|
LIV. évfolyam 15. (14978) sz. |
2002. január 19., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Segesvár és környéke egyike lett Európa legdivatosabb és legmediatizáltabb zónájának. Mindezt a turisztikai miniszternek a Drakula Park létrehozására vonatkozó kezdeményezése robbantotta ki.
Elhangzottak egyetértô vagy tiltakozó vélemények, egyesületek, alapítványok jöttek létre ugyancsak a terv mellett, illetve az ellen itthon és külföldön. Megszólaltak politikusok, egyházi képviselôk, az "utca emberei" határon innen és túlról. A Liberális Párt egyes képviselôi például egyenesen addig mentek el, hogy amolyan ellen-Drakula Landet kezdeményeztek Brassó mellett. És sorolhatnánk, micsoda szenvedélyeket kavart fel a dolog.
Végül is lesz Drakula Land Segesváron. A projekt elkészült, megjelentek a beruházók, máris fogynak a Drakula-részvények. Ami jó a megyének, hiszen amellett, hogy a turisztika fellendül és sok pénzt hoz az országnak, szépen kiépül Segesvár és környéke, új munkahelyek jönnek létre, ami jelentôsen hozzájárul majd a helyiek életminôségének javításához. Ugyanis jelenleg Segesváron magas a munkanélküliek száma.
Mint mondtam, rengetegen megszólaltak az ügyben. A londoni Mihai Eminescu Alapítvány sem maradt ki a képbôl. Ez a Segesvár környéki szász falvak felújítását tûzte zászlajára. Maga Charles herceg, Nagy-Britannia trónörököse, az alapítvány védnöke is szívén viseli a szász falvak sorsát. Egyelôre terepszemlére küldte csapatát, s elôreláthatólag nyáron személyesen is idelátogat. Vagyis maga lesz a földi paradicsom Segesvár és környéke. Csakhogy sem Charlesnak, sem alapítványának nem tetszik a Drakula Park terve, mert szerintük az károsan befolyásolja a "szász zónák védelmét", s hogy "a turisták amúgy sem fognak érdeklôdést mutatni iránta, hiszen hasonló létesítmények a világ minden táján láthatók". Azt mondták, hogy a turistákat a természet, "az erdôk és a virágos rétek érdeklik, lovasszekéren akarnak majd sétakocsikázni". Ugyanis Erdély tele van virágos legelôkkel, miközben "Nagy-Britannia legelôinek 98 százalékán nem nô virág". Az egyik helyi tévéadó hírei szerint Charles herceg erdôt akar telepíteni Segesvár mellé.
Félre ne értse valaki, valóban fontos a természet védelme. S aki akar, Romániában talál épp elég erdôt, mezôt, virágos rétet. Vannak itt hegyek, völgyek, tavak, van tenger, gyógykezelésre alkalmas sós és termálfürdôk, mindenki tetszés szerint válogathat. A baj az, hogy a gyönyörû tájakat alig lehet megközelíteni az utak siralmas állapota miatt, az üdülôkön a szállodai, éttermi és egyéb szolgáltatások sok kívánnivalót hagynak maguk után. Mindennek oka a pénzhiány. Ha pedig valaki nem kevés valutát akar befektetni, mondjuk éppen a segesvári Drakula Parkba, ki fogja építeni a várost, fellendül a turizmus és minden, ami ezzel jár, hagyjuk. Charles herceg is talál magának egy nyugalmas kis szász falut, amelynek határában akár virágot is szedhet.
Ma és holnap is folytatódnak a Deus Providebit Tanulmányi Házban a Keresztelô Szent János Római Katolikus Plébánia és a marosvásárhelyiek körében egyre népszerûbb oktatási, mûvelôdési központ szervezte tanácskozássorozat elôadásai, megbeszélései. A keresztény életszemlélet közéleti, politikai, társadalmi szerepérôl csütörtökön délután kezdôdött rangos rendezvény részvevôi - egyházi fôméltóságok, egyetemi tanárok, tudományos kutatók, politikusok, RMDSZ- tisztségviselôk - négy napon át folytatnak eszmecserét. A tegnapi értekezések mellett a tanácskozás kiemelkedô mozzanata az erdélyi egyházak vezetôi és az RMDSZ országos és megyei vezetôsége képviselôinek találkozója volt.
A szombat délelôtti mûsor egyik érdekes témája a Politika és média, keresztény közélet és a média kapcsolata. Délután arról tanácskoznak, hogy mit tehet a keresztény egyház a közéletért, a társadalomért. Másik központi kérdés az egyházi közösségek kiépítése. A konferencia holnap délben zárul. Összegzô vitáját, kiértékelését Markó Béla szövetségi elnök vezeti.
A tegnapi videokonferencián a miniszterelnök felhívta a prefektusok figyelmét, hogy a köztisztviselôk nem viselkednek megfelelôképpen az állampolgárokkal. Emellett pedig sok helyen konfliktusok, érdekütközések vannak a helyi tanácsok és a megyei tanács között.
A kormányfô által elmondottakra reagálva Ioan Toganel prefektus január 21-i határidôvel helyzetjelentést kért a közigazgatási egységektôl erre vonatkozóan. A helyi tanácsosoknak ugyancsak hétfôig vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk.
A köztisztviselôk munkáját ellenôrizve, a prefektus ellenôrzô testülete komoly problémákat észlelt megyeszinten: Marosvásárhelyen, Ludason, Radnóton, Segesváron, Régenben, a munkaügynél, a polgármesteri hivatalokban, adóhivataloknál, lakossági nyilvántartási osztályon stb. végeztek ellenôrzéseket.
A rendellenességek egyike, hogy az ügyintézôk ablakai annyira alacsonyan vannak, hogy az állampolgá-roknak 90 fokos szögben kell meggörbülniük, ha a tisztviselôvel próbálnak szót érteni. Az ablakokat a prefektus szerint nem a polgároknak, hanem a mögötte ülô tisztviselôknek tették oda. Ezért kérte, hogy március 31-ig helyezzék magasabbra azokat.
Az ablakok mérete sem megfelelô: "Sok helyen akkora, mint két tégla". Kijelentette, az összes decentralizált intézményben ki kell azokat cserélni. A terv elkészítését Burkhardt Árpád alprefektusra bízta.
Másik probléma, hogy a legtöbb helyen nincs váróterem, ha pedig van, akkor nincs ellátva ülôhelyekkel, elhanyagolt, koszos. Nincsenek megfelelô hirdetôtáblák sem, kevés információ található rajtuk, azokat sem aktualizálják.
Ráadásul 3-4 órát kell várakozniuk ilyen körülmények között a polgároknak. Mikor végre eljutnak az ablakig, ilyen-olyan kifogásokkal küldözgetik ôket egyik helyrôl a másikra, nem szólva arról, hogy a tisztviselôk sokszor gorombán, udvariatlanul beszélnek az emberekkel.
A prefektus bejelentette, hogy az ellenôrzési akció folytatódik, a végén konkrét intézkedési tervet készítenek. Mint mondta, március 31-ig rendet teremtenek a közintézményekben.
Ioan Toganel prefektus a pénteki videokonferencián ismertette a 2001 november és 2002 március közötti idôszak hôenergia-számlázásának és inkasszálásának helyzetét. A nehéz tél miatt súlyosnak minôsítette a helyzetet.
A jelentés szerint a fogyasztás november-decemberben 159 milliárd lej értékû volt, 2002 elsô három hónapjára 188 milliárd lejes fogyasztást irányoztak elô. A november-decemberi szubvenció mindössze 8,9 milliárd lej volt. Problémát okozott a kifizetésekben, hogy a helyi tanácsok nem foglalták bele ezeket a kiadásokat saját költségvetésükbe.
Megyeszinten 125 milliárd lejes elmaradás van, ebbôl 35 milliárd lejt sikerült inkasszálni. A január- márciusi idôszakra 300 milliárdot irányoztak elô, s újabb, 50 milliárd lejes szubvenciót kértek a kormánytól.
- A kormány továbbra is semmibe veszi követeléseinket, ezért folytatjuk a tiltakozó akciókat - nyilatkozta lapunknak Macesan Virgil, a Közigazgatásban Dolgozók Országos Szakszervezetének vezetôtanácsi tagja. A szakszervezet tegnap kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartott, 8-10 óra között szünetelt a polgármesteri hivatalok tevékenysége, kivéve a születéseket, házasságokat és elhalálozásokat nyilvántartó osztályt. Azokat, akiknek tegnap a megyeszékhelyi polgármesteri hivatalban lett volna dolguk a reggeli órákban, már a bejárati ajtótól visszatérítették a polgárôrök, kérve, hogy 10 óra után jelentkezzenek ismét.
Macesan Virgil, aki egyben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazottak szakszervezetének alelnöke, elmondta, hogy a munkakonfliktus kirobbanása óta folyamatosan "leveleznek" a kormánnyal, de válaszként csak a törvényekre való hivatkozásokat kapnak. Ismerjük a törvényeket, egy elvett jog visszaszerzéséért harcolunk - jelentette ki.
Ha a napokban nem kapnak kedvezô választ követeléseikre, január 24-én általános sztrájkra kerül sor mindaddig, míg ügyük megoldódik.
A napokban kirobbant sztrájk a közhivatalnokok elsô országos méretû tiltakozó megnyilvánulása. Mivel a munkabeszüntetések idejére az érintettek nem kapnak bért, kétségtelenül lesznek, akik lemondanak a folytatásról. Akkor viszont a nemzetközi szervekhez fordulunk - közölte kérdésünkre Macesan.
