A román nyelv és irodalom szóbeli vizsgával megkezdôdött tegnap az érettségi. Országos szinten közel 150.000, megyénkben több mint 3000 XII. - XIII. osztályt végzett tanulónak kell bizonyítania a középiskolai, szakközépiskolai évek során szerzett tudását. Amint Dónáth Árpád fôtanfelügyelô helyettes tájékoztatott, megyénkben 18 központban tartják az érettségit, az egész megye területérôl összegyûjtött dolgozatokat pedig az egyenlô elbírálás érdekében három központban fogják kijavítani.A román szóbeli két napon át tart, ahol a diákok száma ezt megkívánja. Június 26-27-én a tanult idegen nyelvbôl tesznek vizsgát a végzôsök.

Maroskeresztúr: egy ügy és a háttere

A román nyelvû sajtóban terjedt el a hír, amely szerint Maroske-resztúron a magyarok akadályozzák egy ortodox templom felépítését. Ezért a helybéli ortodox pópa a polgármester segítségével, a falu központjában, a volt milicía épületének az alapzatába szombaton egy keresztet állított fel, s vasárnap már ott tartották a pünkösdi misét is. Ez ellen a lakosság egy része, a helyi-RMDSZ szervezet és a magyar tanácsosok tiltakoznak.

Tegnap a szerkesztôségben keresett meg Fülöp Lajos, a helyi RMDSZ elnöke, Moldovan József, illetve Gödri Ferenc RMDSZ-tanácsosok és Vas György RMDSZ- választmányi tag. A panaszosok elmondták, hogy az ügy lassan két éve bonyolódik. Arra kértek, hozzuk nyilvánosságra, mi történik a községben. A tanácsosok dokumentumokkal igazolva, idôrendi sorrendben mondták el mondandójukat.

Elmondták, a dolog azzal kezdôdött, hogy 2000. december 13- án az ortodox egyház telket igényelt templomépítésre. Az indoklásban az állt, hogy a tanács más egyházaknak is adott, kivéve ôket. Ezt az állítást késôbb maga Sânpalean Ioan polgármester cáfolta, kijelentve, senki sem kapott telket templomépítésre. Az RMDSZ elnöke szerint való igaz, hogy a katolikus meg a református egyház is épített templomot a községben, de mindegyik a saját telkére.

2001. augusztus 26-án az ortodox egyház ismét kérést nyújtott be, amelyben 2000 négyzetméter területet kért 49 évre koncesszióba, négyzetméterét 500 lejért. A kérést két PUNR-s és két liberális tanácsos támogatta. Az RMDSZ-frakció nem értett egyet vele, s a határozathozatalt a következô havi tanácsülésre halasztották. Az RMDSZ-tanácsosok javaslata az volt, hogy adjanak telket cserébe. Ugyanis az ortodox egyháznak van 5 hektár területe a faluvégen, oda esetleg futballpályát építhettek volna. Csakhogy a polgármesteri hivatal jegyzôje az 1998. évi 54 sz. törvény vonatkozó paragrafusait idézve megállapította, hogy a telkek cseréje nem valósítható meg, mert mezôgazdasági közterületrôl van szó. Az ortodox egyház ezután újabb kérést nyújtott be a tanácshoz, amelyben a temetô mellett kért területet templomépítésre. A tanács határozatot hozott errôl, 49 évre koncesszióba adták a kért területet, 1400 lejben számítva négyzetméterét. A határozatot az egyház is elfogadta.

Ennek ellenére a polgármester idén március 3- án újból napirendre tette az ügyet, és felvezetésében más területet kért a templomépítésre, mert a telek jogi helyzete nem volt tisztázva. Az ügyben maga Ioan Toganel akkori prefektus, Burkhardt Árpád alispán és Ferenczy Petru fôtitkár szállt ki a helyszínre. Javasolták, hogy a központba, a blokkok és a játszótér mellé építsék fel a templomot. Elôzôleg a prefektúra még februárban átiratot küldött, hogy a tanács által kiutalt és az ortodox egyház által is elfogadott terület "nem felel meg a célnak", s a tanács "elemezze a helyzetet".

Itt jegyezte meg az RMDSZ elnöke, hogy azon a helyen, közvetlenül a polgármesteri hivatal mellett volt a régi rendszer idején a milícia épülete, az alapja ma is megvan, erre akarják a templomot ráépíteni.

A márciusi tanácsülésen a testület 6 igen, 6 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett elutasította, hogy a volt milícia helyére építsék a templomot. Május 15-én az RMDSZ-tanácsosok határozattervezetet nyújtottak be, amelyben kérték, a régi helyére építhessék vissza a rendôrség épületét. Ehhez a döntéshez kétharmados többség kellett volna. 8 igen, 6 ellenszavazattal elutasították a határozattervezetet.

Így jutottak el a panaszosok június 22-ig, amikor a volt milíciaépület alapjának közepébe keresztet helyeztek el, s másnap ott tartották meg a pünkösdi misét. Az RMDSZ szerint az egész a polgármester segédletével történt, akinek az utóbbi egy évben semmi nem volt fontosabb, mint ez az ügy. Nem számít, hogy a járdákon kitörheti az ember a nyakát, nem érdekli a Maros-parton levô szeméttelep, nincs transzparencia a közpénzek elosztásában. Bár a lakosság fele magyar, nem tette ki a kétnyelvû táblákat sem a közíség határában, sem az intézmányekre. Hozzátették: négy évvel korábban, ugyancsak tanácsi határozat nékül helyeztek el egy márványkeresztet a polgármesteri hivatal elôtt. Azért fordultak a sajtónyilvánossághoz, mert nem szeretnék, ha most is ez történne, s a község központjában felhúznák a templomot.

Panaszukkal írásban fordultak Ovidiu Natea prefektushoz, és kijelentették, ha kell, Strasbourgig mennek, mert a megyei RMDSZ is csak küldözgeti ôket egyik helyrôl a másikra.

A csendôrség cáfol

Mint már hétfôi lapszámunkban írtunk róla, a marosvásárhelyi Víkendtelep botrányos jelenetek színhelye volt június 19-rôl 20-ra virradó éjszaka. Hét orvosi egyetemet végzett fiatal állítja, hogy egy civilruháscsendôr bántalmazta ôket, majd a helyszínre érkezô mintegy 20 társa szintén ütlegelte ôket, anélkül hogy igazolták volna magukat és igazoltatták volna az egyetemistákat.

A diákok szándéka beperelni a csendôrséget, a rendfenntartók viszont cáfolják a diákok által ismertetett történetet.

A Marosvásárhelyi Cendôrség tegnapi, lapunkhoz eljuttatott Dorobantu Constantin tábornok, csendôrparancsnok általaláírt közleményében elôadja saját változatát az eseményekrôl. A közlemény szerint június 19-én a 4 tagú csendôrcsoportok a Víkendtelepen járôröztek. A Radu Olimpiu hadnagy által vezetett csoport éjfél után észrevett egy ittas fiatalokból álló társaságot, mintegy 8-9 személyt, akik a La Crisan bár teraszán iddogáltak. A járôrcsoport vezetôje felszólította a pincért, hogy ne szolgálja ki többé itallal a fiatalokat, mivel a program csak éjfélig tart, abban a reményben, hogy eltávoznak. Hajnali 5 óra körül a járôrcsoportnak a Zebra Kft. ôrsége jelezte, hogy néhány fiatal botrányosan viselkedik a La Crisan bár teraszán. A helyszínre érve a csendôrök megállapították, hogy ugyanazok a fiatalok a botránykeltôk. Felszólították ôket, hogy hagyják el a helyiséget. Az egyetemisták káromkodtak és sértegették a csendôröket, leköpdösték ôket, Radu Olimpiu hadnagyot lecigányozták. A csendôrök megpróbálták igazoltatni a fiatalokat, akik tovább fenyegetôztek, azt állítva, hogy fontos emberek gyermekei: SRI-tiszteké, rendôrtiszteké, sôt egyikük azt állította, ô a polgármester fia. A csendôrtiszt felvette a kapcsolatot Dorin Florea polgármesterrel, aki közölte, hogy fia otthon alszik. Eközben - részletezi tovább a közlemény - a fiatalok egyre kezelhetetlenebbé váltak, ezért a csendôrök erôsítést kértek. Az intervenciós csoport megérkezéséig a melegtôl és alkoholtól felhevült fiataloknak eszükbe jutott, hogy fürödjenek. Nem sokat gondolkodtak, ádámkosztümben beugráltak a legközelebbi medencébe. A megérkezô csendôröknek valahogy mégis sikerült kiszedniük ôket a vízbôl. Öltözködés közben egyikük megpróbált elszaladni, de rövidesen elfogták és ártalmatlanná tették. A helyszínen 12 csendôr és 8 fiatal volt, egyikük nem volt egyetemista.

A fiatalok nem voltak hajlandók igazolni magukat, és továbbra is arrogánsan fenyegetôztek, hogy magas pozícióban levô szüleik majd levetkôztetik a csendôröket és elvágják torkukat moldvai barátaik segítségével. Ahhoz, hogy bevihessék ôket a víkendtelepi ôrsre, a csendôröknek ártalmatlanná kellett tenniük az agresszíven viselkedô fiatalokat. Az ôrsre érkezve, hamis személyi adatokat diktáltak be, egyikük kivételével (Gotia Remus), akinél volt személyi igazolvány. Az adatok ellenôrzését végzô rendôrök meglepôdve tapasztalták, hogy nem létezô személyekrôl van szó, ebbôl is látható, hogy hamis adatokat adtak. A csendôrség székhelyére érve, a 8 fiatalt visszatartották, igazoltatás végett. Az intervenciós csoport vezetôje, Semco Marcel többször próbálta megtudni a fiatalok nevét, de egy kivételével (Vaidas Sorin), tovább hazudtak. A tisztnek kétszer kellett emiatt a Lakosságnyilvántartó Hivatalba mennie, három órányi keresgélés után derítette ki a fiatalok kilétét: Vacareanu Ciprian Constantin, Pisavenco Vladimir, Horváth Árpád, Gotia Remus, Stefanache Bogdan, Bogdan Cristian David, Vaidas Dorin, Albu Adrian. Június 20-án délelôtt fél 10 óra tájban a sajtó képviselôi a helyszínre érkeztek, ekkor a fiatalok ismét kezelhetetlenné váltak, Vacareanu Ciprian letépte magáról trikóját, Vaidas Dorin pedig továbbra is káromkodott és sértegette, cigányozta Radu Olimpiu hadnagyot. Az újságírók távozása után a fiatalok, látva, hogy helyzetük egyre súlyosabb, megpróbálták befolyásolni azokat, akik a jegyzôkönyveket állították össze. A jegyzôkönyveket déli fél 1 óráig írták meg, a bírság összértéke 55 millió lej. "Mint a törvény képviselôi, úgy véljük, hogy egy jogállamban minden körülmény között be kell tartani a törvényeket mindenki által" - áll végezetül a csendôrség közleményében.

