Még néhány hónapnyi idô kell ahhoz, hogy értékelhetô tapasztalatok alapján lehessen dönteni a kedvezménytörvény esetleges módosításának szükségességérôl - jelentette ki szerdán Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Az RMDSZ elnöke megerôsítette, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetôi megkapták azt a módosító indítványt, amelyet még az Orbán-kormány hagyott jóvá közvetlenül távozása elôtt.

- Közismert, hogy a kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról aláírt román- magyar kormányfôi egyetértési nyilatkozattal az RMDSZ egyetértett, sôt cselekvôen hozzájárult annak létrejöttéhez. Utólag azonban látszik, hogy a törvény felülvizsgálatához szabott hat hónapos határidôt rosszul mérték fel - mondta.

Markó emlékeztetett arra, hogy a magyar igazolványok igénylése Romániában csak január végén kezdôdött meg. Igaz ugyan, hogy ma már az igénylôk száma meghaladja a 200 ezer fôt, de az igénylôknek csak egy töredéke vehette át az igazolványt.

- Az igazolvánnyal rendelkezôknek is csak egy kis része szerzett tapasztalatokat arról, hogy a gyakorlatban miként élhetnek a kedvezményekkel - hangsúlyozta.

Az RMDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes támogatási formák csak a közelmúltban indultak meg, így például az oktatási támogatásra néhány héttel ezelôtt hirdették meg a pályázatokat.

- Korai lenne most húzni egy vonalat és listát állítani össze arról, hogy milyen, a törvény esetleges módosítását szükségessé tévô problémák adódtak, akár az olyan kényes kérdésekben is, mint a munkavállalás - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy amennyiben hozzányúlnak a törvényhez, akkor lehetôleg minden kérdést egyszerre kellene rendezni, el kellene kerülni azt a helyzetet, hogy esetleg két-három hónap múlva ismét napirendre kerüljön a törvény ügye.

Markó külön nyomatékkal szólt arról, hogy jelenleg problémák nélkül, zökkenômentesen alakul Romániában a törvény végrehajtása. A román politika, a román sajtó nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, az RMDSZ sehonnan nem kapott jelzést arról, hogy bármiféle gond lenne.

- Mi a saját bôrünkön érezhettük, hogy mit jelentett tavaly több mint egy fél év át a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar vita, a vita nyomán elôállt konfliktusos helyzet. Tapasztalatból tudjuk, hogy mit tesz kockára egy ilyen vita. Mi most a jelenlegi helyzet fenntartásában vagyunk érdekeltek, ezért tartunk minden felülvizsgálati, vagy módosítási szándéktól - hangsúlyozta.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, ha a késôbbiekben mégis szükségessé válna a felülvizsgálat, vagy a módosítás, akkor olyan megoldást kell találni, amivel a két kormány és az RMDSZ is egyetérthet.

- Ezzel a viták megelôzhetôk lennének - mondta Markó Béla.

A nemzeti energetikai rendszer és az EU rendszerének (UCTE) összekapcsolása 2003. január elsején valósul meg és mintegy 500 millió dollárba kerül majd, áll abban a jelentésben, amelyet a Transelectrica társaság mutatott be szerdán az Országos Energetikai Konferencián.

A nemzeti energetikai rendszer 2002. február elsejétôl az UCTE öt balkáni államot magában foglaló kettes számú zónájával összekapcsolva mûködik, a jövô év februárjától pedig az UCTE egy technikai bizottsága monitorizálja majd a térség energiaszállítási rendszereinek mûködését. Ezt követôen a Transelectrica az európai szervezet teljes jogú tagjává válik.

Az európai standardok teljesítésére a Transelectricának 450 millió dolláros beruházást kell végrehajtania, ebbôl 65 milliót már beruházott az EU-tagállamok és a balkáni országok közti energiaszállítási útvonalakon levô egyes transzformátor- állomások korszerûsítésére.

Az országos energiaszállítási társaság beruházásain kívül a Termoelectrica és Hidroelectrica társaságok 44 millió dollárt különítettek el a nemzeti energetikai rendszer és az UCTE közti kapcsolatot megteremtô egységek korszerûsítésére.

A szakemberek becslései szerint az összekapcsolás nyomán a jövô év februárjától kezdôdôen Románia 30 euró/MWh áron vásárolhat elektromos energiát. Az ipari fogyasztók jelenleg 50 eurót fizetnek 1 MWh elektromos áramért. Az importált energiamennyiség azonban korlátozott lesz, mivel a szállítási vonalak kapacitása 400 MWh, a belföldi napi fogyasztás pedig a nyári idôszakban mintegy 5.000 MWh, míg télen 9.000 MWh.

A Hivatalos Közlönyben 2002. június 6-án jelent meg a 309-es számú törvény, melynek értelmében azok a személyek, akik bizonyítani tudják, hogy 1950 és 1961 között munkaszolgálatos katonaságot teljesítettek, kárpótlásban részesülnek.

Böndi Gyöngyike RMDSZ-képviselô arról tájékoztatott, hogy a törvény elôírásai szerint az érintett személyeknek minden munkaszolgálatban töltött hónapért adómentesen 15.000 lejt folyósítanak. Amennyiben az illetô már nem él, felesége 50 százalékát kapja ennek az összegnek, amit az árak alakulásának függvényében folyamatosan átszámítanak. A munkaszolgálatot teljesítôk ugyanakkor ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, beleértve a kórházi kezelést is, mentesülnek a rádió- és televízióbérlet fizetése alól. A kéréseket a Megyei Nyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, a katonakönyvben feltüntetett adatok alapján.

Böndi Gyöngyike hangsúlyozta, hogy a törvény a kormánypárttal kötött protokollum részét képezi, ennek elfogadása valamint a Hivatalos Közlönyben való megjelenése elôrelépést jelent az RMDSZ- SZDP együttmûködési szerzôdésbe foglaltak megvalósítása terén.

A Belügyminisztérium vezetése rendeletet adott ki az utóbbi három évben fölvett összes alkalmazott tanulmányi okleveleinek ellenôrzésére, annak következtében, hogy két alkalmazott érettségi diplomájáról kiderült, hogy hamisítványú, nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Zaharia Toma tábornok, a belügyminiszter elsô helyettese.

A tábornok rámutatott, a két alkalmazottat, akinek hamisított érettségi diplomája volt, tartalékállományba helyezték és a Katonai Ügyészség figyelmét is felhívták a helyzetre. Hangsúlyozta, egyikük a minisztérium központi szervezetében dolgozott a beszerzésnél, míg a másik a román csendôrség hasonló részlegének alkalmazottja volt.

A magyarságpolitikában a legszélesebb körû egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelô politikai államtitkár a parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre - alapszerzôdések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény - kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus.

Elmondta, hogy a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintô kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét.

Hangsúlyozta: minden legitim határon túli magyar szervezettel kapcsolatot tartanak, szem elôtt fogják tartani a magyar külpolitika hármas egységét, és a határon túli magyar szervezetekkel konzultálva a lehetô leghamarabb összehívják a Magyar Állandó Értekezletet.

Szabó Vilmos kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erôsíteni.

Véleménye szerint mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülôföldön maradásához, elvándorlásuk csökkenéséhez.

Az államtitkár megjegyezte: törekedni fognak a támogatások átláthatóságára, és ebben - mint hozzáfûzte - el fognak térni ez elôzô kormány gyakorlatától.

Szabó Vilmos a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban azt mondta: sajnálja, hogy nem kapták meg és nem is értesültek az Orbán-kormánynak a törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatairól.

A Határon Túli Magyarok Hivatala mûködésével kapcsolatosan elmondta, annak mûködése anyagilag biztosított, de még nem dôlt el, lesznek-e strukturális változások az intézményben.

Az államtitkár jelezte, rendszeres konzultációkat kívánnak folytatni az ellenzékkel.

A bizottság ülésén jelen lévô, határon túli magyar szervezeteket képviselô politikusok közül Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy vélte, az elkövetkezô idôszakban derül majd ki, hogy változik-e a határon túli magyarok támogatása. Szavai szerint a magyar közösségeknek hídszerepet kell betölteniük.

Fontosnak ítélte a kedvezménytörvény továbbgondolását, a támogatások lehetôség szerinti bôvítését.

Szólt arról: meg kell oldani a vajdasági szerb betelepítések és a magyarok elköltözésének problémáját.

Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakcióvezetôje a határon túli magyar szervezetekkel közös munka és a "magyar-magyar konszenzus" fontosságát hangsúlyozta.

Nagy Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke a magyarságpolitikában eddig elért eredmények, intézkedések, létrejött intézmények megtartásának jelentôségét emelte ki. Jelezte, hogy az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bôvítését igen.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke hangsúlyozta: nem szabad feladni a már biztosított jogokat.

Tegnap sajtótájékoztatón mutatkozott be a Humanista Párt (PUR) megyei elnöke, aki saját bevallása szerint alapító tagja volt a pártnak, de mindeddig nem töltött be vezetôi tisztséget. Marian Cornaciu a fôvárosból készül Vásárhelyre költözni, s addig is "támogatja" a helyieket a pártszervezésben. Mint mondta, két cége van a megyében, s itt kíván az elkövetkezendôkben élni és... politizálni.

Silviu Morariu elmondta, hogy 726 párttagjuk van a megyében, ugyanis nem akárkit vesznek fel a szervezetbe, szigorúan ellenôrzik a felvételét kérô "káderlapját". A pártot klubként képzelik el. Minden kis faluban klubot akarnak létrehozni, amelynek legalább öt tagja kell legyen, és három klubból jön létre egy alapszervezet. Elmondta, hogy máris három szervezetük van, Marosvásárhelyen, Segesváron és Radnóton, 28 pedig éppen alakulóban van.