Tegnap a megye más városaiban - Dicsôszentmártonban, Segesváron, Szovátán, Marosludason -, és néhány nagyközségben is kétórás sztrájkot tartottak, amelyben szinte félezer alkalmazott vett részt, Szászrégenben viszont, szakszervezet hiányában, nem került sor a tevékenység beszüntetésére.
Ádámoson, a kultúrotthon emeleti helyiségeiben mûködik a községi könyvtár. A nyikorgó falépcsôk és az épületben levô hideg után jólesô érzés belépni a két helyiségbôl álló, fûtött könyvtárba. Csupán az egyik szobában van fûtôtest, a másikból kiáramló hideg ellen vastag bársonyfüggöny véd. A betûrendes, témák szerint rendszerezett könyvek mellett kifüggesztve a szabályzat, a legújabb és legolvasottabb könyvek jegyzéke. Indreica Margareta könyvtárosnô tizenegy éve fogadja az olvasókat.
- Az elmúlt évben 422 személy kölcsönzött könyvet. Általában kis- és általános iskolások, háztartásbeliek és nyugdíjasok látogatják a könyvtárat. Legtöbben ádámosi lakosok, de van királyfalvi és sövényfalvi olvasó is. Jelenleg 8.970 könyv áll az érdeklôdôk rendelkezésére. Tavaly a polgármesteri hivataltól 3,5 millió lejt utaltak ki könyvvásárlásra. Ebbôl az összegbôl 97, fôként szépirodalmi könyvet, szöveggyûjteményt, angol nyelvkönyvet vásároltam. Évek óta vezetek egy kis füzetet, amelybe minden olvasó beírja annak a könyvnek a szerzôjét és címét, amelyet keresett, ám nem volt meg. Így vásárláskor ezekbôl a könyvekbôl válogatok. Az igénynek megfelelôen magyar nyelvû könyveket is beszerzek. A megrongálódott, agyonolvasott könyveket igyekszem átkötni, új fedôlappal beborítani. Két zsákba gyûjtöttem azokat, amelyeket az elmúlt évek során senki nem igényelt, a legtöbb Lenin mûveit tartalmazza. Folyamatosan rendszerezem a könyveket, azokat teszem a helyi szakemberekkel készíttetett mozgópolcra, amelyekre a diákoknak állandóan szükségük van. Még nem tudom, hogy idén a hivatal mennyi pénzt fog új könyvek vásárlására. Remélem, minél nagyobb összeget, hiszen szükség van a könyvállomány felújítására, az új, közérdeklôdésnek örvendô könyvek beszerzésére - vélekedik a könyvtárosnô, miközben kiszolgálja az óvodás és kisiskolás korú gyerekeket, akik meséskönyvekkel távoznak.
Értékelte 2001. évi tevékenységét a három megyében tevékenykedô területi csendôrparancsnokság. Az értékelô gyûlésre az egyes egységek parancsnokai mellett meghívót kapott Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a Maros megyei rendôrparancsnok, Vasile Cotoara ezredes, a 6-os számú tankdandár parancsnoka, Mircea Savu ezredes, valamint a Román Hírszerzô Szolgálat marosvásárhelyi parancsnoka, Simion Cecan is.
A területi parancsnok, Constantin Dorobantu dandártábornok hiányában, aki az országos csendôrparancsnok kíséretében Spanyolországban, az Európai Katonai Struktúrájú Rendôri Alakulatok Szervezetének tanácskozásán vesz részt, az értékelést a parancsnok helyettese, Pop Gavrila ezredes végezte.
Az eredmények és méltatások mellett, amelyeket statisztikai számadatokkal, az igazoltatott személyek számának, a kirótt bírságok összegének stb. összesítésével támasztottak alá, az értékelésbôl kiderült az is, hogy a csendôrség számos nehézséggel küzd. Így például a sorkatonák étkeztetésére a tavaly kiutalt összeg nem volt elegendô, jelenleg is 4 milliárd lejjel tartoznak a szállítóknak. Az egyenruhák kopottak, s a törzstisztek egyenruháira kiutalható összegnek is csak a 2000. évre esedékes részletét kapták meg. Hiányos a felszereltség is, elsôsorban az amúgy is elavult jármûvek üzemanyagának a biztosítása, a pótalkatrészek beszerzése ütközik nehézségekbe. Ilyen körülmények között talán nem csoda, hogy több szerzôdéses csendôr kilépett, más esetekben pedig a vétkes csendôrök szerzôdésbontására, vagy hivatásos tiszt nyugállományba helyezésére volt szükség.
Vasile Cotoara rendôrparancsnok kiemelte a két intézmény közötti jó együttmûködést, és kérte, hogy a csendôrség helyezzen ki egységeket Marosludasra, Szovátára és Radnótra, ahol véleménye szerint szükség volna rájuk.
Dorin Florea jelenlétét kihasználva, Pop Gavrila ezredes annak a lehetôségét vetette fel, hogy a várossal közösen találjanak olyan anyagi forrásokat, amelyek a csendôrség jobb mûködését segíthetik elô.
Ezt is megértem, vízummentesen utazhatok oda, ahová eddig csak a bukaresti vagy szebeni követségi meg konzulátusi kínkeserves sorbanállások próbáit kiállva volt szerencsém ellátogatni. Nem én vagyok az elsô, aki elmondom, hogy egyik szemem nevet, a másik meg sír. Egyik nevet, mert jöhetek-mehetek, a másik sír, mert annyit romlott az anyagi helyzet, hogy nem nagyon van amivel utazgatni. No de egyszer csak lesz, vigasztalom magam, s újra meg újra fellapozom azt a könyvecskét, amit igazi szolgálatkészséggel bocsátottak rendelkezésemre az új év elsô munkanapján - talán elsôk között a megyében - mindazokkal a tudnivalókkal, amelyekre a külföldre utazónak szüksége van.
Ahogy olvasom a belügyminisztérium által összeállított tájékoztatót, valóban sok újdonságot tudok meg, például azt, hogy csak úgy léphetem át a schengeni övezet határát, ha útlevelem legkevesebb még hat hónapra érvényes és így tovább. Aztán egyik fejezetnél enyhén szólva meghökkentô dolgokra leszek figyelmes. Mert ilyeneket vetettek papírra, hogy: ha valakitôl valamit kérek, elôször köszönjek és közben mosolyogjak, minden esetben használjam a kérem szót, jóérzésû ember módjára viselkedjek, tartsam be az általános érvényû udvariassági szabályokat, tiszteljem azokat a személyeket, akikkel találkozom, tartsam meg a vásárláskor kapott nyugtákat (azaz, ha kell, igazoljam, nem loptam), vigyázzak a tisztaságra, ne dobáljam el a cigarettacsikkeket, ne fogyasszak kábítószert, fizessem ki a szállodai számlát és így tovább. Eláll a szavam. Ilyen elemi dolgokra az anyja szokta megtanítani a gyermekét, méghozzá óvodáskorban! Hogy jönnek ahhoz, hogy így kioktassanak? Miközben tovább morgolódom, eszembe jut egy felirat, amit húsz évvel ezelôtt kizárólag román nyelven biggyesztettek ki egy drezdai mosdóban: a toalettet használja civilizáltan! Ez az, itt van a kutya elásva! A belügyminisztérium is tisztában van azzal, hogy egyes honfitársainkat ilyen és ehhez hasonló intelmekkel kell ellátni. Tisztázom magamban, a "jó tanácsokra" egyeseknek szükségük van, csak az a szomorú, hogy a határnál és külföldön néha egy kalap alá vesznek vala- mennyiünket.
A marosvásárhelyi Helyi Közszállítási Vállalat február elsejétôl átlagban 20 százalékkal szándékszik drágítani a buszbérletek árát. Mint Maior Justina kereskedelmi igazgató elmondta, az egy vonalra érvényes egyhavi bérlet ára 150 ezer lejrôl 180 ezer lejre, a fél hónapra érvényes bérlet ára 100 ezer lejrôl 120 ezer lejre nô. Két vonalra egyhavi bérlet árát 180 ezer lejrôl 220 ezer lejre, fél hónapra 130 ezer lejrôl 150 ezerre emelik. Az összes vonalra érvényes havi bérletek ára 280 ezer lejrôl 300 ezer lejre, a félhavi bérletek ára 180 ezer lejrôl 220 ezer lejre nô. A buszjegyek ára egyelôre változatlan marad.
Egyelôre érvényesek a tavalyi igazolványok
Ami a kedvezményes utaztatást illeti, várható, hogy a nyugdíjasok és más kategóriák ugyanolyan kedvezményben részesülnek, mint tavaly, éspedig a 65 éven felüli nyugdíjasok ingyenesen utazhatnak, a 65 éven aluliaknak pedig marad a havi 20 utazásra érvényes 50 százalékos kedvezmény. A vállalat áremelésre és a kedvezményes utaztatásra vonatkozó javaslatát a polgármesteri hivatalnak kell jóváhagynia. Addig a nyugdíjasok tavalyi igazolványaikkal közlekedhetnek az autóbuszokon.
