|
LIV. évfolyam 39. (15002) sz., |
2002. február 16., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Tiltakoznak a színházi szakszervezeti vezetôk
Tegnap újabb nagygyûlést tartott a Nemzeti Színház Szabad Szakszervezete. Miként megírtuk, a megyei tanács kompromisszumos megoldást talált a lehetetlen helyzet valamelyes rendezésére, ám Nicolae Cristache színmûvész, szakszervezeti vezetô mégis úgy vélte, hogy a megyei tanács, a pénzügyigazgatóság, a prefektúra és a kincstár közös egyetértésével átutalt központi költségvetési pénzalap a színház ügyét még távolról sem rendezi.
Béres András, a magyar tagozat mûvészeti igazgatója beismerte, a helyzet valóban tarthatatlan, sürgôsen el kell dönteni és jogilag értelmezni, hogy a színház finanszírozása a megyei vagy a városi önkormányzatot terheli-e, de mivel e kérdés helyi rendezésének esélyét nem látja, javasolta, hogy ma délben Maros megye szenátorai, parlamenti képviselôi, a prefektus, a megyei tanács elnöke, a polgármester és a színház illetékesei tisztázzák az intézmény pénzügyi és jogi helyzetét. Béres András javaslatát nagy többségben elfogadták. A szakszervezeti vezetô szándékát, vagyis kilátásba helyezett éhségsztrájkját az igazgató nem tartotta célszerûnek. Ennek ellenére Nicolae Cristache úgy döntött a tegnap délben, hogy mégis éhségsztrájkba kezd, amit megerôsített a sajtónak is, s folytatja mindaddig, amíg a színház jogi és pénzügyi helyzete megnyugtatóan nem rendezôdik. Késôbb kaptuk a közleményt, melyben az áll, hogy a szabad szakszervezet alelnöke, Szélyes Ferenc színmûvész is a kollégájához csatlakozott, vagyis mindketten a szakszervezeti tiltakozás eme formáját választották.
A fejleményekre hétfôi lapszámunkban visszatérünk.
Világszinten a dohányzás nyomán kialakult betegségekben évente 4 millió személy veszti életét. Európában évente 1,2 millió személy halálát okozza a dohányzás, s számuk a következô években eléri a 2 milliót.
Romániában az 1999-ben készült országos felmérés szerint a megkérdezett nôk 39 százaléka, a férfiak 72 százaléka dohányzott. A férfiak 54 százaléka aktív dohányosnak vallotta magát. Az országos statisztikai adatok alapján elmondhatjuk, hogy a 15 éves és a 15 évnél idôsebb személyek 21 százaléka naponta fogyaszt dohányterméket. Legtöbben 15-19 évesen kezdtek cigarettázni.
A dohányzás nagymértékû terjedését a szabadkereskedelem, a tömegtájékoztatás fejlôdése, a dohánytermékek gyártásával foglalkozó multinacionális cégek megjelenése és térhódítása eredményezi - állapítják meg a szakértôk. A riasztó statisztikák magyarázzák, hogy az Egészségügyi Világszervezet szakemberei egyenesen járványként kezelik a jelenséget, s ennek értelmében próbálnak meg fellépni ellene.
Európai regionális irodájuk február 18-19- én Varsóban tart miniszteri szintû konferenciát Dohánymentes Európáért címmel. A rendezvényre hivatalosak az Egészségügyi Világszervezet tagjai, nemkormányzati és kormányközi szervezetek képviselôi. A találkozó fô célja a Dohánymentes Európáért Nyilatkozat elfogadása, amelynek, a szervezôk szándéka szerint, hatásos, globális stratégiát kellene tartalmaznia a dohányzás terjedése ellen.
A cél világos, indoklásra nem szorul. Annak is örülni lehet, hogy amolyan összeurópai összefogás van kibontakozóban a jelenség elleni hatékony fellépés érdekében. A hétfôn kezdôdô tanácskozás elôkészületeirôl szóló híradásokat olvasva azonban hiányérzetünk támad. Nem szólnak ugyanis arról, hogy jelen lesznek-e az eszmecserén a dohányt forgalmazó multinacionális cégek, vagy mondjuk az európai országok pénzügyminiszterei. Mert az elhalálozási adatok mellett megjelenhetnének azok a dollármilliárdok számsorai is, amiket a multinacionális vállalatok keresnek ezen a káros szenvedélyen. Beszélni lehetne azokról a módszerekrôl, eszközökrôl is, amelyek a vállalatok jövedelmének emelését szolgálják. De szívesen hallanánk a téma kapcsán arról, hogy európai viszonylatban, meg itthon is, mekkora lyukak keletkeznének a költségvetésekben a dohányzásra - s ide sorolhatjuk az italozást is - visszavezethetô bevételek esetleges csökkenésével. S miért ne tehetnek kitérôt a dohánytermelôk azok helyzetére is, akik a szóban forgó termesztésbôl élnek, esetleg halnak.
Nos, ebbôl az átfogóbb nézôpontból látszik, hogy nem elég egyszerû rossz szokásként, majd egészségügyi kérdésként kezelni a dohányzást. Ha ezúttal is csak ezt teszik, jobb esetben a tüneti kezelésekig jutnak el, rosszabb esetben képmutatás, hiszen nem éri el az ellenérdekeltek szféráit. A dohányzásról való lebeszélési kampányok pedig aligha vehetik fel a versenyt a profithajsza begyakorolt gépezetével.
Mircea Geoana külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a NATO prágai csúcsértekezletén várhatóan "hétbôl hetet" típusú bôvítésre kerül sor. A NATO hajlandónak és képesnek mutatkozik arra, hogy lebonyolítsa a hét tagjelölt ország meghívását, mondta Geoana, majd hozzátette, erre vonatkozóan jelzéseket kapott washingtoni látogatása alkalmából.
A hét tagjelölt ország csatlakozása egyéni teljesítményeiktôl függ, ha pedig valamelyikük politikai vagy mûszaki okokból lemarad, az az ô ügye, fogalmazott Geoana. Hozzátette azonban, hogy a hét ország mindegyikének valós esélye van a csatlakozásra és be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az Észak-Atlanti Szövetség feltételeinek. A NATO prágai csúcstalálkozóján nem csupán a bôvítésrôl és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról lesz szó, hanem újragondolják a katonai szövetség szerepét a szeptember 11-i események stratégiai kontextusában, mondta Mircea Geoana. MEDIAFAX
A tegnapi videokonferencián Adrian Nastase kormányfô a Termoelectrica ellenôrzése kapcsán tért ki arra, hogy nemcsak a nagy szolgáltató vállalatokat kell ellenôrizni, de nem ártana a körmük alá nézni a megyei, városi, municípimi szolgáltatóknak sem. Ugyanis ezek hatalmas árakat szabnak ki a lakosság terhére, a szolgáltatásaik gyengék, ugyanakkor az igazgatók, akik amolyan helyi kiskirályok, szégyentelenül nagy fizetéseket vesznek fel. Példaként felolvasott jó pár megyét, illetve várost, ahol egy-egy szolgáltató vállalat vezetôje 35 millió lej fölötti összeget vág zsebre havonta. Holott a törvény szerint egy vállalatvezetô fizetése nem lehet nagyobb, mint egy államtitkáré, azaz 24 millió lej.
Ezt követôen szólította fel Octav Cosmânca a megyei tanácsok elnökeit, tájékoztassák, mi a helyzet az általuk képviselt megyékben. Felszólította ôket, hogy a veszteségeket ne akarják a lakosság nyakába varrni, mert az adósságok 80 százalékát az önálló vállalatok tartozásai teszik ki, a lakossági tartozások kb. 20 százalékot tesznek ki. A legtöbb megye "ter-mészetesen" azt állította, hogy "beil-leszkednek a törvényes elôírásokba".
Virág György, a megyei tanács elnöke kijelentette: 10 ilyen szolgáltató mûködik a megyében, ebbôl hét kereskedelmi társaság, 3 önálló vállalat. A tízbôl három veszteséges. Egyéb részletre nem tért ki.
A prefektus ellenôrzô testülete azokban a közintézményekben végzett ellenôrzést, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az állampolgárokkal. A kontroll általános konklúziója - egy-két kivételtôl eltekintve - az volt, hogy ügyeik intézésekor a polgároknak több órán át kell várakozniuk, hogy egyáltalán bejussanak a tisztviselôhöz, hogy sok helyen nincs váróterem, vagy ha van, az is szemetes, koszos, nincsenek eligazító feliratok, nincs szék, pad, ahová leülhessenek, nincs asztal, amelyen a szükséges iratokat kitölthetnék, piszkos falak, törött ablakok, kilincs nélküli ajtók "várják" ôket. A "gisék" ablakai olyan alacsonyan vannak, hogy az embernek kétrét kell görnyednie, hogy egyáltalán szót válthasson a tisztviselôvel, a világítás gyenge, és a kiszolgálás sem megfelelô.
A munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó intézményekben sem találtak jobb állapotokat a kontrollok.
* A munkaügyi igazgatóságnál például: az elôtér szemetes, az ajtók, a váróterem falai koszosak, az állampolgároknak legalább két órát kell várakozniuk, amíg sorra kerülnek.