Tiltakoznak az idegenforgalmi szervezetek

A román idegenforgalmi szervezetek fiskális sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a kormány nem függeszti fel az idegenforgalmi szolgáltatásokra június elsejétôl bevezetett 19 százalékos általános forgalmi adót.

A kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás részeként kötelezte magát arra, hogy ismételten kivetik az idegenforgalmi szolgáltatásokra az 1998-ban megszüntetett áfát. Ellentételezésként felszámolták azt a külön alapot, amelybe az idegenforgalmi cégek az üzleti forgalmuk 3 százalékának megfelelô összeget fizettek be adóként.

A külön alap a romániai országkép külföldi javítását volt hivatott finanszírozni.

A hozzáadott értékadó bevezetése egyelôre csak papíron történt meg, mivel a kormány még most állítja össze a rendelet végrehajtási utasításait. A szállodák, utazási irodák szövetségei, különbözô idegenforgalmi szervezetek most közösen jelentették be, hogy beperelik a kormányt, és végszükség esetén fiskális sztrájkba lépnek, ha a kormány nem változtat döntésén.

Az érintett szervezetek azt követelik, hogy a HÉA tényleges bevezetését a jövô év január elsejéig halasszák el. Arra hivatkoznak, hogy a most kezdôdô nyári idegenforgalmi szezonra már korábban megkötötték szerzôdéseiket a külföldi utazási irodákkal, és ezek a szerzôdések nem számolnak a sebtiben visszaállított általános forgalmi adóval.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat ért tavaly szeptemberi terrortámadások óta általában visszaesett a nemzetközi idegenforgalom, és a román idegenforgalmi kínálat esélyeit jelentôsen rontaná, ha a szolgáltatások változatlan színvonala mellett a HÉÁ-nak megfelelô mértékben emelni kellene az árakat.

A szakma szerint az általános forgalmi adó átvállalására nincs lehetôség, mivel egy ilyen lépés a kisebb cégeket tönkretenné, a nagyobbaknál pedig elvonná a forrásokat a nélkülözhetetlen fejlesztésektôl.

Aktuális

Nincs szükség magyar nyelvû mezôgazdasági és ezen belül állategészségügyi szakoktatásra megyénkben, hisz telítetté vált a szakma, s a végzôsök nem tudnak majd elhelyezkedni - jelentette ki egy tanácskozáson a az RMDSZ megyei szervezetének tisztségviselôje.

A téma annak kapcsán került terítékre, hogy egy másik kollégája felvetette: megyei szinten hány szak esetében nincs lehetôsége a VIII. osztályt elvégzô diáknak anyanyelvén szakoktatásban részesülni. Bár lerágott csontnak tûnhet ez a téma, de talán néhány szó erejéig érdemes rá visszatérni. Valóban bûvös körnek tûnhet, hogy egy egész sor szakból az illetékesek magyarázata szerint azért nincs magyar osztály, mert a diákok körében végzett felmérés során a szóban forgó szakokat nem tüntették fel a magyar diákok. Bár kétségtelen, hogy ennek oka részben a tájékoztatás hiánya is lehet, de a diák is, mint minden ember, legszívesebben a már kitaposott úton halad. Úgy érzi, hogy hiába is jelölné meg egy közismerten tiszta román iskola nem létezô magyar osztályát, abból úgysem lesz semmi. Kellene oda egy kicsi hírnév is, annak ismerete, hogy a megjelölt iskolában színvonalas magyar nyelvû elméleti vagy szakoktatás folyik, hisz oda járt esetleg az ismerôse, vagy valamelyik falubeli fiatal. Ennek hiányában a bûvös kör évek óta így zárul, miközben fiataljaink lemaradnak valamirôl.

A mezôgazdasági, állategészségügyi, mezôgépészeti anyanyelvû oktatás hiányát pedig nem lehet azzal elintézni, hogy tele a szakma, nincsen a fiatalokra szükség. Ilyenformán ugyanis feltevôdik a kérdés, hogy minek képezzük százával az orvosokat, hisz hovatovább úgysem lesz ahova elhelyezni ôket. Továbbá ennek alapján azt is meg lehetne kérdôjelezni, hogy miért mûködik még fizika- és kémiatanári képzés a Babes-Bolyain, mikor már régen nincs üres katedra e szakokból, és egyáltalán milyen létjogosultsága van a színmûvészeti egyetemnek, mi lesz az ott végzô fiatalok sorsa, és miért képeznek majd évente ötven kertészmérnököt a Sapientián. De vajon megfogalmazhatjuk ezeket a kérdéseket, hisz honnan tudhatnánk, hogy a mai egyetemi hallgatók közül hányan lesznek nemzetközi hírû kiváló orvosok, kutatók, hírneves színmûvészek. elismerésre méltó farmerek, indítanak majd sikeres vállalkozást. A mi feladatunk biztosítani számukra a lehetôséget, hogy tehetségüknek, érdeklôdésüknek megfelelô iskolába kerüljenek, tanáraiké pedig, hogy olyan színvonalú képzésben részesítsék ôket, amelynek birtokában a munkaerôpiacon versenyképessé válnak.

És itt érünk vissza az anyanyelvû mezôgazdasági oktatáshoz, ugyanis egy jó iskolaközpontra igenis nagy szükség lenne megyénkben, ahol színvonalas szak- és szakközépiskolai oktatás során a mezôgazdaság, s ezen belül a növény- és zöldségtermesztés, a farmgazdálkodás, a szôlôtermesztés, továbbá az erdôgazdálkodás és az állattenyésztés területén járatos fiatalok végeznének. Ahol kedvezményes kollégiumi ellátást is biztosítanánk a vidéki diákoknak, felvállalva az oktatásuk mellett a nevelésüket, s a tanulásban való segítségnyújtást is. Ahol biztosítanánk a külföldi alapítványok támogatásával, hogy elsôsorban a tanárok számára nyújtsunk lehetôséget a legkorszerûbb ismeretek megszerzésére, hogy azt minél több tanítványuknak adhassák át. Ez valószínû hasznosabb lenne, mint a magyar diákoknak hozzáférhetô mechanika vagy a fafeldolgozás szak, hisz sok vidéki magyar fiatal számára lassan az a lehetôség marad, hogy otthon a családi gazdaságban keresse meg a kenyerét földmûvelésbôl vagy állattenyésztésbôl, és akkor nem haszontalanok a korszerû mezôgazdálkodási ismeretek mellett az állategészségügyi ismeretek sem.

Ha viszont az illetékesek úgy ítélik meg, hogy a magyar fiataloknak nincs szükségük anyanyelvû mezôgazdasági képzésre, az legalábbis furcsa. Tessék akkor már megmondani, hogy miért is "nyüsletünk" annyira a földekért és az erdôkért?

(MTI) - Ismeretlen tettesek szinte teljesen lerombolták a II. világháborús magyar katonák nyughelyéül is szolgáló haditemetôt a Moszkva melletti Krasznogorszkban - értesült kedden az MTI moszkvai magyar diplomáciai köröktôl.

A temetôben a 26 magyar sír mellett német, osztrák, olasz és finn katonák is nyugszanak. A sírkert 1994-es megnyitás óta ez a negyedik alkalom, hogy vandálok garázdálkodnak az emlékhelyen.

Az eset még a múlt héten történt, a tettesek két éjszaka rombolták le a sírokat és az emlékoszlopokat. A temetô gondnoka már az elsô rongálás után jelezte, hogy vandálok jártak a síroknál, mivel azonban csak kisebb károkat okoztak, a hatóságok arra gyanakodtak, hogy részegek garázdálkodásáról lehet szó. Másnap éjjel viszont szinte a teljes temetôt elpusztították, mindössze10-12 sír maradt viszonylagos épségben a mintegy kétszázból.

A hadisírok gondozásával foglalkozó orosz Vojennije Memoriali szervezet megtette a feljelentést ismeretlen tettesek ellen, a rendôrség nyomozást indított az ügyben. Az biztosra vehetô, hogy a sírgyalázók többen lehettek, mivel sikerült megrongálniuk a temetô központi gránittömbjét, és ledöntötték az olasz katonák több mázsás emlékoszlopát is.

A Vojennije Memoriali már a közeljövôben meg kívánja kezdeni a temetô helyreállítását, és ennek költségeit is magára vállalta. A kétoldalú egyezmények értelmében egyébként a háborúban a Szovjetunió ellen harcoló országok saját költségükön alakítják ki és gondozzák katonai emlékhelyeiket Oroszország területén.

A Vojennije Memoriali, az orosz védelmi tárca árnyékában mûködô civil szervezet jelezte a rombolást a moszkvai külügyminisztériumnak is, amely egyelôre hivatalosan nem reagált a történtekre.

Amikor a közelmúltban a magyarországi Doboz községben gyalázták meg a szovjet katonai emlékmûvet, az orosz külügy hivatalos sajtóközleményben fejezte ki tiltakozását.

(MTI) - A kedvezménytörvényt és az ukrán- magyar kétoldalú kapcsolatokat érintô tiltakozó beadványt juttatott el Leonyid Kucsma államfôhöz, az ukrán kormányhoz és parlamenthez két nacionalista párt kárpátaljai szervezete, határrevíziós törekvésekkel vádolva egyes magyarországi politikai erôket.

