Immár hagyományosan, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával az idén is újabb jeles személyiségeket tüntettek ki díszpolgári címmel és Pro Urbe-díjjal. Miután a megye és a város elöljárói köszöntötték a vendégeket és ünnepelteket, Illyés Kinga színmûvésznôt, Haáz Sándor etnográfust, Simon Ferenc válogatott vízilabdázót, Mihai Gingulescu színmûvészt, illetve Ion Ionescu Galati karmestert. Simon Petru matematikatanárt betegsége, Gaspar Lorand francia költôt elfoglaltsága akadályozta meg, hogy jelen legyen az eseményen. Az ünnepségen számos ismert marosvásárhelyi személyiség mellett részt vettek a testvérvárosok képviselôi is.

Mint már hírül adtuk, a szenátusi jóváhagyás után kedden a törvényhozás képviselôháza is elfogadta az egyházi ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezésérôl szóló törvényt. A jogszabály hatályba lépéséhez már csak Ion Iliescu államelnök aláírása és a törvény kihirdetése szükséges.

- Rendkívül fontos eredménye ez nemcsak az elmúlt fél évnek, de az elmúlt tizenkét esztendônek is - hangoztatta az eseménnyel kapcsolatban az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Értékelése szerint a kormánypárt (Szociáldemokrata Párt - PSD) és az RMDSZ közötti együttmûködés a tulajdonjogi kérdések rendezésében kiemelten eredményes volt. Hiszen az elmúlt fél évre esett a föld- és erdôvagyonra vonatkozó törvény véglegesítése is, mégpedig az RMDSZ által kért és jórészt általa kimunkált módosításokkal.

A törvényhozás mindkét házában végleges formájában elfogadott törvény keddi képviselôházi megszavazásával lezárult az elállamosított, jogtalanul elkobzott vagy kisajátított egyházi javak visszaadására vonatkozó törvényes keret kialakítása - mondta az RMDSZ szövetségi elnöke. Románia más országokhoz képest nagyon nagy késésben volt a vagyonjogi kérdések európai szellemû rendezésében, de hosszas és szívós küzdelem, közösségi és politikai- törvényhozási erôfeszítéssel végül is is sikerült a szükséges jogi alapot megteremteni. Most már magán- és jogi személyek, vagyis az egyházak visszaigényelhetnek földet, erdôt, ingatlant. Következô feladatunk, hogy sürgessük és nyomon kövessük e törvények alkalmazását - hangsúlyozta Markó Béla. Rámutatott: ha a föld- , erdô- és ingatlanvagyon visszaadására vonatkozó jogszabályok alkalmazása is rendben megy, az erdélyi-romániai magyar közösség - s azon belül immár valamennyi történelmi egyháza is - nagyon nagy értékû vagyont szerezhet vissza. Így az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvény megszavazása sokat jelent az egyházaknak és egyúttal az egész magyar közösségnek is. Hiszen az e törvény alapján visszaszerezhetô ingatlanok révén szociális és karitatív tevékenységre kapnak lehetôséget az erdélyi magyar történelmi egyházak is. Ez végül is az egész magyar közösséget gyarapítja - mondta az RMDSZ szövetségi elnöke.

A képviselôházban kedden lezajlott szavazással végleges formájában elfogadott törvény alapelvként kimondja az 1945 és 1989 között államosított egyházi ingatlanok természetben történô visszaadását. Az idôközben lebontott épületekért az egyházakat kárpótolják. Az elfogadott indítvány szerint az egyházak egy szakbizottsághoz fogják benyújtani igényeiket, és rövid bizonyítási eljárás után azonnal visszakapják a tulajdonjogot.

Abban az esetben, ha a visszaigényelt épületekben közintézmények mûködnek, elôször csak a tulajdonjogot állítják vissza, a használatba vételre az egyházaknak várniuk kell. A türelmi idô legfeljebb öt év, és ez alatt nem kell ingatlanadót fizetniük, viszont bérleti díjat kapnak, a karbantartás pedig a bennlakó kötelessége lesz.

Parlamenti források szerint az egyházi ingatlan- törvény kihirdetésére legkésôbb július 20-áig sor kerül.

Lám-lám, mégiscsak vannak drogozó fiatalok Maros megyében. Legalábbis errôl tájékoztatták az újságírókat kedden, a drogfogyasztás elleni világnapon.

Azért tartom fontosnak a történteket, mert lassan kiderül, hogy míg a speciális drogellenes központok "mûködnek", a jelenség kinövi magát.

Ezelôtt négy évvel egy drogellenes egyesület (azóta sem hallani tevékenységérôl) már nyilvánosságra hozott egy általuk állítólag a tanulók között készített felmérést, amely felsorolta azokat a líceumokat, ahol a kábítószert forgalmazzák, fogyasztják. A felmérés annak idején felháborodást keltett, az érintettek ingerülten cáfolták az adatokat. A rendôrség mélyen hallgatott.

Megyénkben azóta két központot hoztak létre a kábítószerrel való küzdelem céljából. Egyik kb. másfél éve mûködik, feladata a "drogozás" és a szervezett bûnözés felszámolása, másik pár hónapja létesült, a kábítószerezés megelôzésével foglakozik, amelynek érdekében számos intézménnyel mûködik együtt. Az eredményeikrôl ritkán hallhatunk beszámolót, az is fôként abban merül ki, hogy néhány szerencsétlen drogostól elkobozták a kábítószert. Hogy elfogtak, letartóztattak egy-egy forgalmazót, vagy felszámoltak volna egy kábítószerbandát, - hálózatot, nem derül ki. Talán nincs is honnan kiderüljön, mégis jól el lehet lenni a "harccal", hiszen jól fizetett foglalatosság.

Az teljesen érthetô, hogy a drog- és szervezettbûnözés-ellenes központ titokban tartja módszereit, védi beépített embereit, a nyomozás részleteit sem árulja el idônap elôtt, de ezeknek egyszer finalitása kellene legyen. Nagy nyilvánosságot kaphatna egy-egy sikeresen lebonyolított ügy, amely intô példaként hatásos lenne a fiatalok számára. Ehelyett újra és újra a nagy általánosságok, megtûzdelve semmitmondó adatokkal és sokatmondónak szánt sejtetésekkel.

A kábítószerezés felszámolásával foglalkozó speciális csoport tevékenysége nyilván fontos, ám ennél fontosabbnak tartom a hatékony megelôzést. Annak tudatosítását, hogy életek forognak kockán, hogy könnyû függôvé válni, ám szinte lehetetlen lemondani a kábítószerrôl. Iskolákban, családban, médián keresztül kell történnie a felvilágosításnak, a je-lenséget túldimenzionáló pánikkeltés nélkül. Nemcsak a drogfogyasztás elleni és egyéb világnapokon.

A Maros megyei Munkaerô-elosztó Ügynökség a munkanélküli alapból kedvezményes hiteleket nyújt kis- és közepes vállalatoknak, társulás jellegû vállalkozásoknak, családi vállalkozásoknak, független tevékenység bonyolítására engedéllyel rendelkezô magánszemélyeknek és vállakozást beindító munkanélkülieknek, ha a vállalkozás beindításával munkahelyeket hoznak létre, 50 százalékban munkanélkülieket alkalmazva. A garanciafeltételek elônyösek. Minden egyes munkahely létrehozásáért 75 millió lejes hitel igényelhetô. Mindeddig 9,8 milliárd lej értékben igényeltek hitelt, a jóváhagyott összeg 5,9 milliárd lej. Az érdekelt gazdasági egységek a Munkaerô-elosztó Ügynökség székhelyén jelentkezhetnek (Marosvásárhely, Iuliu Maniu utca 2. szám, II. emelet, 7-es szoba, telefon 163760, belsô 105.)

A vereckei honfoglalási emlékmû felépítésének szándéka kapcsán bírálja a státustörvényt, az ukrán- magyar kormányközi vegyes bizottság tevékenységét és az ukrán kormány magyarokkal szemben tanúsított megértô magatartását a nacionalista szellemiségû Szribna Zemlja címû ungvári hetilap.

A cikk szerzôje, a magyarellenes nézeteirôl ismert Vaszil Hudanics ungvári egyetemi professzor megállapítja: Kárpátalja közvéleményét megosztotta a budapesti parlament határon túli magyarokról szóló törvénye, amely számukra - mint az írás fogalmaz - a turista és a teljes jogú állampolgár közötti jogállást biztosít. A jogszabály ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe a magyar állam határaival - fûzi hozzá a professzor.

Hudanics nehezményezi, hogy míg Ukrajna szomszédai mint belügyeikbe való beavatkozást ítélték el a magyar státustörvényt, Kijev hallgatásba burkolózik és kivár. Az ukrán vezetés nyilván nem ismeri Kárpátalja történelmét, azt, hogy 1938-39-ben ezt a földet Horthy honvédeinek csizmái taposták - hangoztatja a szerzô, egyúttal az ukrán államiság megalázásával vádolva a magyar felet, a kormányközi vegyes bizottság két legutóbbi jegyzôkönyvének néhány ajánlása kapcsán.

Szerinte különösen vonatkozik ez a vereckei honfoglalási emlékmû befejezésével kapcsolatos lehetôségek vizsgálatára. Hudanics úgy értékeli, hogy Magyarország Ukrajna területén akar emlékmûvet állítani saját államiságának, s ráadásul a közös jegyzôkönyvet Ukrajna igazságügyi minisztere anélkül írta alá, hogy megjelölte volna, milyen törvény vagy alkotmány alapján tehetô ez meg.

A professzor megismétli azt az érvét, miszerint a magyar emlékmû azért nem építhetô fel a Vereckei-hágón, mert annak közelében a lengyel határôrök több száz olyan galíciai ukrán ellenállót lôttek agyon, akit a magyar hadsereg adott át 1939-ben. Egyben azt állítja: az emlékmû felállításával egyesek valószínûleg azt szeretnék jelezni, hogy Magyarország határának a Beszkidekben kell lennie. Hudanics szerint a magyar emlékmû felépítéséhez nem elegendô a kárpátaljai megyei vezetés engedélye, hanem ki kell kérni Lemberg (Lviv) jóváhagyását is, mert a Vereckei-hágó Kárpátalja és Galícia határán található.