* A nyugdíjpénztárnál: a hall zsúfolt, az érvényes nyugdíjkiszámítási lapokat a folyosón, nyílt helyen, ôrizet nélkül tárolják, hogy bárki hozzáférhet, vagy elvihet belôlük. Itt is legalább két órát kell várakozni a kiszolgálásra.
* A területi munkaügyi felügyelôségen a megfelelô eligazítás hiányát rótták fel.
* A megyei munkaerô-foglalkoztatási ügynökségen a "gisé" ablaka alacsonyan van, nincs szék a várakozóban, információhiány van, legalább négyórás várakozásra számíthat az érdeklôdô.
A belügyminisztérium intézményeinél:
* A megyei rendôrkapitányságon az ajtó elôtt tócsába lép a bejönni óhajtó. a kapu elôtt csikkek, üres cigarettásdobozok vannak eldobálva, az ablakok egy része kitört, a falak koszosak, mindenhol szemét van, nincs megfelelô világítás.
* Az útlevélosztályon: a zászló piszkos, kopott, mindenhol szemét van, a falak piszkosak, az ajtókon nincs kilincs, a váróteremben állva kell várakozni 3-4 órán keresztül.
Az egészségügyben sem rózsás a helyzet. A kórházakban a betegek a zsúfolt folyosón várakoznak legalább 3-4 órán át, lábon állva, mert kevés az ülôalkalmatosság, hiányzanak az információs anyagok. Ugyanez a helyzet az említett intézmények vidéki kirendeltségeinél is.
Az ellenôrök véleménye szerint a siralmas állapotok egyik oka az intézményvezetôk érdektelensége, de hiányoznak a megfelelô pénzalapok, helyiségek is.
Az ellenôrzô szerv ajánlásokat fogalmazott meg 2002. június 30-i határidôvel. Ezek között van, hogy ahol szükséges, várótermeket kell kialakítani, az állampolgárokat tájékoztatni kell pannókkal, információs füzetekkel, faliújságokkal, illetve a sajtón keresztül és alkalmazni kell az 27/2002-es számú, a petíciók megoldásáról és a személyzetrôl szóló kormányrendelet elôírásait.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár reméli, hogy a szlovákiai választási kampányban nem kap jelentôs szerepet az a szerinte aggasztó magyarellenes hang, amely a kedvezménytörvénnyel összefüggô pozsonyi parlamenti vitában elôfordult.
A külügyi vezetô errôl egy kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencia megnyitójában beszélt pénteken Budapesten.
A Politikai szélsôség és etnikai kapcsolatok az új évezredben címû tanácskozást az amerikai központú Project on Ethnic Relations alapítvány és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) közösen szervezte.
A rendezvényen magas rangú romániai, szerbiai szlovákiai és magyar kormánytisztviselôk, valamint neves amerikai és nyugat-európai politikusok és szakértôk vesznek részt.
Németh Zsolt felszólalásában kiemelte: a politikai szélsôségek akkor nyerhetnek igazán teret, ha azt a média engedi. Mint mondta, csak objektív értékkritérium alapján ítélhetô meg a különbség a fô politikai áramlat és a szélsôségesség között.
- Igazi programra, hosszú távú stratégiára és önfegyelemre van szükség a politikai szélsôségekkel szemben. A politikai erôk feladata a szélsôséges jelenségek elszigetelése és kioltása - mondta Németh Zsolt.
Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyûlésének elnöke, volt román külügyminiszter arról beszélt a kerekasztal- konferencián, hogy nemcsak a szélsôséges jelenségek, hanem annak gyökerei ellen is fel kell lépni. Utalt arra, hogy a kelet-közép-európai térségben talán érzékenyebben élik meg e kérdést.
- Hiszek a szavak erejében, de a kemény szavak már bevégezték feladatukat a szélsôségekkel szemben - fogalmazott Adrian Severin.
Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt emelte ki hozzászólásában, hogy a régióban élô különbözô népeknek meg kell találniuk az utakat a békés együttéléshez, amit az elmúlt tíz esztendô történései is igazoltak.
Mint mondta, a szélsôséges erôk a gyûlölet, a paranoia és a félelem retorikáját használták annak érdekében is, hogy háborúba sodorják országaikat.
A kétnapos tanácskozáson részt vesz többek között Zarko Korac szerbiai miniszterelnök-helyettes, Ján Carnogursky szlovák igazságügy- miniszter, Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, Viorel Hrebenciuc, a román képviselôház alelnöke, Constantin Dudu Ionescu volt román belügyminiszter és Frantisek Sebej, a szlovák parlament integrációs bizottságának elnöke.
A kormány 112,813 milliárd lejt utalt ki saját forrásaiból Románia és Moldova Köztársaság közös gazdasági és kulturális integrációs projektjeinek finanszírozására.
Az idén beinduló programok közé tartozik a román közszolgálati televízió mûsorszórásának kiterjesztése Moldovára (38,5 milliárd lej), a televízió 1-es csatornáján közvetített mûsorok újrasugárzása a szomszédos államban (32 milliárd lej), valamint a román nyelv támogatása a Román Nyelv Házai nevû hálózat kiépítésével, könyvkiadással és adományozással, valamint a román nyelvú rádióadások bôvítése (4,25 milliárd lej).
A moldovai oktatás támogatását, a szakemberképzést és az Iskolakönyvtár címû program folytatását célzó projekt finanszírozására a kormány 10,155 milliárd lejt, a román nyelvû kiadványok támogatására pedig 4,570 milliárd lejt utalt ki. A romániai sajtótermékek moldovai terjesztésére 6,3 milliárd lejt, a tudományos, technológiai és környezetvédelmi együttmûködésre 4,080 milliárdot, a kisinyovi román üzleti központ finanszírozására pedig 467 millió lejt utalt ki a bukaresti kormány.
A román-moldáv projektek között szerepel Románia történelmének és kultúrájának terjesztése és ápolása az archeológiai kutatások folytatásával, történelmi kiadványok terjesztésével, közös kulturális rendezvényekkel, emlékmûvek felállításával (3,58 milliárd lej), valamint a moldovai demokratikus értékek és a civil társadalom támogatása a közvetlen hatósági kapcsolattartás és a nem kormányzati szervezetek közötti információcsere biztosításával (5,411 milliárd lej). MEDIAFAX
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kérésére dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke és a Képviselôház mezôgazdasági bizottságának alelnöke szervezésében került sor február 15.-én az RMGE országos és megyei vezetôinek, valamint Natea Ovidiu, a Mezôgazdasági Minisztérium államtitkárának és miniszterhelyettesének találkozójára. Az RMGE részérôl a találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök, Bodó Géza országos vezetôségi tag, Csomos Attila megyei elnök, valamint Máthé László megyei alelnök. A megbeszélésen áttekintették a mezôgazdasági szubvenciók problémakörét, valamint az RMGE által évek óta beindított oktatás legitimitásának problémáit. A megbeszélésen szóba került a Parlament mezôgazdasági szakbizottságának tevékenysége is. A szakemberek áttekinthetôbb mechanizmusokat kerestek a mezôgazdasági gondok megoldására.
Öt miniszterbôl álló bizottság alakult Kabulban pénteken, hogy kivizsgálja Abdul Rahman légiforgalmi és turisztikai miniszter meggyilkolásának körülményeit.
Abdul Rahman halálával kapcsolatban a védelmi minisztérium szóvivôje elmondta: a nyomozó hatóságok lefoglaltak egy videofelvételt, amelyet a reptéren lévô újságírók készítettek a gyilkosságról. A szóvivô szerint nem a tömeg váratlan dühkitörése vezetett a gyilkossághoz, hanem "az al-Kaida arra irányuló próbálkozása, hogy a kormány munkáját, a békefolyamat haladását fékezze"; az al-Kaida tagjai szították a háttérbôl az indulatokat - idézte az AFP. Abdul Rahman a volt afgán király, Mohammad Záhir Sah környezetébôl került az ideiglenes kormányba; családjának tagjai Svédországban, illetve Újdelhiben élnek.
Több száz afgán várakozott napok óta a repülôtéren, fagypont alatti hômérsékleten, hogy Mekkába repülhessen az iszlám hit öt pillérének egyikét jelentô zarándoklatra. Miután nagy nehezen - és közel ötvenmillió lejnek megfelelô értékû összeg lefizetése után - megkapták a szaúdi vízumot, szerda reggel már beszálláshoz szólították ôket, de a járatot végül is az iráni hatóságok közbelépése miatt törölték. A zarándokok, akik tudták, hogy csak az vehet részt a zarándoklaton, aki legkésôbb vasárnapig megérkezik Szaúd-Arábiába, a járat törlése miatt feldühödve megtámadták és olyan súlyosan bántalmazták az afgán légitársaság, az Ariana igazgatóját, hogy kórházba kellett szállítani.
Ezt követôen vették körül a zarándokok azt a repülôgépet, amelyre már felszállt a miniszter: haragjukat tovább fokozta, hogy egy másik repülô elôbb indul, mint az, amelyikre ôk már annyit vártak. Négy ember egy létrán felmászott a pilótafülkéig, behatolt a gépbe és kiráncigálta onnan a minisztert, akit azután rögtön a repülôgép mellett agyonvertek. A lincselést követôen az ideiglenes kormány utasítására felszállt Mekka felé két repülôgép, 890 zarándokkal a fedélzetén.