A szavazásra jogosultak 58,02%-a (2452 személy) adta le tevasár-napnap voksát a makfalvi RMDSZ- választmányának jelöltjére dr. Zsigmond Vencelre, s ezáltal egy fordulóval sikerült betölteni a megüresedett polgármesteri helyet.

Dr. Zsigmond Vencel a Népújságnak nyilatkozva elmondta, hogy Makfalván született, és itt volt 36 évig körzeti állatorvos. Rövid ideig betöltötte az állami gazdaság egységvezetôi tisztségét, és 4 évig volt az agráripari tanácsban állattenyésztési mérnök. 1998- tól nyugdíjas, ám tevékeny életet folytat, gazdálkodik és kisvállakozó is volt.

Amikor jelölésének körülményeirôl kérdeztem, elmondta:

- Mérgemben fogadtam el a jelölést: hogy ha már ilyen gyengén állunk fiatalokból. Abban reménykedem, hogy két év alatt sikerül találnom egy megfelelô fiatalt, aki átveheti majd a hivatal vezetését. Ezenkívül eddig az erdôbizottság elnöke voltam, és feltett szándékom, hogy az erdôkérdést tisztázzuk. Szeretném, ha saját erdôkerületet alakítanak.

A Román Olimpiai Bizottság elnöke szép szavakkal és üres zsebbel érkezett Marosvásárhelyre. Magánrepülôgéppel, mert bizonyára így illik egy ilyen fontos személyiséghez, s félóra késéssel, merthogy a pontosság a királyok és nem a (ROB)-elnökök udvariassága. Eközben ezernél is több futó - a díszes körítéssel szervezett olimpiai futóverseny résztvevôi - a tûzô napon várta, hogy indítsák a versenyt, mert az elnöki beszéd és indítás elôtt nem vághatott neki a távnak.

Ion Tiriac azonban elfoglalt ember, s ezt az apró hibát senki nem rótta volna fel neki, ha sikerül rávenni arra - amiben a helyi vezetôk annyira reménykedtek -, hogy vállaljon részt a marosvásárhelyi sportlétesítmények - s itt elsôsorban a Sziget utcai olimpiai komplexumra gondolt mindenki - véglegesítésében.

Nem így történt. Noha beszédében rendkívüli módon dicsérte Marosvásárhelyt, méltatta a futóverseny szervezôit (akik ezért a munkájukért egyetlen fityinget sem kaptak!), s úgy vélte, hogy a város megérdemli a figyelmet és a támogatást, mindezt éppen saját maga hagyta figyelmen kívül, amikor konkrét dolgokra került volna sor.

airiac persze sokkal nagyobb diplomata annál, hogy kerek-perec közölte volna: "fiúk, ne számítsatok rám", inkább udvarias frázisokkal hárította el az épülô sportkomplexum megtekintésére való felkérést, s halaszthatatlan teendôire hivatkozva, magánrepülôgépével a legrövidebb idôn belül elhagyta a várost.

A tíz esztendeje épülô-épülgetô Sziget utcai sportkomplexum ügyében pedig minden marad a régiben. Emlékezhetünk, a tavaly Marosvásárhelyre látogató Miron Mitrea (egyebek mellett) területrendezési minisztert szintén ugyanezzel az elképzeléssel környékezték meg, s akkor is hasonlóan elutasító válasz érkezett a felvetésre, csupán az indoklás különbözött. Ilyen körülmények között pedig felvetôdik a kérdés: járható-e a központi pénzalapok után való ácsingózás útja, vagy alternatívákat kell keresni a megoldásra?

A jelek szerint csak magunkra támaszkodhatunk. Megoldás pedig nem található másként, mint amit - egyéni szempontot, sértôdést, kicsinyes érdekeket félretéve - minden érdekelt fél összefogva keres. a szükséges mértékû magán- és külföldi tôke bevonásával, és persze ha ebben nem a másikra vár mindenki.

Kezdeményezni talán a pillanatnyi tulajdonosnak, az Exprogaznak kellene, s úgy véljük, mi, állampolgárok, joggal követelhetjük a helyhatóságok különbözô testületeitôl és hivatalnokaitól, hogy lehetôleg ne süllyesszék el ezt a kezdeményezést (is) a bürokrácia útvesztôiben. Vagy naivak volnánk és lehetetlent követelünk olyanoktól is, akik eddig meggyôzôen igazolták, hogy nem képesek levetkôzni a hivatalnoki mentalitást?

A "játék" azzal kezdôdött néhány éve, hogy hatósági berkekben (marosvásárhelyi tanács és polgármesteri hivatal) feltehetôen a hideg- és melegvíz- szolgáltatók sugalmazására erôteljesen ellenezték a másodlagos vízórák felszerelését a lakásokba. Azaz az egyetlen olyan állapotot, amelyben a fogyasztó ténylegesen azt fizeti ki, amit kap. A jogi meg egyéb természetû csûrés- csavarásokkal tarkított "hivatalos" ellenkezést aztán legyûrte az országosan és megyénkben is kitört óraszerelési láz. Nyilvánvalóan nem függetlenül a szép számban megjelenô szerelôvállalkozások erôteljes érdekérvényesítésétôl. Mind a hatóság, mind pedig a vízszolgáltatók visszavonulót fújtak. Ez utóbbiaknak hirtelen sürgôs lett az elsôdleges fogyasztásmérô órák felszerelése, illetve felújítása. Korábban nem siettek, ugyanis minden elfolyó vizet rányomhattak a lakosságra, milliárdos veszteségeket fizettettek ki országos viszonylatban (lásd a bukaresti botrányt!). Marosvásárhely viszonylatában még senki sem merte (igaz, nem is erôltették) kiszámolni ezt az összefüggést, a szolgáltatók ezzel szemben szorgalmasan számolgatták a tartozásokat és az elmaradt fizetések nyomán keletkezô kamatokat, büntetéseket.

Valahogy aztán stabilizálódott a mostani helyzet, vagyis a mérôórával rendelkezôk fizetik, amit a saját erôfeszítéssel beszereltetett órák mutatnak, az elsôdleges és másodlagos vízórák különbözetét pedig a mérôórával nem rendelkezô családok között osztják fel. Méltányos és a jogilag egyetlen védhetô szolgáltató-fogyasztó viszony. A mérôórával rendelkezôk abban érdekeltek, hogy takarékosan fogyasszanak, felszámolják az ajtón belüli veszteségeket. Akiknek ellenben nincs mérôórájuk, a pazarló fogyasztást, a hibás berendezések miatt keletkezô veszteséget "beöm-leszthetik", elrejthetik a most vitatott "különbözetben".

A fogyasztás nagyarányú éssze- rûsödése nyomán nyilvánvalóan csökkentek a szolgáltatók által követelhetô vízdíjak, egyben kiderült, hogy nagy az említett különbözet, nôtt a másodlagos vízórákkal nem rendelkezôk terhelése, ezzel a tartozások, tehát az inkasszó. Ha szolgáltató lennék, meglehet, magam is elméláznék a bevételek növelésén, és eszembe juthatna, hogy amolyan fogyasztási plafonnal csökkenteni kellene az órával nem rendelkezôk terheit, s az ezen felüli többletet rásóznám a mérôórás családokra. Okos! De nem eléggé! Alapszabály ugyanis, hogy mindenkitôl annyi követelhetô, amennyit elfogyasztott, s ezen semmiféle amatôr tanácsi határozat nem változtathat, és senki nem lépheti át ezt a demarkációs vonalat.

Érdekes szemügyre venni a szóban forgó határozatok körüli érvelést. Van, aki elintézi a jól hangzó "szociális megfontolással", mások arról próbálnak rebegni valamit, hogy a másodlagos vízórák pontossága körül nincs minden rendben, noha forgalmazni és felszerelni csak a metrológia által hitelesített mûszereket lehet. Mellesleg hajdan a szolgáltatók vízóráinak állapota és pontossága nem keltett aggodalmat. Az érvelést meg végképp gyanúba keveri az arra való hivatkozás, hogy a mérô-órások amolyan "csepeg- tetôs"módszerrel játsszák ki a szolgáltatót. Nahát! S a szolgáltató "csepegtetôje"?

Arra is hivatkoznak, hogy a határozat a tulajdonosi társulások municípiumi képviselôinek egyetértésével született. Nem tudni, kit és mit képviselnek a szóban forgók, amikor a megkérdezett társulásiak nem mondhatni, hogy az elnagyolt határozat szellemében szólnak. Jó lenne odafigyelni arra is, ami ezekben a napokban a fôvárosban zajlik az ottani szolgáltatók nem éppen fogyasztóbarát eljárásai körül, milliárdos díjtételek illetéktelen behajtásáról s az ekörüli fifikákról.

Ami meg a tanácsosok és szolgáltatók állítólagos szociális érzékenységét illeti, ez valahogy oly módon nyilvánulhatna meg ténylegesen, ha nem az egyik fogyasztóréteg rovására menne, s egyben az "annyit fizetünk, amennyit fogyasztunk" elvét szolgálná. Például azzal, hogy kedvezménnyel segítik a másodlagos mérôórák felszerelését olyan családok esetében, akik bizonyíthatóan nem képesek ennek anyagi terheit viselni, kizárva azokat, akik nemtörôdömségbôl szívesen merítenek a közös fazékból. Hogy erre nincs pénz? A szóban forgó határozatok hatásáról azt állítják, hogy mindössze néhány száz családot érint. Ha csak néhány száz, a fedezetnek ki kell kerülnie valahonnan. S nem bomlik meg a szolgáltató-fogyasztó méltányos viszonya sem. Most ez történik. Pedig nem hátrafele, hanem elôre kellene menni.

