|
LIV. évfolyam 2. (14965) sz. |
2002. január 4., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A Nyárádtô határába tervezett környezetbarát regionális hulladéktároló létrehozása több mint egy évvel korábban megvalósulhat, mint ahogy az eddigi becslések szerint történt volna. Ráadásul a tervben részt vállaló helyi közösségek anyagi megterhelése is csökkenhet. A magyarázat abban rejlik, hogy az eredetileg az ISPA-program keretében elképzelt finanszírozás alternatívájaként a 21-es Jegyzôkönyv Rt. jelezte hajlandóságát, hogy részt vállal a megvalósításban.
A megyei tanács plénuma által december 18-án elfogadott határozat rábólintott a tanács vezetése által néhány nappal korábban aláírt szándéknyilatkozatra, amely a tanács és a 21-es jegyzôkönyv Rt. között jött létre, s amelynek végsô célja a hulladéktároló létrehozása. A határozat értelmében az érdekelt helyi tanácsok a napokban nyilatkozhatnak arról, hogy mely változatot részesítik elônyben, s visszajelzésük alapján írhatják alá majd a végsô szerzôdést megelôzô megállapodást a 21-es Jegyzôkönyv Rt.-vel.
A mostani határozat még nem jelenti az ISPA- finanszírozás végleges elvetését, ám az új változat nyilvánvaló elônyei miatt megvalósulása valószínûtlenné vált. Az ISPA-finanszírozás a mintegy 25 millió eurós összköltségnek csak 75%-át vállalja, a további 25%-ot, azaz hozzávetôleg 219 milliárd lejt a helységeknek kellene elôteremteniük. Ráadásul a bürokratikus eljárás következtében a megvalósítás leghamarabb 2003 májusában kezdôdhetne el, 2004 októberi végsô kivitelezési határidôvel. Az ISPA- program szabályzata ugyanakkor egyéb feltételeket is szab az önkormányzatoknak, mint például a régi szeméttelepek szûk bezárási határideje. Elônye, hogy a szeméttelep tulajdonosai a mûködtetô önkormányzatok maradhatnak, s a befektetés nem érinti a lakosság által fizetendô szemételszállítási díjakat.
Ezzel szemben a 21-es Jegyzôkönyv Rt. - egy olaszországi hulladékfeldolgozó cég üzleti ajánlata révén - hajlandó akár a létrehozás teljes költségeit is felvállalni, a helyi közösségek saját maguk határozhatják meg, hogy mennyivel hajlandóak beszállni a vállalkozásba. Az egyetlen feltétel, hogy az ajánlattevô magáncég ragaszkodik a többségi tulajdonhoz. A szeméttárolóban azok a helységek is elhelyezhetik hulladékukat, amelyek nem járultak hozzá anyagilag a felépítéshez. Ebben a változatban a szeméttároló már 2003 júniusában mûködôképes lenne. Hátrány, hogy a befektetés amortizációs költségei és a hozzáadottérték-adó a szemételszállítási díjban tükrözôdne, ám nem lehet elhanyagolni az önkormányzatokra nehezedô csökkent anyagi teher pozitív hatását.
Ha egyelôre még kis tételben is, de már vásárolható euró. A bankok egy részében, mint ahogy az várható volt, még egyáltalán nincs, másokban meg csak a kisebb címletek vannak: 50 és 100 eurós bankjegyekbôl és érmékbôl is csak az egy, illetve a kéteurósokból valamennyi. A kíváncsibbak és akiknek valamiért sürgôs, azok, ameddig a készlet tartott, vásárolhattak eurót. Mindazonáltal az érdeklôdôk többsége tegnap még csak egy-két érmét szeretett volna vásárolni és általánosságban elmondható, hogy megyénkben magánszemélyek némi tartózkodással fogadták az új európai fizetôeszközt. Sokan csak azt szeretnék megtudni, hogy az elkövetkezôkben hogyan lehet majd vásárolni eurót és még többen igyekeztek beváltani megmaradt márkáikat, schillingjeiket.
A kialakult helyzetre reagálva egyes bankok, köztük a Román Kereskedelmi Bank meghosszabbította 2002. január 31- ig a volt uniós országbeli valuták átváltására vonatkozó kedvezményt, vagyis magáért az euróra való átváltásért külön kezelési költséget nem kell fizetni. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az egyébként érvényben levô, bármilyen valutából más valutára való átváltás esetén szokásos 3%-os kezelési költséget ne számítanák fel. Hasonlóképpen a többi bankok és várhatóan a valutaváltó irodák is 2,5-3,5%-os kezelési költségért átváltják az uniós országok valutáit euróra.
Egyébként az év elsô munkanapján a bankok tevékenységét megnövekedett ügyfélforgalom jellemezte, de ez inkább a néhány napos szünet miatt jött létre.
Bár december végén kizárólag a helyi költségvetés jóváhagyására hívták össze az ülést, a marosvásárhelyi tanács felemás döntést hozott. Nem bólintott rá a végrehajtó apparátus által elôterjesztett tervezet teljes tartalmára, hanem csak formálisan, részlegesen hagyta jóvá, mintegy 65 milliárd lejre korlátozva a januári kiadásokat.
Erre a hónapra tehát van büdzsé, a polgármesteri hivatal mûködhet, de még nem lehet tudni, hogy a városi önkormányzat mennyit költhet idén a beruházásokra, útjavításokra, tanügyre, egészségügyre, hôenergia- támogatásra, szociális célokra, a Nemzeti Színházra. Utóbbi intézmény helyzete, amelyet a megyei tanács "átpasszolt" a városnak, elôreláthatólag újabb vitát szül, hiszen fenntartása és megfelelô színvonalon való mûködtetése költséges. A központi költségvetésbôl beígért 12 milliárd lej a laikus számára is egyértelmû, hogy kevés, éppen csak a fizetéseket fedezi. Míg a szociális célokra szánt összeget csökkenteni szeretné a polgármester, addig több tanácsos ragaszkodik ahhoz, hogy a nehéz helyzetben levôk megfelelô támogatásban részesüljenek.
Bárhogy is döntsön, osszon-szorozzon január végén a helyi tanács, a prioritásokat szigorúan szem elôtt tartva, a pénz, ami rendelkezésre áll, mintegy 800 milliárd lej, kevésnek tûnik. Kevés, hiszen csupán az iskolák felemésztik az összeg egyharmadát. A Dózsa György utca befejezetlen, a Víkendtelep, a fôtéri aluljáró szintén. Mi lesz akkor a már közszájon forgó tervekkel? Bekötôút a Tudor negyedtôl a megyei kórházig, a Segesvár fele elterelô út kibôvítése, színvonalas szórakozóhely kialakítása a Víkenden, útjavítások, és még sorolhatnánk. Ezek hasznossága, szükségessége vitathatatlan, de tekintve az anyagiakat, nem valószínû, hogy az idén lesz pénz a megvalósításukra.
A jövôre nézve mindenképpen a költségvetés bôvítési lehetôségeit kellene szem elôtt tartani, mert csak a helyi adókból és illetékekbôl, még ha az inflációval arányosan növelik is ezeket, létminimumon nem lehet nagyszabású tervekrôl ábrándozni. A vállalkozóbarát környezet megteremtése lenne a középtávú feladat, munkahelyek létrehozása, ami jövedelmet jelentene. Ezzel juthatna el a városgazdálkodás a szûkös önfenntartástól a fejlesztés stádiumába.
Ioan Cristian direktor, Rodica Gâtina irodalmi titkár és a Nemzeti Színház Liviu Rebreanu tagozatának színmûvészei videofelvételes bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a strasbourg-i vendégjátékukról. A társulat a francia Kulturális Szövetség Romániáért meghívására érkezett a francia városba Exupery A kis herceg címû színmûvével. A december 9. és 24. között Franciaországban turnézott társulat 8 színmûvésze 12 nap alatt 8 elôadást tartott, mint a videofelvételekbôl is kiderült, telt házak elôtt. Miként elmondták és a franciaországi városban megjelenô lapok írják, kitûnô mûvészeket felvonultató társulat a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu tagozat, amelyet Románia nagyköveteként tituláltak a vendéglátók. A Nemzeti igazgatója beszámolt arról, hogy az elôadásukon megjelent Strasbourg polgármestere, a román követség és kulturális képviselete, a színházi szakma neves személyiségei, a román diaszpóra tagjai. A vendégjáték fôtámogatója a Mûvelôdési Minisztérium volt, de az utazás és díszletszállítás teljes költségét a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal vállalta. A színmûvészek a fogadtatással el vannak ragadtatva, Ioan Cristian még azt is elárulta, hogy a frankofon barátság jegyében elutazásuk elôtt kolozsvári káposztával kínálták ôket.
Ünnepélyes keretek közt osztották ki december 28- án a Romániai Magyar Gazdák Maros megyei kirendeltségénél az elsô, 6 hónapos, a román állam által akkreditált agroturisztikai ügyintézôképzô tanfolyam végzôseinek a tanulmányok sikeres befejezését igazoló diplomákat. Sajnos a kedvezôtlen idôjárás miatt a 9 végzôsbôl mindössze hárman lehettek jelen és vehették át diplomáikat.
A rendezvényen azonban jelen voltak a tanárok közül néhányan, ugyanakkor a megye területén mûködô gazdakörök elnökei közül is tucatnyian. Ôk jó gazdákhoz méltón a diplomaosztó ünnepséget összekötötték a hasznossal. A két hete tartott év végi beszámolón elhatározottaknak megfelelôen az alkalmat arra is felhasználták, hogy a megyében levô gazdakörök az RMGE révén való jogi személlyé válásához szükséges gyakorlati tennivalók egy részét elvégezzék. Az RMGE vezetôsége azt szeretné, hogy ez a sok utánajárást igénylô folyamat 2002 januárjában befejezôdjön.