A Reformok és Rend Párt kárpátaljai szervezetének és a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetségnek a közös tanácsa által megfogalmazott beadvány, amelynek szövegét az ukrán nacionalista szellemiségû, Ungváron kiadott Szribna Zemlja hetilap legfrissebb száma közli, a többi között megállapítja: a második világháború befejezése óta Európában a béke alapját az államhatárok sérthetetlenségét szavatoló nemzetközi szerzôdések betartása jelenti. Ennek fényében - mutat rá az írás - aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi idôben a Magyar Köztársaságban nyíltan tevékenykedik az úgynevezett Mozgalom Magyarország határainak felülvizsgálatáért szervezôdés, - az ukrán forrás így adta meg az állítólagos magyarországi szervezet nevét - amely a magyar kormánykörök elnézô magatartása mellett széles körû soviniszta és birodalmi propagandatevékenységbe kezdett az európai határok Magyarország számára kedvezô felülvizsgálata érdekében. A beadvány értékelése szerint egyes magyarországi politikai erôk ilyetén követelései nemcsak Ukrajna, hanem Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria állam- és nemzeti érdekeit is fenyegetik. A Magyarország határainak felülvizsgálatáért indított mozgalom destabilizálhatja a helyzetet Európában, és nemzetek közötti szembennállást, ellenségeskedést szíthat - teszi hozzá.

A beadvány megállapítja: elgondolásaik megvalósítása érdekében a határrevíziós mozgalom aktivistái a magyar kormányhoz és parlamenthez közel álló politikai körök révén felhasználják a szomszédos országokban élô magyarokról nemrég elfogadott törvényt is. A jogszabály egyes rendelkezéseinek a megvalósítása során - állítja az írás - bizonyos magyarországi politikai erôk képviselôi az európai határok Magyarország javára történô felülvizsgálatára szólító és Nagy-Magyarország térképét ábrázoló agitációs anyagokat osztogattak Kárpátalján a magyar nemzetiségû ukrán állampolgároknak.

A fogalmazványban emlékeztettek arra: a magyar határrevíziós mozgalomnak ez a tevékenysége veszélyezteti Ukrajna nemzeti érdekeit és állami szuverenitását, etnikai szembennállást idéz elô. Ebbôl fakadóan a Reformok és Rend Párt kárpátaljai szervezetének és a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetségnek a közös tanácsa határozottan tiltakozik a Mozgalom Magyarország határainak felülvizsgálatáért szervezôdés alkotmányellenes tevékenysége ellen, és követeli, hogy Ukrajna legfôbb államhatalmi szervei a törvény által elôírt módon intézkedjenek az ukrán nemzeti érdekek és állami szuverenitás védelme érdekében. Egyúttal azt javasolja, hogy az ukrán államhatalmi szervek indítványozzák az Európa Tanácsnál a magyarországi határrevíziós mozgalom tevékenységével kapcsolatos kérdés vizsgálatát.

Vezetô vatikáni és olasz katolikus újságok éles bírálattal illetnek amerikai ügyvédeket és bizonyos médiákat, amiért szerintük a pedofilbotrányok tálalási módjával tönkre akarják tenni az amerikai katolikus egyházat.

Az Avvenire, az olasz püspöki kar lapja szerint szörnyû és elítélendô, hogy papok szexuálisan zaklattak gyermekeket. Az amerikai jogászok azonban milliókat akarnak kicsikarni kártérítési perekkel, és valóságos hadjáratot folytatnak a katolikus egyház ellen.

A Vatikánhoz közel álló, befolyásos Civiltá Cattolica címû jezsuita folyóirat legutóbb azt a "morbid és botrányos" stílust támadta, ahogyan az amerikai média a pedofil papok ügyeit tálalja, mintha ezek a nemi elferdülések csakis a katolikus papságban fordulnának elô. A Civiltá Cattolica, amely cikkeihez rendszerint megkapja a Szentszék jóváhagyását, emlékeztetett II.János Pál pápa szavaira. Az egyházfô még áprilisban az amerikai bíborosok elôtt kijelentette: a gyermekek szexuális zaklatása bûn. Az egyház mindamellett nem fogadhatja el tagjainak sommás elítélését, "mint ahogyan az a kommunista országokban volt szokás." A lap szerint az Egyesült Államokban "katolikus- és pápaellenes" légkör uralkodik, amióta a szentatya állást foglalt az 1991-es öbölháború ellen, és "igazságot követelt bosszú helyett" a szeptember 11-ei merényletek után.

A cikkek idôszerûségét növeli, hogy június 13-a és 15-e között tanácskoznak a problémáról Dallasban az Egyesült Államok katolikus püspökei.

Richard O'Brien atya, a teológia professzora a Notre Dame egyetemen kifejtette: A támadásban nincs semmi új, "a tömeges tagadás szindrómájáról" van szó, de az igazság végül gyôzni fog ezeknek az embereknek a megrökönyödésére."

Alex Jones, a bostoni Harvard Egyetem sajtó- és politikai intézetének igazgatója úgy vélekedett, hogy a média bátran kezelte a kényes témát. Szerinte a katolikus egyház hibát követ el azzal, hogy a sajtót támadja és nem a problémát.

Paul Friedman, az ABC News ügyvezetô alelnöke elismerte, hogy ezek az ügyek nagyon fájdalmasak az egyház számára, de meglepônek nevezte, hogy a katolikus lapok az esetek tálalására koncentrálnak, és nem magukra az esetekre.

Napoleon nem csak a csatát vesztette el Waterloonál, hanem több ingét is. Az egyik - amelyet az 1815. június 18- án lezajlott ütközet után találtak a császár hintajában - a héten 40 630 fontért kelt el a Sotheby's aukciós ház árverésén. A vevô nevét nem közölték. A hosszú ujjú, császári monogrammal ellátott inggel együtt a hintóban számos más ruhadarabot is találtak, amelyeknek nagy részét akkor - "frissiben" - William Bullock angol üzletember szerezte meg. 1816-ban azután kiállítást rendezett belôlük London központjában, a Piccadillyn. Maga a hintó is Angliába került, Madame Tusssaud londoni panoptikumába, ahol 1925-ben tûzvész pusztította el.

A Napóleon ruhatáráról egy 1811 augusztusában készült leltár tanúsága szerint a császárnak mintegy száz inge volt. Ennek körülbelül a fele "odaveszett" az 1812. évi oroszországi visszavonulás során - közölte a Sotheby's.

Szent Ilona szigetére a számûzött császár csak néhány inget vitt magával, s 1821. május 5-én bekövetkezett halála után az ingek egy része örököseinek tulajdonába került.

A keddi árverésen vevôre talált Napóleon-ing egy jelentôs németországi divatdiktátor, Rudolph Moshammer tulajdonában volt. Az eladásból befolyt összeg egy részét a müncheni hajléktalanokat felkaroló jótékonysági szervezet támogatására fordítják - áll az AFP jelentésében.

Állásfoglalás futott be a szerkesztôségi postával, amelyben "a Szabadelvû Kör tagjai aggodalommal tapasztalják azokat a sorozatos kísérleteket, amelyek a sajtószabadság korlátozását célozzák". A továbbiakban helyeselhetôen kifejtik, hogy
"Jelen pillanatban a független sajtó a demokrácia védelmének legfontosabb eszköze Romániában. Románia azon kevés országok egyike Európában, ahol sajtóvétségért börtönbüntetés kiszabását is lehetôvé teszi a törvény.

Ilyen körülmények között, a válaszadásról szóló törvénytervezet, abban a formában, ahogy azt a parlament két háza elfogadta, alkalmas arra, hogy ellehetetlenítse a sajtó mûködését, a sajtószabadság kiterjesztése helyett, annak korlátozását eredményezheti".

Az RMDSZ-platform elnöksége által kiadott állásfoglalás azt is kijelenti: "A sajtószabadságot demokratikus jogrendünk központi elemének tekintjük és szolidárisak vagyunk a sajtóval". Végül pedig nyomatékosan felkérik "mindazokat a döntéshozókat, beleértve Románia államelnökét is, akik beosztásuk folytán javíthatnak a kialakult helyzeten, hogy haladéktalanul tegyék meg ezt, és ezzel járuljanak hozzá a sajtószabadság biztosításához".

Kész szkizofrénia! A "replika-törvényt" ugyanis a Szociáldemokrata Párt, az RMDSZ és a Nagy- Románia Párt honatyái szavazták meg mindkét házban. Sôt az RMDSZ nevében vitázók lelkesen érveltek a törvény szükségessége és nagyszerû volta mellett. Arról sincs tudomásunk, hogy az RMDSZ-szavazatok szóródtak volna, vagy arról, hogy a Szabadelvû Kör képviselôi a "plénumban" kifejtették volna a mostani állásfoglalásban felsorolt érveket.

Replika ide meg oda, nem értjük ezt a "nem tudja a jobb kéz, hogy mit tesz a bal" eljárást. Netán arról lenne szó, hogy hirtelen észbekaptak, miután érzékelték, hogy a romániai sajtó egésze, kevés kivételtôl eltekintve, erélyesen tiltakozott az elfogadott törvény ellen. Fôleg azon kitétele ellen, amely egyrészt nemcsak a ténybeli helyreigazításra kötelezi a sajtót, hanem a replika jogának megadásán túl, az önmagukat érintettnek érzôk polgári vagy akár büntetô pert is indíthatnak újságírók, sajtóorgánumok ellen. Ez az a mozzanat ugyanis, amely a törvény ténylegesen fenyegetô jellegét kifejezi.

A Szabadelvû Kör állásfoglalásával egyet lehet érteni, azzal azonban már kevésbé, hogy a kormánypárttal olykor túl szorosan együttmûködô RMDSZ olyan döntéseket is szolgai módon támogat, amelyek (elnézést!) elsô pillantásra hibásak. S az oly szívesen euroblablázó honatyák figyelmébe ajánljuk, hogy az említett szabályzóval szemben nemcsak a romániai sajtó fejezte ki ellenérzését, de neves, mérvadó európai fórumok és személyiségek tettek hasonlóképpen.

