|
LIV. évfolyam 168. (15131.) sz. |
2002. július 23., kedd |
Az utóbbi idôszakban nincs olyan év, hogy Romániában valahol ne következne be természeti katasztrófa. Nincs az a szárazság, amelyet követôen egy kiadósabb esô ne okozna árvizet, s csupán a véletlen mûve, hogy az idén Maros megye - egyelôre - kimaradt az ársújtotta területek listájáról. Hogy a rendszeresen visszatérô árvizeknek mi az oka, tudjuk. Vízügyi szakemberek már számtalanszor megmondták, hogy a korábbi idôszak meggondolatlan beavatkozása, a talajvizet megkötô növényzet elpusztítása, nem kellôen átgondolt mederátrendezô munkálatok miatt elkerülhetetlen, hogy idônként végig ne söpörjön egyes területeken az árvíz, arról nem is beszélve, hogy a nem megfelelôen karbantartott átfolyók, sáncok és hidak csak növelik a veszélyt.
Nem rendelkezünk kimutatással arról, hogy a központi költségvetésnek az utóbbi években mekkora hányadát fordították a katasztrófák következményeinek felszámolására, de a szükségeshez mérten minden bizonnyal nagyon keveset. Noha a helyreállítás érdekében megtették az elsô intézkedéseket, nyilvánvaló, hogy a kormány nem képes a teljes kár megtérítésére. Ezért Octav Cozmânca közigazgatási miniszter - a költségvetési pénz megóvásának szándékával is - kijelentette: a természeti katasztrófák elleni biztosítást kötelezôvé kellene tenni.
Légbôl kapott ötlet, noha valóban ideális lenne, ha Romániában is magas szintû biztosításkultúra honosodott volna meg, s az is, ha a biztosítók fizetnék ki a katasztrófakárokat, ám a Nyárád menti gazdák a megmondhatói, hogy a biztosítóknak eszük ágában sincs biztosítást kötni olyan javakra, melyek az ár útjában állnak, gyenge vagy semmiféle védelmi rendszer nem épült a megóvásukra. Lehet-e kötelezni ilyen esetben is a biztosítókat biztosítás kötésére? Ha igen, s ugyanakkor a lakosság számára is kötelezôvé válna a biztosítás, gyakorlatilag újabb megnyomorító adóterhet jelentene a többségnek, hisz a biztosítók csupán a hosszú távú nyereség reményében vállalnák a rizikót. Az ilyenszerû biztosításhoz azonban elengedhetetlen megmondani azt is, hogy kik a tényleg veszélyeztetettek.
Tévedés ne essék, nem a biztosítási rendszer ellen emeljük fel a szavunkat. Ha valaki képes kifizetni a biztosítási díjat (s a biztosító sem ódzkodik megkötni a biztosítást), mindig ajánlatos megkötni a biztosítási szerzôdést. Kötelezôvé tenni azonban olyan, mint a mezôgazdasági területek megmûvelésének kötelezôvé tétele. Megszorító intézkedés, mellyel csupán saját tehetetlenségét leplezi le a Victoria- palotabeli kabinet, s elismeri, hogy képtelen megoldani - például masszív erdôtelepítésekkel, valóban átgondolt árvízvédelmi munkálatokkal - az árvízveszély gondját, mint ahogy a kényszerítô intézkedéseken kívül, melyeket jobb ötlet híján vetett be, a mezôgazdaság válságára sincs elfogadható stratégiája.
Domby Károly, a Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetôje sajtótájékoztatón cáfolta a hírt, miszerint Diazepammal "drogoznák" az elhelyezési központokban levô gyerekeket. Egy kétéves kislány esetében felmerült gyanú kapcsán végzett vizsgálat kiderítette: a vádak megalapozatlanok voltak, a gyerek nem kapott nyugtatót.
A hónap elején felröppentett hírt, miszerint a marosvásárhelyi 1-es számú elhelyezési központból egy szakképzett pótmamának kiadott gyerek esetében a pótmama rájött, hogy a 2 éves kislányt Dia-zepammal "drogozták", a Maros megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján tévedésnek és manipulációnak minôsítette Domby Károly, a Megyei Gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetôje. Az egyik televíziós csatorna értesülései szerint a 2 éves Munteanu Mariát néhány héttel korábban egy szakképzett pótmama vette gondjaiba, aki az elsô nap után úgy nyilatkozott, hogy a kislány furcsa, agresszív viselkedése arra utal, hogy Diazepamot kapott.
A gyerek a fejét a falhoz, padlócsempéhez csapkodta, egy egészségügyi nyilvántartó iratban (amit a tévés kolléga állítólag lefilmezett) pedig szerepel egy orvos által felírt nyugtató. A tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt dr. Kalakatroni Mária, az 1-es elhelyezési központ gyerekorvosa, aki elmondta, a kislány nem kapott Diazepamot és semmilyen más hasonló idegnyugtatót. Az ilyen típusú gyógyszereket csak sürgôsségi esetekben adagolják és kizárólag szakorvos írhatja fel, a patikákban szabadon nem is vásárolható meg. Sürgôsségi esetnek számít például az epilepsziás roham, de ilyenkor a gyerekeket a sürgôsségire szállítják - válaszolta kérdésünkre a doktornô. Kalakatroni Mária még hozzátette, hogy kíváncsi arra a személyre, aki állítólag felírta a gyógyszert, ugyanakkor kizárja, hogy az ápolószemélyzet saját fejétôl adagolna nyugtatót az elhelyezési központban levô árváknak. A doktornô leginkább azt nehezményezte, hogy az eset kapcsán egyes újságírók általánosítanak, minden gyerek esetében feltételezik, hogy nyugtatót kapnak. Mellesleg az intézményben nevelkedô gyerekeket sok trauma éri, ami magatartásbeli zavarokat okoz és nem volna szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Domby Károly igazgató elmondta, a szóban forgó szakképzett pótmama, akinek gondjaiba adták a gyereket, az igazgatóságnak adott nyilatkozatában tagadja, hogy a sajtót értesítette volna. Az igazgató vizsgálatot kért a megyei közegészségügyi igazgatóságtól, amelynek vezetôje, dr. Florin Butilca jelölte ki az ellenôrzô bizottság tagjait. A bizottság megvizsgálta az 1-es elhelyezési központ gyerekeit, ellenôrizte a kórlapokat és megállapította, hogy a vádak alaptalanok. Kalakatroni Mária doktornô ugyanakkor újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette, nem tartotta szükségesnek, hogy a kislánytól a történtek után vért vegyenek, így laborvizsgálatot nem végeztek.
A Gyermekjogvédelmi Igazgatóság képviselôi szerint az elhelyezési központban mintegy két hónapja dolgozó külföldi önkéntesek is tanúsíthatják, hogy az árva gyerekeket nem "drogozzák" nyugtatókkal, a vádak alaptalanok és a levont következtetések "aberránsak". Domby Károly igazgató hozzátette: a pótmamának felbontották a munkaszerzôdését, mivel a történtek elôtt egy nappal megpróbálta visszavinni a kislányt az intézetbe, ám más intézkedéseket nem foganatosítanak, tekintettel arra, hogy az ellenôrzô bizottság nem talált hibát az intézmény mûködésében. Az ügyet azért fújták fel ennyire, mert "divatban vagyunk" - tette hozzá.
Két, kutyáknak való létesítmény
kezdi meg mûködését mától a
marosvásárhelyi állatkert mellett illetve annak
területén. A beruházás 87 millió
lejébe került a polgármesteri hivatalnak - hangzott el
Dorin Florea szokásos hétfôi
sajtótájékoztatóján.
Mielôtt a létesítményekrôl beszámolt volna, a polgármester nem mulasztotta el semmirevaló csalóknak, közönséges szélhámosoknak nevezni azokat az osztrák hölgyeket, akik kutyaálarcot öltve Marosvásárhely fôterén tüntettek a kóbor kutyák helyzetének rendezése érdekében, s akik Dorin Florea elmondása szerint abbahagyták akciójukat, amikor a polgármester kilátásba helyezte, hogy kilé-tükrôl, helyzetükrôl az osztrák nagykövetségen fog érdeklôdni.
- Nincs szükségünk arra, hogy kutyaügyben külföldiek gyûjtsenek pénzt számunkra, s azzal esetleg üdülni is elmenjenek - vélekedett a kutyavédô hölgyekrôl a polgármester.
A megbeszélést követôen a sajtó képviselôinek a helyszínen is alkalma nyílt megtekinteni a létesítményeket.
Mától újra elkezdôdik a Marosvásárhelyen elszaporodott kóbor kutyák befogása - közölte dr. Bereczki Boldizsár, a marosvásárhelyi állatkert igazgatója. Ezt a tevékenységet májusban hagyták abba, addig a hivatal a városon kívül bérelt helyet a befogott kutyák elhelyezésére. Azóta elkészült az 50 kutya befogadására alkalmas menhely az állatkert bejáratától jobbra, az erdôben, ahova a vasúti átjárónál levô útkeresztezôdéstôl földút is vezet.
Az igazgató véleménye szerint a városban legtöbb száz kóbor kutya lehet jelenleg. Ezek a környezô falvakból kerültek megyeközpontunk területére. Pedig még nem vagyunk a "szezonban". A kutyákat ugyanis, amelyeket kertek, földterületek, gazdaságok ôrzésére használnak, általában novemberben eresztik szélnek a felelôtlen gazdik.
A menhely elkészülte újra lehetôséget teremt arra, hogy az utcán kóborló ebeket befogják. Ha az állapotából arra következtetnek, hogy a kutya beteg, elaltatják. Az életképes ebeket féregtelenítik, beoltják és 14 napig a menhelyen tartják. Ez idô alatt, ha esetleg olyan kutyáról van szó, amelynek gazdája van, 300.000 lej, azaz a befogással és egyéb gondozással járó összeg befizetése fejében a gazdi kiválthatja kedvencét. A gazdátlan ebeket pedig örökbefogadásra kínálják, a polgármester óhajának megfelelôen ingyen és bérmentesen. Azokat az állatokat, amelyeknek nem kerül gazdájuk, két hét után szintén "elaltatják". Ami az igazgató szerint nem szigorú szabály, abban az esetben, ha a gondozók nagyon kedvesnek találják az állatot, és nagyon érdemesnek arra, hogy valaki befogadja, akkor hosszabb ideig megkegyelmeznek neki.