Jövô januárban új elnököt és törvényhozást választanak a palesztin területeken - jelentette be szerdán Jerikóban tartott sajtóértekezletén Szaeb Erakat, a palesztin helyi kormányzati ügyek minisztere.

Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatosan a nap folyamán hivatalos bejelentést tesz Jasszer Arafat elnök. A várható idôpont 2003. január 10. és 20. között lesz. Két hónappal késôbb, márciusban pedig helyhatósági választásokat tartanak, ami az elsô lesz a maga nemében.

Erakat szólt arról is, hogy megreformálják az igazságszolgáltatást, amelynek keretében ez év szeptemberében hozzáértô bírókat neveznek ki.

Az AP jelentésében emlékeztetett arra, hogy George Bush amerikai elnök hétfôi beszédében felszólította a palesztinokat: válasszanak új elnököt, hajtsanak végre demokratikus reformokat, vessenek véget az Izrael elleni terrorista támadásoknak. Amíg ezek a lépések nem történnek meg, addig nem lehet elôrelépés a palesztin állam megteremtésében.

Erakat a Kanadában szerdán összeülô, a világ legfejlettebb országait tömörítô G8- ak vezetôihez fordulva kérte, hogy gyakoroljanak nyomást Bushra, terjesszen elô akcióprogramot a közel-keleti konfliktus rendezésére. A palesztin miniszter kifejtette: a palesztinoknak és Izraelnek tettekre van szükségük és nem ábrándképekre. A vízió nem politika, nem helyettesíti a terveket. Részletes cselekvési programra van szükség ahhoz, hogy megszûnjön a palesztinok és az izraeliek közötti tragikus állapot. Olyan terv kell, amely pontos dátumokhoz köthetô, határideje van, és amit megfelelôképpen ellenôrizni lehet.

Az izraeli hadsereg teljes ellenôrzése alatt tartja a Jordán folyó nyugati partját - közölte szerdán Jeruzsálemben Danny Naveh izraeli tárca nélküli miniszter. A katonák hosszú ideig a palesztin autonómia területén maradnak, amíg az szükséges. Izraelnek nem marad más választása, mint folytatni a palesztin települések elleni akciókat, hogy a terroristák elfogásával, a robbanószerek és fegyverek lefoglalásával megakadályozza a terrorista merényleteket.

Az izraeli hadsereg szerdára virradóra ôrizetbe vett öt palesztint Ciszjordánia déli részén, Hebron térségében. A letartóztatottak közül két személyt Izrael állam elleni ellenséges tevékenysége miatt köröztek.

Hebronban ugyanakkor szabadon engedtek 70 palesztin rendôrt, akiket elôzô nap vettek ôrizetbe. A dpa jelentése szerint a város rendôrkapitányságát szerdán továbbra is izraeli katonák veszik körül, mert az épületben több szélsôséges palesztin sáncolta el magát, és nem hajlandó megadni magát.

Orosz sajtóvélemények szerint Moszkva szempontjából történelminek tekinthetô a G8 - a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország - szerdán kezdôdött csúcstalálkozója a kanadai Kananaskisban: a tavaly szeptember 11. utáni elsô tanácskozás stabilizálhatja az utóbbi idôben kialakult partneri viszonyt Oroszország és a Nyugat között. A kanadai csúcs szenzációja Oroszországban mindazonáltal Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezetô nyílt levele a hét nyugati hatalom vezetôjéhez, illetve Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter bejelentése a csúcstalálkozóra idôzített Groznij elleni támadási kísérletrôl.

Az Izvesztyija címû orosz napilap értékelése szerint ez lesz az elsô alkalom, hogy Oroszország egyenrangú félnek érezheti magát, amióta egy évtizede elôször hívták meg a hetek csúcstalálkozójára. Nemcsak azért, mert az orosz gazdaság kilábalt az 1998-as pénzügyi válságot követô sokkból, hanem mert tavaly szeptember 11. óta megerôsítette pozícióit a világban és befolyásos állammá vált.

A Kommerszant Daily címû napilap Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentését idézte, amely szerint évtizedek, de akár évszázadok óta most tapasztalható elôször, hogy Oroszország nem áll szemben sem a világgal, sem pedig egyes országokkal. A lap szerint a kananaskisi G8 "a tavaszi vizsgaidôszak utolsó vizsgája" Putyin számára az ország nemzetközi kapcsolatrendszerét új alapokra emelô májusi orosz-amerikai, orosz-NATO és orosz --EU csúcstalálkozók után. Az elemzô szerint Oroszország jelenlegi pozíciója lehetôvé tenné, hogy Moszkva ne csak idônként, meghívott vendégként vegyen részt a "hét nagy" találkozóján, hanem állandó részese legyen együttmûködésüknek.

Orosz sajtóértesülések szerint Putyin a G8-on és a hetek valamennyi vezetôjével sorra kerülô személyes megbeszéléseken elsôsorban a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való gyors orosz csatlakozást szeretné elérni, miután George W. Bush amerikai elnök és az EU is a közelmúltban teljes értékû piacgazdaságként ismerte el Oroszországot. Az orosz államfô hétfôi sajtótájékoztatóján is szót emelt ennek érdekében, hangsúlyozva, hogy jelenleg Oroszország a világ egyetlen gazdasági hatalma, amelyik még nem tagja a WTO-nak.

Az elemzôk egyetértenek abban, hogy a mostani G8 egyik fô témája, az afrikai kontinens felzárkóztatása nem túl érdekes Moszkva számára, bár kész lenne ezen a területen is az együttmûködésre, ha a nyugati világ egyenrangú félként bevonja a nemzetközi gazdasági integrációba. Ilyen értelemben nyilatkozott Andrej Illarionov, Putyin gazdasági tanácsadója is, aki támogatásra méltónak nevezte a legújabb afrikai gazdasági elképzeléseket.

Az orosz vezetôk kategorikusan elzárkóztak viszont Maszhadov tárgyalási szándékától, amelyhez a szakadár vezetô a hetek nyomását kérte a vezetôikhez intézett nyílt levelében. Ivanov védelmi miniszter szerint Maszhadov terrorista, amit a szövetségi erôk által a napokban felszámolt szakadár fegyveres csoportnál talált dokumentumok is bizonyítanak. Moszkva vádja szerint szerdán, a G8 elôestéjén mintegy ezer fegyveres szivárgott volna be a csecsen fôvárosba és tett volna kísérletet Groznij elfoglalására, Maszhadov utasítására. Orosz vélemények szerint a szakadárok azt akarták bizonyítani a világ elôtt, hogy még mindig képesek komoly hadmûveletekre.

Ugyanígy elfogadhatatlannak ítélte a vádtanács Laurent Gbagbo elefántcsont-parti elnök, továbbá hivatali elôdje és két minisztere ellen Brüsszelben indított hasonló eljárást. A vizsgálóbíró kinevezését visszavonták, a nyomozást megszüntették.

A vádtanács határozatában kimondta, hogy a büntetô eljárásról szóló kódex 12. cikke szerint nem belga területen elkövetett bûnök esetében csak akkor lehet büntetô eljárást lefolytatni, ha a vádlott belga felségterületen tartózkodik.

Ariel Saron ellen 23 palesztin tett feljelentést tavaly, arra hivatkozva, hogy Saron 1982-ben védelmi miniszterként közvetlen felelôsséget viselt a libanoni Szabra és Satila palesztin menekülttáborban rendezett vérengzésért, amelyben több száz, sôt egyes feltevések szerint több ezer palesztin vesztette életét. A feljelentôk a vérfürdô túlélôi, illetve a hozzátartozók közül kerültek ki.

Saron ügyvédei nyomban a vizsgálóbíró kijelölése után panaszt emeltek, és tavaly szeptemberben az ô ügyében fel is függesztették az eljárást.

A hágai bíróság idôközben a Kongói Demokratikus Köztársaság megkeresésére már hozott egy olyan határozatot, amely felszólította Belgiumot, hogy bíróságai szüntessék be az eljárást Abdoulaye Yerodia volt kongói külügyminiszter ellen, mert a miniszter hivatali idején tett nyilatkozatai és cselekedetei ügyében mentességet élvez. A belga jogi testület a jelek szerint nem akart meghajolni e döntés elôtt, viszont talált olyan pontot a belga törvénykönyvekben, amely gyakorlatilag erôsen korlátozza a belga bíróságok egyetemes joghatóságát. A belga törvények értelmében ugyanis az ország bíróságai eljárást folytathatnak a legsúlyosabb háborús és emberiség elleni bûnök ügyében, bárhol és bárkik követték is el azokat. E törvény alapján tavaly már a brüsszeli esküdtszék súlyos börtönbüntetésre ítélte az 1994-es ruandai népirtás négy, Belgiumba menekült tettesét.

Energiahordozók szállításáról Isztambulban

A "három tenger" isztambuli találkozóján megtárgyalták az energiahordozók Kaspi-tengertôl a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig történô szállítására vonatkozó projekt stratégiai jelentôségét, közölte Ion Iliescu államfô azt követôen, hogy hazaérkezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttmûködés Kezdeményezésének a török fôvárosban megrendezett csúcstalálkozójáról. Iliescu elnök hozzátette, a kérdésrôl a július 1- 3-án sorra kerülô grúziai hivatalos látogatása alkalmával is szó esik. Az államfô hangsúlyozta: a román-grúz politikai kapcsolatok igen jók, Grúzia pedig számít Románia támogatására az Európával való kapcsolatai során. Ion Iliescu elmondta, Románia az összes Kaukázuson túli országgal fejleszteni kívánja gazdasági kapcsolatait. Említést tett egy Upsa-Konstanca kompjárat létrehozásáról, valamint kôolajszállítási projektekrôl.

