Medgyessy Péter nagyváradi látogatása

(MTI) - A magyar kormánynak az a dolga, hogy ne általánosságban, hanem konkrét formában, kézzel fogható módon támogassa a határon túli magyarságot - jelentette ki hétfôn Nagyváradon Medgyessy Péter miniszterelnök.

A magyar kormányfô Petru Filip nagyváradi polgármesterrel találkozott, aki több - elsôsorban a határ menti térséget érintô - együttmûködési lehetôséget ajánlott vendége figyelmébe.

Medgyessy Péter örömmel szólt arról, hogy már igen szoros kapcsolatok alakultak ki Nagyvárad és Debrecen, valamint a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megye között. Külön kiemelte: Magyarország számára azért is fontos a Partium, mert ebben a térségben él az erdélyi magyarság 40 százaléka.

A magyar miniszterelnök szerint komoly lehetôségeket rejt magában a Kárpátok eurorégió. Ezen belül a kistérségek kialakításának szükségességét emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy ezt a kérdést Adrian Nastase román miniszterelnöknek is felvetette, akivel megállapodtak abban, hogy a két kormány illetékes területfejlesztési államtitkárai részleteiben vizsgálják meg ezt a lehetôséget.

A nagyváradi polgármesterrel elsôsorban az infrastruktúra, a közlekedési hálózat fejlesztésérôl beszéltek. Medgyessy Péter feltétlenül szükségesnek tartja, hogy Debrecen és Nagyvárad között legalább gyorsforgalmi út épüljön, és a magyarországi autópálya-építéseknél vegyék figyelembe, hogy valamilyen módon ez a térség is kapcsolódjon az európai útvonalakhoz.

Nem ígérhetem azt, hogy Magyarország autópályát fog építeni Romániában, mert ez a román fél dolga, azon kell dolgoznunk, hogy a Romániában és a Magyarországon épülô autópályákat kössük össze - hangsúlyozta.

A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a nagyváradi polgármesternek azt a kérését: Ártándnál közös vámolást léptessenek életbe a magyar és a román hatóságok.

Petru Filip azt hangsúlyozta, hogy Magyarország feltehetôen 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, így Nagyvárad számára meghatározó tényként jelentkezik majd, hogy közvetlenül az EU gazdasági határára kerül. Az eurorégiók keretében kialakuló együttmûködés pedig komoly segítséget nyújthat abban, hogy Románia felkészültebb legyen a maga, 2007-ben várható EU- csatlakozásának idejére.

Medgyessy Péter nyitotta meg hétfôn Nagyváradon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség új Bihar-megyei székházát. A Bihar-megyei RMDSZ a város nevezetes Sas-palotájában kialakított magyar házban nyert elhelyezést két ifjúsági és több civil szervezettel együtt.

A megnyitó ünnepségre érkezô magyar miniszterelnököt több száz ember fogadta nagy tapssal.

Rövid beszédében Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy ô közjogilag tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, de az egész nemzetet alkotó tizenötmillió magyarért visel felelôsséget.

Ennek a felelôsségnek a tudatában keresem annak lehetôségét, hogy olyan kapcsolatokat alakítsunk ki a szomszédos országokkal, amelyek a legjobban szolgálják a határon túli magyarság ügyét - mondta. Medgyessy szerint ez rövid távon azt jelenti, hogy a határon túli magyarság számára meg kell teremteni a szülôföldön való megmaradás és boldogulás lehetôségét.

Közép- és hosszútávon pedig az az érdekünk, hogy Románia is minél hamarabb tagja legyen a NATO-nak és az Európai Uniónak. Az az érdekünk, hogy Románia olyan virágzó ország legyen, ahol a magyarok is jól élhetnek, ahol kötôdhetnek múltjukhoz és ôseikhez, ahonnét nem akarnak elmenni - hangsúlyozta.

Medgyessy Péter - utalva a romániai magyarság lélekszámának az elmúlt tíz évben tapaszalt jelentôs csökkenésére - leszögezte: Magyarország a szülôföldön való boldogulást kívánja támogatni az együttmûködéssel, az integrációt segítô eurorégiók kialakításának ösztönzésével, a magyar nyelvû oktatás, a kultúra támogatásával.

A miniszterelnök külön kitért a RMDSZ fontos szerepére.

Az RMDSZ a romániai magyarság egységét képviseli, és külön köszönettel tartozunk azoknak a vezetôinek, akik megakadályozzák a széthúzást a szövetségben - mondta.

Medgyessy Péter nagyváradi látogatása során megtekintette a Lotus Market nevû bevásárlóközpont építkezését. A tervek szerint idén novemberben elkészülô bevásárlóközpont jelenleg Bihar megye legnagyobb beruházása. A létesítmény 40 százalékban egy amerikai-magyar vállalat tulajdona, s a tervezési, kivitelezési munkákban is részt vesznek magyar cégek. A közvetlen magyarországi vonatkozásokon túl fontosnak tartom azt is, hogy ha a magyar miniszterelnök Nagyváradon jár, megismerkedjen olyan kérdésekkel is, amelyek az itt élôk számára fontosak - hangsúlyozta Medgyessy Péter.

A nagyváradi látogatás végén tartott sajtóértekezleten a magyar kormányfô elsô romániai útjának legfontosabb vonásaként azt emelte ki: Magyarország a térség stabilizáló tényezôje kíván lenni, s ehhez az szükséges, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki a szomszédos országokkal, azok kormányaival.

Ezekkel az országokkal az ott élô magyarság az összekötô kapocs. A mindenkori magyar miniszterelnöknek, bárki is legyen az, ez a felelôssége - hangsúlyozta.

Medgyessy Péter fontos tapasztalatnak nevezte azt, hogy folyamatos kapcsolattartás legyen az erdélyi magyarság képviselôivel.

Felelôsségünk és feladatunk az, hogy az erdélyi magyarság Erdélyben tudjon boldogulni. Ezt kell szolgálnia a gazdasági együttmûködésnek, a konkrét beruházásoknak, ezért kell a lehetô legnagyobb támogatást nyújtanunk a magyar közösség kulturális életéhez - mondta.

A miniszterelnök szerint a román fél részérôl kellô együttmûködési készséget tapasztalt. Mint mondta, megerôsödött az a meggyôzôdése, hogy Magyarországnak érdeke és határozottan támogatnia kell Románia európai integrációját.

RMDSZ-sajtótájékoztató

Ez az RMDSZ jelenlegi tevékenységének a mozgatórugója, jelentette ki Takács Csaba, a szövetség ügyvezetô elnöke tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Markó Béla szövetségi elnökkel közösen tartottak a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa soros ülésének egyik szünetében.

Az ülés napirendjén a szövetségi elnök elemezte a jelenlegi politikai helyzetet, a féléves parlamenti ülésszak mérlegének tükrében. Emellett megvitatták a kormánypárttal kötött megyei protokollumok alkalmazásának stádiumát, elemezték és megoldásokat keresve, levonták a népszámlálás eredményeinek konklúzióit, végül arról is tárgyaltak, hogy a 2003-as évi állami költségvetés kidolgozásában az RMDSZ szakértôi is részt vállalnak.

Markó Béla aggasztónak nevezte Románia lakosságának, s különösen a magyar közösség lélekszámának a csökkenését. Az okokról és a megoldásokról fognak tanácskozni a következô napokban, jelentette be a szövetségi elnök.

Az RMDSZ vezetôje szerint a területi elnökök elégedettek a tulajdonjogról szóló törvényekkel. Mint mondta, a földtörvény alkalmazása jól halad, azonban a következô idôszakban még inkább fel szeretnék gyorsítani ezt az ütemet. Ugyanez vonatkozik az egyházi javak visszaszolgáltatására.

Takács Csaba kijelentette, a kormánypárttal az év elején megkötött országos együttmûködési protokollum féléves mérlege jobb, mint a helyieké. Ezeket, mondta, a jövôben tartalommal kell megtölteni.

A költségvetési javaslatokat is elkészítette az RMDSZ: legfontosabbak a szociális problémák, illetve az, hogy a decentralizáció, vagyis a hatáskörök átutalásának arányában a megfelelô alapokat is biztosítsák a helyhatóságoknak.

A továbbiakban elmondták, hogy a területi elnökök elégedettek a Nastase–Medgyessy találkozóval. Ezután az újságírók kérdéseire válaszoltak.

– Mit jelent ez pontosan? Reagált a Népújság az ügyvezetô elnök azon kijelentésére, amely szerint a magyar kormány újabb félmilliárd forintot utalt ki a magyar igazolványok kibocsátásának a felgyorsítására. – Újabb irodák megnyitására, a folyamat felgyorsítása érdekében utalták ki Magyarországon – hangsúlyozta válaszában a félreértések elkerülése végett az ügyvezetô elnök.

Népújság: Ha jól tudom, Kolozs és Bihar megyében még nem kötötték meg a megyei protokollumokat. Normálisnak tûnik az önök számára, hogy az év hetedik hónapjában még nem sikerült aláírni az erre az évre szóló együttmûködési egyezményeket?

Markó Béla: Egyetértek önnel, nem normális állapot. De bízom abban, hogy ezek hamarosan elkészülnek. Takács Csaba félig komolyan, félig viccesen tette hozzá, hogy majd fél év alatt megvalósítják, amit egy év alatt kellett volna.

További kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a magyar kormányfôvel fôleg a gazdasági együttmûködés lehetôségeirôl tárgyaltak, hogy az év elejétôl Erdélyben 240 ezer magyar igazolványt igényeltek, s hogy az RMDSZ továbbra is fenntartja, hogy a romániai magyar közösségnek joga van az anyanyelvû állami magyar egyetemhez.

A Maros Megyei Tanács tegnapi sajtótájékoztatóján Kocsis Róbert szóvivô számolt be részletesen Virág György megyei tanácselnök és Petru Stefan Runcan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója svédországi útjának eredményeirôl. Amint már egy elôzô lapszámunkban írtuk, ha a román légitársaság, a Tarom nem gördít akadályt, és a szeptemberben megyénkbe érkezô svéd küldöttség meggyôzôdik az itteni turisztikai és kezeltetési szolgáltatások jó minôségérôl, jövô tavasszal beindulhat a Marosvásárhely-Malmö közötti charter légi járat.

