Emil Constantinescu a fellegekben jár. Amikor nem Adrian Nastase fejére szór dörgedelmeket, s keveredik vele a fellegekhez méltatlan, alpári szóváltásba, a politikai élet megreformálásán töri a fejét. Pontosabban a tényleg sürgetôen idôszerû, kormánypárttal szembeni ellensúlyt szándékszik megteremteni. Kissé úgy, mint aki türelmét vesztette. Mérges véleményeket hangoztat a politikai elitrôl (ami igaz, az igaz), kategorikusan ítél és elítél. Még érteni is vélem.

A Nemzeti Liberális Párt már túl régen tartó agóniája, olykori feltámadásai semmi jóval nem biztatnak. A politika és politikusaik hitelét játsszák el a hetek, hónapok óta tartó hatalmi bohózatban. A "Stolojan-változat" inkább látszik valameddig tartó fegyverszünetnek, mint tényleges perspektívát nyújtó megoldásnak. A liberális cápák nem könnyen adják fel, hiszen fontos számukra, hogy gazdasági birodalmaikat politikai tôkével tegyék, tehessék még profitábilisabbá. Pillanatnyilag fejet hajtottak Stolojan népszerûségi indexe elôtt, feltehetôen azt remélve, hogy a közvélemény számára rokonszenves szakemberre majdani pártvezéri tisztségében kötôféket vethetnek. Addig azonban még van néhány forduló.

A Demokrata Párt a Basescu-féle zsákutcából egyre nehezebben talál ki, a fôpolgármesteri, gyakran külvárosi "sziporkák" aligha vannak segítségükre ebben. Náluk ôszre, kora tavaszra várható az "ébredés", bár ki tudja, mi zajlik csendben Petre Roman illendônek látszó, mégis feltûnô hallgatagsága mellett. Talán arra vár, hogy addig süllyedjen a párt, ahonnan már csak felfele lehet kapaszkodni.

A parasztpárt szót sem érdemel pillanatnyilag, önmagukat keresik, hol a fától nem látva az erdôt, hol fordítva. A választásokig aligha tesznek szert versenyképes erôre, s így súlyuk elhanyagolhatónak ígérkezik a hatalmi harcban.

Így aztán Emil Constantinescu gondolt egy nagyot: erôs jobboldalt kell teremteni! Megdúcolta némi politológiai vázlattal. És leszögezte a leszögezhetetlent, miszerint az ô politikai konstrukciójában csak "tisztességes és korrekt embereknek" van helye. A szigorú morális követelménnyel nincs is semmi baj. A fellegekben rengeteg van belôle, hiszen hol máshol, mint ott alakíthatja meg az exelnök az angyalok pártját. Idelenn aligha. S mielôtt ô lenne ennek a pártnak a feddhetetlen elnöke, néhány aprósággal neki is lehetne elszámolnivalója a közvélemény elôtt. A párttagsággal azonban ennél is nagyobb a baj. Az elmúlt 12 év alatt az ország népe a "megváltás" minden változatát és kombinációját kipróbálta a ma érzékelhetô eredménnyel. A politika mai szereplôi egyetlen szereposztásban sem álltak helyt. Kíváncsi vagyok, honnan jön össze Constantinescu angyali serege.

Kedden éjjel a Ploiesti melletti Prejinic repülôtér közelében lezuhant a konstancai Air Adria Tuzla cég egyik helikoptere, amely a kôolajvezetékek ôrzésében vett részt. A baleset során életét vesztette a gép fedélzetén tartózkodó egyik személy, tájékoztat a román közszolgálati rádió. A helikopter fedélzetén három személy - a pilóta, egy technikus és egy polgárôr - teljesített szolgálatot.

A becsapódáskor a konstancai Agapie Alexandru technikus azonnal életét vesztette, a másik két személyt pedig könnyebb sérülésekkel szállították a Ploiesti-i Megyei Sürgôsségi Kórházba.

Vrînceanu Gheorghe pilóta nyilatkozataiból kiderül, hogy a gép felszállási engedély nélkül emelkedett a levegôbe és az egyik motor meghibásodása miatt lezuhant.

A baleset pontos okainak kiderítését célzó vizsgálatot a Prahova megyei Ügyészség és a Ploiesti-i rendôrség képviselôi irányítják.

Az Oktatásügyi Minisztérium kétszáz gépjármûvet vásárol az elszigetelt településeken élô gyerekek iskolába szállítására, közölte Adrian Nastase kormányfô szerdán, Suceaván.

- Újabb kétszáz gépjármûvet vásárolunk az iskolások szállítására, az errôl szóló projekt pénteken indul be. Ez egy korábbi program folytatása, amely jelentôs támogatást nyújtott bizonyos vidéki iskolák számára, ugyanakkor az ARO Üzemeknek is, amely jelentôs megrendelésekhez jutott - mondta a miniszterelnök.

Nastase azt is közölte, hogy a kormány az iskolásoknak szánt tízórai-program megvalósítási módját is elemezni fogja majd.

Megalakulását követô elsô sajtótájékoztatóját tartotta tegnap a földgáziparban tevékenykedô magán- és jogi személyek országos szakmai egyesülete, az ANPROGAZ.

A szervezet - melynek egyelôre 34 tagja van, ám már számos további felvételi kérvényt nyújtottak be - székhelye Marosvásárhely, s a sajtóval való találkozás elsô színhelyéül szintén Marosvásárhelyt választották, mert Maros megye adja az országos földgáztermelés legjelentôsebb hányadát.

Az újonnan alakult szervezet önmagát közhasznú nemkormányzati szervezetként határozta meg, s ilyen irányban a kormány elismerését várja, hogy kifejthesse véleményét az ágazatot érintô minden törvénytervezet benyújtása elôtt. Mint a szervezet ügyvezetô titkára, Niculae Havrilet elmondta, felvették a kapcsolatot számos kormányzati intézménnyel ilyen tekintetben, s többek között a Világbank és Hollandia nagykövetségének támogatását is élvezik.

A szervezet elsôrendû célja, tagjai érdekeinek védelme mellett, a törvényesség biztosítása a földgáztermelés és - forgalmazás területén, illetve az egészséges konkurencia biztosítása az ágazatban. Ilyen tekintetben az ANPROGAZ sürgeti a gázszolgáltatás magánosítását, úgy véli, hogy az állami monopólium korrupciógerjesztô, pénzügyi zárlathoz vezet és illojális befolyásolásra ad lehetôséget. Az állami monopóliumot azonban nem szabad magánmonopóliumnak felváltania, hanem versenyhelyzetet kell teremteni - vélik a szervezet vezetôi -, akik azt is követelik, hogy a régóta halasztódó magánosítási folyamat teljes átláthatósággal zajlódjon.

Az ANPROGAZ ugyanakkor kifejtette álláspontját a távfûtési rendszer gondjaival kapcsolatban is. Szerintük a távfûtés bukásra ítélt rendszer, a gondot csakis tömbházi, lépcsôházi vagy egyéni hôközpontok felszerelése útján lehet megoldani. Ugyanakkor úgy vélték, hogy az indokolatlanul magas árakat alkalmazó állami gázszolgáltató kiiktatható ebbôl a folyamatból. Egy példával élve: ma egy gázórát csakis az állami szolgáltató szerelhet fel, s ezért 600 ezer lejt számláz. Az ANPROGAZ szakemberei szerint egy magáncég ezt a konkurenciális piacon 100-200 ezerért el tudná végezni - ha a törvényes rendelkezések lehetôvé tennék.

Felfüggesztették köztisztviselôi tisztségébôl a Munkaügyi Minisztérium Sajtóirodájának egykori vezetôjét. Razvan Purde ellen ugyanakkor büntetôjogi vizsgálat indult csalás és befolyással való visszaélés miatt, nyilatkozta Marian Sîrbu munkaügyi miniszter szerdán a Mediafaxnak.

- A törvény értelmében Purde mindaddig felfüggesztve marad köztisztviselôi tisztségébôl, amíg ellene büntetôjogi vizsgálat folyik. Én csak üdvözölhetem, hogy az ügyészség végzi a kötelességét - tette hozzá a tárcavezetô.

Sîrbu közölte: továbbra is érvényben marad Purde felfüggesztése az intézmény sajtóirodájának vezetôi tisztségébôl, amelyrôl a minisztérium vezetése azt követôen határozott, hogy több, a rendôrségre érkezett panasz szerint Purde pénzt kért bizonyos személyektôl külföldi munkahelyek megszerzésének megkönnyítése ellenében.

A Bukaresti Ügyészség kedden elrendelte a bûnvádi eljárás beindítását Razvan Purde, a Munkaügyi Minisztérium Sajtóirodájának egykori vezetôje, valamint Stefan Mecu, az intézmény egyik volt alkalmazottjának férje ellen. A két személyt csalással és befolyással való visszaéléssel vádolják.

A Bukaresti Ügyészség június 26-án regisztrálta Florian Salceanu panaszát, aki közölte, hogy egy közvetítôn keresztül ezer dollárt adott a Munkaügyi Minisztérium Sajtóirodája vezetôjének, aki portugáliai munkahelyet ígért neki.

A Közügyi Minisztérium közleménye értelmében a Florian Salceanu által eredetileg a rendôrségre benyújtott, majd az ügyészségre átutalt panasztétel szerint idén januárban Ion Stroe azt ajánlotta Salceanunak, hogy kapcsolatot teremt közte és a Munkaügyi Minisztérium bizonyos magas rangú hivatalnokai között, akik ezer dollár ellenében portugáliai munkalehetôséget biztosítanának számára.

"Azt követôen, hogy Florian Salceanu átadta Ion Stroenak a munkahely megszerzéséhez szükséges okiratokat, közölték vele, hogy a kérését elfogadták és a munkahely megtartása érdekében mielôbb adjon ezer dollárt Viorel Razvan Purdenak", nyilatkozták a vizsgálatot vezetô ügyészek.

