|
LIV. évfolyam 42. (15005) sz. |
2002. február 20., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az éhségsztrájkolók hatodik napja
Tegnap délben még mindig csak találgatott a Nemzeti Színház két társulata: lesz, vagy nem lesz megnyugtató megoldás Bukarestben, eddig ugyanis semmi valamirevaló visszajelzés nem érkezett a fôvárosból, azon kívül, hogy Borbély László képviselô a parlamentben interpellált. Az éhségsztrájkjuk hatodik napjába lépett színmûvészek egészségi állapota tegnap délután még ugyan nem volt aggasztó, ám ötnapos étkezési önmegtartóztatás után már a rosszullét sem kizárható. Többszörös felkérésre sem voltak hajlandóak tiltakozó akciójukat abbahagyni, sôt hozzájuk csatlakozott a román tagozat két színmûvésze: Liviu Topuzu és Budilianu Rares is.
A kormány ma napirenden kívül tárgyalja a vásárhelyi Nemzeti Színház súlyos helyzetét, Ioan Cristian vezérigazgató álláspontja az, hogy a kormányhatározatot meg kell várni, annak függvényében döntik el, hogy mennek- e a mûvelôdési minisztériumba, vagy nem tartják érdemesnek Razvan Theodorescu tárcavezetôvel találkozni.
Nicolae Cristache szakszervezeti vezetô bejelentette, ha a színház legkésôbb csütörtök estig semmi elfogadható választ nem kap, akkor a Fratia Szakszervezeti Konföderáció javaslatára a Nemzeti Színház mindkét tagozata, színészek és mûszakiak, a megyeháza elôtt tüntetést szerveznek. - Mi azért harcolunk, hogy színházunk a mûvelôdési minisztérium, legrosszabb esetben a megyei tanács hatáskörébe tartozzon - mondotta a szakszervezeti vezetô. Kincses Elemér radikálisabb javaslattal állt elô: a két éhségsztrájkoló színészt mentôautón vagy egyéb jármûvön mihamarabb juttassák ki Strasbourgba, talán a színház tisztázatlan helyzetére így sûrgösen megoldást találnának - itthon.
Mint ahogy a tegnap esti, a mai elôadás is nyilvánvalóan, orvosi javaslatra elmarad. A tegnap egyébként a kifizetetlen számlák miatt a villanyáram-szolgáltatást is meg akarták szakítani a színházban.
Nicolae Cristache elmondta a Népújságnak, hogy mindaddig kitartanak tiltakozó akciójuk mellett, amíg a fôvárosból biztos és kielégítô választ nem kapnak. Meglátása szerint a Nemzeti Színháznak a mûvelôdési minisztérium adminisztrálásában kell maradnia, hiszen nem náznánfalvi, hanem európai jelentôségû intézményrôl van szó.
Szélyes Ferenc tegnap délután viszonylag jól érezte magát, leszámítva a jelentkezô kisebb- nagyobb szédüléseket, orvos huszonnégy óránként vizsgálta állapotukat. Miután éhségsztrájkjuk az öt napot meghaladja, vagy háromóránként ellenôrzik, vagy állandó orvosi felügyelet alá helyezik a színészeket. A színmûvész lapunknak megerôsítette: ma estig biztosan folytatják sztrájkjukat, ugyanis Szélyes Ferenc a tegnap délután még úgy látta: tiltakozó akciójuk befejezésének hírén-esetén ma a fôvárosban másként tárgyalnának. Mert ôk is emberek, megkérdezett színmûvészünk úgy véli, hogy tiltakozó akciójukat végre a kormány szervek is figyelembe veszik.
Reméljük mi is, hogy hamarosan már megnyugtatóbb hírekrôl számolhatunk be az olvasónak.
Borbély László képviselô felszólalása a Képviselôház keddi ülésén.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház súlyos helyzetét szeretném bemutatni önöknek.
Egy kis történelmi áttekintéssel kezdeném. A marosvásárhelyi színháznak meggyökerezett hagyományai vannak: 1962-ig Székely Színház néven mûködött, majd abban az évben létrejött a román társulat is, s így tulajdonképpen két színház mûködött ugyanannak az egységnek a keretében, mely késôbb, elnöki rendelettel, megkapta a Nemzeti Színház címet.
Az idôk során ez a színház számtalan emlékezetes elôadásnak adott helyet.
1990 után a marosvásárhelyi színház oly idôket élt, melyekben cenzúrázatlan elôadásokat mutathatott be, minden akadály nélkül, ám ugyanabban az idôben, a kulturális költségvetés elégtelensége miatt, az 1973-ban felhúzott szép épület kezdett tönkremenni.
Mindezek ellenére a két társulatnak sikerült fenntartani a bemutatott elôadások magas színvonalát.
A 2002. évi költségvetés vitájának alkalmával a Maros megyei képviselôk amellett érveltek, hogy a Nemzeti Színház maradjon a Kulturális Minisztérium alárendeltségében. Sajnos a kormány és a parlamenti többség megszavazta néhány színház esetében az erôltetett decentralizációt, és az említett intézmények helyi költségvetésbôl való finanszírozását.
A központi költségvetésbôl átutalt összegekbôl a fenntartási költségeknek csak körülbelül a felét sikerült fedezni, azaz a fizetéseket és a minimális mûködési költségeket.
Ebben a helyzetben vannak a craiovai és temesvári nemzeti színházak is. Ugyanakkor, a iasi-i és kolozsvári, ugyancsak nemzeti színházi státussal rendelkezô intézmények megmaradtak a minisztérium igazgatása alatt.
Érthetetlenek e döntés okai. Olyan döntés ez, mely sok vitát okozott, melynek hatásaként kialakult a jelenlegi helyzet, tudniillik az, hogy a marosvásárhelyi Nemzeti Színház alkalmazottai csak február 15-én kaphatták kézhez két hónapi elmaradt járandóságaikat. Még most sem lehet tudni, kihez tartozik az intézmény, mert a Megyei Tanács alárendeltségében további 10 intézmény van, míg a polgármesteri hivatal, pontosabban Marosvásárhely polgármestere, a helyi tanács ide vonatkozó határozata ellenére, nem hajlandó átvenni az intézményt és nem volt hajlandó átutalni azokat az összegeket, melyek két hónapja folytak be a helyi kincstárba ebbôl a célból.
E feszült helyzet következtében a színház két mûvésze, Nicolae Cristache és Szélyes Ferenc mûvészek február 15-én éhségsztrájkba léptek. A színház munkaközössége szolidaritását fejezte ki akciójuk iránt és felkérte az illetékes tényezôket a helyzet orvoslására.
Ennek értelmében, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház megkeresésére, felkérem az illetékeseket (Kulturális Minisztérium, Közigazgatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium), hogy legalább ideiglenes jelleggel, oldják meg a következô kéréseket:
1. A 2001. évbôl származó kifizetetlen számlák rendezése, kb. 570 millió lej értékben.
2. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház jogi helyzetének rendezése. Mely hatóságnak lesz az intézmény alárendelve?
3. A fizetéseket az év végéig fedezô illetve a szükséges, sürgôs javítások elvégzését fedezô összeg kiutalása.
Írásbeli választ kérek.
Megingott a Nastase-kormány önáltató sikertörténete. Az elmúlt fél év politikai gyôzelmeit - például az Orbán Viktor vezette kabinettel, illetve az RMDSZ-szel kötött megállapodások, hogy számunkra a leglátványosabbakat említsük - nem tudta átváltani a lakosságot érintô életszínvonal-növelésre. Mostanáig az ellenzéknek nem sikerült fogást találnia a magát szociáldemokratának valló kormányzaton. De a Nemzetközi Valutaalappal befuccsolt tárgyalás felszínre hozta az alapvetô tévedéseket.
Még mielôtt az a vád érne, hogy túlzottan behódolunk a kapitalista bankároknak, ki kell mondani, hogy mi vagyunk adakozókedvükre szorulva. Ôk szabják a feltételeket, és ennek függvényében kapunk pénzt. Csak az a furcsa, hogy egy évtized alatt az egymást váltogató kormányok közül egynek sem sikerül betartania a nemzetközi pénzintézeteknek adott szavát. Most is képtelenek voltunk fokozni a magánosítást, átszervezni a ráfizetéses mamutvállalatokat és nem utolsósorban a költségvetési hiányt legyûrni elfogadható szintre. S itt mutatkozott meg a hatalmon levôk gyengesége. Egyfelôl a választási kampány támogatói benyújtották a számlát és decemberben a Nastase-kabinet ötezer milliárd lejes ajándékban részesítette az onesti Rafo olajfinomítót és a Román Dohánytársaságot. A valutaalapi tárgyalópartnerek ezért és a hasonló egyéni kedvezmények miatt álltak fel az asztaltól. Természetesen a kormány gyengeségét látva vérszemet kaptak az állami érdekeltségû vállalatok szakszervezetei és mind több és több kedvezményt próbálnak kisajtolni a sarokba szorított kabinettôl.
Groteszkül fájdalmas az a kapkodás, ahogy a - mind nehezebb életkörülmények szülte - lakossági elégedetlenség lefojtására egymást érik a kedvezmény-bejelentések.
Az adóreform helyett alamizsnaként nyújtott százalékok csak a tél átvészelését teszik valamivel könnyebbé némelyeknek. De mi lesz a beígért szerkezeti változtatásokkal, a vállalkozóbarát törvénycsomagok kidolgozásával? A Nastase- kormányból hiányzik az a gazdasági szakember, aki nem túlélésre berendezkedve, székébe kapaszkodva akarja átvészelni a négy évet, hanem egy romániai Bokros-csomaggal kirántja az országot a kátyúból. És nem véletlenül hoztam szóba Magyarországot, mert nekik és a lengyeleknek nincs szükségük a valutaalapi alamizsnára. Mert olyan erôs a gazdaságuk. Addig marad a honi porhintés és maskarád.
