Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Azt hiszem, könnyû kitalálni, hogy az ügyes-bajos dolgokkal felzaklatott, a bürokrácia eltartottjaival naponta ütközô vidéki embert mennyire izgatja a megye vezetésének bonyolult szerkezete. Holtbiztosan nem a rubrikák, a számrejtvények, és az adminisztrációban elterjedt madárnyelv értô embere, rendelkezéseket silabizáló, homályos következtetésekbe bocsátkozó típus, hacsak nem sejtet a rébusz valamiféle érintôleges újdonságot. Ô a gyakorlat embere ugyanis. Ám ha a napisajtó vagy más közvetítô eszközökön keresztül arról szerez tudomást, ami esetleg hasznára válhatna, annak kóstolgatására igen hajlamos, feltéve, ha közérthetô a tálalás, ugyanis a szenvedélyes ígérgetôk "ars poeticájukkal" teljesen hitelüket vesztették.

Jártamban-keltemben tapasztalnom kell, hogy a vidéki ember már nem azt nézi, mit mond valaki, mint inkább azt, hogy ki mondja. Ennek függvényében épít illúziót vagy még azt sem. De térjünk a tárgyra.

Nem vagyok a tanácselnök fogadatlan prókátora, de joggal állíthatom: Virág György szava a vidéki embernek sokat ér, éppen azért, mert csak annyit "adagol", ami megáll a realitás talaján. Nem ígér soha toronyórát láncostól, csak annyit, ami a megye szûkre szabott zsebébôl kitelik. Hiszem, hogy felcsillant a Nyárád menti ember szeme, amikor arról olvasott, hogy lesz tán újra kisvonat. Visszaállítására legalábbis már az idén van esély. Nem holnap és nem holnapután, hiszen a keskeny vágányú kisvonat sínre állításának számos mûszaki és egyéb feltétele van. A lényeg az, hogy a Nyárád menti embert 1998-ban majdhogynem megsemmisítô, "a világtól lenyesô" intézkedésrôl végre lesöprik a port. Persze, a forgalom újraindításához egy Virág György nem elég, a maguk részét az önkormányzatoknak is cselekvôen és felelôsen vállalniuk kell. Ha fontos a kisvasút. Már hogyne lenne az, amikor a Nyárád mente jószerivel el van zárva a várostól, naponta mindössze két távolsági autóbuszjárat bonyolítja a forgalmat, az utazóból kipréselve minden szuszt. Felszállni csak retiküllel ajánlott egyébként.

Ha egyelôre csak Ákosfalváig szuszog a gôzös el, az sem könnyelmûség a megye, a vasút részérôl, tán még inkább kapacitálná az Alsó- Nyárád menti ember amúgy is mérhetetlen szorgalmát. Mert nem mellékes dolog az, hogy a város piacait zöldséggel jelentôs részben Murokország látja el. S ha lesz a megyének s a gôzösnek elég ereje, tán csak felkaptat majd egyszer Szovátáig. Persze, a fantázia is elkezd dolgozni ilyenkor, amúgy kinek árt? Ám ha valakit mégis utolér a nosztalgia, s zsebét a pénz dagasztja szét, utaztasson turistát, amennyit akar, csak férjen el a poggyászban a saláta, a murok és a zeller is.

Valaki mondta múltkorjában: elment a vonat, fütyül a bakterház. Talán fordul egyet a kocka most, s naponta a gôzös is.

Amint a Muresul Rt. igazgatójától, Szabó Józseftôl megtudtuk, megrendelések hiányában két hónapra munkanélküliként szeretné a gyár összes alkalmazottját nyilvántartásba vetetni, hogy azt követôen árpilis 15-étôl, de legkésôbb május elsejétôl újra alkalmazza a volt munkásokat és hozzálássanak a téli megrendelések legyártásához. Hozzátette, minden eddigi alkalmazottra szükség van. A vezetôség ajánlata az volna, hogy az új, munkanélküliekre vonatkozó törvény életbe lépése elôtt, tehát a következô egy- két napban rendezzék a szükséges formaságokat, hogy a munkások megkaphassák a korábbi törvénynek megfelelô támogatást, amit a vezetôség a kollektív munkaszerzôdésnek megfelelôen kiegészítene a fizetésük 75%- áig.

Aszalos Ferenc szakszervezeti képviselô azonban kérdésünkre válaszolva kijelentette: attól tartanak, hogy ha egyszer felbontják a munkaszerzôdéseket, két hónap múlva már nem kötnek újabbakat.

- Nem tudjuk, hogy pontosan mit akarnak. Nem szeretnénk, hogy a gyár csôdbe jusson, nem kívánunk lehetetlenséget sem, de azt sem akarjuk, hogy felbontsák munkaszerzôdéseinket.

Az igazgató válaszként erre a félelemre azzal biztatja a munkásokat, hogy a munkaszerzôdés felbontása mellé csatolja az újraalkalmazási aktákat is, hogy ez legyen a garancia és azt szeretné, ha mûszaki munkanélküliként lehetne alkalmazottait nyilvántartásba venni. Ezzel szemben munkaügyi szakemberek szerint a könnyûiparban nem alkalmazható ez a típusú munkanélküliség. Az alkalmazottak szerzôdései, megrendelés hiányában, felbonthatók a törvényes felszólítás betartásával, az alkalmazottak pedig 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak.

A ma 10 órakor kezdôdô megbeszélésekre a jelek szerint mindkét fél jó szándékkal indul, hogy az 1.010 alkalmazott sorsáról minél kedvezôbben döntsenek, s közben a vállalkozás érdekeit is szem elôtt tartsák.

- Amennyiben február 28-ig nem teljesítik jogos követeléseink legalább egy részét, február 28-án, csütörtökön 11-13 óra között sztrájkolni fogunk - hangzott el Ioan Sacarea, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet megyei vezetôje, valamint Cornel Crucean, a Közoktatási Szabad Szakszervezet megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Amennyiben a kormány azután sem hajlandó engedni, március 11- én egész napos sztrájkot tartanak, s kilátásba helyezték az általános munkabeszüntetést is.

Tájékoztatásuk szerint a közoktatásban dolgozóknak átlagosan 700.000 lejjel kevesebb a fizetése, mint az országos átlagfizetés. A kormány hónapokkal ezelôtt ígéretet tett, hogy januártól havi tíz étkezési jegyet biztosít a tanügyben dolgozóknak (kivétel: a szakképzetlen helyettesítô személyek). Megyénkben 9.607 személy részesült volna ebben. Az ígérettel ellentétben most 5 százalékos béremelést ígérnek, s azt is csak az alkalmazottak egy részének. Ezt sértônek tartják.

Válaszként a tanügyi szakszervezetek újabb találkozóra hívták a miniszterelnököt, remélve, hogy sikerül megoldást találni a tanügyben uralkodó helyzetre. Amennyiben ezen a megbeszélésen sem születik a szakszervezetek számára elfogadható megoldás, csütörtökön beszüntetik a munkát, ám biztosítják a diákok felügyeletét - nyilatkozták a helyi szakszervezeti elnökök. Azt is elmondták, hogy a közelgô népszámlálásban részt vevô tanároktól nem várják el, hogy visszautasítsák a munkát. Azt szeretnék, hogy a közoktatásban dolgozók minél nagyobb jövedelemhez jussanak.

Marosvásárhelyen, a Dózsa György utca 9. szám alatti Hangya-épület földszintjén székelô pénzügyi igazgatóságon különösen hónap vége felé nagy a tolongás.

Ioan Sterp, a kirendeltség igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, hogy a mérlegek leadási határideje a hónap 25. napja, és a gazdasági egységek az utolsó pillanatban szeretnék leadni azokat. Ugyanakkor a jelenlegi székhelyen nincs lehetôség 5-6 fogadóablakot kialakítani az ügyfélfogadás gyorsítása céljából.

Igaz ugyan, hogy az iratokat postán is el lehet küldeni, de akkor a feladó nem tudja meg, hogy milyen számmal
iktatták azokat. Márpedig a pénzügyi ellenôrök kivizsgálásaik során legelôször ezt kérik, annak bizonyságául, hogy a cégek valóban leadták mérlegeiket. A hosszú, kígyózó sorok valószínûleg eltûnnek az új székházba költözéssel. Addig viszont arra kellene megoldást találjanak a közpénzügyiek, hogy valahogy iktatószámot is kapjanak a postán a vidéki mérlegfeladók.

Romániának meg kell oldania intézményi, valamint a civil társadalommal kapcsolatos problémáit, amennyiben a prágai csúcstalálkozón a NATO tagjává kíván válni, szögezte le Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke kedden, Bukarestben.

Jackson a George C. Marshall Egyesület által Politikai morál és a civil társadalom szerepe a NATO bôvítésében címmel rendezett konferencián kifejtette: Romániának meg kell értenie a történelmi kérdéseket (és itt utalt a Ion Antonescu marsall szobrainak felállítására irányuló egyes hatósági törekvésekre), felelôsséget kell vállalnia a kedvezôtlen helyzetben levôk iránt, a nem kormányzati szervezeteknek "érettebbé" és aktívabbá kell válniuk, a médiáknak tiszteletben kell tartaniuk bizonyos erkölcsi normákat, emellett a parlamentnek erôsebbnek kell lennie, különösen a korrupció elleni harcban.