Salceanu átadta az összeget, majd miután nem értesítették, hogy portugáliai munkahelye biztosítva van, a rendôrséghez fordult.

Röviddel ezt követôen egy másik személy is hasonló feljelentést tett a rendôrségen.

Kövesdi Kiss Ferenc 1913. június 29-én született. Születésnapjára szép ajándékot kapott: az Egészségügyet, Tudományt és Oktatást Támogató Alapítvány, az Akadémia ETOT Kuratóriuma a Doctor honoris causa kitüntetô címet adományozta az erdélyi Mezôség apostolának - "a magyar nép oktatásáért és neveléséért nyújtott kiemelt szintû szolgálatai elismeréseként". A díszoklevelet prof. dr. Gomba Szabolcs, a Debreceni Orvosi Kamara elnöke, a patológia professzora mint a kuratórium elnöke és dr. Gomez Roberto, a Debreceni Egyetem Fôiskolai Kara tanszékvezetô tanára, igazgató fôorvos, kuratóriumi tag írja alá.

- Hárman kaptunk ilyen kitüntetést: Szabó László, a Hortobágyi Nemzeti Park elnöke és Kertész Ferenc üzletember, a magyarországi alapítványok legállhatatosabb támogatója és jómagam. Jólesett az elismerés, bár én inkább anyagi támogatást várnék ahhoz a munkához, amelyet másokkal együtt végzek; a Reménység Dajkáló Kör a tizenharmadik mezôségi szórványtalálkozó után szeptember elsô vasárnapján tartja az egész Mezôség magyarjainak ifjúsági találkozóját Magyarfrátán, amikoris a település 1000 éves létére emlékezünk. Szent István király egyik rendeletében - Kolozs, Doboka vára (ispánság), Fráta - szerepel a neve. Rogerius váradi kanonok írja a Siralmak könyvében, hogy Moldvából, a tatár fogságból megszökvén 1242-ben, a Maros völgyén bujdokolva Frátára érkezett, ahol a hatalmas Gombos-hegy oldalában lévô barlangba bújt menekültekre bukkant, emberekre és asszonyokra, akik megmenekültek, és az Úr szolgájával ínséges eledelüket, cserfahéjból (kéregbôl) és lisztbôl készült kenyerüket is megosztották. - Kirándulunk a Szent László-kút Keserû-forrásához, megkóstoljuk a frissen merített vizet, falatozunk a kút körül, beszélgetünk a történelemrôl, Rogeriusról, Szent László királyról. (Mikor egy nénit a forrás eredetérôl faggattam, ezt válaszolta: - Hát nem tudja? Itt pihent meg Torda felé haladva Szent László a katonáival, ebbôl a vízbôl ittak ôk maguk és itatták meg lovaikat.) Ma is Szent László Keserû-forrásának nevezik. Vize valóban keserû, de üdítô is.

- Volt jel is. De 1849-ben Jánosi György tanító az emlékkövet - amelyen írás is állt - megmentés céljából hazavitte a telkére. Ma is élnek még idôs emberek, akik emlékeznek Császár Ferencre, aki viszont Jánosi tanító urat ismerte. Így hagyományozódott a történet szájról szájra.

- Legalább ötven fiatalra számítunk, egyik rész Mezôméhesen gyülekezik, onnan a hegyen keresztül megyünk át Frátára (10-12 km). Minden falu hoz magával kis ünnepi mûsort, és utána ismerkednek. Az a lényeg, hogy kapcsolat, tartós kapcsolat alakuljon ki a szórványban élô lányok és fiúk között. Amit mondok, nagyon komoly. Ilyen ismeretségbôl már meg is született az elsô gyermek. Házasságot kötött az uzdiszentpéteri Csaba a nagyölyvesi Hajnival. Kislányuk hathetes. Keresztelôjére egy kis ünnepséget szeretnénk rendezni.

- Következô kirándulásunk a cserhalmi ütközet emlékmûvéhez vezet, Czegôtelkére. Onnan a mintegy 35-40 km-re lévô Köbölkútra megyünk, megszámláljuk a tatárlyukakat, beszélgetünk történelmünkrôl. És ismerkedünk.

Magyar tagozaton megyeszerte 15 címzetes (tituláris) állást hirdettek meg az óvónôk számára. A versenyvizsgára 77-en iratkoztak fel, 72-en jelentek meg, és mindössze tízen érték el az állás betöltéséhez szükséges hetes általánost.

A vizsgáról, az eredményekrôl Kovács Júliát, az óvónôkért felelôs szakfelügyelôt kérdeztük.

- A jelentkezôk közül sokan az idén végeztek, mások két-három éve, s olyanok is vannak, akik tavaly tettek véglegesítô vizsgát. Az ô sikertelenségükön csodálkozom. Azoknak az eredménye, akik a Dimitrie Cantemir Egytemen tanultak, s például 20 évvel ezelôtt érettségiztek, nem lep meg, valószínû, a jövôben sem fogják elérni az átmenô jegyet.

- Valóban túlságosan nehezek voltak a tételek?

- A román tétel ugyanaz volt, mint a román tagozatra pályázó óvónôknek, holott évek óta kérem a minisztérium illetékesét, hogy tegyenek különbséget, hisz a magyar óvónôknek más a feladatuk. Bár az elméleti rész megközelíthetôségével nem volt baj, a módszertani rész kifogásolható, mivel az idén környezetismereti tételt kellett a vizsgázóknak kidolgozniok. Mindezek ellenére a magyar tagozatra pályázó óvónôk román jegyei semmivel sem gyengébbek, mint román kollégáiké.

Véleményem szerint hozzáférhetô volt a magyar tétel is, irodalomból Dsidát kapták. Ami a nyelvtant illeti, valószínû, mást vártak. A nyelv kölcsönhatásának társadalmi és pszichológiai értelmezésérôl azonban egy képzôt végzett értelmiséginek kell tudnia írni.

Nagyon sajnálom, hogy a meghirdetett 15 helyet sem tudjuk mind betölteni.

- Mi lesz azzal a sok óvónôvel, akinek nem sikerült a vizsgája?

- Még reménykedem, hogy az óvások is hoznak eredményt, továbbá azok számára, akik elérték az átmenô jegyet, valószínû, szeptemberben megoldódik, hogy szakképzett helyettesítôként dolgozhatnak, bérezésük pedig nem fog különbözni címzetes társaik fizetésétôl - vélekedett a tanfelügyelô.

A marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen tegnap délelôtt és délután került sor a kizáró jellegû gyakorlati vizsgára.

A zenei képesség és mozgáskészség felmérésébôl, valamint a versmondásból álló vizsga nem bizonyult nehéznek - a felvételizôk állítása szerint. A versmondás egy szabadon választott és egy kötelezô vers elôadásából állt.

A tanárok nem zavarták kérdéseikkel a felvételizôket, és viszonylag rövid idôt szántak egy-egy vizsgázó diákra. A délutáni vizsga a megfigyelôképesség, vizuális memória, alkotó képzelet, valamint drámai érzék felmérését jelentette.

A felvételi második szakaszára holnap kerül sor, amikor is monológ meg próza elôadásából "szo-rongatják meg a diákokat".

Viszonylag nem nagy a túljelentkezés. A hét tandíjmentes és öt fizetéses helyre 20-an jelentkeztek, 11 fiú és 9 lány.

Önfeledt társalgás, beszélgetés közben aligha gondolunk arra, hogy amíg érdekes, új dolgokat közlünk beszélgetôtársainkkal, közben folyamatosan beszédünk alapegységeit használjuk: belôlük, az ô segítségükkel építjük megfelelô tartalmúvá kö-zölnivalónk minden részletét. Folyamatos beszéd és írás közben gondolatainkat, érzéseinket és akaratunkat ugyanis mondatokban fejezzük ki. Pl. A szépirodalmi alkotás mindig személyes élménybôl sarjad. Ez a mondat új közlés, s abban a pillanatban jött létre ilyen formájában, amikor érdemesnek véltük másokkal is közölni, mibôl sarjad a szépirodalmi alkotás. A mondatot a közlés pillanatában mutatkozó szükségnek, vagyis igénynek megfelelôen fogalmaztuk meg, jóllehet más alkalommal ilyen formában már nem fog elhangzani. Másvalaki ugyanis saját közlési igényének megfelelôen, másképpen fogalmazza majd meg. Például így: Személyes élmény képezi a szépirodalmi alkotás alapját.

A mondat ennélfogva nem állandó, változatlan, újból és újból ugyanabban a formában megjelenô kész szerkezet, hanem a beszéd pillanatában rögtönzött, egyénileg mindig alakítható és tetszés szerint szabadon változtatható beszédegység. A mondatokat és a felépítésükben részt vevô szószerkezeteket szavak alkotják. A szószerkezetek és mondatok alkotóelemei tehát egyaránt a szavak.

A mondatok összeállítása, fogalmazása közben olyan elemek közül választunk ugyanis, amelyek állandósult formában már készen a rendelkezésükre állnak. Ezek a már meglevô kész elemek a mondat építôanyagát képezô szavak. A mondat alkotása közben valójában szavakat rakosgatunk egymás mellé. Az így egymás mellé sorakoztatott szavak önmagukban is jelentenek valamit. Az adott pillanatban rögtönzött (mindig változtatható), dinamikus jellegû mondat tehát a már régóta meglevô statikus jellegû szavakra épül.

A szó a mondat építôanyaga, nem a közlés pillanatában jött létre, hanem elôtte és utána is változatlanul rendelkezésünkre áll. A szavak ugyanis a mondaton kívül, szövegösszefüggés nélkül önmagukban is megállnak, mert önálló jelentésük, pontosan meghatározott tartalmuk van, mert fogalmat jelölnek. A szavak szerepe a mondatban is, meg a mondaton kívül is az, hogy fogalmat jelölnek. A szó a mondaton kívül is a fogalom nyelvi jele, illetve nyelvi kifejezése marad. A szó tehát a nyelv útján történô emberi érintkezés önálló tartalmú értelmes egysége. Ezek nyomán mind a mondat, mind a szó beszédünk legfontosabb alapegysége.