Elítélt a donor

Mihai Lucan professzor a kolozsvári urológiai klinikán szerdán végrehajtotta az elsô olyan romániai veseátültetést, melynek donorja egy elítélt volt. Lucan professzor elmondta, a beavatkozás nem precedensértékû, hanem kivételes jellegû, az új vesét kapott fiatal nô, illetve a donor különleges helyzetébôl adódóan. A kolozsvári urológus szakemberek és a büntetésvégrehajtó intézetek több száz levelet kaptak az elítéltektôl, akik felajánlották egyik veséjüket bizonyos pénzösszeg ellenében. Dorel Vidican esete azonban különleges, ugyanis az elítélt az újságban olvasott a kolozsvári volt újságírónôrôl és ingyen felajánlotta fél veséjét. Az orvosi vizsgálatok nem jeleztek összeférhetetlenséget Diana Moldovan és Vidican szervezete között, és mivel a fiatal nô reménytelen helyzetben volt, a hatóságok kivételt tettek és beleegyeztek abba, hogy az elítéltet Kolozsvárra szállítsák a szervátültetés lebonyolítására. Dorel Vidicant felépülését követôen visszaszállítják a szamosújvári börtönbe.

Prostituáltakat vittek külföldre

A nagylaki határôrök ôrizetbe vettek egy osztrák és egy román állampolgárt, akik romániai prostituáltakat próbáltak külföldre vinni, tájékoztat a Határrendészet Országos Parancsnoksága. Egy Volkswagenben utazó két férfi és két nô a határon azt nyilatkozta, hogy turistaként Magyarországra tartanak. Az ellenôrzések során kiderült, hogy Gheorghe Mosus, a gépkocsi vezetôje alkalmi utakat bonyolít Arad és Szeged között, a másik három személy pedig Dîmbovita megyei. A további vizsgálat arra is fényt derített, a második férfi, a 21 éves Adrian Ionut Mihai nôket szállít külföldre, akik ott prostituáltként dolgoznak. A két 18 éves lánynak Adrian azt ígérte, Németországba viszi ôket, ahol bártáncosnôként fognak dolgozni, majd "klienseket" is szerez nekik. Néhány órával késôbb egy BMW érkezett a nagylaki határátkelôhöz, benne Franz Schinwald osztrák állampolgár és egy 19 éves Tîrgu Lapus-i lány. A nô elmondta, Ausztriába tart, ahol társa bártáncosnôi állást ígért neki. A két férfi ellen embercsempészet alapos gyanújával indult eljárás.

Ellenôrzik a roma sorkatonákkal szembeni diszkriminációt

A katonai rendszer önmagában nem kelt diszkriminációt a romák ellen, azonban a káplárok és "kisfônökök" bizonyos túlkapásait és tévedéseit diszkriminációként is lehet értelmezni - jelentette ki kedden Sorin Encutescu honvédelmi államtitkár. Encutescu közölte, a Honvédelmi Minisztérium romabizottságot hozott létre a romák helyzetének javítását célzó stratégiáról szóló 2001. évi 430-as kormányhatározat alkalmazására. A testületet a szaktárca öt képviselôje és egy roma szakember alkotja majd. A bizottság tevékenységének célja roma nemzetiségû állampolgárokat bevonni a katonai rendszerbe, mondta az államtitkár. Encutescu szerint a Honvédelmi Minisztérium nem kapott hivatalos értesítést a romák hadseregen belüli diszkriminációjával kapcsolatban. Amennyiben ilyen jellegû panaszok érkeznek a szaktárcához, az eseteket vizsgálóbizottság elemzi, a büntetések pedig akár a hadseregbôl való kizárásig is terjedhetnek, tette hozzá.

A gyergyószentmiklósi Romtex vállalat privatizációjának érvénytelenítését kérik

Garda Dezsô RMDSZ-képviselô szerdán sajtótájékoztatón kérte a gyergyószentmiklósi Romtex vállalat privatizációjának érvénytelenítését. A honatya azzal vádolta a cég megvásárlóját, hogy megtévesztette az árverés szervezôit és a vállalat 1998-as átvételét követôen törvénytelenül elbocsátott mintegy 150 alkalmazottat. A lenfeldolgozó céget árverésen privatizálták. Garda Dezsô szerint a Romtexet megvásároló Erdély Ede üzletember elôzetesen hivatalos megállapodást kötött egy, az árverésre beiratkozó céggel, hogy eladja neki a Romtex részvényeinek egy részét. Miután a másik cég visszalépett az árverésen való részvételtôl, az Állami Tulajdonalapnak (FPS) újabb árverést kellett volna meghirdetnie, ami azonban nem történt meg, jelentette ki az RMDSZ- képviselô. Azt követôen, hogy megkapta a gyergyószentmiklósi vállalatot, Erdély Ede elôzetes értesítés nélkül elbocsátott mintegy 150 alkalmazottat. Garda Dezsô szerint Erdély megváltoztatta a cég tevékenységi területét, a Romtex pedig a privatizáció után fafeldolgozással kezdett foglalkozni. A Versenyhivatal jelezte az árveréssel kapcsolatos szabálytalanságokat és beperelte Erdély Edét, tette hozzá a képviselô.

Kubai törvényhozók a szocializmusról

A szocializmus érinthetetlenségének kimondására szólított fel Fidel Castro kubai elnök kedden a havannai parlament ülésszakán. A képviselôk a hét elején kezdtek tanácskozást azzal a céllal, hogy a szocializmust végérvényesen beágyazzák az ország alkotmányába, figyelmen kívül hagyva George Bush amerikai elnök felszólítását, hogy - mint az AP idézte - nyugati stílusú kapitalista demokráciát vezessenek be a szigeten, Ricardo Alarcón parlamenti elnök már az ülésszak elsô napján éles támadást intézett Bush ellen, majd több tucat parlamenti képviselô szót emelt az alkotmánymódosítás mellett. Erre hívott fel egy nappal késôbb Fidel Castro is, olyan jellegû alkotmánymódosítást sürgetve, amely kimondja, hogy Kuba politikai, gazdasági és társadalmi rendszere érinthetetlen. A törekvést alátámasztja, hogy több millió kubai munkás számára kétnapos munkaszünetet engedélyeztek, lehetôvé téve, hogy az állami televízió és a rádió adásából kövessék a szocializmus megváltoztathatatlanságát kimondani hivatott parlamenti ülésszakot. A bankok és az iskolák, továbbá a kormányhivatalok és a gyárak, valamint az üzletek két napra ugyancsak bezártak.

Jól teljesítettek a román diákok

A marosvásárhelyi Unirea Nemzeti Kollégiumban hétfôn lezajlott Balkán-térségi matematika- olimpia aranyérmesei kizárólag hazai és Moldva köztársaságbeli tanulók. Amint a Maros megyei tanfelügyelôség vezetôje, Stefan Somesan fôtanfelügyelô elmondta, a 8 országból érkezett 48 versenyzô közül 34 diákot díjaznak, 7 arany-, 13 ezüst- és 14 bronzérmet adományoznak. A diploma- és éremkiosztási ünnepségre holnap 15 órától kerül sor a Maros megyei prefektúra dísztermében.

Kevés érettségizôt vágtak el

Az érettségi vizsga elsô két napja a román nyelv és irodalom szóbeli volt. A vizsgákon mindössze 62 diákot buktattak meg, a továbbjutási arány 4 százalékkal több a tavalyinál, azaz 98 százalék. Az eredményt a megyei tanfelügyelôség jónak tartja. Azok a diákok, akik a szóbeli vizsgákon nem érték el az átmenô jegyet, nem vehetnek részt a hétfôn kezdôdô írásbeli vizsgákon.

A fegyházak napja

Péter és Pál apostol, a fegyházak védôszentjeinek ünnepén június 28-án 10 órától a marosvásárhelyi börtönben ökumenikus istentisztelet lesz, amelyet az ortodox, a római katolikus, a református egyházak, illetve a keresztény börtönmisszió képviselôi tartanak. A vallási rendezvényt folklórelôadás követi, amelyet zárt videohálózaton minden rab "élôben" televízión követhet.

A Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Társaság találkozója

A Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Társaság meghívja tagjait és minden érdeklôdôt június 28-án, pénteken 15 órai kezdettel az Eminescu utca 28. szám alatti Diakóniai Központban tartandó találkozójára, amelyet a Marosvásárhelyi Napok alkalmával tartanak. Ezen részt vesznek a kecskeméti baráti kör tagjai is.

Megkezdôdött a felvételire való beiratkozás

A kisérettségin sikeresen túljutott diákok számára mától megkezdôdik a felvételire való beiratkozás. A különleges képességeket igénylô szakok esetében képességi próbát kell tenni. Azok a diákok, akik az általános iskola után tagozatot váltanak, német anyanyelvbôl és magyar anyanyelvbôl is képességi próbát kell tegyenek, a többieknek az illetô szaknak megfelelô képességi próbát kell tenniük. A kisérettségi vizsga lejárta után benyújtott 319 óvás közül 65 dolgozat esetében javították nagyobbra a jegyet, egyetlen esetben csökkentették az átlagot. A kisérettségin "elvágott" tanulók szak- és inasiskolákban folytathatják tanulmányaikat.

Újabb Dózsa György utcai útszakasz a forgalomnak

Tegnap átadták a marosvásárhelyi Dózsa György utca újabb szakaszát, egy mintegy 450 méteres részt. A polgármesteri hivatal szóvivôje szerint két héten belül újabb, a Prodcomplex körüli szakaszon fejezik be a munkálatokat. A Dózsa György utca felújítására a helyi költségvetésbôl 36 milliárd lejt különítettek el, amihez hozzáadódik a szállításügyi miniszter által ígért 15 milliárd lej. Ha az utóbbi összeget is megkapják, év végére teljesen elkészülnek a Dózsa György utca javítási munkálataival - mondta Marius Pascan.

