyt szervez a "Nyárád barátai" klubok társaságának Mit tehetek a Nyárádért címmel. A verseny célja a Nyárád mente természeti értékeinek tudatosítása és megôrzése, ezért a részt vevô csoportoknak ilyen jellegû, környezetvédelmi tevékenységeket kell szervezniük. A fônyeremény egy mountain bike kerékpár. A szervezôk minden csoport jelentkezését várják. A tevékenységekrôl szóló beszámolók beküldési határideje május 15.
Ma délelôtt 10-tôl a szovátai Teleki Oktatás Központban a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szervezésében szakmai felkészítôt tartanak óvónôknek. Az erkölcsi nevelés az óvodában címû képzésre szovátai és környékbeli óvónôket hívtak meg, de minden más érdeklôdôt szívesen várnak.
Kiosztják a Szabad Sajtóért díjat
Ma este 7 órától osztják ki a brassói Drámai Színházban a Szabad Sajtóért díjat. A MIX sajtótröszt által szervezett rendezvényen az a közéleti személyiség veheti át a szóban forgó elismerést, aki a legtöbbet tett a szabad sajtóért. A rendezôk ez alkalommal a díjra legérdemesebbnek az Országos Audiovizuális Bizottság tagját, Gáspárik Attilát találták.
Nagy-Britannia kormányának Nemzetközi Fejlesztési osztálya az Atkins International Kft. közremûködésével pályázatot hirdet nemkormányzati szervezeteknek, önkormányzatoknak és gazdasági egységeknek. További információk, valamint a pályázók számára kiadott Pályázati utasítások címû kiadvány a Helyi 21-es Jegyzôkönyv Irodájában, az Enescu utca 2. szám alatt kaphatók (tel. 161-437, e-mail: agenda21tgm@orizont.net) Cristian Popánál vagy Alina Aldeánál. A pályázatokat 2002. június 7- én 16 óráig lehet leadni a székhelyen.
Elkezdik a Poklos-patak takarítását
A tavaszi nagytakarítás keretében kerül sor a Poklos-patak medrének újbóli tisztítására. A jôvô héten kezdôdô munkálatokat idén rabokkal fogják elvégeztetni.
Az Egyetemi Sport Klub (CSU) alakulóban levô tájfutó szakosztálya szombaton, május 11-én 10 órától tájfutó versenyt szervez a somostetôi erdôben. Feliratkozás és rajt az új kórház DK sarkától. A megmérettetésen bárki részt vehet.
Autós túra a szencsedi nárciszmezôhöz
A marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület május 11-én és 12-én autós kirándulást szervez a Hargita megyében levô szencsedi nárciszmezôhöz. Az érdeklôdôk saját gépkocsijukkal jelentkezhetnek a túrára, szállás sátorban. Érdeklôdni 16 óra után a 144-590-es telefonszámon, Kocsis Hobo László túravezetônél.
A svájci nemzetközi kórusfesztiválra készülô Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar mintegy fôpróbaként elôször itthon mutatja be mûsorát. Május 11-én este 7 órától a Színmûvészeti Egyetemen a vegyes kar elôadja egyházi és világi dalokból összeállított mûsorát.
A Teszerakt Sci-fi Klub keretében ma délután 5 órai kezdettel Mesterséges intelligencia címmel Szatmári Zsolt tart elôadást a Madisz székhelyén, a Dózsa György utca 9. szám alatt. A rendezvényre minden érdeklôdôt várnak.
Dr. Szász István Tas Egy haza - két ország címû könyvsorozatát mutatják be Marosvásárhelyen ma délután 5 órától a Vártemplomi Diakóniai Központ (Eminescu utca 28. szám) Bocskai-termében. Bevezetôt mond Nagy Pál irodalomtörténész, közremûködik Fodor Piroska színmûvész.
Hidekata Mitsuhashi, Japán bukaresti nagykövete szintén ma 16 órától a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem (Nicolae Iorga utca 1. szám) dísztermében A szamuráj szelleme címmel értekezik.
A horgásztilalom idején azonosították a 43 éves Tantariu Augustint, a 25 éves Tantariu Sorint és a 38 éves Szebert Zoltán Róbertet, akik Marosludason a vízüzem környékén három horgászhálóval 21 kg halat fogtak. A horgászok szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádak ellen. Hasonlóképpen Marosludas mellett a Csorgó környékén a vadászati engedéllyel rendelkezô 42 éves Stroia Victornál egy meglôtt ôzet találtak. Stroiát orvvadászattal vádolják és szabadlábon védekezhet.
Csak a tanítást akarta zavarni
Azonosították azt a személyt, aki április 23- án a marosszentgyörgyi általános iskolába telefonált, hogy aznap 14.30-kor bomba fog robbani. A bombariadó során 2 órára megszakították az oktatást és speciális tûzszerész alakulatok átvizsgálták az épületet, megállapítva, hogy vaklárma volt. A telefonáló Antal Lóránd, az iskola VI. osztályos tanulója, csak az oktatást szerette volna megzavarni és ez sikerült is neki. A nyomozás az ügyben folytatódik.
Adrian Nastase kormányfô, Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete és Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter csütörtökön részt vett a második világháború idején Románia területén elesett amerikai katonák emlékére a fôvárosi Cismigiu Parkban felállított emlékmû leleplezésén. Az andezitbôl faragott könyvre vésett angol és román nyelvû szöveg a második világháború idején Romániában elesett vagy fogságba került 378 amerikai pilóta és repülôgép-személyzeti tag emlékét idézi fel.
SIE-igazgató a NATO-központban
Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerzô Szolgálat (SIE) igazgatója május 7. és 9. között Luxemburgba és Belgiumba látogatott, ahol a titkosszolgálatok vezetôivel, a NATO Biztonsági Hivatala Politikai ügyek bizottságának és a NATO katonai egységeinek képviselôivel találkozott. A NATO központjában tartott tárgyalások során felvetôdött a romániai titkosszolgálat reformja és újraalakítása folyamatának állapota a szövetség speciális alakulataihoz való felzárkózás szempontjából, a Románia és a NATO titkosszolgálatai közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi terrorizmus, a szervezett bûnözés, a korrupció, a törvénytelen bevándorlás, a tömeggyilkos fegyverek elleni közös harc eredményességének növelése.
Energia-adósságok átütemezése Brassóban
A Brassói Traktor KT vezetôsége csütörtökön aláírta az elektromosenergia- adósságok törlesztésének átütemezésére vonatkozó szerzôdést. Bartha Erzsébet, az Electrica Rt. brassói kirendeltségének szóvivôje azt nyilatkozta, hogy e szerzôdés értelmében a Brassói Traktor a következô órákban a szokásos mennyiségû energiát kapja. Bartha hozzátette, a dokumentum 24 hónapra osztja be az adósságok törlesztését. Az Electrica szerdán megszakította a Brassói Traktor áramszolgáltatását, az üzemnek ugyanis 59 milliárd lejes adóssága van, s ehhez járul a 119 milliárd lej értékû büntetés. Ez év áprilisáig a brassói társaság mintegy 200 milliárd lejt törlesztett, s egyes számlák még 1999-bôl valók.
Tettének elkövetése közben fogták el Adrian Tiberiu Mirica titkosszolgálati tartalékos alhadnagyot a május 8-ról 9-re virradó éjszakán, a Katonai Ügyészség Igazgatósága és a SRI Belügyi Biztonsága Igazgatósága közös akciója keretében. A tisztet azzal vádolják, hogy olyan államtitkot árult el, amely veszélyezteti az állam biztonságát, és iratok eltulajdonításáért is felelnie kell. A SRI csütörtöki közleménye értelmében a tisztet elôzetes letartóztatásba helyezték, s titkok küldése és zsarolás általi árulási kísérlettel is vádolják. A Katonai Ügyészség folytatja a vizsgálatot.