Kevesen jelentkeztek a MOGYE-n

Idén szokatlanul kevesen jelentkeztek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Az általános orvosi karon meghirdetett 255 ingyenes és 100 tandíjköteles helyre 396-an iratkoztak be, míg katonai orvosi 10 helyére 32 fiatal jelentkezett. A fogorvosi kar 50 (+25) helyére 97-en, míg a gyógyszerészeti kar 50 (+25) helyére 110-en iratkoztak be. Az általános orvosi kollégium 25 (+25) helyére 10-en, míg a fogászati és gyógyszerészeti kollégium 20 (+25) helyére 15-en, illetve 3-an jelentkeztek. A tegnapi négyórás vizsga után lapzártakor függesztették ki az eredményeket.

5000 hektárt vert el a jég

A múlt heti esôzésekkor a megyében körülbelül 5000 hektár mezôgazdasági területet vert el a jég. A Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság szakemberei által végzett felmérések szerint a károk értéke 36 milliárd lejre tehetô. A jégesô leginkább Gernyeszeg, Körtvélyfája, ill. Radnót, Maroscsapó környékét, a Nyárád- és Kis- Küküllô mentét érintette. A gabona tekintetében az okozott kár pótolhatatlan, viszont a szôlô- és gyümölcsfák esetében a jégütötte felület hegesedését elôsegítô és a penészedést megelôzô vegyszerek használata elôsegíti a termés beérését.

Nincs kereslet az üzemanyagjegy iránt

Annak ellenére, hogy ötven milliárd lej értékû üzemanyagjegyre jogosultak a Maros megyei mezôgazdasági termelôk az év harmadik negyedévére, eddig csupán 6 milliárd lej értékû jegyet bocsátott ki a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság a jogosultaknak. Az üzemanyagjegy a felhasznált gázolaj árának 23 százaléka. Mint ismeretes, az üzemanyagjegyre azok a termelôk jogosultak, akik a megmûvelt terület nagyságától függetlenül gépi erôvel dolgozzák meg földjeiket.

Folynak az útjavítási munkálatok

Marosvásárhely egyre több utcájában végeznek útjavítást. Emiatt a városban több helyen forgalomkorlátozás van. A Budai Nagy Antal utcában a Poklos-patak hídjánál dolgoznak, a Vulturilor, a Dâmbovita és a Sáros utcában most folynak az aszfaltozást elôkészítô munkálatok. Tovább tart a forgalomkorlátozás a Stefan cel Mare utcában és a Bolyai téren, a Mihai Viteazul utca Antonescu sétány és Iorga utca közötti szakaszán. A Dorobantilor utcában a kôburkolatjavítás folyik.

55%-ban osztották ki a birtokleveleket

Megyei viszonylatban átlagban 55 százalékban osztották ki a birtokleveleket, viszont a megye 97 településébôl 38-ban 50 százalék alatt áll a birtokba helyezés. Legrosszabb a helyzet Makfalván, Erdôszentgyörgyön és Nyárádremetén, ahol ez az arány 15 százalék körül mozog. Mint Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság helyettes vezérigazgatója tájékoztatott, a birtoklevelek kibocsátásának felgyorsítására feltétlenül szükség van, ugyanis jövô évtôl a mezôgazdasági támogatásoknak feltétele, hogy a termelôk a birtoklevelek tulajdonában legyenek.

Vásár, állatkiállítás Nyárádszeredában

Mozgalmas lesz a hónap vége, augusztus eleje Nyárádszeredában. Július 29-én, hétfôn országos nagyvásárt tartanak a nagyközségben, majd 30-án, kedden a megyei tanács, a Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal, a Fajállat-kiválasztó és Szaporodás- biológiai Hivatal, valamint a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal szervezésében állatkiállításra kerül sor. 31-én, szerdán szántóverseny lesz, majd augusztus elsején kirakóvásár. A rendezvények a Nyárádszeredai Napok keretében zajlanak, tájékoztatott Dászkel László polgármester.

Felfüggesztették a támogatást

Kimerültek az állami alapok, újabb kérvényeket nem fogadnak el a kedvezményes árú traktorok és más mezôgazdasági gépek vásárlásának támogatására. A 221-es rendelet értelmében a megyében 32 dossziét fogadtak el és hagytak jóvá. A 16 traktor és másfajta mezôgazdasági gépek vásárlására nyújtott 55 százalékos állami támogatás értéke több mint 9,5 milliárd lej. A gépek leszállítása folyamatban van.

Két sikeres pályázat

Antal András, az Ákosfalvi Általános Iskola igazgatója tájékoztatott, hogy két magyarországi alapítványnál pályáztak sikeresen. Az Illyés Alapítványtól számítógép vásárlására kap jelentôs összeget az iskola, a Pro Ákosfalva szervezet számára pedig a Kulturális Örökség Minisztériumánál hagyták jóvá a Vándorcsizma fesztivál találkozójának megszervezéséhez szükséges összeget. Ezt a rendezvényt augusztus folyamán tartják.

Pódiummûsor

Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, az Underground Színház, valamint a Pontban hatkor kávéház által meghirdetett nyári színházi évad keretében ma este, pénteken és szombaton este nyolc órakor az Ariel elôcsarnokában Téglás István fôiskolai hallgató Szilágyi Domokos mûveibôl összeállított pódiummûsorát tekintheti meg a közönség.

Erdélyi ápolók Szombathelyre

Erdélybôl érkeznek ápolók a szombathelyi Vas Megyei Markusovszky Kórházba, a huszonöt fiatalt szeptembertôl szeretné foglalkoztatni az intézmény - közölte Somogyi Józsefné ápolási igazgató az MTI érdeklôdésére kedden. Elmondta: a több mint 1300 ágyas kórházba hatvan ápolót tudnának felvenni, de Magyarországon évek óta nem találnak szakképzett munkaerôt. A kórház menedzsmentje Székelyudvarhelyen talált rá egy olyan iskolára, amelynek végzôsei közül többen szívesen vállalnának munkát Magyarországon. Az erdélyi ápolók foglalkoztatására a kórház engedélyt kapott a Vas Megyei Munkaügyi Tanácstól. Hozzátette: a magyar anyanyelvû fiatalok érettségire épülô hároméves oktatás után augusztusban szerzik meg szakképesítésüket, amelyet Magyarországon még honosíttatniuk kell. Az eljárás befejezôdéséig ápolási asszisztensekként dolgozhatnak a Vas megyei kórházban. Somogyi Józsefné beszámolt arról is, hogy a székelyudvarhelyi ápolók a szombathelyi kórházban ugyanannyi munkabérért dolgoznak majd, mint azonos végzettségû magyar kollégáik. A kórház a Székelyudvarhelyrôl érkezô valamennyi ápolónak a nôvérszállón biztosít elhelyezést.

Kigyulladt egy magyar kamion Gyulafehérvár közelében

A keddrôl szerdára virradó éjszakán kigyulladt egy több mint húsz tonna élesztôt szállító magyar kamion Gyulafehérvár közelében. A kamiont vezetô Szabó Mihálynak sikerült kimenekülnie a fülkébôl, azonban a teljes árumennyiség a lángok martalékává vált. Az anyagi kár értékét legkevesebb egymilliárd lejre becsülik. A kamion sofôrje egy magyarországi cég alkalmazottja, a baleset idôpontjában Gyulafehárvár felé tartott, amikor a jármû mûszerfala füstölni kezdett, röviddel ezután a sofôrfülkét elborították a lángok. A helyszínre érkezô mentôalakulat mintegy félóra alatt eloltotta a tüzet, azonban a kamion vezetôfülkéje teljes egészében kiégett és megsemmisültek a sofôr iratai, valamint a fuvarlevelek is. Dorel Sofica, a Katonai Tûzoltók Vezérkarának képviselôje közölte, hogy a tüzet rövidzárlat okozta. A rakományt képezô mintegy tíz tonna élesztô értéke legkevesebb egymilliárd lej, a magyarországi cég azonban kárpótlást kap, mivel bebiztosította az árut.

Kínában 45,8 millióan használják az internetet

Kínában június végén 45,8 millióan használták az internetet - közölték kínai újságok kedden, kormányzati felmérést idézve. Ezzel Kína a harmadik helyezett a világon az internetet használók számában, az Egyesült Államok és Japán után. Az elsô félévben 12 millióval gyarapodott az internethasználók száma Kínában. A kormány várakozása szerint 2005-re 200 millió lakosnak lesz hozzáférése a világhálóhoz. Tavaly év végén 33,7 millióan voltak, 2000 végén 22,5 millióan, 1999 végén 8,9 millióan. Most június végén 16,1 millió Kínában mûködô számítógépnek volt internet-kapcsolata, az elmúlt év végi 12,5 millió helyett. A kínai internethasználóknak több mint a fele 18 és 30 év közötti.

Ôsszel jön a sugárzásmentes mobiltelefon

A francia Lexibook elektronikai cég akarja piacra dobni a világ elsô sugárzásmentes mobiltelefonját: a hétfôn Párizsban kiállított BioPhone MP100 mûködése azon az elven alapul, hogy térbelileg szétválasztja a készüléket és a vevôt. A mobiltelefon úgy néz ki, mint hagyományos társai, de nincs fogadóállomása. Ez egy SIM- kártyával együtt külön készülékben van elhelyezve, amely a GSM és GPRS- jeleket felfogja és 20-szor kevésbé sugárzó jellé alakítja. Ez a jel aztán tízméteres körzetben fogható. A BioPhone MP100 szeptemberben kerül piacra. Egyébként a hasonló mobilgeneráció tagjainak megfelelô tulajdonságokkal rendelkezik és 699 euróba kerül majd. Vevôként a készülékhez például hordozható számítógép, vagy MP3-lejátszó szolgálhat.