Mától tehát tessék jobban ügyelni a kutyákra, mert ha elkalandoznak, a gazdinak nem lesz olcsó mulatság a kiváltásuk. Aki pedig kutyát szeretne, és barátkozni akar az ebekkel, az elidôzhet az állatkert melletti menhely elôtti padok egyikén, amíg eldönti, hogy melyik négylábút viszi haza.
Az állatkert területén, a pálmaház mögött kialakított kutyapanzió ötlete abból született, hogy sokan érdeklôdtek telefonon, hogy nyaralásuk, illetve kórházi tartózkodásuk vagy az udvarukon folyó építkezés idejére nem fogadná-e be kedvencüket az állatkert. Az igény ismeretében építették meg a 11 rekeszbôl álló "szállodát", ahol a mai naptól kezdôdôen a "nyakkendôs" kutyákat szállásolják el, addig, ameddig a gazdi igényli és fizeti azt.
A panzióban a tulajdonos legváltozatosabb igényeit is kielégítik, ólat, fûrészport, vagy a kutya által megszokott almot, fekvôhelyet biztosítanak a hely fertôtlenítése után. A kutyatartó beviheti az állat kedvenc tárgyait és játékszereit, illetve a kosztját, ami lehet tápszer vagy egyéb táplálék. Kérésre a majomkonyhán a legigényesebb eledelt is elkészítik a panzió lakóinak, akik számára a pálmaház ablakából szimfonikus zene szól, hogy ne unatkozzanak.
A tulajdonosnak pedig be kell mutatnia a kutya törzskönyvét, és az oltási valamint féregtelenítési nyilvántartást. A két fél szerzôdést köt, amely szerint a panzió mûködtetôit az állat megbetegedése vagy elhalálozása esetén csak akkor terheli felelôsség, ha nem tettek meg mindent a kutya ellátása érdekében. Az elôzetes számítások szerint a mától mûködô panzióban az élelmet leszámítva hozzávetôlegesen napi 30-50.000 lej körüli összegért veszik ideiglenes gondozásba az állatokat.
1998-ban leplezték le az Országos Széchenyi Könyvtárban, a Budai Vár F épületének tanácstermében a székelyszentistváni faragó tanító, Sándor János által készített családi címert, mellyel a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc emléke elôtt tisztelgett. 1999-ben a vezetôség felkérésére körtefából faragott finom mûvû koronás címert - közel három és fél hónap alatt, napi tizennégy órás munkával...Most ismét láthatják munkáit a magyar fôvárosban. Az Országos Széchenyi Könyvtárban augusztus 9-én nyílik meg Sándor János címerkiállítása. Hatvankilenc címert vásárolt meg a könyvtár, ezek állandó tárlaton tekinthetôk meg. A címeravatón dr. Berkényi Iván heraldikus és dr. Nemeskürty István méltatja az alkotó munkáit. Képünkön Sándor János faragványa
Boros Tety karikatúráit jól ismerik a marosvásárhelyiek. Frissen jelent meg a temesvári Popas-Art Kiadónál Caricaturi similare címû kötete, melynek elsô ötszáz példányát ingyen kapják az érdeklôdôk, akik ellátogatnak a mûvész augusztus 15-én, Mangálián nyíló tárlatára. Boros Tety ugyanis akkor tölti hatvanadik életévét. Tizenötödike egyben a román tengerészet napja is, úgyhogy a mûvész ingyen juthat tûzijátékhoz. Tárlatát a nagynevû karikaturista, Stefan Popa-POPAS szervezi, a mangáliai Calatis fesztivál keretében, amely augusztus 10-étôl 18-áig tart.
Az Öt kenyér, két hal holland alapítvány tizenegy tagú csoportja azzal a céllal érkezett Marosvásárhelyre, hogy rendbe tegye a hidegvölgyi romaiskolát. A Szivárvány Alapítvány által mûködtetett négytermes iskola épületét idén tavasszal vásárolta meg a holland alapítvány, ekkor nem sikerült elkészíteni az elsô emeletet. Jelenleg az emeleti tantermekben padlólerakás, vakolás, meszelés folyik. A hollandok az emeleti fürdôszobához megvásárolták az összes kelléket, a tegnap már hozzáláttak a szerelési munkálatokhoz, a csempézéshez. A Martin Padmos tanár vezette, Rotterdam mellôli Krimpen an Ijssel-beli holland egyetemistákból álló ifjúsági csoport, Jean Kasbergen szakmai irányításával dolgozik.
Mivel a holland jótékonysági szervezet tagjai rövid ideig tartózkodnak itt, az iskola külsô és tetôjavítására nem kerülhetett sor, de a munkához szükséges szerszámokat és anyagokat megvásárolták, hogy ezeket felhasználva helyi erôbôl folytathassák a felújítást. - Mire az új tanév megkezdôdik, mindennel elkészülünk, felhasználjuk a helyi polgármesteri hivatal 75 millió lejes támogatását is, hogy az 54 nálunk nyilvántartott gyereket korszerû iskolaépület várja majd - nyilatkozta lapunknak Magyari Erzsébet iskolaigazgató.
Amikor megjegyeztem, hogy Vármezôn a szénégetés hagyomány, hiszen nemzedékek óta foglalkoznak e tevékenységgel, Lokodi Imre, helybéli erdész sietett tisztázni: annak ellenére, hogy a köznyelvben a széncsinálók által végzett munka szénégetésként honosodott meg, nem helyes. Ugyanis az égetôk a fát gyakorlatilag elszenesítik, ami azt jelenti, hogy a folyamat során az anyagot nagy hôvel kezelik, így az fizikailag átalakul. Ebben az esetben szénné, tehát helyesebb a szenesítés szó használata.
Vármezôn a szénkészítés februárban kezdôdik el, és általában augusztus-szeptemberben ér véget. Ez attól függ, hogy mekkora a rendelés. A Megyei Erdészeti Igazgatóság, a munkáltató és az exportáló a dolgozók fizetését is biztosítja. A településen hét szovátai és üvegcsûri égetô dolgozik, a szént idénymunkások zsákba csomagolják. Lokodi Imre elmondta, hogy az idén már 100 tonna szenet szállítottak el Vármezôrôl, az egyik legnagyobb megrendelô Ausztria. Hét köbméter fából készítenek egy tonna szenet. Kiszámítható, hogy mekkora mennyiségû fát használtak fel szén készítésére. A feldolgozandó fa 90%-a bükk.
Forrón perzselt a nap, tikkasztó, elviselhetetlen hôség volt. A hômérô higanyszála árnyékban is jóval harminc fok fölé emelkedett. Levegô után kapkodva, kereszthuzatban, hideg ásványvízbôl kortyolgatva telt a munkanap, amikor zokogó asszony toppant be.
Képzeljük el, fia, aki nagyon rendes gyermek, a tûzô napon dolgozik napestig, s csak poshadt vizet kap, hogy szomját oltsa. Egyedül, nehézségek közepette nevelte fel, most végig kell nézze, hogyan kínozzák a gyermekét. Megszakad a szíve. Távcsôvel a kezében hol a fiát, hol a repülôket figyeli. Nem tûrheti ezt az igazságtalanságot, hová menjen, hová forduljon, hogy valaki meghallgassa és segítsen neki. Volt már a munkaügynél, ôk azt mondták, hogy az eset nem rájuk tartozik - hangzott az együttérzésre késztetô panasz.
Mint kiderült, a kétségbeesett édesanya a marosvásárhelyi börtönben raboskodó fia sorsán szeretett volna enyhíteni, aki többi társával együtt egy teniszpálya megépítésén dolgozott. Az asszony azt is fájlalta, hogy az ôrök bezzeg az árnyékban ültek, s friss ásványvizet ittak, nem érdekelte ôket, hogy felügyeltjeiknek mi jut. A síró asszony nem tartotta etikusnak, hogy míg a víkenden sátrat húztak a medencét csempézô munkások feje fölé, a rabokkal senki sem törôdik. Úgy kínozzák ôket, ahogy akarják. Pedig a fiú nem is olyan hibás, csak cinkos volt egy lopásnál, az általa okozott kár sem olyan nagy, hogy ezt érdemelte volna. Hiába, nem tudták elintézni, hogy felmentsék, le kell ülni a bíróság által megszabott idôt. Egy másik anyát, aki szóvá merte tenni a rabokkal szembeni bánásmódot, megfenyegették, csomagot sem küldhet, látogatóba sem mehet. Nem marad más hátra, mint végignézni fia szenvedését.
Hogy milyen érzés kerített hatalmába, megmagyarázhatatlan. Bár a keresztény erkölcs arra kötelez, hogy a felebaráti szeretet és megbocsátás elvét valljam, mai napig sem tudom eldönteni, milyen álláspontra helyezkedjem, kit illet a szánalom, az anyát vagy a fiát. Vagy mindkettôjüket. Vagy aki bûnös, bûnhôdnie kell alapon egyiket sem. Ítélkezni nagyon nehéz.
Kártalanításra várnak Csittszentivánon
Múlt vasárnap óriási vihar tombolt Csittszentivánon. Az okozott kár több mint másfél milliárd lejre tehetô. A Mezôpanit községhez tartozó faluban 300 házat fedett ki a szél, hét magángazdaságban az istállók teljesen tönkrementek, egy új családi ház tetôzetét leseperte. Az erôs széllökések következtében fenyôfák törtek ki, amelyek a református templomra és az iskolára dôltek. Az épületek tetôzete nagyon megrongálódott, a kiadós esô átitatta a mennyezetet és a falakat. A legnagyobb kárt a tavaly felújított mûvelôdési ház szenvedte, amelynek beszakadt a mennyezete. A károkat a megyei tanács illetékesei mérték fel. Mint Gálfi Sándor alpolgármester tájékoztatott, a napokban közlik, mekkora lesz a kártalanítás összege.
