Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Szlovén beruházás Marosvásárhelyen

A Lek nevû szlovén gyógyszer- és vegyianyag- gyártó csoport 32 millió dollárt fektet egy gyógyszergyár létrehozásába Marosvásárhelyen, tájékoztat a Fejlesztési és Elôrejelzési Minisztérium.

A Kolozsváron és Marosvásárhelyen megvásárolt két gyáregység mellett a szlovén csoport egy zöldmezôs üzem megépítését tervezi Marosvásárhelyen. A beruházás elsô szakaszát a következô 15 hónapra tervezik.

A fejlesztési tárca szerint az elsô szakaszban, 2002- 2003-ban mûködésbe helyeznek egy 20 millió dolláros antibiotikum-gyártó egységet, amelynek termelése fôként exportra irányul.

A ljubljanai székhelyû cég 2000-tôl van jelen a román piacon, amikor megvásárolta a marosvásárhelyi Pharmatech többségi részvénycsomagját. A Lek gyógyszereket és vegyi anyagokat gyárt és forgalmaz a világ több mint nyolcvan országában.

Metod Dragonja, a cég vezetôtanácsának elnöke Leonard Cazan fejlesztési miniszterrel folytatott megbeszélésén bemutatta a csoport fejlesztési stratégiáját és a Romániában tervezett beruházási programját. MEDIAFAX

A nyugati országok törvénykezéséhez való igazodásképpen, egy ötéves kísérleti programot követôen jelent meg még 2000-ben az a kormányrendelet, amely a törvényszékek mellett mûködô osztály létrehozására vonatkozik a bûnözôk társadalomba való visszailleszkedésének elôsegítése, a visszaesô bûnözés csökkentése érdekében. Másfél év elteltével a rendelet megjelenése után tavaly végre megyénkben is megalakult ez a hatóság, amely ha hatékonyan mûködik, a jövôben kevesebben térnek vissza a börtöncellákba.

A felügyelet, tanácsadás, értékelés az enyhébb bûncselekményeket elkövetô, fôleg fiatalkorú személyekre, az elsô bûntettet elkövetôkre, a büntetést szabadlábon letöltô egyénekre vonatkozik, második esélyt adva ezeknek. Semmiképpen sem a súlyos bûncselekményeket, például gyilkosságot elkövetôkre.

A jelenlegi helyzetben, amikor a bûnözés nô, fôként a kiskorúak illetve fiatalkorúak körében (Maros megyében tavaly 5397 személy esetében indítottak vizsgálatot, közülük 2561(!), közel fele kis- illetve fiatalkorú), a börtönök túlzsúfoltak, nagyon is idôszerû foglalkozni a jelenséggel, megpróbálni tenni valamit azért, hogy az elkövetôk egy része jó útra térjen. A lényeg a bizalom megelôlegezése. Természetes és szükséges lenne, hogy elsôsorban az áldozatok jussanak hozzá szakszerû segítséghez, de talán éppen annyira fontos a bûnözôkkel való foglalkozás is.

Az illetékesek arra számítanak, hogy a szabadlábon, megfelelô felügyelet alatt letöltött büntetés során egyrészt csökken a börtönök telítettsége, másrészt a kis- és fiatalkorú bûnözôk - a legveszélyeztetettebb réteg - nem lesznek kitéve a felnôtt elítéltek támadásainak, káros befolyásának, és nem fejlôdnek tovább a "szakmában". Különbözô programokban vehetnek részt, szakmai képzést is kaphatnak, sôt munkahely keresésében is nyújtanak segítséget nekik a hatóságok. Könnyû dolguk nem lesz, hiszen a munkaadók többsége nem kíván volt elítéltekkel dolgoztatni és ezért nem hibáztathatók. Hogy egyesek esetében kárba vész a Társadalmi Visszailleszkedési és Felügyeleti Osztály szakembereinek fáradozása, egészen biztos, de talán lesznek olyanok, akiket a körülmények vezettek rá tettük elkövetésére és ezért méltánytalanul nagy büntetést kaptak (nem mindegy éveket kapni két tyúk ellopásáért, míg mások az elsikkasztott milliárdokkal vígan élik világukat), akik bánják tettüket és akikben megvan az ôszinte szándék a jó útra térésre. Nekik van még esélyük új életet kezdeni.

Mivel a bûnözést már a diákok az iskolában elkezdik, az újonnan megalakult osztály elsôként ezen a téren szeretne tenni: a rendôrséggel és a tanfelügyelôséggel közösen bûnözésmegelôzô programot dolgoznak ki. Munkájuk sikere a továbbiakban mindenképpen attól függ, hogy milyen hozzáállást tapasztalnak az elítéltek, igazságszolgáltató szervek, hatóságok és a civil társadalom részérôl.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság Állandó Képviseletének bukaresti vezetôje a mai nap folyamán Maros megyébe látogat. A magas rangú európai vendég megbeszéléseket folytat a megye vezetô személyiségeivel, s meglátogat egyes európai pénzekbôl finanszírozott beruházásokat. Maros, és az ugyancsak felkeresett Kolozs megyére azért esett a választás, mert viszonylag fejlett gazdasággal rendelkeznek, s lakosságuk és kultúrájuk jellegzetes multietnikus képet mutat.

- Meggyôzôdésem, hogy ez a két megye Erdély és a teljes Románia motorja lehet az európai felzárkózásban - nyilatkozta a politikus.

Az Országos Statisztikai Hivatal által 2002. március 18- 27 között végzendô lakás- és népszámlálás 850 milliárd lejbe kerül. Összesen 116.000 személy végzei a népszámlálást, jelentette be hétfôi sajtóértekezletén Aurel Camara, a Statisztikai Hivatal elnöke. Az Országos Statisztikai Hivatal erre a célra 156,5 milliárd lejt kapott az állami költségvetésbôl. A Közigazgatási Minisztérium 5,4 milliárd lejjel, a helyi önkormányzatok 689 milliárd lejjel társulnak.

Az összeg nagy részét, 82,3 százalékot a személyzet fizetésére, a többit a szükséges anyagi készletekre költik.

A számlálóbiztos napi 200.000 lejt, a számláló fôbiztos és a kerületi felelôs biztosok napi 250.000 lejt kapnak. A jövedelemre nem érvényes az összejövedelmi adóra vonatkozó törvény. A számlálóbiztosok egyenként 80-90 lakásba látogatnak el. Az adatok bizalmas kezelése kötelezô, ellenkezô esetben a biztosra akár 15 millió lejes büntetés is kiróható.

Az elôkészítô idôszakban 7.000 személy kerületekre osztotta fel az ország területét. Országos szinten összesen 97.500 népszámlálási kerület van. Az elôkészületekhez tartozott még 16.000 új útjelzô tábla, 1,5 millió utcanévtábla és épületszám elhelyezése. A hatóságok közel 9 millió típusnyomtatványt nyomtattak ki, amire 450 tonna papírt használtak fel. A nyomdai költségek 18 milliárd lejt tesznek ki.

A népszámlálás elsô, nem végleges adatait júniusban hozzák nyilvánosságra. A végleges adatokat jövô év márciusában közlik. Az Országos Statisztikai Hivatal ez év decemberében elvégzi a mezôgazdasági területek összeszámlálását is, amely újabb 600 milliárd lejbe kerül. Az utolsó ilyen jellegû romániai népszámlálást 1948-ban végezték. MEDIAFAX

Iliescu-Karzai találkozó

Az átmeneti afgán kormányt irányító Hamid Karzai hétfôn az Egyesült Arab Emírségek fôvárosában újra megnyitotta országa nagykövetségét, és megbeszélést folytatott az Abu-Dzabiban tartózkodó Ion Iliescu elnökkel. Az Egyesült Arab Emírségek egyike azon három országnak, amely diplomáciai kapcsolatot tartott fenn a tálib rendszerrel. A másik két állam Pakisztán és Szaúd-Arábia volt. A nagykövetség ideiglenesen egy szállodában fog mûködni, megnyitását az emírségek külügyi tisztségviselôinek jelenlétében megtartott ünnepélyes zászlófelvonás jelezte.

A Perzsa-öböl menti ország az Afganisztánba tartó áruszállítmányok egyik legnagyobb tranzitállomása, és több mint 70 ezer afgán vendégmunkás otthona. Az emírségek 36 millió dollár támogatást helyezett kilátásba az afganisztáni újjáépítésre.

A nagykövetség újranyitása után az afgán kormányfô találkozott Ion Iliescu államfôvel, aki vasárnap este érkezett az öböl menti országba.

Iliescu sajtóértekezletén elmondta: a bukaresti kormány támogatásáról biztosította Karzai miniszterelnököt, és a segítség kézzelfogható példájaként említette, hogy Afganisztánban román rendôrök mûködnek közre a biztonság helyreállításában.

A Közel-Keletrôl szólva az izraeli-palesztin tárgyalások felújítása, valamint a Jasszer Arafat palesztin elnököt sújtó zárlat feloldása mellett érvelt. Véleménye szerint az izraeli vezetésnek Jasszer Arafattal, mint a palesztin nép törvényes elnökével kell tárgyalnia. Iliescu olyan rendezés mellett foglalt állást, amely egyszerre biztosítja egy palesztin állam megalakulását és Izrael jogát a létezésre.

A román elnök programjáról a francia hírügynökség mindössze annyit közölt, hogy emírségekbeli kollégájával folytatott megbeszélést az országaik közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésérôl.

