|
LIV. évfolyam 151. (15114) sz. |
2002. július 3., szerda |
Július 1-tôl újabb dráguláshullám érte hideg zuhanyként a lakosságot. Jelentôs mértékben nôtt az üzemanyag ára, drágult a villanyáram, várhatóan a hôenergia ára sem marad változatlan, napok kérdése és növelik. S indul a spirál, hiszen mint már ilyen alkalmakkor tapasztaltuk, minden terméknél számíthatunk kisebb- nagyobb drágulásra. Logikus: az elôállítási, szállítási költségek is növekednek az üzemanyag drágítása miatt. Mellesleg a benzin és a gázolaj ára utoljára éppen egy hónapja nôtt, hatodszorra idén. Mit lehet tenni? Tûrni és háborogni.
Háborogni például azon is, hogy az illetékesek annyira jól tudnak idôzíteni: mit, mikor és mennyivel kell drágítani. A nyári hónapok - ideális idôszak az ilyen döntések meghozatalára, ekkor ugyanis a lakosság jórészt éppen szabadságol és nem nagyon érdeklik a negatív hírek. Annál inkább a tengerpartjegy, sátorozás, hegyi túrák, flekkensütés, napozás és más efféle foglalatosságok.
Mindezek mellett eltörpül mindennemû kellemetlen esemény, majd késôbb lesz idô gondolkodni ezeken is. Semmi szociális feszültség, semmi szakszervezeti felvonulás, a tiltakozásnak még a látszatát sem ôrzik. Nem veszik észre, hogy valamin megint mesterkedik a kormány. Például azon, hogy megemelje a hôenergia viszonyítási árát, mentve ezáltal a veszteséges távfûtést szolgáltató üzemeket. Az illetékes berkekben már tudni vélik, hogy ez a gigakalóriánkénti ár 800.000 lej körül várható, ami ugye jelentôsen nagyobb az eddigi 575.000 lejnél. A marosvásárhelyi tanács sietve már júniusban megszavazta, hogy 2002-re megvonja a hôenergia árára nyújtott szubvenciót, és május elsejétôl visszamenôleg 829.000 lejben állapította meg a gigakalória árát. Egyesek szerint az Energomurt kell ilyenformán megmenteni... A tanácsi jegyzô, a törvényesség ôre pedig elnézte a dolgokat, eszébe sem jutott, hogy visszamenôleges hatállyal nem lehet határozatokat hozni. A prefektúra ellenjegyzésére a határozat esett, a jegyzô szerint júniustól alkalmazzák. Lett ami lett, tény, hogy a tulajdonosi társulások új áron számolták ki a májusi fogyasztást és vették el törvénytelenül a pénzt a lakosságtól. A pénzt persze vissza kell adni, ami gyakorlatilag egy hónappal késôbb történhet meg. Addig valakik használják...
Egyszóval most vakációzunk, és senki ne zavarjon efféle zokogással. Aztán ha megérkezik az ôsz, no meg a tél, és ezzel együtt a számlák, egybôl felébredünk. Arra, hogy fizetésünk éppenhogy elég (elég?) a közköltség törlesztésére. Szidjuk majd a hôszolgáltatót az elavult infrastruktúrája miatt, amiatt, hogy még mindig nem szereltek melegvíz- és fûtésmérô órákat a tömbházba. Fogcsikorgatva, idegesen, ismét fizetünk. Még szerencse, hogy a cigaretta csak ezer lejjel drágul...
Emberek egymás hegyén-hátán, zsúfoltság, idegesség - tapasztalhatja az, aki a marosvásárhelyi informatizált lakosság- nyilván-tartó hivatal udvarára ér.
A nyári periódusban fôként az útlevélosztályt rohamozzák azok, akik külföldön szeretnének vakációzni, esetleg munkavállalás, orvosi kezelés stb. céljából hagynák el az országot.
A helyzet azonban gyakorlatilag az év elejétôl változatlan. Ekkor vezették be a jelenleg használatos számítógépes rendszert, vagyis március óta az útlevél kitöltését, a fotó elkészítését a lakosság- nyilvántartó hivatalnál végzik.
- Nyári idôszakban mindig többen igényelnek útlevelet, sokan az utolsó percre hagyják a papírok elintézését, ezért vannak a sorok - válaszolta kérdésünkre Meghesan Ioan ezredes, a lakosság-nyilvántartó hivatal vezetôje, nem titkolva, hogy kisebb mûszaki hibák miatt is voltak 1-2 napos kiesések.
Valamiféle rend fenntartása érdekében programálás alapján veszik be az iratokat, akik például ma reggel 8-10 óra között jelentkeznek a nyomtatványokért, július 12-re ütemezik a dosszié benyújtására.
A régi útlevelek a lejárati idôig forgalomban maradnak, a lejárt útleveleket ellenben nem hosszabbítják, hanem újat kell kiváltani. Az új útlevéllel kapcsolatban tudni kell, hogy 862.000 lejbe kerül, amit a takarékpénztárnál (CEC) lehet kifizetni. Az iratcsomót kitöltött típuskérvény, CEC által kibocsátott nyugta, személyazonossági igazolvány (eredeti és másolat), és a régi útlevél alkotja, esettôl függôen a házassági bizonyítvány, válási határozat, a házastárs halotti bizonyítványa, a névváltoztatást igazoló hivatalos irat is szükséges eredetiben és fénymásolatban. A dossziét hétfôtôl csütörtökig 8.30- 14.30 illetve 15.30-19.30 óra között lehet benyújtani, a pénteki program rövidített, 8.30-13.00 óra közötti. A kibocsátási órarend: hétfô, kedd, szerda 13.30-15.30, csütörtök 13.30- 15.00 között, pénteken 11.00-13.00 óra között lehet átvenni a kész útleveleket.
Útlevelet sürgôsségi esetben is kibocsátanak, ám ilyenkor igazolni kell az utazás célját: gyógykezelésrôl, halálesetrôl stb. van szó. Azokat, akik sürgôsségi rendszerben kérelmeznek útlevelet, naponta 11.00-12.00 óra között fogadja kihallgatáson a lakosság- nyilvántartó hivatal vezetôje.
A tehergépkocsik számára Romániában bevezetett új útadó-fizetési rendszer okoz komoly fennakadásokat a határátkelôk forgalmában.
A kormány idén januárban elfogadott 15. számú rendelete szerint idén július elsejétôl az útadó fizetésére kötelezett tehergépkocsik számára matricát kell vásárolni. A rendelkezés a külföldi szállító jármûvekre is vonatkozik.
Az MTI érdeklôdésére a román közlekedési minisztérium illetékesei kedden elmondták, hogy az új rendelkezésrôl már februárban tájékoztatták a Nemzetközi Szállítók Szövetségének (IRU) genfi székhelyét.
A minisztériumi illetékesek nem tudtak teljes körû tájékoztatást adni arról, hogy az új rendszerben pontosan milyen tarifákat kell fizetni. Példaként említették, hogy az egy napra szóló matrica ára 2 euró plusz ÁFA.
A nyolc és harminc nap közötti idôszakra szóló matrica 16, 14, vagy 13 euróba kerül attól függôen, hogy a szóban forgó jármû szennyezôanyag kibocsátása milyen európai szabványnak felel meg. Harminc nap felett 56 euró plusz ÁFÁ-t kell fizetni.
A matricákat - a minisztérium tájékoztatása szerint - a határátkelôkön a román országos útfelügyelôség kirendeltségeinél lehet megvásárolni. Országon belül 102 kijelölt postahivatalban is beszerezhetôk.
A magyar OTP Bank megerôsítette, hogy ajánlatot kíván tenni a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR privatizációjára - hozta nyilvánosságra keddi számában a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
Az újság magyarországi bankforrásokra hivatkozva ehhez hozzátette, hogy az OTP egy nagy német bankkal közösen szeretné megvenni a román pénzintézetet.
Az OTP meg nem nevezett illetékesei úgy nyilatkoztak a Ziarul Financiarnak, hogy "az OTP megtanulta annak leckéjét, miként kell egy állami tulajdonban lévô pénzintézetet versenyképes és a nemzetközi piacon elismert pénzügyi szolgáltató csoporttá alakítani" .
A magyar illetékesek szerint az OTP nyilvánvaló elônye a gazdaságilag fejlett országok bankjaival szemben éppen az, hogy az elmúlt tíz évben rendkívül gyorsan változó gazdasági környezetben szerzett értékes tapasztalatokat. A román lap szerint az OTP a BCR privatizációjának eredményétôl függetlenül számba vesz minden lehetôséget arra, hogy terjeszkedni tudjon a térségben. "Elsôsorban Magyarország szomszédai és a szomszédok szomszédai állnak az OTP figyelmének középpontjában" - közölték Budapesten.
A BCR privatizációjáért indult verseny eddigi legnagyobb meglepetésének az OTP jelentkezését nevezte legutóbbi számában a Capital címû román gazdasági hetilap.
A Capital szerint nem a BCR privatizációja jelenti az OTP elsô kísérletét arra, hogy belépjen a román piacra. Mint írta, a magyar bank elsôként a Banca Transilvaniát vette szemügyre. A lap úgy tudja, hogy az OTP egyébként már jelen is van Romániában, miután megvette egy meg nem nevezett romániai brókercég részvényeinek 20 százalékát egy magyar üzletembertôl.
A BCR a Bancorex "tapintatos" felszámolása után lett a román bankpiac legnagyobb szereplôje. kormány három évvel ezelôtt azzal kerülte el a Bancorex csôdjének kimondását, hogy a menthetetlen helyzetbe került pénzintézetet megtisztította behajthatatlan kinnlevôségeitôl és beolvasztotta a BCR-be.
A fúziót követôen a BCR uralja a román bankpiac 30 százalékát. Közel 3 millió ügyfele van, mintegy 4,5 millió számlát vezet.
A BCR saját tôkéje 284,2 millió eurót tesz ki. Tavaly 165 millió euró tiszta nyereséget ért el.
