A tapasztalat gyanakvóvá tesz. Így, amikor azt hallom, hogy a kormánypárt erélyesen le kíván számolni a holdudvarában mûködô korrupcióval, hegyezni kezdem a fülem. Mit is mondanak? Kiûzetés a Paradicsomból? Mert hát a földi lét paradicsomai mindig ott vannak, ahol a hatalmak munkálkodnak. Ahol, ha nem csurran, cseppenni bizonyosan cseppen.

Az újabb nagy korrupcióellenes nekibuzdulás azt jelzi, hogy a mostanit megelôzôeknek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, eredményébôl pedig legfeljebb példálózásra futja. Annyi mégis pozitívum, hogy eljutottak a gondolatig: amíg a saját házuk táján nem tesznek rendet, vagyis a hatalom körül intézményesedô korrupciónak nem vetnek gátat, hiábavaló minden erôfeszítés. Hogy nem veszi észre Adrian Nastase idôrôl idôre feltörô korrupcióellenes buzgalmában, hogy maga a kormányzat is termeli a korrupciót? Például a kilátástalan helyzetbe sodródó-sodort állami cégeket mentô akcióival, a száz- meg ezermilliárdos adósságelengedésekkel. Ebbôl a korrupció szem elôtt és kevésbé szem elôtt ügyködô figurái azt a következtetést vonják le, hogy lám: egy vállalatot ki lehet rabolni, a tönk szélére lehet juttatni büntetlenül. A vezetôk sokmilliós havi fizetéseket és hasonló nagyságrendû egyéb juttatásokat zsebelnek be a közpénzekbôl, miközben a költségvetéssel szembeni adósságot halmozzák, abban a biztos tudatban, hogy egyszer úgyis jóváírják. Pofonegyszerû. A rendszer mûködésén nem fog változtatni, ha most majd - példát statuálva - a kormányzópárt holdudvarából kiemelnek néhány szerényebb kapcsolati tôkével rendelkezô "szerencsétlent". A szerencsésebbeknek jók a kapcsolataik, hiszen a nagy haszon csak a "kéz kezet mos" viszonylatban születik. Miért nem rúgták ki a pártból egyetlen mozdulattal a születésnapját egy egész várossal ünnepeltetô bákói polgármestert? Mert, a maga hülyesége mellett is, feltehetôen elég erôs cimborákat szerzett a párt felsô régióiban. Így kirúgás helyett az ejnye- bejnye nevû pártbüntetésben részesült, amire a hagyományt felélesztve, mindjárt önkritikát gyakorolt.

Az öntisztulásra való hajlamról most már csak azt gondolhatom, hogy nem a korrupcióval való leszámolás a cél. Inkább az vált feszengetôvé, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Vagyis a hatalmi körön belül túl sokaknak kellene osztani a még megszerezhetôbôl. Tehát ritkítani kell az eszkimók sûrûsödô sorait. Mert a húsosfazék mérete adott.

Nos, a korrupcióellenes harcnak álcázott hadmûvelet helyett jobban tennék, ha például a törvényeken igazítva szûkítenék a rablógazdálkodás lehetôségeit. Történelmi tapasztalat ugyanis, hogy a legnagyobb disznóságokat a törvényesség és a törvénytelenség határmezsgyéjén követik el. Manapság ez a korrupció legmelegebb ágya. A másik a burjánzó bürokrácia. A mindenféle ügyintézés sûrû szövevényében pedig csak sápot sápra fizetve lehet rendet vágni. Kis ügy, kis pénz, nagy ügy, nagy pénz.

Ezzel kellene kezdeni, s nem azzal, hogy a vállalkozásbirodalmak fölött trónolók kamerák elôtt erénycsôszködnek. Ízléstelen.

Nem javul az állapota annak a 17 éves lengyel fiúnak, akit a Hunyad megyei Zám közelében történt balesetet követôen szállítottak Marosvásárhelyre. Mint ismeretes, a lengyel autóbusz 50 fiatallal indult útnak a bolgár tengerparti Burgasba. A jutalomutazás azonban tragikusan végzôdött. A baleset egyetlen szemtanúja szerint a gépkocsivezetô, aki a határnál vette át társától a vezetést, valószínûleg elaludt a kormánynál, és a jármû, két fát kidöntve, a sáncba zuhant. A Rohammentô-szolgálat helikopterével a megyei kórházba szállított fiatalembernek a karja után amputálni kellett a jobb lábát is. Miután az elmúlt napokban úgy tûnt, hogy javul az állapota, tegnaptól újra mesterségesen lélegeztetik. Az orvosok szerint fennáll a szétroncsolt végtagok miatti fertôzés veszélye. Butilca Florin, a Közegészségügyi Igazgatóság vezetôje azt nyilatkozta lapunknak, hogy a lengyel páciens állapota a fellépô szövôdmények miatt egyelôre nem tekinthetô biztatónak.

Ülésezett a megyei tanács vezetôsége

Négy tájékoztató jellegû beszámoló hangzott el a Maros megyei tanács vezetôségének tegnapi ülésén, és jóváhagyták a július 25-én sorra kerülô megyei tanácsülés napirendjét.

Virág György, a megyei tanács elnöke beszámolt a július 1-3. közötti svédországi útjáról. Mint már írtunk róla elôzô lapszámainkban, a látogatás során felmerült egy Malmö- Marosvásárhely légijárat létrehozása. Ezzel kapcsolatosan szeptemberben érkezik svédországi köldöttség Marosvásárhelyre, tájékozódni a megye gazdasági potenciáljáról.

Vasluian Ioan, a megyei tanács alelnöke a norvégiai Bodo városban az Európai Régiók Közgyûlésén vett részt. Az alelnök szólt azokról a gondokról, amelyek a folyamatos gazdasági növekedés ellenére aggasztják az északi országok közigazgatásait. A legtöbb aggodalomra a népességcsökkenés ad okot, elsôsorban a születések számának csökkenése miatt. Ezekben az országokban vita tárgya a megyei tanács szerepe: egyes országokban úgy vélik, ez az intézmény kiküszöbölhetô, a helyi közigazgatásoknak a kormánnyal való direkt együttmûködésére meg kell találni a megfelelô keretet, Dániában viszont egyelôre ragaszkodnak a hármas - kormány, megyei tanács, helyi önkormányzat - elrendezôdéshez. Az elhangzottakból az is kiderült, hogy a Maros megyei küldöttség nem kapott lehetôséget programjainak, álláspontjának kifejtésére, aminek oka Vasluian alelnök szerint a megfelelô szervezés hiánya. - Profi módon kell felkészülni minden ilyen konferenciára. Idejében kell jelezni a részvételt, megjelölni a felvetendô témákat, és ezekhez szakszerû képes és nyomtatott bemutatóanyagot kell készíteni - mondta. Szavait Giurgea Teodor megyei tanácsos is megerôsítette, hozzátéve, mégiscsak megengedhetetlen, hogy a megyei tanács egyes alkalmazottai csak a fizetést kapják és munkaidôben (ô személyesen is többször tapasztalta) játsszanak a számítógépen vagy "várják, hogy eljöjjön a hazamenetel ideje". Szerinte meg kell változtatni a megyei tanács bizonyos alkalmazottainak mentalitását. Giurgea még szóba hozta a megyei tanács tevékenységének mediatizálását. Ezzel kapcsolatban nehezményezte, hogy a sajtóban keveset szerepel az intézmény, de "ez a mi hibánk".

Elhangzott, hogy a malmôi megbeszélésen felmerült a Drakula Park kérdése is. A svédek arra voltak kíváncsiak, lesz-e Segesváron szórakoztató park vagy sem. Ezzel kapcsolatban Virág György elmondta, hogy erre a kérdésre nem adott pontos választ, de hangsúlyozta, hogy a megyei tanács támogatja a beruházásokat. - A megyei tanács továbbra is ragaszkodik a park létrehozásához Maros megyében, hogy jó beruházásnak ígérkezik, bizonyítja az is, hogy máris több megye jelezte abbeli szándékát, hogy megvalósítsa a tervet. A Maros megyei tanács nem utalt ki egyetlen lejt sem a közpénzekbôl a Drakula parkra, mindössze a megye területrendezési tervét hagyta jóvá június 11-én - jelentette ki Virág György.

Az ülésen a Maros Mûvészegyüttes vezetôjének franciaországi fellépésérôl szóló beszámolója kapcsán elhangzott, hogy az együttest még a nyár folyamán átköltöztetik a Nemzeti Színházba.

A román állam alkalmazottainak még mindig túl magas béreket fizet - ez volt a legfontosabb kritikai észrevétele a Nemzetközi Valutaa lap romániai megbízottjának. Newen Mates bukaresti tárgyalásait követôen mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy Románia makroökonómiai fejlôdése az idei év eleje óta tartja kedvezô trendjét. Az állami bérek területén azonban "nincs minden fejlôdés összhangban az IMF-fel megállapodott programmal".

Az IMF - küldött újságírók elôtt kifejtette, hogy a minimálbér jövô évi mintegy 30 százalékos tervezett emelése a tapasztalatok szerint a bérek általános emelkedéséhez vezet. A privatizációban sem elegendô a haladás, azonban bátorító, hogy a kormány gyorsítani szeretné a magánosítást és ebbe az energiaágazatot is be akarja vonni.

A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy körös-körül a Kárpát- medencében ma kevesebb magyar él, mint ezelôtt tíz esztendôvel. Hol vannak ezek a magyarok? Magyarországon, mondhatná valaki, és ez részben igaz is, csakhogy tudomásom szerint ebben a tíz esztendôben Magyarország lakossága sem növekedett, hanem csökkent. Kevesebben vagyunk hát Romániában, Szlovákiában, Vajdaságban, Kárpátalján vagy Horvátországban, és egyáltalán nem lettünk többen Magyarországon sem.

Tudom, persze, európai tendencia ez, nem lehet egykönnyen változtatni rajta. Különben is "nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat" vigasztalhatnánk magunkat fennkölten, vagy ha a népiesebb szájtartás tetszik nekünk, akkor foghegyrôl odavethetjük: "kicsi a bors, de erôs".