Lassan kiderül, hogy a törvénykezdeményezô hadügyminiszter is jobban tette volna, ha a hadsereg siralmas állapotán próbált volna segíteni, vagy mondjuk, az itt-ott lezuhanó repülôgépeket számolgatta volna, mintsem sajtórekcumozásra adja a fejét. Meglehet persze, hogy nem önszorgalomból tette…

Az is tanulság lehet, hogy az RMDSZ kormánypárttal való együttmûködésébôl helyes lenne kiiktatni az automatizmusokat, s a gondolk-odás nélküli reflexeket. Van protokollum, annak vannak tételei, elôirányzatai. Azokat kell betartani, s nem kritikátlanul szaporázni a hatalmával mára túlságosan eltelt Szociáldemokrata Párt nyomában. Egy hadügyminiszterében meg kevésbé.

Tiltakozik a Rhododendron

Az 21-es Jegyzôkönyv fenntartható fejlôdési stratégiában a Marosvásárhely környéki erdôket zöldövezetnek minôsítették, így ezek jelentôs környezetvédelmi, levegôtisztító szerepet töltenek be. A polgármesteri hivatal azon tervével, miszerint összekötô utat létesítenének Jedd és Marosszentgyörgy között jelentôsen megkárosítja az erdôt, hiszen 12 ha-t irtanának ki. A Rhododendron környezetvédelmi szervezet szerint az új temetô és a megyei kórház között kivezetett összekötô út megépítése költséges és nem oldja meg a közlekedés tehermentesítését a városban. Viszont tönkreteszik a somostetôi erdôt és a megyei kórház betegeit is zavarni fogja a nehézjármû- forgalom által keletkezett zaj, füstgáz és por. A Rhododendron környezetvédelmi szervezet alternatív megoldásként támogatja a megyei tanács által fenntartott Jedd - Marosszentgyörgy közötti út kiépítését, amelynek terveit a volt marosvásárhelyi tervezôintézet korábban már elkészítette. Az alternatív megoldás megvalósításáért a környezetvédôk azt szeretnék, hogy ez ügyben szorosabb legyen az együttmûködés a helyi és a megyei tanács között, ezért a Rhododendron felvállalná a közvetítô szerepet és a szakmai asszisztenciát a fenntartható erdôgazdálkodásban - áll a marosvásárhelyi Rhododendron szervezet által a szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményben.

Hosszú évek után ismét marosvásárhelyi pályán lépett nézôk elé Bölöni László, az egykori ASA aranycsapatának játékosa, aki ma a lisszaboni Sporting edzôi tisztségét tölti be. Igaz, a zöld fû helyett ezúttal csupán szürke betonon szerepelt a volt 108-szoros román válogatott focista, majd a tavaly rövid ideig a román válogatott szövetségi kapitánya, mégis legkevesebb 500-an voltak kíváncsiak, amint a Bolyai Farkas líceum hagyományos tanár-diák meccsén a tanárok csapatát erôsítve próbálta igazolni, hogy még mindig tökéletesen ura a labdának.

Bölöni László Bálint István iskolaigazgató meghívásának eleget téve vett részt ezen a mérkôzésen, s mindjárt az elején elmondta, hogy noha soha nem volt a líceum diákja (a Papiu Ilarian líceumban végezte középiskolai tanulmányait) megtisztelve érzi magát, hogy részese lehet az oly nagy hagyományokkal rendelkezô marosvásárhelyi iskola kétszeres jubileumi éve (445 éve alapították az iskolát, 200 éve született Bolyai János) keretében szervezett rendezvénynek.

A Népújság kérdésére válaszolva Bölöni kifejtette, hogy figyelemmel követte Portugáliában is a líceum sorsa körül kialakult vitát, s mint marosvásárhelyi magyar, nagyon örvendett, hogy végre sikerült megegyezni abban, hogy a nagy hagyományokkal rendelkezô oktatási intézménynek ismét magyar oktatási nyelve legyen. Abban az idôszakban, amikor ezt elhatározták, román kormányküldöttség járt Lisszabonban - mondta -, s személyesen is gratulált a kormánynak a megegyezésért.

- Ez természetes igény, s nagyon örülök annak, hogy ezt a kormányzó párt is megértette. Amikor a román válogatott tagja voltam, a mérkôzések elôtti este mindig magyarul imádkoztam, s nem hiszem, hogy attól rosszabbul játszottam. Aztán, mint a válogatott edzôje, nagyon nehéz idôszakot éltem át a román-magyar mérkôzés idején, mert nagyon sokan kétségbe vonták, hogy tisztességesen végzem a munkámat. Soha nem készítettem mérkôzést annyira alaposan elô, s nagyon örülök, hogy kedvezô eredmény született, mert bebizonyítottam, hogy magyarként lehetek nagyon jó román állampolgár, s ugyanakkor csak úgy lehetek becsületes magyar, hogy jó román állampolgár vagyok.

Bölöni László elmondta véleményét arról a kezdeményezésrôl is, hogy róla nevezzék el a marosvásárhelyi stadiont. Megtisztelve érzi magát az ötlettôl, s nagyon büszke lenne arra, hogy Marosvásárhelyen egy létesítmény a nevét viselje, ez ugyanakkor kötelezettséget is róna rá - mondta. Ám mielôtt beleegyezését adná, át kívánja a kezdeményezôkkel beszélni, hogy mi is a marosvásárhelyi aréna jelenlegi helyzete, s miként tudna segíteni a gondokon. Ugyanakkor úgy vélte, hogy nem a stadion elnevezése az alapvetô kérdés:

- Az éhezés problémáját sem azzal lehet megoldani, hogy néhány zsák rizst ledobunk az éhínség sújtotta területre, így a marosvásárhelyi futball sem attól lesz jobb, hogy a stadiont Bölöni Lászlónak fogják nevezni, s néhány széksort kicserélnek - fogalmazott.

A nagy lokálpatriótának ismert Bölöni azt is elmesélte, hogy próbált portugál ismerôseinek, kollégáinak Marosvásárhelyrôl beszélni, de leginkább csak udvarias bólogatásokat kapott válaszul. A portugáloknak már az is nehezére esik, hogy Budapestet Bukaresttôl megkülönböztessék, így nem könnyû figyelmüket felkelteni ebben a témában, de azért nem adja fel a reményt - mondta mosolyogva.

Több mint kétezer éves álom valósulhatna meg néhány év leforgása alatt, ha megépülne a világ leghosszabb függôhídja az olasz szárazföld és Szicília szigete között.

Az olasz kormány merész tervei szerint legkésôbb 2011-re elkészülne a média által "a világ nyolcadik csodájának" nevezett építmény. A környezetvédôknek a hídépítéssel kapcsolatos fenntartásait azonban még nem sikerült eloszlatni. "Presztízsprojektrôl van szó. Mielôtt az ember ilyen hidat építene, elôbb mûködô vízvezetékekkel kellene ellátni Szicíliát" - bírálta a tervet az olasz zöldek vezetôje, Alfonso Pecoraro Scianio.

Maguk a tervezôk is a természetbe való nagyarányú beavatkozásnak tartják a hídépítést - a csaknem 400 méter magasra tervezett híd ugyanis érintené az Afrika és Európa között vándorló madarak útvonalát is. Ugyanakkor viszont földrengésbiztos lenne a kereken öt kilométer hosszú híd, jóllehet Szicíliát és az "olasz csizmát" Európa földrengések által leginkább fenyegetett területei között tartják számon - emlékeztet a dpa tudósítása.

A projekt dimenziói valóban benyomást keltôek. A két hídoszlop 370 méter magasba szökne, alapjuk pedig 55 méter mélyen nyúlna le a tengerfenék alá. Az 1,32 méter vastag acélkábelek nyolc autópályasávot és egy vasúti sínpárt tartanának 64 méter magasban a tengerszint fölött.

A két hídoszlop közötti távolságot 3360 méteresre tervezik, ami azt jelenti, hogy a világ leghosszabb függôhídja épülne meg. Jelenleg a kobei (Japán) híd tekinthetô a világ leghosszabb függôhídjának (a két oszlop között két kilométer a távolság), s azt követi a San Francisco-i Golden Gate Bridge (fesztávolsága 1280 méter).

A tervezôk szerint a Calabria és Szicília közt építendô függôhíd elviselne a Richter- skála szerint 7,1-es erôsségû földrengést és óránként 200 kilométeres sebességû szélvihart is. Nem szenvedne károsodást akkor sem, ha tôle 500 méteres távolságra atombomba robbanna fel - igaz, azt nem közölték a tervezôk, hogy milyen erejû atombombára gondolnak.

Az emberek már a római kor óta álmodtak róla, hogy állandó összeköttetés létesüljön Szicília és a szárazföld között. A rómaiak a Karthágó ellen viselt pún háborúk idején egymáshoz erôsített csónakokból úszó hidat akartak létrehozni, de kudarcot vallottak. Állítólag Nagy Ká-roly is lelkesedett a gondolatért, hogy hídon keresztül juthasson el a nagy földközi-tengeri szigetre. A XIX. század végén felmerült a gondolat, hogy alagutat építenek a (messinai) tengerszoros alatt. Ezeket a terveket is éppen úgy belepte azonban a por, mint több háború utáni olasz kormány nyilatkozatát arról, hogy hidat szándékozik építeni Szicília és a szárazföld között.

A hídépítésrôl különben megoszlik a mûszaki szakértôk véleménye. "Olyan kihívásról van szó, amely nemzetközi elismerést szerezne nekünk" - jelentette ki Giuseppe Mancini, aki a hídépítés tanára a torinói egyetemen. Milanói kollégája, Claudio Podesta ellenben szkeptikus. "Túlságosan sok a tisztázatlan tényezô, kezdve a tervezett híd csatlakoztatásától a közúti és a vasúti hálózathoz" - mutatott rá.

