Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Határon túli magyar vezetôkkel találkozott Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erôsödik.

A kormányfô a határon túli magyar szervezetek vezetôivel tartott szerdai, budapesti találkozó után nyilatkozott az MTI megkeresésére.

- A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetôvé - fogalmazott a miniszterelnök.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprô, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a kárpát- medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Hangsúlyozta, össznemzeti ügyrôl van szó.
A miniszterelnök elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - elônyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttmûködve - végrehajtsa a törvényt.

- Ezáltal ugyanis minden kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erôsödik, és javul az esély arra, hogy nyelvét és kultúráját megôrizve teremthessen magának és családjának jólétet azon a földön, ahol született - zárta nyilatkozatát Orbán Viktor.
A határon túli magyar szervezetek vezetôivel való budapesti munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter

Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezetô tisztségviselôi és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetôivel a január 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának elsô tapasztalatait és idôszerû kérdéseit.
Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között.

- Úgy látjuk, a siker a decemberben Budapesten megkötött magyar-román egyetértési nyilatkozat elfogadásának köszönhetô - közölte a külügyminiszter. Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány célja a kezdetektôl az volt, hogy a törvény alkalmazása ne okozzon feszültséget a szomszédainkkal való kapcsolattartásban, és hogy ne legyen veszélyeztetve a határon túli magyarok biztonsága.

- Ez megvalósult - tette hozzá a külügyminiszter. Megemlítette, hogy a könnyített idényjellegû munkavállalás kérdése nem központi eleme a törvénynek, és utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselôi különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését.

- A vezetôk nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter.

Martonyi János örömét fejezte ki, hogy a törvény alkalmazása simán és zökkenômentesen indult be és leszögezte: "a rendszer mûködik".
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: a legnagyobb határon túli magyar közösség számára elégtételt jelentett a magyar-román egyetértési nyilatkozat aláírása és annak tartalmával teljes mértékben egyetért az RMDSZ is.

- Az erdélyi magyarság érdekelt volt abban, hogy a törvényt alkalmazni lehessen Romániában, miként az is érdek, hogy Románia és Magyarország között javuljon az együttmûködés

- tette hozzá a szövetség elnöke.
Markó Béla reményét fejezte ki, hogy a kedvezménytörvénynek gazdasági serkentô hatása is lehet.

Hangoztatta: a kisebbségi kérdés kezelése szempontjából fontos, hogy az együttmûködésre helyezzék a hangsúlyt és ne a konfrontációra.

Kormányküldöttség Görögországban

A múlt hét végén a Promachonas bolgár- görög határátkelôn feltartóztatott kilencven román állampolgár ügyében Mircea Geoana külügyminiszter kedden görög kollégájával, Georgiosz Papandreuval tárgyalt. A görög diplomácia vezetôje biztosította a román félt, hogy kormánya kész ugyanolyan bánásmódot alkalmazni a román állampolgárok esetében, akárcsak a schengeni államok polgáraival szemben.

Az eset tisztázására bel- és külügyminisztériumi tisztségviselôkbôl álló küldöttség utazik Athénba, hogy tárgyaljanak a beutazási feltételekrôl.

A bukaresti görög nagykövetség keddi sajtónyilatkozatában ismertette a román és a schengeni közösséghez tartozó államok turistái számára egyaránt kötelezô, beutazáskor szükséges feltételeket: hiteles útlevél, menettérti jegy, legalább 500 eurót tartalmazó hitelkártya, szállodai hely lefoglalását igazoló irat vagy meghívólevél a szállást biztosító személytôl. Ez utóbbi görög állampolgár vagy görögországi tartózkodási engedéllyel rendelkezô személyektôl származhat, semmiképp csak munkavállalási engedéllyel rendelkezôktôl.

A vasúti személyszállítás mintegy 30 százalékos drágulása várható márciustól, majd ezután a menetjegyek árának havi rendszerességgel történô inflációs szintre emelése - jelezte kedden Miron Mitrea szállításügyi miniszter. Az intézkedéssel az Országos Vasúttársaság személyszállító osztályának költségvetési hézagát szándékozzák pótolni. Az idei télen komoly gondokat okozott a vasúti kocsik fûtetlensége, aminek az okát a miniszter szervezési hiányosságokban és a mûszaki feltételek hiányában látja. A több mint 20 éves vagonokat még mindig gôzzel fûtik, újak vásárlására pedig egyelôre nincs lehetôség.

A hiányosságok alapos felderítése céljából egy miniszteri ellenôrzô bizottság kezdett munkába.

Aktuális

A lassan felengedô idôben a jegessé fagyott hóréteg alól fokozatosan elôbukkan az utakon az aszfalt - pontosabban az, ami még megmaradt belôle. Csak ilyenkor lehet igazán felmérni, mekkora károkat okozott útjainkon a fagy. A foltozóbrigádok még nem juthattak el a megrongálódott utakra, közlekedni azonban most is elkerülhetetlenül szükséges, s ezt sok helyen csak a - helyenként tengelytörô méretû - lyukak kerülgetésével tehetjük meg.

Útjaink siralmas állapotban vannak - ez döntéshozó körökben sem képezi vita tárgyát. Hatóságaink elismerik a katasztrofális helyzetet, ugyanakkor széttárják a kezüket a megoldás sürgetésekor. Nem szükséges magyarázatot kitalálniuk, csupán a meztelen valóságot kell elmondaniuk. A kommunista rendszerbôl örökölt utakat nem a jelenlegi megterhelésre tervezték, évtizedekig elhanyagolták a javításukat, s az utóbbi tíz esztendôben elsôsorban a szegényes gazdasági háttér miatt a költségvetési források soha nem voltak elegendôek ahhoz, hogy valamennyi utat rendbe lehessen hozni. A gödrök megjelenésének is megvan a logikus magyarázata, a repedésekbe beszivárgott megfagyó nedvesség feszíti szét az aszfaltot, amely aztán a jármûvek súlya alatt zúzódik porrá.

A fent elmondottak mind valóságot képeznek, s a terhes örökség érve akár elfogadható is lenne, ha az utóbbi tizenkét esztendôben némi haladást lehetne tapasztalni. Sajnos azonban nincs így. Évrôl évre egyre nagyobb összegeket költünk az utak javítására, akár a költségvetés százalékarányában is mérve, az eredmény azonban alig látható.

A fizika különösebb ismerete nélkül is nyilvánvalónak tûnik a fagyás-olvadás ciklus által okozott romboló hatás, ilyenkor azonban mindig felvetôdik a kérdés: nyugaton nem ugyanezek a fizikai törvények uralkodnak? A válasz pedig nem csupán az, hogy ott több pénzt költhetnek a karbantartásra, hanem az is, hogy a javítás minôsége olyan, hogy évekig kitart az út épsége (általánosan elfogadott a tízéves szavatosság vállalása), s az aszfalton nem keletkezik repedés, ahová a romboló hatású nedvesség beszivároghatna.

Tájainkon 2001-ben minden eddiginél tetemesebb összegeket költöttek útjavításra, akár az országos, akár a megyei, akár a városi utakról van szó. (Marosvásárhely esetében vitát is okozott a helyi tanácsban, hogy Dorin Florea polgármester túllépte a tanács által erre a célra megaszvazott keretet.) Ha azonban körülnézünk, bizony ennek alig látszik az eredménye. Sôt, azt a tapasztaljuk, hogy alig két- három éve megjavított szakaszokon hatalmas gödrök éktelenkednek. Vajon a tavaly rendbe hozott utakon majd a jövô tavaszra kerülgethetjük a kátyúkat? Az elsô erre utaló jelek már egyes helyeken felfedezhetôk.

Új útjavítási idény elôtt állunk, amit ismét a kötelezô foltozásokkal kezdünk el. A következô felújítások minôségének garantálására azonban vajon kellôen felkészültek-e az illetékes szervek? A jelek szerint ugyanis nem éri meg az utászoknak minôséget produkálni - hisz két év múltán minek a foltozásából élnének?

MVSZ sajtótájékoztató

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) támogatja a szomszédos országokban élô magyarokról
szóló törvény alkalmazását; arra buzdítja a kormányt, hogy kerülje el a naponként felállított újabb politikai csapdákat, a politikai pártokat viszont felkéri, ne használják fel kampánycélokra a kedvezménytörvényt.

Minderrôl Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke beszélt szerdán, budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján.

- Kívánatos lenne, ha a kormány nem kovácsolna választási tôkét a törvénybôl, az ellenzéknek pedig arra kell ügyelnie, hogy ne szolgáltasson muníciót a kisantant országainak, melyek minden eszközt felhasználnak arra, hogy hátráltassák Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását - jelentette ki az elnök.

Patrubány Miklós aggasztónak tartotta, hogy Szlovákia is bekapcsolódott a kedvezménytörvényt bírálók kórusába, és esetleg kezdeményezik Szlovákia kivételét a kedvezményezett országok sorából. Példájukat várhatóan mások is követni fogják - vélekedett.

Az elnök visszalépésként értékeli, hogy a magyar-román egyetértési nyilatkozat értelmében már nem biztosított a hozzátartozói igazolvány a nem magyar házastársaknak.

Patrubány Miklós úgy véli: a munkapiacon megjelenô határon túli munkaerô kérdését óvatosan kell kezelnie a kormánynak. Félelmének adott hangot, hogy az Európai Uniótól is intést kaphat a kormány, ha diszkriminál az idegen munkaerô foglalkoztatása terén.