Németh Zsolt kolozsvári tárgyalásai
A magyar és a román kormányfô megállapodása beváltotta a reményeket: a tavaly decemberben elfogadott egyetértési nyilatkozat a határ mindkét oldalán lehûtötte a felhevült kedélyeket és megteremtette az ésszerû párbeszéd lehetôségét - jelentette ki kedden Kolozsváron Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára.
Németh Zsolt és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kétnapos látogatásra érkezett Erdélybe. Az út elsô állomásán, Kolozsváron találkoztak Kolozs megye vezetôivel, megbeszéléseket folytattak Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével valamint megtekintették a Kedvezménytörvény végrehajtása keretében létrehozott Romániai Központi Tájékoztatási irodát.
Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés utáni sajtóértekezleten Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a két kormányfô megállapodása azért is rendkívül fontos volt, mivel Magyarország az EU-csatlakozás, Románia pedig a NATO- csatlakozás folyamatában kritikus szakaszhoz érkezett.
Ismételten megerôsítette, hogy Románia számíthat Magyarország támogatására az észak-atlanti szövetség további bôvítésérôl döntô prágai csúcsértekezleten, valamint Magyarország kész segítséget nyújtani Romániának a csatlakozáshoz szükséges felkészülésben. Németh Zsolt elmondta, hogy az elmúlt években egyszerre történt elôrelépés Románia és Magyarország, a magyarországi és az erdélyi magyarság összefogásában, valamint sikerült erôsíteni az összetartozás érzését a Kárpát-medencében élô egész magyarságban. Mint mondta, ez utóbbi célt szolgálta a millenniumi ünnepségsorozat, a magyar állandó értekezlet létrehozása és a kedvezménytörvény megalkotása.
Markó Béla szintén azt emelte ki, hogy Magyarország és Románia kapcsolataiban a pontos, jó pillanat állt be: a közelmúlt fejleményei azt mutatják, hogy a két ország kapcsolatai rendkívül dinamikusan fejlôdhetnek.
Az RMDSZ elnöke, a magyar-román kormányfôi megállapodás jelentôségét elsôsorban abban látta, hogy az egyetértési nyilatkozat az egész térség számára az együttmûködés üzenetét fogalmazta meg a konfrontációval szemben. Mint mondta, ez a megállapodás azt erôsítette meg, hogy az egyedüli járható út az együttmûködés.
- Ezekkel a gondolatokkal köszöntöttük Németh Zsolt államtitkár urat is, s azt kell mondani, hogy eddigi megbeszéléseink is természetesen ennek az elvnek a jegyében zajlottak a magyar-magyar viszony, az RMDSZ és a magyar kormány kapcsolatát illetôen is - hangsúlyozta.
A sajtóértekezleten Markó Béla bejelentette, hogy kellemes meglepetésként Németh Zsolt személyesen hozta el neki a magyarigazolványt. Markó hangsúlyozta, hogy számára az igazolvány jelképes üzenete fontos, természetesen nem a vele járó kedvezmények lehetôsége miatt igényelte azt. Az új magyar konzulátusok romániai megnyitásának lehetôségére vonatkozó újságírói kérdésekre válaszolva Németh Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a mostani kedvezô légkör természetesen segíthet a régóta várt kérdések megoldásában is, de épp ez a légkör teszi lehetôvé a türelmet a román belpolitika egyéb prioritásai iránti megértést a magyar fél részérôl.
A Kolozs megyei prefektussal, a megyei tanács elnökével elsôsorban a két ország kapcsolatainak kérdéseit a román megye és a magyarországi régiók együttmûködésének fejlesztési lehetôségeit tekintették át.
Németh Zsolt találkozott a Sapientia Egyetem vezetôivel és az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel is.
Több mint 500 egészségügyi dolgozó tiltakozott kedden a dicsôszentmártoni kórház udvarán, mivel az intézmény csupán három hónapra elegendô pénzzel rendelkezik.
Az egészségügyi dolgozók az intézmény udvarára vonulva kértek segítséget a kórház megmentésére. Az orvosok szerint legfeljebb három hónapra elegendô pénzösszeg áll a rendelkezésükre, ezután a kórház bezárhatja kapuit. A tiltakozók fôként az elmeosztályon ápoltak sorsáért aggódnak. A kórházban a megye egyetlen ilyen jellegû 440 férôhelyes osztálya mûködik. Az itt ápoltak közül 150 beteg skizofrén és paranoiás, nekik állandó felügyeletre van szükségük.
Mircea Moldovan, a dicsôszentmártoni kórház igazgatója elmondta, hogy levelet küldött a prefektushoz és a megyei Egészségbiztosító Pénztárhoz. Elmondása szerint a kórház mûködéséhez 70 milliárd lejre lenne szükség.
Az Erdély-Bánság Liga sajtótájékoztatója
A sajtótájékoztató apropójáról mindössze annyi derült ki, hogy most van ennek náluk a szezonja. Sabin Gherman Temesváron találkozott az újságírókkal, más másutt, nyilván fel akarják hívni magukra a figyelmet.
Újra hallhattuk elgondolásaikat a regionalizmusról, decentralizációról, egész részletesen kifejtve és áttekinthetô ábrákon bemutatva.
Jakabffy Attila szerint minden megyeközpontban bemutatják Románia decentralizálási tervezetét. Mottójukat dr. Ion Deleanu professzortól vették: "A egységes állam fogalma (…) nem összeférhetetlen a decentralizációval, vagyis az autonómia és a területi szervek döntésjogának elismerésével (...)".
Megtudtuk, hogy országos szinten több mint 12 ezer tagjuk van 17 megyében és Bukarestben. Hivatalosan még nem sikerült ugyan bejegyeztetni, de máris készülnek a 2004-es választásokra, amelyen legalább 10%-ot kívánnak elérni. Egyetlen politikai párttal sem tárgyalnak, teszik a dolgukat, bár ôket még "az RMDSZ és a PUNR is szereti".
A megyében 1011 tagjuk van, diákok, fiatal beruházók és idôs értelmiségiek - nevet nem árult el a liga megyei képviselôje.
Mindez komolyabban és hitelesebben hangzott volna, ha az elôadó, vagy a sajtót tájékoztató nem fûszerezte volna mondandóját ízléstelen közbevetésekkel.
George W. Bush amerikai elnököt az Egyesült Államok tíz legjobban öltözött férfija közé sorolta az "Esquire" címû férfi magazin legújabb száma.
"Nem lehet kétséges, hogy közéjük
tartozik, elvégre az általam készített
öltönyöket viseli" - jegyezte meg nem kis
büszkeséggel Georges de Paris, az amerikai elnökök
"hagyományos" szabója. Az alacsony, lobogó
hajú ôsz mester, aki maga is kifogástalanul
öltözködik, szívesen elcseveg
szakmájáról, de arra már nem hajlandó, hogy
anekdotákat meséljen a Fehér Házban lezajló
ruhapróbákról.
"Fantasztikusan jó ízlése van. Közvetlen,
elegáns és barátságos. Bush a kedvenc
elnököm" - mondja valószínûleg ugyanazokat a
szavakat, amelyeket a hatvanas évek eleje, Lyndon B. Johnson
elnöksége óta minden amerikai elnökrôl elmondott,
akik valamennyien vele csináltatták öltönyeiket.
A 67 éves de Paris csaknem 40 esztendeje vesz mértéket az amerikai elnökökrôl, legyenek azok akár demokraták, akár republikánusok. Bill Clintontól köszönô sorokkal ellátott nagyalakú fényképet kapott, Bush apja pedig vele együtt fényképeztette le magát. Az ifjabb Bush még ennél is tovább ment: engedte, hogy próba közben készítsenek fotót kettôjükrôl. A bekeretezett nagyalakú kép ott látható de Paris üzletében, rajta a felirattal: "A legmelegebb üdvözletekkel Laurától és tôlem".
A Fehér Ház lakójával kialakult jó kapcsolat persze aranyat ér a szabó üzletének. Bush elnök például hivatalba lépése óta már számos alkalommal hivatta a marseille-i származású szabómestert. Amióta pedig januárban Bush elmondta kongresszusi beszámolóját az USA helyzetérôl, de Paris már öt megrendelést kapott pontosan ugyanolyan öltöny elkészítésére, mint amilyent az elnök a kongresszusban viselt.
De Paris mester, akinek üzlete alig száz méterre van a Fehér Háztól a Pennsylvania Avenue-n, személyesen viszi Bush elnöknek az új öltöny szövetjavaslatait, s mint mondja "az elnök pontosan tudja, mit akar. Sötét színeket, konzervatív stílust. Maga válogatja ki hozzá a nyakkendôt is. Felesége, Laura ilyenkor soha nincs jelen".
Az elnöki szabómester 11 éves korában kedzte tanulni a mesterséget Franciaországban és tudásán az utolsó iskolai "simításokat" az 1871-ben alapított Sulzbacher- szabóságtól kapta az ötvenes években a Rajna- menti Neuwiedben. A finom szöveteket Angliából rendeli meg. Hogy mennyibe kerül egy kézi varrású öltöny, nem árulja el. Vevôinek köre az egész földkerekségre kiterjed. Japánból, Németországból és Dél- Amerikából egyaránt érkeznek hozzá üzletemberek, hogy öltönyt csináltassanak nála. De Paris egy hét alatt szállítja le a megrendelt árut - olvasható a dpa jelentésében.
