|
LIV. évfolyam 128. (15091) sz. |
2002. június 6., csütörtök |
A csütörtökön lezajlott marosvásárhelyi tanácsülés legvitatottabb pontja kétségkívül az Antonescu marsall sétány nevének megváltoztatására vonatkozó határozattervezet volt. Közel egyórás vita után dôlt el a sétány sorsa.
A névváltoztatás kapcsán elsôsorban a román pártok tanácsosai szólaltak fel, mindenikük a halasztás mellett kardoskodott, arra hivatkozva, hogy a történészeknek kell dönteniük Antonescu marsall háborús bûnösségét illetôen.
Mihai Porutiu és Stefanovici Mircea egyenesen megtagadták a szavazást, mondván, nem hajlandók kikaparni a forró gesztenyét a kormány helyett, amely az ügy eldöntését a helyi tanácsok nyakába varrta. Doru Opriscan tiltakozott Antonescunak a "nemzet memóriájából" való kitörlése ellen, hangsúlyozva, hogy a 31-es kormányrendelet nem pontosítja név szerint, kire vonatkozik a háborús bûnösség. Moraru Octavian kérte, ne feledjék, hogy Antonescu számolta fel a fasiszta Vasgárdát, és a zsidó közösség parlamenti képviselôi is kijelentették: 1943-ban a marsall a román hadseregbe fogadta a zsidó tiszteket és katonákat. Vlas Florin szerint nem idôszerû ezen vitatkozni, "csak elromlanak az egymás közötti viszonyok", és "mi ártatlanok vagyunk".
Az RMDSZ részérôl Spielmann Mihály történész tartott rövid "történelemórát" a testületnek. Elmondta, hogy 1990-ben, amikor Antonescuról nevezték el a sétányt, a város véleményét nem kérték ki. "Azt hitték, ha valaki a kommunizmus ellen harcolt, ártatlan minden tekintetben". Hangsúlyozta: Antonescu marsall Hitler szövetségese volt, éppúgy, mint a francia Pétain vagy Horthy Miklós, Magyarország fôkormányzója, márpedig egyikükrôl sem neveztek el utcát az illetô országokban. Oproiescu Florin azzal replikázott, hogy "lehet, hogy a túlélés céljából, kényszerûségbôl váltunk Hitler szövetségesévé, amiért nem ítélhetnek el". Molnár Gábor hangsúlyozta: több ízben kérték, vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a város lakosságának fele magyar, legyenek tekintettel a magyar közösség érzéseire. "Tizenkét év alatt egyszer sem kaptunk pozitív választ. Ha nem töltenénk el órákat arra gondolva, hogy vajon mire gondol a másik, most nem tartanánk itt. Ideje levonni a következtetést" - mondta. A névváltoztatásról szóló határozattervezet I. Antonescu marsallról Bulevardul Cetatii-re módosította volna az elnevezést, a magyar Vársétány változat kimaradt az anyagból. Amza Constantin üléselnök szavazásra bocsátotta a tervezetet, az eredmény szerint a névváltoztatás mellett 5 RMDSZ-es tanácsos szavazott, ugyancsak az RMDSZ részérôl hat tanácsos tartózkodott, a román pártok képviselôi testületileg megtagadták a szavazást. Az üléselnök azonban nem vette figyelembe a tudományos, tanügyi, egészségügyi és kulturális, oktatási szakbizottság javaslatát, amely kérte, a tervezet tartalmazza a Vársétány elnevezést is és nem rendelt el újabb szavazást. Káli Király István ezt nehezményezte, magyarázatot kérve Maria Ciobanu jegyzôtôl, aki azon a véleményen volt, hogy az utcák kétnyelvûsége tekintetében, ha a törvény valamiben nem tartalmaz tiltást, akkor ô a törvényt egyféleképpen értelmezi. Molnár Gábor az ülés végén megengedhetetlennek és negatív precedensértékûnek nevezte azt, hogy az üléselnök nem vett figyelembe egy szakbizottsági javaslatot. A szavazás értelmében tehát Marosvásárhelyen továbbra is az Antonescu sétány nevét viseli a vár melletti utca.
Az RMDSZ-PSD protokollumról tárgyalt az Operatív Tanács
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Operatív Tanács ülésének fôbb napirendi pontjairól. A sajtóértekezletet követô ülés napirendjére tûzték az RMDSZ és a kormánypárt között fél éve érvényben lévô megállapodás megvalósításainak elemzését, viszont végleges elemzésre csak a hónap második felében kerül sor - mondta a szövetségi elnök. Vitára bocsátották az alkotmány módosítását érintô aktuális kérdéseket, és az újonnan megalakult magyarországi kormánnyal kiépítendô kapcsolatokat is. Ugyanakkor hozzátette: az RMDSZ érdeke fenntartani kapcsolatait az ellenzékbe került politikai erôkkel, és egyaránt fejleszteni kívánja mind a magyar-magyar, mind pedig a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. E célból még június folyamán RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre - tájékoztatta a sajtó képviselôt Markó Béla. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke elmondta, hogy a két ország minél jobb együttmûködésének érdekében szorgalmazni fogják a két állam parlamenti bizottságainak szorosabb együttmûködését is.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban a szövetségi elnök közölte, hogy az RMDSZ kinevezte azt a négy jogászból álló tárgyalóbizottságot, amely a szövetség alkotmánymódosítási javaslatait fogja fenntartani. A bizottság tagjai: Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátorok, valamint Tokay György és Varga Attila képviselôk. Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a szövetség nem fogja támogatni azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet az NRP-NLP-DP szándékozik benyújtani a kormány megbuktatása végett - ez az RMDSZ-SZDP megállapodás felrúgását jelentené. Az RMDSZ bírálatainak és elégedetlenségeinek orvoslása érdekében továbbra is a dialógust mellett foglal állást - mutatott rá Markó Béla.
Winkler Gyula Hunyad megyei képviselô a sajtóértekezleten ismertette a kormány adópolitikáját bíráló Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt által kezdeményezett indítvánnyal kapcsolatos RMDSZ- álláspontot. A "fiskalitás" megvitatására ezen a héten került sor a képviselôház plénumában, azonban - mint ismeretes - az indítványt elutasították.
Winkler Gyula kifejtette, hogy az adópolitika kérdésének vizsgálatakor fontos mindenekelôtt a romániai gazdasági környezet átfogó szemlélete. Párhuzamot kell vonni ugyanakkor a szomszédos államok pénzügyi struktúráival, de az összehasonlításnak ebben az esetben is az illetô országok gazdaságának elemzésébôl és az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások stádiumából kellene kiindulnia, mindez nem egyszerûsíthetô le bizonyos adók és illetékek szintjére. Az RMDSZ nem is annyira tartalma, hanem inkább megfogalmazási módja miatt szavazott az indítvány ellen, ugyanis azt populista, demagóg kezdeményezésnek minôsítette.
Infravörös sugarak hálója fogja körül az épületet, megakadályozandó az illetéktelenek betolakodását. Ha valakinek mégis sikerül áthatolni rajtuk, akkor belül 15 kamera figyeli árgus szemmel a behatoló minden lépését.
Elsô olvasatra úgy tûnhet, Stephen King egyik, apokalipszisre emlékeztetô írását idézzük. De nem! Egyszerûen arról van szó, tudtuk meg tegnap este a híradásokból, hogy honatyáink mindennemû merénylet vagy támadás ellen, beleértve egy nukleáris támadást is, ily módon biztosították be magukat, illetve a "Nép Házát", ahol a választópolgárok érdekében ügyködnek nap mint nap. Tették ezt értékük és fontosságuk teljes tudatában, s sürgôsen kiutaltak maguknak 30 milliárd lejt erre a célra.
Csakhogy ezt a "csekélyke" összeget, köztudott, hogy a fentebb említett választópolgárok által befizetett adókból állják. S teszik ezt, miután pár héttel korábban egymilliárdot költöttek ultramodern tévékészülékekre, amelyekkel a szenátorok irodáit "látták el", pár hónappal ezelôtt pedig megmagyarázták, hogy azért kell nekik új, nyugati autó szolgálati kocsinak, mert "egyszerûbb újakat vásárolni, mint a régebbieket feljavítani".
Nos, mindezek után, nemes egyszerûséggel tegnapelôtt "kiutalták" maguknak a 30 milliárdos "elôre nem látott" kiadást. Eszükbe sem jutott, hogy az ország nyolcvan százaléka a létminimum határán tengôdik, a minimálbér 1 millió 700 ezer lej, a közköltségek, energiaárak a csillagos égig érnek, a kispénzû nyugdíjasok vagy rezsit fizetnek, vagy gyógyszert vásárolnak, és hadd ne folytassam. Késôbb, bizonyára a sokkhatást enyhítendô, bejelentették, hogy növekednek a nyugdíjak. Persze, ebben az esetben nem beszélhetnénk milliárdokról. Mindössze 73 ezer és 160 ezer lej közötti növekedésrôl van szó.
Arra gondolunk, hogy honatyáinknak nem kell(ene) annyira rettegniük egy "nukleáris" támadástól, hiszen Ceausescu annak idején akár nukleáris támadás ellen is védelmet biztosító bunkerlabirintust épített a "Nép Háza" alá. Vagy úgy vélték, hogy ha éppen akkor valaki a gyûlésteremben bóbiskol, vagy esetleg a büfében kávézik, s nem lesz ideje lerohanni az óvóhelyre... Mégis azt gondoljuk, hogy nem igazán van egyensúly a kiadás és bevétel között sem egyik, sem a másik oldalon.
Mindent egybevetve, úgy gondoljuk, a honatyák inkább attól tarthatnának, hogy éhes emberek rohanják le ôket. Azon kellene ügyködniük, hogy jó, az európai normáknak megfelelô, világos, ne kiskapukkal "ellátott" törvényeket hozzanak, amelyek hozzásegítik akár a kisvállalkozókat például, hogy fellendüljenek. Ha lesz több munkahely, több lesz az "adófizetô", emberibb életünk lesz. Akkor könnyebben vennénk a honatyák luxusigényeit is. Addig azonban nem ártana, ha a jó érzés határain belül nyúlkálnának a zsebünkbe.
