|
LIV. évfolyam 13. (14976) sz. |
2002. január 17., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A kormánypárt a politikai és intézményi reformokról
Különleges, a korrupció elleni küzdelmet szolgáló országos hatáskörû ügyészség létrehozását döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetôsége.
A döntés a PSD küldöttgyûlésének kétnapos, zárt ajtók mögötti tanácskozásán született. A kormánypárt véleménye szerint a "korrupció elleni hatékony harc" teszi szükségessé a szakosított ügyészség létrehozását, amely a tervek szerint a legfôbb ügyészség mellett mûködik majd.
Az ország vezetôi azt követôen hirdették meg a korrupció elleni harcot az idei év egyik legfontosabb feladatának, hogy Bukarest mind a NATO, mind az Európai Unió illetékeseitôl egyértelmû figyelmeztetést kapott: az országban uralkodó és a politika szféráját is átható korrupció jelentôsen gyengíti Románia integrációs esélyeit.
A kormánypárt vezetôségének tanácskozásán áttekintették a kormányzati munka idei legfontosabb gazdasági, szociális teendôit. A gazdaság terén ezek között a 4,5-5 százalékos gazdasági növekedés teljesítését, a gazdasági átalakítás és a privatizáció gyorsítását, az export bôvítését, a külföldi beruházások ösztönzését és a hazai tôke támogatását fogalmazták meg.
A gazdasági növekedést szolgáló befektetések ösztönzésére a kormánypárt egy külön intézmény, a Román Beruházási Ügynökség létrehozását szorgalmazza.
Szociális téren a tervek között az szerepel, hogy új munkahelyek létrehozásával tartják alacsony szinten a munkanélküliséget. Külön figyelmet szentelnek a hátrányos helyzetben lévô, szociálisan legsebezhetôbb rétegeknek.
A kormányzati munka hatékonyságának érdekében a PSD vezetése azt javasolta, hogy négy megyében váltsák le a kormányt képviselô prefektust. Tervbe vették az államtitkárok számának csökkentését. A kormányzatban jelenleg 80 államtitkár van.
A PSD tanácskozásán fontos napirendi pontként szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel tavaly kezdett parlamenti együttmûködés folytatásának megvitatása.
Adrian Nastase miniszterelnök, a PSD elnöke úgy nyilatkozott, hogy az idei év a politikai és intézményi reformok esztendeje lesz Romániában. Mint mondta, megkezdik az alkotmány módosításának folyamatát, módosítani kívánják a választási és a pártok finanszírozásáról szóló törvényt is.
Hol vannak azok a régi szép idôk, amikor az ember elment oda, ahol az árut megtalálhatta, elôvette batyujából a pénzmagot - tehetôsebbje a csengô aranyakat, a szegényebbek a rézgarasokat és piculákat -, s megvásárolta ki-ki, amire szüksége volt, illetve amit megengedhetett magának. Ha csak néhány öl tûzifára tellett valakinek, akkor annyit pakolt fel a kéziszekérre, legfeljebb a család összehúzódott a hideg napokon a konyhában, azt azonban pontosan tudta: mennyije van, s abból mire telik és mire nem.
Ma már más világot élünk. Azóta modernizálódott a világ, s kitaláltuk a hitelben fogyasztás intézményét. A földgáz-, a villany- és egyéb szolgáltatók mérômûszert szerelnek fel, s bátran használhatsz, amennyit csak akarsz, majd utóbb fizethetsz - ha van mibôl. A fejlôdés újabb lépcsôfokán már mérômûszerre sincs szükség. Ha tömbházlakónak rendelt az élet - mert lakni csak kell valahol, ha a csatornarendszert túl kényelmetlennek ítéli meg az ember -, akkor majd a hôszolgáltató szépen megsaccolja, hogy mennyi hôenergiát fogyasztottál - s adós, fizess! Esélyed sem marad arra, hogy magad döntsd el, ilyen áron mennyit kívánsz felhasználni az illetô szolgáltatásból.
A legmodernebb találmány azonban a "prezumát". Tudják, ez az a fogyasztás, amit a szolgáltató önmaga hatalmából állapít meg, hogy azt a fogyasztó "egész biztos" felhasználta. Az sem baj, ha van mérôóra, a tisztelt (és nagyhatalmú) szolgáltatónak nincs ideje azzal foglalkozni, inkább az irodából állapítja meg a fizetendô összeget.
Az utolsó olyan szolgáltató, amely tartotta magát az óra állásához, s a leolvasott értékre állította ki a számlát, a földgázszolgáltató volt. No, de ennek vége. A monopolhelyzetben lévô nagyurak kiszámították: a fogyasztó decemberre annyit fizet, amennyit ôk megállapítanak. Punktum! Esetleg elutazott az ünnepek idejére, vagy ránézett a mérômûszerére az illetô, s csökkentette a fogyasztást, mert úgy vélte, hogy a gázszámla kissé túllépi a családi költségvetés kereteit? Mindez nem számít! A számlát tessék kifizetni, mert "a gázt levágják". Hogy a kisnyugdíjas mibôl teremti elô a pénzt másfél millió lejes gázszámlára, az az átlag 10 milliós fizetést felvevô urakat már nem érdekli.
Úgy döntöttem - úgyis divat -, hogy ezentúl számlafizetéskor japánsztrájkolok. Fehér szalaggal jelzem, hogy nem értek egyet sem a számla felduzzasztott értékével, sem a kiszámítás módjával - és fizetek, mert mit tehetek mást?
Egyedül a kenyérboltban nem hordok majd szalagot. Nem csak azért, mert ott legalább tudom, hogy mennyiért mit kapok, hanem azért is, mert erôsen kételkedem abban, hogy számlafizetés után még marad amivel oda betérnem.
Kárpátalja magyarsága szinte lázban ég, mindenki a magyarigazolványról beszél - írja szerdán megjelent számában a Beregszászon kiadott, nagy példányszámú Bereginfo hetilap.
A lap munkatársai a különbözô településeket járva arról kérdezték az embereket, kinek mit jelent a magyarigazolvány. "Bár természetesen jól jön majd az anyagi támogatás, meg a különbözô kedvezmények is, azért a többség az igazolvány erkölcsi értékét becsüli nagyra. Azt, hogy a magyar kormány elismeri: vannak határon túli magyarok, akik mégiscsak a magyar nemzethez tartoznak, s akik ezt ezentúl hivatalos okirattal is igazolhatják" - írja a hetilap.
A cikk szerint mindenütt nagy az érdeklôdés, és megélénkült a forgalom az ügyintézô irodákban. A lap idézi Gulácsy Gézát, a kedvezménytörvény lebonyolításával kapcsolatos teendôk kárpátaljai szervezôjét, aki elmondta: a megbízottak minden magyarok lakta településen fogadják a magyarigazolványt igénylôk kérvényeit. A munkában fennakadás sehol nincs, az ûrlapokat folyamatosan szállítják a településekre - tette hozzá.
Az EU március közepén Barcelonában tartandó csúcsértekezletének egyik munkaülésén elsô ízben a tagjelölt országok képviselôi is részt vesznek - közölte szerdán az unió soros elnöki tisztségét ellátó Spanyolország miniszterelnöke.
José María Aznar az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismertette Madrid féléves elnökségi programját, amelynek elsô fontosabb eseménye a március 15-16-án esedékes barcelonai csúcs lesz. A tagjelöltek képviselôit az értekezlet Európa gazdasági és társadalmi korszerûsítésével foglalkozó egyik munkaülésére hívják meg - fûzte hozzá.
A csatlakozni kívánó országok elsô ízben kapnak meghívást ilyen "félidôs" csúcsra, amely a félévzáró találkozókkal ellentétben hagyományosan kötetlennek minôsül, s általában az idôszerû belsô uniós ügyek megvitatásának jegyében zajlik. Arra sem volt még példa, hogy a tagjelöltek elsô számú vezetôi a tizenötökkel közös munkaülésen vettek volna részt; meghívásuk eddig általában ebéd közben folytatandó kötetlen eszmecserére szólt.
Barcelonában a 2000. márciusi lisszaboni csúcson elfogadott távlati gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai program lesz a központi téma, s mivel ez a stratégia 2010-ig szól, a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölteket is közvetlenül érinti.
A spanyol elnökség elsôbbségi listájának élén azonban a terrorizmus elleni közös harc áll, s a program ismertetésekor Aznar hangsúlyozta, hogy a tizenötöknek a lehetô legrövidebb idôn belül meg kellene valósítaniuk ezzel kapcsolatos közelmúltbeli megállapodásaikat. Ez elsôsorban a közös európai letartóztatási parancs újonnan bevezetendô jogintézményére vonatkozik, amelyrôl - nem éppen zökkenômentesen - a decemberben tartott laekeni csúcson született meg az elvi-politikai egyetértés.
A kormányfô kezdeményezte továbbá, hogy a tagországok vitassák meg, nem lenne-e célszerû közös kül- és biztonságpolitikájuk egyik céljává nyilvánítani a terrorizmusellenes harcot.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a bécsi székhelyû Investkredit Bank AG 300 millió eurót ad az Investkredit csoport Europolis nevû ingatlantársaságának ingatlanbefektetések céljából Közép- és Kelet-Európa egyes, köztük európai uniós tagjelölt országaiban.
Az Europolis Invest az egyik legnagyobb ingatlanvállalat az EU- tagjelölt országokban, 260 millió euró értékû portfóliójában hat ingatlan van - kettô Budapesten, egy Prágában és három Varsóban. Legnagyobb ingatlanfejlesztési beruházása Prágában folyik, a Vltava partján lévô városrész felújításában vesz részt.