Patrubány Miklós szerencsésebbnek tartotta volna az MVSZ által szorgalmazott kettôs állampolgárság jogintézményét megteremteni, mert az összhangban van a nemzetközi joggyakorlattal és a szomszédos országok politikai gyakorlatával is.

Szakértôi konzultáció Pozsonyban

Elmozdulásnak nevezte a kedvezménytörvényrôl folytatott magyar-szlovák szakértôi konzultáció újabb, szerdai fordulójának eredményeit Pozsonyban Lôrincz Csaba magyar külügyi államtitkár-helyettes.

"Beszûkültek a kérdéskörök, átláthatóbbá vált a kép" - mondta az MTI-nek. A magyar küldöttség több javaslatot terjesztett szerdán a szlovák partner elé. Ezek egyike, hogy a Pozsony által legszívósabban kifogásolt oktatási-nevelési támogatás folyósítására jöjjön létre egy állandó jelleggel mûködô, kimondottan ezt a feladatot ellátó alapítvány. A javaslatok között szerepel az is, hogy hozzanak létre egy kétoldalú vegyes bizottságot, amely a kedvezménytörvény gyakorlati végrehajtását felügyelné.

Pozsony nem utasította el a javaslatokat. Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár kijelentette: a szlovák fél nyitott a tárgyalásokra, mert azt egyáltalán nem szeretné, ha a kedvezménytörvény miatt olyan helyzet alakulna ki, amely a kétoldalú kapcsolatokban tehertétellé, politikai problémává válik. Chlebo elfogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár január végére szóló meghívását, ennek megfelelôen további egyeztetésekre a hónap utolsó hetében Budapestre látogat.

Miulás Dzurinda szlovák miniszterelnök kedden este elhangzott váratlan bejelentésérôl természetesen a pozsonyi szakértôi találkozón is szó volt. (Dzurinda a koalíciós pártok keddi tanácskozása után azt mondta: Pozsony azt várja Budapesttôl, hogy az - Ausztriához hasonlóan - Szlovákiát is vonja ki a kedvezménytörvény hatálya alól.) Lôrincz Csaba szerint a szlovák miniszterelnök kijelentése - mintegy harmadik megoldásként - "a felek által sérelmezett rendelkezések semlegesítésének lehetôségét is felvetette", ami járható út, de Ausztria és Szlovákia a magyar kedvezménytörvény tekintetében semmiképpen sem hasonlítható össze. Hogy miért nem, azt Lôrincz Csaba részletekbe menôen kifejtette a szlovák tárgyaló partenereknek.

Az olasz mûgyûjtôk és a pénzügyôrök egyaránt vadásznak ezekben a napokban azokra a hibás egy eurócentesekre, amelyek ismeretlen okból kétcentes méretû érmeként kerültek ki a pénzverdébôl, s amelyekért egyesek akár két és félezer eurót is hajlandók lennének fizetni.

A hibás érmébôl alig egy tucatnyit találtak, azt is Olaszország északi részén, fôleg Bergamo környékén. Azokban a mintacsomagokban voltak, amelyeket már december közepén kezdtek árusítani a bankokon és a postahivalatalokon keresztül az olaszoknak, hogy ismerkedjenek az új fizetôeszközzel.

Furcsa mutánsról van szó: átmérôje megegyezik a kétcentesével (18,75 milliméter), a hátlapja is ez utóbbiénak felel meg, az elején viszont egy centet mutat. Híre pillanatok alatt elterjedt a mûgyûjtôk körében, s egy torinói numizmatikai cég állítólag már 2582,28 eurót (azaz kereken ötmillió lírát) kínált darabjáért.

A római ügyészség azonban csalás és orgazdaság címén vizsgálatot indított, mert kétségesnek tartja, hogy véletlen hiba történt volna. A hatóságok kifejezetten spekulációt sejtenek az ügy hátterében, pontosabban azt, hogy a pénzverdében valaki szándékosan akarta felkavarni a numizmatikai ritkaságok piacát, egyéni hasznot remélve a dologból.

Szerdán és csütörtökön a pénzügyôrség az ország egész területét megpróbálja átfésülni, és lefoglalni minden hibás garast. A jövô hét elején pedig a pénzverdében a pénzügyôrök szeme elôtt futtatják végig a gépsorokat, bemutatva a pénzérmék születését a pénzveréstôl egészen a zacskókba való becsomagolásig. A gazdasági rendôrség arról akar meggyôzôdni, hogy technikailag lehetséges-e a tévedés, vagyis a szuperprecíz gépek szülhetnek-e hibás érméket, s azok valóban véletlenül kerülhetnek-e bele az átlátszó mûanyag zacskókba.

Az illetékesek már most mérget vennének arra, hogy csakis szándékos cselekményrôl lehet szó. Az elmúlt hónapok számos precedenssel szolgálnak. Novemberben például feljelentették a pénzverde egyik dolgozóját, mert a munkaidô végeztével a kijáratnál egy eurós nagyságú két eurós érméket találtak nadrágövébe rejtve. Találtak ezen kívül olyan 20 centes érméket is, amelyeken dátumként 1999 szerepelt, holott az új pénz csak 2002-ben vált hivatalossá. Ezekbôl már 1,1 millió elkészült, amikor a hatóságok észrevették, és lefoglalták azokat.

A marosvásárhelyi tanács a törvényes elôírásoknak megfelelôen határozatot fogadott el a személyi átlagjövedelmek minimális szintjének meghatározásáról. A Népújság korábbi lapszámában teljes szövegében leközölt határozattal kapcsolatban olvasóink kérésére fordultunk az illetékesekhez. Adina Gican, a polgármesteri hivatal szakértôje kérdésünkre elmondta, a határozat csak azokra vonatkozik, akik társadalmi segélyért fordulnak a hivatalhoz. Minden kérvényezô esetét külön megvizsgálják, és a támogatás megítélésének legfontosabb feltétele, hogy a folyamodó családjában az egy fôre esô jövedelem ne haladja meg a havi 650.000 lejt. A december 13-án elfogadott határozat értelmében jövedelemnek számít azonban az ingatlan vagy ingó javak bérbeadása illetve eladása is. A határozat világosan leszögezi például, hogy épületeket, lakófelületeket vagy más ingatlanokat milyen minimális összegért lehet eladni. A minimális szint meghatározása azért szükséges, hogy megelôzzék az ennél kisebb összeg bevallásával elônyök szerzésének esetleges szándékát. Így a központban egy szoba nem adható el kevesebb, mint havi 1.375.000 lejért, négy szobáért pedig legalább 4.750.000 lejt kell elkérni havonta. Vagyis az ebbôl származó jövedelem hónapokra leosztva nem haladhatja meg az elôírt minimumot. A külvárosi ingatlanok esetében egy szoba 857.000-ért adható el, négy szoba pedig 2.750.000 lejért.

A határozat szabályozza a bérbeadásokat is, a bérleti díj lakófelületek esetében legalább 20.000 lej kell legyen négyzetméterenként, telkekre pedig 1 millió lej hektáronként.

Noha a polgármesteri hivatal munkatársai külön nem vizsgálják, a szóban forgó jövedelmek mind adózandóak, ám ennek ellenôrzése már a pénzügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Több ízben szóba került már, hogy az elmúlt 12 év legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját jegyezték 2001 második felében a megyében. A Területi Munkaerô-átképzési és Elhelyezési Hivatal szakértôi szerint ez annak is köszönhetô, hogy az elmúlt évben 10-szer többet költöttek ilyen jellegû tevékenységekre, mint 2000-ben. Az elmúlt évben a hivatal összes költségeinek 22%-át tették ki a munkaerô-elhelyezésre fordított összegek.

Az új évben a tervek szerint a hivatal a munkahelykeresôk képzésére, szakmai irányítására fektet majd hangsúlyt, ugyanakkor figyelmet fordít a munkáltatókra és alkalmazottaikra is.

Anyanyelvünk

A kifejezés hatásosságának számos eszköze van. A köznyelv és az irodalmi nyelv egyaránt felhasználja ôket. Keretük a mondatszerkezet, amelyben a legfinomabb hangulati árnyalattól a leghevesebb, sôt legdurvább érzelmi kitörésig számos alakban szolgálják a közlés célját…

Ezek közé a stilisztikai formák közé tartozik a szóismétlés. A gazdag tartalmú mondanivalót gyakran fejezzük ki a mondatrészek ismétlésének különféle módjaival.

A szóismétléssel a mondanivaló értelmi, érzelmi tartalma erôsödik: igen, igen - mondjuk állításunk erôsítésére társalgás közben; hosszú, hosszú falu - érzékeltetjük egy helység elnyúlt településformáját. Kifejezhetünk vele kétkedést: szép, szép…; enyhítést, mérséklést: csak-csak; na, na; helyeslést vagy rosszallást: úgy, úgy…; hosszabb ideig tartó cselekvést, történést: csak esik, esik stb. Írók sokféle tartalom erôsítésére alkalmazzák. Iszonyt fejez ki Babits egyik versében: "Körülöttem népek nyomora, tikkadt - gyûlöletek hálója, önös kormányok öröklô / versenye, vér, vér, vér…" (A sziget nem magas). A tavasz gyönyörét fejezi ki egy másikban. "Hallod a zenét a mandulafán, mint kivirágzott hangszeren? / Zsong, zsong, zsong… - / jó, jó, jó így szétnézni szabadon!" (Dal, prózában). Hasonlóképpen: "Zeng a csatorna, zeng a hegy orma, / , s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szíved?" (Áprily: Március).