Nem tisztázott még a projekt finanszírozásának a kérdése sem. Az olasz kormány abból indul ki, hogy öt-hat milliárd euróba kerül majd a híd hat év alatti megépítése. Ennek az összegnek nagy részét a nemzetközi pénzpiacról szereznék be, és magántulajdonban lévô társaság mûködtetné a hidat, amelyen naponta 4500 gépjármû és 200 vasúti szerelvény haladhatna át. Maffia-szakértôk azonban már most rámutattak, hogy az építésre szánt pénzek egy része sötét csatornákon keresztül folyhat el. "A maffia biztosítani akarja magának az összeg egynegyedét" - figyelmeztetett a Corriere della Sera hasábjain a "maffiavadász" Salvatore Boemi.

Paul McCartney, a Beatles maholnap (18-án) hatvanesztendôs egykori tagja kedden az írországi Glasloughban 300 vendég jelenlété-ben feleségül vette a 34 éves Heather Mills volt manökent.

Helyi idô szerint öt óra után megszólaltak és húsz percig kongtak a harangok, jelezve, hogy az "ifjú pár" kimondta a boldogító igent a XVII. századi Leslie kastélyhoz tartozó St. Salvator- templomban. Az idônként fel-feltámadó esô zavarta csak meg némileg az ezt követô pazar tóparti ceremónia hangulatát.

A meghívott hírességek között volt Ringo Starr (a másik még élô Beatle), Sir George Martin, a zenekar egykori menedzsere, Eric Clapton, Sir Elton John, David Gilmour a Pink Floydból, Twiggy, a hatvanas évek divatikonja. A sztárokkal teletûzdelt vendéglista ellenére McCartney az esemény "családi jellegét" hangsúlyozta.

A még javában tartó eseményen a tervek szerint fellép Paul - mostanában az Egyesült Államokban turnézó - zenekara, s talán mások is. "Sosem lehet tudni - mondta Geoff Baker, Paul szóvivôje. - Itt van Macca (McCartney), Ringo, meg még olyanok, mint Dave Gilmour. Ki tudja, mi lesz majd."

Éjszaka az események csúcspontja nagyszabású tûzijáték, amelyet szakértôk csapata már napok óta készít elô a helyszínen. Az új házasok ezután állítólag titkos helyre szöknek el, hogy megkezdjék mézesheteiket - írja a Reuters, a Daily Mail címû lap viszont tudni vélte, hogy Paul és Heather a kedd éjszakát a kastély vörös szobájában tölti, amelyet Sir Normal Leslie szelleme kísért - ô 1914-ben a francia hadszíntéren vesztette életét.

McCartney és Mills egy jótékonysági eseményen ismerkedtek meg, ahol utóbbi a taposóaknák használata ellen gyûjtött pénzt. Mindkettejüknek ez a második házassága. Heather Mills egy motorbaleset következtében elveszítette egyik lábát, s ezután kezdett pénzt gyûjteni a háborúban nyomorékká vált gyermekek számára.

McCartney közel 30 éven át élt híresen boldog házasságban elsô feleségével, Lindával, aki azonban 1998-ban mellrákban meghalt. Egy fia, két lánya és egy mostohalánya van, ôk is ott voltak a keddi ceremónián, dacára azoknak a korábbi híreknek, hogy nem túl jó a viszonyuk az új feleséggel - írja az AFP.

Az esküvôi rendezvény költségeit egyébként 500 ezer és egymillió font közöttire becsülik. Nem kis pénz, de Paul, akinek személyes vagyona meghaladja a 700 millió fontot, bizonyára a nagyobb összeget is megengedheti magának.

A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Timar Liviu mérnök, valamint dr. Tomsa Mihai mérnök, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója átiratban hívta fel a polgármesteri hivatalok figyelmét az amerikai szövôlepke (Hyphantria cunea) terjedésére, fôleg a megye melegebb övezeteiben, Marosludas, Mezôrücs, Bánd, Radnót, Nagysármás térségében, a Mezôségen.

A fészkek a Marosvásárhely - Marosludas útvonalon, az út menti fákon is megjelentek. A veszélyes kártevô hálót szô az ágakon, a leveleket pusztítja el. Egy pillangó 700-800 lárvát rak le. Egy évben két generáció nô fel, az elsô június-júliusban, a második augusztus végén. Mivel a kártevôk a leveleket fogyasztják, a fa, azonkívül, hogy nem terem, a következô évben elszárad. Dr. Tomsa Mihai ismertette a leghatékonyabb védekezési módot. Mivel a permetlé nem hatolhat be a fészkekbe, a fészkek által elfoglalt ágrészt le kell vágni és elégetni. Ezután a lombot kezelni kell a következô vegyszerek valamelyikével: Fastac 10 EC (0,02% koncentrátum), Fury 10 EC (0,01%), Decis 2,5 EC (0,025%), Sumithion 50 EC (0,1-0,2%), Cypermetrin 10 EC (0,02%), Dackillin (0,01%), Karate 2,5 EC (0,02%), Polytrin 200 EC (0,02%). A Romániában bejegyzett biológiai rovarölô szerek is alkalmazhatók, mint: Dipel 2X WP (0,05-0,07%), Dipel WP (0,1%), Foray (Biobit) (0,1-0,2%), Silposan CA 2 (0,2%). A Növényvédelmi Felügyelôségnél a Dipel vegyszert ingyenesen be lehet szerezni. A növényvédelmi munkálatok elkezdése elôtt ajánlatos a felügyelôség területen dolgozó szakembereivel tanácskozni.

Miért volt szükség átiratban értesíteni a polgármesteri hivatalokat e vészrôl. Dr. Tomsa Mihai válasza szerint elsôsorban azért, mert nagyon vészesen terjedô kártevôrôl van szó, másodsorban mert a gazdálkodók többsége nem ismeri fel ennek a vésznek a nagyon káros hatásait. Az amerikai szövôlepke alkalmazkodó típus, a diófát, a szôlôtöveket is képes megtámadni, nem beszélve a gyümölcsfákról. A Növényvédelmi Felügyelôség szakemberei ez idôszakban folyamatosan és fokozottan ellenôrzik a területeket. (Annál is inkább, mert egy újabb vész jelent meg: a gyümölcsfák tûzhalála). Az amerikai szövôlepkével kapcsolatosan tévhitek is keringenek, miszerint a lakóházakba is betelepedhet és szúként pusztítja pl. a bútorokat. Ez téves, ugyanis a kártevô csak a zöld leveleket fogyasztja. Kérdésünkre, hogy a telepített gyümölcsösökben is veszélyt jelent-e a kártevô, dr. Tomsa Mihai kijelentette: nem, mert a telepített gyümölcsösökben elvégezték idejében a növényvédelmi munkálatokat. Általában a magángazdák gyümölcsöseiben, fôleg azokban, amelyekben nem permeteztek, jelentek meg a kártevôk. A Növényvédelmi Felügyelôség tárgyalásokat folytatott a megyei Útügyi Igazgatósággal is. Megegyezés született, a vegyszert biztosítja a Növényvédelmi Felügyelôség és az utak mentén a védelmi munkálatokat a megyei Útügyi Igazgatóság végzi el.

Miután korábban elhalasztották a segesvári Rohammentô-szolgálat avatóünnepségét, június 5-étôl a tervezettnél szerényebb ceremóniával, de beindították a Küküllô-parti egységet. Az avatón jelen volt többek között Ioan Dorin Danesan polgármester és dr. Raed Arafat is, valamint több segesvári állami és magánintézmény vezetôje. A mentôsök székhelye a Mihai Viteazul utcai tûzoltólaktanyában lesz. Szükség esetén innen indul bevetésre az új, korszerû rohammentô-kocsi és a balesetelhárító mûszaki mentôautó is, amelyen e célra kiképzett 12 fôs személyzet szolgál. A tûzoltók fedezik a gépkocsik karbantartását, az üzemanyagot és 8 személy javadalmazását, míg a polgármesteri hivatal 4 alkalmazottat tart fenn az erre a célra bevezetett 50.000 lejes családonkénti évi díjból. A segesváriak nemcsak megyénkben, hanem a közeli Brassó, Hargita és Szeben megyében is - mintegy 50 km-es körzetben - mentenek. Elsôsegélynyújtás után - a sérülés súlyosságától függôen - a beteget vagy a helybéli, vagy helikopterrel a marosvásárhelyi kórházba szállíthatják.

Anyanyelvünk

Egykor a szántás-vetés, a földmûvelés kifejezéseibôl alakult szóképek, metaforák is hangulatosabbak voltak, mint a gôzgépek, elektromos gépek korából valók, de az utóbbiak is természetes fejleményei, tartozékai szókincsünknek. A mélyenszántó gondolat, a válogatást jelentô tallózás, az ösztökélés (buzdítás), az összeboronál választékos irodalmi kifejezések, de nem lehet elmarasztalni a bepörög (indulatba jön), nehezen kapcsol (nehezen ért meg valamit), félgôzzel dolgozik stb. kifejezéseket, szóképeket sem.

Lôrincze Lajos néhány évvel ezelôtt elmondta, hogy szívesen gyûjti azokat a nyelvi kifejezéseket, szóképeket, amelyek a sport nyelvébôl kerültek bele (szinte napjainkban) köznyelvünkbe. A legmeglepôbb volt számára a labdarúgás elôretörése. Vagy talán nem is olyan meglepô, hiszen ez a sportág tartja izgalomban a legnagyobb tömegeket világszerte.

Amit gondos elôkészítés nélkül végzünk, azt kapásból csináljuk. Ha valahol csak egyetlen véleményt fogadnak el, akkor ott egy kapura megy a játék. Aki olyan ügyes, hogy állandóan elônyös helyzetbe kerül, az mindig középre játssza magát. A tévében egyik színészünk így nyilatkozott elfutó éveirôl: jól benne vagyok a második félidôben. Egy kiváló színésznô arról vallott egyik interjúban, hogy pályáján igazi sikert a kevésbé biztos szerepek jelentették. Tiszta gólhelyzethez ritkán jutott. Ezek után az már természetes is, hogy a gyakorló sportoló Karinthy Ferenc így ír: Senki se adja vissza az elszalajtott lehetôségeket, nem tálalják ismét elém az elszúrt vagy mellélôtt labdákat, kihagyott gólhelyzeteket.