A kontinens déli államai sokat fejlôdtek, azonban szükség van még bizonyos lépések megtételére a civil társadalom tekintetében. Rendkívül fontos a katonai felkészülés, ezen a területen Románia valós sikereket ért el. A NATO igen nagyra értékeli Románia és Bulgária hozzájárulását a szeptember 11-i merényleteket követôen beindult terrorizmus elleni harchoz, azonban szükség van a civil társadalom megerôsítésére is. "Nem hiszem, hogy Nagy- Britannián kívül létezik más ország is, amely Romániához hasonlóan egyidejûleg jelen van csapatokkal a KFOR-ban, az SFOR-ban és Afganisztánban. Egy nagyon jó Nemzeti Csatlakozási Terv növeli az ország csatlakozási esélyét a NATO-hoz", hangsúlyozta az USA NATO-bizottságának elnöke.

A NATO prágai bôvítése Európa bôvülését is jelenti, társadalmi és stratégiai integrációt hoz majd, új kapcsolatot teremt Kelet és Nyugat intézményei, valamint Oroszország és a Nyugat között. Igen fontosnak minôsül Románia és Bulgária abbéli óhaja, hogy hozzájáruljon az euroatlanti térség biztonságához. Egyes országokat már tulajdonképpeni meghívásuk elôtt a NATO tagjainak tekintenek. Ez volt Lengyelország esete, noha senki sem mondta ki, fogalmazott Bruce Jackson. (MEDIAFAX)

Több mint háromezer hasznos információ cserélt már gazdát a szervezett bûnözés elleni harc bukaresti regionális központjának segítségével. A nem egészen másfél évvel ezelôtt nyitott központnak márciustól magyar vezetôje lesz Bánfi Ferenc rendôrtábornok személyében.

A központ eddigi munkájának ismertetése alkalmából nemzetközi találkozót tartottak Bukarestben a térségbeli államok rendôri és vámszervezetei vezetôinek részvételével. A találkozón Magyarországot Orbán Péter altábornagy, az Országos Rendôr- fôkapitányság vezetôje és Bencze József, a Vám- és Pénzügyôrség rendészeti fôigazgatója képviselte.

A bukaresti központot a Délkelet-európai Kezdeményezés (SECI) elnevezésû regionális együttmûködési szervezet tagállamai hozták létre azzal a céllal, hogy a térségben egyre erôsödô szervezett bûnözés visszaszorításában nyújtsanak segítséget a nemzeti hatóságoknak.

Az alapító okiratot még 1999-ben írták alá, de a központ megszületését sokan fenntartásokkal fogadták. A korábbi tapasztalatok alapján joggal gondolhatták, hogy elsôsorban a hosszas diplomáciai huzavona eredményeként összehozott SECI létének igazolására szolgál majd csupán.

A kezdeti tartózkodás látszott abban is, hogy a bukaresti központ ténylegesen 2000. novemberében nyílt meg. A szervezet azonban gyorsan bizonyította létjogosultságát. A kilenc alapító államhoz további kettô csatlakozott, így ma Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, a Moldovai Köztársaság, Románia, Szlovénia, Törökország tagja a központnak. Jugoszlávia felvétele az idén várható.

További tíz ország - köztük az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Ukrajna - megfigyelôként vesz részt a központ munkájában.

A bukaresti központba minden tagállam két rendôr-, illetve vámtisztet küldhet. Jelenleg kilenc ország 15 összekötô tiszttel van jelen Bukarestben.

A központ munkájának alapjául szolgáló stratégiai tervet az Együttmûködési Közös Bizottság dolgozza ki és fogadja el. Végrehajtásáért a három igazgatóból álló vezetôi testület felel. A testület mandátuma két évre szól. A három igazgató váltja egymást a központ elsô számú vezetôjének tisztében is.

A vezetôi testület élén elôször Alexandru Ionas vezérôrnagy, az adminisztratív ügyek igazgatója állt. A jelenlegi parancsnok, a jogi igazgatónak kinevezett Gabriela Konevska macedón vámszakértô megbízatása február végén jár le. Március elsejétôl az operatív igazgató, Bánfi Ferenc rendôrtábornok veszi át a bukaresti központ irányítását.

Bánfi tábornok az MTI-nek elmondta: a központ létjogosultságát és értelmét az jelenti, hogy a nemzeti összekötô tiszteken keresztül a tagállamok azonnal kapcsolatba tudnak lépni egymással egy- egy konkrét, a határokon átnyúló ügy felderítésében.

A központ létrehozásakor megfogalmazott stratégia szerint elsôsorban a kábítószer-csempészet, az embercsempészet és emberkereskedelem, az illegális fegyverkereskedelem, valamint a gazdasági és vámjellegû bûncselekmények feltárásában alakították ki az együttmûködést. A gazdasági és vámjellegû bûncselekmények között a legfontosabb területeket a nagy értékû áruk és a cigaretta csempészete, valamint a gépjármûcsempészet jelenti. A térségben is komoly méreteket ölt a pénzügyi bûnözés: a pénzhamisítás, a pénzmosás és a hitelkártyákkal való egyre gyakoribb visszaélés.

Tavaly szeptember 11. után a terrorizmus elleni harc is a központ prioritásai közé került. Ennek keretében kiemelt területté vált a sugárzó és stratégiai anyagok illegális kereskedelmének kérdése is.

A tábornok elmondta, hogy a központ sajátos munkamódszereként munkacsoportokat hoztak, illetve hoznak létre a stratégiai tervben meghatározott területekre. Ezek folyamatosan dolgoznak egy-egy koordinátor vezetésével.

Magyarország földrajzilag ugyan nem része a délkelet-európai térségnek, azzal csak határos, de a szervezett bûnözés erre nincs sok tekintettel. Mint Bánfi tábornok hangsúlyozta, a kábítószerek világában közismert balkáni útvonal nemcsak áthalad Magyarországon, de a magyar gazdaság fejlôdésének egyik nem kívánatos mellékhatása az is, hogy ma már Magyarország jelentôs mértékben célországnak is számít.

A Keletrôl Nyugatra irányuló embercsempészetben is az egyik csempészútvonal Magyarországon keresztül halad. A prostitúciót szolgáló emberkereskedelemben a fô "for-rásországok": Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia. Ma már az is köztudott, hogy a fô gyûjtôhely Románia. Az itt összegyûjtött lányok egy részét Magyarországon át szállítják. Tömegesen nem jellemzô, de Magyarországról is visznek prostituáltnak lányokat Nyugat-Európába, elsôsorban Olaszországba.

Nyugat-Európából visszafelé fôként nagy értékû lopott személygépkocsik érkeznek. Az autólopások terén sem csak tranzitország Magyarország, hiszen az ellopott nagy értékû gépkocsik száma már itt is eléri az évi 8-10 ezer darabot. Ezek jelentôs része szintén Európa délkeleti részébe kerül.

A gépkocsilopások visszaszorításában jelentôs szerepet játszhat az, ha a nemzeti jogszabályok komolyan megnehezítik a lopott gépjármûvek forgalomba állítását.

Magyarország ezen a téren példaként szolgál a térségben, éppen ezért kérték fel arra, hogy a gépjármû- bûnözéssel foglalkozó állandó munkacsoport munkáját koordinálja - mondta Bánfi tábornok.

A központ a tagországok közötti gyors információcserével tud elsôsorban segítséget nyújtani a nemzeti bûnüldözô hatóságoknak egy-egy konkrét ügy felderítésében. Bencze József vezérôrnagy példaként említette, hogy a magyar vámosok a SECI-központtól kapott információk alapján tettek pontot egy nagyarányú alkoholcsempészési ügy végére. Ebben az esetben a térség több országát érintve Magyarországon át csempésztek jelentôs mennyiségû alkoholt Nyugat- Európába.

Orbán Péter altábornagy hangsúlyozta, hogy Magyarország azért lett a SECI-központ tagja, mivel ez a központ az egész térséget átfoghatja és gyorsíthatja az információcserét a tagországok között. Az országos rendôr- fôkapitány szerint a bukaresti központ beváltja a létrehozásához fûzött reményeket.

(MTI) Alberto Fujimori, az óhazájába, Japánba szökött, bukott perui elnök könyvet jelentetett meg mundérjának tisztára mosása céljából, de elvált felesége, Susana Higuchi felmelegítette régi vádjait, amelyek szerint elnök- férjének titkosügynökei sokszor kínozták ôt az 1990-es években.

Kihasználva a terrorizmus elleni harc konjunktúráját, Fujimori könyvet írt a maoista Fényes Ösvény és a marxista Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom felszámolásában szerzett érdemeirôl. A hétfôn, egyelôre csak japánul, Alberto Fujimori Terro to Tatakau (A terrorizmus elleni fegyvereim) címmel megjelent kötetben Fujimori tagadja, hogy kormányának bármi köze lett volna két mészárláshoz, amelyekkel kapcsolatban Limában emberrablásért és emberölésért vád alá helyezték és el akarják érni a kiadását.

A 2000 novemberében leváltott Fujimori japán bevándorlók fiaként megkapta óhazájának állampolgárságát. A szigetország törvényei tiltják állampolgárainak kiadását külföldön elkövetett bûnökért, és Tokió több ízben jelezte, hogy nem tesz kivételt ez alól.

Könyvében Fujimori a tények szándékos elferdítésének nevezi azt az állítást, hogy kormánya provokálta ki a perui fôváros Barrios Altos nevû negyedében, 1991-ben véghezvitt mészárlást, amely 21 ember, köztük nôk és gyerekek halálát okozta. Ezt az öldöklést éppúgy a fegyveres erôk tagjaiból álló, Colina nevû félkatonai csoport hajtotta végre, mint a La Cantuta-i egyetemen rendezett vérfürdôt, amely kilenc diák és egy tanár életét oltotta ki. Fujimori szerint a felbôszült katonák azért ragadtatták magukat a bûncselekményekre, mert azt hitték, hogy a két mészárlás helyszínén összegyûltek között olyan terroristák voltak, akik 1989-ben megtámadtak egy katonákat szállító buszt.