Az ismétlôdô szót néha határozóval erôsítjük: esik, egyre csak esik; szép, nagyon szép. Egyazon tôbôl származó különbözô szóalakok ismétlése a figura etymologica. Pl.: folyton folyvást kellemetlenkedik; szebbnél szebb képeket mutatott; vidám életet él; enni evett valamit; "Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap (Ady: Fölszállott a páva).

Mint költôi alakzatnak igen hatásos és többoldalú a stilisztikai szerepe: a tôismétlés a közös jelentés tartalmát erôsíti, kiemeli, a kifejezés hatásosságát növeli. A tôismétlés értelmi és zenei ritmust ad a kifejezésnek, s a hatást még fokozza a szóalakok összecsengése, belsô rímelése, alliterációja is. A népköltészet és a szépirodalom egyaránt kedveli a figura etymologicát. Közülük több már állandó köznyelvi lexikológiai egységnek számít: szájról szájra; nôttön nô; napról napra; egytôl egyig; szemtôl szembe; pápább a pápánál stb.

A román EU-vízummenteség következményei

Miuán az EU megszüntette a vízumkötelezettséget Romániával szemben, a magyar idegenforgalmi szakemberek ellentmondásos következményekre számítanak román-magyar viszonylatban.

Bíró Gáspár, a Magyar Turisztikai Rt. kolozsvári képviseletének vezetôje szerdán azt mondta az MTI-nek, hogy a nyitás, a nagyobb lehetôség nyilvánvalóan a forgalom növekedését hozza majd magával, de azt pontosan nem tudják, hogy ennek a növekedésnek mekkora része lesz, amely közvetlenül turisztikai szempontból is értékelhetô.

- Valószínûleg minimális csökkenés várható majd amiatt, hogy azok, akik eddig a vízummentesség miatt választották Magyarországot, most kihasználják a lehetôséget és a nyugat-európai országokba utaznak - mondta.

Ugyanakkor várhatóan emelkedik a tranzit szálláshelyek foglaltsága.

- Ugyanez történt korábban Bulgária esetében is. Amikor tavaly Bulgáriával szemben feloldották a vízumkényszert, akkor, nyilvánvalóan alacsonyabb szintrôl indulva, többszörösére nôtt a Magyarországon átutazó bolgár látogatók száma. A román állampolgárok esetében ez a növekedés bizonyára nem lesz többszörös, mivel magasabb bázis - magyarázta.

Bíró szerint most átmeneti idôszakra kell számítani, amelynek végén a Romániából érkezô turizmus döntô része továbbra is a bevásárlóturizmus lesz. A román állampolgárok számára most is nagyon fontos szempont, hogy a bolti árak alacsonyabbak Magyarországon, mint Németországban, vagy Ausztriában, és ez egyelôre nem fog változni.

Romániából 2000-ben román állampolgárok 4,661 millió beutazását regisztrálták Magyarországra. Tavaly az év elsô 10 hónapjában ez a szám 4,138 ezer volt, 8,7 százalékkal több, mint 2000 elsô tíz hónapjában. Az egész tavalyi évben a növekedés bizonyára ennél is nagyobb arányú volt, mivel az év utolsó két hónapjában hagyományosan igen megnô a forgalom.

A Malév számára ugyanakkor nagyon kedvezô évkezdetet hozott a változás. Wilde Viktor, a magyar nemzeti légitársaság bukaresti regionális irodájának vezetôje elmondta az MTI-nek, hogy két- három hétre elôre átlagosan 90 százalékban megteltek a járatok. Ebben van 100 százalék feletti és 80 százalék alatti foglalási arány.

- Januárban ez nagyon szép eredmény, ilyet még soha nem értünk el. Az utazási irodák azt jelzik, hogy nagyon megiramodott a forgalom. Ezen belül is az olasz úti célok nagyon népszerûek, amit azzal magyaráznak, hogy eddig az olaszok voltak a legszigorúbbak a vízumkiadással - mondta.

Az elsô hivatalos román adatok szerint január elsô hét napjában közel 80 ezer román állampolgár utazott külföldre. Közülük mintegy 50 ezren a most vízummentessé lett schengeni térséget választották.

Horváth Gábor szóvivô a román védôvámról

Magyarország eddig még nem kapott hivatalos tájékoztatatást a román sajtóban megjelent bejelentésrôl, mely szerint Románia a magyar búzára és lisztre védôvámot vet ki - nyilatkozta az MTI érdeklôdésére Horváth Gábor külügyi szóvivô, szerdán.

Elmondta: a külügyminisztérium a román mezôgazdasági miniszter sajtónyilatkozatát követôen diplomáciai úton haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket. Felhívta a román fél figyelmét arra, hogy az intézkedés ellentétes a hatályos megállapodásokkal és káros a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen elônyös fejlôdôdésére.

Horváth Gábor hangsúlyozta: a magyar fél azért sem érti a román nyilatkozatot, mivel az elmúlt fél évben a korábbi korlátozó intézkedések következtében a magyar búza és liszt romániai exportja lényegében szünetelt, ezért magyar szállítások miatti piaczavarásra nem lehet hivatkozni.

A szóvivô emlékeztetett arra, hogy olyan esetekben, amikor a magyar exportot korlátozó intézkedésekre került sor, a magyar fél arányos válaszlépést tett. Amilyen mértékben a magyar export kedvezôtlenebb helyzetbe került, ugyanolyan hatású ellenlépést foganatosított a magyar kormány. Az exportot korlátozó lépéseknél lehetôség van arra is, hogy Magyarország a WTO, vagy CEFTA kötelezettségek betartása érdekében megfelelô nemzetközi fórumhoz forduljon.

Horváth Gábor hangsúlyozta: Magyarország elsôdleges célja, hogy az ilyen jellegû problémákat mielôbb, tárgyalásos úton rendezze.

Martens a magyar szocialistákat bírálja

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tûzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében.

Kedden Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is".

A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gôzzel folyik az áprilisi választások elôtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások
miatt.

A karácsony elôtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerôpiaca feletti ellenôrzéshez fûzôdô jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetôségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élô magyaroknak - olvasható a dokumentumban.

Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart".

"Amennyire én látom, ez egy elôkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különbözô politikai színezetû kormány között jött létre" - jelentette ki Martens.

Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetôi közül Martens még tavaly nyáron elsôként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élô magyar kisebbségekrôl.

Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen

Tegnap délben sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István fôtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetérôl és Gernyeszegrôl érkezett szabaddemokrata színezetû helyi tanácsosok. Lapunkra részükrôl szinte kivétel nélkül rájárt a rúd, de Virág György megyei tanácselnököt sem felejtették ki a szabaddemokratá sérelmezési listájukról.

Kiss Kálmán mondandóját gyorsan és röviden felvezette: pártját a Népújság következetesen támadja, szerinte a korrekt tájékozódás és objektív tájékoztatás helyett pártjának befeketítésére, tanácsosai munkájának elhallgatására, elferdítésére törekszik.

A párt vezetôsége és tanácsosai Virág György lapunk december 27-i számában megjelent nyilatkozatára szisszentek fel és hívtak össze sajtótájékoztatót a tanácselnök azon megjegyzésének határozott visszautasítására, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségû tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát".

Gál Ferenc szovátai tanácsos elmondta, igaz ugyan, hogy a tanácselnök csak pártot emlegetett, személyeket nem nevesített, ám, mint mondta, Virág György sértô megjegyzését valamennyi szabaddemokrata tanácsos magára vette...

Kérdésünkre, hogy mégis ki követte, követi el következetesen a "hibát", a Népújság-e azzal, hogy tájékoztatja olvasóit, vagy Virág György, aki a szabaddemokratákról tett megjegyzést, azt a választ kaptuk, hogy lapunk és a megyei tanácselnök álláspontja egy kalap, úgyhogy mindkettôre ráfér a regula... A pártelnöknek még eszébe jutott valami: mihelyt nemrég lapunk közölte pártjának közgyûlésre összehívó közleményét, munkatársunk máris kemény ellenpropagandába kezdett. Sípos Attila gernyeszegi tanácsos a maga részérôl javasolta, hogy mérlegelni érdemes, ki tesz a gernyeszegi tanácsban több hasznos ajánlatot, elôbb a realitásról lenne "tanácsosabb" meggyôzôdni, aztán vesse el a sulykot lapunk és a megyei tanácselnök...

Sípos tanácsos véleményét osztotta Lokodi Ernô is, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja, aki keményen bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Szerinte Nyárádremetén baj van, a község az utolsó helyen áll a birtoklevelek kiosztásának dolgában, nem különben a magán- és a közbirtokossági erdôk ügyében. Elmondta, hogy a tanács határozatait a polgármester nem hajtja végre, tanácsülést immár négy hónapja nem hívott össze, ha mégis nagy ritkán megesik, a napirendi pontokat nem írja ki, és a községet hátrányosan érintô, Romsilvaval kötött szerzôdést emlegetett. Mondotta: tisztázni való bôven van Nyárádremetén. Lokodi kérte a sajtót, hogy a helyszínen tájékozódjon a község lezüllô helyzetérôl, ezt ajánlja a megyei tanács elnökének is. És nem lett volna jó befejezés, ha nem oszt ki leckét a Népújságnak is: legyen objektív, elôször, másodszor és harmadszor...

Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen.

Tisztázatlan a menhely épületének helyzete

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a helyi tanács tavalyi 221-es határozata alapján az éjjeli menedékhelyként mûködô épületrészt átalakították, s így jelenleg egyik emeleten szociális otthon, míg a másikon továbbra is éjjeli menedékhely mûködik. Míg a szociális otthont a rászorulók, szerzôdés alapján egy évig vehetik igénybe, addig az éjjeli menedékhely szolgáltatásaira csupán 30 napig jogosultak a nehéz helyzetbe jutott marosvásárhelyiek. A határozat értelmében mindkét helyre csak a polgármester jóváhagyásával lehet bekerülni.

Szükség van az üres ágyakra

Annak ellenére, hogy mindkét emeleten 30-35 személy fér el, jelenleg az éjjeli menedékhelyen 20-22 személy éjszakázik, míg a szociális otthonban 12 személy lakik. Az üresen maradó helyekre naponta érkeznek jelentkezôk. Legtöbbjük azonban hiába készíti el az engedélyhez szükséges kérvényeket, iratcsomókat, nem részesülhet a szociális otthon által nyújtott ideiglenes szolgáltatásokban. Ugyanakkor olyan személyeket, akik jogosultak a szociális otthonra, csupán az éjjeli menedékhelyen fogadtak, egy hónapig.

Ilyen helyzetben van a 10 éves gyerekét egyedül nevelô asszony is, aki 1.400.000 lejes fizetésébôl nem tudja megteremteni a megélhetéshez szükséges feltételeket. Gyerekével december 7-én költözött be az éjjeli menedékhelyre. Az összeállított iratcsomó alapján jogosult lenne a szociális otthon szolgáltatásaira, ám egyelôre nem hagyták jóvá kérését. A szabályzat értelmében január 10-ig, tehát máig maradhat az éjjeli menedékhelyen.

A polgármester aláírására várva

Az eset kapcsán Székely Istvántól, a szociális központ adminisztrátorától érdeklôdtünk, hogy miért függesztették fel a szociális otthonban üresen maradt helyek betöltését? Szintén tôle kérdeztük meg, hogy mi történik azokkal az egyedülálló, idôs személyekkel, akik 30 nap múlva újra az utcára kerülnek.

- Az új szabályzat értelmében a kérvényeket nem a menhely szakemberei, hanem személyesen a polgármester hagyja jóvá. A betöltetlenül maradt helyekre csak az ô engedélyével vehettünk fel személyeket. Kivételt képeznek azok, akiket a mentô hozott be. Ha nem szenvednek fertôzô betegségben, vagy nem szorulnak orvosi ellátásra egy éjszakára befogadhatjuk ôket. A következô naptól rájuk is érvényes a határozat. Az elmúlt hetekben is sok rászoruló jelentkezett nálunk, mi azonban a polgármesteri hivatalba irányítottuk ôket. Feltehetôen a polgármester azért függesztette fel a kérvények engedélyezését, mert az épület tulajdonjoga tisztázatlan. Hogy meddig lesznek zárolva a helyek, nem tudom. Amennyiben a szóban forgó, gyerekét egyedül nevelô anya idejében újabb kérvényt ad be, s ezt a polgármester jóváhagyja, továbbra is maradhat a menedékhelyen. S lehetséges, hogy megkapja az engedélyt a szociális otthonba való beköltözéshez is. Az idôs személyek kapcsán elmondhatom, hogy általában 30 nap alatt sikerül egy-egy kórházotthonba, vagy öregotthonba beutalni az egyedül élô, lakás nélkül maradt személyeket. Amennyiben 30 nap alatt nem találunk megfelelô megoldást számukra, néhány nap haladékot kapnak. Példaként említem a 73 éves Rózsika néni esetét, akinek nincs hozzátartozója, s jelenleg az éjjeli menedékhely lakója. Bár több mint 30 napot töltött a menhelyen, maradhat, amíg nem találunk más szálláslehetôséget számára - mondta az adminisztrátor.

- Azt hallottuk, hogy egy hajléktalan férfi, akit az éjjeli menedékhelyrôl kizártak, néhány nap múlva egy pincében megfagyott.

- A szóban forgó ötvenes férfi tavaly tavasszal volt az éjjeli menedékhely lakója. Majd munkahelyet kapott és egy társával együtt bérelt lakásba költözött. Idônként bejött az otthonba tisztálkodni, orvosi vizsgálatra. Tudomásom szerint halála elôtt jó pár hete egy pincében lakott. Ott találtak rá egy reggel, megfagyva. Azt tudni kell, hogy vannak olyan hajléktalan személyek, akik nem hajlandóak betartani az otthon szabályzatát, s inkább az utcai életet választják - tájékoztatott Székely István.

Folyamatban az épület helyzetének tisztázása

Az épület tulajdonjogi helyzetérôl Orbán Dezsôvel, a polgármesteri hivatal speciális támogatásokkal foglalkozó osztálya vezetôjével beszélgettünk.

- Hangsúlyoznunk kell, hogy mind az éjjeli menedékhelyet, mind a szociális otthont csak a nagyon nehéz helyzetben levô, hozzátartozó nélküli, hajléktalan, jövedelem nélküli, illetve kisjövedelmû személyek támogatására hoztuk létre és tartjuk fenn, közpénzbôl. Az épület az ATCOM tulajdonában van. A szövetkezet és a polgármesteri hivatal használati jogot cserélt, így a hivatal használja a szociális központnak helyet adó épületet, míg a szövetkezet kereskedelmi helyiségeket foglalt el. Jelenleg, elég hosszú ideje, tárgyalásokat folytat a polgármesteri hivatal, hiszen szeretné megvásárolni az épületet. Azt nem lehet tudni, hogy meddig húzódnak el az egyezkedések. A szociális otthonban levô üres helyek betöltését emiatt függesztette fel a polgármester. Hiszen amíg nem tisztázott az épület helyzete, nem lehet éves szerzôdéseket kötni az érintettekkel.

- Mi történik abban az esetben, ha nem sikerül mindkét fél által elfogadható megoldást találni? Felröppent a hír, hogy elköltöztetik a szociális otthont.

- A polgármesteri hivatal fontosnak tartja az épület megvásárlását. Az elköltöztetésrôl hivatalos értesüléseim nincsenek, az idei tervekben nem szerepel - mondotta Orbán Dezsô.

A nagycsaládoknak nagyon nehéz év volt a tavalyi. A jövôbe vetett hitünk, reménységünk hiúsult meg. A gazdasági hanyatlás rányomta bélyegét a nagycsaládok életére. A szegénység okozta, hogy Erdélyben egyre kevesebben vállalják a gyermekáldást. Nem csoda, hiszen tovább nôtt a munkanélküliek tábora, a fizetések csökkennek, magas az infláció. Mindez a családi harmónia megbomlásához vezetett, nôtt a válások száma, csonka családok kénytelenek felvenni a küzdelmet a nincstelenséggel. Maros megyében több nagycsaládból származó gyerek volt kénytelen kimaradni az iskolából. Sok gyerek gyengén táplált, sok szülô nem tudja elôteremteni gyermekének a ruházatot, a lábbelit, az iskolai felszereléseket. Napról napra nô a szegénység és a bizonytalanság.

A Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete megpróbált a gondokon enyhíteni, 42 hátrányos helyzetben levô családnak nyújtott támogatást. De mindaz elenyészô, amit mi tenni tudunk a súlyos gazdasági nehézségek felszámolásáért. Ezért kérjük azokat, akiket a választópolgárok érdekeinek képviseletével felruháztak, tegyenek is valamit a 2002. esztendôben. Ne csak az adók, energiahordozók árát emeljék európai szintre, hanem az életszínvonalat is, munkahelyeket teremtve a becsületes megélhetéshez.

A Családok és Nagycsaládok Országos Egyesületének vezetôsége nevében kívánunk minden család számára jó egészséget, eredményes, boldog új esztendôt.

Both Gyula elnök

Héjas Irén 102 éves. 1900 januárjában született református családban. Férje 1954-ben meghalt, két fia van. Lajos, a nagyobbik Izraelben él, István Régenben. Irén néni fia családjával él. A menyével, Ilonával együtt nagy szeretettel gondozzák a mamát, akinek látása megromlott, ezért etetni kell. Nemrég szinte naponta vitték sétálni, de most már csak a házban mozog. Hosszú élete minden szakaszában hû volt az Úrhoz, szerette a gyülekezetet, a templomot. A gyülekezetbôl mindenkit számon tartott, szeretett, most is emlegeti Guszti bácsit, a 97 éves tiszteletes urat, mert sok éven át együtt jártak Biblia-körre.

Irén néni életében a legszebb idôszak az volt, amikor két ízben is felkereste Lajos fiát Izraelben, és alkalma volt meglátogatni a Szentföldet. Utazásairól mindig szépen beszélt.

Élete során sok megpróbáltatáson ment keresztül, átélte a két világháború borzalmait, volt része nélkülözésben, gazdasági válságban, pontrendszerben, sorban állásban, rendszerváltásokban, de mindez nem rendítette meg hitét. Keveseknek adatik meg az a kegyelem, hogy 102 évesen is szellemi frissességgel rendelkezzenek. Irénke néni soha nem volt ágyban fekvô beteg, mindig dolgozott, gyógyszert nem szedett.