Az EBRD és az Investkredit arra törekszik, hogy a cég térségbeli ingatlan-portfóliója 5 év alatt elérje az egymilliárd eurót. A befektetések menedzselését az Europolis Invest Immobilen Management GmbH végzi az EBRD és az Investkredit irányelvei alapján. A jelenlegi stratégiai befektetés lehetôvé teszi az Europolis terjeszkedését a térség országaiban, így a balti államokban, Bulgáriában, Horvátországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában.
A kelet-európai piacgazdaságok átalakítását segítô EBRD jelenlegi, 10 millió eurónyi részesedése az Europolis csoportban a londoni székhelyû pénzintézet eddigi legnagyobb nem pénzügyi szektorbeli befektetése a térségben - tudatta az EBRD Londonban szerdán kiadott közleménye.
A magyar kultúra napját - a Himnusz születésnapjára emlékezve - világszerte megünneplik a külföldi magyar intézetek szervezésében; a legtöbb programot a január 22-i ünnepen tartják.
Újdelhiben zenei koncert, versmondó verseny és textilkiállítás lesz, egy indiai középiskolában pedig magyar napot rendeznek.
Kairóban a magyar térzenérôl és folklórkutatásról tart elôadást Tóth Margit zenetudós.
Moszkvában Földes László (Hobo) József Attila-estjével ünnepelnek.
Rómában a Sacra Corona címû filmet tekinthetik meg az érdeklôdôk, Nemeskürty István pedig a Himnusz történetérôl tart elôadást.
A helsinki magyar intézet Lahtiban, Pécs testvérvárosában tartja a Magyar Kultúra Hetét, amelynek keretében képzômûvészeti kiállítást rendeznek, bemutatkozik a Bóbita Bábszínház, s a programot magyar filmek is színesítik.
Prágában két cseh rádióállo- más szentel csaknem egy egész napot a magyar zenének és irodalomnak.
Berlinben Márai Sándor írói munkássága áll az ünnepségek középpontjában; a német fôvárosban mûködô magyar intézet a Petôfi Irodalmi Múzeummal és a berlini Schlosspark Színházzal közösen szervez kiállítást, tudományos konferenciát és színházi elôadást.
Varsóban a kulturális események mellett étel- és borkóstolót is tartanak.
Különleges programok népszerûsítik a magyar kultúrát Bécsben, Bukarestben, Londonban, Párizsban, Pozsonyban, Stuttgartban, Szófiában és Tallinban is a Himnusz születésének ünnepén.
Január 22-e 1989 óta ünnepe a magyar kultúrának, tisztelgésül az elôtt, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823- ban e napon fejezte be Hymnus címû költeményét.
Szerda délelôtt a szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában találkoztak az RMDSZ és a kormánypárt képviselôi. A találkozón az RMDSZ részérôl részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke és Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke. A Szociáldemokrata Párt részérôl jelen voltak Victor Hrebenciuc és Ion Solcanu alelnökök, Cozmin Gusa fôtitkár, Octav Cozminca közigazgatási miniszter és Serban Mihailescu kormányfôtitkár. A tárgyalás célja a meghosszabbítandó együttmûködési szerzôdés elôkészítése volt.
A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc ad hoc sajtóértekezletet tartottak, ahol mindkét fél ismertette álláspontját. A szerdai tárgyaláson a jelenlevôk kidolgozták az együttmûködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, elkészítették a 2001-es szerzôdés mérlegét, felvázolták az idei együttmûködési szerzôdés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit, mint amilyenek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttmûködése, a kormány támogatása az idei célkitûzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttmûködés, valamint a szerzôdés monitorizálási rendszerének kidolgozása.
Ezt követôen az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy a tárgyalás során prioritásként jelölték meg az integrációs erôfeszítések fokozását és a gazdasági reform felgyorsítását. Ugyanakkor a 2002- es évben a két alakulat együttmûködésének köszönhetôen lezárhatják a visszaszolgáltatások érdekében meghozott intézkedések fejezetét is - nyilatkozta Markó Béla. A visszaszolgáltatás nem csupán a múlt, hanem a jelen és jövô perspektívájából is egyaránt fontos; ez nem csak erkölcsi, hanem gazdasági és stabilitási szükségszerûség - mutatott rá a szövetségi elnök. A protokollum természetesen tartalmazni fogja a 2001-es együttmûködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására - amelyre vonatkozóan az RMDSZ a szenátusban már letette törvényjavaslatát -, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül többek közt az állami magyar nyelvû felsôoktatás bôvítésére. Markó Béla ismertette az újságírókkal, hogy a hatékonyabb együttmûködés érdekében egy, a szerzôdést felügyelô bizottságot hoznak létre, amelynek tevékenysége során mindkét alakulat részérôl 5-5 kinevezett tag hetente elemzi az együttmûködés helyzetét, illetve felügyeli a szerzôdésben foglaltak betartását. A szövetségi elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a meghosszabbítandó együttmûködési szerzôdés pontosabban megszerkesztett, bizonyos határidôkhöz kötött konkrét pontokat fog tartalmazni, amelyek könnyebben monitorizálhatók. A tárgyaláson továbbá szó esett két független intézmény létrehozásáról is. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre.
Bonteanu Stelian-Marius ezredes, a Maros megyei csendôrparancsnokság parancsnoka kedden ismertette a parancsnokság 2oo1-es mérlegét. Az ezredes szerint, az általa vezetett egység minden szempontból eleget tett feladatának.
Megtudhattuk egyebek mellett, hogy a pénzintézetek és - szállítók védelme is a csendôrség feladatkörébe tartozik. A megyei csendôrparancsnokság 31 objektíva (13 kereskedelmi bank, 3 kincstár, 8 különösen fontos épület, 5, az igazságügy-minisztériumhoz tartozó épület, a rádióstúdió, a polgármesteri hivatal) védelmét biztosítja. Ezt 5 csendôrtiszt, 84 tiszthelyettes, 36 szerzôdéses csendôr és 109 sorkatona látja el.
A tavaly 204 különbözô rendezvényen - kulturális, sportesemény, tiltakozó megmozdulások, spontán tüntetések, megemlékezések, hivatalos látogatások - biztosították a közrendet 353 tiszttel, 446o szerzôdéses csendôrrel és 451 sorkatonával.
Ezek mellett a megye négy municípumában 2-2 csendôrbôl álló járôrszolgálatot teljesítettek 2001 február óta: Marosvásárhelyen 41, Segesváron 3, Szászrégenben 12, Dicsôszentmártonban 5 járôrcsapat biztosította a közrendet. Ezek 186 személyt figyelmeztettek, 431 esetben, összesen 157.015.000 lej értékben róttak ki büntetést, 70 személyt kísértek be a rendôrségre, 17 bûntényt állapítottak meg, 1 bûnözôt tetten értek, 3 körözött személyt kézre kerítettek, 96 konfliktust oldottak meg.
2001 decemberétôl a falvakban is járôröztek. A kiszállásokon egy tiszt vagy altiszt és 4 szerzôdéssel alkalmazott csendôr vett részt. Ezek eredményeképp, 47 személyt figyelmeztetésben részesítettek, 10.550.000 lej értékben büntetéseket róttak ki, 43 személyt kísértek be a rendôrségre, 1 körözött személyt megtaláltak, 2 konfliktust oldottak meg. Ugyanakkor, a nyári fürdôidény alatt (július 1 és szeptember 15 között) Szovátán segítettek a rendôrségnek a közrend biztosításában. A tavalyi esztendô során, az 1991. évi 61-es törvény értelmében 561 szankciót róttak ki több mint 19o millió lej értékben.
Bonteanu Marius ezredes elégedett, mert az év végén nagyon jó minôsítést kapott a megyei csendôrparancsnokság.
Az RMDSZ megyei szervezetének vezetôi több közösségi rendezvényen vettek részt. A fórumok és tanácskozások a következô napokban is folytatódnak.
A sorozatot január 10-én, a Gernyeszegen rendezett fórum nyitotta. Balogh József kerületi elnök meghívására egybegyûltek a kerületbe kebelezett falvak RMDSZ-vezetôi, önkormányzati tisztségviselôk, pedagógusok, valamint a történelmi egyházak lelkészei. A fórum vendégei voltak: dr. Kelemen Atilla megyei elnök, dr. Benedek Imre politikai alelnök, Virág György megyei tanácselnök, valamint dr. Iszlai Árpád Felsô-Maros menti megyei alelnök.
Január 11-én az RMDSZ megyei székházában a Nemzeti Színház ügyében egyeztetô gyûlésre került sor, melyen részt vettek a megyei és városi tanács RMDSZ- frakcióinak tagjai, valamint dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Virág György tanácselnök, Borbély László TKT-elnök, valamint Béres András és Kárp György. A tanácskozáson eldöntötték, hogy a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója egyértelmûen támogatja a Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi tanács tulajdonába való átkerülését.
Január 12-én dr. Kakassy Sándor dicsôszentmártoni kerületi elnök rendezésében Mikefalván, a polgármesteri hivatal tanácstermében az Alsó-Küküllô mente önkormányzati tisztségviselôi tanácskoztak. A találkozón jelen voltak a történelmi egyházak lelkészei, valamint az iskolaigazgatók. A rendezvény vendégei voltak: dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Borbély László TKT-elnök, Virág György megyei tanácselnök, valamint Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.
Január 14-én Segesváron, Gál Barna rendezésében szintén önkormányzati fórumot tartottak, melynek meghívottjai voltak Frunda György szenátor, Fúró Attila kabinetfônök, valamint Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.