A pályázatkészítéssel, az emberi jogokat szabályozó törvényekkel, a konfliktushelyzetek kezelésével, alternatív oktatási módszerekkel ismerkedtek meg a PER (Project On Ethnic Relations) által a roma és roma osztályokban oktató tanítóknak szervezett közel egyéves tanfolyam résztvevôi. A felkészítô tegnap zárult a marosvásárhelyi Pedagógusok Házában. A tanfolyamról és a tapasztalatokról Koreck Mária, a PER vezetôje számolt be.
- A tanfolyamon 20 tanító vett részt, nagy részük szakképzett, van olyan is, aki most képesíti magát. Az érintett személyek olyan városi, községi iskolákban tanítanak, ahol a diákok fele, vagy több mint fele roma nemzetiségû. Elmondhatom róluk, hogy bár a felkészítô elején kissé félénkek voltak, végül bekapcsolódtak, megosztották egymással ötleteiket, gondjaikat. Egyik résztvevô, Mailat Paula egy saját készítésû ábecéskönyvet is bemutatott, amelyet nyomtatásban megjelentettünk, s ma már ennek alapján tanítják országszerte a roma nyelvet. Ugyanakkor a résztvevôk egy egyesületet is létrehoztak, amelynek célja a roma gyermekek oktatási gondjainak megoldása. Folytatásként szeretnénk az iskolaigazgatóknak is egy felkészítôt szervezni, amelyen a konfliktushelyzetek kezelésével, megelôzésével, a tanintézmények menedzselésével kapcsolatos hasznos ismereteket szerezhetnek. Sajnos az iskolaigazgatók egy része nem hajlandó foglalkozni az iskolákban levô gondokkal, hátráltatja a roma tanítók munkáját. Ugyanakkor sok, olyan tanintézményvezetô is van, aki érdeklôdik, s kész az együttmûködésre - tájékoztatott Koreck Mária.
A tegnapi rendezvényen bemutatták a Phare a romáknak címû program keretében készített számítógépes programot is. A PER és a megyei tanfelügyelôség által elnyert Phare-alapból három általános iskolát szereltek fel számítógépekkel, ugyanakkor készítettek egy számítógépes programot, amely megkönnyíti a roma nyelv tanítását. A jelenlevôknek bemutatták a programot, amely kép és hanganyag révén segíti a diákokat a roma nyelv elsajátításában. Az érintett tanítók elmondták észrevételeiket, s hasznosnak minôsítették az új programot.
Az egykori marosvásárhelyi fémiprai, ma Avram Iancu iskolaközpont mellett levô volt öntödét is privatizálták. A használatlanul álló épületet és a területet a német tôkével rendelkezô Johaness Reisenmeier vásárolta meg a Matricontól. A magánvállalkozó tulajdonképpen a volt Metalo- tehnicát privatizáló cég vezérigazgatója is egyben. E magánosításnak köszönhetôen a gyár tulajdonába tartozott öntöde helyén korszerû üzletsort, az emeleten pedig irodahelyiségeket, illetve föld alatti garázsokat épít majd, mindezeket azzal a szándékkal, hogy bérbe adja cégeknek, intézményeknek. A német magáncég hasonlóan járt el a Dózsa György utca 15. szám alatt levô (az iskola melletti udvar), hajdani metalotehnicás mûhelyekkel is, amelyeket átvett a gyártól, az ügyfeleknek kérésének megfelelôen átépíttetett, feljavított és bérbe is adott. A cégvezetô számításai szerint az idén eltakarítják a kövesdomb aljában levô épületromokat és elkészítik a tervet, beszerzik a szükséges engedélyeket, s várhatóan a jövô év elején fognak hozzá az építkezéshez, így egyelôre a beruházás értékét sem tudták megjósolni.
A 2 milliárd lejt meghaladó lakossági adósság miatt a Vidéki Vízszolgáltató Vállalat (SURM) február 21-tôl korlátozza az ivóvíz-szolgáltatást a következô fôvezetékeken: Marosvásárhely-Maros-szentgyörgy, Marosvásárhely-Maros-keresztúr- Nyárádtô, Marosvásárhely- Nagysármás. A megszorító intékezkedés nyomán a marosszentgyörgyi, maroskeresztúri, nyárádtôi és nagysármási tömbházlakásokban naponta 5-8, valamint 20-23 között lesz ivóvíz.
- Az elmúlt héten közzétett felszólítás ellenére a nagy adósságokat felhalmozó lakó- és tulajdonosi társulásokhoz tartozó tömbházlakók semmit nem törlesztettek adósságaikból - tájékoztatott Blaj Virgil, a SURM igazgatója. - A lakók 2.129.810.785 lej adósságot halmoztak fel, emiatt vállalatunk fizetésképtelenné vált, s nem tudta törleszteni számláit a vízszolgáltató vállalattal szemben. Amennyiben a szolgáltatás korlátozása ellenére sem fognak csökkenni a tartozások, hamarosan kénytelenek leszünk teljesen megszüntetni az ivóvíz-szolgáltatást - tájékoztatott az igazgató.
Február 21-én 14 órakor kezdôdnek Nyárádszeredában a Bocskai-napok. Csütörtökön a központban levô szobornál koszorúzás és történelmi megemlékezés lesz. 22-én 16 órától az általános iskolások mûsora, majd 19 órától Rüsz Károly szavalóestje lesz. 23-án 9 órától sor kerül a Szép beszéd irodalmi vetélkedôre, majd 10 ürától mini labdarúgótorna lesz. 24-én dr. Kerekes Károly a szociális hálóról tart elôadást, 19 órakor pedig az erdôszentgyörgyi Bodor Péter színjátszó kör bemutatja Erôss Attila: Az éneklô kút címû színjátékát.
Az origami-kiállításon egy idôsebb tanító néni pár szót mondott a jelenlevôknek. "Hiába tanítok már több mint harminc éve, ezen a tanfolyamon úgy éreztem magam, mint pályám kezdetén, amikor még akkora lelkesedéssel és türelemmel végeztem munkámat. Arra késztetett ez a foglalatosság, hogy a gyerekekkel együtt dolgozzak, és újra türelmes legyek."
Türelem. Ez a szó megragadott. Újra türelmesnek lenni? Szóval lehet. Harminc év után is. De meg kell tanulni. Szülônek, pedagógusnak, mindenkinek. Figyelni kell a gyerekre, foglalkozni vele, nem hagyhatjuk mindig magára, hogy azt tegyen, amit akar. Sokkal könnyebb a fáradt, agyonterhelt szülônek, ha gyereke szeret tévézni, ha órák hosszat a számítógép elôtt ül, vagy reggeltôl estig az utcán játszik. Örül a szülô, mert nem kell vele törôdnie, foglalkoznia, nem teszi próbára amúgy is törékeny türelmét.
A tanítóknál sem más a helyzet. Szívesebben tartják a matek-, a nyelvtan-, a történelemórákat, minthogy a rajzfelszerelést vétessék elô, vizet hozassanak, vagy a kézimunkaórákhoz szükséges papírral, ollóval, ragasztóval örvendeztessék meg a gyerekeket. Sokkal egyszerûbb így, hát miért vegyenek annyi gondot a nyakukba?
S a többi ember mit tesz? Rohan, szalad a dolga után, fellökdösi jó pár társát, arcul üt - akár szóval is - másokat, az átjárón elgázolja az embereket, lábbal tiporja a többiek jogait, köpköd, szemetel, kiabál, s közben észre sem veszi, mennyire személytelenné vált, mennyire elembertelenedett, mennyire elveszítette méltóságát.
Figyeljünk egymásra, emberek! Ne hagyjuk a gondokat, a stresszt elhatalmasodni rajtunk! Lassítsunk egy kicsit, üljünk le gyermekünk mellé, simogassuk meg, emlékezzünk vissza, milyen jó volt, amikor ölbe vettek minket, mesét mondtak, énekeltek nekünk, türelmesen elmagyaráztak érthetetlen dolgokat, s tegyük mi is azt velük. Nézzük gyerekeknek ôket, s legyünk mi is gyerekek!
A sok vihart kavart privatizáció megtörtént Szovátán. A fürdôvállalat a Salina Invest Rt. tulajdonába került. Azóta sokan támadták a magánosítás törvényességét, el egészen addig, hogy az "ország eladásáról" alakult ki vita a politikusok körében. A privatizáció legitimitásának kivizsgálására szenátori bizottság alakult, amely a helyszínen is járt, de, bár kiderült, hogy minden törvényes, jelentés azóta sem látott napvilágot.
- Ilyen körülmények között mennyire stabil a társaság helyzete, kérdeztük Fülöp Nagy János igazgatót.
- A privatizáció megtörtént, mert 2001. május 18-án az APAPS és a Salina Invest aláírta a részvénycsomag 82,17 százalékának az eladását. Ez konkrétum. A Szovátán vizsgálódó szenátori bizottság egy elôzetes jelentése szerint a privatizációt rendben lévônek találta, még akkor is, ha ez sokaknak rosszul esik. A Hivatalos Közlönyben megjelent adat szerint február 27-ig meg kell jelenjen a végleges jelentés.
- Eszerint mi az új társaság helyzete?
- Az APAPS helyét átvette a Salina Invest, az új tulajdonos a szerzôdésben foglalt kötelezettségeinek eleget tesz, mind a környezetvédelmi elôírásokat, mind a tôkeemeléssel kapcsolatos elôírásokat teljesíti. Az utóbbiról annyit mondhatok, hogy az elsô évre szóló kötelezettségük, a 3,4 millió dolláros tôkeemelés megtörtént, aminek 30%-a be is van fizetve és július elsejéig befizeti a fennmaradt összeget.
- Ez mit jelent az idei idény indítása szempontjából?