Nos, ez bizony nem így van! A rossz demográfiai mutatók ebben a pillanatban tényleg szinte egyformán jellemzôk például Romániában a többségre és a kisebbségre, de a kivándorlás és az asszimiláció a magyarokat sújtja, ami azt jelenti, hogy a 2002-es népszámlálás nemrég közzétett ideiglenes adatai szerint az ország egész lakossága csökkent körülbelül 1 millióval, vagyis 4,2 %-kal, míg a magyaroknál a csökkenés 190.000, vagyis 11,7 %, hiszen hivatalos lélekszámunk 1992-ben 1.624.959 volt, ma viszont 1.434.377. Tudtommal a felvidéki adatok ugyanilyen negatívak, miközben ott ráadásul a többségi lakosság nem csökkent, hanem nôtt.

A számbeli fogyás önmagában is aggasztó, mert "csuda dolgokat" tenni csak olyan közösség képes, amely tud önálló életet élni, ehhez pedig mindenképpen kell egy bizonyos mennyiség is, nem csupán minôség. Például ahhoz, hogy saját intézményeinknek anyagi és szellemi hátteret biztosíthassunk. Leegyszerûsítve: egy néhány tízezres közösség valószínûleg akkor sem tudna eltartani, mondjuk, egy egyetemet, sem oktatóval, sem hallgatóval, sem pénzzel, ha minden joga meglenne hozzá.

Ahogy fogyunk, erônk is fogy, esélyünk is kisebb a "csuda dolgokra".

Ennél is nagyobb gond viszont, hogy nem csupán abszolút számunk, hanem arányszámunk is csökken mindenütt. Romániában például 7,1 %-ról 6,6 %-ra estünk vissza. Márpedig ez azt jelenti, hogy a közösség egyre nagyobb része van peremhelyzetben, úgymond szórványban, ahol az asszimiláció vagy a kivándorlás is minden bizonnyal sokkal nagyobb.

Mindezek ellenére nem hiszem azt, hogy végveszélyben vagyunk, mert véleményem szerint megvannak az eszközeink, hogy ezen a helyzeten fordítani tudjunk.

Mire gondolok?

Ma egy különös ellentmondás van a Kárpát- medencei magyarság politikai állapota és demográfiai meg gazdasági helyzete, illetve közérzete között. Politikailag szinte minden környezô országban fontos, sôt, kulcspillanatokban döntô tényezô a magyar érdekképviselet, akár úgy, hogy része a kormánynak, akár pedig úgy, hogy együttmûködik a kormányon levôkkel. Az így megteremtett eszközrendszer máris hozott mindenütt lényeges eredményeket, megváltoztak a törvényes keretek, és kialakulóban van a magyarság megmaradásához szükséges intézményrendszer.

Ezzel egyidejûleg Magyarország vitathatatlan politikai súlya is ott van mögöttünk, és ez sem mellékes.

Vannak tehát eszközeink, hogy demográfiai és gazdasági helyzetünkön - és egyúttal közérzetünkön is - változtassunk.

Ismételten fel kell viszont tennünk ehhez a kérdést egymásnak: tényleg egyetértünk-e abban, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségeknek meg kell maradniuk a szülôföldjükön? Tényleg úgy akarunk-e cselekedni, hogy ehhez a célhoz közelítsen minden lépésünk? Látszólag szónoki kérdések ezek, tudjuk rájuk a választ, én magam is nagy nyomatékkal hívtam fel rá a figyelmet már a Magyar Állandó Értekezlet legelsô ülésén, közös nyilatkozatainkban is ott szerepel a szülôföldön való megmaradás támogatásának elve.

Ha így is van, akkor sem fölösleges ezt újból kimondani. Hiszen bármennyire is egyformán nyilatkozunk, az az igazság, hogy ezt az elvet érvényesíteni csak az eddiginél nagyobb összefogással és nagyobb támogatással lehetséges, tehát van okom újból megkérdezni: valóban úgy akarjuk-e mindannyian, hogy a szomszédos országok magyarjai megmaradjanak a szülôföldjükön? Olyan körülmények között teszem fel újból és újból kitartóan ezt a kérdést, amikor a spontán folyamatok másfelé mutatnak: Magyarország szívó hatása ebben a pillanatban óriási, és ezt csak tudatos - és néha valószínûleg rendkívül fájdalmas - közös döntésekkel lehet ellensúlyozni. Van-e ugyanis nagyobb ajándék egy éppen dinamikusan feltörô ország számára, minthogy a közvetlen szomszédságából több millió vele egynyelvû, egykultúrájú emberbôl választhat utánpótlást, és úgy egészítheti ki saját elitjét, hogy az újaknak sem nyelvi, sem szemléleti beilleszkedési nehézségeik nincsenek? Senki ne mondja nekem, hogy egy ázsiai vagy egy erdélyi fiatal diplomás közül, ha kell, nem az utóbbit választja Magyarországon bárki. Ez így természetes, így érdeke Magyarországnak, ám akkor mi most mirôl beszélünk? Arról, pontosan arról… Arról, hogy a szülôföldön való megmaradás olyan érdek, ami más érdekeket bizony sérthet, és sért is nagyon sokszor. Akkor pedig újból és újból dönteni kell kinek-kinek, hogy mi a fontosabb!

Szerintem rövid távon nem is olyan könnyû a helyes értékrendet felállítani, de hosszú távon biztos, hogy a szülôföldön való megmaradás ezerszeresen nagyobb érdeke a magyar nemzetnek, mint a pillanatnyi konjunkturális vonzások vagy taszítások.

Igen ám, de egyáltalán lehet-e ezeket az etnikai átrendezôdési folyamatokat politikai döntésekkel befolyásolni, netán megváltoztatni? Lehet. Példát is tudok rá mondani, negatívat, sajnos, és nem demokratikus, hanem totalitárius rendszerben: a romániai németség helyzetére gondolok. A második világháború után Romániában még több mint 500.000 német élt. Ma 60.000-en vannak. Eltûnésük tudatos döntések eredménye. A román diktatúra úgy döntött annak idején, hogy az etnikai különbségeket felszámolja, és elsôként a németeket látta eltávolíthatónak. Ez volt ebben az ügyben az egyik politikai döntés. Ugyanakkor a Német Szövetségi Köztársaság úgy döntött, hogy a kivándorló németeket befogadja, és értük még "fejpénzt" is fizet Romániának. Ez volt a másik politikai döntés. A romániai németség - szászok és svábok - vezetô értelmisége pedig minden jel szerint szintén úgy határozott, hogy Erdélybôl el kell menni, semmi értelme már ott maradni. Ez volt a harmadik, bizonyos értelemben szintén "politikai" döntés. És ezzel a kör bezárult, a németek százezrei hihetetlenül rövid idô alatt tulajdonképpen önként távoztak Romániából, és 1989 végére számuk irreverzibilis módon lecsökkent, tele van Erdély omladozó szász falvakkal, amelyekben szászok már nincsenek.

Azért idôztem el ennél a példánál, mert mindenképpen szeretném meggyôzni Önöket arról, hogy Kárpát-medencei magyar történelem is befolyásolható, és minden valószínûség szerint nem csupán rossz, hanem jó irányban is, ha úgy akarjuk.

Ehhez viszont meg kellene egyeznünk néhány fontos alapelvben, hiszen meggyôzôdésem, hogy ma nem arról kell beszélnünk, kell-e támogatni a határon túli magyarságot, mert ebben mindenki egyetért, hanem azt kell újra meg újra mérlegelnünk, hogy miképpen kell támogatni ezeket a közösségeket. Mi az a támogatás, amely valóban hozzájárul a szülôföldön való megmaradáshoz?

Ez esetenként még közösségrôl közösségre is változhat, lehet, hogy Vajdaságban nem ugyanarra van szükség, mint Erdélyben. Mi például azt gondoljuk, hogy a magyarországi egyetemeken való ösztöndíjas teljes képzés is vitathatatlanul támogatás az erdélyi magyar fiataloknak, de nem a szülôföldön való megmaradást, hanem a kitelepülést segíti, éppen ezért mi csak kivételes esetben kérünk ilyesmit, ezzel szemben a romániai magyar egyetemi oktatók és egyetemi hallgatók otthoni megtámogatása tényleg a szülôföldön való megmaradáshoz járulhat hozzá. Ez csak egy példa, de mutatja, hogy támogatás és támogatás között nagy a különbség attól függôen, hogy mi a cél.

Milyen támogatást várunk el hát mi a mindenkori magyar kormánytól?

1. Csak egy politikailag önálló döntésekre képes közösség tud megmaradni, éppen ezért tiszteletben kell tartani az illetô közösségek politikai szervezeteinek véleményét, velük kell konzultálni minden jelentôs kérdésben. Aki a magyarországi politikai viszonyokat erônek erejével át akarja ültetni a határon túlra, és egyik vagy másik magyarországi ideológiához vagy pártprogramhoz akarja odakötni ezeket a magyar közösségeket, az politikai önállóságunk ellen cselekszik, erônket gyengíti, és kiszolgáltatottá tesz bennünket. Érzelmileg tagadhatatlanul kellemesebb Budapestnek kiszolgáltatottnak lenni, mint Bukarestnek, de a mai politikai és történelmi helyzetben a leghasznosabb felnôtt közösségként - partnerként - tekinteni a határon túli magyarokra. A nemzeti integráció gondolatát pedig tragikomikus tévedés szembehelyezni azzal a bonyolult ténnyel, hogy önálló, felnôtt közösségként létezünk, de egyébként szervesen a magyar nemzethez tartozunk, és ugyanakkor a romániai gazdasági és szociális folyamatok szenvedô és cselekvô részesei is vagyunk - ami egy országgal arrébb esetleg már nem nagyon érzékelhetô. Ha valaki ebbôl a bonyolult képletbôl valamit ki akar felejteni, meghamisítja a valóságot, és rosszat tesz nekünk. Ezért vagyok kénytelen ismételten elmondani: ugyanazon nemzet fiai vagyunk, és nem mi vagyunk hibásak azért, hogy egy másik ország parlamentjében kell nekünk különbözô körülmények közepette helytállnunk.