Változott a vámszemélyzet programja
Tegnaptól változott a Vámvezérigazgatóság és a regionális megyeközi vámigazgatóságok alkalmazottjainak munkaprogramja. Eszerint a vámszemélyzet hétfôtôl péntekig 8-16 óra között áll az érdekeltek rendelkezésére. A vámudvari, vámoló- és ellenôrzô irodák vámszemélyzetének munkaprogramja hétfôtôl péntekig 9-17 óra között tart. A gyulafehérvári, besztercei, kolozsvári, marosvásárhelyi és zilahi vámudvari, vámoló- és ellenôrzô irodák vámszemélyzetének programját a Román Posta egységeinek programjához igazítják - olvasható a Kolozsvári Regionális Vámigazgatóság közleményében.
Tartós használati cikkeket koboztak el
A marosvásárhelyi Vámoló- és Ellenôrzô Iroda vezetôcseréjét követôen a vámhivatal új vezetôje már az elsô héten teljes vizsgálatot rendelt el, amelynek során 14 darab, 250 euró értékû színes televíziót, 58 darab 174 euró értékû monitort és nyolc 120 euró értékû mosógépet koboztak el egy engedéllyel rendelkezô magánszemélytôl. A televíziókészülékek nem szerepeltek az iratokban, a képernyôk nem az iratokban szereplô Európai Unió-tagországbeliek, hanem ázsiai eredetûek voltak, a mosógépek pedig nem import- engedélyezett oldalajtósak, hanem tetôajtósak voltak - tájékoztatott a vámigazgatóság szóvivôje.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete július 28-án, vasárnap kirándulást szervez Fehéregyházára, az 1849-es segesvári csata emlékére szervezett ünnepségre. Indulás elôtt, reggel 8 órakor megkoszorúzzák Petôfi Sándor marosvásárhelyi, Arany János utcai szobrát. Az érdeklôdôk az RMDSZ Braila utcai székházában 9-12 óra között jelentkezhetnek Gál Éva szervezési alelnöknél. A kirándulással kapcsolatosan a 214-077-es telefonszámon 9- 15 óra között nyújtanak tájékoztatást.
Az RMDSZ marosvásárhelyi 8-as körzete július 26- án, pénteken 8 órai kezdettel Anna-bált szervez a kövesdombi Bulevard vendéglôben.
Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, az Underground Színház, valamint a Pontban hatkor kávéház által meghirdetett nyári színházi évad keretében július 24-27. között este nyolc órakor az Ariel elôcsarnokában Téglás István fôiskolai hallgató Szilágyi Domokos mûveibôl összeállított pódiummûsorát tekintheti meg a közönség.
Koncert az alsóvárosi templomban
A Gospel-Group Foundation from Holland Live Music, tizenhárom tagú evangéliumi csoport július 26-án, péntek este 7 órától az alsóvárosi, Ludasi utcai református templomban koncertezik.
Megsérült a szabálytalankodó gépkocsivezetô
Július 20-án, szombaton este tíz óra körül Ákosfalva mellett a 13-as-E 60-as országúton a 42 éves marosvásárhelyi Porav Dumitru az MS-99-PIT rendszámú személygépkocsival a Petrom töltôállomástól úgy tért ki, hogy nem adott elônyt az MS-06-Dox jelzésû személygépkocsinak, amelyet a 24 éves marosvásárhelyi Cenan Angela Minerva vezetett. A két személygépkocsi összeütközött, a baleset következtében Porav Dumitru súlyos sérüléseket szenvedett.
Szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Nyárádszeredához tartozó Vecében kiraboltak és megerôszakoltak egy 83 éves nôt. A tettet A. N. követte el, aki 20.000 lejjel távozott az áldozat lakásából. Az esetrôl F. A., az idôs nô unokája vasárnap délután tájékoztatta a rendôrséget. A tettes azonosításával és elfogásával megbízott csoportot a megyei rendôrparancsnok vezeti.
Szombaton este 23 órakor Héjjasfalván, a Fô út 93. szám alatt villám ütött Iosif Teofil szénaszínjébe. Az 50 négyzetméter alapfelületû épület, a benne levô szálastakarmánnyal, 1500 kg szemes kukoricával és mezôgazdasági szerszámokkal porrá égett.
Az Örökmozgó Turista Egyesület háromnapos túrát szervez a Páring-hegységbe júliús 25-28. között a következô útvonalon: Marosvásárhely-Petrozsény (vonattal) - Páring-hegység (Nagy Páring csúcs 2519m - Calcescu tó).A résztvevôknek kötelezô a magashegyi túrafelszerelés és sátor. Bôvebb információ az Örökmozgó T. E. szerdai gyûlésén a Liliom utca 22. szám alatt 18 órai kezdettel vagy Székely László túravezetônél a 134-558 vagy 0723-320-693 telefonszámon.
Szerdán du. 3. órától szerkesztôségünkben (Dózsa György u. 9. szám, II. emelet) jogi tanácsadó lesz. Kérjük, az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni az elôfizetôi szelvényt és az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Temesvári üzletembert tartóztattak le pénteken, aki közel hárommilliárd lejjel károsította meg az államot az illetékmentes kôolaj-kereskedelem útján - tájékoztat az Országos Rendôr- fôkapitányság. A Szállítási Rendôrparancsnokság nyomozói pénteken folyamodtak a temesvári táblabírósági ügyészségnél a 47 éves Octavian Bloanca letartóztatásáért, aki ellen csalás és hamisítás a vád. A nyomozók szerint 2001 novembere és 2002 februárja között Octavian Bloanca több más személlyel együtt az útadó befizetése nélkül vásárolt fel a temesvári Holding Group Star cégen keresztül kôolajtermékeket, amelyeket késôbb úgy forgalmazott, hogy az illetékeket már az eladási árba foglalta. Ehhez Bloanca hamis papírokat állított ki, 2,8 milliárd lejjel károsítva meg az államot. Octavian Bloanca nevére 30 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki rendkívül súlyos csalás, hamisítás, hamis okmányok felhasználása és az áru minôségének meghamisítása vádjával.
Tizenkilenc, Olaszországba tartó romániai koldust tartóztattak fel vasárnapról hétfôre virradó éjszaka a nagyszentmiklósi határôrök - tájékoztat a Határrendészet Országos Parancsnoksága. Az ország déli megyéibôl származó, tizenegy felnôttbôl és nyolc gyerekbôl álló csoport egy Mercedes kisbusszal érkezett a határra Temesvárról. Az ellenôrzés során a kisbusz utasai azt mondták, turistaként Magyarországra mennek, Románia területét pedig a nagycsanádi határátkelônél kívánják elhagyni. A Mercedes vezetôje, a temesvári Petru Dragos azonban nem rendelkezett nemzetközi személyszállítási engedéllyel, az utasok pedig nem tudtak menettérti jegyet felmutatni. Behatóbb vizsgálat után a határôrök megállapították, hogy a 19 román állampolgár egészségbiztosításában Olaszország szerepel célországként. Leleplezésük után a kisbusz utasai bevallották, nyugat-európai országokba tartottak koldulni. A csoportot Magyarországról egy másik busz szállította volna Itáliába. A határrendészek megtagadták a 19 személy kiléptetését és visszaküldték lakhelyükre, a kisbusz sofôrjét pedig 4 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezték.
Szabadkereskedelmi övezet szovjet utódállamok között
Négy egykori szovjet köztársaság, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást kötött a múlt hét végén. A megállapodás a legjobb körülményeket biztosítja majd az árucsere számára az Európa-Kaukázus-Ázsia folyosón - jelentette ki a jaltai csúcstalálkozón Leonyid Kucsma ukrán elnök. A négy ország külügyminisztere az ô, valamint Hejdar Alijev azeri, Eduard Sevardnadze grúz és Vladimir Voronin moldovai államfô jelenlétében írta alá a szerzôdést, amelyet még a felek törvényhozásaiban is meg kell erôsíteni, hogy életbe léphessen. A négy állam külön megállapodást kötött a terrorizmus, a szervezett bûnözés és a pénzmosás elleni közös küzdelemrôl. Hejdar Alijev a terrorizmust az egész világot fenyegetô legnagyobb veszélynek minôsítette, utalva a tavaly szeptemberi amerikai merényletekre, és a szélsôséges nemzetközi mozgalmakra.
A Bihar megyei Mézgeden tapasztalt, kórházi kezelést igénylô sárgaságos megbetegedéseket ugyanattól a kereskedelmi társaságtól vásárolt élelmiszer okozhatta, derítették ki a Magyarremete községben a Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai által végzett eddigi vizsgálatok, jelenti a MEDIAFAX tudósítója. Az elmúlt hét végén kilenc mézgedi illetôségû személyt utaltak be a belényesi városi kórházba sárgaság miatt, míg 19 személyt otthon tartanak orvosi felügyelet alatt. "Valamennyien fiatalok, 13 és 20 év közöttiek, és a betegség általános formáit hordozzák magukon. A hagyományos orvosi ellátás után jelenleg jól érzik magukat. A páciensek közül egy már haza is utazott", nyilatkozta dr. Doina Cîlniceanu, a belényesi kórház fertôzô osztályának vezetôje, az intézmény igazgatója.