Fujimori elvált felesége pénteken Limában megismételte azokat a vádjait, amelyek szerint 1992 és 2000 között több mint ötszázszor megkínozták a katonai elhárítás fôhadiszállásán. Susana Higuchi, aki talán volt férje imázsjavító kampányát akarta kontrázni, bizonyságul megmutatta a sajtónak a nyakán és halántékán lévô hegeket. Az elnöki pár 1996-ban, többéves nyilvános marakodás után hivatalosan elvált, és Fujimori megfosztotta nejét elsôasszonyi funkciójától.

Tokióból küldött spanyol nyelvû közleményében Fujimori cáfolta volt nejének vádjait, és azt állította, hogy a hegek moxaterápiától (moxibusztiótól) származnak. E hagyományos kínai-japán melegítéses kezelésnél gyógynövénybôl készült, égô rudakat alkalmaznak. De a növényrudak nem érintik a bôrt, hanem csak annak egyes pontjai fölött tartják ôket, így nem ejtenek égési sebet - mutatott rá Roberto de la Torre, a limai Jorge Pun kínai természetgyógyász központ specialistája. Mi több, a volt First Lady pénteki kommentárjai után egy volt titkosügynöknô kijelentette: 1995-ben látta az elnöknét meztelenül, magzatpózban kucorogni az elhárítóközpont pincéjének egyik cellájában.

Hozzávetôlegesen ezer taxisofôr és kisbuszvezetô vett részt kedden a bukaresti Alkotmány téren zajló tiltakozáson, amelyet a Sofôrök Szakszervezeti Föderációja szervezett a taxistörvény támogatására.

A tiltakozás miatt az Alkotmány tér és az Egyesülés tér közötti útszakasz mindkét sávját lezárták a forgalom elôl. A tüntetésen három nagy bukaresti taxis cég vett részt, amelyek két órára leállították tevékenységüket.

A szakszervezeti tagok 700 taxit és 300 kisbuszt parkoltak le az Alkotmány téren, amelyet majdnem teljes egészében elfoglaltak.

Ioan Victor Stan, az FSSR elnöke kijelentette, hogy a tiltakozást egyes szakszervezeti kérések teljesítése érdekében is indították. Ezek a személyszállításra, a kisbuszok osztályozására, a csillagokkal fémjelzett autóbu-szok bevezetésére vonatkoznak.

Ugyanakkor a sofôrök kérik a bukaresti polgármesteri hivatalt, kezdje meg az útburkolat feljavítási munkálatait, mivel a jármûvek technikai hibáinak nagy része a rossz minôségû utak miatt áll elô.

A sofôrök küldöttsége ma dél körül a Közlekedésügyi Minisztériumhoz vonul, ahol találkozik Miron
Mitrea miniszterrel, aki az FSSR volt vezetôje és alapító tagja.

Földcsuszamlás veszélye áll fenn a Drakula Park tervezett helyszínén, jelentette ki kedden Ileana Tureanu, a Területrendezési, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a Maros, Ialomita és Iasi megyei Területrendezési Terv jóváhagyása alkalmából.

"A Drakula Park térségét földcsuszamlás fenyegeti", jelentette ki Tureanu anélkül, hogy részleteket közölt volna.

Dan Matei Agathon turisztikai miniszter a múlt héten "hülyeségnek" minôsítette azt a sajtóértesülést, miszerint a Breite tisztáson földcsuszamlás veszélye állna fenn.

Ileana Tureanu elmondta, a területrendezési tárcától máig sem kértek semmiféle jóváhagyást a Drakula Park létrehozására.

A Drakula Park elnevezésû szórakoztató komplexum építési munkálatai március 15-én kezdôdnek.

A hétvégén szervezték meg Nagyváradon a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének XII. kongresszusát. Eddig példátlan számú résztvevôvel zajlottak a kongresszus munkálatai: 49 diáktanács és diákönkormányzat több mint 110 képviselôt delegált.

Az eddigi MAKOSZ tag-szervezetek közül 13 diáktanács vett részt, és a kongresszus elfogadta további 32 diákszervezet tagfelvételi kérelmét. A munkálatok két csoportban folytak: a "haladó" diáktanácsok és a "kezdô", induló szervezetek külön témakörökben folytattak megbeszéléseket.

A másfél órás MAKOSZ és RMDSZ c. fórumon a szövetség és a diákszervezetek viszonyáról beszéltek a résztvevôk, érintve a helyi és országos viszonyokat. Ismertették a Szovátai Ajánlást és a Magyar Ifjúsági Értekezlet alapítására vonatkozó elképzeléseket, valamint a különbözô támogatási rendszereket. A megbeszélések során megfogalmazódott egy országos képzési program igénye - ennek kidolgozása prioritás a MAKOSZ számára.

A tisztújítást követôen beik-tatták a héttagú elnökséget és Debreczeni Sándor új MAKOSZ- elnököt, a nagyváradi Ady Endre Líceum Diáktanácsának elnökét.

A MAKOSZ XII. kongresszusa megerôsítette a leköszönô elnökség döntését, mely szerint a szövetség csatlakozik a Szovátai Ajánláshoz és a Magyar Ifjúsági Értekezlet alapító tagja kíván lenni. A MAKOSZ felkéri ugyanakkor az RMKSZ-t, hogy ne használja a Magyar Középiskolások Szövetsége vagy ehhez hasonló elnevezést, a további félreértések elkerülése végett. A közeljövôben a középiskolás szövetség egy országos kerekasztal-megbeszélést kezdeményez minden országos ifjúsági szervezettel.

Czirmay Szabó Sándor "Búcsú a rózsáktól…" címû, a Népújság 2002. február 21-i számában megjelent cikke késztetett írásra.

A lírai hangvételû cikk elsô felében kifejtett véleménnyel azonosulok. Városunk történelmi központját a mindenáron való újítási lendületben, történelmi jellegétôl megfosztani hiba lenne. Az elmúlt 80 évben az erdélyi városok évszázadok folyamán kialakított központjait különbözô indokokkal próbálták átalakítani, magyar jellegétôl megfosztani vagy új központok létrehozásával fontosságát megszüntetni. Városunk központja ma is a Széchenyi tér (habár most Rózsák terének hívják), bár a Czirmay Szabó Sándor úr által leírt rombolások, sajnos, valóban megtörténtek. (Barátok temploma, Bodor Péter kútja).

A cikk végén a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-es képviselôcsoportját érintô elmarasztaló utalását igazságtalannak tartom, hiszen még döntés a Czirmay úr által említett témában nem született. Úgy érzem, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-es csoportja nem követett el olyan hibát/hibákat a városrendészet terén, amely okot adna Czirmay urnak arra, hogy a tanács RMDSZ-tanácsosainak jövôbeli hozzáállását már most, elôre hibásnak tüntesse fel.

Azon mondata, mely szerint: "…az RMDSZ-többségû tanács, köszöni szépen, jól van, s az RMDSZ- frakció elôválasztáson megrostált, kiválasztott, megfiatalított tanácsosai is csak "szöszmötölnek", még a törvényadta jogokkal sem kívánnak élni"- nem állja meg a valóság próbáját hiszen én magam voltam az, aki az "új demokráciában", Marosvásárhely 1989 utáni történelmében elsôként, 2002. január 29-én magyar nyelven megfogalmazott interpellációt nyújtottam be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak.

Hogy errôl Czirmay úr és a Népújság olvasói nem tudnak, az nem a tanácsosok hibája! Úgy tûnik, nem csak a fôterünk jelképe a vörös rózsa.

Dr. Ráduly Levente, városi tanácsos

A minimális jövedelmet szavatoló törvény január elsejétôl lépett hatályba. Múlt héten megjelent a 6-os számú sürgôsségi kormányrendelet, amely módosítja a törvényt és nagyobb összegû fûtéspótlékot ír elô a jogosultaknak. Jóllehet a törvény szavatolja a minimáljövedelmet, a gyakorlatban másként állnak a dogok. Eltelt két hónap és Marosvásárhelyen még egyetlen jogosult személy sem jutott a támogatáshoz.

A kormány tavaly a szegénység enyhítéséért, a szociális feszültségek elkerüléséért és a lakosságra elviselhetetlen anyagi terhet rovó téli idôszak könnyebb átvészeléséért bevetette azt a mentôövet, amely a minimális jövedelmet szavatoló 416-os törvényként vált ismertté. Áthidaló megoldásként elfogadható volna a törvény, a szegénysorú állampolgárok támogatása is nemes szándék, azonban a kivitelezés sántít. Mindenekelôtt az államkasszából erre a célra szánt fedezet távolról sem elég. A kormány nem tett egyebet, mint azt, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos felelôsséget az önkormányzatokra hárította. Az önkormányzatoknak kell szembesülniük azzal a tömeggel, amely jogosan ostromolja a hivatalokat, és nekik kell magyarázatot adniuk, hogy mikor fizetik ki a segélyeket.

