Vita az erôs lej bevezetésérôl

Adrian Nastase miniszterelnök kezdeményezésére sor került a parlamenti pártok pénzügyi szakembereinek találkozójára, melynek témája az "erôs lej" bevezetése volt. Markó Béla szövetségi elnök megbízásából az RMDSZ-t Winkler Gyula, a Képviselôház Költségvetési, Bank- és Pénzügyi Bizottságának tagja képviselte.

A megbeszélés Mugur Isarescu elemzésével kezdôdött, amelyben a Román Nemzeti Bank kormányzója kifejtette az RNB szakértôinek véleményét a lehetséges változatokkal kapcsolatban: 1. nem történik meg az erôs lej bevezetése, ennek a következménye, hogy rövidesen 1 illetve 2 millió lejes bankjegyeket kell bevezetni; 2. az erôs lej bevezetése 1:1000 vagy 1:10.000 arányban (3 illetve 4 nulla "elhagyása"), ennek az RNB által javasolt idôpontja 2003. június; 3. az euróra való áttérés, melynek legközelebbi reális idôpontja 2009-2010-re tehetô.

A politikai pártok képviselôi hozzászólásaikban támogatásukat fejezték ki az erôs lej bevezetésével kapcsolatban, és egyetértettek abban, hogy ezt a folyamatot komoly gazdasági intézkedésekkel kell kísérni. Az idôponttal kapcsolatban különféle vélemények hangzottak el.

Winkler Gyula RMDSZ-képviselô kifejtette, hogy nagyon jól megszervezett és hatékony tájékoztatási kampánnyal kell a lakosság felé fordulni, annak érdekében, hogy az intézkedés kiválthassa az elvárt pozitív pszichológiai hatást, ugyanakkor növekedjen a lakosság bizalma a nemzeti bankjegyben. Megfogalmazta ugyanakkor, hogy az erôs lej bevezetésének parlamenti úton kell történnie, ennek az intézkedésnek nem kormány által hozott rendelet következtében kellene életbe lépnie. Adrian Nastase a SZDP elnöki minôségében elmondta, hogy a kormánypárt nem támogatja az erôs lej bevezetését 2003-ban, mert ez befolyásolná a választási kampányt és így nem érné el a tervezett pszichológiai hatást. Ezért a Szociáldemokrata Párt a 2004-es parlamenti választások után tenné meg ezt az intézkedést.

A Demokrata Párt (PD) szenátorai egy hétfôi sajtótájékoztatón az euróra történô közvetlen áttérés mellett foglaltak állást és ellenezték a kemény lej bevezetését, amely csak három-négy évig lenne forgalomban.

"A kemény lejt drasztikus gazdasági intézkedésekkel kell megtámogatni, nemcsak a neve miatt, hanem azért is, hogy gazdasági ereje legyen, ezt pedig nem akarják. Amit akarnak, az tulajdonképpen kozmetizálás", fogalmazott Constantin Balalau szenátor, aki részt vett Adrian Nastase kormányfô és a parlamenti pártok vezetôinek erre vonatkozó megbeszélésén.

Sajtósokat és nemcsak, kellemetlenül érint választott személyiségeink kritikákkal szembeni túlérzékenysége. Legyenek bár helyi, megyei önkormányzati, vagy akár parlamenti képviselôk, szenátorok, polgármesterek, ez a tulajdonságuk lépten-nyomon megnyilvánul. A legenyhébb bírálatra is sértôdötten kapják fel a fejüket. Nem azon gondolkodnak el elsôsorban, hogy talán igazuk is lehet azoknak a fránya újságíróknak, és a város egyszerû polgárainak a véleménye eltérhet tisztségviselôinkétôl, hanem legfôképpen azt rosszallják, hogy "elkapták" ôket. És a polgár, aki voksát adta rájuk, "átlát a szitán".

Egyre többen látnak át ugyanis azon a bizonyos szitán. Látják, hogy választottaink egy része megfeledkezik a kampányban tett ígéreteirôl, hogy a látszat fenntartásán túlmenôen a saját kis pecsenyéjét sütögeti 4 évig és tovább is, ha ismét sikerül. Ha pedig rápirítanak, érzékenyen reagál: veszekszik, replikázik, esetleg még haragot is tart. Sôt, pereskedik. Személyes tapasztalat alapján elmondhatom: egy községi polgármester attól sem riadt vissza, hogy a helyszínen a törvényszékre adással fenyegetôzzön. Minden bizonyíték ellenére meg is tette. A fôként hiúsági okokra visszavezethetô pereskedés mintegy két évig tartott, ami a tisztségviselônek egy halom pénzébe került, az újságírónak illetve a tanúknak pedig jónéhány munkanapja ment rá az ügyre. Az idegeskedést nem is számítva.

Egyszóval érzékenyek választottaink, sokszor elfelejtik , hogy honnan és milyen gondolatokkal indultak útnak, hogy választóiknak köszönhetik némely esetben többedik mandátumukat. Hogy ôk vannak a polgárokért, nem fordítva és nekik tartoz(ná)nak számadással. Ez persze ritkán mûködik, képviselôinket általában két megbeszélés közt lehet "elcsípni". Elfoglaltságukat meg lehet érteni, hiszen mindenkinek valamibôl meg kell élnie, a tisztség pedig bizonyos megélhetési szintet kíván meg. Csakhogy a közügyek is ott vannak ám. Elmélyülni egy problémában annak is illene, aki nem jártas egy tevékenységi területen. Nem hagyatkozhat kizárólag a kollégára, aki szakember. Utóbbi személyesen is lehet érdekelt egy szavazásnál, és máris kész a manipuláció.

Természetesen az újságíró is hibázhat, a polgár is lehet szûklátókörû, és az is igaz, hogy érzékenység mindenkiben van. A mandátum félútján azonban képviselôinknek talán érdemes lenne számot vetni a megvalósításokról és sikertelenségekrôl, elgondolkodni arról, vajon mennyire változtatta meg ôket az elmúlt két év. A túlérzékenység helyett pedig hasznosabb lenne a kommunikáció azzal a közösséggel, amely "elôretolta" ôket . Köpönyeg, esô elôtt.

Tegnapi sajtótájékoztatóján elégedetlenségét fejezte ki Dorin Florea polgármester amiatt, hogy a helyi tanács túl kevés pénzt utalt ki a Marosvásárhelyi Napok rendezvényeire. "A három évvel ezelôtti költségvetés csupán egynegyedét hagyták jóvá a rendezvények szervezésére, mintegy 700 millió lejt. Ezt csak rosszindulatnak tulajdoníthatom. Egyes tanácsosok mindent megtesznek azért, hogy kitûzött céljaim megvalósításában gátoljanak" - fejtette ki. Hozzátette: most az egyszer sajnálja, hogy nem tagja a PSD-nek, mert akkor megmutatná, mit jelent, ha valaki igazán ragaszkodik városához. Ha PSD-s lenne, a protokollumban szerepelnének a beruházási prioritások: Ipari Park, Dózsa György utca, líceumok, Nemzeti Színház stb.

A jövô héten kezdôdô ünnepségekkel kapcsolatosan Marius Pascan, a polgármesteri hivatal szóvivôje elmondta, hogy mivel a tanács kevés pénzt szánt a rendezvényekre, továbbra is a szponzorokra és a helybérletekbôl, valamint a reklámdíjakból származó bevételekre számítanak. A baj csak az, hogy a szponzorizálási program nehézkesen megy, a vállalkozók nem túlságosan bôkezûek, de remélhetôleg összejön a pénz. A tavaly megrendezett Marosvásárhelyi Napok kb. 1,4 milliárd lejt emésztettek fel, a bevételek 1,2 milliárdra rúgtak. A polgármester szerint a reklámfelületekre vonatkozó rendszabályok túlságosan konzervatívak, merevek, ezért a vállalkozók idevonzása érdekében polgármesteri rendelettel szándékozik rugalmasítani azokon, kedvezményeket nyújtani a cégeknek. A Marosvásárhelyi Napokra való készülôdés lázasan zajlik, ám mint a városgazda megjegyezte, a rossz idô beleszólt a dolgokba. Háromnapos késésben vannak a javítási munkálatokkal, amelyeknek jórészt június 15-én kellett volna befejezôdniük.

Jövô héttôl Marosvásárhelyi Napok

Küszöbön a Marosvásárhelyi Napok maratoni rendezvénysorozata. A fôszervezô, a polgármesteri hivatal összeállította a programot, folyamatban van a helyszínek elôkészítése is. Az elôzô Napokhoz képest milyen újdonságokkal rukkolnak elô a szervezôk? - kérdeztük Csegzi Sándor alpolgármestert.

- Az idén nemcsak a marosvásárhelyi várban, hanem új helyszíneken is szervezünk rendezvényeket. Az egyik ilyen újdonság a nyári színpad lesz, ahol a szabadtéren könnyûzene-koncertet, szépségversenyt és egy rendkívüli hangversenyt tartunk. A marosvásárhelyi filharmóniát az a Ionescu Galati vezényeli, aki az idén Pro Urbe-díjat kap. Ennek keretében fellép még borsos Edit szopránénekesnô is. Új helyszín a Teleki Téka udvara, ahol június 27-én, csütörtökön 17 órától az EMKE szervezésében népdalest lesz. Itt lép fel majd a testvértelepülés, Kecskemét Kodály énekkara is, s bemutatkozik a marosvásárhelyieknek Szeged, a megyeszékhely másik társvárosa. Szombaton 17 órától ugyancsak az EMKE szervezésében, a Téka udvarán különleges irodalmi esten vehetnek részt az érdeklôdôk. Ezen Marosvásárhely nemzetiségeinek: románok, magyarok, szászok, zsidók és cigányok alkotásaiból összeállított szemelvényeket adnak elô ismert mûvészek. Egy másik helyszín a Bolyai tér lesz. A Bolyai-szobor mögötti parkolóban népi kirakóvásár várja az érdeklôdôket. Az itt felállított sátrakban nemcsak vásárolni lehet, az alkotók "élôben" is bemutatják mesterségeiket. A rendezvény házigazdája szintén az EMKE.

- Tudomásunk szerint a hajdani vásárvárosi hangulatot az ilyenkor megszervezett fogyasztási cikkek kiállítása és üzletember- találkozó szervezése idézné. Mit tartalmaz az idei gazdasági program?