A iasi-i Iulius Group februárban elkezdi egy többhasznú kereskedelmi központ építési munkálatait Temesváron, a befektetés értéke 30 millió dollár, nyilatkozta Mirela Calinescu, a cég képviselôje. A komplexum 12 hektáron terül majd el, a tervek szerint a Iulius Group felépít egy plaza típusú üzleti komplexumot, egy 5-7 épületbôl álló bankközpontot, két szállodát, egy kiállítási csarnokot, egy konferencia-központot, egy testedzô központot, egy klinikát, egy benzinkutat autómosóval és egy rendôr-ôrsöt.

A Slobodan Milosevic hágai perének közeledtével Szerbiában egyre azt latolgatják, hogy ki lesz a koronatanú.

Egyértelmû válaszok nincsenek.

Az ügyészség úgy állította össze a volt jugoszláv elnök elleni vádiratokat - a koszovóit, a boszniait és a horvátországit -, hogy nem azt kell bebizonyítania, történtek-e bûncselekmények "a terepen", hanem azt, hogy Milosevicnek volt rálátása minderre vagy éppen az ô utasítására követték el a bûntetteket. A szakavatottak szerint a vád képviselôinek könnyû dolga lenne, ha akadna olyan személy - belgrádi szóhasználattal élve "insider" -, aki egykoron közeli munkatársa, bizalmasa volt Milosevicnek, s hajlandó lenne terhelô vallomást tenni ellene.

Carla Del Ponte fôügyész minapi nyilatkozatában sugárzott a magabiztosság. - Egy sor nagyon fontos tanú jelenik meg a bíróság elôtt, akik közül egyesek közeli munkatársai voltak Milosevicnek, vele együtt vagy neki dolgoztak. Ezek a tanúk bebizonyítják Milosevic politikai és katonai felelôsségét - mondta.

Belgrádban azt latolgatják, kik lehetnek az említett személyek?

A koronatanúk nyilvánvalóan Milosevic pártja, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) háza táján keresendôk. Az SPS álláspontja szerint hazaárulónak minôsül bárki, aki Milosevic ellen tanúskodik. A szocialistáknak szemlátomást egyébként sincs fogalmuk arról, hogy kiket emleget Carl Del Ponte. Kovács Oszkár, az SPS szövetségi parlamenti frakcióvezetôje azt mondta azMTI-nek, hogy sem a pártban, sem a SPS-bôl a mostani kormánykoalícióba átpártolt politikusok között nincsenek olyanok, akik terhelô vallomást tennének a volt jugoszláv elnök ellen.

A belgrádi sajtó a szóba jövô "insiderek" között említi Milan Milutinovic szerb elnököt, Vlajko Stoiljkovic volt szerbiai belügyminisztert, valamint Nikola Sainovic volt miniszterelnök- helyettest. A koszovói háború kapcsán mindhármuk ellen vádat emeltek Hágában, mivel azonban mentelmi jogot élveznek - az elôbbi szerbiai elnökként, az utóbbi kettô szövetségi képviselôként -, kiadatásuk valószínûtlen, legalábbis egyelôre.

Sokat segíthet még az ügyészség dolgán Dragoljub Ojdanic nyugalmazott tábornok, volt vezérkari fônök, akit ugyancsak háborús bûncselekmények elkövetésével vádol Hága. Zoran Djindjic szerb kormányfô több alkalommal ki is jelentette, hogy az elkövetkezô hetekben három-négy kiadatás várható. Ojdanic azonban ugyancsak a "különleges esetek" közé tartozik. Kiadatása esetén Djindjic ujjat húzna a hadsereggel, ami Szerbiában még mindig igen kockázatos vállalkozásnak tûnik.

Tanú lehetne a Milosevic elleni perben Nebojsa Pavkovic jelenlegi vezérkari fônök, akinek parancsnoksága alatt a jugoszláv hadsereg Koszovóban a korábbi belgrádi szemlélet értelmében "gyôzedelmes vereséget" szenvedett a NATO-tól. A "ko- szovói gyôztes" aligha tanúskodna egykori pártfogója, Milosevic ellen, hiszen csak magára hozná a bajt. Ellene már nyomoznak Hágában.

Ideális koronatanúként említik Vlastimir Djordjevicet, a szerbiai közbiztonsági szolgálat volt parancsnokát, akinek nyoma veszett közvetlenül a másfél évvel ezelôtti demokratikus fordulat után. Ô vezényelte le a NATO 1999-es légi hadjáratának legelején végrehajtott úgynevezett "szanálási mûveletet", amelynek során a koszovói csataterekrôl hûtôkocsikkal Szerbia több pontjára szállították át megölt koszovói albánok földi maradványait. A rendôrfônök közeli kapcsolatban állt Miloseviccsel és családjával, és egyes lapok tudni vélik, hogy a Djordjevic már Hágában van.

A hágai ügyészségtôl származó források szerint Milosevic ellen 123 személy írásban tesz tanúvallomást. További 90 tanú személyesen is megjelenik a bíróság elôtt. 27-en szerepelnek állítólag a "védett" tanúk listáján. Olyan személyekrôl van szó, akiknek a neve sohasem lesz ismert a nyilvánosság elôtt.

Kié az iskola? Jut eszembe a gyermekkori olvasmány. Ugyanis az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó 2001. évi 10-es sz. törvény nyomán, Romániában kastélyoktól atomerômûig, iskolától óvodáig és mûvelôdési otthonig mindenfélét visszaigényelnek a volt tulajdonosok vagy azok utódai. A törvény 36. cikkelye arról szól, hogy az állam vagy más jogi személy által elvett, azóta lebontott vagy teljesen átépített ingatlanokra kártérítést kaphatnak a jogosultak.

Ezt a megyében három szakaszban oldották meg. Az elsôben a prefektúrán iktatták a tavaly február 14. és 2002. február 6. között beérkezett kéréseket, összesen 1563-at. A kérések leadási határideje febr. 14. A 10-es törvény alkalmazásáért felelôs bizottság minden kedden tanácskozik. Jelenleg központosítják a követelések listáját, tudtuk meg Cristian Georgescutól, a prefektúra szóvivôjétôl.

A második szakaszban a 2001-ben kiadott 614-es számú kormányrendelet 16. cikkelyének megfelelôen ellenôrzik a beadott dokumentumokat. Végül a harmadik szakaszban szakértôk felértékelik azokat az épületeket, amelyek a 16. cikkely értelmében nem természetben adandók vissza.

Ezek között a legkülönbözôbb rendeltetésû ingatlanokat találjuk.

Például Marosvásárhelyen a Borsos Tamás utcai megyei rendôrparancsnokság épülete, az Országos Statisztikai Hivatal (Bolyai u. 18), a Forradalom utcai municípiumi kórház, a megyei nyugdíjpénztár (Eminescu 24.), a Calarasilor utcai Nemzeti Archívum igazgatósága stb. Ezek mellett található két pártszékhely, a Színmûvészeti Egyetem épülete (Köteles S.), egyetemi raktárak, alkotómûhelyek. Ugyancsak visszaigényelték a 11. sz. napközi otthont, a Trébely utcai gyermekotthont.

A megye többi városában és községében is akadnak érdekes esetek. Segesváron a rendôrség épületét, Szászrégenben a polgármesteri hivatalt, a kincstár, a rendôrség épületét, Dicsôszentmártonban a PUNR-székházat, a hullaházat, Marosludason a pszichiátriai klinikát, egy napközi otthont, a városi könyvtárat. Kutyfalván a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelôt, a könyvtár épületét, Nagyernyében a mezôgazdasági szakiskolát, a gernyeszegi preventóriumot, a sármási és vajdaszentiványi kultúrotthont igénylik vissza, illetve kérnek kártérítést azokra.

A Maros megyében megalakult, törvényszék mellett mûködô és az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Társadalmi Visszailleszkedési és Felügyeleti Osztály létrejöttérôl és eddigi tevékenységérôl tájékoztatott pénteki sajtóértekezletén Zamfira Pora, az osztály vezetôje.

Az ország 28 megyéjében mûködnek ilyen osztályok, céljuk megkönnyíteni a büntetésüket szabadlábon letöltô bûnözôknek a társadalomba való visszailleszkedését, ezenkívül a szabadlábon letöltendô büntetés végrehajtásának felügyelete, az elítéltek kérésére történô tanácsadás. Maros megyében tavaly szeptemberben alakult meg az osztály, az eltelt idôszakban fôként a szervezési gondokat oldották meg: a székhelyet, felszereltséget. Elsôsorban kiskorú, fiatalkorú, valamint az elsô bûncselekményt elkövetô bûnözôkkel foglalkozik az újonnan megalakult iroda, amely jelenleg 3 személlyel mûködik: Pora Zamfira és Somesan Floarea jogászokkal, valamint Balaban Monica pszichológussal. A bûncselekményeket (lopás, rablás, szexuális perverziók, hivatali visszaélés, megvesztegetés) elkövetett személyekkel az igazságügyi szervek felkérésére foglalkozik az osztály, az adatgyûjtés és -feldolgozás konklúzióit 14 napon belül, értékelô jelentésben ismertetik a bírósággal. Ebben a személyes adatokon kívül utalások vannak a bûnözô magatartásáról, a tett elkövetését befolyásoló körülményekrôl, a visszaesésének, a társadalomba való visszailleszkedésének az esélyeirôl. A jelentést a bíró figyelembe veszi az ítélet kiszabásánál. Ugyanakkor az ítélet kiszabása után is, az elítélt kérésére végeznek értékelést, az ítélet felülvizsgálata érdekében. A büntetésüket szabadlábon letöltôknek a bíróság által megállapított idôszakonként jelentkezniük kell a Társadalmi Visszailleszkedési és Felügyeleti Osztálynál, ennek elmulasztása esetén a büntetés további részét börtönben kell letölteniük. - Az osztály létrejöttével egy második esélyt biztosítunk a kiskorú vagy fiatalkorú, felnôttek esetében az elsô bûncselekmény elkövetôinek, ugyanakkor csökken a visszaesô bûnözôk száma, a közösség biztonsága pedig növekszik. A helyhatóságokkal, civil szervezetekkel együttmûködve megpróbálunk segíteni még a munkavállalásban, szakmai továbbképzésben is - nyilatkozta Zamfira Pora.

