Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

(MTI) Nem hivatalos ukrán forrásból származó értesülés szerint a magyar- ukrán kisebbségi vegyes bizottság ukrán tagozatának legutóbbi ülésén a magyar- román egyetértési nyilatkozat tanulmányozása kapcsán felvetôdött az a javaslat, hogy Ukrajna kérje a magyar féltôl: Kárpátalja valamennyi lakosa - ne csak a magyar nemzetiségûek - munkavállalási engedélyt kaphassanak három hónapra Magyarországon.

Az ülésen olyan javaslat is elhangzott, hogy valamennyi ukrán állampolgárt vonják be a megkötendô megállapodás hatálya alá, de ezt végül elvetették.

A hírek szerint az ukrán fél várhatóan Mádl Ferenc köztársasági elnök február 6- 7-én esedékes ukrajnai látogatása során kívánja a javaslatot hivatalosan ismertetni.

Hrihorij Szereda, a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság ukrán társelnöke, az Ukrán Migrációs és Kisebbségi Hivatal vezetôje az MTI kijevi tudósítójának kérdésére ezt az értesülést nem kívánta kommentálni. Mint mondta, az ukrán fél - a Magyar Köztársaság kijevi nagykövetségével folyamatos kapcsolatot tartva - dolgozik a kedvezménytörvény megvalósításán. A vegyes bizottság keretein belül külön albizottságot hoztak létre, amely ezekkel a problémákkal foglalkozik. Hivatalos ukrán javaslat ebben a kérdésben eddig még nem született - hangsúlyozta a bizottság ukrán társelnöke.

A Magyarországgal szomszédos Kárpátalja lakosainak száma meghaladja az egymilliót. Az 1989-es népszámlálás adatai szerint 156 ezer kárpátaljai lakos volt magyar nemzetiségû. Kárpátalja egyike azon ukrajnai megyéknek, ahol a legnagyobb a munkanélküliek aránya.

Kukan tájékoztatta Verheugent

Eudard Kukan szlovák külügyminiszter levélben tájékoztatta Günther Verheugent a kedvezménytörvény ügyében folyó magyar- szlovák konzultációkról állásáról.

Az MTI pozsonyi irodájához hétfôn eljuttatott szlovák külügyi sajtóközlemény szerint Kukan még a múlt héten közölte az EU fôbiztosával, hogy Pozsony nagyra értékeli az Európai Unió és Günther Verheugen ezzel kapcsolatos érdeklôdését, nemkülönben azt, hogy az EU elvárásai szerint a kérdést a nemzetközi jog elveinek és normáinak megfelelôen kell rendezni.

A szlovák diplomácia vezetôje arról biztosította Verheugent, hogy Pozsony "a mindkét fél számára elfogadható megoldás" kialakításában érdekelt, és szerdán Budapesten Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár is ennek megfelelôen tárgyal majd magyar partnerével, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, akinek a szlovák külügyi közlemény szerint "a helyzet megoldására alkalmas konkrét javaslatokat kíván elôterjeszteni".

Eduard Kukan reményei szerint a szlovák fél javaslatainak köszönhetôen már január 23-án jelentôs elôrelépést sikerül elérni.

Ezzel szemben Mikulás Dzurinda szombaton úgy nyilatkozott: a szívén viseli Magyarország és Szlovákia igen jónak tekinthetô kapcsolatait, de ezzel együtt megengedhetetlennek tartja, hogy a magyar kedvezménytörvény egyes rendelkezései országa területén a független szlovák jogrendet sértô hatályt nyerjenek.

A szlovák közszolgálati rádió egyik szombati mûsorában megnyilatkozott szlovák kormányfô nem adott konkrét választ arra a kérdésre, vajon születnek-e Szlovákiában valamilyen egyoldalú ellenintézkedések, ellenben tételesen felsorolta a magyar kisebbség javára foganatosított szlovákiai intézkedéseket.

A hivatali érintkezésben engedélyezett kisebbségi nyelvhasználatot, a kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálását nevesítve Dzurinda külön kiemelte, hogy milyen sok ember ment el megünnepelni a Párkány és Esztergom között újjáépült Mária Valéria híd átadását, amely mint mondta, azt tanúsította, hogy a két ország hivatalos kapcsolataiban, a magyarok és a szlovákok emberi viszonyrendszerében "a történelem során soha nem voltak olyan jók a kapcsolatok, mint most".

- Nem szívesen kardoskodnék egyoldalú ellenintézkedésekkel, elvégre nem Szlovákia, hanem Magyarország és a magyar kormány áll nyomás alatt - így Dzurinda, aki ezzel nyilván a kedvezménytörvény nemzetközi visszhangjának szlovák értelmezéseire utalt. Mint mondta, április 23-án (hivatalos budapesti látogatásakor) Orbán Viktort emlékeztette arra, mennyire fontosnak tartja, hogy Magyarország és Szlovákia "érzékeny és óvatos" bánásmódban részesítse egymást.

Dzurinda a rádióinterjúban olyan kijelentést is tett, miszerint "megérti Orbán Viktor hazai taktikáját, hiszen Magyarországon április 7- én választások lesznek". Szavai szerint ezért is kérte a magyar miniszterelnököt arra, hogy minden lépését jól mérlegelje, hiszen "a dolgok nehezen épülnek, de könnyen összeomlanak", márpedig most igen alkalmas feltételei vannak annak, hogy "kerüljük a szélsôséges retorikát" - foglalta össze a Dzurinda szájából elhangzottakat a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A hírszolgálati iroda hozzátette: a rádiómûsorban Mikulás Dzurinda határozottan visszautasította azt felvetést, miszerint megtörténhet-e, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kedvezménytörvény nyomán kialakult helyzetben kilépjen kormányából.

Két témát vetett fel Virág György megyei tanácselnök az intézmény heti sajtótájékoztatóján, s mindkettô - akarva-akaratlanul - a megyei tanács és a megyeszékhely, illetve ha pontosabban akarnánk fogalmazni, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel való kapcsolatából fakadó problémát taglalt.

Az elsô a regionális környezetbarát hulladéktároló ügye. Mint ismeretes, a regionális hulladéktároló megépítését ISPA-alapokra számítva vették tervbe, ám a tavaly jelentkezett az olasz Vaste Italia romániai képviselete, a 21-es Jegyzôkönyv Rt., s elônyösebb feltételeket ajánlott. Az érdekelt helységek zöme elvi beleegyezését adta a váltásba, kivételt Marosvásárhely képezett, hisz Dorin Florea polgármester nem csupán a megyei tanács átiratára nem válaszolt, de az összehívott megbeszélésre sem volt hajlandó eljönni, sôt, napirendre sem tûzte a helyi tanácsban a kérdés megvitatását. Ioan Toganel prefektus segítségével végül tegnap sikerült tárgyalást folytatni Dorin Floreával a kérdésrôl, ám úgy tûnik, a változat nem nyerte el a polgármester tetszését, aki csak annyit volt hajlandó megígérni, hogy fogadja az olasz cég képviselôjét, aki még január folyamán Marosvásárhelyre látogat. Márpedig a megyeszékhely együttmûködése nélkül - mint a legnagyobb hulladéktermelô település - az egész elképzelés értelmét veszti.

Dorin Florea azzal vádolta meg a megyei tanács elnökét, hogy nélküle már két éve megoldotta volna Marosvásárhely hulladéktárolásának kérdését. Noha ezzel a kijelentéssel Virág György nem érthet egyet, elmondta, hogy kész átadni a szerzôdést a városnak, s egyáltalán bármilyen megoldást támogat, amellyel a környezetbarát hulladéktárolás megoldódik, ám nem tartja szerencsésnek, ha minden egyes helység külön szeméttelepet létesít, erre sok kisebb település valószínûleg nem is lenne képes - az ebbôl fakadó minden környezetvédelmi gonddal együtt. Ha pedig ez a lehetôség elúszik, az ISPA- változat 25%-os helyi hozzájárulást feltételez a 25 millió eurós összköltségbôl, s ezt sem fogja tudni számos helység kifizetni - vélte a tanácselnök.

Virág György és Dorin Florea, a Ioan Toganel által közvetített tegnapi megbeszélésén szóba került a marosvásárhelyi színház ügye is. A színházban súlyos a helyzet, hiszen januárban a személyzet nem kapott fizetést, mert az intézmény pénzügyileg pillanatnyilag nem tartozik sehová. Virág György ismét azt az álláspontot képviselte, hogy a megyeszékhelynek kellene átvenni az intézményt, hisz a megyének - amely amúgy is tíz, Marosvásárhelyen mûködô kulturális intézményt patronál - semmiféle törvényes lehetôsége nincs elôteremteni a színház mûködéséhez szükséges alapokat, míg Dorin Florea azon az állásponton volt, hogy amennyiben a városi tanács mégis megszavazza január 31-én az intézmény átvételét, a határozatot megtámadja a közigazgatási bíróságon.

Virág György a sajtó képviselôi elôtt leszögezte: ha minden kötél szakad, a megyei tanács februárra rendkívüli ülést hív össze, s ha a tanácsosok beleegyeznek, mégis átveszik a színházat, ám a finanszírozását csak a központi költségvetésbôl leosztott 12 milliárd lej erejéig tudják vállalni. Amikor ez az összeg elfogy, akkor bezárjuk a kapukat - hangzott a sötét jóslat.

Abban mindenki megegyezik, hogy az épület felújítása továbbra is a mûvelôdésügyi minisztérium feladata lenne, mint ahogy a tavalyi év számlájára további pénzekkel is adós maradt a minisztérium. Cristian Ioan színházigazgató, Ioan Toganel prefektus és Virág György a napokban Bukarestbe utazik, hogy errôl a kérdésrôl megbeszéléseket folytasson Razvan Theodorescu miniszterrel.