Elhangzott, hogy július 8-10. között Victor Suciu megyei tanácsos a marosvásárhelyi repülôtér vezetôjével Brüsszelben tárgyal környezetvédelmi, szállítási problémákról, valamint találkoznak a Regionális Repülôterek Kongresszusának tagjaival.

Mint a múlt heti sajtótájékoztatón megtudtuk, a megyei tanács illetékesei elkészítették a 2002-es költségvetés kiigazítására, valamint a 2003-ra vonatkozó költségvetés tervezetét, amit már továbbítottak a bukaresti illetékes minisztériumokhoz. A költségvetésekrôl Bartha József, a megyei tanács pénzügyi- költségvetési igazgatóságának vezetôje elmondta, hogy 2002-re a megyei tanács 2.399 milliárd lejt kapott, ami nem elegendô a helyi tanácsok, közintézmények tevékenységével kapcsolatos kiadások fedezésére, különbözô beruházásokra. A valószínûleg ôsszel sorra kerülô költségvetés-kiigazítás alkalmával 419,3 milliárd lejt igényel a megyei tanács, az igényléseket továbbították a parlamenterekhez és a minisztériumokhoz. A kért összegek között szerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház részére 10 milliárd lej, ugyanennyi a repülôtér fejlesztésére, 5 milliárd a falusi vízellátási programra, a 416-os törvény alapján a szociális segélyezése 98,2 milliárd lej, a 10-es törvény alapján visszanyert ingatlanok (8 polgármesteri hivatal épülete) esetében a kárpótlás fedezésére 7 milliárd lej, 931 oktatási intézmény fôjavítására 25 milliárd lej, a gázbevezetéssel kapcsolatos költségekre 21 milliárd lej, a speciális útalapból 16,8 milliárd lej, útkövezésre 17,6 milliárd lej.

A jövô évi költségvetést 3.188 lejre becsülik, amibôl 20 millliárdot a repülôtér fejlesztésére, 10 milliárdot a bábahalmi és nyárádselyei földcsuszamlások megelôzési munkálataira, 42 milliárdot a Mezôpagocsa és Nagysármás közti vízvezeték felújítására, 81 milliárdot a vízellátási programra, 42 milliárdot útkövezésre, 43,2 milliárdot a pénzügyi igazgatóság székhelyének befejezésére, 300 milliárdot a ratosnyai, 257 milliárdot a nyárádszeredai víztározó munkálataira szánnak. Kérnek pénzt a szászrégeni, dicsôszentmártoni erdôszentgyörgyi, nagysármási kórházak javítási munkálataira, egy új kórház építésére Segesváron.

Bartha József szerint az elmúlt évek tapasztalataiból az tûnik ki, hogy az állami költségvetésbôl az igényelt összegek 70-80 százalékát kapják. Az igazgató szerint a prioritás jövôre az oktatási és szociális célokra, valamint beruházásokra szánt összegek jóváhagyása.

Aktuális

A hét végén az Európa Tanács küldöttei Jászvásáron tartottak úgynevezett csángószemináriumot. Ez azt jelentette, hogy "szakértôi" vitát folytattak e népcsoport múltjáról. Az eseményt az ET szorgalmazta, ugyanis a szervezet miniszteri bizottsága tavaly novemberben az anyanyelvi oktatás és az anyanyalvû misézés bevezetését kérte a csángó közösség számára. Az ajánlásokban a csángókat nem homogén, római katolikus vallású népcsoportként határozta meg, akik a magyar nyelv archaikus változatát beszélik.

Késôbb tartottak egy csángószemináriumot Bukarestben, a tájékoztatási minisztérium szervezésében. Már a szeminárium meghívóján egész oldalas, a népcsoport román eredetét igazoló sajátos értekezést olvashattunk a csángók eredetérôl, vallási és nyelvi hagyományairól. Csak a vak nem láthatta, a szervezôk ezzel a "történelmi tájékoztatóval" eleve bizonyos mederbe akarták terelni a hangulatot, ami nagyjából sikerült is nekik.

Nos, a hét végén négy magyar és tizenkét román szerzô "szakértette" újra két napon át a csángókat, olyannyira, hogy a kimerítô elôadások miatt két nap alatt alig egy óra jutott vitára. A román szakértôk, az elôzô szemináriumhoz hasonlóan, idôt és energiát nem kímélve, vehemensen igyekeztek bizonyítani a csángók románságát, kezdve a koponyaformák elemzésétôl, a csángó neveken át, el egészen addig, hogy azt állították, a római katolikusok már Moldovába való letelepedésükkor románok voltak.

Ezekkel a "szakvéleményekkel" állították szembe a moldvai katolikusság több évszázados asszimilációját igazoló hiteles történelmi elemzéseket, illetve a csángók képviselôinek a jogsérelmekrôl, valamint a román hatóságokkal és a római katolikus egyházzal folytatott harcról szóló elôadásait.

A csángók románsága mellett hadakozók egyik képviselôje addig ment el, hogy kijelentette: az Európa Tanács tájékozatlan az ügyben, különben "rájöhetett volna, hogy a moldvai katolikusok románok és mindig is azok voltak", csakhogy "a magyar propaganda csapdájába esett". Mert "egy hangos kisebbség", akikben "anyagi juttatások élesztettek az utóbbi években magyar öntudatot", "pszichológiai nyomást" gyakorol a román katolikusokra, "agressziót követ el a többség ellen, aláírásokat hamisít, házaknál szervez magyar órát, kocsmában tart magyar misét".

A "szakértôi tanácskozás" végén a képviselôház elnöke egy munkacsoport megalakítására tett javaslatot. Ennek feladata a csángók eredetének további kutatása, s bizonyára, románságuk bizonyítása lenne. Így próbálják addig-addig "szakérteni" ôket, amíg végül románnak vallják magukat, ahogy a népi mondás vallja: erôszakkal is, ha jólesik.

Milan Kucan, Szlovénia államelnöke és Daniela Bartos egészségügyi miniszter rövid ünnepély keretében tegnap délben közösen lefektették a Lek Pharmatech szlovén gyógyszeripari cég új marosvásárhelyi termelôegységének alapkövét. Milan Kucant elkísérte Marosvásárhelyre felesége, valamint Octavian Stireanu elnöki tanácsadó.

A jövendô gyáregység helyén, a Jeddi úti volt Elektromaros labdarúgópályán Cristian Neculicioiu, a Lek Pharmatech maros-vásárhelyi egységének igazgatója, illetve a cég ljubljanai igazgatótanácsának elnöke, Metod Dragonja várták a vendégeket. Jelen voltak a város és a megye hivatalosságai, Ovidiu Natea prefektus, Virág György, a megyei tanács elnöke és Dorin Florea polgármester is. Az igazgatótanács elnökének köszöntô szavai után a helyi mûvészeti gimnázium négy növendéke egy rövid Mozart-mûvet adott elô, ezt követôen Milan Kucan emelkedett szólásra.

A szlovén elnök kifejtette: reméli, hogy a most induló beruházás révén tartós együttmûködés alakul ki a két fél, a szlovén és a román között, s a tervezett kiváló eredmények folytán növekedik a Lek Pharmatech piaci részesedése a térségben, a szlovén cég ugyanis nem csupán a pénzét, hanem az ismereteit is hasznosítani kívánja az új üzemben. Nem elhanyagolható szempont az új munkahelyek teremtése sem. Az elnök nem hagyta figyelmen kívül, hogy a termelôcsarnokot egy volt futballpályára építik, s megjegyezte, hogy noha az éppen befejezôdött világbajnokság egyik nemzet csapatának sem sikerült valami jól, ráadásul ellenfelek voltak, reméli, hogy amikor összefognak, akkor viszont a jó eredmények sem maradnak el.

Daniela Bartos miniszter asszony kiemelte, hogy a Lek Pharmatech 17,5 millió dollár értékben adott el termékeibôl 2001-ben, s ezzel a Romániában befektetô külföldi cégek között a 4. helyen áll. Úgy vélte, hogy a mostani gyár, amelynek az alapkövét együtt lefektetik, az együttmûködés szimbóluma lehet.

Az elsô szimbolikus téglák saját kezû elhelyezése után a két személyiség pezsgôvel koccintott az új beruházás sikerére.

*

Milan Kucan szlovén államfo és felesége, Stefka Kucan július 8. és 10. között hivatalos látogatásának a hivatalos fogadási ceremóniájára hétfôn került sor a fôvárosi Otopeni repülôtéren Ion Iliescu államfo jelenlétében. A két államfo a Cotroceni Palotában folytatott eszmecserét, ezt követte a hivatalos delegációk találkozója. Iliescu és Kucan jelenlétében kormányközi megállapodásokat írtak alá a kettôs adóztatásról és az adócsalás megelôzésérôl, a karanténhelyzetrôl és a növényvédelemrôl, valamint az állategészségügyi együttmûködésrôl, áll a köleményben.

Ion Iliescu elnök hétfôn este fogadást adott a szlovén vendégek tiszteletére.

Milan Kucan ma találkozik Nicolae Vacaroiu szenátusi, valamint Valer Dorneanu képviselôházi elnökkel.

(MTI) A nagy magyar matematikus, Bolyai János születésének 200. évfordulója elôtt tisztelegve, egyhetes nemzetközi tudományos tanácskozás kezdôdött a Magyar Tudományos Akadémián hétfôn, a konferenciát Mádl Ferenc köztársasági elnök nyitotta meg.

- Bolyai János több mint másfél évszázaddal ezelôtt kidolgozott elmélete ma, az ûrkorszakban is hasznos - hangsúlyozta köszöntôjében az államfô, s úgy fogalmazott, hogy a matematikus életmûve a természettudomány és a filozófia különleges keveréke.