A labdarúgás elôretörését, uralmát mutatja, hogy kifejezéseinek egy részét más sportágak is átveszik. Evezôsnôink lemaradását így magyarázta a sportújságíró: Szép verseny volt, de a lányok nem rúgtak labdába. A sportnyelvrôl és az új szavakról eszembe jut a bunda és a bundázás. Régebben is ismertük, mégis újak jelentésükben: a mérkôzések körüli csalást, az elôre való megegyezést jelentik.

A nyelvi újításnak, a szavak új jelentésében való használatának vannak árnyoldalai is. Nem minden újítás hasznos. Itt van például a bizonyít. Ez nem úgy új, hogy magát az igét találták volna fel. Különösen a sportnyelvben burjánzott el. Kovács ismét bizonyít. Szabó a mérkôzés alatt többször is bizonyított. Valamennyi sporttudósító már ki nem ejti az ilyen idejétmúlt "ócskaságokat", mint kitûnt, jeleskedett, megállta a helyét, kiválóan szerepelt, jól vitézkedett, megmutatta, mit tud stb. Pedig még mindig sokat mondanak.

- Ma elméletrôl beszélünk, de jövôre már a gyakorlati megvalósításokra, eredményekre leszünk kíváncsiak, s aki nem tartja be a szabályokat, azokat szigorúan büntetjük - vetette fel Natea Ovidiu prefektus a tegnap délelôtt a "Tiszta Románia" hosszú távú környezetvédelmi programot. A találkozón a mezôgazdasági igazgatóság, vízügy, közszolgáltató cégek, nem kormányzati szervezetek képviselôi, s a megye több polgármestere, valamint a környezetvédelmi minisztérium reprezentánsai vettek részt.

Helyzetkép röviden

A programot az európai uniós követelményeknek megfelelôen állította össze a környezetvédelmi ügynökség több érintett állami hivatallal közösen. Amint Stefanescu Danut, a megyei környezetvédelmi felügyelôség fôfelügyelôje elmondta, ennek három alapvetô célja van: a fenntartható fejlôdés követelményeinek megfelelôen megóvni a természetes és a beépített környezetet; megvalósítani az integrált hulladékgazdálkodást; növelni a környezeti nevelés színvonalát, a környezetvédelem súlyának fontosságát a lakosság tudatában. A 30 oldalon összefoglalt részletes tanulmány, amelyet minden polgármesteri hivatalba eljuttatnak majd két fejezetben, elôször ismerteti a megye környezeti állapotát, majd a felvetett gondokra megoldásokat is ajánl. Az ismertetôbôl megtudhattuk, hogy a levegôt leginkább vegyi szennyezés károsítja Marosvásárhelyen. A megyeszékhelyen, de más városokban érezhetôen "meg-nehezítik" a levegôt a kipufogógá-zok, illetve a jármûvek által felvert por. A megye ivóvízkészlete nagyrészt a szabványoknak megfelelô. Kivételt képez a Maros vegyi kombinát alatti, valamint a Kisküküllô Bicapa melletti szakasza, ahol továbbra is vegyi anyagok szennyezik a folyóvizet. Gond van még a mezôségi vízfolyásokkal, ezek csak a III. kategóriába sorolhatóak. A környezetvédelmi hivatal felügyelôinek vizsgálatai kiderítették, hogy még mindig gond van a városi szennyvíztisztító állomásokkal. Bár voltak bizonyos a technológiai korszerûsítô beruházások, még mindig nem megfelelôen tisztított vizet juttatnak a fogyasztóknak. Talajszennyezést csak a vegyi kombinátok szomszédságában észleltek, ugyanakkor az utak mentén is érezhetô a sûrû forgalom káros hatása. A statisztikák kimutatták, hogy a mezôgazdasági felületek közül nagyon kevés az I. kategóriáju talaj, a nem megfelelô gazdálkodás miatt sok a savas föld. Megyénkben összesen 212.166 ha erdô van, ami más megyékhez képest jó arány, ezek állapota is megfelelô, azonban közel 55.000 ha leromlott területünk van, amelyet erdôsítéssel lehetne hasznosítani. A Romsilva eddig 621 ha-on ültetett facsemetét.

A legnagyobb gondot még mindig a nem megfelelô hulladékgazdálkodás okozza. Annak ellenére, hogy minden polgármesteri hivatalt köteleztek a szeméttelepek kijelölésére, mindössze 35-en tettek eleget e kérésnek. Vannak olyan települések, ahol példásan, saját erôbôl megoldották a szemétszállítást, tárolást, máshol még mindig kezeletlen az ügy. Elkészült a megyei hulladékgazdálkodási stratégia (sz. m.: lapunk korábban részletesen ismertette.) az öt zonális hulladéktárolóval, de ameddig ez mûködôképes lesz, addig minden községnek rendeznie kell e területet. Nagyon szemetesek a vasutak, a közutak, s nincs egy olyan szolgáltató cég sem, amely például a parkolóhelyek tisztításával foglalkozna. Nincs megyei veszélyes hulladéktelep. S megoldatlan az építkezési törmelék tárolása. Eddig megyénkbôl összesen mintegy 20 hektárt (!) törmelékkel borítottak be.

Tennivalók

A Tiszta Románia megyei programjának második felében a szerzôk a konkrét, határidôkhöz kötött tennivalókat vázolták fel. Ennek megfelelôen 2002 augusztusáig minden település ki kell hogy jelölje a hulladéktelepet és fel kell számolja a törvénytelen kalóztárolókat. Több konkrét akciót kezdeményeznek a folyópartok tisztítására. A mezôgazdasági igazgatóságot meg-bízzák, hogy szakemberei köz- vetítésével csökkentsék a talaj nitrátszennyezését, ami a savasságot idézi elô stb.

A Tiszta Románia program külön hangsúlyt helyez a nevelésre, a környezetvédelem iránti polgári felelôsségérzet növelésére. Ezért az állami és nem kormányzati környezetvédô szervezetekkel, a tanfelügyelôséggel közösen számos nevelô jellegû programokat jelöltek ki, s mindezekben külön szerepet szántak a sajtónak is.

A képviselôház plénuma a hét elején megszavazta az ipari parkok létrehozását és mûködését szabályozó 2001. évi 65- ös számú kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezetet.

A törvénytervezet különleges fontossággal bír, hiszen az RMDSZ programjában tételesen szerepel az ipari parkok létesítése, az ipari parkok által kínált elônyök kihasználása, a zöldmezôs beruházások önkormányzati támogatással történô létesítése.

A legfontosabb módosító javaslatok, amelyek kidolgozásában részt vett Antal István szakbizottsági elnök, valamint Erdei István képviselô, és amelyeket a képviselôház plénuma is elfogadott, az ipari parkokra vonatkozó kedvezményeket szabályozzák.

Ezek közül kiemeljük a következôket:

• A helyi önkormányzatok, a helyi tanácsok döntései alapján, adócsökkentést alkalmazhatnak az ipari park által elfoglalt területekre és az itt található épületekre vonatkozóan.

• A különbözô gazdasági egységek által az ipari park területén beruházott összeg (elektromos-, illetve hôenergia-, földgáz- és vízhálózat kiépítésére) 20%- át levonják az adózandó profitból, mint kedvezményt.

• Az ipari parkot mûködtetô kereskedelmi társaságnak kötelezô módon biztosítania kell az ipari parkok teljes körû közmûvesítését.

Ez a kis emlékkönyv a kegyelet és ragaszkodás szívmelegében fogant.

Dr. Kerek István életét, szellemalakját idézzük föl. Az eszményi orvos, a talpig hûséges családapa és közösségi-nemzeti kötelezettséget viselô férfiú példája nem foszlik szerte a múló idôben.

Azóta, hogy elment a mindenek útján: szívet sajogató hiánya növeszti bennünk a rendkívüli veszteség érzetét. Kerek István azok közül való értelmiségi volt, akiknek létéhez egy Németh László fûzte a nemzeti megújulás reményét. Egy merész álom tükrében, mely nem bizonyult utópiának, a minôség forradalma, a minôségi ember jelzi jövônket; az emelkedô nemzet szellemerejét, erkölcsiségét, mely sohasem lehet külsô hatalmak kegyes ajándéka.

Kerek István a minôség, a keresztény hit, a klasszikus európaiság és tolerancia embere volt. A Németh László-i értékrend általános fogalmainak személyes jegyeit viselve bizonyította, hogy történelmi letargiában, látszólagos kiúttalanságban is érvényes pozitívum a magyarság szellemi, kulturális erejébe vetett hit; a magyar géniusz legnagyobbjainak mindenkori reménysége. "Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."

Kerek István pedig olyan idôben vállalt közösségi küzdelmekhez társított minôségi igényt, mikor nemzeti célok ürügyén Erdélyben sok helyütt rontott egymásnak a jó és a gonosz, türelem és zabolátlan indulat, önzetlen szolgálat és kíméletlen karrieréhség. E roppant károkat okozó konfliktusok - testvérharcok is némelykor - szomorúsággal töltötték el Kerek István szívét is, de soha nem tántorították el ama szándékától, hogy közös kötést fonjunk a durvaság és tudatlanság ellen.

E sorok írója halál szakadékából szabadultan tapasztalhatta dr. Kerek István lelki nemességét, orvosi hivatásában edzett áldozatkészségét. Ha valakit szeme-roncsoltan, törött végtagokkal, élet és halál határán szállítanak rozoga teherszállító gépmadárral a Kárpátok csúcsai fölött: életmentô erôt jelenthet annak puszta tudata is, hogy az éjszaka poklából kibomló hajnalon ott virraszt mellette az orvos, a jó barát, az együttérzés hatalmát is birtokló Kerek István.