Nincs (köz)kegyelem a pitbullosoknak

A francia szenátus törvényelôkészítô bizottsága kizárta az elnökválasztást hagyományosan követô közkegyelem lehetséges kedvezményezettjeinek körébôl a harci ebek és a különösen veszélyesnek minôsülô kutyák (mint például a pitbull) törvényellenes tartásáért és kereskedelméért börtönbüntetésre ítélt személyeket. Ugyancsak kizárta az amnesztia körébôl azokat, akik nem ilyen kutyát tartottak, de az állatot emberek elleni támadásra idomították, s e cselekményért lettek elítélve. "A veszélyes kutyák túl sok súlyos balesetet okoztak ahhoz, hogy a törvényhozás eltekinthessen az ebtartásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kiszabott büntetéstôl" - állapítja meg a döntés indoklása. Franciaországban az elôzô parlamenti idôszakban törvényt hoztak arról, hogy tilos pitbullokat (és néhány további veszedelmes fajtát) tenyészteni, árusítani és vásárolni, külföldrôl az országba behozni. A már meglévô pitbullokat e törvény szerint a gazdának ivartalaníttatnia kell, nyilvántartásba vétetni a helyi önkormányzatnál és biztonságosan zárt helyen tartani. Bûncselekménynek minôsül az ilyen kutyák adásvétele, sôt a bejelentés elmulasztása is.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerdán közzétett idei jelentésében rámutatott, hogy - a demokráciának a hidegháború vége óta tapasztalt terjedése ellenére - számos államban fenyeget a tekintélyuralmi rendszerekbe való visszacsúszás veszélye a gazdasági egyenlôtlenségek, illetve a korrupció miatt.

Az UNDP 140 országban talált többpárti választásokat, de csak 81-ben ténylegesen demokratikus intézményeket a hatalmi ágak egyensúlyával. Mint Mark Malloch Brown UNDP-igazgató megállapította, számos állam elvesztette polgárainak bizalmát, és csak nagyon kevés nyújtja, amit polgárai elvárnak tôle: a prosperitást, az egészségügyi ellátást és az iskoláztatást.

Az idei jelentés a demokratikus tendenciákat boncolgató tanulmányok csokrát kínálja. Az UNDP az utóbbi években az állampolgári részvételen alapuló demokratikus rendszerirányításra koncentrált, és egymilliárd dolláros éves költségvetésének 60 százalékát államigazgatási, igazságszolgáltatási és rendôrképzési programokra költötte.

Malloch Brown rámutatott, hogy a jó "rendszerirányítás sarkalatos építôköve a szegénység- enyhítésnek". A jelentés szerzôi azonban világossá tették, hogy "nem automatikus receptje a gazdasági növekedésnek". A demokratikus nemzetek mindenesetre kevésbé hajlamosak a háborúskodásra, és aligha kell olyan súlyos nélkülözést elszenvedniük, mint az éhínség, mert kormányaik felelôsségtudóbbak.

- A demokratizálás nem garantálja a társadalmi igazságosságot, ahogyan a gazdasági növekedést, a harmóniát, a szabad piacokat vagy az ideológiák eltûnését sem. De a demokratikus gyakorlat képes dacolni a politikai hatalom összpontosításával és elejét venni a zsarnokság megjelenésének - fejtegették az elemzôk.

Az elmúlt húsz évben 29 fekete-afrikai, 23 kelet- európai, 14 latin-amerikai, 10 ázsiai és 5 arab ország tett lépéseket a demokrácia irányába. Sok közülük vissza-visszaesett, másokban folytatódott a polgári és politikai jogokkal való visszaélés, a hatalomnak a kormányzópárt markában tartása, valamint az alig leplezett korrupció.

Kirgizisztánban és Zimbabwéban például választott kormányok viselkednek tekintélyuralmi elôdjeik módjára. Maguk a választások is kétesek voltak Kamerunban, Haitin, Csádban és Madagaszkáron. Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban a jövedelmek polarizálódtak élesen, míg Fekete-Afrikában a szegénység fokozódott a demokratizálódással egy idôben.

Latin-Amerikában a lakosság több mint 70 százaléka panaszkodott a szegénység, a bûnözés, a korrupció és a drogkereskedelem terjedésére. "Latin-Amerikában a demokratikus intézmények iránti bizalom krónikus hanyatlása tapasztalható" - jegyezte meg Malloch Brown, "potenciálisan hatalmas feszültségrôl" beszélve, amit az okoz, hogy "a demokrácia évti- zedében nagyon ingatag volt a növekedés".

A jelentés rátapintott a demokrácia hiányára olyan nemzetközi intézményekben, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és hozzátette, hogy ez a defektus elégedetlenséget kelt az államokban. "Többé nem csak az egyes államokon belüli igény az, hogy a nép jogot nyerjen az életére kiható döntések befolyásolására és vezetôinek elszámoltatására. Másfelôl az állampolgári aktivitás nem pótolhatja a demokratikus elveket a hivatalos döntéshozatali struktúrákban" - fejtegették az UNDP- szakértôk.

Az amerikai képviselôház kedden többségi szavazattal elfogadta azt a javaslatot, hogy az amerikai állampolgárok Kubába utazásának immár négy évtizedes tilalmát végre feloldják. A képviselôház a hivatalos amerikai álláspont s a múltbeli tapasztalatok alapján várható elnöki vétó ellenére támogatta az indítványt.

Az amerikai törvényhozás alsóházában 262 képviselô igennel, míg 167 nemmel szavazott a javaslatról.

A Kubába való utazási tilalom négy évtizede alatt a képviselôház immár harmadik alkalommal voksolt e gyakorlat ellen, de a szenátus a korábbi két esetben leszavazta a kezdeményezést. Idén azonban a szenátusban is komoly esélyei vannak a javaslat támogatásának, s ebben az esetben vélhetôen a teljes kongresszus szembekerül George Bush elnökkel.

A Fehér Ház a múlt héten félreérthetetlenné tette, hogy a kubai politika irányvonalain nem szándékozik változtatni, és az erre irányuló kongresszusi kezdeményezéseket megvétózza.

A tilalom ellenzôi azzal érvelnek, hogy az korlátozza az amerikai állampolgárok szabad utazáshoz való alkotmányos jogát, valamint hogy a négy évtizedes politika a jelek szerint amúgy sem rendítette meg Fidel Castro elnök hatalmát Kubában.

A tilalom feloldását azonban mind a republikánus képviselôházi vezetôk, mind a kubai emigráció képviselôi ellenzik: véleményük szerint ezt csak akkor lehet megtenni, miután Castro szabadon engedte a politikai foglyokat, és kiadja az amerikai igazságszolgáltatás elôl Kubába menekült személyeket - adta hírül a Reuters.

A csecsenföldi Kurcsaloj városban meggyilkolták az Egységes Oroszország párt helyi alapszervezetének vezetôjét.

A négygyermekes Badrugyi Uszmanovot, aki közeli rokona Csecsenföld katonai parancsnokának, Ruszlan Jamadajevnek - saját házában lôtték agyon hétfô éjjel.

Lecsi Magomadov, az Egységes Oroszország csecsenföldi szervezetének vezetôje úgy vélekedett, hogy ezzel a tettükkel a szakadár harcosok új taktikára, a politikailag aktív csecsenek megfélemlítésének és meggyilkolásának módszerére tértek át. Hangsúlyozta azonban, hogy sikertelenek maradnak a párt politikai irányvonalának megváltoztatására irányuló kísérletek. A csecsen szakadárok több irányból is megpróbálják aláásni a Moszkva-barát csecsen kormányzat helyzetét. Így például sokan beférkôztek a rendfenntartó erôk kötelékébe, ezért a közeljövôben átfogó ellenôrzés alá vetik az állomány tagjait. Alekszandr Csekalin orosz belügyminiszter- helyettes közlése szerint számos szakadár harcos megpróbál belépni a csecsen rendôrségbe, és a próbaidôsök közül eddig mintegy 700 embernek mondtak fel, mert vagy árulónak bizonyultak, vagy szakmailag alkalmatlannak bizo-nyultak.

Ugyanakkor a hegyek közé szorult szakadárokra valóban nehéz idôk járnak, amit jól jelez, hogy két olyan, egymással szemben eddig ellenséges vezetô, mint Aszlan Maszhadov szakadár csecsen elnök és Sámil Bászájev, az egyik legrettegettebb csecsen hadúr kénytelen volt szövetséget kötni, sôt Bászájev lett a fôparancsnok helyettese, a csecsen osztagok tényleges irányítója.

Ez abból a most nyilvánosságra hozott videofelvételbôl derült ki, amelyet Maszhadov és Bászájev közös sajtótájékoztatóján vettek fel arab újságírók. A feltehetôen mintegy két héttel ezelôtt, valahol a vegyenói járás hegyei között felvett anyag kétséget nem hagy afelôl, hogy az orosz állításokkal szemben Bászájev nagyon is él és "széles körû provokációkat" készít elô augusztus elejére.

A videófelvétel másik érdekessége az, hogy nem szerepelt rajta a nemzetközi viszonylatban is jelentôs figurának tartott Abu al-Vahid, aki a csecsenföldi "szent háború", a dzsihád támogatására küldött pénzeszközök felett rendelkezett. Ez alátámasztani látszik azokat a hozzátartozók által is megerôsített híreket, miszerint június elején megölték al-Vahidot.

Ahmat Kadirov, Csecsenföld Moszkva-barát kormányzatának vezetôje német újságíróknak nyilatkozva kedden megerôsítette, hogy az egyszerû harcosok fegyverüket letéve visszatérhetnek a polgári életbe, de Maszhadovnak és társainak bíróság elé kell állniuk. Hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok nem folytatnak titkos tárgyalásokat sem Maszhadovval, sem küldötteivel, nekik a vádlottak padján a helyük, beszélgetôpartnerük pedig az ügyész lesz.

A világ legdrágább városai - köztük is az elsô helyen Tokió - Ázsiában vannak. Budapest a megélhetési költségek alapján készült rangsorban a The Economist 130-as listáján a 118. helyezett az idén.