71 ezer vajdasági igény a magyar igazolványra
A Vajdaságban a kedvezménytörvény életbe lépése óta eltelt négy hónap alatt 71 ezer ember, vagyis a délvidéki magyarság közel egynegyede folyamodott a jogszabály által elôirányzott magyar igazolványért. Dudás Károly, a Vajdaságban megalakult ajánlószervezet (CMH) elnöke közölte az MTI-vel, hogy változatlanul sokan igénylik a magyar igazolványt, s Kárpátalja mellett a Délvidéken a legnagyobb az érdeklôdés a kedvezménytörvény iránt. Dudás szerint megfogalmazódott az a gondolat, hogy amennyiben a jövôben számottevôen alábbhagy az érdeklôdés a magyar igazolványok iránt, akkor az információs irodákat fokozatosan többfunkciós, kulturális, illetve más feladatokat ellátó intézményekké alakítják át.
Tízéves a Gábor Dénes Fôiskola
Jubileumi emléküléssel, állásbörzével, sportnappal ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Gábor Dénes Fôiskola Budapesten. A jubileumi emlékülést megelôzô sajtótájékoztatón Zárda Sarolta fôigazgató hangsúlyozta: az információs társadalom építése során mindenkinek meg kell adni a lehetôséget arra, hogy informatikát tanulhasson. Ezt kívánja elôsegíteni a Gábor Dénes Fôiskola is. Hozzátette: jelenleg mintegy 30 ezer diákjuk van, akiknek 10 százaléka jár a fôiskola budapesti nappali tagozatára. A távoktatásban részt vevô közel 27 ezer - köztük 1500 határon túli - hallgató tanulmányait a fôvárosi központon kívül 40 magyarországi és 10 határon túli konzultációs központ segíti. Jelezte: a távoktatás lehetôségeit kihasználva a jövôben szeretnének angol nyelven más országok diákjainak is képzést nyújtani.
Ottlik Géza-emléktábla Budapesten
Emléktáblát avattak Ottlik Géza születésének 90. évfordulója alkalmából csütörtökön Budapesten, az I. kerületi Attila út 45. számú háznál, ahol a Kossuth-díjas író 42 évig élt és dolgozott. - Ezzel az emléktáblával emlékezünk munkásságára, arra az emberi tisztességre és helytállásra, amely egész életét jellemezte - mondta az ünnepségen Nagy Gábor Tamás budavári polgármester, aki Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség elnökével együtt leplezte le az emléktáblát. Kampfl József szobrászmûvész mészkôlapba foglalt bronz dombormûve az író portréját ábrázolja. A ház falán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint "1958-tól haláláig itt élt és dolgozott a XX. századi magyar próza kiemelkedô alakja".
Beidézték Milan Milutinovic szerb elnököt is
A hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) által vádolt Milan Milutinovic szerb elnököt is beidézte a feltételezett háborús bûnösök ügyében eljáró belgrádi körzeti bíróság. Ha a politikus nem tesz eleget az idézésnek, akkor elôállítják, de egyáltalán nem biztos, hogy ki is adják Hágának. "Milutinovicnak is továbbítottuk az idézést. Nem leszünk ugyan tekintettel arra, hogy elnökként mentelmi jogot élvez, de hagyunk neki idôt arra, hogy a bíróság elé álljon" - közölte a Vecernje Novosti címû belgrád lappal Branislav Todic, a belgrádi körzeti törvényszék vizsgálóbíróságának a vezetôje.
Iliescu elnök az ENSZ Közgyûlése elôtt
A gyermekek életkörülményei nem választhatók el az általános politikai, gazdasági és társadalmi kontextustól, jelentette ki szerdán, az ENSZ Közgyûlése által a gyerekek helyzetérôl szervezett tanácskozáson tartott beszédében Ion Iliescu elnök.
"A gyermekek a legsebezhetôbbek, ha szegénység, fegyveres konfliktus, diszkrimináció, elnyomás vagy környezetszennyezôdés üti föl a fejét", mutatott rá Románia elnöke. Hozzátette: ezeket a kérdéseket a következô, a tartós fejlôdésnek szentelt johannesburgi konferencián kell megtárgyalni.
"Románia esete sok szempontból releváns azokra a kérdésekre nézve, melyek egy demokrácia és piacgazdaság felé tartó országra jellemzôek", fejtette ki Iliescu.
"Egy súlyos, elsôsorban a gyermekek körülményeit illetô örökség adódott ahhoz az árhoz, amelyet a radikális változásokért fizettünk. Egy új gyermekvédelmi rendszert kellett kiépítenünk, amelynek meg kell felelnie a nemzetközi elvárásoknak", jegyezte meg a román államfô.
Iliescu megköszönte azt a segítséget, melyet Románia több ENSZ-ügynökség, elsôsorban az UNICEF részérôl, az európai intézményektôl, az Európa Tanácstól és nagyszámú civil szervezettôl, valamint néhány magánszemélytôl kapott.
A május 7. és 12. közötti idôszakban Ion Iliescu az Amerikai Egyesült Államokban Roud Lubersszel, az ENSZ menekültügyi fôbiztosával, Portugália, Bosznia- Hercegovina és Peru államelnökeivel, illetve Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszterrel találkozik. A román államfô a szeptember 11-i, New York-i tragédia színhelyét is felkeresi, Detroitban találkozik a legrégebbi amerikai román közösséggel és meglátogatja a General Motors kereskedelmi társaságot is.
Az izraeli biztonsági kabinet csütörtökre virradóra megtartott ülésén úgy döntött, hogy Izrael válaszcsapással fogja megtorolni a kedden este Rison-Lecijón városban elkövetett merényletet, és sajtóértesülés szerint a hadsereg délelôtt meg is kezdte csapatok telepítését a Gázai övezettel szomszédos határtérségekbe.
A kabinet döntött arról is, milyen módon fog Izrael a merényletre válaszolni, de errôl semmilyen további részletet nem közöltek. A tervezett hadmûvelet jelentôségét mindazonáltal mutatja, hogy a hadsereg újabb tartalékosok behívására is készül - derül ki a Háárec címû lap internetes oldalán közölt jelentésbôl. A hadsereg szóvivôje viszont cáfolta, hogy a Gázai övezet mentén csapatösszevonásokat kezdtek volna.
Ariel Saron kormányfô a keddi merénylet hírére félbeszakította washingtoni tárgyalásait, és hazautazott Izraelbe. Megérkezése után a tel-avivi Ben Gurion repülôtérrôl egy közeli katonai támaszpontra ment, ahol magas rangú katonai vezetôkkel tanácskozott a lehetséges válaszcsapás katonai feltételeirôl, majd maga elnökölte a biztonsági kabinet ülését. A kabinet az ülésrôl kiadott közlemény szerint fel is hatalmazta ôt és Benjámin Ben Eliezer védelmi minisztert, hogy további egyeztetés nélkül hozzanak meg minden olyan döntést, amelyet szükségesnek látnak a célként szolgáló "terrorista objektumok" ellen.
Efrájim Szneh izraeli közlekedési miniszter a kabinet ülése után nyilatkozva kijelentette, hogy a miniszterek egyetértenek abban: hadmûveletet kell végrehajtani a Gázai övezetben. Innen érkezett ugyanis az az öngyilkos merénylô, aki a Tel-Aviv melletti Rison- Lecijónban 15 izraeli polgári személyt is magával vitt a halálba.