Hitte, hogy földi vándorutunk végén az öröklét vár mireánk.

Az emberi hit csodákat mível. Csodára bízzuk hát a reményt is, hogy a kegyelet és ragaszkodás szívmelegében fogant szavaink eljutnak hozzá; az egyszerûségében csodálatos emberhez, aki ô volt: Kerek István.

Több tekintetben is érdekesnek, vonzónak ígérkezik a filharmónia idei zenei évadjának még hátralévô néhány hangversenye. Ma este 7 órától a nagyteremben svédországi szerzô, Hogo Alfven: A tékozló fiú címû mûvének marosvásárhelyi ôsbemutatójára kerül sor, a helybeli mûvészpedagógus, Codruta Condrut (zongora) közremûködésével,
szimfonikusaink élén a szintén svédországi Mario Gropsianu, aki több mint 20 éve távozott országunkból. Tanulmányait nagybôgôsként kezdte Bukarestben, utóbb karmester szakon folytatta. Mûvészi pályáján mindkét minôségében, az utóbbi idôben azonban inkább karmesterként látni ôt hangversenypódiumon Falu nevet viselô város zenekaránál. Mint megtudtuk, nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a darabot itt is bemutassa. Képszerû, kifejezô, valóban
"északi" fogantatású-hangulatú, a zenekar teljes apparátusára úm. alapozó balettzenére számíthatunk. Elhangzik még Mendelssohn: 1. g-moll zongoraversenye, valamint A. Dvorak 9. é-moll Új világ szimfóniája. Mint tapasztalhattuk, az utóbbi években egyre több karmester tolmácsolja szívesen ezt a darabot. érthetô módon, hisz valóban kiváló alkotása a szerzônek. Különleges varázsára való tekintettel reprezentatív darabja a szimfónia-irodalomnak. Kedden, június 18-án, a nagyteremben újabb szimfonikus koncert. Mivel a filharmónia a város zenebarátainak régi, kedves német vendége, Franz Lamprecht vezetésével németországi turnéra indul július elején, a mester itt tartja a fôpróbát annak a mûsornak a bemutatásával, melyet a német hallgatóság számára állítottak össze: Schumann: Esz- dúr Rajnai szimfónia, Mendelssohn: A papok harci indulója illetve az Athalia címû operából a nyitány, Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen, Smetana: nyitány a Csók címû operából, J. Strauss: A kék Duna, végül Borodin: Igor herceg címû operájából a Poloveci táncok. Nos, erre a színes, élményteljes zenei estére várja szeretettel a tartalmasan szórakozni kívánó, valamennyi marosvásárhelyi és környékbeli korosabb korosztálybelieket, a szimbolikus értékû belépôjegy, 12.500 lej fejében. Június 25-én, este 7 órától, rendkívüli vokálszimfonikus hangversennyel zárul az idei évad. Díjmentesen, a Marosvásárhelyi Napok rendezvényeként is egyben, a nyári kertben, ahova mintegy 1500-an férnek - támogató a polgármesteri hivatal - kedvezôtlen idôjárás esetén a Kultúrpalota nagytermében. Két neves zenei személyiség ünneplésére készül egyébként is a filharmónia. A zárókoncerten a 65 éves I. Ionescu-Galati mestert köszöntik majd elôadómûvészi pályájának 50. évfordulóján, az ôszön pedig Csíky Boldizsárt, szintén 65. életéve alkalmából. Népszerû Verdi-, Reinecke-, J.Strauss-, G. Dinicu-, Monti-mûvek hangzanak el a marosvásárhelyi Borsos Edit - szoprán - közremûködésével, aki áriákat ad elô Strauss Denevér illetve Verdi Traviata címû operájából. Florin Galati, a mester fia, a híres hegedûmûvész Monti Csárdását, valamint Dinicu Hora staccatóját játssza; filmzene is szerepel mûsoron. vendégünk lesz a mester által meghívott, általa nagyon kedvelt fuvolamûvész, a görög Nevard Galileas is, aki C. Reinecke dzsesszmuzsikához közelálló fuvolaversenyét szólaltatja meg. Végül az elôadók sorában - hisz vokálszimfonikus koncertrôl beszélünk - említsük meg a filharmónia vegyes karát - a karvezetô Vasile Cazant, a karvezetô asszisztenst, Sikó Szidóniát - is.

Tárca

Már csak nemszeretem vendéget merek szállásra invitálni szerény otthonomba. Ha Ráduly János, a falun élô barát két éve még csak azért nem tudott aludni nálam, mert egész éjjel ugattak a kutyák (ez valóság, a Tudorban több az eb, mint hét faluban együttvéve), mára a modern civilizáció szövetsége a szûz természettel úgyszólván beteljesedett: egyszerre élünk poliszban és dzsungelben. A gyárak ugyan nem sok decibelt kavarnak, van, amelyik reggel korán dudál egyet nosztalgiából, miközben a Somostetôrôl lassan pilinkél a tavalyi hó újgazdagék portájára, annak úszómedijére, melynek neve: Hawaji-tó. Gépzaj mégis van a nap minden szakában, mindig akad valaki, akinek csendórában áll be a fabrikálni valója, csak olyankor mûködik a falfúró, volt eset, hogy munkaidôben az istennek se kalapált a légkalapács, mert Marin bá kricsmijében frissen csapoltak. Állatokkal úgy benépesültünk, mint a Noé bárkája. Az egyetlen üdítô zsivaj a madarak esti, hajnali koncertje. Kevés a fa, mégis megtalálják a maguk részeg kocsmáit, ahonnan ki-ki a maga nótájával búcsúzzék a távozó naptól, köszöntse a felkelôt. Tántorgó verebet ritkán látni mifelénk. (Elázott, bepalizott gázlómadárt annál inkább.) A közeli hobbiboltból kis nappali szerenád: a Pintyô Band kalitmuzsikája szûrôdik ki.

Ja. Nekünk is van már harci kutyánk. Egyelôre még titok, de a belsô szobában szépen nôdögél a pitbull, készül a nagybetûs bunyóra. Mert a srácok estefelé nemcsak sétáltatnak,hanem harapdáltatnak is. És a harci ebek úgy alusznak el, mint József Attilánál a villamos, amely álmában csönget egy picit. Ezek álmukban széttépnek egy picit. A mi harci kutyánk remélhetôleg szûkebb környezetével fog debütálni.

Bolondok városa ez, fakad ki ismerôsöm, persze távozóban. Miután nem tudott aludni nálam, holott fekvôhelyet és szobát biztosítottam neki. Hát miféle dolog, hogy lemarjátok a zöldövezetet, garázst húztok rá, aztán mégis elôtte, mellette parkoltok? És miféle hülye divat, hogy azokra az ósdi masinákra riasztót szereltet a sznob gazdája, mikor már a Szamoa-szigeteken is közhelyszámba megy, hogy a Daciát ollóval nyitják. Egész éjjel kiabálnak valakik. Ja, mondom. Hát itt van a Jövô. (Ez egy utca.) Az ott a nôsületlenek meg a férjezetlenek (hajadont mégsem mondhatok) tömbje. Folyton szintezôdnek és tömbösödnek. Egész éjjel szafariznak. Szex és bunyó. Aki veszít: szülészet vagy sebészet. Mellette garzonblokk, abban jóravaló nép lakozik, a lehurbolt vagy másodkézbôl vett autók az ô státusát jelzik. Szegények vagyunk, barátom. Ha szegények vagytok, mi a nyavalyának kell nektek az a hülye vijjogó, sikoltozó, szörcsögô, vartyogó, katasztrófát, világháborút idézô riogató szerkentyû? Ja, hát azért kell, mert lopnak. Az istenért, de hát mért kell a kocsiban hagyni a lopnivalót? Ja, hogy a kocsit? Azt lopják el? Azt is. Ahá.

És elmegy. Azzal, hogy bolondok városa ez. Idegbetegeké. A virágok városa, motyogom szerencsétlenül. Korán van káromkodni. És különben is az ember arra született, hogy filozófiai megfogalmazások nélkül örüljön tiszta létezésének. A kurva életbe.

Hát menj csak, pajtás, aludj ötcsillagosban. Én visszafekszem, mert mi a csurdé nyavalyát tehetnék. Bekapcsolom a rádiót, kint megint jön az Armageddon, ismét vijjog a sziréna, bent pedig diadallal harsan a Rákóczi-induló; aztán mindjárt a hírek után jön a Határok nélkül.

Nem bírok odafigyelni.

Ember, ember, ki a házból! A buszon a sofôr nekünk produkál, hangosan zenél, "manélét" játszik. Manélé, manélé, csipkés ganélé. Mikor csámpás tudatalattimmal mégis elküldeném abba a, tetszik tudni, milyen balkáni anyjának a tetszik tudni milyen mocskos, büdös stb. izéjébe, esemény: hirtelen megkapja a kormányt, és akkora színmagyart káromkodik, mint egy elefántszar. Egy szerencsétlen átkelô nénire. Boldogan kartotékolom városunk újabb embertípusát. Neve: Lagziludovic. (Of manele.)

Háromnegyed hétkor már a szerkben szöszmötölök. (Mötölöm a szöszt.) Megtörlöm gépem pici szemét, lelkem ekránját, szeretettel bekapcsolom. És hazánk, házunk, pitbullunk és szirénánk, valamint idegbajunk iránti mély alázattal, kiváló tisztelettel, ugyanakkor a fajtámra jellemzô nemes transzilván daccal bepötyögöm a címet: I remain.

Cizellálva magyarítom, hogy fáintos makarónimat ne csak Marosi György János, hanem Gheorghe Ioan Muresan, sôt Kalányos Rupi Dzsákhéré is teljes pompázatában élvezhesse: Áj riman.