2. Ugyanezt az önállóságot nem csak a politikai vezetés, hanem az értelmiség különbözô rétegei esetében is, általában a civil társadalom és az egyházak tekintetében is erôsíteni kell. A közalapítványi vagy akár minisztériumi támogatások megítélésekor is rájuk kell bízni a döntést mindenütt, ahol ez lehetséges. Közösségükért felelôs emberekrôl van szó, akik a leginkább illetékesek eldönteni, hogy kinek mire van szüksége, hiszen belülrôl ismerik közösségük helyzetét.

3. Nem csak a döntések végeredményét, hanem azok okát-fokát, elôkészítését is minél nyilvánosabbá és nyitottabbá kell tenni.

4. Segíteni kell a határon túli magyar közösségeket, hogy önálló intézményeket építhessenek ki oktatásban, kultúrában, sajtóban, de a tudományos életben is.

5. Ha a fiatal nemzedéket nem tudjuk otthon tartani, akkor tovább fogyunk ezután is. Nem a munkaerôt kell kihozni Magyarországra, hanem a munkát kell odavinni Erdélybe, és nemcsak a munkát, hanem a tudományos kutatói-oktatói érvényesülési lehetôséget is, az irodalmi-mûvészeti megnyilvánulási-megélhetési módokat is, mindazt, ami ahhoz kell, hogy egy közösségben az értelmiség minden rétege otthont találjon magának.

6. A magyarok által lakott régiók ma még mindig sokkal rosszabbul állnak akár az infrastruktúra, akár a gazdaság szempontjából, mint Románia más részei. Ez egy több évtizedes diszkrimináció következménye, amin mi tudtunk változtatni ugyan az elmúlt években, de közös stratégiákat is kellene kidolgoznunk a következô idôszakra.

7. Ma a szórványban van a legfontosabb teendônk az oktatás és a mûvelôdés tekintetében. Nekünk nem csupán egyetemet, hanem óvodákat is létesítenünk kell, bentlakásokat, tanító- és tanártámogatási rendszert, iskolabusz-rendszert kialakítani a szórványban.

8. Minél távolabb van Románia politikailag és gazdaságilag Magyarországtól, annál nagyobb a fiatalokra gyakorolt szívó hatás. Éppen ezért közvetlen érdekünk, hogy Romániát mielôbb a NATO-n belül tudjuk, azután pedig támogassuk az európai uniós felvételét is.

9. A romániai magyarság számára óriási vagyont szereztünk vissza máris, és fogunk még visszaszerezni a nemrég véglegessé vált föld- és erdôtörvény révén, illetve ide kell számítani a hosszú évek küzdelme nyomán elfogadtatott egyházi ingatlantörvényt is. A Székelyföldön csak ezidáig már jóval több mint százezer hektár közbirtokossági erdô került vissza - nem papíron, hanem ténylegesen - a tulajdonosokhoz. Ennek nagyobb részét ma már magánerdészetek adminisztrálják. Ez a vagyon valóban megtartó erô lehet, ha használni is tudjuk. Ehhez - meg hasonló kérdések megvalósításához - kell nekünk konkrét elképzeléseket kidolgozni.

10. Ha a kedvezménytörvényt mégis módosítani akarják, úgy kell módosítani, hogy minden változtatás a szülôföldön való megmaradást segítse, és ne a kivándorlást erôsítse.

Ezeknek a céloknak a megvalósításához várunk támogatást a magyar kormánytól és a magyar politikai pártok mindegyikétôl, azoktól is, amelyek kormányoznak, és azoktól is, amelyek ellenzékben vannak. A Kárpát-medencei magyar közösségeket teljes összefogással is nehéz lesz megtartani, de egymással viszálykodva biztosan nem fog sikerülni.

A határon túli magyarság kérdésével kapcsolatos konszenzus kialakítása ma fontosabb, mint bármikor, hiszen mint mondottam, külön-külön is, de együtt is alapvetôen jó politikai helyzetben vagyunk ebben a térségben, és meggyôzôdésem, hogy közös döntéseinkkel jó irányba tudjuk befolyásolni a Kárpát-medencei magyar közösségek demográfiai, gazdasági állapotát és egyúttal a magyar nemzet közérzetét is. Csakis így tehetünk majd "csuda dolgokat"…

Markó Béla

* Elhangzott a Magyar Állandó Értekezlet július 17-én Budapesten megtartott ülésén.

Harminchat alapító taggal Nyárádszeredában alakult újra az egykori Hangya Szövetkezet. Azóta a szervezet már négy új taggal is bôvült, de Czakó József mérnök, a szövetkezet elnöke szerint nagy az érdeklôdés és további tagok beiratkozása várható. A szövetkezeti tagok legalább egy részvénnyel rendelkeznek, melynek névleges értéke 100.000 lej.

Czakó József lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy sikerült megszerezni a jogi személyiséget a szövetkezetnek, és folyamatban van a mûködési engedély megszerzése.

- A legfontosabb, hogy a hivatalos iratokban az szerepel: a most megalakult szövetkezet jogutódja a Hangya Szövetkezetnek. Én ezt úgy értelmezem, hogy nem csak a nyárádszeredai szövetkezetnek a jogutódja, hanem az egésznek. Ami pedig a mûködési engedély megszerzését illeti, az már csak idô és pénz kérdése, de meglesz. Voltam a környezô falvakban és az emberek érdeklôdnek. Persze ez elég tág fogalom, mert az érdeklôdéstôl a tagfelvételi kérelem kitöltéséig még hosszú az út. Úgy gondolom, hogy amint a szövetkezet elkezd mûködni, és az emberek látni fogják, hogy jó, akkor jönni fognak. Ugyanakkor vannak lelkes támogatóink is, most például hét végén Szentháromságon találkozom olyanokkal, akik ezt az ügyet fel szeretnék vállalni.

Az alapító okirat szerint a szövetkezet majd a kistermelôk által termelt javak forgalmazását vállalja fel, megoldva ezzel az egyik nehézséget. Így majd annyit termelhetnek a kisiparosok, amennyire lehetôségük van, hiszen bôvülni fog felvásárló piacuk, s ezáltal megnövelhetik jövedelmeiket és közvetve a közösség életszínvonalát. A tervezett, falvakban és városokban kiépítendô üzlethálózattal megteremtôdik a lehetôség arra, hogy közvetítôk nélkül, kevesebb kiadással szerezhessék be az egyes közösségek a legszükségesebbeket. A hiánycikkeket a szövetkezet elônyös áron felvásárolja a nagyforgalmazóktól, melyeknek cserébe a helyi termékeket kínálja majd.

Az alakuló közgyûlésen döntöttek arról is, hogy támogatni fogják a közösség érdekeit szolgáló helyi kezdeményezéseket, szociális és védôhálót építenek ki tagjaik számára, ugyanakkor nyitottak maradnak más lehetôségekre is.

Czakó József egyébként hangsúlyozta, szeretné, ha más központokban is elindulna a Hangya Szövetkezet újraszervezése és reménykedik abban, hogy hamarosan kerülnek olyan személyek, akik a szervezéssel járó nehézségeket vállalják.

Vasárnap nyílt meg Korondon a Hazanézô irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Katona Mihály polgármester, Balázs János iskolaigazgató és Ambrus Lajos, a Hazanézô címû folyóirat fôszerkesztôje üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Mûvelôdési Egylet szavalói - Balázs Ella- Éva, Tófalvi Csilla, Tófalvi Rozália -, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Hétfôn "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyûjtômunkájáról, illetve korondi gyökereirôl szólt; Nagy Pál a sóvidéki ember észjárásához oly közelálló gondolkodású székely-udvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette, majd felolvasott a könyvbôl. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond címû honismereti tankönyvet, majd a falu népmûvészetérôl, szellemi potenciáljáról ejtett szót. Bölöni Domokos falujáró útjainak élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A találkozót, mely dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult, a brassói fiatal énekes, Márk Attila költôk - közöttük sóvidéki költôk - verseire írt, gitárkísérettel elôadott dalai tették hangulatossá.

Eddig nem tapasztalt arányban hunytak el és sebesültek meg emberek az elmúlt hét folyamán közlekedési balesetekben, emiatt a rendôrök fokozott és különleges biztonsági intézkedéseket vezetnek be az országutakon, jelentette ki sajtótájékoztatóján Pavel Abraham dandártábornok, a Belügyminisztérium államtitkára. A tábornok elmondta, hogy az elmúlt hét folyamán 43 személy hunyt el és 137 személy sérült meg súlyosan az ország közútjain történt balesetek során.

Az államtitkár által precedens nélkülinek nevezett helyzetben a rendôrség elsôsorban az autó- és mikrobuszok vezetôit vonja ellenôrzés alá. Ezek ugyanis több órát vezetnek pihenés nélkül. Ezáltal a sofôrök a fáradtság, a kormánynál való elalvás miatt rendkívül súlyos, több áldozatot követelô baleseteket okozhatnak. Az államtitkár bejelentette, hogy ezeket a jármûvezetôket vizsgálják meg az országba való beutazás elôtt, illetve a közutakon is.

Az elmúlt hét legsúlyosabb közúti balesete vasárnap következett be a Hunyad megyei Zám közelében. A 7-es számú országúton öten haltak meg, és harmincan megsérültek.

Olvasók hívnak fel, igaz-e, hogy az új gyógyszergyárat a Tudor negyedbe építik. Igaz. Tessék megnézni a futballpályát, tetszik-e még látni valamit belôle? Lelátni a lelátóról? Nem. Nahát akkor. Hát igaz-e, hogy még valami elnök is itt járt, hogy tekintélyével adjon súlyt a beruházásnak? Igaz, itt járt a szlovén elnök, meg a román egészségügyi miniszter asszony. Malteroltak is? Igen. (Sôt, Bukarestben a szlovén helyett a szlovák himnusszal fogadták az elnök urat, azzal, amelyik hasonlít arra a nótára, hogy Hogyha nékem, hogyha nékem száz forintom volna...) S hát az igaz-e, hogy a gyógyszergyár az tulajdonképpen vegyi gyár, amibôl Vásárhelynek már van egynéhány. Lám, a vegyipari kombinát milyen szépen bebüdösített a minap is, aztán megjelentek a környezetisek, és kijelentették, hogy ptü, ptü, nem jár, nincs veszély. Nem, nem, a gyógyszergyár, az inkább illatszergyárhoz hasonlít. A büdösség tehát nem azt jelenti, amit jelent, hanem azt jelenti, amit nem jelent. Különben van gyógyszergyárunk is még egy, a Richter, s hát az sem mérgez. Igaz-e, hogy nem mérgez? Hát mit mérgezne, kit mérgezne. Ózont termel az inkább, kedves olvasó.