- A Gyôzelem tér, a Rózsák terének központi sétánya és a Színház tér kiállítási központtá alakul át. A Városháza elôtt a tavalyihoz hasonlóan egy sátortetô alatt a fogyasztási cikkeket elôállítók, forgalmazók kínálhatják termékeiket. A központi sétányon szemet gyönyörködtetô kertészeti kiállítás lesz, míg a színház téren
nagyipari cégek mutatkozhatnak be. Várhatóan 40-40 hazai - és az ITD Hungarynek köszönhetôen - magyarországi cég képviselteti magát e rendezvényeken. Újdonság, hogy a Marosvásárhelyi Napokra szervezett gazdasági megnyilvánulás bekerül az országos kiállítási programba, s így várhatóan jeles cégek jönnek majd el megyeszékhelyünkre. Ehhez kapcsolódik az a turisztikai tanácskozás is, amelyet csütörtökön 15 órától szervezünk a Kultúrpalotában. Ezen szeretnénk egyeztetni a városi és a megyei programokat. A minisztérium képviselôinek a jelenlétében egy asztalhoz ültetjük majd a turisztikai cégek képviselôit, a szolgáltatókat, s jelen lesz a repülôtér vezetôsége is, s mindannyian arra szeretnénk konkrét választ találni, hogyan lehetne hatékonyan fellendíteni megyénkben a turizmust.

- A Marosvásárhelyi Napokon jelentôs szerepet kap a sport is. Van-e valami újdonság e téren?

- A sportrendezvények nagy része a rendbe tett víkendtelepi pályákon zajlik, de lesz tájfutóverseny a Somostetôn is, és eredeti, új ötlettel állt elô az Örökmozgó Turistaegyesület. Nagyon szép város környéki útvonalon egy teljesítménytúrát szerveznek, amelynek kitûzött célja bemutatni a marosvásárhelyi kirándulóhelyeket. Üdvözlendô Viorel Bubaunak a kezdeményezése, hogy a díjugrató lovas Balkán-bajnokságot a Marosvásárhelyi Napok idejére szervezte meg. Ennek köszönhetôen a lovardánál bárki lovagolhat, s tudomásom szerint kutyaidomító bemutató is lesz, ami nem volt az elôzô években.

- Az elôzô évekhez hasonlóan azonban a Marosvásárhelyi Napok központi helyszíne a vár lesz. Tartogatnak-e valamilyen meglepetést a szervezôk?

- Sajnos anyagi gondok miatt nem sikerült igazán nagy nevû külföldi együttest meghívnunk. Az ismert romániai elôadók közül azonban mindenki eljön, aki "számít". Az idén itt lesz a Holograf, az Iris, az Asia, a Ro-mania, a Spitalul de Urgenta. Több magyarországi zenekar is fellép. Ezek közül megemlíthetem a Mc Hawert, az Alex és a lányt, az Ágnes és Vanillát, valamint a Picasso Branch-t. Ezenkívül népi együttesek, táncosok is fellépnek, s lesz külön gyerekeknek szóló elôadás is, így remélhetôleg mindenki talál majd korának, ízlésének megfelelôt a gazdag programkínálatból.

Vasárnap 15 órától második alkalommal szervezik meg Sáromberkén a Maros-mezôségi egyházmegye Teleki Sámuel nevét viselô kórustalálkozóját. Az ünnepély istentisztelettel kezdôdik, igét hirdet Szász Zoltán esperes. A találkozón fellép a marosvásárhelyi felsôvárosi, Szabadság utcai és Szabadi úti, a székelykakasdi, mezôfelei, sáromberki egyházi kórus, a mezôcsávási fúvószenekar és külön meghívottként a körtvélyfáji egyházi énekkar. A találkozó részeként sor kerül a kórusvezetôk megbeszélésére is.

Az utolsó simításokat végzik a marosszentkirályi polgármesteri hivatal új székhelyén. Tervek szerint az épületet július közepén fogják használatba adni. Mint Kádár György alpolgármester elmondta, az új, korszerûen felszerelt hivatalban a községháza mellett helyet kap az adóhivatal, a takarékpénztár és a postahivatal is.

Nyolcvan kilogrammnyi spenótot loptak el egy nyárád menti gazda kertjébôl, s közben kárba veszett a magnak ültetett hagyma is. A károsult elment a megyeszékhelyi rendôrségre, s nyomozókutya és a helyi rendôrök kíséretében indultak a tolvaj nyomába. Egy falubeli udvarára vezettek a nyomok. A szomszéd éppen spenótot pucolt. Saját bevallása szerint: vásárolta. A meglopott gazda felismerni vélte a terméket, s visszavette. A rendôr kiállította a jegyzôkönyvet, s kárként 5 millió lejt jelölt meg. Majd jelentést küldött feletteseinek, amelyben ismeretlen tettesrôl számolt be. A kivizsgálások folytatódtak.

Amikor egy hónappal az események után megkérdeztem az éppen falatozó helyi rendôrt, hogy melyek a fejlemények a spenótügyben, nehezen kaptam választ. Elôször meghallgattam azon véleményét, miszerint néhány kilogrammnyi spenót eltûnése nem újságba való hír. Ennél sokkal fontosabb dolgokkal foglalkozik a helyi rendôrség. (Hogy melyek azok, nem sikerült megtudnunk.) Egyébként rendszeresen lopják a termést. Így van ez faluhelyen - mondta. Megpróbáltam vissza-visszatérni az eredeti problémához: melyek a fejlemények spenótügyben? Azonosították-e a tettest? - kérdeztem kitartóan. Majdnem hiába. Végül sikerült annyit megtudnom, hogy a helyi rendôrség számos üggyel foglalkozik, többek között folyamatban van a spenóttolvaj azonosítása is. Tudom én azt - kérdezte vizsgáztató hangnemben a rendôrôrs vezetôje -, hogy egy-egy ügy megoldása évekig, sôt tíz évig is tarthat?! Most már tudom.

És megértettem a megkárosított gazda, az örökös meglopott tehetetlenségét. Mert tulajdonképpen nem a pár zsák spenót értékének visszaszerzésén van a lényeg, hanem a tettes azonosításán. Az a fontos, hogy kiderüljön, ki, kik azok, akik rendszeresen ellopják a kemény munka gyümölcsét, mások munkája nyomán élnek, akik tudatosan megsértik az együttélés alapvetô törvényeit. Szükséges tudni, hogy ki, kik azok.

Annál is inkább, mert a helyiek sejtése, gyanúsítása lassan-lassan megfertôzi a közösséget. Hiszen amíg a rendôrség nem nevezi meg a tettest, a tolvajt, addig hiába hangzanak el itt-ott nevek.

Vajon valóban tíz évet kell várni az igazságszolgáltatásra?

Kisvárdán a marosvásárhelyi színészek

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata június 24-én utazik a Kisvárdai Színházi Fesztiválra. A marosvásárhelyi színészek június 26-án Spiró György Csirkefej címû tragikomédiáját viszik színre. Június 29- én Mende Gaby Nem bánok semmit sem címû elôadóestjén vehet részt a fesztivál közönsége.

Ifjúsági szervezetek pályázatai

50 millió lejjel gazdálkodik az év harmadik negyedében a megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság. A kiutalt összeg 30 százalékát a saját költségeinek fedezésére fordítja, míg a fennmaradó pénzzel az ifjúsági szervezetek, egyesületek által készített pályázatokat támogatja. Az érintett ifjúsági szervezetek június 24-én 16 óráig nyújthatják be terveiket, támogatást igényelve. A pályázatokat június 26-án 10 órától bírálják el a megyei igazgatóság székházában (Szakszervezetek Háza, III. emelet). Bôvebb felvilágosítást a 0265-163.826-os telefonszámon nyújtanak.

Gyermekjogvédôk tanácskozása

Az elhelyezési központokban élô gyerekek számának csökkentése és a gyerekek elhagyásának megelôzése céljából szervezett országos kampány részeként ma 10 órától a megyeháza nagytermében tanácskoznak a gyermekjogvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek. A gyermekek háza nem az igazi otthon címû rendezvényt a Megyei Tanács és a megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság szervezte.

Kedvezményes hangversenyjegy nyugdíjasoknak

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia ma este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében a július elején esedékes németországi turnéra készülve fôprobát tart. Mûsoron: Schumann-, Mendelssohn-, Muszorgszkij-, Smetana-, J. Strauss- és Borogyin-mûvek. A nyugdíjasoknak a belépôjegy ára kedvezményes: 12.500 lej.

Nyilvános fôpróba

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata csütörtökön 19 órától a nagyteremben nyilvános fôpróbán mutatja be Jean Giraudoux Ondine címû darabját. Rendezte: Irina Popescu- Boieru. Szereplôk: Cornel Popescu, Marinela Popescu, Liviu Pancu, Serenela Muresan.

Folytatják az útjavítást Szászrégenben

A szászrégeni polgármesteri hivatal a zöldövezetek karbantartására és az utcák javítására nagy hangsúlyt fordít - tájékozatott Marian Traian polgármester. - Jelenleg az Eminescu utcában és az ipari negyed fele vezetô útszakaszon dolgoznak a szakemberek. Tervek szerint jövô héten a Bucegi, Kórház és Herbus utcákban tömik be a gödröket.

Tejpótlék csak egyesületi tagoknak

Backamadaras községben 84 gazda tagja a helyi Szarvasmarha- tenyésztô Egyesületnek. Az érvényben levô törvénykezés értelmében az 1400 lejes tejpótlékban csak azok a tulajdonosok részesülnek, akik egyesületbe szervezôdnek. A backamadarasi szervezet tagjai, az elôírásoknak megfelelôen számlát nyitottak a mezôgazdasági banknál, így onnan vehetik fel a március-május hónapokra esedékes pénzösszeget. Backamadaras községben több mint száz szarvasmarha-tenyésztô van, aki még nem tagja az egyesületnek, így nem kap állami támogatást.