A Gázai övezet az öngyilkos merényletekért is felelôssé tett Hamász radikális palesztin szervezet bázisterülete. Az izraeli hadsereg legutóbbi nagyszabású palesztinellenes hadmûvelete viszont, amely március 29-én vette kezdetét, Ciszjordánia területére korlátozódott, nem érintette a Gázai övezetet. Jasszer Arafat palesztin vezetô csütörtöki szigorú fellépése a Hamász szélsôségesei ellen (tizenhat ember letartóztatása) feltehetôleg éppen az izraeli hadsereg újabb nagy támadásának megelôzését célozza.
Jaszin sejk, a Hamász szellemi vezetôje viszont izraeli rádiójelentések szerint újabb tömeges támadásokat helyezett kilátásba Izrael ellen. Azt is mondta, hogy az izraeli hadsereg Védôbástya fedônevû hadmûvelete kudarcot vallott.
A biztonsági kabinet találkozóján a kormánytagok egybehangzó nyilatkozatok szerint teljesen egységesek voltak a válaszlépések szükségességének megítélésében. Némi különbözôség mutatkozott mindamellett abban, milyen kiterjedésû legyen a gázai mûvelet. Efrájim Eitam tárca nélküli, szélsôséges miniszter például az ülés után azt mondta, légi és szárazföldi támadásra egyaránt szükség van, bár a földön aprólékosan megtervezett, precíz mûveletek kellenek. Más vélemény szerint a ciszjordániaihoz hasonló módszereket kell alkalmazni.
Az ülésen Szilvan Salom pénzügyminiszter állítólag szóba hozta Jasszer Arafat palesztin vezetô számûzésének kérdését, de a találkozón ebben a kérdésben végül nem döntöttek.
A SME címû szlovák liberális lap Medgyessy Péter nyilatkozatai alapján úgy ítéli meg, hogy a leendô magyar miniszterelnökkel a kedvezménytörvény ügyében a velencei bizottság észrevételeinek megfelelôen sikerül majd egyezségre jutni.
Mint írja: az semmiképpen sem várható, hogy az új magyar kormány megszüntesse a jogszabályt, vagy kivonja annak hatálya alól a szlovákiai magyarokat, arra azonban számítani lehet, hogy kész lesz igazodni a velencei bizottság elvárásaihoz.
"Nem volt lehetséges ilyen egyezség azzal az Orbán Viktorral, aki a választások második fordulója elôtt a kedvezménytörvény értelmét pontosan úgy fogalmazta meg, hogy az Szlovákia számára elfogadhatatlan legyen" - így a lap, melynek szerzôje, Marián Lesko emlékeztet arra, hogy Orbán a magyarság határon átívelô újraegyesítésének legfontosabb eszközeként, értelmezi a jogszabályt, és nem Európa újraegyesítését részesíti elônyben. Tôle eltérôen Medgyessy "csupán" a határon túliak identitásának erôsítésére, a kulturális hagyományok ápolására és a gazdasági fejlôdés feltételeinek megteremtésére szánja a kedvezménytörvényt, s ezek a célok nagyjából azonosak a határon túli szlovákok hazai jogállását szabályozó szlovák törvény céljaival - írja.
Lesko azért is lehetségesnek tartja a magyar-szlovák megállapodást, mert Medgyessy Péter nyilatkozata alapján úgy ítéli meg: a leendô magyar miniszterelnök úgy gondolja, hogy a jogszabály az uniós csatlakozás után fokozatosan érvényét veszti majd. S mert a szerzô Szlovákia uniós csatlakozását nem tartja távolinak, ezért úgy véli, hogy Magyarország és Szlovákia EU-tagságával "védhetetlenné" válik az elv, miszerint a kedvezménytörvény az egyik uniós országra, Ausztriára nem vonatkozik, a másikra, Szlovákiára pedig igen.
Ha a szlovák fél azt szeretné, hogy a jogszabály Orbán Viktor általi értelmezése ne érvényesüljön, akkor fôleg azt kellene támogatnia, ami Szlovákia és Magyarország csatlakozási esélyeit növeli. Ezt az esélyt a kedvezménytörvényt érintô kétoldali megállapodás semmiképpen sem csökkentené - írta csütörtökön megjelent kommentárjában a szlovák napilap.
Az Európai Unió lakosai közül a svédek utaznak a legtöbbet: az EU statisztikai hivatalának csütörtökön megjelent adatai szerint egy svéd turistára átlagosan 3,1 üdülési célú utazás jut évente. A felmérésbe a legalább négy vendégéjszakás utazásokat számították be.
A megfigyelést 15 éves idôszak alatt az útra kelô finnek, németek és britek évente átlagosan kétszer utaztak, míg az osztrák, a belga, a dán, a spanyol, az olasz és a portugál turisták évente 1,2-1,8 alkalommal keltek útra pihenési céllal legalább négy éjszakára.
A szabadságra utazók aránya az össznépességhez képest Németországban a legmagasabb: ott a lakosok 76,9 százaléka indul legalább négynapos útra. Ez az arány Hollandiában 67,9 százalék, míg Portugáliában - ahol a legkevesebben nyaralnak - csak 31,2 százalék.
Az osztrákok közül 54 százalék legalább egyszer évente négy napnál hosszabb útra indul. Az útra kelôk 31,8 százaléka hazájában választ úti célt, 68,2 százalékuk külföldre megy. A külföldön nyaralók 54 százaléka az EU országainak valamelyikét keresi fel.
A pihenni vágyókat két tényezô vonzza elsôsorban: a tenger és a meleg. A görögök, a spanyolok, az olaszok, a portugálok, a finnek, a svédek és a britek - vagyis a tengerparttal rendelkezô országok lakói - gyakrabban tesznek utazásokat hazájukban, mint külföldön, a belgák, a dánok, a németek, az írek, a luxemburgiak, a hollandok és az osztrákok - vagyis a tengerparti nyaralásra alig alkalmas hidegebb klímájú vagy tengerrel nem rendelkezô országok lakosai - inkább külföldön töltik szabadságukat.
A leggyakrabban a 25-44 éves korosztály utazik, ôket a 45-64 évesek követik. Az utazások idejének kedvenc idôszaka a július és az augusztus, a legkevesebben novemberben utaznak. A szálláshelyek megválasztásánál az európaiak továbbra is a magánszállásokat részesítik elônyben a szállodákkal szemben.
A leggyakrabban használt utazási eszköz a saját autó vagy a bérelt gépkocsi. A második legfontosabb a repülô, amelyet a brit és luxemburgi turisták az autó elé helyeznek. A harmadik helyen holtversenyben áll a buszközlekedés és a vasút, utóbbit fôként a franciák kedvelik. A közlekedési eszközök közül alárendelt szerepet játszik a hajó.
Az osztrák, a belga, a dán, a német és a görög turisták maguk szervezik útjaikat, a svédek és a luxemburgiak inkább az utazási irodákban bíznak.
RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben
Az RMDSZ csütörtökön tartott heti sajtótájékoztatóján jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László ügyvezetô alelnök, a képviselôház titkára, dr. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke és Márton Árpád, a szövetség képviselôházi frakciójának alelnöke.