Lerágott csontok boltja

Gyártom a szóvicceket egyre-másra, kádenciába a ritmussal, amellyel Illetékesék a gyeplôt rángatják odafönnt. Idômbôl kitelik, napi tevékenységem nem annyira sokrétû, hogy ne figyelhetnék fel és csaphatnék rá tüstént a sûrûn adódó apropókra. Azok meg sorjáznak irigylésre méltó következetlenséggel, alig gyôzi perverzzé idomult elmém a folyamatos produkciót. Tavaszi primôrként, az idén, a zöldhagyma és a hónapos retek mellett a replikatörvény két szecskázott változatával is dúsíthatom a reggeli tokaszalonna- kúrámhoz dukáló körítést. Tisztelt Házunk mindkét emeletén heveny mimózalélek-túltengés ütötte fel a fejét, érzékenyen érzéketlen választottjaink, szóra sem érdemes kivételekkel, önérzetük, hírnevük, elévülhetetlen érdemeik védelmében, kérlelhetetlenül hadat üzentek a paparazzók siserehadának, azon szemérmetlen újdondászoknak, akik a háztájaikban zöldellô kákaburjánzásban nem csak keresik, de fel is fedik a profi szemérmességgel leplezett csomókat. Nem bûn az, ha publikus személyek: ország-, megye-, város-, községatyák, gazdasági, közigazgatási vagy akár igazságügyi potentátok nevét és hôstetteit közszájon konzervál a média, de a prezentálás szelleme és hangneme maradjon meg a konstruktivitás parttalan keretei között, az éhenkórász firkászok ne fukarkodjanak arannyal, tömjénnel, mirhával, méltányolják a Mûvet, amelyet a fent nevezett gáncs nélküliek önzetlenül gyömöszölgetnek - ráérôsen - tetô alá. Mert ha nem így cselekszenek, csak az ökumenikus Isten irgalmában bízhatnak az elkövetkezendôkben, pontosít félreérthetetlenül a tervezet.

Hát igen, épül-épülget a mindannyiunkat befogadó, egybeterelô karám. Átláthatatlan, áthághatatlan falakkal, sajátos architektúra szerint. Nem majmolunk mi senkit, megbízunk saját, csalhatatlan pallérjainkban. "Ki nincs velünk, az csak ellenünk lehet" - szajkózzák a közel fél évszázadon keresztül jól bevált jelszót. Jobbat, eredményesebbet, célravezetôbbet nem vagyunk képesek, vagy talán nem is akarunk kitalálni. Így jó nekünk. A kormánypárt és a napról napra sekélyesedô, ide-oda nyergelgetô ellenzék egyre ritkábban vicsorítanak egymásra. Amazok egyre magabiztosabbak, emezek bôrfejû Sámsonokként szemlátomást erôtlenebbek. A politikai szalonokban a "lesz még szôlô s lágy kenyér, lesz még monolit" a kedvenc nóta. Van, aki már egészen jól fújja, egyre elenyészôbb azok száma, akik még néha falcsot fognak. Nekik gyakorolniuk kell még egy-két mandátum erejéig. Persze, ha gyôzik karmesterekkel. Az effajta alulfizetett szakmák manapság nem kapósak. Ami a mieinket, szívbélieinket illeti, ôk már egészen jól tercelnek. Igazi fazekasjánosi, péterfiistvános virtussal. Nagy igyekezetükben észre sem veszik, hogy a nem abszolút hallású prímás idônként mellécincog, vagy ha a nagy tumultusban véletlenül tyúkszemükre hág a cimbalom lába. Vastag, teherbíró bôrbôl készültek a protokoll- lábbelik, bírják a strapát. A szájtáti fososszájúaknak, a demokratikus álmokat dédelgetô izgágáknak rekcum kell. Elvégre nem nônek a jegenyék sem az égig. Ergo, mindent és mindenkit a helyére kell rakni: a púpos gyermeket a prés alá, a megreformált szekcsiket az üzleti élet kulcspozícióiba, a reciklált RKP-funkcionáriusokat az adminisztrációs struktúrákba, a bukott politikai mezeizôket a diplomáciába, a szôrszálak naiv hasogatóit a balkonok alá, hidegtálon, a renitenskedô szerkesztôcskéket nyugdíjba, a gerinckopásos szakszervezeti lídereket a minisztériumokba, a lefülelt szuperkorruptokat az Óperencián túlra, a kétbalkezes tollasodásképteleneket nagyvállalati vezetôtanácsokba, a túlhevült skriblereket a szájkosársorba, kukoricára.

Legyen már egyszer rend a rendetlenségben. Mert ha nem ..., hát keserû lére fognak. Szürcsölhessük majd tikkadásig. Vagy legalább addig, amíg attól koldulunk.

Nem sikerült megmutatni Ion Tiriacnak, a Román Olimpiai Bizottság elnökének az épülô marosvásárhelyi sportlétesítményeket. - derült ki újságírói közlésre a megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján. A vasárnapi olimpiai futóversenyre érkezett elnököt eredetileg arra kívánták rávenni a helyhatósági vezetôk, hogy látogasson meg néhány sportlétesítményt, hogy a helyszínen tájékozódva gyôzôdjön meg rendbehozataluk, befejezésük fontosságáról, s próbáljanak meg együtt megoldást keresni a finanszírozási gondokra. Ion Tiriac azonban a rendezvény befejezését követôen elfoglaltságára hivatkozva azonnal távozott, s csupán annyit sikerült elérni, hogy kabinetfônöke feljegyezte a felvetett gondokat. különösen a sziget utcában épülô olimpiai központ ügyében próbáltak volna lobbizni választottjaink, de az olimpiai mozgalom elsô embere, ha nem is utasította el kerek perec a segítséget, udvariasan közölte, hogy a Román Olimpiai Bizottság nem tud pénzt fordítani erre. Virág György, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a felelôs tényezôk közötti beszélgetéseken felmerült az a gondolat, hogy a központ adminisztrálását egy közösen (megyei tanács, városi tanács stb.) létrehozott kereskedelmi társaság vehetné át, amelynek feladata lenne a finanszírozási források felkutatása és kiaknázása is. A megyei elnök szerint a létesítményt eredetileg megkezdô Exprogaz vállalatnak sem lenne ellenvetése egy ilyen megoldás ellen, hisz rájöttek, hogy egyedül nem képesek finanszírozni a teljes komplexum megépítését. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a Sziget utcai sportkomplexum az itt ûzött sportágak sokszínûségét tekintve egyedülálló létesítmény lehetne az országban.

Ugyancsak szó került - ismét - a vidrátszegi repülôtérre beindítandó repülôjáratokról is. Július elsô napjaiban egy Virág György által vezetett küldöttség, amelyben helyet kap Ëtefan Runcan, a repülôtér igazgatója is, Koppenhágába és Malmöbe látogat. A látogatáson megvizsgálják, hogy mely körülmények között válik lehetségessé charter repülôjáratok beindítása Malmö és Marosvásárhely között. A járatok a felújítás elôtt álló Szovátára érkezô skandináv (elsôsorban svéd és dán) turistákat szállítanának. A járatok beindítása egy hagyományt elevenítene fel, hisz a vidrátszegi repülôtér megépítésében a hetvenes évek elején nagy szerepe volt a skandináv országokból Szovátára érkezô gyógyfürdô-turizmusnak is.

A kormány sürgôsségi kormányrendelettel elfogadta a határátkelôkön, a különbözô illetékek kifizetésére létrehozandó egyablakos "gissék", fizetôhelyek létrehozását. Ezzel leegyszerûsítik a határátkelôknél fizetendô különbözô tarifák fizetési procedúráit, s felgyorsulhat az átkelés. Ugyanakkor erre szükség volt az európai uniós törvényekkel való jogharmonizáció szempontjából is.

Az illetékek, díjszabások, egyéb kötelezettségek begyûjtését a pénzügyminisztérium végzi az országos vámigazgatóságon keresztül. Az egyablakos "gissénél", az országból való kilépéskor, az utasok kérésére ki lehet fizetni az ország területén vagy a határátkelôknél kiszabott esetleges kihágások miatt kiszabott büntetéseket is. Ezeket az összegeket a közpénzügyek kincstárába utalják.

A sürgôsségi kormányrendelet hatályba lépésétôl számított 30 napon belül a pénzügyminisztérim a kormány elé terjeszti a rendelet alkalmazási normáit.

A környezetvédelmi és köztisztasági illetékeket a határátkelô körzetében levô megyei tanácsok adminisztrálják. Ezeket az összegeket kizárólag a határátkelôk és környékük rendezésére, tisztán tartására használják.

Az egyablakos szolgálatban dolgozó tisztviselô számítógépes számlát állít ki, amely tartalmazza mind a direkt módon befizetett fix illetékeket, mind a - szükség esetén, a megfelelô szervek által kibocsátott igazolások alapján - különleges illetékeket.

Ezzel az intézkedéssel megkönnyítik a határátkelôk dolgát. Mindenekelôtt nem lesznek kénytelenek minden pénztárnál külön várakozni. Ugyanis jelenleg a különbözô pénztárak az átkelô különbözô pontjain vannak, és megnehezítik a közlekedést, felesleges torlódásokat okoznak, korrupcióra teremtenek lehetôséget.

A rendelet az átkelôhelyek modernizálást szolgálja, "az elsô benyomás" jelszó alatt. Más országokban, mint például Szlováka, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország, Ausztria, Németország, ezen intézkedés nyomán fellendült a turizmus és az áruszállítás egyaránt.

Dorin Florea polgármester heti sajtótájékoztatóján ismét a helyi tanácsot bírálta. Ezúttal azért, mert szerinte a tanácsosok nem mutattak kellô határozottságot a Wembley stadion székeinek és egyéb berendezéseinek Marosvásárhelyre szállításában. A polgármester legszívesebben a Wembley összes székét, világítási berendezését stb. elhozatta volna, hogy jusson a stadionba is, de "egyes tanácsosok mindenféle kifogásokat hoztak fel, megvalósíthatósági tanulmányt követelve megpróbálták elhalasztani a munkálatokat".