72,7 milliárd lejjel tartozik a lakosság
A marosvásárhelyi Energomur Rt. hôszolgáltató vállalat által biztosított hôenergiáért 87,6 milliárd lejjel tartoznak. Ebbôl 72,7 milliárd lejt a lakó-, illetve tulajdonosi társulásoknak és 14,8 milliárd lejt a gazdasági egységeknek kell törleszteni. A vállalatnak viszont 50,6 milliárd lejt kell inkasszálni a polgármesteri hivataltól, ami a hôenergia reális ára és a referenciaár közötti különbséget jelenti. Az említett szubvenció mellett a hivatalnak körülbelül 6 milliárd lejt is át kell utalni, ami a lakosságnak nyújtott fûtéspótlék értéke. Az Energomur a behajtatlan adósságok miatt 104 milliárd lejjel adós a Distrigaz Nord gázszolgáltató vállalatnak. Arról, hogy az adósságok miatt a hôközpontokban elzárnák a gázcsapokat, az Energomur semmilyen hivatalos felszólítást nem kapott - nyilatkozta Fúró Judit, a marketingosztály vezetôje.
Egyelôre nem vonják meg a hôszolgáltatást
A marosszentgyörgyi, nyárádtôi, maroskeresztúri, sármási tömbházlakások lakói 13 milliárd lejjel tartoznak a hideg, meleg vizet és fûtést biztosító Vidéki Közüzemeknek (SURM). Marosszentgyörgyön vannak olyan lakó- és tulajdonosi társulások, amelyek több mint egymilliárd lejjel adósak. A tetemes adósságok ellenére a kazánházak mûködnek és hôenergiát szolgáltatnak. Mint Blaj Virgil, a SURM igazgatója elmondta, a törvény értelmében csak akkor függeszthetik fel a szolgáltatásokat, ha enyhül a hômérséklet.
Felavatják a diakóniai otthont
A marosvásárhelyi Vártemplom diakóniai otthona építésének befejezése alkalmából hálaadó istentiszteletet tartanak január 20-án, vasárnap 10 órai kezdettel. Igét hirdet Kató Béla illyefalvi lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. Az istentisztelet után felavatják az Eminescu utca 28. szám alatti diakóniai otthont, ahol rövid, alkalomhoz illô mûvészi mûsort adnak elô.
Mezôbándon 476 kérést iktattak
A Mezôbándi Polgármesteri Hivatalban tegnapig 476 szociális segélyt igénylô kérést iktattak - tájékoztatott Bartha Domokos alpolgármester. Elôzetes számítások szerint a 416-os sürgôsségi kormányhatározat értelmében a kisjövedelmûeknek szavatolt minimális jövedelem 7 milliárd lejjel terheli majd a költségvetést, amelynek 80 százalékát a központi költségvetésbôl, 20 százalékát a helyi költségvetésbôl állják majd. A szociális segélyre jogosultak fûtéspótlékban is részesülnek. A benyújtott kérésekre az igénylôk 30 napon belül kapják meg a választ.
Ma Hármasközségben tartják a Küküllô menti méhészek értekezletét. A szervezôk legalább száz méhész jelenlétére számítanak. A tervezett értekezleten a tavaszi tennivalókról, a méztermelés hatékonyságáról, valamint a méz minôségi követelményeinek a biztosításáról hangzanak el elôadások. A januári találkozó programtervezetében megfogalmazódott a kisrégió érdekvédelmi méhészkörének létrehozása és a különbözô igények felvetése a minôségi méhészet fejlesztése érdekében.
Bár a prefektúra közleményt adott ki arról, hogy a január 18-31. közötti idôszakban jelentôs lehûlésre kell számítani, s az emiatt bekövetkezô nehézségek elkerülésére mozgósították a Téli parancsnokságot, és tegnap reggel valóban hidegebbet mutattak a hômérôk, a Vízügyi igazgatóság illetékese arról tájékoztatott, hogy a napokbeli alacsony hômérséklet után hét végére nulla fok körüli felmelegedés várható. Jóllehet a hômérséklet emelkedik, ez nem olyan mértékû, hogy jégzajlásra kelljen számítani. A vízhozam csökkenése sem jelentôs. A hóréteg vastagsága a megye helységeiben a következô: Gödemesterházán 36, Galonyán 42, Ratosnyán 38, Laposnyán 48, Szovátán 13, Balavásáron 15, Mezôbándon 7, Dicsôszentmártonban 11 és Marossárpatakon 8 centiméter.
A Tompa Miklós Társulat elôadásai
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ma este 6 órakor Spiró György Csirkefej címû tragikomédiáját játssza, az elôadásra a Szabó Ernô-bérlet érvényes. Január 23-án, szerda este 6 órakor a Nem bánok semmit sem címû elôadást tûzték mûsorra, amelyben Mende Gaby mûvésznô kedvenc sanzonokat, verseket és dalokat ad elô.
A mezôgazdasági minisztérium pénteken közölte, hogy 30 százalékos importvámot vet ki nyers nádcukorra, hogy elômozdítsa a hazai cukorrépa- termelés felfuttatását. A minisztériumi közlemény szerint az importvámok hat évig maradnak érvényben és céljuk a vámmentesség miatt felfutott behozatal visszaszorítása. A közlemény szerint a hazai cukorárak a lépés miatt mintegy 30 százalékkal emelkedhetnek, a tárca szerint azonban a vám kedvezô hatása lesz a hazai gazdálkodók ösztönzése a cukorrépa-termelés növelésére.
Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt (ApR) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a PNL-ApR fúziója 3.400, 2000-ben megválasztott helyi tanácsost és polgármestert hoz az új szövetségnek. "Az ApR helyi választmányának 70 százaléka kész belépni az új politikai szerevezetbe", tette hozzá Melescanu. Elmondása szerint 3.257 helyi tanácsosról, 57 megyei tanácsosról, 82 polgármesterrôl és 139 alpolgármesterrôl van szó. Az ApR elnöke emlékeztetett: a fúzióról szóló egyezmény aláírása alkalmából kijelentette, hogy az új politikai alakulat versenybe szállhat a PSD-vel és "a Románia számára szükséges politikai alternatívát jelentheti".
Farkas Árpádé a Balassi-emlékkard
Farkas Árpád sepsiszentgyörgyi poétának és Ernesto Rodrigues portugál költônek ítélték az idén a Balassi Bálint- emlékkardot - tudatta a bírálóbizottság az MTI-vel. A bírálóbizottság elnöke Makovecz Imre. Tagjai Lôcsei Gabriella, Ladocsi Gáspár, Molnár Pál, Rubovszky András, Zelnik József, illetve a korábbi díjazottak: Buda Ferenc, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár, Tóth Bálint és Utassy József. A Balassi-kard korhû másolatát a reneszánsz mûvész nevét viselô társaság annak a költônek adományozza, akinek líráját méltónak tartja Balassi életmûvéhez. A díjkiosztó ünnepséget február 14-én - Bálint-napon - tartják a budapesti Gellért Hotelben.
A határrendészek egy emberkereskedelemmel foglalkozó hálózat több tagját ôrizetbe vették az Otopeni nemzetközi repülôtéren. Az emberkereskedôk egy csoport lányt próbáltak Spanyolországba csempészni, jelenti a Határrendészet Országos Parancsnoksága. A csoport tíz tagját - három férfit és hét, 18-28 éves nôt - már több ideje követte a rendôrség. Tizenöt perccel a repülôtérre érkezés után egy férfi vette fel velük a kapcsolatot és átadta nekik az útleveleket és az utazáshoz szükséges egyéb okiratokat. Miután megkapták az okiratokat és a Bukarest-Amszterdam-Madrid repülôgépjáratra szóló jegyeket, a tizenegy személy jelentkezett a határrendészeti vizsgálatnál és valamennyien különbözô módon indokolták meg utazási céljukat. A rendôrök szerint Spanyolországba érve a lányokat prostitúcióra kényszerítették volna.
Bundaügyben a ghánai kapust tiltották le
A Román Labdarúgó Szövetség hat mérkôzésre eltiltotta Brassó csapatának ghánai kapusát, mert nem volt hajlandó együttmûködni abban a bundaügyben, amelyet saját maga robbantott ki. Ibrahim Dossey korábban úgy nyilatkozott: klubja egyik vezetôje azt kérte tôle, hogy veszítsék el a Bacau elleni mérkôzést. A botrányos kijelentés után a szövetség beidézte a hálóôrt, aki azt mondta, hogy mivel nem tud jól románul, félreértette a riporter kérdését. Az afrikai légiós nem akarta elárulni, hogy pontosan ki utasította a csalásra.
Tömeges menekülés a Nyiragongo kitörése elôl
Százezrek menekültek el a kelet-kongói Gomából, mert csütörtökön kitört a várostól alig tíz kilométerre északra fekvô tûzhányó, a Nyiragongo. A lávafolyás a szomszédos Ruandába ûzte át az embereket. A lávafolyamok mindent letaroltak Gomában, ami útjukba került. Egész éjszaka vöröslött a horizont, lángok és füst csapott fel. Félóránként rengések rázták meg a várost - írta a Reuters hírügynökség. A közeli, már Ruandában fekvô Gisenyi városban mindenhol elmenekült emberek feküdtek az utak mentén, ott aludtak, ahol éppen találtak egy talpalatnyi helyet. Katonai források szerint a menekülôk száma elérte a háromszázezret, más források szerint a négyszázezret. Az esetleges áldozatok számáról nem érkezett hír.