Pattanásig feszült a helyzet a kandahári repülôtéren is, ahol ötezer ember várja a jelenleg az amerikai hadsereg által használt repülôtér mellett, hogy Mekkába repülhessen; az amerikaiak azonban mindeddig megtagadták annak engedélyezését, hogy a zarándokok a jelenleg katonai területnek minôsülô repteret igénybe vegyék.
címmel nyílt origami-kiállítás tegnap délelôtt Marosvásárhelyen, a Pedagógusok Házában. Az érdeklôdôk nagyon szép és igényes munkákat láthatnak jövô péntekig: mesejeleneteket ábrázoló képeket, karácsonyi képeslapokat, üdvözleteket március 8- ra, térbeli mértani alakzatokat, állatfigurákat, növényeket, virágokat, amelyek próbára tették készítôik kézügyességét, türelmét és kitartását. A kiállított munkákat Maros megyei tanítónôk készítették, akik októbertôl negyvenórás tanfolyamon vettek részt; kis színes világot teremtettek az oda látogató gyerekek örömére.
A tanfolyamot, amelyen a tizenhat oktató az origami (papírhajtogatás) és kirigami (papírvágás) mûvészetének legfontosabb lépéseit sajátította el, a Pedagógusok Háza szervezte a megyei tanfelügyelôség közremûködésével, Dorina Negrea tanítónô és japán önkéntes tanárok irányításával.
- Azt szeretnénk, ha nemcsak Marosvásárhelyen, hanem más körzetekben is (Szászrégen, Maros-ludas, Segesvár, Szováta, vagy ahol igény van még rá) beindíthatnánk tanfolyamunkat, amelyeket azok fognak irányítani, akik az októberben elkezdett felkészítôt sikeresen befejezték és oklevelet szereztek - mondta Dorina Negrea tanítónô. A következô tanfolyam február 21-én kezdôdik a Pedagógusok Házában, és minden csütörtökön du. 2-tôl 4-ig tart 20 héten keresztül (40 óra). A tanfolyam ingyenes, a résztvevôknek csak a munkához szükséges anyaggal (papírral) kell rendelkezniük. Minden tanítót, óvónôt szeretettel várnak.
Senki nem sérült meg abban a szerda esti buszbalesetben, amely Marosvásárhelyen, a Jeddi úton történt. A Helyi Közszállítási Rt. egyik, a Számológépgyár irányába tartó (Siletina) autóbuszának hirtelen meghibásodott a kormányszerkezete, a gépkocsivezetô pedig belehajtott egy Oltcit gépkocsiba, majd egy fába.
Claudiu Maior, a Siletina Kft. tulajdonosa cáfolta, hogy a baleset az autóbusz rossz mûszaki állapota miatt következett volna be, állítása szerint mindössze az történt, hogy a buszvezetô megijedt és balra rántotta a kormányt, megütve a túloldalon levô autót. - Az autóbuszt 1991-ben írták be a forgalomba, egyike a legjobb állapotban levô jármûveknek, soha nem volt vele gond. A meghibásodást valószínûleg a nem megfelelô útviszonyok okozták. Az autóbusz biztosítva van, az Oltcit tulajdonosának pedig megtérítik a károkat - jelentette ki Claudiu Maior.
Akár így is nevezhetnénk annak a csoportnak a tevékenységét, amelynek erdélyi látogatását a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesületének alelnöke, Péchy László szervezte. Az utazás célja, hogy a több ízben módosított visszaigénylési határidô lejárta elôtt még néhány kastély és más patinás, kultúrértékkel is bíró épületet a volt tulajdonosok visszakérjenek.
- Sajnos késôn fogtunk hozzá. A Magyar Nemzetben hirdettünk, hogy jelentkezzenek mindazok, akik még visszaigényelhetnek ilyen épületeket, de a több ezer épület közül ez alkalommal mindössze néhány esetében sikerült összeállítani a szükséges iratcsomót. Utunk során mindenhol az RMDSZ segítségét kértük és eligazítást kaptunk, olyan jogtanácsosokhoz irányítottak, akik már foglalkoztak visszaigénylésekkel és fel tudják vállalni ezeket az ügyeket. Mindenesetre amerre csak jártunk, mindenhol láttunk olyan épületet, amelyet még érdemes volna megvizsgálni, és számos olyan információhoz hozzájutottunk, amelyek korábban jól fogtak volna. Egyszerûen már nem volt idô megkeresni a leszármazottakat, felhatalmazást kérni tôlük stb.
Így a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesülete által kezdeményezett visszaigénylés során Marosvásárhelyen csak a Haller-házra sikerült összeállítani a szükséges iratcsomót.
Nem mindennapi eseménynek voltam szemtanúja a minap. Az üzletben, ahol vásárolni szoktam, s ahol bô a választék, gyorsak a kiszolgálók, szóval minden megvan ahhoz, hogy az ember szívesen nyissa be az ajtaját. Néha az is elôfordult, lévén, hogy törzsvásárló vagyok, az eladók azt is megsúgták, hogy aznap melyik felvágottból kell és érdemes vásárolni, melyikbôl nem. Melyik kenyérfajta sületlen, melyik tippanó és melyik a legjobb az aznapi sütésbôl. Szóval, elégedettek vagyunk, azaz voltunk a mi kis ábécénkkel. Így, múlt idôben, mert mifelénk az elégedettség múló állapot. Mondhatnám tiszavirág- életû.
Voltunk, mert amit az egyik esôs napon láttam, kiábrándított. Kenyeret, joghurtot, sajtot, holmi apróságot vásároltam, miközben arra lettem figyelmes, hogy megjött az áru. Nagy kartondobozokkal beállított az ügynök, kezében számlák. Az egyik eladó vette a dobozokat, letette a latyakos padlócsempére, és egyenként kiborította a tartalmukat. Aztán vette a számlát és ellenôrizte, hogy a számlán szereplô mennyiség megegyezik-e a dobozokban található Silvana, Snickers, Sugus és más édességek darabszámával. A boltban a vevôk elképedve nézték, mi történik, de senki sem szólt a cifrán festett hajú, körmû, úri cuccokba bugyolált eladónak, hogy stop, ez így nem lesz jó, mert az édességcsomagokkal felmártja az egész latyakot, aztán mi a gyerekeknek megvásároljuk s a csokival, cukorkával együtt egy kis sárt is nyalogatunk majd. Fogorvostól jöttem, nem tudtam beszélni, csak gesztikulálva fejeztem ki, hogy helytelen, amit tesz. Mi volt a válasz? Összenézett az ügynökkel és szemberöhögött. Ezzel az üzletbôl kijöttem.
Eldöntöttem, édességet ott soha nem vásárolunk. Otthon továbbgondolva, felróttam magamnak, hogy nem fordultam a fogyasztóvédôkhöz. Nem azért, mert ôk megérdemelték volna, hanem azért, mert mi, fogyasztók, nem érdemeljük meg, hogy így viszonyuljanak hozzánk. Ha nem is az egészségünkért, legalább a pénzünkért.
Péntek reggel ismeretlen személy vagy ismeretlen személyek feltörték a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) internetes honlapját - tájékoztatta az MTI- t a hivatal egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa. Elmondta: a honlap helyén megjelent Románia térképe és egy angol nyelvû felirat "Ez Románia! Erdély Románia része az idôk végezetéig." Hozzátette: felírták azt is, "Hagyjátok békén Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát és Horvátországot is!" A hivatal szerkesztôségünkhöz is eljuttatott sajtóközleménye szerint a HTMH felháborítónak és megengedhetetlennek tartja a modern kommunikációs technika lehetôségeivel való ilyetén visszaélést, és mindent elkövet, hogy az ismeretlen tettesek által okozott kárt a lehetô legrövidebb idôn belül helyreállítsa. A hivatal rendôrségi eljárást kezdeményez a honlap feltörôi ellen.
A PNL benyújtja a Mezôgazdaság címû egyszerû indítványát
Nini Sapunaru és Gheorghe Flutur liberális képviselôk csütörtökön bejelentették, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a jövô héten nyújtja be Mezôgazdaság címû egyszerû indítványát a Képviselôházban. A liberálisoknak szükségük van a demokraták támogatására is, akikkel a PNL "íratlan együttmûködési megállapodást" kötött, mondta Nini Sapunaru. Az indítvány szövegét még nem véglegesítették, de Sapunaru szerint követelni kell a földmûvelésügyi miniszter lemondását és a nemzeti mezôgazdasági stratégia módosítását.
Nagyváradon is kereskedelmi központ épül
A Lotus Market cég által képviselt Plaza Invest és Britton Capital Group társaságok 20 millió dollárt kívánnak beruházni egy kereskedelmi és szórakoztató központ felépítésébe Nagyváradon. Az idén decemberben megnyíló Lotus Market Nagyvárad nevû komplexum öt hektáron terül majd el, összterülete 22.140 négyzetméter. A létesítmény keretében szupermarket és mintegy 50 üzlet mûködik majd, ez utóbbiakat eladják, vagy bérbe adják. A komplexumban ezenkívül multiplex mozi, játéktermek, vendéglôk, gyorséttermek, szépségszalon, sporttermek, bank és irodák is helyet kapnak. Egy másik kereskedelmi központot Kolozsváron építenek fel 3,5 hektáron, ennek átadását 2003-ra tervezik.