S hát az igaz-e, hogy a lakosságot meg sem kérdezték, hogy akar-é gyógyszergyárat a Poklos-patak partjára? Nem, mert a lakosságot voltaképpen megkérdezték, lehetett volna tiltakozni satöbbi, de nem tiltakozott senki. Elkészült minden környezettani, -védelmi stb. tanulmány, és a sok-sok papírból az jött elô, hogy tessék egész nyugodtan gyógyszergyárat építeni, mert sem a levegôt nem rontja, sem a vizet nem szennyezi, sem senkinek semmiféle kárt nem okoz.

Hát az igaz-e, kérdezik az olvasók, hogy ha odatelepítik ezt a gyárat, többé nem lehet tisztességes áron eladni egyetlen lakást sem a Tudor negyednek abban a csücskében. Nem, ez sem igaz. A lakásárak az égig szöknek, mert a gyár környéki patikákban féláron lehet kapni az agyvitamint, például a nem messze megnyílt egyetem hallgatói zsenikúrákon vehetnek részt, az albérletek nagyon keresettek lesznek, egy szobáért kétszáz dollárt is el lehet kérni.

Hát az igaz-e, hogy a városi tanács egyetlen szó nélkül belement abba, hogy a város egyik legsûrûbben lakott negyedébe ékeljenek be egy új vegyi üzemet? Nem. Ez sem igaz. Mondtuk már, a gyógyszergyár nem vegyi üzem. A tanács pedig kért és kapott az agyvitaminból, a környezetvédôkkel meg a fogyasztóvédôkkel együtt. A vitamin hatékonyságát mutatja, hogy igazán bölcs döntés született.

Úgyhogy tisztelt nyugdíjasok, önök között nem lesz egyetlen Alzheimer-kóros, aki elfelejti kifizetni a sörét, és nem lesz Parkinson-kóros sem, hogy kilötyögtesse, és tisztelt anyukák, nem kell aggódnotok gyermekeitek miatt, és tisztelt lakástulajdonosok, ti csak várjatok, míg a Somostetôig érnek az árak.

A sors ujja rámutat a Tudorra. (Ejnye, megint tetszik okvetetlenkedni. Melyik ujja, melyik ujja. Hát a középsô!)

Önismereti szeminárium Cserefalván

Vasárnap, július 21-én du. 6 órakor veszi kezdetét és e hó 25-én zárul az az önismereti szeminárium, melyet a Romániai Keresztény Nôk Ökumenikus Fóruma szervez Cserefalván. A 8 felekezetet felölelô 35 ökumenikus csoportból részt vevô fiatalok és idôsebbek, a budapesti Dobóné dr. Bán Mária pszichológus és Gergely Katalin népmûvelô tanárnak köszönhetôen juthatnak olyan ismeretek birtokába, melyek eligazíthatják ôket nem csak önmaguk, hanem embertársaik, az Isten, valamint a társadalom iránt tanúsított viszonyulásmódjuk alakulásában is.

Vakációs Bibliahét

Július 22. és 24-e között megyeszékhelyünkön, a Szabadi úti református templomban, naponta reggel 9 órai kezdettel valamint 22-e és 25-e között Besében, az imaházban, délutánonként 4 órától bibliahetet tartanak.

Felújítják a Szivárvány-iskolát

Ezen a héten az Öt kenyér, két hal hollandiai szervezet tagjai közül hat lány, öt fiú, valamint egy munkavezetô munkálkodik a Hidegvölgyben, a Szivárvány Alapítvány roma iskolájának felújításán. Rendbe tették a fürdôszobát és szobát, padolnak, festenek, mázolnak, hogy minél kellemesebb körülményeket biztosítsanak a gyerekeknek. Idejében érkezett a polgármesteri hivatal részérôl is az anyagi segítség, tájékoztatott Magyari Erzsébet iskolaigazgató, aki a hivatallal való eredményes együttmûködést hangsúlyozta.

Tánc- és zenei tábor Vajdaszentiványon

E hó 31-e a jelentkezési határidô mindazoknak a mûkedvelô néptánc- és népzenei együtteseknek, amelyek a 2002. augusztus 4-e és 11-e között a Zichy-Horváth Egyesület által Vajdaszentiványon a VI. alkalommal megrendezendô tánc- és zenei táborban vennének részt . Akik tehát a vendéglátó vajdaszentiványi hagyományôrzô táncegyüttes vendégei lesznek, s szándékukat az egyesületnél jelzik is (0740-491805), a tánc- és zenei oktatás mellett viseletkészítéssel, s különbözô kézmûves foglalkozásokkal ismerkedhetnek. A tábor pihenônapján, augusztus 7-én délután 12 környékbeli együttes közremûködésével hagyományôrzô fesztivált rendeznek, a zárónapon pedig katonarukkolót.

Agrárexpó, virágkarnevál, Ópusztaszer

Hatnapos kirándulást szervez magyar igazolvánnyal rendelkezôk számára augusztus 20. alkalmával Magyarországra az ARMKM. A résztvevôk ellátogatnak Debrecenbe, ahol megtekintik az agrár szakkiállítást és vásárt, melyen különbözô élelmezésipari berendezések is megtekinthetôk, sôt, a virágkarneválon is részt vehetnek. Ezt követi majd a Hortobágy, a Nemzeti Park, továbbá Gödöllô, valamint Budapest megtekintése. Úticéljukban szerepel Esztergom is, ahonnan a kirándulók átsétálnak a Mária- Valéria hídon, majd visszatérnek Budapestre, hogy a Balatonról és környékérôl hazaindulva, felkeressék Ópusztaszert is. Utazás vonattal, csak nappal. Elszállásolás iskolai bentlakásokban. Jelentkezni augusztus 15-ig Muzsnai Levente szervezônél lehet: Marosvásárhely, Radnóti u. 12/A. Telefonszám: 065- 121.606 vagy 065-164.009. Irányár - a belépôkkel együtt - 1.800.000 lej személyenként.

Cserkésznemzedékek együtt

A szászrégeni Koós Ferenc Cserkészcsapat és vezetôje Samu Pál nyugalmazott biológia szakos tanár, valamint a vajdaszentiványi Horváth Károly Cserkészcsapat és vezetôje Nagy Erika tanítónô közösen szerveznek cserkésztábort július 22 és 27-e között Szalárdon. A mintegy 50 kis cserkész tábori életébe régeni öregcserkészek is bekapcsolódnak. Közremûködésükkel, valamint a két említett pedagógus felügyeletével a táborozó gyerekek napközben Vass Albert nyomában portyáznak ill. keresik fel regénye, A funtinelli boszorkány történéseinek színhelyét, esténként pedig a tábortûznél ki-ki közülük népdalt énekel, néptáncot jár, verset mond, rövid jelenetet, színpadi produkciót ad elô, mutat be társainak.

Rövidesen hozzákezdenek a munkálatokhoz

A radnóti Szabadság utcában rövidesen hozzáfognak az ivóvízvezetékek cseréjéhez. Az utca teljes hálózatának felújítása 800 millió lejbe kerül. Emiatt, egyelôre, mindössze másfél kilométeres szakaszon végzik el az említett munkálatokat, mivel a tanács erre csupán 400 millió lejt tud most fordítani költségvetésébôl.

Folyósítják az állami támogatást

Ezen a héten kezdték meg az 1400 lejes tejtermelési támogatás kifizetését Mezôbándon. Az állami tejtermelési támogatás a szarvasmarha- tenyésztôk két helyi egyesületénél vehetô át. A nagyobb szarvasmarha-tenyésztési farmok vezetôinek személyesen kell jelentkezniükrt a mezôgazdasági igazgatóságnál. A tejtermelési támogatás értéke 2002 márciusára, áprilisára és májusára a községben összesen 966.440.200 lej.

Folytatják a kivizsgálást

Július 17-én, szerdán megerôszakolták otthonában a 71 esztendôs lackódi - Marosugra község - P.E.-t. Az áldozat lakásába éjjel 3 óra körül ismeretlen tettes hatolt be, és késsel fenyegetve az asszonyt, megerôszakolta. A tettes azonosítása érdekében folytatják a kivizsgálást.

1,2 millió euró a mezôgazdasági statisztikák korszerûsítésére

Az Európai Unió csütörtökön újabb Phare-projektet hozott létre 1,2 millió euró értékben, amely révén a romániai mezôgazdasági statisztikáknak az európai uniós szabványokhoz igazítását támogatja, tartalmazza az Európai Bizottság romániai küldöttségének közleménye. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) által koordinált program hozzájárul a romániai statisztikai rendszernek az uniós rendszerhez történô felzárkózásához, annak jobbításához. A projekt ugyanakkor keretet biztosít egy korszerû mezôgazdasági statisztikai rendszer kialakításához, amely révén pontos, frissített és az EU-tagállamokéhoz hasonló információk juthatnak el a különbözô intézményekhez. A projekt megvalósításában részt vesz az Országos Statisztikai Hivatal, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az olasz mezôgazdasági minisztérium.