Banki ismertetôkrôl tájékoztatták az ügyfeleket

Az elmúlt héten Segesváron a vállalkozás- fejlesztésrôl tartottak elôadásokat a Román Kereskedelmi Bank helyi és központi kirendeltségének szakemberei. A jelen levô üzletembereknek bemutatták a 76-os számú törvény alapján a kis- és közepes vállalkozások által igényelhetô kölcsönöket, beszámoltak a bankkártyák használatának elterjedésérôl és fontosságáról, s ismertették a kereskedelmi bank más szolgáltatásait is.

Betörtek a Vörös és Fekete üzletbe

Vasárnapra virradó éjszaka egyelôre ismeretlen tettesek betörtek a marosvásárhelyi Rosu si Negru üzlet egyik irodájába, ahonnan eltulajdonítottak 52 millió lejt. A pénzösszeg egy megfelelô zárral el nem látott szekrényben volt. Az irodában volt még 210 millió lej, ezt azonban a tettesek nem találták meg. A rendôrség folytatja a vizsgálatokat a tolvajok azonosítása érdekében. A rendôrség közleményben hívja fel az üzlettulajdonosok figyelmét, hogy a munkaidô után és éjszaka ne tároljanak nagyobb pénzösszegeket az egységekben, illetve hozzák meg a szükséges biztonsági intézkedéseket a lopások megelôzése érdekében.

Meggyúlt egy személygépkocsi

Vasárnap délután rövidzárlat keletkezett a megyeszékhelyi Gyümölcsfák utcában állomásozó Volvo típusú személygépkocsi elektromos berendezésében. A lángok martalékává vált a gépjármû motorháza - tájékoztatott a megyei tûzoltóság sajtóosztálya.

Szünetel az áramszolgáltatás

Szerdán 8-15 óra között a hálozaton végzett munkálatok miatt nem lesz villanyáram a Bánd községhez tartozó Hidegvölgyben, Tyiszelicán és Uruly faluban a Capusului utcában - tudtuk meg az Electrica helyi kirendeltsége által küldött közleménybôl.

Súlyos közúti balesetek

Négy személy szenvedett súlyos testi sérülést az elmúlt hétvégén történt közúti balesetekben. Pénteken délután a 68 éves, maxi-taxit vezetô Kornoci Pavel a nagy hôség miatt vezetés közben eszméletét vesztette és kocsijával ütközött a szemközti sávon közlekedô autóbusszal. A maxi-taxi vezetôje és az 51 éves Pop Pataki Márton, a mikrobusz utasa súlyosan megsebesült. Pár órával késôbb a 37 éves Strat Simion személygépkocsijával elütötte a 14 éves Viski Vlad Leventét, aki - a rendôrség sajtóközleménye szerint - szabálytalanul, a piros jelzés ellenére kelt át az úttesten. Vasárnap délután a marosszentgyörgyi Rosca Daniel taxisofôr túl gyorsan vezetett, s a vizes úttesten, kanyarban elvesztette uralmát az autó felett, s nekiütközött a támfalnak. A baleset nyomán a 18 éves Rus Alin-Teodor utas súlyos testi sérülésekkel került a kórházba.

Bulgária tranzitdíjat kér

Milko Kovacsev bolgár energiaügyi miniszter jegyzéket küldött román és görög kollégájának, melyben kéri, hogy a román Hidroelectrica társaság által Görögországba exportált elektromos energia után fizessenek tranzitdíjat a londoni Energy Financing Team (EFT) Limited cégen keresztül, tájékoztat a bolgár média. Válaszképpen a Hidroelectrica társaság a MEDIAFAX-nak hétfôn elküldött közleményében "meglepetésének" adott hangot a bolgár hivatalosságok nyilatkozatai kapcsán, állítása szerint a Görögországba exportált elektromos energia tranzitdíjának kifizetése a kiviteli szerzôdést közvetítô EFT kötelessége. A Hidroelectrica exportszerzôdést kötött az EFT-vel, a szállítási feltételek szerint a román energetikai társaság a szerb határig fizeti a tranzittarifát, a Görögországig esedékes szállítási költségeket pedig az EFT biztosítja, áll a közleményben.

Külügyminisztériumi átszervezés

Egy legfrissebb sürgôsségi kormányrendelet szerint a Külügyminisztérium külkereskedelmi fôosztálya átszervezését követôen jogi személyi státus nélkül a kormány munkaapparátusává válik, közvetlenül alárendelve a miniszterelnöknek. A külkereskedelmi fôosztályt vezetô államtitkárt és két helyettesét a kormányfô nevezi ki. A fôosztály lebonyolítja és irányítja a kormány külkereskedelmi politikáját. Továbbá biztosítja a Románia által aláírt két- és többoldalú kereskedelmi megállapodások és egyezmények alkalmazását, illetve támogatást nyújt a romániai és külföldi cégeknek.

Júliusban rendkívüli szenátusi ülésszak

Rendkívüli ülésre hívják össze a szenátust, hogy megvitassa a "mûködôképes piacgazdaság keretét" megteremtô törvényeket, jelentette be hétfôn Cozmin Gusa, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) fôtitkára. Elmondta, a PSD Állandó Delegációja ajánlani fogja, hogy a szenátus júliusi rendkívüli ülésszakán véglegesítse fôként a mûködôképes piacgazdaságra vonatkozó törvényeket. A fôtitkár hozzátette, a kormánypárt vezetése egyelôre csak a szenátus összehívásáról beszélt. A parlament tavaszi ülésszaka július elsején ér véget.

Újabb minisztérium van kilátásban

Adrian Nastase kormányfô távértekezleten bejelentette, hogy az intézményi reform keretében a kormányzat szándéka szerint az idei év végéig létrejönne a Vállalkozás Minisztériuma, amely a vállalati reformmal, illetve a vállalatok nyilvántartásával és a menedzsment korszerûsítésével foglalkozna. A miniszterelnök hangsúlyozta: a makrogazdasági mutatók (infláció, költségvetési deficit) teljesítésének követése mellett szükség van olyan mikrogazdasági vonatkozások rendezésére is, mint például a vállalati reform.

Bukarestbe várják a brit honvédelmi államtitkárt

Geoffrey Hoon, az Egyesült Királyság honvédelmi államtitkára kedden hivatalos látogatásra érkezik Romániába Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter meghívására, tájékoztatott közleményében a védelmi tárca. Hoon és Pascu megbeszélésének témája az Észak- atlanti Szövetség idomulása az új politikai, katonai és biztonsági rendszerhez, a NATO és az EU kapcsolata a biztonság területén, Románia euro-atlanti integrációja feltételeinek teljesítése, valamint Románia részvétele a regionális együttmûködési és békefenntartó kezdeményezésekben.

Folytatódnak a brassói elbocsátások

Július 15.-tôl további 150 alkalmazottját bocsátja el a brassói Tractorul vállalat. Gheorghe Apostu, a Tractorul Szakszervezeti Szövetség vezetôje hétfôn a MEDIAFAX-nak elmondta, hogy az elbocsátandó dolgozók névsorának összeállítása jelenleg folyik. Hozzátette: a létszámcsökkentés a RICOP-program alapján történik, az elküldött alkalmazottak hat, kilenc, vagy tizenkét havi bérrel egyenértékû végkielégítést kapnak. Az idén már másodszor kerül sor elbocsátásokra a Tractorul vállalatnál. A cég májusban mintegy 300 alkalmazottjától vált meg. A brassói traktorgyártó jelenleg mintegy 7.000 dolgozót foglalkoztat.

Omar molla harci felhívása

Az afganisztáni Kandahár városában olyan magnókazettát terjesztettek vasárnap, amelyen állítólag Mohammed Omar molla tálib vezetô fordul a néphez. Ezt az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentette az indiai országos rádió hétfôi híradása alapján. A kazettákat közhivatalok, szállodák és magánházak bejáratánál helyezték el, továbbá piacokon és más forgalmas helyeken. Az Omar mollának tulajdonított hangfelvételen a beszélô "az amerikaiak és egyéb hitetlenek elleni harc folytatására" buzdítja az afgánokat. "Az amerikai bombázások nem pusztíthatnak el bennünket, bármeddig tartsanak is" - jelenti ki a 15 perces beszédben. A kazetta más vallási méltóságok szózatait is tartalmazza.

20 ezer embert zárt el a monszunesô

Asszám indiai szövetségi államban mintegy 20 ezer ember szakadt el a külvilágtól a heves monszunesôk következtében. Az indiai hatóságok hétfôi közlését idézô AFP-jelentés szerint az északkelet-indiai állam Dhemadzsi kerületében 30 falut lepett el az árvíz. Az árvíz fenyegeti a Kaziranga Nemzeti Parkot is, amely egy kihalástól veszélyeztetett orrszarvúfaj menedékéül is szolgál.

A legtöbb 249 alkalmazottat foglalkoztató, legkevesebb három hónapja mûködô kis- és középvállalkozások projektjeik költségeinek 80 százalékát biztosító hiteleket kapnak az Európai Uniótól és a Román Kereskedelmi Banktól (BCR). A hitel 25 százaléka vissza nem térítendô támogatás.

A Fejlesztési és Elôrejelzési Minisztérium, valamint a BCR hétfôn szerzôdést írt alá egy 10,1 millió euró értékû, a kis- és középvállalkozásoknak szánt közép- és hosszú távú hitelprogramról. Az összegbôl 8,1 millió eurót az Európai Unió biztosít.

A hitelprogram keretében olyan projektek jutnak finanszírozáshoz, amelyek az ország következô régióiban kerülnek megvalósításra: észak-kelet (Suceava, Botosani, Iasi, Neamt, Bacau és Vaslui megyék), délkelet (Vrancea, Galac, Buzau, Braila, Tulcea és Konstanca megyék), észak-nyugat (Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Bihar és Kolozs megyék), valamint Munténia déli része (Arges, Prahova, Dîmbovita, Teleorman, Giurgiu, Calarasi és Ialomita megyék).

A finanszírozás megszerzésének feltételei: a pályázó kis- és középvállalat a négy régió valamelyikében van bejegyezve, vagy itt tevékenykedik, az alkalmazottak száma legtöbb 249, a céget legkevesebb három hónappal a finanszírozási kérelem benyújtását megelôzôen alapították, a pályázó cég nem birtokolja nagyvállalatok részvényeit, nincs adóssága, részvényesei román állampolgárok, akik a cég tôkéjének legalább 20 százalékát birtokolják és végül a cég képes biztosítani a projekt értékének 20 százalékát.