A megyei tanácsnak 100 milliárd lej áll rendelkezésére, hogy a szavatolt minimáljövedelmet a megye 7 városában és 90 községében biztosítsa. Az elsô negyedévre 15 milliárd lejt osztottak szét. Egy január végi kormányülésen a szabályozás módosításáról döntöttek. Eszerint nem csak azoknak jár a fûtéspótlék, akik a mini-máljövedelemre jogosultak, hanem olyan családoknak is, akiknek jövedelme valamivel nagyobb, de a fûtési költségeket képtelenek törleszteni. A szóban forgó sürgôsségi kormányrendelet még jobban megnehezíti az önkormányzatok dolgát, mert a lakosság jelentôs hányadát jogosítja fel a fûtéspótlékra. (A jövedelem-plafonokat és a pótlékok értékét több ízben ismertettük.)

A február 14-i megyei tanácsülésen elhangzottak szerint, minden település annak függvényében kapott több vagy kevesebb pénzt, hogy mennyit igényelt. Egyes polgármesteri hivatalokban mindenkitôl elfogadták az igényléseket, s csak azután rostálták ki azokat, amelyek nem voltak teljesek, vagy az igénylôk valamilyen okból nem jogosultak. Ezzel szemben Marosvásárhelyen eleve csak azokat a dossziékat fogadták el, amelyek hiánytalanok voltak, így a több ezer érdeklôdôbôl automatikusan kiestek azok, akik valamilyen iratot nem mellékeltek. Persze, így a hivatalnokok munkája sokkal könnyebb volt, de a kiutalt pénz is kevesebb.

Így állhatott elô az a paradox helyzet, hogy Marosvásárhely 285, Jedd 431 millió lejhez jut a megyei tanács kimutatása szerint. Szembetûnôek más aránytalanságok is. Mezôbánd lakossága 7.627, 733 milliót kért, 622-t kapott, míg a 38.619 lélekszámú Szászrégen 1,1 milliárd lejt kért januárra és 1 milliárdot kapott!

Mint Gál Imola, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója tájékoztatott, a sürgôsségi kormányrendeletmegjelenése után elemezték, mekkora pénzösszegre lenne szükségük, hogy valamennyi jogosultnak ki tudják adni a fûtéspótlékot is. Körülbelül 10,8 milliárd lej kellene, de jelenleg csak 285 millió lejjel rendelkeznek. A hivatal beadvánnyal fordult a prefektúrához, hogy a megyei tanáccsal közösen szervezzenek megbeszélést az ügyben. Egyelôre nem tudni, hogy a fûtéspótlékot mibôl fizetik ki, de "az lenne a logikus, hogy ha a szavatolt minimáljövedelmet állami költségvetésbôl fizetik, akkor a fûtéspótlékot is az államkassza állja" - mondta Gál Imola igazgató.

Február 27-ét írunk, s Marosvásárhelyen és a megye legtöbb településén a jogosultak még nem jutottak a minimális jövedelemhez. Valószínûleg e hét folyamán megkezdhetik a támogatás folyósítását. A januári, februári fûtéspótlék igénylésére szolgáló nyomtatványok kiosztását a tulajdonosi és lakótársulásoknak ma kezdik meg a polgármesteri hivatalban. A gázzal fûtôk - tájékoztatott Adina Gican, a szociális osztály vezetôje és Maria Ciobanu jegyzô - csak hétfôn vehetik kézhez a kéréseket a Rózsák tere 5. szám alatti Apolló épület 7-es irodájában.

Hogy mikor lesz ebbôl fûtéspótlék?

Konkrét választ senkitôl sem kaptunk.

A Mol Románia tavaly veszteséggel zárta az évet, üzleti forgalma visszaesett, de a magyar olajipari társaság bízik a román gazdaság növekedésében, ezért a bôvítés stratégiáját választotta Romániában - hangzott el kedden Bukarestben, a Mol Románia tavalyi eredményeit és jövôbeni terveit ismertetô sajtótájékoztatón.

Kósza Aliz, a Mol Románia ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy a vállalat tavalyi forgalma 58 millió dollár volt, ami 10-11 százalékos visszaesést jelent a megelôzô évhez képest. Tavaly a Mol romániai leányvállalata veszteséggel zárta az évet. Az ügyvezetô igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél év válságos korszakot jelentett valamennyi külföldi forgalmazó számára Romániában. Ennek fô oka szerinte az állami tulajdonban lévô román olajipari társaság, a Petrom árpolitikája volt. A Petromé az ország közel 1900 benzinkútjából 675, s az állami társaság saját hálózatában szinte a finomítói árral megegyezô áron hozta forgalomba az üzemanyagot. A külföldi forgalmazók tiltakoztak, de végül saját kereskedelmi árrésük rovására kellett vállalniuk a piacidegen versenyt.

Tavaly októbertôl némileg javult a helyzet: a Petrom rákényszerült árpolitikájának módosítására és ez azonnal meglátszott a többiek eredményeiben is. A Mol Románia forgalma tavaly szeptember végéig 34 millió dollár volt, majd egyedül az utolsó negyedévben 24 millió dollár.

- A kedvezô tendencia az idén is folytatódott, az év elsô két hónapjának forgalma alapján az várható, hogy az elsô negyedévben a tavalyi év hasonló idôszakához képest 50 százalékkal, az egész évben pedig 20 százalékkal lesz nagyobb az üzleti forgalom - mondta Kósza Aliz. Az igazgatónô elmondta, hogy tavaly három új töltôállomást nyitottak. A Mol Románia jelenlegi hálózata 38 saját és 4 névhasználati rendszerben mûködô kútból áll. A Mol romániai összes beruházásának értéke meghaladja a 80 millió dollárt, ezzel a Romániában befektetô külföldi cégek listáján a 10. helyen áll.

Idén a tervek szerint az elsô félévben négy, az év végéig összesen nyolc új kutat nyitnak. A Mol Románia célja az, hogy 5-10 év alatt a romániai piac 10 százalékát megszerezze a jelenlegi 2-3 százalékkal szemben, s mintegy 100-110 kúttal a második legnagyobb hálózata legyen. (Jelenleg a második helyen a Shell áll 84 állomással.)

A hálózat bôvítése mellett a forgalmazott termékek minôségére és új termékek bevezetésére összpontosítanak. Az Euro3 szabványnak megfelelô és kizárólag külföldrôl behozott Euro Super Plus üzemanyag árusítását tavaly kezdték meg 13 kútnál. Ez a szám rövidesen 18-ra emelkedik, s valamennyi újonnan épülô kútnál is árusítják majd. Tervezik az autógáz forgalmazását.

A fogyasztók megnyerése érdekében a Mol Románia elsôként tette lehetôvé az országban az ingyenes hívást biztosító zöldszámot. Idén márciustól bevezetik a Mol hitelkártyát, s a tervek szerint a Magyarországon, illetve a Romániában kibocsátott Mol-kártyákat kölcsönösen elfogadják majd fizetésre.

Romániában ismét napirendre kerül a Petrom privatizációja. Ezzel kapcsolatban Tóth Norbert, a Mol Lakossági Szolgáltatások Divíziójának tervezési és kontrolling igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a Mol igyekszik a térségben vezetô vállalat lenni, ezért figyel mindenre, ami az itt mûködô nagyobb olajvállalatokat érinti.

- Természetesen figyelünk a Petrom privatizációjára is, de érdeklôdésrôl csak akkor lesz idôszerû beszélni, ha döntés születik és részletek is napvilágot látnak a privatizáció módjáról - mondta.

Évforduló

A 19-20. század fordulóján Geréb Béla volt a város élén, Bernády ôt követte 1902. március 8-án - ekkor tette le a polgármesteri esküjét, amelyet az "Isten engem úgy segéljen" szavakkal fejezett be.

Hol volt akkor a város székháza, a Városháza?

A Székelyvásárhely nevet viselô mezôvároska magisztrátusának fôbírói a 16-17. századforduló elôtt a tanács üléseit a fôbíró lakásán tartották. A századforduló után, Borsos Tamás fôbírósága idején a vár területén levô házak egyikében tanácskoztak és hozták határozataikat. Az ô fôbírósága idején, 1616-ban nyerte el a város a szabad királyi város címet és a Marosvásárhely nevet Bethlen Gábortól, Erdély fejedelmétôl.

Az osztrákok uralomra jutásával az osztrák katonaság vette birtokába a várat s a területén levô menedék-lakóházakat rendre lebontatta. Ennek következtében a tanács is ház nélkül maradt. 1740 körül a tanács a Nagypiacon (Rózsák tere) két épületben rendezte be székházát, az akkor még létezô Kispiac (Creanga utca) bejárati oldalán levô manzárdtetôs egyemeletes épületben. 1770-ben a tanács a Nagypiac közepén, az Apolló épülete elôtti részen építette fel a városházát, a székházát. 1848-ban ezt az egyemeletes kôházat az osztrák hadsereg gyújtotta fel. Szükségbôl a tanács a Görög- házban (ma Katonák háza) rendezte be polgármesteri irodáit. 1856-ban a Császár és Királyi Helytartó Tanács - az állam - pénzt utalt ki tanácsház építésére, melyet a Kispiacra való bejárati részen építettek fel, a plébániatemplom során. Az egyemeletes, neogót homlokzatú épület földszintjén boltíves kapualjon jártak át a Kispiacra. Az emeleten és a szomszédos 58. szám alatti házban voltak a polgármesteri iroda termei, melyeknek egyikében hangzott el a megválasztott polgármester eskütétele.

Dr. Bernády György polgármestersége alatt megtartotta az esküjében fogadottakat, és a város képét alaposan megváltoztatta. Közüzemekkel rendelkezô, aszfaltozott várost épített, gazdagon ellátva középületekkel, iskolákkal. Elsôként építette a tornyos városházat, a város szimbólumát jelentô szecessziós épületet, melyet követett a Közmûvelôdési ház és a többiek.