A sajtóértekezleten Markó Béla beszámolt a határon túli magyar szervezetek vezetôinek Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölttel, Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével, illetve Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével szerdán, május 8- án tartott budapesti találkozójáról. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a szerdai látogatás során megállapodás született arról, hogy a határon túli magyarságot érintô kérdésekben a magyar kormány döntéshozatal elôtt konzultál az illetô érdekvédelmi szervezetek legitim vezetôségével. Az elôzetes konzultáció megelôzheti Magyarország kapcsolatainak elmérgesedését a szomszédos országokkal mind államközi, mind magyar-magyar viszonylatban - mutatott rá Markó Béla. A szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, az alakuló kormány folytonosságot biztosít a határon túli magyarság kulturális és nemzeti önazonosságát megôrizni hivatott támogatása terén. Ebben az értelemben kifejtette: a státustörvény továbbra is érvényben marad és a Sapientia Tudományegyetem jövôjét sem fenyegeti semmilyen veszély. Továbbá arra is rámutatott, hogy a leendô szocialista kormány nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok megerôsítésére.
Az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfôk által aláírt Egyetértési Nyilatkozatnak a magyarországi munkavállalást szabályozó cikkelyeivel kapcsolatban valóban vannak fenntartásai az alakuló magyar kormánynak - tájékoztatta az újságírókat Markó Béla. Ugyanakkor hozzátette: a román fél egyértelmûen ellenzi a dokumentum módosítását, és az RMDSZ is azon az állásponton van, hogy nem szükségszerû módosítani azt a két kormányfô által elfogadott nyilatkozatot, amely véget vetett a státustörvény kapcsán a két ország között kialakult feszültségeknek. A státustörvény hatása még nem érezhetô Magyarországon - mondta - éppen ezért a találkozón javaslat született arra vonatkozóan, hogy készítsenek felméréseket arról, miként hat a magyarországi munkapiacra a vitatott dokumentum értelmében elnyert munkavállalási engedéllyel, törvényesen dolgozó külföldi munkaerô.
A sajtótájékoztatón továbbá szó esett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályzó sürgôsségi kormányrendeletrôl. A szövetségi elnök elmondta, hogy a kormánypárttal közösen kidolgozott módosítási javaslatok elfogadása következtében reális esélyek léteznek arra, hogy pár hónapon belül lezárják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését.
Markó Béla a Bákó megyei csángómagyar közösségnél tett múlt heti látogatásáról is tájékoztatta a sajtó képviselôit.
Márton Árpád képviselô megerôsítette az anyanyelvû oktatás igényének jogosságát a bákói csángómagyar közösség részérôl, ugyanis a magyar nyelvet fakultatív szinten heti 3-4 órában tanulni kívánó diákok szülei írásban, közjegyzô által hitelesítve, a tanügyi törvény elôírásainak megfelelôen fogalmazták meg kérésüket. Nem magyar iskolát, és nem magyar tannyelvû oktatást igényeltek - hangsúlyozta Márton Árpád -, hanem anyanyelvüknek fakultatív szinten történô tanítását.
A képviselôházi frakció alelnöke továbbá kitért egy, szintén a moldvai csángómagyar közösséget érintô kérdésre: a helyi katolikus hívek anyanyelvû szertartásának a katolikus egyház által is elismert jogos igényére. Az ügy viszont nehezebben orvosolható - mutatott rá Márton Árpád -, mert nem áll politikai vagy kormányzati döntés hatáskörében. A mintegy 360 fôs katolikus közösség anyanyelvû egyházi szertartására vonatkozó igényének jóváhagyásáról csakis a iasi-i katolikus püspökség dönthet.
Az idén a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, a polgármesteri hivatal, valamint a Területi Rádióstúdió volt a május 9., az Európa-nap tiszteletére rendezett ünnepségek fô szervezôje.
A tegnap délelôtt a Pro Európa Liga székhelye elôtt felállított reklámsátorból az Európai Uniót ismertetô szórólapokat, füzetecskéket osztogattak az arra járóknak. A gyerekek léggömböt és kék-sárga csillagos zászlócskákat is kaptak. A sietôsnek tûnô járókelôk közül is többen voltak, akik a sátorhoz igyekeztek, és érdeklôdtek a téma iránt. Többségük fiatal volt. Idôközben a központi sétányon fantáziadús alkotások készültek Európáról. A szerzôk a 10-es, a 4-es számú általános iskola, valamint az Unirea kollégium I-IV. osztályos tanulói voltak. A rajzversenyt a Szociáldemokrata Párt Maros megyei szervezete rendezte. Az aszfaltmunkákat megtekintette pártbeli kollégáival együtt Ovidiu Natea prefektus és Somesan Stefan fôtanfelügyelô is. A gyerekek részvételi oklevelet kaptak, a nyerteseket édességeket és hûsítôket tartalmazó ajándékcsomagokkal jutalmazták. A prefektus pedig külön egy-egy könyvet is átadott a sikeresebb rajzok alkotóinak.
A marosvásárhelyi rádió egész napos programját is e napnak szentelte. A délelôtt folyamán a mûsorban jeles személyiségeket szólaltattak meg, akik elmondták véleményüket az Európa-nap jelentôségérôl. Strasbourgban az unió vezetô politikusaival a riportokat Frunda György RMDSZ- szenátor, Európa parlamenti képviselô készítette. Közben a rádió két munkatársa a fôtéren az "utca emberét" is a nap jelentôségérôl kérdezgette.
Délután a Kultúrpalota Tükörtermében a megye közigazgatási és politikai személyiségeinek a jelenlétében kerekasztal- beszélgetésre került sor, amelyen többek között Románia integrációs esélyeirôl volt szó. A vitát Smaranda Enache, a Liga társelnöke és Ovidiu Pecican, a kolozsvári Európai Tanulmányok Egyetemének tanára vezette. A rendezvénysorozat keretében vasárnap délelôtt a fôtéren kerékpár- és a hagyományos Pro Európa Liga futóversenyre nevezhetnek be a sportkedvelôk. A polgármesteri hivatal szombaton délelôtt a Somostetôre várja az érdeklôdôket, a szintén hagyományos gyalogtúrára és gulyáspartira.
Nálunk az önkormányzatiság is eredeti módon valósul meg, akárcsak a demokrácia többi vívmánya. Világért sem mondanék helyi autonómiát, mert ez vörös posztó ma sokak szemében, lásd a kormányzat határozott fellépését azok ellen, akik fölvetették a regionalizmus gondolatát. Régi jó szokás szerint odafönn mondják, mit szabad a helyi vezetésnek, mit enged meg alulról jövô kezdeményezés címén. Legtöbbször azt, ami a központi hatalomnak kényelmesebb. Csak néhány szemléletes példát említek.
Itt van mindjárt a nemrég elvégzett népszámlálás: odafönn eldöntötték a módját és idejét, majd leszóltak a megyékhez: a költségeket ti viselitek!
Talán a legjobb példa a színház ügye, amikor a kormány minden elôzetes értesítés, egyeztetés nélkül bejelenti: ezután a helyi szervek adják az intézmény fenntartásának költségeit. Szó sem volt arról, hogy milyen arányban osztozik a terheken a megye és a város, hadd veszekedjenek ôk, hadd haragudjanak a színházba nem járók azért, mert pénzt költenek a színházra, a színházba járók pedig azért, mert nem költenek rá, vagy mert nem költenek eleget. Ha arra gondolunk, hogy a színház azon kevés intézmények közé tartozik, amely minôségi kultúrát ad, akkor aggodalmunk a jövôt illetôen jogos. Az állam nem akar, a város és a megye nem tud elég pénzt biztosítani, támogatók - megfelelô törvény hiányában - nincsenek a láthatáron. Az ügyben van még egy adalék: kiderült, a színház épülete az állam ill. a mûvelôdési tárca tulajdonát képezi, ám a tulajdonos nem hajlandó a már nagyon esedékes javításokat elvégezni.
