|
LIV. évfolyam 160. (15123.) sz. |
2002. július 13., szombat |
2002. július 12-én Kolozsváron, az RMDSZ kezdeményezésére politikusok és szakértôk tanácskoztak a romániai népszámlálási eredményekrôl, kiemelten a magyarság száma csökkenésének okairól és további lépések meghozataláról. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Nagy Zsolt, Szép Gyula és Nagy F. István ügyvezetô alelnökök, Verestóy Attila szenátor, Kelemen Hunor és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselôk. A szakértôk közül jelen volt Veres Valér, Magyari Nándor, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Vetési László, Bíró A. Zoltán, Székely István, Kötô József, Ádám Gábor.
Markó Béla helyzetértékelô felszólalásában elmondta: szükség volt erre a megbeszélésre egy olyan keretnek a megalkotására, amely által konkrét lépéseket lehet tenni a helyzet orvoslása érdekében. - Most nem tudunk végleges konklúziókat levonni, szükség van egy alaposan elôkészített tudományos kutatásra - hangsúlyozta a szövetségi elnök, majd ennek megvalósítása érdekében a szakértôk segítségét kérte. "Akarjuk-e befolyásolni és tudjuk-e befolyásolni a megmaradásunkat. Meggyôzôdésem, hogy igen, az alapkérdés az, hogy hogyan" - szögezte le Markó. Az RMDSZ elmúlt idôszakra vonatkozó tevékenységére utalva Markó Béla elmondta, hogy sikerült megteremteni a megmaradáshoz szükséges keretet (például az erdôk és földek visszaszolgáltatása által), ezt azonban fel kell tölteni tartalommal. Ki kell dolgozni egy stratégiát, melynek segítségével az eredmények hasznot is hoznak. A szövetségi elnök szerint pánikra nincs ok, hiszen a romániai magyar közösség továbbra is meghatározó az ország életében, ugyanakkor nem új helyzettel állunk szemben, hanem egy folyamat bizonyos pontján állunk. Végezetül Markó leszögezte: "a történelmet emberek csinálják és a társadalmi folyamatokat is emberek befolyásolják".
A tanácskozáson elhangzott, hogy a romániai magyarság száma csökkenésének három oka van: az asszimiláció, a kivándorlás és a születések alacsony száma. Az asszimiláció megállítása érdekében szükség van az életkedv, a hit visszaadására és ez a romániai magyarságra vonatkozó önkormányzati elv megvalósításában rejlik. A szakértôk megfogalmazták, hogy meg kell teremteni egy kulturális magot az önazonosság megerôsítése céljából. A résztvevôk egyértelmûen elítélték az apokaliptikus hangvételû nyilatkozatokat, amely nem segít a helyzet orvoslásában. A szociológusok úgy vélik, hogy a lakosság csökkenése piacgazdasági és modernizációs termék, de a csökkenô tendencia nem végtelen és kialakul az egyensúlyi állapot.
A pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium szakértôibôl álló kormánybizottság a jövô hétig véglegesíti a kormány szociális programját, jelentette ki pénteken a prefektusokkal folytatott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök. A döntést legutóbbi ülésén hozta meg a kormány, amelyen megvitatták a szociális program tervezetét, amelyet Nastase szerint nem kell "a társadalom szintjén vett gyógyírnak tekinteni". - A szociális program nem járul majd hozzá a leépítés és gazdasági reform terén elért eredmények fokozásához - értékelte a miniszterelnök. A program keretében megnevezik azokat a pénzforrásokat, amelyek szükségesek a rövid és hosszú távú intézkedések megvalósításához, és a kormány szerint a program "nem csak elméleti, pénzügyi alapot nélkülözô szöveg". Ennek érdekében a minisztériumok cselekvési tervet dolgoznak ki, míg a kormány törvényi keretet készít elô a szociális program életbe léptetésérôl. A kormányfô szerint mindehhez néhány törvény és kormányrendelet módosítására van szükség, míg a szociális reform megvalósítása érdekében új jogszabályok megalkotását is tervezik. A kormány jövô heti ülésén ismét elemzik a szociális programot, a kabinet emellett határozatot hoz a 2002- 2003-as, különösen a téli idôszakra vonatkozó intézkedésekrôl. (MEDIAFAX)
A tájékoztatási minisztérium sajtóközleményt adott ki, amelyben ismertette - megyékre leosztva - az utóbbi 2 évben ugaron hagyott mezôgazdasági területek helyzetét.
Eszerint 2002-ben a bevetetlen szántóterületek nagysága 151.325 hektárral kevesebb, mint 2001-ben volt. A parlagon hagyott területek nagy része Temes, Arad, Dolj, Konstanca és Szatmár megyében található.
Kovásznában a teljes területet bevetették.
A megmûveletlen földterületek csökkenése érdekében a július 11-i kormányülésen elfogadta az 1991. évi 18-as számú földtörvény 75. cikkelyében elôírt büntetések növelését. Az eddigi 50.000-100.000 lej helyett ezentúl 10 milliótól 20 millióig terjedô büntetést kell kifizetniük hektáronként, a terület minôségének, besorolásának függvényében. Az összeget a mezôgazdasági minisztérium rendelete alapján, a pénzügyminisztérium jóváhagyásával az inflációhoz igazítják.
Jelenleg a földtörvény 74. cikkelye szerint minden mezôgazdasági földterület tulajdonosának kötelezô módon biztosítania kell annak megmûvelését. A 75. cikkely értelmében azok a földtulajdonosok, akik nem tartják be a fenti elôírásokat, figyelmeztetést kapnak a községi, városi, municípiumi polgármesteri hivataloktól. Ha nem tesznek eleget a felszólításnak - a polgármester javaslatára - megbüntetik ôket, s újabb felszólítást kapnak. Ha a polgármester által kiszabott határidôn belül sem mûvelik meg a földjüket, a folyó év végén elveszítik a földhasználati jogukat - olvasható a tájékoztatási minisztérium sajtóközleményében.
A népszámlálás eredményeinek közzététele után a romániai magyarságra vonatkozó adatok elemzésével volt tele - joggal - a nemzetiségi sajtó. S noha errôl a témáról, különösen a kivándorlás önpusztító jelenségérôl (s a reményrôl vagy reménytelenségrôl, hogy lehet-e vajon találni megoldást a megfékezésére) nem lehet eleget beszélni, ezúttal mégis más aspektusra kívánunk kitérni.
Az általános népességfogyás közepette van ugyanis egy etnikum, amely jelentôsen megnövelte tagjainak számát. A cigányság létszáma a hivatalos adatok szerint is ugrásszerûen megnôtt, s noha mindenki tudja, hogy sem a korábbi, sem a mostani adatok nem tükrözik a valós helyzetet, s csak töredékét mutatják ki a cigány lakosságnak, nyilvánvaló, hogy ennek a népcsoportnak a keretében - a nyomasztó szegénység ellenére - a szaporulat lényegesen meghaladja az országos átlagot. Az adatok pontatlanságának magyarázata egyszerû: noha a romák eredetüket, nyelvüket, hagyományaikat tekintve külön etnikumnak számítanak, cigánynak lenni inkább szociális, mint nemzetiségi státus. Szándékosan használom itt a cigány megnevezést, hisz a roma nemzetiség vállalása már etnikai tudatosodást feltételez.
Véletlen, de jelentôségteljes egybeesés, hogy a népszámlálási adatok közlésével szinte egy idôben lett ismét téma a romániai cigányság nyugaton. S noha az emberjogi szervezetek már évek óta azt szorgalmazzák, hogy Romániában szüntessék be a roma kisebbség diszkriminációját, a tények azt igazolják, hogy a nyugati hatóságok sem igen tudnak mit kezdeni a Párizs, London, Berlin stb. utcáira szabadult, antiszociális módon viselkedô, Romániából érkezett cigányokkal. Ezért az ottani hatóságok a legegyszerûbb megoldást választják: eredeti hazájukba toloncolják a "betolakodókat", hadd fájjon a bukaresti kormányzat feje miattuk.
És itt érkezünk ahhoz, amit néhány sorral följebb már megfogalmaztunk: a cigánykérdés (és nem romakérdés, hisz aki büszkén vallja romának magát, annak szociális integrációja vagy megoldódott, vagy nem lehet már távol) elsôsorban szociális gond, hiszen a gyûjtônévvel cigánynak nevezett, a társadalomból kirekesztetten élô embercsoport zömmel ugyan, de nem feltétlenül a roma etnikum tagjait foglalja magába. Márpedig eme öntörvényû, ellenôrizetlen és ellenôrizhetetlen tömeg társadalmi integrációjának el kell kezdôdnie a lehetô legrövidebb idôn belül.
Sajnos a román kormány mindeddig szônyeg alá söpörte ezt a gondot, s amikor a múlt hetihez hasonló esetek történnek (200 kéregetô hazazsuppolása Párizsból), mindig "meglepôdnek" Bukarestben. Holott Románia kormányának eddig sem volt, s most sincs a múlt héten visszatoloncolt egyének és belföldön élô társaik társadalmi integrációját célzó valódi programja, csupán néhány nem kormányzati szerv kísérel meg helyi szinten ezt-azt, mindez azonban nagyon kevés a végleges megoldáshoz.
A cigánykérdés valódi megoldásának további halogatásával a gondok pedig csak idültté, s lassan kezelhetetlenné válnak.