Amint azt Császár Ákos akadémikus, a konferencia szervezôbizottságának elnöke ismertette, a tanácskozáson megvizsgálják a Bolyai-féle hiperbolikus geometriát és alkalmazásait, valamint annak a modern matematikára és tudományra gyakorolt hatását.

Keviczky László, az MTA alelnöke a hallgatóság elôtt arról szólt, hogy néhány évvel ezelôtt felújították az MTA által száz éve alapított nemzetközi Bolyai-díjat.

A kiemelkedô eredményt felmutató matematikusoknak járó kitüntetést - fontos geometriai vonatkozású eredményeiért - 1905-ben a francia Poincaré, 1910-ben a német Hilbert, 2000-ben pedig az izraeli Saharon Shelah vehette át.

Prékopa András matematikus, a konferencia programbizottságának elnöke nemcsak a magyar matematika, hanem a magyar tudomány legkiemelkedôbb alakjai közé sorolta Bolyai Jánost.

A matematikus életérôl adott rövid összefoglalójában kitért arra, hogy az 1802-ben Kolozsvárott született Bolyai János 1823-ban Temesvárról írta meg apjának, Bolyai Farkasnak, a kor neves matematikusának a nem-euklideszi geometria felfedezésérôl szóló levelét.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az ünnepélyes megnyitón bemutatta az MNB által az évfordulóra készíttetett háromezer forintos névértékû ezüst emlékérmét, amelyet átadott az elnöki asztalnál ülô Mádl Ferenc államfônek, valamint Császár Ákos, Keviczky László, Prékopa András és Csiszár Imre akadémikusoknak.

A konferenciával egy idôben kiállítás nyílt az MTA könyvtárában, amelyen értékes Bolyai-dokumentumokat és kortörténeti érdekességeket mutatnak be.

Az egy hétig tartó, majd szeptemberben az MTA könyvtárának Vasarely-termébe költözô tárlaton - amelyet az Akadémia Bolyai- gyûjteményébôl állítottak össze - láthatóak egyebek között a Bolyai-díj dokumentumai és Bolyai János apjához írott levelei is.

Lord Robertson NATO-fôtitkár nyilatkozatban fejezte ki elismerését a boszniai békefenntartó erôk (SFOR) tisztjeinek és katonáinak a háborús bûnök gyanújával körözött Miroslav Deronjic letartóztatásáért.

A volt Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiség elleni bûnök kivizsgálására alakított hágai nemzetközi törvényszék a haditörvények megsértésével, gyilkosságokkal, városok, falvak, istentiszteleti épületek rombolásával vádolja a boszniai szerb Deronjicot, aki 1992-ben a bratunaci válságtörzs elnöke volt. A vádirat személy szerint ôt teszi felelôssé hatvan, Glogova községbôl való muszlim férfi lemészárlásának megszervezéséért.

Robertson a nyilatkozatban aláhúzta, hogy a NATO vezette SFOR folytatja a hágai nemzetközi törvényszék által körözött személyek felkutatását és letartóztatását. Felszólította a még bujkáló körözötteket, hogy adják fel magukat méltósággal, mert elôbb-utóbb úgyis utolérik ôket, és a törvényszék elé kerülnek. A fôtitkár azt üzente Bosznia-Hercegovina népének, hogy a szövetség kész segíteni a gyûlölet, halál és pusztítás szörnyû örökségének leküzdésében a körözött háborús bûnösök elfogásával. Figyelmeztette viszont a bosnyákokat: akik közülük rejtegetik e gyanúsítottakat, hogy kibújjanak az igazságszolgáltatás alól, súlyos árat fognak fizetni.

A daytoni békemegállapodás aláírói továbbra is felelôsséget viselnek a háborús bûnök felkutatásában való együttmûködésért - olvasható Robertson nyilatkozatában, amely szerint az SFOR továbbra is határozottan és pártatlanul teszi a dolgát ebben.

A NATO illetékes tisztségviselôi a Radovan Karadzic elfogására, illetve a palei házában rendezett legutóbbi razzia után szintén hangsúlyozták, hogy az SFOR nem adta fel a reményt és az erôfeszítéseket a boszniai szerbek - szintén háborús bûnök miatt körözött - egykori vezérének elfogására.

Irak esetleges megtámadása nyomán valószínûleg megnövekedne az Egyesült Államok elleni terrorcselekmények száma - figyelmeztetett Bagdadban vasárnap Louis Farrakhan fekete bôrû amerikai iszlám aktivista, az Iszlám Nemzet mozgalom vezetôje.

Farrakhan magas rangú iraki politikusokkal - köztük a köztársasági alelnökkel és öt miniszterrel - is találkozott. Látogatása nyomán egy közleményben arra mutatott rá, hogy az amerikai kormányzat és annak politikája iránti gyûlölet nôni látszik Irakban. Ha az Egyesült Államok megtámadná Irakot, az erôszak fokozódna, és ez vonatkozik a terrorcselekményekre is - tette hozzá.

A rasszista nézetei miatt hazájában és Nagy- Britanniában is bírált Farrakhan szerint tárgyalópartnerei Irakban értésre adták: nem akarnak háborút, de ha megtámadják az országot, védekezni fognak. Az aktivista bejelentette: javasolni fogja az amerikai kongresszusnak, hogy hívjon meg iraki kormányilletékeseket, és engedje, hogy kifejthessék Bagdad álláspontját.

George W. Bush amerikai elnök többször is hangoztatta, hogy az iraki rendszerváltozás kormányának célja. A The New York Times napilap egy minapi jelentése szerint már elôrehaladott állapotban van az amerikai terv Irak megtámadására - emlékeztetett az AFP hírügynökség. A lap mindazonáltal azt is megírta, hogy sem a cikkben említett szigorúan titkos dokumentum, sem magas beosztású katonatisztek nyilatkozatai nem utalnak arra, hogy az Irak elleni támadás küszöbön állna.

(MTI-Panoráma) Több mint tízéves vita végére tett pontot a német alsóház múlt hét csütörtök esti határozata, amellyel a képviselôk nagy többsége az egykori Hohenzollern- kastély eredeti formában és korszerû belsô kialakítással történô újjáépítése mellett foglalt állást.

A Bundestag döntését számtalan szakvélemény, bizottsági és szakértôi állásfoglalás, sajtópolémia és prominens - részben politikai - személyiségek pró és kontra állásfoglalása elôzte meg. A fô érv így hangzott: a német fôváros történelmi centrumát, a híres Unter den Linden sugárút elejét nem szabad elcsúfítani egy modern építménnyel (megtették ezt már a néhai NDK korifeusai, amikor "odacsapták" az 1976-ban fölavatott Köztársasági Palotát). Berlinnek vissza kell kapnia a történelmi levegôt árasztó kastélyt, amely - a Die Zeit egykori fôszerkesztôje és kiadója, az idén elhunyt Marion Dönhoff szavaival - lehetôséget nyújt egy évtizedeken át megosztott népnek arra, hogy fölfedezze a közös múltat.

A politikai elôkelôségek elsöprô többsége soha nem csinált titkot abból, hogy a Hohenzollern-kastély újjáépítését pártolja. Gerhard Schröder kancellár már 1999 ôszén - nem sokkal a Bonnból Berlinbe történt átköltözés után, még az NDK államtanács egykori székházában mint ideiglenes kancellári hivatalban dolgozva - kijelentette: sokkal jobbnak találná, ha irodája ablakából nem a lecsupaszított, bezárt Köztársasági Palotára nyílna a kilátás, hanem a városi kastély barokk homlokzatára. Az ellenzôk
"vezérszónoka" a tavaly decemberben elhunyt Stefan Heym volt. A neves író azzal érvelt, hogy a Hohenzollern család fészkének felépítése maga után vonhatná a porosz királyság, sôt a német császárság szellemének föltámadását.

Heym fôként azoknak a szívébôl beszélt, akik minden lehetséges fórumon lándzsát törtek a Köztársasági Palotának mint az NDK-s építômûvészet alkotásának megôrzéséért. Az ugyanis kezdettôl fogva világos volt, hogy a kastély megépítése a palota lebontásával járna. A Bundestag határozatának fényében mindenesetre érdekes fölidézni egy három évvel ezelôtti fölmérést: akkor a németek 54 százaléka ellenezte a Stadtschloss újjáépítését, és csupán 23 százalék helyeselte azt. Friss közvélemény-kutatásról nem szól a fáma...

A kocka tehát el van vetve. Az egykori porosz királyok, majd német császárok által lakott kastély felépítése zöld jelzést kapott a népfelség legfôbb szervétôl, a Bundestagtól. Már csupán egyetlen, ám igen fontos kérdés vár megválaszolásra: ki lesz a bálanya - azaz ki állja majd az újjáépítés 700 millió euróra becsült költségét? A német fôváros nyakig el van adósodva, és a szövetségi kormány kezét is megköti a költségvetés egyensúlyba hozásának becsvágyó terve. Ezért Hans Eichel pénzügyminiszter már tavaly értésre adta: nem tud hozzájárulni a finanszírozáshoz.

A sors iróniája, hogy a csôdközeli helyzetbe jutott nagy múltú gépipari cég, az oberhauseni Babcock-Borsig mûvek megmentéséhez is 700 millió euróra volna szükség - mégpedig azonnal. Ha minden német állampolgár (82 millió fô) kilenc eurót adományozna, azzal meg lehetne menteni a 22 ezer embernek munkát adó céget. További kilenc euró adományból pedig a Stadtschloss fölépítése is biztosítható volna. A németeket ismerve azonban ilyen "perverz" gondolat aligha fordul meg komolyan bárkinek is a fejében...

A Népújság július 4-i száma terjedelmes interjút közöl az RMDSZ elnökével, melyben van néhány vitára sarkalló megállapítás. Ezt annál inkább szóvá merem tenni, mert az Elnök úr nehezményezte elôzô beszédének (Önállóságra ítélve) visszhangtalanságát.