Szintén január 14-én, Csíkfalván községi tisztújító közgyûlésre került sor Szabó Árpád nyárádszeredai kerületi elnök szervezésében. A közgyûlés 11 tagú választmányt választott, majd a választmány tagjai Balogh István polgármesterre személyében megválasztották az új községi elnököt. A közgyûlés meghívottjai voltak: Virág György megyei tanácselnök, dr. Benedek Imre politikai alelnök, Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.
Január 15-én, az RMDSZ székházában egyeztetô tanácskozásra került sor a Központi Információs Iroda vezetôi és a történelmi egyházak esperesei között.
Január 16-án a havadi polgármesteri hivatal rendezett önkormányzati fórumot, melynek meghívottjai: dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Virág György megyei tanácselnök, Burkhardt Árpád alispán, valamint Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.
Január 17-én délután 2 órai kezdettel kerül sor az Elnökök Konzultatív Tanácsának gyûlésére, majd délután 6 órai kezdettel a Megyei Felügyelô Testület ülésezik.
Január 18-án déli 12 órakor Ratosnyán tartják a gödemesterházi, valamint a ratosnyai RMDSZ-szervezetek közgyûlésére. Meghívottak: dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Burkhardt Árpád alispán, dr. Iszlai Árpád felsô- maros menti alelnök, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök, valamint Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.
Ugyancsak január 18-án délután 4 órai kezdettel Magyarón önkormányzati fórumot szerveznek. Meghívottak: dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Frunda György szenátor, Virág György megyei tanácselnök, Burkhardt Árpád alispán, dr. Iszlai Árpád Felsô-Maros menti alelnök, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök, valamint Brassai Zsombor ügyvezetô ügyvezetô elnök.
Meglepô tudósítás jelent meg Mihai Soica tollából a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatosan, "Matei Corvin se reface cu o jumatate de miliarde lei" címmel, az Evenimentul Zilei címû lap január 12-13-i számában.
Az olvasó figyelmét már a cím félreérthetô fogalmazása is felkeltheti, mivel az Corvin Mátyás és nem a Mátyás-szobor helyreállításáról/felújít&aacut e;sáról szól. Továbbá figyelemre méltó az a tény is, hogy eddig nem esett szó a szobor felújításáról, inkább annak lebontásáról, a fôtérrôl való eltávolításáról történt említés. Ez utóbbi megoldást fôleg azok szorgalmazták, akiknek a szobor sértette/sérti a szemét. Hogy miért vetôdött fel a szobor felújításának gondolata - felállításának 100. évfordulóján kívül -, arról nem szól a tudósítás?!
De lássuk, mit tartalmaz a tudósítás. A cikk szerzôje megemlíti, hogy ez a szobor Európa egyik legszebb alkotása, hogy 12 méter magas, 20x10 méter kiterjedésû; Matei Corvint, Blasiu Magyart, Pavel Chinezut, Stefan Zapolyasit és Stefan Bathoryt ábrázolja; és hogy Ion Fadrutiu szobrász alkotása. A szerzô viszont arról már nem tesz említést, hogy az ábrázolt történelmi személyek mivel érdemelték ki a kincses város polgárainak az irántuk érzett szeretetét, megbecsülését, a monumentális emlékmû felállítását.
Ha a szerzô mindezt nem tartja említésre érdemesnek, kötelességünk, hogy ismerjük az ábrázolt személyekkel kapcsolatos történelmi valóságot.
A Mátyás-szobor alkotója Fadrusz János (1858- 1903) - a cikkben Ion Fadrutiu -, aki lakatosból lett szobrász. Hallatlan energiával tanulta mûvészetét, s realizmussal teli szobraival sikereket is aratott. Ismert alkotása a kolozsvári Mátyás-emlékmû. A lovasszobor a ló és lovas egységében fejezi ki a monumentalitást. A talapzat mellett elhelyezett alakok reális ábrázolása teszi a nagy magyar uralkodó hatásos megjelenítését.
Mátyás király lovasszobra talapzatával (Pákei Lajos tervezte) együtt 13 m magas. A szobrász a szoborcsoport központjába a harci ménen ülô uralkodót, Mátyás királyt helyezi. A szobor két oldalán a hódolatukat kifejezô nágy vitéz látható, akiket a hagyomány Kinizsi Pál temesi bán, Magyar Balázs hadvezér, Szapolyai János nándor és Bárthory István erdélyi vajda személyével azonosított.
A Mátyás-szobor leleplezésének ünnepe 1902. okt. 12-én volt. Az ünnepségen részt vett a király képviselôje, József fôherceg, Széll Kálmán miniszterelnök, Apponyi Albert, Jókai Mór és Tisza István is.
Hunyadi Mátyás és korának nevezetes történelmi személyiségei:
Hunyadi "Corvin" Mátyás - Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet gyermeke - 1443. február 23- án született Kolozsváron. Királlyá koronázását apja híveinek és az országgyûlésnek köszönhette. Erôs központi hatalmat épített ki a bárókkal szemben, akiknek hatalmát korlátozta, s fôtisztviselôit köznemesekbôl, városi polgárokból, sôt nemegyszer parasztokból válogatta, hogy engedelmes és szakszerû hivatalnoki karral rendelkezzék.
Igyekezett minél kevésbé igénybe venni a nagyurak magánhadseregét, s ehelyett csak tôle függô zsoldoshadat létesített, a híres "fekete sereget", mely húszezer lovasból, nyolcezer gyalogosból állt, ezt kiegészítette egy kisszámú tüzérség és a dunai naszádosok flottája. Új adórendszerrel, fôként azonban az adó szigorú behajtásával olyan anyagi alapot teremtett uralmának, hogy támadó hadjáratot indíthatott a törökök ellen. 1464-ben bevette a boszniai Jajca várát. 1479-ben hadvezérei, Kinizsi Pál és Báthory istván vajda a Maros völgyében, Kenyérmezôn megverték a támadó törököket.
Mátyás életének utolsó két évtizedét a dunai birodalom létrehozásáért folytatott küzdelmek töltötték ki. Ugyanis felismerte, hogy Magyarország ereje nem elegendô a török hódítás feltartóztatására, ennek érdekében van szükség a Dunatáj népeibôl való birodalom létrehozására. A cseh király, Podjebrád György ellen folytatott háborúk során megszerezte Morvaországot és Sziléziát. A III. Frigyes ellen vívott sikeres harc eredményeként 1485-ben elfoglalta Bécset is, s oda tette át székhelyét.
Ekkor már nemcsak hatalmas uralkodóként ismerték, hanem a mûvészetek és tudományok bôkezû pártfogójaként is. 1476-ban feleségül vette Beatrixot, a nápolyi király leányát, akivel a reneszánsz mûveltség bevonult a budai királyi udvarba. A gótikus palota reneszánsz stílusú ajtókkal, ablakokkal, szobrokkal, kutakkal, kertekkel gazdagodott; nagyszerû könyvtár, a Corvina létesült pompásan illusztrált kódexekbôl; a palota saját majolikaüzeme készítette a sokszínû edényeket és csempéket, Buda népes és gazdag várossá épült ki, méltó székhelyévé egy nagy királynak.
De nem csak a nagyszabású politikai tervek, a gyôztes háborúk és a bôkezû mûvészetpártolás tartja fenn mindmáig a legnagyobb magyar király emlékezetét. A nép úgy emlegette késôbb is ôt, mint az "igazságost". Nem mintha Mátyás nagyon kímélte volna alattvalói zsebét, ellenkezôleg, keményen adóztatta ôket. Áldozatukért viszont cserébe rendet, biztonságot teremtett. A korai magyar hatalmi központosítás az igazságosság szellemében született, s ezért éltek tovább a nép száján az álruhában igazságot osztó Mátyásról szóló mondák. Az "igazságos" Bécsben halt meg 1490. április 6- án.
Kinizsi Pál (1446?-1494) neve - a tudósításban Pavel Chinezu - Mátyás király legendás hadvezére, a fekete sereg vezetôje. Alacsony sorból, molnárlegénybôl emelkedett fôvezéri tisztségbe, lett temesi várkapitány. Egy alkalommal, amikor a király vadászaton járt, a nagyerejû molnárlegény malomkôre tett serlegbôl kínálta meg vízzel a királyt és kíséretét. Elôször Magyar Balázs seregében szolgált. Miután megnyerte vezérének elismerését, leányát is feleségül kapta. Így került birtokába a nagyvázsonyi vár Veszprém megyében. Nevéhez fûzôdik több nyugati hadjárat és a törökök fölött aratott kenyérmezei gyôzelem.
A Mátyás-szobor, Kolozsvár ékességének, Fadrusz János híres szoborcsoportjának felújítása, talapzatának megerôsítése, óvása idôszerû és halaszthatatlan feladata kell legyen mindazoknak, függetlenül nemzeti vagy vallási hovatartozásuktól, akik értékelik az emberi géniusz örökbecsû alkotásait.
A kalauzlány csak a kísérônek tépett jegyet, azt mondta: - Hagyja, tudom én, kinek a költségén utazik maga. - Azzal visszaadta a pénz felét. Rab és kísérôje összenézett.
- Köztörvényes? - érdeklôdött barátságosan egy öregúr. - Netán politikai? - Egyik sem - mondta a kísérô. A buszon csend volt, az utasok a bilincseit nézték. És hogy milyen türelmesen viseli sorsát, nézi a világot, a képe derûs. Egy diáklány megsajnálta, tétován visszaküldte mosolyát.
A kórháznál leszálltak, aztán be. A kapunál nagy szemeket meresztettek, de senki sem állta útjukat. A liftben egy nôvér felajánlotta, hogy segít. - Az jó lesz - örült a kísérô. Bemondta, hányas a "pavilon". Suhant elôttük, mint valami idegenvezetô angyal. Arcán ôszinte sajnálat.
- Nem vagyok halálraítélt- mosolygott rá az elítélt. - Csak elengedtek ide, látogatóba.