A gyermekek jogai a marosvásárhelyi iskolákban
Egyetlen iskolaigazgató sem jelent meg azon a kerekasztal- beszélgetésen, amelyet a Pro Európa Liga és a megyei tanács szervezett kedden délután, A gyermekek jogainak betartása a marosvásárhelyi iskolákban címmel.
Haller István, a liga emberjogi irodájának vezetôje bevezetôjében hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon a marosvásárhelyi iskolák egy részében még mindig pofozzák, fenyítik a diákokat, megalázó büntetéseket szabnak ki rájuk. Számos helyen alkalmazzák a kollektív büntetést is.
- Szakemberek véleményére támaszkodva tudjuk, hogy azok a gyerekek, akiket fizikailag vagy érzelmileg bántalmaznak, agresszíven fognak viszonyulni társaikhoz. Akiket vernek, azok valószínûleg maguk is verni fognak. A roma, a szegény gyerekeket lenézik, kiközösítik mind osztálytársaik, mind a tanárok, a szülôk egy része. A bántalmazások mellett az iskolák nagy részében megsértik a gyermek minôségi oktatáshoz való jogát is. Statisztikák szerint az iskolakerülô gyerekek, valamint azon gyerekek száma, akik soha nem jártak iskolába, eléri az iskolaköteles személyek számának 20 százalékát - tájékoztatta az egybegyûlteket Haller István, majd megkérte a nemkormányzati szervezetek, szakosztályok, szakszervezet jelen levô képviselôit, hogy javasoljanak megoldásokat a fennálló gondokra.
A bántalmazott, sérült gyermekekkel foglalkozó ideggyógyász elmondta, hogy a hozzá kerülô iskoláskorú gyerekek nagy része a tanárok tiszteletének és megértésének hiányára, túlterhelésre panaszkodik. A VII-VIII. osztályos gyerekeknek olyan sokat hangsúlyozzák, hogy a kisérettségi nehéz lesz, s ôk képtelenek lesznek helytállni, hogy ideg-összeroppanást kapnak. Véleménye szerint a tanárok és szülôk figyelembe kellene vegyék a gyermek képességeit, nem lenne szabad túlterhelni a fejlôdésben levô gyereket, nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a szabadidôs programok szervezésére. A szabad idô kihasználása kapcsán elhangzott az is, hogy az iskolák nagy részében nincsenek megfelelô körülmények sporttevékenységek megszervezésére. Ugyanakkor felmerült a városi és vidéki tanintézmények ellátása, felszerelése közötti különbség, illetve az a tény, hogy a vidéken tanuló diákok hátrányos helyzetben vannak városi társaikhoz viszonyítva.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevôi két fontos célt tûztek ki maguk elé: a tanfelügyelôség és a szakszervezetek közremûködésével elôadásokat szerveznek a tanároknak a gyermekek jogairól, arra kérve ôket, hogy legyenek nyitottabbak a gyermekek igényeivel, véleményeivel szemben. Ugyanakkor minden alkalmat megragadnak, hogy a szülôkkel ismertessék a gyermekek jogait, s azokat az intézményeket, fórumokat, amelyekhez fordulhatnak, amennyiben ezen jogok megszegését tapasztalják.
Amióta megszüntették a Marosvásárhely- Bánd-Teke-Szászlekence és a Marosvásárhely- Szováta közötti kisvasutat, a vonal melletti falvak lakói nosztalgiával gondolnak vissza a kisvonatra. Volt, nincs. Hogy miért volt jó a kisvonat, sokszor, sokan leírták. Újraindításáról több ízben tárgyaltak, kérelmezték, de a Szállításügyi Minisztérium azzal, hogy nem kifizetôdô üzemeltetni, elnapolja az újraindítását, nem vállalja az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket.
Kedden egyetlen út erejéig a Marosvásárhely- Mezôméhes közötti keskeny nyomtávon felbukkant a kisvonat, s reményt ébresztett az emberekben. Igaz, tavaly, tavalyelôtt is egy-egy alkalommal kihozták a színbôl és megsétáltatták. Idén a kisvonattal svéd, német, norvég és luxemburgi turisták utaztak. A kirándulást egy Piatra Neamt-i utazási iroda szervezte. A Mediafax hírügynökség azt is tudni véli, hogy egy vonatozás ára személyenként 2300 dollárba került, de az élmény megérte a ráfordított pénzt.
A kisvonat esetleges újraindításáról Nistor Ioant, a marosvásárhelyi vasútállomás fônökét kérdeztük, aki tájékoztatott, hogy a keskeny nyomtávú vonat nem tartozik hatáskörükbe. Nemhivatalos forrásból értesült arról, hogy a kisvasutat átveszi a megyei tanács, amelyet megszûnése után a SAF, a brassói Vasúti Vagyonkezelô Társaság adminisztrál.
Calin Ion, a társaság igazgatója lapunk kérdésére elmondta, valóban egy Piatra Neamt-i turisztikai cég kereste fel a társaságot, ôk bérelték ki a vonatot. A menetrend szerinti járat beindításáról azonban egyelôre nem volt szó. Hozzájuk ilyen igényt senki nem nyújtott be. Ami a hírügynökség által közölt jegyárat illeti, valótlan. A kisvonat tegnap Tekében állomásozott, ma tér vissza Marosvásárhelyre - mondta az igazgató.
A Román Nemzeti Bank közleménye szerint május 1- jétôl megkezdték az 1998-as kiadású papír 5000 lejes bevonását, amely június 30-a után már nem használható mint fizetôeszköz. Május 1-16. között az 5000 lejes papírpénzt minden kereskedelmi egység és más intézmény köteles elfogadni, de nem adja ki visszajáróként a lakosságnak, hanem naponta leteszi ahhoz a bankhoz, ahol számlája van. Június 17-30. között csak a bankok fogadják el, július 1 - szeptember 30. között pedig kizárólag a Nemzeti Bank váltja be.
Mától drágul Marosvásárhelyen a közszállítás - nyilatkozta lapunknak Tatár Béla, a Helyi Közszállítási Rt. vezérigazgatója. A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén megszavazta az új menetjegy- illetve bérletárakat. Az egy utazásra érvényes jegyért ezután 6000 lejt, az egy útvonalra egy hónapig érvényes bérletért 210.000 lejt (fél hónap esetén 125.000 lej), 2 útvonalra egy hónapig érvényes bérletért 240.000 lejt (fél hónapra 150.000 lejt), az összes útvonalra egy hónapig érvényes bérletért 340.000 lejt (fél hónapra 220.000 lejt) kell fizetni. A drágítást a vállalat vezetôsége azzal indokolta, hogy a társulási szerzôdés szerint 6 hónaponként kell kiigazítani, márpedig az utolsó drágításra tavaly október 1-jén került sor.
A Zayzon Kolos Attila, az Aquincum Invest Kft. ügyvezetôje által vezetett vállalkozás nem szokványos feladatok elvégzésére szakosodott, nem termékeket állítanak elô, nem is egyszerû, hétköznapi szolgáltatásokat kínálnak: fô tevékenységük a beruházás-szervezés. Emellett fôvállalkozóként, építészeti szolgáltatóként és épületüzemeltetôként próbálnak meg ügyfeleket találni Romániában. Az Óbuda Újlak Rt. romániai leányvállalata nemrég jött létre 14.000 dolláros magyar törzstôkével.
- Ugyanazt tervezzük itt csinálni, mint amit az anyavállalat csinál Budapesten. Itt ez a tevékenység kevésbé ismert. A korábbi nagyüzemek és termelô egységek megôrizték az egyébként idejétmúlt szerkezetüket és benne a beruházási osztályokat. Nyugaton már sok nagyvállalat hozzánk hasonló szakosodott cégekhez fordul, amelyek átvállalják a beruházási osztályok feladatait.
Az Aquincum kft. egyelôre még az anyavállalat ügyfélkörének Romániában is jelen levô részét szolgálja ki. Az Óbuda Újlak ügyfelei közt olyan nagyvállalatok is szerepelnek, mint a TESCO. Eddig egy nagyobb munkájuk volt, illetve több kisebb tanulmányt készítettek el. A cég mindössze 4 munkakönyves alkalmazottal mûködik, amelybôl egy személy a könyvelô, ám számos megbízói szerzôdésük van különbözô szakemberekkel. Az Aquincum egyike azoknak a cégeknek, amelyek példázzák, nemcsak külföldrôl származó menedzserek végezhetnek jó munkát, hanem erdélyi származásúak is kezelhetik megfelelôképpen a magyar tôkét. Elengedhetetlen volt, hogy legalább féléves képzésen vegyenek részt.
Gyakran fölmerül a kérdés, hány szót mondunk ki naponta. Ez - amint már máskor is említettük - elsôsorban a foglalkozástól és számos más tényezôtôl (még a beszédtempótól is) függ. A nyelvtudósok számításai szerint a felnôttek naponta átlag 30.000 szót is kiejtenek. Percenként százötvenet, óránként meg kilencezret.
Rendkívül izgalmas kérdés a szavak születése és kihalása, érdemes szólnunk errôl a jelenségrôl is. Azt, hogy a nyelv törzsek, népek, nemzetek vagy kisebb mértékben tájak, vidékek szerint más és más, ôsidôk óta tapasztalták az emberek, bár általában értetlenül, furcsálkodva, rendszerint lekicsinyléssel vették tudomásul, hogy mások - a barbárok, az együgyûek - nem az ô nyelvükön beszélnek. Az egy idôben élô emberek beszédjének, nyelvének különbözôsége természetesen egyre- másra megnyilvánult, az egymást követô nemzedékek nyelvének idôbeli változása azonban - hiszen "verba volant": a beszéd elrepül - már korántsem volt ilyen magától értetôdô.