Ameddig idehaza még vízumkényszer volt, mindig irigyeltem az akadálymentesen utazókat. Nekem is megadatott a lehetôség, valamikor az elhíresült hattyúevési epizód után, hogy kijussak pár napra Ausztriába. Akkor elôször és utoljára egyedül, 30 kg-os hátizsákkal és mindössze 500 schillinggel a zsebemben (kempingben a szállás egy éjszakára 80-120 schilling között volt.) alázatos turistalélekkel nekivágtam nyugatnak. A vonatbeli útitársaim megsajnáltak és büdzsémet kiegészítették néhány 10 márkával. Hegyeshalomnál a vámosok hátizsákom láttán nem sokat törôdtek velem. Átléphettem a néhai vasfüggönyt, ott voltam a késôbbi schengeni térségben. Emlékszem, már akkor lejárt a zöld útlevél becsülete, így igyekeztem furcsa inkognitóban maradni, s ahol nem volt muszáj, nem igazán fitogtattam, honnan is jöttem. Bár amúgy sehol sem éreztem megkülönböztetést más nációjú turisták között, csupán csak akkor, amikor valahova fizetô helyre kellett belépni. Ôk mentek, én maradtam a kinti látvánnyal.
Január elseje óta mehetnék, most már vízum nélkül. Csakhogy kiszámítottam, a kötelezô biztosítás kifizetése mellett, az elôírásoknak megfelelôen 5 napra, a schengeni országban 12,5 millió lej értékû eurót kell felmutatni a határon. Ehhez még hozzájön az utazási költség is. Szerény, átlagember jövedelmembôl még egy 30 kg-os hátizsakra való valahogy összejönne, de ehhez még mindig kell a kötelezô 100 euró naponta. Elindulnék én Európába még mezítláb is, de meddig jutok el? Így hát hátizsákom és hétpróbás bakancsom ezentúl is esetleg az anyaországig visz majd. Távolabb az megy, aki eddig is tehette. A hírnévbélyeget - tapasztaltam - nehéz megmásítani. Január elsején bizalmat szavaztak nekünk, de sajnos, ennyi nem elég ahhoz, hogy messzi jussunk Európában. Az új határokat sokunknak nem is a térképen rajzolták, húzták meg.
Nem okoz fennakadást a havazás
Az ország- és a megyei utak diszpécserszolgálatától tájékoztattak , hogy megyénk területén járhatóak az utak. A hegyvidéken 2-3 cm-es hó és csúszásgátló anyag keveréke borítja az úttestet, ezért elôvigyázatosan, az idôjárásnak megfelelô sebességgel kell közlekedni. A vízügyi igazgatóság meteorológiai szolgálata szerint a tegnapi hóesés után a hóréteg vastagsága a következôképpen alakult: Ratosnya 58, Gödemesterháza 56, Laposnya 57, Erdôlibánfalva 45, Déda 29, Szováta 34, Mezôszengyel 18, Segesvár 28, Dicsôszentmárton 14, Marosludas 9 cm. A Bucsinon 97 centiméteres a hóréteg. Az idôjáráselôrejelzés szerint fokozatos lehûlés várható, szombaton a hômérô higanyszála -18, -20° C alá süllyedhet.
A tegnap délben ülésezett a hagyományossá vált Szovátai Téli Játékok szervezôbizottsága. Elhatározták, hogy az idei verseny január 26-án, szombaton lesz a régi sípályán, azaz a "Kicsi mezôben". A vetélkedô idei témája a farsangi népi szokásokhoz kötôdik majd. A benevezô csapatoknak 7 próbát kell kiállniuk. Az idén is meghívják Szováta testvértelepüléseinek képviselôit, az viszont nem dôlt el, hogy ki vesz részt csapattal a versenyen. Az elôzô évek tapasztalatából okulva összesen 6, vagy legtöbb 8 együttes lép majd rajtvonalhoz. A nézôket humoros mûsor is szórakoztatja.
Együttmûködés Budapest XI. kerületével
December végén a polgármesteri hivatalban járt Kis Mihály, aki Budapest XI. kerületének Marosvásárhellyel partnerkapcsolatban levô Budai Sport Általános Iskoláját vezeti. Az igazgató felvette a kapcsolatot a vásárhelyi sportiskolával is. Csegzi Sándor alpolgármesterrel és Szász Albert iskolaigazgatóval folytatott tárgyalások után eldöntötték, hogy május 1. és 4. között egy 70 személybôl, nagyrészt általános iskolák és óvodák vezetôibôl, illetve a kerületi önkormányzat szakbizottságának tagjaiból álló küldöttség keresi fel városunkat, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek itteni oktatási intézményekkel. Ezenkívül marosvásárhelyi sportolók részt vehetnek a budai iskola soltvadkerti edzôtáborában, illetve ennek viszonzásaként budapesti diákok a polgármesteri hivatal és a marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület vendégeiként július 1- jétôl egyhetes erdélyi sátortáborban üdülhetnek majd.
Új székház a pénzügyi hivatalnak
A múlt év végén a mezôgazdasági bank dicsôszentmártoni fiókegységének székhelye kormányhatározattal a polgármesteri hivatalhoz került. Az év elsô beruházásaként a közigazgatási egység mintegy 200-300 millió lejes ráfordítással átépíti, felújítja az épületet, ahova a pénzügyi-adóhivatalt költöztetnék, amennyiben ezt a helyi tanács is jóváhagyja.
Régiófejlesztési iroda Nyárádszeredában
A tavaly december végén avatták fel a nyárádszeredai polgármesteri hivatalban létesített kistérség-fejlesztési irodát, ahova irodafelszerelés és nemsokára különálló telefonvonal is kerül. Az irodavezetô Gligor Róbert lett. A Nyárád mentén felmérés készült a régióban levô falvak környezeti állapotáról, s nemsokára egy újabb kérdôívet is eljuttatnak a lakosokhoz, amiben azt szeretnék tudni, hogy mi lenne a legsürgôsebb tennivaló és ennek a megvalósítását milyen pénzforrásokból finanszíroznák a térségbeliek. E két közvélemény- kutatás alapján dolgozza ki munkaprogramját a régiótársulás vezetôsége.
Január 19-én Hármasközségben tartják a Küküllô menti méhészek értekezletét. Erre a rendezvényre a szervezôk legalább száz méhész jelenlétére számítanak. A tervezett értekezleten a tavaszi tennivalókról, a méztermelés hatékonyságáról, valamint a méz minôségi követelményeinek a biztosításáról hangzanak el elôadások. A januári találkozó programtervezetében megfogalmazódott a kisrégió érdekvédelmi méhészkörének a létrehozása is és a különbözô igények, követelmények felvetése a minôségi méhészet fejlesztése érdekében.
Ügyfélfogadás a gyermekjogvédôknél
A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság az érdekeltek tudomására hozza, hogy január 15- étôl a különleges társadalomvédelmet igénylô hátrányos helyzetû gyerekek kategóriájának a besorolásához, megállapításához szükséges kérvényeket és a dokumentációt a marosvásárhelyi Mihai Eminescu utca 22. szám alatti irodához - irodavezetô Soós János - lehet eljuttatni minden hétfôn és szerdán. Telefon: 214-179.
Kommunikációs központú Cambridge-angol
Társalgásfejlesztô angol nyelvcsoportokat indít január 11-étôl az Oázis Alapítvány. Cambridge nyelvvizsgával rendelkezô tanár korszerû interaktív módszerekkel oktatja majd a kezdô és a haladó gyerekekbôl és felnôttekbôl álló, 6-8 személyes kis csoportokat. Cambridge Advenced English nyelvvizsgára készülôk számára intenzív felkészítô is indul. Jelentkezni a 311-675- ös telefonszámon 10-14 óra között.
Az év elsô újszülöttei vidéken
A megyei kórházban bejegyzett újszülöttek után január elsején 5.20 perckor Segesváron is világra jött Sipos Maria, Ana nevû 2.500 gramm súlyú kislánya. Ezt követôen 7.30-kor született meg Marosludason is az elsô csecsemô. A 23 éves mezôzáhi Popa Mihaela 3.100 grammos fia, majd ugyanebben az idôben szült a 34 éves mezôcikudi Morcov Maria egy 3 kg-os lányt. A szászrégeni Eugen Nicoara kórházban január elsején délután 5 órakor született meg az év elsô csecsemôje, a felsôrépai Craciun Izabela Maria kislánya.
Lehet jelentkezni téli túlélô táborba
A marosvásárhelyi Outward Bound ifjúsági társaság március 1-10 között nemzetközi téli tábort szervez Szovátán és a Görgényi-havasokban. A programban szerepel futósítúra, alpesi síelés, igluépítés, más interaktív tevékenységek. Részt vehetnek 16 éven felüli, társalgási szintû angol nyelvtudással rendelkezô fiatalok. Jelentkezni az Outward Bound Rózsák tere 55. szám alatti székhelyén, telefon: 210-905, e-mail: office@outwardbound.ro
Új lendület a Tajvannal való újraegyesítés felé
Kína az új év kezdetén ismét síkraszállt a Tajvannal való újraegyesülés mellett. Egyidejûleg reményét fejezte ki, hogy javulnak kapcsolatai a szakadár tartománynak tekintett szigettel, miután immár mindketten tagjai a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO). A Reuters jelentése szerint Csiang Cö-min kínai elnök újévi üzenetében szorgalmazta az újraegyesülést Tajvannal. Az államfô egy hivatalos rendezvényt követôen azt is közölte: új esélyt biztosít a kínai szárazföld és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlôdésének, hogy mindketten tagjai a WTO-nak, amelyhez Kína december 11-én csatlakozott. A brit hírügynökség jelentésében megjegyzi, hogy Csen Suj-pien tajvani elnök korábban ugyancsak a Kínával való párbeszéd felújítása mellett szólt. Azóta, hogy a kínai kommunisták a nacionalistákkal szemben 1949-ben megnyerték a polgárháborút, és a nacionalista erôk a szigetre menekültek, Peking szakadár tartománynak tekinti Tajvant.