Minden korábbinál közelebb került a Galileo amerikai ûrszonda a Jupiter legbelsô nagy holdjához, az Ióhoz, de fényképeket nem tudott készíteni róla, mert a nagy radioaktív sugárzás miatt fellépett számítógép-zavar következtében mûködésbe lépett a berendezéseket védô automata rendszer. Csütörtökön a Galileo mindössze 101 kilométeres távolságba került az Io holdtól, de az említett ok miatt adatokat nem tudott gyûjteni. Az amerikai irányítóközpontban ezt remélik, hogy a hét hátralévô részében még sikerülnie fog felvételeket készíteni két másik holdról, az Amaltheáról és az Europáról, illetve magáról a Jupiterrôl. A vulkanikus felszínû Ióról azonban közeli felvételeket már semmiképpen nem várhatnak a kutatók.
Több mint háromszáz település áram nélkül Ukrajnában
Csütörtökre virradóra több mint háromszáz település maradt áram nélkül a nyugat-ukrajnai Lviv, Hmelnickij és Ternopil megyékben a hidegre fordult idôjárás következtében. Az elkopott burkolatok és az eljegesedett elektromos vezetékek meghibásodásán túl Ternopil és Hmelnickij megyében 123 faluval szakadt meg a telefonösszeköttetés - tájékoztatott a rendkívüli helyzetek minisztériuma. A nyugat-ukrajnai Luhanszk megye négy városában folytatják a december 13-i gáznyomás-csökkenés miatt meghibásodott távfûtô központok helyreállítását. Negyvennégy lakóházban továbbra sincs fûtés, a munkák befejezését a hét végére ígérik.
Fiatal tudósok versenye Magyarországon
Elsô alkalommal ad otthont csatlakozni kívánó ország az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 2003 szeptemberében - tájékoztatta a Magyar Innovációs Szövetség az MTI-t. A döntésrôl, Magyarország rendezésrôl szóló pályázatának elfogadásáról Philippe Busquin, az Európai Unió tudománnyal és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó fôbiztosa tájékoztatta Pálinkás József oktatási minisztert. Az Európai Bizottság Kutatási Fôigazgatósága 1988 óta szervezi meg a vetélkedôt, melynek célja, hogy elômozdítsák a 15-20 év közötti fiatal tudósjelöltek együttmûködését, és hozzájáruljanak az ígéretes fiatal tehetségek fejlôdéséhez.
Romániai magyar tévéstúdiók támogatása
Átvették az Illyés Közalapítvány pályázatán nyertes romániai magyar tévéstúdiók, televíziós alkotómûhelyek azokat a korszerû mûszaki berendezéseket, amelyek biztosítják a tervezett Kárpát-medencei magyar elektronikus médiahálózat technikai hátterét.
Az alapítvány tavaly hirdette meg a határon túli magyar televíziós stúdiók mûszaki korszerûsítését szolgáló pályázatát. Az összesen 300 millió forint értékû pályázat keretében Romániából 11 magyar stúdió, alkotói mûhely jutott modern mûszaki berendezésekhez, kamerákhoz, számítógépes adatátviteli rendszerekhez.
A berendezések Romániában két tulajdonoshoz - a kolozsvári Video Pontes Alapítványhoz és a Székelyudvarhelyért Alapítványhoz - kerültek. A kolozsvári alapítvány négy, a székelyudvarhelyi pedig hét pályázatot nyert stúdiónak adta tovább azokat megfelelô szerzôdés keretében.
A pályázati támogatást elnyert stúdiók korábban már megállapodást kötöttek a Magyarországról a határokon túlra is sugárzó két közszolgálati televízióval, a Magyar Televízióval és a Duna Televízióval.
A megállapodás szerint a két magyarországi televízió látja el megrendelésekkel a támogatott határon túli stúdiókat. A megrendelt anyagok sugárzására az MTV-nek és a Duna Televíziónak Magyarországon kizárólagos joga van, itthon azonban a gyártók szabadon forgalmazhatják, a magyar nyelvû közszolgálati és helyi televízióknak átadhatják azokat.
Székelyudvarhelyre mûholdas sugárzó is kerül, ami lehetôvé teszi egy olyan regionális stúdió létrehozását, ahonnan élôben lehet jelentkezni, illetve továbbítani lehet a Székelyföldön készített aznapi tudósításokat.
A támogatott stúdiók, tudósítói pontok többsége az egy tömbben élô magyarság területén van. Nyertek pályázatot Temesvárról, Nagyváradról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyrôl, Brassóból és Bukarestbôl is.
A kormány pénteken közölte, hogy ideiglenesen csökkentette a sertés- és szarvasmarha-importra kirótt vámot a hazai áremelkedések megelôzése és az állatállomány fejlesztése végett. A közlemény szerint a sertés- és sertéshús-import vámja 45 százalékról 20 százalékra, a marha- és marhahús-importé 40 százalékról ugyancsak 20 százalékra mérséklôdik. Az intézkedés június végéig lesz érvényben.
"Szükséges az import, mert a hazai hústermelés a fogyasztásnak csak a felére elegendô" - olvasható a közleményben.
A legutóbbi adatok szerint 2001 novemberében 6,5 millió sertés volt az országban, 8,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban; a szarvasmarhák száma 7,1 százalékkal 2,9 millióra csökkent.
Románia a hazai termelôk védelmére hivatkozva 1998 júliusában felfüggesztette a magyar sertés- és baromfihús kedvezményes CEFTA-vámját. Hosszas vita után néhány hónappal ezelôtt a sertéshúsra visszaállították a korábbi vámot. Román részrôl azonban jelezték, hogy a baromfihúsra március végéig mindenképpen marad a védôvám.
A magyar baromfihús romániai importja az intézkedés következtében jelentôsen visszaesett. A magyar termékek helyét azonban nem a román baromfihús vette át, hanem az Egyesült Államokból származó - rohamosan növekvô és semmiféle korlátozással nem sújtott - import.
Izrael pénteken megsemmisítette a palesztinok biztonsági fôhadiszállását Túl-Karm városában, és szorosabbra vonta a páncélosok gyûrûjét Rámalláhban Jasszer Arafat palesztin vezetô irodája körül, miután egy palesztin merénylô véres támadást hajtott végre Hadera városában egy zsidó ünnepség vendégei ellen.
Szemtanúk szerint izraeli F-16-os vadászgépek rakétákkal támadtak a Jordán folyó nyugati partján fekvô Túl-Karmban a palesztin biztonsági fôhadiszállásra, földig rombolva az épületet. Egy rendôr életét vesztette, negyvenen megsebesültek.
Az izraeli hadsereg szerint a légicsapás válasz volt arra, hogy egy palesztin merénylô az észak-izraeli Hadera városában behatolt egy rendezvényre, ahol bat micvát, a serdülô lányok avatását ünnepelték egy bálteremben. A palesztin férfi lövöldözni kezdett, megölt hat - oroszajkú - vendéget, és harminchármat megsebesített.
A bat micvát a lányok 12 éves és egynapos korban ünneplik, ettôl a naptól kötelesek betartani minden vallási elôírást. A fiúkat 13 évesen avatják, és ezt az avatást bar micvának nevezik. A palesztin fegyveres, akit a merényletet vállaló Al-Aksza Mártírjainak Brigádja szervezet Abdel Szalam Haszunahként nevezett meg, fekete ruhában lépett a terembe, majd tüzet nyitott az asztalnál ülôkre. Korábbi közlések szerint egy kézigránátot is megpróbált felrobbantani, de abban megakadályozták. A vendégek egy része üvegek és székek dobálásával védekezett, de csak számos lövés leadása után sikerült ôt megfékezni. Végül egy biztonsági ember végzett vele öt fejlövéssel.
Élesen megbélyegezte a haderai merényletet pénteken az amerikai külügyminiszter. "Elítéljük ezt a cselekményt és ezt az ôrült erôszakot" - hangoztatta sajtóértekezletén az indiai látogatáson tartózkodó Colin Powell.
A Jordán folyó nyugati partvidékének egy másik városában, Rámalláhban az izraeli hadsereg 20 harckocsival 30 méternyire megközelítette Arafat irodáját, és ezzel sokkal szorosabbra vonta a körülötte létesített blokádot
Musztafa Barghuti rámalláhi emberi jogi aktivista közölte, hogy a város 55 százalékát gyakorlatilag elfoglalták az izraeli harckocsik. Tizenhárom körzetben teljes kijárási tilalom van érvényben - tette hozzá.
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje felszólította az izraelieket és palesztinokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. - Ha Jasszer Arafat palesztin elnök nem tudja megfékezni területén az erôszakot, és ha Izrael nem mérsékli reagálását, akkor nem lehet kitörni az erôszak gyûrûjébôl - mondta a német ARD- tévé péntek reggeli hírmûsorának. Solana fogadkozott, hogy az unió nem adja föl diplomáciai erôfeszítéseit, mert "a közel-keleti béke az európaiak alapvetô érdekei közé tartozik".
Magyarigazolványok Szlovákiában
Losoncon és Léván nyílt meg csütörtökön egy-egy újabb, a magyarigazolványok iránt érdeklôdôket segíteni hivatott iroda Szlovákiában.
Január 25-ig összesen 11 felvidéki közvetítôiroda megnyitását tervezik. Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban, Galántán már az elmúlt héten, Királyhelmecen és Kassán e hét elején, Losoncon és Léván csütörtökön nyitottak, pénteken Révkomáromban, a jövô héten pedig Rozsnyón és rimaszombatban nyitnak az irodák, végül január 25-én az utolsó, egyben pedig az országos koordináló szerepet is betöltô pozsonyi központi iroda is dolgozni kezd.