Városépítô munkáját az elsô világháború szakította félbe. Az évforduló napján - március 8-án - emlékezzünk a városépítô polgármesterre, mely napon belépett Marosvásárhely történetébe és ismerjük meg polgármesteri tevékenységét és egyéniségét.

(Folytatjuk)

Sokan és sokféleképpen rajzolták meg Bolyai Farkas és fia, János viszonyát. Gondoljunk csak Németh Lászlóra, Benkô Samura, Weszely Tiborra, Szénássy Barnára (és legjobb ha nem gondolunk Tabéry Géza Szarvasbika c. regényszörnyûségére).

Legutóbb Kiss Elemér professzor napvilágra hozott olyan leveleket, amelyek arra kell késztessenek minden Bolyai-kutatót és Bolyaiakról vitázót, hogy újraértékeljék e két nagy tudós apa- fiú, de tudósi kapcsolatát is. Vitathatatlan, hogy Kiss Elemér professzor fogalmazta meg a legpontosabban, leghûségesebben a Bolyai apa-fiú kapcsolatot.

Most ehhez a kapcsolathoz szeretnék hozzászólni egy kicsit "ra-dikálisabban".

Közel száz évig élt a köztudatban, hogy Bolyai Farkas végtelenül jó és közkedvelt tudós és ember volt, példás családfô, népszerû ember, ezzel szemben János kibírhatatlan, embergyûlölô, rossz családapa, illetve gyerekeivel sem törôdô, mindenki által került ember volt. Viszont a személyes, megbízható tanúk mást mondanak: János volt a jobb ember, az áldozatkész családapa és Farkas hanyagolta el családját.

Kit kérdezzünk meg efelôl, ha nem éppen Bolyai Farkas unokáját, és nem János, hanem épp Gergely fiát, VIII. Gáspárt? Errôl az unokájáról maga Farkas is megemlékezik. Sajnos, és ebben én Farkas szívtelenségét látom, János gyermekeirôl egyáltalán nem vesz tudomást, nem akarja tudomásul venni, hogy azok is unokái. Tehát lássuk mit mond nagyapjáról VIII. Bolyai Gáspár, aki felszámolta az ôsi bolyai birtokot és a Székelyudvarhellyel összenôtt Kadicsfalvára költözött.

Bolyai Farkas és János.

(Budapesti Hírlap 208. szám, 1901. július. 31)

Bolyai Farkas unokájátó1 a következô levelet kaptuk:

Székelyudvarhely, július.

"Engedje meg a tisztelt Szerkesztô úr, hogy én, mint Bo1yai Farkas unokája, a kezeim között levô adatok alapján az egyes fölmerült tévedéseket helyreigazítsam.

…

A Budapesti Hírlap július 21-i számában B. Jánosró1 egy cikk jelent meg, melynek jóhiszemûségét elismerem ugyan, de kénytelen vagyok tiltakozni a következô vád ellen:

«Nem valótlanszínû, hogy anya fiában a férfit imádta, hogy a marosvásárhelyi kis házban olyan természetû tragédia folyt le, minôt Szofoklész Odipuszban, Victor Hugo Lukrécia Borgiá-ban írt meg». Boldogult atyám, Bolyai Gergely elbeszélésébôl, kezeim között levô okmányokból és Bolyai János több levelébôl ismerve a történteket, a fenti, rémregénybe illô szörnyû vád ellen leghatározottabban tiltakozom. Bolyai Jánosban anyja nem a férfit, hanem egyetlen gyermekét imádta. Életéhez csak gyermeke kötötte s midôn tôle elválni kényszerült, rendkívül különcködô tudós férjének modorátó1 egyébként is ingerelve, az idegbeteg asszonyon kitört az ôrültség s néhány év alatt a sírba vitte. De nem lehet igaz e vád már azért sem, mert János 15 éves volt, midôn elvált a szülôi háztól s többé édesanyját ezután nem látta. Bolyai Farkas nemes lelkû emberbarát, költô, filozófus és matematikus volt ugyan, de rossz családapa; szórakozott, cinikus, különcködô tudós, kinek a családos élet nem volt való. Elsô nejét is ez ingerelte és vitte az amúgy is ideges asszonyt az ôrültségbe, míg második nejét, az én nagyanyámat is ez tette betegessé, úgyhogy rövid idô alatt elhalt. Némelyek valóságos drámai színezettel igyekeznek B. Jánost befeketíteni apjával szemben tanúsított magaviselete miatt. Pedig ellenséges magatartását csupán annak lehet tulajdonítani, hogy mostohaanyját nem szerette, édesanyja halálát apja különcködô magaviselete következményének tartotta. Ôt magát édesapja teljesen elhanyagolta, a tudós, de szórakozott B. Farkas teljesen tudományának és a költészetnek élt, azonkívül semmirôl sem vett tudomást. Tény, hogy egy alkalommal gyermeksírást hallván, megszólította feleségét:

- Te, miféle gyermeksírás van itt?

- Hiszen a mi fiunk sír, felelt nagyanyám.

Igaz...igaz, Gergely, viszonozá a tudós, kinek csak akkor jutott eszébe, hogy fia is van és annak a sírását hallja.

Ilyenszerû különcködései, hogy például naponta bezárkózott s csak két tojást evett, melyeket szórakozottságból sokszor ott feledett, hogy majorságot, sertést az udvaron meg nem tûrt stb. Volt oka számos viszálynak.

Történt apa és fiú között több alkalommal is összeütközés, de általában sem állandó ellenségeskedésrôl, sem tudós versengésrôl beszélni nem lehet. Ez utóbbi különösen csak annyiban igaz, hogy apját korholta, miért fecsérli el nagy tudását a költészetre s miért nem marad meg a matematika terén, hol a legtöbb sikert aratott munkásságával.

… Mégis túlzás van azokban a cikkekben, melyek az apa és fiú viszonyát tûrhetetlen ellenségeskedônek tüntetik föl.

E cikk kerete nem engedi meg, hogy részletesen kitérjek jellemrajzukra, a közönség már amúgy is eléggé tisztában van velük, csupán azt akartam meggátolni, hogy a Bolyai Jánosra szórt túlzott vádak még tovább terjedjenek s a közönség szemében hamis színekben tüntessék föl annak a férfiúnak jellemét, aki dicsôséget szerzett a magyar tudományos életnek külföldön is, és akire édesapja mindig büszkén hivatkozott, mint tudományos eszméinek letéteményesére.

…

Ezekben igyekeztem helyreigazítani a fölmerült tévedéseket, melyeket annak tulajdonítok, hogy Bolyai János és Farkas élet- és jellemrajza még ma is várja mesterét. Mert, sajnos, az eddig megjelent ilyen munkák hiányosak, tévesek és nem felelnek meg teljesen ama két tudós érdemeinek, akik annyi elismerést szereztek a magyar névnek a mûvelt világ elôtt.

Bolyai Bolyai Gáspár

Ilyen tömören még nem jellemezte senki sem Farkast mint családapát.

A fenti Bolyai Gáspár a VIII., Farkas apja is Gáspár volt, ô tehát a VII. volt a nagy Bolyai családban, míg a Marosvásárhelyen élô Bolyai János dédunokája és ükunokája a IX., illetve a X. Gáspár.

János is sokszor panaszkodott, hogy Farkas ôt elhanyagolta ifjú korában. Íme mit ír János Farkasról az Üdvtanban. (Önéletrajzi részletek Bolyai János Üdvtanában, Jelitai Józseftôl)

" …Még volt rajtam kívül egy lánykájuk, ki is kicsi korában meghalt. Azután szegény anyám keservesen töltötte életét; bennem volt egész gyönyöre, én lévén egyetlene, miért is kimondhatatlanul szeretett…

Atyám második feleségével sem élt semmivel jobban; nehéz természete miatt tán senki, kitôl ô nem félt, vele egy fedél alatt ki nem jöhetvén. Helybeli születésû vadabb érzésû második feleségével nem mert oly mostohán bánni. Szokott neve azonban nejétôl - fülem hallatára - fenevad volt.

… Ha atyám a szolgálóját nem féltette volna annyira tôlem, s amiatt nem határoztam volna onnani elköltözésemet, s közel egymáshoz értekezôdhettünk volna, mindketten sokkal szerencsésebbek lehettünk volna. Nagy kár volt a jó egyetértés, közlekedés magas és kedvet gyújtó gyönyörétôl magunkat megfosztva, kisebbítôleg viselnie magát ellenem."

Anyagilag is, noha János nehezebb körülmények között élt és kevesebb volt a jövedelme, mint Farkasnak, mégis segítette Orbán Rozáliát és a családját havi 10 rhénes forinttal, de sehol sem olvastam, hogy Farkas bár egy jó ebédre meghívta volna a fiát. Persze ennek is volt egy kis számtani magyarázata. János nyugdíja évi 400 rhénes forint volt, ez havi 33 rhénes forint és 20 krajcár. Ebbôl János havonta adott Rozáliának 10 rhénes forintot. Maradt neki így 23 rhénes forintja és húsz krajcárja. Az albérletért fizetett évi 35 rhénes forint házbért. Ezzel szemben Farkas a Református Kollégiumtól kapott havi 27 rhénes forint nyugdíjat, de még kapott gabonajutalékot és évi 6 rhénes forint sópénzt. De nem kellett fizessen semmit a szolgálati lakásért, és a domáldi birtok jövedelmét is ô élvezte 1846-tól folyamatosan. Farkas úgy számigált, János nyugdíja nagyobb mint az övé, ezért nem szorul az ô segítségére. A valóságban viszont János jóval nehezebben élt, sokszor nem volt mit egyenek és gyakran vásároltak hitelbe (így vásárolt neki Szôcs Júlia, a hûséges cselédje). János anyagi helyzete csak 1858 után javult valamennyicskét, mert a nyugdíját fölemelték évi 420 rhénes forintra és 1600 rhénes forintért az öccsével közösen eladták a domáldi birtokot a lutheránus hitközségnek.