A bank részvényeinek közel 70 százaléka a román állami vagyonkezelô és privatizációs ügynökség, az APAPS tulajdonában van, a fennmaradó 30 százalékon az öt román befektetési alap osztozik.
A BCR privatizációja meglehetôsen ellentmondásosan kezdôdött. A szándéknyilatkozatokat az eredeti tervek szerint május közepéig kellett leadni, a határidô lejárta után mind a bank, mind az APAPS képviselôi elôbb úgy nyilatkoztak, hogy nem volt érdeklôdés, majd nem sokkal késôbb az APAPS azt közölte: mégis voltak jelentkezôk.
A román gazdasági sajtó szerint szándéknyilatkozatot tett a hollandiai ING, a német HVB, az amerikai HSBC, a francia Crédit Agricole és a BNP Paribas, valamint a magyar OTP. A privatizációs ajánlatokat október 31-éig kell benyújtani.
Sajtótájékoztató a Területi Munkaügyi Igazgatóságon
A 2001 júniusában történt 12 munkabalesethez képest javulásnak tekinthetô, hogy idén ugyanabban az idôszakban csak 9 alkalommal kellett jegyzôkönyvet kiállítani, ám tekintve, hogy ezek közül egy halálosnak bizonyult, feljogosít arra, hogy azt mondjuk, súlyosabb balesetek történtek.
2002. június 20-án a szászrégeni Lemn Metal dolgozója, Laczkó József rakodás közben elvesztette egyensúlyát és 1,6 m magasról leesett, majd négy nappal késôbb belehalt sérüléseibe. Szerencsésebben járt Popa Sebastian, a küküllôdombói Poliglot Comimpex Kft. szerszámlakatosa, aki 12 méter magasról esett le, de nem szenvedett az elôzôhöz hasonló súlyos sérülést. A fennmaradó hét munkabaleset egyébként szokványosnak tekinthetô: volt, aki famegmunkálás közben levágta az ujját, másoknak a lábuk sérült meg, mert súly esett rá vagy autóbalesetet szenvedtek.
2002 júniusában a munkaügyi igazgatóság ellenôrei 150 egységet ellenôriztek, melyeknek összesen 5728 alkalmazottjuk van. A kirótt büntetések értéke 710 millió lej volt. A szóban forgó összeget 13 munkáltatónak kell kifizetnie. A 710 millióból 650 milliót feketén való dolgoztatásért róttak ki 11 egységben. Közülük a legkirívóbb eset a nyárádremetei Latina International Kft.-é, egy olasz tôkével mûködô gatter. Tulajdonosa Filippi Giuseppe, múlt év végén Dumitru Anát bízta meg könyvelôi és cégvezetési feladatokkal, ám ez utóbbi úgy alkalmazott 11 személyt, hogy azoknak a szerzôdését nem iktatta az igazgatóságon. Az olasz tulajdonos jóhiszemûségére utaló jel, hogy - a megbízott cégvezetô hiányában - az önként jelentkezett egy munkásának a papírjait láttamoztatni és az igazgatóságon értesült: szó sincs arról, hogy munkásainak munkakönyve és ikatatott szerzôdése volna. A kirótt büntetés értéke 50 millió lej volt, ám a cégnek visszamenôleg ki kell fizetnie a munkásoknak kiadott fizetések után a fizetési adót és egyéb illetékeket, és iktatani kell a 11 alkalmazott munkakönyvét. Amint Carmen Vamanu fôfelügyelôtôl megtudtuk, az ügy érdekessége még, hogy a napokban felkereste ôt Filippi Giuseppe, minden kirótt büntetést kifizetett és kérte: engedélyezzék a tevékenység újraindítását. Szintén az igazgatóságon értesült arról, hogy a helyi rendelkezések eltérnek az olaszországiaktól, és nem kellett volna eddig sem leállítania tevékenységét.
Kevésbé viszonyult ártatlannak a dicsôszentmártoni Ceromen Kft., ahol 28 személy dolgozott egy termelôegységben szabályszerû iratok nélkül. A kirótt büntetés értéke ez esetben 100 millió lej volt.
A munkáltatóknak a kánikulai idôszakban fokozottan oda kell figyelniük alkalmazottaikra, és amikor nagyon magas, 37 fokot meghaladó hômérsékleti értékeket mérnek, csökkenteniük kell a megkövetelt fizikai munka mennyiségét, biztosítani kell a munkahelyek megfelelô szellôzését stb., ugyanakkor biztosítaniuk kell ásványvizet és a törvény által elôírt egyéb, komfortot növelô intézkedéseket kell foganatosítaniuk.
Az alapvetô anatómiai ismeretekrôl, a személyi higiéniáról, az egészséges életmódról, a megfelelô táplálkozásról, a szaporodásról és a nemi úton terjedô betegségekrôl, a függôséget okozó szerek káros hatásáról, elsôsegélynyújtásról és a bántalmazásokról tanulhatnak majd azok az I-XII. osztályos tanulók, akik a 2002-2003-as tanévben az egészségnevelés tantárgyat választják.
- A szakminisztérium és az egészségneveléssel foglalkozó nemkormányzati szervezetek, alapítványok képviselôi egyezményt írtak alá, amelynek alapján az ország 15 megyéjében ôsztôl választható tantárgy lesz az egészségnevelés - tájékoztatott Ana-Elena Oltean, a SECS vezetôje, a VISION 2000 egészségnevelô program helyi felelôse. - Erdélybôl Kolozs és Maros megyét választották ki. Tervek szerint a 2002-2003-as tanévben, próbaként a kiválasztott megyék 7 tanosztályban (I. IV. és X. osztályokban) kezdik meg a nevelést. Az egyéves tevékenység után felmérik az eredményeket, s amennyiben kedvezôek lesznek, a 2003-2004-es tanévtôl a programot országszinten alkalmazni fogják. A VISION 2000 program kezdeményezôi számára a szakminisztérium döntése jelentôs sikert jelent, hiszen a Vision 2000 program célja az egészséges családi életre való felkészítés. A programban részt vevô önkéntes tanárok és diákok Maros megye 10 líceumában és szakközépiskolájában már három éve tartanak egészségnevelô órákat. Felméréseinkbôl, a visszajelzésekbôl kiderült, hogy a diákok és szüleik igénylik a szakszerû tájékoztatást, s szükségük van olyan személyekre, diáktársakra, akikhez kérdéseikkel, problémáikkal fordulhatnak. Azt is többen jelezték, hogy szeretnék, ha a megye minden középiskolájában lenne egészségnevelô óra. Éppen ezért nagyon fontosnak és hasznosnak tartjuk a tanügyminisztérium döntését, melynek értelmében bevezetik az egészségnevelést - vélekedett Ana-Elena Oltean, aki arról is beszámolt, hogy a VISION 2000 program folytatásaként júliusban és augusztusban felkészítôket tartanak azon diákok számára, akik majd "tanársegédként" tevékenykednek.
Amikor a Marosvásárhelyi Napok utáni délelôtt bokáig jártam mûanyag poharakban és egyéb hulladékban, eszembe jutott a nemrég bemutatott Tiszta Románia környezetvédelmi program. Látszólag a kettônek semmi köze ugyan egymáshoz, de valahol mégis lehet közös konzekvenciákat levonni. Mert hogyan akarunk tiszta és civilizált Romániát, hogyha arra sem vagyunk képesek, hogy ilyen helyen, a több évszázados várban civilizáltan megoldjuk a hulladékkezelést. Tudom, mindennap hajnalban már kint voltak a rabok, akik mindent összeszedtek, de másnap ugyanannyi, ha nem mégtöbb összegyûlt. S ha már akarunk civilizálni, nevelni, akkor gyakorlatilag minden 10 lépésre kukákat kellett volna kihelyezni, a cégek sátrai mellett pedig egy kisebb méretû eurokuka is elkelt volna. A szervezôknek arról is kellett volna gondoskodniuk, hogy ezeket bizonyos idôközönként, mondjuk óránként kigördítsék, kiürítsék. Ja, hogy a tömegben erre nem lett volna hely? Hát akkor kérem tessék találni, civilizáltabb helyet e rendezvényre, ahol többen elférnek. Mert sörsátrat és -csapot, valamint székeket s a szórakoztatást biztosító színpadot bárhol fel lehet állítani. Országos programot indítunk el, a tisztaság Romániáért, de hogyan szokjuk meg a rendet és a rend szolgálatába állított rendszert, ha ennek a feltételeit, egy ilyen rendezvényen sem teremtjük meg. Ismerôsöm mesélte, ô is járt hasonló fesztiválokon Nyugaton és ott is így volt, mindenki kénye-kedvére szemetelhetett, s majd azt az illetékesek a "buli" után összeszedték. Én akkor sem hiszem, hogy odaát ilyen méretekben és módon termelték volna a hulladékot a szórakozók. Mert ha van ahova elhelyezni, akkor a marosvásárhelyi várban fogyasztók egynegyede csak nem dobta volna a földre a söröspoharakat, a papírokat. Hogy a többieknek nem használ a kuka..., de hát valahol el kell kezdeni már.
Még a legújabb hírekbôl sem derül ki pontosan, hányan vesztették életüket hétfô hajnalban az afganisztáni Uruzgán tartományban, ahol amerikai harci repülôgépek egy lakodalom résztvevôire szórt le bombákat.
Egy AC-130-as és egy B-52- es gép hétfô hajnalban bombázott Uruzgán tartományban, Kandahártól mintegy 200 kilométerre északkeletre. Egy helyi tisztségviselô közölte, hogy a térség egyik falujában, Deh-Ravudban negyven embert temettek el, köztük nôket és gyermekeket. Bombázások voltak a tartomány más részein is, ott szintén lehettek áldozatok. Ennek felderítésére az illetékesek máris embereket küldtek a különbözô helyszínekre.
A Reuters által idézett tisztségviselô közölte, hogy amerikai repülôgépek három hónappal ezelôtt már bombázták ugyanezt a térséget; akkor harmincan vesztették életüket.