A nyári színpad tegnap délben szinte készen állt az esti megnyitóra, az utolsó simításokat végezték a munkások, akikrôl a polgármester úgy vélekedett, hogy nyugodtan a város díszpolgárainak lehetne ôket is nevezni, annyi odaadást tanúsítottak. "Napi 12 órát dolgoztak, kézzel kellett végezniük szinte mindent, a betonöntést is. Mintegy 800 köbméternyi betont öntöttek le, felújították a színpadot, majd helyükre rakták a székeket. Vasárnap éjszaka már nem volt munkás, aki a törmeléket elhordta, illetve takarított volna, így a polgármesteri hivatal néhány igazgatója vállalta ezt a munkát" - mondta Dorin Florea. Az elhangzottakat rövid filmvetítéssel támasztotta alá.

A felújított színpad, amelyen tegnap este megkezdôdött a szépségverseny és a dalfesztivál, 1300 férôhelyes (bôvítésre is alkalmas újabb 200 székkel), és civilizált körülményeket biztosít mind a koncertezô együttesek, mind a nézôk részére. A megmaradt 900 széket a stadionban szerelik fel.

A Marosvásárhelyi Napokkal kapcsolatban lezárt fôtér miatt a környezô utcákban jelentôsen megnôtt a forgalom, a haladás nehézkes, a jelenlegi hôségben kínos a közszállítási jármûveken való utazás. A polgármester ígérete szerint megpróbálják a jelzôlámpákat kiiktatni és forgalomirányító rendôrökkel gördülékenyebbé tenni a forgalmat. Ám a megoldás, úgy vélte, gyökeres kell legyen: néhány újabb utcát kell megnyitni, átadni a forgalomnak.

Tizenkilenc semmisnek nyilvánított és 57,57% érvényes igen szavazattal Makfalva község lakossága arról is döntött vasárnap, hogy Kibéd különváljon a községtôl.

1968-ig Kibéd közigazgatásilag önálló egység volt. Ekkor "házasították" a közakarat ellenére Makfalvával. Múltját tekintve nem meglepô, hogy lakóiban még mindig erôs az igény az önszervezôdésre. Most végre lehetôség nyílt arra, hogy újra külön községként éljen és érvényesüljön. Ehhez adottak a tárgyi feltételek is, hiszen minden szükséges intézményhez van alkalmas középület, áll még a régi községháza, és a törvény által elôírt más kritériumoknak is eleget tesz a közel 1800 lelkes falu.

Az országos fogyasztóvédelmi hatóság korábbi ellenôrzéseibôl kiderült, hogy az élelmiszer-mérgezéseket leginkább a Salmonellával fertôzött tojások fogyasztása okozta. Erre való tekintettel szigorodik a tojásforgalmazás rendje. Így az eladásra kínált vagy adományként juttatott tojáson fel kell tüntetni azt a napot, amelyiken a szárnyasok a tojást tojták - szól tételesen a múlt héten hozott kormányhatározat. Akik nem ilyen módon dátumozatlan tojást forgalmaznak, 2-20 millió lej közötti büntetésnek néznek elébe. További elôírás, hogy a tojás csak 14 Celsius fok alatti hômérsékleten tárolható, egyben tilos hús és hústermékek, tej és tejtermékek, vagy más, nem csomagolt áru mellett tárolni és forgalmazni. Az iménti elôírások megszegôit 5-30 millió lejes büntetéssel fenyegeti a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl számított 10 napon belül érvénybe lépô kormányhatározat. Kivételt képez a tojások megjelölésére vonatkozó rendelkezés, amely a megjelenéstôl számított 90 napon belül lép életbe. A kormányhatározat érvényes a kereskedelmi egységekre, s azokra az egyesületekre, alapítványokra is, amelyek tojást forgalmaznak, szállítanak, raktároznak, árulnak, illetve adományoznak.

A közoktatási törvény csapdájában

Csak addig állnak szilárdan az egyházak, amíg szívügyüknek tekintik a jól szervezett iskolák a fenntartását - idézte dr. Csávossy György Apáczai Csere János szavait a szombati kerekasztal- beszélgetésen, amelyet a Deus Providebit Tanulmányi Házban a katolikus oktatás jelenérôl szerveztek az idei Katolikus Napok keretében.

Vitaindítójában a meghívott elôadó az erdélyi katolikus oktatás történetét és lényegét számba véve kitért arra, hogy Márton Áron püspök 1300 iskola elkobzását sérelmezte, s a hajdani épületek közül a katolikus egyház egyet sem kapott teljességgel vissza.

Ugyanakkor a közoktatási törvény is csapdahelyzetet teremtett, mivel a felekezeti oktatásra, mint alternatív oktatási formára nem ad lehetôséget. Az óvoda és elemi osztályok indítását nem teszi lehetôvé, csak középfokon mûködhetnek teológiai jellegû osztályok, s mint késôbb elhangzott, azok is csak nagyon behatárolt módon, azaz kizárólag humán profillal.

Holott az elôadó véleménye szerint szükség lenne a keresztény értékrendet kialakítani hivatott gyermekközpontú egyházi iskolákra, hogy önállóan gondolkodó, felelôsen cselekvô és lelkiismeretesen ítélkezô fiatalokat képezzenek. Ehhez azonban szükség lenne a keresztény szellemû tanárok kinevelésére is.

A jelenbeli gyakorlati lehetôségekrôl, a székelyudvarhelyi példáról Kovács Sándor fôesperes számolt be. Mint szavaiból kiderült, az önálló iskoláról ugyan le kellett mondaniuk, de a világi osztályok mellett három egyházi jellegû osztályt mûködtetnek, amelyek élén egy tanár és pap áll. Beszámolt arról is, hogy a ferences nôvérek 1993-ban indított magánóvodája a kezdeti bizalmatlanság ellenére hogyan nyerte el a lakosság rokonszenvét, s ma a hivatásos állami óvoda fiókjaként alig gyôzi fogadni a legkisebbeket.

A helyi katolikus oktatás megszervezésének lehetôségei kapcsán sok hozzászólás hangzott el, a jó ötletek azonban a közoktatási törvény elôírásai miatt megvalósíthatatlanok. Csató Béla fôesperes beszámolt arról is, hogy a színvonal miatt óvakodtak egy ún. teológiai osztály indításától, viszont a fôtéri Lábasház rendbetétele nyomán bentlakás mûködtetését tervezik, és megvalósíthatónak vélte a kisebb és nagyobb diákok számára szervezett napközi otthon mûködtetését, ahol pedagógusok felügyeletével biztosítanák az iskolára és a lelki életre való felkészülést.

A megbeszélés befejezéseképpen a fôesperes néhány gondolatot idézett a sepsiszentgyögyi Vikol Erzsébet elôadásából, aki írásban küldte el gondolatait arról, hogy a XXI. század iskolájában miképpen kellene megszabadítani a gyereket a szorongásoktól, a személyiségtorzulásokat okozó kínlódásoktól, hogyan lehetne ôket a fölösleges megemészthetetlen ismeretek átadásától megkímélni.

Kell-e keresztény neveléssel is terhelni a gyermekeket? A felmerülô kételyre elhangzott a válasz is, a vallásos szellemben történô nevelés a lelki fejlôdésre ad lehetôséget, a lelki terhek hordozására tanít, ami a holnap embere számára is fontos lenne.

(b.)

(Hétfôi lapszámunkban hibásan jelent meg a Katolikus Napokon könyvismertetôt tartó vendég, Nagy József tisztsége, aki a Gyulafehérvári Hittudományi Fôiskola szentírástudományi tanára.)

Ritkán fordul elô, hogy két csapat egy világbajnokságon kétszer is találkozzon egymással, de volt már ilyen, mint például 1954-ben, amikor a döntôben Magyarország attól a Németországtól kapott ki 3-2-re, amelyet a csoportban 8-3 arányban gyôzött le. Az idei vb ismét egy visszavágási lehetôséggel szolgál a második elôdöntôben, s nem is akármilyennel, hisz a csoportmérkôzések Brazília- Törökország találkozója igen emlékezetes maradt. Emlékezetes nem feltétlenül a játék színvonalát tekintve - noha a törökök akkori kiváló játéka ismét óriási csatát vetít elôre -, de azért is, mert ezen a mérkôzésen követték el a játékvezetôk az elsô szarvashibát (ezt aztán több hasonló követte), sôt a záró percekben látott emlékezetes Rivaldo- alakításért is, amely után a brazil sztár a legnagyobb lelki nyugalommal nyilatkozta, hogy célja Hakan Ünsal kiállításának elérése volt. Ilyen elôzmények után csoda-e, hogy a török játékosok sokkal nagyobb ambícióval várják a visszavágás lehetôségét, mintha bármely más csapat ellen kellene szerepelniük az elôdöntôben?

Annak ellenére, hogy Brazíliát szinte mindenki - a fogadóirodáktól az egyszerû drukkerekig - a találkozó fô esélyesének tekinti, biztosra vehetô, hogy nagyon kemény török ellenállásba fognak ütközni. Ha pedig Hasan Sas, Rüstü, Hakan Sükür és a többiek legjobb formájukban játszanak, a dél-amerikaiaknak igencsak fel kell kötniük majd a felkötnivalót a siker érdekében. Azt állítottuk az elôbb, hogy mindenki brazil sikert jósol, azonban ez nem egészen igaz. A török labdarúgást kiválóan ismerô Gheorghe Hagi például az ô sikerüket tippeli, mint ahogy sok más labdarúgó szakember is, akik dolgoztak Törökországban.

A törökök elônye, hogy Rivaldo, akit amúgy is egész biztosan külön "figyelemmel" tüntetnek majd ki a janicsárok ivadékai a már említett ok miatt, lehet, hogy egyedül lép pályára a híressé vált "Ro-Ro-Ri" csatársorból. Ronaldinho egész biztosan nem játszhat, mert kapott piros lapja következtében egy találkozóra felfüggesztették a játékjogát, sokkal nagyobb gond a braziloknak viszont, hogy Ronaldo pályára lépése is kérdéses, a kiváló csatár ugyanis Anglia ellen izomhúzódást szenvedett. Ronaldo egyelôre pihen és reménykedik, hogy mégsem kell kihagynia a szerdai találkozót.