Isten éltesse Irénke nénit!

Jenei Árpád, Szászrégen

1941-ben a katonazenekar tagja voltam. Ahogy télen a hômérséklet nulla fok fölé emelkedett, a katonaságot minden vasárnap el kellett kísérni a templomba, a várba, a plébániára, a kistemplomba vagy a fôtéri alsó templomba. Kilenctôl 10-ig volt az istentisztelet vagy mise. Tíz órától visszakísértük ôket a laktanyába.

A katonazenekar feladata volt az is, hogy minden vasárnap déli 12 óra és 2 óra között a fôtéren térzenét szolgáltasson. Pontosan azon a helyen, ahol most a karácsonyfa áll. Ahol az Yvany üzlet van, volt egy cukorkásüzlet, Glazer úr volt a tulajdonosa. Az öreg úr egy doboz bonbont küldött ki, és a zenekar minden tagját megkínálták. A térzenéhez nem kellett pavilon, anélkül is lehetett muzsikálni. Most van pavilon, nincs térzene.

Arra is visszaemlékszem, hogy karácsony estéjén gr. Mikó László, az akkori fôispán a szegény és nagy családoknak tûzifát, egy fél disznót, lisztet, élelmiszereket, ruhanemût osztott. A katonazenekar is ott volt. Lehet, az idôsek közül többen visszaemlékeznek arra a karácsony estére.

Simó Balázs, Marosvásárhely

A Romsat Cable kábeltelevíziós társasággal gyûlt meg a fonnivalóm. Nyugdíjas lévén, igénybe vettem a felajánlott kedvezményt. Kálváriát jártam érte. Lakást cseréltem ezelôtt két évvel. Ahol most lakom, soha nem volt kábeltévé, 1999 szeptemberében, amikor átköltöztem beköttettem a kábeltévét. Tavaly év elején felszólítottak mindenkit a szerzôdés megújítására. Azonnal jelentkeztem. Majd szeptemberben újra felszólítottak minket, nyugdíjasokat, tisztázzuk a helyzetünket. Ezt is megtettem. Csak éppen a nyilatkozatot az asztal túloldalán levô úr töltötte ki. Én aláírtam, anélkül, hogy ellenôriztem volna az adatok helyességét. Két hét sem telt bele, kaptam egy értesítést, hogy nem vagyok jogos a kedvezményre. Meglepetésemre az értesítés a régi címemre érkezett. Újra jelentkeztem az irodában. Kisült, hogy az úr, aki a nyilatkozatot kitöltötte, nem vette észre, hogy a személyi igazolványomban új lakcím szerepel. Szerintük én vagyok a hibás, hogy nem figyelmeztettem ôket, hogy van
"mutációm". Semmi gond, mondták, új nyilatkozatot kell kitölteni. Az októberi, novemberi számla kedvezményesen jött, de decemberre a számla teljes összeget tartalmazott. Harmadszor is megjelentem az irodában, megígérték, tisztázzák a helyzetet. Telefonon kérték, írjak újabb nyilatkozatot, s abban írjam le amit már kétszer nyilatkoztam, s a lakóbizottságtól hozzak egy igazolást, hogy tényleg ott és egyedül lakom. Bevittem az adatokat, most már negyedszer. Ekkor közölték velem, hogy decembert kifizetem úgy, ahogy számlázták, aztán januártól megkapom a kedvezményt.

Elkövettem egy nagy hibát, meg mertem jegyezni, hogy az lenne az etikus és becsületes, ha az fizetné ki a különbözetet, aki tévedett és engem négyszer járatott. Ettôl ideges lett a hölgy, és kijelentette, hogy ô sem hibás, hogy annyi "mutációm" van a személyimben. Összesen egy! Nem az bosszant, hogy 30 ezer lejt kivettek a zsebembôl, hanem az, hogy arrogánsan kezeltek. Megalázó helyzet, úgy kezelik az embert, mint a koldust, aki alamizsnára vár. Bizony nem egy cipó áráról van szó, hanem két kiló cukor, rizs vagy egy liter olaj áráról.

Kis Judit, Marosvásárhely

Nyugdíjas lévén, akinek az anyagi lehetôségei korlátozottak, megpróbáltam úgy intézni az ügyeimet, hogy a téli költségeket minél alacsonyabb szintre szorítsam. Úgy döntöttem, hogy leválok a közös fûtési rendszerrôl és mikrohôközpontot szereltetek. A munkálatok kálváriáját szeretném leírni.

2001. szeptember elején a Kövesdombon az Eurotherm Kft.-tôl a vezetékeken kívül minden kelléket megvásároltam, amire minden megkérdezés nélkül, hogy szükséges-e vagy sem, számlát és nyugtát adtak. Ezek után a kazán üzembe helyezése következett. Mivel a tömbházunkban már folytak ilyen munkálatok, szóba elegyedtem a szerelôcsoport tagjaival, a cég tulajdonosával. Megtudtam, hogy 9-9 és fél millió lejbe kerül a szerelés anyaggal együtt. A probléma az volt, hogy csak november elsején tudtak volna a szereléssel foglalkozni. Ezt az ajánlatot elvetettem, mert azzal kellett számolni, hogy ha október 15. után lecsökken a hômérséklet, akkor beindítják a fûtést, s akkor már nem lehet dolgozni. Így más szerelôcsoport után kellett néznem. A lényeg az volt, hogy a munkát vállaló csoport törvényesen dolgozzon, garantáljon az elvégzett munkáért, és errôl dokumentumot adjon.

Mivel a lakásomhoz közel esô Arató utcában 2001-ben létesült egy ilyen profilú kft., a Deservcom, itt próbálkoztam a munka elvégeztetésével. A kft. könyvelôségén érdeklôdve 8,7 millió lejes tarifát szabtak meg. Anélkül, hogy külön a HÉA-ról, azaz TVA-ról lett volna szó. Mivel köztudott, hogy ha az összegben nincs benne a TVA, akkor hangsúlyozzák, hogy plusz TVA, ahogy a hivatalos számlákon is megjelenik. A könyvelôségrôl elküldtek a szerelôcsoport mesteréhez, Puskás úrhoz, aki szintén 8,7 millió lejes díjat nevezett meg. A munkálatok elvégzését szeptember 15-ig vállalta. Mivel a határidô az elôzôhöz képest elônyösebb volt, megegyeztünk és elôlegbe 5 millió lejt adtam egy kézzel írott, a cég pecsétjével ellátott irat ellenében. A munkálatok elvégeztével ugyanez a mester még adott egy 3,7 millió lejrôl szóló elismervényt, amely alapján az általuk végzett munkálatokért 12 hónap garanciát vállalnak.

Eddig minden rendben volt. Amikor tudomásomra jutott, hogy az állam a mikrohôközpontok szerelése esetén visszatéríti a TVA-t, szükségem volt egy nyugtára és egy számlára, amelyben külön feltüntetik a TVA-t. Ezt az illetô kft. megtagadta. Megpróbáltam a mestertôl is kérni a fent említett iratokat, de kizavartak az irodából azzal a megjegyzéssel, hogy mehetek reklamálni, ahová a szívem diktálja, vagy fizessem ki utólag a TVA-t, mert ez nem volt beleszámolva az összegbe.

Mindezt azért írtam le, hogy felhívjam az emberek figyelmét arra, hogy amennyiben nincsenek tisztában, hogy mit miért és hogyan fizetnek ki, tisztázzák idôben, mert jóindulatra nemigen számíthatnak, s a végén becsületük és emberi méltóságuk sárba tiprásával végzôdik ügyintézésük. Ajánlom még, hogy bármilyen vásárlás, legyen az élelem, ruha, építkezési anyag vagy szolgáltatás igénybe vétele esetén kérjenek hivatalos számlát, hiszen a pénzt így is, úgy is elveszik. Ellenkezô esetben úgy járnak, mint én, és egyesek a mások naiv jóindulatán gazdagodnak meg.

Nagy István, Marosvásárhely

A legkedvesebb karácsonyi ajándékot akkor kaptuk, amikor kezünkbe vettük a gázszámlát, s láttuk a rajta szereplô összeget. Olvasom a nyugta hátán szereplô szöveget. Ha nem fizetem ki idejében az összeget, 15 nap után minden napra 0,15 százalékos kamatot számítanak, 30 nap után megszüntetik a szolgáltatást. Eddig rendben is volna. Ha elfogyasztottuk a gázmennyiséget, hát fizessünk. Mindennek a tetôfoka, hogy a gáz ára az alacsony jövedelmekhez képest az egekig ér. Nem beszélve arról, hogy a villany, víz, telefon, televíziós szolgáltatások szintén minden hónapban emelkednek. Ha nem szégyellnék, minden órában emelnék. Ezzel ellentétben a nyugdíjat csak minden negyedévben emelik.

A HÉA-val együtt a gáz köbmétere 3021 lej, ami a nyugdíjunkhoz képest embertelenül magas. A gázszolgáltató vállalat az elfogyasztott gázmennyiség mellé még feltüntet egy el nem fogyasztott, elôre felbecsült mennyiséget, ennek értéke nincs feltüntetve a számlán.