Az afgán védelmi minisztérium illetékese szerint a bombázásnak harminc áldozata lehet. A tragikus eset körülményeirôl a minisztériumban elmondták, hogy a pastu lakodalom vendégei a szokásoknak megfelelôen a levegôbe lövöldöztek, s az amerikai gépek ezután támadták meg ôket. A történtek kivizsgálásába az amerikaiak is bekapcsolódtak.
Hivatalos források beszámoltak arról, hogy az amerikaiak az elmúlt napokban nagyobb hadmûveletet hajtottak végre.
Afgán katonákkal együttmûködve házról házra jártak a térség falvaiban Omár molla és más tálib vezetôk után kutatva.
Légi szerencsétlenség Németországban
Súlyos repülôszerencsétlenség történt hétfô éjszaka Németország légterében, Baden-Württemberg tartományban, a Boden- tó térségében: összeütközött egy TU 154-es orosz utasszállító repülôgép egy Boeing 757-es amerikai teherszállító repülôgéppel.
A repülôgépek összeütközése következtében meghalt oroszországi utasok nyaralni készültek a spanyol tengerpartra.
A szerencsétlenül járt repülôgépek roncsai 30-40 kilométeres körzetben szóródtak szét. A két gép becsapódásának térségében számos épület kigyulladt, de nem érkezett arról jelentés, hogy a földön bárki is megsérült volna a becsapódások körzetében.
Kedd délutánig 26 áldozat holttestét sikerült megtalálni a Boden-tó északi partján éjjel lezuhant két repülôgép utasai és roncsai után kutató mentôalakulatoknak.
Mint a járási rendôrség szóvivôje közölte, a holttestek egy része még a Tu-154-es gép ülésein, becsatolt biztonsági övvel hevert a roncsok között. A baskír légitársaság (BAL) gépének fedélzetén 12 fônyi személyzet és 57 utas (köztük 47 kiskorú tanuló) utazott. A légi ütközésben életét vesztette a másik repülôgép, egy Boeing 757-es két pilótája is.
Az áldozatokat elôbb igazságügyi orvos szakértôk vizsgálják meg, majd Überlingen város egyik templomában ravatalozzák fel ôket. Oroszországból szerdán várható az elhunytak hozzátartozóinak elsô csoportja. A helyszíni vizsgálatba bekapcsolódó orosz szakemberek még kedden este megérkeznek a Boden-tó partjára.
A hétfô éjjeli katasztrófára reagálva a német pilóták egyesülete nemzetközileg egységes és kötelezô ütközés-elôrejelzô rendszer bevezetését szorgalmazta. Mint Georg Fongern, az egyesület szóvivôje Frankfurtban elmondta, a rendszer az utasszállításban részt vevô legtöbb repülôgépben már üzemel. Ugyanakkor a teherszállító gépek, valamint egyes orosz géptípusok nem rendelkeznek ilyen elôrejelzô rendszerrel.
Fongern óva intett attól, hogy bárki is elhamarkodott kijelentéseket tegyen a tragédia lehetséges okával kapcsolatban. Mint mondta, több tényezô is közrejátszhatott az ütközésben. Pontos megállapításokra ezért csak a fedélzeti adatrögzítôk felvételeinek kiértékelése után nyílik lehetôség. A német repülésbiztonsági hivatal a jövô hétre vár megbízható adatokat.
A boszniai békefenntartó haderô, az SFOR álarcos fegyveresei a légierô támogatásával kedd hajnalban razziát tartottak Radovan Karadzic palei, otthonában, de korábbi hírekkel ellentétben nem a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött volt boszniai szerb elnököt keresték az évek óta lakatlan házban.
Az SFOR szerint azért tartottak razziát a házban, mert úgy értesültek, hogy ott "illegális kereskedelem" folyik.
A hajnali három órakor kezdôdött, két órán át tartó akcióban mintegy száz - más hírek szerint harminc - álarcos SFOR-katona vett részt. A razzia ideje alatt három katonai helikopter körözött a Karadzic-család háza fölött, amely a Szarajevótól alig néhány kilométerre keletre fekvô Pale Krivace elnevezésû városrészében található.
A volt politikus felesége, Ljiljana Zelen-Karadzic a Betának nyilatkozva azt mondta, hogy a békefenntartók megbilincselték a házra vigyázó éjjeliôrt, majd berobbantották a kaput és a ház ajtaját. Az emeleten felszedték a parkettát, szanaszét dobálták a festményeket, megrongáltak néhány kép keretét. A Beta helyszínen tartózkodó tudósítója megerôsítette, hogy az SFOR-katonák hatalmas felfordulást okoztak a házban.
A katonák elkoboztak két számítógépes mágneslemezt és elvittek néhány videokazettát olyan felvételekkel, amelyeken férje látható régi összejöveteleken. Ljiljana Zelen-Karadzic szerint az SFOR azért hajtotta végre az akciót, hogy megfélemlítse családját. Az asszony szerint 1997 óta senki sem lakik a házban.
Az éjjeliôr megerôsítette, hogy a katonák megbilincselték ôt, és a ház mellett parkoló jármûbe tessékelték. Ott kikérdezték, de nem bántalmazták.
A NATO brüsszeli székhelyén közölték, hogy a békefenntartók nem Radovan Karadzicot akarták elfogni. Azért tartottak razziát a házban, mert úgy értesültek, hogy ott "illegális kereskedelem" folyik. A brüsszeli közlemény szerint a békefenntartók kisebb mennyiségû lôfegyvert koboztak el a Karadzic-család otthonában, illetve olyan "hamis dokumentumokat" foglaltak le, amelyek kapcsolatba hozhatók egy bûnszövetkezettel.
Állítólag a razzia elôtt alig néhány órával a házban tartózkodott Radovan Karadzic fia, Sasa Karadzic.
Radovan Karadzic nem tôsgyökeres boszniai szerb. 1945-ben a szomszédos Montenegróban, Niksic közelében született egy cipész fiaként. Elôször 15 évesen érkezett Szarajevóba, ahol késôbb orvostudományt tanult. Több évig pszichiáterként és terapeutaként dolgozott, de orvosi munkája írói ambícióit sem szorította háttérbe. Jugoszlávia szétesésének idején kezdett politikával foglalkozni, 1990-ben alapította meg a bosznia-hercegovinai Szerb Demokrata Pártot (SDS). 1991-ben még a szerb, muzulmán és horvát állam konföderációjából álló Bosznia- Hercegovina mellett foglalt állást, de nem sokkal késôbb már a szélsôséges nacionalisták közé tartozott. Politikai célja ettôl kezdve a "Nagy Szerbia" megteremtése volt, a saját szerb állam létrehozása a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára, és egyesülés az "anyaországgal".
Karadzic kezdetben Slobodan Milosevic akkori szerb elnök pártfogoltjának és lelkes hívének számított, az ô támogatásával lett az 1992. január 5-én egyoldalúan kikiáltott palei szerb köztársaság elnöke, a tisztségrôl 1996. június 30-án volt kénytelen lemondani. A véres boszniai polgárháború idején ô volt a szerbek elsô számú vezetôje. 1993 májusában már szembekerült Milosevic-csel, amikor Karadzic az Athénban általa is elfogadott Vance-Owen tervet elutasíttatta parlamentjével. Jugoszlávia 1994 nyarán vonta meg tôle feltétlen támogatását, amikor a boszniai szerb vezetés elutasította a Belgrád által is elfogadott nemzetközi béketervet. Karadzic a daytoni békemegállapodás 1995. decemberi aláírása után háttérbe vonult, és 1996 júliusában bejelentette, hogy visszavonul a politikai szerepléstôl.
Radovan Karadzic ellen a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1995. július 25-én, majd 1995. november 16-án emelt vádat vádat emberiség elleni és háborús bûntettek, valamint népirtás miatt. Pere - távollétében - 1996 júniusában kezdôdött meg és 1996. július 11-én, napra pontosan egy évvel Srebrenica muzulmán enklávé szerb lerohanása után adták ki ellene a letartóztatási parancsot. Karadzic azóta ismeretlen helyen tartózkodik, az elfogatására tett kísérletek eddig eredménytelenek maradtak, hiába tûztek ki fejére ötmillió dolláros vérdíjat. Az SFOR katonái utoljára idén márciusban kísérelték meg letartóztatását, sikertelenül. Karadzic ellen 2000 augusztusában polgári peres eljárást indított Amerikában 22 boszniai muszlim és horvát panaszos a polgárháború alatt elkövetett szerb atrocitások miatt, és a bíróság 4,7 milliárd dollár kártérítés kifizetésére ítélte.
Karadzic elfogásával a helyi hatóságok nem sietnek, mert a szerbek között költôként és drámaíróként is méltatott egykori pszichiáter népszerûsége hatalmas, arcára és nevére valóságos iparág épült. Egy ellene irányuló akció nemcsak katonai kockázatokkal jár, de sikere esetén megtorló támadásokra lehetne számítani a megfigyelô erôk, sôt az ENSZ és a nemzetközi közösség egyéb képviselôi ellen is.
Volt tehát ok az ünneplésre, amelyen megjelent az iskola megálmodója, dr. Csiha Kálmán, az egyházkerület akkori püspöke és munkatársai is. A szép szavakon, a tartalmas útravalón túl a diakonissza-avatás tette az idén is egyedivé az évzáró ünnepséget.
Okos, lelkes végzôsök, nagyszerû körülmények - tanárnak, diáknak örülni kellene. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató szavaiban mégis a kétség, az elkeseredés bujkál, hisz napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elô elsôfokú asszisztensekké.
Ennyit érne tehát az a rendkívüli erôfeszítés, amit annyi lelkes ember vállalt? Mert az elmúlt tíz és nem volt könnyû sem a szellemi építkezés terén, sem az iskolának otthont adó különlegesen szép épület megvalósítását illetôen, amelyben a barátságos tantermek mellett kényelmes bentlakás és étkezde is mûködik.
És az eredmények is az iskolaépítôk erôfeszítését igazolták.