Maros megyében eddig nyolc esetben kértek értékelô jelentést, egy kiskorú esetében pedig tanácsadást nyújt a visszailleszkedés elôsegítésére szakosodott osztály.

A Társadalmi Visszailleszkedési és Felügyeleti Osztályok a 2000. évi 92-es kormányrendelet alapján mûködnek, újabb lépést jelentve az európai uniós jogharmonizáció felé.

Nem csitul a vita a Drakula Parkról

Ismét elôtérbe került a Drakula Park problémája. A múlt héten a helyszínen járt Alin Burcea, a turisztikai minisztérium államtitkára, aki a terv konkrét kivitelezésérôl tárgyalt az infrastruktúrát kiépítô cégek, vállalatok képviselôivel. Ugyanakkor a Pro Európa Liga tanácskozást tartott, ahol a civil társadalom képviselôi a Drakula Park megépítése ellen fogalmaztak meg a laikusok számára is nem-egyszer túlzónak tûnô véleményeket. Virág Györgyöt, a megyei tanács elnökét kértük meg, fejtse ki véleményét errôl a terv ismertetése óta zajló nyilatkozatcsatáról. A tanácselnök a következô magánvéleménynek adott hangot:

- Azt a kezdeményezést, hogy valamikor turisztikai szolgáltatást kínáljunk a hazainál sokkal jobb anyagi lehetôséggel rendelkezô külföldi turistáknak, meg kell próbálnunk higgadtan elemezni és minden olyan elképzelést fel kell karolnunk, amely ennek a megvalósítását segíti majd. Ebben az értelemben nem szabad olyan szûk látókörû lehetôségekben gondolkodni, mint ami az említett vitákon is elhangzott, hogy itt egyrészt megalázó jellegû, (takarítás, WC-tisztítás, hulladékszállítás stb.), másrészt pedig elfogadható szolgáltatások (szobák, épületek bérbeadása, vendéglôk mûködtetése, népi mesterségek bemutatása stb.) lesznek, amelyeket csak egyesek, illetve mások fognak végezni. Ugyancsak e gondolkodás mentén határozottan ellenzem azt, hogy alapos elemzés nélkül azonnal ellenezzünk egy elképzelést, hiszen a Drakula Park esetében most még nem beszélhetünk többrôl, mint egy ötletrôl.

- Az ötletet ellenzôk úgy érvelnek, hogy ha már részvényeket bocsátottak áruba, akkor ebben a fázisban ennél többrôl van szó, sôt az a félelem is megfogalmazódott, hogy ez a részvényvásár amolyan Caritas-jelenség lesz.

- Köztudomású, hogy a részvényjegyzés csupán a Drakula név ismertségére és arra alapozott, hogy a kiszemelt helyszín ugyancsak ismert és elismert: Segesvár. A részvényvásárlás nem kötelezô, így bárki saját belátása szerint lehet gazdasági részese vagy sem a Drakula Parknak.

- A másik visszatérô ellenérv az, hogy a Breite-tisztás, a Drakula Park tervezett helyszíne a megyei tanács által jóváhagyott és a most már törvény által is szentesített természetvédelmi terület.

- Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznom kell: vitatkozhatunk azon, hogy a Breite természetvédelmi terület ne szenvedhessen károsodást, de akkor arról is szót kell ejteni, hogy az elmúlt hónapokban közszájon forgó természetvédelmi terület eddig semmilyen figyelmet nem irányított magára. Meggyôzôdésem, hogy a Drakula Park-féle elképzelés nélkül ugyanúgy törték-zúzták volna ezt a területet mindmáig "ismeretlen tettesek" (alkalmi juhászok, kirándulók), mint ahogy eddig is történt.

- Alighogy ismertették a Drakula Park terveit, felbukkant egy környezetvédelmi szervezet, amelyet egy, a szász települések fejlesztését célzó nyugati közösség támogat, s olyan ellenérvet, projektet mutattak be, amellyel fenntartható módon lehetne fejleszteni az ökoturizmust, szerintük nincs tehát szükség ilyen grandomániás elképzelés megvalósítására.

- Egy olyan vidéken, amely valamennyiünk szeme láttára évtizedek óta gyorsuló ütemben pusztul, minden beruházás a törvényes keretek határain belül, csak üdvözlendô. Nem vagyok híve a Drakula-legenda népszerûsítésének, de most már tudjuk, ahhoz, hogy egy elnevezést, egy márkanevet, amely az ez iránt érdeklôdôket valóban ide vonzza, a köztudatba bevigyük, hosszú idônek és nagy anyagi ráfordításnak kell bekövetkeznie. Nem hiszem, hogy erre eddig lett volna kísérlet a Segesvár környéki területeken. Ha a beruházás sikeres vállalkozássá növi ki magát és nem harsányságával, nem az erôszak kultuszának mûvelésével, hanem civilizált szolgáltatásként, akkor akár a környékbeli szász és székely emlékhelyeket, Szováta fürdôvárost is sokkal hatékonyabban lehet majd "eladni". Az elképzelés szerint a segesvári középkori várból is kitiltanak majd mindenfajta szubkulturális jellegû rendezvényt, így a várat is jobban megkímélik. A fenti szempontok engem arra ösztökélnek, hogy támogassam az elképzelés törvényes formákat betartó konkrét megvalósítását.

- Azt is elhíresztelték, hogy a felszíni viták mögött tulajdonképpen a kormánypárt és a Törcsvár környékén földterületeket felvásárló liberálisok közötti politikai, gazdasági érdekharc van.

- Valószínûnek tartom ezt az elképzelést is, bár az érdekkonfliktus lépéseit e téren nem lehet bizonyítani. A turisztikai minisztérium államtitkára többször hangsúlyozta, hogy valóban politikai indíttatása is van a Drakula Parknak. A kormány és a turisztikai minisztérium felvállalta három olyan jelentôs objektum fejlesztését, amit el lehet adni külföldi turistáknak is. Az egyik a Duna Delta-i turizmus fellendítése, illetve egy tengerparti üdülôtelep megépítése, a másik a Predeal környéki síparadicsom kiépítése és a harmadik a Drakula Park. Mást olyan árban és minôségben, amelyet a külföldi turisták meg is vesznek, nem lehet kínálni Romániából. Ilyen körülmények között valószínûnek tartom, hogy a liberálisok a park megépítése ellen vannak, de azt nem lehet bizonyítani, hogy valamilyen úton közük volna az ellenkampányhoz.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

A csütörtöki megyei tanácsülésen a plénum elé terjesztik azt a határozattervezetet, amelynek elfogadása esetén a költségvetést a márciusra tervezett népszámlálás megszervezéséhez szükséges összeggel igazítják ki. Mivel az eredeti költségvetésben nem szerepelt ez a tétel, Virág György elmondta, hogy a szükséges alapok biztosítása érdekében kénytelenek lesznek megnövelni a bevételek fejezetet, noha tisztában vannak azzal, hogy az így megduzzasztott összeg tényleges bevételéhez nem kínálkozik esély. Ha tehát az így megnövelt költségvetés lyukainak betöméséhez nem érkezik az év folyamán központi kiegészítés, akkor a beruházásokból, az utakra, a vízellátásra szánt pénzbôl kell elvenni, hogy le lehessen zárni a pénzügyi évet.

A népszámlálásra szánt összegek hiánya a központi költségvetésbôl országszerte nagy felfordulást kavart, s Virág György elismerte, hogy a megye által kiutalt összeg valószínûleg nem lesz elegendô az akció lebonyolításához, ehhez a helységek is hozzá kell járuljanak. A Hargita megyei botrányra való tekintettel, ahol a prefektúra zárolta egyes helyhatóságok számláját, mert megtagadták a költségvetés ilyen irányú módosítását, a Népújság arra volt kíváncsi, hogy van-e erre a kormányhivatalnak joga? Virág György úgy vélte, hogy igen, ezért azt tudakoltuk meg, hogy akkor hol marad a törvénybe fektetett helyi pénzügyi autonómia, ha a kormányzat olyan kiadásokra kötelezheti a helyhatóságokat, amelyek nem helyi érdekeltségûek? A tanácselnök válasza röviden: "Engedjék meg, hogy ne fûzzek ehhez kommentárt."

A sajtótájékoztatón szó esett azokról a vádakról is, amelyekkel a megyei gyermekjogvédelmet a miniszterelnök a pénteki heti videokonferencián illette. Virág György felháborodottan utasította vissza a vádakat, az úgynevezett ellenôrzô bizottság mindössze néhány órát tartózkodott a megyében - mondta -, s vádjait a központi sajtóban egy évvel korábban megjelent bizonytalan eredetû és hitelességû információkra alapozta. A tanácselnök lekérte Bukarestbôl a dokumentumot, hogy a vádakat tény- és tárgyszerûen elemezhessék, ám - noha ígéretet kapott rá - a dokumentum tegnapig még nem érkezett meg.