A legnagyobb megpályázható összeg 300.000 euró, a hitel visszafizetési ideje hat év, egy év kegyelmi idôszakkal. MEDIAFAX

A prefektúra mint intézmény felszámolásának gondolatát "igen alaposan" elemezni kell, mivel jelenleg ez nem más, mint "a megyei pártbizottságok meghosszabbítása, amelyek megengedhetetlen módon beleavatkoznak a polgármesteri hivatalok dolgaiba", jelentette ki Aurel Pana demokrata párti szenátor hétfôn, sajtótájékoztatón.

Pana szerint a prefektúráknak azt a jogát, hogy ellenôrizzék a polgármesteri hivatalok intézkedéseinek törvényességét, átvehetné egy köztisztviselôkbôl álló jogi hivatal. Rámutatott: Franciaország az egyetlen olyan európai állam, ahol még létezik a prefektúra intézménye, azonban ott más törvényes keretben, más szerepkörrel mûködik.

Constantin Balalau PD-szenátor szerint a megyei tanácsok is "anomáliát" képviselnek, mivel ezeket a testületeket egy (rendszerint kormánypárti) elnök vezeti, aki a tanácsosokkal együtt megszavazza a költségvetést és annak leosztását, ugyanakkor a hitelek legfôbb irányítója is. MEDIAFAX

Jacques Chirac francia államfô jobboldali szövetségesei fogják uralni a francia nemzetgyûlést, miután az elnök táborát egy formációba tömörítô Unió az elnöki többségért (UMP) átütô gyôzelmet aratott a vasárnapi második fordulóval véget ért törvényhozói választásokon.

A belügyminisztérium adatai szerint a jobbközép pártok összesen 392, a baloldaliak pedig 173 mandátumhoz jutottak az összesen 577 tagú nemzetgyûlésben. Franciaország 12 tengerentúli választókerületének eredményei egyelôre ismeretlenek.

A jobboldali erôk közül az UMF 349 mandátumot szerzett, a centrista-liberális Unió a Francia Demokráciáért (UDF) 29 honatyát küldhet a képviselôházba, más jobboldali pártok képviselôi pedig 14 választókerületben gyôztek.

Szélsôjobboldali képviselô ezúttal sem került be a francia nemzetgyûlésbe.

A baloldal esetében a szocialisták 138 mandátummal - tisztes vereséget szenvedve - a második helyen végeztek a pártok versenyében. A kommunisták 21, a zöldek 3, más baloldali erôk pedig 11 képviselôt delegálhatnak a nemzetgyûlésbe.

A választási részvétel mindössze 60,69 százalékos volt a választások második fordulójában; a jobboldali pártok és mozgalmak a leadott szavazatok 52,76, míg a baloldaliak 45,33 százalékát szerezték meg.

Izrael a napokban megkezdi egy védelmi fal építését Ciszjordániában a palesztin öngyilkos merénylôk támadásainak megakadályozására. Az akadályrendszerekbôl, árkokból és elektronikus felvigyázó rendszerekkel felszerelt falakból álló védelmi létesítmény az Izraelt Ciszjordániától elválasztó demarkációs "zöld vonal" hosszában húzódik majd.

Az ilyesfajta védelmi falnak számos elôzménye van a történelemben, kezdve a kínai nagy fallal, amelyet Krisztus elôtt a III. században teljesítettek ki: ez 2700 kilométer hosszúságú, az elágazásokkal együtt pedig 5000 kilométer, általában 8 méter magas és 6-7 méter széles. Több alkalommal is megerôsítették, és a Ming dinasztia idején, amely a XIV-XVII. század között uralkodott, újjáépítették. Az volt a feladata, hogy védje Kína északi határát a közép-ázsiai sztyeppékrôl érkezô nomád népekkel szemben.

Hadrianus fala, amelyet Krisztus után 122 és 127 között építettek, az Ír-tengertôl az Északi-tengerig védte a római birodalom határait a barbár invázióktól három évszázadon át. Árkok vették körül, számos erôdítmény, kaszárnya, átfogó katonai infrastruktúra oltalmazta.

A Maginot-vonal 140 kilométer hosszú volt, az 1930-as években építették Franciaország északnyugati határain, és az volt a feladata, hogy megvédje az országot egy német támadástól. Ez a védmû azonban nem terjedt ki a belga-francia határra, így nem lehetett hatásos, és 1940 májusában a német hadsereg észak felôl megkerülte, majd térdre kényszerítette Franciaországot.

Az atlanti fal, a Norvégiától Franciaországig terjedô német védvonal blockhaus- erôsségekbôl állt. 1941 és 1944 között épült, és mint ismeretes, nem tudta megakadályozni a szövetséges erôk 1944. júniusi partraszállását.

1961 augusztusában húzták fel a berlini falat, amely az NDK-t az NSZK-tól, a nyugati világot a szovjet tábortól választotta el, és kettéosztotta Berlint. Tizenkét kilométer hosszúságban betonelemekbôl rakták össze, 137 kilométer hosszúságban szögesdrót alkotta, és az idôk során folyamatosan erôsítették. 1989. november 9-én "leomlott", megszûnt funkciója, azóta lebontották.

Cipruson a "zöld vonal" választja el 1974 óta a görög cipriótákat a sziget török lakosságától - Nicosia fôvárosban egy fal formájában. Ez a demarkációs vonal mintegy 180 kilométer hosszú, és keletrôl nyugatra nyúlva két szektorra osztja a szigetet.

Belfast, Észak-Írország központja a hetvenes évek óta a "békevonal" révén oszlik két részre. A magas beton-, fém- és szögesdrót-építmény a város katolikus lakosságát választja el a protestánsoktól.

A nyolcvanas évek elejétôl Marokkó Nyugat- Szaharában több védelmi falat épített a Polisario betörései ellen. A két-három méter magas kô- és homoképítmény 2300 kilométer hosszúságú.

Az utóbbi évek fokozódó illegális bevándorlása ellen védekezve Mexikó és az Egyesült Államok között több palánkot és elektronikus védôrendszert építettek. Tijuana városá-ban például egy 2-2,5 méter magas, áthatolhatatlan fémfal emelkedik, amelyet kettôs cementfal erôsít meg. A szektort 24 órás felügyelet alatt tartja kétezer gépjármûves vagy lovas ôr.

A Közel-Keleten már létezik a Ciszjordánia peremén tervezett védmûhöz hasonló rendszer: Izrael, illetve Jordánia, Libanon és Szíria között - mutat rá az AFP.

Dr. Herwig van Staa, az Európa Tanács helyhatóságok kamarájának elnöke meghívására vett részt Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a helyi és regionális önkormányzatok IX. kongresszusán, június 2. és 6. között.

Strasbourgból érkezve, a Népújságnak elmondta, hogy a rendezvény napirendjén olyan fontos kérdések is szerepeltek, mint a Helyi Önkormányzatok Chartájának az elôkészítése, amely minden EU-tagország helyhatóságára kötelezô lesz. A kongresszus konklúziója szerint az egyetlen járható út az, hogy azok döntsenek a környezetük és a vidékük kérdésében, fejlesztésében, akik legközelebb állnak az ott élô emberekhez.

A munkálatok folyamán ezt a problémát sok szempontból megvilágították, mondta Kelemen Kálmán. Románia népes küldöttséggel vett részt a kongresszuson, kezdve a megyei tanácselnököktôl a városi és a községi tanácsok képviselôitôl, az államhatalom képviselôiig. Ugyanis a kongresszus fô céljai között szerepelt céltudatosan összehangolni az együttmûködést az államhatalmi szervek között, olyan értelemben, hogy az államhatalmak minél nagyobb mértékben megszüntessék a központosítást annak érdekében, hogy a helyi erôforrásokat, a helyi lehetôségeket a helyi vezetôk tudják a legnagyobb mértékben kihasználni.

Jellemzô volt, mondta az elnök, hogy a kongresszusi dokumentumok között szerepelt például az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége mellett létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok képviseletét, karöltve - ilyen szempontból megtisztelve éreztem magam - a nemkormányzati szervek vezetôivel. Ezeknek mind nagyobb szerepet szánnak a jövôben.

A vitában az Európa Tanács fôtitkára egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a terrorizmus ellen nagyon divatos szólamokkal folytatott harc is csak akkor lesz hatékony, ha azt leszállítják a helyi önkormányzatok szintjére, ha megszüntetik a rendôrség központosított hatalmát, mert legjobban a helyi közösségek képesek kivédeni az ilyen támadásokat, ha lehetôvé teszik, hogy a helyi közösségek a jó értelemben vett békebeli, jómódú lakókörnyezetté váljanak.

Fontos kérdések merültek fel az emigrációval kapcsolatban, a nôk foglalkoztatását illetôen. Jelen volt a munkálatok harmadik napján Serban Mihailescu kormányfôtitkár, aki beszámolt arról, milyen lépéseket tett Románia ezirányú elkötelezettségei megvalósítása érdekében, s hangsúlyozta, hogy a népes román küldöttség jelenléte is azt igazolja, hogy az ET értékeli az eddigi megvalósításokat. Ennek ellenére, a feltett kérdésekben olyanok is szerepeltek, hogy mikor lesz képes Románia végre teljes mértékben eleget tenni a regionalizmus és a helyi önkormányzatok megerôsítése értelmében tett vállalásainak. A válasz kissé homályos volt, ezt az ülésvezetô elnök is megjegyezte. Például az, hogy most foglalkoznak a jogharmonizáció kérdésével.

Mindamellett pozitívan értékelhetô az a tény, hogy a kongresszus elôtti napokban Mehedinti megyében létrejött az önkormányzatok intézményes kerete, amellyel az Európa Tanács már közvetlenül tárgyalhat. Jó lesz odafigyelni és komolyan venni, hogy az Európai Uniónak elkötelezett szándéka, s ezt nem is rejti véka alá, hogy az úgynevezett nemzetállami szuverenitás korlátozásával nagyobb lehetôséget nyújtson egy-egy ország minden lakójának, minden helyi közösségének, hogy demokratikus, önkormányzati módon tudjon kapcsolatrendszert teremteni abban a nagy vérkeringésben, amit az EU fog jelenteni a belépô országok számára, mondta végül Kelemen Kálmán.