Szerda estig nem jelentették sehonnan hamis eurókészpénz feltûnését - közölte szerdán, az euró fizikai megjelenése utáni elsô munkanapon a valutauniós jegybank. Az EKB szóvivôje szerint az eurókészpénzzel kapcsolatban eddig bankrablásokról és lopásokról érkeztek hírek, de ezeknek az incidenseknek a nyomon követése is sokkal fontosabb volt december 31. elôtt, annak biztosítására, hogy a hivatalos indulás elôtt ne kerülhessen forgalomba eurókészpénz.
A Volkswagen cseh leányvállalata, a Skoda Ukrajnában megkezdte az Octavia és a Fabia típusok gyártását. Amint azt a Skoda Auto Deutschland GmbH szerdán Weierstadtban közölte, a magyar határ menti Csapon (Csop) eleinte évente 5-7 ezer személygépkocsi összeszerelésével számolnak. A mennyiség növelése a piaci viszonyoktól függ. Az üzemben mintegy 170 személynek adnak munkát, a kezdeti beruházási költség 15 millió dollár, amely akár 50 millióig emelkedhet. A Skoda közlése szerint az ukrajnai összeszerelés vám- és adóelônyökkel jár a cégnek.
Nemzetközi szélhámost fogtak Moszkvában
Egy 1995 óta keresett nemzetközi szélhámost fogtak el Moszkvában az orosz titkosszolgálatok és az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) együttmûködésének eredményeként. Az orosz belügyminisztérium szerdai közlése szerint a 42 éves Gennagyij Vosztrecovot a rendôrség operatív egységei vették ôrizetbe. A több álnéven ismert szélhámos legutóbb hollywoodi producernek adta ki magát, és azzal próbált jelentôs pénzösszegeket kicsalni, hogy az amerikai álomgyár sztárjai mellett orosz filmcsillagokat is szerepeltetni kíván "Moscow Hit" címû új filmjében. Vosztrecov elsô jelentôs bûncselekményét 1992-ben követte el Oroszországban. Akkor 2 millió 700 ezer dollárt csalt ki egy cégtôl, elôleg címén nagy mennyiségû élelmiszer szállítására. Az áru soha nem érkezett meg a megrendelôhöz.
Földrengés Pakisztán és Afganisztán határán
Közepes erôsségû földrengés rázta meg helyi idô szerint csütörtök délben Pakisztán és Afganisztán északi részét: a földmozgást Közép- és Dél-Ázsia több nagyvárosában is érezni lehetett. A pakisztáni meteorológiai intézet jelentése szerint a Richter-skálán 5,8-as erôsségû földrengés epicentruma Pesavartól mintegy 300 kilométerrel északra, az afganisztáni- pakisztáni határon átnyúló Hindukus- hegységben volt. A földmozgást érezni lehetett Iszlámábádban, Pesavarban és Lahorban is. A pakisztáni fôvárosban közel fél percig rengett a föld: a lakóházak alapjai megremegtek, az otthonokban a csillárok kilengtek. Az afgán határ közelében fekvô Pesavarban az elsô rengés után az utórezgések következtében tíz percig mozgott a föld. Az Iszlámábádtól több mint 500 kilométerre fekvô Kabulban a lakosok heves lökésekrôl számoltak be. A földrengés alapjaiban rázta meg a kabuli repülôtér épületét, ahonnan az emberek félelmükben az utcára rohantak. A földmozgást érezni lehetett az észak-afganisztáni Mazari-Sarifban és az indiai fôvárosban is, ahol azonban látható károkat nem okozott. A Hindukus-hegységben gyakoriak a földrengések, de a csütörtöki - szakértôk szerint - a szokásosnál is erôsebbnek és nagyobb kiterjedésûnek bizonyult.
Félidôben feljött a "karácsonybiztos" bunker lakója
Sörszomja idô elôtt a felszínre ûzte "karácsonybiztos" bunkerébôl azt a brit férfit, aki a föld alá bújt, hogy megússza az ünnepekkel járó kellemetlenségeket. A 30 éves Colin Wood eredetileg két hétre bérelte ki a London közelében lévô atombiztos bunkert, és 300 fontot fizetett érte. A bunker bérbeadója csodálkozott, hogy talált bérlôt a karácsonyi és szilveszteri idôszakra, ám Wood elmagyarázta neki, hogy nagyon utálja az ajándék nyakkendôket, a hülye rokonokat, az elcsépelt pulykavacsorát, a borzasztó tévémûsorokat, meg az egész ünnepi felhajtást. A két hetet azonban Wood mégsem használta ki "karácsonybiztos" bunkerében maradéktalanul. Nem a családja hiányzott neki, hanem a sör. Annyira epedezett egy pintnyi után, hogy félidôben felugrott egy kocsmába, utána pedig már nem volt kedve visszamenni, pedig a bunkerbérleti szerzôdés szerint még mindig lent lehetne - jelentette a Reuters.
Kiemelték a Kurszk rejtjelezô berendezését és a titkos dokumentációt
A szerencsétlenül járt Kurszk orosz atom- tengeralattjáróban megtalálták a rejtjelezô berendezést és a hajó titkos dokumentumait. Vlagyimir Mulov, az orosz haditengerészet Északi Flottájának katonai ügyésze csütörtökön közölte, hogy a tengeralattjárót átkutató szakértôk még az óév utolsó napján tárták fel az értékes anyagokat. A munkálatok csak az újévi és az orosz karácsonyi ünnepek után folytatódnak. Hivatalos közlések szerint a Kurszkon szolgálatot teljesített 118 tengerészbôl eddig 91 holttestét emelték ki. A Kurszk 2000 augusztusában, hadgyakorlat közben robbant fel mindeddig pontosan nem tisztázott okokból. A Barents-tenger mélyére süllyedt tengeralattjárót (pontosabban a hajótest nagyobb részét) hosszú elôkészületek után tavaly októberben emelték ki a vízbôl és szállították a Murmanszk város közelében fekvô roszljakovói flottabázis szárazdokkjába. A tervek szerint a jármû leginkább megrongálódott orr-részét, amelyben torpedók és rakéták is vannak, csak idén nyáron emelik ki a tengerbôl.
Nyolc magyar ajkú községet leválasztottak a Beregszász központú, magyar többségû választókerületrôl.
A döntésrôl csütörtökön tájékoztatták az MTI tudósítóját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodájában. A tiltakozások és a KMKSZ sikeres aláírásgyûjtési akciója ellenére az eredetileg tervezett hat falu helyett nyolc magyar ajkú települést szakítanak le arról a választókerületrôl, amelybôl a magyar szavazók többségének köszönhetôen két korábbi választási ciklusban sikerült egy- egy magyar képviselôt bejuttatni az ukrán parlamentbe.
A kárpátaljai tömbmagyarságot magába foglaló választókerülettôl hat község a munkácsi, kettô pedig az ungvári körzethez kerül át együttesen közel 10 ezer választásra jogosult lakossal. Egyúttal a magyar többségû körzethez csatolták a mintegy 90 százalékban ukrán Királyháza nagyközséget. Hozzávetôleges számítások szerint a nem egészen három hónap múlva sorra kerülô ukrajnai parlamenti választások elôtt végrehajtott átszervezés ellenére marad némi magyar túlsúly a Beregszász központú választókerületben.
Romániában a folyómérleg hiánya 2001 elsô tíz hónapjában 1,626 milliárd dollár volt - közölték csütörtökön a Nemzeti Bankban. 2000 azonos idôszakában a hiány 956 millió dollár volt.
Az elsô kilenc hónapban a folyómérleg 1,378 milliárd dollár hiányt ért el. A bank jelentése szerint az éves deficitnövekedés fô oka az 1,11 milliárd dollárról 2,19 milliárd dollárra növekedett kereskedelmi hiány.
A fizetési mérlegben a szolgáltatások mérlegének hiánya az elôzô évi 200 millió dollárról 141 millió dollárra csökkent, míg a jövedelemmérleg hiánya az elôzô évi 285 millió dollárról 244 millió dollárra enyhült. A folyó átutalások többlete 2001-ben az elôzô évi 639 millió dollárról 949 millióra nôtt.
A központi bank adatai szerint az ország külföldi adóssága 2001. október végén 11,05 milliárd dollár volt.
A terv szerint a folyómérleg hiánya az idén nem haladhatja meg a hazai össztermék 6 százalékát. Ez volt a tavalyi, azaz 2001-es terv is. 2000-ben a hiány a GDP 4 százalékát érte el.
Ugyancsak csütörtökön közölte a munkaügyi minisztérium Bukarestben, hogy novemberben 8 százalékra növekedett a munkanélküliség Romániában az októberi 7,7 százalékról. Ezzel megfordult a 2001 elején kezdôdött csökkenô irányzat, habár a minisztériumban csak a szezonális hatással, az építôipar és a mezôgazdaság téli lanyhulásával magyarázták a fordulatot.
- A darab több mint tizenöt évvel ezelôtt volt óriási siker Magyarországon. Mit vár tôle ma Marosvásárhelyen Kincses Elemér rendezô?
- Természetesen óriási sikert!