A négyszázhúszas kórteremben befont hajú, fülbevalós, fakó arcú ifjú ült az ágyán. Mikor beléptek, fel akart állni, de aztán dekadensen visszahanyatlott.
- Na, milyenek vagyunk? - nevettek a látogatók. A beteg elhúzta a száját, kilátszott sorvadásos ínye. - Nem is tudom - sóhajtotta végül. - Te egy kicsit közönséges vagy - nézett az elítéltre. - Valahogy nem jó ez a cucc. Kopott kék farmer, kockás ing, mi ez. Meg az a zubbony rajtad. Túlságosan közönséges. Te pedig - mustrálgatta a kísérôt - szerezz a ruhatárból rendes smasszer szerelést. Ebben a bôrdzsekiben inkább spiclinek látszol. Hol jár a besúgó párban a rabbal.
- Ja és ezt az izét cseréljétek ki nagyobbra, valami otrombára, hogy megütközést keltsen. Te folyton rejtegetni próbálod, és éppen ezért bántóan feltûnô, érted?
- Üm - mondta a rab nem túl nagy meggyôzôdéssel. - És Larry? Ô mikor jön? - kérdezte a kísérô. A beteg legyintett. - Beszólt, hogy ma nem tud kamerázni. Az éjjel beszívott megint.
- Ennyi? - kérdezték a látogatók. - Sajnálom - sóhajtott a beteg. - Azt az izét azért nem kellett volna fölrakni... - mutatott a bilincsre.
- A kedvedért tettük, fônök. Azt hittük, jót röhögsz majd. Te emlegetted mindig az ilyen terápiát...
A beteg bágyadtan intett, menjenek már. A kísérô a zsebét vakarászta. - Binláden - káromkodott. - A zakómban maradt a kulcs. Otthon, az elôszobában.
Az elítélt elsápadt. - Most megb..tál, haver. Hogy megyünk innen haza?
- Ne pánikolj már. Ahogy fel, úgy le is.
Szorosan egymás mögött haladtak, mégis fürkészô tekintetek kereszttüzébe kerültek, a liftben egy néni elhúzódott tôlük. - Fapofát! Most gyorsan ki, és az elsô taxiba bevágjuk magunkat... - suttogta a kísérô.
Nemsokára azonban hirtelen megtorpantak.
- Ezek azok - mondta a rendôröknek a kapus. - Már az elején gyanús volt mind a kettô. Különösen ez a bôrfejû faszi. Hát ki látott már olyat, hogy a zsaru bôrfejû, a bûnözô pedig hippi.
És vitte ôket máris a meseautó.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal már a tavaly hozzáfogott egy nagyobb méretû piackorszerûsítési program megvalósításához. Míg az elôzô években, a lehetôségekhez képest kevesebb (1995-ben 21 millió, 1997-ben 50, 1998-ban 100, 1999-ben 20, 2000-ben 17, 2001-ben 6,9 milliárd lej), pénzt fordítottak az átépítési, -alakítási munkálatokra, az idén többet, mintegy 10,5 milliárd lejt szánnak a felújításra. Már a tavaly hozzáfogtak olyan munkálatokhoz, amelyeket az idén folytatnak és be is fejeznek. Ilyen a Cuza Voda utcai nagypiacon egy tejcsarnok megépítése. Ez a munkálat 700 millió lejbe került. A Hadsereg téri piac egy részét 3,9 milliárd lej értékben befedték, a földet pedig piskótakövekkel burkolták. A kövesdombi piacon 300 millió lejnyi beruházással kijavították a tetôzetet, korszerûsítették a tejcsarnokot és a nagy tételben forgalmazott áruk tárolására alkalmas különálló helyiségeket képeztek ki. Ugyanezeket a munkálatokat végezték el a Dacia piacon is. Erre 200 millió lejt költöttek. Talán a leglátványosabban a November 7 piacot korszerûsítették. Itt új tetôzetet építettek, lefolyórendszert képeztek ki, a gazdátlanul álló fémbódék helyébe termoplan anyaggal szigetelt helyiségeket húztak fel, ezenkívül modernizálták a tejcsarnokot, ugyanakkor a kövesdombi piachoz hasonlóan külön fülkék lesznek az ömlesztett termékeknek. Mindezekre 1,6 milliárd lejt fordítottak.
Az idén befejezik a Hadsereg téri és a November 7 piacon a tavaly elkezdett munkálatokat. Ezenkívül az elôirányzott beruházási összegekbôl (sz.m.: ezeket a zárójelben tüntettük fel.) a következôket szeretnék megvalósítani. Tetô alá helyezik a Hadsereg téri piac fedetlen oldalát (2,5 milliárd lej), átadják a Cuza Voda utcai piac tejcsarnokát (2,5 milliárd), kihelyeznek 8 termoplan üvegbôl és alumíniumvázból készített bódét a kövesdombi piacra (1 milliárd), ehhez hasonló elárusító helyiségek kerülnek a November 7 piacra is (450 millió). A közegészségügyi elôírásoknak megfelelô tejcsarnokokat ellátják majd hûtôberendezéssel, felszereléssel is. Ezek felvásárlására, üzembe helyezésére 1,5 milliárd lejt szánnak.
- A betonöntést, kôpadolást a tavaly ôsszel a rossz idôjárás miatt beszüntették. Ahol a tél nem befolyásolja a munkafázist, ott jelenleg is dolgoznak. Ahogy az idôjárás engedi, az építôk is folytatják majd a falak felhúzását. Az említett beruházási pénzösszegeket elsô soros ülésén a helyi tanács elé terjesztjük jóváhagyásért. Reméljük e korszerûsítési munkálatok ellen nem lesz kifogásuk a tanácsosoknak - tájékoztatta a Népújságot Munteanu Valer, a marosvásárhelyi piacigazgatóság gazdasági igazgatója.
Amilyen kis város Marosvásárhely, oly hatalmas gondja a közlekedés, a teherforgalom elterelése, a parkolás. Mindenütt lehet látni kocsit, pihennek, mint a Petôfi kompja, kikötve, ahová lehet. Gyakran el is kötik ôket. Éjszakánként pedig mindenféle sivító, ugató, üvöltô, vinnyogó, nyávogó túlvilági hangzat gyötri a csendet, a lakók füldugasszal pihennek, kit érdekel a hamis riasztás, különben is csak autót erôszakolnak, a másét, minek tette oda.
De íme a város legújabb parkolója! Ingyenparkoló! A fôtér déli kapujánál, a kereskedelmi bank elôtt, a félig nyúzott aluljáró tetején parkol a bank ügyfeleinek nagyobbik része. Van rendes parkoló is, de minek annyit lacafacázni, mikor csak egy percre, félórácskára ugrunk be a bankba. Egyébként éjszakára is itt lehet hagyni a jármûvet, ez egy echte központi hely, nem meri feltörni tolvaj.
A városgazdák, vajon miért?, nem vesznek tudomást a váratlan pénzforrásról - nincs hajcihô, avatóünnep, szalagátvágás, bürgermájszteri szpícs, sajtótájékoztató, tévéshow. Holott nemrég valaki "ötleteket" kért a városatyáktól: miként gyarapítható a kincstár.
Rendôrt? Látunk, láttunk ezen a tájékon is, persze. (Ô is betétes.) De hogy valakit is megbírságolt volna, mert tilos helyen parkol, az ki van zárva.
A segesvári magyarok egyetlen helyi hírforrása a magán kereskedelmi rádió a Radioson 89,5 MHz-es hullámhosszán hétfôtôl péntekig fél hét és hét óra között sugárzott magyar adás. Az amatôr szerkesztô kollektíva áldozatos munkájának köszönhetôen naponta tematikus mûsorokat állítanak össze, ahol többek között helyet kapnak a nyelvmûvelô, az ifjúsági gondok, különbözô közéleti személyiségeket hívnak meg és természetesen zenés üzenetek is közvetíthetôk. A szerkesztôk véleménye szerint a napi munkával járó nehézségek mellett lehangoló, hogy a rádió vezetôi éreztetik velük, hogy a magyar adást épphogy megtûrik. A legtöbbet hangoztatott zokszó az, hogy a magyar adásnak szánt havi 10 óra mûködtetése 100 dollárba kerül. Nemrég adásidôt kért és kapott egy vallási felekezet is, ami Radio Speranta címen havonta 10 millió lejt fizet mûsoraik sugárzásáért.
Megtudtuk, mindezek ellenére nem szûnik meg a Radioson magyar adása, mivel a magyar, illetve a német nyelvû adásokra mûsorszórási engedélyük van az Országos Audiovizuális Tanácstól, azonban a kereskedelmi rádió jogos követelése, hogy bármely adás "pénzt is hozzon a házhoz". Így nem marad más hátra, mint az, hogy amennyiben a segesvári magyarságnak valóban szüksége van rádióadásokra, akkor fogjanak össze és a helybéli magyar vállalkozókkal karöltve teremtsék elô a fenntartáshoz szükséges pénzt. Ezt követheti majd a szerkesztôk szakképzése is, hogy a gondosabban szerkesztett mûsorok valóban igényesek legyenek.