Városházi sajtótájékoztató

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal eddig 220 szociális segélyt igénylô család iratcsomóját hagyta jóvá a garantált minimál-jövedelemre vonatkozó törvény alapján - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. Jelenleg több szociális ankét van folyamatban. A segélyre jogosultak azonban csak akkor kapják meg a törvényben elôírt pénzt, ha a közösség javára havi 72 órát dolgoznak. Dorin Florea rövid felsorolást végzett arról, hogy milyen munkákról van szó: többek között fanyírás, növényültetés, a villanyoszlopok, hirdetôtáblák letisztítása, a kertészetnél idôszerû tevékenységek.

Tegnap a segélyt igénylô személyeknek meg kellett volna jelenniük a polgármesteri hivatalban a munka beütemezése érdekében, ám mindössze 30-an jelentkeztek. Az eddigi számítások szerint szociális segélyre a polgármesteri hivatalnak havi 315 millió lejt kell kiutalnia a rászorulóknak.

A foltozott utak állapota katasztrofális, ami elsôsorban a nyolcszori fagyás-olvadásnak köszönhetô - hangoztatta a polgármester. Ezeket megjavítják, úgyszintén javításra szorulnak a betonutak, amelyek azért mentek tönkre, mert a régi rendszerben az illetékesek ellopták az anyag egy részét - tette hozzá. Bár nem tartozik hatáskörébe, Florea a földutak ügyében is tenni szeretne, elmondása szerint Németországból számos ajánlat érkezett az ilyen utak feljavítására.

A Nemzeti Színház továbbra se kell a polgármesternek

A marosvásárhelyi tanács múlt csütörtöki, a színház ügyében hozott határozata törvénytelen - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. A helyi tanács utolsó ülésén, amelyen a polgármester nem vett részt, megszavazta a hitelfolyósítást a színház részére, azért, hogy a december óta elmaradt béreket kifizethessék az alkalmazottaknak, de nem döntött az intézmény átvételérôl. A polgármester szerint, ha az intézmény nem tartozik az önkormányzat ügykezelésébe, nem írhatja alá a hitelfolyósítást. - Milyen lenne az, ha számlát kapnék Hollywoodból valamelyik rendezôtôl, csak nem képzelik, hogy kifizetném?! - tette fel a kérdést, kijelentve, hogy "ezután sem vesz részt egy olyan ülésen, amelyen törvénytelen határozatokat hoznak". A polgármester elmondta, hogy a határozatot a tanács jegyzôje már ellenjegyezte, következnek a további törvényes lépések a semmissé tétel érdekében, ha a helyzet nem oldódik meg, akkor a közigazgatási bírósághoz fordul. Kérdésünkre hozzátette: nem tudja, mennyi idô alatt oldódik meg a színház ügye, oldják meg azok, akik nyomást gyakoroltak az átvétel érdekében. A múlt heti tanácsülésen felszólaló Cristian Ioan színházigazgató elmondta, hogy ha továbbra sem rendezôdik a színház sorsa, nem kizárt az alkalmazottak tiltakozó felvonulása.

Kormányígéret maradt

A ludasi Zaharul Rt. vezérigazgatójának aláírásával faxüzenet érkezett szerkesztôségünkbe. Ioan Armenean vezérigazgató ezt megelôzôen tájékoztatott bennünket, hogy a faxot tulajdonképpen Ioan Toganel prefektusnak címezte, de azt elküldi a szerkesztôségeknek is. A ludasi cukorgyár igazgatója a közleményben tájékoztatta a prefektust, hogy Mihai Lungu, a Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztérium államtitkára annak idején tájékoztatta a cukorgyárak vezetôségeit (csupán öt mûködik az országban), hogy a kormány bevezeti az importált nyerscukorra a 30%-os vámilletéket, amely hat éven át marad érvényben. Ezzel szemben a Hivatalos Közlönyben megjelenik az 55. számú határozat, amely a hatéves idôszakot hat hónapra csökkentette. Ennek a határozatnak negatív kihatásai vannak. Ôsszel a hazai cukorrépából készült cukor értékesítése lehetetlenné válik a védôvám hiánya miatt. Amennyiben marad a hat hónapos idôszak, nem kezdôdhet el a tavaszon a cukorrépa vetése, ugyanis a cukorgyár bezárásának a veszélye fenyegeti az ott dolgozó 250 (plusz 100 marosvásárhelyi) alkalmazottat. De mi történik a ludasi cukorgyárhoz tartozó, még létezô 13.500 termelôvel? A kormány mezôgazdaság-fejlesztési stratégiájában külön helyen szerepelt a cukorrépa-termesztés felfuttatása. Már nem szerepel? A cukorrépa- termesztés állami támogatása önmagában nem elegendô a cukorrépából készült cukormennyiség növelésére, ez elképzelhetetlen a 45%-os vámilleték alkalmazása nélkül. A vezérigazgató többek között ezen fontosabb érvek alapján kéri a prefektus segítségét.

Egyes médiák úgy tudták, hogy a ludasiak, szükség esetén, útelzárással fenyegetôznek. Amikor arról kérdeztem Ioan Armeneant, hogy valóban az utcára mennek-e, azt válaszolta, elküldi panaszaik listáját. A tegnap hozzánk érkezett közleményben errôl egy szót sem írtak.

Több mint kétmilliárd lejes adósság

A felgyûlt adósságok miatt a marosszentgyörgyi, maroskeresztúri, nyárádtôi, mezôrücsi és nagysármási tömbházak nagy részében február 18-ától nem lesz ivóvíz - tájékoztatta szerkesztôségünket Blaj Virgil, a Vidéki Közüzem (SURM) vezetôje, akitôl azt is megtudtuk, hogy az elmúlt két évben számos alkalommal folytattak tárgyalásokat a lakó- és tulajdonosi társulások vezetôivel, újra felosztva az adósságokat. A megbeszélések azonban nem vezettek eredményre, jelenleg a lakók tartozása 2.129.810.785 lej. Lakótársulásokra leosztva a legnagyobb tartozása a marosszentgyörgyi 1-es számú lakótársulásnak van, 1.149.442.854 lej, további adósságok: maroskeresztúri lakótársulás 348.824.278 lej, marosszentgyörgyi 2-es számú tulajdonosi társulás 260.536.099 lej, marosszentgyörgyi 11-es tulajdonosi társulás 190.803.799 lej, nyárádtôi lakótársulás 129.930.701 lej, mezôrücsi lakótársulás 8.946.571 lej.

- A kintlevôségek behajtása érdekében a Vidéki Közüzem és az Aquaserv Rt. vízszolgáltató február 18-ától nem szolgáltat ivóvizet a fent említett lakótársulásoknak, sem azoknak a kereskedelmi egységeknek, amelyek a fent említett településeken mûködnek, s nem fizették ki az ivóvíz- fogyasztásuk ellenértékét. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szóban forgó lakó- és tulajdonosi társulásokhoz rendszeresen fizetô személyek is tartoznak. Ahol lehetôségünk lesz, megpróbáljuk tömbházanként lezárni a vezetékeket, ezáltal megkímélve a jól fizetô fogyasztókat. A megszorító intézkedésrôl tájékoztattuk a megyei tanácsot is - számolt be az igazgató.

Ma este 6 órától megyeszékhelyünkön, a Keresztelô Szent János Plébániatemplomban húshagyókeddi illetve nagyböjt elôtti koncertet tart Kémenes Lóránt plébános közremûködésével a marosvásárhelyi Cantuale kvartett. Mûsorán Palestrina, Lasso, Martini, Tartini, Casciolini, Kodály, Bárdos, Harmat A., Kerényi Gy., Halmos L. és más szerzôk darabjai szerepelnek. Közöttük néhány olyan középkori mû, melyek férfikari átdolgozásban eddig nem hangzottak el. Ezek megszólaltatása a négy szólistának - Nyilas Szabolcs tenor, Bíró Péter és Gyárfás István bariton valamint László Norbert Endre basszus - köszönhetôen marosvásárhelyi vonatkozásban ôsbemutatóban lehet részünk. Nem könnyû - mint megtudtuk - próbálniuk, mivel valamennyien a filharmónia vegyes karának tagjai, és rendszerint a próba után tudják csak ôk maguk is ugyanezt tenni a filharmónia jóvoltából az intézmény próbatermében. Különben valamelyikük otthonában kellene hogy próbáljanak. Ez a László Norbert alapítótag által létrehozott kis csapat, mely kvartetté nemesedett és amelynek mûvészi teljesítményét illetôen önmagáért beszél, hogy hallgatóság elé léphettek már Hollandiában, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon és természetesen Erdély szinte valamennyi nagyobb településén is, tagjai a zeneakadémián tanulnak. Nyilas Szabolcs I., társai II. évesek. Ezzel is magyarázható, hogy fellépéseik gyakorisága megcsappant. A nincstelenségben, önellátás címen, akár a múlt alkalommal, ezúttal is kazettát készítenek errôl az új koncertjükrôl, hogy valamiképpen fedezni tudják anyagi kötelezettségeiket. Kár, hogy embertársaik jóindulatában bízhatnak csupán.