- Komolyra fordítva a szót, azt hiszem, hogy az erdélyi társadalom, ezen belül pedig az erdélyi magyar társadalom, ugyanazokból az igen mély kátyúkból igyekszik kifele vergôdni, amely kátyúban a magyarországi társadalom 1985-ben leledzett. Én most nem akarok itt történelemrôl beszélni, de a darab koordinátarendszere tökéletesen ráillik a jelenkori romániai társadalom helyzetére. Iszonyatosan eltávolodott egymástól ember és ember. A karácsony kapcsán tudok olyan gyerekekrôl - ugyanabban az osztályban -, akik közül az egyik az Angyalkától egy komputert kapott, a másik egy piros almát. És ez itt történik 2001. karácsonyán. Rettenetesen "elszaladt a szekér" egyesekkel, és az átlagember valami aggasztó, lélekölô nyomorban tengôdik. Hiszen a nyomor gyilkol. Az sejteket, agysejteket és fôleg lelket gyilkol. Nyomorban élô emberektôl nem sok jót lehet várni. Tudniillik abban a pillanatban, amikor a mindennapi létezés megteremtése az egyetlen gond, abban a pillanatban nem jut energia sem mozira, sem színházra, sem könyvre - semmire. A CSIRKEFEJ darab szereplôi elementáris szinten élnek, az egyetlen "tanult ember", a Tanár kivételével, és fogyasztják azt a szennyet, amely ömlik a televízióból, és tulajdonképpen nem is élnek, hanem vegetálnak. Nem véletlenül írta egy magyarországi elemzô, hogy a darab jellemzôje az Isten hiánya. Alig-alig esik szó szeretetrôl, hiszen - hangsúlyozom - ahol a betevô falat a tét, ott minden egyéb kiszorul. E rendkívül sötét társadalmi pókháló ellenére, amivel szembe kell nézni, és amire építeni kell a darabot, én hallatlanul nevetnivaló világot képzelek el. Ezek az emberek, egy-két kivétellel, jól érzik magukat itt, ahol vannak, és ez a másik nagyon szomorú dolog. Valahol Gorkij ÉJJELI MENEDÉKHELYének szereplôivel érzem rokonnak ôket, hiszen ott is csak kétfele lehet eltûnni: vagy a börtönbe, vagy a halálba. Ebben az elôadásban is, aki elmegy innen, az a halálba illetve a börtönbe távozik. Nagyon sajnálom ezeket a fiatalokat, mert egy más társadalmi közegben ezek jobbra érdemes emberkék lennének. Kétségbeejtô dolog, ami a darab végén történik, de elkerülhetetlen.
- Kincses Elemér rendezôi koncepciójától nem szokott idegen lenni az anyanyelvhez való kötôdés. Nem kell nagyon prûdnek lenni ahhoz, hogy a közönség kivetnivalókat találjon a darab nyelvezetében. Errôl mit kell nekünk tudni?
- Igen, a darabban csúnyán beszélnek. De ez a darab még mindig angol kisasszonyok ötórai teás csevegése ahhoz képest, ahogy például egy mozi elôcsarnokában beszélnek manapság a srácok. Isten ôrizzen attól, hogy én ennek az útszéli beszédstílusnak védôügyvédje legyek. Itt az alapvetô kérdés az, hogy szembe merünk-e nézni azzal, hogy egy egész generáció milyen nyelven beszél, és milyen kifejezéseket használ, vagy nem merünk szembenézni. Azt hiszem, hogy ehhez a dologhoz tulajdonképpen humorral kell viszonyulni. Én tökéletesen megbízom a vásárhelyi nézôben, én szeretem a vásárhelyi nézôt, és azt hiszem, hogy úgy fognak reagálni, ahogy a színészek reagáltak az elsô olvasópróbán: nevették a trágárságokat. Az az igazság, hogy mi ezt nem "meglovagolni" akarjuk, hanem ábrázolni. Borzasztóan fontos a kórkép felvázolása, hisz az elôadásnak mondhatni az idegrendszere az a nyelv, amit a szereplôk használnak. Persze ôk sem mind, mert nem véletlenül ír bele a darabba Spiró egy csillogó szépségû esszét. Tény, hogy a darab alkotóeleme a nyelvi sivárság. Ezen változtatni bûn lenne. Mindenben meg kell találni a mértéket. S van még valami. Ha a szöveget tehetségesen mondják, akkor elfogadom, nevetek rajta, felkavar, elgondolkoztat, nem tudok felháborodni. Ha tehetségtelenül mondják, akkor zavar, akkor bántó. Meggyôzôdésem, hogy a mostani vásárhelyi szereposztás számára ez nem jelent gondot.
- A szereposztás régi és új csapattagokat jelent. Kinek hogy megy a munka?
- Nagyon régen nem dolgoztam ilyen lelkes csapattal. Meggyôzôdésem, hogy az egész szereposztás a legjobb formáját futja ki. Régi és új csapattagok, azaz két generáció dolgozik együtt, és pontosan úgy, mint a régi hôsi idôkben: a fiatalok igenis benn ülnek az egész próbán és nézik, hogy az öregek hogy dolgoznak, az öregek pedig kézen fogva vezetik a fiatalokat. És ez a mondvacsinált, pontosabban mesterségesen felélesztett generációs konfliktus egyszerûen nem létezik. Egyébként sincs öreg színész, nincs fiatal színész, csak tehetséges és tehetségtelen színész van. A CSIRKEFEJ szereposztásában pedig csak tehetséges színészek vannak!
Végre egyeztetés született a kedvezménytörvény ügyében, bizonyítván, hogy lehetséges az egyetértés még ily nehéz és kényes kérdésben is. A törvény elôírásai lényegében nem csorbultak, ugyanakkor a román kormányt sem érheti az a vád, hogy nem képviselte kellôképpen a többségi nemzet érdekeit. Az ún. egyetértési nyilatkozat részleteire nem térek ki, hisz lapunk részletesen ismertette (dec. 24-i sz.), a fontos az, hogy lesz magyar igazolvány. Sok ez vagy kevés, lehet vitatkozni, én azt mondom: a jelen helyzetben a legtöbb, ami elérhetô volt! Már csak azért is, mert mindkét kormánynak számolnia kell saját ellenzékének hisztérikus reagálásával. Adrian Nastase bûne az lesz, hogy az RMDSZ nyomására privilégiumokat biztosít a magyar kisebbségnek, Orbán Viktornak azt olvassák majd a fejére, hogy a román munkaerô bevándorlása miatt éhen halnak a magyar munkanélküliek. Hogy mindezek köszönô viszonyban sincsenek a tényekkel, az ôket nem zavarja.
Ez a román-magyar egyezség - amit nyugodtan nevezhetünk történelminek - tartalmaz néhány olyan tapasztalati tényt, amit feltétlenül tudomásul kell venni. Például azt, hogy az állam, amelynek polgára vagy, sok tekintetben nehezítheti vagy könnyítheti sorsodat. Különösen érvényes ez a posztkommunista térségben, nem mindegy tehát, milyen a viszony egy kisebbség és az államhatalom között. Ennek ellenére nem lehet mindent készen várni, ha igényekkel nem lépünk fel, akkor semmit sem várhatunk. Ez még akkor is igaz, ha állandóan fejünkre olvassák, hogy túl sokat követelünk. A többségi nemzeteknek is tudomásul kell venniük, hogy léteznek kisebbségek, amelyek ragaszkodnak nyelvükhöz, kultúrájukhoz, egyszóval önazonosságukhoz, mint ahogy azt is tudni kell, hogy az ország életébe való integráció nem azonos az asszimilációval. Az is tény, hogy a közös Európába tartó országokat e tekintetben is értékeli az EU, még akkor is, ha nagyon általánosan, az emberi jogok vonatkozásában. Azt csak reméljük, hogy az összeurópai nagypolitika korifeusai rájönnek, hogy a nemzetiségek, etnikumok kérdését Közép és Kelet-Európában más megközelítésben kell értékelni és kezelni, mint a földrész nyugati felében. Itt az emberek érzékenyebbek nemzeti hovatartozásukra, hagyományaikra. Itt az együttélések évszázados múltra tekintenek vissza, sok esetben történelmi konfliktusoktól terhesek. A francia "modellt" itt átvenni kockázatos dolog, s bár egymás nyelvét, kultúráját ismerni szerencsére még mindig természetes, a saját identitáshoz való ragaszkodás itt magától értetôdô.
Végül pedig azoknak, akiknek odaát az anyaországban csípi szemét a kedvezménytörvény, tudomásul kell venniük, hogy egy ilyen konkrét egyezség sokkal inkább elôsegíti két ország, két nép közeledését, mint a nagy általánosságban megfogalmazott baráti nyilatkozatok vagy alapszerzôdések. Vannak dolgok, amelyeket ki kell beszélni, meg kell egyezni róluk, vannak tények, amelyeket el kell fogadni, kölcsönösen tudomásul kell vennünk egymás érzékenységét.
Az üzleti környezet javításának kinyilatkoztatott céljával a kormány törvénytervezetet dolgozott ki a profitadóról. A tervezet olyan pénzügyi kedvezmény bevezetését tervezi, melyet valamennyi gazdasági szereplô esetében egységesen alkalmaznak. A tervezett kedvezmény alapján a megvásárolt amortizáció alá esô állóeszközök értékének 20%- ával egyenlô értékkel csökkentik az adózás alá esô profit nagyságát.
Az elképzelés szerint a kedvezmény biztosítja az állóalapok pontosabb nyilvántartását, s minden adóköteles alanyra alkalmazható, abban az esetben is, ha azok nem valósítanak meg profitot.
A fenti kedvezmény bevezetésével párhuzamosan a törvénytervezet bizonyos eddigi kedvezmények eltörlésérôl intézkedik, ugyanakkor mások továbbra is érvényben maradnának. Így például profitadó-mentesek maradnak a hátrányos helyzetû övezetekben új beruházásokat létrehozó vállalkozók, illetve a szabadkereskedelmi övezetekben biztosított kedvezmények sem csorbulnak.
Az állami költségvetésre gyakorolt negatív hatás kiegyenlítése érdekében, valamint az adócsalás kiküszöbölésére, a tervezet egyéb intézkedéseket is kilátásba helyez. Ilyen szempontból kitér a költségek leszámíthatóságának pontos meghatározására. Korlátozza a kereskedelmi társaság leszámítható költségeit arra a mértékre, amit a termékek ára fedezni tud, s kivédi az átutalási ár révén a kereskedelmi társaságok által a profitadó csökkentése érdekében alkalmazott mechanizmusokat. A kereskedelmi társaságok, bankok és biztosítók által tartalékba helyezett összegek külön jelentkeznek, és értékük levonható az év eleje óta összesített, havi profitadó alapjából. Lehetôséget biztosítanak továbbá a cégeknek, hogy profitadójukat a következô év január 25-éig egyenlítsék ki, amennyiben pénzügyi mérlegüket határidôben lezárták.