Az érettségi vizsgát követôen az
eredményeket július 7-én, vasárnap tették
közzé a vizsgaközpontokban. Az akkor kifüggesztett
eredmények szerint az érettségizôk 80,46
százaléka érte el az átmenô jegyet, 1,6
százalékkal kevesebben, mint tavaly. Az eredmények
kifüggesztését követôen az osztályzattal
valamilyen okból
elégedetlen diákok óvást nyújthattak be.
Ezek kivizsgálása, a dolgozatok újrajavítása
után kiderült, újabb 171 diák üti a
mércét és érdemli meg az átmenô jegyet.
Így a 80,46 szá-zalékos arány 84,06
százalékra emelkedett, ami viszont jobb a tavalyi
átlagnál.
Az óvások elbírálása után továbbra is a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium áll az élen 98,4%-kal, utána következik a Kereskedelmi Líceum 97,54%-kal. A Bolyai Farkas líceumban 96,28%-os a teljesítmény. A leggyengébben a marosvásárhelyi Avram Iancu Iskolaközpontban (52,17%) és a segesvári Mezôgazdasági Szakközépiskolában (51,95%) szerepeltek a diákok. A pótérettségire augusztus 7-9. között fogadják a jelentkezôket - nyilatkozta lapunknak Stefan Somesan fôtanfelügyelô.
Szintén oktatással kapcsolatos tudnivaló, hogy a líceumokba való beiskolázás eredményét július 17-én, szerdán, a minisztérium által összeállított site alapján közlik az iskolaközpontok.
Rendhagyó esemény helyszíne volt tegnap délben a Marosvásárhelyi Rádióstúdió elôcsarnoka. Virág György megyei tanácselnök, illetve Mirela Moldovan, a rádió igazgatójának, valamint Borbély Melinda aligazgatónak a jelenlétében és természetesen a résztvevôk, barátok társaságában megnyitották azt a fotókiállítást, amelynek anyagát a Gurul a rádió nevet viselô kerékpártúrákon készítették.
Mint ismeretes, a rádió fiatal munkatársai a tavaly és idén tavasszal 5 megyét bejárva, mintegy 200 települést érintve összesen 1300 km-t (Románia Kerékpáros Körversenyé-nek hozzávetôleges távolsága) bringáztak azzal a céllal, hogy "élôben" is felvegyék a kapcsolatot az adáskörzetben levô hallgatókkal. Az útvonalon napi 7 tudósításban számoltak be és számos riport is készült, amelyet utólag dolgoztak fel. A tájékozódás mellett azonban számos kulturális, hagyományos értéket is felfedeztek, de a legjobb ösztönzôjük a fizikai erôpróbát jelentô vállalkozásnak a tiszta, ôszinte, közvetlen emberi kapcsolatok voltak, amelyek menet közben alakultak ki - mondták a megnyitón a résztvevôk. A tárlatra, amelyet bárki megtekinthet, 60 fényképet válogattak ki. Szerzôik, ifj. Borbély Zoltán, Nemes Attila és Varga István amatôrként profi felvételeket készítettek a látnivalókról, fotóriporterként is rögzítve az élményeket, eseményeket, s így mondhatni élethûen idézik vissza a képekben a körút hangulatát.
A két túráról, amelyen részt vettek az Outward Bound és a Pro Biciclo Urbo képviselôi is, filmfelvétel is készült, amelybôl az elôcsarnokban láthattak jeleneteket az érdeklôdôk.
Kádár Zoltán szerkesztô, a túra kezdeményezôje elárulta, jövôre is gurul majd a rádió, az útvonalat már eltervezte, s ha a támogatók is melléjük állnak, akkor hagyományként most már más tájakra is elkarikáznak a rádióriporterek.
Többéves hagyománya van annak, hogy a nyári szünidôben a marosvásárhelyi cserealji református egyházközségben gyerekek számára megszervezik az evangelizációs hetet. Idén a gyerekek által kedvelt foglalkozás e héten zajlott, és tegnap a szülôkkel együtt tartott "nyílt órával" zárult.
Az egyházközség ifjúsági csoportjának közel húsz lelkes tagja, Barát Andrea, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Református Teológia vallástanárképzô szakának III. éves hallgatója vállalta fel ennek megszervezését. Nem könnyû vállalkozás egy ötnapos rendezvény lebonyolítása, annál is inkább, mivel népes gyerekseregre lehetett számítani olyan körülmények között, amikor mindennap a hômérô higanyszála harminc Celsius fok fölé emelkedett.
- A gyerekeket három csoportba osztottuk. Az óvodásokkal, az egy-négy osztályosokkal és az öt-nyolc osztályosokkal külön-külön foglalkoztunk. Az evangelizáció egy Hollandiában összeállított program keretében zajlott. Megkaptuk a programfüzetet, az oktatáshoz-neveléshez szükséges segédeszközöket, kezdve a nyakba akasztható kitûzôktôl a kifestôslapokig, a kézimunka-alapanyagig. Az öt napon át, július 8- tól tartó foglalkozásokon a gyerekek bibliai történetekkel, a teremtés történetével, az elsô bûnnel, Krisztus születésével és feltámadásának történetével ismerkedhettek meg. A vallásos témájú, de modern hangzású, a gyerekek tetszését könnyen megnyerô énekeket magunk válogattuk ki ifjúsági énekeskönyvekbôl. Az énektanítás gitár kíséretében zajlott. Volt egy szimpatikus bohócunk is Simon Ká-roly személyében, akit nagyon kedveltek a gyerekek. Célunk az, hogy a városon, nagy lakótelepeken élô gyerekeknek értelmes, hasznos idôtöltést, játékos vallásos nevelést nyújtsunk és nem utolsósorban alternatívát kínáljunk fel - mondotta Barát Andrea.
A gyerekek véleményébôl, lelkes éneklésébôl következtetve és a százharmincas létszámot figyelembe véve állíthatjuk: az evangelizációs hét sikerrel zárult.
Két szomorú és ugyanakkor felháborító dologgal szembesültem az elmúlt héten. Mindkettô az ingyen biztosított fogamzásgátlókhoz kapcsolódik.
Vidéki asszonynak meséltem a lehetôségrôl, mire ô szomorún bólogatott. A miért kérdésre azt válaszolta, hogy sajnos a titoktartást néha megszegik az orvosi rendelôkben dolgozók. Ez falun sok kellemetlenséget okoz. Nem az orvosról van szó, folytatja, mintegy mentegetôzve, mert az reggel jön, délután, este megy haza. A probléma forrása a községben született s ott élô egészségügyi asszisztens. Sokszor megjártam már én is, hogy amikor kényesebb problémával fordultam a családorvoshoz, a téma pletykaszinten hamarabb távozott a rendelôbôl, mint én. Tessék elképzelni: egy fiatal anyuka, esetleg leány felkeresi a rendelôt, s tanácsot kér, esetleg fogamzásgátlót igényel. Másnap az egész falu tudni fogja, hogy milyen gyógyszert szed, s mindenki egyénileg fogja megválaszolni azt a kérdést, hogy miért, és erkölcsös-e ezen tette vagy sem. Máskülönben az asszisztensnô kedves, szükség esetén otthon is fel lehet keresni, bármikor tanácsot ad, s injekcióz. Egyetlen hibája van: szeret kérkedni azzal, hogy ô mindent tud mindenkirôl. A titoktartás nem erôssége.
Roma asszony mesélte, hogy az orvos azt mondta neki: csak pénzért adhatja. Olcsóbban, mint a gyógyszertárban, de nem ingyen. Fiatal asszonyka erôsítette meg szavait, kiegészítve azzal, hogy az orvos ugyan tôle nem kért pénzt, de azt mondta, hogy egyelôre nincs a rendelôben a szer, várni kell rá, még nézzen be. Nyilvánvaló volt, hogy valamit vár cserébe - mondta az asszonyka.
A családorvosok a képzésrôl már a fogamzásgátló gyógyszerekkel és eszközökkel távoznak. A készítményeket a vidéken élô nôknek ingyen biztosítják.
Mindkét esetben veszélybe kerül az országos egészségvédelmi program, s nem jut el az érintettekhez a szakminisztérium által biztosított segítség. Mindkét esetben a helyi közösség, az érintettek kell fellépjenek a hitelrontók ellen. A szószátyár egészségügyi asszisztens esetében a családorvosnak kell megoldást találnia a páciensek és a rendelô problémamentes tevékenysége érdekében. A fogamzásgátlót pénzért vagy más juttatásért osztogató családorvosok esetében a helyi közösségre hárul a feladat, hogy jelentsék, közzétegyék a szabálytalankodó orvos nevét.
Lehet, hogy egyedi, ritka esetekrôl van szó, de az adatközlô asszisztensek és a haszonlesô családorvosok ellen határozottan fel kell lépni.
A választók nagy többsége továbbra is a kormányon lévô Szociáldemokrata Pártra (PSD) és az ellenzékben lévô szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Pártra (PRM) adná szavazatát, ám az állampolgárok alig egyötödét foglalkoztatja a politika - derül ki a legutóbbi közvélemény-kutatásokból.
A Metro Media Transilvania (MMT) felmérése szerint, ha most rendeznének választásokat, a PSD a szavazatok 50, a PRM pedig a voksok 21 százalékát kapná. Míg a kormánypárt esetében ez stagnálást jelez a korábbi felmérésekhez képest, a PRM eredménye jelentôs elôretörést mutat.