Feketén vett munkavállalási vízum
A határôrök feltartóztattak 22 román állampolgárt, akik közvetítôtôl vásárolt munkavállalási vízummal indultak Magyarországra - közölte a román határôrség országos parancsnoksága. A határôrség közleménye szerint szerdán a borsi határátkelônél két mikrobusz utasainak ellenôrzése során a határôröknek gyanús lett, hogy a kiutazók milyen módon jutottak a magyar munkavállalási vízumhoz. A román állampolgárok elismerték, hogy egy közvetítôtôl vásárolták a dokumentumokat 9-16 ezer forint közötti összegért. A magyarországi munkára induló román állampolgárok lakóhelyük szerint tíz különbözô megyébôl származnak. Az ôket szállító mikrobuszok egyikét egy Hargita megyei szállító magáncég üzemelteti, a másik tulajdonosa pedig egy Magyarországon letelepedett román állampolgár.
A magyar festômûvészet meghatározó jelentôségû mûhelyét, a nagybányai festôiskolát bemutató kiállítás nyílt csütörtökön este Berlinben, a magyar nagykövetség épületében. Az Álmok kolóniája: Nagybánya címû kiállításon, amelyet Boros Judit, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa nyitott meg, 1901 és 1942 között készült, összesen 26 festményt láthat az érdeklôdô közönség. Az alkotók között van Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Czóbel Béla és Ziffer Sándor. A tárlat megnyitásán a kolozsvári Credo Quartett bemutatta Terényi Ede Virághegy címû zenemûvét, amelyet a szerzô erre az alkalomra komponált.
A moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával az idén is megrendezi zenés-táncos összejövetelét a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány szombaton, a budapesti Petôfi Csarnokban. A szervezôk tájékoztatása szerint az immár hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fôvédnöke Orbán Viktor miniszterelnök. Az alapítvány a rendezvénnyel alkalmat kíván teremteni, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megôrzô csángó magyarok - színpadi produkciók keretében - bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat. A hatodik Csángó fesztivál mintegy kilenc órán át tart majd. A gazdag programban a korábbi évekhez hasonlóan gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományôrzô együttesek lépnek fel Gyimesbükkösrôl, Hidegségpatakáról, Klézsébôl, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsôrekecsinbôl és Lészpedrôl.
Izraeli behatolás Beit Hanunba
Két harckocsival megtámogatott húszfôs izraeli gyalogos alakulat vonult be pénteken Beit Hanunba, a Gázai övezet északi részén - tájékoztattak palesztin biztonsági forrásból. Izraeli tankok szerda hajnalban már végrehajtottak egy behatolást a településre, s onnan csak aznap este vonultak ki. Az akció során két palesztin meghalt, és mintegy húszat elfogtak - emlékeztet az AFP. Szerdai bevonulásukat követôen az izraeliek kijárási tilalmat vezettek be, végigkutatták a házakat, miközben torlaszokkal elzárták a Beit Hanunba vezetô, illetve onnan kivezetô összes utat.
Megszületett a világ elsô klónozott macskája. A CC névre keresztelt cica Houston mellett, a Texas A&M University szakemberei közremûködésével, két hónappal ezelôtt jött a világra. Születésérôl csütörtökön számoltak be az egyetem tudósai - jelentette a Reuters. Mint elmondták, a genetikai másolás eredményeként, 2001. december 22-én született kismacska életkorának megfelelôen fejlôdik.
Erik Refner dán fotóriporternek ítélték oda pénteken a sajtófotóban a világ legrangosabb elismerésének számító, évente kiosztott World Press Photo díjat: a nyertes felvétel egy afgán menekült kisgyerek holttestét ábrázolja, amelyet éppen temetésre készítenek elô. A Berlingske Tidende címû dán lapnak dolgozó Refner tavaly júliusban Pakisztánban készítette felvételét, hónapokkal a szomszédos Afganisztán elleni amerikai bombázások megkezdése elôtt. A hollandiai Amszterdamban ülésezô zsûri egy fekete-fehér felvételt érdemesített a legrangosabb díjra. A képen hat kéz igazítja el a fehér halotti lepedôt a gyermek holttestén, amelybôl csak a halál által megdermesztett arcvonások vehetôk ki. Az immár 46. alkalommal kiosztott World Press Photo díjjal az elôzô évben készített legkitûnôbb felvételeket jutalmazzák és a hivatásos sajtófotósok legrangosabb szakmai elismerésének számít. Az év sajtófotója cím mellett a díjat tizenhét másik kategóriában is kiadják.
A megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszerészek tegnap délután aláírták az együttmûködési keretszerzôdést. Mint Mariana Moldovan, a pénztárral kapcsolatot tartó gyógyszerészkollégiumi bizottság vezetôje tájékoztatott, a szerzôdés elônytelen a gyógyszerészek és betegek számára egyaránt. A gyógyszerészek elégedetlenségének fô oka, hogy a gyógyszerkeretek kiszámításakor nem a tavalyi teljes év forgalmát, hanem csak az elsô negyedévet vették alapul, amikor a gyógyszertárak 90 százaléka éppen az elmaradt kifizetések miatt felfüggesztette az ingyenes, illetve az ártámogatott gyógyszerek kibocsátását. Így a kedvezményes árú gyógyszerekre nagyon kevés pénzt kapnak. A Tudor negyedbeli Novofarm gyógyszertár például már március közepére kimeríti az egész évi keretet. Másik ok, hogy heveny betegségekre felírt receptek ezután egy hónap helyett 24 órára lesznek érvényesek.
Elmaradt a mérômûszer-szerelés
Annak ellenére, hogy az Energomur ez évre a tömbházak hôenergia-mérô órákkal való felszerelését helyezte kilátásba, amely 155 milliárd lejes beruházást jelentett volna, tervük anyagi okok miatt meghiúsult. A laphoz eljuttatott közleményben ezt a mulasztást azzal magyarázzák, hogy az idei kemény tél miatt különösen nagy volt a vállalat földgáz- és villamosenergia-fogyasztása, a szolgáltatott távhô árát a lakosság nem tudta kifizetni és a központi költségvetéstôl sem kapták meg az 50 milliárd lejnyi szubvenciót. Azok a tulajdonosi és lakótársulások, amelyek saját költségükre hôenergia-mérô mûszert szeretnének felszerelni, ezek árát 2002 decembere -2003 januárjában visszaigényelhetik. Eddig Marosvásárhelyen 378 tulajdonosi társulás szereltetett mérôórát az Energomur szakemberei segítségével.
E héten a Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzô Osztályán megyei viszonylatban 1796 vírusos légzôszervi megbetegedést jeleztek a múlt heti 1117- tel szemben. A tüdôgyulladások száma megkétszerezôdött, és elérte a 800-at. Járványról még nem beszélhetünk, de a lakosságnak óvakodni kell a betegség megelôzése érdekében
A marosvásárhelyi Helyi Közszállítási Vállalat autóbuszain a nyugdíjasok mától már nem közlekedhetnek a tavalyi félárú jegyekkel. Mint Maior Iustina, a vállalat fôkönyvelôje tájékoztatott, az idei fél évre szóló kedvezményes jegyek körülbelül felét, azaz 5000 darabot kiosztottak. A most árusított jegyek június 30-ig érvényesek, a nyugdíjasok anyagi lehetôségük függvényében 40, 80 és 120 jegyet vásárolhatnak 100, 200, illetve 300 ezer lejért.
A megyei Hátrányos Helyzetûek Felügyelôsége számítástechnikai okok miatt késéssel utalta át a postának a hátrányos helyzetûeknek járó segélyt és a hátrányos helyzetû gyerekeknek járó pótlékot. A jogosultak ezeket az összegeket minden hónap 11-15-e között szokták kézhez kapni, ebben a hónapban a januári járandóság kézbesítése 25-28- ára tolódik ki.
A Marosvásárhelyi Közszolgálati Rádióban a kedden délután negyed hattól kezdôdô beszélgetômûsor vendégei: dr. Hecser László egyetemi adjunktus, a Törvényszéki Orvostani Intézet vezetôje és dr. Gábos József, a marosvásárhelyi 1-es számú Pszichiátriai Intézet igazgatója. Téma: Az öngyilkosságok növekedése Kovászna, Hargita és Maros megyében, és az ebbôl adódó problémák. Adásidô alatt hívható telefonszám: 161-222.
A Milvus csoport idén februártól újraindítja az országos ragadozómadár- és bagolyfelmérési programot a hazai ornitológusok bevonásával. Ennek keretében többféle ívet küldtek szét minden megyében. A program célja a régi adatbázis bôvítése. Ez jövôben segíti az országban fészkelô ragadozó madarak és baglyok állományának becslését a különbözô évszakokban és élôhelytípusokban, valamint hozzájárul védelmük biztosításához.
Február 20-án, szerdán este 8 órai kezdettel az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának heti találkozóján Kerekes Péter Pál a Torockóra szervezett kirándulás elôtt kedvcsinálóként rövid diavetítést mutat be téltemetô népszokásokról. A 23-án rendezendô EKE bálra és a 24-i autóbusz-kirándulásra a Fókusz Öko Központ Liliom utcai székházában lehet feliratkozni.
A marosvásárhelyi RMDSZ 12-es körzete tisztújító közgyûlést tart ma délután 4 órától a cserealji katolikus plébánia gyûléstermében. A szervezôbizottság megkéri a körzet tagságát, hogy vegyen részt a közgyûlésen, amelyen a státustörvénnyel kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.