- A idei indulásra nincs túl sok pénzünk, illetve nem sokkal több, mint az elmúlt években. De január 7- tôl, amióta érvénybe lépett a szovátai Fürdôvállalat Részvénytársaság és a Danubius Rt. közötti üzemeltetési szerzôdés, megpróbáljuk a meglévô kereteket minél jobban kihasználni. A Medve-tó strandján például a megnyitásig látványos változások várhatók. A Szováta szálló az elsô épületünk, amelynek felújítását idénre tervbe vettük. Szeptember 10-15. táján bezárjuk és felújítjuk ezt a szállodát, párhuzamosan a gyógykezelôvel. A tulajdonosok maximum 6-7 hónapot szánnak erre a munkálatra. Tehát 2003 március- áprilisában szeretnénk, ha az elsô repülô jól fizetô külföldi vendégek érkeznének.
- Mi a helyzet a többi szállóval? Mit csináltak a bérlôkkel? Még mindig törvénytelenül vannak "házon belül"?
- A bérlôkkel folynak a perek. Az Alunis Szállodával már a Legfelsôbb Bíróságon vagyunk. A Faget és a Bradet szállókkal a perek lejártak. Úgy gondoljuk, hogy rövid idô alatt még egy szállodát fog üzemeltetni a részvénytársaság és valamikor május közepén a harmadik szállót beindítjuk.
- Lesz-e már az idei szezonban a közönség számára is érzékelhetô változás? Természetesen nem az árakra gondolok.
- Elsôsorban a szolgáltatások minôségérôl szeretnék pár szót szólni. A Danubius Rt. szakembereivel januárban 11 napos tréninget tartottunk a személyzettel, kezdve a szobalá- nyoktól a felügyelônôig, portásig, pincérekig, szakácsokig. Tehát azokkal, akik direkt kapcsolatba kerülnek a turistával, s akiknek viselkedésétôl nagyban függ, hogy a vendég milyen benyomásokkal távozik.
- Az árakkal egyelôre nem ugrottunk nagyot, a hazai gazdasági helyzethez igazodva, de persze azt senki sem kívánhatja tôlünk, hogy a cég veszteséges legyen. Jelenleg például a Szováta szállóban 640 ezer lej egy kétágyas szoba, amelyben benne van a két személy reggelije is.
- A 10-es törvény alkalmazása körül sok vita van, önöknek mi a szándékuk a fürdôvállalathoz tartozó villákkal?
- Amikor a Salina Invest megvásárolta a 82,17 százalékos részvénycsomagot, abban olyan épületek is vannak, amelyek sorsa jogilag rendezetlen. Az igazgatótanács két alkalommal is tárgyalt errôl, végleges döntés még nem született, de a 10-es törvény elôírása értelmében azok a részvénytársaságok, amelyek a törvény megjelenése pillanatában privatizálva, vagy privatizációs folyamatban voltak, nem kötelesek természetben visszaadni az ingatlant.
- Ezek szerint újabb perekre számítanak?
- Végleges döntés, mint mondtam, nem született, de ha az igazgatótanács úgy dönt, hogy a villákat nem adja vissza, akkor valószínû lesznek perek.
Amióta a Nyugdíjpénztár gazdasági igazgatósága átköltözött a Tudor Vladimirescu utca 60. szám alá, jobb körülmények között fogadják azokat a nyugdíjasokat, akik kezelési jegyet igényelnek. A téli hónapokban fôleg a falun élô nyugdíjasok még a mezei munkaidény beállta elôtt megrohamozzák az irodát, hogy részesülhessenek a számukra biztosított kedvezményes kezelésben. A jegyek igénylésével kapcsolatos tudnivalókról Tôkés Judit referens számolt be lapunknak.
- Idén is, mint az elmúlt években, állami és téesz-nyugdíjasok, volt politikai foglyok, háborús veteránok igényelhetnek kezelési jegyet a pénztártól. Az igénylôknek elsôsorban típuskérvényt kell kérniük, amelyet az intézmény kapusszobájában kaphatnak kézhez. Miután a típuskérvényt kitöltötték, csatolniuk kell az utolsó nyugdíjszelvényt és a családorvos vagy szakorvos által kibocsátott orvosi javaslatot. Ezen szerepelnie kell, hogy milyen betegségben szenvednek és milyen kezelést ajánlanak nekik. Megjegyzem, hogy azok a nyugdíjasok, akik állami és téesz-nyugdíjjal rendelkeznek, mindkét szelvényt fel kell hogy mutassák. Ezekkel az iratokkal kell jelentkezi a hivatalban. Ügyfélfogadásunk hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön reggel fél 9-tôl 13 óráig tart. A kérvényeket a kezelési idôpont elôtt 30 nappal kell benyújtani.
- Idén a Munkaügyi Minisztérium milyen üdülôtelepeket, illetve milyen típusú kezelést biztosít a nyugdíjasok számára?
- A reumás megbetegedésekben szenvedôknek Amarán, Algyógyon, Május 1-en, Félixen, Herkulesen, Báznán és Tordán biztosítunk kezelôjegyet. A gyomor- és emésztôrendszeri bántalmakra Olanesti-et, Szentgyörgyöt (Beszterce megye) és Caciulatát ajánljuk. Továbbá a szív és érrendszeri megbetegedések esetén a nyugdíjasok igénybe vehetik a buziási, a kovásznai, a tusnádfürdôi és Vatra Dornei-i kezelést. A légúti panaszokkal küzdôknek Govorát, Szovátát, Slanic Moldovát, Târgu Ocnát és Voineasát ajánljuk. Az idegrendszeri bántalmakban szenvedôk Predeálon és Sinaián üdülhetnek. A reumás betegek és nôgyógyászati betegségekben szenvedôk Szovátán csak a Szováta és a Hefaistos szállóba kaphatnak kezelési jegyet.
- Hogyan értesítik a nyugdíjasokat arról, hogy az igényelt kezelési jegyet megkapják-e vagy sem? Mennyibe kerül a kezelési jegy és átlagban hány kezelési jegyre van szükség havonta?
- A nyugdíjasok a Tudor Vladimirescu utca 60. szám alatt kifüggesztett névsor szerinti listákon tájékozódhatnak arról, hogy melyik nap kell átvegyék a kezelési jegyüket. Személyazonossági igazolvánnyal kell jelentkezniük személyesen vagy családtagjaiknak. A kezelési jegy ára a nyugdíj 70 százaléka. Zárójelben jegyzem meg, hogy egy 18 napos kezelési jegy teljes ára 4,7 millió lej. Egy turnusra, azaz 18 napra átlagban 400-500 igénylés van. Minden kérésnek igyekszünk eleget tenni, ha a minisztérium által leközölt helyek száma nem elegendô, pótlólagosan is kérünk, amit vagy jóváhagynak, vagy nem. Ez már meghaladja a mi hatáskörünket. Mint az is például, hogy a jegyek kitöltéséhez szükséges nyomtatványok néha késve érnek el hozzánk. Ezért elôfordulhat, hogy a nyugdíjasok kifizetik a kezelési jegy árát, viszont magát a jegyet csak azután kapják kézhez, miután ezeket Bukarestbôl megkaptuk és kitöltöttük.
A Népújság olvasói között bizonyára akadnak, akik már olvasták, de talán még többen, akik nem olvasták dr. Bernády Györgynek a Magyar Iparmûvészet 16. évfolyamában, 1913-ban, a palota megnyitásának évében megjelent írását.
Az elmúlt évtizedben sokkal több információhoz juthattunk városunk történetérôl, mint a rendszerváltást megelôzô fél évszázad alatt. Egyre-másra jelennek meg a múltat bemutató cikkek, tanulmányok, kötetek. Bernády polgármester írása a leghitelesebb dokumentumok egyike, amely megismertet a - mai szóhasználattal - Kultúrpalota felépülésével, a gondolat megszületésétôl a megvalósításig. A tanulmányt, terjedelme miatt, teljes egészében nem közölhetjük, valamint az illusztrációkat sem, de igyekszünk a legbeszédesebb, legérdekesebb részeket bemutatni.
Már tíz éve buzgólkodott a polgármester a város újjáépítésén, szépítésén, s munkája által "Marosvásárhely azzá kezdett lenni, aminek régen már nevezték: Székelyföld fôvárosává."
E munka közben nyitottam be az 1907. év tavaszán Molnár Viktor akkori vallás- és közoktatásügyi államtitkár hivatalos helyiségének ajtaján. A hivatalos ügyek letárgyalása után az államtitkár - ismerve intencióimat - beszélgetés közben felhívta figyelmemet királyunk megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának emlékére alkotandó mûvekrôl szóló és gróf Apponyi Albert akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által az országgyûlés képviselôházához benyújtani szándékolt törvényjavaslatra. Itt és ekkor született meg a marosvásárhelyi Közmûvelôdési Ház eszméje.
A minisztériumból Komor és Jakab mûépítészek irodájába siettem. Útközben ezer terv cikázott agyamon keresztül. Amikor a mûépítészek irodájába fölértem, tisztában voltam azzal, hogy a tervezendô mûnek minden ízében magyarnak kell lennie, hogy a marosvásárhelyi Közmûvelôdési Háznak a magyar történetbôl és a székely népmondákból merített tárgyú képzô- és iparmûvészeti remekek kincsesházának kell lennie, hogy az abban elhelyezett intézményeknek a tudós és írástudatlan, a hatalmas és alacsony sorsban levô, a gazdag és szegény elôtt egyaránt nyitva kell lenniök s hogy ez intézmények révén kell annak az elválasztó falnak a lerombolására az elsô csákányütést megtenni, amely a magyar társadalmi osztályokat elkülöníti s a magyarság megerôsödésének alapját képezô egységes, demokratikus magyar társadalom szervezését lehetetlenné teszi.