Lényegében változatlan maradt a legutóbbi választás óta a másik három parlamenti párt támogatottsága: a Demokrata Párt (PD) 10, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 8, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pedig 7 százalékon áll. A CURS közvélemény-kutató felmérése szerint a PSD a szavazatok 46, a PRM pedig 19 százalékát kapná. A többi párt sorrendje a CURS adatai alapján is ugyanaz: PD - 11, PNL - 9 és RMDSZ 7 százalék. Az MMT kérdéseire válaszolóknak csak 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érdekli a politika. Az emberek többsége (56 százaléka) a televízió híreibôl tájékozódik. A legtöbben - 30 százalék - úgy vélik, hogy az országot az államfô irányítja.
Az intézmények közül a legnagyobb bizalmat - 87 százalék - az egyház élvezi. Ezt követi a hadsereg 71 százalékkal. Az államfô bizalmi indexe 39 százalék, a kormányé 29, a parlamenté 19, míg a politikai pártoké 12 százalék. A lakosság 58 százaléka úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad. 46 százalékuk elégedetlen vagy nagyon elégedetlen életkörülményeivel, 32 százalékuk se jót, se rosszat nem tud mondani, 20 százalékuk elégedett, és csak 1 százalékuk nagyon elégedett.
Saját megítélése szerint rosszabbul vagy sokkal rosszabbul él a válaszadók 45 százaléka, és csak 17 százalékuk érzi úgy, hogy jobban megy a sora, mint egy évvel ezelôtt. A megkérdezettek 22 százaléka gondolja úgy, hogy az ország legnagyobb problémája a szegénység. 11 százalékuk a munkahelyek hiányát, míg 9 százalékuk Románia NATO-tagságát tartja jelenleg a legfontosabb kérdésnek.
Az állampolgárok internetes honlapon, valamint az Alkotmányozó Tanácshoz eljuttatott leveleken keresztül fejthetik ki az alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményüket, jelentette be tegnap Bogdan Niculescu Duvaz, az Alkotmányozó Tanács vezetôje. Duvaz elmondta, hogy az Alkotmányozó Tanács tagjai augusztusban hallgatják meg az állampolgárokat az alkotmánymódosítással kapcsolatban, a polgárok pedig ingyen küldhetnek levelet a testületnek. Hozzátette, hogy az Alkotmányozó Tanács által a civil szervezetek, a szakszervezetek, a sajtó és a munkaadói szövetség képviselôivel ezen a héten folytatott megbeszéléseit a www.forumconstitutional.ro honlapon közlik, amelyen megjelennek az állampolgári hozzászólások is. Duvaz szerint a következô területeken szorul módosításra az alkotmány: az állampolgári és politikai szabadság és jogok, a helyi autonómia, az állami intézmények közötti kapcsolatok, a jogi intézmények és alkotmánybíróság, valamint az EU- integráció területén. (MEDIAFAX)
A Fidesz tart a július 17-re összehívott Magyar Állandó Értekezlet felhígulásától, mert szerinte nem egyértelmû, mi a legitimitás kritériumrendszere a kormány számára, azaz milyen alapon hívják meg a tanácskozásra a határon túli szervezeteket.
Errôl Németh Zsolt fideszes képviselô, volt külügyi államtitkár beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a MÁÉRT ülésére Ukrajnából és Horvátországból olyan szervezeteket is meghívnak, amelyek nem indultak a választásokon, tehát - mint mondta - a demokráciában szükséges formális legitimitással nem is rendelkezhetnek.
- Másrészt tartunk a Magyar Állandó Értekezlet kiürítésétôl is - tette hozzá. Kifogásolta, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök - korábbi nyilatkozatai alapján - csupán ismerkedni szeretne ezen a fórumon.
Németh Zsolt fontos célnak nevezte, hogy a MÁÉRT résztvevôi nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Jelezte, hogy a Fidesz elkészített egy nyilatkozattervezetet, és ezt a hét végén elküldi a MÁÉRT résztvevôinek. A politikus örömét fejezte ki, hogy a kormány szemmel láthatóan letett az Orbán-Nastase megállapodás felmondásáról.
Kijelentette, hogy Medgyessy Péter múlt hét végi kolozsvári látogatásán nyilvánvalóan felvetette volna, ha módosítani kívánják a memorandumot.
- Ebbôl világosnak és bizonyítottnak tekinthetjük, hogy egy durva és megalapozatlan kampányfogás volt az Orbán-Nastase megállapodás felmondásának követelése - szögezte le Németh Zsolt. Úgy vélte, hogy ha a memorandum felmondása megtörtént volna, az a magyar- román viszony kényes egyensúlyát veszélyeztette volna, és a kedvezménytörvény gyakorlati végrehajtását is ellehetetlenítette volna. A képviselô szerint a kormány elbizonytalanodott a kedvezménytörvény tekintetében, és emiatt aggodalmát fejezte ki. Mint mondta, a kormánytagok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, egyrészt azt hangoztatják, hogy végre kívánják hajtani a jogszabályt, másrészt viszont a törvény érdemi módosításáról is beszélnek. Németh Zsolt leszögezte, hogy a törvény érdemi módosítása nem fogadható el a Fidesz számára, technikai módosításának is csak az Orbán-Nastase megállapodás, illetve a végrehajtási rendeletekkel történô összhang megteremtése lehet az egyedüli és kizárólagos célja. Hozzátette, hogy a jogszabály technikai módosítása is csak a MÁÉRT egyetértésével történhet meg.
Belgiumban a marakodó testvérek közti zsörtölôdô odamondogatások jegyében zajlott le idén a flamand közösség ünnepe, amelynek különös hangsúlyt adott, hogy a tízmilliós népesség több mint felét kitevô flamandok az aranysarkantyús csata 700. évfordulóját ünnepelték.
1302. július 11-én a flamand városok polgári védôrségei Courtrai - flamand nevén Kortrijk - mellett fényes gyôzelmet arattak az artois-i gróf garázdálkodó francia serege felett. A büszke francia lovasság szétverése után a legenda szerint 500 aranysarkantyút gyûjtöttek össze a csatatéren. Ez a nevezetes csata lett alig másfélszáz év óta a flamand nemzeti mítosz középponti eleme és a közösség ünnepnapja. Annak ellenére, hogy a fényes gyôzelem eredménye nem sokáig tartott: Szép Fülöp francia király két évvel késôbb könyörtelenül véget vetett a flamandok függetlenségi törekvéseinek.
Patrick Dewael flamand tartományi miniszterelnök ez alkalomból kiadott egy flamand kiáltványt, amely nem ment ugyan olyan messzire, mint elôdjének, Luc Van den Brande-nak a hírhedt jóslata, aki szerint 2002-re, a csata 700. évfordulójára létrejön a független Flandria, de barátságosan meginvitálta az ország déli felén élô vallonokat, hogy vigyék tovább együtt az alkotmányos reformokat. Nagy szavak és fenyegetôzések nélkül, de folytassák az állami hatáskörök áttelepítését a tartományok hatáskörébe, a szövetségi állam pedig fokozatosan alakuljon át konföderációvá. A vallon pártok vezetôi politikai különbségekre való tekintet nélkül egyöntetûen visszautasították e felhívást, s hogy még nyomatékosabb legyen, flamandul üzenték a franciául is tökéletesen beszélô Dewaelnak, hogy javaslata "onspreekbaar", azaz szóba sem kerülhet, tárgyalásra sem méltó.
Jean-Claude Van Cauwenberghe vallon tartományi miniszterelnök, maga is a nyomor elôl Vallóniába levándorolt flamand ôsök ivadéka, kijelentette, hogy "baráti viszonyban állok Dewaellal, de amit a kiáltványában kínál, azt természetesen ezer százalékig ellenzem".
A flamand kiáltvány megismétli, hogy Flandria szeretné tartományi hatáskörbe vonni az állami tisztviselôk fizetését, a társadalombiztosítást, az államvasutak igazgatását, a brüsszeli nemzetközi repülôteret és még sok egyebet. Politikai megfigyelôk szerint az egyre izgatottabb politikai üzengetés mögött már az egy év múlva esedékes országos parlamenti választások elôszele is kiérezhetô. Ezen Flandriában újabb elôretörésre készül a radikálisan jobboldali Flamand Tömb, amely nemcsak a bevándorlók ellen uszít, hanem hol hangosabban, hol tompítottabban követeli a függetlenséget. Érveik közül pedig a hagyományos jobboldal pártjaira is hat az, hogy a nemzeti szolidaritás jegyében Flandria egyre nagyobb mértékben támogatja a vallonok életszínvonlát. Már olyan provokatív hasonlítás is elhangzott, hogy arányaiban nagyobb mértékben, mint a nyugatnémet tartományok a keletnémetekét.
Egyelôre nem adják át a nagymedencét
Elôreláthatólag jövô héten adják át a víkendtelepen a lecsempézett, új nagymedencét - tájékoztattak a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal sajtóirodájából. Pontos idôpontról nem tudtak beszámolni, de az biztos, hogy ezen a hétvégén csak a kismedencét, a csúszdával ellátottat, s az eddig is feltöltött nagyobbat használhatják a fürdôzôk. A víkendtelepre hétvégén a felnôttek 14.000 lej, míg a gyerekek, egyetemisták, kiskatonák 7.000 lej ellenében léphetnek be.
Nôtt a kereslet, emelkedett az ár
Az elmúlt napokban átlagosan 600-800 lejjel emelkedett a literes ásványvíz ára. A drágulást a nagy- és kiskereskedôk az üzemanyag-drágulással és a megnövekedett kereslettel magyarázzák. Legtöbb helyen egy liter borvíz ára meghaladja a 4000 lejt.