Számítógépek Csíkszentdomokosnak

Számítógépeket adományoz Csíkszentdomokos számítógépes klubjának a Nemzetközi Gyermekmentô Szolgálat; a tizenkét számítógépbôl, tizenhárom monitorból és egy nyomtatóból álló adományt Edvi Péter, a szervezet elnöke adja át pénteken a Hargita megyei településnek. A szolgálat tájékoztatása szerint a klub a község rászoruló gyermekei és fiataljai számára biztosít ingyenes lehetôséget arra, hogy megismerkedjenek a számítástechnika nyújtotta lehetôségekkel. Tibenszky Mónika Aliz, a szolgálat sajtóreferense az MTI-nek elmondta: a csíkszentdomokosi cseraljai iskola számítógépes parkjának biztosításában a nemzetközi szervezet már év eleje óta jelentôs szerepet vállal, a mostani adománnyal összesen huszonegy számítógépet, egy szervert, harminc monitort és három nyomtatót ajándékozott a falunak, a szükséges kiegészítôkkel együtt. Emellett a településen oktató tanárok számára idôrôl idôre egyhetes alap- és továbbképzést biztosít térítésmentesen. A Nemzetközi Gyermekmentô Szolgálat Magyar Egyesülete 1990 májusában alakult a hannoveri szervezet mintájára és támogatásával. A kiemelten közhasznú szervezet célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövôjük megalapozása.

Svájc benyújtotta ENSZ-felvételi kérelmét

Svájc hivatalosan benyújtotta Kofi Annan ENSZ- fôtitkárnak a teljes jogú taggá fogadásának kérelmét. A Kasper Villiger szövetségi elnök által aláírt kérelmet Jeno Staehelin, az alpesi ország megbízottja adta át szerda este - jelentette csütörtökön az AFP. Svájcnak 1948 óta megfigyelôi státusa van az ENSZ- ben. Az ország teljes jogú taggá válását a lakosság idén márciusban népszavazáson jóváhagyta. Az ENSZ szóvivôje nemrégiben közölte, hogy az országot hivatalosan szeptember 10-én, az idei közgyûlés ünnepélyes megnyitása alkalmából veszik fel a szervezetbe, és ezzel annak 190. tagjává válik.

Kinevezték a korrupcióellenes fôügyészt

Az Ügyészi Kar Legfelsôbb Tanácsa (CSM) szerdán úgy döntött, hogy Ioan Amarie, a suceavai Táblabírósági Ügyészség fôügyésze vegye át az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) irányítását, amely szeptember elsején kezdi meg tevékenységét, tájékoztatták a Mediafax hírügynökséget igazságügyi források. Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter két javaslatot nyújtott be az ügyészi kar elé, amelyekben Ioan Amariét, illetve Ioan Slavoiu katonai ügyészt, a katonai ügyészségek vezetôjét indítványozta a PNA élére. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség fôügyészét az Ügyészi Kar Legfelsôbb Tanácsa javaslatára az államelnök nevezi ki. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség létrehozását kimondó sürgôsségi kormányrendelet szerint az intézmény 2002. szeptember elsején kezdi meg mûködését autonóm, önálló jogi személyiséggel rendelkezô intézményként, egy fôügyész irányításával.

Rendôrkézen a kerítôhálózat

Olyan kerítôhálózatot lepleztek le a ploiesti-i kábítószer- és szervezett bûnözés elleni központ munkatársai, amelynek tagjai spanyolországi munkaszerzés reményében toboroztak lányokat, ám ezeket késôbb prostitúcióra kényszerítették. Az Országos Rendôr- fôkapitányság jelentése szerint a brailai illetôségû 22 éves Lucian Baba vezette hálózatot Steluta Carachlischi (30 éves), Alexandrina Muscalu (29 éves), George Baba (33 éves), valamennyien brailaiak, valamint a buzaui Stanica Paltineanu alkották. Májusban a három nô több fiatal lányt vett rá arra, hogy Spanyolországba utazzanak. Madridban a hálózat vezetôje azonban erôszakkal prostitúcióra kényszerítette a lányokat. Hogy megszabaduljon fogvatartóitól, Lenuta A., egyike a lányoknak, megpróbált öngyilkos lenni, és 40 darab Diazepamot vett be. A lányt az egyik madridi kórházba utalták be, és miután a rendôrség nyomozást indított az ügyben, a lányt visszaszállították Romániába. A rendôrség a hálózat öt tagját kerítéssel és embercsempészettel vádolja, az ügyet a Buzau megyei ügyészség vette át.

Rendôr öngyilkossági kísérlete

Constantin Candrea 36 éves törzsôrmester, a borgóprundi rendôrôrs parancsnok-helyettese szerdán este öngyilkosságot kísérelt meg szolgálati fegyverével, jelenti a Mediafax tudósítója. A rendôr feleségével együtt keresztszüleinél, a helybeli Savin családnál volt látogatóban, majd mindketten hazamentek. A feleségével történt nézeteltérés után az altiszt házuk egyik helyiségében szívtájékon lôtte magát. A törzsôrmester ismeretségi körébôl a Mediafax úgy értesült, hogy a rendôr ittas állapotban volt a történtekkor, és öngyilkossági kísérletét lánya elôtt követte el, elôtte megkérdezve: "Nem hiszitek, hogy lelövöm magam?" Az altiszt nem hunyt el, súlyos állapotban a Beszterce-Naszód megyei kórház intenzív osztályára szállították. A kolozsvári katonai ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.

Munkabaleset a vajdahunyadi kohászati üzemnél

Súlyos munkabaleset történt csütörtökön a vajdahunyadi kohászati kombinátnál, amelynek során két személy elhunyt, egy másik pedig megsérült, jelenti a Mediafax tudósítója. Gavrila Stelian mester (44 éves), Dezideriu Moldovan (46 éves) és Dan Sava (33 éves), valamennyien acélöntôk, a 2-es számú öntöde egyik kemencéjénél dolgoztak, és egy száztonnás emelôdaru segítségével fel akartak tölteni egy elektródot. Egy adott pillanatban elszakadt a horog vezetéke, és a hattonnás horog rájuk zuhant. Stelian és Moldovan a helyszínen életét vesztette, míg Savát, aki bal alsó karján nyílt törést szenvedett, a Rohammentô szolgálat helikopterével Marosvásárhelyre szállították. A Munkavédelmi Felügyelôség szakértôi vizsgálatot indítottak a munkabaleset okainak kivizsgálása érdekében.

- A Miért Nyári Akadémia munkálatai határkônek bizonyulhatnak az erdélyi magyar fiatalság általános és a kisebbségi létbôl adódó problémáinak feltérképezésében, illetve az RMDSZ-szel együttmûködô ifjúsági szervezetek közötti széles körû konzultáció megteremtésében - hangsúlyozta Kovács Péter a szentmártoni Lovasfogadóban megrendezett elsô Miért Nyári Akadémia megnyitó rendezvényén.

Az erdélyi magyar diákszervezetek több mint felét tömörítô Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke Nagy Zsolttal, az RMDSZ ügyvezetô alelnökével, a tagszervezetek közel száz képviselôjének jelenlétében nyitotta meg az öt napig tartó tanácskozás-sorozatot, amely az újonnan létrehozott szövetség cselekvési programjának kidolgozását szolgálja.

Kovács Péter úgy vélte, a nyári akadémiára fôként amiatt volt szükség, mivel az elmúlt tizenkét évben egyetlen ifjúsággal foglalkozó szervezet sem vállalta fel intézményes keretek között az erdélyi magyar fiatalság súlyosbodó gondjait.

A rendezvényre Markó Béla szövetségi, illetve Takács Csaba ügyvezetô elnök, valamint számos RMDSZ-tisztségviselô mellett meghívást kapott a román kormány több tagja és a Szociáldemokrata Párt több vezetôje. Az akadémián elôadást tart majd Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is.

- Nem véletlen, hogy az akadémiának a tömbmagyarság által lakott Nyárád mente, és ezen belül egy példaértékû vállalkozás, az újrainduló Lovasfogadó ad otthont. Az ifjúság számára jelzésértékû, hogy egy fejlôdésben, fellendülésben lévô régióban kerülhet sor az erdélyi magyar fiatalság jövôjérôl szóló tanácskozásra - mutatott rá beszédében Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, aki úgy vélte, az elmúlt évtized embert próbáló nehézségei ellenére egyre nagyobb számban jönnek létre életképes, erôt, dinamikát sugárzó diákszervezetek. Az RMDSZ-politikus kifejtette: bár az elôadások nagy többségében ifjúsági problémákat érintenek, az akadémia tematikájára nagy hatással voltak az elmúlt idôszak politikai téren elért eredményei is.

A tábor elsô napjának záró rendezvényén Varga Attila és Kelemen Hunor RMDSZ- képviselôk beszéltek a politikai téren szerzett tapasztalataikról, valamint az idôszerû politikai kérdésekrôl.

A határon túli magyar közösségeknek az oktatás területén nyújtott anyaországi támogatási rendszer fenntartásáról, a kedvezmények lehetôségek szerinti további bôvítésérôl biztosította a résztvevôket Medgyes Péter, a szentmártoni Miért Nyári Akadémia másnapján, csütörtökön tartott beszédében. A Magyar Oktatási Minisztérium államtitkára Nagy F. Istvánnal, az RMDSZ oktatásért felelôs ügyvezetô elnökével, valamint Asztalos Ferenc szövetségi képviselôvel tartott elôadást az erdélyi magyar oktatás helyzetérôl. Medgyes Péter megerôsítette: az új magyar kormány eltökélt szándéka, hogy a támogatási rendszerben kieszközölt hangsúlyváltoztatások révén mérsékeljék az erdélyi magyar fiatalság kivándorlását, és elôsegítsék a szülôföldön való anyanyelvû oktatás teljes körû kiépítését. Ennek kapcsán leszögezte: a magyar kabinet továbbra is biztosítja a Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem mûködéséhez szükséges támogatást, és ösztönzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar tannyelvû képzés kibôvítését is.

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, bár a szülôföldön való továbbtanulást részesítik elônyben, továbbra is fenn kívánják tartani, mi több, bôvíteni szeretnék az anyaországban tanuló határon túli magyar diákok ösztöndíjazási lehetôségeit. A kormányzati tervekrôl szólva az államtitkár bejelentette, hogy az oktatási tárca a továbbiakban lényeges hangsúlyt fektet majd a határon túli magyar pedagógusoknak nyújtott kedvezmények szociális alapú növelésére, valamint a Magyarországon folyó továbbképzések nagyobb arányú támogatására.