II. János Pál pápa a torontói ifjúsági világtalálkozóról
II. János Pál pápa a castelgandolfói rezidencián tartott vasárnapi Úrangyala- imádság alkalmával megerôsítette: "Ha Isten is úgy akarja, kedden ott leszek Torontóban az ifjúsági világtalálkozón." A súlyos beteg pápa az AFP és az ANSA tudósítója szerint állapotához képest viszonylag jó formában volt, még egy-két tréfás szót is váltott néhány zarándokkal. A katolikus egyházfô a tervek szerint holnap indul Kanadába. "A tavaly szeptember 11-i tragikus események és a szentföldi konfliktus fekete árnyékot vetettek a világra. De Jézus arra biztatja tanítványait, hogy ne féljenek, és a fiatal keresztények, akik összegyûlnek Torontóban, készek felelni neki: itt vagyunk, szavadra félelem nélkül kivetjük az evangélium hálóit." A szentatya megrendült egészsége ellenére folytatja külföldi útjait. Az ifjúsági világtalálkozó után Guatemalába és Mexikóba utazik, hogy elvégezze Pedro de San José Betancourt, és az indián származású Juan Diego szentté avatását. Augusztus 16. és 19. között szülôhazájába, Lengyelországba látogat.
Peruban, az Andok országában nemcsak a lakosság számára jár drámai következményekkel a szokatlanul erôs fagyhullám, hanem szakértôk szerint veszély fenyegeti a falusi lakosság legfôbb bevételi forrását jelentô lámákat és alpakákat (Lama pacos) is. A nagy mennyiségû hó és a zord idôjárás, amelyhez foghatót egy évtizede nem észleltek Peruban, hatvan emberéletet követelt, emellett az alpakák és a lámák akár húsz százalékának pusztulását is okozhatja. A nagy távolság miatt nehezen ellenôrizhetô értesülések szerint már eddig 80 000 értékes gyapjút adó állat esett áldozatául a hidegnek. Becslések több mint négymillióra teszik a Peruban honos, a tevével rokon különbözô fajtájú lámák számát. Meteorológiai szakértôk a szokatlanul zord idôjárást az El Nino-jelenségnek tulajdonítják. A jó egy hete tartó hideghullámban hatvanan - többségükben gyermekek - fagytak meg eddig és több mint hatvanezer embert érint a mostoha idôjárás. Peru déli részét Alejandro Toledo elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és segélyprogramot hirdetett meg - jelentette a Reuters.
Szélvédômosónak álcázott rendôrök
Szélvédômosóknak álcázott rendôrök ellenôrzik Kanadában, hogy az autókban ülôk bekapcsolták-e a biztonsági öveket. Vancouver elôvárosában, Burnabyben volt a módszer premierje, és igencsak elcsodálkoztak az autósok, amikor a piros lámpáknál a kocsik elülsô ablakának tisztítására készségesen ajánlkozó alkalmi munkásokról kiderült, hogy rendôrök. A rendôrségi szóvivô szerint az akció teljes sikerrel járt. Alig négy óra leforgása alatt 90 autóst büntettek meg az "ablakpucolók" - áll a Reuters jelentésében.
A Polgári kibontakozás Európában címmel meghirdetett témakört vitatják meg a hétfôn megkezdôdött XIII. Bálványos Nyári Szabadegyetemen és diáktáborban, melynek színhelyére, a székelyföldi Tusnádfürdô üdülôhelyre az idén is több ezer fiatalt várnak a szervezôk.
Az egyhetes szabadegyetemet Tôkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta. Beszédében a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet összefüggését elemezte.
A püspök, aki a polgári értékeket állította szembe elôadásában a posztkommunista kor torz, illetve álliberalizmusával, úgy vélte, hogy a jelenlegi értékválságban a romániai magyar közösség megmaradása válik kérdésessé.
Tôkés szerint ebbôl a helyzetbôl kell kiutat találni, s ehhez kínál megoldást a polgári értékrend. Arra figyelmeztetett, hogy az 1989 elôtti értékrend ma a szociáldemokráciába burkolózva él tovább.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke keményen bírálta az RMDSZ politikáját. Véleménye szerint az RMDSZ lemondott az autonómia-politikáról, a szövetség vezetését félrevezetô sikerpropagandával, pártosodással vádolta. Úgy látja: megszûnt az RMDSZ közképviseleti jellege.
Elôadása végén Tôkés hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplôinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket.
- Remélem, van lehetôség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szervezôdésben gondolkodjunk - jelentette ki.
A XIII. Bálványos Nyári Szabadegyetemet a magyarországi Pro Minoritate, a kolozsvári Jakabbfy Elemér és a román liberális párthoz tartozó Horia Rusu Alapítvány szervezte a csíkszeredai Reform Alapítvány és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség közremûködésével.
Toró T. Tibor parlamenti képviselô, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség keretében mûködô Reform Tömörülés elnöke a szervezôk nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadegyetem szervezésében és munkájában több mint egy évtizede részt vevô politikusok voltak már ellenzékben és voltak már kor-mányon is.
Toró szerint miután a Fidesz és a Reform Tömörülés politikusai képviselik Magyarországon, illetve Romániában a polgári értékrendet, az ô jelenlétük a meghatározó a tábor elôadásain, szemináriumain, viszont a párbeszéd lehetôsége adott, és mindenki választ kaphat a kérdéseire. A közösségek önmagukra és egymásra találásának kérdésére a polgári erôk akkor is hiteles választ tudnak adni, ha jelenleg egyik országban sem ezek az erôk vannak hatalmon.
Brüsszelben megnyílt az Európai Unió külügyminiszteri tanácsülése, amelyen a második félévben az elnökséget betöltô Dánia külügyminisztere, Per Stig Moeller elnököl.
Ez az utolsó külügyminiszteri értekezlet a nyári szünet elôtt és egyben a régi formájában is. A sevillai csúcsértekezlet határozata értelmében ugyanis ezután a külügyminiszterek értekezletein csak az EU külkapcsolataival foglalkoznak, a többi szakminiszteri értekezlet összehangolását, a csúcsok elôkészítését külön tanács formájában, a kormányok által kijelölendô miniszterek végzik.
A mostani értekezlet témái: a féléves dán elnökség programjának ismertetése, az amerikai acélbehozatalra kivetett súlyos vámokra adandó európai válasz, ami szeptember végéig elhalasztja az esetleges megtorlásokat, a közel-keleti helyzet, a közös védelmi és biztonsági politika idôszerû kérdései, Afganisztán helyzete, Zimbabwe ügyében esetleg a büntetôintézkedések szélesítése, balkáni kérdések, a fenntartható fejlôdésrôl rendezendô johannesburgi ENSZ- értekezlet elôkészítése. A dán elnökség programjában kiemelt helyet kapott a bôvítési tárgyalások befejezése terv szerint tíz országgal, köztük Magyar-országgal.
Hivatalos dokumentumok bizonyítják, hogy George W. Bush amerikai elnököt jóelôre bizalmasan tájékoztatták 1990-ben a Harken Energy texasi olajvállalat pénzügyi gondjairól, néhány hónappal azelôtt, hogy Bush eladta Harken-részvényeit - írta vasárnap a Washington Post.
Az elmúlt hetekben a civil szervezetek és az újságok újra meg újra fölvetik az Egyesült Államokban: a jelenlegi elnök annak idején bennfentes kereskedelem útján került el egy nagy veszteséget. Körülbelül egy héttel azután, hogy eladta részvényeit, a papírok mélybe zuhantak a tôzsdén, mert kiderült, hogy a Harken vesztesége sokkal nagyobb volt az addig ismertnél. Bush a Harken Energy igazgatótanácsának tagja volt, szavazati jog nélkül. Az amerikai tôzsdefelügyelet 1991-ben megvizsgálta Bush és mások részvényeladását, és nem találta vétkesnek a jelenlegi elnököt.
A Washington Post szerint a most napvilágra került dokumentumokból kiderül, hogy Bush, négy hónappal részvényeinek eladása elôtt, más igazgatótanácsi tagokkal együtt bizalmas tájékoztatást kapott a cég vezetésétôl arról, hogy a Harken Energy súlyos pénzzavarba került.
Az elnök és az alelnök - Dick Cheney - régi magángazdasági pénzügyei iránt azóta érdeklôdik a sajtó, hogy a vállalati számviteli csalások és szépítgetések közelmúltbeli botrányai miatt megrendült a befektetôk bizalma, és a New York-i tôzsde zuhan. Számos elemzô úgy véli, hogy a bizalmi válság okozta tôzsdelejtôn lecsúszhat az egész amerikai gazdaság is, mert a tôkepiaci veszteségek a fogyasztás visszafogására késztetik az érintett amerikaiak millióit, a gyengülô árfolyamú cégek pedig nehezebben jutnak külsô forráshoz, hiába vannak több évtizedes mélyponton a kamatok.
Bush elnök a hétvégi rádiónyilatkozatában felszólította a kongresszust: törvénnyel növelje a vállalati csalások büntetéseit és erôsítse a könyvvizsgáló szakma ellenôrzését, mert erre van szükség az amerikai üzleti élet integritásának újjáteremtéséhez.
A háborúba belefáradt afgánok újra felfedezték a festôi szépségû Szalang-völgyet, amely két évtizedig frontvonal volt, ma pedig - a helyiek nagy örömére - ismét ideális piknikezôhellyé vált. Kabuliak ezrei menekülnek a kipufogógáztól szennyezett levegôjû fôvárosból az onnan mintegy 80 kilométerre északra fekvô Hindukus- hegységbe. A 3000 méter tengerszint feletti magasságban fekvô Szalang-hágónál a táj szépsége lenyûgözô, és északi honfitársaiknak is megéri ideutazni, hogy viszontláthassák régi barátaikat.
A korábbi katonai összetûzések maradandó nyomokat hagytak a tájon. Az utak mentén elhagyott páncélos harckocsik, a lerombolt hidakat elkerülve az autók új csapásokat taposnak ki maguknak.
Szajed Hamed, az italokat és cigarettát árusító üzlet tulajdonosa pénteken, a muzulmánok pihenônapján közel 2000, erre tartó kocsit számolt össze. Hamed kioszkját gyerekhad veszi körül, a gyümölcsfák árnyékában emberek kártyázgatnak, míg a magnóból afgán és indiai zene szól - olyan életkép ez, amely néhány hónappal ezelôtt, a bigott tálib kormányzat idején elképzelhetetlen lett volna.