De nem akarok ünneprontó lenni, lényegében a két Bolyai kapcsolata úgy szép, úgy helyes és maradjon meg úgy az emlékezetünkben, ahogy azt Kiss Elemér professzor megrajzolta.

Nicolae Ceausescu hatalmas portréját függesztették ki kedden a temesvári Opera erkélyére. A portrét egy román-francia koprodukcióban készülô film jeleneteiben használnak fel, jelenti a MEDIAFAX munkatársa.

Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere az Opera téren kijelentette, hogy csütörtökön a teret katonaság és harckocsik "szállják meg", a közlekedést pedig leállítják. A felvételeket az 1989-es forradalom színhelyén forgatják. A jelenetek a "Temesvár-szindróma" film számára készülnek, amely egy francia-román koprodukció lesz, Marius Barna rendezésében. A forgatókönyvet Mihai Creanga írta.

Az Adevarul literar si artistic címû folyóirat február 6-i számában interjú olvasható Caragiale szülôfalujának polgármesterével. (Haimanale község Dîmbovita megyében fekszik, és természetesen az író nevét viseli.) A polgármester elújságolja a riporternek, hogy a szülôház közelében területet szándékoznak vásárolni, arra meg olvasási házat (így fordítom a bizarr 'casa de lecturare' szószerkezetet) emelnek, s benne "olyan értékeket helyeznek el", amelyek a fiatalok, de nemcsak a fiatalok, hanem az öregebb rendûek neveléséhez is alkalmatosak. - Nemkülönben - folytatja a polgármester - idén leplezzük le a drámaíró mellszobrát. A szobor cementbôl van, a község területén fungáló börtön szomszédságában ugyanis bútorgyár üzemel, ahol a helybeliek mellett elítéltek is dolgoznak - és éppen a gyár belterületén öntik a szobrot. Hogy ki a cementszobor alkotója, nem említi a derék falubíró. Egyébként az a véleménye, manapság is épp elég kótyagos polgár tántorog, mivelhogy a falu népe igencsak kedveli a cujkát.

A România literara kommentátora megjegyzi: lám csak, mennyire otthon van Caragiale - még a szülôfalujában is.

A búvárkodás az anyakönyvekben sok érdekes dolgot hoz a felszínre. Minden latin nyelven található, fordításban közlöm. "1754. MONSTRUM - így, nyomtatott vastag betûvel írva, aztán a következôképpen folytatva -: Ápr. 3-án egy szörnyet kereszteltem, amelyiknek volt 4 lába, 4 keze, 1 feje, de
azon kétféle arca, aztán egyik felôl fiú, a másik felôl leány részei, melynek szülei Kovács Péter és Szabó Klára; élt 3 órát." Nyilván összenôtt ikrekrôl van szó, de abban az idôben mint szörnyet írták be az anya-könyvbe. (Szántó Szabó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története) * A 2002. évi templombúcsú április 24-én délelôtt 10 órakor lesz, amikor is dr. Jakubinyi György érsek meglátogatja egyházközségünket és a bérmálkozóknak kiszolgáltatja a bérmálás szentségét. Délután 4 órakor
Tófalvát, este fél hatkor Jeddet keresi fel, és látogatja meg a szórványban élô híveket. *(A marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványának februári számából)

Rekordtámogatás Marosvásárhelynek

Tegnap városunkban járt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a holland kormány által finanszírozott BDO Conti Audit Rt. három szakembere, hogy megkezdjék a helyhatóság és az Aquaserv pénzügyi auditálását az ISPA-programmal kapcsolatban.

A megkötendô szerzôdés értelmében az Aquaserv 21 milliárd euró vissza nem térítendô támogatást kap új technológia bevezetésére a vízüzemben, hogy 2006-ra jobb minôségû vizet állíthassanak elô. A pénz kisebb hányadát a villamosenergia-fogyasztás optimizálására és a szennyvíztisztító fejlesztésére fordítják.

Az ISPA-programban való részvétel egyik alapfeltétele, hogy a pályázó saját forrásból teremtse elô a kért támogatás negyedét, esetünkben 7 millió eurót. Mivel az Aquaserv nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kölcsönözné, amiért a helyi tanács vállalna kezességet.

A tegnapi megbeszélésen Fodor Imre és Csegzi Sándor alpolgármesterek mellett a helyi tanács képviselôi is részt vettek.

- Míg korábban a cél a program elnyerése volt, most végre újabb szakaszba érkeztünk, ahol a konkrét megvalósításról eshetett már szó - jelentette ki Fodor Imre alpolgármester. Elmondta, a kölcsönt a helyi tanács garantálja, de minden remény megvan arra, hogy az Aquaserv képes legyen azt visszafizetni. Ez azért is fontos volna, mert a helyi tanács más vízhálózattal kapcsolatos fejlesztési programokat kell felvállaljon, amelyeket nem lehetett az ISPA-programba bevenni.

Természetesen a visszafizetendô összegnek csak egy részét lehet fedezni a megtakarított villamos energia árából, és a kölcsön felvétele maga után vonja a víz árának emelkedését is. Fodor Imre véleménye szerint a víz ára Marosvásárhelyen a vízórák alkalmazása folytán viszonylag alacsony, és a lakosság költségeinek csak 3,5 százaléka, míg más városokban ez elérheti a 4%-ot is.

A tegnapi megbeszélésen elhangzott, hogy ha minden jól megy, május elején sikerül a végleges szerzôdést megkötni, s hozzáláthatnak a fejlesztéshez.

Ülésezett a Társadalmi Párbeszéd csoport

Igen barátságos légkörben zajlott tegnap a Társadalmi Párbeszéd soros ülése, amelyen több - már korábban lecsengett - problémáról hallhattunk beszámolót.

A posta igazgatónôje elmondta, egyelôre, pontosabban 2002- re megoldódtak nehézségeik. Hasonlóképpen egy elmúlt konfliktusnak mondható a színházügy. Ismertetôjében Emilia Leah, a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatónôje a gázszámlák kérdését elevenítette fel, emlékeztetve, hogy a gázelosztó vállalatot a vizsgálatuk befejeztével 12 millió lejre (!) megbüntették és felszólították, hogy csak a ténylegesen elfogyasztott gázt fizettessék meg a fogyasztókkal. Ugyanakkor kérték, hogy a számlák áttekinthetôbbek, korrektek és a fogyasztóvédelmi törvény elôírásainak megfelelôek legyenek.

Újra kérdések kereszttüzébe került Daraban Ottó, az Aquaserv igazgatója, aki megismételte a más alkalmakkor elmondottakat, amelyrôl a Népújságban több ízben beszámoltunk. Az Aquaserv által megpályázott pénz kezelésére vonatkozó polgármesteri gyanúsítgatásokra ez alkalommal Sorin Lazar, a pénzügyi igazgatóság aligazgatója válaszolt. Elmondta: az idén már két ízben ellenôrizték pénzügyi szempontból az Aquaservet, de sem a Számvevôszék, sem a polgármesteri hivatal és a pénzügyi igazgatóság szakemberei nem találtak rendellenességeket. Ami a vállalaton belüli állítólagos pazarlást illeti, ennek nyomát sem találták és a luxuslimuzin is egyszerû Skodának bizonyult.

A napirendi pontoknak megfelelôen beszámolót tartott a hat hónapja együttmûködô Siletina és Közszállítási Vállalat, de a kérdéskörben elôrelépés nem történt. Noha a jelenlevôk többsége úgy ítélte meg, a közszállítás állapota az együttmûködés megkötését követôen romlott, a vállalatok vezetôi ettôl eltérô véleményen voltak és maradtak.

Raffai Csaba 1989 óta postás Erdôszentgyörgyön. Bözödön lakik, ahol viszont a felesége viszi ki a címekre a postai küldeményeket. Csaba naponta ingázik gépkocsijával Bözödrôl a községközpontba és vissza. A Kis-Küküllô menti településen 160-an fizettek elô a Népújságra, három postás juttatja el a megrendelôk címére. Bözödön havonta 30- 35-en fizetnek elô a Népújságra. A kérdésre, hogy újságolvasók-e az erdôszentgyörgyiek, Raffai Csaba elmondta, a táskába kerül naponta a Cuvântul liber, a Ziua, az Evenimentul zilei, de ezek összszáma nem éri el a Népújságét. Négy elôfizetônek viszik ki a Krónikát és ötnek a Romániai Magyar Szót. Az újságokat általában idejében eljuttatják az olvasókhoz. Legalábbis eddig még nem volt rá panasz.

A kormány már a megalakulását követô idôszakban meghirdette a korrupció elleni harcot. A miniszterelnök, nagy tettekre készen, kormányprogramba foglaltatta, s hogy még komolyabbnak lássék a dolog, külön korrupcióellenes program is született. Végezetül, nagy hírverés közepette, a kormánypárt vezetôi egyenesen Snagovra utaztak, egy országos antikorrupciós ügyészséget létrehozandó.

A belügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak kötelezô módon hetente jelentést kell tennie a kormányfônek a korrupció ellen folytatott harcban elért eredményekrôl. Ezekrôl, nevezetesen az ellenôrzött intézmények, egységek számáról, a letartóztatottakról szinte hetente tájékoztatja az ország közvéleményét a kormány feje. A tájékoztatások során minden alkalommal figyelmezteti a megyéket, hogy a prefektúrák keretében is antikorrupciós bizottságokat kell létrehozni, illetve, hogy ennek a tevékenységnek a legteljesebb transzparencia jegyében kell történnie.

Nos, mivel a prefektusok a kormánypárt legfegyelmezettebb katonái közül kerültek ki (a rebelliseket menet közben kicserélték), összeültek, hogy létrehozzák a megyei antikorrupciós bizottságokat. Ez történt Maros megyében is. Két nappal ezelôtt megalakult az úgynevezett megyei antikorrupciós operatív csoport. Ismertették a területekre leosztott terveket, illetve a "korrupciós cselekmények megelôzését célzó programot". Az antikorrupciós csoport "a szervezett bûnözést és az adócsalást célozza meg".

Eddig minden a legnagyobb rendben. Ami számomra furcsa az az, hogy ezeket a döntéseket, valamint az antikorrupciós operatív csoport megalakítását, a legteljesebb titokban, zárt ajtók mögött ejtették meg. Érthetetlen, miért nem szabad tudni, kik az antikorrupciós operatív csoport tagjai. Az is, hogy mit tartalmaz a megyei korrupcióellenes harc programja, hiszen az országos programot az interneten bárki elolvashatja. Sôt, a kormányfô több ízben is felszólította a megyék vezetôit, hozzák nyilvánosságra, a sajtón keresztül ismertessék mind a programot, mind az ehhez tartozó akciótervet.

Ezek után úgy gondoltam, a megyéknek is valamiféle hasonló programot kellene készíteniük, csak az akciótervben szerepelnének más megnevezések, konkrét helyi akciók.

Ezért állok és bámulok azon, hogy a prefektúra mindezt titokban akarja tartani. Nem lehet/szabad tudni, kik a már-már sokkcsoport tagjai, nem tudni, mit tartalmaz a programjuk, s nem tudni, milyen akcióterv alapján fognak mûködni. Azt sem szabad tudni, hogy mit akarnak pontosan. Csak úgy általában (ezt is a prefektúra szóvivôjétôl), hogy "a szervezett bûnözés, illetve az adócsalás áll (majd) a figyelmük középpontjában."

Különös ez a diszkrét antikor-rupció. Mintha azért óvatoskodnának, ködösítenének, mert maguk sem tudják, hogy mi és ki akadhat fenn a hálón. Esetleg olyasmi és olyanok, amit vagy akiket nem ildomos, esetleg nem ajánlatos kérdôre vonni.

Romániában a magántulajdonra épülô erdôgazdálkodás nagyon késôn és vontatottan indult. Az 1996 májusában közzétett erdôtörvény megjelenéséig az idevágó szabályozás hiányos volt, 1990-1996 között Románia az egyetlen európai ország, ahol csökkentek az erdôterületek, a tulajdonosok minél nagyobb kitermelésbôl származó haszonra törekedtek, károsodtak az erdôk, nagy méreteket öltött a törvénytelen fakereskedelem. Az erdôk tulajdonviszonya változóban van, közbirtokosságok alakultak, de létrejönnek más tulajdonosi közösségek is, mint családi vállalkozás, kft., erdôtulajdonosi társulás.

Az erdôfelületek megôrzése, a hosszú termelési ciklus, a jövedelmezôség biztosítása kényszerítik az erdôtulajdonosokat a szervezôdési formák kialakítására. Megyénkben elsôként Erdôszentgyörgyön és Kibéden alakultak társulások. Kibéden a Kövespatak elnevezésû erdôtulajdonosi társulást 2001 augusztusában jegyezték be, elnöke Dósa Dávid. Ferencz Levente, a társulás titkára elmondta, hogy 54 tag lépett a társulásba, összesen 135 hektár erdôterülettel. A tagok számára még nem mérték ki a területeket, habár több alkalommal kérvényezték. Az értékesítendô fákat az erdészet szakemberei addig nem bélyegezhetik ki, amíg a területek nincsenek kimérve és jogtulajdonba helyezve. A társulás vezetése a jogtulajdonnal kapcsolatos dokumentációt leadta az erdészetnek, jelenleg a területek kimérését szervezi az erdészeti igazgatóság közremûködésével. (A 135 hektáros erdôterület magántulajdonba helyezését a megyei földosztó bizottság jóváhagyta). A társulás tagjai - bár hivatalosan még nem erdôtulajdonosok -, már kinevezték az erdôpásztort, az esetleges lopások megakadályozása végett. Amint megtörténik a jogtulajdonba helyezés, a társulás nem köt az erdômûvelésre, erdôrendezésre vonatkozó szerzôdést a megyei erdészeti igazgatósággal. Ehelyett inkább 1-2 erdészt alkalmaznának.

Felújítják a magyarbükkösi orvosi rendelôt

A Marosludas közelében levô Magyarbükkösön Demeter Erzsébet orvosnô látja el a családorvosi feladatokat. A zöldövezettel körülvett orvosi rendelô épülete magába foglalja az orvos és az asszisztens szolgálati lakását is. Az orvosnô és férje öt éve költözött a községbe. Az orvosi teendôkrôl egymás szavait kiegészítve számolnak be.

- Magyarbükkösi, ózdi, gombos-telki, lándori és istenházai lakók választottak családorvosukként. A betegek létszáma 1084, ebbôl 1 év alatti csecsemô 15, az 1-4 év közöttiek száma 37, 4-59 éves személy 563 van, míg a többiek 60 év fölöttiek. Januárban négy haláleset volt és egy gyerek született, kilenc nyilvántartott állapotos nô van. A gyakrabban elôforduló betegségek közül megemlíthetjük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szívkoszorú- érelmeszesedést, szívbántalmakat. Sajnos a felszereltség hiányos, éppen csak a legszükségesebb dolgokat tartalmazza. Az ágyban fekvô betegeket, a csecsemôket vagy saját kocsinkkal, vagy szekéren utazva látogatjuk meg. A családorvosi feladatok elvégzése mellett nagyon sok papírmunkát végzek, jelentéseket írok, könyvelést vezetek, ez megnehezíti a munkámat. Végkövetkeztetésként mégis azt mondhatom, hogy szeretek, szeretünk itt lenni, együtt örvendünk a családdal egy-egy kisgyerek születésekor, s együtt érzünk a gyászolókkal - mondja az orvosnô.

Ottjártunkkor a betegfogadó szobában felújítási munkálatokat végeztek. Mint Demeter Erzsébet elmondta, a meszelés és a kisebb javítások költségeit kénytelen saját fizetésébôl törleszteni, hiszen az egészségbiztosítási pénztártól kapott összeg csupán a rendelô fenntartási költségeit s a fizetéseket fedezi.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezetô Elnöksége heti megbeszélésének tárgyát képezte a 2002. mácius 18-27-e közötti idôszakban sorra kerülô népszámlálás. A tanácskozáson áttekintették az RMDSZ-szakértôk által a népszámlálás megszervezésére vonatkozó kormányhatározatokról készített jelentését, valamint az Országos Önkormányzati Tanács elnökségének múlt heti ülésén megfogalmazott javaslatokat.

A népszámlálás kiemelt fontosságú minden ország életében, hiszen pontos képet nyújt az adott társadalom összetételérôl, szerkezetérôl és felépítésérôl. Az RMDSZ úgy ítéli meg, hogy közösségünk számára különösen nagy jelentôséggel bír ez a pillanat, hiszen egy hiteles népszámlálás pontos képet nyújthat Románia állampolgárainak nemzetiségi, felekezeti hovatartozásáról. Ezen túlmenôen a 2002-es népszámlálás több évre meghatározza azon nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, melyeknek feltétele az adott település népszámláláson kimutatott nemzetiségi összetétele, aránya.

A népszámlálás megszervezésében - a vonatkozó rendelkezések szerint - kiemelt szerepet kapnak az iskolaigazgatók, pedagógusok, önkormányzati tisztségviselôk, civil szervezetek. Felhívjuk a területi
szervezeteink figyelmét a népszámlálást felügyelô testületekben való részvételük fontosságára, a törvény által kínált lehetôségek kihasználására, melyhez támogatásukat kérjük.

Az ügyvezetô elnök megbízza Kerekes Gábor önkormányzatokért felelôs alelnököt az RMDSZ népszámlálással kapcsolatos feladatainak irányítását ellátó munkacsoport vezetésével. Az RMDSZ népszámlálással kapcsolatos teendôi napirendre kerülnek az RMDSZ színeiben megválasztott megyei önkormányzati vezetôkkel és az RMDSZ területi szervezeteinek elnökeivel ezen a héten folytatandó megbeszéléseken.

A népszámlálásra vonatkozó közérdekû tájékoztatás, gyakorlati tudnivalók ismertetése érdekében az RMDSZ az írott és elektronikus médián, valamint más, erre alkalmas eszközökkel kíván a lakossághoz fordulni.

Takács Csaba ügyvezetô elnök

Kolozsvár, 2002. február 25.

Múlt héten Kolozsváron ülésezett az RMDSZ önkormányzati tisztviselôket tömörítô Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége, amelyben egyik alelnöki tisztséget Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester látja el. A tanácskozáson egyebek közt döntés született arra vonatkozóan, hogy az országos tanács ülését április 27-ére hívják össze. Az OÖT addig is figyelemmel kíséri az SZPD-RMDSZ protokollum helyi közigazgatást érintô elôírásainak alkalmazását. Ugyanakkor nyomon követi a közigazgatási törvény alkalmazását, különös tekintettel az anyanyelv- használati jogokra.