A tizenegy gyûjtô és információs irodában mintegy harminc alkalmazott segíti a kérelmezôket. Úrlapokat osztanak, tájékoztatnak, segédkeznek a nyomtatványok kitöltésében, begyûjtik és eljuttatják a kérelmeket a két szlovákiai magyar külképviselet, a pozsonyi magyar nagykövetség és a kassai fôkonzulátus konzuli hivatalához.
Pogány Erzsébet, a központi iroda vezetôje csütörtökön este az MTI pozsonyi tudósítóját arról tájékoztatta, hogy az öt, már mûködô iroda eddig 1500 kérelmet fogadott el, és megközelítôleg tízszer ennyi kérdôívet adott a magyarigazolványért folyamodni óhajtók kezébe.
John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter csütörtöki washingtoni sajtóértekezletén bemutatták öt olyan férfi fényképét - és közülük hármat rövid videófelvételen is megjelenítettek -, aki az amerikai hatóságok megállapításai szerint öngyilkos terrorista merénylet elkövetésére, úgymond "mártíromságra" készült.
Az öt férfi egy olyan videó-felvételen szerepel, amelyet Afganisztánban, az al-Kaida terrorhálózat egyik - légitámadásban meghalt - csúcsvezetôjének a házánál, a romok közt találtak. A sajtóértekezleten mind az ötnek a fényképét bemutatták. A képek a videófelvétel egy-egy kimerevített kockájáról származnak. Magát a videófelvételt teljes egészében nem mutatták meg, csupán annak néhány rövid részlete volt látható, és e részleteken az öt férfi közül három jelent meg. Látható volt, hogy beszélnek, de a felvételt hang nélkül mutatták be az amerikai hatóságok.
Ashcroft közlése szerint az öt férfi úgynevezett "mártíromsági üzenetet" hagy hátra a felvételen, de azt nem lehet megállapítani, hogy a cselekményt, amire készülnek, mikor akarnák végrehajtani, valamint azt sem, hogy konkrétan milyen célpont ellen irányulna a tervezett terrorcselekmény.
Az öt férfi közül az amerikai hatóságok négynek a személyazonosságát ismerni vélik, az ötödik személy kilétét nem tudták azonosítani. A négy azonosított személy egyike az elmúlt évben háromszor próbált meg - sikertelenül - beutazási vízumot kapni az Egyesült Államokba. Miután ez nem sikerült neki, az al-Kaida németországi hálózatának a tagjaként a szeptember 11-i terrorcselekmények elôkészítô cselekményeinek finanszírozását intézte.
Nemrégiben röppent fel a sajtóban a hír, hogy a megyei kórház keretében mûködô Mûvese (dialízis) központban kezelt betegek közül 60 esetében, december, illetve január folyamán súlyos vérszegénység lépett fel, amelyet vértranszfúzióval sikerült enyhíteni. A szakorvosok szerint az ok a városi ivóvíz szabványon felüli klórtartalma, amivel az intézmény saját víztisztító készüléke nem tudott megbirkózni.
Ezt a véleményt cáfolta a vízszolgáltató, szerintük a kórház saját vezetékeiben lehetnek problémák.
A pénteki videokonferencián Florin Butilca, a közegészségügyi igazgatóság igazgatója átiratot adott át a prefektusnak. Ebben felsorolja, hogy január 3-án vették észre a betegek egy részénél a súlyos vérszegénységi tüneteket. Az átirat szerint 60 beteg közül 30-nak volt súlyosabb az állapota.
Miután megtették a sürgôsségi intézkedéseket, megkeresték a baj okát. Ellenôrizték a saját ülepítôállo- másukat is, de nem észleltek hibásodást. Az igazgató hozzátette, hogy a vérszegénységet más vízszennyezôk is okozhatták: klór-fenolok, nitrátok, nitritek.
Végül kijelenti, hogy a sajtóhírekben már pontosították, nem bizonyított, hogy a vérszegénységi tüneteket a víz klórtartalma okozta volna. A mass média felfújta a hírt, nem reálisan közölte. Egyébként a betegek jól vannak, állapotuk nem veszélyes.
A kijelentés a szokásos heti videokonferencián hangzott el, amikor a miniszterelnök a korrupció ellen indított offenzíváról beszélt. Hangsúlyozta, nem politikai akcióról van szó, hanem az egész társadalmat átfogó intézkedésrôl, amelyben szerepet kap a parlament, a kormány, a sajtó is. Kiemelte az állami intézmények - rendôrség, ügyészség, igazságszolgáltatás - szerepének fontosságát, illetve azt, hogy mindenekelôtt megfelelô törvényekre van szükség ebben a küzdelemben. Bár vannak eredmények például a helyhatósá-gokban, az egészségügyi, illetve a bankrendszerben - mondta -, a harcot folytatni kell, annak ellenére, hogy vannak érdekcsoportok, amelyeket zavar a korrupcióellenes akció. Ezek igyekeznek mindenféle diverziót kelteni, például az Armageddon I és Armageddon II-vel, de, jelentette ki, hamarosan fényt derítenek arra, kik állnak ezek mögött.
Politikai nyilatkozatokkal nem lehet a korrupció ellen harcolni, tette hozzá, hanem tenni kell, hogy a félretájékoztatások, diverziós akciók ne akadályozzák, ne lassíthassák le az integrációs erôfeszítéseket.
Ugyanakkor felemlegette, hogy egyes tévéadók heteken át szerepeltetnek bizonyos személyeket, akik a tévében vitatkoznak, ahelyett, hogy - mint a régi szép idôkben - pisztollyal a Baneasán oldották volna meg a konfliktust. Bírálta a tévéket, hogy helyet adnak ilyen mûsoroknak, mintha ez lenne az ország legfontosabb problémája. Bizonyára nincs pénzük, hogy egy filmet vásároljanak, azért tesznek be ilyen locsogómûsorokat, tette hozzá ironikusan. Elismerte a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának jogát, de - hangsúlyozta - nem ezek az ország legégetôbb problémái.
Mint mondta, a korrupció elleni harcnak két vetülete van. Egyik az állami intézmények szerepe, a másik, hogy meg kell keresni, és meg kell szüntetni a korrupció forrásait. Példaként említette a privatizáció fontosságát, azt, hogy módosítják a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, a köztisztviselôk státusáról szóló törvényt, amelyek mind hozzájárulnak ezen harc sikeréhez.
Négy évvel ezelôtt a Román Madártani Egyesület más országok példáját követve bevezette "Az év madara" fogalmát. Egyesületünk tagjai egy, a laikus emberek számára is igencsak ismerôs fajt választottak az idei év madarának, a sárgarigót (Oriolus oriolus). E kedves, és szerencsére még helyenként gyakori madárra esett a választás, amelyen egy kis odafigyeléssel mind a költési idôben, mind vonulása során sokat segíthetünk.
Neve ellenére, rendszertanilag nem a rigófélékhez tartozik, hanem a seregélyekkel és a varjúfélékkel áll közelebbi rokonságban.
Népi nevén még aranymálinkóként, szógabítóként is ismeretes, mely a magyar nép jó megfigyelôképességérôl tesz tanúbizonyságot. A sárgarigó a késô tavasz egyik legjellegzetesebb madárénekét mondhatja magáénak. Gyönyörû flótái, fület gyönyörködtetô dala minden, mezôn dolgozó és természetet járó ember számára ismerôsnek hangzik.
A hím madarak könnyen felismerhetôk, ezek testét aranysárga tollazat fedi. Szárnyuk és faroktollaik egy része fekete, csôrük és szemük kárminvörös. A tojók és fiatal madarak tollazata elmosódottabb, olívzöld árnyalatú. Kontinensünk legészakibb területeit kivéve csaknem egész Európában megtalálható. Hazánkban fôképp a dombvidéki ligeterdôket, erdôszéleket, irtásokkal tarkított erdôségeket és füzes-nyárfásokat kedveli. Emellett helyenként megtaláljuk az ártér területein, patakokat övezô fasorokban, parkokban és néha a lápok környékén, szôlôhegyeken is. Egyike a legkésôbb érkezô (május eleje) vonuló madarainknak, mely vidékeinkrôl már szeptemberben elvonul. A telet a trópusi Afrikában tölti. Életkora 6-8 év. Fészkét fák koronázatában, kinyúló ágvillára fonja, mely egyedi remekmû. Növényi rostokból, finom gyökérszálakból épül, melyet vattaszerû pihével puhára bélel. Többnyire 3-4 fiókát nevel fel, melyeket hernyókkal, puha kitinpáncélú rovarokkal táplál. Évente egy alkalommal költ. Fôleg vonulása során számottevô a növényi eredetû táplálékfogyasztása is. Ilyenkor különféle bogyókat (bodza, berkenye) és gyümölcsöt (cseresznye, eperfa termése) fogyaszt.
A 2002-es év madaraként üdvözölt sárgarigó hazánkban védett és további védelemre szoruló faj, melynek állománya az egész elterjedési területén csökken.