Segesváron drágább lett a szolgáltatás
A segesvári tanács 53-as számú határozata értelmében július elsejétôl a helyi vízszolgáltató vállalat megemelt áron biztosítja az ivóvizet és a csatornázást. A határozat értelmében a segesvári közüzemhez csatolt fogyasztók egy köbméter ivóvízért 5.579 lejt +héa fizetnek majd, míg a szennyvíztisztításért 2.144 lejt+héa.
Elterelték a közúti forgalmat Szászrégenben
Aszfaltréteget öntenek Szászrégenben, az Abafája utca Calarasilor és Bujorului utca közötti szakaszán. A munkálatok miatt a javítás alatt álló utcát lezárták és július 20-áig a forgalmat átirányították a Calarasilor-Köztársaság-Mihai Viteazu útvonalra. A szakemberek folytatják az úttesten tátongó gödrök betömését a Subcetate, a Ierbus és a Rozmarinelor utcákban.
Ma 12 órától a segesvári várban a marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvészeinek elôadásaival folytatódik a Segesvári Középkori Fesztivál. 18 órától a Sigma téren középkori zenét adnak elô a muzsikusok, majd 20 órától a következô együttesek lépnek fel: Iris, Compact, Cargo, Parlament, Jais, Stigma. Vasárnap 12 órától színházi mûsorral kezdôdik a fesztivál. Este 8 órától, a zárókoncerten az Akcent, Andra, K- pital, Valahia, k-gula és a Black Beers együttes szórakoztatja a közönséget.
Fafeldolgozó mûhely Alsóidecsen
Az alsóidecsi polgármesteri hivatal Phare- pályázaton nyert támogatásból fafeldolgozó mûhelyt szerelt fel a község területén. Mint Hârsan Ilie polgármester elmondta, az épületben tíz, hátrányos helyzetben levô községbeli roma személy fog dolgozni. A leendô munkásokat Marosvásárhelyen képezték ki. Bár a mûhely fel van szerelve, s munkára készen áll, csak a szükséges engedélyek beszerzése után helyezhetô üzembe. A község vezetôje elmondta, hogy terveik szerint jövôre szeretnék kibôvíteni a mûhelyt, lehetôséget teremtve a munkahelyek számának növelésére is.
Az elmúlt héten a környezetvédelmi felügyelôk 13 ellenôrzést végeztek, az érvényben levô törvényes elôírások betartását vizsgálva. A helyszínen tapasztalt hiányosságok miatt egy jogi személyt 31 millió lejre büntettek. Július 4-10. között a felügyelôség 30 környezetvédelmi engedélyt bocsátott ki. A környezetvédelmi felügyelôség székházában - Marosvásárhely, Hídvég utca 10. szám - hétfôtôl csütörtökig 9-12 óra között van ügyfélfogadás.
Az Outward Bound Románia szervezet a skóciai Borders Exploration Grouppal közösen ifjúsági cseretábort szervezett. A július 10-17. között zajló interkulturális táborban, amelyet a Maros megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság is támogat, 16 skót és romániai fiatal vesz részt. A tábor helyszínei: Szováta, Gyilkos- tó, Kelemen-havasok. A rendezvény tutajexpedícióval ér véget a Maros folyó Régen-Sárpatak szakaszán.
Maros megyében is megalakult a Román Munkáspárt. Az alakuló ülésen, június 27-én, municípiumi szervezetet is létrehoztak. A párt megyei elsôtitkára Ilie Doroftei, a municípiumi elsôtitkár Melinte Moceanu lett.
Figyelmetlenség miatt keletkezett tüzek
Csütörtökön három esetben kérték a tûzoltók segítségét. Délelôtt a megyeszékhelyi Carne Mures Rt. egyik, javítás alatt álló termelôegységének tetôszerkezete gyúlt meg. A hegesztés során keletkezett tûz martalékává vált a tetôzet nagy része. A marosvásárhelyi tûzoltókat az Aurel Filimon utcába is riadóztatták, ahol nagy füstöt okádott a B. D. által a tûzhelyen felejtett, s odakozmált étel. Szénatároló gyúlt meg szintén csütörtökön délután Hétúr faluban. A helyszínre érkezô segesvári tûzoltóknak sikerült megakadályozniuk a lángok továbbterjedését. Az ismertelen okok miatt keletkezett tûzben a lángok martaléka lett 10 tonna takarmány és 150 négyzetméter a tároló tetôzetébôl.
A környezetvédelmi felügyelôség tájékoztatója szerint július 4-10-e között a környezetvédelmi felügyelôk 21 levegômintát ellenôriztek. A vizsgálatok során egy alkalommal a megengedettnél nagyobb volt az ammónium- koncentráció. A felügyelôk szerint a szennyezôdést az Azomures vegyi kombinát okozta. A vízminták vizsgálata nyomán kiderült: Marosvásárhely felett és alatt megfelelô a víz tisztasága, míg Csapónál az ammónium-, nitrát- és nitrit-ion-koncentráció túllépte a megengedett értékeket. A szabványokban meghatározott értékek meghaladását a vegyi kombináttól és a megyeszékhelyi csatornarendszerbôl beömlô, nem megfelelôen tisztított szennyvíz okozza.
A lakosság 7 százaléka szavazna az RMDSZ-re
Csütörtökön a CURS és a Metro Media közvélemény-kutató társaságok közzétették július elsô hetében készített felméréseiket. Mindkét társaság felméréseinek megfelelôen az ország szavazati joggal rendelkezô állampolgárainak 7 százaléka szavazna az RMDSZ-re. A CURS adatai szerint a lakosság 9 százaléka szavazna bizalmat Markó Béla szövetségi elnöknek és Frunda Györgynek, az SZKT elnökének, 3-3 százaléka dr. Verestóy Attilának, az RMDSZ szenátusi frakciója elnökének és Borbély Lászlónak, a szövetség ügyvezetô alelnökének, 2 százaléka pedig Eckstein-Kovács Péter szenátor iránti bizalmát fejezte ki. Az RMDSZ politikusai közül a legismertebb Markó Béla (77%), ôt követi Frunda György (64%), dr. Verestóy Attila (40%), Borbély László (31%) és Eckstein-Kovács Péter (23%) - derül ki a CURS felméréseibôl. A Metro Media kutatásai szerint Markó Béla szövetségi elnök iránti bizalmát a lakosság mintegy 8 százaléka fejezné ki.
Négy órát kell vesztegelni Ártándnál
Az ártándi határállomásnál a szokásosnál erôsebb teherforgalom miatt kilépés elôtt négyórás várakozásra kényszerülnek a Romániába tartó kamionok - tájékoztatta az MTI-t péntek reggel a vám- és pénzügyôrség, valamint a határôrség. A román és magyar határôrizeti szervek megállapodásának megfelelôen óránként 25 kamiont fogadnak a román oldalon. A zsúfoltság azonban így nem enyhült, ezért újabb kétoldalú megbeszélésre került sor. Ennek eredményeképpen a román fél közölte, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében meggyorsítják az útlevél- és vámkezelést. A magyar szervek arra számítanak, hogy a szokásos hétvégi kamionstop ellenére Ártándnál kivételt tesznek a kilépô kamionokkal, hogy megszûnjön a határ magyar oldalán a hosszú sor.
Hétfôtôl Mol üzemanyagkártyával is lehet fizetni a magyar olajtársaság romániai leányvállalatának benzinkútjainál. A Mol Romania közleménye szerint két fajta plasztik fizetôeszközt lehet majd használni: a Mol silver kártya csak Románia területén lesz érvényes, és fizetéskor nem kell a PIN-kódot is megadni, a Mol gold kártyát a társaság minden benzinkútjánál elfogadják, bármely országban. A kártyával történô fizetés lehetôségének megteremtését a Mol kiterjedt romániai kúthálózata indokolja - hangsúlyozta a közlemény. A társaságnak jelenleg 43 üzemanyag-töltôállomása van az országban, s a tervek szerint hamarosan új kutakat nyitnak Konstancán, Kolozsvárott és Segesváron.
A magyar kormány 50 nap alatt teljesít
A kormánykoalíció 50 nap alatt teljesíti az elsô 100 napra ígért programját - jelentette be sajtótájékoztatón Katona Béla szocialista frakcióvezetô-helyettes pénteken, Budapesten. Hangsúlyozta: a választások elôtti ígérgetésekhez és pénzosztogatáshoz hozzászoktak az emberek, de ahhoz még nem szoktak hozzá, hogy a választások után ezeket meg is valósítják. Katona Béla azt kérte az emberektôl, hogy ne higgyenek a rémhírözönnek, hanem a saját életükben bekövetkezett változások alapján ítéljék meg a kormány munkáját. Gy. Németh Erzsébet frakcióvezetô-helyettes a sajtótájékoztatón részletesen ismertette a Medgyessy-kormány elsô 100 napra szóló programját, és annak végrehajtását.