A Dinamo labdarúgójának, Bogdan Lobontnak azt jósolta a pszichiáter, hogy ô lesz idén a klub gólkirálya. A doktornô nem tud(hat)ta, hogy a legény - kapuvédô! * Máramaros megye prefektusa "250 millió lejre ivott" a Maramures nevû szállóban. A számlát a kormánypárt helyi szervezetéhez küldték el. Az elmúlt év utolsó napján negyvennégy millió lejre fogyasztott az ispán és társasága. A hírt állítólag helyettese szivárogtatta ki, mert a székére pályázik. * Egy öngyilkos moldvai vô utolsó istenhozzádként ezt írta az anyósának: "Találkozunk a pokolban!" * Brassóban tavaly mindennap átlagosan hat embert haraptak meg kóbor ebek. Összesen 2008 ilyen személyrôl tud a statisztika. * Szebenben mûködik egy vendéglô, ahol Dracula-csorbát is lehet enni. A leves vörös a céklától, és sok benne a marhahús meg a gomba. "Nyeldd és hallgass!" - hirdeti egy tábla a bejáratnál; és "Jó étvágyat!" helyett ezt hallja a vendég a pincérektôl is. * Orsova az elsô román város, amelyben teljesen kikapcsolták a távfûtési hálózatot. * Jászvásáron úgy jutnak zsebpénzhez a munkanélküliek, hogy kis csoportokba verôdve egy-egy meredekebb útszakasznál várakoznak, aztán tíz-húsz-harmincezer lejért megtolják a gépkocsikat. * Mások jeget törnek a privát boltok elôtt, de olyan is volt, aki az ünnepek elôtt szônyegporolással kereste meg a karácsonyfára valót. * Az egykori Hangya-épületben, ahol szerkesztôségünk is székel, vagy csak ilyen, vagy csak olyan nyelvû feliratok vannak. Egyetlen kétnyelvû volt, az is a vécében, a mosdókagyló és a tükör között díszelgett, és ez állt rajta: Nu fura sapunul. Ne lopd el a szappant! * A napokban valaki letépte, és a piszoárba vágta. * Amikor ezt írom, a szappan még megvan.
Nem az újdonság erejével olvasom, ám akkor is, hogy a szabadalmi és találmányi hivatal pöfetegje atyaian figyelmeztet minden gombát: vigyázzon, a gyilkos galóca neve védett, hatóanyagát senki ne próbálja meg laboratóriumi úton létrehozni, termelni, forgalmazni. A galambgalóca ügyeljen, mert a galamb név már védjegyességet élvez, az egy égi repülô madár (a madár fônév védetlensége felôl nem vagyok bizonyos), ámbátor a természetvédôkön kívül valószínûleg a szellemi és szellentési javak tulajdonosai is igényt tartanak a galamb kizárólagos használatára. Tehát gondolkodhatunk egy új fônéven, amely nincs is szótárazva. (A szótár szavai is sorra kerülhetnek!)
Pár évvel ezelôtt Genfben voltam, ahol a harmadik világ sûrû beszédû hispáno-indiánerei arról igyekeztek meggyôzni a világszervezet szakosodott közgyûlését, hogy az általuk évszázadokkal korábban felfedezett és kismesteri szinten kifejlesztett curaréra, kávéra, kakaóra, kukoricára terjesztessék ki a szellemi-anyagi találmányokra érvényes kizárólagos tulajdonjog, a világ - értsd Amerika, Európa, Ausztrália - fizessen azonnal kártérítést, jóvátételt és bánatpénzt, vigaszágon indíthassanak további terjeszkedô hadmûveletet, ami magába szippanthatná a krumplit (burgonya), az indiánüvöltést, a kenut és az Újvilág legmaradandóbb ajándékát, a szifiliszt.
Válaszul nekünk is be kellene rágnunk, gondoltam: a bécsi szeletet és a nápolyit, a párizsit - hidegfelvágott alakzatban is -, Avogadro törvényét, Arkhimédész tételét védjük le; Püthagorasz, Arisztotelész, Julius Caesar, Platón alkotásai kerüljenek védelem alá, Görögország és Itália tiltsák meg fordítását és terjesztését, Shakespeare-t az USA-ban ne lehessen játszani, másutt sem… Goethét-Schillert, ja és Arany Jánost ne forgassák sehol sem, hacsak Szalonta rendezett tanácsú várostól ki nem váltották a szabadalmi és forgalmi billogjogot stb.
A kürtôs kalács védelem alá helyezése ugyanilyen abszurd marhaság, amit remélhetôleg pl. Nyíregyháza város bírósága (v. ö. független magyar bíróság, mert a csíkszeredaitól efféle kürtôskalács-ügyben nem biztos, hogy elvárható) majd elutasít, midôn ama angol hröpöréc jelentkezik, mert az állomáson az utazóközönség kürtôs kalácsot majszol e néven és ismeretlen eredetû gyártási techné alapján (saját megfigyelés).
Van azonban a dolognak egy igen érdekes vonzata. Azt mondják, hogy a Dacia, Unirea, Bucegi stb. elnevezések körül is baj van, ui. ezek is védelmet élveznek. Eszerint Marosvásárhely utcaneveiben bôséges tisztogatást lehet tenni. A hagyományos vásárhelyi földrajzi nevek (utcák, terek, dûlôk, közök, benyílók és közintézmények) visszanyerhetik eredeti nevüket, nemcsak a Külsô- és Belsô-Kutas, Gatyaszár, Ebhát, Csorgó, Sáros, Kálvária, Kövesdomb stb., de a Rákóczi- lépcsô, és Kossuth, Bem, Széchenyi, Deák Ferenc és Deák Farkas, Kemény Zsigmond, Teleki utcák-terek is régi személyiségüket, hacsak e családok mai leszármazottjai nem jelentkeznek a magyar találmányi és archeológiai hivatalnál, hogy övék a kizárólagos név-használat.
Az adócsalás a hazai költségvetést jelentôsen terheli. Egyfelôl az elmaradt bevételek, másfelôl az adóbehajtó apparátus fenntartása miatt. A jelenségrôl, annak okairól és lehetséges felszámolási módozatairól Oana Teodor lektorral, a Petru Maior egyetem közgazdasági karának külsô munkatársával beszélgettünk, aki szerint az adócsalás több tényezô együttes hatása miatt alakul ki: elsôsorban a nem megfelelô, félreérthetô vagy rosszul értelmezett törvények, másodsorban pedig az adófizetôk hozzáállása (amely ilyen irányú neveltetésének eredménye) a döntô.
- Meg kell állapítanunk, hogy a felelôsség egy része a túlzott adóztatást megkövetelôket terheli, amely mondhatni kiprovokálja az adócsalást. Amikor az adóterhek nehezek, az adófizetô "szabadulni" próbál, más szavakkal: "eltünteti" az adózandó összeget. Ugyanakkor a nagy adók arra kényszerítik az adófizetôket, hogy mindenféle módon csökkenteni próbálják ilyen irányú kötelezettségeiket. Az adócsalással sok esetben még a legbecsületesebb emberek is megpróbálkoznak, annál is inkább, mivel környezetükben rendszeresen találkoznak ezzel a jelenséggel. Általánossá vált az a felfogás, hogy az egyéni érdekek fontosabbak a közösség érdekeinél, és emiatt az adókötelezettséget kárként fogják fel, nem mint a közterhekhez való hozzájárulást. A pénzügyi hatóságok átjátszása manapság nem számít csalásnak, sokkal inkább az ügyesség bizonyítása és a költségvetéssel szembeni kötelezettségek kifizetése naivitás. Összességében elmondható, hogy jelenleg kollektív pénzügyi amoralitás (a moralitás hiánya) tapasztalható.
Ráadásul az átmenet évei, amikor a piacgazdaság kialakulását szabályozó törvénykezés még nem átlátható, csak elôsegítik a törvénytelen eljárások elterjedését és tömegjelenséggé kezd válni.
- Milyen kárt okoz az adócsalás?
- A be nem fizetett adókkal csökken az állami költségvetésbe befolyó összeg. Azonfelül pedig az adók és illetékek megkövetelése törvényes, és ez jelenti az állampolgárok hozzájárulását az állam költségeihez. Az adózás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magán- vagy jogi személyek lemondanak jövedelmük egy részérôl és azt az állam rendelkezésére bocsátják. Természetesen nem felejthetjük el, hogy a lemondás nem önként történik, hanem kötelezô. Ezzel szemben minden állampolgár részesül a közös javakból, például biztosítják a saját és a vagyona védelmét, ingyenes az oktatás stb. Ezért természetes, hogy kötelezô legyen az adófizetés, és ha valaki önként nem hajlandó fizetni, akkor be lehessen hajtani az adót.
- Vannak országok, ahol nem ilyen általános az adócsalás...
- Nyilvánvalóan, azokban az országokban, ahol a nemzeti összjövedelem magasabb, mint nálunk, és ahol adózás után az egyének kezében nem csak a létszükségletre elegendô minimum marad, ott kisebb az adócsalás. Ezen némiképp segíthet az adóterhek méltányos elosztása. Itt azonban nem csak ez a probléma, hanem az is, hogy az adófizetôk nem értik a törvényeket, az adóellenôrzési illetékesek pedig nem tudnak megfelelôképpen viszonyulni hozzájuk. Az egyszerû állampolgár könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a tisztességes adófizetô nem tudja megállni a versenyt az adócsalóval szemben és ezért úgy érzi, kénytelen adócsaláshoz folyamodni.
- Vannak, akik megtalálják a törvény által kínált "kiskapukat".
- Noha paradoxonnak tûnhet, valóban létezik "törvényes" adócsalás, amelynek során az adófizetô megtalálja a törvénykezés homályos részeit és csökkenti adóit. Ilyen esetekben az állam tehetetlen és a hibás egyértelmûen a törvényhozó.
- Milyen példákat tudna felsorolni?