Jövô héten, február 19. és 22-e között a tömbházaknál végzett hálózati munkálatok miatt délelôtt 9 és 14 óra között Nyárádszeredában szünetel az áramszolgáltatás.
A technika csudái elôtt hajbókoló világ ellenállás nélkül elfogadta, mi több, büszkén hirdeti heroldjaival a virtuális könyvet, azt a könyvet, amely van s még sincs, amely elektronikus úton olvasható, de már egy szál gyertya mellett nem. Mily szerencse, mondja a hagyományok szent mordályégetôje, hogy emellé nem találták még ki - bár ebben már nem lehetünk annyira biztosak - a cyberes ec librist. A nesze semmi, fogd meg jól könyvjegyet.
Szerencsére a könyvek tulajdonosát jegyzô
kisgrafikák, a fél évezredes, önálló
történelemmel rendelkezô apró mûvészi
alkotások kiterjedéssel, fizikai létükkel
tüntetnek/szerénykednek, rendszerint a könyvek belsô
borítóján. Szép látványukkal,
mûvészi kivitelezésükkel bátran lehet
büszkélkedni. Ezt teszik a mindenféle rendû és
rangú gyûjtôk, hercegek, bárók,
válogatott megszállottak, a szép szenvedély
ôrültjei: bibliofilek, könyvtárépítôk
és
-tulajdonosok. Olvasók, olvasók, olvasók. Nem
árt ezt a szót háromszor is nyomatékosítani,
mert számuk napról napra fogy a növekvô
könyvtermelés közepette. A nagy paradoxon megfejtése nem
feladatunk, hic et nunc. Különben a könyvtáros
számára napiparancs.
Ennyi elméleti sétalovaglás után ideje derekasan megülni a lovat, és vágtára fogni a pacit. A képletes beszédbôl a képeskönyvre fordítva szavunk gyeplôjét, dr. Deé Nagy Anikó ex libris könyvérôl tisztem szólni ezen a februári délelôttön.
Ha a Teleki-Bolyai könyvtár az ominózus négy évtized alatt egyetlen szerény, de értékes kiadványt, az ôsnyomtatványok katalógusát jelentette meg, s ennek felette dr. Farczádi Elek tollából két kiadásban látott napvilágot az e falak között ôrzött marosvásárhelyi sorokat és glosszákat elemzô tanulmánykötete, akkor e jelzésértékû megjelenések a külvilágnak palackpostát küldtek arról, hogy a sors mostohasága ellenére ebben a tudományos tékában folyik a felszín alatti munka, az adatgyûjtés és -rendezés, a könyvek felfedezése, beépítése szellemi birodalmainkba. És persze születtek cikkek, tanulmányok, riportok, ismertetôk idôrôl idôre a sajtóban, a szak- és napi médiák számára. Volt nyilvánossága a könyvtárnak, csak azok a könyvek hiányoztak, amelyek a téka tékáját alkotnák meg. Amelyet a lusta újdondász elme úgy kerít körbe, hogy azt mondaná: "ma már könyvtárnyi irodalma van a Teleki Tékának". Nos, nincs, nincs még…
Persze megint igazságtalan a recenzens, a könyvmutogató. Hiszen ott a szétágazó Bolyai-irodalom, de ha valaki tett azért, hogy a marosvásárhelyi könyvesház, a 200 éves, a legöregebb nyilvános közkönyvtár ifjúsága, híre-neve ne hervadjon, akkor a legilletékesebb Deé Nagy Anikó. Még 1976-ban, a Téka sorozatban jelent meg Teleki Sámuel és a Teleki Téka c. karcsú kötete, 1997-ben pedig A könyvtáralapító Teleki Sámuel monográfiája. Ebbôl disszertált annak idején a b. e. Csehi Gyulánál, és számos cikke, tanulmánya került bele gyûjteményes kötetekbe a Bolyaiakról, Teleki Domokosról, iktári Bethlen Zsuzsáról, azaz gróf Teleki Sámuelné asszonyomról, Wesselényi Katáról, a gyûjteményekrôl magukról. Jól körülhatárolt szakterület, történelmi szelet: a felvilágosodás és a romantika százada, úgy 1848 elôtt egy századnyi idô, történés, szellemiség és olvasmánytörténet.
És íme, most elhagyva eddigi foglalatosságait - látszólag -, teljes könyvet szentel a Teleki-Bolyai könyvtár ex libriseinek. De nem csak. Ugyanis az olvasó ebben a könyvben rengeteg érdekes kultúrtörténeti ínyencségre bukkan. Megtudható például, hogy a legkorábbi magyar ex libris-tulajdonos éppenséggel Werbôczy István, a törvénykönyv szerkesztôje vala; aki segítséget kérni megy a német rendektôl a török ellen Mohács elôtt tíz perccel, s aki segítséget ugyan nem kap, de könyvjegyet igen. Ô az, kinek Tripartituma annak idején számos kiadásban és fordításban minden magyarországi értelmiségi és polgár házában, a hivatalokban ott állott, és érvényességét csak a modern kor jogi bozontosulása, rendszer- és hatalomváltásai helyezték hatályon kívülre. Meg aztán az ex librisek múltjának bemutatása a dél-német svájci kezdetekkel indul, onnan terjednek el a címeres könyvjegyek, tehát e sajátos kisgrafika a nyugat- európai feudalizmushoz kötôdik, elterjedése kelet felé százados késéssel történt meg. De azért nekünk, erdélyieknek nem kell lesütni szemünket, ugyanis Nagyszeben polgármestere, Haller Péter számára már a 16. század derekán elkészítették az elsô színes fametszetes tulajdonosjegyet. Azután itt van a hányatott sorsú Köleséri Sámuel doktor, akinek talán Hollandiában rajzolták meg, metszették acél- vagy rézlemezre ex librisét. Könyveibôl - sajnos, a jegyek nélkül - a marosvásárhelyi Református Kollégiumba is került vásárlás útján félszáz darab a 18. század második felében.
Deé Nagy Anikó könyve tehát nemcsak képeskönyv, egyfajta posszesszor-katalógus, reprók egymásutánja, hanem épületes olvasmány, mûvelôdéstörténeti séta, felhívás a gyûjtésre.
És még valami. A mû irodalomjegyzékét, bibliográfiáját áttekintve, rá kell ébrednünk, hogy hazai körülményeink között úttörô munka a javából. Ugyanis nincs hasonló terjedelmû, mélységû, átfogóbb írás ebben a tárgykörben, azaz egyetlen közgyûjtemény ex libriseirôl. Vannak gyûjteményi leletjegyzékek elvétve, cikkek, kis színesek, ismertetôk, de az ex librisek elméletérôl és válfajairól, a fejlôdés vonalvezetésérôl, a formakincsrôl, a tulajdonosok ki kicsodájáról, a gyûjtemény(ek) keletkezésérôl szóló részletes szakmunka aligha jelent meg eleddig magyar vagy román nyelven. Sokkal inkább a német, olasz és lengyel, francia, hollandus vagy angol nyelvterület sajátjai, ott volt, van igazán gazdag irodalma.
Ennek dacára Deé Nagy Anikó, az ex libris nagyasszonya - megengedhetô, ugye, ennyi reverencia - nem társtalan. Hazai pályán az ex librisek értôi, terjesztôi között említsük föl Gábor Dénes kolozsvári könyvtáros, szerkesztô nevét, aki a Könyvesház és elôdje, a Könyvtári Szemle, ill. a Mûvelôdés hasábjain rengeteget közölt e témakörben. És ne hagyjuk említetlen Emil Bologát és Arnold Huttmant, Gernot Nussbächert Brassóból, vagy magyarországi barátaink közül Galambos Ferencet és az örökmozgó- szervezô, gyûjtô dr. Arató Antalt, a székesfehérvári könyvtár nyugalmazott igazgatóját.
Tisztelt közönség, kedves érdeklôdôk, a Téka barátai! A Marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár Ex Librisei különleges könyv, rara avis, amint a latinok mondanák. Az elsô fecske, amely már tavaszt hoz, a jól ismert közmondás dacára.
És itt engedjenek meg nekem egy személyes közbeszúrást. Mikor a 16. századi könyvek katalógusát szerkesztettük, kezünkbe kerültek a gyûjtemény összes régi és újabb kötetei. Akkor mindig megsimogattam a közismert Teleki- és Bethlen Zsuzsanna-féle, ill. a Református Kollégium által kibocsátott könyvjegyeket, s alattuk nemegyszer kitapinthatóvá vált a korábbi, a régebbi tulajdonos ex librise. Nem semmisítették meg, csak leragasztották. Fölszabadítva, óvatosan lefejtve, megmentve a legkésôbbit, olyan ex librisek tárultak a szemünk elé, amelyeket valószínûleg két- három százada nem látott emberi szem Vásárhelyen…
Fogadják szívesen e könyvet, forgassák haszonnal valamennyiünk legnagyobb gyönyörûségére. A szerzôt pedig illesse tisztelet, siker és honorum academicum.
Az ötödik. Hamlet, Lear és a többiek, a Troilus és Cressidából, a Téli regébôl, a Viharból.