Víkendtelepi Flash divízió, szombati bajnokság, 7. forduló: Venezia - Fradi 2-0; Arsenal - Aleea 3- 3; Rolex - Inter 0-3; Lazio - Naturfruct 3-8; Vento - Tomys 0-3; Aston Villa - Black and White 3-2. A Sporting ált. Állás: 1. Inter 18 p. 2-3. Aleea, Arsenal 13-13 p.

Víkendtelepi Flash divízió, vasárnapi bajnoksági, 7. forduló: Barcelona - Liverpool 3-1; Ajax - Nike 0-3; Roma - Como 1-0; More B. - Torpi 2-1; Camping - Brescia 2-6; XXL - Juventus elmaradt. A Dinamo állt. Állás: 1. Nike 18 p. 2-3. Brescia, Roma 14-14 p.

Víkendtelepi old-boys bajnokság, 7. forduló: Como - Leeds 0-3; Ajax - Eindhoven 1-3; Astoria - Electromures Nida 1-5; Hertha - Bastia 3-2. Az XXL állt. Állás: 1-2. Electromures Nida, Ajax 13-13 p. 3-4. Bastia, Hertha 12-12 p.

Tudor I bajnokság, 7. forduló: National - Lazio 2-1; Oldboys - Mobex 5-6; Boca Juniors - Super 6-5; Venus - Borussia 6-0; Carion - River Plate 5-0; Verona - Progresul 7-8. A Real állt. Állás: 1. National 19 p. 2. Carion 14 p. 3-4. Progresul, Venus 13-13 p.

Tudor II bajnokság, 1. forduló: Thalia - Muresul 0-5; Real - Ajax 3-2; Rapid - Verona 0-1; Barcelona - Feyenoord 5-1. Az Otelul állt.

Kövesdombi bajnokság, 13. forduló: Como - Pandurii 2-4; Optimex - Bastia 3-0; C. Sharp - Chelsea 5-2; Boca Juniors - Lazio 4-2; Viitorul - Juventus 3-0; Vicenza - Valencia 0-0. A Craiova állt. Végsô állás: 1. Craiova 31 p. 2. Boca Juniors 27 p. 3. Optimex 22 p. A bajnokcsapat kerete: Papp Jenô, Tamási Ferenc, Bodor Constantin, Mocanu Nicolae, Kiss János, Moldován Levente, Fazekas Elemér, Moldován István, Radu Aurelian, Pop Ilie, Tredub Zoltán, Fodor Levente, Fodor Csaba, Nagy Csaba, Kiss Zoltán, Kacsó Endre. A bajnokság legjobb játékosa: Pop Ilie (Craiova); gólkirály: Kacsó Endre 14 góllal; legjobb kapus: Chirila Cristian (Vicenza); fair-play kupa: Viitorul.

Meggyesfalvi bajnokság, 3. forduló: Walmark - Dinamo 1- 0; Kappa - Stiinta 6-4; Tico - Siletina 0-5; Fepa - Viitorul 5-4; Rapid - Transportul 0-3. Állás: 1. Transportul 9 p. 2. Walmark 9 p. 3. Dinamo 6 p.

9-es iskolai bajnokság, 8. forduló: Real - Dinamo 1-2; Pharma Tech - Parma 1-0; Lambda - Amigo 1-0; Aston Villa - Aleea 3-2; Fortuna - Inter 2-1; Bastia - Rolex 3-0. A Transcom Lucian állt. Állás: 1. Pharma Tech 24 p. 2. Transcom Lucian 16 p. 3. Aleea 15 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 1. forduló: Kamerun - Reggina 0-6; Craiova - Real 4-2; Valencia - Milan 0-2; Fortuna - Inter elmaradt.

Tisztújítást tartott a minap a Nyugdíjasok Önsegélyzô Egyesülete. Az elôzô választás óta eltelt idôszakban a tagság is egyre szûkösebb anyagi körülmények között él - állapították meg a közgyûlésen. Érthetô, hogy az egyesület tagjainak jól jön mind az egyesület, mind a különbözô más forrásokból érkezô támogatás. Az utóbbi négy évben 4548 taggal gyarapodott a tagság, így 2001 végére összlétszámuk 15.976. Nagy figyelmet szenteltek arra - hangzott el a beszámolóban -, hogy az alapszabályzat által elôírt 1%-ra tudják a tagságdíjat emelni. Ennek köszönhetôen, míg 1998-ban közel 2 milliárd lej értékben folyósíthattak kölcsönt az ezt igénylôknek, az elmúlt esztendôben ez az összeg 7,3 milliárd lejre emelkedett. Mindössze évi 20%-os kamattal. Míg vissza nem térítendô segélyként négy évvel ezelôtt a kisnyugdíjasok - 400-an - 12.045.000 lejt kaptak, tavaly már 561-en juthattak 74.830.000 lej birtokába ugyanígy. A NYÖE országos szövetsége jóvoltából 2000-ben az egyesület 118 tagja kapott csaknem 9.000.000 lej értékben csomagot, az említett szövetségnek meg a Templini Evangélikus Egyházközségnek köszönhetôen 132-en 20.000.000 lej értékû pénzsegélyben, 111-en pedig 11.100.000 lej értékben élelmiszercsomagban részesültek 2001-ben az idôsek nemzetközi napja a alkalmából. A hozzászólók - Tufan Gheorghe, Sebestyén Áron, Becze Tamás, Mosneag Alexandru, Nyomáti Teodor - a nyugdíjak kiigazításának szükségességét hangsúlyozták, javasolták, az állam fordítsa a nyugdíjasok számára biztosított vonatjegyek árát hasznosabb dolgokra, lásd élelmiszerjegy pl., mint ahogy azokkal az ECONOMAT-típusú üzeletekkel sem elégedettek, melyekben az üzlet által készített élelmiszercsomagban olyasmit is megvásároltatnak kedvezményes áron, amire nekik nincs szükségük. Jobb lenne, ha az alapvetô élelmiszercikkek árát csökkentenék! Szót kért Muresan Doina, a Maros Megyei Nyugdíjasok Szakszervezete képviselôje is, aki jövôbeni munkájuk eredményesebbé tételéért a nyugdíjasszervezetek fokozott együttmûködését szorgalmazta. S miután Socaciu elnök javaslatot tett az új vezetôtanács összetételére, nyílt szavazással választották meg mind a vezetôtanácsot, mind sz ellenôrzô bizottságot. Az egyesület elnöke Socaciu Teodor maradt.

Tegnap este a felújított nyári színpad avatásával vette kezdetét a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat. A könnyûzene-hangversenyt követôen Marosvásárhely szépét választották meg. Ma este 18 órától Kilyén Ilka és Ioan Ritiu szerepelnek a nyári színpadon a roma folklórból összeállított elôadásukkal, 19 órától ugyanott szimfonikus hangversenyen vehetnek részt az érdeklôdôk. Fellépnek: Borsos Edit szoprán, Florin Ionescu-Galati (hegedû), Nevard Galileas (fuvola). A marosvásárhelyi szimfonikusokat I. Ionescu Galati, a filharmónia kórusát Vasile Cazan vezényli. Szerdán 11 órakor a fôtéri gazdasági kiállításokat nyitja meg a polgármesteri hivatal és a Pro Leasing Társaság, 18 órától átadják az idei díszpolgári címeket és Pro Urbe-díjakat a Kultúrpalota tükörtermében, este 21 órától a dévai Kabaré Színház elôadásában tekinthetô meg A román beteg címû darab. Az est meghívottjai Nae Lazarescu és Vasile Muraru.

A Népújság, valamint szórakoztató melléklete, a Fekete-Fehér szerkesztôségei ez évben is rejtvényversenyt szerveznek a marosvásárhelyi közönség számára. A helyes megfejtôk 20 díjra pályázhatnak. A díjak között szerepel ingyenes utazás Magyarországra, kétszemélyes vacsora a Gemini vendéglôben, flekkensütô, továbbá kürtôskalács, mititej, sör pohárral, gyékény kenyeres-gyümölcsös kosár stb. A rejtvénylap, melynek hátoldalán olvasható a Marosvásárhelyi Napok részletes mûsora - kedd reggeltôl vásárolható meg a Népújság hirdetési irodáján, csütörtök reggeltôl az Impress kiadó várban felállított standján. A megoldásokat a pályázati szelvénnyel a könyvstandon kell átadni június 29-én, szombaton 14 óráig. A sorsolásra egy órával késôbb, 15 órakor kerül sor ugyanott.

Sehol sem kell fizetni

Nótaest * népi mesterek kirakóvására * kiállítások * koncertek * multikulturális versmûsor * Szeged partnerváros bemutatkozása: bábszínház * fotótárlat * lapbemutató * játszóház

A Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatát külön színekkel kívánja gyarapítani az Erdélyi Közmûvelôdési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. A polgármesteri hivatal, a tanács támogatja a rendezvényeket. Kilyén Ilka és Náznán Olga megyei alelnökök tájékoztatták lapunkat: az érdeklôdô közönség legkülönbözôbb rétegeit kívánják megszólítani, ezért nívós mûsorokkal, változatos programokkal kedveskednek a város lakóinak és az idelátogató vendégeknek. Egyfajta felmérés is ez, ha úgy tetszik, "teszt": érdekli-e a marosvásárhelyieket és a környék népét egyéb is, mint az eddig megszokott, már bevált program. Három napon át, június 26-27-28- án, csütörtökön, pénteken és szombaton tehát feltétlenül sétáljunk el a Bolyai térre, a Kistemplomot környezô utcákba, a Teleki Téka és az Oroszlán vendéglô udvarára.

Tizenöt éve nem volt nótaest Marosvásárhelyen. Csütörtökön 17 órától olyan kedvelt énekeseknek tapsolhatunk a Téka udvarán, mint Cseh Judit, Ötvös Mária, Vigh Ágnes, Nagy József, Koós Éva, Zsombori Róbert. Muzsikál Koszorús Kálmán és zenekara. A nótaestet Fodor Imre alpolgármester nyitja meg.