Egy-egy nemzedék élete során a nyelv nagyon keveset változik, meglehetôsen hosszú idô nyelvi életének ismerete kell ahhoz, hogy a változás felismerhetô legyen. Valamelyes tapasztalatuk persze e tekintetben is volt és van az embereknek: az idôsebbek és fiatalabbak beszédét összehasonlítva, akaratlanul észrevesznek bizonyos különbségeket a két nemzedék nyelvében. Mindegyik nemzedék használ olyan szavakat, amelyeket a másik nem nagyon vagy egyáltalán nem ért. Egyes nyelvtani alakokról a fiataloknak az a véleménye, hogy "így már csak az öregek mondják", másokat az idôsebbek találnak divatosnak, modernnek. Valaki talán még azt is megfigyeli, hogy ugyanazt a szót a fiatalok és az öregek másként ejtik ki.
A nyelv történeti változásának tudata azonban csak akkor válhatott elevenné, amikor valaki egy elég távoli kornak írásban rögzített nyelvével került szembe, mondjuk: egy régi könyv akadt a kezébe. Bizony csóválta a fejét, ahogy ma is tesszük, mondván: "Hogy ezek a régiek milyen furcsán beszéltek!" Pedig hát nem beszéltek ôk furcsán, csak annyi történt, hogy a nyelv - mint a társadalomnak minden alkotása - az idôk folyamán megváltozott. A nyelvnek ez az állandó, szüntelen változása a nyelv élete. Élet, azaz keletkezés, fejlôdés, elmúlás. A nyelv változása elsôsorban a szavakon észlelhetô. A szavak keletkezésére egy másik alkalommal térek ki.
Részben a sajtóban megjelent cikkeknek köszönhetôen az elmúlt héten megnôtt a véradók száma - nyilatkozta lapunknak dr. Kolumbán Pál fôorvos, a marosvásárhelyi Vérközpont aligazgatója. Mivel enyhült a vérkrízis, most már nemcsak a sürgôsségi beavatkozásokra jut vér. A nyári szezon alatt - valószínûleg a mezôgazdasági munkálatok miatt - általában kevesebb véradó jelentkezik, miközben a vérigény magas, ezért továbbra is "jól jön" a betegek hozzátartozóinak véradása. Az aligazgató szerint jelenleg is kevés vérmennyiséggel rendelkeznek a O, A és az Rh negatív vércsoportokból.
Az Orvosi Kollégium tiltakozik
A Maros Megyei Orvosi Kollégium ellenzi egy országos szintû Egységes Szociális Alap létrehozását, amely a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és munkanélkülisegély-hozzájárulás begyûjtésével foglalkozna, a pénzt pedig egyenlô arányban osztaná szét e területekre. Az orvosi kar úgy vélekedik, hogy ez a módszer mintegy 20 százalékkal csökkentené az egészségügyi pénzalapokat. Az egészségügy eddig is alulfinanszírozott volt, egy ilyen alap létrehozása csak hangsúlyozottabbá tenné az alulfinanszírozottságot - áll a kollégium közleményében. Az Orvosi Kollégium szerint az 1997. évi 145-ös törvény az egészségügynek szánt pénzalapok autonómiáján alapszik, a tuberkulózis, a nemi és más betegségekre vonatkozó programok állami támogatásának megszüntetése pedig egyenlô a lakosság egészsége elleni merénylet elkövetésével.
Június 12-én délelôtt 10 órakor a Maros Megyei Nyugdíjasok Önsegélyzô Egyesülete (Bolyai tér 36. szám) évi beszámoló és választási közgyûlést tart. Az egyesület minden tagját elvárja.
Tegnap az egészségügyi minisztérium, különbözô állami intézmények, kereskedelmi társaságok, a tûzoltóság képviselôi, Dorin Danesan polgármester, valamint dr. Raed Arafat jelenlétében ünnepélyes körülmények között felavatták a segesvári SMURD sürgôsségi szolgálatot. A 2002. évi 5-ös számú helyi tanácsi határozat alapján létrehozott SMURD egységnek a helyi tûzoltóknál lesz a székhelye, 12 megfelelô kiképzést kapott személy fog itt dolgozni. A sürgôsségi szolgálat korszerûen felszerelt mentôautóval fog rendelkezni, ennek karbantartási és mûködtetési költségeit, valamint 8 személy bérezését a helyi költségvetésbôl biztosítják. Erre a célra a segesvári családok évi 50.000 lejes illetéket fizetnek.
Könyvvásár Dicsôszentmártonban
Ma 14 órától Dicsôszentmártonban, a Közmûvelôdési Központban (zsinagóga) a Mentor Kiadó és az Aranka György könyvesbolt könyvvásárt szevez. A diákok és a pedagógusok igazolványuk felmutatása esetén 10 százalékos, az iskolák és más tanintézmények 25 százalékos kedvezményben részesülnek. A szervezôk megrendeléseket is fogadnak.
Ma délután 5 órakor a Biogazda Alaptanfolyam nyári kertgyakorlatainak keretében tapasztalatcserével egybekötött biokiskert-szemlét szervez a marosvásárhelyi Biokertész Csoport. A résztvevôk a kövesdombi 7-es számú posta elôtt délután 16.30-kor találkoznak, ahonnan egy Kishegyszôlôben levô kertbe mennek fel.
Szilágyi László, ifjú marosvásárhelyi képzômûvész üvegmunkáit bemutató szoborkiállítás megnyitójára kerül sor június 7-én, pénteken 14 órától a Cserealji Római Katolikus Plébánián. A kiállítás e hónap 19-éig tekinthetô meg.
Az Ariel színház június 8. és 15. között a következô elôadásokat tûzte mûsorra: 9-én 20 órától Despre Kolka si cum a zburat el în Brazilia, iar Petka n-a crezut o iota címû ifjúsági darabot mutatja be a román tagozat, 10-én 9.30 és 10.30 órakor Óz, a csodák csodája, 11-én 9.30 órakor a Minden egér szereti a sajtot, 12- én 20 órakor pedig a Példás történet címû, felnôtteknek szóló elôadást mutatja be a magyar tagozat.
A Folk Center Alapítvány által szervezett játszóházakat a vakáció idejére jelképesen bezárják. A gyermektáncház oktatói ma 18 órakor a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban még fogadják a néptáncot kedvelô gyerekeket.
Temesvári személyiségek kitüntetése
Ion Iliescu államfô a Temes megyei kulturális élet harminc személyiségét tüntette ki Temesváron. Az elnök azért "a mûvészeti, tudományos és pedagógiai pályán mutatott tehetségért és odaadásért" nyújtotta át a díjakat, "amely révén a különféle nemzeti közösségek kulturális hagyományát és a nemzetközi mûvészet értékeit teremtették meg, példamutató együttélési és román civilizációs térséget hozva létre így". Iliecu elnök a "Románia csillaga" lovagrenddel tüntette ki Ernest Neumann fôrabbit, és Érdemdíjat adott át többek között Ion Marin Almajan írónak, a Temes Megyei Kulturális, Vallási és Nemzeti Örökség Felügyelôsége igazgatójának, Corneliu Murgunak, a Temesvári Román Opera igazgatójának, Victor Neumann-nak, a Nyugati Egyetem tanárának, Anavi Ádám írónak, Remus Georgescu zeneszerzônek és karmesternek, illetve Horia Popa "Popa'S" képzômûvésznek.
Belga tudósok eddig ismeretlen dinoszaurusz fajok csontleleteit tárták fel Erdélyben. A La Derniere Heure lap jelentése szerint a Királyi Természettudományi Intézet szakértôi nemrég fejeztek be egy háromhetes expedíciót Erdélyben. Ennek során a hunyadi Nalácvád térségében egy 70 millió évesre becsült folyóüledékben fedeztek fel dinoszaurusz-csontmaradványokat. Találtak az iguanodonok neméhez tartozó Rhabdodon-csontokat, a lapjelentésben "magyaroszaurusznak" nevezett hosszúnyakú dinoszauruszok csontjait, továbbá húsevô sárkánygyíkok fogait. Tudományos szempontból legalább ilyen érdekes, hogy ôsemlôsök fog- és állkapocsmaradványaira is rábukkantak, valamint olyan madarak csontjait és karmait találták meg, amelyek a dinoszauruszokkal egy idôben éltek a Földön.
Ismét nyoma veszett Ioana Maria Vlasnak
Ioana Maria Vlasnak, a SOV Invest egykori ügyvivôjének egyetlen, az Interpollal szerzôdött államban sem sikerült a nyomára bukkanni, nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Valentin Juganaru, az Interpol Nemzeti Igazgatóságának igazgatóhelyettese. "Egyetlen információt sem kaptunk Ioana Maria Vlasról", mondta Juganaru.
Kisközösségi televíziók szemléje Lakiteleken
Szôts István egykori televíziós személyiség, rendezô, bölcsész emlékkiállításának megnyitásával vette kezdetét a kisközösségi televíziók 3. szemléje Lakitelken. A kulturális találkozó a Lakiteleki Népfôiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitás Egyesület közös rendezvénye. A Kisközösségi Televíziók és Alkotók Szemléje a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetôséget a megmérettetésre és a konzultációval egybekötött szakmai továbbképzésre. Lezsák Sándor, a tehetségkutató szemle fô kezdeményezôje, az esemény egyik házigazdája az MTI--nek elmondta: az idén több mint száz alkotást juttattak el a világ minden részébôl - Melborne-tól Füleken át Sepsiszentgyörgyig - a határon túli magyar nyelvû kisvárosok, falvak és kisközösségek a megmérettetésre. A kiírás szerinti négy - krónika, korkép, mûvelôdés és fikciós mûsorok - kategóriában beérkezett alkotásokból az elôzsûri döntése alapján 30 film került a versenyprogramba. A bíráló bizottság, amelynek elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendezô, jelentôs díjakat ítél oda a legkiemelkedôbb munkák alkotóinak.