Tegnap délelôtt 8 és 10 óra között figyelmeztetô sztrájkot tartottak a postai alkalmazottak. Ez idô alatt valamennyi postai szolgáltatás szünetelt. Két órával késtek az újság és a postai küldemények kézbesítésével is.

Mint Iacob Emilia, a Postai Szakszervezeti Szövetség Maros megyei elnöke elmondta, a figyelmeztetô sztrájkra azért került sor, mert a Pénzügyminisztérium 2001. október 24-én a Román Postát azok közé az állami vállalatok közé sorolta, amelyek pénzügyi megfigyelés alá kerülnek az állammal szembeni adósságok, kintlevôségek és követelések miatt. A Román Posta ezt a besorolást igazságtalannak tartja, mert nemhogy adóssága nincs az állammal szemben, hanem profittal zárta az évet. Mivel a Pénzügyminisztérium "fekete-listájára" kerültek, a posta nem emelheti az alkalmazottak fizetését és csökkentenie kell a személyzet létszámát, amivel a szakszervezeti képviselôk nem értenek egyet.

A szakszervezeti elnök tájékoztatása szerint február 24-én újabb megbeszélésre kerül sor Bukarestben a minisztérium és a Román Posta szakszervezeti képviselôi között.

Egy Felsô-Maros menti településen történt. A helyi lelkipásztor Szászrégenbe indult, gépkocsival. Megállt, hogy felvegye a falu határában alkalmira váró szomszédját. Mielôtt továbbindulhatott volna, a gépkocsija mellett termett egy mikrobusz. A Maroshévíz-Szászrégen közötti útszakaszon személyeket szállító mikrobusz gépkocsivezetôje kiugrott a kocsiból és kiabálni kezdett: én hivatalos személyszállító vagyok, adózok a bevételem után, nem szégyelli magát, hogy elveszi tôlem az utasokat? Disznóság, hogy az utasoktól beszedett pénzt csak úgy zsebre teszi, anélkül, hogy bevallaná, s adót fizetne utána… A nyomdafestéket nem tûrô áradatnak a helyi rendôr vetett végett, aki megpróbálta megnyugtatni a felbôszült sofôrt. A történet itt még nem ér véget, hiszen a lelkipásztort Szászrégenben is elkapta a személyszállítási engedéllyel rendelkezô egyén, s ott is tûrhetetlen szavakat kiabált utána.

Hasonló történetet mesélt a Szászrégen-Maroshévíz közötti útszakaszon gyakran utazgató utas is. Szászrégenben várt alkalmira, Maroshévíz felé szeretett volna utazni. Maxi- taxiként mûködô mikrobusz nem volt a megállóban, így az arrafele jövô autókkal próbált meg utazni. Nemsokára megjött a maxi-taxi. Tudni kell, hogy az utasszállító mikrobuszok nem kijelölt idôpontban, hanem csak akkor indulnak el, amikor minden helyre kerül utas. Ismerôsünk tovább stoppolt, remélve, hogy még a maxi-taxi indulása elôtt sikerül útnak indulnia. Egy Hargita megyei mikrobusz állt meg, s felajánlotta, hogy elviszi ôt, s még pár ugyanabba az irányba utazót. Miközben az utasok felszálltak, odaérkezett a hivatásos személyszállító, aki szabályszerûen kiráncigálta az utasokat a gépkocsiból, mintegy megtiltva nekik, hogy mással utazzanak. A meglepôdött utasok szóhoz sem jutottak. A Hargita megyeiek, a sofôr átkozódásai közepette, az utasokat hátrahagyva mentek el.

Az érvényben levô törvények értelmében a gépkocsivezetô, amennyiben nincs személyszállító engedélye, csak rokonait szállíthatja. Tény, hogy szükség van a törvény betartására, a kalóz személyszállítók kizárására.

Mégis nevetséges, hogy letámadják az embert azért, mert alkalmira váró szomszédját, barátját, vagy egy ismeretlent gépkocsijába felvesz és szállítani akar; s hogy az utazási eszközt szabadon megválasztó utast kirángatják a gépkocsiból, arra kényszerítve, hogy megvárja, amíg megfelelô számú társa akad, s indul a mikrobusz. Amelyen megtörténhet, hogy még csak jegyet se adnak pénzéért.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a közelmúltban mutatta be Spiró György Csirkefej címû tragikomédiáját. A darabban az utóbbi években érdemtelenül ritkán látott Balázs Éva ezúttal is bizonyítottan teremtô- és ábrázolóképességgel, hitelesen alakított. Emlékezetesen elevenítette fel a "vénasszony" figuráját, érezte és élte is át ezen embergyarapító szerepet. Interjúnk által a mûvésznô mûhelymunkájába próbálunk betekintést nyújtani.

- A színész számára örvendetes, ha megtisztelik azzal, hogy megkérdezik, hogyan született meg egy-egy szerepe, hogy mi az ára úm. egy-egy jobb alakításnak. Ezt a szerepet nagyon szeretem.

- Van-e tudomása arról, hogyan esett a rendezô választása Balázs Évára?

- A nyári szabadság idején hallottam, talán mûsorra tûzik a Csirkefejet. Nem mondhatom, hogy híre nem bizsergette meg a szívem, de ez semmiképpen sem jelentette azt, hogy el is játszom. Idôközben sok minden történt. Miután a szereposztást kifüggesztették, csak azután szóltam édesanyáméknak arról, hogy játszom. Egy színész életében, mûvészi páyáján egy ilyen szerep óriási feladat. Csodálatosan megírt, nagy szerep!

- Mintha valóban arra született volna Balázs Éva, amit ebben a darabban alakít. Mindaz, amit megél, kimond, a következtetései, a színpadi történések, mind arról szólnak, kimondatlan is azt bizonyítják, ez a tragikomédia kiáltás az EMBERÉRT. Fohász és intés. Figyelmeztetés, mely szerint az ember megronthatja, tönkreteheti a szép közösséget. A hatalom - mint láttuk és tapasztalhatjuk is - jelentkezhet szellemi-lelki, nyelvi erôszak, társadalmi egyenlôtlenség, butaság, erkölcsi fertô és sok más egyéb formájában.

- Az elôadás sikere elsôsorban Kincses Elemér rendezôi koncepciójának köszönhetô. Aki szerint nem a vénasszony, hanem négy-öt-hat, sok ember körül forog a világ. A körül a rendôr körül például, akit lelki szegénység, sivárság jellemez. Aki szeretetre vágyik. Hisz adott pillanatban ezt mondja: Ez a poroló olyan, mint amilyen mostohaanyámnál - nem is tudom, talán a másodiknál - volt... Vagy amikor társa figyelmezteti: Tanulj meg kussolni! Mert van olyan, aki gyászol... Egyszóval nincs szenvedélymentes ember. Nincs érzelemmentes ember a földön, csak egyikük-másikuk valami miatt érzéketlenné válik.

- Mi, mennyi múlik a rendezôn? A partnereken a szerepformálásban? A csapatszellemen... Hisz a darabban a szereplôknek a szerzô nevet nem adott. Valószínû ez is magyarázhatja, hogy életüket egyformán kényszerzubbonyként viselik s a történések során valamennyien magukban hordozzák egymás tragédiáját is. Egymásrautaltságuk folytán nemcsak szemtanúivá, valamiképpen részeseivé is válnak egymás személyes tragédiájának. Sôt, részcselekvôivé keserûségük, kudarcaik szaporításához.

- Mennyi múlik ezen? Ritka szép munka volt. Csodálatosan dolgozott a csapat.

- Nagy szellemi-érzelmi-erkölcsi ráfordítással kellett a mûvésznônek dolgoznia. Nézôként ugyanis úgy ítéltem meg, hogy a vénasszonynak, miután cicusát megölték, a darabban a felismerés tragédiája jutott részül. S amikor ez bekövetkezett, szinte valamennyi lakótársa-embertársa nevében adott szót csalódottságának, kiábrándultságának, ezáltal a valóság torz, ferde képét nyújtva csupa bukott, a társadalom peremére szorult-süllyedt embertársával. Különben miért is fogalmazhatna így: "Miért nem úgy van az életben sosem, ahogy kéne?", "Semmi részvét.", "Mitôl ilyen szerencsétlenek az emberek?", "Hogyan legyen jó az ember, ha folyton visszautasítják?", "Hogyan éljen az ember, ha már nem fiatal?"... Vajon mennyire sikerült a szerepformálásban saját elképzeléseivel élnie a mûvésznônek? Azokat érvényesítenie?

- Elemér minden elesett figurában az emberi szépséget kívánta megmutatni. Az alkoholizáló apa valami miatt jutott oda, hogy eltartassa magát. Vagy emlékezzünk csak a NÔ szavaira, amikor ezt mondja: "...iszunk és sírunk!;... az érettségi találkozókon mindenki gyermekei fényképével büszkélkedik. Tehát, fölötte is eltelt az idô, mégis magára maradottan él. Vezetni nem tud, garázsban a kocsija. Eltartott egy bácsit, hogy lakása is legyen. Ô az, aki egy másik világra áhítozik. Aki ún. magasabb körökbe szeretne belépni. Tartozni valakihez. Ami szerintem nem idôfüggô. Örökérvényû. Ezért kacsingat a tanár úr felé...

- ... és járja - képletesen szólva - a maga 40 évét a sivatagban.