Erdészeti szakemberek tanácskozása

Erdei növény- és dísznövényfajták termesztési techológiái címmel szervezett tegnap megbeszélést a régeni és segesvári erdôgondnokságoknál az Erdészeti Hivatal Mûszaki Igazgatósága. Ebbôl az alkalomból ismertették a szabadban termesztett erdei- és díszfacsemeték fajtáit is. A találkozón az ország erdészeti igazgatóságainak mûszaki igazgatói, a bukaresti erdészeti kutatóintézet képviselôi és a területen tevékenykedô cégek vettek részt.

Késsel fenyegették

Kedden hajnalban három segesvári férfi haladt a helybéli Európa Tanács utcán, amikor két ittas fiatalember beléjük kötött, késsel fenyegetôzött, majd kirabolta ôket. A kár értéke 900.000 lej, ennyit ért az áldozatok karórája, egy arany fülbevaló, egy zöldséggel teli szatyor, készpénzben 78.000 lejt vettek el. A tetteseket azonosították, két segesvári, egy 21 illetve egy 26 éves férfi, B. G és L. P. személyében, mindketten foglalkozás nélküli visszaesô bûnözôk. Az elkövetôket rablás vádjával helyezték elôzetes letartóztatásba.

Bár a polgármesteri hivatal által kiadott program szerint tegnap délelôtt meg kellett volna nyílnia a fôtéren felállított sátorban a vásárnak, mi több, a hivatal képviselôi jelen is voltak az adott idôpontban, utolsó pillanatban kiderült, hogy a kiállítókkal senki sem egyeztetett. A magyar fél legkorábban tegnap délutánra kérte az esemény idôzítését, amit aztán elhalasztottak ma délelôtt 10 órára.

- Amikor a délutáni idôpontot kértük, számítottunk arra, hogy esetleg valami közbejön és nem tudunk idejében elkészülni, és úgy tûnik, igazunk volt, mert a kiállítók egy része a tervezettnél sokkal több idôt töltött el a határon, és érdekes módon nem a román fél hátráltatta ôket, hanem a magyar - tudtuk meg a kecskeméti Piac Marketing Üzletközpont igazgatójától, Varga Sándortól, aki egyebek mellett elmondta, hogy az ITDH támogatásával sikerült az eddigi legnagyobb magyar részvételû vásárt megszervezni. Arra ugyanis eddig még nem volt példa, hogy ekkora felületen (800 négyzetméter) és ilyen sok cég (35 cég Magyarország szinte minden vidékérôl) egyszerre képviseltesse magát Romániában.

A kecskeméti Piac Marketing Üzletközpont nem elôször van Romániában, tavaly Sepsiszentgyörgyön szerveztek hasonló kiállítást, és az akkori siker feljogosítja ôket arra, hogy úgy gondolják, idén sem lesz gond. A tavaly Erdélybe érkezett cégek több mint felének azóta már van képviselete itt:

- Úgy gondoljuk, hogy Marosvásárhelyre sem erre a négy napra jöttünk. Folyamatos együttmûködést szeretnénk itteni cégekkel kialakítani. Sok résztvevô elôzetesen felkeresett erdélyi partnereket és a hivatalos megnyitó elôtt is nagy volt az érdeklôdés. Egyes kiállítóknak a teljes árukészletét leszerzôdték már, úgy hogy a rendezvény zárulta után semmit sem kell hazavinniük.

A négynapos ittlét alatt is változatos programot biztosítanak a jelen levô magyarországi cégek vezetôinek: részt vehetnek a mai üzletember- találkozón, szombatra közös kirándulást terveztek és közben Marosvásárhelyt is közelebbrôl megismerhetik.

Varga Sándor a kiállítás megszervezésérôl elmondta, hogy a költségek, melynek 80%-át az ITDH támogatja, 30.000 eurót tesznek ki, de ha rászámítják a szállítást, szállást és ellátást, akkor eléri a 40.000 eurót. A jelentôs támogatás igen kedvezô feltételeket teremtett a magyarországi cégeknek, így csak a legelsô 35 jelentkezô pályázatát tudták elfogadni. Amint az igazgató elmondta, ennek ellenére van olyan cég, amely vállalva a teljes költségtérítést, ragaszkodott ahhoz, hogy jelen lehessen.

Az itteni tapasztalatokra áttérve Varga Sándor hangsúlyozta, hogy örömmel nyugtázta a szervezés során az operativitást, a hatóságok készségességét és a kiállítás megnyitója körüli nézeteltéréseket leszámítva panaszra nem lehet oka.

A ma megnyílt kiállításon egyébként számos ismert vagy kevésbé ismert magyar terméket tekinthetnek meg az idelátogatók, hiszen a kalocsai paprikától és kecskeméti levestésztától, könnyûipari, vegyipari stb. termékekig sok minden megtalálható.

Ma Baja város fotókiállításának megnyitójára kerül sor reggel 9 órai kezdettel a polgármesteri hivatal elôcsarnokában, az ünnepségsorozat 10 órától a marosvásárhelyi Hôsök kultuszának rendezvényével folytatódik. Ugyancsak 10 órától a Bolyai utca 17. szám alatt könyvkiállítás lesz, a Román Akadémia szervezésében. Délben 12 órakor a Természettudományi Múzeumban szerveznek ülésszakot, téma: a Suceava megyei ásványok és kôzetek. 15 órától a Kultúrpalotában vállalkozók és kiállítók találkozójára kerül sor, ugyanekkor a prefektúra dísztermében díjazzák a Balkán-térségi matematika-olimpia gyôztes diákjait. 17 órától nótaestre várják az érdeklôdôket a Teleki Téka udvarára, szervezô az EMKE. A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitójára 18 órakor kerül sor a Gyôzelem téren, illetve a várban, ezt a mûvészi program megnyitása követi. Végezetül 20 órától az X Dzsungel román nyelvû elôdást tekinthetik meg az érdeklôdôk az Ariel színházban.

Hongkong, Szingapúr és az USA az elsô három helyen, míg Románia a 114. helyen van azon a világranglistán, amelyet a Cato Intézet készített 123 ország gazdasági szabadságáról.

Közvetlenül Románia után Kongó Köztársaság, majd Zimbabwe következik. A lista utolsó helyét a Kongói Demokratikus Köztársaság foglalja el.

A gazdasági szabadság a világban - 2002 címû tanulmány 37 kritérium alapján dolgozza ki a gazdasági szabadság indexét. A kritériumok között van a választási szabadság, a magántulajdon védelme, valamint több, a társadalmi haladással kapcsolatos mutató.

A nagyobb gazdasági szabadság alacsonyabb szegénységi szintet, gyorsabb gazdasági növekedést jelent.

A lista negyedik helyén Nagy-Britannia van, majd Új- Zéland, Svájc, Írország, Ausztrália, Kanada és Hollandia következik.

Az EU-tagjelölt államok közül Észtország foglalja el a legmagasabb helyet (35), majd következik Csehország (38. hely), Lettország (47), Magyarország (51), Litvánia és Málta (60), Ciprus (70), Szlovénia (73), Szlovákia és Törökország (82), Lengyelország (89) és Bulgária (97. hely).

A washingtoni székhelyû Cato Intézet 1977-ben alakult. A nemzetközi intézet gazdasági kutatással és elemzéssel foglalkozik.

MEDIAFAX

Korodi József, a közbirtokosság titkára, olvasván a magyardellôi földosztásról szóló cikket, elhatározta, hogy megszakítja sokéves hallgatását és a közvélemény elé tárja a helybéli közbirtokosság kálváriáját. A történet nem csak a tagok, de mások számára is érthetetlen.

Kezdôdött 1998. IV. hó 2-án, amikor a kerelôszentpáli polgármesteri hivatalnál a 279-es iktatószámmal bejegyezték a közbirtokosság megalakítására vonatkozó kérést, amelyhez csatolták a 37 tag névsorát az aláírásokkal együtt. A volt polgármester, Ilyés József késôbb a kérvényhez hozzátûzte az állami levéltárból kikért kataszteri telekkönyvet és az újraalakuló közbirtokosság jegyzôkönyvét, amely tanúsította, hogy 2000. április 1-jén megalakult a vezetôtanács. Ugyanakkor benyújtották az alapszabályzatot is.

A 2000. évi 1-es számú, a mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállítására vonatkozó törvény értelmében kéréssel fordultak a megyei törvényszékhez bejegyzés céljából, de a helybéli földosztó bizottság megtagadta a tulajdonjog igazolását, azt állítva, hogy ôk intézkednek a közbirtokosság újraalakulása érdekében. Az évek során csalatkoztak, emiatt a megyei rendôrséghez folyamodtak, a 2000-ben, 60110-es ikatószámmal ellátott kéréssel. Segítségükkel az iratcsomókat sikerült eljuttatni a megyei földosztó bizottsághoz, ahol 2000. V. 15-én 5144-es számmal iktatták. A rengeteg utánajárás után végre jogtulajdonba helyezték a magyardellôi közbirtokosságot, a 2000. október 5-én kiadott 81L számú prefektúrai határozat, valamint a beadott 127+299. számú telekkönyvi kivonat alapján. A levéltári kivonatok, a perefektúra határozata alapján, további gáncsoskodások után, a 2001. március 19-én kiadott 398-as számú végleges döntéssel bejegyezték jogi személyiségként a törvényszéki nyilvántartásba, a közbirtokosságok sorába.

A jóhiszemû, törvényismerô ember azt hinné, hogy itt véget ért a magyardellôiek kálváriája. Sajnos nem. A történet folytatódik. A megyei földosztó bizottság határozata, a törvényszéki végzés birtokában a vezetôtanács többször felkérte a kerelôszentpáli földosztó bizottságot a földterületek kimérésére. A bizottság visszautasította, azzal az indoklással, hogy a közbirtokossági földeket az 1947. évi 308-as kormányrendelet alapján adták ki a szegényebb földmûvelôknek, akik ma azokat visszaigénylik. Ezek után 2001-ben a prefektúrához folyamodtak a 6940-es, 10031- es, 10898-as iktatószámmal ellátott kérésekkel, ahonnan mindmáig ugyanazt a választ kapták: visszavonják jogaikat, mert az 1991. évi 18-as törvény 9. cikkelye alapján nem személyesen igényelték vissza a területeket. Az ügy intézését a helybéli bizottság visszautasította. Sôt: a megyei földosztó bizottság is a jogaik visszavonásával fenyegetôzik, semmisnek nyilvánítva saját határozatát és a törvényszéki határozatot. Közbenjártak a törvényszéki végrehajtónál, az OCOT-nál, de egyik intézmény sem hozhat döntést a helyi földosztó bizottság határozata nélkül - mondotta Korodi József.