Az egyetlen tulajdonossal rendelkezô korlátozott felelôsségû társaságok esetében, ahol az adminisztrátor egy személyben a tulajdonos is, a tervezet alapján leírható lenne a társadalombiztosítási szerzôdésbe foglalt és kifizetett havi fenntartási költség.
Mindezek mellett a törvénytervezet újabb eszközöket nyújt a pénzügyi ellenôrzô szerveknek az adócsalók kiszûréséhez. A kamatokra fordítható összegek korlátozásával csökken a több kereskedelmi társaságban érdekelt gazdasági szereplôk lehetôsége arra, hogy a profitot az anyacég kölcsöne fejében kifizetett kamattá változtassák át.
A kormány a december 20-i ülésén törvénytervezetet fogadott el, melynek értelmében országszerte el kell majd távolítani a közterületekrôl és az állam saját területeirôl az elhagyott és gazdátlan szállítóeszközöket. A jogszabállyal elsôsorban fel szeretnék szabadítani az ilyen jármûvekkel (nem csak a roncsautókkal!) az úttesten és a járdán elfoglalt helyeket, hogy ezáltal folyamatosabbá és akadálymentesebbé váljon a közlekedés, de a környezet rendezettebbé, szebbé, egészségesebbé tétele a cél.
Minden olyan jármû gazdátlannak minôsül, amelyiken nincs rendszámtábla vagy más hivatalos jelzés, megjelölés, és amelyiknek ismeretlen a jogos tulajdonosa, birtoklója.
Amennyiben a több mint egy éve közterületen vagy az állam privát területén elhagyott jármû már külsôleg is alkalmatlannak tûnik a közlekedésre, ebbôl a hatóságok arra következtetnek, hogy a gazda lemondott a használatáról.
Utóbbi esetben a ténymegállapító jegyzôkönyvet a helyi tanács és a rendôrség képviselôi írják meg. Ezt követôen felszólítják az elhagyott jármû tulajdonosát, hogy az értesítéstôl számított 5 napon belül távolítsa el azt. Amennyiben további 10 nap telik el anélkül, hogy az illetô intézkedne, a jármû átmegy a területi közigazgatási egység tulajdonába. Azt, aki megtagadja a polgármesterségtôl kapott utasítás teljesítését, 10-tôl 20 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújthatják - szól a törvénytervezet.
A gazdátlannak minôsített jármûveket és a bennük található javakat felleltározzák, szakértôi vizsgálatnak vetik alá, és egy erre a célra fönntartott helyre viszik. A fenti mûveletekkel járó költségeket a tulajdonosnak kell megtérítenie. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a lefoglalt jármû és a benne levô tárgyak értékesítésével fedezik a kiadásokat.
Az elképzelésnek megfelelôen a gazdátlan jármûvek listáját közzéteszik az újságokban, és kifüggesztik a polgármesteri hivatalokban. A közlés utáni 30 napos türelmi idô lejártával a jármûvek új tulajdonosa az a közigazgatási egység lesz, amelynek a körzetébôl azokat elszállították. Így a polgármesteri hivatalok most már el is adhatják, de át is adhatják a hulladékgyûjtô vállalatnak. Ahhoz pedig, hogy valaki visszakapja az elkobzott jármûvet, nem elegendô, hogy panaszához mellékeli a tulajdonjogot vagy üzemeltetôi jogot tanúsító okiratot. Pluszban rendeznie kell valamennyi adó- és illetékhátralékát, a raktározási és ôrzési díjak kifizetését is beleértve.
Év végi beszámolójában Lucian Savu, a Közpénzügyi és Pénzügyi Ellenôrzési Igazgatóság igazgatója elmondta, javulás tapasztalható az adóbehajtás terén, ami fôként az új típusú ellenôrzésnek tudható be. Megyénkben a 2001-ben befolyt adó 60-65%-kal meghaladja a 2000-es évben behajtott összeget és ezáltal Maros megye országos szinten 8-11. helyen van. Az igazgatóság adatai szerint azonban a volt mezôgazdasági vállalatok, valamint a Metalurgica és a Bicapa adóterhe nélkül akár a 7. helyet is elérhetnénk.
A behajtott adótöbblet 20-25%-a az infláció következménye, ám a 30-40 százalékos reálérték-növekedést már csak azzal lehet magyarázni, hogy hatékonynak bizonyult az ellenôrzési módszerek megváltoztatása. Így 2001 második felétôl kezdve a pénzügyôrség rajtaütésszerû és operatív ellenôrzéseket hajt végre, míg a közpénzügyi igazgatóság szakembereire marad az egyes cégek papírjainak tüzetes átböngészése. Lucian Savu szerint a gondok általában az igazságszolgáltatás szintjén kezdôdnek, ahol a komolyabb adócsalók már a legjobb ügyvédekkel jelennek meg. Így nem ritka, hogy évekig elhúzódó perek után a behajtandó összeg értéke már csak töredéke az eredeti összegnek. Bevett szokás ugyanakkor, hogy a cégek vezetôi az ellenôrzés megkezdésekor azt nyilatkozzák, hogy a különbözô helyeken tárolt könyvelési papírok éppen aznap eltûntek. Egyre többen próbálnak ezen a "kiskapun" kibújni az ellenôrzés alól. Lucian Savu hangsúlyozta, idén mindent megtesznek, hogy ezt a jelenséget visszaszorítsák, az adóbehajtás terén pedig még hatékonyabb módszereket vezetnek be. Ígéreteik szerint ugyanakkor hamarosan megkezdôdik az adócsalással gyanúsított magánszemélyek vagyonának a felülvizsgálása.
A végrendelet az az egyoldalú, személyes jogi irat, ami a végrendelkezô életében visszavonható és aminek alapján egy személy, halála esetére, rendelkezik vagyonának egy része vagy egésze fölött. A végrendelet fô célja a végrendeleti öröklés, de emellett a végrendelet még tartalmazhatja az öröklendô vagyon ellenében bizonyos kötelezettségek teljesítését, a kitagadásra vonatkozó rendelkezéseket a köteles rész elvének tiszteletben tartásával, egy végrendeleti végrehajtó kijelölését, aki ellenôrzi a végrendelet végrehajtását, a temetésre vonatkozó rendelkezéseket, a gyermek elismerését az anya által, valamint a házasságon kívül született gyermek elismerését az apa által. A végrendelet megôrzi jogi jellegét, még akkor is, ha több rendelkezés mellett nem tartalmaz vagyoni öröklésre vonatkozó rendelkezéseket. A végrendelet tehát egy keret, egy forma, amelybe több, egymástól eltérô jogi aktus is belefoglalható. A saját kezûleg írt végrendelet (testament olograf) a legegyszerûbb végrendeleti forma. Érvényességi feltétele, hogy a végrendelkezô azt teljes egészében saját kezûleg írja, saját kezûleg keltezze és aláírja. A végrendelet egy vagy több papírlapra, noteszbe, naplóba, falra, ablakra, egy deszkára is írható, ha azt a végrendelkezô saját kezével írja. Írható bármivel, ceruzával, tintával, szénnel, késsel vagy gyémánttal az ablaküvegre karcolva stb. Írható bármilyen nyelven, kis- és nagybetûvel vagy nyomtatott betûkkel is. Nincs viszont megengedve az írógéppel írt végrendelet. A felsorolt feltételek bármelyikének hiánya, a végrendelet teljes semmisségét vonja maga után. A törvény nem írja elô, hogy hol és milyen módon történjen az aláírás. Nem kötelezô a név és keresztnév használata, a végrendelkezô szokásos aláírását használhatja. Ha a végrendelkezô törvényes örökösei kétségbe vonják az írás és az aláírás valódiságát, a végrendeleti örökösök kell bizonyítsák azt. A közjegyzô által hitelesített végrendelet (testament autentic) van hivatva kikerülni ezt, mert ennek bizonyító ereje nagyobb és igénybe vehetik azok is, akik nem tudnak írni és olvasni. Mivel egy példányt a közjegyzôi iroda is megôriz, a végrendelkezô biztos lehet abban, hogy végrendelete nincs kitéve az eltulajdonítás, tûzvész, árvíz stb. veszélyeinek, ezért ez a végrendeleti forma egyre nagyobb elterjedésnek örvend.
A schengeni övezetben a vízummentes utazás feltételeirôl, a román állampolgárok kötelességeirôl a Belügyminisztérium utazási útmutatót adott ki. Az alábbiakban az útmutatóból közlünk hasznos tudnivalókat, amelyeket Ioan Meghesan ezredes, az Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal vezetôje bocsátott rendelkezésünkre.
- Mint ismeretes, 2002. január elsejétôl az érvényes útlevéllel rendelkezô román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be Ausztriába, Belgiumba, Dániába, Finnországba, Franciaországba, Németországba, Görögországba, Izlandra, Olaszországba, Luxemburgba, Hollandiába, Norvégiába, Portugáliába, Spanyolországba és Svédországba. Az utazás idôtartama hat hónapos idôszakban legtöbb 90 nap lehet. A 90 napi ott-tartózkodás egy nappal való túlhaladása is illegális tartózkodásnak számít, amelyet a Schengeni Információs Hálózat rögzít és 5-10 év belépési tilalom bevezetését vonja maga után. A román hatóság pedig az érvényben levô törvények értelmében 3 évre vonhatja vissza az útlevelet.
A schengeni övezetbe való beutazást bármely ország megtilthatja, ha a területén román állampolgár feketemunkát vállal. Ezért minden állampolgár, aki a schengeni övezetben dolgozni szeretne, az illetô ország bukaresti követségétôl engedélyt kell kiváltson. Azok a személyek, akik rövid tartózkodásra utaztak az övezet bármelyik országába, a helyi hatóságoktól nem kérhetik a vízum meghosszabbítását és nem kérhetnek munkavállalási engedélyt.