- Igen. A felé a tanár felé, aki éhes, szomjas, és aki mihelyt a diákoktól a tandíjat megkapta, fut bevásárolni. Annyi mindent elmond ezzel az egy mondatával: "Ne tessék haragudni, nem vittem reggel szotyrot magammal..." Ô az értelmiségi, aki ma is ÉRTELMISÉGI! Azért annyira nehéz nekem most errôl az egészen csodálatos dologról beszélni, mert bizonyos vonatkozásban alkalmatlan. Szóval, ha arra gondolunk, hogy 1946 márciusában Marosvásárhelyen - tíz hónappal a II. világháború után - Tompa Miklós mester keze alatt megalakul a Székely Színház, s most oda jutottunk, hogy a kommunizmus nyûgétôl szabadultan nem kellünk? Nem tudjuk megmenteni? Kialakulóban a privatizáció. Beindult a decentralizálás folyamata. Az állam már nem, az önkormányzat még nem képes a színházat fenntartani. Tudomásom szerint minden megyének visszautalódik az általa elôállított jövedelembôl bizonyos rész... Nem lehetne, hogy Maros megye két százalékkal többet kapjon vissza mindabból, amit a központi alapba ad? Az az összeg elég volna a színház fenntartásához. Mivel az egyelôre álom, hogy a megye maga határozzon a rendelkezésére álló összegek felett. Annyit talán még, hogy városunk két egykori polgármesterének állított szobrot. Az viszont nem biztos, hogy lehet szobrot kiérdemelni az utókortól a színház megszüntetésével. Márpedig a színház sorsa közös ügy.

- Úgy is fogalmazhatnánk, hogy közösségi akarattal kellene-lehetne Marosvásárhelyen a színjátszás intézményét megmenteni. Visszatérve azonban a Spiró-darabhoz, irodalom és színház együttléte, szimbiózisa ez a tragikomédia. Annak ellenére, hogy sok közöttük a különbség. Beleértve az olvasó és a nézô közöttieket is.

- Én kiegészíteném mindezt a közönséggel. Szerintem a siker lehet annak az eredménye, hogy a nézô tudja, a színház a maga erejével, tudásával különbözô érzelmek, szenvedélyek, az igazság kimondásának helyszíne, eszköze. És erre rácsodálkozik az ember. Úgy vélem, ezért van jövôje a színháznak.

- Tudjuk, a színészek csak játsszák, alakítják a figurákat. Csak úgy tesznek, mintha életüket élnék. Mégis hiszünk nekik? Miért? Miféle csoda folytán?

- Valóban történik csoda! Ilyenkor a szövegszünetben is pattan a szikra. Valami történni fog. Olyasmi, amit nekem a nézô sugall...

- Ilyenkor mondjuk róla, hogy együtt lélegzik, gondolkodik a szereplôvel? Hogy cselekvô résztvevôje a színjátéknak és mindannak, ami a színjátszó személlyel a színpadon történik...

- Igen. És mi ezt a csodát éljük meg elôadásról elôadásra. Az elôadásnak nincs nyugalmi pillanata. És ettôl izgalmas, ettôl rugalmas. Ettôl annyira szép.

- Gratulálunk hát ismételten a mûvésznônek, további sok sikert kívánva a Nemzeti Színház színpadán.

Megírtuk: a nôk elleni erôszak felszámolását célzó V-Day nemzetközi kampány februárban zajlik Bukarestben, Konstancán, Temesváron, Kolozsváron, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen. A kampány február 14-én veszi kezdetét, ekkor mutatja be a marosvásárhelyi Ariel Színház Eve Ensler amerikai írónô A vagina monológjai címû színmûvét, így hát a kampány kezdetének színhelye városunk lesz, de a darabbal turnéra indulnak, bemutatják a fentnevezett városokban is.

Világszerte (legutóbb Budapesten) játszott darabját a New Yorkban élô Eve Ensler író- újságíró interjúk alapján írta meg, nem csupán esztétikai élményt szerez a közönségnek, hanem felkiáltójelnek is szánja a világ felé: stop, erôszak! A szövegnek természetesen van más, színházi élete, ami nem feltétlenül a V-Day kampányhoz kötôdik. A darab román variánsának érdekessége, hogy színmûvésznôk játsszák, nô a rendezô, nô a dramaturg, nô a díszlettervezô, és nô mindenki... Tehát nôi hálózat aktivál ebbe az irányba.

Mint a tegnapi sajtótájékoztatón Gavril Cadariu elmondta, az Ariel Színház a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézetnek a nôk elleni erôszak programja partnere, amely programról részletesebben Ionela Cozos, az intézet vásárhelyi kirendeltségének képviselôje beszélt a sajtónak, amelyrôl nagyvonalakban már mi is írtunk két korábbi lapszámunkban. Az Ariel a kampányban az említett elôadással vesz részt, de kampány után Eve Ensler darabját továbbra is repertoárján tartja. Az igazgató reméli, hogy a színházi eszközökkel hozzájárulhatnak a szexuális nevelés, az idevágó korrekt információk továbbítására.

A darab sokkoló címére utalva a Népújság megkérdezte Alina Cadariu rendezôt: nem tart-e valamiféle ortodox-konzervatív elôítéletektôl?

Ellenkezôleg, a rendezô éppen az elôítéletek lebontását, a kérdés nyílt feldolgozását tartja szem elôtt. Téves lenne arra gondolni, hogy a szöveg pornográfiára céloz, nincs benne perverzitás, hanem nôi sajátosságokról, viselkedésnormákról, társadalmi kapcsolatrendszerekrôl, az emberi erkölcsök metaforikus ábrázolásáról szól. Sztorik (például a délszláv háború idején zajlott), megdöbbentô események követik egymást a színpadon, a megírt interjúk alapján.

Ha a férfi olvasó azt hinné, hogy a darab pusztán feminista reklámfogás, akkor a The London Telegraphot kell mindjárt idéznem: Eve Ensler darabja egyetemes nôi tulajdonságokat ábrázol, arra késztet, hogy feminista légy, anélkül, hogy utálnád a férfit... Így már megnyugtató, igaz?

Utcára kerül a cigányiskola?

A Szivárvány Alapítvány lelkes munkatársai felvállalták, hogy a romák által lakott marosvásárhelyi Hidegvölgyben iskolát mûködtessenek. A megyében egyedülálló ötlet megvalósítása számos akadályba ütközött. Az iskola - létesítése óta - többször költözött, míg végül a Legelô utca 22. szám alatt kapott székhelyet. Amikor úgy tûnt, hogy minden rendbe jött és az oktatás végre megfelelô körülmények között, rendbe tett helyiségekben folytatódik, újabb botrány tört ki. Az épületet bérbe adó tulajdonosnak sürgôsen pénz kellett, amit az alapítványosok nem tudtak elôteremteni, így lelakatolta a bejáratot, az óvodásokat és a kisiskolásokat pedig csak az udvarra engedte be.

Magyarosi Erzsébet, a cigányiskola igazgatója magyarázza:

- 2001. június végén tárgyaltunk a ház tulajdonosával, Pethô Károllyal a Szivárvány Alapítványt finanszírozó "5 Broden En Twee Vissen" holland alapítvány gazdasági igazgatójának, Peter Von der Weide-nek a jelenlétében. Akkor megegyeztünk egy elôlegben, amelyet a hollandok kifizettek. Ezért mi használhattuk az épületet, s majd az egyezség alapján a külföldiek ígérték, hogy egy éven belül törlesztik a hátralékot.

Errôl hivatalos közjegyzô elôtt megkötött szerzôdés is készült, amelyben többek között az áll, hogy 2001. szeptember 27-én Pethô Károly átvett az említett holland alapítvány képviselôjétôl 4348 dollárt elôlegként (a ház összértéke 26.000 dollár). Az okirat azonban semmilyen más hátraléktörlesztési határidôt nem tartalmaz. A hollandok ezt követôen elküldtek egy adásvételi szerzôdést, amiben az áll, hogy a megelôlegezéstôl számítva egy éven belül kell kifizetni a tartozás többi részét, azonban ennek a hitelesítését furcsamód egyetlen közjegyzôi hivatal sem vállalta, mondván, hogy az itt leírtakat egyeztetni kell a román törvénykezéssel. A dokumentumot többen is aláírják, azonban, mivel ezt nem hitelesítették közjegyzô elôtt - a román törvények értelmében -, ez az okirat csak civil szerzôdésnek számít.

Pethô Károly a helyszínen egy olyan szerzôdést mutatott, amelyet 1999. október 4-én kötött meg Baughton Jemie Alice-szel, mint a Szivárvány Alapítvány képviselôjével és ebben az állt, hogy az alapítvány kibéreli egy évre az épületet havi 200 márkáért. A szerzôdés 2001-ben lejárt, ezt követôen valóban átvette a 4348 dolláros elôleget, de azóta nem kapott semmi pénzt. A hollandok azt ígérték, hogy januárban még adnak 10.000 dollárt, majd ezt követôen májusban véglegesen törlesztik az adósságot, de azóta még a hírüket sem hallotta. Magyarországra szeretnének áttelepülni, ott már leelôlegeztek egy házat, kell a pénz az anyaországi otthonteremtésre. Elfogyott a türelme, másként nem tehetett, mert szerinte csak így lehet fizetésre bírni a bérlôket.

Így az iskolát mûködtetôk mondhatni két tûz közé kerültek. Egyrészt ismételten ki kell tartaniuk szándékuk mellett, hogy a rászoruló romákat nem kis anyagi és szellemi ráfordítással neveljék. Mivel ezt az egyedi kezdeményezést - oktatási, szociális intézményt - nem támogatja a román állam, abba a kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hogy külföldi adományokra vannak szorulva. Megdöbbentô Pethô Károly eljárása. Az ügy kapcsán az is megfontolandó, hogy a közel egy évtizede mûködô roma iskola fenntartását miért nem karolták fel roma szervezetek, vagy állami intézmények, úgy, hogy itt végre valóban zavartalan legyen az oktatás.