Elôször arról szólnék, amivel maradéktalanul egyetértek, tudniillik, hogy saját sorsunkért mi tehetünk a legtöbbet, nekünk elsôsorban arra kell figyelnünk, ami ebben az országban történik. Két év van a választásokig, nem mindegy, hogy kik és hányan képviselnek minket a parlamentben és a helyi szervekben, akkorra félre kell tenni minden ellentétet, nézeteltérést az egység érdekében. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az érdekvédelem vezetése jobban odafigyeljen az átlagember véleményére.

Kétségkívül nagy elôrelépést jelent az egyházi ingatlanokról szóló törvény, csakhogy tudjuk, nálunk a törvény megszavazásától a gyakorlati alkalmazásig hosszú az út, ezért várjuk meg, mennyi valósul meg belôle, s fôleg arra figyeljünk, hogyan próbálja majd a hatalom kikerülni annak végrehajtását. Sajnos, e tekintetben az elôzô évek tapasztalatai óvatosságra intenek, lásd a váradi Püspöki Palota, vagy a gyulafehérvári Batthyaneum esetét.

Több mint érdekes a szövetségi elnök azon megállapítása, miszerint a magyar kormányok mindenike klientúrát próbált kiépíteni Erdélyben. Errôl csak annyit: mi, átlagemberek ezt nem tapasztaltuk, minket senki nem akart megvásárolni, lekenyerezni, pártjára állítani, a klienseket tehát máshol, "fennebb" kell keresni. Más kérdés, hogy az erdélyi magyarok nagy részét érdekli mindaz, ami az anyaországban történik, például azért, mert alig van már olyan család, akinek nincs valakije odaát, másrészt nem mindegy számunkra, hogyan halad Magyarország az eurointegráció útján, de az sem közömbös, hogyan viszonyul az ottani kormány a nemzeti kultúra támogatásához. Ez utóbbi tekintetében bizony vannak különbségek a magyar pártok között.

Nem csoda tehát, ha az erdélyi magyarság figyelemmel kísérte az ottani választásokat, egyik vagy másik félnek drukkolt. Ezt az Elnök úr mintha nehezményezné, de tudomásul kell venni, hogy politikai meggyôzôdés tekintetében is sokfélék vagyunk, van véleményünk, ezt ki is mondjuk, néha a nagy nyilvánosság elôtt is. Nincs értelme valamiféle semlegességet, hûvös távolságtartást elvárni tôlünk, erdélyi magyar emberektôl, annál inkább, mert ez az egyenlô távolság/közelség tartása a jelek szerint az RMDSZ vezetôinek sem sikerül mindig, bár hangoztatják ennek szükségességét. Ugyanakkor az átlagember a konkrét lépéseket értékeli, példának okáért lehet valaki számára rokonszenves az MSZP-SZDSZ koalíció pragmatizmusa, vagy fölöslegesek a FIDESZ-MDF szimbolikus gesztusai, de az elôbbiek decemberi hisztériakeltését (a kedvezménytörvény kapcsán) nehéz megérteni, mint ahogy azon sem lehet vitatkozni, hogy az utóbbiak támogatásával létrehozott Sapientia EMTE nem szimbolikus gesztus, hanem nagyon is kézzelfogható valóság, mint ahogy a magyar igazolványnak is jelképes értékén túl gyakorlati haszna is van. Az Orbán-kormány támogatásai eléggé konkrét formában jelentkeztek tehát, ha a jelenlegi kormány ezt folytatni kívánja, senkit sem fognak érdekelni a stílusbeli különbségek, hanem elôttük is megemeljük kalapunkat. Nincs miért tagadni vagy szégyellni, ha valakinek politikai preferenciái vannak, számomra nevetségesek azok az anyaországi politológusok és újságírók, akik fennen hirdetik független és semleges mivoltukat, de a második mondatuknál már kiderül, hogy manipulálni akarnak, csúsztatnak, magyarán: hazudnak.

Végül, de nem utolsósorban az ún. replikatörvényrôl szólnék, annak ellenére, hogy a Népújságban hivatásos újságírók szóltak már róla. Én mint újságolvasó tartom károsnak a törvényt, mert úgy érzem, hogy vele nagyobbat ütnek a hazai magyar sajtón, mint általában a romániai sajtón, közvetve az egész magyar közösségre is káros. Konkrétan két példa: tegyük fel, valaki ünnepi beszédet mond augusztus 20-án, ami annak rendje és módja szerint megjelenik a hazai magyar sajtóban. Másnap jelentkezik egy "történész", aki kijelenti: az egész hazugság, ô megírta három újságoldalban az igazat, a történelmi valóságot, tessék leközölni! A replika jogán, a törvény értelmében! Kérdem én, lesz-e módja bármelyik magyar lapnak ezt visszautasítani? Miért hajszoljuk bele a romániai magyar sajtót megalázó helyzetekbe? Más: valamelyik bukaresti lapban rágalmazó írás jelenik meg - mint ahogy történt már ilyen - egy RMDSZ-politikusról. Vajon hány hónapba telik majd, amíg az illetô érvényt szerez igazának és megjelenik majd a helyesbítés? Ha egyáltalán megjelenik! Példát még lehetne mondani, de fölösleges, hisz a törvények alkalmazásáról bôséges tapasztalatunk van.

Megértem azt, hogy a siker érdekében a politikában kompromisszumokat kell kötni. Azt is tudom, hogy ebben a vásárban az RMDSZ a gyengébbik fél, tehát neki kell többször engedni, de tudni kell, hol a határ a kompromisszumok kérdésében. Véleményem szerint ebben az esetben parlamenti képviseletünk túllépte ezt a határt, belement egy olyan egyezségbe, ami káros arra a közösségre, amelyet képvisel. A sajtószabadság a jelenlegi rendszer kevés pozitív vívmánya közé tartozik, ezt próbálja korlátok közé szorítani az említett törvény. Hogy ehhez az RMDSZ a nevét adta, több mint tévedés: hiba volt.

Azok a szép napok...

... dúdolgatom az általam csak töredékeiben ismert világsláger agyonnyûtt refrénjét és "csak arra gondolok", mi több, meg merném fogadni, a történelmi falak tövében, sepsziszentgyörgyi "szakemberek" által pancser módra, nyárson megforgatott tulkot egy veréb ellenében, hogy nosztalgiázó tremolóim haszonélvezôi rögvest a nagy, intézményesen gerjesztett humbug egybefolyó óráinak elröppenése fölött érzett bánatomat hallanák ki belôle.

Ôszinte sajnálatomra, indulásból már némely illúziók alá csákányt kell akasztanom. Szégyen ide, szégyen oda, férfiasan meg kell vallanom, hogy bizony hosszú ideig csámborogtam a Dilemma dûlôben azon életbe vágó kérdést megválaszolandó: vajon mi jelentheti számomra a június hónap clouját, a kelet-ázsiai foci-vb avagy a szülôvárosomban rendezésre kerülô össznépi zsibongó? Az elôbbi mellett önként vállalt fakirizmusom, az utóbbi érdekében bizonyítható ôshonosságom és a sörfrontokon kiharcolt különbözô méretû keresztjeim hordták az érvet érvre. Mint mindig az életben, ezúttal is profitálhattam abból a mindig pironkodva bevallott ténybôl, hogy anno dacumál, koraérett gurmandként, alaposan belakmároztam gyolcspelenkáim aranysárga tartalmából. Sepp Blatter és Dorin Florea fôhoppmesterek gondos egyeztetései folytán jóformán alig akadt alkalom átfedésekre. Az inkriminált idôszak elsô három hetében stresszmentesen szurkolhattam végig a koreai- japán jamboree elsô 60 mérkôzését, protezsált lyukasórákban lévô kollégáim és terepen verejtékezô családtagjaim, aranybarátaim társaságában, és mire kigyúltak a fények a nyári kertben és örökmozgó bürgermeisterünk kezében megvillant az olló, Szöulban és Szaitamában a szakésüvegekre rázárult a dugó s "a vágott szemek" birodalmára rátelepedett a tente.

Megbékélt lélekkel ülhettem fotelbe az elôdöntôk délutánjain, hisz volt már Misse Marosvásárhelynek és az "év dalát" fütyörészgetve aláfesthettem a szünetekbeli többé-kevésbé ötletdús reklámoknak, mire meg legfrissebb díszpolgáraink átvették az ôket megilletô plecsniket, az éremosztó mérkôzések programja is kialakult.

A távol-keleti közvetlen veszedelem elültével aztán beindulhatott minálunk is a nagyüzem. Kulcsok kerültek mindenhonnan elô: nyerítô pacikat helyettesítô dübörgô lóerôk tudtunkra adták, hogy megnyílt a sokadalom, "szabad" lett "a vásár" a Fôtér széltében- hosszában, a
"civilék" (Hôsök kultusza, EMKE) elereszthették városszerte ötletdús bikáikat, táncra perdülhettek az aranylakodalmasok és káromkodásra fakadhattak a Potemkin-falak mögé kényszerített úrvezetôk a szûk terelôutcákban. A marsall promenádján bérmentes tyúkszemtaposást biztosítottak mindenkinek, nemre, etnikumra, korra, vallásra, lábbelitípusra való tekintet nélkül, a várat széles ívben körülölelô flaszterrengetegben (úttesten, járdákon) áthághatatlanná vált a négykerekûekbôl kialakított ostromzár. Míg Daeguban és Jokohamában ráérôsen öntözgették a gyepszônyeget a különbözô méretû döntôk lebonyolítására, magam is felszusszanhattam egy kicsit, bekaphattam egy miccset, leöblíthettem a mixturát egy pofa Golden Brauval és feltörekvô gyomorsavaimat is megbékíthettem egy tölcsérnyi popcornnal. Egy-egy mûanyag tízesért, egységárban, bármit felszolgáltak "a prérin", megfelelô idôben és megfelelô helyen apát-anyát is lehetett volna vásárolni ezért a pénzért. Egy felfújható Prahova-völgyi cerkóf, ésszerû alkuval, meg még ennyibe sem
került.