"Örülnünk kell a sorsunknak. A gyerekeim közül néhányan nem is tudták, mi az a piknik, és azóta minden pénteken arra kérnek, hogy jöjjünk el ide" - magyarázza Mohammed Daud kabuli aranymûves.
A családok a Szalang folyó partján fôznek, míg a gyerekek a hófödte hegyekbôl alázúduló hideg vízben pancsolnak. A mederben még ott rozsdásodnak a kilôtt tankok, tanúskodva arról, hogy e helyen egykor véres harcok dúltak. A legendás Ahmed Sah Maszud parancsnok az 1980-as években a szovjet alakulatok ellen, majd tavaly a tálib csapatok ellen vonult el erre.
"Két évtized után most elôször élvezhetik újra félelem nélkül a hely szépségeit az emberek, tartozzanak bármely etnikumhoz vagy nemhez" - vélekedik Mohammed Abbasz, szintén kabuli lakos.
A békés pikniket csak egy - korántsem mellékes - körülmény tudja a Szalang-völgyben megzavarni, nevezetesen a harcok során hátrahagyott és fel nem robbant aknák jelenléte a területen.
A kabuli turisták azonban - maguk is hozzászokván a háborúhoz - óvatosak, a helyiek pedig váltig állítják, hogy idén még nem történt aknabaleset - írja az AFP helyszíni tudósítója.
A Manpel tulajdonában levô óvoda megvásárlásánál fontosabb dolognak nevezte hétfôi sajtóértekezletén Dorin Florea polgármester annak az igencsak leromlott állapotban levô munkásotthonnak a megvásárlását, amelytôl a hírek szerint az Azomures szeretne minél hamarabb megszabadulni. A munkásotthont a polgármester szándékai szerint felújítanák és fiatal házasoknak adnák bérbe. Arra azonban nincsen lehetôség, hogy összkomfortos garzonokat alakítsanak ki, és különben is, véleménye szerint a fiataloknak a közös fürdô és illemhely és a közös konyha is jó lesz. Ami csak azért meglepô, mert civilizált országokban köztudomásúlag ma már egy iskolai kollégiumot sem építenek a szobához tartozó tusoló és WC nélkül.
A polgármester elképzelései érdekesek: az épületet elfoglaló fiatal házasok által fizetett jelképes bért a hivatal egy folyószámlán helyezné majd el a legtöbb kamatot fizetô banknál, és öt év múlva abból a pénzbôl a szóban forgó családok lakást vásárolhatnak az Országos Lakásügynökségtôl, amely a fiatal házasoknak épített tömbházakban 800 millió lejt kér egy lakrészért.
Az elkövetkezôkben a város által lakásépítés céljából felparcellázott területek megszerzésében Dorin Florea elképzelései szerint azoknak lesz elsôbbségük, akik tömb-házlakásukat a városnak adják el.
Az adófizetôk pénzébôl nem adhatunk ki hárommilliárd lejt a volt November 7 negyedben levô Manpel óvoda és napközi otthon megvásárlására - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. Ha tetszik nekem valami, akkor megveszem, de nem lehet kényszerbôl cselekedni - tette hozzá, majd elnagyolt történetben adta elô a napközi ügyét.
Szerinte "nem lett volna szabad privatizálni". A hárommilliárd lej kifizetése helyett a gyár udvarán levô területet, vagy egy képviseleti üzletet ajánlott fel a cégnek, illetve az Állami Vagyonkezelô Ügynökséggel szembeni tartozásuk egy részének az átvállalását.
A téma annak kapcsán vetôdött fel, hogy a Manpel, megunva az évek óta folyó huzavonát és a hivatalnak az ügy rendezése terén tapasztalt hanyagságát, pénteken délben lakatot tett az épületre, amely a tanév során két váltásban négy óvodai és öt napközis csoportnak adott helyett. Tette ezt, miután az 1998-as évet leszámítva, amikor a tanfelügyelôség bért fizetett az épület használatáért, az elmúlt évek során az önkormányzat, amelynek a tulajdonába átkerültek a tanintézmények, ingyen és bérmentve használta az épületet.
Amint Kovács Júlia, az óvodákért felelôs tanfelügyelô lapunknak elmondta, a rendszerváltás elôtt ugyan több ipari létesítményre rásóztak egy-egy óvodát, hogy mûködtesse, ez esetben a saját területén 1975-76-ban a bôrgyár építette a dolgozók gyerekei számára a napközi otthont. Amikor a gyárat privatizálták, természetes módon került a tulajdonukba a létesítmény.
Pénzügyi nehézségei miatt a Manpel megvételre ajánlotta az óvodát, amivel a tanácsosok egyet is értettek. A szakfelügyelô még a múlt év novemberében fogalmazta meg ezt a javaslatot, amikor a tavalyi költségvetésbôl megmaradt pénz rendeltetését kellett eldönteni. A januári költségvetésben az épület megvásárlását külön tételként fogadták el, ennek ellenére a hivatal nem rendezte az ügyet, s így került az óvodára lakat.
Kérdésünkre Bereczki János, a Manpel gazdasági igazgatója megerôsítette, hogy mind az épület, mind az alatta levô terület a cég tulajdonát képezi, az Alkotmány 41. szakasza értelmében pedig, amely a tulajdonjogot szavatolja, joguk van rendelkezni az épület felett. Mivel a múlt adósságait törleszteni kellett, s hitel fejében a Kereskedelmi Banknál a szóban forgó épülettel garantáltak, a pénzintézmény felszólította a céget, hogy az épületet értékesítsék.
- Mivel szociális jellegû intézmény mûködött benne, legelôször a polgármesteri hivatalnak tettünk ajánlatot. Ezt a szándékunkat még 2001 októberében jeleztük írásban a hivatalnak. Ebben a levélben 100.000 dollárt kértünk az épületért, a 80 százalékát annak az összegnek, amennyire a bank felértékelte.
Szándéklevelünkre 2001. november 2-án kaptunk választ, amelyben azt közölték, hogy a hivatal érdekelt az ügyben, de az épület értékének megállapítására egy újabb szakvéleményezést tartanak szükségesnek, ami el is készült, és 2,9 milliárd lejre becsülték azt, ami a dollár akkori árfolyama szerint az általunk kért 100.000 dollárnak felelt meg. Ehhez még szeretném hozzátenni, hogy az épület alatt pince található, jó állapotban, nem is beszélve az óvoda mûködtetéséhez használt leltári tárgyakról, amelyekkel együtt sokkal nagyobb értéket jelent. Ennek ellenére az elkövetkezô idôszakban többszöri próbálkozásunk is kudarccal járt, bár több szinten is folytattunk tárgyalásokat.
Idôközben a bank a hitel behajtása érdekében a Manpel számláján levô összegbôl lefoglalta az épület értékét, ami felborította a cég összes kifizetési tervét.
Mivel egy alapítvány hajlandó lett volna 150.000 dollárt fizetni az épületért, 2002 áprilisában újabb levéllel fordultunk a hivatalhoz, amire a mai napig sem kaptunk írásos választ. A Manpel szakszervezetének képviselôivel jártunk Ciobanu Maria jegyzônél is, aki megígérte, hogy az ügyet a soron következô ülésen a tanács elé terjeszti. Ez azonban nem történt meg. Szóbeli egyezkedés valóban folyt ez idô alatt is, a képviseleti üzlet is szóba jött, de konkrét eredmény nélkül. Felajánlották a gyár udvarának a végében levô területet is, ahol hajdanában disznóólak voltak, erre azonban nincsen szükségünk. Ami a részvényeket illeti, hangsúlyoznom kell, hogy a Manpelnek nincsen tartozása az Állami Vagyonkezelô Ügynökséggel szemben. A cég részvényeinek 36 százalékát az ÁVÜ-tôl a Manpel Egyesület vette meg, ami nem téveszthetô össze a céggel, amely értékesíteni szeretné az épületet. Miután évekig bérmentesen használták, mint a város lakói, a Manpel dolgozói is elvárják, hogy a polgármester az ô érdekeiket is képviselje. Mi nem akarjuk, hogy a gyerekek az utcára kerüljenek, de úgy véljük, hogy e szociális problémát a város már régen megoldhatta volna mindenki megelégedésére - vélekedett a Manpel gazdasági igazgatója.
Az Orange Romania, területi lefedés szempontjából az országban a legnagyobb maroktelefon-hálózat, a tegnap Marosvásárhely központjában, a Rózsák tere 23. szám alatt hivatalosan megnyitotta újabb üzletét. Az esemény alkalmával Amalia Fodor, a cég közönségszolgálati osztályának vezetôje bemutatta az Orange Romania fômenedzserét (Retail Channel manager), Luciana Diaconut, az eladási osztály vezetôjét, Rodica Cazangiut, továbbá a közvetlen értékesítési osztály vezetôjét, Laurentiu Stant. Luciana Diaconu hazai fômenedzser röviden elmondta, hogy az Orange Romania fôrészvényese a France telecom, amely a világ 22 országában mûködtet mobiltelefon- hálózatot. Az Orange Group szolgáltatásait a 22 országban 39,3 millió elôfizetô veszi igénybe. Ezek után dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere és Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa mondtak rövid köszöntô beszédet.
Az Orange Romania 2002. július 22-én a tizedik üzletét nyitotta meg az országban. A cég vezetôje szerint az év végéig újabb 15 hasonló üzlet megnyitását tervezik az ország nagyobb városaiban. Cozmin Buzától, a tegnap hivatalosan megnyitott üzlet vezetôjétôl megtudtuk, hogy az egység kereskedelmi felülete 80, míg az összfelület 140 négyzetméter. Szolgáltatásaik: a telefonok és alkatrészek minôségi termékek, széles választékban kaphatók, hozzáférhetô árakon; az üzletben fizetni lehet a számlát; tanácsadás igényelhetô a bérlet típusának kiválasztásakor; az érdekeltek részt vehetnek újabb szolgáltatások bemutatásán; az üzletben bárki, a telefonhálózattól függetlenül, igényelheti az új számozási rendszer automatikus rávitelét a telefonkártyára. Más elônyöket is tartogatnak az Orange-elôfizetôk számára, például hogyan lehet egy hónapos ingyenes elôfizetéshez jutni stb. Többek között ezért is érdemes betérni a tegnap megnyitott Orange- üzletbe naponta 8.30-19.30, szombaton 9-16 óra között.