2002. január 1-jén lépett életbe a magyar parlament által tavaly júniusban elfogadott, a Magyarország határain túl élô magyarok támogatását célzó kedvezménytörvény. A törvény alkalmazására hozták létre az úgynevezett státusirodákat. A Maros megyei tájékoztató központ vezetôje, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezetô elnöke tájékoztatott a pillanatnyi helyzetrôl.

- Megyénkbôl számszerûen eddig 30 ezer kérelmet küldtünk el a kolozsvári magyar konzulátusra. Hetente mintegy 1800 kérelem érkezik a központba.

- A megyében 16 vidéki irodát mûködtetnek...

- A vidéki irodák jó részét bezártuk. A városokban mûködnek csak. Ezért a tevékenységünket át kellett szerveznünk.

- Mi történik a vidéki magyarigazolvány- igénylôvel?

- A vidéki kérelmezôket kiszállások során szolgáljuk ki. A központi iroda munkáját a helyi lelkészek segítik.

- Mit jelent a "kiszállásos" megoldás?

- Azt jelenti, hogy körülbelül heti négy kiszállást bonyolítunk le.

- A Területi Képviselôk Tanácsa nemrég tartott ülésén azt mondta, hogy a megye magyarsága nem igazán érdeklôdik a magyar igazolvány iránt.

- Valóban, a vártnál kisebb az érdeklôdés, de úgy néz ki, hogy az oktatási és tanszertámogatási pályázat serkentô hatással volt. Egyre több fiatal család jelentkezik, de ennek ellenére kevesebben érdeklôdnek, mint amire számítottunk.

A marosvásárhelyi tanács legutóbbi, a vízfogyasztás számlázására vonatkozó határozatait azok részére nyújtandó szociális támogatásnak is nevezhetjük, akik mindeddig - mindegy, hogy milyen okok miatt - nem vezettek be tömbházlakásukba másodlagos vízórákat. A döntés felkavarta a kedélyeket, hiszen újra bevezeti egy régi számlázási módszer, az átlagfogyasztás fogalmát, eltünteti a különbséget a takarékos és az "átalányos" fogyasztó között. Az üggyel kapcsolatban a tulajdonosi társulások adminisztrátorai valamint a fogyasztóvédôk véleményére voltunk kíváncsiak.

Április végén a hideg víz számlázására állapították meg a vízórákkal nem rendelkezô lakosokra vonatkozóan a havi maximum 10 köbméteres személyenkénti átlagfogyasztást. A június 3-i ülésen a meleg vízre is hasonló határozat született, a mennyiséget ez esetben 6 köbméterben szabták meg. A döntés ismét szembeállítja a vízórával rendelkezô és a vízóra nélküli fogyasztókat: elôbbiek - joggal - azt hajlandók fizetni, amit elfogyasztottak, másrészt az is tûrhetetlen, hogy a kisnyugdíjasra 16 köbméteres melegvízfogyasztást "tegyenek rá", azaz a valahogyan keletkezô különbözetet. A történtek kapcsán több kérdés felmerül: honnan származik a veszteség? Ki a hibás, mit lehet tenni a kiküszöbölés érdekében? Meddig tart még a tömbházak mérôórákkal való felszerelése? Valóban az lenne a megoldás, hogy a veszteségeket ezután ne - mondjuk - két család, hanem az összes tömbházlakó fizesse arányosan a fogyasztással? Mert errôl szól a tanács - egyébként a Tulajdonosok Ligájának javaslatára meghozott - határozata, ámde a jól fizetô lakosok zsebére könnyû nagylelkûsködni.

Budai István, a 30-as lakótársulás adminisztrátora szerint az eddigi, a vízfogyasztás számlázására vonatkozó határozatokhoz képest ez a legelfogadhatóbb módozat. "A havi, személyenkénti 6 köbméter meleg víz elég nagy mennyiség. Van egy másik probléma is: nemigen törôdik senki a másodlagos mérôórákkal. A mi társulásunknál 3 év után a másodlagos órák 40 százaléka elállítódott. A tömbházbejárati mérôóra és a másodlagos vízórák közötti különbség ebbôl is származik. Sok tulajdonosi társulás nem tisztíttatja meg az órákat, ezeket ugyanis visszaszerelés elôtt vegyi tisztításnak kell alávetni. Az órákra lerakódik a vízkô, amely megnehezíti a mûködést. Nálunk a negyedben elvégezték ezt a vegyi tisztítást, és nincs nagy különbség a teljes mennyiség és a másodlagos órák által mért összmennyiség között. Csak azon a két napon jelentkezik a különbség, amikor leolvassák ezeket, egyébként ugyanazokat az értékeket adják. Eleinte konfliktusok voltak a társulás és a lakók között, hiszen mi azt mondtuk, hogy addig nincs értelme másodlagos mérôórát szerelni, amíg nem küszöböljük ki a veszteségeket. Végül is sikerült közös nevezôre jutni, az egész negyedet felszerelték tömbházankénti mérôórákkal, kiküszöböltük a veszteségeket, és ettôl fogva nincsen különbség az elsôdleges és másodlagos órák között. Ha megtörténik, hogy meghibásodik a vízóra, vagy leolvasáskor észrevesszük például, hogy két személy esetében 0,2 köbmétert mutat az óra, rögtön metrológiai ellenôrzést kérünk. Ami a meghatározott maximális átlagfogyasztást illeti, egy 3 tagú család esetében elég nagy mennyiséget jelent a 18 köbméter meleg víz, ennyi nem is gyûlhet fel 30 nap alatt. Az ügyet kissé eltúlozták. Mellesleg ez már negyedik határozat a vízfogyasztást illetôen. Úgy kellett volna eljárni, hogy még a vízóraszerelés elôtt megtalálják a megoldást a szakemberekkel a kiszámolás módozatait illetôen. Itt mindenki éppen fordítva járt el: elôször felszereltük a vízórákat és utána jöttünk a megoldásokkal, ami kellemetlenségeket okoz az embereknek".

Moldovan Tiberiu, a 4-es tulajdonosi társulás adminisztrátora szerint nem potyára vettek az emberek vízórákat. "Mikor úgy döntöttem, hogy beszereltetem a vízórákat, két szempontot tartottam fontosnak: egyrészt, hogy takarékoskodjam, másrészt, hogy annyit fizessek, amennyit én fogyasztok el, és nem amennyit más. A jelenlegi helyzetben egy 20 lakrészbôl álló tömbházban ha létezik egy óra nélküli lakás, az, aki nem szereltetett vízórát különbözô, reális vagy kevésbé reális okok miatt, fizeti a bejárati óra és a másodlagos vízórák által mutatott mennyiség közötti különbséget. Felvetôdik még egy szempont. A gázvállalat például úgy járt el, hogy amikor a tömbház összes lakásában felszerelte a gázórákat, leszerelte a bejárati órát. Az Aquaserv továbbra is fenntartja a bejárati órát a másodlagos vízórákkal teljesen felszerelt tömbházakban is. Itt havonta megjelenik egy különbség, amit muszáj elosszunk. Ez a mennyiség minden törvényes alapot nélkülöz, mert az órák leolvasása nem egy idôben történik. Innen származik az egyes esetekben elég jelentôs különbség. A meleg vízzel kapcsolatban annyit, hogy például a mi társulásunkhoz 28 tömbház tartozik, ezek közül egyetlenegyen van hôenergia- mérô óra. Az emberek nem tudták összegyûjteni a pénzt a bejárati melegvízórára, az Energomur - szintén anyagiak hiányában - nem tudta, bár a törvény kimondja, hogy köteles felszerelni. A piacon vagy bárhol ha eladok egy terméket, kötelezô módon meg kell mérnem: méterben, literben, kilogrammban stb. Ezt az Energomurnak kellett volna megtennie. Most úgy járnak el, hogy az emberek kifizetik a bejárati melegvízórát, az Energomur visszaadja a pénzt. Egyes esetekben visszaadták, más esetben nem. Az összeg annyira nagy, hogy fôleg a jelenlegi szociális helyzetben nem könnyû kispórolni. Most pedig kitalálják ezt az átlagértéket, ami fölött a veszteséget vagy a különbséget elosztják a mérôórások között. Nem tudom, hogyan gondolkoztak, amikor döntöttek errôl. A Tulajdonosi Társulások Ligája szerintem teljesen fölöslegesen mûködik. Attól a pillanattól, hogy a tulajdonosi társulás jogi személy, mire jó ez a liga? Mit tesz az érdekemben ? Bebújt a polgármesteri hivatal bôre alá, és azt állítják, hogy ôk megoldják a problémákat. Ez nem így van. Meggyôzték a tulajdonosi társulások elnökeit, lépjenek be. Két éve mûködik, de semmi értelme. Ennél a határozatnál a tanácsnak ki kellett volna kérnie a lakótársulások adminisztrátorainak véleményét, mert mi vagyunk direkt kapcsolatban a lakókkal, mi ismerjük gondjaikat. Nálunk már 99 százalékban be vannak szerelve a másodlagos vízórák, az a kevés család, amelynek nincs, csúfot ûz majd a többiekbôl: ha a különbséget úgyis ráosztják az órásokra, megmossák a kocsit, fogyasztanak amennyit akarnak. Ez lesz a döntés eredménye. Honnan tudhatja mellesleg valaki, hogy ez az átlagmennyiség reális vagy sem? A két évvel ezelôtt érvényben levô 128-as határozat után, amely szintén átlagértéket vezetett be, kiderült, hogy a Maroson nem folyt le annyi víz egy év alatt, mint amennyi átlagérték kijött".