Néhány évvel ezelôtt, amikor az otthongondozói hálózatát kiépítô marosvásárhelyi Medicare alapítvány munkatársaival jártuk a város azon kerületét, ahol a fôiskola hallgatói gyakorlatoztak, majd néhány végzettjét alkalmazták, munka közben tapasztalhattuk: mi az a többlet, amit egy olyan iskola nyújthat, ahol az egyházi nevelés, a lelki gondozás fontos szempont a hallgatók felkészítésében. Lelkesedés, alázat, szakmai tudás, a beteg iránti megbecsülés és szeretet, jóérzés és segítôkészség - hirtelenjében ez jut eszembe mindabból, amit a pillanatnyi élmények hatására a lányokról megfogalmaztam. Természetesen elôfordulhatnak kivételek is, de az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre, és eredményeiket tekintve nem jelentett akadályt, hogy anyanyelvükön tanulták a szakmát. Mindezt elérni nem volt sem könnyû, sem egyszerû.
A kezdetekrôl dr. Nagy Attila igazgató emlékezik:
- …A történelmi változások után "egyházaink vállalták az iskolaépítés küzdelmét. A mi fôiskolánk szervezése 1992 nyarán kezdôdött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére hozott kormányrendelet alapján. Kapuit azonban a sok huzavona, minisztériumi kilincselés és fôleg a helyi tanfelügyelôség ellenszenve, gáncsoskodása miatt csak november 5-én nyithatta meg a Gecse utcai templomban, mert épületet nem akartak biztosítani. Egy hónapig tartottuk elôadásainkat a templom padjaiban ülô diákoknak. Az akkori fôtanfelügyelô sem talált számunkra épületet, a város polgármestere az állatkert amfiteátrumát ajánlotta fel. Végül a magyar alprefektus telefonja mozdította meg a tanügyi szerveket. A város perifériáján levô általános iskolába akartak küldeni, amit visszautasítottunk, s akkor kaptunk helyet a sportiskolában (volt Jókai utca), ahol Klósz Bálint igazgató szeretettel, meleg barátsággal fogadott bennünket. Onnan két év elteltével egy-egy kezdô osztállyal szivárogtunk át a Bolyai líceumba. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttünk át ide, az idôközben felépült impozáns épületbe, ahol szép tantermek vártak, otthonos levegôvel.
Idôközben a külföldi adományokból színvonalas oktatási kellékekkel gyarapodott az iskola. Sárinak, az életnagyságú próbababának ma külön kórterme, ágya van, ahol, minden mûveletet el lehet végezni rajta, amivel egy asszisztens feladatkörébe tartozik - értesülünk Mezei Ilonától, az iskola mindenesétôl, aki jelenleg osztályt vezet és az épület gondnokságát is ellátja. Sári mûvénájából a vér is kicsordul, ha eltalálják, ami a lányok szerint nehezebb, mint a valóságos páciens esetében.
De hallgassuk tovább az igazgatót:
- Visszaemlékezve a kezdetekre, ennyi év múltán is nehéz meghatottság nélkül felidézni, hogy hívásomra hogyan jöttek, milyen lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, fôorvosok és a gyakorlati oktatást végzô asszisztensek, milyen hamar összeállt egy erôs tanári kar, amelyben minden tantárgy megkapta a tapasztalt szakemberét… Máig tartó hûségük példátlan, s a mai anyagias szemléletû társadalmunkban ugyancsak ritka segítôkészségrôl, humánumról, erkölcsi tartásról, felelôsségérzetrôl tanúskodik.
Soha senki nem utasított vissza, megtiszteltetésnek vették, hogy ide jöhettek tanítani, s a fiatal oktatók az idôsebb professzorok tanítványai voltak. Itt nem hivataloskodunk, az elôadás szabad és közvetlen, s a diáknak bármikor kérdeznie lehet.
- Egyetemi színvonalon adunk elô, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsuk a hallgatókat, s még a helyesírással is törôdünk - egészíti ki az igazgató szavait Dienes Sándor professzor, aki hozzáteszi, hogy olyan diplomadolgozatok készültek, amelyek akár egy orvosi diplomadolgozatnak is megfelelnek. Ô maga 40 fölött bábáskodott, évente hét diák irányítását vállalva.
Nagy hangsúlyt fektettek a román szakkifejezések ismeretére is, a klinikai gyakorlat románul zajlott, s a diplomadolgozatot románul írták meg, és magyarul védték a hallgatók. Ezzel magyarázható, hogy az iskola végzettjei a román nyelvû versenyvizsgákon is megállták a helyüket.
Egymás szavát kiegészítve mondják el, hogy a jegyet sem adják ingyen. Az idei harmadév (24 lány és 3 fiú) osztályáltalánosa 9,03 volt, a másodév eredménye 8,71, s mivel tavaly felvételi vizsga nélkül vették fel a hallgatókat, elôször fordult elô az intézet történetében, hogy az elsô évfolyamról tíz diákot pótvizsgára utasítottak. Két éve, amióta tandíjkötelessé tették valamennyi posztliceális iskolát, kénytelenek tandíjat kérni a hallgatóktól.
Ezen túlmenôen minden év vesszôfutással kezdôdött, s késôbb sem hiányoztak a külsô és belsô támadások. Még a tavaly novemberben is azzak vádolták meg az iskolát, hogy illegálisan dolgoznak, amíg sikerült tisztázni a valós helyzetet.
- Most pedig jönnek érdeklôdni a lányok, és nem tudjuk, mit is mondhatnánk nekik - gondolkodik el Nagy Attila. Teljesen tanácstalanok vagyunk a hír hallatán, hogy ôsztôl csak az orvosi egyetemek mellett mûködô kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvû posztliceális iskola mûködik Erdélyben rajtunk kívül Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a mi helyzetünk lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Az ügyben az RMDSZ-hez folyamodtunk, mivel véleményünk szerint az lenne a legjobb megoldás, ha az egyetem átvenné a kollégiumot. Itt minden körülmény adott, a tanári kar is ideális, s kár lenne abbahagyni, amit annyi küzdelem árán megvalósítottunk.
Igazat adva Nagy Attila orvos-igazgatónak, elôször is az iskolának helyet adó és a hallgatók lelki gondozását biztosító Erdélyi Református Egyházkerület vezetôségénél érdeklôdtünk, ahol Kató Levente egyházkerületi tanácsos válaszolt kérdésünkre.
Elmondása szerint az egyházkerület vezetôsége nem kapott semmiféle írásbeli értesítést e téren, s a rendeletnek, amely kimondja az egészségügyi posztliceális iskolák visszaminôsítését, nincsen törvényes háttere. A szakminisztérium tájékoztatása szerint bizonyos szakokból megmaradhat a posztliceális oktatás, más szakok valóban csak az orvosi egyetemek melletti kollégiumok keretében mûködhetnek.
Ezt az álláspontot az egyházkerület is támogatja, s lépeseket tettünk annak érdekében, hogy ha másképpen nem lehetséges, a marosvásárhelyi orvosi egyetem mellett mûködjön az iskola.
Asztalos Ferenc, a Képviselôház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelôen csak az egyetemek mellett mûködô kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni.
- Mivel képviselôtársaim is egyetértettek, egy törvénymódosító indítványt nyújtottunk be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása, miközben megszabja, hogy milyen szakok létezhetnek a posztliceális oktatás keretében. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselôház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ôsztôl továbbra is mûködhetnek a szóban forgó iskolák. A kérdés kezelése politikai akarattól függ - vélekedett a képviselô, aki elmondása szerint azért karolta fel az ügyet, hogy az anyanyelvû szakképzés ezen lehetôsége továbbra is megmaradjon.
Bár azokat, akik a különbözô magán oktatási formák keretében román nyelven az idén is meghirdették az egészségügyiasszisztens-képzést, a jelek szerint nem zavarja az iskolák megszüntetésére vonatkozó egyezmény, a biztos jövô mégis a MOGYE keretében való mûködés lenne. Nagy Örs professzor, az egyetem rektorhelyettese szerint az orvosi egyetemen az elképzelések szerint a jövô évtôl indulna magyar nyelvû kollégiumi osztály.
Addig is a református fôiskola, a többi hasonló posztliceális intézmény mellett remélhetôleg tovább folytathatja a képzést.
Az intézmény küzdelmekkel, állandó kínlódással való tízéves történte kapcsán azonban igazat kell adnunk az igazgatónak, miszerint egyensúlyát vesztett világban élünk, ahol rögtönzés minden, s állandónak csak a bizonytalanság tekinthetô. Vagy mégsem, s az érintettek összefogása révén sikerül elérni, hogy a romániai magyar közösségünk számára fontos dolgokat, valamilyen formában megôrizzük, ha már a jelek szerint a szakminisztériumok, és azokon keresztül az iskolák mûködését engedélyezô állam számára nem fontos, hogy megtartsa a szavát, és azok a fiatalok, akik az utóbbi években nem kis tandíjat fizettek, továbbra is a képesítésben részesüljenek.
A velencei bizottság tavaly októberben megfogalmazott javaslatai után senki számára nem volt titok, hogy a kedvezménytörvényt valamilyen formában módosítani kell - jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Szabadság címû kolozsvári lapnak adott interjújában.
A lap keddi számában megjelent interjúban a HTMH elnöke emlékeztetett arra, hogy a tavaly júniusban elfogadott törvény végrehajtási utasításainak kidolgozásakor már figyelembe vették a velencei bizottság ajánlásait, így némi ellentmondás van a törvény és a végrehajtási rendelkezések között.
- A magyar és román miniszterelnök tavaly decemberben aláírt megállapodása bizonyos pontokon ugyancsak felülbírálta a törvényt - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Orbán-kormány már idén márciusban foglalkozott a törvény módosításának kérdésével, elkészítette azt a javaslatot, amelyet a határon túli szervezetekhez el is juttatott.
Bálint-Pataki szerint a magyar parlamenti pártok feltehetôleg azért értesültek errôl a módosítási javaslatról utólag, a sajtóból, mert az Orbán-kormány "valószínûleg késôbb kívánt egyeztetni velük".