- Itt van mindjárt az 1991. évi 12-es, a profitadóra vonatkozó törvény, amelyben nem határozták meg világosan azokat a tevékenységi területeket, amelyek ideiglenesen adómentesek, továbbá az adómentességet élvezô cégek esetében nem határozta meg, hogy az adómentesség feloldása után mennyi ideig kell még mûködjenek. Ezért aztán az történt, hogy az adókötelezettség kezdete után a szóban forgó cégek gyakorlatilag nem mûködtek tovább. Csak érintôlegesen említeném azokat a kérdésköröket, amelyek adócsalási lehetôségeket hordoznak/hordoztak magukban: a termékek vásárlási árnál olcsóbban való forgalmazása, személygépkocsik vámmentes behozatala alapítványok által, a romlandó árukra vonatkozó törvények értelmezhetôsége, a leírható költségek pontatlan meghatározása stb.
Ugyanide tartozik a késedelmi díjak és az átütemezések kérdése is. Erre vonatkozóan egyálalán nem léteznek pontos, mérhetô értékelési szempontok, amelyek szerint egyesek megkapják az ilyen jellegû kedvezményeket, úgyhogy jobbára szubjektív szempontok érvényesülnek, aminek következtében az egyes adófizetôk különbözô elbánásódban részesülnek. Arról nem is beszélve, hogy a késedelmi kamatok eltörlése csökkenti az állam bevételeit és azokat támogatja, akik nem fizették ki idejében kötelezettségeiket. Nem csoda, ha ez aztán arra ösztönzi a többi adófizetôt, hogy ne fizessen.
- Mi a helyzet azokkal, akik más módon próbálnak meg szabadulni az adóterhek alól?
- Mindenütt a világon, tehát itt is léteznek olyanok, akik a törvények áthágásával válnak adócsalókká. Sokféle formája van ennek: be nem jelentett profittermelô tevékenységek, a jövedelmek be nem jelentése, az adózandó összeg csökkentése, a törvényesen elôírtnál kisebb adókulcsok használata, nem tisztességes nyilvántartás, irathamisítás, iratok megsemmisítése, egy tulajdonos több cége közötti fiktív kereskedelmi tevékenység bonyolítása, iratok nélküli termékek forgalmazása, a valósnál nagyobb költségek elszámolása stb.
- 1994-ben lépett életbe a 87-es, az adócsalás megfékezését célzó törvény, amely más rendelkezésekkel együtt éppen azt próbálja meghatározni, hogy mit kell tenni az adócsalás ellen. A legnagyobb probléma azonban már az elején nyilvánvaló: ahhoz, hogy az adócsalás valamelyik módszerét meg lehessen fékezni, azt kell azonosítani, ám ez többnyire csak azután lehetséges, miután már az adófizetôk ilyen módon megpróbálkoznak az adócsalással. Így az ellenôrzô szerveknek folyamatosan résen kell lenniük, hogy legyôzhessék a könyvelôk leleményességét és lépést kell tartaniuk az eseményekkel.
talán már mondanom sem kell, hogy az adócsalás megfékezésének elengedhetetlen feltétele az egyértelmû, világos és pontos törvénykezés. Ezenkívül fontos eszköz lehet az adóterhek csökkentése is, amely arra ösztönzi az adófizetôket, hogy idejében teljesítsék ez irányú kötelezettségeiket, amelyeket immár elônyösebbnek találnak, mint vállalni az esetleges büntetéseket. Hasonló a hatása az adóterhek méltányosabb elosztásának is. Ez azonban csak akkor vezet eredményre, ha az adópolitika nem gátolja a vállalkozó szellemet és a gazgasági növekedést, és ezzel egyidejûleg a legfontosabb gazdasági célok megfogalmazása mellett stabilitást is biztosít.
- Ha ezek megvalósulnának, számíthatnánk az adócsalás csökkenésére?
- Minden bizonnyal igen. Tagadhatatlan azonban, hogy ez nem elegendô. Az állampolgárok ilyen irányú nevelését például semmi egyéb nem pótolhatja. Visszatérve a stabilitáshoz: nagyon oda kell figyelni és a törvény hibáit azonnal ki kell kü- szöbölni, nem csak azután, miután hosszú ideig károkat okozott.
Nem feledkezhetünk meg továbbá az ellenôrzô szervekrôl sem. A pénzügyôröknek és az adóhivatal ellenôreinek mindenekfelett jól szervezetteknek, felkészülteknek, és korrekteknek kell lenniük. Az ellenôrzéseket pedig a törvény által elôírt feltételek mellett, a megengedett kereteken belül és a megfelelô kompetenciával kell végrehajtaniuk. Nem lehet helye ilyen esetekben a túlkapásoknak, visszaéléseknek, arroganciának és megfélemlítésnek. Fontos szempont, hogy a törvényt a javítás szándékával alkalmazzák, úgy, hogy eredménye az adócsalás csökkenése legyen.
Az ellenôrzések terén forradalminak mondható az az új rendelkezés, amelynek alapján a pénzügyi ellenôrzô szerv indokolt esetben becslés alapján megállapítja az adófizetô jövedelmét és ezek után, ha az adófizetô nem ért egyet a szóban forgó összeggel, tényekkel kell bizonyítsa az ellenkezôjét. Meg kell itt jegyeznünk, egyelôre az a tendencia, hogy az ellenôrök túlzásokba esnek, sôt megtörténik, hogy törvénytelenül járnak el. Ismétlem, csak teljesen "tiszta" ellenôrzô szervnek van erkölcsi alapja megkövetelni a törvény betartását.
Az adócsalás csökkentése szempontjából pedig természetesen az volna a legjobb, ha a megelôzés politikája érvényesülne, nem pedig a már elkövetett adócsalások felderítése vonná el az ellenôrzô szervek idejének és energiájának nagy részét.
- A korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy szükséges egy jól szervezett hálózat létrehozása, amelynek célja az adófizetôk megfelelô informálása. Az adófizetôknek könnyen hozzá kell férniük az elôírásokhoz, rendelkezésekhez stb. E tekintetben talán a leghatékonyabb egy, az Interneten megvalósított honlap lenne. Ezenkívül az ellenôrzô szerveknek pontos és jól szervezett pénzügyi nyilvántartásuk kell legyen. ez hozzásegítené az ellenôrzô szerveket, hogy a gyanús eseteket kiszûrjék. Figyelemmel kellene kísérni a különösebb ok nélkül székhelyet változtató cégeket, fôleg ha más megyébe költöznek. Rá kell vezetni az adófizetôket - meggyôzéssel, vagy akár kényszerrel -, hogy idejében fizessék ki kötelezettségeiket. Egységes és szigorú ellenôrzési módszereket kell bevezetni, ugyanakkor ki kell még jobban fejleszteni azt az ellenôrzési hálózatot, amely lehetôvé teszi a teljes adóköteles összeg meghatározását. Növelni kell a rajtaütésszerû ellenôrzések számát, különösen az adócsalásnak kedvezô helyeken és idôpon-tokban. Az ellenôrzések során fokozott figyelemmel kell vizsgálni az iratokat (mennyiségeket, széria- és sorszámokat).
Oana Teodor összegzésképpen elmondta: az adócsalás csökkenését nagymértékben elôsegíti a különbözô megyék ellenôrei közötti jó együttmûködés és az illetékes szervek együttes fellépése (pénzügyôrség, pénzügyi ellenôrök, rendôrség, vámhivatal stb.).
A kátyúba ragadt román gazdaságot, kínkeserves erôlködésük ellenére, tucatnyi év alatt képtelenek voltak a hatalmon levôk kirántani a mélypontról. A Gyôzelem téri kormánypalotából vesztesként távoztak még a jobb sorsra érdemes technokrata miniszterelnökök is. Stolojan vagy Isarescu más környezetben, más játékostársakkal és természetesen kedvezôbb játékszabá- lyok mellett lehettek volna gyôztesek. Ez kétes vállalkozásnak bizonyult mifelénk, ahol a törvényhozóknak saját vagyonuk gyarapítása fontosabb volt, mint a gazdaságserkentô törvények gyártása. Nastase mester külpolitikában nagyot alkotott, csakhogy más tantárgyból kellene most jeleskednie. Ha mellényzsebébôl képtelen lesz elôvarázsolni egy gazdasági szekundánst, akkor a nemzetközi pénzügyi szervek megvonják a nekünk szánt támogatást. Iliescu elnök minapi népfrontos kezdeményezése, hogy gazdasági tanácskozó testületet hozzon létre, csak silány próbálkozás halványuló népszerûségének kozmetikázására.
A vállalkozásokat fojtogató fiskális szigorítások és a gyomorszorító általános életszínvonal-csökkenés (lásd például a háztartási kiadások növekedését) olyan társadalmi elégedetlenséget idézhet elô, mely befagyaszthatja a gazdasági reformokat, és egyre távolabb kerülünk a délibábos euróövezettôl. Ez évre szigorú leckét adtak fel a Valutaalap szakemberei és a közvélemény egy része is a külsô erôktôl várja a reform kierôszakolását. Na persze, olyan fából vaskarika-szerû, globalizáció- és fájdalommentes átalakulás lenne a legjobb.
Az idénre tervezett magánosítások egyik ékköve a Román Kereskedelmi Bank. Ez a pénzintézet mind a hitelek, mind a lakossági letétek szempontjából egyharmadát fedezi a hazai összforgalomnak. Ráadásul mostanáig a legbiztosabb partnere volt a jegybanknak és közvetve a mindenkori kormányoknak. Kölcsönt is adott az államnak szükség esetén. Magára vállalta a Bancorex bekebelezésével járó adósságokat. Tehát nem csoda, ha a külföldi bankárok szemet vetettek rá. A távközlés és az energetika mellett az elmúlt években a bankszektor volt a legnyereségesebb. Érdekes, hogy az általános szegénység közepette milyen szépen virágoznak a pénzintézetek. A több millió károsult ellenére mindig akad bizakodó betétes. A SAFI, a Caritas, a FNI, a csôdbe jutott bankok és hitelszövetkezetek áldozatai fô mûsoridôben kárpótlásként cirkuszt kapnak. Most a Leszámítolási Bank (BRS) kliensei a "kedvezményezettek". Az autodidakta mágus, Sorin Ovidiu Vîntu büszke pénzmutatványaira, de mint egy magára valamicskét is adó varázsló, a nagy titkot nem fedi fel. Teheti, mert hazai pályán van. Az eltûnt dollármilliók kapcsán kiderül, hogy mifelénk lehet tisztességesen is lopni. Hogy lobbitörvény hiányában a politikusoknak juttatott kenôpénz demokratikus szükségszerûség.