Pénteken egész napos kirakóvásárt tartanak a Kistemplom mögötti utcákban. Gyékényfonás, kukoricaháncs-fonás (szatyorkötés), szalmafonás, varrottasok, gyöngyfûzés, bútorfestés - hagyományos népi mesterségek. Mûvelôik Marosvásárhelyrôl, Mezôfelébôl, Bözödrôl, Holtmarosról, Szentdemeterrôl érkeznek portékáikkal. Ezekbôl természetesen vásárolni is lehet. A vásárt tíz órakor nyitja meg a Bolyai téren Csegzi Sándor alpolgármester.

A Teleki Téka kapuja oltalmában a Bolyai Farkas líceum égisze alatt mûködô Paniti Barta Sándor népismereti és faragó önképzô kör tagjai nyílt mûhelynapot tartanak, az érdeklôdôk munka közben találják a Bandi Dezsô iparmûvész irányításával faragó fiatalokat, akik egy-egy sikerültebb munkájukat is kiállítják.

A Talentum Tehetséggondozó Alapítvány tanulóinak rajzaiból válogatott kiállításra valót Kántor Zita szakirányító. Ez pénteken 16 órakor nyílik az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében. Fellép a Teknôc kórus.

Ugyancsak pénteken várják 17 órára a fúvószene kedvelôit a Teleki Téka udvarára. Fellép a Kecskemét Kórus és a Marosvásárhelyi Filharmónia fúvósai. A hangversenyt Kovács Júlia városi tanácsos nyitja meg.

Gazdag a szombati kínálat is. 10 és 12 óra között: gitármûvészek seregszemléje az Oroszlán (Boema) vendéglô udvarán. Fellép Bibó Lajos, Maier András, Butiurca Tiberiu, Csegzi Kamilla, László Áron. A jelenlévôk között az EMKE Krónika-elôfizetéseket sorsol ki.

11 órától mutatkozik be Szeged partnerváros a Teleki Tékában. Megnyílik Schmidt Andrea fotókiállítása. Lesz Játszóház (a szülôk hozzák el kisgyerekeiket is!). A szegedi Kövér Béla Bábszínház bemutatja Alexandru Davidescu: A játék címû darabját, Szabó Ferenc fordításában és rendezésében. Ismertetik a Szeged címû folyóiratot.

Ami még sosem volt: mul-tikulturális versmûsorral lépnek fel szerzôk és elôadók. Megszólal a költészet hangja minden olyan nyelven, amelyen Marosvásárhely lakói beszélnek-beszéltek: magyarok, románok, romák, németek (szászok), zsidók verseit halljuk. A mûsort Dorin Florea polgármester nyitja meg. Eljön a Szeben megyei Szelindeken (Stolzenburg - Slimnic) élô Walter Gottfried Seidner evangélikus papköltô, saját verseit mondja Moca Rudolf is, az Ariel Ifjúsági és Bábszínház munkatársa, fellép a Kozsik mûvész házaspár és Bartis Ildikó színmûvész.

A belépés minden rendezvényre ingyenes.

Erdôs Irma bölcsôjét Erdély, Karácsonyfalva ringatta. Koporsóját a svédországi Svedala ácsolta; haló porait Marosvásárhely fogadja be mindörökre. A város, mely negyedszázadon át kedvenc színésznôi között ünnepelte, fájdalommal búcsúzik tôle s veszi tudomásul, hogy Erdôs Irma hangján a Költészet kiáltó hangja sem hallható többé élôben. Szép terveket, merész álmokat dédelgetett pedig, miután aggodalmas szívérôl a nagy kô leesett, hogy boldogan elmondhassa nekünk: kényszertávozása után tizennyolc év múlt el, és amikor újra hazajött és emlékbe hullt nagy sikereinek színhelyén újból szavalóestre hívta híveit: tapsorkánnal fogadták ôt és könnyes szemmel ölelték magukhoz.

Titka van ennek is. A valamikori Székely Színház szôke üdvöskéje Csehov Sirályában egyetlen szárnyalással hódította meg a város közönségét. Személye körül a rajongás nem fokozatosan, nem színikritikai segédlettel keletkezett. Nagy várakozás közepette készült bemutatón, mikor rendkívüli alakító erejével szerepének utolsó nagy fellobbanásaiban remekelt: máris a Nagyérdemû kegyeiben érezhette magát. Amikor elmondta: "Szeretem Trigorint!… Szeretek, szeretek, szenvedéllyel, kétségbeesetten…" - akkor a városban - mesés tündérjárás áldásaként - csehovi szépséggel, melankóliával elegyes színházi kultusz támadt. Élet és színház pallóján akkoron még álmok, vágyak, sorsok suhantak. A színpadi hôs dicsfénye az utcán, piacon is rajongókat vonzott: "Ó, mûvésznô lelkem, drága Tóth Flóra!" Bródy színmûvét már évek sodorták tova, más városok színpadára, Marosvásárhelyt pedig Erdôs Irma láttán még mindig a csodálat hangján mondogatták: "A tanítónô!"

Mikor minden elvadult a mi csöndes magyar városunkban; mikor nagynemzeti téboly ionescói rinocéroszai vágtattak már fel és alá Erdély- szerte; mikor Erdôs Irma színészi álmait és magánéletét vadul megbolydult évek váltották álmatlansággá: valósággal életét mentô elszánással szegôdött társul ahhoz, akinek oldalán megnyugvást remélt; akit haláláig tartó bizalommal és hûséggel, kölcsönösen tartós szerelemben mondott vigaszának is oly sok lelki gyötrôdés után. Mindez vajon színtiszta magánéleti üdvösséghajszolás lett volna? Ô maga, Erdôs Irma jogosít föl minket a válaszra, mondván egy élete végén tett vallomásában. Így szólt:
"Engem nem a jólét utáni vágy hajszolt a messzi Skandináviába. Itthoni, elviselhetetlennek érzett életemet kellett megóvnom a teljes összeomlástól. Második férjem oldalán a tökéletes gondtalanságban sem szabadulhattam azoktól a gondoktól, amelyek itthon, Erdélyben maradott sorstársaimat gyötrik, kínozzák. Ott, Svedalában is, a világ bármely pontján is ezt a kínt és gyötrelmet hordoztam. Végül hazahozott verses mûsorom legfôbb anyaga is a fájdalom volt. Magyar sorskérdésekbôl kicsapó szenvedés. Az igazat mondom, aki nem akarja, nem hiszi el. A skandináv jólétben sok-sok álmatlan éjszakán viaskodtam - verset tanulván - nagy magyar költôk: Illyés Gyula, Szabó Lôrinc, Áprily Lajos, Márai Sándor fájdalmával. És drága volt nekem ez a szenvedés. Ezt hoztam haza elhagyott sorstársaimnak Marosvásárhelyre. Sok csalódásban megüresedett lélekkel távoztam, és az emberélet útjának felén megtalált társammal tértem meg - szerelmes, nagy költôim szavaival. És akik meghallgattak engem, a magyar géniusz alkotásaiban nemzeti sorsunkra ismertek, és fölismerték bennem is azt, aki voltam, halhatatlan versek szolgálólánya, hírvivôje a magyar költészetnek, mely él és éltet, megtart és eszméltet. És boldog voltam, hogy elhitték nekem: lelkemben az enyéimtôl soha nem szakadtam el, de mindig arra készülôdtem, hogy a rivaldafényben egyszer újból eléjük állhassak. Nagy költôk fájdalmas mondandóival álmatlan éjszakákon át magam is szenvedtem - amit olcsó vigaszért, de még kincsért sem cserélnék el senkivel."

Így vallott Erdôs Irma ars poeticájáról, halála elôtt.

Ilyen volt ô mindig. A színpadi mûvészet romantikusnak vélt korszakában az önemésztésig fokozott igénnyel, egész lényének sugárzó erejével szolgálta a katartikus erejû Szépet - lélektôl lélekig.

Mûvészi nagyságának bizonyosságában kételynek nincs helye.

Amit sorsának titkaiból színpadi alakításba, versbe oldottan vallott meg: rejtelmes zengése marad az életmûnek.

Amit a szíve-lelkéhez közel álló barát bizonyossággal elmondhat róla, talán így hangzanék: Erdôs Irma életében a boldogság teljességét két sirály jelentette: gyönyörû szárnyalással Csehov Sirálya, és holtáig tartó szép lobogással férje, Bartha István szerelme. "Én most meghalok - mondta neki utolsó szavaival. - Pedig sok mindent szerettem volna még neked elmondani."

Mindketten hittek abban, hogy ami kimondatlan maradt e földön, kimondatik majd egy új találkozásban…

Sopron, Budapest, Pusztakamarás után pénteken este Marosvásárhelyen is köszöntötték Kossuth- és Herder-díjas írónkat. A Marosvásárhelyi Írói Egyesület és az Erdély Irodalmáért Alapítvány szûk körû rendezvényén a vártemplomi Diakóniai Központ Bocskai termében bensôséges hangulatban emlékeztek meg Sütô András 75. születésnapjáról. A pályatársak, a helyi és környékbeli magyar írók jókívánságait Gálfalvi Görgy, a Látó fôszerkesztô-helyettese tolmácsolta az ünnepeltnek, kiemelve a kivételes életmû kimagasló értékeit. A román tollforgatók nevében Cornel Moraru, a Vatra folyóirat fôszerkesztôje mondta el köszöntôjét. Az újságírók képviseletében Nagy Miklós Kund, lapunk fôszerkesztô-helyettese méltatta az író rendkívüli alkotói erényeit és közösségszolgálatát, melyet pályája elején Sütô András újságíróként, majd szerkesztôként is egyértelmûen felvállalt. A tudományos és szépíró Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetôje tisztelgô beszédében a magyar írásmûvészet és a hazai közélet nagy személyiségeként üdvözölte az Anyám könnyû álmot ígér szerzôjét. Az estnek otthont adó központ vezetôje, Fülöp G. Dénes református lelkész a Biblia igéiben találta meg ez alkalomra az illô szavakat. Az Írói Egyesület titkára, Káli Király István, aki a Sütô-mû kapcsán személyes jellegû vallomással gazdagította a köszöntôk sorát, születésnapi meglepetésként a Sütô András 75 éves címû szép és máris könyvritkaságnak számító kiadvánnyal ajándékozta meg az ünnepeltet. A kötet írókollégák, költôk, szellemi életünk jeleseinek fôhajtó gondolatait gyûjti egybe a sütôi pályát fölvillantó számos fotóval, a Sütô András címtárral és könyvei borítóinak megkapó gyûjteményével.