Kelet-Nyugat expo Nyíregyházán
Több, mint kétszáz hazai, illetve külföldi cég részvételével megnyílt a XII. Kelet- Nyugat Nemzetközi Általános Kiállítás és Vásár szerdán Nyíregyházán. A helyi sportcsarnok területén vasárnap estig nyitva tartó expót az idén az európai uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében rendezik meg, ezért önálló standdal jelent meg a rendezvényen a külügyi és a gazdasági tárca. A vásár kísérô rendezvényeként június 6-án magyar-ukrán üzletember találkozót, június 7-8-án pedig a határon túli magyar nemzetiségû vállalkozók konferenciáját tartják Nyíregyházán, ahol a gazdasági kapcsolatok erôsítésének lehetôsége kerül napirendre.
A 7. Nemzetközi Duna Karnevál egyhetes programsorozata június 17-én veszi kezdetét, a zenei és táncegyüttesek mûsorát Budapest több pontján és három vidéki helyszínen tekinthetik meg az érdeklôdôk - ismertették a rendezôk budapesti sajtótájékoztatón. A karnevál keretében összesen tizenkét ország társulatai lépnek színpadra. Érkeznek mûvészeti csoportok Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Romániából, valamint Finnországból, Görögországból, Olaszországból, Spanyolországból, Svédországból, Mexikóból és Panamából is. A programok Budapesten a Vörösmarty téren, a BM Duna Palotában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a budai Várban, Vajda- hunyadvárban, Mátyásföldön és Békásmegyeren, vidéken Budakalászon, Ürömön és Balatonföldváron zajlanak.
A Csabai Nemzetközi Kiállítást és Vásárt június 12-16. között rendezik meg Békéscsabán, a Városi Sportcsarnokban. Az ötnapos rendezvényre 172 kiállító, és további mintegy ötven társkiállító jelezte részvételét. A mintegy 10 ezer négyzetméteres kiállítói területen elsôsorban az építôipar, a mezôgazdaság és az autóipar ágazatból érkeznek kiállítók. A vásár kísérô programjai közül kiemelkedik a második napon megrendezésre kerülô Közép-Kelet-Európai Üzleti Fórum, amelyet az ITD Hungary a Békés Megyei Kereskedelemi és Iparkamarával, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatával közösen szervez. A vásár ideje alatt rendezik meg a magyar-román és magyar-szlovák üzletember-találkozókat is, amelyeken a külföldi vállalkozók mellett részt vesznek az érintett országokban dolgozó magyar kereskedelmi szolgálatok vezetôi is.
Románia Magyarország kötelességének tekinti, hogy megváltoztassa a kedvezménytörvényt - hangoztatta Mircea Geoana külügyminiszter egy szerdai interjúban.
A külügyminiszter nyilatkozatából kitûnt: a bukaresti kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a velencei bizottság állásfoglalásával összhangban a magyar fél módosítsa a törvény egyes cikkeit.
A Jurnalul National terjedelmes interjút közölt a bukaresti diplomácia vezetôjével. Ebben a román-magyar viszonnyal kapcsolatos román álláspontot ismertetve, Mircea Geoana a többi között hangsúlyozta: "A Magyar Szocialista Párttal a viszony szilárd, régi, s együttmûködési memorandum is szentesíti".
Emlékeztetett rá, hogy a román diplomácia 1996- ban a mostani új magyar külügyminiszterrel, Kovács Lászlóval tárgyalta végig a román-magyar alapszerzôdést. Ezután úgy fogalmazott: "A magyar szocialisták némileg mérsékeltebb politikai alakulat hírében állnak, s ezt nyugati partnereink is méltányolják azzal szemben, hogy a korábbi magyar kormányzat tevékenységében nacionalistább hangsúlyok voltak".
Geoana cáfolja a sajtó állításait
Mircea Geoana külügyminiszter szerdán tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, melyek szerint nézeteltérések lennének közötte és Adrian Nastase PSD-elnök között.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy létezik-e valamiféle "versengés" közötte és a PSD-elnök között, Geoana azt válaszolta, "a sajtóban megjelent állítások teljesen alaptalanok".
"Az az érzésem, hogy akik ilyenszerû híreket közölnek, teljesen hamis terepen járnak. Nem versengésrôl van szó, hanem csapatmunkáról", mondta a külügyminiszter. Hozzátette, mind kormányzati, mind pedig PSD-szinten nagyon világosak az európai és euro-atlanti csatlakozást illetô célkitûzések. A kormány szintjén "a csapat nagyon stabilan és egységesen sorakozik fel az országunknak fontos célok mögött", s a dolgok pártszinten is ugyanilyen "világosak és stabilan fölépítettek".
Mircea Geoana rámutatott, az utóbbi évben olykor, "bizonyára izgalmasabb hírek hiányában", spekulációk jelennek meg, amelyek az "úgy-nevezett PSD-frakciók" közötti "törésvonalak"-ról beszélnek, s amelyek teljesen hamisak.
Ami az Állambiztonsági Hivatalt (ANS) illeti, Mircea Geoana kijelentette, nem igazak azok a beszámolók, amelyek azt hirdetik, ezügyben konfliktus van az Elnöki Hivatal és a kormány között. Az ANS-t kezdettôl fogva "átmeneti szervezet"-ként határozták meg, addig a pillanatig, amelyben megszületik a státusát szabályozó törvény. Az intézet már két éve mûködik a Külügyminisztériumon belül és addig fog létezni, amíg az új hivatal, amelynek létezését Románia parlamentje törvényben ismeri el, igazán mûködôképessé válik, mondta Geoana.
Oroszország nem vesz részt a NATO tagállamainak novemberi prágai csúcstalálkozóján, mert ellenzi az észak-atlanti szövetség kibôvítését.
Ezt Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter közölte szerdán Moszkvában. Azzal magyarázta Moszkva távolmaradását, hogy továbbra sincs egyetértés Oroszország és a szövetség között a NATO további bôvítését illetôen, a prágai csúcsnak pedig éppen ez lesz a legfontosabb kérdése.
Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány nappal ezelôtt, a május 28-i római NATO-Oroszország csúcstalálkozón írta alá a megállapodást a szövetség 19 tagállamának vezetôivel a NATO-orosz kapcsolatrendszer magasabb szintre emelésérôl. A korábbi konzultatív testületet felváltó NATO-orosz Tanács keretén belül Moszkva részt vesz az észak-atlanti szövetség döntéseinek elôkészítésében a nemzetközi biztonsággal összefüggô olyan kérdésekben, mint a terrorizmus elleni harc, a regionális konfliktusok kezelése, vagy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása.
Nem kapott viszont beleszólást a NATO bôvítésébe, amely immár érintheti a balti államokat is. Ezzel összefüggésben a moszkvai vezetôk nyilatkozatai megenyhültek az utóbbi idôben, de minden alkalommal hangsúlyozzák, hogy az orosz fél továbbra is hibás lépésnek tartja a bôvítést.
Orosz hírügynökségek már a római csúcsot megelôzôen közölték orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy Moszkva nem vesz részt a prágai csúcstalálkozón, mert nem kíván asszisztálni a NATO-bôvítést kimondó határozathoz. Oroszország azt is ellenzi, hogy a majdani új tagállamok automatikusan tagjai legyenek a NATO-orosz Tanácsnak, Moszkva külön-külön tárgyalna ezekkel az országokkal.
A Vajdaságban eddig összesen több mint 2200 család kérte a kedvezménytörvény által nyújtott oktatási kedvezményt.
Délvidéken két szervezetet, a szabadkai székhelyû Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületét (ÉMPE) és az újvidéki székhelyû Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületét (VMPE) bízták meg azzal, hogy gyûjtse össze az oktatási kedvezmények iránti kérelmeket.
Király Verona, az ÉMPE elnöke közölte az MTI- vel, hogy az egyesület szabadkai, magyarkanizsai és topolyai irodájában eddig - április eleje óta - több mint 1200 család nyújtotta be igénylését. A kérelmet az ÉMPE által alakított bizottság véleményezi, és javaslatát a kérelemmel együtt továbbítja az Illyés Közalapítványhoz. Az alapítványnál eddig az ÉMPE által továbbított kérelmek közül 150-et bíráltak el kedvezôen, de eddig egy család sem kapta meg az oktatási kedvezményt.
Az oktatási kedvezményt azok a családok kapják meg, ahol legalább két kiskorú gyerek magyar nyelvû oktatási intézménybe vagy óvodába jár. Ha nincs lehetôség magyar nyelvû képzésre, akkor magyar hittancsoportban vagy anyanyelvápoló egyesületben való részvétel is elegendô ahhoz, hogy megkapják a két gyerek után járó évi kétszer húszezer forintos oktatási támogatást, illetve kétszer 2390 forintos taneszköz- támogatást.
Király Verona szerint csak azok kaphatják meg az oktatási kedvezményt, akik a magyarigazolványt is fel tudják mutatni. Délvidéken ez gondot okozhat, hiszen a Vajdaságban mintegy 78 ezren igényeltek magyarigazolványt, de egyelôre csak a kérelmezôk töredéke kapta meg az okmányt.
A szülôk sokszor sérelmezik, hogy csak két kiskorú gyerek után jár a kedvezmény. Vannak ugyanis olyan családok, amelyek azért nem juthatnak hozzá az oktatási kedvezményhez, mert a nagyobbik gyerek - noha még tanul - már betöltötte a 18. életévét. Ennél fájóbb az az eset, amikor kettônél több tanuló gyerek van a családban, de közülük már csak az egyik kiskorú. Számos olyan család van, ahol a gyerekeknek a magyar tannyelvû általános iskola elvégzése után nincs lehetôségük középiskolai anyanyelvi oktatásra, ezért a törvény betûje szerint tulajdonképpen ezen családoknak sem járna kedvezményt.