Az e heti szokásos sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere elsôsorban a közlekedéssel kapcsolatos problémákat hozta szóba. Így megtudhattuk, hogy a napokban tárgyalásokat kezdenek az autópiac elköltöztetésérôl. A prefektúra, a rendôrség, csendôrség és más érintettek részvételével létrejövô találkozón több lehetôséget megvizsgálnak majd, amelyek közül az egyik a Marosszentgyörgy Ernye felôli kijárata volna. Az új autópiac megnyitását februárra tervezik.

A polgármester ismertette a közszállítási vállalat igazgatótanácsa és az ellenôrzô szervek közös elhatározását, miszerint az elkövetkezôkben sokkal határozottabban fellépnek az engedély nélküli személyszállítást végzôkkel szemben. Akár hetenként is, rendszeresen végeznek majd ellenôrzéseket. Korábban is történtek próbálkozások a közúti és a gazdasági rendôrség bevonásával a jelenség felszámolására, de azok nem bizonyultak sikeresnek. A közlekedésnél maradva a sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy eddig 2700 tonna csúszásgátló anyagot szórtak el az utakra (1000-t novemberben és 1700 tonnát decemberben), amelyek értéke, a szórási és útfelügyeleti munkát leszámítva, már meghaladja az 1,2 milliárd lejt. Ha a fent említett további költségeket is beszámítjuk, ezen a télen az ilyen jellegû munkákra költött összeg eléri a 2 milliárd lejt. Ezzel szemben tavaly egész télen mindössze 1,2 milliárd lejt kellett az utak járhatóvá tételére fordítani.

Aktuális

Miközben a lakásfenntartási költségek több mint kétszeresére nôttek, és fokozatosan araszolunk a gigakalóriák, kilowattórák és köbméterek európai uniós árai felé, megnyugtatónak tûnhet: a kormánypárt megtalálta a módját, hogy a kritikus helyzetben, a szegénység mindenféle küszöbe alatt élô állampolgárok számára biztosítsa a havi minimális jövedelmet.

Bár az egy személyre számított 630.000 lej havonta, illetve az öt személybôl álló család számára megállapított 2,3 millió lej messze áll attól, hogy a szolgáltatások, házbérek árát figyelembe véve egy család számára olyan megélhetést biztosítsanak, hogy legalább az alapvetô élelmiszerekhez hozzájussanak, egyre inkább "kilóg a lóláb". A helyhatóságok ugyanis, amelyek úgy érzik, és valószínû nem alaptalanul, hogy számukra gazdasági erejükön felüli megterhelést jelent majd a garantált minimális jövedelem biztosítása, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a törvény azon elôírását, amely szerint azok a családok, amelyek tulajdonában földterületek, épületek, lakfelületek vagy egyéb ingó avagy ingatlan javak találhatók, s amelyeknek felhasználása vagy pénzzé tétele jövedelmet biztosíthat - figyelembe vegyék. Ilyenformán mindazok a személyek, akik a siralmasan alacsony kollektívnyugdíjból élnek, de van egy házuk, van egy darabka földjük, ami többet visz, mint hoz, s kapirgál esetleg egy-két majorság is az udvaron, illetve azok a városon élô kisnyugdíjasok, akik egy élet során nem ültek karba tett kézzel, és szerény, de a polgári megélhetést biztosító körülményeket teremtettek maguk és családjuk számára, azok jövedelmét nem fogják felpótolni a garantált minimális jövedelem összegére, sôt a vonatkozó törvény agyafúrt cikkelye értelmében még fûtéspótlékban sem részesülhetnek.

Feltevôdik tehát a kérdés, hogy kikre vonatkozik akkor a sokat dicsért, reklámozott törvény, amit sok ezren kérvényeznek megyénkben is. Nos, könnyû kitalálni, hogy nem a megélhetés határán élô vagy az alá süllyedt, de korábban azért nem az utcán tengôdô idôs személyek, családok fogják majd kapni, hanem ritka kivételektôl eltekintve jobbára a roma családok, és néhányan a hajléktalanok közül.

Természetesen ôk sincsenek kevesen, de mi lesz a többiekkel, akik a jelek szerint képtelenek átvészelni a telet, mivel csak a gázszámla már a nyugdíjuk kétszerese, s a kilátástalanság olyan fokára jutottak, hogy úgy érzik, nem lehet így élni tovább, hisz a megfagyás, az éhenhalás vagy a betegség között választhatnak. És közben észre sem veszik, mert tévéjüket kijelentették, s kábeltévé-elôfizetésüket is régen lemondták már, hogy az ország sorsának intézôi szerint dicsôségesen haladunk az Európai Unió felé. Csakhogy a léggömbbel mind kevesebben szállnak, s akiket a szolgáltatások árával való újfajta népnyomorgatással kitessékeltek a kosárból, nehogy a fent levôket is visszahúzzák!

Az Európai Unió egymilliárd euró segélyt nyújt Afganisztánnak. A 2002-2006-os idôszakra szóló segély célja az afgán újjáépítés elôsegítése - közölte az EU külügyi biztosa, Chris Patten hétfôn Tokióban.

A tervek szerint az Unió az idén 200 millió euró segélyt nyújtana Afganisztánnak, a további segélyek összege pedig minden évben a költségvetés jóváhagyásától függ.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a további négy évben évente közel azonos összeget kellene kiutalni. Ezzel ellentétben valószínûbbnek látszik, hogy a költségvetésért felelôs szervek minden évben a költségvetési tervezet alapján döntenek majd. - Ha sikerülne ôket meggyôznünk, a segély teljes összege 2002-2006-ban elérhetné az egymilliárd eurót - mondta a biztos.

A kétnapos tokiói konferencián, amelynek célja Afganisztán megsegítése, közel hatvan nemzet képviselteti magát. Az esemény a nemzetközi összefogás próbatétele. Japán, Szaúd- Arábia, az Egyesült Államok és az EU összesen 1,9 milliárd dollárt ajánlottak fel Afganisztán megsegítésére.

Miguel Nadal spanyol külügyi államtitkár szerint az Európai Unió segélyei, az Európai Bizottság által felajánlott 200 millió euróval együtt, idén elérhetik az 550 millió eurót. Az ötéves idôszakban a segély teljes összege elérheti akár a 2,5 milliárd eurót - tette hozzá a tokiói értekezleten.

Nadal ugyanakkor hozzátette, hogy az Európai Unió tagországainak törekedniük kell arra, hogy a segély összege az elkövetkezô négy évben is azonos szinten maradjon.

Japán 500 millió dollárt ígért harminc hónapra, Nagy-Britannia külön 288 millió dollárt. Az Egyesült Államok 296 millió dollárt, Szaúd- Arábia 220 millió dollárt ígért hétfôn Tokióban.

A konferencia résztvevôi szerint az afgán kormánynak biztosítania kell segély felhasználásának átláthatóságát. Az országnak eleget kell tennie a demokratizálás követelményeinek és meg kell szüntetnie az ópiumtermelést. A segély elsôdleges célja az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és egy mûködô közigazgatási rendszer létrehozása.

A Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és az ENSZ Fejlesztési Programjának becslései szerint az afgán újjáépítési program költségei az elkövetkezô öt évben elérhetik a 10,2 milliárd dollárt. Afganisztán újjáépítése ezzel a történelem legköltségesebb nemzetépítô programjává válhat.

NATO-bôvítés

Német sajtóértesülés szerint a NATO november végén tartandó prágai csúcstalálkozóján hét kelet-európai állam fog meghívást kapni a szervezetbe.

A Berliner Zeitung hétfôn közölt brüsszeli információja szerint döntés ugyan még nem született, ám NATO-diplomaták egyértelmûen "nagycsoportos" bôvítésre számítanak. Úgyszólván bizonyosra vehetô, hogy az atlanti szervezet a tagjai közé fogadja Szlovákiát és Szlovéniát, továbbá a három balti államot. Valószínûnek tartják a diplomaták, hogy meghívást kap a NATO-ba Bulgária és Románia is; utóbbi két ország tagságát többek között Törökország és Franciaország szorgalmazza.

A német fôvárosi lap szerint tavaly szeptember 11. óta módosult a NATO-tagok viszonya a bôvítéshez. Ennek nyomán háttérbe szorult az a megfontolás, milyen katonai elônyökkel jár új tagok befogadása. Ehelyett "általános politikai megfontolások" kerültek elôtérbe.

Vonatkozik ez az Egyesült Államokra is, amelynek kormánya a terrorizmus ellen vívott harc szempontjából különös súlyt helyez megbízható koalíciókra. "Washingtonban is már csak az a kérdés, hogy öt vagy hét új tag csatlakozhat-e a NATO-hoz" - idézett a Berliner Zeitung egy magas rangú brüsszeli diplomatát.

NATO-körök véleménye szerint a bôvítés tervezését megkönnyíti az Egyesült Államok és Oroszország között tapasztalható közeledés. Moszkva ugyan továbbra is fenntartásokat táplál az egykori szovjet köztársaságok, Észtország, Lettország és Litvánia NATO-belépésével szemben. Az atlanti szövetséghez fûzôdô viszonya azonban idôközben olyan mértékben javult, hogy feltehetôen bele fog nyugodni az újabb keleti bôvítésbe.

A brüsszeli központban mindazonáltal el akarják kerülni a nyilvános vitát. Ennek elsôdleges oka az, hogy nem kívánnak civakodást Albániával és Macedóniával, azzal a két balkáni országgal, amelyek NATO-tagsága a mostani fordulóban bizonyosan nem kerül terítékre. Emiatt legkorábban a NATO-külügyminiszterek májusi tanácskozásán lesz szó a tagjelöltekrôl - írta a Berliner Zeitung.

(MTI-Panoráma) Sanyarú sors vár a brit bûnözôkre, legjobb, ha valamennyien jó útra térnek.
A jövôben ugyanis szó szerint képletes harcot folytat a brit rendôrség ellenük annak köszönhetôen, hogy matematikusok "csoda- fegyverrel", a bûnüldözés képletével, avagy egyenletével vértezték fel a Scotland Yardot. Az eredményes küzdelemhez már csak az kell, hogy a rendôrök meg is tudják érteni, mi mit jelent benne - jegyezte meg a Reuters.