A legnagyobb port az ún. Bolyai-ügy verte fel. Megtörtént az egyezség a kormánypárt és az RMDSZ között, melynek értelmében a tanintézmény magyar nyelvû lesz. Ez lényegében kormánydöntés, amit végre kellett volna hajtani, de nem lehetett, mert néhány diák ezt meg tudta akadályozni, a szaktárca miniszter asszonya pedig tüstént leutazott Vásárhelyre, több órán át tárgyalt a diákokkal, ami fölöttébb demokratikus gesztus. Érdekes, hogy ugyanez a vezetô néhány héttel ezelôtt egyetlen mozdulattal seperte le asztaláról a tanügyi szakszervezetek kéréseit. Pedig akkor nem egy magyar iskoláról és nem néhány diák hepciáskodásáról volt szó, hanem az egész hazai oktatásról, diákok és tanárok érdekérôl egyaránt. Sajátos megnyilvánulásai a vezetôi érzékenységnek! Jellemzô, hogy a Bolyai-ügyben egyféleképpen nyilatkozott az államelnök, másként a miniszterelnök, megint másként az oktatásért felelôs miniszter, ezért közel sem megnyugtató a helyzet, csak egyvalami biztos: bármi is történik, a bûnbak szerepét az RMDSZ-re osztják ki ismét. Itt be is fejezhetnôk, még talán a helységnevek magyar feliratát említhetném, amelyet törvény ír elô és szabályoz, csakhogy sok polgármester nem tartja ezt magára nézve kötelezônek, valószínû helyi érdekekre és érzékenységekre hivatkozva.
Úgy állunk tehát, hogy adott esetben fütyülni lehet a törvényre és a kormányzat döntésére, máskor a kormány hárítja át a költségeket és a felelôsséget a helyi vezetésre. A baj az, hogy ezeknél az egyedi eseteknél többnyire mi húzzuk a rövidebbet, valahogy mindig a mi kárunkra alakulnak a központ és a vidék csatározásainak eredményei.
Az üzérkedés bûncselekményét az követi el, aki olyan ipari vagy mezôgazdasági termékeket vásárol viszonteladás céljából, amelyek a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen nem képezhetik magánkereskedelem tárgyát. Ugyancsak üzérkedésnek számít ipari vagy mezôgazdasági termékek vásárlása viszonteladásra történô feldolgozás céljából, ha az, ami a feldolgozásból eredne, a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen nem képezheti magánkereskedelem tárgyát. A fentiek büntetése 6 hónaptól 5 évig terjedô börtön. Itt pontosítjuk, hogy ma már nem számít üzérkedésnek a kereskedelem engedély nélküli foglalkozásszerûen elkövetett gyakorlása, a pénzkölcsönzés kamatfizetésre foglalkozásszerû ûzése, vagy a törvényesnél magasabb kamat-, valamint a kamatos kamat elfogadása. Az is igaz viszont, hogy a kamatszintet külön törvény szabályozza, aminek ismertetésére egy más alkalommal fogunk kitérni.
A mérésnél elkövetett csalás bûncselekményét az követi el, aki pontatlan mérôeszköz használatával vagy pontos mérôeszköz csalárd használatával csal. A fentiek büntetése 3 hónaptól 5 évig terjedô börtön. A kísérlet büntetendô.
Az áruminôséggel kapcsolatos csalás bûncselekményét az követi el, aki árut vagy bármilyen más terméket meghamisít vagy helyettesít, ilyen javakat eladás céljából kiállít vagy elad, tudva, hogy azokat meghamisították vagy helyettesítették. A fentiek büntetése 6 hónaptól 5 évig terjedô börtön. Ha a hamisítás vagy helyettesítés következtében az áruk vagy termékek az egészségre károssá váltak, a büntetés egytôl 8 évig terjedô börtön. A kísérlet büntetendô.
A gazdasági titok nyilvánosságra hozásának bûncselekményét az követi el, aki szolgálati jogkörének keretében ismert adatokat és értesüléseket hoz nyilvánosságra, amelyeknek nem ez a rendeltetésük és ami által kár keletkezhet. A cselekmény büntetése 2 évtôl 7 évig terjedô börtön. Ha a cselekményt más személy követi el, függetlenül attól, hogy milyen módon jutott az adatokhoz és értesülésekhez, a büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedô börtön.
A találmány tárgyának hamisítása bûncselekményét az követi el, aki jogtalanul meghamisítja vagy felhasználja egy találmány tárgyát. A fentiek büntetése 3 hónaptól 2 évig terjedô börtön vagy pénzbüntetés.
A hamisított termékek forgalmazásának bûncselekményét az követi el, aki a hamisított termékeket forgalomba hozza és egy találmány tárgyát jogtalanul felhasználja. A cselekmény büntetése 3 hónaptól 3 évig terjedô börtön.
O. I. olvasónk 10 évre szóló az Amerikai Egyesült Államokba érvényes vízummal rendelkezik, de útlevele betelt, üres hely a pecsétnek már nincs. Mi a teendô ilyen esetben, kérdeztük Antal Cornelia ezredest, az Informatizált Lakosság-nyilvántartó Hivatal útlevélosztályának vezetôjét.
- Ebben az esetben az útlevelet ki kell cserélni új típusúra. Az útlevélosztályra be kell nyújtani a kérést, a személyazonossági igazolvány fénymásolatát, a CEC-nél befizetett 827.000 lejrôl szóló nyugtát. Ezenkívül egy külön kérést kell írni, amelyben az útlevél tulajdonosa kéri, hogy az újonnan kiállított útlevél mellett a régi útlevelet is megtarthassa. A kérés mellé mellékelni kell a régi útlevélrôl készített fénymásolatokat azokról az oldalakról, amelyek a személyi adatokat tartalmazzák és arról az oldalról, amelyben a szóban forgó amerikai vízum található.
Szintén az útlevél érvényességével kapcsolatos kérdést tett fel N. Cs. olvasónk. Útlevele június folyamán jár le. Melyik az az idôpont, amikor még elhagyhatja az országot? A kérdésre Meghesan Ioan, a megyei Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal vezetôje válaszolt.
- A schengeni országok megkövetelik, hogy a Romániából beutazók útlevelének érvényességi ideje több legyen, mint hat hónap. Kivételt képez Dánia, ahová elegendô a három hónapos határidô. Magyarországra és a volt szocialista országokba az útlevél addig a dátumig érvényes, ami az útlevélben szerepel.
K. J. olvasónk az 1848-as út 37. szám alól - 49- es lakótársulás - felvetette, hogy a hôenergia- mérô mûszerekre a tömbházban lakó 128 család egyenként 300.000 lejt fizetett ki, az Energomur mégsem szerelte fel azokat, holott május elseje lett volna a határidô.
A kérdést Fúró Juditnak, az Energomur fejlesztési osztályvezetôjének tettük fel.
- Az Energomur a szóban forgó lakótársulásnak 2001. márciusában készítette el a hôenergia-mérô mûszerek felszereléséhez szükséges terveket. A lakótársulás azonban csak idén április 10- én az 5.570-es iktatószámmal nyújtotta be a munkálatok kivitelezéséhez szükséges megrendelést. Szerzôdést, elôleget még nem fizettek. Mihelyt ez megtörténik, az Energomur megkezdheti a szerelési munkálatokat.
Mivel többen a hôenergia-mérô mûszerek árának a visszafizetésérôl érdeklôdnek, a fejlesztési osztály vezetôje tájékoztatott, hogy azok a tulajdonosi és lakótársulások, amelyek 1990-2001-es idôszakban szereltették fel a mérômûszereket, és az Energomur által kért dokumentációt benyújtották, azoknak a téli hónapok hôenergia-számlájából leszámították az összegeket. Akik 2002 folyamán szereltetnek hôenergia-mérô mûszert, azokkal decembertôl kezdôdôen egyenlítik ki a számlákat.