Megköszönve a jókívánságokat, Sütô András ezúttal sem az egyéni, hanem a közösségi gondokat helyezte elôtérbe, az alkalmi baráti beszélgetést arra használva, hogy ismételten felhívja mindazok figyelmét a megmaradást szolgáló imperatívuszokra, akik valamit is tehetnek nemzetiségi problémáink orvoslásáért.

Jeles napok ezek a mûvésznô számára: szerdán Marosvásárhely díszpolgári címét veheti át a Tükörteremben, szombaton délután Magyar Örökség-díjának örülhetett a nagyváradi református püspöki székház dísztermében.

A Magyar Örökség Kuratóriuma huszonhetedszer osztotta ki okleveleit, ez alkalommal rendhagyó módon elôször került sor az ünnepségre az anyaország határain kívül. A díj, mely feljogosítja birtokosait, hogy munkásságuk révén a magyarság "láthatatlan szellemi múzeumának" részeivé váljanak, már nem élô személyiségeket, illetve intézményeket is megillet. Így a mostani hét oklevél elsô címzettje Ady Endre. Bekerült a frissen díjazottak Aranykönyvébe az ugyancsak halott, egykori fáradhatatlan csángókutató, Domokos Pál Péter neve is. Díjazták az Erdélyi Múzeum Egyesületet és alapítóját, gróf Mikó Imrét, a Nagybányai Festôtelepet, a mai érdemesek közül pedig Beke György szociográfus, Andrásfalvy Bertalan falukutató és Illyés Kinga színmûvésznô kapta a díjat.

Városunk nagyra becsült képviselôje, megannyi sikeres hazai és külföldi elôadóest fôszereplôje, halhatatlan szövegek tolmácsolója laudációját magyarországi pályatársától, Kubik Annától hallhatták a váradi ünnepség résztvevôi. A díjkiosztó bizottság elnöke Hámori József, a rendezvényen jelen volt Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége, Harrach Péter, az Országgyûlés alelnöke és Alföldi László kolozsvári fôkonzul is. Gratulációikhoz társuljanak a magunk és olvasóink jókívánságai is a marosvásárhelyi mûvésznônek és többi kitüntetett társainak.

Vasárnapi kánikulában hívta nyilvános könyvbemutatóra közönségét az Impress Kiadó. A hagyomány is kötelezte erre, hiszen ilyenkor, a Marosvásárhelyi Napok tájékán mindig felkínálja legfrissebb termését a könyvbarátoknak. Ezúttal két kiadvánnyal rukkolt elô, s a szerzôk és köteteik elég vonzónak bizonyultak ahhoz, hogy a nagy meleg ellenére megteljen híveikkel a Vártemplom Gótikus terme. Bölöni Domokos A próféták elhallgattak címû új novellagyûjteményére fôként azok voltak kíváncsiak, akik ismerik és kedvelik az író elôzô hat kötetének nosztalgiákat ébresztô, rokonszenves világát, sajátos légkörét, értékelik a szerzô humorát, mélyreható emberismeretét. Csíky Csaba Opus 100 címmel egybegyûjtött kritikái és jegyzetei pedig a zenészek, zenekedvelôk számára jelentenek vonzerôt. Csíky esetében szerzôavatásról is beszélhetünk, hiszen írásaival eddig is rendszeresen jelen volt a sajtóban, de kötettel mostanig nem rendelkezett.

A két könyvet és a szerzôket Nagy Miklós Kund mutatta be a jelenlevôknek, párbeszédben részletezve munkájuk jellegzetességeit. Mint kiderült, Bölöni rövid történetei az író élményeinek felszámolódó háttérvilágát próbálják felidézni és ekképpen marasztalni. Változóban a falu, megszûnôben hagyományos univerzuma, emberei egzisztenciális és lelki válságban vergôdnek. Ez tükrözôdik a szépíró és újságíró fikciót és valóságot ötletesen ötvözô kisprózáiban.

Csíky Csaba zeneszerzôként, orgonistaként, kar- és zenekarvezetôként, tanárként éppen eleget magára vállalt zenei életünkbôl. De szerencsére zenekritikusi képessége, mondandója se hagyta nyugodni, s mindegyre tollat ragadott, hogy koncertek, fesztiválok, bemutatók kapcsán szóvá tegye mindazt, ami kikívánkozik belôle. 1991 és 2001 között közzétett írásaiból százat összeválogatott, s ebbôl átfogó kép kerekedett Marosvásárhely szép múltú zenemûvészetének utóbbi évtizedérôl. Manapság, amikor amúgy is ritka a felkészült, vérbeli szakkritikus, egy ilyen kötet különösen ösztönzô lehet a fiatalokra és értékes forrásmunka a jövendô zenetörténészek számára.

Érthetô, hogy mindkét szerzô elôtt hosszan kígyózott a rendezvény végén a dedikációt óhajtók sora.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Winkler Gyula parlamenti képviselô, a Hunyad megyei RMDSZ- szervezet elnöke a szövetség Zsil-völgyi vezetôinek vendégeként június 22-én, szombaton végiglátogatták a Zsil völgyi településeket, hogy felmérjék az itteni magyarság és általában a lakosság helyzetét. A látogatás Petrozsényben kezdôdött, ahol David Gheorghe polgármesterrel és helyi tanácsosokkal folytattak megbeszélést a vidék legégetôbb problémáiról. Ezt követôen a szövetségi elnök Petrillára látogatott, ahol elismeréssel üdvözölte a petrillai magyarság törekvéseit, az egyetlen Zsil-völgyi, nemrég felavatott székházban folytatott tevékenységet, a történelmi egyházak és a magyar tannyelvû oktatás megerôsödését.

A helyi magyar közösséggel és önkormányzati képviselôkkel, polgármesterekkel való találkozások során Markó Béla betekintést nyert e vidék életébe. Az itt élô magyarság az e vidékre nehezedô gazdasági teher mellett nehezen viseli a kisebbségi lét okozta gondokat is. Ilyen körülmények között nem csak a nemzeti önazonosság, hanem az emberi méltóság megôrzése is rendkívül nehéz.

A Petrozsényben tartott lakossági fórumon jelen voltak a petrozsényi, petrillai, lupényi, vulkányi és az urikányi szervezetek képviselôi is. A fórumon a helybeliek a legégetöbb problémákról tájékoztatták a szövetség elnökét, és részletesen ismertették a magyar tannyelvû oktatás leépítését eredményezô rendelkezéseket. Szóba került a tömbmagyarság és a szórványban élôk viszonya, a státustörvény nyújtotta kedvezmények igénybevétele, az egyházi ingatlanok jelenlegi státusa, és természetesen szó esett a Zsil völgye gazdasági fejlesztésének lehetôségeirôl. Markó Béla úgy nyilatkozott: az RMDSZ a közeljövôben megpróbál sokkal nagyobb figyelmet fordítani e vidék fejlesztésére és az itt élô magyar közösség támogatására. Programokat kell kidolgozni az anyanyelvû oktatás megôrzésére és bôvítésére - mutatott rá az RMDSZ elnöke, - ugyanakkor alternatív megoldásokat kell találni a Zsil völgyét sújtó válságos helyzet orvoslására. Ami a Zsil-völgyi magyarságot és az RMDSZ-t illeti, a résztvevôk megállapították: a közösség belsô élete, bár nehézségekkel telített, kiegyensúlyozott és tevékenysége példaértékû összefogásról tanúskodik.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyûlésének jelenlegi ülésszaka alkalmából a szervezet jogi és emberi jogi bizottsága valószínûleg kedden tûzi napirendjére a magyar kedvezménytörvényrôl készült úgynevezett Jürgens-jelentést.

Elôzetes hírek szerint Erik Jürgens holland ET- képviselô javaslattervezete eljárásjogi és tartalmi vonatkozásban egyaránt problematikus, komoly vitára lehet számítani. Amennyiben a jogi bizottság közös nevezôre jutna, azt az ET eredeti döntése értelmében véleményezésre elôbb a politikai bizottság elé kell utalnia, így a mostani ülésszakon nem várható, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban határozati javaslat kerül a közgyûlés plénuma elé - jelezték a MTI érdeklôdésére Strasbourgban.

A távirati iroda birtokában lévô hatoldalas Jürgens-jelentés, amely egyelôre nem nyilvános, súlyos kifogásokat emel az Országgyûlés által tavaly június 19-én megszavazott törvény ellen, nem veszi azonban figyelembe a magyar kormány által késôbb kibocsátott végrehajtási rendeleteket. A jelentéstevô az ET velencei bizottsága tavaly ôszi ajánlásaira, az EBESZ állásfoglalására és a szomszéd országok bírálataira hivatkozva a törvény érvénytelenítését és új jogszabály megalkotását indítványozza.

A raportôr szerint a kedvezménytörvény egyoldalú döntés volt, nem készítették elô megfelelôen az érintett államokkal való kétoldalú tárgyalásokon, a területen kívüliség elemét tartalmazza, megsérti a szabadságjogok tiszteletben tartásának elvét, diszkriminatív jellegû az érintett országok többi állampolgárával szemben, sôt az ausztriai magyar kisebbségre nézve is, amelyre viszont a kilátásba helyezett kedvezmények nem vonatkoznak. A magyarigazolványok a jelentés értelmezésében egyfajta személyi igazolványként szolgálnak. A jelentés jelenlegi formájában a jószomszédi kapcsolatokra nézve hátrányosnak ítéli a kedvezménytörvényt.