Nem mindenhol tartható az államháztartási célkitûzés
Az euróövezet pénzügyminiszterei péntek reggeli brüsszeli nyilatkozatukban elôször ismerték el, hogy az idei évben a valutaunió néhány országában nem tartható az államháztartási célkitûzés. Ezért elsôsorban a késlekedô fellendülést teszik felelôssé. Pedro Solbes, az EU pénzügyi biztosa kijelentette: a deficitek túl magasak, meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy 2003-2004-re közel kiegyensúlyozott költségvetéseket lehessen elérni. Portugália, ahol tavalyról a bruttó hazai termék közel négy százalékát kitevô hiány fenyeget, arról biztosította Brüsszelt, hogy a hónap végéig pontos adatot közöl a tavalyi deficitrôl. Ha a túl magas hiányt hivatalosan megerôsítik, az EU Bizottsága eljárást kezdeményez Lisszabon ellen, mert ez már túllépné a stabilitási paktum által rögzített 3 százalékos küszöbértéket. Olaszországban, Franciaországban és Németországban sem kiegyensúlyozott a költségvetés. Az olasz pénzügyminiszter arról biztosította Solbest, hogy Olaszország - ahogyan azt korábban ígérte - már jövôre megközelítôleg egyensúlyba hozza költségvetését. Franciaország, ahol az idén a GDP 2,6 százalékát kitevô államháztartási hiányt várnak, végleges adatokat még nem terjesztett Brüsszel elé. A miniszterek és az Európai Központi Bank (EKB) pénteken egyaránt üdvözölték az euró erôsödését, s úgy értékelték, hogy a fellendülés - késlekedése ellenére - lassan beindul.
Prágában pénteken délelôtt lemondott a Milos Zeman (58) vezette cseh kormány. Václav Havel államfô a lemondást elfogadta, és Vladimir Spidla (51) szociáldemokrata pártelnököt kinevezte az ország új kormányfôjévé. A cseh államfô ugyanakkor felkérte Zemant, hogy kormánya ügyvezetô kabinetként az új kormány megalakulásáig maradjon még hivatalában. Spidla tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US- DEU) részvételével már megalakult az új kormánykoalíció, amely megegyezett a kormányprogramban és a kabinet személyi összetételében. Az elképzelések szerint Havel hétfôn nevezi ki az új kormány minisztereit. Az új kabinet 17 tagú lesz. Zeman most távozó szociáldemokrata kisebbségi kormánya az 1998-as képviselôházi választások után került hatalomra. A stabil kisebbségi kormányzást az tette lehetôvé, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt vezetô parlamenti tisztségeket ajánlott fel az ellenzéki Polgári Demokratikus Pártnak, amely ennek fejében kötelezte magát, hogy négy évig nem támogat semmiféle kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítványt. Cseh politikai elemzôk a kabinet munkáját nagyrészt sikeresnek tartják, s fôként ennek tudják be, hogy a szociáldemokraták 1998 után az idei képviselôházi választást is megnyerték.
Az egészségbiztosítási
pénztárral megkötött szerzôdésben
meghatározott gyógyszerkeret-értékek
túllépése miatt a megye többnyire kisebb
gyógyszertáraiban már június folyamán
beszüntették az ingyenes és ártámogatott
gyógyszerek kibocsátását. A nagyobb
gyógyszertárakban, amelyek
"mögött" tôkeerôs lerakatok
állnak, kiválthatók az orvosságok. Így a
betegeknek nem marad más választásuk, mint
receptjükkel gyógyszertárról
gyógyszertárra járni és szerencsét
próbálni.
Mint Mariana Moldovan, a Magángyógyszerészek Patronátusának megyei elnöke lapunkat tájékoztatta, ma a gyógyszertárakat tömörítô patronátusban a gyógyszerkibocsátás terén nem létezik általános érvényû szabály. Egyes gyógyszertárak, amelyek anyagilag megengedhetik maguknak, továbbra is kiadják az ingyenes és ártámogatott gyógyszereket, a közepes és kisebb forgalmú patikák viszont már nem. A Tudor negyedbeli Novofarm gyógyszertár például már az év elején elfogyasztotta egész évre szóló gyógyszerkeretét, ám a pénztár csak a januári és februári recepteket számolta el velük. A késés négy hónapos. Ilyen körülmények között hétfôtôl már nem adják ki az ingyenes gyógyszereket.
- Nagyon kellemetlen helyzetben van a gyógyszerész, amikor a beteggel szemben állva közölnie kell, hogy sajnos, nem tudják kiszolgálni - mondotta Maria Husar, a Dacia piac melletti Pro-Vita gyógyszertár társtulajdonosa. A patikában június huszadikától nem bocsátják ki az ingyenes és ártámogatott orvosságokat. A pénztár által meghatározott évi egymilliárd lejes gyógyszerkeretet már júniusban túllépték. Elvégezték a számításokat, és kiderült, ha tovább folytatják a gyógyszerek kiadását, csôdbe jutnak, mivel a pénztár csak március közepéig egyenlítette ki a számlákat. A beteg értetlenül áll, hiszen ô kifizeti az egészségbiztosítási hozzájárulását, s a gyógyszertárban, ami elsôsorban egészségügyi egység, nem kapja meg a neki törvényesen járó orvosságot. Viszont a gyógyszerésznek a betegekkel azt is meg kell értetnie, hogy a gyógyszertár gazdasági egység, mûködéséhez pénz kell. A gyógyszerésznô azt is elmondta, hogy a pénztárral kötött keretszerzôdés értelmében a vényeket maximum 30 nap alatt kell elszámolni, ezzel ellentétben az elszámolás 100-120 nap után történik meg. Tehát a pénz nagyon késôre kerül vissza, ezalatt értéktelenedik, a gyógyszertár pedig nem tudja feltölteni készletét, mivel a gyógyszerle-rakatok, a forgalmazók nem hiteleznek 30-40 napnál hosszabb idôre.
Szúrópróbaszerûen további marosvásárhelyi gyógyszertárakat is feltárcsáztunk: a fôtéri Salviában, a Hosszú utcai Aesculapnál, a Grigorescu utcai Rubifarmnál, a December 22. úti Ultramednél, a Köztársaság úti Mariában, a Pandúrok útján található Salixban továbbra is kibocsátják a kedvezményes árú gyógyszereket.
Rus Anton, az Egészségbiztosítási Pénztár gazdasági igazgatója egyes gyógyszertáraknál bekövetkezett pénzügyi zárlattal kapcsolatban elmondta, ennek fô oka, hogy a megyében az egészségbiztosítási alapba gyûjtött 100 milliárd lej nem elegendô a rendszer fenntartására. Jóllehet az összeg 25 százalékát az országos pénztárba küldik, innen 40 milliárdot utalnak vissza, de még ennél is jóval nagyobb összegre volna szükség. A pénztár költségvetésébôl a gyógyszerekre szánt keret 12 százalék. Ami az idei gyógyszerkeret összegét lényegesen csökkentette, az a múlt év utolsó három hónapjáról idénre áthozott 60 milliárd lej, amit csak az idei költségvetésbôl tudnak elszámolni.
Már három hónapja folynak az átépítési munkálatok a marosvásárhelyi fôtér és a Bolyai utca sarkán álló hajdani Bányai-palotában. S míg mindeddig kintrôl semmi sem látszott, csak egy daru karja jelent meg, addig bent korszerû követelményeknek megfelelôen alakítják át a helyiségeket.
A volt tulajdonos leszármazottai, akik Magyarországon laknak, az államosított épületek visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alapján birtokukba vehették a palotát, amelyet eladtak a marosvásárhelyi Concordia cégnek. A tervek szerint három szinten 65 szobát, nagyrészt kétszobás lakrészeket alakítanak ki. A földszinten vendéglô, bár és fogadó lesz. Az udvart beépítik, itt kap helyet a konyha, a mosoda és más hasonló rendeltetésû helyiségek. A pincébe garázst is terveztek. Az épülettömbben helyet kap még szauna, fodrászat, minden olyan szolgáltató egység, amely elengedhetetlen egy négycsillagos szállodában. S míg a homlokzatot megôrzik a ma is látható formában, addig bent teljesen átalakul az épület. Felszámolják a most látható kovácsoltvas karzattal ellátott lépcsôházat, s valószínûleg a még 1898-ban alkotott mennyezeti freskót sem láthatjuk többet. Amint az építôk tájékoztattak, az ilyen jellegû átalakítás jogos, hiszen a XIX. század végén Papp Zsigmond fûszer- és vaskereskedô által neobarokk stílusban épített palota, amelyet 1918-ban Bányai Géza mészárosmester vásárolt meg (sz. m.: innen a Bányai-palota elnevezés), nem mûemlék.
S bár az építô céggel, a Marco Kft.-vel kötött szerzôdés értelmében a munkálatokat 11 hónap alatt be kell fejezni, minden bizonnyal az átadási határidô is eltolódik, hiszen nagyon sok, elôre nem látható javítanivaló akad: fôként a tetôtér állaga, a gerendázat van nagyon rossz állapotban. A tervek szerint itt is manzárdszobákat alakítanak ki. Így tehát még több mint egy évig kell majd az építôtelep-behatároló pannókat kerülgetni a fôtéren.
Aki személygépkocsival közlekedik Marosvásárhelyen, tapasztalhatja, hogy több utca elején forgalom-elterelô tábla van. Vezetékcsere, aszfaltozás, más javítási munkálatok miatt kell terelôutakon közlekedni. Ezekrôl kérdeztük Dan Gliga mérnököt, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal mûszaki és közúti igazgatóságának vezetôjét.