A HTMH elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyarok képviselôinek fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hivatott eldönteni, miként módosítható úgy a törvény, hogy megfeleljen eredeti céljának és ezzel egy idôben eleget tegyen Európa és a szomszédos országok elvárásainak.
Bálint-Pataki úgy vélte, hogy nem beszélhetünk külön európai elvárásokról: az európai intézmények azt kívánják, hogy a törvény ne okozzon feszültséget az egyes szomszédos országokkal.
- Abban a pillanatban, amint a törvény olyan tartalmú lesz, hogy magyar-román, illetve magyar-szlovák viszonylatban nem okoz feszültséget, Európának is megfelel majd - fogalmazott.
A HTMH elnöke szerint van lehetôség arra, hogy kétoldalú megállapodásokkal szüntessék meg a még létezô feszültségeket.
- Mind Romániával, mind Szlovákiával alapszerzôdésünk van. Az államközi kapcsolatokban a vitás kérdések megoldásának intézményes formája az alapszerzôdésnek köszönhetôen létrejött kisebbségi vegyes bizottság. Ennek keretén belül - azt hiszem - van esély és lehetôség a megegyezésre - mondta, hozzátéve azt, hogy Magyarország EU-csatlakozása után bizonyos pontokon értelemszerûen további változtatások lesznek szükségesek.
A legördülô függöny elôtt álló színészek szívükbe zárják, magukhoz ölelik a nekik járó fizetséget, a tapsot. A darab sikeréhez azonban hozzájárul az a csapat, amelyrôl nemsokat tudunk, akik "árnyékban" maradnak, de rengeteget dolgoznak. Egy remekül szabott ruha, egy jól elrendezett színpad, a szereplôk maszkja, parókája, és megannyi apró részlet mind-mind a színdarab "csillogását" biztosítja. Egy maroknyi taps jár(na) a kulisszák mögött maradó mûszakiaknak is. Közéjük tartozik a súgó, akinek munkája, feladata könnyûnek tûnhet ... A súgó a színész mentôangyala, testôre az elôadás ideje alatt. Errôl a ritka hivatásról a marosvásárhelyi Nemzeti Színház súgóját, Súgó Erzsébetet kérdeztem.
A színház plakátján olvasható, hogy a súgó: Súgó Erzsébet. Véletlenszerû egybeesés, vagy felvett név?
- Nevemben a hivatásom, de a vezetéknevemnek sokkal líraibb jelentése van.
A Mezôségen, egy kis faluban, Pókában születtem. Ott az erdô a házak fölé hajol, a magas dombok tövében nagy, álmos tavak csipkézik a völgyet. Ebben a varázslatos környezetben csodálatosan szép gyermekkorom volt. Apai ágon az ôseim kovácsok voltak, a szomszédos faluban, Marossárpatakon, a Maros partján volt a kovácsmûhelyük, ott, ahol a folyó vize nagyon sekély, ezért a kövek súgnak. Ez volt a szerelmesek kedvenc találkozóhelye. "Találkozunk a súgó kovácsnál "- innen a vezetéknevem, legalábbis így tartja a családi krónika.
- Szinte minden kislány álma, hogy színésznô lesz…
- Hétéves koromig több mint száz népdalt tanított nekem édesanyám, de nem csak ô. Télen a mi házunkban minden este fonó volt, a lányok, asszonyok szorgosan fontak, a legények maskarába öltöztek. A petróleumlámpa mellett rövid humoros, improvizációs jeleneteket adtak elô. Mindenki énekelt, és én mindent rögzítettem. Tizenöt éves koromban láttam elôször igazi színházi elôadást, de addig több nép- és táncdal-, valamint szavalóversenyt nyertem a faluk közti vetélkedôkön.
Sokat játsztam színpadon, voltam Marika a Liliomfiban, Iluska a János vitézben, Szôcs Katica a Zenélô kútban, Zilia a Néma leventében. A falu akkori református lelkésze, több ezer kötetes házikönyvtár tulajdonosa, a kezembe adott minden olyan könyvet, amit egy korombeli fiatalnak el kellett olvasnia. Mint minden egészséges fantáziával és kellô érzékenységgel megáldott kislány, azt gondoltam, hogy a színpad fogja jelenteni életemet. Némi öniróniával mondhatom, hogy a reflektorok árnyékáig eljutottam, de egy életen át nem szabad a kudarcok miatt keseregni, mindig tovább kell lépni, más értékek, adottságok után kutatni, és idôben felállítani a fontossági sorrendet.
- A felejthetetlen elsô súgói munkanap…
- Az elsô elôadás! Szent-keresztbánya, M. Sebastian Vaká-ciósdi. Délben szóltak, hogy a tizennégy jelentkezô közül nekem sikerült a vizsgám a meghirdetett súgói helyre, és délután már indultunk többnapos tájolásra a Székelyföldre. Összeszorult a szívem, fogalmam sem volt mit kell tennem, ha bajba jut a színész, de Lohinszky mester és a lelkemnek oly kedves Tarr Laci bácsi egész elôadás alatt nekem játszottak. Kellemes kis komédiázás volt a színpadon és én mint elsô számú nézô könnyezve nevettem az elôadás alatt. Úgy emlékszem, hogy még a szöveget is elfelejtettem követni.
- Több száz elôadás sikerét, izgalmát élte át a súgói "lyukban"…
- Minden elôadásba, amelyben dolgoztam, beleszerelmesedtem. A színpad védôburok, megvéd a külvilág mocskától. Tizenhét év alatt megközelítôleg hatvan színdarab színpadi munkájának voltam részese. Hogy ez hány elôadás? Saccolok. 1989-ig minden bemutatott elôadás megközelítôleg 60-70 elôadást ért meg, de a kivételesen sikeresek a 150-200 elôadást is. Ma már szomorú eredményt mutatna az elôadásszám-, nézôszám-statisztika. Ez viszont azt jelenti, hogy folyamatosan újat kell nyújtani a közönségnek. Nem ritka a napi 9-10 órás próbaszakasz, több hétig szabadnap nélkül, fûtetlen, huzatos színpadon.
Nem lehet könnyû egy elôadás teljes szövegét, a legapróbb mozzanatokat is tudni, követni… Csak a színész és a súgó tudja, ha baki csúszik a szövegbe…
- A színpadon folyamatos személyiségelemzés történik, a próbák alatt a színész egy tôle független emberi jellem minden szépségét, hibáját, esendôségét, tehetetlenségét a saját tehetsége legmagasabb értékére próbálja emelni. Ennek a folyamatnak a súgó nemcsak szemlélôje, de szövegszinten segítôje is. Az én feladatom vigyázni a szöveghûségre. A színész sok esetben a saját kényelmére próbálja átformálni a szöveget. Meg kell érezni, hogy hol van az a határ, ameddig el lehet menni.
A próbák alatt folyamatosan mondom a szöveget, amíg megérzem, hogy készen van. Vigyáznom kell, hogy a saját hangsúlyaimat, elképzeléseimet ne vigyem bele, nagyon simán adjam fel a mondatokat. Hagyományos szövegpéldányt készítek, minden fontosabb mozdulatot , mozgást lejegyzek. Ez azért fontos, mert ha felújításra kerül a darab, évek múltán is teljes egészében látom az elôadást. Megpróbálok azonosulni a színész játékával, így általában megérzem, hogy mikor van szükség segítségre.
Egy évadban megközelítôleg 300-400 oldalnyi irodalmi szöveget tanulok meg.
Néha azt álmodom, hogy a színpadon a színészek nem tudják a szöveget, én nem találom a helyén a szövegpéldányt, ilyenkor emlékezetbôl végigmondom a példány minden sorát.
- A rengeteg elôadás közül melyik a legemlékezetesebb?
- A legemlékezetesebb elôadás "súgói" szempontból egy népszínmû volt, amikor kölcsönadtam a szövegpéldányt egy színésznek, és elfelejtette elhozni a kiszállásra. Nem szóltam senkinek egy szót sem, kezembe vettem egy üres irattartót és beültem a helyemre, mert úgy éreztem, hogy talán elég a jelenlétem a színész biztonságérzetéhez. Nagy siker volt, a lehetô legkevesebbet kellett segítenem, de az elôadás végére kiültek a homlokomra örök figyelmeztetôül a verítékcseppek.
- Mit is jelent súgónak lenni?
- A színész feltétel nélküli szeretetre vágyik, de saját magán kívül aligha van ideje azokra figyelni, akik az ô sikeréért dolgoznak. Ez így van rendjén. Ebben a sikerorientált környezetben mindenkinek megvannak a saját kételyei, kérdôjelei, de ez is jó, mert aki az elôadásban részt vesz, folyamatosan belsô kényszert érez az önelemzésre. A sikerélmény személyre szabott, de ha tudatosítod magadban, hogy nemcsak a környezeted visszajelzéseirôl szól, hanem a belsô harmónia megszerzéséért fontos mindaz, amiért munkálkodsz, akkor örülni tudsz annak, hogy naponta részese vagy a színpadi csodának, a nagy játéknak, az édeni állapot utolsó sugarának. Én képesnek érzem magam a mások sikerének örülni, a mások öröméért dolgozni. Gyakran eszembe jutnak egy kedves barátom szavai: "Én csak ülök a hegytetôn és figyelek.." - telitalálat az én esetemben is.
- Irigylésre méltó világban él, ahol megannyi értékes, az emberi szívet megbabonázó mondat, szavak füzére hangzik el. Melyik lenne a sok közül, amit a legfontosabbnak tart?
- Jelmondatom két mondat. D. P. Uspenskitôl kölcsönöztem: " Az embernek, akár a földbe szórt vetômagnak, van esélye a növekedésre. Van valami a lényében, amit nem lehet megérteni elsô pillanatra, ez a rejtett lehetôség lényegében az ô sajátos alkotóképessége."