A magyardellôi közbirtokossági tagok elkeseredésükben az illetékes minisztériumhoz folyamodtak beadvánnyal. Várják az igazságos megoldást. Korodi József szerint a kerelôszentpáli polgármester sokszor megszegte a törvényt, habár választáskor megígérte, hogy a közbirtokosság sorsára felügyel. A közbirtokosság titkára reméli, hogy az ügy megoldása ér-dekében nem kell elutazniuk Strasbourgba.

Tegnap reggel 8 órakor a helyi közigazgatási egységek, állami hivatalok vezetôinek jelenlé- tében Avram Iancu fôtéri lovasszobránál katonai tiszteletadás mellett felhúzták a nemzeti zászlót. Ezt megelôzôen Grigore Ploiesteanu professzor, akadémikus a nemzeti lobogó történetérôl, szimbólumairól beszélt a hallgatóságnak. A jelenlegi országzászló alakját, használatát az 1991-ben elfogadott Alkotmány rögzíti. 1998-tól június 26-án ünneplik a nemzeti lobogó napját. A rövid ünnepség a díszszázad felvonulásával zárult.

Az uniós csatlakozáshoz szükséges tennivalók egyik fontos pontja a munkaerô-elhelyezési stratégia kidolgozása, az európai elképzeléseknek megfelelôen. Az összes uniós állam rendelkezik ilyen stratégiával, és június 20-án Románia kormánya is elfogadta az erre vonatkozó tervet.

A szóban forgó dokumentm megfogalmazza a rövid, közép- és hosszú távú terveket és egyik legfontosabb tennivalóként a munkanélküliség csökkentését határozta meg.

A 2002-2003-as idôszakra elfogadott egyéves stratégia arra is alkalmas lesz, hogy országunk fejlôdését e téren az ebben megfogalmazott célitûzésekhez viszonyítsák. A külföldi szakemberek bevonásával elkészült terv a munkanélküliség csökkentése mellett a folyamatos képzést, a társadalmi erôk összefogását és a stratégia régiónkénti megvalósítását és figyelését szorgalmazza. Szükség van természetesen az eddigitôl eltérô, az európai munkaerôpiac leírásánál alkalmazott mutatók beveze-tésére is.

A nemrégiben elfogadott stratégia egyebek mellett azt tûzi ki célul, hogy a 2000-ben számított 10,5%-os munkanélküliségi ráta 2005-re 8-9%-ra csökkenjen, ugyanakkor a terv elkészítôi lehetségesnek tartják, hogy a munka produktivitása 2003-tól 5,5%-os ritmusban növekedjen. 2010-ig a munkaerôpiacon való foglalkoztatottsági arány 70% kell legyen. Az aktív lakosság és a 15 év fölöttiek arányából számított foglalkoztatottsági arány 2000-ben 58% volt, míg az uniós országokban 63%. A 2002-2003-as terv, valamint az elkövetkezô éves tervek ezeknek a céloknak a megvalósítását kell lehetôvé tegyék.

A FNI-kárvallottak Maros megyei érdekvédelmi szervezete, a Ioan Gheorghita elnök által aláírt, lapunkhoz eljuttatott közleményben tájékoztat, hogy a következô bírósági tárgyalás idôpontja 2002. szeptember 6. Egyúttal kéri azokat a tagokat, akik csak a bélyegilletéket fizették ki és az ügyvédi honoráriumot elmulasztották törleszteni, hívják fel a 0721-710-296-os telefonszámot, az idôpont megbeszélése végett. A közlemény szerint azok, akik három egymás utáni hónapon át nem fizették ki tagsági díjukat, elvesztették tagsági minôségüket. A 2000-ben kibocsátott igazolványokat semmisnek nyilvánítják, az új tagsági igazolványokat szeptemberben adják át. További információkat a 0265/130-636, 0723-981-472-es telefonszámokon nyújtanak.

A többi nyelvhez hasonlóan a magyar nyelvben is számos virágnév gyarapította a nôi nevek sokaságát. Vannak közöttük gyakoribbak, de elôfordulnak egészen ritkák is. Vizsgáljunk meg néhányat a sok közül. Nagyon gyakori és nagyon régi nyelvünkben az Ibolya név. A hasonló hangzású virágnévbôl származik. A tavaszt juttatja eszünkbe, hiszen legkorábbi tavaszi virágaink egyike. Ugyanezt mondhatjuk el a Violáról is. Rokona az elôbbinek, hiszen a latin Viola-ból származik, melynek jelentése szintén ibolya. A Violetta a Viola név olasz kicsinyítô képzôs származéka.

A virágok és a tavasz istennôjének nevébôl származik a Flóra név. A magyar irodalom és mûvelôdés szempontjából sem idegen. Ilyenkor Benedek Elek Flóra nevû leányára gondolok, aki haláláig gondozója volt a kisbaconi emlékháznak, és a legnagyobb szeretettel fogadta az odalátogató vendégeket. Aztán arról se feledkezzünk meg, hogy József Attila egyik legszebb szerelmi költeményének ihletôje szintén Flóra volt. Virág nevünk a Flóra magyarosított változata. Régi nôneveink egyike. Móricz Virág, Móricz Zsigmond leánya a legszebb és leghitelesebb írói arcképet állította elénk édesapjáról. A szelídség és a báj hangulatát hordozza magában Árvácska nevünk, mely a hasonló hangzású virágnévbôl származik. Móricz Zsigmond Árvácska nevû, annyi melegséggel megrajzolt hôsére emlékeztet.

Népszerû nônevünk az Imola. Vizes talajon élô, hosszú szárú fûféle (Centaurea Cyanus) tájnyelvi nevének virágával van kapcsolatban. Az imola növénynév eredetileg imolafû alakban élt és ebbôl rövidült. A szerény virágú imola növény nevébôl nôi nevet elôször valószínûleg Jókai Mór alkotott Bálványosvár címû mûvében. Az Imola nevû olasz város nevének a magyar Imola névvel semmi kapcsolata nincsen.

A nôi nevek sorát gyarapítja a Kamélia nôi név is. Szintén virágnévre vezethetô vissza. A rózsához hasonló virágú dísznövény Kelet- Ázsiából származik. Állítólag G. Camelli szerzetes hozta Európába, az ô nevére utal a virág neve is, meg a nôi név is.

Jóval ritkábban ugyan, de elôfordulnak nyelvünkben más virágnév eredetû nôi nevek is. Gondoljuk csak az Amarilla, Cinnia, Enciána, Florentina, Fürtike, Georgina, Gyopárka, Hortenzia, Iringó, Jácinta, Mimóza, Orchidea, Ôszike, Szederke, Zöldike stb. nevekre. Bárki válogathat közülük akár hangzásuk, akár a divat nyomán.

Válság van a Nemzeti Liberális Pártban. Két csoport verseng "az NLP doktrináris identitása" megállapításáért. A jelenlegi helyzetben, a jelek szerint, nincs helye kompromisszumnak. Az éveken át szinte vegetáló "pártélet" felélénkült az NLP-n belül. Ez a mozdulás azonban mindenekelôtt Valeriu Stoica elmozdítása felé mutat. Illetve - legalábbis részben - ez világlik elô a különbözô megnyilatkozásokból.

A párt belsô ellenzéke, Dinu Particiu és Crin Antonescu vezérlete alatt, korábban azért marasztalta el Stoicát, mert úgymond "nem menedzselte" megfelelôképpen a pártot. Most azonban stratégiát változtattak, és "doktrináris" oldalról lendültek támadásba. Itt pedig, harsogják - valós vagy koholt vádakat hozva fel -, nincs alternatíva, lehetôség kompromisszumra: Stoicának mennie kell.

Valeriu Stoica nemrég felhívással fordult a megyei szervezetekhez, amelyben kijelentette: azt remélte, hogy a liberális újraegyesítések a nagy Nemzeti Liberális Párt létrejöttét eredményezik, amelyben, tanulva a múlt hibáiból, a politikai infantilizmusnak, a testvérharcoknak, a személyes ambícióknak, gôgnek nem lesz helye.

Az elnök a párt belsô politikai helyzetét értékelve hozzátette: a tavalyi kongresszuson azért vállalta az elnökséget, mert remélte, a csapatszellem jegyében, közösen, erôs szervezetet hoznak létre. Stoica szerint azonban egyes belsô érdekcsoportok azt szeretnék, ha a párt csupa elnökbôl állna. Ezek már a kongresszus másnapján stratégiát dolgoztak ki a párt megerôsítését célzó kezdeményezések kompromittálására, párhuzamos struktúrák létrehozására, a párt belsejében folyamatosan álproblémák kreálására, a Stoica elleni támadások, steril, parttalan viták provokálására, megakadályozandó a komoly döntések meghozatalát. Tehát a cél világos, mondta Valeriu Stoica: az ô lejáratása és az NLP népszerûségének a csökkentése. Ez a kisszámú, de annál hangosabb csoport egyetlen megoldásként az ô lemondását azért követeli, hogy aztán a hatalom érdekében a HATALOMMAL lepaktálhasson. Mindehhez hozzáteszi, hogy kész lemondani, de nem úgy, hogy a párt jövôjét veszélybe sodorja, amely így a belsô harcokban múlna ki.

Ezért szólította fel a területi szervezeteket, hogy a július 5-i vezetôségi ülésen kérjék a rendkívüli kongresszus összehívását, és egy olyan vezetést válasszanak, amely garantálja a párt jövôjét, és politikai stratégiát dolgoz ki a két év múlva esedékes helyhatósági, parlamenti és elnökválasztásokra. Olyan vezetôkre van szükség, akik készek akár áldozatot hozni a szervezetért, a liberális elvekért - hangsúlyozta Valeriu Stoica a megyei szervezetekhez intézett felhívásában.