A jelenlevôk döntöttek arról is, hogy elkezdik a népszámlálásra vonatkozó tájékoztató kampányt. Az elnökség egyébként a múlt héten elhatározta az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány létrehozását, amelynek feladata a közigazgatási hatóságok munkájának szakmai támogatása lesz.

A képviselôk letették a hûségesküt

Háromszázhúsz képviselô kedden esküt tett az ország és a nép iránti hûségérôl. A keddi ünnepi ülésrôl hiányzó huszonöt képviselô egy következô ülésen teszi le a hûségesküt. A hiányzók között volt Adrian Nastase, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Musetescu, Serban Mihailescu, Hildegard Puwak, Ioan Rus, Razvan Ionescu, Ionel Olteanu, Dinu Patriciu, Calin Popescu Tariceanu, Tokay György, Sorin Lepsa, Leonida Lari. A négy órán át tartó eskületétel során mindegyik képviselô egyenként a szónoki dobogóra lépett és kezével a Biblián és az Alkotmányon felolvasta, aláírta, majd átadta a házelnöknek az eskü szövegét. A nemzeti kisebbségeket képviselô Metin Cerchez, Gelil Eserghep és Sali Negiat "Allah engem úgy segéljen!" felkiáltással zárták esküjüket, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ- képviselôk magyarul is elmondták az "Isten engem úgy segéljen" formulát. Hasonlóképpen, Madalin Voicu néhány szót cigányul is szólt.

Azt hitték, Magyarországon vannak

Egy palesztin és egy szudáni férfit tartóztattak le vasárnap Husi-ban. A törvénytelen bevándorlók azt hitték, hogy Magyarországon vannak. A két férfit a vezetôk a Prut román oldalán hagyták magukra, jelenti az Országos Rendôr- fôkapitányság. A határsértôk nem rendelkeztek személyazonossági igazolvánnyal. A nyomozók szerint mindketten hozzávetôlegesen 16 nappal korábban Törökországból indultak és Ukrajnán keresztül utaztak. Odesszában három moldáviai állampolgár vette át ôket, akik személygépkocsival a Prut folyó partjáig szállították ôket, ahol azt mondták nekik, hogy Magyarországra érkeztek. A két határsértô nem tudott részletekkel szolgálni a csempészekrôl, a Moldáviában megtett útvonalról, vagy a személygépkocsiról, amellyel utaztak. Az ügyészek nem indítottak eljárást a két személy ellen, mivel ezek menekültjogi státusért folyamodtak. A két férfit átadták az Országos Menekültügyi Hivatalnak.

Jogszabály a pornográfia elleni harcról

A sztriptízszámokat vagy más erotikus programokat mûsorra tûzô lokálokat az iskoláktól, kollégiumoktól, templomoktól vagy kolostoroktól legkevesebb 100 méterre lehet mûködtetni, döntött kedden a Szenátus emberi jogi bizottsága. A testület módosította a pornográfia megelôzésérôl és visszaszorításáról szóló törvénytervezet azon elôírását, amely 200 méterben szabta meg ezt a távolságot. Fevronia Stoica kormánypárti szenátor a vita során jelezte, hogy a nemzetközi jogrendszerben szintén 100 méter az erotikus lokálok elhelyezésének minimális távolsága. A testület, amely bizonyos módosításokkal jóváhagyta a Ion Antonescu kulturális államtitkár által kezdeményezett tervezetet, javasolta, hogy a törvénytervezet címében jelenjen meg az is, hogy a jogszabály "a pornográfia megelôzésére és visszaszorítására", valamint "az obszcén jellegû megnyilvánulásokra" vonatkozik. A tervezet többek között kimondja, hogy a felnôtteknek szánt kiadványokat piros négyzettel kell megjelölni a fedôlapon, amely figyelmeztet a kiadvány tartalmára. Ezenkívül az erotikus tartalmú kiadványokat csak fóliaborításban lehet árusítani. A törvénytervezetet jóváhagyta a felsôház kulturális bizottsága és nemsokára megvitatja a jogi bizottság is.

"Leszoktató központ" dohányosoknak

A dohányzásról való leszokást segítô központot hoznak létre, amelyben tanácsokat adnak a jelentkezôknek, hogyan szabadulhatnak meg káros szenvedélyüktôl, nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Mioara Predescu, az Országos Egészségápoló Központ vezetôje. A központot a dohányzás elleni országos program keretében nyitják meg, amelyhez az anyagi támogatást a román kormány (8 millió dollár) és a Világbank (2 millió dollár) biztosítja. A program kivitelezôi három célcsoportra összpontosítanak: a megrögzött dohányosokra, a még nem dohányzókra és a passzív dohányosokra. Karin Guiterrez, a Világbank médiaszakértôje kijelentette, hogy a "program sikere a passzív dohányosok kampányától függ". "Amerikában ôk a legelszántabb dohányzásellenes harcosok és a kampány sikerrel járt. A dohányosok csak a kijelölt és nem nyilvános helyeken hódolhatnak szenvedélyüknek". Világszinten a dohányzás évente több mint 4 millió emberéletet követel.

Románia és Ukrajna újrakezdik a tárgyalásokat

Románia és Ukrajna csütörtökön, Bukarestben folytatják a tárgyalásokat az államhatárról, illetve a kontinentális talapzat elhatárolásáról és a fekete-tengeri exkluzív kereskedelmi térségekrôl szóló egyezmények kapcsán, tájékoztat közleményében a külügyi tárca. A román delegációt Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, az ukrán küldöttséget pedig Olekszandr Motik külügyi helyettes államtitkár vezeti. A találkozót megelôzôen szerdán sor kerül a két ország szakértôinek megbeszélésére, amelyen a felek megállapodnak a két dokumentum szövegében. A dokumentumok tartalmazzák majd mindkét fél javaslatait is.

A kis- és középvállalatokról szóló törvény módosítását kéri két RMDSZ-képviselô

Pécsi Ferenc és Vajda Gyula RMDSZ-képviselôk javasolták a kis- és középvállalatokról szóló törvény módosítását úgy, hogy egy ilyen vállalkozás alkalmazottjai közé ne sorolják azokat, akik két- vagy hároméves gyereknevelési, illetve terhességi szabadságon vannak, vagy akik ideiglenesen munkaképtelenek. A módosítást azok a vállalkozók kezdeményezték, akik fôként nôket alkalmaznak és akiknek 200-220 alkalmazottja közül 40-50 nô gyereknevelési szabadságon van. Ebben a helyzetben a vállalkozók újabb dolgozókat alkalmaznak a megkötött szerzôdések teljesítése érdekében, így túllépik a 249 alkalmazotti küszöböt, amely alatt egy vállalkozás kis- vagy középvállalatnak számít, ennek következtében pedig elveszítik a jogszabály által biztosított kedvezményeket.

Ingyenes vércukorszint-mérés

A Salus-Rom Kft., a Clini-Lab Kft. támogatásával, ingyenes vércukorszint-meghatározást végez mácius 2-án, szombaton 9 és 13 óra között, melynek végén a részt vevô cukorbetegek között egy 2,5 millió lej értékû vércukorszintmérôt sorsol ki. Várják az érdeklôdôket a "Salus-Medical" üzletbe, Kossuth utca 20. szám alatt, a Continental Szállóval szemben. Március 8. alkalmából egyéb meglepetések.

Február 28-a a polgári védelem napja

A civil lakosság védelmérôl szóló elsô törvény Romániában az elsô világháború idején, 1916. augusztus 15-én született. Ezt követôen 1929. október 25-én, majd 1933. március 23-án jelent meg rendelkezés, illetve törvény, amely a szárazföldi és légvédelmi szabályzatot tartalmazza. 1939-ben kidolgozzák a lakosság aktív és passzív védelmi tevékenységi tervét. 1952-ben megalakul az "ALA", amibôl 1978-ban lérejönnek a polgári védelmi alakulatok. Ebben a formában mûködnek 1989-ig. A forradalom után Románia csatlakozik több nemzetközi egyezményhez, s ezek alapján többször átszervezik a polgári védelmet. Jelenleg sürgôsségi közszolgálati tevékenységként a közigazgatási minisztérium kötelékébe tartoznak. A polgári védelem alakulatai, többek között árvízkor, tûzeseteknél mentettek anyagi javakat és emberéleteket, ezenkívül jégtorlaszok felszabadításával, világháborús lövedékek megsemmisítésével foglalkoztak, állták, állják meg a helyüket napjainkban.

Tárlatnyitás az Amicusban

Újabb kamarakiállítás-sorozat van kialakulóban Marosvásárhelyen. A Sáros utca 16. szám alatt mûködô Amicus ajándékbolt (volt virágüzlet) lát vendégül ezután képzômûvészeket illetve munkáikat, a tervek szerint rendszeresen. Az elsô kiállító a helybéli Soó Emma, aki akvarelljeivel lép a közönség elé. Tárlatnyitás február 28-án, csütörtökön 17 órakor.

Romaprogram-bemutató

Február 28-án, csütörtökön a megyei tanács gyûléstermében bemutatják a romáknak szánt interkulturális nevelô programot, amely a kultúr- és vallásügyi minisztérium erre vonatkozó határozatának helybeli alkalmazása. A terv célja összefogni az állami és a nemkormányzati szervezeteket a romák életszínvonalának, társadalmi, kulturális helyzetének javítása érdekében.

&U