Magyar nyelvterületen 14 iskola viseli a Bolyai János nevet, az apáról, Farkasról csak a marosvásárhelyi volt református kollégiumot nevezték el - hangzott el Bálint István igazgató beszédében az idei Bolyai-napok záróünnepségén. Az egyhetes megemlékezés, amelyet minden évben február elején tartanak, az 1775. február 9-én született névadó, Bolyai Farkas tiszteletére az idén egyben a Bolyai János születésének 200. évfordulójára meghirdetett Bolyai-év nyitóünnepsége is volt.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a nemrégiben újraindult Református Kollégium diákjai és pedagógusai az iskolanapok alkalmával kitettek magukért. Tartalmas és ötletes, komoly és játékos rendezvények egész sorával tanúsították a tanintézményben folyó nevelômunka sokszínûségét, eredményességét, és a mindenkori tanítványok lelkesedését, hitét, kitartását, a hagyományok iránti ragaszkodását. Az iskola jellegét meghatározó matematika, informatika, fizika, kémia tematikájú rendezvények mellett az alkalmazott gazdaságtanban, történelemben, honismeretben jeleskedô diákok is bizonyították felkészültségüket, ismereteiket. Kitettek magukért a tanintézmény anyanyelv szakos tanárai is, s az idegen nyelvekbôl is a korábbi években tapasztalt színvonalon szerepeltek a diákok. A német szakos tanulók a helyi Német Fórum vezetôjét látták vendégül, és jellegzetes német ételeket kínáltak, az angol nyelvet tanuló diákok a színjátszásban jeleskedtek a nyelvismeret mellett, a francia, olasz illetve spanyol nyelvet tanuló bolyaisok pedig az iskola névadójának aforizmáit fordították a tanult idegen nyelvre.

Az arrajárók a díszteremben megtekinthették a Bandi Dezsô vezette faragókör tagjainak munkáit, s az iskola folyosóján a diákok természetfotóiból láthattunk hangulatos kiállítást. Egyszóval, ahogy az igazgató fogalmazott, az eltelt hét során hangyaboly volt az iskola, s talán a tudósító szempontjából csak egy dolog róható fel, hogy a több, egy idôben szervezett rendezvény közül nehéz volt kiválasztani, melyiken vegyen részt. Ezért nem számolhattunk be minden eseményrôl, amit esetleg majd jövôben, a 2003-as iskolanapok alkalmával pótolni lehet.

Az idei Bolyai-napok záró-rendezvénye a II. Országos Bibliai Vetélkedô volt. A versenyen részt vevô csoportok Erdély hét városából jöttek; az öt régi református kollégium mellett - Nagyenyed, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Zilah és Marosvásárhely - két új kollégium diákjai is részt vettek a vetélkedôn, a szatmárnémetiek és a kézdivásárhelyiek.

Az érkezôket a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója, Székely Emese, szervezô lelkész-tanára, Enyedi Csaba és a kollégium diákjai fogadták péntek délután, az ismerkedés után pedig álarcosbálon vettek részt. Mivel a jelmez vagy az álarc kötelezô volt, egyesek már otthonról beöltöztek, hogy ne itt vesztegessék idejüket. A bál érdekessége az volt, hogy nemcsak diákok, hanem tanárok is beöltöztek szép számmal, sôt a nyertesek között is szerepeltek. Üdítôbôl elfogyott jó pár liter, mindenki teleehette magát fánkkal, s kitáncolhatta a lelkét is: a háromtagú zenekar minden ízlést kielégítôen játszott.

Másnap került sor - a reggeli és az áhítat után - a tulajdonképpeni vetélkedôre. A hét kollégiumból tíz csapat versenyzett háromtagú csoportokban. A megmérettetés három fordulóból állt; az elsô forduló írásbeli teszt, a második villámkérdés-show, a harmadik pedig egymás "vizsgáztatása" volt.

Az írásbeli ismeretellenôrzéskor a diákok kronológiai sorrendet, kijelentések igaz és hamis voltát állapították meg, történeteket meséltek el, a bibliai versek alapján kérdéseket szerkesztettek, ezekre megadták a válaszokat, valamint az igehelyeket (hol található az ige), végül pedig minél több aranymondást kellett gyûjteniük, ezeknél is megjelölve az igeverset és az igehelyet. A második fordulóban a diákok igazi show-mûsor szereplôinek érezhették magukat, a szervezôk idén kitettek magukért. A villámkérdésekre nem válaszolhatott bárki kedve szerint, hanem gombnyomásra mûködô, "házi gyártmányú" fényvillanós-hangjelzôs szerelvény jelezte az elsôbbségi jogot. A versenyzôk és a közönség körében nagy tetszést aratott az új módszer, s remélik, hogy ezentúl hagyománnyá válik a bibliai vetélkedôk alkalmával. A harmadik fordulóban a tanulók egymást vizsgáztatták, vagyis maguk tették fel kérdéseiket társaiknak. Egyik próba pedig az volt, hogy az írásbeli tesztkor szerkesztett kérdések közül húztak egyet-egyet, és nemcsak a felelô csoport nyerhetett pontot, hanem a szerkesztô csapat is, ha nehéz kérdést állított össze.

A vetélkedô után gazdag program várta a vendégeket (városnézés, kosarazás, beszélgetés, közös éneklés), így a találkozó nemcsak ismeretszerzés, hanem ismerkedés, tapasztalatcsere szempontjából is élményt nyújtott a résztvevôknek.

Ifjú "kémikusok" mutatták be tudásukat és leleményességüket A legjobb vegyész kémiai vetélkedôn. A szervezô tizenegyedikesek gondoskodtak a változatos programról, a jó hangulat megteremtésérôl.

A verseny elôtt Csiszér Edina XII.-es, Csóg Árpád XI.-es és Simó Réka XI.-es tanulók érdekes témájú dolgozatokat mutattak be. A zsûritagokat az iskola tanárai és diákjai közül választották. A tulajdonképpeni versenyen IX-X.-es tanulók vettek részt, nyolc háromtagú csoportot alakítottak és minden csoportnak neve volt (TNT; UBORKÁK; MÁGUSOK; FEKETE JÖVÔ; H-ÓKUSZ- PÓK; KÉMIKUS TESTVÉREK; VITAMINOK; KOBOLDOK). Az elsô próba a bemutatkozásból állt, a diákoknak meg kellett magyarázniuk, miért döntöttek a választott név mellett; a humoros, ötletes bemutatkozások kaptak nagyobb pontszámot. A további versenyszámok szóbeli kérdésekbôl (kémiai általános mûveltségi kérdések), tesztekbôl, keresztrejtvényekbôl, szaglópróbából, írásbeli feladatból álltak. Az írásbeli feladatnál a tanulóknak változatos és összefüggéstelen szavakból összefüggô, kémiával kapcsolatos szöveget, feladatot kellett alkotniuk. Ha pedig valamelyik csoport növelni szerette volna pontszámát, a kémiai elemek régi magyar elnevezéseibôl (pl. farkasnyál, füsteny) versenyezhettek.

A Bolyai-napok egyik érdekes és tanulságos mozzanata A Református Kollégium története címû diákelôadás-sorozat volt. A budapesti Széchenyi Alapítvány és a Bolyai Alapítvány Öregdiákok Baráti Körének pályázataira a diákok magyarság-, valamint iskolatörténeti dolgozatokkal jelentkezhettek. A pályázatok célja az, hogy a diákok jobban megismerjék a magyar nép és iskolájuk történetét, valamint önálló kutatómunkára ösztönözni ôket.

A magyarságtörténeti munkák fôleg az államalapításról, a keresztyénség kezdeteirôl és magszilárdulásáról, István király uralkodásának idôszakáról szóltak. Az iskolatörténeti dolgozatok a Bolyai líceum, vagyis a Református Kollégium 445 éves múltjáról adtak részletes felvilágosítást, leginkább az 1848-49-es idôszakra kitérve. Az értékelésnél figyelembe veszik a tartalmat, a helyesírást, a külalakot, valamint a bemutatást. A nyertes munkák készítôi pénzbeli jutalomban, jutalomkönyvekben, illetve oklevelekben részesülnek.

Az iskoláról szóló dolgozatok egyike a Transz- Bolyai Rádió történetét ismertette a közönséggel. Veres Viktória, Hajdú Hilda és Keresztes Péter (a T.B.R. jelenlegi stábjának tagjai) munkájának alapja valóban az önálló kutatótevékenység volt. Veres Viktóriának és Keresztes Péternek külön érdeme pedig A semmibôl egy új hang szólalt meg címû dokumentumfilm, amelyet a Transz-Bolyai Rádió egykori fôszerkesztôivel, szerkesztôivel készítettek. "Nem volt egészen egyszerû dolog »össze-szedni« az embereket; Bartha Lászlóval, Egyed Zoltánnal, Bodolai Balázzsal, Román Misivel könnyebben beszéltünk, de Vincze Lóri például a bukaresti rádiónál dolgozik. Akkor kaptuk el pár percre, amikor Vásárhelyen tartózkodott" - mondták a film készítôi. A tizenegyedikes "riporter" és
"operatôr" munkája azért is figyelemre méltó, mert a filmet nem egészen egy hónap (január) alatt forgatták. A dokumentumfilmnek nagy sikere volt a közönség körében; Veres Viktória és Keresztes Péter meglepôdve állította, hogy ekkora tapsra és lelkesedésre egyáltalán nem számított, de ez ösztönzést adott munkájuk folytatására.