A rangsor alapjául szolgáló New York megélhetési költségeit 100-nak véve Budapest az 51-es indexet kapta, vagyis a magyar fôvárosban az élet jelenleg fele olyan drága, mint az amerikai metropoliszban. Ezzel Budapest a 130 világvárost felölelô rangsorban a tavalyi 121. helyrôl lépett elôre a 118.-ra, más városokhoz viszonyítva valamelyest drágább lett.

A legdrágább városok között foglal helyet Tokió után Oszaka, Kobe és Hongkong. Európa legköltségesebb városa a norvég fôváros, Oslo, amely az 5. helyezett. A hatodik - meglepetésre - a gaboni Libreville.

Az Európai Unió országai közül a legdrágább az élet London-ban - a 8. helyen áll -, míg a legolcsóbb Lisszabonban, amely a listán csak a 95. helyezett. Párizs a 17., Bécs idén a 29. a tavalyi 22. hely után.

Érdekesség, hogy az afrikai Harare és az argentin Buenos Aires gyakorlatilag helyet cserélt tavalyhoz képest: míg a zimbabwei fôváros a 120. helyrôl idén a negyedikre ugrott elôre, az argentin fôváros tavalyi 22. helyét az idén a 120.-ra cserélte. Ez elsôsorban az argentin pezó értékcsökkenése, illetve a zimbabwei dollárnak a 100 százalékos infláció ellenére történt szigorú rögzítése miatt következhetett be. Buenos Aires ezzel átadta vezetô helyét a latin-amerikai városok között is, sôt immár a régió vizsgált városainak sorában a második legolcsóbb. A térségben Rio de Janeiro és Sao Paulo vezetnek, mindketten a lista 109. helyén.

A 130-as rangsor végén Újdelhi, Johannesburg, Pretoria és Teherán találhatók.

A listát évente kétszer közreadó Economist Intelligence Unit (EIU) az érdekességen túl elsôsorban a cégeknek szeretne segítséget adni, hogy külföldön dolgozó munkatársaikat az egyes országokban milyen "diétára" fogják.

Ismét lehet személygépkocsival utazni a gyulai határátkelôhelyen, mert elkészült és szerdától mûködik az új személyforgalmi terminál.

Az új gyulai átkelô megfelel az EU-normáknak, s ha az áthaladó utasnak nincs ügyintézni valója, például nem kér valamilyen vámáru miatt igazolást, akkor átlagosan 12 percen belül áthaladhat a határon.

A tizenkét perces átlagot mindemellett nem könnyû teljesíteni, hiszen míg egyik oldalról érthetôen liberalizálni kell a határellenôrzést, másik oldalról azonban - a tavaly szeptember 11-ihez hasonló események megakadályozása miatt - fontos, hogy minden utast regisztráljanak, aki Magyarország területére lép.

Novák Mihály pénzügyôr ôrnagy, a gyulai vámhivatal parancsnoka kiemelte: várakozása szerint növekedni fog a gyulai határátkelôhely forgalma, mert a ki- és beléptetô rendszer megújításával Gyulán lényegesen felgyorsul az átkelés a két szomszédos határátkelôhelyhez, Méhkerékhez és Battonyához viszonyítva. Szerinte a megnövekedô forgalmat képesek lesznek a román határôrizeti szervek is fogadni, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek még ilyen korszerû, számítógép vezérelte ellenôrzési rendszerrel.

A személyforgalmi terminál kivitelezése egyébként több mint kétmillió euróba került, amelyhez az Európai Unió Phare alapja 803,5 ezer euróval járult hozzá, míg a fennmaradó összeg központi költségvetési forrás.

A személyforgalmi terminál kiépítésekor új forgalmi rendet alakítanak ki, amely alapján az utasok kiválaszthatják az utazási feltételeiknek legmegfelelôbb forgalmi sávot. Így egyebek mellett külön sávot biztosítottak a vízumköteles és a vízummentes forgalom számára.

Az átadott új személyforgalmi terminál adta infrastrukturális lehetôségek kihasználásával a határátkelôhely naponta 4-5 ezer személy és 2000 személyszállító gépjármû várakozás nélküli, kulturált átléptetésére vált alkalmassá - mondta végezetül Novák Mihály.

A Világbank és a román kormány három évvel ezelôtt megállapodást írt alá egy átfogó programról a szolgáltatások fejlesztése érdekében. Az átfogó országos program része az Impact Rapid elnevezésû részprogram, melynek keretében a mezôgazdasági kistermelôk számára szerveznek továbbképzési tanfolyamokat. A költségek nagyobbik részét a Világbank fedezi a román kormány mellett. A kormány a program lebonyolításával az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadói Ügynökséget bízta meg.

Az Impact Rapid program megvalósítását gyakorlatilag a múlt évben indították el. Ennek keretében került sor arra a szemináriumra, amelyet az OMSZÜ és a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal szervezett Marosvásárhelyen, a Predeal vendéglôben. Az OMSZÜ részérôl jelen volt Alina Alexandru, a menedzsment és marketingosztály vezetôje, az Agrárgazdasági Intézettôl pedig Violeta Florian szociológus. A szemináriumon, a Világbank elôzetes jóváhagyásával, szakelôadást tartott dr. Roman Mircea, a maros-szentgyörgyi BVN (németországi tulajdonban lévô bikatenyésztési állomás - volt SEMTEST) igazgatója, aki a korszerû szarvasmarha-tenyésztési és takarmányozási technológiákról értekezett a legapróbb részletekig. Jó elôjelnek minôsítette, hogy az állattartó gazdák kezdenek rájönni arra, hogy a tej minôsége, mennyisége, és az állattartás jövedelmezôsége három alapfeltételtôl függ: a fajtától, az alkalmazott tartási- és takarmányozási technológiától. Az igazgató elôadását érdeklôdéssel hallgatták a jelen lévô kisgazdák, tejtermelôk, társulások, érdekvédelmi egyesületek vezetôi, hiszen számos kérdést intéztek dr. Roman Mirceához.

Degan Mariana, a radnóti Silvaur sertéstenyésztô vállalkozás állattenyésztési mérnöke bemutatta a külföldi támogatással létrejött farmot, a tenyésztés, szaporítás, a takarmánykészítés során alkalmazott technológiai folyamatokat. Ezeknek tükrében készített el egy jövedelmezôségi alternatívát a kisgazdaságok (öt koca) számára. Elôadását számos kérdés követte. A harmadik elôadó, Maria Berindeie közgazdász, a Sanlacta igazgatója volt, aki a kisállománnyal rendelkezô (2-6 szarvasmarha) gazdák számára sorolt alternatívákat a maximális jövedelmezôség elé-résérôl.

Alina Alexandru közgazdász, a Népújság érdeklôdésére elmondta, hogy a Világbank által támogatott mezôgazdasági részprogram megvalósítására Romániában Calarasi, Maros és Temes megyét jelölték ki. Hasonló szemináriumokat évente két alkalommal rendeznek a kijelölt megyékben. Maros megyében ilyen átfogó, tapasztalatcserének is nevezhetô rendezvényre a jövô évben kerül sor, a program szerint két alkalommal.

Az RMDSZ heti sajtóértekezletérôl

Az RMDSZ tegnapi, heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök múlt héten Nyárádszentmártonban megrendezett elsô MIÉRT Nyári Akadémia konklúzióit ismertette az újságírókkal. Elmondta, hogy a nyári akadémián egyértelmûen megfogalmazódott az RMDSZ azon álláspontja, miszerint a jövôben jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúságpolitikára, a fiatalságot érintô kérdések megoldására.

Az RMDSZ elnöke a sajtótájékoztatón utalt a státustörvénnyel kapcsolatos, a román fél részérôl ismét napirendre hozott legutóbbi felvetésekre is. Markó Béla kifejtette: bízik abban, hogy a közeljövôben a két szomszédos ország kapcsolatrendszere nem fog csupán a státustörvényt érintô kérdésekre szorítkozni.

A szövetség elnöke ugyanakkor ismertette a sajtó képviselôivel az RMDSZ erre vonatkozó álláspontját, amely egybeesik a MÁÉRT legutóbbi ülésén elfogadott határozatával. Elmondta, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény módosítása a Velencei Bizottság ajánlásai alapján csakis az Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfô által aláírt Egyetértési Nyilatkozat elôírásaival összhangban képzelhetô el. Az RMDSZ elnöke egyértelmûen cáfolta a törvény alkalmazását felügyelô román bizottság jelentését, miszerint az információs irodák tevékenysége törvénytelen. Markó Béla rámutatott, hogy nem kellene alkalmatlan és fölösleges feszültségkeltéssel terhelni a két ország kapcsolatát.

Az alkotmánymódosítás kapcsán a szövetség elnöke leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet az alkotmánymódosítási bizottság munkatervével, ugyanis a bizottság többségi szavazás alapján elvetette több RMDSZ-es javaslat bizottsági szinten való megvitatását. Ugyanakkor hozzátette: az RMDSZ továbbra is részt vesz az alkotmánymódosítási bizottság munkálataiban, de csak abban az esetben fogja aláírni, ha a politikai alakulatokkal való egyeztetések során sikerül számunkra is elfogadható megoldást találni. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elsôsorban az alkotmány emberi és kisebbségjogi elôírásainak megreformálását szorgalmazza. A szövetség álláspontját ismertetve közölte, hogy az RMDSZ-javaslatok tartalmazzák a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó elôírásainak az alkotmány általi biztosítását, valamint ennek bôvítését. Hozzátette, hogy ezt ki kell terjeszteni az anyanyelvi felsôoktatás, valamint az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkotmány általi biztosítására is. Továbbá megemlítette a prefektúra intézményének megszüntetésére vagy annak alapos átgondolására, valamint a nemzetállam fogalmának törlésére vonatkozó javaslatokat is.