A csodafegyver a következô:

NDb=(60% x Nc/Nt + 40% x Dc/Dt) x 17585

Ha valaki így nem értené, "szóvá tesszük": Endébé egyenlô zárójel nyitva hatvan százalék szorozva encé per enté plusz negyven százalék szorozva décé per dété zárójel bezárva szorozva tizenhétezer ötszáznyolcvanöttel.

(Aki még így sem érti, ne menjen rendôrnek - legalábbis britnek.)

Az egyenlet agyafúrt ereje nem abban rejlik, hogy mindegyik rendôr kap belôle egyet és hirtelen az üldözött bûnözô orra elé tartja, aki a képleten vagy annyira eltöpreng, hogy könnyû megfogni, vagy - ha egy csöpp esze van - menten megadja magát.

Nem. A képlet az erôforrások optimális térbeli és idôbeli elhelyezésében nyújt segítséget, azaz abban, hogy hol és hány rendôrre van szükség Londonban. A matematikusok a képletbe belekalkulálták egyebek közt az egyes londoni körzetek lakóinak számát, a bûncselekmények gyakoriságát, a gazdasági helyzetet.

Az elméleti csodafegyver a 17 ezer 585 londoni rendôr 60 százalékát a lakosság körzeti megoszlása és szociális struktúrája alapján helyezi el, az állomány 40 százalékát pedig a bûnözés és a rendôri jelenlét igényszintje szerint.

A rendôrség szóvivôje szerint a képlet valószínûleg nem mér döntô csapást a bûnözésre, ám nagyon nagy a gyakorlati haszna a rendôrök elhelyezésében. "Nem olyasmirôl van szó, amit elvont matematikusok sütnek ki elvarázsolt dolgozószobáikban" - mondta a rendôrségi szóvivô.

Mindazonáltal a képlet miatt eddig még nem kezdték tömegével feladni magukat a brit bûnözôk. Viszont nem kizárt, hogy ôk is számolni kezdenek vele...

Január 19-én, Marosvásárhelyen közgyûlést tartott az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Az utóbbi négy év szerteágazó tevékenységét ismertetô titkári beszámoló és hozzászólások után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget magas szakmai hozzáértéssel és ügyszeretettel betöltô dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezsô, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb mûködése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetôségek javítását, a tevékenységek szakszerû menedzselését, a tudományos ülésszakok szakmai színvonalának megtartását, a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítô megjelentetését. "Szerencsés embernek vallom magam. A munka nem riaszt el, és bízok a közös tevékenységek sikerében" - vallotta az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya frissen megválasztott elnöke.

Cégvezetôket, kulturális személyiségeket, polgármestereket és alpolgármestereket, valamint az írott és audiovizuális sajtó munkatársait díjazta pénteken délután a Marosvásárhelyen megjelenô Ambasador folyóirat szerkesztôsége. A 2001. évben kifejtett tevékenységéért 46 menedzser, 11 polgármester vagy alpolgármester, a kultúrát támogató 19 személy, valamint 15 fôszerkesztô, riporter vehette át az elismerô oklevelet. Az egyórás késéssel kezdôdött díjkiosztáson Romeo Soare, az Ambasador fôszerkesztôje köszöntötte az egybegyûlteket, majd Cornel Udrea nyújtotta át az okleveleket. A kitüntetettek nagy része már tavaly is részesült hasonló elismerésben, így nem kívánt bemutatkozni, magáról, munkájáról beszélni. Az élelmesebb cégvezetôk kihasználták az alkalmat, s reklámozták termékeiket, szolgáltatásaikat. A rendezvényen a díjazásnál nagyobb sikert aratott a divatbemutató. Igaz ugyan, hogy a marosvásárhelyi divattervezô által készített ruhák esetleges vevôi nem voltak jelen a teremben, ám a modelleskedô három fiatal lány elnyerte a közönség tetszését. Nem maradt el a tombola sem. A késô estébe nyúló ünnepségen mindenki talált beszélgetô- és/vagy táncpartnert.

Március közepén kerül sor a népszámlálásra. Erre a statisztikai hivatal vezetése számlálóbiztosokat képezett ki. Maros megyében 34.350 személy szerepel a számlálóbiztosok nyilvántartásában, ehhez még 364 személyt sorolnak, határozták el a megyei bizottság január 17-i gyûlésén. Arról is határoztak, hogy a következô hetekben, február végéig, hetente tartanak felkészítôt, illeve február 14-28. között, zónákra leosztva, 200 személyes csoportoknak külön felkészítôket tartanak. A mozgósítást, szervezést a statisztikai hivatal vállalta magára.

Pillanatnyilag azonban komoly gond merült fel. Tudniillik a 2001. évi 680-as számú kormányhatározat értelmében, a lakosság létszámának függvényében Maros megyének 16 milliárd lejt kellett volna leosztani. Ezzel szemben, tudtuk meg Virág Györgytôl, a megyei tanács elnökétôl, a 743-as számú költségvetési törvényben ez az összeg nem szerepel. A pénzügyminisztérium kijelentette, hogy saját erôbôl kell elôteremteni ezt az összeget.

A pénteki videokonferencián Virág György felkérte a közigazgatási minisztériumot és a pénzügyminisztériumot, tisztázzák, kap-e minden megye célzott támogatást a népszámlálás anyagi fedezetére, ami Maros megye esetében 16 milliárd lej, avagy ezeket a kiadásokat is a helyi költségvetésbôl kell biztosítani? Ez utóbbi esetben, tette hozzá a megyei tanács elnöke, fennáll a veszélye, hogy egyetlen helyi tanács sem tud ilyen nagyságrendû összegeket mozgósítani, ami kérdésessé teszi magának a népszámlálásnak a lebonyolíthatóságát. Octav Cosmânca közigazgatási miniszter erre a hétre ígért választ.

Jegyzet

Óév vége felé, új év elején megsokasodnak a postaládámban a küldemények, üdvözlôlapok, levelek. Amikor idôm engedi, sorba rakom ôket, latolgatom, melyik tetszik a legjobban, melyik a legötletesebb, a leghangulatosabb. A válogatás külön szertartás, aztán felrakosgatom ôket a szekrényre, egy ideig még gyönyörködöm bennük, hogy az ünnep hangulatát minél tovább marasztaljam.

Az évek határmezsgyéjén nemcsak üdvözlôlapot kapunk, hanem falinaptárt, vallásos névnaptárakat, cégek, intézmények által reklámanyagként is készített, falra akasztható vagy zsebnaptárakat, határidônaplót vagy éppen reklámszatyrot. Vannak köztük ízlésesen megszerkesztett, szépen illusztrált, jó színösszeállítású, frappáns szövegûek, amelyek tényleg elérik a kitûzött célt, felkeltik a figyelmet, s egyben azt az érzetet keltik, hogy aki terjeszti, ad magára.

Sajnos ennek az ellenkezôje is elôfordul. Gusztustalan, ízléstelen, sutára sikerült reklámanyag is forgalomba kerül. Sôt olyan is, amely nemcsak hogy nem jó reklám, hanem visszatetszést kelt. A napokban egy zsebnaptárt kaptam. Elsô látásra szép. Lakkozott kartonpapírra nyomtatták. Zöld mezôben piros tulipán. Ahogy jobban megvizsgálom, két helyesírási hiba éktelenkedik rajta. A marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet boldog új évet rövid i-vel kíván, s hibádzik egy kötôjel is. S ez a naptárnak csak az egyik oldala. Fordítok. Elôször arra leszek figyelmes, hogy a vallásos ünnepeket nem tüntették fel, azaz nem piros betûvel nyomtatták, úgy, mint a vasárnapokat. Jobban megnézem. A hónapokat, a napok rövidítését már románul nyomtatták. Az igényességbôl, pontosságból, a piros tulipános érzelembôl csak ennyire tellett? Vagy csak figyelmetlenségrôl lenne szó, arról, hogy senki sem vette észre, hogy a nyomda magyarul nem szedette ki a hónapokat, napokat és nem cserélte ki a hengert azután, hogy a román nyelvû zsebnaptárakat kinyomtatták? Tény, hogy az ilyen "fele apa, fele víz" naptár nem nyeri el sokunk tetszését. Így jár az, aki nem ad magára.

A 2001. évi 416-os számú, a garantált minimáljövedelemrôl szóló törvény a nehéz helyzetben levô személyeknek havonta biztosított segély jelenlegi rendszerét oly módon módosítja, hogy az állami költségvetésben elôirányzott pénzalapokat a helyi költségvetéseknek utalják át. Tehát a jelenlegi szabályzótól eltérôen, amely szerint ezek a segélyek kizárólag a helyi büdzséket terhelik, a január elsejétôl hatályos törvény elôírja, hogy a garantált minimáljövedelemre kiutalandó összegeket a helyi költségvetések kiadásaiba foglalják ugyan, de a szükséges kiegészítéseket az állami költségvetés biztosítja.

A 2002. január 1-jén életbe lépett törvény a jelenlegieknél magasabb szintû havi kvantumokat szab meg, a család összetételének függvényében. A jövedelemmel nem rendelkezô egyedülálló személynek 630.000 lejt juttat, ugyanakkor elôírja, hogy abban az esetben, ha a család valamelyik tagja bizonyíthatóan dolgozik, a szociális segély 15%-kal nô.

A garantált minimáljövedelemmel rendelkezô, munkaképes személyeknek, a polgármester felkérésére, közmunkát kell végezniük. Ha megtagadják, felfüggeszthetik a segélyhez való jogot.

Számítások szerint 750.000 család lesz a törvény haszonélvezôje. Ez mintegy 5700 milliárd lejt, azaz a PIB 0,4%-át jelent, amelybôl 4375 milliárdot az állami költségvetés áll.