Bichis Aurel, a 70-es tulajdonosi társulás adminisztrátora elmondta, a hideg vizet illetôen a 69-es helyi tanácsi határozat kimondja, hogy a többi lakástulajdonos beleegyezésével állapítható meg az átlagérték. A mérôórákkal felszerelt lakások tulajdonosai sose fognak a mérôórákkal nem rendelkezôk javára szavazni. Valószínû, a régi variáns szerint mennek, vagyis mindenki annyit fizet majd, amennyit fogyaszt. Ha mindenkinek van mérôórája a tömbházban, a fogyasztással arányosan osztják el a különbséget."A meleg víznél megszabták a 6 köbméteres átlagot, amivel én elégedett vagyok. A mi tulajdonosi társulásunknál, ahol 430 lakásból csak 9-ben nincs mérôóra, a meleg víz 13 köbméter/személy volt az elmúlt hónapban. Valahol jó, hogy lecsökkentik, de nem tudom, honnan szedi be az Aquaserv és Energomur a fennmaradó 7 köbméter víz ellenértékét? Nem hiszem, hogy a melegvíz-mérésre vonatkozó törvény megengedi ezeknek a vállalatoknak, hogy többet számlázzanak, mint amennyit mi lejelentünk. Másrészt nagyon nagy a különbség a különbözô leolvasási idôk miatt. Azt kellene megoldani, hogy a fôórát és a másodlagos órákat egyidôben olvassák le".

A Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetôje szerint a vízfogyasztás számlázásának ügye kizárólag a tulajdonosi társulásra tartozik, ennek adminisztrátora osztja el a fogyasztást. Emilia Leah elmondta, hogy az 1992. évi 11-es számú, fogyasztóvédelemre vonatkozó törvény értelmében a fogyasztó csak a kapott termékért vagy szolgáltatásért köteles fizetni. Ami - kerek perec - azt jelenti, hogy a vásárhelyi tanács szóban forgó döntése törvényellenes, hiszen senkinek nincs joga megfizettetni a lakókkal, amit nem fogyasztottak el. Így bármely mérôórával rendelkezô család megtagadhatja az esetleg rárótt többlet kifizetését. "Ha a tömbházban vízveszteség van, az adminisztrátor kötelessége kideríteni az okát. A panaszokat ugyancsak a lakók törvényes képviselôjétôl, vagyis a társulás adminisztrátorától fogadják el, akinek a lakó írásban reklamálhat. Ha a lakó elégedetlen a panaszára kapott válasszal, beperelheti az adminisztrátort. Másrészt, az ilyen jellegû ügyekben, a lakóközösségek esetében a tulajdonosi társulás közgyûlése dönt".

Tisztelt Sütô András úr, kedves honfitársam!

Engedje meg, hogy e néhány sorban fejezzem ki nagyrabecsülésemet és jókívánságaimat 75. születésnapja alkalmából.

A jókívánságokhoz köszönet is tartozik. Köszönet a magyar nyelvhatáron túl is elismert és megbecsült korszakos remekmûvekért: az Anyám könnyû álmot ígér-ért, a Csillag a máglyán-ért, az Advent a Hargitán- ért, A szuzai menyegzô-ért és számos más regényért, színmûért, publicisztikai írásért.

Külön is köszönöm, hogy ifjaink anyanyelvtudását a magyar nyelv ápolására tanító esszékkel gazdagította. Köszönöm az erkölcsi tartást, amellyel szülôhelyén maradva a legnehezebb idôkben is bátran vállalta magyarságát, akkor is, amikor egészségét és annál is többet kockáztatva tudott csak tenni a nemzeti közösség ügyéért. Hiszek a mûveiben és magánéletében egyaránt hirdetett igazságban: Erdély népei csak békében, egymást kölcsönösen gazdagítva és segítve érhetnek el eredményeket.

Mint az Ön elôtt ismert, családom erdélyi gyökereire mindig büszkén emlékezem. Szüleimtôl, nagyszüleimtôl is tudom, mennyire küzdelmes, mennyire nehézségekkel terhelt az erdélyi magyarság élete.

A magyar nemzetpolitika - amint azt kormányprogramunkban is megfogalmaztuk - továbbra is az 1990-ben nemzeti konszenzussal elfogadott elvet követi: a határon túli magyar közösségeket úgy kívánja támogatni, hogy a harmadik évezred kihívásaira szülôföldjükön tudjanak válaszolni, azokkal ott szembesüljenek. Ôszintén remélem, hogy e törekvéseink valóra váltásában az anyaország a jövôben is számíthat az Ön segítségére, közremûködésére.

Ebben a reményben kívánok Önnek jó egészséget, az alkotómunkában számos termékeny évet, erôt a személyiségével immár egybeforrt közéleti szerep betöltéséhez és magánéletében meghitt, boldog pillanatokat.

Ôszinte és személyes tisztelettel

Medgyessy Péter

Budapest, 2002. június 12.

Tisztelt ünneplô közönség!

Kedves András!

Azt szokás mondani, hogy önmagában a fiatalság nem érdem, csupán adottság. Ugyanúgy igaz ez a mondás a magasabb életkorokra is, mint amilyenben most éppen te leledzel. Hetvenöt évesnek lenni önmagában nem érdem, hanem figyelmeztetés, hogy íme, az idô használ minket, és ebben a használatban bizony koptat is, mint egy jó szerszámot. Vásik, kopik, de bizony nemesedik is, ami jó, és egyre jobban talál az Isten kezébe, egyre pontosabban találja fején a szöget. Ami rossz viszont, az öregedvén még rosszabb lesz, elhitványul, ahogy telik az idô.

Így van ez nemcsak a szerszámokkal, hanem, mint te is tudod, ez történik a borral is, ha meg nem isszák. Rossz borból lesz az ecet, jó borból az óbor.

Nem tartunk még itt, kedves András, fiatal vagy még ahhoz a magad röpke hét és fél évtizedével, hogy az aszút kezdjük emlegetni, de ma már teljes meggyôzôdéssel mondhatjuk, hogy aszú lesz az életmûbôl, ami mögötted van, és minden bizonnyal abból is, ami elôtted áll.

Márpedig annyi minden megecetesedett körülöttünk az utóbbi idôben, annyi minden romlott el végérvényesen, hogy nagy-nagy örömmel érdemes ünnepelni azt, ami és aki fontos példát kínál magyarságból, erdélyiségbôl, bátorságból. Sütô András ilyen példa nekünk, és ezt 1990 márciusa elôtt hajbókolás lett volna mondani, de azután már nemcsak hogy illendô, hanem ilyen alkalmakkor kötelezô is felemlíteni. Nyüzsögnek itt, ezeken a tájakon ugyanis elegen hamis prédikátorok, akikben se tehetség, se hit, se kitartás nem munkál, csupán a feltûnési viszketegség. Hamis példák közepette nagy szükség van a hiteles emberekre. Márpedig Sütô András nemcsak kiváló írónk nekünk, hanem hiteles emberünk is. Szívesen beszélnék most írói teljesítményérôl, hiszen ô nem csupán kivételesen gazdag, kivételesen hajlékony, kivételesen szép nyelvében erdélyi, hanem ennél sokkal mélyebben az. Régi rögeszmém, hogy Áprily Lajosnál, Tamási Áronnál, Dsida Jenônél, sôt, a valamiért mostanában megszégyellt Nyírô Józsefnél is, de akár Karácsony Benônél vagy Berde Máriánál és Kós Károlynál, ennél az egész tüneményes erdélyi plejádnál, mint ahogy Sütô Andrásnál is, miközben a nyelvi, sôt a nyelvezeti pompában gyönyörködünk, nem vesszük észre, hogy ott áll a varázslatos metaforák mögött, csak félre kellene lebbenteni a fátylat: az egyszerre tündéri és boszorkányos, mennyel és pokollal, szivárvánnyal és kénkôvel egyaránt kecsegtetô, de mindenképpen mágikus Transsylvania. Külön világ, külön élet, a sajátosság méltósága, ahogyan ma ünnepelt írónk mondotta.

Hiteles irodalom ez, mert hiteles Erdélyt mutat. Egyszerre mutatja meg a szépet és a rútat, mert a sajátosság méltósága a szép és a rút sajátos keverékét is jelenti.

Ám én ma itt mégis a hiteles emberre hívnám fel a figyelmet, az írót úgyis méltatják sokan. Arra az emberre figyelmeztetnék most, akit szidhatnak haragosai, szerethetnek hûségesei, de egy dolgot senki nem vitathat el tôle, manapság szerintem a legnagyobbat, azt, hogy szenvedett itt, és mégis visszajött. Hány embert láttam én ezekben az években, akik dörgô hangon prédikáltak szülôföld-szeretetet, döngették a mellüket naphosszat, és csapkodták az asztalt, hogy elrepedt belé a deszka, míg aztán egyszer csak illa berek, nádak, erek! - sehol sem voltak, kivándoroltak innen. Hányan vannak ma is körülöttünk, akik más utat nem kínálnak ugyan, mert nem is kínálhatnak, de nap mint nap rombolják mégis a hitünket abban, amit teszünk, és tönkrezúzzák az erdélyi magyarság bizalmát vezetôiben. És miért? Semmiért. A múlékony népszerûségért.

Számomra az igazán hiteles közéleti ember, az igazán hiteles értelmiségi az a Sütô András, akinek minden oka és lehetôsége meglett volna, hogy kint maradjon, de hazajött. Oda jött haza, ahol bizony lépegetve haladunk, ahol az indulataink sokkal nagyobbak, mint a gesztusaink, mert félünk, hogy leverünk valamit magunk körül, oda jött haza, ahol a hozzá hasonlóan elkötelezett emberek tudják, hogy radikalizmust és mérsékletet szembeállítani ostobaság, mert mindannyian radikálisan más jövôt szeretnénk a magyarságnak, mint a jelen, de többségünkben emellett még megvan a kellô józanság, mérséklet és megfontoltság is, hogy errôl a jövôrôl ne csak próféciákat mondjunk, hanem próbáljuk meg is valósítani. Lépésrôl lépésre, ahogy lehet, és ha még lehet.

Sütô András tanácsadónk és támaszunk nekünk ebben a vállalásban, és köszönettel tartozunk neki ezért.

Isten éltessen, kedves András, és köszönjük, hogy együtt lehettünk veled itt, Pusztakamaráson.