A volt szekusok és komcsiivadékok üzemeltette imitált gazdaság vörös malmai felôrlik jobb világba vetett hitünket. Csak a páncélszekrények körül zajló mediatizált kánkán marad nekünk. Hangosan felvisítunk, ha nagy ritkán kivillan egy tenyérnyi csupasz igazság. De ebben a táncban, a mindent leplezni képes gazdasági és politikai érdek sokrétegû rokolyája alatt, rejtve marad a lényeg.
Bartha Márton, a mezôpaniti Therezia Kft. tulajdonosa január 9-15-e között találkozókat szervezett a tejtermelôkkel Mezôpanitban, Mezôkövesden, Harcón, Szénáságyon és Mezôbodonban. A megbeszéléseken meghívottként részt vett Náznán Jenô, a megyei Mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgató-helyettese is, aki elmondta, hogy a Therezia tejfeldolgozó üzem tulajdonosa több mint 700 tejtermelôvel találkozott. Bartha Márton a gyûléseken áttekintette és részletesen tárgyalta a tejfeldolgozó és a tejtermelô gazdák között kialakult kapcsolatokat, kiemelve, hogy az együttmûködés kölcsönösen korrekt és az egymás iránti bizalmon alapul. A feldolgozó precíz elemzés alapján veszi át a tejet. A nyilvántartás pontos. A kifizetés minden hónap 5-12- e között történik és Bartha Márton adja át a termelôknek a tejpénzt borítékban, a csarnokban.
A Therezia tejfeldolgozó termékei elismertek a piacon. Bartha Márton vállalkozása sikeres gazdasági, pénzügyi szempontból is. A tejtermékek ranglistáján a Therezia-termékek az elsô négy között szerepelnek. A napi 7-10.000 literes tejmennyiség lehetôvé tette az egység bôvítését és a legkorszerûbb technológiák bevezetését. A tejfeldolgozó kisüzemben ezelôtt négy évvel kezdték meg a termelést. Akkor Mezôpanitban 500 szarvasmarhát tartottak a gazdák. A szarvasmarha-állomány a négy év alatt 1500 fôre nôtt. De a többi falvakban is növekedett vagy stabilizálódott a fejôstehén- állomány a mezôpaniti sikeres vállalkozás nyomán.
A találkozók során a tej literenkénti felvásárlási árát 4300 lejben állapították meg. Nyilván vannak, akik keveslik, de tudni kell azt, hogy Maros és Hargita megyében a feldolgozók a tejet az országos átlagos érték fölött fizetik.
Náznán Jenô a gyûléseken beszélt a 2002. évben érvényes állami támogatási rendszerrôl, ismertette a feltételeket. Kitért arra is, hogy ebben az évben az állam literenként 1400 lejjel támogatja a tejtermelôket. A 108-as kormányhatározatban elôírt feltételek: a tej csak hivatalosan bejegyzett feldolgozóhoz szállítható; 3,5%-os zsírfok; a gazdának legkevesebb 15 fejôstehenet kell tartania. Ez utóbbi feltétel kizárná a támogatottak sorából azokat, akik kevesebb fejôstehenet tartanak, mint 15. Csakhogy a kormányrendeletben szerepel az is, hogy az egy-két állattal rendelkezôk is az 1400 lejes támogatáshoz juthatnak, ha valamilyen érdekvédelmi, szakmai stb. szövetség tagjai. A Bartha Márton által szervezett találkozók céljai között szerepelt a térségbeli tejtermelôk szövetségbe való tömörítése. A beiratkozások folyamatban vannak, egyes falvakban a vezetôk megválasztása is. Náznán Jenô szerint a fenti falvakban egy-két héten belül megalakulnak az érdekvédelmi egyesületek, amelyek szövetségbe tömörülnek. Különben megyeszerte elkezdôdött az érdekvédelmi szervezetek létrehozása. Ebbe a tevékenységbe a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal munkatársai is besegítenek.
A helyi adók nagy anyagi terhet jelentenek az adófizetô állampolgárok számára. Miközben a reális jövedelem a gazdaság nagyon kevés területén nôtt, a bérek java részét s a nyugdíjakat nem igazították az inflációhoz, a törvény értelmében az adókat mégis a hivatalosan bejelentett inflációs rátának megfelelôen, 30,8 százalékkal emelték. A befolyt adók nagymértékben befolyásolják a települések költségvetését, ez az állampolgári kötelesség az adófizetôk számára már-már elviselhetetlen közteherviselés.
Marosvásárhelyen 83 ezer adófizetô van. Tavaly a helyi adók 85 százaléka gyûlt be a város kasszájába. Magánszemélyektôl 41 milliárd lej épületadó, 7 milliárd lej gépjármûadó, 4,2 milliárd lej telekadó, jogi személyektôl 26 milliárd lej épületadó, 6,4 milliárd lej telekadó és 9,3 milliárd lej gépkocsiadó, összesen 93,3 milliárd lej gyûlt be, ami a városi 543 milliárd lejes költségvetés 18 százalékát jelenti. Idén 81,9 milliárd lej helyi adót és illetéket kell befizessenek a magánszemélyek, és 57,5 milliárd lejt jogi személyek - mondotta Gál Imola, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója.
Marosvásárhelyen idén január 15-tôl lehet helyi adókat és illetékeket fizetni, a kilenc postahivatalban és a Gyôzelem tér 17. szám alatt, a telefonpalotában mûködô Helyi Adók és Illetékek Osztálya által a földszinten berendezett adóbehajtó irodában. Itt négy kasszát nyitottak. Az ötödiknél az adózás szempontjából fontos személyi, tulajdonjogi változásokat kell bejelenteni. A kasszák hétfôtôl csütörtökig 8-12 óra között, kedden és csütörtökön 14-16 óra között is nyitva tartanak. Fontos tudnivaló, hogy azok a személyek, akik az elmúlt években elmulasztották az adó kifizetését és hátralékuk van, továbbá azok, akik még nem kapták meg a posta által kézbesített adóértesítést, csak a Telefonpalotánál fizethetnek. A postán azért nem veszik el a pénzt, mert a számítógépek nincsenek hálózatban, a nyugtákat a postai alkalmazottnak kell kitölteni és sok esetben megtörtént, hogy az adóhátralékot, a késedelmi kamatot rosszul számolták ki s ez sok fejtörést okozott az adóhivatalnak - mondotta Orbán István felügyelô.
Az értesítések körülbelül 30 százaléka jutott el eddig az adófizetôkhöz, a kézbesítés folyamatosan történik. Mint Ercsei Ferenc osztályvezetô elmondta, az adóbehajtás elkezdésének január 15-ére való kitolására azért volt szükség, mert a tavalyi pénzügyi évet le kellett zárni, az idei adónyilvántartási programot pedig idôszerûsíteni kellett, hogy minden új adat a helyére kerüljön. Például a garázsok esetében idéntôl 4000 új pozíciót kellett bevezetni, mert a garázsok bérleti díját idéntôl nem a közterület-fenntartóknak kell kifizetni, hanem minden garázsra évi fix, 500.000 lejes illetéket állapítottak meg.
Az évi ingatlan- és gépjármûadót negyedévenként késedelmi kamat nélkül a negyedév utolsó hónapjának 15-éig lehet kifizetni. Aki az évi adót március 15-ig teljes egészében törleszti, 5 százalékos kedvezményben részesül. Az 5 százalékos adókedvezmény az inflációhoz képest elenyészô - két- vagy háromszobás lakás esetében 50, 60, 70 ezer lej -, mégis, a lakosság jelentôs része év elején szeretné leróni a várossal szembeni anyagi kötelezettségét.
Az elmaradt adóösszegekért napi 0,1 százalékos késedelmi kamatot és havi 0,5 százalék büntetôkamatot számolnak fel. A garázsok évi adóját idén egy összegben kell kifizetni. Kifizetési határidô 2002. december 31.
Tavaly, tavalyelôtt a kisjövedelmûek adókedvezményben részesültek. Tavalyelôtt, ha az egy személyre esô jövedelem 500 ezer lej alatti volt, az adócsökkentés 50 százalékos, ha az egy fôre esô jövedelem 500-700 ezer lej közötti volt, az adókedvezmény 25 százalékos volt. Az adókedvezmény a lakosság elég jelentôs részét érintette. Tavaly már csak azok részesültek adókedvezményben, akiknél a szociális ankét alapján megállapították, indokolt a csökkentés. Idén a minimális jövedelmet garantáló 2001. évi 416-os kormányhatározat hatályba léptével a kisjövedelmûek, vagy jövedelem nélküli személyek adókedvezményét törölték.
Az 1994. évi 27-es, a helyi adókra és illetékekre vonatkozó törvény értelmében adókedvezményben részesülnek a háborús veteránok, ezek özvegyei, az 1990. évi 118-as törvény elôírásait élvezô személyek, politikai üldözöttek, hadifoglyok, az 1990. évi 42-es számú törvény kedvezményezettjei, az 1989-es forradalom harcosai, ezek utódai, továbbá azok a mozgássérültek, akik módosított gépjármûveket (hycomat) használnak. Az említett kategóriáknál az adókedvezmény 100 százalékos.