Megtudtuk, hogy a napokban fejezték be és átadták a Stefan Cicio Pop, a Bodoni utcát, valamint a Székely Vértanúk utca mentôállomás elôtt elhaladó szakaszát, ahol teljesen felújították az úttest alapját és aszfaltszônyeget is leterítettek. Hasonlóan, gond nélkül lehet közlekedni a Transilvaniei, a Sârguintei utcában és a terelôúton is. Folyamatban van a Vulturilor, Dâmbovitei, Budai Nagy Antal, Stefan cel Mare utcák javítása, vagy a munkálatok elôkészítése, ami azt jelenti, hogy helyenként már felszedték a régi aszfaltréteget, javítják a padkát, mélyítik az esôelvezetô árkokat. A Budai Nagy Antal utca még sokáig le lesz zárva. Ha elkészülnek az aszfaltozással, a Poklos-patak hídjának - amelyet közlekedésbiztonsági meggondolás miatt kellett teljesen felújítani - a javítása eltarthat, mivel 28 napig kell száradjon a betonréteg, amelyet kiöntöttek, s csak ezután lehet egyenletesen kiönteni a koptatóréteget. A Mihai Viteazul utcában az Aquaserv ÖV befejezte a vezetékcserét, most a gázvállalaté a terep. Csak ezután újítják fel teljes mértékben ezt az utcát is, így késô szeptemberig is az Antonescu sétányon kell közlekedni.
A polgármesteri hivatal által kidolgozott és a városi tanács által is jóváhagyott idei utcajavítási programba még belefért a Calarasilor, a Forradalom, a Vihar, az Arató, a Legelô, a Szamos és a Dorobantilor utcák korszerûsítése. Várhatóan az év végéig további 1,2 km- es szakaszt vehetnek majd használatba a gépkocsivezetôk a Dózsa György utcában is. Itt még egy ideig megoldatlan marad a téglagyári vasúti átjáró körüli rész megerôsítése. Ide még keresik a megfelelô megoldást. Az idén a tanács aszfaltszônyeg leterítésére 39,2, padka, kockaköves út javítására pedig még 3,5 milliárd lejt hagyott jóvá, ebbôl gazdálkodik tehát a mûszaki és közúti igazgatóság.
Felvételünkön az útkarbantartók az aluljáró fölött helyezték el a koptatóréteget. Ezzel kapcsolatosan Dan Gliga arról is tájékoztatta a Népújságot, hogy összeállították az aluljáró és a közelében levô telek megépítésére kiírandó pályázat feladatfüzetét, amelyet a helyi tanács is jóváhagyott. Három nagy tôkéjû cég továbbra is élénken érdeklôdik e beruházási lehetôség iránt, s valószínû, hogy szeptemberben megtartják a versenytárgyalást. Az elôzetes érdeklôdések szerint ide szállodát, üzletházat vagy irodaházat szeretnének építeni a cégek, természetesen azzal a feltétellel, hogy az aluljárót is befejezik. De itt a munkálatok várhatón csak jövô tavasszal kezdôdnek el, úgyhogy még egy ideig továbbra is építôtelepi pannók között kell még lavíroznunk Marosvásárhely központjában.
Egy kis futurológia * Ha legalább egy másodpercig azt gondolnám, hogy Tudor úr - C.V.Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke - jelenti Románia jövôjét, nem próbálnám bevinni az országot a NATO-ba. (Michael Guest, az AEÁ bukaresti nagykövete. * Kutyafarmok. A tyúk- és sertésfarmoknál jövedelmezôbb a kutyatenyésztés. Gyógyszerekkel nyugtatott kölyökkutyákat szállítanak igen nagy távolságokra. Brüsszel iparvidékén naponta ötszáz kiskutyust is eladnak az óriási eb- szupermarketben; exportálnak is. Franciaországban évente egymillió kutyát vásárolnak, ami legalább egymillió eurós forgalmat jelent. Lengyelhonban, Csehországban, Magyarországon és talán már nálunk is mûködnek nagy tenyésztôtelepek, ahol százával jönnek világra az exportra szánt ebek. A megrendelôk - Benelux államokbeli nagy cégek - kilóban jelölik meg a rendelt kutyák mennyiségét (de persze az állatok koráról, eredetérôl hamis adatokat tüntetnek fel). * Interjúban hallottam: "Eb ura fakjú". * Színészek jönnek vagy mennek. Egyikük öreg, másikuk fiatal. Szépek a fiatalok. De még szebbek az öregek. (Egy Kosztolányi-fordította Whitman-vers parafrázisa.) * A színház fejlôdéséhez három dolog szükséges: a közönség ragaszkodása, a mûvészek buzgalma, és az igazgató tapasztalata. (Jókai Mór) * A pénzrôl, lám, megfeledkezett a nagy álmodozó. * Fogy a magyar. Akaratlanul jutott eszembe a vicc: - Fogy a magyar, papó! - kiáltja nagyot halló öregapja fülébe az unoka Oláhfaluban. - Minden magyarra öt jut. - Mennyi? - kérdezi az öreg. - Öt, papó! -, s az ujjain is mutatja. Az öreg hallgat egyet, aztán csendesen megjegyzi: - No. Me't annyi kell es. * Politika. Mint az asztmatikus a hegyetôre, úgy vágyom egy országba, ahol ismerik még ezt a fogalmat: tisztesség! Ahol a fûszeres, az író, az orvos, a nôk, az állam nem töri a fejét, mint lehet szemérmetlenül becsapni valakit! Tisztesség, balzsam, ózon! Légszomjasan idézem emléked! Itt meg kell fulladni. (Márai Sándor) * Én is kapok levegôt, csak az enyémbôl az oxigént kivették. (Szalay Lajos)
…több is talán. Áprilisban volt egy évtizede, hogy az erdélyi fotómûvészet örökké tevékeny nagy egyénisége, Marx József végleg az égi magasságokba távozott. Mint annyi hasonló esemény mostanában, az ô halálévfordulója is közéleti visszhang nélkül, észrevétlenül telt el. Családja nyilván nem feledte a szomorú dátumot, egykori társai, követôi, tanítványai, az általa alapított Marosvásárhelyi Fotóklub tagjai néhány napja helyeztek tisztelgô koszorút a sírjára, de Marx József mûvészete, értékes hagyatéka szakszerûen, komolyabban nem került szóba sehol. Hatvan esztendôt átfogó, e hosszú idôhöz és a kivételes képességû fotós tehetségéhez mérhetô gazdag örökség, eseménydús, sikeres pálya, úttörô munkásság vár elemzô felmérésre, összegezésre. A Mentor Kiadó monográfiát tervez az életmûrôl, remélhetôleg meg is tudja valósítani az elképzelést. Magam Torockón találkoztam újra a közelmúltban Marx Jóska bácsi (sokan régóta így ismerték) varázsos képeivel. Úgy hírlett, néhányan ismét beöltöznek az ottani páratlan szépségû ünnepi népviseletbe, a várható látványt kár lett volna elszalasztani. Sajnos hamis volt az információ, a színpompás ruhákat csak a falumúzeumban láthattuk viszont. Ott csodálhatja meg a sok-sok hazai és külföldi látogató Marx József torockói és torockószentgyörgyi jeleneteket, életképeket megörökítô nagyszerû felvételeit is. Ô még 1931-ben kezdôdött fotós pályafutása elején felfedezte magának ezt a különleges, sokarcú, vonzó világot. A közelben élt, Nagyenyeden, érthetô, hogy újra és újra felkereste a Székelykô alatti, regényesen romantikus hangulatú vidéket. Késôbb marosvásárhelyiként is mindegyre ezt tette. Ennek köszönhetôen ôriznek fotói megannyi olyan jelenséget, vonást, látványosságot, amilyenek a valóságban már rég nem találhatók.
Marx Józsefre emlékezve, özvegye jóvoltából közlünk a mai Múzsában egy párat a fennmaradt hagyaték torockói anyagából.
- Bözödi a székelység sorskönyvét írta meg azzal, hogy feltárta e hajdan erôs néptörzs meggyengülésének körülményeit, a belsô és külsô viszonyok alakulását - olvassuk Egyed Ákos értékelô sorait a hátsó borítón. - A tudomány módszerével mutatott rá a székely társadalom középrétegeinek, a lovas, illetôleg a gyalogrendû székelyeknek a megfogyatkozására, a jobbágyrend megjelenésére.