Markó Béla

Elhangzott a 2002. június 16-i pusztakamarási ünnepségen. (A szerk. címadása)

Festett világ

David E. Kelly 1997-ben indította a sorozatot, sikert hozott, Ally McBeal, a "hirtelen képzeletû" ügyvédnô és társasága a tévénézôk széles táborának rokonszenvét vívta ki az óceánon túl. És nemcsak ott. Szakmailag kifogástalan, profi produkció, minden része többé-kevésbé "kerek" történet, voltaképpen arról szól, amirôl a szappanoperák többsége: az ember boldogságra vágyik, de ezer akadály állja útját stb. Minden és mindenek ellenére mégis lehetséges, hogy két ember (mondjuk egy nô és egy férfi) tartós kapcsolatot létesítsen, és valamiképp, valameddig stb. akár boldogok is lehet(né)nek. Ezt a banalitást aztán a sémától elütô módon, nagyon-nagyon eredetien kell csomagolni, különben nem eszi a nézô. Az erôszak vonala telítve, ömlik a paradicsomlé. Valami mást! Minden filmet ezzel a gondolattal kezdenek kiötölni. Legyen bunyó is, de ne a horror, ne az irtózás, egyáltalán ne a negatív élmény vigye a sorozatot, hanem, na mi is? Megvan: olyan hôsök, akiknek van valami a kerekével, nem hülyék, csak egy kicsit, enyhén - buggyantak. Vagy azt játsszák. Lelkük mélyén érzô és vérzô hétköznapi emberek, mint mi, akik bekukkantunk az életükbe, észre se véve, hogy - már kukkolunk. És ha a kissé buggyant szereplôk ráadásul ügyvédek is, akiknek hétrôl hétre furábbnál furább ügyekben kell a pereskedôket képviselni, és ha ráadásul szerelmi ügyeik a lélektani groteszk, netán a jótékony abszurd eszközeivel parázslanak fel a képernyôn, akkor a témák, a sztorik mellé már csak kitûnô párbeszéd és néhány nagyszerû színész kell. A színhelyek? Nahát: az ügyvédi iroda székhelye, abban is kitüntetett helyen az "uniszex" vécé, amelynek fülkéjébôl titkos ajtón meghitt kis fészekbe jutni, meditáció vagy szerelmeskedés céljából, aztán persze a bíróság és a tárgyalóterem, de tán annál is fontosabb a közeli zenés mulató, ahol a társaság munka után az idegeit adjusztálja, és csak utolsósorban kinek-kinek az otthona, keretnek pedig a zengô-bongó, pezsgô-nyüzsgô mindenkori amerikai nagyváros. Borotvaélen táncol a szerzôi csapat: nagyon el lehet szúrni. Szerencsére találtak pár egészen fura lényt, egy szabálytalanul bájos színésznôt Calista Flockhart személyében, és egy olyan férfit, aki "vigye" a sorozatot, ez volt Robert Downey Jr. (Azt olvasom, hogy mióta a színész kábszerezés miatt kimaradt, alázuhant a nézettségi mutató, és nem sikerült visszatornászni Matthew Perry "behozatalával" sem.) Kikkel indult a sorozat? A nevek: Jane Krakowski, Lisa Nicole Carson, Courtney Thorne Smith, Peter MacNicol, Greg German és Gil Bellows, aztán csatlakozott Lucy Liu, Portia De Rossi és James LeGross. A bárban igazi sztár dalol, Vonda Shepard, és a nóták szépek, jók, mert jobbára tükrözik a cselekmény fókuszába kerülô szereplô lelkiállapotát, hangulatát. Ráadásul szerre léptették fel az ismert, befutott, imádott sztárokat (Bruce Willis, Tracey Ulman, Tina Turner, Farrah Fawcett, Anna Nicole Smith, John Ryan Evans, John Ritter, James Mardsen, Robert Downey Jr., Jon Bon Jovi, Dylan McDermont, Lara Flynn Boyle), úgyhogy a receptnek be kellett válnia, és be is vált. Nem tudok az amerikai nézô bôrébe bújni, nem is szeretnék, nekem elsôsorban az Ally McBeal-t játszó Calista Flockhart tetszett és a csetlô-botló, kétbalkezes, babonás házizseni, John - Peter MacNicol -, akirôl kiderül, hogy szakmáját egészen magas szinten mûveli, de különben sem hülye ott senki, mind ragyogó szakemberek, viszont tele a lelkük szamártövissel, mindenféle gátlás meg belsô nyavalya gyötri ôket, gyakran rácsodálkoztam az ötletgyártó "pszichós-pszihés" szakcsapatra: hát ezt meg hogy is tudták kitalálni stb. Ja. A "szakirodalom" gazdagabb, semmint azt - egy még oly hosszú sorozatban is akár - "feldolgozni" lehetne. Hadd tegyem hozzá: az Ally McBeal-t családunk az elsô "korszakában" kedvelte igazán, amikor még nem juthattunk négy csatornán is magyar mûsorhoz, és a Pro Tv vetítette a legjobb filmeket. (Mára alig találok olyat, amelyet korábban már ne láttam volna. "Kimerültek" a hazai tévék, új filmet vásárolni smucig a cég, elô hát a jó öreg "hazai" filmekkel, a szocialista éra megannyi förmedvényével, jó az a harmadik évezred peónlelkû nézôseregének. A mai tévék is hülyének tartják a közönséget, mint a Ceausescu-rezsim, de az legalább tartott tôlünk, ezek totál-zsongottnak néznek.) Allyt lestük hétrôl hétre, már nem emlékszem, milyen napon, napokon. Tetszett bizarrsága, a szereplôk különcségei, bogarai, a szerelmi sztorik, a bírósági poénok, fôleg az a trouvaille, amikor az agyban felvillanó (vágy)kép, (bosszú)jelenet stb. azonnal "megelevenedik", pl. amikor új férfit látva Ally rögtön "gatyára vetkôzteti" (azért csak gatyára, mert illem is van a világon, és mert a nézô ezt a "második képet" amúgy is rögtön felcseréli a maga "harmadik" változatával, amelyen ádám- illetve évakosztümben parádézik a vágy tárgya), vagy amikor az elképzelt megleckéztetés azonmód "be is következik", égig érô szôrös nyelve nô a vetélytársnônek, aztán megy tovább a mese. Mert mese ez, de horror nélkül, sok humorral, a nézôre is átsugárzó szeretettel. A dalos pihenôk, az epizód végi feloldás, a zenés klip, a minôségi muzsika és hang, az Államokban sikeres, népszerû sztárok fellépése bennünk (amerikatudatlan európaiakban) nem keltheti persze ugyanazt a hatást, csak: tetszik. A sztori meg azt mondja, öregem, akkor se menj Dunának, Marosnak, ha baj van, látod, van, ami elintézôdik, és van, ami nem. Ez persze bôdületesen giccses, így leírva. De látom a szereplôket tragikomikus, groteszk, bizarr stb. helyzeteikbôl így-úgy kievickélni, megnyugszom. Egy idôre. Mondjuk, a következô szombatig. A sorozat mára lemerült. Odaát elunódott a buli. Úgyhogy kész, vége. Errôl a rókáról több bôrt nem lehet lenyúzni. Nálunk azonban még érdemes kivárni hétvégén a 22 óra 45 percet. "Pacsirtatermészet" vagyok, nem bírok késôig fennmaradni, az elmúlt héten (hosszú kihagyás után) mégis megtettem. És nem aludtam bele. És nem bántam meg. Örülök, hogy a focivébé nappal nézhetô. Kevesebb a családi perpatvar, mindenkinek jut egy sztori. Jeesz, mondhatja a szebbik nem.

Pokipszi.

Marosvásárhelyt a legrégibb oklevelek Novum Forum Siculorum, Forum Siculorum - Új Székely Vásárhelynek vagy Székelyvásárhelynek nevezik. Az 1323-ból származó, Anjou-kori oklevél szerint Székelyvásárhelynek akkor már egyházközsége, plébániája volt. A városban a XIII. században feltehetôen megtelepedett Domonkos-rendi szerzetesek, majd a tatárjárás után a ferenc-rendiek építettek templomot és kolostort. Itt mûködött nyilvánvalóan a kor követelményeinek megfelelô alapfokú kolostori iskola.

A reformáció során a protestánssá lett városban megszûnt a katolikus hitélet és vele együtt a katolikus oktatás is. Az 1557-es gyulafehérvári országgyûlés jóváhagyta a székelyvásárhelyi ferences kolostor épületének iskolává alakítását. (A Vártemplom már 1556-ban a protestánsoké lett.) Így jött létre az egykori ferences rendházban a reformátusok elsô iskolája, a Schola particula.

Az erdélyi fejedelemség korában Marosvásárhely a missziós területhez tartozott. A katolikusoknak sem papjuk, sem iskolájuk nem volt. Nem csoda tehát, hogy amikor 1702. szeptember 22-én két jezsuita páter Marosvásárhelyre jött, a városban mindössze 10-15 katolikust talált. A jezsuiták nagy szorgalommal kezdtek munkához. Elsô dolguk volt, hogy a mai plébánia helyén a Boér Ferenctôl kapott telken kis fatemplomot építettek és hozzákezdtek az egyházi oktatás megszervezéséhez. 1702-1708 között elemi osztályokat létesítettek a jelenlegi plébánia udvarán, az egykori Boér-házban. Endes István jezsuita páter itt tanított 1705-tôl. Az iskolában, 1708-ban létesítették az elsô gimnáziumi osztályt. 1712-ben felépítették új iskolájukat és fiúnevelôjüket, amelyet a mai plébániatemplom építésekor, 1728-ban lebontottak. Átmenetileg az iskola a templomtól délre esô Lugosi-házban mûködött tovább. Ez az épület azonban szûknek bizonyult, és ezért egy negyedik épületet építenek a mai Kossuth Lajos utca 2. számú telek helyén. Az iskola 1773-ban átköltözött az akkori viszonyok közt korszerû épületbe, az ún. Lábas-házba, ahol már lehetôség nyílt az osztályok bôvítésére is, és itt helyezték el az egyre gyarapodó könyvtárat is.

1740. július 2-án az obszerváns ferencesek újra letelepednek a városban és a jelenlegi fôtér északnyugati oldalán vásárolt telken kezdik építeni kolostorukat és templomukat. A kolostor udvarán épített tantermekben folyt az elemi oktatás, amelyet a Lábas-házból helyeztek át. Ez az iskola mint Római Katolikus Fiúelemi egészen az államosításig mûködött.