Szintén az akadémia második napján tartottak elôadást Veress Valér és Bíró Á. Zoltán szociológusok is, akik a nemrégiben közzétett, a Kárpát-medencei magyar ifjúság és ezen belül az erdélyi magyar fiatalok helyzetére vonatkozó felmérés adatait ismertették a résztvevôkkel, a délután folyamán pedig Simona Marinescu szociáldemokrata párti szenátor, a kormánypárt szociálpolitikáért felelôs ügyvezetô elnöke beszélt a romániai fiatalság köz-, illetve a politikai életben betöltött szerepérôl.

Abdul Kalam, 71 éves hadiipari kutatót választották csütörtökön India új elnökévé, miután a hétfôi elnökválasztáson elnyerte az indiai parlamenti, illetve szövetségi állambeli törvényhozók szavazatainak a többségét.

A szavazatszámlálás eredményét csütörtökön hirdették ki, s azt rögtön hírül is adta az ország két hírügynöksége és valamennyi televízióállomás. Kalam a szavazatok 90 százalékát kapta meg.

India 12. elnöke július 25-én teszi le a hivatali esküt, s ezzel az államfôi poszton felváltja Kocseril Raman Narajanant. Az ôsz hajú, rövid ujjú inget és szandált viselô professzor sietett leszögezni, hogy elnökké választása nem fogja erôsíteni az indiai háborúpárti tábort. Kalam meggyôzôdéses támogatója India atomfegyver- kísérleteinek, de szavai szerint elnökségének üzenete az lesz, hogy a "technológiát a nemzet fejlôdésének a szolgálatába kell állítani".

Abdul Kalam 1931. október 15-én született egy írástudatlan matróz gyermekeként. Ramesvaram kikötôvárosban kezdett iskolába járni, majd repülômérnöki diplomát szerzett. Ezt követôen négy évtizedig dolgozott hadiipari és ûrkutatóként, majd 1999-ben Atal Behari Vadzspaji kormányfô tanácsadója lett. Idén feladta kormányzati állását, és visszatért tanítani egy dél-indiai egyetemre.

A 2002-es elnökválasztáson Vadzspaji miniszterelnök koalíciós kormánya és az ellenzéki Kongresszus Párt támogatásával indult.

Sok indiai számára az alacsony sorból az oktatási rendszer, majd a politikai élet felsô szintjeire feljutó Kalam életpályája az indiai demokrácia erejét mutatja. Bírálói azonban azt hozzák fel érvként, Kalam nem rendelkezik megfelelô politikai tapasztalatokkal ahhoz, hogy az állam elsô embereként megnyugtató módon hozzon döntéseket a meglehetôsen kaotikus indiai politikai viszonyok közepette - jegyzi meg az AP.

Az új elnök muzulmán családból származik, de a hindu szent szövegek közelebb állnak hozzá. Indiának a következô ötéves elnöki mandátum idején nem lesz first ladyje, mivel Kalam magát brahmacsarijának mondja, vagyis olyan hindunak, aki feladta az élet testi örömeit.

Az indiai elnöki tisztség nagyrészt reprezentációs jellegû, ugyanakkor bizonyos kérdésekben befolyásolhatja a kormány döntéseit. Jogköre kiterjed a választások kiírására és egy párt kormányalakításra való felkérésére.

(MTI) Csehországban, mint mindenütt a világon, a miniszteri tisztség hatalmas felelôsséget és magas társadalmi rangot jelent. Ugyanakkor jó fizetésekkel és másfajta kiváltságokkal is együtt jár.

A cseh miniszterek mai havi alapfizetése 88 300 korona (671 000 forint), a kormányfôhelyetteseké 106 900, míg a miniszterelnöké 134.700 korona - ez már több mint egymillió forintot "ér".

Ez azonban csak alap, amelyhez étkezésre, közlekedésre, reprezentációra szolgáló kiegészítések járnak. Emellett dologi kiadásokra minden miniszternek 14.000, a kormány- fôhelyetteseknek 15.400, a kormányfônek pedig 17.200 korona jár havonta úgy, hogy arról nem is kell elszámolnia, további komoly összegeket pedig elszámolásra kapnak.

A tömegközlekedési eszközöket a miniszterek ingyen használhatják, bár arra vonatkozólag nincs statisztika, milyen gyakran szállnak villamosra és mennyit spórolnak meg így. Ugyanis minden kormánytagnak jár egy-egy szolgálati gépkocsi sofôrrel és sofôr nélkül is, s legalább egy szolgálati telefon. A közlekedésben elônyt adó kék fény és az azt kísérô hangjelzés használata a miniszterek jármûve számára indokolt esetekben megengedett. Rajtuk kívül ezzel a joggal még az államfô, illetve a parlament két házának elnöke rendelkezik.

Minden tárcavezetôt megillet a megfelelô szolgálati lakás Prágában. A kormányfô székhelye a Kramár villa, amely közel esik a Hradzsinhoz. Természetesen a kormánynak és a tárcáknak is megvannak a különféle reprezentációs épületeik, üdülési lehetôségeik, amelyeket a miniszterek szabadon használhatnak.

A volt kabinet távozó tagjai, akik tehát nem lettek képviselôk vagy három hónapon belül nem kerülnek ismét alkotmányos tisztségbe, szép "fájdalomdíjakkal" hagyhatják el hivatalukat. Ha valaki négy éven keresztül volt miniszter, akkor a végkielégítése mintegy öt havi bérrel egyenlô. A legmagasabb összeggel - 673.500 koronával (5,1 millió forint) - Milos Zeman kormányfô távozik. A miniszterek 230 ezertôl 450 ezer koronáig terjedô végkielégítéssel távoznak.

A távozó minisztereknek a szabályok szerint még három hónapig jár szolgálati gépkocsi sofôrrel. A volt miniszterelnököt, valamint a külügy, a belügy és a honvédelmi tárca vezetôjét a személyi védelem is megilleti még három hónapig. A volt kormányfô késôbb az államtól már nem kap semmiféle hivatalos irodát, titkárnôt vagy gépkocsit. A szolgálati lakásaikat, a telefonokat megbízatásuk megszûnése után azonnal át kell adniuk, s megszûnik a tömegközlekedés ingyenes használatának a joga is.

(MTI) Furcsállom, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) egyik létrehozójaként és az RMDSZ magas szintû külképviseleti jogokkal rendelkezô tiszteletbeli elnökeként kihagytak a budapesti tanácskozásra érkezett romániai magyar küldöttségbôl - nyilatkozott Tôkés László királyhágómelléki református püspök szerdán a sajtó képviselôinek.

A Páneurópai Piknik ’89 címû kiállítás megnyitójára Budapestre érkezett Tôkés László úgy látja, a Máért szervezôi találtak egy olyan formulát, amely szerint a meghívás nem személyeknek, hanem szervezeteknek szól és azok joga dönteni a delegáltakról. Hozzátette: az RMDSZ ôt nem vette be öttagú küldöttségébe.

- A delegáció jelenlegi összetétele mellett nem kívánkozom az értekezletre, viszont kötelességemnek érezném, hogy ott legyek, már csak azért is, hogy az politikailag ne egyszínûsödjön, és hitelesen tükrözze a határon túli magyar opciókat és érdekeket - mondta a püspök a Terror Háza múzeumban a tárlat megnyitója után az MTI-nek.

A Máért-delegáltak kiválasztása kapcsán Tôkés László úgy fogalmazott: "egy politikai kizárólagosságnak lehetünk tanúi, tágítják a kört a kifejezetten MSZP- SZDSZ-barát irányban, és szûkítik a nemzeti politizálás irányában". Azt mondta, rendre kiszorítják ôt a politikai küzdôtérrôl és ennek tulajdonítható az is, hogy nem vesz részt az értekezleten.

- Biztos tudomásom van arról, hogy 1996-ban, amikor az RMDSZ a román kormány része lett, Bukarest egyik titkos feltétele volt: engem szorítsanak ki az erdélyi magyar politikából - mondta. Megítélése szerint most ugyanez a folyamat megy végbe: a Medgyessy-kormány felhívta az RMDSZ-t, hogy ne delegálja ôt.

- Az RMDSZ ennek készséggel eleget tett, hiszen az RMDSZ erôteljesen balra tolódott, a posztkommunista román kormány szövetségese. A romániai magyar politikai élet egyre inkább egynemûsödik és osztályellenségként szorítják ki a magamfajta kisebbségi nemzetpolitikai felfogású személyeket - mondta a református püspök.

Tôkés László hangsúlyozta, nem a baloldallal van baja, hanem az utódkommunista jelleggel, a baloldali értékeket tiszteli, viszont az utódkommunista visszarendezôdésnek nem híve. - Ha 1989-ben a hallgatás falát kellett döntögetni, akkor most a kifinomult hazugságok falát kell kikezdeni. A püspök szerint régen a sajtó tilalmi úton érvényesítette a hatalom akaratát, amelynek a megjelenítése most csomagolás kérdése. - Új helyzetben vagyunk, tovább kell folytatni azt a szabadságharcot, amelyet 12 évvel ezelôtt kezdtünk el - fogalmazott Tôkés László.

(MTI) A kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett a NATO- és az EU-csatlakozás kérdése állt a középpontban a román parlament külügyi bizottsági küldöttségének csütörtök délelôtti budapesti megbeszélésein.

A román parlament külügyi bizottságának elnöke szerint ami Európának jó, az Magyarországnak és Romániának is, ezért az Orbán-Nastase megállapodás és a velencei bizottság ajánlásai szellemében jót fog tenni a kedvezménytörvény tervezett módosítása.

Radu Podgorean errôl újságírók elôtt beszélt Budapesten, miután négytagú delegáció élén megbeszélést folytatott az Országgyûlés Külügyi Bizottságának képviselôivel.

A magyar felet Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök, Rockenbauer Zoltán (Fidesz) alelnök és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselte.