Nagy Margit, a VMPE elnöke közölte az MTI-vel, hogy az egyesületnél valamivel több mint ezren igényelték az oktatási kedvezményt. A VMPE öt irodájánál a Bánátban, Dél- és Nyugat-Bácskában, Szerémségben és Zenta környékén lakó magyarok nyújthatják be kérelmüket. Mivel az említett területek nagy részén szórványban él a magyarság, az iroda munkatársai kihelyezett ügyfélfogadást is tartanak.
A VMPE elnöke úgy tudja, hogy az egyesület által továbbított kérelmek közül már 327-et kedvezô elbírálásban részesített az Illyés Alapítvány, de közülük egyelôre csak 11-en jogosultak a kedvezményre, mivel a többieknek egyelôre nincs magyarigazolványuk. A VMPE elnöke szerint külön gondot okoz, hogy a zombori kétnyelvû iskola és óvoda vezetôje nem hajlandó kiadni az iskolalátogatási igazolványt, mivel - mint mondja Nagy Margit - tudja, hogy "magyar ügyrôl van szó".
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) különleges menedékhelyek létesítését tervezi a dél-európai emberkereskedelem áldozatai számára, ahol egészségügyi-pszichológiai segítséget, hazatelepedési tanácsadást nyújtanak a rászorulóknak - közölték a balkáni stabilitási paktum Bukarestben tanácskozó képviselôi.
Az IOM képviselôi a terv támogatására kérték a stabilitási paktum tagállamait, és az emberkereskedelem áldozataival való kíméletesebb bánásmódra szólították fel az érintett országok rendôri szerveit - adta hírül a Rompres hírügynökség.
- Délkelet-Európában évente mintegy 120-170 ezer személy - többségük nô és gyermek - válik a szervezett emberkereskedelem áldozatává. A probléma enyhítésére a térség kormányait arra kértük, hogy ezen kiszolgáltatott helyzetben lévô emberek számára biztosítsanak ideiglenes tartózkodási engedélyt - közölte Helga Konrad, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) emberkereskedelemmel foglalkozó munkacsoportjának vezetôje.
Az EBESZ által szervezett keddi bukaresti tanácskozás résztvevôi egyetértettek abban, hogy az emberkereskedelem elleni fellépéshez a balkáni államok bûnüldözô szerveinek együttmûködése szükséges. Szót ejtettek arról is, hogy a jelenség fô problémája az, hogy míg a kereskedôk óriási bevételekre tesznek szert és többnyire személyükre nem derül fény, addig a csempészett személyeket bûnözôkként és illegális határátlépôkként kezelik a hatóságok.
Az EBESZ jelentése szerint az átlag 13-18 éves lányokat prostitúcióra kényszerítik, bezárva tartják, keresetük nagy részét pedig futtatóik elveszik tôlük. Az adatok szerint a balkáni szexiparban dolgozó lányok 90 százaléka emberkereskedelem révén került kiszolgáltatott helyzetébe. A gyermekeket koldusként "használják", míg a férfiakat illegális gyári munkákban alkalmazzák munkaadóik.
Az áldozatok többsége Moldovából, Romániából és Ukrajnából származik, de az európai uniós célországokba érkeznek Albániából, Szerbiából, Bulgáriából és Montenegróból is.
Az Európai Bizottság bôvítési felelôse továbbra is bízik abban, hogy az EU az év végére lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel, de úgy véli, ha Írország másodszor is elutasítja a nizzai szerzôdést, nagyon súlyos probléma áll elô.
"Nem tudok választ adni arra, mit tennénk ebben az esetben" - jelentette ki Günter Verheugen szerdán Brüsszelben tartott sajtóértekezletén, amelyen a csatlakozási folyamat elôrehaladását értékelte.
A tizenötök annak a feltételezésnek az alapján határozták meg a csatlakozási tárgyalásokon az uniós intézményekkel kapcsolatban képviselendô közös álláspontjukat, hogy a nizzai szerzôdést valamennyi tagállam ratifikálni fogja - emlékeztetett a biztos, aki ezért nem lát lehetôséget arra, hogy annak az intézményekkel kapcsolatos rendelkezéseit egy második elutasítás ellenére is átemeljék a csatlakozási szerzôdésbe.
Verheugen azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a bizottság szerdai ülésén fogadta el a tagjelöltek közigazgatási képességeinek alakulásáról és a bôvítéssel kapcsolatos kommunikációs stratégiáról szóló jelentést.
A bôvítési folyamat állását értékelve kiválónak minôsítette a soros spanyol elnökség eredményeit. Úgy vélekedett, hogy ezek alapján a még rendezetlen technikai kérdésekrôl az elnökségi idôszak végéig, vagyis ebben a hónapban meg lehet állapodni azzal a tíz tagjelölttel, amelyeknek esélye van a tárgyalások ez év végéig történô lezárására.
A biztos nem értett egyet azokkal a bírálatokkal, amelyek szerint a tárgyalási folyamat lelassult volna. Utalt arra, hogy a tárgyalásokon már a legkényesebbnek számító fejezetek bizonyos részeivel is foglalkoztak, s így a második fél évben esedékes dán elnökségre már valóban csak a legnehezebb, politikai jellegû problémák rendezése marad.
A mezôgazdasági fejezetet illetôen például Verheugen szerint 90 százalékban már létrejött a megállapodás a tagállamok között a közös tárgyalási álláspontról, egyedül a közvetlen támogatások ügye vár rendezésre. A közös költségvetéssel kapcsolatban elfogadták azt az alapelvet, amely szerint újonnan csatlakozó tagország nem válhat nettó befizetôvé. Ezek után már csak a hozzájárulások globális összegének, valamint a visszatérítések mechanizmusának a kérdését kell tisztázni a második félévben. Ha pedig a költségvetési fejezetrôl létrejön a megállapodás, a strukturális politikákra - köztük a regionális támogatásokra - vonatkozó fejezet is úgyszólván automatikusan lezárható - mondta a biztos.
Verheugen csak technikai jelentôséget tulajdonított annak a mozzanatnak, hogy a tagjelöltek közigazgatási képességeinek fejlesztésére irányuló akciótervrôl szóló bizottsági dokumentum Románia mellett Magyarország esetében is nyitottként említi a tôke szabad áramlásáról szóló fejezetet. Emlékeztetett arra, hogy az új magyar kormány vissza kíván térni a külföldiek termôföldtulajdonhoz jutásának a kérdésére, a tizenötök pedig egyelôre nem döntötték el, milyen választ adjanak erre az igényre. Szerinte azonban ezzel kapcsolatban sem lehet valódi politikai nehézségekrôl beszélni.
Verheugen értékelése szerint azok a tagjelöltek, amelyek esélyesek a 2004-es csatlakozásra, kielégítô eredményeket értek el az intézményfejlesztésben. Olyannyira, hogy a csatlakozás idejére az uniós joganyag átvételében és alkalmazásában valószínûleg jobban fognak állni, mint az e tekintetben most átlagosnak tekinthetô tagországok.
A bizottság szerdai ülésén jóváhagyott jelentés valamennyi tagjelöltre vonatkozóan részletesen felsorolja, hogy ezen a területen mennyire haladtak elôre, milyen kötelezettségeket vállaltak, és milyen hátralékaik vannak még. A jelentést a június 21-22-én tartandó sevillai EU- csúcson terjesztik elô.
Verheugen kitért az EU kommunikációs politikájának és stratégiájának a problémájára is, amely azzal összefüggésben került elôtérbe, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az uniós polgárok nem ellenzik ugyan a bôvítést, de nem eléggé tájékozottak a folyamatról. Ezért az uniós intézményeknek és a tagországoknak is javítaniuk kell információs kampányaikat. Mindenekelôtt azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy nem a bôvítési folyamat okozza a foglalkoztatással, a bevándorlással vagy a bûnözéssel kapcsolatban mostanában egyre többet emlegetett gondokat, hanem éppenséggel része ezek megoldásának - mondta Verheugen.
A Fratia, a BNS és a CSDR szakszervezeti tömbök vezetôivel találkozottt Vasile Puscas, Románia EU-s fôtárgyalója.
A szakszervezetek kérik, hogy az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során Románia tartsa fenn magának a jogot, hogy ugyanolyan döntéseket hozzon, mint azok a tagországok, amelyek rögtön a csatlakozás után munkavállalási korlátozásokat vezetnek be a román állampolgárokkal szemben.
"A személyek szabad közlekedése" fejezethez az Európa Tanács átmeneti idôszakot kért, amelynek megfelelôen a tagjelölt államok polgárai 2, 5 vagy 7 évvel a csatlakozás után vállalhatnak munkát az EU tagországaiban (átmeneti idôszak 2+3+2 év). "Elônyös megoldást kell találnunk, hogy ne jussunk holtpontra a tárgyalásokban, ugyanakkor mégis védjük meg a román munkavállalók jogát, hogy minél jobb feltételek között dolgozhassanak az EU-ban", mutatott rá Vasile Puscas.
"Azt hiszem, Romániának el kellene fogadnia az EU által felajánlott átmeneti idôszakot, és egy országos stratégia kidolgozásával párhuzamosan alkalmazzon hasonló módszereket a munkaerô itthon tartására, mint amilyeneket a programozók esetében hozott", vélekedett Dumitru Costin, a BNS elnöke. Eddig Vasile Puscas és az általa vezetett tárgyalócsoport a parlamenti pártok képviselôivel találkozott, hogy megbeszéljék a román munkavállalók szabad áramlását az EU-térségben a csatlakozás után. A tárgyalók ezt követôen a munkáltatók és az erre a tevékenységi területre szakosodott civil szervezetek képviselôivel találkoznak.
Választási kampányban Makfalva
Az ország 11 megyéjében, 13 településen kerül sor részleges választásokra június 23- án. Megyénkben Makfalva az egyetlen község, ahol a sajnálatos módon megüresedett polgármesteri helyre új személyt kell választani.