Az oszmán bronzot, stílszerûen, már az ASIA-val ünnepelhettem
és mire a Picasso Branch szin-tetizátorjain felvisítottak az elsô akkordok, már az egész Brazília járta a szambát. A kecske szépen gömbölyödött, a káposzta is ígéretesen zöldellt, levelesedett. Elégedett is volt városgazdánk magával, besegítô kámfutereivel. FIFA-berkekben sem volt lényegében ok panaszra. Imitt a fogyasztás, amott a bíráskodás ugyan szabad szemmel láthatóan sántikált, de pitiáner szemléletû az, aki kicsire ad, figyel, emiatt bosszankodik. Az örökzöld szerint: "Az élet nem nehéz, csak élni kell és kész..." És
ezt mindannyian, bárhol a világon, tudjuk.

A magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium 2001 júniusában nyitotta meg Budapesten a határon túli referensirodát. Az alapszabályzat szerint az iroda vezetôi hathavonként cserélôdnek, versenyvizsga alapján. Az iroda vezetését ideiglenesen, három hónapra a kolozsvári Sebestyén Katalin vette át, ôt követte Szabó Ildikó Székelyudvarhelyrôl. Idén november 1-jéig az iroda tevékenységének irányítását a marosvásárhelyi Berekméri Sándor, a sáromberki Agromec volt fômérnöke, Maros megyei tanácsos, az RMGE Maros megyei szervezetének vezetôségi tagja vállalta, ugyancsak versenyvizsga alapján. Ôt kérdeztük az iroda tevékenységérôl, a megvalósításokról, a további célokról, és arról, hogy az új országos vezetés egyáltalán indokoltnak tartja-e az iroda fenntartását.

- Torgyán József volt földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke annak idején alapszerzôdést írtak alá, késôbb Kékkövi Zoltán, a földmûvelésügyi minisztérium államtitkára és az RMGE elnöke egy kiegészítô szerzôdést írt alá. A két iratban lefektették az iroda mûködésének alapjait. Az irodát az említett minisztérium keretében nyitották meg Budapesten, amelynek célja a gazdasági, oktatási stb. kapcsolatok kialakítása és elmélyítése a határon túli mezôgazdasági és a magyarországi vállalkozók, minisztériumok, különbözô intézmények között. Az alapszerzôdésbe belefoglaltak különbözô programokat: oktatási, vegyesvállala-tok létrehozása, a magyar tôke Erdélybe áramoltatásának ösztönzése stb.

- Mióta átvállata az iroda vezetését, mit sikerült megvalósítani?

- Június 1-jétôl vettem át az iroda vezetését, tehát szinte egy idôben a kormányváltással. Az elsô két hétben nem tevékenykedtünk, hiszen akkor történtek az átszervezések, cserélôdtek a minisztériumban az államtitká-rok, osztályvezetôk. Két hét után sikerült elôször megbeszélést folytatni a minisztérium újonnan kinevezett államtitkárának, dr. Szanyó Tibornak az irodavezetôjével, dr. Vágány Melindával. Dr. Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter június 19-én fogadta az RMGE országos küldöttségét. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Bodó Géza országos gazdasági alelnök, Máthé László országos szervezési alelnök és jómagam. A megbeszélésen felmértük, hogy az alapszerzôdésbôl mi valósult meg és mi nem. A miniszter támogatásáról biztosított. Kijelentette, hogy az alapszerzôdés érvényessége meghosszabbítható, ám jobbnak látta egy újabb alapszerzôdés közös kidolgozását, amibe olyan célokat foglaljunk, amelyek konkrétan is megvalósíthatók. A minisztérium a Magyarországon szervezett országos kiállításokon (Budapest, Pápa, Debrecen, Hódmezôvásárhely, Szentlôrinc) a romániai RMGE-tagsággal rendelkezô gazdák, vállalkozók számára ingyenes standokat biztosít; Romániában szerveznék meg az elméleti oktatást növénytermesztés, állattenyésztés és termékfeldolgozás terén, esetleg magyarországi tanárok közremûködésével. A gyakorlati oktatás a magyarországi cégeknél történne. A cégek pályázatot nyújtanának be a minisztériumhoz és a minisztérium a nyertes cégnek átutalná a pénzt az oktatás fedezésére. A minisztérium ugyanis nem utalhat pénzösszegeket külföldre. A múlt évben is ekképpen szervezték meg a méhésztanfolyamot, amelyen 40 székelyudvarhelyi gazda vett részt. Arról is szó esett a találkozón, hogy az elméleti tanfolyamot végzettek egyhetes gyakorlati gazdasszony- továbbképzésen vegyenek részt Magyarországon, általában szaklíceumokban. A múlt évben
a kétegyházi szaklíceumban gya- rapíthatták ismereteiket. A szé-kelyudvarhelyi gazdasszonyok után következnének a sáromberkiek és a magyaróiak. De más jellegû tá- mogatásokról is szó esett: jó minôségû, Erdélyben már kipróbált búzavetômag behozataláról olyképpen, hogy az ára ne haladja meg a hazai árakat. Dr. Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzáállása az általunk felvetett problémákhoz kedvezô volt és további támogatásáról biztosított. Az új alapszerzôdést egy hónapon belül szeretné látni. Az RMGE országos elnöksége jelenleg összesíti a megyei programokat. Az országos programmal szerdán fogadott dr. Vágány Melinda, ahol elôterjesztettük a mi javaslatainkat. Pénteken került sor a következô megbeszélésre, amelyre magyarországi szakembereket is meghívtak, többek között jelen volt dr. Jovay Pál, a TESZÖV fôtitkára, dr. Szász Ferenc, a gödöllôi mesterséges megtermékenyítô és szaporodás-biológiai állomás igazgatója. Reméljük, hogy az új alapszerzôdés egy hónapon belül elkészül.

- Az irodavezetés nagy felelôsséggel jár?

- Úgy érzem, igen. Ha a szerzôdésbe foglalt programok közül valamelyik nem valósul meg, Erdélyben azt mondják, az én hibám volt. Másfelôl nagyon sokat kell Magyarországon lobbiznom azért, hogy a cégek idôben írják meg és adják be a pályázatokat, amelyek során mi hozzájuthatunk a támogatásokhoz. Eddigi munkám legnagyobb eredményének tekintem, hogy az általunk elôterjesztett programokkal sikerült megnyernünk a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium új vezetôinek pozitív hozzáállását a programok megvalósításához.

Kedves -ni! (Avagy igen Tisztelt Brigada Diverse!) Ígértem volt, hogy leírom Néked néhány esetem az útjelzô táblákkal, kisded sztorikat, melyekkel Nagy-Magyarország utódállamaiban, jelesül Kis-Magyar- (alias Csonka-Magyar)országon és szerte Transzilvá-niában szembekerültem.

Emlékezetes, hogy az újkori festegetéseket Tamás Gazsi (Tamás Gáspár Miklós filozófus, sz. m.) kezdte a nyolcvanas évek végén, amikor is a Münnich Ferenc utca nevét átsprézte Nádor utcává. (Vissza is kapta a nevét - mármint a Nádor utca -, Gazsi meg képviselô lett.)

Aztán a múltkoriban Miskolc felé autózva láttam, hogy a szép nagy zöld útjelzô táblákon a fehérrel írt Kosice nevet pirossal Kassára javította néhány díszmagyar nemzettestvérem. A hazai (transzilván) táblázás s fôleg mázolás, kenés, kaparás és vakarás, festés és sprézés olyan gyakori, hogy ha épp holt-, azaz uborka- (vagy másnapos) szezonban vagy s nincs mirôl írnod, hát errôl biztosan igen, mert valaki mindig mûvészkedik. Mondtam is a Város (gyengébbek kedvéért: Marosvásárhely) marosszentgyörgyi kijáratánál levô kávézó tulajdonosának, hogy keresztelje köpködôjét "La TABLA PICTATA" (netán: mazgalita) nevûre, s írassa ki magyarul is: A LEKENT VÁROSNÉVHEZ; ám ezt a (magyar nyelvû) részt jó elôre kenesse le, nehogy neki magának kenjenek le miatta vajegyet.

Az igazsághoz tartozik, hogy boldogult ifjúkoromban bizony münk es cselekedtünk hasonlót. Pontosabban: a Szent Anna- tóhoz menvén eljátszogattunk Sepsibükszád falutáblájával, melyre az volt fehér alapon feketével pingálva, hogy BICSAD. Egyik betûjének alsó ívét vigyázva bicsokkal lekapartuk, egy másikra ékezetet improvizáltunk, s tudod, mi lett belôle. Na.

Azóta s mindmáig Bixad-nak írják. Székely pornó: sztornó.

De a mai fiatalok rajtunk, s még a többségieken is messze túltesznek. Ugye, ha a székely csinál valamit (cirkuszt, gyermeket), az legyen jól megcsinálva.

Így gondolta, de a szó jó értelmében, Szôcs Lajos Kalapos - Kôrispatakáról. A felavatandó szalmakalap-múzeum felé igyekvôknek segítségül s útmutatóul a Bözödi- tó környékére irányjelzô táblákat tett, amelyek azt mutatták, merre s milyen messzire (közelre) van Kôrispatak. S mivel européer ember, kiírta a magyar alá románul is - egyéb nyelven még nem ismeretes a falu neve. No, ennyi kellett a bözödi aranyifjúságnak; az erdôszentgyörgyi diszkóból hazamenet, szokás szerint totál illumináltan (v. ö.: fényorgona), gondoltak merészet és nagyot, s tettek is még nagyobbat. Nem lekaparták a román nevet, nem görbítették el a pléhtáblát, ó nem. Hanem - hadd lám, ki az erôsebb? - oszlopostul-mindenestül kiemelték, s a tóba dobták.

Persze volt aztán áncváj, policáj, büntetés (azaz mit is mondok: bírság), satöbbi. Szôcs barátunk azonban nem tett följelentést (jólismert ismeretlen tettesek ellen) - és nem állított újabb táblát sem.