Következésképpen megrajzolta azt az utat, amely a szegény társadalmi réteg felduzzadásához vezetett, nem feledkezve meg a kísérôjelenségekrôl, a lázadásokról, pártütésekrôl, s az olykor-olykor téves szövetkezésekrôl. * A kiadásról ezt írja Nagy Pál: - Bözödi Györgynek az idôk során elszórtan közölt történelmi tárgyú írásai sem életében, sem a halála óta eltelt tíz esztendôben mind ez ideig nem láttak napvilágot önálló kötetben, illetve kötetekben; Székely századok címmel most jut el az olvasóhoz egy bôvebb válogatás ilyen jellegû tanulmányaiból, cikkeibôl. (Csak a Székelyek címû "vázlat"-ot adta ki külön 1943- ban a budapesti Bolyai Akadémia. A Pallas-Akadémia összeállításában 1998-ban megjelent Földre írt történelem címû összeállítás elsôsorban a szerzô irodalomtörténeti és irodalomkritikai munkáinak legjavát tartalmazza.) A sokoldalúságon belüli kettôsség (szépirodalom - történelem) már a pályakezdô Bözödi érdeklôdésének jellemzô sajátossága: versekkel, novellákkal jelentkezik a folyóiratokban a harmincas évek elején és közepe táján, s ugyanekkor írja meg a Székely emberek - zsidó istenek címû, nagylélegzetû történelmi riportját is a bözödújfalusi szombatosokról. (Megjelent 1935-ben Kolozsvárt.) Rövid idô múlva, 1938-ban lát napvilágot fômûve, a Székely bánja - terjedelmes történeti bevezetôvel. És ettôl kezdve mindvégig a székely nép forgatagos múltja, nehéz sorsa áll kutatói figyelmének középpontjában; ezen belül is fôként az egykori székelyföldi lázadásokról, népi mozgalmakról nyújt hiteles forrásokra alapozott képet ide vonatkozó dolgozataiban. Az 1562. évi székely felkelés társadalmi-gazdasági okairól, az ágyúöntô Gábor Áronról, Marosvásárhely 1848-as márciusáról, a máramarosi fegyvergyártásról, a székely vértanúk perérôl írt tanulmányai arról tanúskodnak, hogy az évtizedek során általa felkutatott, egybegyûjtött hatalmas forrásanyag birtokában minden jel szerint összefoglaló értelmezésre törekedett. A nagy mû tetô alá hozását azonban akadályozták a lehetetlen körülmények: háború utáni hányattatásai, üldöztetései, börtönévei a legkevésbé sem kedveztek a nyugodalmas munkálkodásnak. * Mit tartalmaz ez az újabb Bözödi-kötet? Érdemes felsorolni a tanulmányokat: A székelyföldi szegénység (1941), Az erdélyi ifjúsági mozgalmak (1941), Székelyek (1943), Az erdélyi szászok kapcsolatai a magyarsággal (1943), A székely társadalom 1848-ban (1944), Erdély társadalma 1848-49-ben (1945), 1848 márciusa Marosvásárhelyen (1958), Radnót múltjából (a hagyatékból, most jelenik meg elôször), Gábor Áron és "hûséges árnyéka" (1970), A máramarosi fegyvergyártás 1848-49-ben (1972), Gábor Áron 1849-ben (1979), A székely vértanúk pere (1980), Jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetôségének (1945, megj. elôször az Erdélyi Múzeum 1994/1-2. füzetében). * A kötet, mondja végezetül Nagy Pál, csupán ízelítôt ad a történész Bözödi György szerteágazón gazdag munkásságából. A teljes életmû hagyatéki részének számbavétele, értékeinek közzététele sürgetô feladat. * - Ha az a komor kép, amelyet Bözödi a székely múlt egyik eddig kevésbé ismert oldaláról megrajzolt - idézzük ismét Egyed Ákost -, mégsem vált elcsüggesztô, lehangoló leckéztetéssé, amint egyesek állították, az annak tudható be, hogy a háttérben reménykeltô színek is fellelhetôk: a székelység végül mindig képes volt kiheverni a nehéz korok pusztításait, rombolásait, újra tudta kezdeni az életet. Életrevalóságát a legendás ezermesterséggé fejlesztett tudásával újra és újra képes volt bizonyítani. (Bözödi György: Székely századok. Történelmi tanulmányok. Egybegyûjtötte és a jegyzeteket összeállította Nagy Pál. Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2002)
Sulyok Vince
"Azt mondgyák, hogy székelj földön laknak"
A társadalmi átalakulásokkal és az ellenreformáció hullámával kapcsolatos a Székelyföld egyes részeinek elrománosodása. A földesurak inkább kedvelték a román jobbágyokat, igénytelenek és engedelmesebbek voltak a székelyeknél, akik egykori szabadságukat nem feledték el és társadalmi helyzetük sem volt véglegesen tisztázva. A XVII. század második felétôl kezdve a nagyobb birtokosok egyre több románt telepítenek be a Székelyföldre, sokszor csoportokat egyszerre. Így lett románná Marosszéken Szabad, a Kemény János birtoka, Száltelek, a Keresztúriak birtoka és Uraj, a Boér Simon birtoka.
Erdély úgy él ugyan a köztudatban, mint a vallásszabadság klasszikus földje, de ez nem akadályozta meg abban a földesurakat, hogy jobbágyaikat és a községükben lakó szabad székelyeket vallási alapon üldözzék. A merészebb történetírók ennyit bátrak voltak bevallani már a múlt században és ennek keretében próbálták megmagyarázni azt, hogy a földesurak miért változtatták az uralmuk alatt álló magyar falvakat román lakosságúvá. Mert ez történt fôleg Marosszéken, ahol a földesúri rendszer legáltalánosabban volt elterjedve. Több marosszéki község, mint Szentlôrinc, Sárd, Mosony, Nyárádszentandrás, Marosszentgyörgy, Bárdos, Ménes, Tófalva, Maroskeresztúr, Nyárádtô, Meggyesfalva stb. székely községek a XVII. század elejétôl kezdôdôleg elrománosodtak, vagy elpusztultak. A földesurak magyarok voltak és nagyrészt katolikusok; képtelenségnek látszik tehát, hogy az elrománosodásnál vallási szempont játszott volna közre, hiszen a románok görög katolikusok maradtak, és maguk a földesurak létesítettek számukra görög katolikus templomot és hoztak bele görög katolikus papot. De az sem hihetô el, hogy a román jobbágyokat azért telepítették volna, mert katolizálásukat inkább remélhették, mint a protestáns magyarságét. A hitbeli kérdés csak ürügy volt, a külszín, mellyel eltakarták a lényeget. Azért terelték történészeink is erre a figyelmet, hogy a súlyosabb igazságot ne kelljen kimondaniuk. Az átalakulás hátterében jobbágyszerzés áll. Tófalva esete megvilágítja az elrománosodások történetét. Tófalva lakói az 1614-i és késôbbi lustrákban szabad székelyek, akiket a községbe adományozás útján telepedett földesúr csak két módon tehetett jobbággyá: vagy erôszakkal, vagy ha önként szolgálatba állnak. Miután ez az utóbbi nem történt meg és a székelyek jobbágyságra kényszerítése büntetéssel járt, ha kitudódott, a földesúr széjjelverte ôket, helyükbe pedig románokat telepített. Ez történt a XVII. század kezdetén. "A polgári szabadság ily megsértése ellen senki sem lépett ez idôben fel", csak a szomszédos csejdi református egyházközség próbálta az egyház jogait megvédeni, de eredménytelenül. A tófalvi református egyházközség 1756-ban megszûnt, földjeit, kaszálóit, templomhelyét a földesúr, Bálintith István báró foglalta el, harangját pedig a körtefáji udvarába szállította. A csejdi egyházközség sokáig folytatta a pert az elpusztult egyházközség vagyonáért, de a földek részint a földesúr, részint a Tófalván létesült görög katolikus egyházközség birtokában maradtak. Ez a vázlata a székely községek XVIII. századbeli pusztulásának. Kisebb-nagyobb eltérésekkel így folyt le mindenütt a változás. Meggyesfalva földesura, gróf Kornis Zsigmond, Erdély akkori kormányzója a község református népének katolikus vallásra térítését használta fel eszközül. A kormányzó 1716-ban karhatalommal elfoglalta a református templomot, jezsuitákat telepített belé, az ellenszegülô népet pedig szétverette, a falut földdel egyenlôvé tette, Marosvásárhely közvetlen közelében. Az üldözött protestánsok elköltöztek, helyükbe a földesúr román jobbágyokat telepített. A katolikus templom megmaradt, de hívek nélkül, a község tiszta románná vált. Testvéregyházközsége, Székelykakasd, ahová annak idején nem ért el a földesúri hatalom, ma is tiszta székely község. Hasonló sors jutott osztályrészül Sárd és Mosony községeknek; pusztulásuk oka a nagybirtok. Nemkülönben Nyárádszentandrás, Marosszentgyörgy és Nyárádtô községeké is. Szentlôrinc, Bárdos és Szabad átalakulásánál közrejátszott részben a török és tatár pusztítás, a földesurak kevesebb akadály árán cserélhették fel a székely lakosságot románokkal. A szentlôrinci elpusztult református egyházközség földjeit, templomát és parochiális épületeit 1661-tôl 1701-ig a tompai református egyházközség bírta, de akkor a szentlôrinci román pap híveivel együtt erôszakkal elfoglalta, "amint egyik szemtanú állítja, a román püspök parancsolatjából", s végig a román egyházközség tulajdonában maradtak a földek és épületek. Meggyesfalvához hasonlóan Marosszentgyörgyön is elfoglalja a földesúr a református templomot, s amikor a magyarok kivesznek, románokat telepít helyettük. Nyárádtôn 1768-ban a jezsuiták foglalják el a református esperesség templomát, mire a magyarság pusztulni kezd, román egyház létesül és a magyarok egy része is elrománosodik. Remeteszeg székely lakóit a Lázár család üldözte ki a faluból, és helyükbe a Bánd és Bergenye közti hegyen lakó románokat telepítette be. Gerebenes lakói 1602-ben már mind románok, de beírták ôket a szabad székelyek, lófôk és nemesek lajstromába, mivel "azt mondgyák, hogy székelj földön laknak".
Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a Székelyföldre került románság szándékos elmagyarosításáról vagy éppen elnyomásáról nem lehet beszélni. Különben alig képzelhetô el, hogy a székely fôvárosnak nevezett Marosvásárhely közvetlen közelében miképpen alakulhattak ki tiszta román, vagy jelentéktelen magyar kisebbségû falvak, melyeknek lakói magyarul sem tudnak, holott sok van közöttük Szabó, Kovács, Kerekes, Keresztes stb. nevû. Hasonló a helyzete Csíkban Vasláb, Gyergyóbékás és Bélbor községeknek, melyek megmaradtak színromán telepeknek a csíki székelység között, távol és minden összeköttetés nélkül a nagy román tömegekkel.