A Nagy-Románia Pártnak (NRP) a bizottsági munkálatokból való távolmaradását Markó Béla pozitívumként értékelte, ugyanis egy, az NRP által is elfogadott alkotmánymódosítás jót nem ígérhet. Az RMDSZ elnöke végül kifejtette: bízik abban, hogy a nézetkülönbségek feloldhatók, és a négy politikai alakulat valódi alkotmányreformot támogat.

A szövetség elnöke Adrian Nastase kormányfô Tôkés László tiszteletbeli elnököt élesen bíráló nyilatkozataira utalva elmondta: a tiszteletbeli elnök és az RMDSZ vezetôsége közötti nézetkülönbségek az RMDSZ szerepét illetôen közismertek, és nem tekinthetôk újdonságnak; viszont hozzátette, hogy az RMDSZ belügyeirôl, arról, hogy ki tagja és ki nem, csakis mi dönthetünk. Semmilyen külsô javaslatot nem fogadhatunk el - hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Tisztában vagyok vele, hogy régebben volt, még június elején. Avagy az év minden olvasó (átolvasott) napja az. Esetleg az a pillanat, amikor jó könyvet vásárolhatunk, s a rengeteg silány és fércmunka közül kiválaszthatjuk a régen áhítottat, a meglepôt, amely átrostálja eszméinket.

Amikor abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a könyvek között a csôcseléknek nincs helye, "a szellemharcok fényénél" ragyogó elmék találkoznak és ennek mi is részesei lehetünk. A nagy írók lábánál kuporoghatunk, velünk beszélgetnek széprôl, a legfôbb jóról, ahogyan Szenczi Molnár Albert fordítja a de summo bono fogalmát.

Azóta megleltük, kitaláltuk a szellemi szennyezés szakkifejezését, mely alá a szennyirodalmat, a szubkultúrák férges gyümölcseit gyûjtik az antropológusok és a ferde ízlésûek. De még e míveknek is (elektronikus) könyv formája van; halk szavú nyakkendôs urak és hölgyek adják-veszik. Tartalma mérgez, bomlaszt, nyavalyásít, kelt hamis gerjedelmet. Olykor egy-egy vásári kikiáltó kelthet felhajtást, feltûnést, izgatott viháncot valamely könyv körül.

P. o. a budapesti tavaszi könyvvásáron az O. V.- rôl szóló biográfiáért állt tömött sorokban a választások vesztese, a polgárok elitje. (Egyikük, egy nagy erdélyi író unokája, odavetette nekünk: "ezek alatt - a gyôztesekre utalt megvetô mozdulattal - nagyon nehéz magyarnak maradni, bizony isten, haza megyek, Erdélyben ma könnyebb magyarnak lenni, mint Budapesten". Utóirat: Azóta sem kérte visszatelepülését.) És köröttü(n)k ott lófrált az addig ily könyves környezetben elképzelhetetlen csôcselék, a hivatásos botránykeltô, az utca kövén élô alig ember, a lumpenpolgár.

Történt pedig, hogy az Úr 2002. esztendejében a frissen megválasztott miniszterelnök és kísérete (három testôr és két kormányhivatalnok) lépett a sátrak közé. Maguk is kíváncsiak lehettek az újdonságokra. Sajnos "rossz oldalról" (??!) közelítettek. Épp Csurka dedikált a Püski kiadó standjánál és a körülötte állók mintha sejtették volna, kiabálni, pfujozni, köpdösni kezdtek. Pillanatok alatt ott termettek a sertepertélô söpredékiek. Az úri közönség (hisztérikus nénik és nyakkendôs akarnokok) csak utálatát hozta a világ tudomására, feledve, hogy könyvet vásárolni jött tisztes polgári jövedelmébôl. Ám a megcsalatkozott csatlakozott csatlósok már lendültek: csalót kiáltottak, mocskos állatokat idéztek a látogatók fejére, zsidóztak (holott…), galacsinnal dobáltak (sikerkönyvvel még nem mertek), gyalázkodással követték a mosolygó fôkormányszéki embert. Olyan volt, mint egy Fradi- Újpest mérkôzés szurkolótábora, hisz az efféle gyakorlat kútfeje ott buzog.

A könyvhét varázsa oda. "Nem lógok a mesék tetején". Legfennebb írok és várom, mikor törnek be a toll forgatóinak otthonába az új könyvbarátok randalírozni egy kicsit.

Elvégre a fokozás adja meg a világ savát- borsát, izgalmát.

Számtalanszor megfogalmazódott már személyiségek részérôl (például Kincses Elôd úr) vagy különbözô fórumokon (legutóbb a június 14-én megrendezett Polgári Egyeztetô Tanács részérôl Szatmárnémetin), hogy a romániai magyar sajtó nagy része messzemenô szubjektivitással szolgálja az RMDSZ hatalmaskodóinak érdekeit. A Népújság július 24-i számában megjelent Kéz a kézben kívánnak boldogítani címû tudósítás iskolapéldája lehet ennek a megállapításnak. Ez az ironikus, nyíltan ellenséges hangnem nemcsak szégyenére válhat bármely, magát újságírónak, tudósítónak tartó számára, de szakmai felkészültségének is egyértelmû minôsítése.

Az alkotmány 1-es cikkelyére vonatkozó RMDSZ- módosítási javaslattal kapcsolatos kérdésre adott válaszomat még a Cuvântul liber is (!) valósághûbben írta meg, ugyanis egy szó sem esett a Magyar Szabad Demokrata Párt álláspontjáról, hanem kizárólag az RMDSZ 12 éves gazdasági, politikai ténykedésének eredményekénti masszív kivándorlási hullám jövôbe vetített sötét következményeirôl, a romániai magyar lakosság akár 5% alá csökkenésének veszélyérôl. Válaszom tehát egyértelmûen arra utalt, hogy az RMDSZ amíg javasolgat, teljes erôvel javaslatai megvalósítása ellen dolgozik. De a magyar közvélemény elôtt mindezt úgy beállítani, hogy belôlünk mindenáron ellenségkép kerekedjen ki, az természetesen nagy szolgálat a hatalomnak, amit biztos kellôen fognak honorálni. Úgy tûnik, hogy a Népújság elhanyagolhatónak ítéli meg azt a felelôsségrészt, ami rá nehezedik pártossága folytán az olvasóival szemben. Lelke rajta.

Kiss Kálmán, Marosvásárhely, 2002. júl. 24.

Szerk. megjegyzése:

Kiss Kálmán (a Romániai Szabad Demokrata Párt elnöke) nyilatkozatához mindenekelôtt a hivatkozott, "valósághûbb" Cuvântul liber-beli passzust idézzük olvasóink tárgyilagos eligazítására. Íme:

"Hogyan igényelheti az RMDSZ, hogy Románia soknemzetiségû állam legyen, midôn mi, magyarok (...) maholnap az RMDSZ politikája következtében oda jutottunk, hogy 5 százalékát jelentsük Románia népességének."

A Népújságban megjelent idézet szerint "egy 5 százalék alatti kisebbség nem követelheti, hogy multinacionális ország legyen Románia."

Értelmét tekintve a két tudósítás szóban forgó részlete egybecseng. De lássuk, mit mond a harmadik napilap, a 24 Ore Muresene: "Azonnal nem kell módosítani ezt a cikkelyt (vagyis az 1-es alkotmánycikkely -szerk), mert az RMDSZ gazdaságpolitikája folytán a magyarok száma 5 százalék alá csökkent az összlakosságon belül és nem tevôdik fel a soknemzetiségû állam kérdése".

Az olvasóra bízzuk az idézett szövegek összevetését, amit nyilván eredetiben is megtehet, s kikövetkeztetheti, hogy mi is a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt álláspontja a nemzetállam dolgában.

Az ellenségképet vagy bármilyen képet nem a sajtó festi, hanem azok, akik a közvélemény elôtt szerepelnek. Például a dolgok politikailag hasznosnak látszó olyan naiv összemosásával, hogy a népességcsökkentést az RMDSZ gazdaságpolitikája váltotta ki. Nem kell túl felkészültnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, a demográfiai folyamatok léptéke, sem bonyolultsága nem gyömöszölhetô szánalmas aktuálpolitikai karámba. Érdemi összefüggésekre és esetleg használható következtetésekre jutni igencsak körülményes tudomány. Így mellényzsebbôl elôrángatott érvként lobogtatni számokat és véleményeket, egyenesen a jelenség felelôtlen elbagatellizálása.

Ami meg azt a vádat illeti, hogy "a romániai magyar sajtó nagy része messzemenô szubjektivitással szolgálja az RMDSZ-hatalmaskodók érdekeit", nos, minden ellenkezô híreszteléssel szemben, mondja akárki és akármilyen "polgári" vagy egyéb egyletben, azt a "hatalmaskodó" érdeket szolgáljuk "messzemenôen", de lehetôleg nem szubjektivitással, amely elvezet a földek és erdôk visszaszerzéséig, a közigazgatásbeli anyanyelvhasználat meghonosításáig, a magyar tannyelvû iskolahálózat létrehozásáig, a nemzetállami kizárólagosság felszámolásáig. Lelkünk rajta!

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Dan Canta Kolozs megyei alprefektus "csaló", aki meghamisította személyazonosságát, hamisan nyilatkozott, csalt és hivatalos jogkört bitorolt. Az ügyészségnek azonnal le kellene tartóztatnia -, szögezte le Funar.

A polgármester szerint Kolozs megyében nincs Dan Canta nevû személy, csak "egy bizonyos Danut Dorel Canta", így tehát minden, Dan Canta aláírását viselô hivatalos dokumentum érvénytelen, valamint az a kormányrendelet is, amely ôt tisztségébe kinevezi. Funar úgy véli, Adrian Nastase kormányfôt Octav Cozmînca közigazgatási miniszter tévesztette meg, amikor aláírta Dan Canta Kolozs megye alprefektusává való kinevezését.

Kijelentéseinek alátámasztására a polgármester kifejtette, minden személyes okiratban a jelenlegi alprefektus nem Dan Canta, hanem Danut Dorel Canta néven szerepel.