Ilyen és ehhez hasonló fogása már volt a vállalatnak. Évekig fizettette a fogyasztókkal a garanciát. Hogy azzal mi törént, hol kallódott el, homály fedi. Ha a vállalat használta a pénzünket, miért nem adott kamatot érte? Ôk nem kell elszámoljanak a fogyasztóknak? Most az elôre elvett pénzünk is erre a sorsra jut. A múlt hónapban is leolvastam a gázórát, az általam leolvasott mennyiség és a nyugtán szereplô mennyiség között lényeges különbség van, 23 köbméter. Az elôre kifizetett gázmennyiségre számít-e kamatot a vállalat, mert az mégsem korrekt, hogy ha én nem fizetek idejében, késedelmi kamatot vesznek el, de az elôre felvett pénzünkért semmit sem ígérnek.

Mi Szovátán sohasem tudjuk, mikor olvassák le a gázórát. Miért titok ez? A leolvasó akkora gázmennyiséget ír be, amekkorát akar.

Hogy a gázasok nem szegényedtek le a demokrácia éveiben, azt látjuk a kacsalábon forgó épületeiken és szállodájukon. Gondolom, hogy a fizetésekben sem szûkölködnek. Csupán annyit jegyeznék meg, hogy a magas fizetésekhez sok sóhaj, könny tapad a kisnyugdíjasok, munkanélküliek és alacsony fizetésûek részérôl.

A tömbházakban sokan vannak fûtés nélkül, de ha ilyen rohamosan emelik a gáz árát, mi is erre a sorsra jutunk. Egy nyugdíj nem lesz elég csupán a gáz kiegyenlítésére. Választanunk kell, vagy megfagyunk, vagy éhen halunk. Meddig bírjuk még a ránkszabott terheket? Meddig nézik tétlenül, hogy minden szolgáltatóegység addig zsaroljon, amíg akar. Miért nem tesznek valamit a választópolgárok érdekében? Miért nem gondolnak arra, hogy sokunknak az is gond, hogyan kerül a napi kenyér az asztalunkra?

Márton Erzsébet nyug. tanítónô, Szováta

Mint már többször említettük, 2002. december 15- én lesz 200 éve annak, hogy meglátta a napvilágot Bolyai János, minden idôk egyik legjelentôsebb magyar matematikusa. Marosvásárhelyen javában zajlik a felkészülés az idei Bolyai János-emlékév rendezvényeivel kapcsolatban. A kezdeményezô bizottság ezúttal is Csegzi Sándor alpolgármester vezetésével ülésezett. Az alábbiakban néhány részletinformációt teszünk közzé a várható eseményekrôl:

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumban javában zajlik a felkészülés a Bolyai Napokra. Február 4. és 8. között az iskolában minden katedra tantárgyvetélkedôt szervez, pályázatokat hirdettek meg, elôadások hangzanak el. Egyébként a rendezvénynek az ad aktualitást, hogy február 9-e Bolyai Farkas születésnapja.

Áprilisban zajlanak az elôdöntôi annak a Bolyai- tematikájú Kárpát-medencei vetélkedônek, melynek döntôje valószínûleg augusztus hónap folyamán Marosvásárhelyen lesz. A "döntôs" hét csapatot a két magyarországi, két erdélyi, egy vajdasági és egy felvidéki elôdöntôn választják ki. A vetélkedô koordinátora Dáné Károly tanfelügyelô.

Valószínûleg májusban - szintén a Bolyai János-emlékév tiszteletére - a marosvásárhelyi mûvészeti múzeum kiállítótermeiben megnyílik az a pazar kiállítás, melynek keretében azokat a híres festményeket állítják ki (közöttük Munkácsi, Ferenczy Károly, Feszti Árpád, Fényes Adolf vásznait), melyeket annak idején, a század elején Bernády György polgármester közbenjárására kapott a város a budapesti Szépmûvészeti Múzeumtól, továbbá rendkívül értékes mûvekkel maga is gyarapította a készletet. A tárlaton - mely körülbelül két éven át marad nyitva - 83 festmény látható majd. Mostanig a festményeket a múzeum raktárában ôrizték. A tárlat szervezôje Simon Endre festômûvész, aki fiával, Simon Zsolttal együtt egy albumot is kiad a rendezvény tiszteletére, mely a festmények reprodukcióit tartalmazza. A kiállítást, az album elôállítását 5,5 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

Július 3. és 6. között zajlik majd Marosvásárhelyen az emlékév egyik legkimagaslóbb eseménye, a Bolyai-Gauss-Lobacsevszkij Nemzetközi Tudományos Konferencia, melynek témája: a nemeuklideszi geometria a modern fizikában. Errôl pontos információk a www.BGL.ro honlapon olvashatók. Interneten immár az USA-ból és Japánból is érdeklôdtek a konferencia iránt. A polgármesteri hivatal 50 millió lejjel támogatja a konferenciát, ugyanakkor a szervezôk még a NATO-nál is pályáztak támogatásért - a katonai szövetség magyarországi kirendeltségénél, ahol megvan ez a lehetôség.

Az idén augusztusban zajlik majd a második Bolyai- mûvésztábor, ugyanakkor valószínûleg augusztus 23. és 25. között szervezi meg a Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre az iskolában végzettek világtalálkozóját.

Szeptember 26. és 28. között tartják Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikus Napokat, melynek társszervezôi az Erdélyi Magyar Tudományos Egyesület, a Sapientia Tudományegyetem és a Petru Maior Egyetem.

Október 4. és 6. között a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem szervez Bolyai Emlékkonferenciát, amelyen mind hazai, mind magyarországi akadémikusok részt vesznek. A rendezvény harmadik napját Marosvásárhelyen tartják, a rangos vendégek részvételével. A konferencia témája a differenciálgeometria, de emellett a marosvásárhelyi szesszió témája a matematikatörténet lesz.

A Bolyai János-emlékév
"fénypontja" az az emlékünnepség lesz, melyet idén december 15-én szerveznek majd a halhatatlan matematikus születésének kétszázadik évfordulóján. Ennek programja még nem ismeretes.

Egyelôre minden téren folyik a szervezômunka, készülnek a pályázatok, hiszen sok pénz kell a vendéglátáshoz, a jó körülmények megteremtéséhez. A szervezôk ezúttal is felkérik mindazokat a cégeket, vállalkozókat, amelyek/akik anyagilag szeretnének hozzájárulni a rendezvények sikeréhez, hogy jelentkezzenek a fô szervezônél, Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármesternél.
Hamarosan az emlékév e-mail címét is közzétesszük.

Keresztes Gyula

Idejében hirdették a Magyar Iparos Egylet Polgári bálját, a Bethlen Kata Nôegylet, a Marosvásárhelyi Sport Egyesület (M.S.E) bálját. Nem maradt el a Jogász-, a Kereskedôk és a Diákbál sem. A Szôttes-bált 1941-ben a Közmûvelôdési Ház nagytermében rendezték. 1942-ben a Magyar Iparos Egyesület Polgári bálját
"Néma bál" címen hirdették és pénzsegélyt kértek az aggmenház segélyezésére.

A bálok, a táncestélyek a meghívók értelmében zártkörûek voltak, melyeknek sikerét a vendégek száma és az öltözetek milyensége (eleganciája) határozta meg. Az asszonyok nehéz selyembôl, bársonyból vagy csipkébôl, méretre készített ruhában jelentek meg, dekoltázzsal, háromnegyedes "sonkaujjal", könyökön alól szûkítve. A szoknya bô és többnyire "sleppes" volt. Ékszerek és fejdíszek egészítették ki az öltözeteket. A lányok ruhájának anyaga könnyû selyem volt, vagy bársonyból készült. Többnyire a fehér, világoskék, vagy rózsaszínû anyagokat kedvelték. A szoknya a bokáig ért, csipke, fodrok, masnik, apró mûvirágok díszítették az öltözetüket. Az elegáns megjelenés elmaradhatatlan kelléke volt a finom, vékony bôrbôl készült rövid vagy hosszú kesztyû és a legyezô, mely csontból vagy finom falemezbôl készült, színes festett képekkel vagy karcolatokkal díszítve. A legyezôt elegáns mozdulattal nyitották szét, illetve csattintották össze és kecses karmozdulatokkal frissítették a kihevült arcot. A férfiak szmokingot vagy zsakettet viseltek. A fehér bôrbôl készült kesztyû az estély elsô részében kötelezô volt. A báli cipôkre vonatkozóan a Maros Vidék címû helyi lap, 1882. január 26-i számában a következô hirdetés jelent meg:
"Jakobi H lábbeli raktárában nagy választékban találhatók a legfinomabb nôi és férfi bálicipôk, melyek közül színben, formában és finomságban nagy választékot kínál a leg-igényesebb ízlésnek megfelelôen."

Mint írták a lapok: "Ízletes ételekrôl, italokról és a vendégek udvarias kiszolgálásáról a rendezôség gondoskodik".

A báli szezon szenzációját az álarcosbál jelentette. Hogy az álarcosbál inkognitóját (rejtettségét) ismerje meg az ifjúság, egy megtörtént báli eseményt mesélek el: a bálba készülô szép menyasszony báliruhája színét, díszítését, fejdíszét és álarcának formáját vôlegénye elôtt is titokban tartotta. A bálterembe elôvigyázatosan egyedül lépett be. A hangulatos bálon tánc közben a vôlegénynek megtetszett egy felismerhetetlen nô és már a harmadik tánc alatt hevesen udvarolni kezdett, néhány szerelmi vallomással ostromolta néma partnernôjét. Éjfélkor, mikor a bál
"házigazdája" kérte az álarcok levételét, a szerelmet valló pórul járt fiatalember döbbenten ismerte fel a szép hölgyben saját menyasszonyát, aki csak nehezen bocsátott meg vôlegényének.