- Három fiúgyermek boldog édesanyja, a bukaresti Hyperion Egyetem újságírói szakát is elvégezte, tele van energiával, tervekkel…
Az írás ugyancsak nagy öröme az életemnek. Mióta több idôm van magamra is figyelni, belsô monológokat hordok magamban és kivételes elégtételt, megnyugvást nyújt, ha kiírhatom magamból a gondolataimat. Tudományos kutatások igazolják, hogy eltérôen a korábban elterjedt általános nézettôl, az ember szellemi képességeinek csúcsát nem 25 évesen éri el, hanem 35 évesen. Ezt a szintet 70 éves koráig, sôt utána is tartani tudja. Elôttem még 25 év aktív tevékenység áll. Javíthatatlanul romantikus alkat vagyok. Erdôszélen, magánházban szeretnék élni, gyümölcsfát, sok-sok virágot ültetni, unokákat és csibéket nevelni. A jövôképem sem önmagamról, többnyire másokról szól...
Szombaton nyílt meg és július 12-ig tart a Szentgyörgy téri Unirea teremben az a kiállítás, amely népi alkotók, hagyományôrzô mesterek munkáit kínálja a látogatónak.
A tavaly megrendezett elsô ilyen jellegû seregszemlén alig kilenc alkotót tudtak felvonultatni a szervezôk, az idei, második tárlaton már negyvenkét alkotó jelent meg tizenkét helységbôl, a megye különbözô néprajzi zónáit képviselve. Olyan alkotókat hívtunk meg, mondja Ilarie Opris, a Népi Alkotások Maros Megyei Központjának elôadója, akik ma is ûzik mesterségüket, sôt egyesek belôle élnek.
A kendi Nagy Margit kukoricaháncsból készült "virágaival" New Yorkban képviselte Romániát, meghívták Németországba, a népi mesterségek vásárára is. A vajdaszentiványi Horváth Zsuzsanna száznál több ruhát készített megrendelôinek.
A mezôfelei Graur György és Rozália gyékényfonásait Nagyváradon, Pucioasán, Pitesti-en vásárolhatták az érdeklôdôk, nemsokára Déván is kirakodhat.
Általában apáról fiúra, anyáról lányára hagyományozódik a népmûvészet, a szövés, fonás, varrás mestersége. Így láthatók Tordai Olga és lánya, Olga-Matild szôttesei, a marosvásárhelyi Török Zsuzsa az itt egykor nagy hagyománnyal bíró üvegfestést újította fel. De beszélhetnék a Berecz családról, Ferencrôl, Erzsébetrôl és Zselykérôl, náluk a gyöngyvarrás öröklôdik nemzedékrôl nemzedékre, a maroskeresztúri "üvegesekrôl", Botog Ioanról és Gheorghéról, a marosvásárhelyi szalmafonó Fülöp Ernô és Fülöp Erzsébet munkáiról, Jakabffi József csontfaragásairól, a vesszôfonó Szánthó Istvánról és Nyisztor Lajosról, ôk ketten marossárpatakiak, Gábor József és Rozália pedig marosszentgyörgyi.
Megemlíthetem Laczkó Aranka festett tojásait, vagy a hodáki Oltean Florea furulyáit, pánsípjait. Sajnos egyre kevesebb az olyan mester, aki a népi kerámiával foglalkoznék megyénkben. Ezért üdvözölhetjük örömmel két marosvásárhelyi alkotó, Palaghie Nicolae és a korondi származású Domokos István ny. táncmester jelenlétét ezen a kiállításon.
Nem lesz önálló magyar egyetemi kar Nyitrán
(MTI) Nem hozzák létre Nyitrán a szlovákiai magyar pedagógusképzésre hivatott egyetemi kart: helyette a közép-európai tanulmányok kara létesül. Bugár Béla, az MKP elnöke a hírre reagálva kijelentette: ezek után pártja a következô választási idôszakban már nem az önálló magyar kar, hanem önálló, állami költségvetésbôl létesítendô magyar egyetem létrehozásához kíván ragaszkodni.
Az önálló nyitrai magyar kart - a magyar pedagógus- utánpótlás riasztó jövôképe miatt - a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormányzati részvétele négy éve alatt programjának elsôdleges célkitûzései között szorgalmazta. Tavaly - amikor az MKP a kormányból való kilépéssel fenyegetôzött - a kormány a szlovák koalíciós partnerek többségének támogatása nélkül tízmillió koronát különített el a magyar kar létrehozására. E feladatra azonban az egyetemi autonómia miatt a nyitrai Konstantin Egyetem vezetése nem kötelezhetô, csupán méltányolhatja a kormány ajánlását, de a jelek szerint ez sem történt meg.
Hétfôn Nyitrán az egyetemi tanács ülésén igencsak furcsa megoldás született: olyan kar létesül, ahol több nyelven folyik majd oktatás. Hogy a szándék a magyar nyelvû oktatásra is kiterjed-e, arról az egyetem részérôl egyelôre ellentmondásos információk láttak napvilágot.
A nyitrai döntés részleteit hétfôn délután még Szigeti László, a szlovák oktatási minisztérium államtitkára sem ismerte. Érdeklôdésünkre elmondta: az MKP csakis a magyar kar létrehozását tartja elfogadhatónak, mégpedig szigorúan a korábban egyeztetett keretek között.
Bugár Béla jelezte: az MKP nem ellenzi a közép- európai tanulmányok karát, de mert a Nyitrán létesülô kar elsôdleges feladata a magyar pedagógusképzés lenne, és mert az egyetem részérôl erre nem mutatkozik kellô hajlandóság, a történtek után az MKP egyedül az önálló magyar egyetem létrehozásában látja a megnyugtató megoldást.
Szlovákiában kétszázezer lakosra jut egy felsôoktatási intézmény. A szlovákiai magyarság félmilliót meghaladó lélekszáma alapján legalább két felsôoktatási intézményre tarthatna igényt, ezzel szemben a felsôfokú magyar anyanyelvi oktatásnak sem önálló egyeteme, kara, sem fôiskolája nincs. Ezek létrehozásáért a rendszerváltás óta folyik az egyelôre eredménytelen küzdelem.
Gulyásfôzô verseny Szentgericén
Meglepetésszámba menô eseményre hívtak nemrégiben egyik hét végén. A marosvásárhelyi Magányosok Klubja és a Szentgericei Ökumenikus Nôszövetség, az említett klub tiszteletbeli elnöke, Kopacz Imola pszichológus ötleteként szervezett zárt körû bográcsgulyásfôzô versenyt Szentgericén. A szakértelemrôl tanúskodó zsûri tagjai között találtuk Megyesi István mesterszakácsot Jászvásárról - a Moldovai Szakácsszövetség képviselôje ill. a Romániai Szakácsszövetség alelnöke -, Kolozsvári Puskás Sándor szobrász- szakácsot, a helybeli Balázs Sándor unitárius lelkipásztor feleségét, Sára, valamint a református Rigmányi Benjámin tiszteletes feleségét, Erzsébet asszonyt, továbbá szintén Marosvásárhelyrôl Gáspár István ideggyógyász fôorvost, Gyôrffy András színmûvészt, valamint Kopacz Imola pszichológust. Sokan és sokat tettek mind a vendégeskedôk, mind a vendéglátók közül azért, hogy ez a hagyományteremtés szándékával rendezett elsô gulyásfôzô verseny sikeres és emlékezetes legyen.
Szávuly Ibolya gericei nyugdíjas tanítónô a helybeli, egykori néptanítóról, Thiboldy Istvánról elnevezett 35-40 tagú tánccsoportot vezeti. Elôzményként el kell mondanunk, hogy a szengericeiek közül néhányan, köztük táncosok is ellátogattak már a klubba, kis mûsort is bemutattak ott, s a kölcsönös rokonszenv folytatásra késztetett, viszontlátogatásra. A fogadtatás Szentgerice bejáratánál színes mezei csokor kíséretében vendégköszöntô felirat, az iskola udvarán a vendéglátók. A fasor árnyékában asztalok, padok, tányéron, kosárban friss sütetû aranysárga kalács. Tálcán, poharakban pálinka. Falásra- kortyolgatásra unszolni senkit nem kellett. A találkozást-köszöntést ily módon megejtvén, a klub tagjai nekiveselkedtek - nem túlzó a kifejezés -, hisz ki-ki közülük csaknem a fél konyháját elhozta a versenyre.
Tíz óra körül a nyolc versenycsoport - öt vásárhelyi, három szent-gericei - fehér szerelésben "bográ-csozásba" kezdett. Minden csapat fôszakácsa természetesen férfiú. Pattogott-ropogott a még viszonylag szelíd napsütésben a tûz. Egy-egy munkaasztalra kis csokor virág is került. Nemsokára fôtt-fortyogott megannyi bogrács. Puskás Sándor csapattól csapatig kíváncsiskodott. Kérdezgetett, bele- beleszippantott egy-egy gulyás párájába. A kellemes, ínycsiklandozó illatot és az innen is, onnan is a nap felé forduló dallamfoszlányokat lassan befedi a füst. S hovatovább nagyobb a meleg. Még déli 12 sem volt, amikor a bográcsokat egész magasra fûzték: elkészültek a finom ételek.
A melegnél már csak a türelmetlenség, az izgalom volt nagyobb. Csapatfônök ide, csapatfônök oda, a terítékek asszonykezet dicsérnek. Nôk fantáziáját, tetszést arató, mégis szerény ötletességét. S mivel várakozáskor igen lassan telik az idô, míg a zsûri érkezik, a helybeli mintegy 15-bôl két háziasszonyt kérdeztünk. A 72 éves Molnár Mária így vallott: - Amikor meghallottam, mire készül a nôszövetség, arra is gondoltam, jó együtt lenni. Magányos vagyok. Egyedül élek... Erôm szerint tettem, amit tehettem. Kalácsot- kenyeret sütöttünk, még pénteken. Szívesen, örömmel vártuk a vendégeket. Kíváncsiak is vagyunk a verseny végére - összegezett lényegszerûen. - Persze, hogy várjuk mi is, hogy alakul! Ilyen eseményen még nem voltunk mi sem. Pedig én is már 72 éves vagyok - veszi át a szót Sárosi Klára. Most is tele mindkét keze. - Hoztam bort, pálinkát, krumplit, ezt-azt a gulyáshoz. Hogy megérte-e?! Meg. Jó volna jövôben is szervezni ilyen találkozókat.