Virág Györggyel, a megyei tanács elnökével beszélgettünk a törvény Maros megyei vonzatairól.

- A törvény lényege az, hogy minden állampolgár számára biztosítani kell egy minimális jövedelmet, amely lehetôvé teszi, hogy tisztességes, emberhez méltó életet élhessen. Ez a törvény, szemben az eddig ismert szociális segélyek törvényével, más alapra helyezi a segélyek odaítélését, és amellett, hogy bizonyos szempontok alapján ítéli meg ezeket az összegeket, kötelezi a kedvezményezetteket, hogy amennyiben munkaképesek, havonta 72 óra közérdekû munkát végezzenek.

- Olyan felhangok is hallhatók, miszerint ez a munka visszahozza a valamikori közmunka fogalmát.

- Sok vitánk volt errôl valóban. Én szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét arra, hogy mindazok az elesett vagy hátrányos helyzetû személyek, akik eddig is a társadalom támogatására szorultak, és valamilyen rendszer formájában kaptak juttatásokat anélkül, hogy bárki felvetette volna a közhasznú munka szükségességét, nem esnek a szóban forgó kategóriába. Most viszont olyan helyzet van, amelyben a kormány gazdasági számítások alapján megállapította, hogy az egymagában élô személy legkevesebb 635 ezer lejt kell kapjon. Ezt indexelik mindenkor az inflációs hányadossal, és ezért bizony, amennyiben valaki munkaképes és mégsem talál munkát, az illetônek közhasznú munkát kell végeznie. Tehát ilyen esetben úgy gondoljuk, hogy a közhasznú munkával nem sértünk, és nem alázunk meg senkit, amennyiben igényt tart arra, hogy ilyen juttatást biztosítson számára a társadalom. Éppen ezért nem tartom semmiképp indokoltnak azt a fajta igyekezetet, amellyel nagyon sok személy rohan orvostól orvosig, hogy bizonyítást kapjon arra, hogy munkaképtelen. Nem hiszem, hogy bármely munka szégyen lenne.

- Ki állapítja meg a jogosultságot?

- Van egy országos, nyilván van egy megyei bizottság, és vannak heyi szintû bizottságok is. Persze nem szabad összetéveszteni a rokkantsági fokokkal, meg hasonlókkal, a törvénynek ezt a kitételét. Még nem indult be ez, de mindenképpen megállapítást nyer, hogy ki jogosult ilyenfajta juttatásra, és arra, hogy ilyen igazolványt ki adjon.

- Konkrétan, milyen közhasznú munkát végezhetnek a munkaképes szociális segélyezettek?

- A helységekben, például községeken belül, fontos az a bizonyos csatornaásás, - tisztítás, amely árvizeknkor annyi gondot okoz, de beszélhetünk kultúrotthonok rendbetételérôl, iskolák kifestésérôl, vagy akár a cserepek átforgatásáról is, vagyis minden olyan jellegû munkáról, amelyet természetesen szakfelügyelettel és a munkaügyi normák betartásával meg kell szervezni. A helyi közösségnek ez egy új lehetôség is az ilyenszerû gondok megoldására. Azért utalok ilyen konkrét dolgokra, mert általában amikor a költségvetés leosztására sor kerül, a legtöbb polgármester az ilyen jellegû kiadásokra kéri a pénzt.

- Nem biztos, hogy "megértéssel" fognak viszonyulni az érintettek, mert ugye könnyebb felvenni a pénzt semmiért, mint munkával bajlódni.

- Meg kell mondanom, nem vagyok optimista. A polgármesteri hivatalok némelyike valóságos ostromzár alatt van és olyan személyek fenyegetik a polgármestert, akiket maholnap már rendôrséggel sem lehet távol tartani, holott, hangsúlyozom, még eddig a megyei tanács egyetlen lejt sem osztott le a helységeknek abból a 100 milliárd lejes összegbôl, amelyet a költségvetés a 2002-es évre Maros megyére leosztott. A megyei tanács csak a február 14-i ülésen dönthet a helységenkénti leosztásról világos helyzetkép birtokában. Azt kértük minden polgármesteri hivataltól, hogy január 31-ig hozzák be az igazoló dokumentumokat a számba jöhetô személyekrôl és ez mekkora

összeget jelentene helyi szinten.

- Az ön által említett 100 milliárd lej a kormány számításai szerint a szükségleteknek mintegy 80%-át fedezi. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó 20%-ot a helyi hatóságnak kell kigazdálkodnia.

- Így van. Számításaink szerint legkevesebb 20 milliárd lejt kell a helyi költségvetéseknek elôteremteniük. Személyes véleményem az, hogy az említett összegnek a duplája sem lesz elég, tehát a 200 milliárd lejt is meghaladja majd a tényleges igény.

- Mi történik, ha a helyhatóságoknak nem sikerül "összehozniuk" a hiányzó milliárdokat?

- Ha optimista akarok lenni, és mert az akarok lenni, azt kell mondanom, hogy lesz költségvetés-kiigazítás augusztus-szeptemberben, és a kormány addig tudni fogja, hogy milyen nagyságrendû az a társadalmi segély, amelyhez ilyenformán hozzájuthatnak a jogosultak. Persze az is lehet, ha még optimistább akarnék lenni, hogy hirtelenjében több száz, több ezer munkahely jelenik meg például a Drakula park környékén, és akkor ez a nyomás csökkenni fog. Vagy lehetek úgy is optimista, hogy azt mondom, sikerül jóváhagyatni azt a támogatást, amelyet a PHARE megígért az ipari parkra, elindulnak a munkálatok, jönnek a külföldi beruházók és ezek is teremtenek százával munkahelyeket, amely ugyancsak csökkenteni fogja ezt a nyomást. De maradjunk realisták, s akkor ezektôl függetlenül a megyei tanácsnak az a feladata, hogy február 14-én, az elôterjesztések függvényében megtegye az elsô leosztását a szóban forgó összegnek. Hangsúlyozni akarom, hogy a megyei tanács nem használhatja fel a 100 milliárd lejt semmi másra, csak a megoldott célra. Így nem indokolt egyesek azon véleménye, hogy netán a megyei tanács a saját elképzelése szerint gazdálkodik majd a pénzzel. Azért is emelem ezt ki, mert mi azt sem szeretnénk, hogy azonnal, elsô nekifutásra, február 14-én a teljes 100 milliárd lejes összeget kiosszuk.

- Miért nem?

- Nem tehetjük ezt meg, mert mind a 97 közigazgatási egység egészen biztosan nem fogja január 31-ig a teljes felmérést elvégezni. Nem is hiszem, hogy fizikailag meg tudja tenni. Akkor pedig értelemszerûen mi ennek az összegnek csak bizonyos hányadát oszthatjuk ki, hogy egyetlen község se mondhassa esetleg azt, hogy más község elvonta az ô jogosítványát azzal, hogy több dokumentumot tett le, vagy hamarabb tette le, és ezért valamely város vagy község kimaradna a leosztásból. Minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy legyen egy viszonyítási pont, amelyet behatárolhatunk. A lakosság létszámának egy bizonyos arányát vesszük figyelembe, minden község/város szintjén. Vagyis ha a kormány úgy számol, hogy 30-40%-os az elszegényedési küszöb, akkor nekünk úgy kell gondolkodnunk, hogy helységenként 30-40 százalékkal számoljunk a leosztásnál.

- Azért ezt ilyen egyértelmûen egységesen nem lehet elhatárolni.

- Természetesen, nem tehetjük egységesen és nem is akarjuk, mint ahogy az elôbb jeleztem. Ez az egyik. A másik meggondolás az, hogy ha mi ilyen számokkal operálnánk, hogy kb. 30% vagy kb. 40%, akkor értelemszerûen a nagyvárosok hatalmas elônyben lennének. Ezt sem tehetjük meg. A megyei tanács csak a polgármesterekkel és helyhatóságokkal folytatott folyamatos párbeszéd alapján tud kialakítani valamilyen leosztást. Még egyszer hangsúlyozom: nem lesz olyan, hogy valamely község kimarad. Ezért kényes ez a dolog és a prefektussal való egyeztetés nyomán az adatok, illetve a többi megyék gyakorlata ismeretében január 29-én, a megyei konzultatív tanács ülésén ismét újabb és újabb információkat fogunk a polgármestereknek közvetíteni. Már kiküldtük a kérést, hogy ugyanezen gyûlésen fogalmazzák meg a felmerült konkrét gondjaikat, hogy tudjunk arra vagy választ adni, vagy pedig megkeresni a minisztériumot ezzel a problémával. A pénzek kiutalását pedig a február 14-i tancsülés után kezdjük el.

A tegnaptól megkezdôdött a magyar igazolvány kibocsátásához szükséges típusnyomtatványok kitöltése az RMDSZ által kijelölt irodákban. Marosvásárhelyen öt helyszínen: a Szabadi úti Juhász András gyülekezeti házban, a Szabadság utca 26. szám alatt (bejárat a Poklos-patak felôl), a cserealji római katolikus plébánián 8 és 20 óra között várják az igénylôket, ezenkívül a Ludasi utcai református templomban 8-15 óra, míg az RMDSZ megyei szervezetének Braila utcai székházában 14-20 óra között. Ez utóbbi helyszínen csak a sürgôsségi eseteket rendezik, illetve a korábban közölt utcanévsor szerintieket fogadják. Vidéken 15 helységben nyíltak irodák, nagyrészt az RMDSZ- székházakban, illetve a késôbbiekben az egyházak is felvállalják e munkát. Itt természetesen tájékoztatják az érdeklôdôket arról is, hogy milyen kedvezményekre jogosít majd fel a magyar igazolvány.