A találkozót követôen Németh Zsolt elmondta, hogy a kedvezménytörvény ôszre tervezett módosítását megelôzôen még a nyáron érdemi konzultációt kell folytatni a román féllel, elsôsorban a tavaly decemberi Orbán- Nastase megállapodás technikai módosításáról. A román bizottsági elnök kedvezônek nevezte, hogy sikerült túllépni a korábban kialakult helyzeten, és a magyar-román kapcsolatok új fázisba léptek, modell értékûvé válhatnak. A magyar képviselôk tájékoztatták a román delegáció tagjait arról, hogy Magyarország, a parlamenti pártok támogatják Románia NATO- csatlakozási törekvéseit. Utaltak arra, hogy ezt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szerdai ülésén is megerôsítették a résztvevôk. - Fontosnak tartjuk, hogy Románia el tudja végezni azokat a gyakorlati felkészülési feladatokat, amelyek a csatlakozáshoz nélkülözhetetlenek - fûzte hozzá Németh Zsolt.

Radu Podgorean örömét fejezte ki, hogy az egész magyarság támogatja a román NATO-tagságot.

A találkozón Németh Zsolt felvetette a csíkszeredai fôkonzulátus évek óta tervezett megnyitásának ügyét.

Mint mondta, a konzulátus megnyitását kiemelten indokolja, hogy Romániában és ezen belül különösen Székelyföldön évi félmillió magyar turista fordul meg, és ügyeik intézésében nagy segítséget jelentene a csíkszeredai misszió megnyitása.

A román külügyi bizottsági elnök szerint a kérdés technikai és gyakorlati vizsgálatot igényel. Utalt arra, hogy Kolozsváron már mûködik egy magyar fôkonzulátus.

- Részletesen elemezni kell azokat az érveket, amelyek a csíkszeredai nyitás szükségességét alátámasztják. Az EU-csatlakozás után csökkeni fog a fôkonzulátusok jelentôsége - közölte Radu Podgorean, aki szerint a kormányközi vegyes bizottság ülésén részletesen áttekinthetô az ügy.

A felek megállapodtak abban, hogy a két bizottság az ôsz folyamán részletes tárgyalásokat folytat Budapesten. Mint elhangzott, e találkozó üzenete lehet majd, milyen szerepet vállal a két ország Európa és a délkelet-európai régió biztonságában.

A szolgálati visszaélés személyek érdekei ellen bûncselekményét azt követi el, aki mint köztisztviselô, feladatkörének ellátása során tudatosan nem végez el egy ténykedést, vagy azt hibásan végzi el, és ezzel valamely személy törvényes érdekeit megsérti. A büntetés 6 hónaptól 3 évig terjedô fogház.

A szolgálati visszaélés egyes jogok korlátozásával bûncselekményét az a köztisztviselô követi el, aki egy állampolgárt korlátoz abban, hogy jogaival élhessen vagy azokat gyakorolhassa, vagy az illetô személy számára alsóbbrendûségi helyzetet teremt, nemzetiségi, faji, nembeli vagy vallási alapon. A büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedô fogház.

A hivatali visszaélés társadalmi érdekek ellen bûncselekményét az a köztisztviselô követi el, aki szolgálati feladatkörének ellátása során tudatosan nem végez el egy ténykedést vagy azt hibásan végzi el és ezzel jelentôs mértékben zavart okoz egy állami vagy egy más egység, vagy a közösséget kiszolgáló szervezet jó menetében vagy ezek vagyonában. A büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedô fogház.

Ha a felsorolt bûncselekmények különösen súlyos következményekkel jártak, a büntetés 5-tôl 15 évig terjedô fogház és egyes jogok eltiltása, megvonása.

A szolgálati hanyagság bûncselekményét az a köztisztviselô követi el, aki szolgálati kötelezettségét gondatlanságból megszegi azáltal, hogy nem végzi el vagy hibásan végzi el azt, és ezáltal egy állami egység, intézmény vagy közintézmény jó menetében jelentôs zavart okoz, és ezek vagyonában, egy személy jelentôs törvényes érdekeiben kárt okoz. A büntetés 1 hónaptól 2 évig terjedô fogház vagy pénzbüntetés. Ha a fenti cselekmény különösen súlyos következménnyel járt, a büntetés 2-10 évig terjedô fogház.

Az önkényes magatartás bûncselekményét az a köztisztviselô követi el, aki szolgálati feladatkörének ellátása közben sértô kifejezéseket használ egy személlyel szemben. A büntetés 3 hónaptól 3 évig terjedô fogház vagy pénzbüntetés. A fenti körülmények között elkövetett tettlegesség vagy más erôszakos cselekmény büntetése 6 hónaptól 5 évig terjedô fogház.

Az államtitok megôrzésében tanúsított hanyagság bûncselekményét az követi el, akinek hanyagságából megsemmisül egy államtitkot képezô okmány, az megrongálódott vagy elvész vagy eltulajdonítják, valamint az a hanyagság, amely más személynek alkalmat adott arra, hogy megtudhasson egy ilyen titkot, ha a cselekmény olyan természetû, hogy sértheti az állam érdekeit. A büntetés 3 hónaptól 3 évig terjedô fogház.

A passzív megvesztegetés bûncselekményét az a köztisztviselô követi el, aki abból a célból, hogy szolgálati kötelezettségeivel kapcsolatos valamely ténykedését teljesítse, ne teljesítse vagy annak teljesítését késleltesse, illetve abból a célból, hogy e kötelezettségeivel ellentétes cselekedetet hajtson végre, közvetlenül vagy közvetve pénzt vagy ilyen elônyre vonatkozó ígéretet elfogad vagy azt nem utasítja vissza. A büntetés 3 évtôl 12 évig terjedô fogház és egyes jogok megvonása. Ha a fentieket egy ellenôrzési feladatkörrel megbízott tisztviselô követi el, a büntetés 3-tól 15 évig terjedô fogház és egyes jogok megvonása. - Elkobzás alá kerül a megvesztegetés tárgyát képezô pénz, érték vagy bármilyen más vagyontárgy, és ha ezek már nem találhatók, az elítélt kötelezve lesz pénzben meghatározott értékük megfizetésére.

A megvesztegetés bûncselekményét azt követi el, aki a passzív megvesztegetés módozatainak és céljának megfelelôen pénzt vagy más hasznot ígér, felajánl vagy ad. A büntetés 6 hónaptól 5 évig terjed. A fentiek nem képeznek bûncselekményt, ha a megvesztegetés elfogadója bármilyen módon kényszeríttette a megvesztegetô személyt. Úgyszintén a megvesztegetôt nem büntetik, ha a cselekményt feljelenti a hatóságnak mielôtt a bûnüldözô szervet értesítették volna a bûncselekményrôl. - A megvesztegetés érdekében felajánlott értékek elkobzandók, függetlenül az elfogadás tényétôl. Ha a megvesztegetés kényszer alapján történt, vagy a megvesztegetô értesítette a hatóságokat, a pénz, érték vagy a megvesztegetés tárgyát képezô javak visszaszolgáltatandók.

A meg nem illetô haszon elfogadásának bûncselekményét az követi el, aki mint tisztviselô pénzt vagy más hasznot közvetlenül vagy közvetett úton elfogad, miután tisztségénél fogva elvégzett egy ténykedést, amelyre annak alapján kötelezve volt. A büntetés hat hónaptól 5 évig terjedô fogház. A kapott pénz, értékek, javak elkobozandók , de ha már ezek nem léteznek, az elítélt értékük pénzbeni megfizetésére lesz kötelezve. A befolyással való ûzérkedés bûncselekményét az követi el, aki pénzt vagy egyéb hasznot ígéretet, ajándékot, közvetlenül vagy közvetve, magának vagy másnak elfogad vagy követel, befolyással bírván egy tisztviselôre vagy hagyja, hogy ezt higyjék róla, annak érdekében, hogy azt rávegye arra, hogy a szolgálati illetékességébe tartozó aktust megtegye vagy ne tegye meg. A cselekmény büntetése 2-tôl 10 évig terjedô fogház. A kapott pénz, értékek vagy javak elkobozandók . A köztisztviselôkre elôírt rendelkezések az összes tisztviselôkre is alkalmazandók, de ilyen esetekben a büntetés maximuma egyharmaddal csökken.

Mellau György

A 2001. április elsejétôl életbe lépett új nyugdíjtörvény elôírja, hogy a nappali tagozaton egyetemet végzett személyek esetében a tanulmányi idôszakot is beleszámítják a szolgálati idôbe. Annak idején beszámoltunk róla, hogy miután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészetei Intézet egyes nyugdíjas végzettjei indokolatlanul sok pénzt fizettek a tanulmányi évek számát bizonyító okiratért, kiderült, hogy a törvény alkalmazására kibocsátott minisztériumi rendelet értelmében, a jogszabály ezen elôírása csak azokra a személyekre érvényes, akik 2001. április elsejét követôen mentek nyugdíjba. Emiatt egyesek azt látták jónak, hogy bírósági úton keressék az igazukat. Ahogy Kerekes Károly parlamenti képviselôtôl értesültünk, elôfordult olyan eset, hogy a folyamodványt a törvényszéken elutasították, a minisztériumi rendeletre, valamint arra hivatkozva, hogy a nyugdíjtörvény visszamenô hatállyal nem érvényesíthetô. A fellebbezést követôen a táblabíróság más véleményen volt. Végleges és visszavonhatatlan döntésével helyet adott azon kérelemnek, hogy ezt az idôszakot is elismerjék biztosítási idôszaknak a nyugdíjak megállapításakor. Döntését azzal indokolta, hogy a törvény elsôbbrendû jogi norma, mint az alkalmazására kibocsátott rendelet, s gyakorlatba ültetése nem mondhat ellent magának a törvénynek. Az alkalmazási útmutatóból eredô megkülönböztetô eljárás viszont ellentmond az Alkotmány azon cikkelyének, miszerint a törvény elôtt minden állampolgár egyenlô, és nem hozhatók hátrányos helyzetbe azon nyugdíjas kategóriák, akik 2001. április elseje elôtt vonultak nyugalomba. Az egyetemi évek után járó összeg esetében azoknak a nyugdíjasoknak az elvárásai, akik vállalták ezt a lépést, nagyobbak voltak, de a jogsegédletet nyújtó képviselô szerint tisztázni kell, hogy egy olyan idôszakról van szó, amely alatt a nyugdíjjogosult nem fizetett társadalom- biztosítást, s akárcsak a katonaság esetében, nem vehetnek figyelembe semmilyen megvalósított jövedelmet. Emiatt a nyugdíjpontok kiszámításánál az akkori idôszakra érvényes minimálbért veszik figyelembe. A havi 170 - 200.000 lejes összeg, amit már folyósítanak is mindazoknak, akik bírósági úton szereztek érvényt igazuknak, egyeseknek jelent valamit, másoknak kevesebbet, az eljárás azonban Kerekes Károly képviselô szerint úttörô jellegû volt. Aki azonban azt hinné, hogy egy ilyen végleges és visszavonhatatlan döntést követôen a nyugdíjpénztárak minden hasonló helyzetben levô nyugdíjas számára folyósítani fogják az összeget, téved. Az illetékesek szerint továbbra is az alkalmazási útmutató elôírásait veszik figyelembe, s aki nem nyugszik bele a helyzetébe, ezentúl is csak peres úton szerezhet érvényt igazának. Hadd tegyük hozzá, hogy a per esetében nem kell illetéket fizetni.