Ezen alternatíva és a másik csoport között feszül az ellentét. A megyei szervezetek 90 százaléka kérte a rendkívüli kongresszus összehívását, hogy tegye mérlegre az NLP helyzetét, és döntsön, hogy a választásokra egy, a szavazók számára vonzó arculatú párttá alakul(hat)-e.

Tehát válaszút elôtt áll a Nemzeti Liberális Párt. Hogy sikerül-e megerôsödnie, kérdéses és kétséges, hiszen a tényleges befolyása, népszerûsége annyira megcsappant, hogy szinte nem is létezik alulról jövô tömegnyomás a talpraállás, változtatás kikényszerítésére. Ez csupán a párton belüli érdekcsoportok harcának az eredôje.

Szorító igazság: a választások elôtt talpra kell állnia, meg kell valósítania a belsô stabilizálódást. Így aztán pillanatig sem kétséges, változtatni kell a jelenlegi helyzeten, ebben mindenki érdekelt, mert a cél: ütôképes politikai erôvé válni, amelynek szava lehet a román politikai életben. S kissé prózaibban, az is vonzó lehetôség a szóban forgó érdekcsoportok számára, hogy ily módon ôk is közelebb kerüljenek a "húsosfazékhoz".

Mindent egybevetve, úgy gondolom, rövid távon aligha várható, hogy olyan liberális pártot lássunk a közéletben, amely egyértelmûen volna elkötelezett a tényleges liberális eszmék mellett. Inkább arra van esély, hogy liberális mezben, liberális értékrendet hangoztató párt jelenjen meg, ami a nálunk honos mai politikai kultúrát tekintve, meglehet, fogyaszthatóbb a választóközönség számára, mint egy határozott elvi alapokon nyugvó és ezek szerint politizáló párt.

Amint arról a Népújság is beszámolt, június 2-án szerte a világból összesereglett 45, 1952-ben, magyar egyetemen végzett orvos.

Még egyik találkozónkon sem örvendtünk így egymásnak, és nem volt ilyen jó a hangulat. A társaság majdnem fele már 10-30 éve külföldön élt.

Mondanivalóm érzelmi átéléséhez tudni kell, hogy min mentek keresztül ezek az emberek 56 éven át.

Amikor elkezdtük az egyetemet, a legtöbbünknek volt valamilyen megélhetése. A paraszt szülôknek megvoltak a földecskéik, az iparosoknak és gyárosoknak az üzemeik. Márpedig a legtöbben ezekhez a rétegekhez tartoztunk. Amikor harmadévesek lettünk (1948), vagy a földet, vagy a termést elvették, az üzemeket, gyárakat államosították, az orvosoknak, ügyvédeknek megszüntették a kabinetjeit, a tanárok, tisztviselôk fizetését csökkentették. Ha nem is éheztünk, de sohasem laktunk jól.

Elvetették közöttünk az ideológiai és osztályellentéteket, a szeku mûködni kezdett. (Ádáz viták, de soha senki nem árult el senkit).

Amikor végeztünk, a megkérdezésünk nélkül helyeztek el szerte az országban. Fiatal házaspárokat is széthelyeztek, kisgyermekeseket is.

Azokat, akik hinni kezdtek a kommunizmusban és párttagok lettek, örökre "hitetlenné tették a gulágokat és tömeggyilkosságokat leleplezô hírek" (1954).

Még 30 évesek sem voltunk, amikor jött 56. Megutáltuk Romániát is, mert üldözték a szimpatizáns ifjúságot, fôleg a magyarokat. Féltünk és elfogott a vágy, hogy el innen, akárhová, de " be voltunk a héttoronyba zárva". Igyekeztünk "mûvelni kertünket".

Mindezt betetôzte az alattomosan kezdôdô, de egyre jobban felgyorsuló "homogenizáció". Az egyetemen egyre több lett a román professzor. Volt olyan magyar tanár, akit kiszekíroztak, lehetôvé tették számukra az emigrációt, hogy helyüket románok foglalják el.

Oda jutottunk, hogy a klinikai tantárgyakat - igen ritka kivétellel - tanársegédek, adjunktusok és legfeljebb elôadótanárok oktatták magyarul, mert ôket nem léptették elô professzorrá. Ezek a kollégák érdemelték volna meg a mostanában adományozott "tiszteletbeli professzori" legalább erkölcsi elégtételt. Évtizedekig tanítottak kevés fizetéssel, de legalább olyan felkészültséggel, tudományos eredményekkel, mint a román tanárok.

Akadályoztattunk a tudományos munkánkban, mindenféle módon, fôleg úgy, hogy nem adtak útlevelet. (Azért akad közöttünk néhány Magyar Tudományos Akadémia testületi tag, sôt - sajnos csak volt - román akadémikus is, sok külföldön is híres orvos.)

Ám a románosítással párhuzamosan nôtt bennünk az együvé tartozás érzése is. Egyre gyakrabban tartottunk találkozókat. Habár tisztában voltunk azzal, hogy a homogenizáció Ceausescuék által vezényelt folyamat, tehát nem azok a románok a hibásak, akik elfoglalták a helyeinket, ellenérzésünk velük szemben fokozódott.

A román fônökök és kollégák - kevés kivétellel - nem viselkedtek ellenségesen, csak, talán akaratuk ellenére, éreztük rajtuk azt, amit Karinthy így nevezett volna: "többségének tudatában".

A forradalom utáni események (Marosvásárhely, 1990. április) már a legtöbbünket nyugdíjban találtak. Akik még közöttünk egyetemiek voltak, azokat a román rektor nyugdíjaztatott 65 éves korunkban, holott köztudomású, hogy az egész civilizált világban 70 éves korig lehet dolgozni. Ez egy évre rá így is lett.

Még kell valami ahhoz, hogy megértessük, mi van a lelkünkben?

Baktattunk a lépcsôkön az Aula felé. Egy "német" kolléga elég hallhatóan azt kérdezte tôlem: ezt a régi magyar tradíciót, az aranydiploma átadását egy román celebrálja? Náluk ezt nem így szokás. Azt feleltem, kurtán, amit egy nappal azelôtt a hasonló kérdésemre a kiváló szervezô kollégánk: Ô a Rector Magnificus!

Több szó errôl nem esett.

Teljes csend lett, amikor a rektor belépett. Közömbös arccal ültünk a padokban, mint akik ezt gondolják: nekünk szép lehetsz, de okos nem.

Egy fiatalember, senki sem ismerte. Pár szót mondott tökéletes magyarsággal, de ezt kevesen vették észre. Udvarias tapsot kapott.

Következett a diplomák kiosztása, egyenként, a pódiumhoz járulással, kézfogással. A rektor olvasta fel a neveket és ez már nagyon is feltûnt: hibátlan magyarsággal, kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel, azt a sok "nehéz" magyar nevet.

Nyugodtan, tempósan, magyarosan mondott néhány búcsúszót. Hatalmas, lelkes taps közepette hagyta el a termet.

… ahhoz, hogy arcunk földerüljön.

Szeretett, de manapság kevésbé becsült városunk központi terét hajdanában-danában vásárok megrendezésére használták. A régi képeslapok által megörökített hangulat, szerintem, valóban illeszkedett a városiasodó település általános felépítésébe. A kis hallgatag város lakói, merem állítani, valósággal áhítozták az idôközi nyüzsgést- mozgást, mely, mint a cirkuszi mutatványosok, új elemeket hozott az élet egyhangú vagy viharos medrébe.

A felgyorsult életmód, a környezet változása azonban - idôrôl idôre, korról korra - más és más igényeket gerjeszt a város polgárainak tudatában. Az emberek óhaja általában új irányba terelôdik, szépérzéke és jó modora a közösségi felfogások és polgári mûvelôdésük termékeként alakul oly módon, hogy azok megnyilvánulása kedvezôen hasson az együtt élôkre, s általános nyugalmat biztosítson. Sajnos ez nálunk az elmúlt tizenkét év szabadságában sántikálva tárul elénk. Valakiknek a szépérzéke és jó modora nagyon meghibásodott.

Lehet, lesz, aki azt mondja, hogy az enyém, mert írásban is kinyilvánítom véleményemet, de olyan is elôállhat, aki a polgármestert fogja vádolni, aki nem észleli, hogy vezetése alatt valakik helytelenül cselekszenek, vagy éppenséggel támogatja a város esztétikai rombolásának módszereit.

De tegyük fel a kérdést: hol vannak a tanácsosok, akiket bizalmunkkal ruháztunk fel? Senkit sem érdekelnek a polgári ügyek? Bár hobbiból, egyikôjük sem foglalkozik egy kis közvélemény-kutatással? Hogy van ez, kérem, tehetjük fel a kérdést ismételten. A polgármesternek nincs szüksége a tanácsosokra? A tanácsosokat nem érdekli a polgárok véleménye? A polgárokat ne érdekelje saját nyugalmuk és csendes éjszakájuk?

Vajon miért írtak régen egyes gondolkodók tanítómeséket? Nem azért, hogy okuljon belôlük a nép? Nem azért, hogy tisztuljon a lelkünk és általal talán a környezetünk is? Gondoljanak, kérem, a nagyra nôtt retek meséjére, ahol még a macska is be kellett segítsen a siker érdekében! Ne tévesszék szem elôl a harcsa, a rák és a hattyú gályavontatásának fabuláját, mert ez is nagyon idôszerû! Ezek után jöhet a kérdés, hogy mi bánt engem, miért is pufogok én?

Elégedetlenségemnek alapja visszanyúlik az elôbbi évek számtalan zajos, éjfél utánig tartó, tomboló rendezvényeiig. Rá épül a nap mint nap észlelt éjjeli kurjongatás is. Ezt tetézi a meghatározatlan polgárok és néha igen határozott egyenruhások tökmagozása is, valamint néhány taxisofôr gyalogátjárón végrehajtott bravúrja, akik netán daltonizmusban és színvakságban szenvednek, és nem tisztelnek se embert, se Istent, de még a rend ôrét sem.