Az építômûvészeknek, akikkel a marosvásárhelyi székház építése révén már összeköttetésben voltam, részletes megbeszélés után megbízást adtam a tervek elkészítésére. Az ezzel kapcsolatos tárgyalás közben még fokozódott az örömöm, mert láttam, hogy ôk megértették, éreztem, hogy a magyar közmûvelôdésnek szentelendô templom megépítésében nemes ambíciójuk, minden tudásuk latba vetésével sietnek segítségemre.
Másnap már gróf Apponyi Albert, vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elôtt állottam, aki terveim megismertetése után kilátásba helyezte kérelmem jóakaratú támogatását az esetre, ha a benyújtandó javaslat törvényerôre emelkedik.
Maros-Vásárhelyre hazaérkezve, elôterjesztést tettem a városi törvényhatósági bizottság közgyûléséhez a Közmûvelôdési Ház építése tárgyában s a közgyûlés nagy többsége körülbelül a törvényjavaslatnak képviselôházi tárgyalásával egyidejûleg elhatározta a Közmûvelôdési Ház megépítését. Az errôl szóló határozat megvolt ugyan, de az építkezés megkezdéséig, illetve befejezéséig még nehéz munkát kellett végezni, rögös utat kellett bejárni.
Pár hét múlva már gróf Apponyi Albert, vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendelkezése folytán a szükséges tárgyalások megejtése végett Maros- Vásárhelyre utaztak a múzeumok és könyvtárak országos fôfelügyelôsége képviseletében báró Szalay Imre és Fejérpataky László s nemes, hazafias érzés és jóakarat sugallta jelentésük alapján 100.000 korona készpénzsegélyt és 50 éven át évi 15.000 koronát engedélyezett a vallás és közoktatásügyi miniszter a marosvásárhelyi Közmûvelôdési Ház építési költségeinek részben való fedezetére.
Ezután megindult a tervezés komoly munkája. A tervek elkészítésével megbízott mûépítészek egyik tervet a másik után készítették, legjobb igyekezetük, hazafias lelkesedésük ellenére nem tudtak kielégíteni, újabb és újabb gondolataim, aggályaim támadtak, amíg végre megállapodásra jutva, soha el nem múló dicsôségükre, elkészítették a magyar közmûvelôdésnek szentelt marosvásárhelyi templom végleges terveit.
Közben, arra való tekintettel, hogy elôre elhatároztam azt, hogy a marosvásárhelyi Közmûvelôdési Háznak, amiként azt már elôbb is jeleztem, a magyar képzô- és iparmûvészet kincsesházává kell lennie, tárgyaltam a vallás- és közoktatásügyi minisztérium mûvészeti osztályának vezetôivel, az én jóakaratú barátaimmal, Koronghi Lippich Elekkel és Majovszky Pállal s kívülök a képzô-, ipar- és zenemûvészek egész seregével.
Sokat tanakodtam, akadékoskodtam, laikus létemre sokat
kritizáltam és talán feleslegesen sokat vitatkoztam,
amíg egymást meggyôzve Körösfôi Kriesch
Aladárnak és Nagy Sándornak Roth Miksa által
készített remek üvegmozaikjai, Kallós Edének
Haraszti és társa által készített bronz-
reliefjei a közmûvelôdési Ház homlokzatára
kerültek. Ugyanilyen nehézkes voltam a belsô
berendezés, az épület belsejének
díszítése kérdésében is. Hosszas
tárgyalások és viták után, sok
akadállyal megküzdve festette meg Kriesch Aladár a
Közmûvelôdési Ház vesztibüljének a
"Táltosok" és a "Székely
mesemondás" címû freskóit s ugyancsak az ô
mûvészetének lesznek hirdetôi a Sidló Ferenc,
Hibján Samu és Vandrák László
bevonásával készült koronázási relief, a
Seenger Béla által készített mûvészi
kivitelû márványburkolata és a Kissling Rudolf
készítette csillárai e helyiségnek. A
lépcsôházak, az elôterek, a kisterem, az elsô
emeleti folyosó festése és berendezése Falus Elek
és Péter János mûvészi
ízlését dicsérik. A Roth Miksa
mûhelyébôl kikerült páratlan
szépségû, székely balladákat,
népmondákat, Bethlen Gábor fejedelem korát stb-t
ábrázoló színes ablakok Nagy Sándor, Muhits
Sándor és Roth Miksa mûvészi
készségérôl tesznek tanúságot.
A nagyteremnek Antalffy-Zsiros Dezsô, Schmidthauer Lajos és Karácsonyi István útmutatásai alapján Rieger Ottó által készített orgonája pedig páratlan a maga nemében.
Hálátlanságot követnék el, ha ez alkalommal nem emlékezném meg a Közmûvelôdési Ház építésének ellenôrzô mérnökérôl, Radó Sándor v. fômérnökrôl, a vállalkozó Grünwald Testvérek és Schiffer Miksa cégrôl, a munka vezetôjérôl, Fontos Kálmán építômesterrôl, továbbá Zsolnay Miklós, Forreider és Schiller, Beszédes és Zsille budapesti, B. Bakk Lajos és fiai kolozsvári, Mesztitz Mihály és fiai, Székely és Réti, Tóthfalusi Károly, Both Sándor, Bükkösi György, Vigh István, Barabás Gergely, Herczeg és Révész, Nagy Jenô és Dezsô marosvásárhelyi iparosokról, akik valamennyien a legjobb tudásuk, lelkesedésük latba vetésével valóban mûvészi munkát végeztek.
Hálás elismeréssel kell gróf Zichy János és Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszterekrôl, Balogh Jenô és Benedek Sándor vallás- és közoktatásügyi államtitkárokról és végül Kammerer Ernôrôl és Térey Gáborról, az országos szépmûvészeti múzeum igazgatóiról megemlékeznem, akik a Közmûvelôdési Ház érdekében végzett munkámban mindig a legnagyobb jóakarattal támogattak.
A tervezés elôrehaladásával mindinkább világossá lett elôttem azonban az, hogy a rendelkezésre álló hitel keretén belül nem lesz a tervezett mû a nemzeti szempontokból kívánatos fénnyel és a hivatásához méltó pompával megépíthetô, berendezhetô. Az igaz és önzetlen haza- és fajszeretet melegével ápolt terveket azonban elejteni nem akartam, s miután azzal az elhatározással indultam neki ezen munkának, hogy ezzel kapcsolatosan egyetlen fillérrel sem szabad a már amúgy is sokat áldozott városi közönséget terhelnem, gondoskodnom kellett a fedezetrôl. A tervezés gondjai mellé járult tehát a fedezet elôteremtésének gondja, a remélt szellemi hasznon felül biztosítanom kellett az anyagi jövedelmezôséget is.
A tervek szerint a hangverseny- és elôadótermeken kívül elhelyezést kellett nyernie a Közmûvelôdési Házban a zene- és nyelviskolának, a képzô- és iparmûvészeti, továbbá a néprajzi múzeumnak, a nyilvános nép- és tudományos könyvtárnak.
Bár az említett intézmények révén biztosítottnak láttam azt, hogy a városi lakosság nagy tömege fogja állandóan a Közmûvelôdési Házat látogatni, elégületlen voltam s valami olyast akartam még a tervezett épületben elhelyezni, aminek révén az egész lakosság érdeklôdése fel lesz kelthetô s ami különösen a nagy tömeget tölti el a Közmûvelôdési Ház iránti szeretettel.
Hosszas gondolkodás, tépelôdés után abban állapodtam meg, hogy egy városi mozgófényképszínháznak a Közmûvelôdési Házban való felállítása iránt fogom a szükséges lépéseket megtenni. Ezzel négyszeres célt akartam elérhetni.
Elôször útját véltem vághatni annak a romboló munkának, amelyet egyes mozgófényképszínházak léha, erkölcstelen képek mutogatása révén végezhetnek, s amely az arra illetékes hatóságokat mind fokozottabb ellenôrzésre készteti, másodszor biztosítottnak láttam a mozgófényképszínháznak a magyar kultúra szolgálatába való állítását, harmadszor kétségtelennek tartottam a városi lakosság minden rétegének a Közmûvelôdési Ház iránti érdeklôdését, szeretetét, végül megoldva láttam az egész mû pénzügyi kérdéseit.
Ismervén a közönség egy részének a mozgószínházak iránt táplált lekicsinylô véleményét, sokáig nem mertem tervemmel a nyilvánosság elé lépni. Késôbb, anélkül, hogy tulajdonképpeni tervemet elárultam volna, aziránt tettem a városi közgyûléshez elôterjesztést, hogy mondja ki a közgyûlés azt, hogy a mozgófényképszínház felállítását városi feladatnak tekinti. És a közgyûlés meghozta a határozatot, anélkül, hogy valaki sejtette volna is azt, hogy a mozgófényképszínházat a Közmûvelôdési Házban terveztem felállítani.
Az 1911. évben kezdtük meg az építkezést s ma már készen áll a magyar közmûvelôdés marosvásárhelyi temploma.
A Gondviselés különös jóvoltából beteljesedtek álmaim, a mû valóban azzá lett, aminek az elsô pillanatokban terveztem, minden ízében magyar, védôbástyája az erdélyrészi magyarságnak, fegyvertára a magyar kultúrának, tárháza a tudományoknak, kincsesháza a magyar képzô-, ipar- és zenemûvészetnek, második otthona a hatalmasnak és alacsony sorsban élônek, a gazdagnak és szegénynek, az aggnak és ifjúnak egyaránt, örök idôkön fénylô emlékoszlopa szeretett királyunknak.