Kell-e nekünk Shakespeare? - tehetjük fel a kérdést. Lehet költôi is, de én azt vallom, hogy van rá válasz. Székely János jut eszembe, aki azt mondta, hogyha jó irodalmat akar olvasni, mindig a klasszikusokhoz fordul. A Karamazov testvéreket Dosztojevszkijtôl legalább négyszer olvasta, és sohasem okozott csalódást számára, állandóan felfedezett benne valami újat. Nincs ez másként Shakespeare-rel sem. Mûveit olvastuk vagy láttuk színházban, filmen, de szeretjük, ha a könyv ott van a könyvespolcunkon, és bármikor hozzá fordulhatunk, ha csak egy gondolat, egy jelenet, egy verssor vagy szállóige erejéig is.
Jánosházy György jóvoltából lassan elmondhatjuk, hogy "a mi Shakespeare-ünkhöz", mert az életmû felét már átültette, lefordította újra és folytatja tovább. Itt, Marosvásárhelyt születik meg Arany, Petôfi, Vörösmarty vagy Mészöly Dezsô után az új magyar Shakespeare veretes, pontos, a 21. század elvárásainak megfelelô igényes nyelvi köntösben. Nagy kihívás Shakespeare-t fordítani minden idôkben, különösen akkor, ha már olyan gazdagok vagyunk, hogy egy-egy mû több változatban is létezik. Ugyanis ez nem olyan természetes, mint amilyennek tûnik. Például csak a román fordításirodalomban közel sem található meg ez a bôség. De hát a magyar mûfordítás- irodalom a bôség zavarával küzd, hál’istennek. A zsoltárfordítóktól napjainkig nincs a világirodalomnak olyan jelentôs alkotása, ami ne jutott volna el a magyar olvasóhoz anyanyelvén, gazdagítván olvasót és irodalmunkat egyaránt.
Shakespeare régi "szerelme" Jánosházy
Györgynek. Eleinte csak kacérkodott vele, úgy
érezvén, a 19. századi Vörösmarty- vagy
Petôfi-féle fordítások, s talán még
Arany Jánosé is, nehézkesek, a mai fülnek
avíttnak tûnôk, és elkezdte fordítani.
Elôször csak a Julius Caesart, majd a Coriolanust, s amikor
látta, hogy a
"kedves" hagyja magát, sorra vette. A szempontokat, a
titkot ô tudja csak, de tény, hogy most már
meghódította, hiszen Hamlet és Lear király… s a
többiek történetét ma itt, az ô
átültetésében vehetjük kézbe. Jó
olvasást és elmélyülést mindenkinek, s a 80.
évéhez közeledô Jánosházy Györgynek
erôt, egészséget a további munkához.
* Elhangzott 2002. február 8-án, a könyv bemutatóján
Hamlet, Lear… és a többiek. W. Shakespeare drámái Jánosházy György fordításában. Mentor Kiadó, Mv-hely, 2002.
mindaz, mit nem tapinthatok soha,
szívben egy érthetetlen logika,
s azt is, mi létbôl idôvé veszett,
elôtt szétolvad a színarany ész,
szétporlik a gyémánt felismerés,
több, több egyetlen sejtem, pórusom,
mint bármi, mirôl tudom, hogy tudom,
él, és jobban él egy könnyû mosoly,
egy békés sóhaj, míg megannyi, oly
heves hittel hajszolt nagy akarást
holt torzóvá csiszol a megszokás.
Hunyj ki, szikrázó, önzô öntudat,
hisz vannak, vannak járható utak,
más, élhetôbb eszmélet, más csoda,
mint e világ zárt labirintusa,
más vágy és más csalódás, igazabb
láz és feladás, izzóbb pillanat-
ból robbanó szebb történés, nagyobb
lelkekbôl sarjadó új mítoszok,
a fenséges örök remény helyett
közénk hanyatló, bízóbb istenek!
Ó, bölcsek bölcse, refor/radal/mer,
egzakt tudora volt-van-jövendônek,
tettek ura, nagy pragma/szkep/tikus,
ki E egyenlô emcénégyzetet lehel ki s be,
ki folyton ott nyüzsög fennkölt
és mindig rükvercre készen, midôn
pompázik mindenütt, golyót is álló,
népnemzet-védô, bô mellényben,
kinek szikvíz helyett gyakran kereng
egyéb meszesedô véredényében, s ki
addig-addig álbölcselkedett, míg végre
bársony zsámolya ráforradt ülepére,
s ki könyökkel sztrádákat törni sem röstell,
kinek értelme helyett rangja s hangja van,
és hozzá "Circenses"-féle sületlen lepénye,
te, redves fából rozsdakarika,
globális-hályog-látó mágus világosíts fel,
ez egy gondolat bánt bennünket... (ej-
-nye! Thália Mundi, fordulj pírral el!!!),
csak azt tudhatnánk, mesterünk, felelj:
vidám vámpírparkod környékén jut-e végre
hajléktalan ebeknek méltányos menhely?...
2002. II. 12.
könyörögj Mária nostra
"A magyarság középkori erôsödésének Erdély a mértéke; ahogyan duzzad, terebélyesedik, színesedik és mûvelôdik, úgy tudunk Erdélyhez egyre méltóbbakká válni. A középkor végére már mint Tündérkertet, kincstárat emlegetik, s utolsó nemzeti uralkodóházunk is Erdélybôl való. A középkori magyar birodalomnak véget vetô törökkel szemben csak ennek a fellegvárnak a magyarsága fog nemcsak fegyverrel, de életformában is védekezni. A magyar életerô ebben az utoljára felhúzott és legmagasabb bástyában szedelôzködik össze a túláradó sorssal szemben a legsikeresebben. Ez a föld Európa haladottabb szigeteinek a vallásában, a kálvinizmusban állapodik meg, s lófarkas zászlóktól átszáguldottan is olyan élet ízét hagyta ránk a XVI. és XVII. századból, melyre már csak alkati, fajnemességi szempontból is büszkék lehetünk." (Németh László)
1935 augusztusában négy fiatal magyar író Budapestrôl ellátogatott Romániába. Többen készültek, de "a húsztagú s a magyar fiatalság legjobbjait felölelô tanulmányi csoportból végül is csak négyen vállalkoztak az útra, és hárman jutottak el hozzánk - olvassuk Albrecht Dezsô Az építô Erdély címû dolgozatában -: Németh László, a magyar élet egyik legérdekesebb jelensége, akinek Tanuját és munkásságát rokonhangjai miatt sok érdeklôdéssel kísértük, Boldizsár Iván, a társadalomkutató munkássága és érdekes vidéki helyzetképei révén ismert író, és végül Keresztury Dezsô, a berlini egyetem magyar tanszékének lektora, akinek a Magyar Szemlében olvashattuk feltûnést keltô tanulmányait az erdélyi társadalomról." (Szabó Zoltán, A tardi helyzet szerzôje is velük volt, de erdélyi útjukon nem vett részt, mert menyasszonya után utazott Isztambulba.)
Hazatérésük után beszámoltak úti élményeikrôl. Boldizsár Iván Erdély második Trianonja címû, "kemény kritikai megjegyzésekben bôvelkedô, érzékenységeket is érintô cikke" elindította a lavinát: Erdélyben és Magyarországon egyaránt a legkülönbözôbb körök felháborodottan, megütközéssel fogadták a Romániában úgymond 'vakációzó' pesti írók egyikének sorait, különösképpen az erdélyi magyar közélet visszásságaira, a magyarpárti meddô politizálásra utaló észrevételeit. "(...) Nemigen volt a két világháború közötti magyar sajtóban ennél visszhangosabb, szerteágazóbb kérdéskört érintô, szenvedélyeket jobban felkavaró vita. A Tanuban közölt útirajz nyomán kibontakozott eszmecsere a magyar szellemi élet egész területére kihatott - az anyaországban és Erdélyben egyaránt. Budapesten még bûnvádi eljárást is kezdeményeztek a szerzô ellen - árulással, nemzetgyalázással vádolva ôt." (Nagy Pál)
Négyszáznál is több oldalra rúg a könyv, amely az Erdély-vita "anyagát" foglalja magába. A Mentor Kiadó jelentette meg 2001-es évjelzettel, az író születésének századik évfordulójára. (Németh László: Magyarok Romániában. Az útirajz és a vita. Egybegyûjtötte, a szövegeket szerkesztette, az elôszót írta és a jegyzeteket összeállította Nagy Pál.)
- Bevallottan és eltökélten egy gyönyörû történelmi illúzió: az ô szívében- lelkében élô Duna-gondolat elszánt hitvallójaként indult el romániai útjára Németh László 1935 nyarán - írja az elôszóban a szerkesztô. - Keserû hazai csalódások, érzékenységét fölsebzô kudarcok után - a korabeli magyar reformtörekvések bukását mélyen érzékelve - melengette magában a reményt, hogy útjának élményei, tapasztalatai igazolják szép eszményének életképességét. Ô, a közép- európai utas - "egy nagy történelmû nemzet katasztrófa utáni gyermeke" - úgy látta, itt, a Duna mentén, a Kárpátok karjában "egy kis népnek ekkora területen szétszóródni csak akkor nem jelent halált, ha magyarságát küldetéssé tudja alakítani".