Minek nekünk, s nekik, bözödi székelyeknek?!

Viszont elég a' hezzá, hogy az arra járóknak biza kéne.

(Hát ennyi a kis sztori, barátom. Üdvözöl: Kalapffy Sándor-Attila)

A megyei munkaerô-átképzési és foglalkoztatási ügynökség közlése szerint azok a 18 évet betöltött végzôs fiatalok, akik tanulmányaik befejezése után 60 nap alatt nem találtak végzettségüknek megfelelô munkahelyet, munkanélküli -segélyre jogosultak. Hasonló módon segélyben részesülhetnek azok a 16 évet betöltött, speciális vagy hátrányos helyzetûek számára fenntartott iskolát végzett fiatalok, akik igazolni tudják, hogy nincs aki eltartsa ôket, illetve azok a katonaviselt személyek, akik besorozásuk elôtt dolgoztak, ám leszerelésük után 30 napig nem jutottak álláshoz.

Ahhoz, hogy a munkanélküli-segélyben részesülhessenek, a fenti személyek kötelesek igazolni, hogy legkevesebb két alkalmazónál próbálkoztak, de felvételi kérelmüket elutasították. Ezt a benyújtott és iktatott kérvények, illetve a versenyvizsgák után kibocsátott igazolások útján tehetik meg.

A segély folyósítása érdekében a kérvényezônek az alábbi iratokkal kell jelentkeznie az ügynökségnél: személyazonossági igazolvány (eredeti és másolat); születési igazolvány (eredeti és másolat); házasságlevél (eredeti és másolat); tanulmányokat igazoló irat (eredeti és másolat); orvosi igazolvány; munkahelykeresést igazoló irat.

Jegyzet

Régi álmom elegendô pénzzel végigbóklászni nagyáruházakat, bevásárlóközpontokat, hogy ami megtetszik és szükségem van rá, megvásárolhassam. Úgy, ahogy az átkosban Nyugat-Európában tették, s pár éve teszik nagyobb, vagy mondjam úgy, arra érdemesített megyeközpontokban. Gondolom, óhajommal nem vagyok egyedül. Sajnos, a nagy bevásárlóközpontok építésének láza eddig elkerülte Marosvásárhelyt, nem úgy, mint Kolozsvárt, Brassót, Besztercét vagy Nagyszebent. Úgy látszik, a gazdasági "pezsgést" tekintve a befektetôk kiszimatolták, egyelôre nem számíthatnak akkora profitra, hogy megérje nekik felépíteni a nagy parkolós "dobozokat".

S ha már minálunk nem adatik meg nekem, hogy a bevásárlóközpontban a kis szekeremet telerakosgassam, kiruccanásaim alkalmával sohasem hagyom ki az alkalmat. Mindig megjárom. Vagy így, vagy úgy. A cég nevét szándékosan nem írom le, hogy senki se köthessen belém, de függetlenül attól, hogy hol vásároltunk, a történet tanulságos lehet.

Minden adva volt. Fotocellás ajtó, a bevásárlók személyazonosságának ellenôrzése, biztonsági berendezések, hogy a lopásnak bármilyen formáját kizárják. Valószínûleg kevés az a leleményes, aki bármit is észrevétlenül leemelhet a polcról. Azonban a csúcstechnológia ellenére is van lehetôség a lopásra. Csak fordított irányban. A vevôt - nem állítom, hogy szándékosan - túlszámlázzák. A vásárló odatolja megrakott vagy kevésbé megrakott szekerét valamelyik kasszához, hogy a kasszás minden termék vonalkódján végighúzza a leolvasót. Amikor ez a mûvelet megvan, kész az áttekinthetô számítógépes számla, amelyen a termék neve, darabszám, ár, héa, s persze a végösszeg szerepel. S mivel a vásárló nem is gyanakszik arra, hogy a hiper-szuper gép tévedhet, hallja a végösszeget és fizet. Egy-két, vagy több milliót. A kijáratnál újabb ellenôrzés. Kisasszonyok árgus, ráálló szemekkel pásztázzák végig a számlát, veszik számba a szekér tartalmát. - Hopp, itt többet számláztunk, visszafizetjük a pénzt, elnézésüket kérjük. Értetlenül vettük tudomásul, hogy négy kilogramm liszt helyett 4x9-et, azaz négy csomagot fizettettek ki. Háromszázvalahány ezer lejünk bánta volna.

Egyik gödörbôl ki, a másikba be - így haladunk az alsóidecsi sós vizû strand felé. Marosvécsrôl érkezve csupán rövid ideig élvezhettük a rendbe tett megyei utat, hiszen 1 kilométeres szakasz után nagy része gödrökkel tarkított.

A zötykölôdés után kellemesen meglepôdtünk a strandon bekövetkezett változásokon. Már a teljesen kicserélt kerítés és a bejáratnál levô fogadóiroda sejteti, hogy alapos javításokat végeztek. A két, fából készült medencét felszámolták, helyettük három, különbözô méretû és mélységû, betonból öntött medencében lehet fürödni. A medencék szélét piskótakövekkel rakták ki, távolabb napozásra alkalmas homok, zöldövezet. Napernyôkkel, padokkal, napozószékekkel is ellátták a fürdôhelyet.

- A strand felújítására közel 4 milliárd lejt költöttünk - számol be Hârsan Vasile, a község polgármestere. 2001-ben a helyi tanács határozatot fogadott el a községhez tartozó strand felújítására. Pályázatot nyújtottunk be a Gyulafehérvári Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, s a kedvezô elbírálás nyomán 62.000 eurós támogatást kaptunk. A felújításokhoz a hivatal pénzzel, építôanyagokkal és munkaerôvel járul hozzá. Tervek szerint a héten befejezzük az iszapozó részt is, s akkor elmondhatjuk, hogy teljesen készen van a munka. Hangsúlyozni kell, hogy mind a strand, mint a keretében mûködô bárhelyiség a polgármesteri hivatalhoz tartozik. Úgy gondoljuk, ha szép idô lesz, még az idén visszanyerjük a befektetett összeg nagy részét. Említésre méltó, hogy hétvégeken félezer ember is eljön a strandra. A belépôjegyek mellett - gyerekeknek 10.000, felnôtteknek 20.000 lej - meg-rendeltük a 10 napra szóló bérleteket is. Ezek kiváltása esetén a tíz napból két nap ingyen lehet belépni a strandra. Kedvezményként említem, hogy 17 óra után félárú jegyet lehet váltani - tájékoztatott a község vezetôje. A polgármester kérdésünkre azt is elmondta, hogy Szászrégenbôl maxi-taxi járat szállítja a strand elé az utasokat, s a sós vizû fürdôhely Marosvásárhelyrôl vonattal is megközelíthetô. Azoknak, akik több napot szeretnének itt tölteni, szállást biztosítanak a közelben levô öregotthonban, ahol egy külön épületszárny vendégfogadásra van berendezve. A nyugdíjasok 50.000, a fiatalabbak 100.000 lejért bérelhetnek szálláshelyet.

A munkatervnek megfelelôen szeptemberben átadják a jobbágyfalvi gátat, amelyet csütörtökön a környezetvédelmi minisztérium, az országos vízügyi igazgatóság, valamint a bukaresti tervezôintézet, az Aquaproiect képviselôi is szemügyre vettek.

A Nyárád mederszabályozási és árvízvédelmi munkálataihoz már 1989-ben hozzáfogtak. Ekkor a Vécke-csatornát szélesítették, takarították. Anyagiak hiányában azonban sokáig szüneteltek a munkálatok. 1999-ben sikerült mindezeket folytatni, mivel az Európa Tanács Fejlesztési Bankja meghitelezte a munkálatok értékének a felét. A másik részt állami alapokból kellett finanszírozni. Ezzel a támogatással sikerült felemelni a földgátat és megépíteni a beton átereszt. Jelenleg mintegy 550 ezer köbméter földet mozgattak meg, szeptemberig még több mint 150 ezer köbméter kerül majd a gátra. A gát célja, hogy nagyobb esôzésekkor feltartsa az árt, s csak annyi víz kerüljön a mederbe, amennyi átfolyik az átereszen. Ezzel az intézkedéssel megvédik a gát alatti községeket. A beruházás hasznát leginkább a Dózsa György községbeliek érzik majd, akiket szinte évente elöntött a Nyárád. A beruházás összértéke eléri a 200 milliárd lejt, de ezzel korántsincs vége a Nyárád szabályozásának. Számítások szerint 500 milliárd lejt kell még költeni ahhoz, hogy biztonságos rendszert építsenek ki. A 22,4 km-es Vécke-csatornának a rendbetétele és a gát üzembe helyezése mellett elvégzendô a Nyárád medertisztítása is, az ezután következik. Sajnos a vízügyi igazgatóság szakemberei azt tapasztalják, hogy a Nyárád menti községek polgármesterei nagyon keveset, helyenként semmit sem tesznek azért, hogy a települések területén karbantartsák a medert. Nagy anyagi áldozatok árán az igazgatóság elvégzi a munkálatokat, de a medertisztítás a helyi közigazgatási egységek törvény által kötelezett feladata.

Ezúton tehát felkérik az itt lakókat, hogy segítsék a vízügyi igazgatóság alkalmazottait, szakembereit a Nyárád menti munkálatok kivitelezésében, a rendszer karbantartásában, hiszen mindezek elsôsorban az ott lakóknak nyújtanak majd biztonságot.

Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanézô irodalom- és folklórtábort Korondon. A programot a korondi középiskola és a Firtos Mûvelôdési Egylet mûködteti. A részt vevô csapatok Gyôrbôl, Biharkeresztesrôl, Kiskunfélegyházáról, valamint a Felvidékrôl és Kárpátaljáról érkeznek. A házigazda korondiak mellett csapattal képviselteti magát Szováta és Csíkszereda is. A megnyitót vasárnap tartják, hétfôn a fazekasfaluval ismerkednek a diákok, és találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanézô címû lap estjén, a meghívottak Ráduly János mellett id. István Lajos gyûjtô, Bölöni Domokos író, Majla Sándor költô, házigazda: Ambrus Lajos fôszerkesztô. Kedden irodalmi kiránduláson vesznek részt a Farkaslaka, Szejkefürdô, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Fehéregyháza, Balavásár útvonalon. Szerdán dr. Faragó József akadémikus tart elôadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyûjtésen vesznek részt a község területén. Este balladaestet tartanak. A csütörtöki nagyobb kirándulás fôbb állomásai Parajd, Gyergyószentmiklós, Gyilkos- tó, Békási-szoros. Pénteken Áprily Lajos nyomában címmel a Sóvidékkel ismerkednek: meglátogatják a parajdi sóbányát, lubickolnak a Medve-tóban, este pedig népdalesten mutatja be ki-ki az otthonról hozott dalokat. A tábor zárónapján, szombaton délelôtt elvegyülhetnek a korondi sokadalomban, az országos vásárban. Az értékelôn díjazzák a vetélkedô csapatokat, este pedig tábortûz mellett zenélnek, dalolnak. Márk Attila dalszerzô és elôadó korondi költôk megzenésített verseit énekli.

Diákhangszeresek Vásárhelyen

Péntek délután a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar a Vártemplomban koncertezett. A fiatal hangszeresek turnéját, nyári táborát a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola szervezte. A Székelyföldön - Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön - jó nevû mûvészeti iskolák mûködnek, jobbnál jobb, tehetséges fiatalokból állt össze zömében a zenekar, de mint azt a neve is tükrözi, anyaországi diákok is tagjai a zenekarnak: 15 fiatal hangszeres.

Bodurian János, a Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola tanára elmondta lapunknak, távlati tervükben szerepel létrehozni egy székelyföldi szimfonikus zenekart (nem egész státussal), hogy a székelyföldi váro-sokban is havonta, kéthavonta egyszer legalább hangversenyre mehessen a zenei mûveltségben igényesebb közönség. Idôszerû lenne, hiszen az "intézményesített" komolyzene, a klasszikus muzsika teljességgel hiányzik a Székelyföldrôl. A fiatal mûvészek Magyarország több városában is koncerteztek, az idén már külföldi turnéra nem tellett, be kell érniük székelyföldi koncertsorozattal. Július 4-én a csíksomlyói kegytemplomban, július 5-én a vásárhelyi Vártemplomban, szombaton a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban, végül Székelyudvarhelyen a Szent Miklós Plébániatemplomban koncertezett a 42 tagú zenekar. A rendezvény védnöke Ruha István érdemes mûvész volt.

A zenekar A. Vivaldi a-moll kettôs hegedûversenyével - szólisták: Ruha István é. m., Murvai Márta; J, S. Bach d-moll kettôs hegedûversenyével - szólisták: Ruha István é. m., Veress Csaba; W. A. Mozart G-dúr hegedûversenyével - szólista: Ruha István é. m.; Fr. Schubert V. szimfóniájával koncerteztek városunkban. A zenekart Bodurian Aram karmester vezényelte. Végezetül mintegy megjegyzésként mondjuk el: Ruha István hegedûmûvész emberi- mûvészi nagyságára jellemzô, hogy világhíre ellenére nem dehonesztáló számára a zeneiskolások hangversenyén fellépni.

A Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar székelyföldi turnéját az Illyés Közalapítvány, az NKÖM, Hargita megye mûvelôdési-, egyházügyi Igazgatósága, valamint a Harmopan Rt. támogatta.

- Búzásbesenyônek megvan a joga rá, hogy ünnepeljen. Ünnepelnünk kell a közös múltat, magyarnak és románnak egyaránt. Ünnepelnünk kell a békét, amely falunk, közösségünk életét jellemzi - mondotta Simon
István polgármester. - Azt, hogy annyi küzdelem után falunk bejáratánál immár a hivatalos követelményeknek megfelelô kétnyelvû helységnévtáblánk van. És leginkább ünnepelnünk kell azt, hogy ezt a táblát ma már mindenki természetes dologként veszi tudomásul, hiszen nem elválaszt, hanem összeköt minden besenyôi lakost.

A falunap alkalom arra, hogy újra felfedezzük a szülôfalut, hogy elgondolkodjunk múltunkról és jövônkrôl. Globalizálódó világunkban a jövô kihívása egy ilyen kis falu számára nagyobb, mint bármikor - hallottuk az iskola fiatal megbízott igazgatójától, Kedei Elôd tanártól. - Meg kell tanulnunk - a nyilvánvaló hátrányok ellenére is - versenyképesnek lenni a fejlettebb városi és nyugati kultúrával, életmóddal szemben. Hasznosítani belôle, ami korszerû és nekünk is jó; ami nem törli ki belôlünk lényegünket, nyelvünket, hagyományainkat.

Búzásbesenyôt 1171 lélek lakja, a lakosság hetvenöt százaléka magyar, huszonkettô román, két-három százaléka roma. Negyvenhat és fél százalék római katolikus vallású, harminchárom százalékot tesznek ki a reformátusok, a többi ortodox, néhányan pedig egyéb hitet vallanak. A faluban naponta nyolcszor fordul meg a busz, az utóbbi idôben többen is munkalehetôséghez jutottak Nyárádtôn, Marosvásárhelyen. Legalább nyolcvan személy ingázik naponta. (Persze régebben sokkal többen tették ezt.) Magyarországra mintegy tizenöt személy telepedett ki, köztük diplomások is (például egy zongoratanár, aki idehaza nem tudott érvényesülni). Munkát vállal Magyarországon körülbelül harminc személy, túlnyomó részben férfiak, köztük négyen román ajkúak. Keresetüket hazahozzák, a család gyarapítására fordítják. Sok a szép új ház, a módos, takaros porta.

Harmadik az Isten igaza. Harmadik próbálkozásra olyan családorvos került Besenyôbe, akivel elégedettek az emberek. Zsók Melinda a neve, Marosvásárhelyrôl jár ki naponta. Kedves, jóságos, mosolygós doktornô. Pedig neki sem könnyû, a férje Medgyesen dolgozik, ötéves kisfiát nem hagyhatja magára, magával hozza a rendelôbe is.

- Jövôre 12 elsôs lesz a magyar tagozaton - újságolja Kedei Elôd. - Ez szép - mosolyog Jakab István ny. tanító úr -, de amikor te voltál elsôs, a visszamaradottakkal éppen negyvenen indultatok Betûország felfedezésére...

Az iskolában román és magyar tagozaton elsôtôl nyocadik osztályig tanulhatnak a gyermekek, nemrég cserélték ki a bútorzatot korszerûbbre, az Illyés Alapítvány segítségével. 132 gyermek vakációzik, ebbôl 83 a magyar, a román tagozat fennmaradását a helybeli romák és a szomszédos Somostelkérôl ide ingázó gyermekek biztosítják. A pedagógusközösség szakképzettségi mutatója a magyar tagozaton hatvan százalék, a román tagozaton harminc. A kisérettségin tavaly csak 22,22 százalékos volt a siker, idén már 60; a román tagozat sikerátlaga ez évben 20 százalékos volt.

A júliusi forróság lehetett az oka, hogy vasárnap kevesebben jöttek el, mint tavaly. A megyei hivatalosságok sem képviseltették magukat. De a falu azért szépen, méltósággal ünnepelt. A mûvelôdési házat az a Szabó Árpád igazgatja, aki tavaly még anyagi támogatóként szerepelt tudósításomban. Az istentiszteleten ki-ki a maga templomában vehetett részt, ezután sereglett a kultúrterembe a közönség, melynek falán ott az egykori tanító, Rátoni János emlékét ôrzô márványtábla. Népmûvelôi munkássága jut eszembe, mikor két kisebb kórus is fellép, hiszen - mint azt az igazgatói iroda falán három fénykép is tanúsítja - például az 1963/64-es esztendôben csaknem hetventagú vegyes kara volt Búzásbesenyônek. Azt pedig Rátoni János dirigálta. A zenés-dalos darabokkal faluzó színjátszó csoport mellett persze.

A vallási közösségek lelkészei szeretetre, megértésre ösztönözték a híveket. Suciu Iulian ortodox lelkész ezúttal a közösség mûkedvelô gyermekcsoportjának irányítójaként is jeleskedett, verseket és dalokat hallottunk a tanulóktól. Mi lenne, ha egyetlenegy napon senki sem bántaná felebarátját, ha ezen a napon nem bántanánk meg senkit - mondotta Keresztelô Szent Jánost idézve Nagy József római katolikus plébános. A falunap az egyházak, a helyi gyülekezetek közeledését is szolgálja, emelte ki Simon Levente református lelkész. Jó dolog, hogy együtt vagyunk, együtt lehetünk. Legyen hát idônk ezután is egymásra. A tiszteletes úr késôbb gitárt ragadott, és a Kolozsvárott nemrég diplomázó ifj. Béres Józseffel, aki elektromos orgonán játszott, szép kíséretet biztosított a kórusnak.

Ifjú Béres József német nyelv - római katolikus teológia szakot végzett; elôtte a pálya. Szeretné szülôföldjén kamatoztatni tudását, tehetségét. Aminthogy nem ábrándozik kolbászból font kerítésrôl a mûsort talpraesetten vezetô Kedei Elôd sem; augusztus harmadikán nôsül. Arája szovátai, és szintén tanár, de teológus is. Szakja: angol - református teológia. A házaspár Búzásbesenyôn szeretne élni, Szovátán kevesebb az elhelyezkedési lehetôség, a férjnek pedig ez az otthona.

Énekelt a búzásbesenyôi általános iskola leánykara, szavalt Nagy Erzsébet, Német Rudolf, Németh Elôd, Béres Mária-Magdolna, Béres Jácinta és Német Mária- Magdolna, mindannyian az iskola diákjai. Fellépett a római katolikus egyházközség kórusa Kakasi Ilona tanítónô vezetésével és a református gyülekezet kórusa Simon Hajnal tanítónô irányításával. A felekezetek közötti szellemi átjárhatóság példája, hogy egyik-másik dalos mindkét csoportban énekelt.