A mû befejezése után megindult a kritika. Egyesek hangosan zúgolódtak a költségek miatt, a hazafiak, a nép barátai, a demokraták kiabálva kérdezték, hogy miért kellett abba az épületbe annyi fény és pompa, miért kellett abba Kriesch-féle freskókat, Nagy Sándor, Muhits Sándor és Roth Miksa tervezte üvegmozaikokat és üvegfestményeket, Kallós Ede, Falus Elek, Péter János stb. féle reliefeket, díszítéseket és bútorokat elhelyezni, ha abban mozgószínházat nyitnak s annak ajtajit ezzel kapcsolatosan megnyitják a napszámos, a kérges tenyerû munkás, a nép, a tömeg elôtt.
Hallgatok, nem védekezem a támadások ellen. Gyönyörködöm a szép fasorokban, az ezeket övezô, senki által sem bántott színes virágágyakban s gondolkozom afölött, hogy minô változást fog majd elôidézni az a nagy munka, amelyet a kultuszkormány, kiváló mûvészek és iparosok segítségével végeztem, ha azok az aszfaltmezôbe ültetett szegény fák akkora változást voltak képesek az én véreim gondolkodásában, érzésében, ízlésében elôidézni.
Lelki szemeimmel hazafias gyönyörûségtôl eltelten látom, hogy miként fog Maros-Vásárhely népe mûvészeink alkotásainak nyomán gondolkodásban, érzésben nemesbülni, tudásban, ismeretekben gazdagodni, anyagiakban fejlôdni és erôsbödni, miként fogják véreim az alacsony sorsban levônek, a szegények megbecsülése révén az egységes magyar demokratikus társadalom alapjait lerakni s miként fogják a nagy kulturális küzdelem gyôzelmes megvívásához szükséges fegyvereket, igen sok esetben öntudatlanul, megszerezni.
Célomat elértem. A város közönsége egyetlen adófillérének igénybevétele nélkül, majdnem kétmillió korona költséggel, megépítettük Maros- Vásárhelyen a magyar közmûvelôdés templomát, megteremtettük a legnemesebb értelemben vett népházat. Hálával adózom mindazoknak, kik ebben a munkánkban megsegítettek.
Magam sem hálára, sem dicsôségre nem tartok igényt. Megelégszem a hazafias, a becsületes és híven végzett munka tudatával, az utánam következôket pedig arra kérem, hogy ugyanaz a haza-, faj- és emberszeretet, ugyanaz a lelkesedés vezesse ôket, amellyel a Mindenható kegyes volt engem megáldani, óvják meg a templom szentségét és igaz szeretettel becsüljék meg a népet, a tömeget.
A közelmúltban tartotta elnökségi ülését Marosvásárhelyen a Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség. Amint elnökétôl, Nagy Ferenctôl megtudtuk, a szervezet létrehozása óta eltelt tíz év alatt a magyar karéneklést szolgálta. Ennek ellenére volt példa arra, hogy valami miatt kórusok szûntek meg, mások felhagytak a szövetséggel való együttmûködéssel, voltak, akik idôközben kiléptek vagy csak névlegesen tartoznak már hozzá. Ám nem kevés azon együttesek száma, melyek az utóbbi években csatlakoztak a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak ezen szakmai egyesületéhez. Találkozók sorát rendezte meg Fogarason, Kézdivásárhelyen, Szászrégenben a szövetség - itt tizedik alkalommal került sor a Zengjen hálaének találkozóra 16 dalkar részvételével; ezt követôen Nagyenyeden találkoztak a dalosok, majd az alsó- és felsôszentmihályi találkozóra utaztak különbözô, népdalokat és feldolgozásokat elôadó együttesek. A vásárhelyi Kultúrpalotában a marosszentgyörgyi karéneklés 90 éves múltjáról emlékeztek meg. Körtvély-fáján ifjúsági vegyes karok szólaltattak meg reneszánsz mûveket - ezentúl kétévenként teszik -, Tiszafüreden, ahol a Nyugdíjasok Mûvészeti Fesztiválját tartották, a szövetséget képviselô Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara a verseny II. díjával tért haza. Debrecenben a magyar kórusok Collegium Hungarorum Alapítvány által szervezett millenniumi fesztiválján hat erdélyi, öt magyarországi ill. vajdasági kórus is részt vett. Ekkor került sor a szövetség szlovákiai és szerbiai tagozatának a megalakítására. Szeptember 28-29-én a zene világnapjáról és Bartók Béla születésének 120. évfordulójáról emlékeztek meg a kórusok. Dicsôszentmártonban ünnepelte tizedik évfordulóját a Sipos Domokos vegyes kar. Novemberben pedig megrendezték a II. péterlaki találkozót. Jelentôs eseményt jelentett a szövetség életében a Budapesti Zeneakadémia dísztermében tartott hangverseny, melyen a magyarországi tagegyesületek legjobb kórusai hangversenyeztek. Técsôn (Kárpátalja), Nagykaposon (Szlovákia), végül szintén novemberben Sepsiszentgyörgyön is találkoztak énekkarok, s ez utóbbi a háromszéki magyar kórusok színvonalas rendezvényének bizonyult. Az elnök szavaiból az is kiderült, Bonyhán 15 fiatal karmester vett részt karvezetôi tanfolyamon - ezentúl évenként megismétlik - Orosz Pál József és Kovács András karnagy közremûködésével.
Írtuk az elôbbiekben, hogy nem minden kórus tartja a kapcsolatot a szövetséggel. Nem válaszolnak a felhívásaira, nem jelzik terveiket, nem számolnak be munkájukról. Létezik olyan tagegyesület is, mely nem rendelkezik a szövetség alapszabályzatával. Elmarad a tagságdíjjal. Még mindig nem sikerült együttmûködést kiépíteni a szövetség és a Romániai Magyar Dalegyesület között. Mint ahogy a szövetség tagkórusai és a szövetséghez még nem csatlakozott énekkarok között sem, holott ez utóbbi sok hasznot hozhatna a még nem tagkórusoknak. Mielôtt azonban a 2002-re tervezett, a teljes Kárpát-medencére kiterjedô csaknem 30 rendezvény közül néhányat megemlítünk, annyit még, hogy javaslatot fogadtak el arra nézve, hogy a szövetség ezentúl kétévenként rendezi meg a Seprôdi János Kórusfesztivált gyermek-, férfi-, nôi és vegyes karok, népdalkörök és zenekarok közremûködésével. Idén pedig, március 15-én, minden zenei együttes mûsorral köszönti a magyar forradalom és szabadságharc 154. évfordulóját. Május 31-én Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmával az egyesített kar a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Vegyes Karával közösen mutatja be Kodály Zoltán Kállai kettôsét. Október elsején Marosvásárhelyen emlékezik meg a szövetség a zene világnapjáról, ill. kerül sor sok más kórustalálkozóra is Kárpátalján, a Vajdaságban, Felvidéken és az anyaországban. Valamennyi összejövetel - összegezett az elnök - a kárpát-medencei magyarság együvétartozásának tudatát és mindazt, amit ez jelent, hivatott szolgálni és nem utolsósorban tagegyesületeink szakmai-zenei fejlôdését.
Román-szlovák környezetvédelmi megállapodás
Környezetvédelmi megállapodást kötött a román és a szlovák szaktárca, melynek célja a kölcsönös tájékoztatás egy esetleg bekövetkezô nukleáris baleset esetén. A két ország kormányának képviselôi által aláírt megállapodás értelmében Románia és Szlovákia információt cserél az atomenergetika területén, tájékoztatják egymást a nukleáris balesetek esetén és együttmûködik a nukleáris biztonság területén. Lucian Biro, a Romániai Nukleáris Tevékenységet Ellenôrzô Országos Bizottság elnöke elmondta: a megállapodás elsôsorban a Cernavoda-i atomerômûvel kapcsolatos kérdésekrôl, valamint a radioaktív hulladékok kezelésérôl, valamint az ilyen hulladékoknak a két ország területén való átszállításáról szól. A román kormány hasonló megállapodásokat kötött Bulgáriával, Magyarországgal, Görögországgal és az Orosz Föderációval is.
A Képviselôház február 26-i ünnepi ülésén a képviselôk esküt tesznek az ország és a nép iránti hûségükre, jelentette ki Tudor Mohora, az alsóház titkára. Mohora közölte: ez azért szükséges, mivel az államfô kihirdette a honatyák ország és nép iránti hûségesküjérol szóló 2002. évi 8-as törvényt. A jogszabály szerint a képviselôk esküt tesznek az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartására, a demokrácia, a polgári jogok és szabadságjogok, valamint "Románia egységének, területi integritásának", szuverenitásának és függetlenségének védelmére. Az esküt minden képviselô fennhangon elmondja, szövegét aláírja és átadja a házelnöknek. A törvény értelmében az eskü megtagadása a parlamenti mandátum megszûnését vonja maga után.
Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a minisztérium saját költségvetésébôl a tanárok ebédjegyeire kiutalt 400 millió lejt a tanárok nettó bérének növelésére használják. Március elsejétôl 5 százalékkal nô a tanárok bére. A béremelés 200.000-250.000 szakképesített tanárra vonatkozik, ami a tanügyi alkalmazottak 80 százalékát jelenti. Ecaterina Andronescu közölte, hogy a kollektív munkaszerzôdések 10 ebédjegyet ígérnek, de jobb megoldásnak tûnik az 5 százalékos béremelés. Szerinte az új rendszernek az az elônye, hogy nem kell az ebédjegyek nyomtatásásra költeni és az összeg a bérekben is fellelhetô lesz.