Kerekes Károly parlamenti képviselô elsôként tájékoztatta lapunkat, hogy mától nem szükséges az egészségügyi biztosítás azokba az országokba, amelyek Romániával egyezményt írtak alá az odalátogatók alapfokú orvosi ellátására vonatkozóan. Ide tartozik Magyarország és a többi volt szocialista ország is.
A rendszabály a 2002. május 9-i 307-es számú Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficialban) jelent meg. A képviselô arról is tájékoztatott, hogy a rendelet szövegét valamennyi határátkelôhöz eljuttatják.
A szabályozás azt követôen született meg, hogy Kerekes Károly parlamenti képviselô hivatalosan felhívta a figyelmet arra, hogy egyes országokkal Romániának érvényben levô egyezménye van, és közbenjárt a belügyminisztériumnál, hogy ezekbe az országokba ne követeljék az egészségügyi biztosítást.
A hír igaz, reméljük, hogy a határátkelôkön figyelembe is veszik a rendelkezést.
Több szülô azok közül, akik igényelték a magyar igazolványt arról érdeklôdött, hogyan pályázhatnak a Szülôföldön magyarul nevelési-oktatási ösztöndíjra, valamint tankönyv- és taneszköz- ösztöndíjra, amelyet az Illyés Alapítvány nyújt a határon túli magyar diákoknak.
Mint Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke tájékoztatott, a megyében mûködô információs irodákban, a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnél, az RMDSZ- irodákban kézhez vehetôk az útmutatók és a pályázati ûrlapok.
Nevelési-oktatási támogatásban részesülhet a szülô, ha rendelkezik magyar igazolvánnyal vagy ezt igényelte már, és saját háztartásában legalább két kiskorú gyermeket nevel, minden olyan gyermeke után, aki életkorának megfelelô nevelési-oktatási intézménybe jár, és abban magyar nyelvû oktatásban részesül. Feltétel, hogy az oktatási intézmény Románia területén mûködjön. Ha az egyik gyerek már betöltötte a 18. életévét, a többi még nem, már nem lehet pályázni. Egy gyermek után is lehet pályázni, de ebben az esetben az érdekeltek csak tankönyv- és taneszköz-támogatást kapnak.
A pályázati ívhez kötelezôen csatolni kell a következôket:
- a kiskorú gyerekek születési anyakönyvi kivonatának - keresztlevél - fénymásolata;
- a kiskorú gyermek magyar nyelvû oktatását- nevelését igazoló okirat eredeti példánya, a leckekönyv - ellenôrzôkönyv - fénymásolata;
- nem intézményesített magyar nyelvû nevelésben-oktatásban való részvétel esetén a támogatást indokló tények hitelt érdemlô igazolása.
A pályázati ûrlapok megcímzett borítékban vehetôk kézhez, amelyeket ajánlva kell postázni.
A pályázással kapcsolatos kérdésekre a megyei RMDSZ 162-907-es telefonszámán nyújtanak bôvebb felvilágosítást.
Több nyugdíjas olvasónk érdeklôdött, e hónapban hamarabb érkezik-e a nyugdíj vagy sem?
- Az Országos Nyugdíjpénztár és a posta közötti konvenció értelmében folyósítják e hónapban is a nyugdíjakat - mondotta Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár vezérigazgatója. A nyugdíjpénztárat új egyezmény aláírásáról írásban még nem értesítették és az Országos Nyugdíjpénztár nem küldte hamarabb a nyugdíjra szánt összegeket, így a megyei nyugdíjpénztár is csak - úgy mint eddig -, e hónap nyolcadikán utalta át a pénzt a postának. Eszerint a posta e hónapban is 12-13-án kezdi meg a nyugdíjak kézbesítését.
Ez év harmadik negyedében kicserélik a személyazonossági kártyákat. Erre azért van szükség, mert számtalan hamisítás történt, fôként a mobiltelefonokat forgalmazó cégeket csapták be hamisított kártyákkal. Ionel Nicolae ezredes, az Országos Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal vezérigazgatója szerint az 1992-ben kibocsátott kártyák nem tartalmazzák a szükséges biztonsági elemeket és a hamisítók könnyûszerrel elôállíthatják. A Lakosság- nyilvántartó Hivatal felkérte az Európai Unió tagországainak követségeit, tegyenek ajánlást, milyen típusú igazolványt válasszanak.
"… csak lépegetek csendesen a május allelujás országában… Csupa békés zsongás az erdô. Jó lenne itt maradni. Lefeküdni a galagonya virágos sátra alá, megmarkolni az idôt, megállítani a felhôket, álmokat és éveket… meglesni öreg titkokat, amelyeket idehoz, de el is visz magával az örök menyasszony, a hûtlenül is hûséges, magát mátkacsókra kínáló, gerleszagú május." E Fekete István-idézetnél szebben nem lehet elmondani a tavasz talán legszebb hónapjáról mindazt, amit minden ember, nem csak a természetjáró számára jelenthet. S hogy tavasz van, május van, gondolom, mindannyian éreztük, erdôn-vízparton-hegyekben majálisozók. A kérdés inkább az, hogyan "ünnepeltük" azt, hogy végre meleg van, hosszúak a nappalok, lehet már sátorozni, nagyokat tekeregni ismert vagy ismeretlen utakon. Mert lehet úgy is elmenni oda, ahol már sokszor jártunk, hogy meglátunk sok mindent, ami mostanig nem volt ott, vagy csak nem vettük észre. Jó lesz, ha minél többen ott leszünk a város Európa- napján, de majd érdemes lesz elmenni valamely város környéki erdôbe kisebb csoporttal s meglesni, hogy sütkérezik a gyík, hogy nônek új generációk a madárfészkekben, megtelni orgona- és gyöngyvirág illatával, gyûjtögetni a galagonya friss hajtásait, árvacsalánt, hallgatni a madárkoncertet, feltöltôdni azzal az erôvel, amit csak a természet adhat nekünk.
Kerekes Péter Pál fotójával kívánjuk, legyen kegyes a természet minden természetszeretô emberhez, hogy legalább egy kis idôre álljon meg az idô, s maradjon olyan emlék, mely évek múlva is visszatér, talán egy kakukkszó hallatán…
Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében,
Számos nagy beruházási, területfejlesztési terv megvalósításának elengedhetetlen feltétele a regionális összefogás. Ezért jött létre megyénkben is több régiós társulás, ahol az ívóvíz-bevezetéstôl, a korszerû hulladékgazdálkodásig és a turizmus fellendítéséig sok mindent közösen tervezgetnek. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ több éve a Nyárád mentén próbálkozik egy fenntartható fejlôdési terv gyakorlatba ültetésével. Ennek köszönhetôen április 19. és 26. között a holland külügyminisztérium MATRA programján keresztül a Milieukontakt Oost Europa támogatásával Hajdú Zoltán, a Fókusz programvezetôje, Gligor Róbert László, a Nyárád menti régiós társulás irodavezetôje és Székely István Nyárádgálfalváról tanulmányúton vettek részt. A Népújságnak Hajdú Zoltán számolt be élményeirôl.