A falu monográfiáján dolgozó Pál-Antal Sándor minden évben eljön a besenyôk falujába. A következô könyv, amelyet kiad a kezébôl, Besenyô lesz, mondja.

A falu közepén csorgó. Leánykút. A vascsôbôl kristályhideg víz zubog. Egy lány éppen alája tartja - szinte azt írom, korsóját, nem, nem - mûanyag edényét. Aki teheti, ezt a vizet issza. A kutak vize nem a legjobb. Errôl most nem valamiféle költôi ezmegaz jut eszembe, hanem az, ami a legtöbb erdélyi falunak igan nagy gondja: az ivóvíz- szolgáltatás, a közmûvesítés. Besenyônek az útja még nem aszfaltozott ugyan, de tört kövén jól lehet közlekedni. A falu nem engedheti meg magának azt a fényûzést, hogy leváljon Kerelôszentpálról. Boldogulását közösen kell keresnie a községet alkotó többi faluval. Vállalkozni kell. Be kell vezetni a vizet. Hogy a vissza-(mit vissza? haza!-) telepedôk korszerû, összkomfortos, fürdôszobás lakásokat építhessenek majd.

Hogy ismét belakják ôseik örökét. Szabadon, gazdagon.

Messzilátó

Nemrég még a tévé elôtt ült és a Távol-Keletre figyelt a világ. Ronaldo góljairól beszámolt a CNN és a Jereváni Rádió. A focizó kölykök most Ronaldo nevéért küzsdölôdnek üres telkeken. Mi még Puskás fölött osztozkodtunk, de mert az erôsebb gyôz, soha nem lettem világsztár. Voltam ugyan egyszer-kétszer Nyilasi, sôt labdarúgó fônemes is, Esterházy, meg sasfán ülô kommentátor, Szepesi meg Vitray, de aztán a sztárolás nem tartott sokáig. Hazamentünk, más pályákra tévedtünk. Van, aki közben kravátlit kötött és pocakot eresztett, van, aki még mindig Beatlest énekel és Pesten, aluljárókban csövezik. A közös bennünk az, hogy negyvenen túl nem látunk már fényes jövôt. Pedig alig kevesebbel is el lehet érni az egeket...

Szóval a televízió az elmúlt napokban gyúrt szenzációról szenzációt. Robbantgattak itt, robbantgattak ott, öngyilkos merénylôk öldököltek feszt, beszéltek a globális felmelegedésrôl, s ki tudja, még mirôl. Arról kevesebb szó esett, figyelmünket legalábbis elkerülte, hogy van nekünk egy bátor székelyünk. Ezt így nem mondanák sehol, miért is mondanák, lehet, hogy csak az én agyamban fogant meg a dicsôség. Akkor mondom úgy: van már nekünk is egy Edmond Hillarynk. A világnak most muszáj lesz megtanulni Erôss Csaba nevét is. De fordítva sem rossz: Csaba Erôss. Persze, Edmond Hillary csúcs a csúcson, de Erôss neve is ott van már a lajstromban.

Miután megjárta a világ tetejét.

Mondják, ha valami meghatározza az ember életét, akkor az a gyermekkor. Gyergyóban különöst. Van kôszikla, lehet Alpoknak is képzelni a mohás szirteket. Itthon is bele lehet halni az Alpokba, jó néhányszor megesett tragédia visszatarthat bárkit.

De nem, a gyermekkort nem lehet abbahagyni, hiába mondják: a sziklamászás nem életbiztosítás. Persze, a hegymászás történetét az Alpokban írták, a nehezebb leckét ott kell megtanulni. Ha nem dühöng a hegyek Istene, ott lehet lenni 7000 méteren. Kell a csontokat és izmokat fizikailag erôsíteni, de a kivitelezés módozatai kizárólag a helyszínen alakulnak ki. Ha ide lépsz, élet, ha centivel tovább, akkor lehúz a mélység. A magas hegyekkel ezt jól meg kell beszélni.

Erôss Csaba 1990-ben kezdett, elment a Kaukázusba, Pakisztánba, Indiába és Nepálba is persze. A Himaláját megmászó expedíció elôtt az Andokban is lehet tréningezni. Szép hegység az Andok, de Csaba elmondása szerint, senkit sem állít olyan nehézségek elé, mint a Himalája.

És mennyi pénzt kell letaksálni egy nem biztos életért... Attól függ, merrôl szeret hódítani a hegymászó. Kínát és Nepált versenyhelyzetbe hozták már feljutók és nem jutók. Aki jégbe fagy, annak mindegy már.

Eltérô az összeg. Nepálban huszonöt ezer dollárba kerül az engedély egy-egy fôre számítva, Kína ennek csak a negyedét kéri el, de Nepálból csábítóbb a feljutás, éppen azért, mert ott szelesebb és zordabb a kaland. De amit lehetett az új-zélandi Hillarynak, azt miért ne lehetne egy erdélyi Csabának?

A magyar Mount Everest expedíció május 25-én nekivágott. Fel kell jutni a Csúcsra, mondták, ha Siva isten is úgy akarja. A Hegyek Ura borzongatóan hallgatag.

A kis csapat feljutott a világ tetejének közelébe. Csaba liternyi cukrozott teát töltött magának, az csak mellékes, hogy a tollkabát alatt megfagyott. Tíz óra mászás után, a világ tetején a székely ember megebédelt és kitûzte a lobogót.

Lába elôtt hevert a világ.

Ha van kitartás, erô, hit, önbizalom, csakugyan el lehet érni az egeket.

Tán mondott egy imát azért Csoma Sándor is a Hegy alatt.

Az RMDSZ-szel együttmûködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítô Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) 2002. július 17- 21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévô Lovasfogadóban szervezi I. Nyári Akadémiáját.

A kormány részérôl a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dâncu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU-tárgyalási bizottságának vezetôje. A Román Szociáldemokrata Pártot Cozmin Gusa fôtitkár képviseli. A magyarországi meghívottak között megemlíthetô: Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Újhelyi István országgyûlési képviselô, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták szervezet elnöke. Az RMDSZ országos vezetôsége mellett meghívást kapott a szövetség képviselôházi és szenátusi frakciója is. A résztvevôk között hazai és határon túli ifjúsági vezetôk szerepelnek. Az akadémia elsôdleges célja egy olyan nyári találkozó megszervezése, ahol lehetôség nyílik a romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselôi számára, hogy elmélyítsék kapcsolataikat, közös tapasztalatcserén vegyenek részt. A cél: kapcsolatteremtés a romániai magyar szervezetek és más romániai, valamint külföldi ifjúsági struktúrák között, együttmûködések fejlesztése a politikai és állami szférával, a MIÉRT tevékenységének kiértékelése, tervezése, feladatköreinek megvitatása, beszélgetések, szakmai viták és csoportos tevékenységek a romániai magyar ifjúság és az ifjúsági szervezetek helyzetérôl, kikapcsolódás, szórakozás, szabadidôs programok. A Magyar Ifjúsági Értekezlet programjának kidolgozása a Nyári Akadémia kiemelt témája. Az elôadások és csoportmunkák a program fô elveit hivatottak tisztázni, ugyanakkor nagy fontossággal bír a felvetett ifjúsági problémák megoldás-lehetôségeinek a körvonalazása is. A MIÉRT programjának keretét a következô problémák adják: általános ifjúsági problémák, a nemzeti kisebbségi létbôl adódó sajátos ifjúsági problémák, ifjúsági szervezetek, tevékenysége, problémái. Az I. Nyári Akadémia vendége lesz számos hazai és magyarországi elôadó, akik az ifjúsági problémák szakmai és politikai aspektusait érintik. A csoportmunkák során a következô kérdéskörök megvitatására kerül lehetôség:

- általános ifjúsági problémák: pályaválasztás, oktatás, munkavállalás, munkaerôpiac, családtervezés, életkörülmények, területi mobilitás, egészséges életmód, ifjúkori bûnözés, információigény, sport, szabadidôtöltés, utazás;

- a nemzeti kisebbségi létbôl adódó sajátos problémák: anyanyelvû oktatás, nemzeti identitástudat, egyenjogúság és esélyegyenlôség, kivándorlás, illetve itthon maradás;

- ifjúsági szervezetek: támogatási rendszerek, képzések, civil szféra és ifjúsági szervezetek, politika és ifjúsági szervezetek.

Az esték folyamán a következô fakultatív tevékenységekre kerül sor:

- politikusok estéje: politikusok szabadidejükben, hobbik, életvitel, kedvencek,

- médiasátor: ifjúsági újságírás, rádiózás, internet, portálok;

- EU-sátor: beszélgetések integrációról, magyar-román kapcsolatokról a magyar EU-integráció tükrében;

- kulturális sátor: kulturális témakörök, irodalom, színjátszás stb. A rendezvény alatt szórakozásra is lehetôség nyílik. A nap folyamán sportolásra, fürdôzésre nyílik lehetôség, míg esténként koncertek (Kôvirág és After Midnight), majd ezt követôen bulik kerülnek megrendezésre. A rendezvény ideje alatt tábori rádió mûködik és újság is megjelenik.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Önálló Vállalkozás megszervezi a Foto Natura II. természetfotó-kiállítást, amelynek témája a Vizek világa.

A tárlat 2003. április 14 - 19. között lesz a Fotóklub Várgalériájában.

A kiállítás célja népszerûsíteni a természetjárást, mûvészi szemlélettel bemutatni az ember-természet vi- szonyát, tudatosítani a víz szerepét, fontosságát ebben a kapcsolatban.

A második Foto Natura kiállításra legkisebb 20x30 cm-es (A4) fekete-fehér és színes felvételekkel a következô három kategóriában lehet benevezni:

- vízi növényzet és élôvilág (