Megyesi István szakácsmesterrel az élen, végre érkezik a zsûri. Rendre kanalaz-kóstol- ízlel minden tagja. Kérdezz-felelek a hagyományos bográcsgulyás kellékeirôl, adalékairól. A hozzá illô borról. Arról, ki mit hiányol a fôzetbôl. Mibôl mennyi jár bele. Majd mindenki terítékhez ül, döntés késôbb lesz.
Fél óra múltán minden bogrács üres.
Bár mindenki nyertes, három csapat a Romániai Szakácsszövetség különdíját kapta: a szentgericei Paizs Ernô és csapata, Bereczki István és csapata a magányosok klubjától, valamint a szintén gericei Szôcs Ibolya és csapata. A magányosok klubja különdíját a helybeli Múré Ibolya és csapata, az ökumenikus nôszövetség különdíját a magányosok klubja tagja, Máthé Károly és csapata, a zsûri különdíját Baricz Szilveszter, Somodi Jolán és Székely Árpád csapata kapta. Nem hallgathatjuk el, hogy a jutalom fejében esetenként a csapatoknak, a zsûri tagjainak illetve a sajtó képviselôinek juttatott 18, szôttesbôl készült jelvényes és jelvény nélküli szakácsnyakkendô, az illusztrációkkal tele értékes szakácskönyv, a konyhakéskészlet, az abrosz hat szalvétával, az eredeti szakácskötény és az öt üveg bor a Megyesi mesterszakács házaspárnak - István és Lenuta - köszönhetô. Több milliót áldoztak minderre. A szentgericei unitárius közösség gondoskodott a 13 jutalomkönyvrôl meg az unitárius címer megannyi fafaragvány-másolatáról. A számítógépes kivitelezést Kopacz Miklós végezte.
Vándorfakanál nyomában kelt útra Györffy András színmûvész is. Ôt is a zsûri tagjaként, a klub szimpatizánsaként a bográcsgulyás múltja felôl kérdeztük. Arról, vajon miért épp a gulyás...?! - Mivel a legôsibb magyar étek - kezdi mondandóját Thália papja, s így folytatja: - A honfoglaló magyarok honosították meg mint pásztorételt. Ezt a bô lére eresztett pörköltet 1879-ben tálalták elôször a nagyvilágban, Monte- Carlóban. A csirkepaprikással együtt. Akkor és ott indult el a siker útján. Napjainkban Nyugaton is, a leghíresebb éttermek étlapján szerepel. Általában tarhonyával tálalják. Mivel kimondottan pásztorétel, egyik jellegzetessége, hogy tejföllel készítik. Mivel a tejföl savanykásabb, lágyítóbb ízû, ezért nem savanyúsággal, csípôs paprikával szolgálják. Nagyon örvendek a hagyományteremtés szándékának, de szeretném, ha a jövôre nézve itt mind több fiatalt láthatnánk. Nem vagyok híve a gyorsbüfének. Nemzeti gasztronómiánk mellett teszem le voksom. Mert mind a rétes, mind a töltött káposzta - bár a törököktôl vettük át - annyira jellegzetesen magyarrá vált az idôk folyamán a magyar találékonyságnak és a magyar ízeknek a bevitelével, hogy a világon mint magyar nemzeti ételt emlegetik, a bográcsgulyással együtt. Legyünk hát büszkék arra, amit tudunk, amink van, és igyekezzük utódainkra átszármaztatni.
Nyolc bogrács. Ugyanaz az alapétel, és mégis más és más. A zsûri elnöke elmondja, hogy az ún. alapreceptet mintegy 40%-ban kell általában tiszteletben tartani, a többi a szakácsra bízatik. - Meglepett az itteni szakácsok szereplése - folytatja. - Szeretném, ha a mai alkalom valóban kezdetnek bizonyulna. Akár a környék többi településeinek a háziasszonyaival, szakácsaival együtt is meg lehetne ezt szervezni. Azért, hogy - amint zsûritársunk, András is mondta - gasztronómiai kultúránkban mind járatosabbak és hagyományos eledeleinkhez - a hamburger, a pizza kárára is akár, hisz a magyar konyha nevet jelent a világon - mind hûbbek lehessünk.
Délután hangulatos és színvonalas mûsort nézhettünk végig a mûvelôdési otthonban. A székely turpisságot kifigurázó Tomcsa Sándor- jeleneteket, illetve Thiboldy-írások megelevenítését, hisz itt élt a szerzô, ismerte az itteniek örömét, bánatát, gondjait. Átvette szokásait. Láthattunk színes néptáncokat, tréfamondókat, -mestereket hallhattunk. A Thiboldy együttesbe mindenki - gyerek-fiatal-korosabb - szívesen és szeretettel jár, még nagy munkaidôben is jönnek próbálni, este tíztôl, ha kell.
Befejezésül Kopacz Imola pszichológus mondott véleményt, aki a versenyt kiötölte. - A ma itt történteket úgy képzelhetjük el, mint amikor kavicsot dobunk a tóba. A víz szintje fokozatosan gyûrûzni kezd, ahol a kô vízbe hullott. Hulláma egyre szélesebb kört ír le. Bízom abban, hogy ez a kör - a hagyományteremtés szándékának köszönhetôen - az évek folyamán akkorára tágul, szélesedik, hogy a környék magyarságának komoly részét fogja majd magába ölelni.
A közmûvelôdés támogatásáról tárgyaltak
Ma délelôtt a megyei tanácsnál a házigazdák és a polgármesteri hivatal képviselôi a közmûvelôdés támogatásáról tárgyaltak. Eldöntötték, hogy létrehoznak egy vegyes bizottságot, amely meghatározza, melyek azok a megyei, illetve városi érdekeltségû intézmények, s így arról is szó esett, melyik közigazgatási egység mit támogat majd. Az illetékesek abban is megegyeztek, hogy nem az intézményt, hanem a különbözô kulturális rendezvényeket segítsék anyagilag. Ez utóbbi elvet szeretnék alkalmazni a marosvásárhelyi Nemzeti Színház esetében is, amelynek sorsa még nem dôlt el véglegesen. A várost többek között Csegzi Sándor alpolgármester képviselte.
Marosvásárhelyen rendezik meg az országos kettes fogathajtó bajnokság második fordulóját. A versenyt július 5-7-e között tartják a méntelep mellett kialakított pályán. Pénteken 9.30-kor indulnak a fogatok a ménteleprôl a város fôterére, ahol felvonulnak, majd visszatérnek a versenypályára. Július 5-én a díjhajtásra, szombaton a maratoni versenyre, míg vasárnap az akadályhajtásra kerül sor. A versenyszámok mindennap 11 órától kezdôdnek. Eredményhirdetés vasárnap, az akadályhajtás után.
Ellenôrizték a fafeldolgozó és - forgalmazó cégeket
Ovidiu Natea prefektus március 13. és június 26. között elrendelte a fafeldolgozó, - szállító és -kereskedô egységek ellenôrzését. A környezetvédelmi hivatal, a munkaügyi felügyelôség, az egészségügyi igazgatóság, az erdôgazdálkodási igazgatóság, a pénzügyôrség, a gazdasági rendôrség és a prefektúra ellenôrzô testületének képviselôibôl álló csoport összesen 130 gazdasági egységet vizsgált meg, amelyek közül 68-at megbüntettek, összesen 1.141.300.000 lej értékben. 55 egység egészségügyi engedély nélkül üzemelt, ezért a felügyelôk 685.000.000 lejre róttak ki büntetéseket. A környezetvédelmi felügyelôség 4 cégnek visszavonta a mûködési engedélyét, a többieknél talált rendellenességek miatt 13.700.000 lejre büntettek. A vizsgált cégeknél 43 személy feketén vállalt munkát, 6 esetben a munkaügyisek összesen 350.000.000 lejre bírságoltak.
Diáksegítô alapítvány Szovátán
A szovátai tanügyi káderek kezdeményezésére magánszemélyek diáktámogatási alapítványt hoztak létre. A tegnapi alapító ülésen leszögezték, hogy azokat a szovátai születésû, itt végzett diákokat segítenék tanulmányi eredményeik függvényében, pályázatok alapján, akik nehéz anyagi körülmények között vannak és egyetemeken szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az alapítvány hivatalos bejegyzési formáit is beindították, s így várhatóan már ôsszel, az iskolakezdés elôtt az elsô diákok megkaphatják a támogatást. Az alapítók felkérik azokat, akik pénzzel segítenék a diáktámogató alapítványt, forduljanak Péter Ferenc polgármesterhez.
Borítékolt versenypályázat alapján választották azt a tervezôt, aki manzárdosítja majd a nyárádszeredai kultúrotthon tetejét. Az Illyés, a Bocskai alapítványok, valamint a kertészeti egyetem és a helybéli polgármesteri hivatal által támogatott munkálatok több mint 6 milliárd lejbe kerülnek majd. Az új tetôtérben helyiségeket rendeznének be. A megrendelô egyetlen feltétele volt, hogy építészeti stílusban környezetbe illô legyen az új terv, amelyet Kali Ellák mûépítész készít el.
Jelentkezni lehet gyümölcsszedô táborokba
A marosvásárhelyi Madisz székházában (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 81-es ajtó) 18-24 év közötti fiatalok jelentkezését várják magyarországi gyümölcsszedô táborokba. A helyek száma korlátozott.
A radnóti tanács összesen 700 millió lejt szán a napipiac felújítására. Ebbôl a pénzösszegbôl az idén 300 milliót költenek el, kiépítik a piachoz vezetô utakat, illetve lebetonozzák a kereskedôk által használt felületet, korszerûsítik a víz- és lefolyóhálózatot, valamint a mellékhelyiségeket.
A hétvégén távozott az a 12 tagú küldöttség, amely a testvértelepülés Jákóról érkezett Erdôcsinádra. A vendégek, akik között a környékbeli települések polgármesterei, tanácsosai is képviseltették magukat, meglátogatták Gernyeszeg község minden faluját, és újabb konkrét kapcsolatok kiépítését helyezték kilátásba.