Az okmányok kitöltése egyelôre nehézkes, 15- 20 perc is szükséges ahhoz, hogy a típusnyomtatvány szerint lejegyezzék az adatokat. Nincs határidô, ezért a szervezôk arra kérik az igénylôket, hogy most, az elsô napokban csak azok forduljanak az irodákhoz, akiknek sürgôsen szükségük van az igazolványra. Ugyanakkor emlékeztetik a kérvényezôket, hogy ne felejtsék el magukkal vinni a civil vagy egyházi szervezet által kibocsátott eredeti igazolványt, vagy a tanulmányi okirat eredetijét és másolatát, illetve egy fényképet. Akik kitöltötték a típusnyomtatványt, 30, illetve 60 napon belül kaphatják meg a magyar igazolványt. Errôl az RMDSZ megyei székhelyén vagy ugyanott a 162-907-es telefonszámon lehet érdeklôdni.

A polgármester véleménye szerint az elmúlt idôszakot leginkább a párbeszéd hiánya jellemzi. Ennek példájaként a szeméttároló ügyét említette, amelyben szerinte a hivatalt kész tények elé állították. Dorin Floreát az háborította fel, hogy átiratot kapott a megyei tanácstól, amelyben közölték, hogy a korábban elindított ISPA-program helyett új tervet fogadtak el a regionális szeméttárolóra vonatkozóan, amelynek megfelelôen egy olasz cég, az Agenda 21 venné koncesszióba a szeméttároló mûködtetését a helyhatóságtól. A polgármesteri hivatal szakemberei szerint azonban ez a szemétdíj mintegy 6-szoros emelkedését vonná maga után.

Hasonlóképpen dialógusra lenne szükség Dorin Florea szerint a közalkalmazottak ügyében. Megengedhetetlennek tartja, hogy miközben folyamatosan a polgármesteri hivatalok személyzetének csökkentését kérik, és az erre kiutalt összegek folyamatosan csökkennek, addig a szóban forgó alkalmazottaktól a decentralizáció jegyében egyre több munkát követelnek meg a reálbérek emelkedése nélkül. Ugyanakkor tilos a polgármesteri hivatalban dolgozók elôléptetése is. Ez a politika, véleménye szerint, a korrupció elôsegítése mellett a szóban forgó személyek fásultságához vezet, a településeket pedig menhelyekké változtatja.

Élezôdik a színházügy

- Amennyiben minden ellenkezésem ellenére is a helyi tanács elfogadja az erre vonatkozó határozatot, és a polgármesteri hivatal adminisztrációjába kerül a nemzeti színház, a megfelelô költségek fedezése nélkül, akkor beperelem a megyei tanácsot és népszavazást írok ki, hogy megtudjam, hajlandóak-e a marosvásárhelyiek családonként 320.000 lejt a kultúrára fordítani - jelentette ki Dorin Florea, bevezetendô a Nemzeti színház átvételével szembeni ellenvetéseit. Mint elmondta, ôt személy szerint választották meg a város polgárai, akiknek utakat, infrastruktúrát, az épületek felújítását ígérte, de most arra akarják kényszeríteni, hogy az oktatás és beruházások helyett kultúrára költsön.

- Amennyiben rám erôszakolják ezt az intézményt a megfelelô anyagiak biztosítása nélkül, kérni fogom a társaimtól, akikkel együtt jöttem a hivatalhoz, hogy mondjunk le egyet nem értésünk jeléül. Lehet szó arról, hogy tárgyaljunk a lehetséges megoldásokról, de az nem engedhetô meg, hogy kész tények elé állítsanak. Úgy lenne tisztességes, hogy a megyei tanács adminisztrációjában maradjon a nemzeti színház, és fenntartásához hozzájáruljanak a megye más municípiumainak polgármesteri hivatalai is. Hiába mondja a megyei tanács vezetôsége, hogy 12 más kulturális intézmény van gondjaira bízva, mert ezek között mindössze két-három komoly intézmény van - vélekedett a polgármester.

Mindazonáltal a párbeszéd szükségességének hangsúlyozása mellett a Népújság kérdésére válaszolva Dorin Florea elmondta, ô maga nem kezdeményezheti a párbeszédet, mert szerinte az érintetteket tárgyalóasztal mellé rendelni csak a prefektusnak van joga, "megalázkodni pedig senki elôtt nem fogok" - fûzte hozzá. A polgármester valóban megelégedett annyival, hogy pofátlannak nevezte a kultuszminisztert, amiért elrendelte a színházak átadását, szidta a megyei tanácsot, mert ilyen értelmû határozatot hozott és elmondta, hogy ha ô lenne a megyei tanács elnöke, hogyan adminisztrálná a rá bízott kulturális intézményeket.

A sajtótájékoztatón részt vevô Csegzi Sándor alpolgármester röviden ismertette az idén sorra kerülô Bolyai-év fôbb eseményeit. A rendezvénysorozat elsô fontos eseményére július 3. és 5. között kerül sor, amikor Marosvásárhely egy nemzetközi Bolyai- Gauss-Lobacsevszkij konferenciának ad majd otthont. A kijevi és egy magyarországi hasonló konferencia után ez alkalommal a megbeszélések témája a nemeuklideszi geometriának a modern fizikában való felhasználása lesz. Szintén a Bolyai-év kiemelkedô eseményének számít az augusztusra tervezett volt bolyais tanárok és diákok találkozója is. A rendezvényt egybekötik a már most elôkészületben levô verseny utolsó megmérettetésével, amelynek során 34 Bolyai Farkas vagy János nevét viselô iskola tanulói mérik össze tudásukat.

Szeptemberben a Nemzetközi Fizika Társulat konferenciájára kerül sor, és ugyancsak szeptemberre tervezik a Magyar és Román Tudományos Akadémiák együttes ülését is. A szervezôk szeretnék, ha jutna pénz egy pszeudoszféra felállítására is. A rendezvényekhez szükséges pénzt a szervezôk pályázatokból próbálják meg elôteremteni, amelyeket már most beadtak különbözô európai támogató intézményekhez.

A kormány döntött a helyi választásokon megválasztott személyek statútumára vonatkozó törvénytervezet módosításáról. A beiktatott módosítás megoldja a helyi tanácsosok és a helyi közigazgatás között felmerülô érdekösszeférhetetlenséget.

Vagyis:

1. Azon kereskedelmi társaságok, amlyekben a helyi és megyei tanácsosok menedzserek, nagyrészvényesek, társak, ügykezelôk, cenzorok, a vezetôtanács tagjai vagy vezetôségi tagok, nem köthetnek a helyi közigazgatási intézményekkel, a helyi érdekeltségû önálló vállalkozásokkal, a helyi, megyei tanácsok által létrehozott kereskedelmi társaságokkal kereskedelmi szolgáltatásokról vagy a javak beszerzésérôl, szállításáról szóló szerzôdést.

2. Az 1-es bekezdésben foglalt tiltás vonatkozik a tanácsosok házastársára, rokonaira, a másodfokú rokonokat is beleértve.

3. Az 1-es és 2-es bekezdésben foglaltak megszegése maga után vonja a tanácsosi megbízatás visszavonását.

4. A 9-es cikkely 3-as és a 16-os cikkely bekezdései a módosítás figyelembevételével értelmezen-dôk.

Ma már ott tartunk, hogy bármely nemzeti tragédiákra vagy éppen diadalmakra emlékeztetô eseményt tetszés szerinti körítéssel fel lehet díszíteni. Bezzeg a pártállamban másként volt, évente egyszer-kétszer elhajtottak a tribünök elôtt, slussz. Akkora pompával, amilyent ma már csak egy Észak-Korea engedhet meg magának. A diktatúrák egyébként is kedvelik a diagonálisan felszíjazott pompás csinnadrattát. Nem sajnálat, csak tényszerû megállapítás: hála a jó égnek, ez sincs már nekünk.

Felszabadítottuk magunkat az iga alól, hogy kedvünkre lobogtassunk sörényt és lobogót, amikor mi akarjuk, de rázhatunk a hatalomnak véreres öklöket is a zónavonalon kívül, "pikettázni" a kormánypalota elôtt ugyancsak, kit érdekel ma már a suhogó függönyök mögött? Akinek vérmérsékletébôl nem telik többre, otthon, a karosszékben, kávézás közben egy kicsit átkozódik, aztán, mert mást nem tehet, elmegy szörfözni, üdül a Discoveryn olcsón, havi 140 ezer lejért. Lát szép színes egzotikumokat, miközben a fûtôtesten megmered a kocsonya; mint az árhullám Beregben, folyton emelkedik a villany-, gáz- és telefonszámla. A közszolgálati televízió, a szinte megszámlálhatatlan kereskedelmi csatorna reggeltôl estig a szociális kérdésekrôl dramaturgizál színeseket: lebukott korrupciós kis keszegekrôl, falánk cápákról ritkábban, öngyilkosságról, sírógörcsre fakasztó minimálbérrôl, végkielégítéssel hazaküldött fegyvergyárak proletárjairól stb. És még mi mindenrôl nem szóltunk! Ott vannak a csôlakók, akiket vagy a kirobbanó forró víz puhít fehérre, akikbôl a patkányok és mindenféle hálózati rágcsálók kreálnak evolúciós bohócot a társadalom szégyenére.

Ha már televíziót emlegetünk, a központi színeváltozó sajtósztárok alig vagy egyáltalán nem veszik a fáradságot és bátorságot, hogy kérdezzék a miniszterelnököt, netán az államfôt - nem arról, hogy mit ígértek, mert aki ígéretekben hisz ma még, attól tanácsot kérni mentális okokból nem javallott, hanem egyszerû kérdést kockáztatnának bár: hogyan értelmezik uraságaik a szociáldemokráciát? Úgy általában, mégis? Nincs kétségünk afelôl, hogy választ ne adnának, mégpedig a sajátos román szociáldemokráciáról. Hiszen nálunk minden annyira sajátos, hogy annál sajátosabb semmi sincs a világon.