A kedvezmények elnyerése érdekében kérvényt kell benyújtani a nyilvántartó (veterán, forradalmár) szervezet igazolásának, a katonakönyv, a telekkönyvi kivonat, a gépjármû forgalmi engedélye kíséretében. A helyi tanács idei, a helyi adókra és illetékekre vonatkozó 253-as számú határozata értelmében idéntôl eltörölték a második (a harmadik és több) lakással rendelkezô személyeknek tavaly kirótt 50 százalékos többletadót.
Jóllehet a helyi adókra és illetékekre vonatkozó 253-as számú tanácsi határozatot közöltük, Ercsei Ferenc osztályvezetô tájékoztató jelleggel táblázatot készített, amelybôl kiderül, hogy például a betonból készült tömbházak esetében az adók hogyan alakulnak. Ha egy 24 négyzetméteres, egyszobás tömbházlakásért tavaly 447.811 lejt kellett fizetni, idén az adó már 587.729 lej, azaz 139,918 lejjel több lesz. Egy 50,58 négyzetméteres, kétszobás lakásért tavaly 1.267.855 lejt, idén 1.658.354 lejt, azaz 390.499 lejjel többet kell fizetni. Háromszobás, garázsos, 65,18 négyzetméteres beton tömbház-lakásért az adó 1.388.142 lejrôl 1.815.663 lejre nôtt, míg a 80,05 négyzetméteres, garázsos, négyszobás tömbházlakás adója 1.609.165 lejrôl 2.104.757 lejre emelkedett.
A régi tégla tömbházak esetében az adó valamivel kisebb. Az elôbbi példákban említett, azonos felületû téglalakások adója a következôképpen nôtt: egyszobás lakás esetében 313.522 lejrôl 410.080 lejre, kétszobás esetében 799.767 lejrôl 1.046.095 lejre, háromszobásoknál 1.015.159 lejrôl 1.327.808 lejre, míg négyszobás lakás esetében 1.352.181 lejrôl 1.678.653 lejre.
A be nem épített területekért az adó övezetenként változik. A-övezetben négyzetméterenként az adó 1.862,75 lejrôl 2.440 lejre, B-övezetben 1.331,25 lejrôl 1.742 lejre, C- övezetben 798,75 lejrôl 1.045 lejre, míg D-övezetben 399,73 lejrôl 523 lejre nôtt.
A gépjármûvek adója a következôképpen alakult: az 500 köbcentiméter lökettérfogat alatti személygépkocsi adója például 76.680 lejrôl 100.300 lejre nôtt. Az 500 és 1000 köbcentiméter lökettérfogat közötti személygépkocsik adója 200.600 lej, az 1000 és 1500 köbcentiméter lökettérfogat közötti személygépkocsik adója 300.900 lej.
Ahhoz, hogy az adókat helyesen állapítsák meg, minden adófizetônek 30 napon belül kötelessége adónyilatkozatot benyújtani, melyben szerepelnek a tulajdonába kerülô vagy a használatába átengedett javak. Be kell jelenteni az új épületeket, a magánház-bôvítéseket, melléképületek építését, az újonnan megvásárolt telkeket. Öröklés esetén is be kell jelenteni a tulajdonváltást. Ha az ingatlanokat nem írják át, büntetést róhatnak ki. Gépkocsivásárlás esetén arra kell figyelni, hogy a gépjármû forgalmi engedélyét (talont) az eladó tegye le a rendôrségen, és jelentkezzen az adóhivatalnál a rendôrségen kiadott bizonylattal, amely alapján, mint volt tulajdonost, tehermentesítik az adó fizetése alól (radiere). Ellenkezô esetben sok nehézségbe ütközik az eladó, mert lehet, hogy az új tulajdonos is túlad a gépkocsin, és már nehéz elôkeríteni. S ekkor perhez kell folyamodni.
Ercsei Ferenc osztályvezetô arra is felhívta a figyelmet, hogy lakásvásárlás, de fôként árverésen megvásárolt lakások esetében az új tulajdonosnak kötelessége ellenôrizni, hogy a lakást nem terheli-e adó, mert elég gyakran elôfordult, hogy a lakásokra - amelyeket közköltség-hátralék miatt árvereztek - évekig nem fizettek adót, s ezt a vásárlónak kell kifizetnie. A polgármesteri hivatal Helyi Adók és Illetékek Osztálya egyezményt kötött a közjegyzôkkel, hogy átíráskor kérjék az adóigazolványt, azonban ez sok esetben elmaradt és ebbôl sok kellemetlenség származott.
Egy másik, visszatérô gond, hogy sok esetben, bár a tömbházlakások egymás alatt, ugyanazon az épületrészen helyezkednek el, a lakófelületük ugyanakkora, a kivetett adó mégis eltérô. Elôfordult, hogy 10 négyzetméteres különbségek is voltak. Ilyen esetekben a Locativ lakásgazdálkodási Rt.-hez kérvényt kell benyújtani. Az itt található rajzok alapján kijavítják a szerzôdést, és ezzel a szerzôdéssel kell jelentkezni az adó újraszámítása végett.
Abban az esetben, ha az adónyilatkozatokat 30 napon belül nem nyújtják be, 400.000 lejtôl 1 millió lejig terjedô büntetést rónak ki. Ha az adónyilatkozat benyújtását elmulasztják, akkor a büntetés 1 millió lejtôl 4 millió lejig terjedhet.
Az adóval kapcsolatos panaszokat a Gyôzelem tér 17. szám alatti Telefonpalota Adók és Illetékek Osztályán, az elsô emeleti (hátsó bejárat) 5-ös teremben kell benyújtani. Ercsei Ferenc személyesen is fogadja a reklamációkat.
A vidéki városokban is a törvény által megszabott 30,8 százalékkal nôttek az adók. Segesváron tavaly 86 százalékban fizették ki a helyi adókat. Idén január 11-én kezdték meg ezek behajtását, két helyen lehet fizetni. A polgármesteri hivatalban lévô központi kasszában a jogi személyek fizetnek, hétfôtôl csütörtökig 9-12 és 14-15.30 óra között, pénteken pedig 9-12 óra között. Magánszemélyeknek új kasszát létesítettek a Hermann Oberth utca 7. szám alatt, amely hétfôtôl csütörtökig 7.30-17 és pénteken 7.30-12 óra között fogadja az ügyfeleket. Mint Vaidacutan osztályvezetô elmondta, a helyi tanács határozata értelmében azok az adófizetôk, akik március 15-ig teljes egészében kifizetik az évi adót, 35 százalékos kedvezményben részesülnek.
Szászrégenben, Szovátán és Marosludason magánszemélyektôl január 14- étôl hajtanak be adót. Dicsôszentmártonban már január 3-ától fogadták az ügyfeleket. Az említett városokban, Marosludas kivételével, ahol gyengébben fizettek, átlagban 85 százalék fölött került be az adó a költségvetés kasszájába. Szászrégenben eltörölték a magánszemélyeknek tavaly alkalmazott 50 százalékos adókedvezményt. Az 5 százalékos adóengedményen kívül a többi városban sem alkalmaznak adókedvezményt. Dicsôszentmártonban a polgármesteri hivatal 25-ös termében naponta 7-15 óra között, Szovátán szintén a hivatalban 7.30-16 óra között lehet adót fizetni. Marosludason 8-13 óra között várják az adófizetôket.
Kényszerû a helyzet, az adót kirótták, jobb esetben az értesítést kézhez kapjuk, s ki tudja hányadszor, még egyszer leszûkítjük a családi költségvetést, azért, hogy ingó és ingatlan javainkért, amit nem kis anyagi erôfeszítés árán vásároltunk meg, újból és újból pénzt adjunk ki közteherviselés címén.
Walter, mielôtt továbbsétálnánk, meghív egy italra. Az utcáról nyíló boltíves, hosszú helyiségben a bárasztalnál foglalunk helyet, gin tonicot rendelünk. Feltûnik a rendkívül nyugodt, barátságos hangulat. Noha éjfél van és egy viszonylag nagyobb város központjában, egy lokálban vagyunk, még véletlenül sem látunk részeg, kábítószeres vagy randalírozó egyéneket. Ilyeneket az utcán sem, késôbb sem láttam, pedig többször bejártunk még, mint ahogy nem láttam például prostituáltakat sem, holott közismert, hogy Olaszországban megtûrik a legôsibb mesterséget. Mindez persze Leccére érvényes. Késôbb, Firenzében, ahová szintén éjjel érkeztünk, már találkoztam mindkét kategória képviselôivel.
A bároslány teljesen kopaszra nyírt, rövid trikója alól kikandikál a hasán látható hatalmas tetoválás. Ez azonban csak a külsô. Mikor majdnem leejt egy poharat, az incidenst viccel üti el. Úgy tûnik, Waltert sokan ismerik, többen ráköszönnek, kíváncsi szemek kereszttüzében ülünk, amikor közli velük, hogy romániai barátai vagyunk.
Sétánk következô állomása a Sant’Oronzo tér, az óváros központja. A tér azonban az eredeti alakjához képest sokat változott, hisz alatta felfedezték és kiásták az egykori római amfiteátrum egyik ívét. Ma az amfiteátrum - némi módosítással - újra betölti eredeti szerepét. Szabadtéri elôadásokat szoktak benne szervezni. A jelzôket egyelôre megspórolom, mert aztán késôbb nem lehet fokozni. A másik változás kevésbé szerencsés és Mussolini nevéhez fûzôdik. Az Il Duce idejében számos jellegzetes stílusú, oda nem illô épülettel csúfították el a belvárost, így például a teret a Banca d'Italia épülete uralja. Egyéb látnivaló is van azonban. A régi városháza furcsa, jellegzetes &eacut