Nem hagyható el az Erdély címû lap 1871. nov. 30-i számában írt rövid tudósítás: "A hölgyek, hogy bálicipôjük és hosszú szoknyájuk sáros ne legyen, hintón, bérkocsin, vagy cseberbe állítva jöttek a bálba". Az utóbbi megoldás szükségszerû volt, mivel városunk utcái sárosak voltak nem csak a külterületeken, de a városközpontban is. Az egylovas bérkocsik estétôl reggelig hozták-vitték a bálozókat. A Marosvásárhely Vegyestartalmú Társadalmi Hetilap a Hét Krónikája címû rovatban hirdette a Nôegyleti bált, melyet húshagyókedd éjszakáján tartottak, farsangbúcsúztató bálként.

Az idô távlatából visszapillantva vegyes érzelmekkel mérlegeljük egy letûnt korszak szórakozásait, a bálokat, táncmulatságokat. Voltak olyan dolgok, amiket szépnek, kellemesnek, derûsnek látunk, még el is vegyülnénk szívesen a bálok színes forgatagában.

Szép lesz-e a harmadik évezred? Elônye vagy hátránya több a technika és a tudomány fantasztikus fejlôdésének? Boldogabbak leszünk-e a jövôben? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni egy tizenhárom részes dokumentumfilm sorozat.

A Duna Tévé Irány a jövô címû, tizenhárom részes sorozata izgalmas utazásra hív bennünket, címéhez híven, a jövô világába. Az ausztrál sorozat azt vizsgálja, hogy a tudomány és technika fejlôdése hogyan alakíthatja, változtathatja meg az emberek mindennapi életét. A tudományos és technikai fejlôdés a harmadik évezredben szinte megállíthatatlannak tûnik. Az autók és a repülôgépek már saját magukat navigálják, intelligens gépek végzik az emberek helyett a legtöbb munkát, orvosi, gyógyszeripari áttörés várható, s a szórakoztatásban egyre nagyobb szerepet kapnak majd a virtuális médiumok.

Valóban szép lesz-e ez az új világ? Melyek az elônyei és a veszélyei a tökéletes technizációnak? A sorozat epizódjai egy-egy speciális területet ölelnek fel: például a közlekedés, orvostudomány, kommunikáció, sport, környezetvédelem, természettudomány, szórakoztatás témakörébôl, és egy órában összefoglalják a területen elért legmagasabb szintû eredményeket, a jövôt befolyásoló innovációkat.

Az elsô rész január 12-én az orvostudomány várható fejlôdési irányait veszi számba.

Firkák

Voltak érdekességek a tavaly is. * Ausztrál cégek szexcsekkel jutalmazták a kiváló alkalmazottakat. A bordélybónusz annyira népszerû, hogy például Melbourne-ben 2001 szilveszteréig a legeldugottabb nyilvánosházban is minden helyet lefoglaltak. * Magához szorította partnerét, nagyon hevesen, mindent beleadva Heike. Filmet forgattak, szeretkezési jelenetet. Szegény Kurt csak másnap vette észre, hogy két bordája is eltörött. * Kalkuttában van Szerelem Egyesület, csaknem kétezer taggal, azt követelik, hogy a város jelöljön ki a parkokban olyan zugokat, ahol nyugodtan lehet szerelmeskedni. A szülôk ugyanis tiltják a házasság elôtti élvezetet. * Egy finn halászt azért bírságoltak meg, mert a hal, amelyet árult, annyira friss volt, hogy még mozgott. * Egy svéd férfi három gyermek nemzéséhez adott spermát egy leszbikus párnak. Pechjére a párkapcsolat már a megtermékenyülés elôtt felbomlott, így a bíróság tartásdíjra kötelezte a derék donort: havi 303 eurónak megfelelô svéd koronát fizet az anyukának. * Egy milánói divattervezô hölgy korszerû csuhát tervezett a Ferenc-
rendi szerzeteseknek: a puha, szürke gyapjúból készült karcsú modell újdonsága a jóval kisebbre méretezett csuklya és a felsô részbe iktatott zseb - a mobiltelefonnak. * Luciano Pavarotti nem tudta kivágni Pekingben a magas cét. Kegyvesztett is lett a kínai zenekritikusok körében. * Sportriporterek dobásai: A gól nélküli döntetlen eredménye nulla-nulla. (Vitray Tamás) * Elnézést, leesett a mikrofonom, és felnyomtam magamnak. (Faragó Richárd) * És igen, itt jön a magyar zászló! A felsô szín piros, a középsô fehér, az alsót nem látom. (Knézy Jenô) * Remekül vette észre Somogyi, hogy üres a labda. (Faragó Richárd) * Az embernek tátva marad a szeme. (Gulyás László) * Nyilván: a tyúkszeme. * David Coulthard mondotta: "A futamgyôzelemnél nincs jobb érzés a világon." Ezt Ralf Schumacher így kommentálta: "Szegény David, úgy tûnik, még soha nem volt szexuális élménye." * No comment.

Csütörtöki kimenô

Karácsony és szilveszter között családi leveleket rendezgettem. Beleolvastam azokba a tintaceruzával, tollal írott lapokba, amelyek jóval születésem elôtt jöttek valakiknek a tolla hegyére. Elfeledkeztem az idôrôl, nemzedékek közötti idôhatárok halványultak el ideiglenesen. Nem derült nagy családi titkokra fény (majd hülye lennék világgá kürtölni!), de akadt a 72 levelezôlap és borítékját vesztettek között jó néhány korjelzô irat. Ime egy, minden kommentár nélkül, egykori szorongásainkról. (A leveleket különben szeretném a közeljövôben átmásolva emilkén elküldeni öcsémnek, hadd maradjon Amerikában is nyoma annak, hogy voltunk ideát Európában egykor… Milyen is volt Európa? … Mi is az az Európa, apa? )

Tg. Mures 935 II. 26.

Édes Fiacskám!

Meg kell dorgáljalak, hogy rendes lapod a hét elején még nem érkezett meg és tudod, különösen Anyu mennyire türelmetlen. Gizi nénitôl végy fel 2000 Leit Teréz néninek kosztért, és 300-at zsebpénznek, ugyan én nem annak nevezem, hogy közben a szükségeseket fedezni tudjad. Ha esetleg gondolod, hogy nem elég elsejéig, úgy kérjél 500-at, ha már eddig is adósságod van, hogy rendezd. Én ezzel szemben fizetek Nagyapának Gizi néniért, és írd meg, hogy átvetted és mennyit?

Az üzletek sehogy sem mennek, Anyu egészségi állapota még mindig nem kielégítô, mert aközben, hogy lázas és fekszik, annyira legyengült, hogy a legközelebbi rosszullétig nem bírja régi súlyát visszakapni. Esedékes volna a második mûtét, de oly sovány, hogy nem mehet be [Mátyás] Mátyáshoz.

Tanulj, fiam, szorgalmasan, mert láthatod, a közelgô "nume-rus" [valachicus] nagyon meg fogja rostálni a hallgatók számát, csak a jótanulók remélhetnek további képzésre, és más pályák is nagyon korlátozva lesz[nek], hogy csak a szorgalmas tanulás az egyedüli mivel remélni lehet, hogy még nektek is fog jutni egy darab kenyér. Csókol Apád.

Édes Jánosom, nem is kéne neked írjak büntetésbôl, amiért a héten oly lusta voltál. Várom Böske hazaérkezését, hogy tôle halljak hírt felôletek. Add át csókjaim Teréz [és] Gizi néninek. Téged csókol Anyu.

Imrének üdvözlet.

D-lui Prof. Wilhelm Gábel /S. Jánosnak. Cluj. Str. Berthelot Nr. 6

Bélyegzô: Tg. Mures 27 FEB 935.

Akik számára nem lenne világos: az említett a numerus valachicus-szal az akkori bukaresti kormányok a kisebbségbôl jövô, jöhetô értelmiségiek számát akarták megrostálni, csökkenteni, lenullázni. S. János minden numerálás, tiltás, buktatás, munkanélküliség, munkaszolgálat, deportálás ellenére orvosdoktor lett. Ebben a hazában. Na milyen hazában?

A decemberben Snagovon, az egészségügy reformjáról tartott tanácskozáson Adrian Nastase kormányfô hevesen bírálta az elôzô kormány intézkedéseit, amelyek véleménye szerint a ma tapasztalható helyzet kialakulásához vezettek az egészségügyben.

A negatív jelenségek közül a tébécé, a nemi betegségek nagyobb mértékû elterjedését, az anya- és csecsemôhalandóságot, az egészségügyi személyzet szolgálatkészségének hiányát, az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátásában jelentkezô fennakadásokat, a gyógyszerellátás hiányosságait, a kórházak költségvetésének nem megfelelô kezelését említette.

A kormányfô ez alkalommal ismertette azt a programcsomagot, amelyet 2002-re az egészségügy helyzetének javítására dolgoztak ki.