Nincs mit tenni, érjük be azzal a fatális felismeréssel, hogy örökös átmenetre kell szocializálódnunk? Feltûnô egyébként, hogy az átmenetrôl is egyre ritkább a hatalmi beszéd, vagy úgy tesznek, mintha átmentünk volna máris azon a bizonyos pallón? Ám távolinak látszik a túlsó szegély, hangyaszorgalommal és léptékkel: Makótól Jeruzsálem.

De van még más célpont is, olvasom a hírt: Scornicesti-en nagy a láz, ünnepre készülnek. Lehet választani...

Fûtetlen vonatok

Az Ady Endre rapid járatra Marosvásárhelytôl Budapestig 982.000 ezer lej a menettérti jegy ára. Szép összeg. Ám a hajnali 4 órakor induló vonat fülkéi január 10-én Marosvásárhelyen jéghidegen várták az utasokat - mondta Tóth Márta marosvásárhelyi olvasónk -, s Kolozsvárig semmi fûtés nem volt. Így az utasoknak nem volt más választásuk, fagyoskodniuk kellett. Panaszosunk meghûlt, Magyarországon orvosi kezelésre szorult. A vagonokban annyira hideg volt, hogy még a kalauz sem ment arrafele, vagy azért, hogy ne kelljen szembenéznie a felháborodott utasokkal, vagy azért, mert ô is fázott.

Ugyanez volt a helyzet 16-án este a Marosvásárhely- Bukarest között közlekedô vonaton is. Sem a hálókocsiban, sem a fekvôkocsiban nem volt fûtés. Kocsárdon kezdett meleg lenni a fülkékben. Az utasok szerint a marosvásárhelyi vonatállomáson spórolnak az energiával.

A panasszal kapcsolatban a marosvásárhelyi vasútállomás illetékesét, Broatec Constantint, a karbantartó részleg vezetôjét kérdeztük, aki elmondta, hogy az Ady Endre járat esetében a vagonok komfortjáért a MÁV a felelôs. Sajnos, a Marosvásárhely-Kocsárd vasútvonalon csak gôzzel lehet fûteni, emiatt a hatásfok nagyon kicsi. Korcsárdtól beindíthatják a sokkal magasabb hatásfokú villanyfûtést. A kalauznak és a vonatvezetônek a feladata ellenôrizni a szerelvényt. Az indító állomásnak nincs erre kompetenciája.

Ami a fûtetlen hálókocsit illeti, a részlegvezetô elmondta, hogy a hálókocsikat a fôvárosi Gevaro Rt. üzemelteti alvállalkozásban, így a rendellenességekért ôk a felelôsek.

A vasút illetékese az utasok elégedetlenségével kapcsolatos reklamációkat elhárította, a fûtetlen vagonokért mindenki más, csak ôk nem hibásak. Mint mondták, ez az ügy nem az ô komptenciájuk. A jegyek árát ellenben mégiscsak a CFR kasszájánál fizették ki.

Igazságtalanul "felejtették ki" a fûtéspótlék-listáról

Fekete Ödön 79 éves nagysármási olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, segítsünk rajta, mert nagyon nehéz helyzetben van. A kormányrendelet értelmében jogosult lenne a gázpótlékra. A nyugdíja 1.400.000 lej, de a család jövedelme két személyre oszlik, ugyanis a 75 éves feleségnek semmi jövedelme nincs. A polgármesteri hivatalnál 27 ár házhellyel szerepel. Igényelték a fûtéspótlékot, azonban a hivatalnál kifüggesztett listán nem szerepelnek. "Szeretném önöket tájékoztatni, hogy igazságtalanságokat követnek el a nagysármási polgármesteri hivatalban. Nem mondhatok nevet, mert ha valaki jogtalanul is megkapta a fûtéspótlékot, az az ô szerencséje. De például a mi utcánkban vannak olyanok, akiknek a határban is termôföldjük, két- három fejôstehenük van, és mégis megkapták a gázsegélyt. Én meg nem kapok, pedig csak két kendermagos tyúkom van, s még azok sem tojnak. Segítsenek nekem ebben a nagy téli idôszakban! - írja olvasónk.

Floare Gheorghe, Nagysármás polgármestere kérdésünkre elmondta, a nagyközségben 1287 kérést nyújtottak be fûtéspótlék-igénylésre és összesen 147 millió lejt szántak a kérések kielégítésére. A kormányhatározattól eltérôen, helyi döntés értelmében, csak azok a családok kapnak pótlékot, akiknél az egy személyre esô jövedelem nem haladja meg a 900 ezer lejt. Ha a havi jövedelem 500 ezer lejig van, a támogatás 400 ezer lej, ha 500 és 700 ezer lej alatt van, akkor a támogatás 280 ezer lej, ha pedig 700 és 900 ezer lej közötti, akkor a támogatás 100 ezer lej.

A polgármester személyesen nézett utána, Fekete Ödön kérésének. Sajnos, tényleg hibát követtek el. Amikor jobban utánanéztek, kiderült, panaszosunk tényleg jogosult a fûtéspótlékra. A polgármesteri hivatalba is benyújtott óvásra kedvezô a válasz, a panaszos megkapja a 280 ezer lejes támogatást.

2001-ben nehéz évet zárt a helyi városvezetôség, a település gazdasági visszaesése megnehezítette a helyi költségvetés más forrásokból való kiegészítésére irányuló igyekezetet is - vélekedik Popa Octavian polgármester.

Saját elôirányzatait 88 százalékban sikerült teljesítenie a városnak, 62 százalékban gyûjtötték be az adókat és illetékeket, 90 százalékban a jövedelemadóból származó összegeket. A nagy adós továbbra is a bezárt vegyi üzem, a BICAPA, amely 2000-bôl 1,7 milliárd, a tavalyról 3 milliárdos adósságot halmozott fel a várossal szemben.

A nagy százalékban munkanélkülivé vált helyi lakosság 4,9 milliárd helyett 3,9 milliárd adót fizetett be. Az elmaradáshoz hozzá kell még számítani az 1996-2000 közötti városvezetés által felhalmozott adósságokat, összesen 2,4 milliárd lejt, amibôl a legnagyobb erôfeszítések ellenére is csak 1,5 milliárdot sikerült kifizetni. Ezt csak tetôzték azok a bírósági határozatok, amelyek a volt polgármester mulasztásai miatt hozták kedvezôtlen helyzetbe a helyhatóságot.

Az idei költségvetés elkészítésekor sokkal inkább figyelembe vették a valóságot, így nem is foglalták bele a BICAPA adósságait, és mindent összevetve, a 2001-es 64 milliárdhoz viszonyítva az idén 77,6 milliárd lejbôl fognak gazdálkodni, amely összegben szerepelnek a központi leosztásból származó pénzek is.

A polgármester hasznosnak nevezte a BICAPA ügyében szervezett tanácskozást, s reménykedik, hogy lerövidül a magánosítás folyamata, amiben hasznos lesz a CARBID szerepe, annál is inkább, mivel a privatizáció harmadik szakaszában is kevés esély van arra, hogy komoly befektetôket találjanak. Kilátásba helyezte az alumínium-szulfát részleg beindítását, de a város továbbra sem mentesül a Küküllôt veszélyeztetô ülepítôk gondjától - vélekedett.

Ami a beruházásokat illeti: a mûvelôdési ház fûtési rendszere felújításának a befejezése, az Avram Iancu utcai vízvezetékek cseréje, a vízüzem energetikai rendszerének a gazdaságosabbá tétele, újabb két lakás megvásárlása orvosok letelepítésére, a nyárádtôi hulladéktároló telep munkálataihoz való hozzájárulás, a legszükségesebb beruházások az iskolaépületeknél.

A szociális segélyekkel gondok lesznek, mivel a városban nagyon sok a kérelmezô, s jelenleg még a fûtési pótlékot sincs ahonnan fedezni, mindez a jelek szerint nagyon megterheli a helyi költségvetést - mondotta Popa Octavian, aki szerint a szociális védelem a kormány dolga lenne.

Dicsôszentmártonban is mûködik már az RMDSZ területi információs irodája.

A helyiségben minden hónap elsô szerdáján Veress Ádám megyei tanácsos fogadja a panaszosokat. Elmondása szerint elsôsorban a környékbeliek kérik a segítségét: egy désfalvi nyugalmazott tanárnô például az Abosfalva és Désfalva közötti út katasztrofális állapotát tette szóvá, a szóban forgó útszakaszon a buszsofôrök már nem vállalkoznak arra, hogy behajtsanak. Emellett a szászcsávási bekötôút is régen szerepel már a képviselô munkafüzetében.

Ezenkívül szeretne megoldást találni a széplaki gazdálkodók kérésére is, akik ahhoz, hogy a Széplak határával átellenben levô földjükig eljussanak, Héderfájáig kell kerüljenek. Amint a képviselô elmondta, ígéret van rá, hogy Radnótról egy pontonhidat kapjanak, ahogy az ott felszabadul. Egy másik lakossági kérés, amelynek megoldása érdekében a hivatalosságokhoz fordult a képviselô, Dombóhoz kapcsolódik. A dimbes-dombos településen esôzések alkalmával a lezúduló víz egy kezdetleges sáncon keresztül folyik be a Küküllôbe, s ennek következtében az esôvíz elönti a falu alsó részét. A vízlevezetésre alkalmas és a falu védelmét lehetôvé tevô árok kialakítására a képviselô ígéretet kapott a vízügyi vállalat illetékeseitôl - hangzott el a szerdai fogadónapot követôen.

Igencsak érzôdik a tél a Magyar Házban. December elején a fûtés ellenére lefagytak a vezetékek, amelyeket nehezen sikerült kiolvasztani. A fûtési nehézségekre való tekintettel, a kuratórium döntése alapján rövidebb lett a könytár téli nyitvatartási programja, páratlan napokon 10-14 óra között lehet könyvet kölcsönözni - tájékoztatott Rencz András gondnok. Könyvet fôleg diákok kölcsönöznek, naponta négyen- öten keresik fel a könyvtárat. A hiányzó könyvekbôl 300 visszakerült a könyvtárba, és várják, hogy valamennyien visszavigyék az évekkel ezelôtt kikölcsönzött köteteket.