A most felállított sátor méretével egyenlô arányban hozott ki a sodromból. Az amúgy is kis teret még jobban leszûkíti, elbarikádozva a forgalmat, csúffá teszi a várost. A körülötte gerjesztett zaj felemészti a szomszédságában lakók utolsó ép idegszálát is. Gondoljunk arra is, hátha valamelyik háznál haldokló beteg van, vagy netán éppen a kegyelet óráját kénytelen átszenvedni.

Miért nem lehet a vásárt vagy egyéb, nem a város aszfaltjára illô rendezvényt egy távolabbi szabadabb területen s kissé mûveltebb módon megszervezni és csendesebben véghezvinni? Még szép, hogy nem rendezkedtek be valamelyik templom nagyobbik hajójában! habár ott bûnbocsánatot reklámáron lehetne árusítani.

Az útkeresztezôdésekbe kiállított forgalmi rendôrök megszégyenítve érezhetik magukat rögtönzött karlengetéseik miatt, melyeket az autóvezetôk nehezen érthetnek meg. Lehet, hogy pont az értelem hiánya segíti a forgalom lebonyolítását, hiszen a régiek, akik annak idején magukévá tették a rendôr test- és kartartásának a jelentôségét, nem tudom, hogy indulnak el egy szemben álló hadonászására.

Valamikor az élô forgalomirányítás mûvészi szintre volt emelve, s akkor valóban tiszteletet érdemelt munkája, és el lehetett gyönyörködni rajta, akár egy pantomim- elôadáson.

Ezek után még annyit szeretnék kinyilvánítani, hogy nekem már lôttek! Azt sem bánom, ha netán hóbortosnak minôsítenek, csak tudnám, hogy szavaim termékeny talajra hullottak, némelyek kicsíráznak, s belôlük a városatyák városunk és hazánk hírnevét öregbítô intézkedéseket foganatosítanak.

Hírháttér

Június 26. és 28. között a kanadai Kananaskisban 28. alkalommal tartják szokásos éves találkozójukat a G8, a hét vezetô ipari ország és Oroszország vezetôi.

Az 1975-ös olajválság idején fogalmazódott meg Giscard d’Estaing francia elnök fejében a gondolat: szükség lenne a legfejlettebb ipari országok gazdaságpolitikájának egyeztetésére, hogy közösen szálljanak szembe az energiahiány és az infláció fenyegetésével. Abban az évben hatan tanácskoztak (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, az NSZK, Japán és Olaszország), majd 1976- tól Kanada csatlakozásával héttagúvá bôvült a tömörülés. Az értekezleteken szintén 1976 óta az Európai Bizottság elnöke is jelen van, mint a döntések meghozatalában és végrehajtásában közvetlenül érdekelt fél. 1994-tôl Oroszország is részt vesz a csoport megbeszélésein, melyet 1997 óta Nyolcaknak (G8) hívnak.

A résztvevôk az elsô idôben a megrokkant világgazdaság helyreállításával, a recesszió, a munkanélküliség, az infláció és egyéb "köz- ellenségek" megrendszabályozásával voltak elfoglalva. Az 1983-as williamsburgi csúcs óta a gazdasági mellett politikai nyilatkozatot is elfogadnak.

Az általában két-háromnapos találkozókat 1975 és 1991 között sorrendben Rambouillet-ban, San Juanban, Londonban, Bonnban, Tokióban, Velencében, Ottawában, Versailles-ban, Williamsburgben, Londonban, Bonnban, Tokióban, Velencében, Torontóban, Párizsban, Houstonban és Londonban tartották, általában május eleje és július közepe között.

Az 1992-es 18., müncheni találkozót elsô ízben rendezték az újraegyesült Németországban. Az itt elfogadott politikai nyilatkozat a "közös felelôsségen alapuló új partneri viszonyról" szólt, a gazdasági nyilatkozat pedig fô célnak a növekedést jelölte meg. A résztvevôk az utolsó napon - tulajdonképpen már a tanácskozás után - találkoztak Borisz Jelcin orosz elnökkel, aki egymilliárd dolláros IMF-hitelre és 24 milliárd dolláros segélyre kapott ígéretet.

Az 1993-as tokiói találkozón az Egyesült Államok, Japán, Kanada és az Európai Unió nagyarányú vámcsökkentésben állapodott meg, ami a zátonyra futott GATT-tárgyalások újraindítását tette lehetôvé. Az értekezlet után ismét sor került Jelcin és a Hetek találkozójára.

1994-ben Nápolyban csatlakozott elôször a Hetekhez teljes jogú tagként Borisz Jelcin orosz elnök, igaz, csak a második napon; a politikai nyilatkozatot már Oroszországgal közösen adták ki.

A kanadai Halifaxban 1995-ben a pénzügyi válságba került országok támogatása érdekében a különleges helyzetekre szolgáló nemzetközi hitelalap (GAB) 28 milliárd dolláros alaptôkéjének megkétszerezésében, valamint az IMF kvótarendszerének felülvizsgálatában állapodtak meg a résztvevôk.

1996-ban a franciaországi Lyonban találkoztak a Hetek és Oroszország vezetôi. Megegyeztek abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap az összes rendelkezésére álló erôforrást igénybe veheti (beleértve az aranykészletek egy részének eladását is) - a fejlôdô országok megsegítése céljából. A gazdasági nyilatkozat szinte csak általánosságokkal foglalkozott, de - név nélkül - bírálta az egyoldalú szankciók amerikai politikáját.

Az 1997-es denveri csúcs volt az elsô, amelyen kezdettôl részt vehetett Borisz Jelcin orosz elnök, a rendezvényt pedig gesztusként a Nyolcak csúcsértekezletére keresztelték át. A záróközlemény szerint a Nyolcak további erôfeszítéseket tesznek a globális gazdasági növekedés elômozdítása és a demokrácia terjesztése érdekében.

1998-ban a birminghami találkozó záróközleménye nem tartalmazott konkrét döntéseket, csupán kívánalmakat és ajánlásokat fogalmazott meg a nemzetközi szervezett bûnözés, a világ legszegényebb országait sújtó adósságválság, az ázsiai pénzügyi viharok, a fenntartható növekedés és a környezetvédelem kér-déseiben.

1999-ben Kölnben tanácskoztak a Nyolcak, és külön nyilatkozatot adtak ki a koszovói helyzetrôl. Ebben leszögezték: Jugoszlávia csak akkor részesülhet a nemzetközi újjáépítési segélyekbôl, ha megválik a Milosevic-féle vezetéstôl. A hét vezetô ipari ország elengedte a legszegényebb fejlôdô országok adósságának 45 százalékát, mintegy 70 milliárd dollárt.

2000-ben a Japánhoz tartozó Okinava szigetén a központi téma az internet korszak kihívásai és a fejlôdô országok helyzete volt. A résztvevôk megállapodtak abban, hogy DOT (Digital Opportunity Taskforce) néven szakértôi csoportot állítanak fel, amelynek feladata a digitális technológia elterjesztése a fejlôdô országokban. Oroszországot hivatalba lépése óta elôször képviselte Vlagyimir Putyin elnök.

2001 júliusában Genovában heves globalizáció-ellenes tüntetések kísérték a megbeszéléseket, melyek központjában a szegénység elleni küzdelem és a környezetvédelem állt. Az állam- és kormányfôk bejelentették: mintegy 1,3 milliárd dolláros pénzügyi alapot hoznak létre a föld országait sújtó járványos betegségek (AIDS, malária, tuberkulózis) visszaszorítására, s megegyeztek abban, hogy 2002-ben részletes fejlesztési tervet dolgoznak ki Afrika számára. A záróközlemény hitet tett amellett, hogy meg kell óvni a Föld légkörét, s hogy a gazdasági fejlôdést a fenntartható fejlôdés szempontjainak figyelembevételével kell elôsegíteni.

Tíz éve, 1992. június 6-án avatták fel újra a gellérthegyi Sziklakápolnát.

Az ôskor óta lakott Szent Iván-barlang a Gellérthegy legnagyobb barlangja, amely a Duna ártere felett 25 méterrel fekszik. A gondolat, hogy itt a Szûzanya tiszteletére engesztelô kápolnát kellene építeni, egy lourdes-i zarándoklaton vetôdött fel. A megvalósításhoz, a barlang kibôvítéséhez 1925-ben láttak hozzá, s a robbantások révén csodálatos belsô architektúra jött létre. A kápolnát elsô ízben 1926. május 23-án, pünkösdkor áldották meg. Az alsó résszel tovább bôvített kegyhelyet 1931. május 25-én szentelte fel gróf Zichy Gyula kalocsai érsek. A kápolnát a Boldog Özséb által az 1250-es években alapított pálos szerzetesek gondjaira bízták, akik 150 év után térhettek vissza Magyarországra. A fehér reverendás atyák kolostort építettek a kápolna mellé, s ezt 1934. május 12-én, pünkösd hétfôjén szentelte fel Serédi Justinián bíboros, esztergomi érsek.

A kegyhelyként tisztelt kápolna volt 1948-ban Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek Mária-évi beszédének színhelye, - a mintegy 70 ezer hívôt a karhatalom szétverte. A barlangot 1951. húsvét hétfôjének éjszakáján megrohanta az államvédelmi hatóság, a szerzeteseket teherautóra rakta és gyûjtôtáborokba vitte. A "pálos koncepciós per" során Vezér Ferencet koholt vádak alapján halálra ítélték és kivégezték, a többi atyát öt-tíz év börtönre ítélték. A barlangot 1952-ben viharos gyorsasággal, egyetlen éjszaka alatt befalazták.