Amint a prefektúra közigazgatási és jogi osztályának vezetôjétôl, Huza Emiliától megtudtuk, az erre vonatkozó kormányhatározatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl, azaz május 27-étôl választási kampány van. Május 29-éig lehetett választási jelvényekre leadni az okiratokat és Makfalva esetében ilyen jellegû kérés az RMDSZ és a Liberális Párt részérôl érkezett. Jelölteket június 7-éig, péntekig lehet állítani. Mindeddig azonban egyetlen jelölt sem adta le a szükséges iratcsomót.
Amint Mátyus Zoltántól, a polgármesteri teendôket jelenleg ellátó alpolgármestertôl megtudtuk, a községben megkezdôdtek az elôkészületek. Kiírták a hivatalra, hogy ott van a 44-es számú választási központ, amelyhez a hozzá tartozó falvakban 5 szavazókörzet tartozik. Makfalván, Kibéden és Hármasfaluban a kultúrotthonban, Szolokmán és Székelyabodon pedig az iskolákban jelölték ki ezeknek a helyét. A polgármester rendelettel határozta meg a reklámfelületek helyét és pannókat állíttatott ki ide.
Egyébként a községi RMDSZ-választmány egy jelöltet szándékszik indítani: dr. Zsigmond Vencelt, aki nyugalmazott állatorvosként eddig nem töltött be sem polgármesteri, sem tanácsosi tisztséget.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) érdeklôdik a varsói értékpapír-tôzsde (GPW) esetleges privatizációja iránt mint kisebbségi befektetô - közölte szerdán Krakkóban Hanna Gronkiewicz- Waltz, az EBRD alelnöke, a Lengyel Nemzeti Bank korábbi elnöke.
A varsói tôzsde 98 százaléka jelenleg a kincstárügyi minisztérium, a fennmaradó részvények pedig brókerházak tulajdonában vannak. Ireneusz Sitarski kincstárügyi miniszterhelyettes szerdán az Amerikai Kereskedelmi Kamara befektetôivel találkozva - további részletek nélkül - azt mondta, hogy a tárca már dolgozik a varsói tôzsde privatizációs programján. Hozzáfûzte, hogy a privatizációt a kormány a mind versenyképesebb európai piachoz való alkalmazkodás eszközének tekinti.
Gronkiewicz-Waltz elmondta, hogy az EBRD legfeljebb 25 százalékos részvényhányadot szerezne a varsói tôzsdében, és 5-10 évre tervezné annak megtartását. Cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint az EBRD meg akarna válni a lengyel társaságokban jelenleg birtokolt részvényeitôl. A londoni székhelyû banknak a Pekao SA lengyel pénzintézetben 6,6 százalékos részvényhányada van, és résztulajdonosa a Stalexportnak is.
Az alelnök asszony hangsúlyozta, hogy az EBRD nem szándékozik kivonulni az EU-tagjelölt országokból azok uniós csatlakozása után sem. A legközelebbi években a bank évente mintegy 3 milliárd eurót készül befektetni a kelet- közép-európai térségben, amibôl 1 milliárd jutna a fejlettebb országokra, 1 milliárd Oroszországra és ugyancsak 1 milliárd az elmaradottabb államokra, például Bulgáriára, Romániára, Horvátországra vagy Jugoszláviára. Ennek az összegnek hozzávetôleg 65 százaléka kölcsön, 35 százaléka pedig tôkebefektetés formáját öltené.
A megyei Pedagógusok Háza április folyamán számítógépprogram-írás pályázatot hirdetett pedagógusok számára. A pályázat célja, hogy a számítástechnikát fokozatosan bevezessék az oktatásba, a különbözô tantárgyak szakszerû, a tanulók által kedvelt, az érdeklôdést felkeltô számítógép-programok alkalmazásával. A pályázatra 11 szoft érkezett be, amelybôl az elbíráló bizottság - Gál Péter és Dászkel Márton a Pedagógusok Háza részérôl és Tusnea Ioan tanár - ötöt érdemesített díjazásra. Dicséretben részesítették Pop Ioant, a szászrégeni Augustin Maior Általános Iskola tanárát és Belascu Liviut, a Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium tanárát. Harmadik helyezett Kátai Zoltán, a Bolyai Farkas líceum, második Ugran Angela, a Traian Vuia líceum tanára lett. A legjobb programot Fotici Dan, a segesvári Mircea Eliade líceum tanára írta, címe: Mértan és optika.
Munkájuk elismeréseként a díjazottaknak összesen 500 eurónak megfelelô jutalmat nyújtottak át.
A díjazáson jelen volt Burkhardt Áprád alprefektus, Csegzi Sándor alpolgármester és Cibuca Cornelia fôtanfelügyelô-helyettes.
Csegzi Sándor alpolgármester a díjazást követôen kiemelte, hogy a pályázatkiírás indítómomentum abban a munkában, amely arra hivatott, hogy a szaktanárok az összes szoftvereket összegyûjtsék, s a tananyagot ezekkel kiegészítsék. Fizikus lévén, elmondta, hogy a számítástechnika hozzájárul a rendszeres gondolkodásmód kialakításához, s ott, ahol a tanárok nem kezdeményezik a számítástechnika bevezetését, a diákok javasolják az alkalmazását. Ez a kor követelménye.
Szász Melinda, Hochmal Péter, Nagy Tímea, Simó Emese, Péterfi Tímea, Mattern Lóránt, Sós László, azok a fiatalok, akik a Magányosok Klubja szokásos keddi napján József Attila, Juhász Gyula, Petôfi Sándor és más költôk verseibôl olvastak fel. A klubtagok idén is megajándékozták ôket. A találkozó végén Pápai Józseftôl tudtuk meg, aki az Ügyes Kezek Alapítvány képviseletében vett részt munkatársként, hogy a mûhely 1992 óta mûködik, olyan szülôk kezdeményezéseként, akiknek gyerekei súlyosan vagy kevésbé súlyosan fogyatékosak. E fiatalok az alapítvány mûhelyében kézügyesség- fejlesztéssel foglalkoznak. Termékeikbôl - virágtartó, különbözô alkalmakra üdvözlôlap, bôrhulladék-tárgyak, levélboríték stb. - árusítással egybekötött kiállítást is rendeztek a Marosvásárhelyi Napokon. Hetente egyszer gyógytornán vesznek részt. Az alapítvány gondoskodik lelki gondozásukról is. A Hit és Fény Alapítvánnyal mûködnek közre találkozók, bibliaórák szervezésében. Nyaranta táborozni járnak. Idén Gyulára kaptak meghívást. Idôvel óvoda is alakult a kiskorúaknak, a Bethesda Klub a testileg súlyosan fogyatékosok számára. Ez utóbbiakkal is mind testileg, mind lelkileg foglalkozik a munkaközösség.
A Népújságban az év elején képes riportot közöltünk, amelyben leírtuk, hogy Szövérden már a 16. század utolsó éveiben egyházközösség alakult, amelynek földmûves lakói mérsékletes életû, szorgalmas emberek voltak. Az 1800-as évek elején kezdték el az új kôtemplom építését. Abban az idôben, amikor a törvény nem kötelezte a gyerekeket az iskolába járásra a jobb anyagi körülmények között élôk érdeklôdtek a tanulás iránt. A 2002. évben viszont omlófélben az iskola épülete, a talaj megmozdult, a falak megrepedeztek, a helyi tanácsnak nincs anyagi alapja az újjáépítésére. Emiatt a helyi református parókiát bérelték ki, ahol rögtönzött tantermeket alakítottak ki. Tizenkét óvodás és tíz I-IV. osztályos gyerek tanul. Az óvodát, iskolát László Ernô volt iskolaigazgató, Páll András kiskendi református lelkész segítette. Egy amerikai állampolgár pedig 3 millió lejt és használt ruhákat adományozott a szövérdi tanintézménynek. Ennyi a riport rövid összefoglalója.
A Népújságot Oklahoma Cityben elôbb olvasták, mint Szövérden, az Internet jóvoltából. Az amerikai állampolgár (nevét nem kívánta nyilvánosságra hozni) levelét pár nappal késôbb adták át Szövérden, a Népújság után, amelyben a levélíró értesítette Pécsi Annamária tanító nénit, hogy ez év májusában újra Szövérdre látogat. A segítôkész amerikai polgár újabb támogatást hozott a szövérdi gyerekeknek. Pécsi Annamária tanítónôt az amerikai lelkész jótékonysága arra késztette, hogy köszönôlevelet írjon, amelyet a képes riportot közlô Népújság révén szeretne nyilvánosságra hozni, "mivel várják a cikk megjelenését Amerikában, Oklahoma Cityben, ahol a Népújságot rendszeresen olvassák a világhálón". A kétoldalas levélbôl idézünk:
"Iskolai-óvodai közösségünket meglátogatta egy amerikai idôs tiszteletes úr, aki a mindennapi szürkeségünkbe örömöt hozott. Márciusi visszatérése óta már sokszor örvendeztette meg a gyerekeket - iskolai tanfelszereléssel és ruhanemûvel. A göcsi óvodát-iskolát is megajándékozta. Ezt a nemes cselekedetet szeretnénk megköszönni, hogy piciny közösségünket felkarolta és segítséget nyújtott, mivel a tanfelszerelés-adomány nem csak a szülôknek, de nekünk, oktatóknak is nagy könnyebbség, mert munkánk így eredményesebbé válik. A leírt "köszönjük" szónak nincs akkora súlya, hatása, mint amennyire igazán és tiszta szívbôl szeretnénk megköszönni tettét. Kívánunk jó egészséget támogatónknak, mert a sok-sok év során, amikor senki sem figyelt ránk, nem vettek észre minket, Amerikából felfedezték a néhány gyerekes Szövérdet. Tisztelettel Pécsi Annamária tanítónô és Simon Zsuzsa óvónô". A tanító néni, miután átadta írását megjegyezte: ilyen segítôkész embereknek köszönhetôen lesz még gyermekzsibongás Szövérden.