Az udvar felôli részén 16 méteres csatorna és háromméteres lefolyó készült, hogy a fal beázását és a sarat kiküszöböljék, ha jön a tavasz.

A házban a Holma és az ALKISZ ifjúsági csoportok hetente egyszer gyûlnek össze, a Sipos Domokos kórus egyelôre a katolikus parókián próbál.

Neil Simon-darabot próbál a helyi Népszínház. A vígjátékot, amelynek nyolc szereplôje van, az elképzelések szerint március végén mutatják be a helyi közönségnek.

32 temetés, öt keresztelô - ezek a helyi református közösség tavalyi adatai, ennek ellenére jó jel, hogy vasárnaponként egyre több fiatal, és új hívek járnak a templomba.

A gyülekezet egyébként szeretettel fogadta az új lelkészt, és szép reményekkel néz a jövôbe, ami elsôsorban a templomépítésre vonatkozik. Ennek érdekében a volt iskolaépület visszaszerzéséért folyik a per, a hivatalosságok nem ellenkeznek, mivel nem használják az épületet, de a törvényes folyamatot végig kell járni. A gyülekezet apadásáról, illetve az anyagi természetû dolgokról szó esett az egyházközség évi beszámoló közgyûlésén is. A napokban kezdôdött el a családlátogatás, amely alkalmat ad arra, hogy felmérjék a gyülekezetet, annak lehetôségeit, illetve azokat, akiknek csak temetéskor jut eszükbe, hogy reformátusok - tájékoztatott Fazekas doktor, a helyi református egyházközség gondnoka.

Az elkeseredésnek azt a fokát, amit a helyszínen tapasztal az ember, nehéz elképzelni. Lehetetlenné vált egzisztenciák, kilátástalanság, csalódottság, kiúttalanság jellemzi a lakók többségét azokban a tömbházakban, ahol az idei télen zárták el a fûtést és a meleg vizet. Tették ezt állítólag a lakótársulások kérésére. A közember azonban, aki meleget szeretett volna, a csodában reménykedett. Abban, hogy az idei tél hideg napjaiban mégiscsak elkezdik a fûtést. A fûtôtestek azonban hidegek maradtak, s egész falakat térképezett be a penész, rothasztva bútort, szônyeget, s mindent, ami a hajdani viszonylagos jólétrôl tanúskodik. A 10 fokos "melegben" átdidergett decemberi és januári napokat követôen, amikor a meleg víz hiányában tisztálkodni is alig lehetett, megdöbbenve kapták kézbe a januárban kihordott gázszámlákat. Még ott is, ahol mindössze a konyhai aragázkályhára voltak utalva, több mint 800.000 lejt kell fizetniük.

Így van ez az Ifjúsági negyed 6-os tömbházának B lépcsôházában, ahol mindössze négy lakásban mûködik önálló hôközpont, s egy lakást kivéve minden lakónak külön gázórája van. Ennek ellenére a lakások zömében még konvektort sem tudtak vásárolni, s így egész télen a konyhai aragázkályhára vannak utalva.

Ez a helyzet Bucur Anánál is, aki 38 évig volt a helybeli kórház alkalmazottja, 1.300.000 lej nyugdíjat kap havonta. Bár garzonlakásában nélkülözte a központi fûtést és a meleg vizet, a gázszámlája 700.000 lej. Telefondíj, víz, áram - ez még mind hátravan, és ha kifizeti, mibôl fog egyáltalán kenyeret venni. Arról nem is beszélve, hogy a gázvezetés, a külön óra felszerelése 2,5 millió lejbe került. - És kitôl kérhetnék segítséget, amikor a fiam is munkanélküli? - teszi fel elkeseredetten a kérdést.

Voda Rozália elsírja magát, amikor elôveszi a gázszámlát. A háromszobás lakásba önálló hôközpontot szereltettek, a gázszámla viszont 2,8 millió lejt mutat, holott kettôjük nyugdíja hárommillió lej, ráadásul ôk nevelik a hat éve balesetben meghalt fiuk kislányát is.

Nagyon nehéz - mondja Suciu Victoria. Háromszobás lakásukban a konyhai égôn kívül egy fémkályha adta a meleget, s a gázért 1,17 millió lejt kell fizessenek, holott a hárommilliós jövedelembôl öten élnek. Marginean Ignat és felesége, Ilona szintén háromszobás lakrészben laknak, s bár az egyik szobába konvektort szereltettek, a többiben penészedik a fal. Decemberre 800 ezer lejes gázszámlát kézbesítettek, holott a nyugdíjas férjnek és a borbélyként dolgozó feleségnek még egyetemi hallgató fiukat is el kell tartaniuk. Az egyik szobában felszerelt konvektortól alig 16 fok lesz a mellette levô hálóban, s esténként meleg sós zsákokkal, meleg vizes flakonokkal készítik elô az ágyat, hogy le tudjanak feküdni.

Coros Vasile építész almérnök is a végsô elkeseredés határán van. Fél normával dolgozik, amiért 1,3 millió lejt keres, és az idén télen egy konvektor megvásárlására sem futotta. Úgy élünk, mint a kôkorszakban - mondja, hisz egész télen 11 fokban voltunk kénytelenek aludni. A szépen berendezett lakás falai, a szônyegek átnedvesedtek, megpenészedtek, tavaszra a bútort is kidobhatják a sarokszobából, mert a nedves, penészes levegô miatt tönkrement. Ilyen körülmények ellenére 827.000 lejes gázszámlát kézbesítettek, és most azon gondolkodik, hogy az emeleten levô három család számára egy közös hôközpontot kellene szerelni.

- A lányom a tanítóképzôben szeretett volna továbbtanulni Vásárhelyen, minden tehetsége megvan hozzá, de nem volt rá anyagi lehetôségünk. Ilyen körülmények között ránézek a gyerekeimre, és csak azt tanácsolhatom nekik, hogy végezzétek el az iskolát, és menjetek el az országból - mondja elkeseredetten, miközben kikísér.

A Grecu családhoz már be sem megyünk, állítólag régen nem nyitják ki senkinek az ajtót. A gázvezeték-szerelést nem tudták megfizetni, így már se gáz, se áram nincs a lakásukban, csak az 55 milliós adósság növekszik hónapról hónapra a közköltségekért. Hogy több gyerekkel miképpen vészelték át eddig is a telet, azt csak ôk tudnák megmondani.

És ez a helyzet nem csak az Ifjúsági negyedre jellemzô, így van ez a város többi tömbházában, sok más családnál is. Megkínzott, tehetetlen, a végsôkig elkeseredett emberek a túlélés határán. Vajon meddig lehet ezt elviselni?

Csökkent a gázfogyasztás

A különválás nagyon szerényen 1994-ben kezdôdött el, mivel a kérelmezôk nehezen kaptak jóváhagyást. 2001-ben 1430, ma összesen 2949, azaz a lakások 70,2 százalékában van külön gázvezeték - mondja Ignat Ioan, a Distrigaz helyi részlegének vezetôje.

Kérdésünkre, hogy milyen a nyomás a vezetékekben, tájékoztatott, hogy míg évekkel ezelôtt 4 atmoszféra volt, most 1,5, ami véleménye szerint a városban nem okoz gondot. Az utóbbi idôben Bogácson csökkent a nyomás, mivel az a habzó anyag, amivel a gázt kezelik, megkövesedik és az így keletkezett dugó a csapoknál elzárja a vezetéket.

A csôtörés viszont gyakori, hét-nyolc van az övezetben hetente, mivel a gázvezetékek 80 százaléka már kiöregedett.

- A helybeliek és a környékbeliek felháborodottan vették tudomásul a decemberi gázszámlákon szereplô értékeket. Elmondaná, hogyan számították ki a fogyasztást?

- December 18-ig olvastuk le a gázt, 31-én megváltoztak az árak, a HÉA-val együtt 3021-rôl 3274 lejre. Mivel le kellett zárni az évet, a leolvasott értékre még 40 százalékot számítottunk.

- Csakhogy ezt nagyon nehezen tudják kifizetni a fogyasztók...

- Vannak falvaink, ahol nagyon szegények az emberek, még sincs hátralékuk, másutt, mivel a helyszínen szedjük össze a pénzt, észrevesszük, hogy a gázórákhoz hozzányúlnak.

A nagy adósaink a BICAPA, amely 120 milliárd lejjel tartozik, a volt Tehnolemn pedig 1,7 milliárddal.

- Említette, hogy kiöregedtek a vezetékek....

- Elôször is a December 1. negyedben fektetünk le mûanyag vezetékeket, majd a jövô évben folytatjuk a város többi utcájában, negyedében is - mondotta a részlegvezetô.

Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület tevékeny szerepet vállal a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény alkalmazásában. Mint az országos és számos területi felügyelô testület tagja, felhatalmazást nyert a magyar igazolvány kiállítására alkalmas, EMKE-tagságot igazoló okmány kibocsátására.

Az EMKE Maros megyei szervezetének tagjai, amennyiben ezt kérik, olyan igazolást kaphatnak tagságukról, amely elégséges a magyar igazolvány igényléséhez. Az érdeklôdôk - marosvásárhelyiek vagy a megye más településén élôk - munkanapokon 9-13 óra között jelentkezhetnek az unitárius egyház irodájában (Bolyai utca 13. sz.). Feltétlenül hozzák magukkal a tagsági könyvüket!

Megyénkben igazoló okmány kibocsátására jogosult továbbá tagjai számára az EMKE egyik társszervezete is, a dicsôszentmártoni Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület.