- Ez a csaló társadalmi veszélyt jelent, véleményem szerint az ügyészségnek azonnal le kellene tartóztatnia" - tette hozzá a polgármester. Hangsúlyozta: kérte a kormányt, elemezze a Kolozs megyei Prefektúrán kialakult helyzetet és rendelje el Vasile Soporan prefektus menesztését, mivel nem ellenôrizte az alprefektus személyazonosságát.

Dan Canta úgy véli, Funar vádjai a polgármester "bosszújának" részét képezik amiatt, hogy a Prefektúra kérte a helyi tanács és a polgármester fia, Sabin Funar vezette Investicon cég közti szerzôdés felbontását.

- Folytatni fogjuk az ellenôrzéseket. Nem tudom, miért fél a polgármester az ellenôrzéstôl, ha a dokumentumok rendben vannak. Valószínûleg van rejtegetnivalója -, fogalmazott az alprefektus. Canta a "paranoia csúcsának" nevezte azt, hogy Funar sajtótájékoztatón mutatta be az alprefektus személyazonossági dokumentumait.

Az Izraelben feketén dolgozó román vendégmunkások tömeges kitoloncolása várható az elkövetkezô hónapokban. Elsôsorban a feketén dolgozó románokat érinti majd Ariel Saron miniszterelnöknek az az utasítása, amellyel felszólította a rendôrséget, hogy azonnal kezdjenek hozzá az országban engedély nélkül dolgozó külföldi vendégmunkások kitoloncolásához.

Az Adavarul címû lap szerint az intézkedés legkevesebb 50 ezer embert fog érinteni, akik közül 35 ezer román állampolgár. Bukaresti becslés szerint jelenleg legkevesebb 65 ezer román állampolgár dolgozik Izraelben, de csak egyharmaduk rendelkezik engedéllyel. Más becslések szerint az engedéllyel dolgozó román állampolgárok száma 50-60 ezer, és legalább kétszer ennyien vállalnak feketemunkát Izraelben.

Románia izraeli nagykövete érthetônek és várhatónak nevezte az izraeli hatóságok döntését a román sajtónak adott nyilatkozatában. A román országos munkaerô- közvetítô hivatal illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a román építôiparban közel 1800 embert tudnának elhelyezni, a többieken pedig átképzô programokkal segíthetnek.

A román állampolgárok külföldi munkavállalásának lehetôsége nagyon fontos a gazdaság jelenlegi helyzetében: egyrészt enyhíti a romániai munkanélküliség viszonylag magas szintjét, másrészt a vendégmunkások tavaly összesen több mint egymilliárd dollárt utaltak haza, ami megegyezik Románia teljes exportbevételének 10 százalékával.

A Holt-tenger vízszintjének az utóbbi években tapasztalható drámai csökkenése arra késztette Jordániát, hogy lépéseket tegyen a sós vizû tó veszélyeztetett élôvilágának megmentése érdekében.

Az ammani kormány újjá akarja éleszteni az Izraellel kezdett hasonló témájú korábbi együttmûködést. A Föld felszínének legmélyebb pontján fekvô Holt-tenger vízszintje - jordániai adatok szerint - évente egy méterrel csökken. Ez a jelenség már 20 éve megfigyelhetô - mondja Szafir Alem, az illetékes jordániai hatóság fônöke.

Ha a vízszint ilyen sebességgel apad tovább, 50 év múlva eltûnik a Holt-tenger, egyedülálló ökorend-szerével együtt - figyelmeztet Alem, hozzáfûzve, hogy a Holt-tenger nem csak a környezô országoké, hanem az egész emberiség öröksége.

Eddig Jordánia a Világbankhoz vagy az amerikai kormányhoz hasonló közvetítôkön keresett az ügyben nem hivatalos kapcsolatot Izraellel.

Amir Weiszbrod, Izrael ammani nagykövetségének szóvivôje megerôsítette, hogy néhány hónap óta "új kapcsolatok" jöttek létre a két ország között ebben a kérdésben. Elôtérbe került egy korábban anyagi okok miatt félretett tízéves terv felújítása. Az elgondolás értelmében csatornán és vezetéken keresztül juttatnák a vizet a Vörös-tengerbôl a Holt-tengerbe, hogy így töltsék fel a sós tavat.

A négymilliárd dolláros, angolul csak Read-Dead Canal (Vörös-Holt Csatorna) néven emlegetett terv értelmében a vörös-tengeri Akabai-öböl és a Holt-tenger közötti, 400 méteres szintkülönbséget kihasználva Jordánia vízellátását is javítanák, sómentesítve a tengervizet.

Július 21-én, vasárnap a Szeben megyei Bólyán emlékszobát avattak a falu nagy szülötte, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János emlékére. A római katolikus plébánián berendezett emlékhellyel nagy adósságát rótta le az erdélyi magyarság a két neves tudós elôtt abban a faluban, amely a Bolyai család ôsi fészkeként a szülôhelyet, a gyermekkor színterét jelentette Farkas számára, s ahol János is többször megfordult. Az apa emlékét eddig a templom falán elhelyezett tábla ôrizte, az emlékszobát Takács Kis Ilona medgyesi óvónô javaslatára a Bolyai-évet kezdeményezô és szervezô bizottság hozta létre. Az avatáson a marosvásárhelyi, kolozsvári és szebeni egyetemi tanárok, neves Bolyai-kutatók, a marosvásárhelyi Bolyai líceum vezetôsége, az Öregdiákok Baráti Körének képviselôi, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének vezetôi mellett részt vett a magyarországi Edelénybôl érkezett leszármazott, Bolyai János nyugalmazott vájár is.

Bólya (Buia, Bell) az erdélyi medence különlegesen szép fekvésû települése. Megközelíteni a Medgyes - Nagyszeben közötti mûútról lehet. A községközpontból, Nagyselykrôl 12 kilométerre található a Szentágotára vezetô út mentén. Két patak szeli át: a lassú vizû Kálba, vagy váripatak, ahogy a helybeliek nevezik, délrôl pedig az Álgyi-patak, s a kettô a falu végén torkollik egymásba. A települést dombok övezik, amelyek minden látószögbôl más és más oldalukat mutatják, s ahogy a látogató járja a falut, úgy fordul, változik a környezô táj, mintha egy furcsa erdélyi kaleidoszkópba tekintene. Amilyen változatos a táj, olyan volt a falu lakossága is, románok, magyarok, szászok, zsidók lakták. A még megmaradt jellegzetes bólyai házak díszítése a fronton levô kereszt alakú nyílás, s a legszebb épületeknek hajdanában zsidó tulajdonosa volt. Ilyen sokszínû, soknemzetiségû faluban született Bolyai Farkas is, s nem csoda, hogy végül is kilenc nyelven tudta kifejezni magát.

A település nevét (Bulla) a Hidegvizi nemesek tulajdonaként 1296-ban említik az oklevelek, s 1302-ben már Bólya néven szerepel. Várkastélyát a XIV. században Bolyai Gáspár és neje, Bethlen Brigitta építtette, majd Ákos és annak fia, Tamás uralja. A család elszegényedésével a kastély gyakran cserél gazdát, s 1500-as évek végén Mihály vajda is birtokolja. 1629-ben Bethlen Gábor fejedelem Bólyát a várkastéllyal együtt a nagyszalontai Toldy Györgynek ajándékozza. Utolsó ura 1910-ban Ürmösi-Maurer Béla volt, aki a román kincstárnak adta el az épületet.

A vasárnapi ünnepségre érkezett népes csoportot Szabó Károly nyugalmazott tanító és dr. Weszely Tibor vezette a várkastélyhoz. A kaptató aljában Krisztus-kereszt áll, mögötte az út szélesítésekor csonttemetô került felszínre. Eredetüket nem ismerik a helybéliek.

A Bolyaiak sasfészkét mára már az enyészet vette birtokába. A falak után a hírhedt várbörtön részét képezô kaszatorony is leomlott, s a hajdani kápolnában, amely alatt a kriptát régen feldúlták, égig érnek a gyomok. Néhány épen maradt boltíves pincehelyiségbôl lehet még megállapítani, hogy a várkastélyt komoly alapokra építették. Az emberi hanyagság és az idô megtette a dolgát, a romok eltakarításán, a helyet uraló gazok kiirtásán túl már aligha lehet tenni érte valamit.

Bár a faluról készült monográfiában azt olvashatjuk, hogy Bolyai Farkas a várkastélyban született, a feltételezések szerint az egykori szülôház a falu fôutcáján állott. Helyén Hoch József dúsgazdag szebeni kereskedô épített csinos házat, amelyben késôbb néptanács, posta, könyvtár, rendôrôrs, pincéjében fogház mûködött. Egyik helyiségét iskolának használták, amely a német osztályok megszûnte után a magyar gyerekeket is befogadta, mivel az államosított felekezeti iskola más rendeltetést kapott. A közigazgatási önállóság elvesztését követôen a feltételezett szülôház helyén emelt épületet sem kímélte az idô, udvar felôli része beomlott, ablaka, ajtaja üres lyuk, egyik helyiségben elrohadt matrac s a volt tevékenységek emlékét ôrzô rengeteg egyéb kacat, szemét bizonyítja, hogy emlékhelyeink milyen sorsra juthatnak, ha megfeledkezünk, lemondunk azokról.

- Az ember szíve elfacsarodik - mondja a bolyais Öregdiákok Baráti Körét képviselô Kiss József.

- 1972-ben Filep Eta tanárnôvel három osztályt hoztunk el ide, akkor egészen más volt a látvány. A terasz 1977-ben is állt még, emlékezik vissza Czapáry Endre nyugalmazott gyôri matematikatanár, a Bolyaiak nagy csodálója. Akkoriban Szabó Károly vezetett a szülôházhoz, ami felejthetetlen élményt jelentett számomra. A hetvenes években emléktáblát helyeztek el a házon, de két év után nyoma veszett - tudjuk meg Weszely tanár úrtól.