Bírálata elsôsorban arra vonatkozott, hogy a nemzeti össztermékbôl 1997-ben 2,6, 1998-ban 3,1, 1999-ben és 2000-ben pedig 3,8 százalékot juttattak az egészségügynek, holott ez idô alatt a lakosság vásárlóereje és jövedelme 20 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 6,6 százalékról 10,8 százalékra emelkedett. Nastase véleménye szerint az egészségbiztosítási törvény bevezetése le-galizálta az összevisszaságot és a fegyelmezetlenséget az egészségügyben. Mivel az egészségügyi intézményeknek juttatott pénzalapokat nem bontották le tételekre, csökkent a pénzügyi fegyelem, s az egészségügyi intézmények adóssága 5.525 milliárd lejre emelkedett elsôsorban a gyógyszer- és egészségügyi segédeszközöket forgalmazóknak.

Mindezeket tetézte a közpénzek indokolatlan felhasználása az állam által garantált külföldi hitelekkel (500 millió dollár) megvásárolt orvosi felszerelések beszerzésére, holott sok egészségügyi intézményben ma nincsenek meg a feltételek a kihasználatlanul heverô, és a garanciaidôbôl kifutó gépek mûködésbe helyezésére - hangsúlyozta a kormányfô.

A kormány nem ellenzi az egészségügy korszerû eszközökkel való felszerelését, de a miniszterelnök véleménye szerint ezt a reális lehetôségekhez kell igazítani, s beszerzésüket áttekinthetô nyilvános árverésen kell megejteni. 2002-es programja keretében a kormány megkülönböztetett figyelmet szentel az egészségügynek, s a nemzeti össztermékbôl ez évre 4,2 százalékot irányozott elô, ami azt jelenti, hogy a korábbi évek 55 dollárja helyett, lakosonként 71 dollár jut fejenként egészségügyi költségekre.

December folyamán ezermilliárd lejjel egészítették ki az egészségügynek szánt költségeket, s mivel már a múlt év végén ismert volt az új költségvetés, a kormány véleménye szerint 2002 során jobban lehet majd gazdálkodni a rendelkezésre álló pénzbôl. Adrian Nastase ígéretet tett egy sokat vitatott probléma megoldására is: a begyûjtött egészségbiztosítási járulékra a lakossági betétekre fizetett összegeknek megfelelô kamatot számít a kincstár.

Nastase kilátásba helyezte az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek jegyzékének sürgôsségi jelleggel való aktualizálását, a gyógyszerek árának és a támogatásnak a pontos megállapítását. Kormányhatározatot ígért az egészségügyi intézményeknek a helyhatóságok vagyonába való átadására a második félévtôl kezdôdôen az 1998. évi 213-as törvény alapján, valamint az egészségügyi rendszer átalakítására a gazdasági mutatók, illetve a költségek és bevételek figyelembevételével, továbbá az egészségügyre vonatkozó törvények módosítására. A kormányfô által ismertetett további tervek: helyi versenytárgyalások szervezése a gyógyszerek, egészségügyi segédanyagok és felszerelések beszerzésére, a vidéki egészségügyi ellátás, valamint az idôs korúak ellátásának javítása. 2002-ben életbe lép az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megkötött szerzôdés a rendszer informatizálására, országos tanácsot hoznak létre az egészségügy helyzetének idôszakos felmérésére és elemzésére, átgondolják az orvosok és gyógyszerészek továbbképzését, elômozdítják az egészségügyi vezetôk képzését - ígérte a kormányfô a decemberi snagovi tanácskozáson.

Bírálni könnyû, de, hogy mi válik valóra az ígéretekbôl? Nos, majd a késôbbiekben erre visszatérünk.

Mivel még december 4-i összeállításunkban kezdtük el dr. B. Kakas Gizella könyve alapján a stresszrôl szóló sorozatunkat, talán nem érdektelen megismételni Selye János véleményét, amelyet 50 évvel ezelôtt vetett papírra, s amely szerint mindenki beszél, ír a stresszrôl, de kevesen veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek, mi is valójában. Értelmezésében a stressz a szervezet nemspecifikus válasza a megszokottnál nagyobb igénybevételre.

A stresszt számtalan esemény kiválthatja: háború, természeti katasztrófák, ipari balesetek, valamint az egyén életében bekövetkezô nagy változások, pl. munkahelycsere, egy jó barát vagy egy családtag elvesztése, komoly betegség… A nagy változások mellett, amelyek erôteljes alkalmazkodást tesznek szükségessé, az élet állandó, apró bosszúságainak is szenvedô alanyai vagyunk. Elveszítjük pénztárcánkat, hiába várjuk az autóbuszt, amikor sürgôs dolgunk van, összeveszünk családtagjainkkal, fônökünkkel stb. Az állandó napi bosszúságok miatt szervezetünk már amúgy is feszült állapotban lehet, s így az ehhez adódó váratlan
nagyobb megterhelést már nem tudjuk elviselni.

Bár népszerûvé vált ezekre a stresszhatásokra figyelni, a stressz forrása sokszor a személyben van. Amikor egy személy fokozott szorongással válaszol egy helyzetre, amelyet mások csak enyhén stresszkeltônek tekintenek, akkor feltételezhetjük, hogy a veszély nagyságát a személy belsô érzései növelték meg. Kutatók sok embert megkérdeztek, hogy milyen helyzeteket éreztek megterhelônek életükben, és ezeket különbözôképpen csoportosították. Az egyik ilyen csoportosítás szerint azok a helyzetek stresszkeltôk, amelyeket nem vagyunk képesek irányítani, befolyásolni. Más kutatók szerint az a stresszkeltô szituáció, ha veszteség ér bennünket (elveszítünk valakit vagy valamit). Egy másik csoportja a stresszhelyzeteknek, ha veszélyben érezzük magunkat, harmadik a kihívást jelentô helyzetek csoportja, mint például az állásváltoztatás, a házasságkötés, a gyermek érkezése stb., amely helyzetekben úgy érezzük, hogy nagyobb erôfeszítést kell tennünk, mint amit korábban megszoktunk.

A pszichés stressz, és az annak hatására fellépô düh és agresszió önmagában is képes az erek állapotát befolyásolni, s ha hosszabb ideig fennáll, érelmeszesedést elôidézni.

Hogy mit tehetünk stresszhely-zetekben, hogyan védekezhetünk a stressz káros hatása ellen, errôl következô összeállításunkban olvashatnak.

Az embereket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetne az idegrendszer és egy mesterséges szerkezet (például mûvégtag) között mûködôképes, kétirányú kapcsolatot létrehozni. Páli Jenô agykutató egy évvel ezelôtt néhány nap alatt kitalált erre egy megoldást, amelynek két kulcselemét - a mesterséges bôrt és az idegrendszerhez kapcsolódó szerkezetet - tavaly februárban szabadalmaztatta. A találmányról, a szabadalmi bejelentésekrôl és az elmúlt egy évrôl a fiatal kutató a következôket nyilatkozta:

A mesterséges bôr egy olyan elektronikai berendezés, amely hasonlóan épül fel és mûködik, mint a valódi, emberi bôr. Természetesen vannak eltérések is, hiszen minden érzékelési folyamat az érzékszervek és az agy együttes, egymásra ható mûködésének eredménye és a mesterséges bôrben az agyi tényezô hiányát technikai megoldásokkal kellett pótolni - tette hozzá. A mesterséges bôr végtagvesztett (amputált) emberek mûkezére, illetve a mûkéz ujjaira húzva képes a formák, felületi mintázatok pontos, élethû leképezésére, valamint a tárgyak megfelelô erôsségû, csúszásmentes megfogására, ami lehetôvé teszi a valódi emberi kéz ügyességét megközelítô tárgymanipulációt és eszközhasználatot. A mesterséges bôr az iparban is hasznosítható fogó- és tapintófelületként, de az emberi életet veszélyeztetô helyeken is jól használható. Páli Jenô példaként megemlítette: beküldhetünk egy önjáró mûkezet egy meghibásodott atomreaktorba, vagy egy égô alagútba, esetleg a tengerfenéken munkát végezhetünk vele.

Több olvasónk kérésére térünk vissza azon megállapítások kifejtésére, amelyeket a Marosvásárhelyen elôadássorozatot tartó
dr. Lázár Imre kandidátus, a budapesti Semmelweis Magatartástudományi Intézet orvosantropológiai kutatója tett arról, hogy az egyén személyisége és az abból eredô jellegzetes magatartásformák milyen hatással vannak a különbözô betegségek kialakulására. Így például az A-típusú személyeknél a koszorúér betegségek, a szívinfarktus, a C-típusúaknál pedig a daganatos betegségek fordulnak elô gyakrabban. A kérésnek eleget téve mai összeállításunkban az A-, B-, illetve C-típusú személyiség jellemzôirôl számolunk be.

Az A-típusú viselkedés a viselkedés- kutatás statisztikái szerint a koszorúér- megbetegedések, a szívinfarktusok egyik fontos kockázati tényezôje. Bár a B- és C-típusú személyeknél is elôfordulnak ezek a betegségek, az A- típusú viselkedés esetében mutathatók ki a leggyakrabban.

Az A-típusú ember viselkedésére a státusbizonytalanság, a fokozott agresszivitás, az ellenséges magatartás, az állandó sürgetettségérzés, a mindennapi tevékenység felgyorsulása, az egyidejûleg végzett többféle tevékenység, a tudattalan önpusztító magatartás jellemzô. Bizonyos mértékben adott helyzetben mindenki lehet A-típusú, s e viselkedésmód erôsségét elôidézhetik a körülmények is. A- típusú s