Elsô alkalommal szervezett a Herkulesfürdôi Polgármesteri Hivatallal valamint a Fogyatékosok Karánsebes megyei Felügyelôségével közösen Szépet teremtô siketek elnevezéssel képômûvészeti ill. verset-prózát mûvelôk számára irodalmi versenyt a Siketek Országos Egyesülete Her-kulesfürdôn. Sajnos, a mûvelôdési otthonban rendezett csoportos kiállításon csupán 23 hallássérült alkotását - festészet- grafika-szobrászat - bírálhatta az öttagú zsûri, jutalmazta oklevéllel, szimbolikus kis ajándékcsomaggal közülük az erre érdemeseket. Annak ellenére, hogy a szervezési tudnivalók ezzel kapcsolatban idejében eljutottak a fiókhivatalokhoz - jegyezte meg Szakács Éva, a Siketek Országos Egyesülete marosvásárhelyi fiókhivatalának munkatársa: sajnos, általános "betegségben" szenvednek a hallássérültek is. A pénz utáni hajsza annyira közömbössé teszi ôket minden szép és hasznos iránt, hogy akkor sem érdekli ôket, hogy ilyesmibe bekapcsolódjanak, ha jelenlétük ezen a megyék közötti versenyen pl. pénzükbe nem kerül. A zsûri elsô díjjal a marosvásárhelyi fiókhivatal tagját, Hints Klára-Kingát jutalmazta. Nôi olajportréjával nagy sikert aratott. S mint utóbb kiderült, a III. díjat is a szintén marosvásárhelyi, Nagy Miklós Elek szerezte meg grafikájával. Mielôtt átadnánk a szót az elsô díjazottnak, annyit még, hogy pillanatnyilag Gyôrött egy, a fogyatékos személyek munkáiból rendezett csoportos tárlaton is látható öt munkája.
Nos, mint kiderült, Klárika 1968 óta rajzol, dolgozik olaj- ill. akvarell-technikával. Már kisgyermekként szívesen "firkálgatott", festegetett színes ceruzával. Édesapja, Hints Miklós, városunkban egykor ismert ügyvéd fedezte fel tehetségét, indította el ôt a mûvészi teremtés útján. A süketnémák egyesülete marosvásárhelyi fiókjának akkori titkára is támogatta a 60-as években a kislányt a továbbhaladásban. Hallássérült lévén, Kolozsváron fejezte be az általános iskolát. S mivel szakiskolába nem ment, hazajött. Hét évig itthon, a népmûvészeti iskolában ill. a szakszervezetek házában képezte magát. Többek között Olariu Gheorghe, Zsigmond Attila, Haáz Sándor, Kákonyi Csilla, Török Pál és mások növendékeként. Sokat fényképezett is. 1976-ban és 1988-ban tájfotóival nyert elsô díjat országos versenyen. Mozgássérült lévén azonban, nehezen tudta kezelni a fényképezôgépet. Emiatt abba is kellett hagynia a fotózást. - Az ecsettel könnyebb "elbánni" - jegyezte meg. Szóval, a festés számára több mint ûrpótló! Mint kifejezési eszközt, az olaj- és az akvarelltechnikát kedveli. Nem pillanatnyi ihlet-benyomás hatására dolgozik - tudtuk meg. Jól megválogatja témáit.
- Nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak érzem magam, amikor dolgozom. Örömmel tölt el, hogy embertársaimnak örömöt szerezhetek...
Balavásár községben, a hat településen (Egrestô, Fületelke, Kend, Szentdemeter, Szénaverôs és a községközpont) összesen 6 iskola- és hét óvodaépület van (Kiskendnek és Nagykendnek külön óvodája van). A tanintézményekben 763 gyerek tanul, 509 általános iskolás és 254 óvodás. A szóban forgó épületekben télen a fûtést csempekályhával oldották meg, úgy, hogy reggel korán begyújtottak, miután kimelegedtek a kályhák, elzárták a gázt. Az alkalmazott módszer amellett, hogy nem túl takarékos, azért is hátrányos, mert reggel, mikor a gyerekek a tantermekbe érkeztek, még hideg volt, és csak késôre tudott kimelegedni, a felgyûjtött hôt pedig délután adta le. A helyi önkormányzat ezért úgy döntött, hogy hômérséklet- szabályozókat szerel a kályhákra, ami által a kályhák állandó hômérsékletét lehet biztosítani, úgy, hogy közben takarékosabb a gázfogyasztás is. Egyúttal a község egyéb középületeiben, kultúrotthonokban és a polgármesteri hivatalban is hasonló módosításokat végeznek, így mintegy 30 csempekályhára került szabályozó. Azokba a termekbe, ahol eddig nem csempekályhával fûtöttek, most beszerelik azokat, máshol kijavítják a meghibásodásokat.
A munkálatokat azok a szakemberek végzik, akiket a polgármesteri hivatal az új, munkanélküliekre vonatkozó törvény egyik kedvezményét kihasználva alkalmazott. A törvény ugyanis kimondja, hogy pol-gármesteri hivatalok vagy nem-kormányzati szervezetek infrastruktúra-karbantartásra, ökologizálásra és közszolgálti feladatok elvégzésére alkalmazhatnak munkanélkülieket és a szóban forgó személyekre az intézmények fizetéstámogatásként a megállapított minimálbér 70%-át kapják meg.
A helybeliek azt is remélik, hogy ha az iskolákban javulnak a tanítási körülmények, akkor szívesebben íratják a szülôk gyereküket a helyi iskolába. Bár az iskolák jelenlegi teljesítménye igen jó, hiszen a 28 kisérettségizôbôl csak négy nem vizsgázott sikeresen, mégis sok szülô inkább a gyulakutai vagy más, városi iskolát választja. Történik mindez annak ellenére, hogy Balavásár községben 31 tanárból 22-en megfelelô szakképesítéssel rendelkeznek, és a fennmaradó kilenc helyettesítô jelenleg képzi magát.
Június végén nagy port kavart fel a nem mindennapi esemény, hogy Traian Basescu bukaresti fôpolgármester székét le akarta foglalni a végrehajtó. Hogy miképpen fajultak el a dolgok? Az eset sokak számára tanulságos lehet. Azt bizonyítja, hogy a nem fizetô bérlôk miatt nemcsak a szomszédok, hanem még a hatóságok is kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek idônként. Arról nem is beszélve, hogy a lakásukat bérbe adó tulajdonosok egyike- másika milyen szélhámosságokkal szembesül. Egyeseknek a lakás kiadásából származó haszon helyett a bérlô után maradt sokmilliós adósságok terhével kell megküzdeniük, amit néha törvényes úton sem képesek behajtatni. Az ilyenformán kialakult helyzet egyik leggyakoribb oka, hogy a bérlôvel nem készül szerzôdés, vagy, mint például a bukaresti ügy esetében, hiányosan kötötték meg azt. De szerzôdéssel a kezében is pórul járhat a tulajdonos, a bérlô ugyanis, aki lehet fizikai személy, de történetesen egy cég is, váratlanul elköltözik, esetenként nyomtalanul eltûnik, vagy anyagi helyzetére hivatkozva nem hajlandó fizetni.
Basescu széke azért került veszélybe, mert a bukaresti polgármesteri hivatal három lakrészt vásárolt, amelyeket bérbe adott a rászorulóknak. Ez utóbbiak, bár kedvezményt élveztek a lakbért illetôen, a lakások fenntartási költségeit nem fizették ki. A felgyûlt adósságok miatt a szóban forgó tömbházak rendszeresen fizetô nyugdíjas lakói megijedtek, hogy megvonhatják tôlük a különbözô szolgáltatásokat. Kérésükre a tulajdonosi társulás a sokmilliós adósságok behajtására a bírósági utat választotta. A törvény ugyanis azt írja elô, hogy a lakással kapcsolatos összes kiadás a tulajdonost terheli. Mivel a fôpolgármesteri hivatal és a lakók között megkötött szerzôdésbôl kifelejtették, hogy a közköltségek kifizetése áthárul a bérlôkre, a tulajdonosi társulás a hivatalt perelte be. A fôvárosi 3. kerületi bíróság a tulajdonosi társulásnak adott igazat. Az alperes állítólag elmulasztott fellebbezni, s így a bíróság a tulajdonost, azaz a polgármesteri hivatalt kötelezte az adósság törlesztésére. Mivel nem fizettek, a rendôrök kíséretében megjelenô bírósági végrehajtók a fôpolgármester székét követelték. Basescu a végrehajtás megfellebbezésével vetett véget a kellemetlen incidensnek, arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulásnak kötelessége lett volna értesíteni a hivatalt a bérlôk magatartásáról, és kérniük kellett volna az eladósodott bérlôkkel kötött szerzôdés felbontását, és a szóban forgó családok kilakoltatását.
Marosvásárhelyen 276 szociális lakást használnak a bérlôk, akik közül egyesek tetemes adósságot halmoztak fel. Precup Valentin, a Lakásgazdálkodási Vállalat jogtanácsosa szerint hidegebb idôszakban, azaz október és április között nem bolygattak meg senkit, áprilistól kezdôdôen havonta 15 körül van a kilakoltatási eljárások száma. A közelmúltban négy bérlônek kellett távoznia a számukra kiutalt lakásból, mivel 27-tôl 93 millióig emelkedett az adósságuk. Mindez azért volt lehetséges, mert a tulajdonosi társulásokkal szervezett megbeszélések eredményeként a bérlôkkel kötött szerzôdésbe közvetlenül, vagy egy utólagos kiegészítés révén belefoglalták, hogy a lakások fenntartásával járó költségek fizetése a bérlôre hárul, amit pontosan egyetlen vonatkozó jogszabály sem tartalmaz. Ugyanakkor újsághirdetésekkel hívták fel a tulajdonosi társulások figyelmét arra, hogy pereljék be a közköltségek törlesztésével elmaradt lakókat az adósságok behajtása illetve a kilakoltatás érdekében. Hozzátéve, hogy a társulásoknak lehetôségük van társfelperesként a Locativ Rt.-t is bevonni a perbe. A jogtanácsos szerint sok esetben a perbe hívás hatásosnak bizonyul, és a bérlô fizet. Ha azonban a kilakoltatást követôen is fennmarad az adósság, helyileg úgy oldják meg, hogy a polgármesteri hivatal olyan bérlônek utalja ki a lakást, aki egy összegben, vagy részletenként kiegyenlíti a tartozást, ami erkölcsi szempontból vitatható eljárás.