Már a romgazosok is sztrájkolnak
A Romgaz szakszervezete csütörtökön két órás figyelmeztetô sztrájkot szervez. A tiltakozó akciókat a kormány bérpolitikája ellen szervezik, jelentették ki kedden a szakszervezet képviselôi. A Marosvásárhely környékén a földgázkitermelésben dolgozók szakszervezeteinek képviselôi 8.00 és 10.00 óra között abbahagyják a munkát. Február 28.-ig tisztázódik az általános sztrájk kezdetének idôpontja is. A tiltakozó akciót támogatja a Gáz-Románia Szakszervezeti Föderáció és az Atlasz Szakszervezeti Szövetség is, amely az energetika, kôolajipar, és távközlés alkalmazottait tömöríti. Az alkalmazottak a munkaszerzôdések be nem tartásására panaszkodnak, amelyek közül a legfontosabbak a bérezésekre vonatkoznak. A medgyesi Gaz Metan Szakszervezeti Föderáció tagjai csütörtökön 11.00 és 13.00 óra között tartanak figyelmeztetô sztrájkot.
Unesco-ünnepség az anyanyelv nemzetközi napján
Románia Országos UNESCO Bizottsága kerekasztalt rendez szerdán az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából, áll a MEDIAFAX-nak eljuttatott közleményben. A tanácskozásra romániai és moldovai írókat, politikusokat hívtak meg, köztük Ilie Ilascu, Leonida Lari, George Pruteanu, Mihai Ungheanu és Adrian Paunescu. Az anyanyelv napját 2000-tôl ünneplik világszerte február 21-én.
Munkavédelmi kihágások, bírságok
A romániai munkavédelmi felügyelôk az elmúlt hetekben közel 4 milliárd lejre bírságoltak, a konfekció és textiliparban végzett ellenôrzések során, jelenti a MEDIAFAX. Országos szinten 2500 társaságot ellenôriztek és több mint 10.000 esetben bírságoltak. A legtöbb, törvényes keretek nélkül dolgozó személyt Arges megyében találták (130 személy). Kovászna megyében egyetlen ilyen jellegû kihágást sem észleltek, míg Vîlcea megyében két esettel találkoztak. Daniela Basuc állami fôfelügyelô gyulafehérvári sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ellenôrzéseket a konfekció és textiliparban végezték, mert az ágazat az utóbbi években ugrásszerû fejlôdést mutat. Másfelôl, egyes szakszervezetek rendellenességekre hívták fel az illetékesek figyelmét. Az ellenôrzést sürgette a Konfekcióipari Termelôk Nemzetközi Egyesülete is amelynek információi szerint egyes országokban "középkori" viszonyok között dolgoztatják az embereket.
A hûtôrendszerben bekövetkezett üzemzavar miatt hétfo reggel leállították a Cernavoda-i atomeromu 1- es reaktorát, áll a Nuclearelectrica társaság sajtóközleményében. A közlemény szerint a hûtôrendszerben vasárnap fedeztek fel vízszivárgást. A hutokörben keringô víz nem radioaktív. Az 1-es reaktor termelését a Termoelectrica Turceni-i, Rovinari-i, Doiceoti-i egységei pótolják. A brit Furmanite cég szakemberei hétfôn Cernavodára érkeztek, hogy segítsenek az üzemzavar megoldásában. A reaktor mukôdése legalább 72 órán át szünetel, ez idô alatt elvégzik az idén májusra tervezett karbantartási munkálatokat is. A Cernavodai atomerômû névleges kapacitása 700 MW, az egység az éves országos áramfogyasztás 12 százlékát biztosítja.
A Független Sajtóért Központ február 23-24- én konferencia keretében mutatja be a négy hónapi munka eredményeképpen összeállított Útmutató a kisebbségekrôl való tájékoztatás gyakorlatáról címû munkát, áll a Központ közleményében. A konferenciára a Kisebbségek a médiában címu program keretében kerül sor, amelynek célja az újságírók nyugati szintû felkészítése ezen a területen. A 2001 októberében indult, online formában, internetes fórum keretében mukôdô újságíróképzô tanfolyamon harminc bukaresti, kolozsvári, konstancai, craiovai és nagybányai újságíró vett részt. A program keretében a legaktívabb résztvevôk meglátogattak néhány cigány közösséget is.
Folytatva a hagyományt,a kovásznai-csomakôrösi Kôrösi Csoma Sándor Közmûvelôdési Egyesület az idén is megrendezi népszerû képzômûvészeti kiállítását. A megnyitó április 5- én lesz. Az idei tárlat a Ritmusok címet viseli. A szervezôk ennek jegyében várják a kiállítani óhajtó mûvészek jelentkezését. A 2002-es Csoma kiállítás tiszteletbeli meghívottja Zolcsák Sándor, marosvásárhelyi festômûvész. A kiállításra szánt mûveket a hozzájuk csatolt adatlappal március 18 - 20 között lehet leadni Kedei Zoltán várbeli mûtermében. Ugyanott már most átvehetôk a tavalyi tárlatra beküldött alkotások.
Vendégszereplésen a bukaresti Nemzeti Színház
A bukaresti Nemzeti Színház társulata március 6- án 19 órakor mutatja be a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében Victor Ion Popa nagy sikerû, Tache, Ianche és Cadâr címû vígjátékát. A címszerepekben olyan nagynevû színészek lépnek fel,mint Radu Beligan, Gheorghe Dinica, Marin Moraru, Ileana Stana Ionescu és mások. Jegyek a színház jegypénztáránál kaphatók majd.
A szovátai városi múzeum február 21-én, csütörtökön du. 6 órától a városi tanács nagytermében könyvbemutatót és író-olvasó találkozót szervez. Az érdeklôdôk a Gub Jenô tanár által írt összes kötetbôl vásárolhatnak. A szerzô a helyszínen dedikál.
Tegnap véglegesítették azt a szemétszállítási programot, amelyet nemsokára Gyulakuta községben vezetnek be. A helyi tanács döntése alapján e szolgáltatásért 24.000 lejt kell fizetni évente személyenként. Ebbôl az összegbôl fizetnek meg egy-egy szekerest, akik hetente egyszer, pénteken, és/vagy szombaton Gyulakutáról, Kelementelkérôl és Havadtôrôl gyûjtik össze a szemetet és szállítják a gyulakuti szeméttelepre.
A gernyeszegi helyi tanács jóváhagyta két palló építését a Maroson, hiszen a gyalogátjáró hiánya miatt azok, akiknek itt földterületeik vannak, több kilométert kell kerüljenek Sárpatak felôl azért, hogy ide eljussanak. A tervek szerint, ahogy az idôjárás lehetôvé teszi, Gernyeszegen és Körtvélyfáján építenek pallót a két part között.
Február 23-án, szombaton du. 5 órától a szovátai Teleki Oktatási Központban Mihály Ferenc az erdélyi faliképekrôl, többek között a Szent László-legenda freskóiról tart elôadást.
Egy nyárádszeredai gazda svájci biogazdaságokban szerzett tapasztalatait osztja meg az érdeklôdôkkel a Biokertész Csoport február 21-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel megtartott szokásos heti találkozóján, amelyre a Fókusz Öko Központ marosvásárhelyi, Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti termében kerül sor.
Éhségsztrájk miatt elmaradt
színházi elôadások
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetôsége közli a közönséggel, hogy Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache színmûvészek éhségsztrájkja miatt változik a színház mûsorrendje. A február 15- étôl éhségsztrájkot tartó mûvészeknek - egészségügyi állapotukra való tekintettel - a felügyelô orvos nem engedélyezi a fellépést. Ezért elmarad a ma estére tervezett Csirkefej címû elôadás.
Február 18-án 23.30-kor a 13-as számú országúton, Cikmántorban a 38 éves Balu Vasile segesvári lakos az MS 02 LXB rendszámú személygépkocsijával elgázolta és súlyosan megsebesítette a 27 éves Butuluc Rosa Vasile cikmántori lakost, aki ittasan, elôzetes biztosítás nélkül egy oldalhídról ráhajtott a fôútra - közölték a rendôrség sajtóosztályáról.
Szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os iroda) ma 15 órától jogi tanácsadást tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat és azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember tanácsát kérik.
A-osztályos röplabda-találkozó
Az A-osztályos nôi röplabda-bajnokság 17. fordulójában ma délután 17 órától, a marosvásárhelyi sportcsarnokban a helybeli CSU Gaz együttese a kolozsvári U csapatát fogadja.
Mivel a bukaresti törvényszéken újra napirendre kerül a FNI (2) per, felkérik az egyesületének tagjait, hogy a székházban fizessék ki az okmánybélyeg árát, illetve az ügyvédi honorárium 2001. október 7-én leszögezett díjának részletét. Ezért az egyesület a Marosvásárhely, Cuza Voda u. 22. szám alatti (megyei szakszervezeti szövetség épülete) épületben február 18. és 28-a között hétfôtôl szombatig 16 és 19 óra között fogadja az érdekelteket.
Diavetítés a Szelek barlangjáról
Az Örökmozgó Turista Egyesület klubdélutánján diavetítéssel egybekötött elôadást tart a cseppkôbarlangokról. A Szelek és a scarisoarai barlangokról az egyesület tagja, Haraszti Richárd beszél ma délután 6 órától a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti termében.