A román állampolgároknak be kell tartani az illetô ország törvényeit. A rendôrségére való bejelentkezési határidô országonként változik, de a Schengeni Egyezmény Alkalmazási Konvenciója értelmében a belépéstôl számított három munkanapon belül kell jelentkezni.
A következô feltételeknek kell eleget tenni belépéskor:
- legkevesebb hat hónapig érvényes útlevél, kivételt képez Dánia, ahol ez a periódus 3 hónap;
- az illetô személy ne legyen, azaz ne legyen kitiltva valamely schengeni országból;
- rendelkezzen orvosi biztosítással;
- rendelkezzen legalább 500 euró-val;
- rendelkezzen érvényes autóbiztosítással, azaz zöldkártyával;
- a gépkocsi legyen megfelelô mûszaki állapotban;
- rendelkezzen turisztikai szolgáltatási csomaggal, abban az esetben, ha szervezett kirándulásról van szó, kötelezô a cég voucherének a felmutatása (irat, amellyel a cég igazolja, hogy a szolgáltatásokat lefizette).
A schengeni határövezetbôl a határôrség visszatérítheti az utasokat, ha az útlevél nem érvényes, ha az úti okmány megrongálódott vagy hamisított, ha nincs az utasnál a megfelelô összeg, ha nincs orvosi biztosítása vagy menettérti jegye. A határtól visszatéríthetik az utast, ha a gépkocsinak nincs biztosítása, vagy mûszaki állapota nem megfelelô. Az Európai Unióba jelölt országok ugyanilyen feltételeket szabnak.
Kányádi Sándor versével szólunk ez évben elôször az olvasóhoz: "Új esztendô, új esztendô / nem tud rólad a nagy erdô, / sem a hó alatt a határ, / sem a határ fölött szálló / árva madár.../ Csak mi vártunk illendôen, / vidám kedvvel, ünneplôben, / csak a népek vártak téged, / háromszázhatvanötnapi / reménységnek."
Mindannyian vártuk, s természetes, hogy a természetjárók közül sokan a hegyekben - a Maros völgyében, a Hargitán, szülôföldünk oly csodás tájain - a barátokkal együtt szilvesztereztek és 2002 elsô napján vidáman tapodták a havat az erdei utakon, jég borította patakok mentén, siklottak a domboldalakon, élvezve a tél örömeit, de már tervezgetve a hosszú nyári-ôszi túrákat, persze a tavaszi "bemelegítések" után.
Lévén elsô írás ez évben, kicsit rendhagyó is lesz, hiszen ilyenkor egy kis számvetés is szükséges: érdekesek voltak-e ajánlásaink, jók voltak-e kedvcsinálónak, hogy minél többen túrázzanak, megismerkedjenek azzal a csodás világgal, amivel a természet bennünket megajándékoz. Reméljük, azok is olvasgatják e rovatot, akik talán már csak a régi kirándulásokra emlékeznek ily módon. Ha sikerült ezt elérnünk, akkor megpróbáljuk még színesebb leírásokkal megörvendeztetni az olvasót.
Kerekes Péter Pál fotóján a Madarasi Hargita menedékházát örökítette meg akkor, mikor még a marosvásárhelyi természetjárók körében legendás hírû Csoma Pista bácsi vezette. Legyen tehát egy kicsit ez az írás emlékeztetô rá is, és arra a sok régi természetszeretô túratársra, akik már égi tájakon taposnak, számunkra ismeretlen ösvényeken. Legyünk hûek a hagyatékhoz, amit tôlük örököltünk, védjük úgy a természetet, mint ôk tették, s akkor a természet is kegyes lesz hozzánk, felejthetetlen élményekkel ajándékozva meg a természetjárókat. Kívánjuk ezt az EKE marosszéki osztálya nevében.
A fagyöngy parazita növény, amely fákon nô. A fagyöngynek a levelét és fiatal hajtásait használják fel gyógyítási célra. A fagyöngy befolyásolja a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást. Ugyanakkor enyhíti az érelmeszesedést, jó a vesebántalmakra, amelyet a magas vérnyomás okoz. A fokhagyma használata fokozza a fagyöngy vérnyomáscsökkentô hatását.
A fagyöngy felhasználható az asztmás rohamok, a szamárköhögés enyhítésére.
A fagyöngyteát hidegen készítjük el, 3-4 kanál felaprított növényt egy edénybe teszünk, amelyre negyed liter hideg vizet töltünk és 7-8 órát érni hagyjuk, ezután leszûrjük és édesítjük. Fôzés nélkül naponta két-három csészével fogyasztunk belôle.
A kezelést szárított levélbôl készített porral is elvégezhetjük. Ajánlott mennyiség napi három késhegynyi por.
Az ünnepek alatt a bôségesebb táplálkozást, az éjszakázást, cigarettafüstöt, alkoholfogyasztást bizony meg-sinylette kissé arcbôrünk. Próbáljunk kicsit több gondot fordítani ápolására, különös tekintettel a hideg idôjárásra is. A szél, a fagy, a hó erôsen befolyásolja a bôrt. A természetes védôzsír-réteggel rendelkezô arcbôrûek kevésbé szenvednek a légköri tényezôk hatásától, ezzel szemben a száraz vagy dehidratált bôrûek nagyon megsínylik azokat. A hideg érszûkítô hatása gátolja a bôr életmûködését, csökkenti a faggyúmirigyek kiválasztását, az arc hámlik, szárad, ráncosodik.
Reggel szobahômérsékletû vízzel mosakodjunk, ha arcbôrünk száraz, zsíros, vitaminos krémmel kenjük be. Ha zsíros bôrünk van, száraz vagy félszáraz krémet használjunk. A krém tetejére vékony púderréteget is tehetünk, ez nem ártalmas, ellenkezôleg, védi az arcbôrt. Este alaposan tisztítsuk meg arcunkat gyenge masszírozással tápláló krémet kenjünk rá.
A hiányos vérkeringés következtében megtörténik, hogy a hideg megcsípi arcunkat, fülünket. Ezt a fáradtság, kimerülés, vérszegénység is elôidézheti, ez esetben vitamindús diétával erôsítsük szervezetünket. A kivörösödött részeket masszírozzuk és borogatást rakjunk rá.
Ajkunk sokszor repedezik, vérzik és fáj. Különösen ilyenkor ne nedvesítsük ajkunkat, használjunk zsíros rúzst, este pedig eltávolítása után kenjük be kakaóvajjal. A téli napsütés ellen is védekezzünk, szárítja, égetheti, hámlasztja a bôrt. Ez ellen is krémmel védekezzünk.
Az óév utolsó vasárnapján mutatkozott be Szentháromságon a Tüzes táncegyüttes. Az elôadást délután ötre hirdették a rádióban, de már háromkor elkezdôdött a mûsor. Mégpedig rövid áhítattal, melyen Balogh András római katolikus plébános és Sándor Szilárd unitárius lelkész imádkozott. Aztán következett a tánc. Vendégként a már kiforrott nyárádszeredai Bekecs Együttes nyújtott ízelítôt mûsorából.
Nem kicsiny a falu, nyolcszáz körüli a lélekszám, egykor, nem is oly régen, még itt volt a községközpont, innen dirigálták a többi települést is. A lakosság nagy része római katolikus, az unitáriusok száma százhetven körül mozog (a harangláb 160 éve készült), a reformátusok éppen lelkész nélkül vannak, beszolgáló pap látja el a teendôket, Bede felôl görög katolikus templom áll, és van ortodox templom is.
Mikor odaértünk, a Szurdok-pataka melletti tágas kultúrházban már a csokrokat, az ajándékokat osztogatták. De a tánc nem ért véget annyival, a szereplôk lejöttek a színpadról, és a közönséggel együtt, a teremben folytatták.
Az iskolát Marton Anna igazgató vezeti, a gyermekek száma hatvan körül jár. A tanárok közül egy-kettô lakik helyben, a többi Marosvásárhelyrôl, illetve egyikük Ákosfalváról ingázik. A lakosság elöregedése itt is gond, nemcsak a falu haladása, jóléte szempontjából, hanem azért is, mert a nagyszülôkkel a szokások is kihalnak, az új módi kiszorítja a régit, a diszkókultúra mindent elmos, ami sajátos, ami eredeti. A kicsikkel kellett hát újrakezdeni a néptáncot is. Sándor Szilárd lelkész, a falu vezetôivel egyetértve Veress Kálmánt kérte fel az oktatásra, akinek aztán nagy segítségére volt a tanulásban, szervezésben a fiatal óvónô, Ötvös Irénke, korábban maga is táncos. Veress Kálmán már több gyerek- és ifjúsági együttes indításánál bábáskodott, ô a keresztapja például a Borókának, a szászmedgyesi Nefelejcsnek, a nyárádszeredai Bekecsnek, az ákosfalvi Forrásnak. Mindezeket maga indította. És a szentháromsági tánccsoportot is Kálmán bácsi "tartotta keresztvíz alá". Az együttes a Tüzes hegytôl nyerte a nevét.
- Két hónapja kezdtük a tanulást - mondja -, kezdetben kevesen jöttek, aztán mind többen. Novemberben gyorsítottunk, heti egy próbát tartottunk, sapkával a fejünkön táncoltunk, befújt a szél, mert hiányzott egy ablak; aztán bekérezkedtünk az iskolába, az igazgatónô szeretettel fogadott, felpártolta ügyünket. Az elsô fellépésnél elkerülhetetlenek az apróbb hibák, kis sutaságok; de megtanuljuk a helyi táncokat is, és utána már be tudunk kapcsolódni a táncházmozgalomba, azáltal, hogy a fontosabb stílusvidékek táncait szintén megismerjük.