Soha ne jósoljunk. Különösen ne a politikumra vessük elôrelátásunk éles fénycsóváit. A bizonytalanságot és homályt csak az egykedvû idô oszlatja szerte. (Vagy az sem.) Meg aztán a politika szereplôi következetlenebbek, mint a természeti katasztrófák. Amazok ugyanis elemi csapások, aki penig felcsapott (felcsaptak) közszereplônek, az nem pocodista, hanem mesterfokon ûzi a váratlanságot, a fordulatosságot (régi szóval: fondorlatot). Aki kiszámítható, akirôl mindig lehet tudni, mit lép a következôkben, az nem politikus, hanem pedagógus, gyógyszerész, mérnök. Akirôl lerí a hogyan, az nem közélô, közbeszélô, hanem szatócs, órás- vagy fürdômester.
Egy-két esztendôvel ezelôtt azt jósoltam (becsszók, biz’istenek kíséretében), hogy a kolozsvári himpellért, kinek neve, kinek neve, leváltja majd a hatalomra kerülô(t) szocdem irányzat, a teniszbajnok névrokona kormányfô, mert be akarja szuszakolni hazánkat a Kárpátokkal és a Dunával, a Fekete-tengerrel és a rengeteg Feketeüggyel együtt az Európai Unióba, s egy efféle paprika jonel csak terhére, szégyenére lenne az ország háttér-látványának. Kolozsvár mégiscsak Erdély közepe, szíve, a befektetôk paradicsoma lehetne.
Elsuhant két esztendô, nyoma sincs annak, hogy akadna független bíróság, mely következetes marad az igazsághoz és lefolytatja a tárgyalást a vádemeléstôl az ítélethirdetésig. Elvarrja - közmegelégedésre - Gh. F. összes pereit, tartva a részrehajlás árnyékától is. (Nagy a bizonytalankodás mérvadó jogász és közigazgatási körökben. Ravasz szófacsarások mûsoron tartva, és minden marad az újabb és újabb botrányok martalékául.)
Sôt még arra is céloztam egykori elôlátásomban, hogy lefejezik a Szamos menti Hydrát (vö. Herkules munkái) mindjárt a kormányzati ciklus legelején. Kitör az általános öröm és mártírt faragnak a veszett bíró hívei veszejtett imádatuk tárgyából (üsse kô!). És ezzel aztán elvannak egy darabig a gyerekek, ujjonganak és a fogukat szíjják, alig kell valami mást adni a magyar félnek, olcsóbb, mint bármilyen más törvényhozási aktus, melynek kedvezményezettje, pozitívan megkülönböztetett alanya az etnikai másság.
Belátom, tévedtem. Csúfosan kudarcot vallottam.
Ui. be kell látnom: bármely színezetû kormány jöjjön föl az ország pulpitusára, mindnek tetszik a botránypolitikus, a kötéltáncos gyurka. Holott születhetett volna olyasféle pártközi megállapodás, hatalmi egyezkedés, hogy bukjon a zavari cselszövô, s ezért cserében nem lesz magyar nyelvû felirat a bukaresti központi katonai szeretetotthon személyzeti latrinájában.
Én például kiegyeztem volna ezzel a változattal is.
Sajtótájékoztató a Kereskedelmi Kamaránál
Ünnepélyes sajtótájékoztatóra került sor tegnap a Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamaránál, mivel 100 lapszáma jelent meg az Impuls economic elnevezésû idôszakos folyóiratuknak.
Az Impuls economic elsô száma a kamara megalakulása után nem sokkal látott napvilágot és az azóta eltelt 11 évben havi, másfél havi rendszerességgel jelent meg. A 8-10 oldalas folyóiratot jobbára a kamara belsô munkatársai írják, akik egy kivételével sohasem voltak hivatásos újságírók. Gheorghe Nan, a kamara elnöke azonban nem akarja, de nem is tudná tagadni sajtós múltját, jórészt ennek köszönhetôen, szorgalmazására jelenik meg az országos szinten egyedinek mondható kiadvány.
A lapot 5-600 példányban nyomtatják, jut belôle hivatalból egy-egy példány a kamarai tagoknak, hasonlóképpen küldenek a többi megyei kamaráknak és számos kereskedelmi külképviseletnek.
Gheorghe Nan úgy véli a hozzá visszaérkezô jelzések alapján, hogy a megkezdett munkát folytatni kell, és amennyiben lehetôségei engedik, sûrûbben kell megjelenjen a kiadvány, amelyben kamarai újdonságok, vállalkozói, törvénykezési újdonságok és más hasonló közérdekû információk jelennek meg.
A környezetvédelem világnapján
A környezetvédelem világnapja alkalmából Stefanescu Danut, a megyei környezetvédelmi felügyelôség fôfelügyelôje munkatársaival együtt sajtótájékoztatót tartott a székhelyen, amelyen felvázolta az intézmény eddigi tevékenységeit, terveit. Az adatszolgáltatás közben telefonált Petre Lificiu miniszter, aki felelôsségre vonta a fôfelügyelôt az Aranyoson észlelt szennyezés miatt.
A fôfelügyelô tájékoztatásából megtudhattuk, hogy 5 hónap alatt mintegy 350 ellenôrzést tartottak a különbözô kereskedelmi, gazdasági egységeknél, összesen 350 millió lejre büntettek környezetvédelmi kihágásért. Tematikus ellenôrzéseket is végeztek. A növényvédô szerek tárolását és a fûrésztelepek hulladéktárolásának módszereit is vizsgálták, ugyanakkor a környezetvédelmi engedélyezési folyamat alapján összeállított terveket is figyelemmel követték. Ezek alapján a környezetkárosító cégek olyan beruházásokat kell eszközöljenek, amelyekkel csökkentik a káros hatást. Így a marosvásárhelyi vegyi kombinát - a felügyelôség tudomása szerint - az idén 28 milliárd lejt fektetett be a technológiai folyamatok felújítására, a hûtôtornyok korszerûsítésére. A szászrégeni Brau Union 49 millió lejes befektetéssel feljavította a szennyvíztisztító berendezéseit. 771 millió lejbe került a marosvásárhelyi tejfeldolgozó üzem dekantáló medencéjének a felszerelése. A radnóti hôerômûnél pedig 600 millió lejt költöttek a fáradtolaj-tárolóra, rehabilitáló berendezésre.
Az ipari szennyezés csökkentése mellett külön figyelmet szentelt a felügyelôség az illegális hulladéklerakó helyek felszámolásának. Információk szerint a megyében összesen 295 ilyen szeméttelep létezik. Az e téren történt ellenôrzések során összesen 36 alkalommal büntettek, nagyrészt magánszemélyeket, a kirótt bírság összege 51,8 millió lej. Létezik egy megyei hulladékgazdálkodási stratégia, ( sz.m. lapunk korábban részletesen ismertette) amelynek gyakorlatba ültetésével felszámolhatók a törvénysértô szeméttelepek, azonban mindez anyagiak hiánya miatt egyelôre várat magára.
Ami a levegô minôségét illeti, a legnagyobb szennyezést a megyeszékhelybeli közlekedés okozza. Kimutatták, hogy a köbméterenkénti porkoncentráció átlagban jóval nagyobb a megengedett értéknél, így sürgôs város-, illetve forgalomrendezési feladat Marosvásárhely központjának tehermentesítése.
Az említettek mellett a sajtótájékoztatón szó esett még a megalakulóban levô környezetvédelmi rendôrségrôl, ennek feladatkörérôl. Hamarosan zöldtelefont is mûködtetnek majd, ahol bármilyen, a környezetszennyezéssel kapcsolatos észrevételt, panaszt lehet majd jelezni. Újságírói kérdésre azt is megtudtuk, hogy a freonkibocsátás csökkentését ellenôrzô ENSZ-bizottság közbenjárásával a dicsôszentmártoni Bicapa gyár szóban forgó részlegének felszámolása miatt okozott gazdasági, társadalmi kiesések kompenzálásaként bizonyos pénzösszeget juttatnak majd a cégnek, amit a vegyianyag- tárolók biztonságba helyezésére fordíthatnak, s így rendezôdik még egy környezetvédelmi gond a megyében.
A beszélgetés közben telefonált a környezetvédelmi miniszter, aki kérdôre vonta a fôfelügyelôt, hogy miért szennyezték ismét az Aranyost. Szerencsére a folyó csak 700 méteren érinti megyénket, így Stefanescu Danut a felelôsség terhét azonnal elhárította, s maradtunk csak a felügyelôség tevékenységét tükrözô pozitív adatokkal.
Az amerikai Autodesk cég százezer dolláros nagyságrendû számítógép-programot adományoz a marosvásárhelyi Petru Maior egyetem mérnöki karának. A program használati jogát ma délután kézbesítik az egyetem vezetôinek. Az egyetem mérnöki karán eddig is használták az Autodesk cég által gyártott programokat, azonban a legújabbak megvásárlására nem volt lehetôség. A 15 órakor kezdôdô ünnepségen bemutatják az egyetem keretében mûködô Autodesk képzési központot, s néhányat az új programok közül.
Idôben kiszûrhetô és gyógyítható
A fejlôdési rendellenességek között még ma is gyakori a csípôficam. A betegség korai felismerése és idôben történô gyógyítása alapvetô fontosságú. Kismamák, anyukák aggodalma kíséri az újszülött minden mozdulatát: hogyan tartja a lábát, egyformák-e a far- és combredôk? S majd a felállás idôszakában hogyan megy a baba, csámpás-e, sántít-e?
Kialakulásában szerepet játszik a családi hajlam, a "farfekvés" a méhen belül vagy a szüléskor, a túl nagy magzat, a koraszülés, az ikerszülés s végül a nôi nem. Lányoknál ugyanis sokkal gyakoribb a csípôficam, mint fiúknál, hiszen a nôi medencegyûrû méretében különbözik a férfiakétól.