Az elsô rész Németh László útirajzát tartalmazza, aztán következik Boldizsár Iván írása, majd a többi vitacikk, beszámoló, tanulmány - a kortársak és az utánuk jövôk méltatásai, emlékezései. A névsor imponáló: Herczeg Ferenc, László Dezsô, Jancsó Béla, Albrecht Dezsô, Nagy Géza, Dénes Béla, Spectator (Krenner Miklós), Jakabfy Elemér, Braun Róbert, Hegedüs Nándor, Vita Zsigmond, Tamási Áron (Kovács György interjúja 1936-ból), Szentimrei Jenô, Ravasz László, Juhász Géza, Gogolák Lajos, Szabó Zoltán, Veres Péter, Keresztury Dezsô, Gáll Ernô, Erdélyi K. Mihály, Kántor Lajos, Monostori Imre.
Nem állhatom meg, hogy ne másoljam ide a Tamási-
interjú befejezô részét. - Mit szólsz ahhoz az
itt-ott felhangzó
"vádhoz" - kérdezte Kovács György -,
hogy Németh Lászlót többek között te is
befolyásoltad az erdélyi magyarságról alkotott
véleményében?
- Ehhez édeset és keveset szólok - válaszolja Tamási. - Ha Németh László tôlem akart volna információkat, tíz éven keresztül sokszor lett volna módjában erre vonatkozólag kérdést intézni hozzám. Szerencsére ahhoz a fajtához tartozik, amelyhez én is tartozom: nem információk alapján, hanem a szemén keresztül és tényleges tapasztalatok alapján szereti megalkotni a véleményét. Ha mégis bárki komolyan szóba hozná az "informátorok" felelôsségét, akkor ez a felelôsség olyan "informátorokat" terhelhet csak, akik elmulasztották - bár együtt voltak Németh Lászlóval -, hogy a Magyar Pártról és azon keresztül az erdélyi magyarság jelenlegi "aranykorszakáról" felvilágosítsák az írót.
- Van-e még valami mondanivalód? - hangzik az utolsó kérdés. - Van - mondja Tamási Áron. - Isten velünk és mindenki ellenünk!
Február 5-én véget ért Budapesten a nagy érdeklôdéssel kísért 33. Magyar Filmszemle. A nagyjátékfilmek fôdíját Fekete Ibolya Chico címû filmje nyerte el, a rendezôi díjat pedig Kamondi Zoltán kapta a Kísértések címû filmjéért; a dokumentumfilmek kategóriájában Almási Tamás Sejtjeink címû filmje nyerte el a zsûri tetszését. Két különdíj is gazdára talált: Tolnai Szabolcs: Arccal a földnek és Mundruczó Kornél: Szép napok. Elsôfilmes díjban részesült Pálfi György: Hukkle címû filmjével, a Filmhu díját pedig, internetes közönségszavazatok alapján Miklauzic Bence kapta az Ébrenjárók-ért. A legjobb férfialakítás díját Gazsó György (Ébrenjárók és Kísértések), a legjobb nôi alakítás díját pedig Nagy Mari (Hetedíziglen) érdemelte ki. A legjobb nôi karakterszereplô Tóth Orsolya (Szép napok), a legjobb férfi karakterszereplô Rajhona Ádám (Hetedíziglen és Aranyváros) lett. Operatôri nagydíjban ketten részesültek: Seregi László, Az utolsó blues-ért és Medvigy Gábor a Kísértések- ért. A rendezôi látványdíjat Gulyás Gyula vette át a Fény hull arcodra címû filmért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Pozsgai Zsolt, Dörner József és Zsigmond Dezsô, a Hetedíziglen írói kapták.
Az utóbbi években szinte hagyománnyá vált az erdélyi színészek szerepeltetése a magyar film világában. Örömmel állapítottam meg, hogy ez a hagyomány idén is megmaradt. Sok filmet készítettek Erdélyrôl, Erdélyben és erdélyi emberekkel. A játékfilm kategóriában például: Miklauzic Bence: Ébrenjárók címû filmjében: Márkó Eszter és László Péter; a Gulyás Gyula: Fény hull arcodra címû filmben Tompa Klára, Gáspárik Attila, Váta Loránd, Bíró József, míg Puszt Tibor: Ibrinkó címû filmjében Kárp György, Makra Lajos, Szabó Tibor, Moldován Orsolya, Márdírosz Ágnes, Márkó Eszter, Molnos András, Sorbán Csaba, Zsigmond Éva, Kolcsár József és Mag Örs szerepeltek. A kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájában Jeli Ferenc: Szép halál volt címû filmjében Hatházi András, Sebestyén Melinda, Szélyes Ferenc, Kárp György, Gyôrffy András, Tatai Sándor, Makra Lajos, Nagy Kopeczky Ádám, Bíró József, Ferenczy István, Udvari Sütô András, Dunkler Róbert, Kilyén László keltették életre a film történetét.
Az Ibrinkó címû mesefilm egy székely-magyar mesébôl, Benedek Elek és Ignácz Rózsa feldolgozásából ihletôdik. Az eredeti változatot, a mese cselekményét a forgatókönyvírók (Puszt Tibor és Jeli Ferenc) valósághû keretbe foglalták, azzal a céllal, hogy hamisítatlan erdélyi filmet hozzanak létre.
- Puszt Tibort, a film rendezôjét kérdezem. A film erdélyi tájakon, erdélyi színészekkel készült, sôt a stáb tagjai is nagyrészt erdélyiek. Van ennek különösebb oka?
- Oka…igen. Az, hogy ez egy erdélyi népmese. Erdéllyel nekünk kötelezettségeink vannak. Erdély Magyarország is, akár tudomásul vesszük, akár nem. A kultúra olyan eszköz, ami nem ismer határokat. Ezért nagyon lényeges, hogy olyan filmek készüljenek, amelyekben összeolvadunk és eggyé leszünk.
- Milyen volt a munka egy ennyire különbözô tájakról összeválogatott csapattal? Mennyire volt összehangolt?
- Nem is tudom… Ez egy nagyon furcsa dolog. Nagyon sok embert megkérdeztem, nem akarom név szerint említeni ôket, de voltak erdélyiek is közöttük, akik nem biztattak semmi jóval, ami az erdélyi lehetôségeket illeti. De aztán fogtam magam, kimentem és azt mondtam, hogy majd én, saját magam döntök. Ezt meg is tettem. Beszálltam az autóba, becsuktam az ajtót, indítottam és Szovátáig meg sem álltam. Itt megkérdeztem két embert, hogy hol van egy olyan szállás, ahol magyarul is beszélnek. Azt mondták, hogy menjek a Piroska Panzióba… Hát, körülbelül mindent így találtam, és semmit nem a korábbi lehetséges, hivatalos vagy nem hivatalos, vagy már kipróbált módon. Azt mondtam, hogy fölépítek magamnak egy csapatot. Fölépítettem magamnak egy csapatot. Gondolom a filmezés végére a csapat fele megutált, a másik fele megszeretett, de mûködött egy csapat és létrehozott egy filmet.
- Most, miután a filmet bemutatták Budapesten, a 33. Magyar Filmszemlén, számíthat a közönség egy erdélyi bemutatóra is?
- Természetesen. Én vagyok a rendezô, és vittem magammal az operatôrt és az elsô munkatársamat (biztos, ami biztos, ne legyek egyedül), ezenkívül mindenki erdélyi ebben a filmben. Tehát, teljesen jogosan, a siker az övék, nem az enyém. Ôk csinálták.
Mag Örs, egy csíkszeredai kisfiú, alakította a gyerek-Ibrinkó szerepét a filmben.
- Tizenéves diákként biztosan ez volt az elsô találkozásod a filmkészítéssel? Hogyan kerültél a szereposztásba?
- Igen, ez az elsô találkozásom és úgy kerültem bele, hogy a tévében, a csíkszeredai helyi adó hirdette, hogy színészeket keresnek. Jelentkeztem, de amikor elôször vége lett a próbának, nem gondoltam, hogy sikerülni fog, úgy éreztem, hogy feladom, mert nem volt valami nagy teljesítmény. De amikor már a második felvételt készítették velem, úgy éreztem, hogy ezt meg kell csinálnom. És szerintem jó volt.
- Sokan jelentkeztek az elôválogatásra?
- Nagyon sokan. Talán százan, ezren. Nem tudom, mert én csak a felvételkor voltam ott, mondták, hogy több csoport van összeválogatva fiúkból, lányokból, akik idôre kell, hogy jelentkezzenek.
- Elkészült a film. Tudomásom szerint pár hónappal az Ibrinkó befejezése után felkértek egy újabb szerepre Jeli Ferenc: Szép halál volt címû filmjében. Ez azt jelenti, hogy tovább szeretnéd folytatni ezt a pályát?
- Igen, mert szerintem ez jó. Nagyon szeretem, élmény nekem és egyben tapasztalat.
Összeállította és az interjút készítette: Horváth Beáta teatrológus hallgató
1999-ben jelent meg Pozsonyban Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lôtôt lépék. Archaikus népi imádságok címû könyvének új, bôvített kiadása, 1104 oldalon. Ez a tény már egymagában is jelzi a gyûjtemény rendhagyó jellegét és jelentôségét, nagy népszerûségét.
A kötet 33-34-35. számú imáihoz a gyûjtô kis jegyzetet csatolt: "Ez és a következô két imádság a »református« változatokat mutatja be. Jelzi a »cifra« elemek leválását és a protestáns hit Mária-kultusz nélküliségét."