Az idei év során a Milvus Csoport tagjai a város több iskolájában és számos vidéki iskolában diavetítéssel egybekötött elôadássorozatot indítanak a sárgarigó védelmének érdekében. Emellett számos védelmi óvintézkedést indítványoznak a faj élôhelyének megóvásáért, ennek fontosságát népszerûsítve. Csoportunk tagjai rendszeresen állományfelméréseket szerveznek az év folyamán, önkéntesek segítségével, a sárgarigó maros megyei helyzetének jobb megismeréséért és a fajt veszélyeztetô tényezôk felderítéséért. Ezzel tisztább kép alkotható az egyes élôhelytípusokon költô más madarak költésbiológiájáról is. Elôre meghatározott területeken végzünk majd kutatásokat, melynek eredményei egy központi adatbázis részeit fogják képezni. Minden információ nagy értékkel bír és fontos szerepet játszik a faj további védelmének biztosításában.
A hivatalos szervezeteken kívül minden gazdának, természetbarátnak felelôssége megóvni e ritkuló, szép és hasznos madarakat a kipusztulástól. Közös erôvel kell tehát küzdenünk a faj fennmaradása érdekében, melyben nagy segítséget nyújt majd az egyesületünk által kiadott poszterek és egyéb népszerûsítô kiadványok sokasága.
A sárgarigó mindig is a magyar nép féltett kincse volt, melyet népdalaiban és költészetében számtalanszor megemlített. Vigyázzunk tehát pótolhatatlan természeti értékeinkre, és ne feledjük, ha minden lelkes természetbarát csupán egy alkalommal is tesz valamit a sárgarigó védelmének érdekében, máris felbecsülhetetlen segítséget kaphat a hazai állomány!
"Be van fejezve a nagy mû, igen", aztán, hogy ez mennyire igaz a marosvásárhelyi Nemzeti Színház legutóbbi, Madách Imre: Az ember tragédiája címû elôadásának önmagába foglalt valóságára, nyitva marad, mindenesetre elkészült, bemutatták Budapesten (2001. november 13- án) meg itthon (2001. november 17-én) - kisebb-nagyobb sikerrel és határozottan megoszló vélemények kíséretében. Az Anca Bradu rendezésében, Lia Maria Vasilescu díszlettervei, Malina Andrei koreografikus és Balási András dramaturgiai munkája segítségével létrejött produkció valóban megkívánja a "nagy mû" jelzôt: a Tragédia atomjaira való lebontása, a szerepek teljes átértelmezése és természetesen a mindet fölülmúló színi megjelenítés, illetve a grandiózus tömegmozgatás horribilis szellemi meg (fôleg!) fizikai munkáról árulkodik, és annak ellenére, hogy hûvös idegenszerûsége néhol sokkoló, hogy az elemzô értelmezés számára is igen sok megválaszolatlan kérdést hagy maga után, határozottan élménydús, amolyan "szükséges plusz", elmélyülésre serkentô, felkavaró színházi tapasztalat, mely semmitôl sem foszt meg, miközben merôben átszervezi meglévô (sôt, esetleg megkövült, porlepte) adekvát értékítéleteinket. Azt, hogy végül mire kapunk (megnyugtató) választ és mire nem, egy aprólékosabb körültekintés leplezhetné le, az újszerûség azonban elsôsorban a kérdésekben, a kérdések feltevésének mikéntjében lapul, amelyekre a megértés szempontjából a válaszadásnál sokkal sürgôsebb rávilágítanunk.
Az elsô "nyugtalanító" impulzus egy konkrét képzavar, éspedig a Madách-mû kvázi felismerhetetlensége. Ez tény, és mégsem ítélet: mégha oly szembeszökô is a magyar szerzô éterivé absztrahált konfliktusainak magyar vonatkozása, ha letagadhatatlan is az a Kiegyezés körüli sajátosan magyar világvége-hangulat, amiben ez a darab fogant, nem elhanyagolható a száznegyven évnyi idô, melynek rettenetes malma felôrli a konkrétumokat, és a muzeális tárggyá fagyott szöveget egy más kor más - vagy legalábbis felemás - nemzetének közegében egészen váratlan módon kelti életre. És ha már kultúrák közti távolságról van szó, mi lehetne erre környezetünkben a román színházi felfogásnál alkalmasabb? A mûvet nyersanyagként veszi kézbe, immanens lényegiségében értékeli, vagyis az idegenségérzet nem lesz más, mint a drámát kívülrôl körülölelô, befalazó aura szétfoszlása, melyben a fausti szöveg mint gondolati tartalom a nemzetitôl az univerzálisig vezetô (egyrészt táguló, másrészt szûkülô) utat járja be.
Ennél sokkal "gyakorlatibb" probléma a darab széttördeltsége, a színek (és színen belüli drámai események) kollázsjellegû és meglehetôsen laza újra-összeillesztése, miáltal nemcsak a hangsúlyok tolódnak el a darab egészében, de a konkrét történési folyamat is megbomlik, és nem mindig világos, hogy merre mutat ez az új szerkezet. A párizsi szín prológusszerû elôtérbe helyezése, és ugyanakkor a dráma összefoglalásaként való értelmezése kétségtelenül "forradalmi" ötlet, melyet akár Ádám (Viola Gábor) kitartóan lázadó jelleme is igazolhatna, mégis, tekintve, hogy az elôadás konkrét keretévé a színjáték, a "színház a színházban" jelleg, valamint az ember mint szellemileg szabad egyéniség gondolata növi ki magát, ez az elôbbi lépés dramaturgiai következetlenség érzetét kelti. (Ilyen értelemben a londoni szín Konferansziéja - Katona László - mint prológ vagy korifeus sokkal találóbb lett volna az elôadásegész tartalmára nézve.) A továbbiakban a színek többé-kevésbé szimmetrikus kettéoszlása a kétfelvonásos drámai struktúrán belül igen szoros parabolikus idôbeliséget hoz létre, és ha ezt a feszültséget nem altatnák el gyakran az alakításnak semmiképp sem nevezhetô színészi szövegmondás meg a motiválatlanul hosszúra nyújtott párbeszédes jelenetek, az eredményt egy valóban nagyszerû, koncepciójában pontos, változatosságában lenyûgözô, szokatlan színpadi társításaiban érdekes, és ugyanakkor a figyelemreméltó alkotói (rendezôi, látványtervezôi, színészmozgatói) gondolatokat a tisztázatlanság zavaró sugallatával el nem homályosító színházi teljesítménynek tudhatnánk be.
"Színészmozgatás" - kontra színészi alakítás. Tény, hogy míg Madách színmûve három, a marosvásárhelyi elôadás látványközpontú koncepciója pontosan két szerepnek nevezhetô színpadi lehetôséggel szolgál: az egyik Ádám, a másik Lucifer (Keresztes Sándor, m. v.), hiszen Éva (Márton Gyöngyi), a Nô (sôt, az Ember mint nô!) önmaga közös többszöröseként egyrészrôl önnön jelentôségének magaslatába emeli az amúgy környezetteremtést célzó sokaságot, másrészrôl viszont maga is felszívódik, megsemmisül abban. Éva nincs, csak "nô" van, mint Ádámot a megistenülésben hátráltató, édes- keserû ösztön-én, és ez mindeddig rendben is volna, hisz Márton Gyöngyi nagyon ügyesen együttmozog a többiekkel, a szövegek azonban egy individuális Éva hangjára íródtak, ezt a színésznô természetes módon megérzi, átéli és közvetlenül, egyénileg továbbítja partnerének, nézônek egyaránt, ilyenkor pedig az "évatömeg" (annak ellenére, hogy a szöveg nagy részét kórusszerûen recitálnia kell) meglehetôsen fölöslegessé válik, illetve, ha zavaróvá nem is, mindenképp ért(elmez)hetetlenné. Másfelôl, ugyebár, Ádám ezáltal fokozottan individualizálódik, ô az, aki "bekebelezi", magába (álmába!?) foglalja az egész földi világmindenséget; Faust lesz, erôs és szkeptikus istenember, kinek oldalán a szintén megnövekedett jelentôségû, mégis "famulussá" zsugorított Lucifer nemcsak, hogy nevetségesen veszélytelen, de alakja saját szövegével sem igen áll összhangban. Viola Gábor törhetetlen Ádám (egyetlen talán, kit a "színészmozgatás" ezúttal határozottan hátrányos tevékenysége elkerült), jelenlétének súlyával az összes többi színpadi figura ellenében áll, sajnos a Keresztes sokkal légiesebb (tehát drámailag hatástalanabb) Luciferének is "fejére nô", emiatt aztán nemcsak a hierarchikus viszonyuk lesz átláthatatlan, de valódi dialógus is nehezen alakul ki közöttük. A Szélyes Ferenc-játszta Úrról pedig ugyanebben az értelemben elképzelhetetlen, hogy Ádámot egyáltalán megteremtette…
A tömegmozgás koreográfiája, mint legfontosabb látványelem, önmagában véve gazdag esztétikai élményt nyújt; Malina Andrei merészen kifejezô gesztusnyelve és a Színmûvészeti Egyetem harmadéves színészhallgatóinak figyelmes, pontos elôadásmódja - tekintve a tömeg szereplô- voltát - drámai jelenlétté varázsolják a madáchi "statisztériát", pótolva mintegy az elôadás párbeszédes jeleneteibôl hiányzó dinamikát. Ilyenformán a színpadi játék vitathatatlanul képi megfogalmazássá válik, és lehet ez a magyarázata annak, hogy a szerepükben (színészileg) elvesztôdô epizódfigurák is így, egyszerû fizikai megjelenésükben szereznek valódi érvényt maguknak. A színpadi felépítés, a ridegen tátongó (gyári alagsorra emlékeztetô) végtelen üres tér, melybe szempillantás alatt tódulnak be a különféle szürrealisztikus álom-színek, szintén káprázatos, hatásos és mégsem hatásvadász, inkább csak önálló, autonóm annyira, hogy akár szöveg nélkül is megállná a helyét.