A felsô templomot negyven évig teljesen elhanyagolták, a tetôzeten beszivárgott a csapadék, és több szikla is lezuhant a mennyezetrôl. A barlang kezelését 1978- ban a Fôvárosi Fürdôigazgatóság vette át. A hasznosítására született elképzelések nem valósultak meg, így 1989-ben ismét a katolikus egyház birtokába került, az esztergomi fôegyházmegye pedig a magyar pálos rendnek adta át. Az elsô misét 1989 augusztusában mondták a bejárat elôtti téren.

A mind természeti, mind egyházi, mind mûemléki szempontból páratlan értékû kápolna restaurációja összeurópai összefogással, a PHARE-program részeként kezdôdött meg a rendszerváltáskor, de több millió forintos felajánlás érkezett magánszemélyek és intézmények részérôl is. A kegyhely eredeti belsô berendezésének nyoma veszett - a harangjátékot például beolvasztották -, így annak pótlására pályázatot kellett kiírni.

A templomnak két része van, a felsô, azaz Lourdes-i kápolna, amelyet 1992. június 6-án avattak fel, és az altemplom, amelynek helyreállítása már korábban, 1990-ben befejezôdött. A felújítás során 700 mázsa cementet és 16 mázsa mûgyantát használtak fel kôzetszilárdításra, 120 kôzetcsavarral erôsítették meg a megromlott állagú sziklarészeket, és egyedülálló, merev acélbetétes, vonóvasas vasbetonívvel támasztották alá a bejáratot. A barlang nyílása elé 19x8 méteres kovácsoltvas rácsozat került, rajta a pálosok ôsi címerével. Az oltár a pécsi Zsolnay-gyárban készült pirogránitból és eozinból, Sikoty Gyôzô iparmûvész tervei alapján. A sziklakápolna újonnan kialakított kôpárkányára a millenniumi ünnepségsorozat idején került Kô Pál mészkôbôl készült, négy méter magas Szent István-szobra. Vladár Tamás

A moszkvai városi bíróság szerdán távollétében, hazaárulás vádjával 15 évi szigorított szabadságvesztésre ítélte Oleg Kalugint, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB volt tábornokát.

A nem jogerôs ítélet inkább szimbolikus jellegû: Kalugin az 1990-es évek óta az Egyesült Államokban él, és többször nyilvánvalóvá tette, hogy esze ágában sincs visszatérni Oroszországba. A bíróság a KGB soraiban közel 40 évig szolgáló tábornokot megfosztotta vezérôrnagyi rangjától és kitüntetéseitôl. A tábornok 1990-ben szerzett nemzetközi ismertséget, amikor otthon és külföldön is éles bírálatokat fogalmazott meg a hírhedt szovjet titkosszolgálattal szemben. A 68 éves ex-KGB-s jelenleg Washington mellett él és politikai, illetve PR- tanácsadással foglalkozik. Egykori munkahelyérôl írt könyvei nagy példányszámban jelennek meg fôleg az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában.

Kalugin ellen tavaly indított eljárást a KGB utódszerve, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Volt kollégái vádjai szerint Kalugin az Egyesült Államokban megjelentetett könyveiben államtitkokat szolgáltatott ki, és hozzájárult több, még a szovjet idôkben beszervezett orosz ügynök lebuktatásához. Egyikük, az amerikai bíróság által életfogytiglanra ítélt George Trofimoff bûnperében tanúvallomást is tett a volt tábornok.

Kalugin nevetségesnek nevezte az ellene felhozott vádakat, emlékeztetve arra, hogy a KGB-archívumok jelentôs részét már könyvei megjelenése elôtt Nyugatra vitték átállt KGB-sek. Azt is többször leszögezte, hogy bár erôs fenntartásai vannak korábbi munkahelyével szemben, egyetlen általa ismert szovjet ügynököt sem adott fel az amerikai hatóságoknak.

A moszkvai bíróság végül Kalugin 1994-ben megjelent, Elsô ügyosztály címû könyvét találta perdöntônek, amelyben a szerzô nyilvánosság elé tárta azokat az akciókat, amelyeket a KGB indított a CIA, az FBI és az amerikai kémelhárítás vezetôinek leleplezésére. A Trofimoff-ügyben nem talált elegendô bizonyítékot a bíróság Kalugin közremûködésére.

Szerdán ugyancsak távollétében ítéltek el egy volt orosz titkosszolgálati tisztet: a Nagy- Britanniában politikai menedékjogot élvezô Alekszandr Litvinyenko egykori FSZB-munkatárs 3 és fél éves felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ellene nem hazaárulás, hanem kényszervallatás és robbanószer eltulajdonítása volt a vád.

Az orosz bíróságok mindkét esetben rekord gyorsasággal hozták meg az ítéletet a zárt ajtók mögött tartott tárgyalás után: július 1-tôl ugyanis megszûnik annak lehetôsége Oroszországban, hogy valaki ellen távollétében folytassanak le bírósági eljárást.

John Travolta az ausztrál Qantas légitársaság pilótája lett. A híres amerikai színész másodparancsnoki rangot kapott Jumbo Jetek vezetésére, miután tökéletesen megfelelt egy Sydney-Seattle járat szimulációs tesztjén.

Travolta, mint a Qantas "utazó nagykövete" egy, korábban az ausztrál légitársaság tulajdonában lévô, a 60-as évekbôl származó Boeing 707-t kapott, és ezzel hajt végre barátság-missziót családjával együtt. A Szombat esti láz egykori hôse, akit mostanában fôleg olyan gengszterfilmekben látunk, mint a Ponyvaregény, tíz ország 13 városát keresi fel az AFP értesülése szerint.

Útja nem csupán a Qantasnak csinál reklámot, hanem szeretné a repülés örömét is hirdetni, amelyet alaposan elrontottak a tavaly szeptember 11-i merényletek. Átlépni határokat, kapcsolatokat teremteni, új barátságokat kötni, a régebbieket feléleszteni - ez Travolta célja.

A 48 éves színész július 1-jén indul és augusztus végéig utazik. Ez alatt 64.700 kilométert tesz meg. Az Egyesült Államokból Új- Zélandra, Ausztráliába, Szingapúrba, Hongkongba, Japánba, Nagy-Britanniába, Olaszországba, Franciaországba repül, útja Németországban ér véget.

A labdarúgó világbajnokság forradalmi újításának szánta feltalálója az önmagát lehûtô sörösdobozt.

A meg nem adott gólok és tizenegyesek, a vitatott bírói ítéletek hangzavarában nem esett szó egy találmányról, melyet a kiagyalója a vb forradalmi újdonságának nevezett. Suh Von-gil éppen a Nagy Játék idôszakára tette a premiert: az önmagát hûtô sörösdobozt. A koreai szakember tisztában volt azzal, hogy a mérkôzések forró légkörében kapós a hideg ital, ám a nézôtéren nincsenek hûtôszekrények. Így született az alkalmi hûtés ötlete. A dobozban kígyózó csôben lévô, nagy nyomású gáz - valószínûleg nitrogén - akkor kezdi meg áldásos hatását, amikor a hagyományos alumíniumdobozt kinyitják, s 15 másodperc alatt 30- ról 4 fokra hûti az italt. A premier csendességéhez nyilván az is hozzájárult, hogy a külföldi szurkolókat jobban lehûtötték a játékvezetôk. Az MTI-Press 2002. június 26-i Napi Adása befejezôdött.

Brit régészek 40-60 ezer éves mamutcsontokra bukkantak egy norfolki kôbányában. A leletek hozzásegíthetik a tudósokat a neandervölgyi emberek életének pontosabb megismeréséhez. "Ritkán bukkanunk a neandervölgyiekkel kapcsolatos leletekre, és az ebbôl a korszakból származó mamutcsontok valósággal ritkaságszámba mennek" - mondta David Miles archeológus. Az egykori vízlelôhelyen a mamutcsontvázakon és agyarakon kívül a kutatók tucatnyi finoman megmunkált, kovakôbôl készült fejszét, gyapjas orrszarvútól származó fogakat és egy jégkorszakbeli rénszarvasagancsot is találtak. Mark White ôslénykutató szerint nem zárható ki, hogy a neandervölgyi emberek azért jártak erre a helyre, hogy zsákmányt ejtsenek. Ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy az állatok csontjai között dögevô bogarak maradványaira bukkantak. A rovarok jelenléte arra utalhat, hogy a mamutok természeten úton hullottak el - olvasható a BBC internetes oldalán. A jelenlegi álláspont szerint a neandervölgyi ember az Afrikából mintegy 1 millió éve kivándorolt Homo erectusból alakult ki. A faj tagjai az utolsó jégkorszak idején éltek, elsô szálláshelye Anglia déli részén volt, innen népesítette be a mai szigetországgal akkor még összefüggô európai kontinenst. A neandervölgyi ember késôi alakja mintegy 30-35 ezer évvel ezelôtt pusztult ki. A tudományos világ még meglehetôsen keveset tud a neandervölgyi emberek szokásairól, képességeirôl és a mai emberrel (Homo sapiens) való pontos kapcsolatáról.

A csizma sarkában (18.)

Csütörtökön csoportos leccei városnézés szerepel a programban. Az éjjeli megvilágításban kétszer már megcsodált barokk központ ezúttal nappali fényben is kitárulkozik. A jellegzetes leccei "fehér kô", a piatra leccese, amelybôl a központi épületek zöme épült, a nap sugaraiban még jobban érvényesül. Ma van a hivatalos fogadás is a tartományi kormányzati hivatalban. A városnézés azonban nem sikerül valami szervezettre. A túlságosan népes csoport rendszeresen szétszakadozik, a három napig rövid pórázon tartott gyerekek
már szeretnének egy kis szabadságot is, folyton lemaradnak a szu-venírárusoknál, fagylaltosoknál, üdítôspultoknál. Mi tagadás, mi, a felnôttek is hasonló módon érzünk, csupán fegyelmezettebbek vagyunk. Végül sikerül egy órányi "szabad prédát" kieszközölni. Rávetem magam egy fagylaltosra, s be kell ismerni, az olasz fagyi rászolgál a hírnevére. Elképesztô a választék, rendkívül finom, viszont megk&e