A haver meg a budapesti Jókai térrôl visszaröhög: S akkor mi van?

Csütörtöki kimenô

Évek óta küzdöm, jobb ügyhöz méltó kitartással. Nem egetverô kaszabolás, csupán néhány helységnév helyes használatára korlátozódik minden igyekezetem. Olykor úgy tûnik, felcsillan az eredmény. Máskor az istennek sem.

Itt volna pl. egy Kolozsváron felvett országos-világi hirdetés, amelyben azt vagyok kénytelen olvasni, hogy zsenitábort szerveznek "a Maros megyei Szentmártonban" a nyáron.

Menten felteszem a kínos kérdést: melyik Szentmártonban? Mert hogy ebben a napsugaras megyében, amely több régi vármegyébôl és székely székbôl alakíttatott ki hatósági úton az utóbbi százharminc esztendô alatt (s a folyamat nem fog itt lecsillapulni, tudható), nem egy Szentmárton található. Ha csak az 1999-ben kiadott Maros megye. Barangolás a Székelyföldön 2. (Csíkszereda, Pallas-Akadémia könyvkiadó) címû kis munkát lapozom föl, ott találom mindjárt Dicsôszentmártont (Târnaveni), Nyárádszentmártont (Mitresti), Mezôszentmártont (Sânmartinu de Câmpie), Kóródszentmártont (Coroisânmartin). Ezek után a zsenialitásra áhítozó ifjú teljesen elbizonytalanodva csapong majd a valamikori Kis-Küküllô, Maros szék és Torda vármegye egyforma utótagú helységei között, míg rátalál a keresett táborra.

Szinte olyan pontos, mintha Szentmihályba vagy Szentgyörgyre hirdettek volna toborzót.

A szentek nevébôl képzett falvak a magyar névadásban a 13.-14. századra terjednek el tömegesen, s általában (kevés kivétellel) a falu (elsô) templomának védszentjére utalnak.

De hogy ne boldoguljunk meg tudatlanságban, ide másolom az összes Szentmártonhoz kapcsolt elôtagot, melyek az azonosság kizárására születtek a történelmi Magyarországon: Alsó-, Belényes-, Berettyó-, Borsod-, Csík-, Dicsô-, Dráva-, Gyôr-, Hegy-, Hegyhát-, Herczeg-, Homoród-, Kak-, Kemenes-, Kis-, Kóród-, Kun-, Magyar-, Mezô-, Mura-, Nyárád-, Ôri-, Pecze-, Puszta-, Rába-, Rózsa-, Sopron-, Sós-,
Szalk-, Szépkenyerû-, Szerb-, Sziget-, Szilvás-, Tápió-, Tisza-, Tót-, Turócz-, Zsitvaszentmárton. Ez egykoron 1902-ben volt, s akkor még nem szóltam semmit a pusztán Szentmárton nevûekrôl, amelyekbôl kettô Arad vármegyében, más Liptó, kettô Zala, egy ötödik Somogy, illetve továbbiak Baranya, Pozsony vannak, voltanak (dûlôk, falvak, vadásztanyák, kisközségek). Volt még Szentmártonkáta - itt munkaszolgálatosokat kínoztak jutasi ôrmesterek - és Szentmártonmacskás is Kolozsban.

Különben Szent Márton Magyarországon született, huszár volt ifjabb korában, majd megtért, számos jót cselekedett, köpenyét adta egy koldusnak, szentté avattatott. Ám mindközül a legjobb a Szent Márton-napi lúd, melyet adóként kért a földesúr jobbágyaitól és kedves házi zsidajától a középkorban.

Sapienti sat.

Gyerekként kezdte és tegnap vezetôként végezte el a "Ma gyerek, holnap vezetô" elnevezésû tanfolyamot az a 12 középiskolás, akik az Axis Ifjúsági Központ programjában sikerrel vettek részt. A központ az Ambasadorii Fair-play Alapítvány és a brit kormány Nemzetközi Fejlesztési Osztálya által megbízott WS Atkins Kft. támogatásával, a Helyi 21-es Jegyzôkönyv valamint a
tanfelügyelôség közremûködésével tavaly októberben indította el ezt a vezetôképzô tanfolyamot, amelyre a résztvevôket mintegy 100 középiskolásból választották ki. A cél
az volt, hogy a tanfolyamot sikeresen elvégzôk az elkövetkezôkben
aktív szerepet vállaljanak a diákönkormányzati munkában. A rájuk váró feladat, figyelembe véve egyes tanárok elutasító magatartását, nem is minden esetben lesz könnyû, hiszen vannak olyan líceumok, ahol a diákok részvétele a döntéshozatalban még újdonságnak számít. A szóban forgó 12 fiatal, akik a város majd minden líceumát képviselik, a korábban a vezetôképzô tanfolyamra jelentkezettekbôl csoportokat alakítottak ki maguknak, akikkel ôsztôl majd együtt különbözô gimnáziumokban fognak hasonló tanfolyamokat tartani. Munkájukat természetesen az AXIS Ifjúsági Központ továbbra is segíteni fogja.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetôsége kedden este végül is úgy döntött, hogy a marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Karon a kertészmérnöki mellett az idei évtôl felvételit hirdetnek a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra is, ahova negyven hallgatót vesznek fel, huszat a tandíjmentes és még huszat a tandíjas helyekre.

A képzés négyéves idôtartamú, a cél olyan közéleti, üzleti, vállalati kommunikációs szakemberek képzése, akik képesek írásban és szóban idegen nyelveken is eredményesen kommunikálni, ismerik és használják a magán- és közszolgálati médiumok nyelvét, a számítógépes, hang- és képalapú adatrögzítés technikáit, akik a megfelelô marketing, reklám szaktudással rendelkeznek, és elsajátították a sikeres üzleti kommunikációt megalapozó társadalomtudományi ismereteket, képesek üzleti tárgyalásokat lebonyolítani, terveket bemutatni, rendezvényeket szervezni, sajtóközleményeket és üzleti levelet írni - olvasható többek között a felvételi tájékoztató füzetben.

Amint Hollanda Dénes professzor, az egyetem dékánja tájékoztatott, a felvételi vizsga két szakaszból áll, a szóbeli vizsgán a kifejezôkészséget és a nyelvi kreativitást veszik figyelembe, a második szakaszt az írásbeli jelenti, amelynek során a hallgató általános mûveltségét és nyelvi kompetenciáját mérik fel. Az írásbeli vizsga elsô tétele egy esszé írása magyar irodalomból vagy filozófiából az érettségi tananyag alapján, a második tétel nyelvi kreativitás teszt magyar nyelvbôl. A vizsgajegy összetétele a következô, a szóbelire 25, az írásbeli elsô tételére 50, a másodikra 25 pont jár. Ebbôl számítják ki a felvételi általánost, amelynél az érettségi eredményt nem veszik figyelembe.

Ha csütörtök, akkor állatvásár Nagysármáson. Nemcsak a községközpontból, de a környezô falvakból, sôt, még Kolozs megyébôl is jöttek eladók. Érkezésünkkor javában zajlott a vásár, az erre a célra kialakított teret szinte zsúfolásig megtöltötték a gazdák. A nagy összevisszaságban lovat, csikót, tehenet árultak, de a legtöbben mégis malacokkal érkeztek a vásárba. Vegyenek malackát! - hallatszott lépten-nyomon. Több volt az eladó, mint a vevô, ez már elsô pillantásra meglátszott. Panaszkodtak is a gazdák: olcsó a jószág, szinte nem is érdemes tartani. Egy 8 hetes malacért nem adnak többet, mint 7-800.000 lej? Akkor, amikor februárban közel duplája volt az ára? Érdemes ennyiért elkótyavetyélni? - kérdezett vissza elkeseredetten egyik gazda. Többen úgy vélték, az árak csökkenésének oka elsôsorban az, hogy az embereknek nincs pénzük, másrészt a hosszan tartó szárazság miatt igencsak megnôtt a gabona ára, nem kifizetôdô állatot nevelni. Mintsem hogy "odapotyázzák", akkor inkább hazaviszik a malacot, csikót, borjút, még tartják kicsit, a jobb vásár reményében. Ha már itt tartunk, néhány árat is említsünk: négyhetes borjút 2 millió lejért, lovat 18-20 millióért, tehenet 16-18 millióért, csikót 8 millió lejért kínáltak.

A vásár jó alkalom a kereskedôknek, nem is hiányoztak a faanyagot, gabonát árusítók. Sôt, az élelmiszerárusok is jelen voltak, a szokásos üdítôn, kávén stb. kívül kelendônek bizonyult a sült kolbász és a mititej.

Kisebb nézeteltérést váltott ki egyik ételárus megjelenése a vásár kellôs közepén. A helyszínen hirtelen feltûnô Mocean Ioan alpolgármester ingerülten vonta felelôsségre a kereskedôt, követelve, hogy tartsa be a polgármesteri hivatal által megszabott helyet, és ne a vásártér közepén süsse a mititejt. Mindenféle por, lószôr rászáll, hogy fogyasszák az emberek? A hivatal felosztotta a piacteret, meghatározva, hogy milyen állatot hol árulhatnak, természetesen az élelmiszer-, gabona-, stb. -árusoknak is elkülönített egy sávot a vásártér szélén. A kereskedô azzal védekezett, hogy a szóban forgó helyre behúztak a gépkocsik, így nem volt más választása. A hivatalnak jobban kellene gondoskodnia a rend fenntartásáról. A vita ingerült hangvéte- léhez valószínûleg az is hozzájárult, hogy a fogyasztóvédôk aznap éppen Sármáson ellenôriztek. Amint az alpolgármester kifejtette: mindig vannak gondok a v&aacut