Arról az imatípusról van szó, amelynek leggyakoribb kezdôsora így hangzik: Én lefekszem én ágyamba. Kibédi gyûjtômunkánk során magunk is több változatát rögzítettük. Ezek közül kettôt közöltünk is a Menj el, gonosz Sátán. Kibédi ráolvasások, népi imák, legendaballadák címû összeállításunkban (Helikon, 1992. február 14.), mindkettô az Esti ima címet viseli. Ezúttal két újabb variánssal jelentkezünk, az elsônek az elmondója az 57 éves Péterfi Béláné Gálfi Róza, akitôl 1991. december 1-jén írtuk le.
Megtanulásának körülményeirôl ezt mondta: "Gálfi nannyómtól tanultam, ô édesapámnak vót az anyja. Ezt az imát minden este el szoktam mondani, mikor fekszem le."
A második sorbeli testi szó nem elírás: így mondta az adatközlô. Eddigi gyûjteményeinkben elég gyakori az elôfordulása. jelentése (talán): minden testrészemnek való.
Különleges figyelmet érdemel a harmadik és a negyedik sor két mondata, ugyanis szinte azonos megfogalmazásban már az 1508-ban keletkezett Döbrentei-kódexben is megtalálható. A verset Nagybôjti komplétára címmel Mezey László közölte a Középkori magyar írások címû szép összeállításában (Bp. 1957). Íme a harmadik versszak két kezdôsora:
Ellenség minket meg ne csaljon…
Vizsgálódási körünkbe vontuk a középkori vers utolsó, befejezô négy sorát is, mivel úgy látjuk, hogy motivisztikailag szorosan kapcsolódik imaszövegünk zárórészéhez.
A meglepôdésünk teljesen jogos. Ismét bebizonyosodott, hogy a néphagyomány, s ezen belül a népköltészet több évszázados (esetenként évezredes) kincseket is megôrzött (konzervált). S erre - csak úgy, hirtelenjében - kettôs magyarázatot (is) adhatunk. Mezey utal arra, hogy a kolostorokban "Ezek a kódexek - egyik-másikukról bizonyosan tudjuk ezt - még a XVII. és a XVIII. században is használatban voltak." És hogy "… középkori magyar írásaink nyelve igazában népi nyelv." A két felismerés helyességét a modern szakkutatás teljes mértékben igazolta.
Befejezésül még egy imaváltozatot közlünk, amely szép megformálásával vonja magára a figyelmet. Elmondója a 63 éves Jakab Árpádné Kacsó Elza, akitôl 1992. december 18- án jegyeztük le.
"Ezt az imádságot még nagyanyámtól tanultam, az öreg Kendeinétôl, így hívták a faluban, hogy Kendeiné. A rendes neve Kacsó Lídia volt. Még kicsi, egészen kicsi leányka voltam, amikor tanítgatott rá."
ARANY ékszert, törtaranyat vásárolok (130.000-167.000 lej/g). Tel. 160-234, mobil 096-417-257. (34315)
SZUPEROLCSÓN, garanciával minôségi számítógépek eladók. Tel. 168-873, 094-843- 920. (34697)
VENNÉK multifunkcionális faipari gépeket, szalagfûrészt, kézi szerszámokat, gyalupadot. Tel. 131-965. (35290)
VENNÉK nagy teljesítményû háromfázisos kalapácsmalmot 12-18 kW-os teljesítménnyel. Tel. 131-965. (35290)
KFT ELAD homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (3477186)
VEGYSZERMENTES gyökérzöldség (murok, petrezselyem) eladó. Érdeklôdni naponta 18-20 óra között a 333-330-as, belsô 71/A telefonszámon. (35283)
ELADÓ vonatjegy Marosvásárhely - Budapest útvonalon. Tel. 065/163-282. (35273)
ELADÓK új Mountain Bike biciklik 18 hónap garanciával. Csak 1,8 millió lej. Tel. 212-369. (33974)
ELADÓ kert a Bodonhegyszôlôben. 1 ár 3 millió lej. Tel. 138-707. (35264)
ELADÓ Super 2 fehér zománcozott melegítôkályha, 2 db Dacia elsô szék, egy VW Golf hátsó szék. Tel. 120-038. (35263)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, automata mosógépeket egyéves garanciával és ingyenes szállítással a környezô falvakba is. Tel. 165-373, 094-626-544. (34901)
ELADÓ 1000 kg mozaik, tengelyek csapágyházzal, 18 kW/3000 fordulatszámú villanymotor, oxi-acetilén hegesztôfelszerelés, 2 db oxigénpalack. Tel. 065/139-515. (35257)
ELADÓ, esetleg bérbe adó üzemképes nagy malom Bonyhán. Tel. 446-214. (34949)
ELADÓ vadonatúj házi malom. Tel. 216-863. (35255)
VÁSÁROLUNK régi bútorokat. Tel. 093-603- 999. (4196413)
ELADÓ 160 millió lejes Carion szerzôdés, 28 részlet kifizetve. Ára: 90 millió lej, alkudható. Tel. 095-327-192. (35104)
ELADÓ 2 db gyalupad, faesztergapad, kompresszor, marókések, fúrópisztolyok, faragászvésôk. Tel. 131-966. (35250)
ELADÓ konyhaszekrény sürgôsen. Tel. 218-182. (35161)
ELADÓ 56 ár szántóföld Kakasdon. Tel. 131-804. (35163)
ELADÓ Super Nova Dacia kenyérbúzáért. Tel. 094-394-191. (35196)
ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239-001. (35186)
ELADÓK húscsirkék és tojótyúkok Kakasdon. Tel. 094-613-668. (35260)
MAGKRUMPLI eladó Remetén. Tel. 065/323-327, 17 óra után. (34770)
ELADÓ 2 szobás, I. emeleti tömbházlakás a Budai negyedben. Tel. 094-620-809. (35138)
ELADÓ egyszobás, félszuterén tömbházlakás a központban. Ára: 5.800 USD, alkudható. Tel. 094-556-171, 094-556-173. (35038)
BÉRELNÉK 80-100 m2-es házat. Tel. 093-365-780. (34952)
VÁSÁROLNÉK Jedden vagy Koronkában a fôúttól távol esô házat nagy telekkel. Tel. 255-766, 092-726-101. (35049)
ELADÓ 3 szobás, 2 konyhás, pincés ház Udvarfalván, a 192. szám alatt, 30 ár területtel és gazdasági épülettel. Megtekinthetô mindennap. Tel. 313-441, 131-076. (34979)
VESZEK tömbházlakást, azonnal fizetek. Tel. 125- 111, 092-651-122. (35287)
ELADÓ 3 szobás, II. emeleti tömbházlakás a Dombon. Tel. 163-759, 14-20 óra között. (35256)
BÉRBE adok 2 szobás tömbházlakást a Kárpátok sétányon és III. emeleti garzont a Tudorban (Fortuna). Tel. 311-297. (35317)
BÉRBE adok szobát 2 szobás tömbházlakásban lányoknak, központi helyen. Tel. 311-297. (35317)
ELADÓ II. osztályú, 3 szobás, földszinti lakás a Savinesti negyedben, vízórával, telefonnal, kábeltévével, padlócsempével, parkettel, 240 millió lejért. Tel. 123-537. (35308)
KIADÓ garzon a Brasovului u. 1. szám alatt. Tel. 162- 967. (35319)
SÜRGÔSEN vásárolnék egy garzont vagy egy kétszobás tömbházlakást. Tel. 095-686-530. (35331)
ELVESZTETTEM Szabó Csilla névre szóló, a Bolyai Farkas líceum által kibocsátott iskolai igazolványomat. Semmisnek nyilvánítom. (35191)
AKI szemtanúja volt 2001. december 21-én este a fôtéren, a Grand Szálló elôtti átjárón történt balesetnek, hívja a 138- 076-os telefonszámot. (35247)
HÛTÔK javítása lakásán. Garanciát vállalunk. Tel. 122-869. (34853)
KIADÓ vagy eladó háromszintes (3X74 m2) üzlethelyiség Szováta központjában. Tel. 570-373. (35164)
AJÁNDÉKOZOK nagyon szép, 3 hónapos kutyust szeretô gazdinak egészségügyi könyvvel. Tel. 122- 920. (35172)
KÉPESSÉGVIZSGÁRA, érettségire, felvételire felkészítek földrajzból. Tel. 091- 937-023. (35213)
BÉRBE adok vagy eladok 40 m2-es mûhelynek átalakított garázst (háromfázisú áram). Tel. 253-676. (35317)
A LORETRANS KFT közli, hogy letette a Dózsa György utca 187/11. szám alatti cég környezetvédelmi engedélyének megszerzése érdekében összeállított iratcsomót. Esetleges fellebbezéseket a Hídvég utca 10. szám alatt fogadnak el. (1530137)
VÉRNYOMÁSMÉRÉST vállalok. Tel. 169- 647. (35330)
Az Úr akaratában megnyugodva emlékezünk a
szeretett férjre és édesapára, SZABÓ
ISTVÁN
MIHÁLYRA halálának elsô
évfordulóján, aki az elmúlt év február
17-én távozott szerettei körébôl, 30 éves
korában. Akik szerették és ismerték,
gondoljanak rá kegyelettel. Bánatos felesége és
kislánya. Nyugodj békében, drága
apukám. (35358)
Szívünk ö