Szervezeteink tagjait, szimpatizánsait arra kérjük, hogy lehetôségeik és szükség szerint helyi közösségeikben támogassák a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetését. Maros megye magyarságához azzal a felhívással fordulunk, hogy minél többen igényeljék a magyar igazolványt, valamint az érintettek a pedagógus- igazolványt és a diákigazolványt is, és éljenek a törvény nyújtotta kedvezményekkel és támogatásokkal.

Egyúttal türelemre intünk, hiszen az igazolványt nem kérvényezheti és nem kaphatja meg egyszerre mindenki. Legyünk hát felebaráti megértéssel egymás iránt! Több mint nyolc évtizede vártuk ezt a történelmi eseményt, amelyet nem árnyékolhat be a türelmetlenség.

Súlyos közúti baleset

Január 20-án 15.45-kor a 15-ös számú országúton, Galonya és Ratosnya között Ciucan- Rusu Liviu 26 éves marosvásárhelyi lakos az MS 03 DJH rendszámú személygépkocsijával a hó borította úttesten a megengedettnél gyorsabban vezetett és egy kanyarban átcsúszott a bal oldali forgalmi sávra, ahol frontálisan ütközött a 28 éves palotailvai Jircan Vasile-Petrica által szabályosan vezetett MS 06 ADZ rendszámú mikrobusszal. A baleset következtében a személygépkocsi sofôre súlyosan megsérült.

Eltûnt személy

2001. november 26-a körül eltûnt a marosvásárhelyi Pandúrok útján levô lakásából a 48 éves Pascu Ioan, becenevén: Cracanel. A keresett személy 1,68 m magas, sportos alkatú, barna hullámos hajú és barna szemû, terkotból készült zöld és krémszínû rövid kabátot, kék farmernadrágot, fekete sport bôrcipôt viselt. Akik látták, vagy információt szolgáltathatnak hollétérôl, értesítsék a legközelebbi rendôrôrsöt, vagy a marosvásárhelyi rendôrség búnügyi osztályát.

Hogyan igényelhetô az erkölcsi bizonyítvány

A marosvásárhelyi rendôrség sajtóosztályáról tájékoztattak arról, hogy az erkölcsi bizonyítvány (cazier) kibocsátásáért a kérvényeket a Borsos Tamás utcai székhelyen naponta, péntek kivételével, 8.15-10.30 óra között lehet benyújtani. Az okiratokat naponta 15.30 és 16.00 óra között bocsátják ki. A következô okiratok szükségesek: típuskérvény (az igénylô aláírásával), személyi igazolvány, 2000 lejes okmánybélyeg. Sürgôsségi esetben az okiratkezelési díj 50.000 lej, amelyet az ügyfélfogadási ablaknál kell kifizetni. Az erkölcsi bizonyítványt csak személyesen lehet kérni és átvenni. Amennyiben erre nincs lehetôség, akkor csak hitelesített megbízólevél birtokában lehet valaki mást felkérni az ügyintézésre. Amennyiben a megbízólevelet nem az ország nyelvén írták, akkor ennek a hivatalosan román nyelvû fordítását mellékelni kell a típuskérvényhez. A zsúfoltság, illetve a várakozási idô csökkentéséért két ügyfélfogadási ablakot nyitottak, az egyiknél a sürgôsségi, míg a másiknál a rendes körülmények között kibocsátandó erkölcsi bizonyítványért lehet folyamodni. Sürgôsségi esetben 1-2 nap, míg a megszokott körülmények között 3-tól 30 napig váltható ki a priusz.

Helyzetjelentés Storylandrôl

Számtalanszor vetített, közvetlen nyugati szomszédainknál a rendszerváltásokat megelôzô, nagy érdekrégiós ölelkezések szellemében szereposztott és leforgatott betyárfilm címét, multikulturalitásomat újfent fitogtatva, próbálgatom igazgatni a nótabeli "könnyes valóságunkhoz". A képernyôn látott, mozivásznon megcsodált történések óta sivatagnyi homokot szórt szét a szél a pusztán, a kalpagokba tûzött hamisíthatatlan árvalányhaj is rég elporladt azóta és a ficánkoló csikók cserlében szelídített bôre ma már öblös kulacsformákat rejteget a délibáb elôl, de a szakma nem halt ki, nem satnyult el, csak alkalmazkodott a jelenhez, u.m. logisztikailag tökéletesedett. Az útonállás bevonult a sík mezôkrôl, a bozót övezte szurdokokból, a süppedô talajú gázlókról a nagyvárosok vasbetonrengetegébe, pénzintézetek titkos tárgyalótermeibe, politikai boszorkánykonyhák diszkrét, kíváncsi szemeket és füleket kirekesztô zugaiba, performans megaszámítógépek vírus óvta memóriáiba, tiszteletet elváró, sôt kikövetelô közintézmények ergonómiai követelményeknek messzemenôen eleget tevô bútorzata mögé. Rózsa Sándor, Iancu Jianu és alvezéreik ma már nem lovukat ugratják, hanem Ford Mustangjaik, álom Mercedeseik, Grand Cherokee-ik pedáljait ösztökélik lépéstartásra. Lapjaink Terentéje sem párját ritkító férfiasságát menekíti formalinba, inkább atavisztikusan duzzadó bankbetétjei számára keresi a biztonságot kasszafúrók által elkerült svájci széfekben, Sobri Jóska meg inges-lájbis- gatyás tipptopját sebtiben jól szabott és vasalt Armanikkal cserélte fel, a korízléssel való lépéstartás elkötelezettségét bizonyítandó. Az idô könyörtelen múlása sajátosan átformálta a hajdani, hitelszegény szájhagyományokra épülô munka célirányait is, kézzelfoghatóan bizonyítván, hogy maga a szubjektivizmus bogáncsaival teletûzdelt történelem is bármikor überelhetô. Míg Saptecai zsiványai, a legenda szerint, a gazdagot zsebelték a megfeneklett társadalmi igazságosság nevében, jelenkori céhtársaik köpenyeget forgattak és a Caritasba, Safiba, FNI-be, törpebankokba ész nélkül menekült túlélést megcélzók tömkelegére méretezték és húzták rá a hevüléseik orvoslását szolgáló, passzentra tervezett vizes lepedôt. Manapság mifelénk "ha a hatalom velünk, ki ellenünk?" jelszó mögé bújva nyugton lehet heteropolitikusnak maradni (a fogalom nem tévesztendô össze a heteroszexualitással, nyilvánvaló hasonlóságaik ellenére sem), hisz Bismarck óta tudvalevô, hogy Macht geht vor Recht (a hatalom elôbbre való a jognál), és kis pátriánkban a kancellári elv következménymentes alkalmazhatóságát Sever Muresannál, Ion Stoicánál, Cataramanál, Temesannál, S.O. Vîntunál senki sem tudná hitelesebben bizonyítani. Önjelölésû szenzációfelelôsökként testvériesen megosztották egymás közt eredménytelenül vajúdó tranzíciónk esztendôit, gondosan ügyelvén arra, hogy az általuk alágyújtott parázs egy pillanatra se aludjon ki, konzerválja idôtálló dunsztba a közhangulatot. Piromániás elhajlásaikért mellényzsebbôl kifizették a penitenciát. Oda, ahova kellett, annyit, amennyit kellett. Nem smucigoskodtak, indexáltak bôkezûen, a szoruló kapca méretei szerint. Az évelô széllel bélelt médiasztárja, SOV, ha a helyzet megkívánja, evidenciákkal is bizonyít. Kutyaszorítóban, hona alá nyúlt ô az államfônek is, a szenátus rossz nyelvek szerint szenvedélyesen trinkoló elnökét 700. 000 dollárra taksálta. Méltatlankodik is kissé az érintett, értékét némileg alábecsülték. "Ha én egyszer kinyitom a számat", futtatja végig a hideget, a vajat fejükön tároló
"gerinceseken" a gáncsnélküli. Át is veszik a végszót fegyelmezetten Illetékesék, a dramaturgia írott szabályai szerint kigördül a mellékutakra irányított dömper a kelléktárból és szolgálatkész kámfuterek bôszen sikálják elôtte a jeget, a majdani Salt Lake City-i aranyérmes curlingesek teljesítményét messze lepipálva. Beindult a nagytakarítás a mellékhelyiségekben, minden bizonnyal leépítenek néhány vécésnénit. Fent, az ovális teremben, nincs szükség bútortologatásra. Minden a helyén van. Szônyeg fölött, szônyeg alatt.

A magyar Himnusz története összefonódik a Szózatéval. Mindkettô a reformkorban született, amikor a "a mûvészek és a kisnemesi entellektüelek céltudatos erôfeszítésének köszönhetôen kialakult az a nyelvi, irodalmi, színházi, öltözködési és ikonográfiai elemekbôl álló kifejezésmód, amely a szuverén magyar nemzet politikai újraalapítását és legitimitását megelôlegezi és igazolja." (Losonczy Anna:Himnusz és Szózat, vagy a sorsközösség rituáléi, Mozgó Világ, 2000/12.)

Mind a Himnusz, mind a Szózat elsô versszaka igen hamar énekelt verssé vált, a Himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben, a Szózatot Egressy Béni 1843-ban. A két dal a vándorszínházaknak köszönhetôen gyorsan elterjedt, de tulajdonképpen az 1848-49-es szabadságharc két éve alatt, valamint az azt követô elnyomás következtében váltak a nemzetet összeforrasztó és megkülönböztetô énekké.

A magyar rádió és televízió a Himnusszal fejezi be adását. Az esztendô utolsó napján bárhol éljen is magyar, éjfélkor a színházakban, mulatókban félbeszakad a mûsor, a magánlakásokban leteszik a poharakat, a beszéd elcsendesedik, abbamarad a tánc, és az emberek az összetartozás hitvallásaként, állva hallgatják vagy maguk is éneklik a rádióban és a tévében felcsendülô himnuszt, így üdvözlik az új esztendôt. Ezen semmiféle tiltás sem változtathat.