ARANY ékszert, törtaranyat vásárolok (130.000- 167.000 lej/g). Tel. 160-234, mobil 096-417-257. (34315)
SZUPEROLCSÓN, garanciával minôségi számítógépek eladók. Tel. 168-873, 094-843- 920. (34697)
KFT ELAD homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (3477186)
ELADÓK új Mountain Bike biciklik 18 hónap garanciával. Csak 1,8 millió lej. Tel. 212-369. (33974)
ELADÓ búza. Tel. 138-913. (35356)
ELADÓ sürgôsen 2 tehén és egy tinó. Tel. 130-569. (35400)
VÁSÁROLUNK régi bútorokat. Tel. 093-603-999. (4196413)
ELADÓ Sante minôsített (certificat I) vetôburgonya és 1985-ös kiadású dízel Opel Ascona 1600 jó állapotban. 2.900 euró. Tel. 066/171-529, mobil 093-257- 831. (35126)
ELADÓ Citroën Visa. Tel. 201-038. (35399)
ELADÓ kezelt és szelektált lucernamag. Tel. 214-496, 090-196-012. (35402)
ELADÓ búza és kukorica nagy mennyiségben. Ákosfalva 224. szám. Tel. 8. (35437)
ELADÓ 1999. októberi kiadású, 16 ezer km-ben levô Dacia 1310 L. Tel. 213-593. (35438)
ELADÓ borjadzó tehén. Tel. 432-022. (35451)
ELADÓ 58 ár terület Koronka és a Vácmány között, az Opel képviseleti üzlet környékén, 28 m széles, a fôútra való bejárattal. Tel. 146-881, naponta 16-19 óra között. (35465)
ELADÓ közélelmezési kioszk. Koncesszióba vett terület. Tel. 164-401. (35477)
IKLANDON, az 54. szám alatt ház eladó. (35406)
ELADÓ 3 szobás, I. osztályú tömbházlakás az Unirii negyedben. Tel. 137-819. (35433)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a Kárpátok sétányon. Tel. 251-072, 15 óra után, 095-653-364. (35501)
ELADÓ 3 szobás ház, valamint kétszobás tömbházlakás. Tel. 218-074, 137-306. (4196236)
VESZEK tömbházlakást, azonnal fizetek. Tel. 125-111, 092- 651-122. (35287)
ELADÓ egyszobás, félszuterén tömbházlakás a Dózsa György utcában. Tel. 161-268. (35452)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a November 7- ben. Tel. 210-997. (35467)
ELVESZTETTEM Dániel Erzsébet Imola névre szóló munkanélküli-könyvemet. Semmisnek nyilvánítom. (2)
ELVESZETT egy egyéves és három hónapos nôstény ciobanesc mioritic. Megtalálóját jutalomban részesítem. Tel. 094-212-385, 146-973. (34470)
MEGBÍZÓINK magyarországi munkahelyekre erdélyi munkavállalókat keresnek a következô szakmákban: termelési mérnök (gyengeáramú, erôsáramú, gépész), termelést kiszolgáló mérnök (logisztika, minôségügy), CNC-szakemberek (szakmunkások, technikusok, mérnökök), valamint varrónô, kômûves, festô-mázoló szakmunkásokat, határközeli településekre gyógyszerészeket. Jelentkezés szakmai önéletrajzzal: BMC Kft., 3700 Nagyvárad, Roman Ciorogariu utca 67. szám. Tel./fax: 059/472-419. E-mail: bmc@rdsor.ro (Op)
HÛTÔK javítása lakásán. Garanciát vállalunk. Tel. 122-869. (34853)
ANGOL nyelvórák kezdôknek, haladóknak. Tel. 166- 956, 094-786-808. (34867)
SZÔLÔMETSZÉST vállalok. Eladó építkezésre alkalmas faanyag. Tel. 129-548. (35421)
HOZZÁÉRTÔ munkást keresek magas diófa megnyírására. Tel. 161-574. (35425)
BALKONBEÉPÍTÉS, polcok, rácsok, vaskapu, kerítés készítése olcsón. Tel. 127- 896. (35004)
Szomorú szívvel emlékeztetjük mindazokat, akik
ismerték és szerették
SZIGETI ANNÁT, hogy február 20-án van
halálának elsô évfordulója.
Emlékét szívünkben ôrizzük. Fia,
Mihály és családja. (35372)
Sokat szenvedtél az élet tengerén, nyugodjál békében Isten szent kebelén. Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk február 20-án drága édesanyánkra és nagymamánkra, id. KÁDÁR ANNÁRA halálának egyéves évfordulóján. Pihenésed legyen áldott és nyugalmad csendes. Bánatos leánya, fia és családja, négy unokája és családjuk. (35385)
Szomorú szívvel, el nem múló szeretettel emlékezünk 2002. február 20-án SZABÓ ERNÔRE halálának 10. évfordulóján. Családja iránti aggódását, szeretetét nem fogjuk feledni soha. Emlékét örökké ôrizzük: felesége, fia, lánya, veje és két unokája. (35397)
Szomorú szívvel emlékezünk 2001. február 20- ra, amikor a két jó testvért egy napon szólította magához a jó Isten: BIKFALVI ERZSÉBETET és PAP GABRIELLÁT. Nyugodjanak békében. Szeretô lánya, Gabi, élettársa, Öcsi és a Horváth család. (35404)
Szomorú szívvel emlékezünk február 20- án a székesi születésû KALI ILONÁRA (LENKE) halálának 7. évfordulóján. Akik ismerték, gondoljanak rá kegyelettel. Emlékét örökre ôrzi fia, Jóska, testvére, Sárika. (35405)
Fájó szívvel emlékezünk február 20- án KIRA TERÉZRE szül. Pápai halálának 3. évfordulóján. Emlékét ôrzi férje, leánya, édesanyja és anyósa. Nyugodjál békében. (35408)
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára február 20- án, amikor öt éve, hogy a forrón szeretett férj és édesapa, a marosvásárhelyi PAPP ISTVÁN búcsú nélkül itt hagyta szeretteit. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Felesége, Irénke, leányai, Tünde és Tímea. (34940)
Fájó szívvel emlékezünk id. NÁDORI LAJOSRA halálának 9. évfordulóján. Emlékét ôrzi felesége, gyerekei és azok családja. (35334)
Fájó szívvel emlékezünk február 20- án FÜLÖP LÁSZLÓRA halálának egyéves évfordulóján. Az élet szép volt veled és vidám, de elragadott tôlünk a kegyetlen halál. Örök álmod felett ôrködik szeretetünk. Emléked szívünkben ôrizzük. Bánatos felesége, fiai, Lacika és Zolika. (35352)
Bánatos szívvel emlékezünk február 20- án SZEGEDY SÁNDORRA halálának 3. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei. (35103)
Szomorú szívvel emlékezünk február 20- án drága édesapánkra, id. VAJDA ISTVÁNRA halálának elsô évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei. (35479)
Mélyen megrendített dr. IMREH ERNÔNÉ SCHMIDT IRÉNKE hirtelen halála. Élt 78 évet. A marosvásárhelyi római katolikus temetô felsô kápolnájából 2002. február 20-án 14 órakor temetjük. A gyászoló család. (35414)
Szomorúan tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy volt osztálytársunk, SCHMID NORBERTNÉ szül. Gálna Mária
2002. február 6-án Wäschenbeurenben (Németország) elhunyt. Erdôs Ágnes, Hátsek Mária. (35469)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, anyós, nagymama, anyatárs, testvér, sógornô, rokon és szomszéd, a nyárádandrásfalvi születésû NOVÁK VERONIKA szül. Zolnai 66 éves korában, hosszas szenvedés után 2002. február 18-án csendesen megpihent. Temetése 2002. február 21-én 13 órakor lesz a családi háztól, refor-mátus szertartás szerint. A gyászoló család. (35471)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, anyós, rokon és szomszéd, KUJIK JULIANNA (Baba) szül. Robel életének 71. évében február 16-án csendesen megpihent. Temetése folyó hó. 22- én 14 órakor lesz a református temetôben. Búcsúznak tôle fiai: Zsolt és Sanyi, unokája, Richi és menye, Angela. (35485)
Részvéttel osztozunk Imreh István kollégánk drága ÉDESANYJA elvesztése miatt érzett fájdalmában. Az Aquaserv vezetôsége. (sz.)
Ôszinte részvétünket fejezzük ki dr. Imreh Ernô jogász úrnak szeretett FELESÉGE elhunyta alkalmából. Az Aquaserv vezetôsége. (sz.)
Ôszinte részvétünket és mély együttérzésünket fejezzük ki Imreh Ernônek és családjának szeretett FELESÉGE elhunyta alkalmából. A Grûn család. (35453)
Ôszinte részvétünket fejezzük ki Imreh István kollégánknak az ÉDESANYJA halála okozta szomorú percekben. Kollégái az Aquaserv beruházási osztályáról. (35417)
Ôszinte részvétünk az Imreh családnak IRÉNKE NÉNI halála okozta fájdalmukban. A csíkszeredai és marosvásárhelyi Atlas Kft. közössége. (35478)
Ôszinte részvétünk Kujik Zsoltnak és Sándornak szeretett ÉDESANYJUK elhunyta alkalmából. Tibi és Anci, valamint a gyerekek. (35485)
Mélyen együtt érzünk kolléganônkkel, Imreh Zsuzsával a szeretett ÉDESANYJA elhunyta miatt érzett mély fájdalmában. Ôszinte részvétünk. A Búzásbesenyôi Általános Iskola tantestülete. (35481)
Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki dr. Imreh Ernônek szeretett FELESÉGE elhunyta alkalmából. A MÚRE. (35489)
Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki dr. Imreh Ernônek és családjának a szeretett feleség, IRÉNKE elhunyta alkalmából. Horváth Gábor és családja. (35507)
Szomorúan búcsúzunk dr. Imreh Ernônétôl. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. 1944-ben végzett osztálytársai. (-)
Köszönjük mindazoknak, akik drága halottunkat, GÁLFI MIKLÓST utolsó útjára elkísérték és mély megrendülésünkben együtt éreztek velünk. A gyászoló család. (35436)
Copyright © Népújság - 1999