Mint strasbourgi diplomáciai forrásból értésre adták, Jürgens nem teljesítette az ET tavaly szeptemberi kettôs felhatalmazását. Ez ugyanis a státustörvénnyel kapcsolatos román-szlovák indítvány, valamint az ET-országokban érvényesülô kisebbségvédelmi gyakorlat egészének megvizsgálását szorgalmazó, több tagállam által közösen benyújtott határozati javaslatának együttes értékelésére szólt. A dokumentum kizárólag az elsô indítványra koncentrál.

Az ET jogi bizottsága a korábbi napirendet módosítva június 13-i szaratovi tanácskozásán - a magyar, a román és a szlovák fél képviselôinek távollétében - vitát kezdett a jelentésrôl, amit aztán magyar közbelépésre felfüggesztett, és a mostani ülésszakig elnapolt.

Az MTI érdeklôdésére Strasbourg-ban ennek kapcsán arra is utaltak, hogy a legutóbbi választások nyomán létrejött új holland ET-delegációnak Jürgens szenátor a jövôben nem lesz tagja.

Oroszország nem lép fel a NATO bôvítése ellen, de továbbra is kétségei vannak afelôl, hogy az valóban erôsíti-e a leendô és a régi tagállamok biztonságát - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfôi moszkvai sajtótájékoztatóján.

Az államfô tavaly nyár után második alkalommal tartott úgynevezett nagy sajtótájékoztatót: hétfôn mintegy 700 orosz és külföldi újságíró volt hivatalos a Kreml épületébe.

Putyin - a konkrét kérdésre válaszolva - Észtország kapcsán fejtette ki, hogy Moszkva tiszteletben tartja minden nép választását, és taktikai és stratégiai szempontból is hiba lenne szembeszállni a NATO-bôvítéssel. Úgy vélte viszont, hogy ma a terrorizmus és a nukleáris fegyverek elterjedésének egymással összefüggô problémája a legnagyobb veszély a világban, és nem biztos benne, hogy erre a NATO- bôvítés jelenti a megoldást.

A közel-keleti válság kapcsán Putyin ellenezte, hogy Jasszer Arafat - akit Moszkva továbbra is a palesztinok legitim vezetôjének tart - eltûnjön a politikai színtérrôl. Az orosz elnök meggyôzôdése, hogy Arafat eltávolítása a radikális palesztin mozgalmak megerôsödését eredményezné. Putyin elutasította a terrorizmus minden formáját, hangsúlyozva, hogy a palesztin vezetôknek mindent meg kell tenniük annak visszaszorítása érdekében.

Az 57 éves kenti hercegnôre, Mihály herceg feleségére - született Marie Christine Anna Agnes Hedwig Ida von Reibnitzre - már jó ideje a bestia szerepét osztották ki a Windsor-család szappanoperájában. És éppen most, a 76 éves II. Erzsébet királynô sikeres aranyjubileumi ünnepségei után került a neve ismét az újságok címoldalára: brit képviselôk felhánytorgatják neki és 59 éves férjének, Mihálynak, hogy fillérekért laknak egy, az adófizetôk pénzébôl fenntartott londoni palotában.

"Szörnyûség", hogy "másod-osztályú királyi fenségek" a Kensington-palota luxushelyiségeiért mindössze heti 70 font sterlinget fizetnek - keltek ki magukból munkáspárti és ellenzékben lévô konzervatív képviselôk ritka egyöntetûséggel. Kensington londoni negyedben egy átlagos kétszobás lakás heti bére ugyanis 400 font sterling körül mozog. Mi több: százezrek egyáltalában nem jutnak lakáshoz Londonban, naponta órákat kell kereséssel tölteniük.

"El tudnám képzelni, hogy Mihály herceg egy teadélutánon udvarias felszólítást kap: költözzenek ki a palotából" - jelentette ki Edward Leigh konzervatív honatya. Tévedett. A királynô ugyanis értésre adta, hogy nem gondol sem lakbéremelésre, sem pedig kilakoltatásra rokonaival kapcsolatban. Ha pedig II. Erzsébet esetleg mégis azt remélné, hogy a hercegi pár önként elköltözik, akkor csalódik: nem hajlandók engedni a parlament nyomásának. Annak bizonyítására pedig, hogy az életük nem is olyan kényelmes a palotában, sietve meghívtak egy újságírónôt a királypárti Sunday Telegraph szerkesztôségébôl, aki azután konstatálta a szörnyû nyomor jeleit: például hogy a vendégtoalettben még WC- papír sem található.

A hercegnô 1945-ben született a csehországi Karlovy Varyban, az egykori Karlsbadban német, osztrák és magyar ôsöktôl. 1978-ban ment nôül Bécsben Mihály herceghez, Edward kenti herceg, a királynô unokafivérének öccséhez és azóta kijár neki a "királyi fenség" cím. Öntudattal vallja is: "Nekem jobb a (családi) hátterem, mint bárki másnak, aki a háború óta beházasodott a királyi családba, kivéve Fülöp herceget". Az édesanyja mindig ezt mondta neki: "Kilencszáz éves vérvonal csak ér valamit".

A Daily Express a jövevényt "a királyi család legellentmondásosabb tagjának nevezte Mrs. Simpson, az elvált amerikai asszony óta", aki miatt VIII. Edward király 1936-ban lemondott az angol trónról. Állítólag erôszakos modora miatt a "Pushy hercegnô" gúnynevet kapta, mire ô azzal válaszolt, hogy "az angolok bizalmatlanok a külföldiekkel szemben, ô pedig a szigetországban maximálisan külföldi". Férje, Mihály herceg egy közelmúltban adott interjújában pedig kijelentette: "A közvélemény tájékozatlan és triviális szemszögbôl ítél meg bennünket". Azt mindenesetre cáfolta, hogy pazarló módon luxuséletet élnének. Meggyôzô bizonyítékkal is szolgált: éppen a múlt héten váltak meg Rolls Royce kocsijuktól. "Szomorú, de az idôk olykor megváltoznak" - idézte a DPA a "német valkûr" férjét.

Az EMKE háza táján a vakációs idôszakban sem szünetel a tevékenység. Néhány fiatal (diáklapok szerkesztôi) ifjúsági médiatalálkozón vesz részt Szegeden. Egy kántortanító-jelölt ifjú továbbképzôn vesz részt Budapesten, költségét az Apáczai Alapítvány fedezi. A nyári foglalkozások fôleg a szórványt, a Mezôséget célozzák meg, olyan településeket, ahol a magyar gyermekek nem tanulhatnak anyanyelvükön. A terep felmérése folyamatban van, elsôsorban fiatal tanítók, a kántortanító-képzô fôiskola hallgatói mennének ki, és tanítanának ott, ahol a kicsik az elemi tagozaton sem tanulnak anyanyelvükön, és persze ahol a szülôk is igénylik azt. Támogatják Kövesdi Kiss Ferenc népmûvelôi tevékenységét, ennek keretében azt is tervezik, hogy mezôségi gyermekeket, ifjakat kirándultassanak a megyeszékhelyre, olyanokat, akik alig mozdulhatnak ki lakhelyükrôl. Júliusban tartják a Mezôségi fiatalok szórványtalálkozóját a Kolozs megyei Magyarfrátán, ezen természetesen a térség Maros megyéhez tartozó részének fiai-lányai is ott lesznek. - Célunk az is, hogy az RMDSZ, a polgári és mûvelôdési szervezetek részvételével, az érdekelt felekkel tanácskozzunk itt, Marosvásárhelyen a mezôségi magyarok helyzetérôl, a fiatalok sorskérdéseirôl, arról például, hogy a vasárnap Pusztakamaráson életre hívott Tanulmányi Alap miként segítheti a megmaradást. A nyár folyamán megtartjuk azokat a táborokat, találkozókat is, amelyek immár hagyományosnak számítanak, mint például a holtmarosi Gyöngykoszorú - tájékoztatta lapunkat dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke.

A helyhatósági választások elôtt Birtok György szórólapon sorolta fel, hogy mit fog tenni a négy év alatt. Azóta két év telt el. Arra kértük, hogy röviden foglalja össze, mit sikerült megvalósítania és mit nem?

- Annak idején azt ígértem, hogy a négy év alatt bevezetjük a gázt. Folyamatban van a fôvezeték lefektetése Deményházáról Nyárádremete irányába. A fôvezetéket sikerült megvásárolnunk, helyi erôgépekkel fektetjük a földbe. Anyagiakban van hiány, a lakosság nagy része nem hajlandó a munkálatokhoz hozzájárulni. Elbizonytalanodtak, mert az árak magasba szöktek, sokba kerül a földgáz bevezetése.

A községnek nagy gondot okozott volt az úthálózat állapota. Sikerült megegyezni a Megyei Út- és Hídügyi Igazgatósággal, a munkálatokat egy hónapja kezdték el. Nyárádköszvényesen és Nyárád- remetén összesen hat kilométeres szakaszon tömik be a gödröket. Mindkét településen egy-egy kilométernyi útszakaszt le is aszfaltoznak.

A telefonhálózat fejlesztése a múlt évben kezdôdött el, elsôrendû célom volt, hogy az intézmények rendelkezzenek telefonnal. Ezenkívül 30 családot is bekapcsoltak a nemzetközi hálózatba. Amint a kis automata központok megérkeznek a falvakba, folytatódik a hálózat bôvítése 240 elôfizetôvel. A kábeltelevízió- hálózat is fejlôdött. Az elôfizetôk száma 31-rôl 600-ra növekedett. Bôvítettük a programok számát is, jelenleg 16 tv-adás nézhetô. Saját programmal jelentkezünk este 7-10 óra között.

A roma kisebbség társadalomba való beilleszkedését is célul tûztem ki annak idején. Nyá-rádremetén megalakítottuk a Sátra egyesületet a különféle tevékenységek elindítása céljából, mint kosárfonás, seprûkötés, téglavetés, bádogolás, szekérszerszámok készítése, lópatkolás stb. A Sátra elnöke, Rupa Lajos személyében megbízható és komoly munkatársra találtunk.

Léptünk elôre a farmergazdálkodás kialakítása terén. Létrehoztuk az állattenyésztôk egyesületét 230 taggal. Örvendetes, hogy közülük nagyon sokan fiatalok.