(b.)

Ezzel a Magyari Lajos-idézettel és írással búcsúzunk egyelôre Erdôvidéktôl, remélve, hogy sok olvasóban sikerült felkelteni a vágyat: meg kéne ismerni e legendás vidék talán kevésbe ismert településeit. E hét végére a célpont: Zabola, 8 km-re Kovásznától közúton, vonattal pedig a Sepsiszentgyörgy-Bereck vasútvonalon érhetô el Orba szék egyik legjelentôsebb nagyközsége. Református temploma Felsô-Háromszék egyik legnagyobb vártemploma, a XV. században épült, gótikus stílusban, kazettás mennyezete pedig 1725-ben népies reneszánsz stílus jegyében (magyaros virágmotívumok). Bejáratához közel 1991-ben állították fel Mikó Imre mellszobrát, templomkertjében temették el Mikes Kelemen honvéd ezredest (a nagyszebeni csatában esett el).

A másik nevezetesség a Mikes-kastély és parkja, melyet természetvédelmi területté nyilvánították, hisz Mikes Ármin kertészete fokozatosan arborétummá vált (16 hektáron 24 családba tartozó ritka fafajta). Az 1500-as években épült kastély is mûemlék. A katolikus temploma 1860-ban épült. Érdemes túrázni egyet a falu melletti Tatárdombra.

Magyari Lajos-versidézettel és a park egyik ôsöreg fáját megörökítô Kerekes Péter Pál-fotóval kívánunk jó vakációs napokat, régmúltat idézô tájakon:

"Az idô száll, futnak évszakok, / a vén bolygó közönnyel forog,/ millió év és nincs változás,/ más nemzedék jön és újra más./

Épültek várak s templomok, / romban már régvolt otthonok, / de lelkünkben itt a folytatás: / csak ez a föld kell, soha más ."

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

A terület nagyságától függetlenül igényelhetô az üzemanyagjegy

Miután múlt heti rovatunkban arról számoltunk be, hogy a mezôgazdasági termelôk milyen feltételek között juthatnak hozzá az üzemanyagjegyekhez, amely az üzemanyag árának 23 százalékát teszi ki, Balogh István olvasónk jelezte, hogy a polgármesteri hivatalban visszautasították, illetve azt válaszolták neki, hogy csak abban az esetben jár az üzemanyagjegy, ha az általa megmûvelt terület nagyobb, mint tíz hektár.

A kérdéssel ismét felkerestük a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóságot, ahol Toma Ana szakirányító azt válaszolta, hogy az utasítás értelmében a gazdák - függetlenül attól, hogy mekkora területen gazdálkodnak - jogosultak az üzemanyagjegyre. Feltétel, hogy a földet gépi vontatású eszközzel dolgozzák meg. Ismételten felhívjuk a mezôgazdászok figyelmét, hogy az üzemanyagjegyek igénylését a polgármesteri hivatalokba kell benyújtani. Az innen kibocsátott termelôi igazolványt - amelybôl kitûnik, hogy mekkora területen milyen növényféleségeket termesztenek - , láttamoznia kell a központok mezôgazdasági mérnökének is.

II. fokozatú beteg utódnyugdíjra jogosult

B.O. olvasónk kérdése az utódnyugdíjjal kapcsolatos. Férje múlt évben hunyt el. Ô nem volt alkalmazott, nem fizetett társadalombiztosítást, de jelenleg betegállományban van. Kérdése az, hogy joga van-e ilyen esetben férje után utódnyugdíjra. A kérdésre Morent Ilona, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt.

- Ha a férj nyugdíjas volt, ennek elhunyta után a feleségnek semmilyen jövedelme nincs és betegállományban van, akkor jogosult lehet a beteg- utódnyugdíjra. Ennek feltétele: a nyugdíjpénztár orvosi komissziója elôtt a kezelôorvos által kibocsátott diagnózissal és ajánlással kell jelentkezzen. Ha az orvosi komisszió II. fokú munkaképtelenséget állapít meg, akkor a férj nyugdíja alapján megállapítjuk az utódnyugdíjat.

D.A. Marosvásárhelyrôl elszármazó magyarországi állampolgárnak a nyugdíj átutalására vonatkozó kérdését szintén Morent Ilona vezérigazgatónak továbbítottuk. Mivel a nyugdíjátutalással kapcsolatban több probléma merül fel, a vezérigazgató azt tanácsolja, hogy az érintettek keressék fel a nyugdíjpénztárat, ahol naponta 8-13 óra között van közönségszolgálat.

Morent Ilona vezérigazgató és Oltean Felicia nyugdíjosztály-vezetô minden héten csütörtökön, szintén 8-13 óra között tart fogadóórát.

Az 1950-1961 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlására vonatkozó törvény Maros megyében több ezer embert érint. Tekintettel a nagyfokú érdeklôdésre, fontosnak tartjuk - bár több ízben volt szó róla a Népújságban - tisztázni néhány dolgot a kárpótlás kérelmezésével kapcsolatosan. A törvény csak augusztus 7-én lép hatályba, ami azt jelenti, hogy az említett idôpont elôtt a jogosultságot megállapító Megyei Nyugdíjpénztár (Tudor Vladimirescu utca 60. szám) nem veszi el a kérvényeket. A kérvények benyújtása nem határidôhöz kötött. A kéréseket bármikor be lehet nyújtani - tájékoztatott Kerekes Károly parlamenti képviselô.

A törvény alkalmazásában a volt munkaszolgálatosok érdekvédelmi szervezete - a MUSZ - kellene szerepet vállaljon, hiszen nagyszámú tagsága tagdíjat fizet és joggal várja el ezt. Az említett szervezet kellô személyzet és irodai felszereltség hiányában képtelen segíteni tagságának. Így a képviselô marosvásárhelyi irodája vállalta, hogy az érdekelt személyeknek útbaigazítást ad és az itt megfogalmazott típuskérvényt bocsátja a rendelkezésükre. (A képviselô augusztus 12-ig pihenôszabadságon van.)

A marosludasi, marosszentkirályi, radnóti, szovátai és szászrégeni RMDSZ-szervezetekhez is fordulhatnak az érdeklôdôk.

Abban az esetben, ha a katonakönyvben nem szerepel a munkaszolgálatra vonatkozó bejegyzés, amelynek másolatát a kéréssel együtt be kell nyújtani, akkor az országos levéltárhoz (Arhivele Nationale, Bucuresti, Bd-ul Elisabeta nr. 49, sect. 5., Serviciul Relatii cu Publicul) kérvényt kell benyújtani. Az igazolást 180.800 lej illeték fejében küldik el. Az összeget az V. kerületi kincstár következô számlaszámára kell postázni: Trezoreria sectorului 5, Bucuresti, cont: 500 36 56 37 55.

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a kánikulára való tekintettel felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy fokozott óvatossággal fogyasszanak romlandó élelmiszereket és irtsák a kórokozók köztes gazdáit.

Az ételmérgezés baktériumokkal vagy ezek toxinjaival fertôzött élelmiszer elfogyasztása után 2-3 órán vagy 2-3 napon belül jelentkezik, attól függôen, hogy milyen kórokozó vétkes a fertôzésért. Az ételmérgezés lázzal, rossz közérzettel, hasmenéssel, hasi fájdalmakkal, hányással és fejfájással jelentkezik. Ilyen esetben a családorvoshoz kell fordulni.

A legromlandóbb ételek a hús, és húskészítmények, a hal, a tej és a tejtermékek (tejszín, tejföl, túró), a tojás, különösképpen a kacsatojás és a tojáspor. A romlott alapanyagból készült konyhakészítmények is veszélyesek, mint például a fagylalt, a krémek és a majonéz. Bár az élelmiszer romlott, ez a legtöbb esetben nem vevôdik észre, mert sem az íz, sem a szín, sem az élelmiszer állaga nem változik meg.

A Közegészségügyi Igazgatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság tartsa be a higiéniai szabályokat, bô vízben mossák meg a gyümölcsöt, zöldséget, vigyázzanak, hogy rovarok, rágcsálók ne juthassanak az élelmiszerek közelébe, csak az egészségügyi hatóságok által engedélyezett forrásból fogyasszanak ivóvizet.

A kórokozók köztes gazdáit: a legyeket, szúnyogokat, bogarakat és a patkányokat irtani kell - áll a dr. Liana David, az egészségmegôrzô központ orvosának tájékoztatójában.

Ülésezett a vízgyûjtômedence-bizottság

A Maros vízgyûjtômedence-bizottság a vízgazdálkodási törvény alapján tavaly novemberben alakult meg. E konzultatív szerv célja az, hogy a szakembereket, vízszolgáltatókat, fogyasztókat, illetve a civil társadalom képviselôit "egy asztalhoz ültesse" és nyíltan megtárgyalják a vízgazdálkodással kapcsolatos gondok