Ha a tulajdonosok magánszemélyek, se szeri , se száma azoknak az eseteknek, amikor a "bérlô" átveri ôket.
Panaszosunk háromszobás tömbházlakást adott bérbe, s úgy vélte, hogy a lakókkal fölösleges szerzôdést kötnie, hisz régen ismerik egymást. A házaspár minden hónapban átadta a házbért, amelyben megegyeztek. Egy idô után azonban a tulajdonos tudomást szerzett arról, hogy a bérlôk nem fizetik a közköltséget. Figyelmeztette ôket, de hónapról hónapra csak hitegették addig, amíg a késedelmi kamatokkal együtt az adósság több millióra duzzadt. A bérlô idôközben külföldön vállalt munkát, s még onnan is telefonált, hogy legyenek nyugodtak, mert hazatértekor törleszti az adósságot. Egészen addig, amíg a tulajdonos azt vette észre, hogy a bérlô családtagjai is elköltöztek a lakásból. Amikor értesült a bérlô hazatértérôl, újra felkereste, de pénz helyett a fenyegetéssel maradt, hogy ha továbbra is zavarja ôket, ellátják a baját. Mivel szerzôdés hiányában nem látta célszerûnek peres úton érvényt szerezni igazának, maradt a tetemes kárral.
Nyugdíjas tanár házaspár Marosvásárhelyen közismert fiatalembernek adta ki a szülôk elhalálozása óta üresen álló tömbházlakását. Arra gondoltak, hogy a lakbér elegendô lesz az adók kifizetésére, és valamennyit javít az anyagi helyzetükön is. A lakóval alkalmi szerzôdést kötöttek, s nem is volt semmi gond, fizette a lakbért, míg egy szép napon arra ébredtek, hogy elköltözött. Az igazi meglepetés azonban akkor következett be, amikor kézhez kapták a sokmilliós telefonszámlát, aminek a kifizetését megtagadta a volt lakó. Sok bosszúság, utánajárás árán a fiatalember szüleivel való kapcsolatfelvétel révén jutottak a Romtelecommal szemben felgyûlt adósság törlesztéséhez szükséges pénz egy részéhez, amit a nyugdíjukból képtelenek lettek volna kifizetni.
- Központi fekvésû lakást adtunk ki bérbe egy cégnek. Természetesen hivatalos szerzôdést kötöttünk, amit az adóhivatalnál bejegyeztek - mesélik a kárvallottak. - A szerzôdés tartalmazta azt a kitételt is, hogy a bérlô a lakás fenntartásával járó valamennyi költséget fizeti. Mivel sejtettem, hogy a telefonnal gondok lehetnek, elmentünk a Romtelecomhoz is, ahol benyújtottunk egy kérést, hogy ezentúl a lakó feleljen a vonal használatáért. A hölgy elvette tôlem a kérést, és azt mondta, hogy velem nincs már semmi gondja, a többi szükséges iratot a bérlônek kell bevinnie. Az elsô hónapban a cég rendszeresen átadta a lakbért, aztán halogatni kezdték, míg végül nem fizettek semmit. Néhány hónap elteltével hívott fel a tömbház gondnoka, hogy a bérlô az irodáknak berendezett lakásból elvitte a számítógépeket. Ezt látván a tulajdonosi társulás elnöke egy nagy lakattal lezárta az ajtót, mivel a közköltséggel is tartozott a cég. Miután ezt kifizették, a lakat lekerült az ajtóról. Majd kiderült, hogy nem csak a lakbérrôl feledkeztek meg. A villanyszámlát sem fizették ki, amiért idôközben beszüntették az áramszolgáltatást, s még az órát is leszerelték. Csak a visszakötés másfél millió lejbe került. Késôbb a Romtelecomtól kaptunk egy felszólítást, hogy a 12 millió lejre felgyûlt adósságot fizessük ki, egyébként beperelnek. Hiába érveltem azzal, hogy kérést adtam be a telefonvonal használatának átadására vonatkozóan, a milliókat ha nem is egyben, de törleszteni kellett. A céget idôközben felszámolták. Pert indítani a sok adósság mellett nem volt anyagi lehetôségem, és arról sem voltam meggyôzôdve, hogy egy hosszú pereskedés után egy már régen felszámolt cégtôl visszaszerezhetem a tartozást - hangzik egy másik panasz.
És az is megesett Marosvásárhelyen, hogy a más városban élô lakástulajdonos bérlôje összejátszott az adminisztrátorral, aki a kapott ajándékok fejében elfelejtette értesíteni a tulajdonost, hogy a lakó nem fizeti a közköltséget, amire csak annak távozása után jött rá az idôs asszony, aki mozgássérült lévén évente egyszer fordult meg megyeközpontunkban. A lakást pedig azért nem adta el, mert egyetemi hallgató unokájának szánta. A nyugdíj kiegészítéseként elképzelt lakbér helyett maradt a számára megfizethetetlen adósággal.
Anélkül, hogy elvitatnánk, hogy többségben vannak a jóhiszemû bérlôk, a szélhámosságok megelôzésének lehetôségeirôl, a lakások adminisztrálásának a törvényes hátterérôl a szakember véleményét kértük.
Bár 1996-ban látott napvilágot a 114-es számot viselô lakásügyi törvény, amely elrendelte, hogy magántulajdonban vagy vegyes tulajdonban levô lakásokat adminisztráló lakótársulások tulajdonosi társulásokká kell alakuljanak, ennek ellenére Marosvásárhelyen a közel 1000-bôl még 63 lakótársulás változatlan formában mûködik. A jobbára önálló gázfûtéssel rendelkezô lakások rendszeresen fizetô nyugdíjas lakói az átalakítás nehézségeire, s a vele járó költségekre hivatkozva nem változtattak a helyzeten. Holott a tulajdonosi társulásoknak, amelynek tagjai a lakástulajdonosok, illetve a meg nem vásárolt lakások esetében a polgármesteri hivatal, nagyobb a mozgástere.
A lakásügyi törvény V. fejezetének 24. szakasza értelmében a tulajdonosok társulásának feladatkörébe tartozik (a bevételi és kiadási költségvetések és forgóalapok elfogadása és módosítása mellett) a lakás és lakásrendeltetésû helyiségeknek a tulajdonosaitól a közös költségekhez való szokványos és speciális hozzájárulási hányadok beszedése.
A törvény rendelkezik a lakások bérbeadásáról is. A tulajdonos és bérlô között megkötött szerzôdés csak akkor tekinthetô törvényesnek, ha a területi adószervnél is bejegyezték azt. A bérbeadásra vonatkozó III. fejezet a lakás karbantartásával kapcsolatos minden részletre kitér, konkrétan a közös költségekrôl azonban mindössze annyit ír elô, hogy a tulajdonosok társulása kérheti a szerzôdés határidô elôtti felbontását, ha a bérlô három hónapon át nem tett eleget a bérleti szerzôdésben a közös költségek terén vállalt kötelezettségeinek.
Az 1996-os lakástörvényt, amelynek egy évvel késôbb, 1997-ben jelent meg az alkalmazási útmutatója, több ízben is módosították kományhatározattal, sürgôsségi kormányrendelettel, a 196-os kiegészítô törvénnyel, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium pontosításnak elnevezett rendeletével, majd végül a 2000 decemberében hozott kormányhatározattal, amely a lakásügyi törvény újabb alkalmazási útmutatóit tartalmazza. Mivel a közös rezsiköltségek kifizetése az eltelt évek során nem jelentett különösebb nehézséget, a jogszabály és kiegészítôi nem pontosítják, hogy a tartozásokat felhalmozó bérlôk esetében kinek kell az elsô lépést megtennie.
A társulások azt szeretnék, ha a tulajdonosra hárulna ez a felelôsség. Ha viszont tekintetbe vessszük, hogy a tulajdonos hosszú ideig más településen, illetve más országban is tartózkodhat, a feladat sokkal inkább arra a személyre hárul, akit a tulajdonosi társulás az épület adminisztrálásával megbízott. Ennek kell értesítenie a tulajdonosi társulás vezetôségét, illetve a tulajdonost is, majd a társulásnak kell megtennie az elsô lépéseket, mint amilyen a büntetôkamat vagy a hátralékos lakó ellen indított peres eljárás. Természetesen akkor, ha a társulásnak sikerült olyan adminisztrátort találnia, aki tisztességesen végzi a dolgát. És ezek vannak többen, de olyan kivétel is akad, amirôl a napokban olvashattuk: egy kolozsvári társulás gondnoka külföldre távozott a lakóktól összegyûjtött többhavi pénzzel, s azóta is bottal üthetik a nyomát.
A hasonló esetek elkerülése érdekében a tulajdonosi társulások meg kellene követeljék, hogy az adminisztrátor ingatlan-garanciával rendelkezzék.