A csípôficam lényege, hogy a combcsont fejecse (capitulum) nem illeszkedik tökéletesen az ízület másik alkotóeleméhez, a medencecsont vápájához. Ennek leggyakoribb oka a vápa fejletlensége, amely rontja a csípôízület stabilitását.
A veleszületett csípôficam nem okoz panaszokat, nem fáj, a bajt - szûrôvizsgálatok nélkül - legkorábban a járni kezdô csecsemônél lehet felfedezni. Ma a modern szûrôvizsgálatokkal igen korán felismerhetjük a csípôficam gyanújeleit is, így idejében megkezdôdhet a gyógykezelés.
Az elsô vizsgálat már az újszülött osztályon megtörténik. Ezt követi 3-4 hetes, majd 4 hónapos korban a háziorvosi vagy házi gyermekorvosi szûrôvizsgálat. A hanyatt fekvô csecsemô csípôjét kétoldalra terpesszük, és egészséges esetben 90/90, tehát maximális értékkel jellemezzük a teljes terpesztést. Hasra fekve vizsgáljuk a comb- és farredôket. Ha ezek kellô mélységûek és a két oldal egymással párhuzamos, akkor különös gond nem lehet, aggodalomra nincs ok. Csípôficam esetén az alaphelyzetben vápán kívül elhelyezkedô fej helyrezökkenését a terpesztés közben érezzük. Ez a híres Ortolani-tünet, amely alapjaiban változtatta meg a veleszületett csípôficam korai diagnosztikáját.
A szûrôvizsgálat hagyományos fizikai módját minden alkalommal kiegészítjük a képalkotó vizsgálati módszerekkel, tehát ultrahangos, valamint RTG-vizsgálattal.
A csípôficam gyanúja esetén is tornáztatás, terpeszpelenka, illetve hevederes terpesznadrág alkalmazása javasolt. Ha háromhetes korban még instabil a csípô, akkor az ortopéd szakorvos kezelést kezd az úgynevezett Pavlik-kengyel segítségével. Majd négy hónapos korban RTG- vizsgálat következik. A konzervatív kezelést végezhetik különféle sínekkel, kengyelekkel, amelynek végére a csípô tökéletesen egészségessé válhat.
Mûtéti beavatkozást csak súlyosabb esetben, a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén végeznek.
Dr. Lavicska Kálmán
Új, gyors, pontos allergiateszt
A bécsi VBC-Genomics cég olyan allergiatesztet fejlesztett ki, amellyel gyorsan meg lehet vizsgálni az ember érzékenységét az allergiát kiváltó anyagokra anélkül, hogy azok az illetô személy testével kapcsolatba kerülnének - jelentették be május 23-án az osztrák fôvárosban. Az új tesztnél az allergiát kiváltó, úgynevezett allergén anyagokat egy üveglapra viszik fel egy szabadalmazott eljárás segítségével, s erre tesznek egy kevéskét a páciens vérszérumából. Amennyiben ebben jelen vannak az allergiát jelzô immunoglobulinok, azok az üveglapon lévô allergénekhez kötôdnek, és fluoreszkáló antitestekkel kimutathatóvá lesznek. A teszt 60 perc elteltével értékelhetô, a kiértékelés automatikusan történik lézer és számítógép segítségével, s a fluoreszkáló pontok fényerejébôl még az allergia erôsségére is következtetni lehet. Az új teszt nem csak kényelmesebb, hanem pontosabb is, és szinte teljesen kizárja a leletek téves interpretációját. Az eljárás kidolgozásának nehézsége abban rejlett, hogy az allergén anyagokat rögzíteni kellett az üveglapon úgy, hogy ne veszítsék el az allergiát kiváltó tulajdonságaikat. A VBC-Genomics egyelôre többféle növény és a latexgumi allergénjeit kínálja az új teszt formájában, de hamarosan rendelkezésére áll majd az állatszôr, atkák, rovarmérgek és penész okozta allergia felderítésére szolgáló úgynevezett chip is.
Elképesztô elsô hallásra a gondolat, pedig akadnak, akik hisznek benne: az ásványvízben oldott nikotinnal oltanák a dohányosok cigaretta iránti vágyát. Az Egyesült Államokban vihart kavart az az új elképzelés, amely - hívei szerint - a dohányzás káros hatásainak csökkentését szolgálja: egy kaliforniai cég heteken belül nikotint tartalmazó ásványvizet akar forgalomba hozni. A dohányzásellenes csoportok máris kampányt indítottak az elképzelés ellen. A gyártó cég azzal érvel, hogy ha a dohányosok vízivással jutnak a számukra szükséges nikotinmennyiséghez, akkor ezzel nem veszélyeztetik környezetüket, megszûnik a füst, s ezzel egyben megszûnnek a passzív dohányzás ártalmai. A dohányzásellenes csoportok viszont attól tartanak, hogy ezzel a módszerrel a dohányzás még az eddiginél is sokkal elterjedtebbé, "banálisabbá" válik s hogy a nikotinos víz függôséghez vezethet, ráadásul a gyerekeket is a nikotin rabjává teheti.
A marosvásárhelyi Rohammentô-szolgálathoz, valamint a szakklinikákra naponta három-négy agyvérzéses beteget szállítanak be, a két neurológiai klinikán pedig folyamatosan legalább tíz beteget kezelnek ezzel a kórképpel. Ezenkívül a súlyos, gyakran menthetetlen esetek az intenzív terápiára vagy az idegsebészetre kerülnek.
A gutaütés, szélütés az egyik legrégebbrôl ismert betegség, melynek a gyógyszerét a XXI. században sem tudják még, s az esetek több mint 50 százalékában az agy állományában, az agyszövetben keletkezett vérzés pillanatok alatt halálos kimenetelû lehet. Ha a stroke-ot - ahogy nemzetközi szakmai körökben emlegetik - túléli a beteg, a részleges és ritka esetekben a teljesnek tûnô gyógyulás hosszú folyamat eredménye. Bár közismert, hogy az okok között elsô helyen a magas vérnyomás szerepel, sokan mégsem tesznek meg mindent a prevenció érdekében, holott az orvosok szerint az agyvérzés "leghatékonyabb ellenszere" a megelôzés.
A betegségrôl és annak következményeirôl dr. Szatmári Szabolcs egyetemi adjunktussal, a megyei kórház 2-es Számú Ideggyó-gyászati Klinikájának fôorvosával beszélgettünk.
- A hosszú ideig fennálló magas vérnyomás, vagy a vérnyomás ingadozása felelôs-e az agyvérzésért?
- Az állományban bekövetkezett vérzés oka a 40-45 éves kor után a legtöbb esetben az elhanyagolt magas vérnyomás. Akit rendszeresen ellenôriznek, és pontosan szedi a gyógyszert, az általában nem jut ide hozzánk. Ezért is szeretném hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az egyébként jó erôben levô emberek is kezeltessék a vérnyomásukat. Ritkábban, különösen fiataloknál, azaz gyakorlatilag egészségesnek tûnô egyéneknél valamilyen veleszületett ér-rendellenesség is okozhatja.
A hosszú ideig fennálló magas vérnyomásos betegség megmerevíti az erek falát, és ahelyett, hogy a vérnyomás-ingadozásra rugalmasan tudnának tágulni és szûkülni, olyanokká válnak, mint egy merev, törékeny csô, ami a felugró vérnyomás hatására megreped, és bekövetkezik a vérzés.
Szintén a magas vérnyomás okozhatja többek között az agylágyulást is, aminek a tünetei nagyon hasonlítanak az agyvérzéséhez, és a laikusok annak is vélik, holott ez esetben az agy nem kap elég vért, ami szintén bénuláshoz vezethet. Az agylágyulás egyébként sokkal gyakoribb, mint az agyvérzés, a tünetek viszont enyhébbek, és általában jobban gyógyul a beteg, könnyebb a rehabilitáció. Mindezek ellenére jobb lenne azt is megelôzni.
- A magas vérnyomás mellett milyen kiváltó okoknak lehet szerepe a gutaütésben?
- Leggyakrabban a magas vérnyomás hozza létre azokat az elváltozásokat, amelyek a hirtelen stressz, a nagyobb fizikai igénybevétel, nagyobb mértékû alkoholfogyasztás, férfiaknál ritkábban a szexuális kontaktus hatására az agyvérzéshez vezetnek. Olyan ez, mint a bomba, ami bármely pillanatban felrobbanhat, de hatástalanítani is lehet.
- Vannak-e elôjelei az agyvérzésnek, amelyeket figyelembe véve esetleg meg lehetne akadályozni a bekövetkezését?
- Szerencsésnek mondhatjuk azt a személyt, aki elôjeleket érez: fejfájás, szédülés, zsibbadás a végtagokban, gyengeség, a fülben, fejben jelentkezô lüktetés. Ilyenkor már ott van a határon, de, ha idejében beavatkoznak, sikerül megelôzni. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy az ilyen esetek nagyon ritkák. Általában mindenkinél akkor derül ki, hogy mi is történt, amikor késô, és a vér ott van már az agyszövetben.
- Melyek az agyvérzés jellegzetes tünetei? Mibôl lehet felismerni?
- A kezdet olyan, mintha hirtelen elvágnák a filmet. Az érintett személy eszméletvesztéssel elvágódik, és ugyanabban a pillanatban le is bénul az egyik fele. Ha nem, akkor esetleg el tudja mondani, hogy nagyon erôs fejfájása van, s a bénulást is meg tudja fogalmazni, ha beszédzavar nem jelentkezik. Sokszor hányingerrôl panaszkodik a beteg, és hányás jelentkezik, amíg behozzák a kórházba.
Az esetek egy részében, ha a domináns bal féltekében történik a vérzés, a beteg nem tud kommunikálni a környezetével. Bár éber, a szeme nyitva van, de nem tud beszélni, és nem érti, hogy mi