Hétfôn a nyárádszeredai polgármesteri hivatalban tanácskozást tartott a Nyárád kistérségi társulás helyi fejlesztési munkacsoportja. A megbeszélésen elemezték a félévi tevékenységet és a tervekrôl tárgyaltak. Összeállították a kistérség fejlesztési stratégiáját, amelyet kiadtak, sikerült támogatást szerezni, amibôl további információs anyagokat, szórólapokat adnak majd ki. Elkészült egy kísérleti terv, amelynek keretében, amennyiben a holland kormány támogatja, létesítenek egy ún. teleházat - kistérségi információs központot.
A radnóti Szabadság utcában és Lekencén 200 méter vízvezetéket cserélnek ki. A munkálatokat a harmadik évnegyedben kezdik meg. Összesen erre a tanács 870 millió lejt szánt, amibôl az idén mintegy 320-at költenek el.
Július 4-én, csütörtökön 7-16 óra között karbantartási munkálatok miatt nem lesz áram a Jeddi utcában a 27-29 és 33-67. szám alatti házakban, valamint a Cutezantei 1, 1/A, 2-30. közötti tömbházakban, a Ramurele 1-27, 2-8, valamint az Erdôalja 1-3. számok között.
Magyar-szlovák konzultáció a kedvezménytörvényrôl
Magyarország kész arra, hogy a lehetô leghamarabb, még ebben a hónapban szakértôi szinten, a magyar- szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretei között tárgyalásokat folytasson a kedvezménytörvény végrehajtásáról - mondta a külügyi szóvivô keddi, budapesti tájékoztatóján, az MTI érdeklôdésére. Tóth Tamás közölte: a szlovák fél a V4 miniszterelnökeinek múlt szombati, esztergomi találkozóján keddre ígérte írásos javaslatait a tárgyalások ütemezésérôl. A külügyi szóvivô kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarország olyan megoldásra törekszik a kedvezménytörvény alkalmazása ügyében, amely érvényesíti a jogszabály eredeti céljait, figyelembe veszi a velencei bizottság jelentését, és elfogadható Szlovákia, valamint a szlovákiai magyarság számára is.
Pedofilia elleni nemzetközi rendôri akció
A pedofilia elleni küzdelem összehangolása jegyében a nyomozószervek Ikrek mûvelet fedônéven 12 országban végeztek egyidejû razziákat - közölte Brüsszelben az Europol. Az Ikrek mûvelet egyéves elôzetes nyomozómunka után elsôsorban az interneten szervezôdô pedofilhálózatokat igyekezett felgöngyölni. A mûvelet kiterjedt Belgiumra, Hollandiára, Dániára, Németországra, Olaszországra, Nagy- Britanniára, Romániára, Svédországra, Svájcra, Spanyolországra, a tengerentúlon pedig Kanadára és az Egyesült Államokra. Ötven helyen tartottak házkutatást a hajnali órákban és nagymennyiségû gyermekpornográf anyagot - kompaktlemezeket, videokazettákat, számítógépes lemezeket - foglaltak le. Belgiumban az akció Brüsszelre, Antwerpenre és Leuvenre terjedt ki. Rainer Wenning, az Europol szóvivôje Hágában elmondta, hogy ötven gyanusított közül több személyt ôrizetbe vettek, mások letartóztatása az egyes országok eltérô törvényi elôírásai szerint néhány napon belül várható.
Dan Matei Agathon turisztikai miniszter biztosította a Mihai Eminescu Trust brit alapítványt arról, hogy a PricewaterhouseCoopers által készített megvalósíthatósági tanulmány javaslatokat tartalmaz majd a Drakula Park alternatív helyszínével kapcsolatban, fogalmaz Jessica Douglas-Home, az alapítvány ügyvezetô igazgatója a Mediafaxhoz eljuttatott közleményében. "Rendkívül örültünk a Dan Matei Agathonnal a múlt héten folytatott szívélyes és konstruktív megbeszélésnek. Meggyôzôdésünk, hogy a végsô döntés figyelembe veszi Románia nemzeti kulturális örökségét, ugyanakkor támogatni fogja a romániai turizmus fejlôdését is", fogalmaz Jessica Douglas-Home.
Hargita megyében Balánbányán a legnagyobb a véradók száma. A bányavárosban a legtöbb véradó az elbocsátott bányászok közül kerül ki. Dr. Mátyás Tibor, a Hargita Megyei Vérátömlesztési Központ igazgatója elmondta, a mozgó vérgyûjtô egység legutóbbi balánbányai kiszállásán két nap alatt mintegy 160 személy jelentkezett véradásra egy 200.000 lej értékû élelmiszerjegy ellenében. A jelentkezôk 10 százalékát elutasították, mivel vérük a nem megfelelô táplálkozás miatt alkalmatlan az átömlesztésre. A balánbányai poliklinika dolgozói szerint a véradó akció idején a helybéliek tülekednek az élelmiszerjegyek megszerzéséért. Balánbányán 9,7 százalékos a munkanélküliség aránya.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) azt ajánlja a közszolgálati és kereskedelmi televízióknak és rádióknak, hogy csak éjjel, 22.00 és 5.00 óra között sugározzanak alkoholreklámokat, áll a Mediafaxhoz eljuttatott közleményben. A CNA július 2-i ülésén elfogadott ajánlás azokra a statisztikákra alapoz, melyek szerint a kiskorúak körében növekszik az alkoholfogyasztás mértéke, ugyanakkor nôtt a tömény italokat népszerûsítô reklámanyagok száma, áll a közleményben.
Reformcsoport a liberálispártban
A PNL Reformját Kezdeményezô Csoport július 11- én, a párttagokkal és a területi szervezetek képviselôivel folytatott konzultációk után dönt arról, hogy szükséges-e vagy sem, hogy a liberálisok rendkívüli kongresszusán saját projekttel és jelöltekkel rendelkezô aktív csoporttá alakuljon át, mutat rá Constantin Balaceanu Stolnici, a PNL szenátusának elnöke a Mediafaxhoz kedden eljuttatott közleményében. A július 11.-én sorra kerülô megbeszélésen javasolják majd a csoport formális létrejöttét, egy szakértôi csoport létrehozását, amely elemezné a párton belül kialakult helyzetet és létrejöttétôl számított egy héten belül összeállítana egy megoldási javaslatot. A reformcsoport elemzi továbbá a kezdeményezés aktív politikai csoporttá történô átalakítási módozatait is. Minden olyan utalás, amely a reformcsoporthoz egy manipulatív gyakorlatot társít, "indokolatlan sértés" a kezdeményezôk iránt és ugyanakkor ellentétes a PNL érdekeivel, mivel megnehezítheti a párt fellendítését, jelenti ki Constantin Balaceanu Stolnici. Stolnici és Neagu Djuvara, a PNL szenátusának képviselôi az elmúlt héten sajtótájékoztatón javasolták minden párttagnak, hogy hozzanak létre egy kezdeményezô csoportot, amely megreformálná és fellendítené a liberális pártot.
Leszerepelt a Temes Megyei Határôrség
Cornel Babut ezredest, a Temes Megyei Határôrség parancsnokát leváltották tisztségébôl, miután a Belügyminisztérium Ellenôrzô Szolgálata több ellenôrzést végzett a Krassó-Szörény, Mehedinti és Temes megyei parancsnokságokon. Toma Zaharia dandártábornok kedden, Temesváron kijelentette, hogy a Temes Megyei Határôrség tevékenysége nem felelt meg a várakozásoknak. Cornel Babut ezredes a következô napokban más szolgálati beosztást kap, helyét Constantin Daminescu alezredes, az Arad Megyei Határôrség volt parancsnoka veszi át. Az ellenôrzések nyomán figyelmeztetésben részesült a Temes Megyei Határôrség további 28 alkalmazottja az intézmény gyenge teljesítménye miatt.
ALBERT ANNÁNAK boldog születésnapot, egészséget és hosszú életet kíván leánya, Gyöngyi és veje, Levente Kanadából. (v.)
ELADÓ négyéves száraz fenyôfa deszka. Tel. 0745-914-133. (41816)
ELADÓK húscsirkék és tojójércék. Tel. 133-575, 0740-196-284, Marosszentkirály. (41552)
OLCSÓN eladók új Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok garanciával. Tel. 065/212-369. (41227)
VESZEK SIF Transilvania részvényeket. Tel. 0722-947-124. (2012154)
SÜRGÔSEN eladó 2001-es Dacia Supernova klímaberendezéssel, full-extrával. Ára: 3.000 USD. Tel. 0744-797-971. (41715)
ELADÓ Skoda 120 L. Tel. 342-219, Gernyeszeg. (41670)
ELADÓ állatfarm Sáromberkén, 15 km-re Marosvásárhelytôl: 4 istálló - három fejôsteheneknek és egy borjaknak. Tel. 0744-533-620, 512-862. (41821)
ELADÓ Claas Dominator kombájn. Tel. 094-505-185, 331- 378. (41826)
ELADÓ, esetleg bérbe adó autómosoda. Tel. 211-996. (41843)
ELADÓ 1991-es évjáratú Volkswagen Passat Variant 1,6 TDI. Tel. 0745-569-220. (hn.)
ELADÓK Freezone DVD-k - 5 $ - dobozostól (nagy tételnél alkudható), film, zene, rajz, XXX; Tel. 091-625- 261. balamucu@home.ro (39939)
ELADÓ házhely Marosvásárhelyen. Tel. 218- 074. (41729)
ELADÓ német juhász kutyakölyök. Tel. 161-025, 161-970. (41855)
VESZEK Daciát (javításra szorulót is). Tel. 320-423, 0740-094-666. (41856)
ELADÓ 10 személyes, kör alakú török sátor és jó karban levô 100 literes villanybojler. Tel. 160-899. (41849)
ELADÓ szemes kukorica olcsón. Tel. 0744-814-960. (41865)
ELADÓ 2 db antik faragott fotel, kandalló típusú villanymeleg