Hol van hát a hiba? Mindenképp az eklektikus társításban, a szöveg és az ábrázoló feldolgozás heterogén összetételében. Lehet, hogy Madách drámája nem is olyan egyetemes érvényû, vonatkozásilag nem is annyira szabad és kötetlen, mint feltételeztük, lehet, hogy a román színház stiláris expresszivitásához túl sok a feszült figyelmet és elmélyülést igénylô verbális információ; lehet az is, hogy csupán idô kérdése lett volna egy következetesebb, esetleg gyakorlatibb elgondolás, mely lefedné a kibékíthetetlen ellentmondásokat, valamint a sok nagyon jó, szokatlanságában is helyénvaló, ám egymástól messze különálló megoldást egységes egésszé, egyetlen hatalmas, korszaknyitó gondolattá forrasztaná össze. Anca Bradu elôadása a "lehetetlenség tragédiája": izgalmas ötlet, mely nem jutott túl önmagán, ám mégiscsak elmerészkedett addig, hogy meg tudjon valósulni. Sok más dolog mellett ezt is tanulni lehetne tôle…
A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Tragédia-bemutatója kapcsán premier elôtt és után meglehetôsen sok ellentmondó értékelés ütközött egymással. Érdekes, sokszínû mozaikkép alakult ki az elôadásról s a színházi közvéleményrôl mindazokban, akik több nézôvel beszéltek a produkcióról. Magunk is tapasztalhattuk ezt, amikor színházi embereket próbáltunk faggatni a Madách-mû vásárhelyi színpadi változatáról. A benyomásokról és véleményekrôl készült interjúkból ezúttal a Színmûvészeti Egyetem színháztörténeti tanárával, Lázok Jánossal folytatott beszélgetés rövidített szövegét tesszük közzé.
A magyar színháztörténeti konvenció, az átörökített színházi hagyomány megkövesedett rendezés-rendszer kialakulását eredményezte, mely hosszú ideig meghatározta a dráma színreállításának kereteit. Ennél fogva minden olyan "külsô rendezés" üdítôen hat, amely mentes marad e megkövesedett konvencióktól. Az általam egyik legjobbnak tartott Tragédia-elôadást katalán rendezô jegyzi, bár a teljes koncepciót nem tudta véghezvinni, munkájának eredménye temperamentumos elôadás, legszebb képe Ádám és Éva elindulása, egymás létrehozása sárból.
Anca Bradu rendezésében figyelemreméltó az az újítási tendencia, amely a kettôs keretbe állításra vonatkozik. A Tragédia színrevitelénél mindig problematikus volt a bibliai keret, a mennybéli színek megoldása. A rendezônô a felfüggesztett angyalkával, a festett háttérdíszlettel, gyertyafénnyel bensôséges hangulatot teremt, ugyanakkor az itt keretként kiemelt londoni szín bábjátékának bevezetô jelenetévé alakítja. Továbbá a dramaturgiai keret mellé egy eszmetörténeti keretet is állít. Az örök kiábrándulást jelzô öngyilkossági kísérlet - a párizsi színbôl - az elôadás archetipikus jelenetévé válik: a polgári eszmények megfogalmazását és a belôlük való azonnali kiábrándulást a rendezés kihozza az elôadás legelejére.
Az újító tendencia abban is megnyilvánul, hogy a részletezô, historizáló, naturalisztikusan korhû bemutatásuk helyett a történelmi színeket erôs húzásokkal, csupán a jelzések szintjén mutatja meg. Az elôadás így nem egy történelmi idôutazás, hanem egy emberi életút rajza. Egyetlen szereplôje Ádám, Éva és Lucifer ennek alter-, illetve szuperegója, ösztöni és racionális vetülete. A marosvásárhelyi Tragédia ilyen értelemben monodráma, az ember eszméknek való nekifeszülésérôl és azokból való kiábrándulásáról. Nem az Ember útja a történelemben, hanem egy ember személyes életútjának állomásai és a különbözô életkoroknak megfelelô kihívásokkal való szembesülései, beavatás (rituális jelenetek szerepe!): az egyiptomi, görög és római színben a fiatal Ádám hedonizmusa, a prágai, londoni, párizsi színben a középkorú férfi szembesülése a tudás, pénz, hatalom problémáival, majd a falanszter, ûr, eszkimó színben a társadalmi jelenségekkel, és menekülése elôlük a tiszta eszmék jéghideg poklába.
Az Úr szavaira "nincs veszve semmi a nap alatt, ki el nem csüggedett", az elôadás üzenete rezonál: az ember, míg hinni tud a küzdelem értelmében, megtalálja élete értelmét is. Hittel, szubjektív hozzáállással nem elveszett az ember, a küzdelem egyéniségfüggô: önmagunk hajunktól fogva való kiemelése.
Ami a színészi alakítást illeti, Viola Gábor minden eddigi Ádámnál meggyôzôbb. Márton Gyöngyi az ókori jelenetekben tetszik a leginkább, valamint a londoni színben a nôiség, a nôi princípium megtartójaként. Keresztes Sándor alkata, fizikai megjelenése (bajuszos Lucifer!) is azt sugallta, hogy nem a szokványos európai modellt követte (racionalista, hideg, szenvedélymentes), hanem egyfajta keleties vallási racionalizmust, mely önmagába sûrít szenvedélyt és rációt. Annyira bölcs, hogy ismeri saját határait (s így átléphet rajtuk!- sz.m.), ironikusan önreflexív.
A lenyûgözô tömegjelenetek - kiváltképp a bizánci színben - nem a látvány öncélúságát szolgálják, nem szüneteket töltenek ki, hanem mozgás és zene által érzékeltetni tudják egy pogány boszorkányszombat hangulatát, szervesen szolgálják a fôszereplô-hármas közti cselekményt. A bizánci szín tömegjelenetét magasan a többi fölé emeli igényes kidolgozottsága és vezetô koncepciója: a gravitáció azonosítása a bûnnel, ahogyan a fölfele görgetett testek visszahullanak, és elsodorják az élôket, úgy a bûn, minél magasabb, annál inkább lehúzza az embert.
A Harag György-féle elôadás után 26 évvel, ez a rendezés azt is felszínre hozza, hogyan viszonyul az új nemzedék a Tragédiában megjelenô értékekhez, milyen értelmezést ad nekik. Minden nemzedék számára fontos újrafogalmazni ezeket a kérdéseket.
- Egyes Tragédia-értelmezôk úgy látják, hogy Madách alkotásának vázát a nagyszerû dialógusokba rendezett eszme adja. Elônyére válik átültetni olyan alkotást a látványszínház nyelvére, amely alapvetôen nem mozdulatokban, látványban "gondolkodik"?
- Az elôadás azon elméletek alátámasztására irányuló kísérletként is felfogható, hogy a mítoszok nem fogalmi úton ragadják meg a valóságot, hanem képekben mutatják meg a legfontosabb összefüggéseket. Anca Bradu rendezése azzal kísérletezik, hogy megtalálja azon archetipikus képeket, amelyek Az ember tragédiájának legfontosabb eszmei konklúzióit ábrázolják. Madách sem filozófiai eszmékben látta a történelem menetét, hanem képeket használt fel a történelembôl. Darabja nem történelmi traktátus, hanem annak foglalata, hogy a kiábrándultság élménye hogyan jut kifejezésre, melyek az archetípusai a történelem menetében.
A rendezô nyilván másképpen néz és elemez egy ilyen vállalkozást, mint az átlagnézô. A Színmûvészeti Egyetem tanszékvezetôje, Kovács Levente esetében különösen tanulságos lehet, hogy milyennek látja a mostani elôadást, hiszen a Harag György rendezte Tragédia igen elevenen él benne, ezt a Székely Színház történetét összefoglaló könyvébôl is érzékelhetjük. Jó-e, kell-e egyáltalán az összehasonlítás, amikor egy ilyen produkcióról beszélünk?
- 1965-ben Kolozsváron, majd késôbb 1975-ben Marosvásárhelyen, Rappaport illetve Harag rendezésében már találkozhatott a közönség két sikeres színrevitellel. E két jelentôs produkció után, Anca Bradu rendezését is kiemelkedô színháztörténeti eseményként tarthatjuk számon. Az összehasonlításoknak semmi jelentôsége nincs. Generációk nôttek fel, amik az említett elôadásokat nem látták. És azok, akik látták 26 évvel ezelôtt, kevésbé tudnak érvényes módon érvelni, ilyen vagy olyan irányban, tekintettel arra, hogy minden elôadás az adott pillanatnak szól. Az akkor és ott történtek nem állíthatóak szembe az itt és most történtekkel.
- Mégis érdekes lehet összevetni, melyek a lényeges különbségek a korábban létrejött és a mostani "Tragédiák" között?