Ha az iskolai létszámra gondolunk, szinte hihetetlen a csoport negyvenes létszáma. Persze minden kezdeményezés új meg új gondokat szül. Ruha, székely harisnya, csizma kell. 15-20 éve itt sem volt gond székely ruhához jutni. Ma már az. Egyik szülô kijelentette: márpedig ô a leánya részére megvarrja.
Aztán hátha divat lesz ebbôl is. Nem is valamire való az a Nyárád menti ember, aki legalább a gyermekének nem csináltat székely ruhát.
Magyari József, a községközpont, Nyárádgálfalva alpolgármestere, szentháromsági lakos. - Vissza szeretnénk honosítani a farsangi maszkurázást is. Itt is szokás volt, hogy az alakoskodók felöltöztek ilyennek-amolyannak, aztán bekéreztek egy-egy portára, és ott figuráztak. Gyûjteni nem gyûjtöttek semmit. De a húshagyókeddi bálon, melyet rendesen a helyi tûzoltó egyesület szervezett, és amelyen a helyi mûkedvelôk színdarabot mutattak be, a farsangvégi hangulat tetôzését a maszkurák komédiázása jelentette. Akik hajlandók részt venni az idei maszkurázás szervezésében, ezúton is kérem, mielôbb jelezzék szándékukat nálam.
Úgy tûnik, jó "csapat" vette kézbe a mûkedvelést a faluban, Sipos Imre kultúrfelelôs, Szász Dénes RMDSZ-elnök, az alpolgármester, a pedagógusok egy része, a lelkészek - na és a középnemzedékbôl azok, akik a közönséget képezik, akik gyermekeiknek tapsolnak. Akik vállalnak és teljesítenek. A település múltjához illik az összetartás, a "pezsgô kultúrte-vékenység", akkor is, ha ezt a kifejezést egy (szerencsére) letûnt kor kifejezéstárából írom ide. A mûvelôdési otthon elôterében képek, oklevelek, dokumentumok tanúsítják: nem unta magát itt valaha a nép. Mindenütt lehet tartalmas, igényes életet élni, ha az ember nem hagyja el magát.
Ne hunyjon hát ki a Tüzesék tüze, lobogjon nemzedékek hosszú során át.
(A Tüzes együttes következô fellépése a farsangon lesz, közösen az ákosfalvi fiatalokkal.)
Tavaly márciusban, amikor a marosvásárhelyi filharmónia, sok év után ismét operettmuzsikát tûzött mûsorára, beszélgettünk el a fiatal szólisták közül a marosvásárhelyi Papp Mária ének szakos tanár, ny. egyetemi adjunktus osztályában tanuló Saracoveanu Jánossal is. Azóta Magyarországon tartózkodik. Legutóbb a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar ünnepi hangversenyére érkezett haza. Akkor beszélgettünk el ottani életérôl/munkájáról, hisz énekes elôadómûvész szeretne lenni!
Nagyon igyekeztem haza. Most, hogy tízéves a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, eszembe jutott, hogy amikor tagja lettem, az valóságos erkölcsi/ érzelmi menedéket jelentett. Akadtak ugyanis olyanok, akik nem nézték jó szemmel, hogy szólistaként énekelek. Kovács tanár úrnak nagyon sokat köszönhetek, most is. Hisz felkért, a jubileumi hangversenyen énekeljem együtt a kórussal Ariel Ramirez Kreon-miséjét. Nagyon szeretnék méltónak bizonyulni felkéréséhez.
- Mennyi ideje távozott az országból és miért?
- Tavaly május 1-jétôl felkészítô tanfolyamon tartózkodom ott, s közben a Magyar Rádió énekkarának vagyok a tagja. Három évvel ezelôtt a marosvásárhelyi kántor- tanítóképzô fôiskolán fejeztem be tanulmányaim. Mindig az volt a vágyam, hogy énekes legyek. Különös módon jutottam a rádió énekkarába. Budapestre mentünk a feleségemmel szilveszterezni, s támadt egy ötletünk, nézzünk körül a profi kórusoknál, hátha akad betöltetlen hely. A rádió épületét keresve az utcán megkérdeztem egy úriembert, merre menjünk. Szívesen megmutatom - válaszolta. Én is arra tartok. Szóba elegyedtünk, s kiderült, ki vagyok, honnan és miért igyekszem oda. Annyira felkelthette válaszom az érdeklôdését, hogy a rádióhoz érve annyit mondott: rá hivatkozva keressem meg ezt és ezt a személyt. Dr. Láng Péter volt a jótevôm.
- Kicsit meseszerûen hangzik mindez.
Tényleg. Meg is találtam az illetô személyt, aki soron kívül ajánlott be oda, ahol közölték, 2001. január 18-án meghallgatnak. Meghallgattak és felvettek.
- Nagy lehetôség ez annak, aki olyan hangi adottságokkal rendelkezik, hogy énekmûvész lehet.
- Nagyon szeretek énekelni. Öt évvel ezelôtt kezdtem Papp Mária tanárnô osztályában. Örvendtem, hogy mind nehezebb feladatok elé állít, mivel én is mind többre és többre törekedtem. Ezért is szeretnék ezúttal is köszönetet mondani neki, hisz vele alapozhattam meg az évek során kialakult énektechnikámat. Szívesen gondolok a férjére, Dani bácsira is, aki szinte minden énekórámon jelen volt és korrepetált.
- Énekmesterem Keönch Boldizsár, Papp Mária tanárnô egykori kollegája. Meghallgatásomkor ô is tagja volt a bizottságnak. Rajta kívül Misura Zsuzsa operamûvész tanítványa is vagyok.
- Próba, hangverseny, turné. Sok színes felvétel, emlék/ élmény, tanulság/tapasztalat is egyszersmind. Felidézhetnénk néhányat belôlük!
- Júliusban nemzetközi mesterkurzuson vettem részt Majkon, Magyarországon. Ionel Pantea mesterrel dolgozhattam együtt. Nagy élményt jelentett. Csodálatos emberekkel ismerkedtem meg, a világ szinte minden részérôl. Órák reggeltôl estig. Minden este fellépés. A mesterkurzus úm. csúcsát aztán az operagála jelentette. Elôválogatás elôzte meg, melyen a Magyar Állami Opera Zenekara kísérte az elôadókat, Nagy Ferenc vezényletével. A gálán a Rigoletto-kvartettet - nagyon nehéz mû - adtuk elô, Pantea mester kérésére. Duettet énekeltem a Traviatából egy kínai lánnyal, majd én zártam a gálát J. Strauss: Cigánybáró c. operettjébôl Boronkay belépôjével.
- Nem kis dolog gálán kétszer "szóhoz" jutni. Különben, amint ezen a fényképen is látni, különlegesebb lehetett az alkalom, hisz a vásárhelyi szólistát Pantea mester és egy nagyon rokonszenves, mosolygó hölgy társaságában látni...
- Az is volt, mivel a mûsor végén a Mester kézen fogott, kihívott és bemutatott feleségének, Kornélia asszonynak, majd egy nevemre szóló, saját kézjegyével ellátott Pantea-kötettel ajándékozott meg és egy CD-vel. Még arra is emlékezett, hogy tavaly Lugoson, a nemzetközi tenorversenyen hallott már énekelni!
- Nehéz volt-e beilleszkednie a rádiókórusba?
- Kedvesen, szeretettel fogadtak. Bár jutott kevés a keserû pohárból is. Az egyik turné elôtt egy kedves kolleganô - próba elôtt útlevélrôl/vízumról beszélgettünk - amikor rájött, román útlevéllel rendelkezem, fejéhez kapott: jujj te is nicaraguai vagy! Rád is várni kell majd a határnál. Zokon vettem. A társulati ülésen szóvá is tettem. Aznap búcsúztattuk egyik kolleganônket, aki a kórust virágcsokorhoz hasonlította, amelyben bimbók és kicsit talán már elnyílt virágok is vannak. Ebbe kapaszkodva mondtam el, hogy mint "bimbó" szólnék. Elmondtam néhány történelemi vonatkozást arról, honnan származom, majd kértem, ne nevezgessenek, magyar vagyok. Az igazgató ezt mondta: karakán beszéd volt, János! Bántó, de mégis csak múló epizód. Ami maradandó éltetô elemem az éneklés, a dallam, a muzsika.
A jelek szerint a körülbelül 800 lakost számláló mezôségi falunak, Szabédnak nem kedvez, hogy Mezôfele községhez tartozik. A Korhány-patak völgyében fekvô, s hajdanában a mezôségi székely falvak legszebbikeként említett település a községközponttól, és a fôúttól való távolsága miatt az elszigetelt, és adminisztratív szempontból elhanyagolt települések életét éli.
Az elsô és legnagyobb gond, hogy a XXI. században a Marosvásárhelytôl mindössze 20 kilométerre levô faluba nem jár ki semmilyen tömegközlekedési eszköz. A távolsági autóbuszpark privatizációja nyomán megszûnt az a járat, amely a fôútról letérve Mezôszabédon át Bazédig közlekedett. Aztán próbálkoztak magánvállalkozók is, de a rossz út miatt feladták. A kevés ingázó felnôtt és fôként az iskolás gyerekek számára nagy gondot jelent, hogy ki kell gyalogolniuk a fôútig, ahol a Mezôség irányából érkezô autóbuszok nem biztos, hogy felveszik az út szélén várakozó szabédiakat, a zsúfoltság mellett nem nehéz kitalálni, hogy milyen egyéb okok miatt. Nem könnyû a helyzete a faluba ingázóknak sem. Az iskolában tanító pedagógusok egy része személyautóval jár, akinek nem jut hely, azok gyalogolnak, s az alkalmi jármûvek vezetôi kénye-kedvének vannak kitéve. Mondják ugyan, hogy szemfüles kocsitulajdonosok néha szántszándékkal járnak arra, de ez nem egy biztos, mindenkor számítható lehetôség. Ha már a faluba való beutazást nem vállalja még egy kisbusz sem, a helybeliek szerint "kézzelfogható" megoldás lenne, ha a felei tetôig közlekedô vásárhelyi járat útvonalát a szabédi bekötôútig hosszabbítanák meg. De a helyi vélemények szerint ezért a község vezetôi mem álltak ki eléggé, így a szabédiak számára marad az elszigeteltség. A munkavállalásról lemaradó fiatalok mellett azok az idôsebb lakosok szenvednek emiatt, akik télidôben, a csúszós kaptatón-lejtôn már nem bírják a másfél kilométeres utat, s így nem jutnak el az orvoshoz sem, otthon maradnak azok is, akik a vásárhelyi piacokra hoznának tejet, mezôgazdasági termékeket. Természetesen a pénzhiányra is fogható, hogy a községközpont arról sem gondoskodik, hogy a bekötôút minôségén javítsanak, de Szabédon úgy hírlik, hogy az e célra szánt kavicsos autók zömét eltérítették, még mielôtt rendeltetési helyükre értek volna.