Érdekcsoportok közötti konszenzus Kétéves program keretében Romániában négy kisrégió: Nyárád mente, Torockó, Bánffyhunyad, Fenes-Remete fejlesztési stratégiáját támogatja Hollandia, így ezek képviselôi vehettek részt a tapasztalatcserén. Elôször a vendégeket Boxtel kisváros Kleine Aarde (Kis Föld) nevû ökológiai ismeretterjesztô és bemutató központban fogadták. Az itt tevékenykedôk környezetkímélô mezôgazdasági, vízgazdálkodási, - tisztítási, természetvédelmi és energia- gazdálkodási módszereket ismertettek a romániaiakkal. A központ egy európai hálózathoz tartozik, így szinte napirenden vannak a más országokban e téren történt lépésekkel. E központban tanulmányozzák az ún. "ökológiai lábnyomot" is. A tudósok kiszámították, hogy a Föld jelenlegi összlakosságát, illetve gazdasági tevékenységét tekintve minden fôre átlagban 1,7 hektár természetes életterület jut. Vannak viszont olyan országok, ahol jóval többet használnak fel. Ezért fontos, hogy olyan fenntartható fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és valósítsanak meg, amelyek összehangolják a környezet- és természetvédelmi érdekeket a gazdasági, szociális szükségletekkel. Ennek érdekében pedig rendkívül fontosnak tartják a különbözô érdekcsoportok közötti konszenzust, az együttmûködést. Ennek gyakorlati példáját láthatták a mindössze 30.000 lakosú Vught városában, ahol az Agenda 21 program keretében nemkormányzati szervezetek a polgármesteri hivatallal közösen a város beltelkén lebontott házak helyében természetes teret, parkot alakítottak, ahol egy hulladék- újrahasznosítási központot hoztak létre és mûködtetnek.
A mezôgazdálkodás érdekei is sok esetben ellentmondanak a környezetvédôkével. Ezt a konfliktust hollandiában például úgy rendezték, hogy az állam felvásárolta a földtulajdonosoktól az ökológusok által természetvédelmi területnek nyilvánított földeket, s ezeket haszonbérbe adták a környékbeli farmereknek. Így mûködik a Dûne Farmerek Egyesülete, ahol a tagok célja mindenekelôtt a biogazdálkodás és az ökoturizmus meghonosítása. Oda jutottak, hogy a természetvédelmi területre olyan alternatív turisztikai programokat dolgoztak ki, vendégfogadói hálózatot mûködtetnek, hogy ez több jövedelmet hoz, mint a korábbi mezôgazdasági foglalkozásuk. A gyakorlati példák megtekintése mellett a tapasztalatcserére kiutazók elméleti tanácskozásokon is részt vettek. Ilyen volt a tilburgi egyetem, ahol a különbözô régiók fenntartható fejlesztési mutatóikat elemezték ki. Ugyancsak e városban a vendégek ellátogathattak a Brabant tartományi regionális környezetvédelmi egyesületek föderációjához. Ez a szervezet több mint 100 nemkormányzati egyesületet foglal magába és bármilyen környezetvédelmi kérdés rendezésében egyeztetô fórumként mûködik. Hágában a Municípiumok Föderációjának képviselôivel is találkozhattak, míg Heumenben egy olyan munkacsoporttal ismerkedtek meg, akik a kerékpárutak kiépítéséért küzdenek.
A hollandiai tapasztalatok itthoni gyakorlatba ültetésével kapcsolatosan Hajdú Zoltán lapunknak elmondta, a Kisadorjáni Környezetvédelmi Információs Központot is a boxteli Kleine Aarde mintájára szeretnék kiépíteni. A látottakat pedig a Nyárád mentén is megvalósítják majd. Nyomdakész állapotban van a Nyárád menti kisrégió fejlesztési stratégiája, amelyen a hollandiai modellek helyi alkalmazása is helyet kapott. A tanulmányúton nagyon sok kapcsolat alakult ki, amik a jövôben majd eredményesen mûködtetnek. A Fókusz Öko Központ vezetôje ígérte, a hollandiai tapasztalatok nyárád menti alkalmazása nem sokat várat majd magára.
1490-2000 között, pár száz év alatt - a falurombolás pusztító éveit is beleértve - Marosvásárhelyen kilenc református templom épült. A Tulipán utcai IX. gyülekezet csaknem 3500 tagja több mint tíz évvel alakulását követôen, az egyház n számú beadványa ellenére, kénytelen egy imaházzal beérni. Ez idô alatt három polgármester is váltotta egymást a tisztségviselésben. A jelenlegi városatyához ez ügyben már nem is fordultak.
- Mi tette szükségessé a kistemplomi gyülekezetbôl történô kiválást - kérdeztük Nagy Levente József lelkésztôl, aki 1991 júliusa óta szolgál a Tulipán utcai imaházban.
1989 végére a kistemplomi gyülekezet lélekszáma mintegy 12.000-re gyarapodott. Ezért a presbitérium újabb gyülekezet létrehozására gondolt. 1983-ban vált ki a Szabadság úti, 1987-ben a cserealji, 1990-ben a Tulipán utcai. Még az év szeptemberében megvásárolták azt a háromszintes épületet, melyben az imaház áll. Eredetileg parókiának szánta a gyülekezet. Akkoriban még lehetett bízni az állam, az önkormányzat segítségében. Nos, az egyház templom építésére alkalmas területre vonatkozó kérésekkel kezdte ostromolni az önkormányzatot.
Kezdetben a Tudor negyedbeli 20-as sz. ált. iskola melletti szabad területet kérték. A válasz elutasító volt. 199l-ben az Armoniei téren, a Poklos-patak melletti területet. Hozzá dr. Szekeres Gerô építészmérnök már a tervrajzokat is elkészítette. Lett volna benne orvosi rendelô, kezelô, közgazdasági és marketing szaktermek, szabadidô-, játék- és sportterem, kiállítóterem, alkotómûhely, könyvtár, vendégek számára elszállásolási-ellátási lehetôség. A tanács válasza értelmében azt a területet a mûvészeti líceumnak szánták. Ennek ellenére mozgópultokat állítottak oda, majd egy görög katolikus templom építése kezdôdött el.
- A megyeházához is folyamodtunk - folytatja a lelkész - de válaszra se méltattak. 1992-ben újból a polgármesteri hivatal következett. Ezúttal már nehezményeztük az ismételt visszautasítást, azzal érvelve, hogy ebben a templomegyüttesben a lakosság számára hasznos szociális munkát is végeztünk volna. Ekkor újabb területet igényeltünk a Kálvária, a Tulipán utca és a Hosszú utca háromszögben. Arra is hivatkoztunk, hogy 1945-89 között a református egyháztól rengeteg olyan földterületet koboztak el, melyekért az állam mindmáig kártérítést nem fizetett. A válasz ezúttal is nemleges volt. Az említett területre ezúttal lakótelep-központot szándékoztak létesíteni. Azzal érveltünk igazunk mellett, hogy abban az elkövetkezendô lakótelep- központban is lehetne helye református templomnak. Újabb folyamodvány, újabb nemleges válasz. Amire mi már 1993-ban - többek között - ezt fogalmaztuk meg: "A Papiu Ilarian-Nagyhegyszôlô valamint a Hosszú utca találkozásánál felépítendô templom építômûvészeti szempontból is kedvezô módon illeszkedne az ottani épületegyüttesbe". Az elvi beleegyezést megkaptuk. A kivitelezésre azonban csak a terület haszonbérbe adását követôen kerülhetett volna sor. De azért elkészíttettünk minden dokumentációt. Gyülekezeti termek, kis belsô udvar l000 négyzetméternyi területen. Amikor kiderült, kemény áron kell bérelnünk a területet, kértük, adják az egyház tulajdonába mintegy kárpótlásként, ismét az egyházi területek-ingatlanok állam által a múltban történt elkobzására hivatkozva. 1994-ben kihallgatásra iratkoztunk a prefektushoz, eredmény nélkül. 1995-ben kértük utoljára a kiszemelt telek saját tulajdonba helyezését. Választ azóta sem kaptunk. Igaz, mi sem "forszíroztuk" az ügyet, mivel - ha nem is hivatalos forrásból - tudomásunkra jutott, hogy a polgármesteri hivatal azért ajánlotta nekünk a területet, mivel magánterület. Tulajdonosa Nyugaton él, ám pereli a telket. Az elmondottakat egyszerû ténymegállapításnak szántam. 1990 óta járjuk ezt az utat. Mivel számunkra nem akadt templomépítésre alkalmas terület, egyetlen választásunk saját tulajdonú terület vásárlása maradt. E téren is korlátozottak a lehetôségeink. A Nagyhegyszôlôben léteznek még magántelkek, ahova viszont nen építkezhetünk, mivel intô példa számunkra a katolikusok temploma. Talajcsuszamlás miatt nem használható. Újabb lehetôséget számunkra a Tulipán utca jelenthet, ahol nagyon szûkek, kicsik a telkek. Mégis ott kell szereznünk építkezésre alkalmas területet. Ez azonban csak idôvel válhat valósággá.