1777-ben a Ratio Educationis lehetôvé tette az úgynevezett grammatikai, syntaxis és poézis osztályok megnyitását. Az intézetben zavartalan munka kezdôdik, anyagilag is fejlôdik, korszerûsödik az iskola. Mária Terézia halála után (1780) utóda, II. József császár már nem a Ratio Educationis elveit tartotta szem elôtt, hanem az általa kiadott Norma Regia alapján folytatódott az oktatás megszervezése és irányítása. A német nyelv elsajátítása volt a legfôbb feladat. II. József egy rendelettel eltörli a fiúnevelôket. Ez természetesen sok zavart okozott, és a tanulók számának átmeneti csökkenéséhez is vezetett.

Minden nehézség ellenére 1781-82-ben második emelettel bôvítik a Lábas-házat, ezt örökíti meg a bejárat felett levô felirat: Munificentia Augg. MariaTheresae / Josephi II. Virtuti et Litteris Surrexit / Anno aer. Christ. MDCCLXXXII. (1782).

II. József halála után bizonyos változások történtek az oktatás szellemében. A német nyelv helyett újra a latin, majd a reformkortól a magyar nyelv és szellem kezdett tért hódítani az iskolában. Ez a békés építô korszak 1848-ig tart. Ekkor a katonaság számára foglalják le az iskola épületét, több tanár és a felsôbb osztályok tanulói honvédnek állnak. A szabadságharc bukása után nehezen indul újra az élet. Az elnéptelenedett iskolában elôször megnyílik a IV. osztályos gimnázium, majd 1852-ben a fiúnevelô is megkezdi mûködését.

A Bach-korszak durván németesítô politikája az anyanyelvi oktatás elsorvasztására törekszik. Az önképzô körök éltetik tovább az anyanyelvi kultúrát és tartják ébren az önkényuralom viszonyai közt a nemzeti öntudatot. 1867-ben megtörtént a kiegyezés, mely új távlatokat nyitott az oktatás megújítására. Az 1869-70- es iskolai évben az intézet elôbb hat, majd 1898-tól VIII. osztályos fôgimnáziummá alakult.

A Lábas-ház egyre szûkebbnek bizonyult. A XX. század elején az Erdélyi Római Katolikus Státus gr. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök kezdeményezésére nagyszabású iskolaépítési programot hajtott végre. Ekkor épült Erdélyben a legtöbb ma is mûködô, volt katolikus középiskola. Marosvásárhelyen Körösy Albert Kálmán építész tervei alapján 1902-ben kezdték építeni a fôgimnázium épületét eklektikus stílusban. 1905-ben a gimnáziumot, 1908-ban az internátust szentelték fel.

A békés évtizedeket az 1914-es világháború szakította meg, amikor a gimnáziumot hadikórházzá, a fiúnevelôt kaszárnyává alakították át. Ilyen körülmények közt a szolidaritás szép példájaként a református kollégium tette lehetôvé a tanítás zavartalan folytatását.

A világháború súlyos áldozatokat követelt emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Az 1918-as összeomlás és a trianoni békekötés újabb nehézségeket hozott. Az intézet életében a lét és a nemlét küzdelme kezdôdik meg. A katolikus felekezeti oktatás anyagi alapját az ún. státusvagyon biztosította. A román földreform törvény (1922. okt. 25., Bratianu-kormány) alapján a státusalap 11.717 hold mezôgazdasági területébôl megmaradt 579 hold, amelyet 378 holdra csökkentettek, 14.820 hold erdôbirtokból 2.670 hold kerülte el a kisajátítást. Ilyen körülmények miatt határozta el a hatóság a gimnázium felsô osztályainak megszüntetését. Megmozdult azonban Marosvásárhely magyar társadalma, és az intézet öregdiákjainak támogatásával a gimnázium 1934-ig még VIII. osztályos fôgimnáziumként mûködhetett.

A gazdasági-társadalmi körülményeknél még súlyosabban érintették iskolánkat a kormány tanügyi rendelkezései. 1923. szept. 1- jétôl Anghelescu miniszter bevezette a felekezeti iskolákba az állami tantervet. Elrendelte, hogy a román nyelv és irodalom mellett a történelmet, a földrajzot és az alkotmánytant az állam nyelvén kell tanítani, lehetôleg román anyanyelvû tanárok által. Megtiltotta, hogy iskoláinkba más vallású tanulókat felvegyenek (pl. zsidókat). Megindult a fasiszta jellegû névelemzés. 1925. március 7-én lépett életbe a bakalaureatusi törvény, amely szerint a felekezeti gimnáziumok tanulóinak állami bizottság elôtt, a kijelölt központokban, az anyanyelven tanult tárgyak nagy részébôl is román nyelven kellett vizsgázniuk. December 22-én lépett életbe Anghelescu újabb törvénye, az úgynevezett magánoktatási törvény. Ez a felekezeti iskolákat magániskolákká tette, melyek nyilvánossági jogát az állam bármikor megvonhatta.

Ilyen körülmények közt az 1934-35-ös iskolai évben a négy felsô osztály helyébe a csíksomlyói katolikus kántor- tanítóképzôt hozták Marosvásárhelyre. Így mûködött az iskola az 1939-40-es év végéig. A bécsi döntés után ismét VIII. osztályos fôgimnáziummá alakult át az intézet. 1941-42- ben a tanítóképzôt visszahelyezték Csíksomlyóra, és az iskola felvette a II. Rákóczi Ferenc róm. kat. gimnázium nevet.

A második világháború kitörése újra súlyos nehézségekkel állította szembe az oktatást. A katonaköteles tanárokat frontszolgálatra mozgósították (Várhelyi László zenetanár pl. soha nem tért vissza). A fasiszta fajüldözô törvények mélyen sújtották iskolánk nyitott, mindig keresztényi, toleráns szellemét.

1944 áprilisában a megszálló német csapatok foglalták el a gimnázium és az internátus épületét. 1944 novemberében a front átvonulása után indult meg újra a tanítás. A tanárok jó része szétszóródott. Újra szép példáját láthattuk a gimnázium és a kollégium szolidaritásának. Közös tanári kar oktatta 1944-45-46-ban a két intézet diákjait.

1948. augusztus 3-án államosították a felekezeti iskolákat, ezzel gyakorlatilag megszûnt a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium és a többi felekezeti iskola mûködése.

Az Emlékkönyv számára írt cikk rövidített változata

Három évszázad emlékét idézem,

hogy Róma hitén újra szólt a szánk.

Itt állt a schola feltámadt szentélye,

hogy Krisztus lelkét lehelje reánk.

Hány nemzedék tanulta azóta újra

az utat járni, hitvány idôkön át;

emberré emelni az esendô lelket,

s szolgálni hûen népet, hitet s hazát.

Apró gyerkôcök riadt tekintetében

itt lobbant lángra a hit és szeretet,

hogy Krisztus békéje s a tudás csodája

életet ad, és célhoz csak ez vezet.

És jöttek konokul bitorló hatalmak

elûzni mindent, ami szent volt nekünk.

Megtörni hitünket, kitépni nyelvünket,

s porig alázni keresztény nemzetünk.

De hiába tapostak pokol sarába,

gyûlöletbôl vonva vasrácsot körénk.

Minden zord idôknek zátonyán keresztül

mi itt vagyunk. És a schola, a miénk!

2002.

A marosvásárhelyi római katolikus oktatás újraindulásának 300. évfordulójára

Antalffy Endre (1877-1958) tanár, nyelvész, irodalomtörténész, mûfordító. 1944 ôszén Maros megye alispánja. Átültette magyar nyelvre a Koránt. Számos mesét, verset, epigrammát fordított perzsa, kínai, török, román, angol és francia nyelvbôl. Több kötete jelent meg, melyek színmûveket és gyermekek részére írt verseket tartalmaznak. Iskolánk tanára volt.

Bene József (1903-1986) festô, grafikus, textiles. A mûvészetek érdemes mestere, érdemes mûvész. A kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola textilosztályának tanszékvezetô professzora, dékánja. A Kulturális Érdemrend I. osztályú rendjelének kitüntetettje. Rajztanárunk volt.

Büchler Pál dr. (1877-1946) tanár, filológus. Manu törvényei címen szanszkritból magyarra fordította a Manava Dharma-Sastrát. Társszerzôje volt a Világirodalmi Lexikonnak (Budapest, 1930-1933). Munkatársa a Zord Idôknek. Számos munkája maradt kéziratban. Iskolánk tanára volt.

Erôss Attila (1925-) jogász, újságíró, író, költô. 1947- 1953: újságíró, szerkesztô a marosvásárhelyi Szabad Szó, Vörös Zászló lapoknál. 1953-1954: az Igaz Szó szerkesztôje. 1955-1962: tartományi törvényszéki bíró Marosvásárhelyen. 1962-1985: nyugdíjaztatásáig jogtanácsos a Maros Megyei Tanács Munkaügyi Igazgatóságánál. Több mint 300 írása jelent meg bel- és külföldön, köztük tíz önálló kötet: versek, novellák, regények, útirajzok, színmûvek és esszék. Iskolánk diákja volt.

Ferencz Zsigmond (1926-) kosárlabdázó, edzô, játékvezetô. A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) játékvezetôje (1952-1966). Az általa irányított nôi válogatott tíz Európa-bajnokságon vett részt. Érdemes edzô, címzetes nemzetközi játékvezetô. Iskolánk diákja volt.

Gáspár Loránd dr. (1925-) orvos, költô, szerkesztô. Irodalmi tevékenységének elismeréseképpen több kitüntetést kapott: 1968-ban Apollinaire-díj, 1995-ben a Francia Akadémia költészeti nagydíja, 1998-ban Goncourt-díj. Tizenhat verses- és tanulmánykötet szerzôje. Iskolánk diákja volt.

Gergely Géza (1929-1999) színházi rendezô. A marosvásárhelyi Állami Színház rendezôje, a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézet elôadótanára. Több mint tizenöt darabot rendezett. Bevezetôvel látta el Szigligeti Három színmû címû kötetét. Szakcikkei hazai és külföldi lapokban jelentek meg. Iskolánk diákja volt.

Gherasim Emil Áron (1933-) szerkesztô, költô, mûfordító. Az Állami Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókjának szerkesztôje. 1954-1989 között a Szabad Szó, 1990- tôl a Temesvári Új Szó szerkesztôje. Öt kötete jelent meg: versek, fordítás