- A két elôzô produkció jelenetei egy konvenció által léteztek, míg Anca Bradu rendezésében az álom látomásossága, szürrealitása érvényesül az egész elôadásban. Az eddigi rendezések megôrizték a mû struktúráját, a képek egészét, és ez az elôadás mindezt megbontja. Motívumokat szô egybe és nem az idôbeni egymásutániságot tartja fontosnak a történésekben. A "leitmotívumok" által meghatározott színpadi képek bizonyos ritmizálásban ismétlôdnek. Ezért meglepô a mostani elôadás azok számára, akik eleve az adott irodalmi mû illusztrációját szerették volna látni a színpadon. Azt mondhatnám, hogy Anca Bradu gondolkodik a tragédiáról, és ezeket a gondolatokat is belefogalmazza az elôadásba. A képi asszociációk ily módon többet és mást közvetítenek, mint a szavak, a verssorok, strófák elsôdleges értelmezései. Kiemelendôek a nagyhatású képek, valamint az a tény, hogy akárcsak 26 évvel ezelôtt, a fôszereplô itt is a tömeg. Az Úr és Lucifer konfliktusa viszont egy kicsit elnagyolt az elôadás igényéhez és egészéhez képest.
- Az elôadás létrehozásában részt vettek a Színmûvészeti Egyetem III. éves diákjai is. Mennyire volt ez meghatározó további pályafutásukban?
- Nagy formátumú, igen látványos az elôadás, a Színmûvészeti Egyetem diákjai számára hasznos pedagógiai folyamat volt részt venni a létrehozásában. Nem mondanám, hogy meghatározó jóformán még el se kezdett pályájukon, inkább egy igen fontos tapasztalatszerzés. A színpadi jelenlét intenzitását, a koncentrációt, koordinációt, a mûvészi alázatot megkövetelô fárasztó jelenlét során az egyetem elsô két évének képzésbeli célkitûzései igen szerencsésen sûrítôdtek. Olyan volt, mint egy összefoglaló vizsga két év után, de nem végpont, hanem új, magasabb szintû munka kezdete. Én nen kívánok egyebet, mint hogy minden évfolyamnak ilyen lehetôség adódjon a szakmai tapasztalatszerzésben.
Gyakran kérdeznek határokon innen és azokon túl Marosvásárhely szellemi újdonságairól, mûvelôdési életérôl. Hamar szóba kerülnek a képzômûvészek, a kiállítások, ami érthetô is, hiszen a veszteségek ellenére ma is ez a város egyik legegyértelmûbb erôssége. És kezdenek sorjázni a nevek: ez meg ez mit csinál, állított-e ki mostanában, kelendôek-e a munkái és így tovább. Mindig elsôk közt hangzik el Barabás István neve. Ami ugyancsak magától értetôdô, elvégre évtizedeken át ô volt az itteni mûvészeti mozgalom egyik vezéregyénisége, megbecsült, népszerû festô, akinek képeivel múzeumokban is találkozhatunk, és sok-sok lakásban erôsítik az otthonosság érzését, villantják fel a szülôföld, Erdély barátságos, szívmelengetô arcát. Pár héttel ezelôtt Frankfurtban figyelmeztetett az egyik bársonyos melegségû képe: eleget idôztem a távolban, ideje hazajönnöm. Siettem is, de még elmondtam vendéglátóimnak, a Kultúrpalotában a mostani téli szalon a Képzômûvészeti Szövetség nyolcvanadik évfordulóját köszönti. Barabás Pista bácsi nincs jelen a tárlaton, hosszú ideje gyengélkedik, nemigen láthattuk új alkotását. De a szakmai, mûvészeti tömörülés nyolc évtizedébôl legalább kettôt markánsan az ô munkássága fémjelez. 1950-tôl 1968-ig ugyanis a képzômûvészeti szövetség helyi fiókjának ô volt az elnöke. És elôtte is, utána is komoly érdemeket szerzett a város, a megye alkotó-, kiállító- tevékenységének fellendítésében. Fiatalabb társai fôhajtása tehát a mûvészalakulat mellett számottevôen ôt is illeti. Annál is inkább, mivel ma tölti 88. életévét.
Isten éltesse erôben, egészségben, örüljünk még sokáig festményeinek, szépteremtô, emlékidézô jelenlétének.
Spiró György a mai magyar drámairodalom és színházmûvészet egyik legmarkánsabb, legérdekesebb egyénisége. Színmûveit sokfelé játsszák, a Csirkefej címû tragikomédiája világszerte ismert. Két esztendeje Bukarestben románul is elôadták. A szerzô múlt pénteken a marosvásárhelyi premiert személyes jelenlétével is megtisztelte. Közvetlenül a hosszas taps, az ünneplés után készült vele a rövid interjú.
- Egy színmû esetében másfél évtized nem nagy idô, de ha arra gondolunk, hogy közben rendszerváltás is volt, akkor már más szemszögbôl nézzük a dolgokat. Annál nagyobb a darab érdeme, hogy most is frissnek, aktuálisnak érezzük. A szerzô is ugyanezt érzi?
- Igen, sajnos azt kell mondanom. Annak idején én is azt gondoltam, hogy arról a társadalomról született ez a darab, aztán kiderült, hogy nem egy bizonyos társadalomra érvényes, hanem világszerte sok helyen élnek ilyen körülmények között az emberek. Az embert bizonyos szempontból aggasztja is, hogy ugyanaz meg tud szólalni. Ennek én mint ember, állampolgár, nem nagyon tudok örülni. Más kérdés, hogy mint szerzô természetesen boldog vagyok, hogy nem csak egy korszakban érvényes, amit írtam.
- Most is ennyi az elesett, a nyomorult ember?
- Amit én Magyarországon tapasztalok, azt mutatja, hogy talán még egy kicsit több is.
- Nem tudom pontosan, harminc körül van. Az a jó az elôadásokban, ha egy kicsit másképp szólalnak meg, és él a darab. Én csak a csontvázat tudom megcsinálni, a többi a mûvészek dolga. Sok olyan mûvészi érdem volt benne, ami nekem nem jutott volna eszembe. Ennek örül igazán az ember.
- Miben különbözött ez az elôadás az elôzôektôl? A legújabb produkció valószínûleg mindig valami mást hoz.
- Mindig mást. Azért más ez, mert másak az emberek, akik játsszák. Nem annyira a rendezôi koncepciók szoktak eltérni egymástól, hiszen elég kötött a darab. Itt nagyon sok mindent nem lehet csinálni, hanem a személyiségek, az az élettapasztalat, a tehetség, ami az egyes emberekben van, az mindig más. És ez mindig meglepetés és nagyon jó, amikor valami pluszt tesznek hozzá.
- Annak idején, amikor elôször bemutatták, ez a darab úgy is nagy port vert fel, hogy a nyelvromlást ezen a sajátos módon ábrázolta, trágár kifejezések özönét vitte a színpadra. Sajnos a nyelv azóta is romlik.
- Igen. Azóta talán még rettenetesebben beszélnek világszerte, de Közép-Kelet-Európában különösen. Az is igaz, hogy azóta a mûvészetben ez közhellyé vált. Én borzalmasan utálom azokat a filmeket, színielôadásokat, ahol ez a fajta nyelvhasználat van, ahol az úgynevezett csúnya szavak használata öncélú. Nem hiszem, hogy én csináltam volna ezt a divatot, mert én ezeket a csúnya kifejezéseket a kifejezéssel való küszködés miatt használtam. Tehát, hogy ilyen végletesen érzékeltessem, hogy az emberek küszködnek a kifejezésért és zavarukban, tehetetlenségükben mondják ezeket. Amikor ez öncélú, amikor nincs meg ez a funkciója, akkor úgy gondolom, nincs helye sem a színpadon, sem a filmekben.
- Azóta jó néhány darabja született Spiró Györgynek, most mit játszanak Magyarországon?
- Két drámám megy Budapesten jelenleg, a Honderû és a Szappanopera címû, a budapesti Kamaraszínházban, és február elején lesz egy következô darabom bemutatója.
- És itt, Marosvásárhelyen számíthatunk-e még Spiró-darabra?
- Én boldog vagyok, amikor egy jó társulat elôadja a darabomat. Ez azon múlik, hogy van-e lyuk a mûsortervben, van-e olyan színész a társulatban, aki alkalmas a figurák megformálására, beleilleszthetô-e a színmû a játéklapba. Remélem, hogy mindez még itt is összejön.
Te vigyázz rám most már mindig
Valótlanul szép szerelmem.
Ha nem értem félre az (h)íreket
Heaney, az új Nobel-díjas költô
Szent igaz: rég hordódongák lettek
de az elveszett (az ír farkasoknál
Nem is a nyelv, hanem a lélek.
csapdában telik.
az életkedvhiány büdös, csökött;
választani morált s új elnököt!
Törekvés, tökély, toronymagas élet
mind elfogyott, elporladt, semmivé lett.
A sebesen sikló római csónakok
orrában szélnek feszülô istenszoborra! -
Megkívánunk, emésztünk, öl(el)ünk,
ez, ami összetart - a börtönünk.
A ritmus és a kiszámíthatatlan
makacsság: ne hagyd abba holtodiglan!
Kitépett májad: a robotba plántált!
(Vaksi szem, mintha újat látnál.)
Igaznak, gaznak még akkor sincs vége,
ha tested férgek menedéke.
Szokatlan színházi esemény a marosvásárhelyi új év elsô heteiben: a Színmûvészeti Egyetem III. éves teatrológus hallgatói, a MADISZ támogatói és a Nemzeti Színház befogadói segítségével megkísérelték vendégül látni a budapesti Szkéné Színház "Picaro" Mûvészi Produkciós Mûhelyét egyik legfrissebb, Pintér Béla által írt és rendezett A sehova kapuja címû elôadásukkal, melyet a tavalyi (2000/ 2001-es) évadban M