- Mi az, amirôl most tényként beszélhetünk?!
Mindannyiunk örömére errôl a háromszintes családi házról. Harmadkész állapotban vásárolta annak idején az egyház. Nem mindenben felel meg a gyülekezeti célnak. 1991 júliusában- augusztusában 1100 órát dolgoztak rá keményen a presbiterek. Önerôbôl, fôleg a gyülekezet hozzájárulásából, valamint korlátozott külföldi segítséggel . 1992-re elkészült a két felsô szint, 1993-ban az alsó. Két szoba között nagyobbacska ajtót nyitottunk, hogy elkezdhessük az önálló gyülekezeti munkát. 1993. december 12- én egy kb. 50 négyzetméternyi, két, egymásba nyíló szobában - az ülôhelyek száma mintegy 120, ám pótpadoknak is van hely - tartottuk elsô, csodálatos istentiszteletünket. Egy-egy szolgálaton általában 130-140-en vesznek részt. A gyülekezet lélekszámához képest ennyi nem sok. A körülmények ellenére jól érzik magukat az emberek. Az, hogy szûk helyen valaki közelebb kerül embertársához, hogy egymás mellé kényszerülnek, teszi családiasabbá a hangulatot. Hátul, az udvarban lévô másik épület földszintjén nagyon szép kis terem található. Tetôterében nagyobb ifjúsági terem, kis iroda. Tavalyelôtt ajándékba kaptunk egy kamerát, mellyel az istentiszteletet innen a hátsó épületbe közvetítjük, zárt körû videón - összegezte mondandóját Nagy Levente József lelkész.
A Feyenoord Rotterdam nyerte az UEFA-kupa 2001-2002-es kiadását, miután a döntôben - gyakorlatilag hazai pályán, a rotterdami De Kuip stadionban - 3-2 arányban legyôzte a Borussia Dortmundot. A Feyenoord a 33. perctôl - miután a veterán Kohlert kiállították az elsô gólt eredményezô büntetôt megelôzô helyzetben - emberelônyben játszott, ennek ellenére a második félidôben a Dortmund játszott jobban, s kevésen múlt, hogy egyenlíteni tudjon. A találkozót végül van Hooijdonk kivételes pontrúgó technikája (büntetôbôl és szabadrúgásból szerzett két gólt) és Tomasson helyzetfelismerése döntötte el, erre Koller szépségdíjas találata nem volt elég ellenszerként.
Magyarország labdarúgó-válogatottja újabb kudarcot szenvedett hazai pályán. Ezúttal Horvátországgal szemben maradt alul 0-2 arányban Pécsett. Mindkét gól az elsô félórában esett. A világbajnokságra készülô horvátok minden bizonnyal gondolatban már Távol-Keleten voltak, a házigazda magyarok pedig talán csupán ennyire képesek, mert a találkozó unalomûzônek nemigen felelt meg. Ennek megfelelôen a szurkolótáborok is egy adott pillanatban inkább egymással és a rendfenntartókkal kezdtek foglalkozni.
A Dinamo és Rapid játssza a Románia-kupa idei döntôjét. Az elôdöntôk visszavágóin a Dinamo 3-1-re nyert a Steaua ellen, míg a Rapid 0-0-ra játszott Bukarestben az Astrával, de idegenben lôtt góljainak köszönhetôen ott lehet a döntôben. A finálét a bajnoki idény záró-mérkôzéseként szervezik.
A megyei D-osztályos bajnokság rájátszásának elsô fordulójában a marosvásárhelyi FC Muresul meglepetésre 1-0 arányban legyôzte a szombatig még listavezetô szászrégeni Maviprodot, míg Szováta 4-2 arányban nyert az FC Radnót ellen. A szombati második forduló elôtt a tabella a következôképpen fest: 1. Szováta 16 pont. 2. Maviprod 12 pont. 3. FC Muresul 7 pont. 4. FC Radnót 5 pont.
A B-osztályos bajnokság 25. fodulójában a marosvásárhelyi CS Armata szombaton 11 órai kezdettel a ligeti stadionban a gyulafehérvári Apullumot fogadja. Miután a vendégcsapatot a szövetség pénzügyi kötelezettségének elmulasztása miatt hét pont büntetéssel sújtotta, a vásárhelyiek ellenfelei a kiesés ellen folyó harcban a házigazdák közvetlen ellenfeleivé váltak. A resicabányai CS Armata-gyôzelmet követôen ezúttal ismét ki-ki harc várható a ligetben. Szerdán, május 15-én rendezik a 26. forduló találkozóit, melyben a marosvásárhelyi csapat Craiovára, az Extensiv otthonába látogat.
A C-osztályos bajnokságban ugyancsak a 25. fordulót rendezik szombaton, megyénk mindhárom csapata idegenben szerepel. A dicsôszentmártoni Chimica Földváron az Energia ellen, a marosvásárhelyi Gaz Metan Sepsiszentgyörgyön a helybéli FC 97 csapatával, míg a nyárádtôi Unirea Predeálon a Bucegi együttesével találkozik. A mérkôzések szombaton 11 órakor kezdôdnek. A harmadik vonalban szerdán szintén rendeznek hétközi fordulót, melyben megyénk együttesei a következô találkozókon lesznek érdekeltek: Chimica - Bucegi Predeál; Gaz Metan - Energia Földvár; Nyárádtô - Metrom Brassó.
A D-osztályban szombaton délelôtt 11 órától rendezik meg a rájátszás második fordulójának mérkôzéseit. A találkozók: FC Radnót - Maviprod; Szováta - FC Muresul. Szerdán, május 15-én 18 órától a harmadik fordulóban: FC Muresul - FC Radnót; Maviprod - Szováta.
A megyei bajnokságban a hét végi forduló programja: Északi csoport, 20. forduló, szombat 18 óra: Hegedûk Tánca Szászrégen - Marosvécs (Otelul pálya); Gernyeszeg - Görgényszentimre; vasárnap 12 óra: Déda - Görgényoroszfalu; Hodák - Holtmaros (Görgényszentimrén); Marossárpatak - Szászrégeni Testvériség (Gernyeszegen); Görgénysóakna - Sáromberke. Lövér szabadnapos. Déli csoport, 12. forduló, szombat 18 óra: Dános - Mezôzáh; vasárnap 12 óra: Csatófalva - Kerelô; Harasztkerék - Marosszentgyörgy; Nagysármás - Szentgerice. Vámosgálfalva szabadnapos.