És mi van akkor, ha a bérlô, lakó valóban nem tud fizetni? A büntetô törvénykönyv 19. szakasza szerint a lakó vétkessége akkor áll fenn, ha szándékosan nem fizet. Az idei tél során sokan lesznek, akiknek a nem létezô vagy rendkívül alacsony jövedelme nem lesz elég a mind drágább szolgáltatási díjak kiegyenlítésére. A kormány a gordiuszi csomót egy újabb rendelkezéssel szándékozik megoldani, amely szerint leállítják a rezsiköltségét nem törlesztô személyek kilakoltatásának lehetôségét, s helyzetüket nagyon pontosan fel kell mérni, mielôtt bírósági eljárást indítanának ellenük. A kormány elképzelései szerint, akit mégis muszáj lesz kilakoltatni, azoknak úgynevezett szükségalbérletet biztosítanak. A készülô új rendelet értelmében a rosszul fizetô tulajdonosok és bérlôk adósságát fel kell osztani, és a tulajdonosi társulásnak is lehetôsége lesz ugyanezt tenni a szolgáltatókkal szemben.
A probléma tehát mindenképpen bonyolult. A magánszemélyek számára pedig, akik a kiadott lakás miatt nem szeretnének pórul járni, a szakember azt tanácsolja, hogy kössenek a valóságos helyzetnek megfelelô szerzôdést a bérlôvel, a késôbbi zsarolás elkerülése érdekében. Továbbá élhetnek azzal a jogukkal, hogy három hónapra elôre garanciapénzt kérjenek, mind a házbér, mind a közköltség kifizetésének a biztosítására, a megkötött szerzôdésben pedig külön tételként hangsúlyozzák, hogy a közös rezsi és lakásfenntartási költségek fizetése kifejezetten a lakóra hárul. A nevén levô telefonvonalról pedig jobb, ha lemond a tulajdonos, abban az esetben, ha nem kap biztosítékot arra, hogy a bérlô a telefonszámlát is rendszeresen fizetni fogja.
1988. február 1-jétôl szolgál a szentháromság-kisadorjáni unitárius gyülekezetben Sándor Szilárd lelkész. A gondnok Kovács Márton, a pénztáros Nagy Mihály. A lelkész Esély az emlékezésre címmel levéltári adatokra támaszkodva kis kötetben írta meg (román és angol nyelvû összefoglalással), amit a gyülekezetrôl tudni érdemes (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2001, szerkesztette Petelei István). Könyvét Braun Jenô római katolikus esperesnek és Horváth Hunor református lelkésznek ajánlja. Ebben az ajánlásban - mondja - benne van a hit és a remény, hogy itt, Szentháromságon e három magyar keresztény felekezet a megmaradás reménységének a tiszteletével viszonyul egymáshoz. Ennek jegyében tartottak emlékezô és hálaadó ünnepet a hét végén. Szentháromság a Közép-Nyárád mentén az Ákosfalva-Nyárádszereda megyei útvonalról keletre található. Nyárádszentlászlótól tér el a hengerelt út e faluba és Bedébe is errefelé lehet eljutni. Bedén túl erdei vagy mezei út következik a Kis-Küküllô völgye felé, Vadasd, Havad, Gyulakuta irányába. A falut a Tüzes-hegy uralja, innen kapta nevét a táncegyüttes is. A Tüzes- hegyen túl található Kisadorján, annak "tetejérôl" belátni a szemben lévô szomszédos falvakra, Szentgericére, Bálintfalvára, Gálfalvára, Szentlászlóra. Képes összeállításunk a hétvége hangulatát igyekszik érzékeltetni.
Dr. György Ilona: Gyermekkori epilepsziáról szülôknek; Linda Lazarides: Táplálkozásterápia, Ki, mit, hol, hogyan gyógyít? Magyar természetgyógyászok névsora; Csiha Kálmánné: Angyalok, örömszerzôk, bûnösök; Mark Selikowitz: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek... Folytathatnánk a példák sorát Marosvásárhely központja közelében - dr. E. Dandea utca 10. szám - az Oázis Alapítvány által mûködtetett könyvtár kínálatából. Nemcsak a különbözô tudományok, szakirodalom - pszichológia, orvostudomány, menedzsment, természettudományok stb. - területén tájékozódhatnak az érdeklôdôk, hanem azok is, akik átlagolvasókként szívesen vesznek kezükbe szótárakat, lexikonokat - társalgási szótárakat, nyelvtankönyveket, idegen nyelvet tanulni kívánó gyerekek számára szerkesztett kézikönyveket, mint ahogy kölcsönözhetôk itt különbözô nyelvkazetták, útleírások idegen nyelven is, mivel nyelvtanfolyam is folyik az alapítvány könyvtárában. Kellemes, világos olvasóteremmel, televíziós készülékkel is bír a könyvtár. Amint Moraru Ibolyától, a könyvtár adminisztrátorától megtudtuk, a könyvtár 1992 óta mûködik, Görög Ilona marosvásárhelyi pszichológusnak, az alapítvány elnökének köszönhetôen. A pszichológiai könyvek egy része az alapítvány elnökének könyvtárából származik. Több orvosi könyvet a marosvásárhelyi Farkas Evelin doktornô adományozott. A különbözô adományokból származó bevételbôl pedig havonta 500-600.000 lej értékben vásároltak új könyveket. Így évente mintegy tízmillió lej értékben gyarapodott a könyvállomány. A könyvtár az Erdélyi Magyar Könyvklub tagja. Havonta tájékoztatja ôket az újdonságokról, kedvezményben részesíti a könyvtárat. Angliai partnerük - Mission Romania -, valamint a svájci Oasis römerswilli partner részérôl is sok értékes könyv érkezett. Ami pedig a látogatottságot illeti, László Katalin könyvtáros szerint sok önkéntes látogatja hetente a könyvtárat, beleértve azokat is, akik az Oázis Alapítvány Játéktárának a megyei könyvtár gyermekrészlegén mûködô mûhelymunkájában vesznek részt. Sajnos, kevesen tudnak a könyvtár létezésérôl, ezért kevesen is látogatják hétfôtôl péntekig 9-14 óra között.
A kétszáz éves Teleki Tékáról beszélt Deé Nagy Anikó az M2 vasárnap délutáni mûsorában. A mûsor nagyobbik része, érthetô módon, az alapító Teleki Sámuelrôl szól. A gróf szavai a címben. Korának bibliofil szakembere volt, létrehozta a Kárpát-medence elsô nyilvános közkönyvtárát. Az 1792-ben megnyílt könyvtár ma Erdély és Marosvásárhely egyik nevezetessége. 1818 májusában könyvtárosa, bizonyos Kelemen Márton írta gazdájának: - Olvasók, nevezetesen pedig a nézôk most ezekben a szép napokban olyan számosak, hogy némelykor egész napokat töltök vélek a Bibliothecában. Sok idegen utazó, akiknek Erdélyben vagyon keresztül útjuk, csupán csak azért veszik Marosvásárhely felé útjokat, hogy az Excellenciád megbecsülhetetlen könyves tárházát megnézhessék. (Az idézet nem betûhív, elnézést kérek.) Ezek a gondolatok, mondja Deé Nagy Anikó - aki elôtt azért illik térdet s fejet hajtani, mert élete és munkássága szorosan összeforrt a Tékával, úgy is mondhatnók, Ô a Teleki Téka doktora -, biztosan megnyugtatták a kancellárt. Megnyugtatná, hogy manapság is megszakítás nélkül érkeznek a látogatók az országból és Európából. Nem ment el innen neves utazó, hogy föl ne kereste volna a szellem e templomát. A szép szokás ma is él. Teleki Sámuel bizonyára annak örülne leginkább, ha látná, hogy a fiatalok otthon érzik magukat az olvasóteremben. Elszomorítaná azonban, ha tudná, miként sáfárkodott a román állam azzal a felbecsülhetetlen örökséggel, melynek (nem mától) a birtokosa. És persze különös aktualitást kölcsönöz a Tékáról szóló mûsornak, hogy 180 éve, 1822. augusztus 7- én hunyt el gróf Teleki Sámuel. Szeretnék megkoszorúzni a szobrát? Én is. * Csaknem naponta nézhetem (nézném, ha mindig otthon volnék) a 16 óra 35 perckor kezdôdô Mérföldkövek a magyar technika történetébôl címû mûsort. (Szintén az M2-n.) Másnak tán untig ismert, nekem mindig friss. Legutóbb Ybl Miklós építészeti remekeit mutatták. Télen kellene effélét néznem, ilyenkor pedig szandálban, rövidnadrágosan bóklászni a paloták között, megpihenni a lépcsôkön. Tûnôdni azon, mitôl jó járkálni a világban. Mitôl jó, ha az ember ma…. De hagyjuk. Ezt a csontot túl sokan rágják. * Mindjárt a fenti mûsor után jön A világ metrói címû sorozat. Sajnos, kissé késôre figyeltem fel rá, de nem csüggedek, hiszen a müncheni metró után, melyet pénteken láttam, hétfôn jött New York, kedden Stockholm, szerdán lesz Sao Paulo, csütörtökön Prága, pénteken Mexikóváros metrója. És ami ezzel jár: város- és technikatörténet, kulturális eligazító, minden. Igaz, hogy Münchennel szinte bevásároltam. Hallom, hogy 1984-tôl tartják a nagy sörbulit, az Oktoberfest rendezvényeit, 16 napig tart (szeptember végétôl október elsô vasárnapjáig), és a Terézmezôre, a Theresienwiese-re vezetô 5. vonalat is átadták a forgalomnak. Oké, nem jártam ott, honnan tudnék egyebet. A sörfesztiválon, hallom továbbá, négyszázezer pár kolbászt és tízmillió liter sört fogyasztott a derék bajor (meg a vendég) közönség, valami tízezer ember. Na, ettôl sem jövök transzba. Hanem egyszer csak azt mondja a rokonszenves fiatal riporter: "Ma München - Hamburg után - az NSZK második legnagyobb városa." Itt indul a filázs, és hoppá: a riporteren trapéznadrág van!.. A többi majdnem oké.
A mûsor jó nagykövet. Az vessen rá követ, aki a jelzett városok metróit egytôl egyig jól ismeri.
Szováta történetében elôször történt meg, hogy januárban megszavazott költségvetéssel indultak. A helyhatóság versenytárgyalást szervezett áprilisban, elôleget is fizet