Szándékos az elhanyagolás - vélik a faluban, s megfélemlítették azokat, akik kezdeményezték, hogy Kölpénnyel, Lekencével és Bazéddal külön közigazgatási egységet alkosson Szabéd.
Az elszigeteltség a jelek szerint továbbra sem ijeszti meg a betelepülôket. Azokat a gyengébb házakat, ahonnan az öregek kihalnak, lecsúszott, elszegényedett marosvásárhelyi családok vásárolják meg olcsó áron, jobbára romák, akik azt remélik, hogy falun könnyebb lesz a megélhetés a lakótelepi lakáshoz képest, s így az évekkel ezelôtt elkezdôdött folyamat tovább tart. Tehetôs anyagi helyzetben négy családot tartanak számon Szabédon, jó anyagi helyzetben körülbelül 20-30 család van, a többi nagyon szegény.
A négyek egyike Fazakas Lajos, aki tíz év alatt bámulatra méltó "mezôgaz-dasági karriert" futott be, s nem csak a falu, a megye legtehetôsebb gazdái közé tartozik. Pedig a rendszerváltást követôen még a mindenkinek járó 50 árt sem kapta meg, hát szerzett 50 hektárt magának, amit meg is dolgoz. Gazdaságában 86 szarvasmarhát gondoz, borjúdzó tinókat, kisborjakat, bikákat, 38 fejôstehenet. A tejet a görgényoroszfalusi gyárnak adja el, havonta 10.000 literrel. Sertésbôl is közel kétszáz van, s amint mondja, ezelôtt három évvel, amikor felbomlottak az állattenyésztési telepek, 33 süldôt vett meg Bándról, aminek az árából még jobban "felcse-peredett", s Dacia személygépkocsit valamint új mezôgazdasági gépeket vásárolt a többi mellé. A rendszerváltás elôtt darus volt Marosvásárhelyen, dolgozott a kollektív gazdaságban, ahogy mondja, akkor is sokat, aminek következtében sokat is keresett. Azt veszem meg mindig, ami nem kell senkinek - mondja, amikor arról faggatjuk, hogy a munka mellett mi a titka annak, amire az eltelt tíz év alatt jutott. - Jó egészségem van, muszáj dolgozni - mondja, s amikor megmutatja a gazdaságot, büszkén tekint a két nagy lány után született négyéves kisfiára, aki már biztosan eligazodik az állatok körüli teendôkben. Az udvaron óriási kasban tárolja a kukoricát, ennyit valamikor a kollektív gazdaságok udvarán sem lehetett látni. Fazakas Lajos segítséggel dolgozik, s a faluban a köz céljaira adakozó falustársként tartják számon, aki a gazdaság mellett bárt és üzletet is mûködtet. Most még összevisszaság van az udvaron, de jövôre parkosított mintaudvart ígér, s azt is elmondja, hogy az utat, amerre lakik, ô köveztette le.
ami már külsejérôl is lerí, ha a község többi hasonló gyerekintézményéhez, különösen a szabadi óvodához hasonlítjuk. Javítani kellene az épületet kívülrôl, s bent is meg kellene oldani, hogy kezet tudjanak mosni a gyerekek. Amint Jenei Tünde és Oláh Éva óvónôk elmondják, 34 gyerekkel foglalkoznak. A községközpont támogatását nem igazán érzik, s a szülôknek sincs lehetôségük, így a gyerekek mindössze felének van felszerelése, a többiek számára az óvónôk a sajátjukból pótolják, amit lehet. A legszegényebbeknek ilyenkor, télidôben, még a ruha és cipô is gondot jelent. Az óvoda bútorzata, játékkészlete is kopott, szegényes, a falubeli egyházaknak nincsen külföldi kapcsolata, s így adományokat sem kapnak senkitôl. Ennek ellenére próbálják úgy megszervezni a tevékenységet, hogy a legkisebbeket a lehetôségekhez mérten minél jobban elôkészítsék az iskolára.
Bár szerettünk volna elbeszélgetni Csortán Katalin igazgatónôvel, mivel hallottuk, hogy az iskola sikeresen pályázott az Illyés Alapítványnál, s tévé- és videokészülékkel, valamint számítógéppel gazdagodott a tanintézmény informatika laborja, a tanárok zöme éppen gyûlésbe indult a községközpontba, s így Matei Ileana és Sándor Attila tanárokkal váltottunk néhány szót. Amint a velük, majd a késôbbiek során a tanárnô- óvónô Jenei Tündével folytatott beszélgetésbôl megtudtuk, az I-IV. osztályosokkal két nagyon ügyes, szakképzett tanítónô, Hatházi Júlia és Keresztesi Katalin foglalkozik. A nyolcadik osztályt végzettek közül 10- bôl négynek sikerült a kisérettségije, s eredményeik alapján a legjobb középiskolákba nyertek felvételt.
Az unitárius többségû faluban 60-ra tehetô a reformátusok száma, akik jelenleg ideiglenesen egy raktárban tartják az istentiszteletet, mivel az ôsszel beomlott a dombra épített templom. Bár kicsi a gyülekezet, Fazakas Margit gondnok szerint újjáépítik a templomot. Kali Ellák már elkészítette a tervet, a Református Püspökség anyagi támogatást ígért, s a hívek is kiveszik részüket a munkálatokból. Tamás István, Vass István, Nagy Anna sokat dolgoztak a folyamatban levô bontás során. Ha megérkezik a pénz, s az alapozáshoz szükséges anyagot megvásárolták, a gondnok asszony szerint szeretnék egy építkezési céggel felvenni a kapcsolatot, hisz a nagy terv az, hogy a jövô karácsonyt már a felújított templomban köszöntsék.
A 650 unitáriust számláló gyülekezet lelkésze, Jenei Sándor Levente és felesége a fiatalokkal való foglalkozásra összpontosít. Bár az elmúlt évben eggyel több volt a temetés (14), mint a keresztelés (13), a rokonszenves fiatal házaspár úgy érzi, hogy akkor lesz jövôje a falunak, ha segítenek a fiataloknak, hogy képezzék magukat, és ugyanakkor színvonalas szórakozási lehetôséget is teremtenek számukra. Ennek céljából éppen ottjártunkkor vásároltak egy számítógépet karácsonyi ajándékként, amellyel a fiatalok az internet révén bejárhatják a világot, ha már a megyeközponti iskolába annyira nehezen jutnak be közülük azok, akik ingáznak. A számítógép segítségével az idén angol nyelvtanfolyamot is szerveznek, kezdôk, középhaladók és haladók számára, s Szabédi betyárok néven indult az a tánccsoport, amelynek fiatalokból álló tagjaival Nagy Pál, a népi együttes volt táncosa foglalkozik. A Szabédi Napokat megszervezik az idén, s talán addig elkészül az a film is, amit az elmúlt augusztusban Szabédi Lászlóról a helyszínen forgattak.
Ami a faluközösséget illeti, szinte valamennyien, akikkel szóba álltunk, a széthúzást, az összetartás hiányát említették. Ahhoz azonban, hogy egységesen léphessenek fel mindazokért a minimális jogokért, amelyek mint adófizetô állampolgárokat, a szabédiakat is megilletnék, a választások alatt kialakított ellentéteken, széthúzáson kellene túllépni.
Mivel a riporter sem tudott belenyugodni, hogy Szabéd lakói számára az elemi feltételeket sem biztosítják a ki- és beutazásra, és arra sem, hogy járhatóak legyenek az utak, Toganel Augustintól, a község polgármesterétôl arról érdeklôdtünk, hogy a település lakói mire számíthatnak 2002-ben. A polgármester szerint azért nem javították meg az utakat, mivel a tél elteltével nekikezdenek a vízvezetésnek a vidéki ivóvízhálózat-fejlesztési program keretében, s ha a vezetékeket lefektették, akkor kerül sor majd az utak rendezésére. Sajnos Kopacz Miklós, a megyei tanács részérôl a programért felelôs mérnök nem erôsítette meg a polgármester által mondottakat, ugyanis a szabédi vízvezetésnek még a terve sem készült el, s a költségeket illetôen is nulla lejjel szerepel, tehát az év elsô felében nem lehet számítani arra, hogy az izraeli fôvállalkozó nekikezd a munkának. S ha történetesen el is kezdenék, a vezetékeket a járdarészen fektetik le, tehát az út javítását ilyen indoklással nem lehet tovább halasztani. Amiképpen a lakosság utaztatási problémáinak megoldását sem, ami Pápai Dénes alpolgármester szerint attól függ, hogy a Farkaslakáról megvásárolt buszok elindítására mikor kapnak útvonalengedélyt a Román Útügyi Hatóság megyei fiókjától. Ennek birtokában helyi erôbôl szeretnék mûködtetni a jármûveket. Remélhetôleg minél hamarabb, hisz nemcsak a község elöljáróinak, hanem a megyének is szégyene, hogy a 20 kilométeres távolság ellenére ilyen problémákkal küzd egy Maros megyei falu.