Gyergyóban ugyanis a Lázár család telepítô munkája következtében nemcsak a székely falvakba települtek románok, hanem új telepes román falvak is létesültek, mint a Moldvából benépesült Vasláb és részben Várhelyalja és Salamás. Háromszéken a Mihálcz család telepített moldvai románokat Altorjára és Bélafalvára. A kárpáti vízválasztó és az országhatár közötti rész is ez idô tájt népesül be: itt is néhány tiszta román falu keletkezik a román pásztorok letelepítése folytán, mint Gyergyóbélbor, Holló, Békés, Sósmezô és Bodza.
(A szabadság palástja címû fejezet részletének címét a szövegbôl ragadtuk ki.)
Úgy dagad, ég, hullámzik itt a napban
s ring zöldaranyban köröttem a tenger.
idegen tájak minden részletében
szomjasan, hazám, a bomló tavaszban,
s mit bánom, ha délibábként csupán,
de te jössz felém száz alakban:
vízcsörrenésben, madárhangban, dombhajlatban,
bennem fölérzô, félig elfeledt
Mint a szerelmes kedvese nevét,
úgy mondogatom, hazám, nevedet
ebben a józan idegen tavaszban
s veri a napfény vággyal teli arcom,
s veri a partok köveit az örök tenger.
Oslo, 1962. június 26.
hibiszkuszok és bougainvilleák,
és pálmák közt és narancsligetekben
(Mikor északi teleidre gondolsz,
Tudod azonban, hogy amikor elmész,
egy voltál ezer turista közül,
elutazol s jele csak annyi, hogy
reggelenként nem tárod ki a fényre
és a tengerre négy nagy ablakod
s hogy székeden nem ülsz naphosszat
és a hullámok örök gördülését.
------------------------------------
Köszöntjük a hetvenéves költôt
járva járj, látva láss, lélek.
Ma már sokat tudunk a világról. Mikor az Úr a teremtés kampányában nagyjából teljesítette a normát - és látta, hogy az úgy jó -, Péter, a pontátor addig rágta a fülét, hogy az Alkotó végül belement, mondván: - Isten nekem, hát teremts te is valamit, elvtárs!...
A pontátorok korlátolt fantáziájú népség. Péternek semmi sem jutott az eszébe. Az öröm meg a boldogság meg a büszkeség, hogy íme: TEREMT, kivitte agyából a vért, helyébe rózsaszínû bárányfelhôk telepedtek. Mindössze ennyit tudott kinyögni:
Ez a lány délelôtt kiszolgál a PIZZA BONUS-ban, bal mellecskéjén kitûzô: ILICI. Nézni is üdítô, hát még ha kezébôl kapod a rostos gyümölcslevet, perfekt vodkával, tejszínhabos mosolyával.
Ilici tizennégy sem volt, a nyári konyhában hemzsegtek a legyek, hetek óta tartott a szárazság, akkor még nagyon szegény volt a család, színes nejlonszalagok lengtek a konyhaajtón, és a kamaszlánynak szinte a szájába tódultak Szent Péter szemtelen zuhanóbombázói. Veszettül hadonászott a légycsapóval, cseresznyepirosan, képébôl kikelve csapkodott, míg valahogy szétverte a mocskos bandát. A rongyszônyeg megtelt hullával. A Somostetô váratlanul elfeketedett, vihar készült, orrát lila zsebkendôkbe fújva trombitált az ég. Ilici boldogan huppant a rozzant kanapéra, és a család legnagyobb ámulatára tisztán, érthetôen ezt mondta:
A gyerek ugyanis eladdig soha meg nem szólalt. Némának született, és ebbe már mindenki beletörôdött.
Most meg? Estefelé ott látod a Continental bárjában, élvezi, hogy nem ô hozza az üdítôt, a konyakot. Olyan szépen cigizik, ha nem vigyázol, megkívánod.
Ha igen, felmegy veled a hetedikre, jobb estéken öt-hat fuvar is összefut.
Van, aki meg tudja teremteni magát.
Hetedik kötetével jelentkezett Bölöni Domokos A próféták elhallgattak, Impress Kiadó, szerk. Nagy Pál, borítólap Donáth Nagy György és Kedei Zoltán. A szerzô rövid történetekként határozza meg írásait. Karcolatok, novellák foglaltatnak a kötetbe, vannak közöttük glossza- ill. anekdota-szerû írások. Bölöni Domokosnál ezúttal sem érzôdik az "alkotás gyötrelme", könnyedén ír, de az írásokban megelevenedô emberi sorsok már nem ilyen könnyedek: drámai sorsok, különös emberek keresik a helyüket a világban, amelyben élünk. Ismerjük az író régebbi mûveibôl is ôket, a városi lakónegyedek, a kisváros, az elöregedô kis falu elevenedik meg, lehetôségeivel és lehetetlenségeivel.
Néhány írás rövid humoros történet, amint már említettem, amolyan anekdotázó karcolat (Domnu Burtosz, Maszkurák a hóban, Locsolóbrigád), mások rövidségük ellenére egy-egy emberi sorsot villantanak fel (A kompnál, Utolsó kívánság, Fôtt kukorica, Megy Budapestre). Bölöni egyik erénye a tömörítés, így alig három oldalban egész emberi életet vázol fel (Hol van, akivel boldog voltam?). Hôsnôje egy téesz-elnök szeretôjeként kezdi felnôtt életét, utána "karrierje felfele ível", nagyfônökök kitartottja, útitársa, szeretôje, jó állás, könnyû élet, majd megfelelô idôben férjhezmenetel, megfelelôen gazdag és öreg férj, majd özvegység, ekkor szakad el valami, és keletkezik a nagy ûr... hiányzik az egyetlen férfi, akit szeretett.
A hosszabb lélegzetû írásokat legszívesebben novellába foglalt balladáknak nevezném. A tömörségen túl érzôdik a drámaiság, a sors csapásait elfogadó belenyugvás.
A formai jegyekrôl szólva el kell mondani, hogy itt is jelen van az író sajátos humora, öniróniája, sajátos szókapcsolások már a címekben is, pl. Tubarózsás monológ, A repülô tehén, A szamarak tétele stb.
Gyakoriak a tájszavak vagy az archaizmusok, pl. Küsrét, árpán érett alma, gyöngyharmat, leszentül. Az utóbbi kifejezést Lakatos Demeter csángó költôtôl hallhattuk annak idején, különben naplementét jelent.
Utoljára hagytam két írást, az egyik a Szerelmünk Saint-Tropez-ban címet viseli, elsô része gyorsfénykép a nyugdíjhoz közeledô pedagógusról, tanárok, tanítók 90%-ára ráillik. Errôl ennyit. A másik a nyitó novella, elôszónak is tekinthetô, én inkább vallomásnak, számvetésnek tekinteném. Vallomás a szerkesztôi munkáról, az új otthonról, amit a város jelent, s amit ô sem bír megszeretni, legfeljebb megszokni, pedig ott van a biztos családi háttér, az író mégis idegenül mozog a kôrengetegben. Kérdem: hányan vannak, hányan vagyunk, akiket ugyanez az érzés kísért meg? "Meghatározó élményeim ma is a falu világához kapcsolnak" - írja a bevezetôben, csakhogy ezek a kis falvak pusztulnak, megváltoznak: "A falu elidegenült" - olvassuk a továbbiakban, majd "Felszámolódott élményeim háttérvilága", a hajdani barátok, rokonok elmentek, kihaltak, nincs kihez hazamenni! Gondolom, ez a legfájóbb, nem annyira az, hogy a falu lélekszáma felére csökkent. 1999. dec. 18-án írtam a Népújságban ugyancsak Bölöni Domokos könyvérôl: "Ez a nemzedék falujában már nem érzi jól magát, városon még nem érzi otthon magát, az anyaországban vagy távolabb pedig idegen világba csöppen." Most az író maga mondja lényegében ugyanezt, de ô a kis települések fogyásában meglátja az egész erdélyi magyar közösség drámai helyzetét: "Erdély számára a mélybe csúsznak a kicsiny magyar, félmagyar települések."
1998 ôszétôl az írónak ez a harmadik kötete (Dégi Gyurka pontozója, 1998, Bot és fapénz, 1999), termékeny írónak tekinthetô, különösen ha figyelembe vesszük a hazai magyar prózairodalom jelenlegi teljesítményét. Hûséges maradt a rövidpróza mûfajához, és hûséges a falu világához, ahhoz a világhoz, amely annyi jelentôs írót adott a magyar irodalomnak, de ez a forrás kiapadófélben van. Bölöni Domokos az egyike azoknak, akik még hírt adnak errôl a világról.
Kígyót kap szép dobozban.
A Marosvásárhelyi Zenei Napok XX., jubileumi rendezvényén volt a város vendége a bukaresti, akkor még önképzô gitármûvész, Constantin Andrei. Finoman árnyalt lírai dallam, XVI. századi francia táncmelódia, ôsrégi észak-spanyol, gyors ütemû táncmuzsika, romantikus valcer, elbeszélô ballada zengett fülünkbe akkor dallamszövô ujjai alól.12 év telt el azóta. Az akkor annyira fiatal autodidakta ma egyetemi tanársegéd. A XXXII. Zenei Napok meghívottja volt. Tulajdonosa díjaknak, jutalmaknak, I. díj és különdíj J. Rodrigo Aranjuezi- versenymû elôadásáért, III. díj szólistaként, II. díj kamaramûvészként, klasszikusgitár- fesztiválon nagydíj, t