- tette fel a kérdést a katolikus templomban tartott szentmisén László Attila plébános, aki Szentágotáról szolgál be Bólyára. Ha szilárd alapokon nyugvó jövôt akarunk, emlékeznünk kell nagyjainkra, a jó, igaz, szép, szent dolgokról nem szabad megfeledkeznünk - vélekedett a lelkipásztor, aki azonkívül, hogy a plébánián helyet adott az emlékszobának, sokat tett az ünnepség megszervezése érdekében is.

Bólya 1884-ben lett önálló plébánia, s ezt követôen épült fel a plébánia épülete, majd 88-98 között emelték Kisboldogasszony tiszteletére a település fôutcáinak keresztezôdésében álló templomot, amelyet gróf Majláth Gusztáv püspök szentelt fel. A falu leghûségesebb lelkésze, Dani József plébános 50 éven át szolgálta Bólya katolikus lakosságát, s munkájának eredményét ma is tükrözi az a buzgalom, amellyel a megmaradt hívek a templomot látogatják. És érzôdik az asszonyok tiszta, szép énekében is, akik az ünnepség alatt a padokból kiszorulva a háttérbôl pótolták az alkalmi gyülekezet hallgatását.

A plébánia mellett katolikus elemi iskola is épült a múlt század végén. A hívek száma akkoriban 128 volt, ma a 650 lelket számláló faluban a magyar lakosság száma már nem éri el a százat, s László Attila plébános évente mindössze egy-két gyermeket keresztel. Az 1919-ben államosított iskola helyett a bólyai katolikusok az 1930-as években a vár alatt építettek új iskolát, amely éveken át két-, majd egytanerôs volt 1992-ig, amikor megszûnt. Szabó Károly tanító, aki 1962-ben került Bólyára, végül is a román tagozatról ment nyugdíjba, s ma a falu lelkes idegenvezetôje. Az egykori magyar iskola pusztuló épületét a falu Németországba elszármazott szülöttének, Torpai Imrének a javaslatára és a maga valamint Bólya scheinfeldi barátainak támogatásával rendbe tették, és új rendeltetésre vár.

Csak a múlt megbecsülésével építhetô fel a jelen, a közös ünnep a jövô akarásában segíthet bennünket - hangzottak el László Attila plébános szavai az emlékszoba megnyitása alkalmából. A két éve felmerült gondolat nyomán a Bolyai-emlékév tiszteletére sikerült megszerezni az anyagiakat, s egy lelkes csapatot mozgósítani, akik felvállalták a munkát - mondotta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, akinek feleségével együtt nagy szerepe volt abban, hogy vasárnap ünnep volt Bólyán. Csegzi Sándor köszöntötte a vendégeket, köztük Bolyai Jánost valamint a Gyôrbôl és Budapestrôl érkezett Bolyai-kutatókat.

A falu szülöttjének életét és munkásságát román nyelven dr. Weszely Tibor ismertette, aki kitért Farkasnak a szülôfaluval kapcsolatos élményeire, amelyek a Gausshoz intézett leveleiben olvashatók, majd dr. Kiss Elemér méltatta Bolyai János munkásságát, néhány olyan dokumentumot idézve, amelyek azt bizonyítják, hogy János heteket, sôt hónapokat töltött Bólyán, ahol - a korábbi életrajzírók állításaival ellentétben - barátságos volt, és jól érezte magát. A két neves Bolyai-kutatónak Gálfalviné Zsigmond Irma mellett nagy szerepe volt az emlékszoba berendezésében, ahol a látogató a Bolyaiak életét bemutató fényképekbôl, térképekbôl készült pannókat, a tárlóban pedig a mûveikrôl készült fénymásolatokat, illetve az életükrôl és munkásságukról
szóló könyveket, valamint a Bólyáról szerkesztett monográfiát tekintheti meg.

A helyhatóság nevében Anghelina Ioan polgármester nevezte emlékezetes pillanatnak az avatóünnepséget, és fejezte ki a sajnálatát a várkastély állapota miatt. A Bolyaiak munkássát Dumitru Acu, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem professzora is méltatta, majd Szombatfalvi Török Ferenc, az RMDSZ szebeni szervezetének elnöke erôsítette meg az állítást, miszerint a párhuzamosok a politikában is találkozhatnak, és említette meg, hogy a megyei tanács elnöke ígéretet tett: a szülôfaluban szobrot állítanak Bolyai Farkasnak.

Régi vágya teljesülését nyugtázta Nagy Ferenc fizikatanár, a Szeben megyei Bolyai Egyesület elnöke, majd a plébános a falu monográfiáját elkészítô és kiadó, s a települést támogató Torpai Imre levelét olvasta fel, aki Bólya szülötteként ma Bajorországban él, de egy percre sem feledkezett meg szülôfalujáról. Az ünnepséget Csegzi Kamilla hegedûjátéka zárta, majd a délutáni órákban a bólyai lakosok a mûvelôdési otthonban ízletes ebéddel várták a vendégeket, amely Szántó Vilma, Takács Mária, Székely Erzsébet, Szántó Erzsébet, Szabó Anna, Barna Mária munkáját dicsérte.

Mondják, hogy az esemény az összetartozás érzését erôsítette a falu lakóiban. Az elsô lépés tehát megtörtént, s ahogy a plébános fogalmazott, ezentúl van, ahova visszatérni, van ahonnan erôt meríteni, hogy megharcoljuk a megharcolnivalót.

Bólya ezentúl jel az idôk tengerén, szimbóluma annak, hogy Erdély bármely látszólag félreesô, vagy talán szórványnak számító településén születhetnek olyan zseniális tehetségek, akik a jövô alakítói lesznek.

Úszás

Július 18-21. között, Isztambulban rendezték meg az ifjúsági úszó Balkán-bajnokságot. A marosvásárhelyi ISK versenyzôje, Gábos Andrea kitûnôen szerepelt, s nem kevesebb, mint öt Balkán- bajnoki címet gyûjtött, gyakorlatilag minden számot megnyert, amelyben elindult. Egyéniben a legjobbnak bizonyult 100 és 200 méteres mellúszásban, 200 és 400 méteres vegyes úszásban, s ráadásként aranyat akasztottak a nyakába a 4x100 méteres vegyes úszó váltó tagjaként is.

*

A Balkán-bajnoksággal egy idôben, Bukarestben rendezték az ifjúsági II országos úszóbajnokság versenyeit. A Petelei Attila és Kerekes István által edzett marosvásárhelyi úszók számos éremmel tértek haza. Nem kevesebb, mint hét aranyérem született, melyekbôl Csorbási János egymaga hatot szerzett. Csorbási az élen végzett 100 és 200 méteres mellúszásban, 200 méteres pillangóúszásban és 400 méteres vegyes úszásban. A hatodik arany a 4x100 méteres vegyes úszó váltó tagjaként került a nyakába, ahol két bákói úszó mellett Blaga Lucian is csapattársa volt. Ugyancsak aranyérmet érdemelt ki Trandafir Norbert 100 m háton, aki emellett négy ezüstöt (50 és 100 gyors, 50 hát és 50 pillangó) és egy bronzot (200 hát) is gyûjtött. További éremszerzôk: Blaga Lucian a váltóarany mellé két ezüst (100 és 200 hát) és egy bronz (100 mell), Szekeres Andrea egy bronz (200 vegyes), valamint a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaiként Farr Szabolcs és Csorbási János, két bákói kollégájukkal.

A marosvásárhelyi úszók meg-köszönik a Multiplan Electronics, a Tudortrans, Veress attila, az Armedica és a Bioeel támogatását.

Hegyikerékpár

Sok tekintetben félresikerült a Brassó Pojánán kialakított hegyikerékpározó pályán lebonyolított Balkán-bajnokság a marosvásárhelyi Muresul sportolóinak. Noha elôzetesen legalább két érem megszerzésében reménykedtek Berekméri Csongor tanítványai, az elôzôleg esélyesnek vélt kerékpározók egyike sem állt dobogóra. A felnôttek mezônyében a nagyszebeni Ovidiu Oprea gyôzött, míg a marosvásárhelyi Mircea Ottó, aki az idén több alkalommal is betegséggel küszködött, a 4. hellyel volt kénytelen megelégedni. Nem sikerült dobogóra állnia az ifjúságiak versenyében a másik marosvásárhelyi favoritnak, Székely Zoltánnak sem, aki noha éremesélyesként indult, kénytelen volt feladni a küzdelmet. A juniorok versenyében két marosvásárhelyi kerékpáros is alig szorult le a dobogóról a görög sportolók mögé: Logigan Lucian a 4., míg az alig egy héttel korábban Románia Kerékpáros Körversenyét végigversenyzô Páll András az 5. helyen zárta a futamot.

Hogy mégis van marosvásárhelyi Balkán-bajnok, az Mircea Gustavnak köszönhetô, aki a veteránok versenyében a legjobbnak bizonyult.

Francia Kerékpáros Körverseny

Miután hétfôn a körverseny mezônye kipihenhette a Mont Ventoux fáradalmait, kedden a kerékpárosok újabb nehéz hegyi szakasznak vágtak neki, melyet szerdán és csütörtökön továbbiak követnek. A Les-deux- Alpes-i befutón azonban Lance Armstrong már nem kívánt fôszerepet játszani. A tour háromszoros gyôztese, akit az idén sem igen lehet megfosztani már a sárga meztôl, rendkívül irritáltan vette tudomásul, hogy a vasárnapi kapaszkodó mentén felsorakozó nézôk némelyike kifütyölte, s doppingolással gyanúsította meg. Armstrongot minden bizonnyal az is bánthatta, hogy nem sikerült (az idén sem) a legendás Mont Ventoux-n gyôznie, pedig itt különösen szeretett volna, ezért az etap után kijelentette: az elônye megnyugtató, ezentúl nem fog támadni egyetlen szakaszon sem, csupán a sárga mez megôrzésé