A diákok ôszinteségébôl és lelkesedésébôl fakadó hangulat avatta a csütörtök esti megemlékezést az idei Bolyai-napok egyik jeles rendezvényévé. Murvai Éva magyar szakos tanárnô diákjai bevezetésképpen a Vivat Academia! pályázatra meghirdetett dolgozatok felolvasásával, elôadásával vezették vissza a dísztermet megtöltô diáksereget és meghívottakat a Bolyaiak regényesen érdekes világába, s göngyölték fel alapos tájékozódás alapján a Bolyai-kultusz kialakulását városunkban. A közönség a pályázaton elsô díjat nyert Bodó Elôd Barna, Márton Annamária és Sztán János írásait hallhatta. Ezt követôen idézte a két Bolyai emlékét korabeli szövegek, levélrészletek alapján illetve színpadi jelenetekkel Illyés Levente, László Áron, Bartha Zoltán, Katona Linda, Petz Erika, Horváth Ágnes, Márton Annamária, Nagy Örs és Ábrám Eszter. Teljesítményüket vastaps jutalmazta, ami azt jelzi, hogy a mai diákság érdeklôdése nem csappant meg az iskola múltja, s névadójának élete és munkássága iránt, továbbá, hogy a hangulatos és tartalmas rendezvények mindig is népszerûek lesznek a diákság körében.

Szegedi Réka (IX. E, 9,94 átlag), Csifó Enikô (X. I, 9,94), Fekete Andrea (XI. F, 9,94), Albert Csilla (XII. L, 9,93), Máthé Zsuzsanna (XII. L, 9,93)

Vaczkán Emese (IX. osztály, 9,86), Nagy Emese (X., 9,78), Kovács Orsolya (XI., 9,83), Szász Adél (XII., 9,68)

A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny döntôjébe való jutásért: Antal Szilárd (X. H), Horváth Ágnes Emôke (X. H), Jakab Hunor (XI. G), Vita Szabolcs (XI. H), Nagy István (XII. G) - irányítótanárok: György Gabriella, Mátéfi István.

A nemzetközi KÖMAL kísérleti és elméleti fizikaversenyen elért kiváló eredményeiért: Coc Károly (XI. G), Demeter Zoltán (XI. G), Bíró István (XI. J), Csóg Árpád (XI. J), Balázs Attila Mihály (XII. G), Márton Zoltán Csaba (XII. G), Ádámosi Judit Klaudia (XII. I) - irányítótanárok: Máthé Márta, László József, Klementisz János.

Az Alkalmazott gazdaságtan világbajnokságra való bejutásért: Barabási Elôd Gyôzô (XII. G), Demeter Ernô (XII. G), Görög Levente Károly (XII. G), Kocsis Levente Albert (XII. G), Márton Zoltán Csaba (XII. G), Máthé Zsolt (XII. G), Nagy István (XII. G), Nemes Csongor (XII. G), Soós László (XII. G), Szabó Zsombor (XII. G) - irányítótanár: Láday Zoltán.

A Tolerancia kultúrája címû esszépályázat díjazottja: Léb Annamária (X. F) - irányítótanár: Borsos Szabolcs.

Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny nemzetközi döntôjén díjazott: Horváth Ágnes Emôke (X. H) - irányítótanár: Murvai Éva.

Nemzetközi Kitajbel Pál környezetvédelmi és biológiai versenyen elért kitûnô eredményeiért: Albert Ágnes (X. I) - irányítótanár: József Éva.

A hazai és külföldi történelem- vetélkedôkön elért kiváló eredményeiért: Albert Lôrincz Csanád (XI. F), Csép Zoltán (XII. K) - irányítótanár: Józsa István.

Országos ifjúsági úszóbajnok: Koós Lehel (XI. F)

Szavalóverseny országos döntôjén II. helyezett: Demeter Zoltán (XI. G) - irányítótanár: Fodor Ibolya.

Az ifjúsági kézilabda-válogatott játékosa: Fülöp-Nagy Róbert (XI. J).

A Nemes Tihamér nemzetközi számítástechnikai verseny döntôjébe való bejutásért: Balázs Attila Mihály (XII. G), Máthé Zsolt (XII. G) - irányítótanár: Ignát Anna.

Országos ifjúsági rúdugróbajnok: Imreh Andrea (XII. J).

Országos ifjúsági sakkbajnok: Szabó Gergely (XII. L).

Transz-Bolyai Rádió diákközössége - az iskola diákéletében kifejtett hatékony tevékenységéért (fôszerkesztô: Veres Viktória, XI. E) - irányítótanár: László József.

I. díj: Bodó Elôd Barna

II. díj: Bartha László

III. díj: Illyés Levente, Marton Annamária, Zsigmond Dezsô

Kommentár

Te jó ég, sápad bele a hír hallatán a nyomasztó hétköznapokból pillanatra kitekintô közember: egyéb fontos társadalmi gondok helyett, lám, mivel foglalkozik a törvényhozás.

Hát bizony.

Ha a hír mégis elkerülte volna az olvasó figyelmét, elmondjuk: a képviselôház egészségügyi bizottsága egyik múlt heti ülésének napirendjén a prostitúció legalizálásának kérdése szerepelt.

Lapunk megkérdezte az utca emberét: helyesnek tartja-e vagy sem az ôsi mesterség, vagyis a prostitúció törvényesítését? A kérdésre meglehetôsen pragmatikus válaszokat kaptunk, ami talán annak tulajdonítható, hogy akár keresztényi erkölcsökben nevelkedett, akár liberálisabb felfogású ember még nyilvánosan nem ütközött ilyenszerû kérdésekkel, de nem is hajlamos különösebb fontosságot tulajdonítani neki. Valahogy nem is volt idôszerû. Ha mégis, akkor - vagy pró, vagy kontra - röviden intézi, pregnáns véleményformálásba nem bocsátkozik. Azt mondja, hogy a prostitúció kérdése a szociológusokra, jog- és orvosszakértôkre tartozik.

Ami mégis megfigyelhetô: a közvélemény a prostitúció jogi, erkölcsi kérdésein túl a nemi betegségek terjedését tartja leginkább szem elôtt. A fertôzött prostik mint a nemi betegségek hordozóinak kiszûrését a közvélemény túlnyomó része a bordélyházak törvényes visszaállításában látná, hiszen az intézmény közismert "elônye" a prostituáltak rendszeres egészségügyi ellenôrzése. Noha az is tudott dolog: az utcai prostitúciót a legtökéletesebb törvény sem szünteti meg, ez esetben a szigorú büntetés nagyon is indokolt, mert köztudomásúlag a szervezett bûnözés szorosan összefügg a prostitúciós iparral. S ha egy, a prostituáltaknak kedvezô törvény életbe lépne, elképzelhetô, hogy kijelölt, máshol úgynevezett "türelmi zónákban" engedélyeznék az ôsi mesterség folytatását, de szigorúan büntetnék az e területeken kívül mûködô lányokat, szobáztatókat, futtatókat, sôt még azokat is, akik a szolgáltatásért fizetnének.

Egy inkognitóját megôrzô örömlány elmondta: egyrészt fütyül a "kurvázó" közvéleményre, hiszen jobb híján bájainak kiárusításával mozgássérült anyját, megvakult testvérbátyját és kislányát tartja el, moralizálásra se ideje, se oka, szociális nyomora nem ismer lelkizést. Ráadásul a kor követelményeivel is lépést tart, a tranzitforgalom arra kényszeríti, hogy idegen nyelveket is tanuljon, másrészt mesterségét a jelenlegi körülmények között szívesebben folytatná, hiszen annyi esze neki is van, hogy átlásson a szitán, távolról sem üdvözölné a bordélyházak törvényes visszaállítását. Magyarázza, miért: a fizetett szexért így legalább adót senki sem követelhet tôle. (Rosszabb esetben csak a futtatónak adózik. Forgalmas helyeken egy prostituált "átlagon" felül is kereshet, ennek nagy része amúgy a futtató zsebébe vándorol. Az ô jövedelme több lány "alkalmazásával" akár zsírosabb is lehet. Az "iparban" tehát jó pénz forog. Érthetô, ha a jobb lányokért a futtatóknak meg kell harcolniuk. Ennek célpontja lehet nem csupán az, aki ilyen körökbe jár, hanem bárki, akit ilyen-olyan módszerekkel prostitúcióra kényszerítenek.)

Visszatérve: a prostitúciót a törvény bünteti, az "örömintézmények" mûködését nem engedélyezik a román törvények, tehát a büntetôjog mint korlátozó erô a haszonvággyal ütközik, másrészt pedig a prostitúció minden formáját tiltja a New York-i Egyezmény.

A New York-i Egyezmény áldozatnak tekinti a prostituáltakat - van ilyen értelmezés -, nem pedig bûnelkövetôknek, ezért tiltja a prostituáltak elleni intézkedéseket. Tiltja a regisztrálásukat is és a bordélyok meg a hozzájuk hasonló rendszerek engedélyezését.

Máris oda lyukadunk ki, hogy az ilyen cselekedet bûncselekmény. Bûncselekményeket pedig nem szokás legalizálni. Továbbmenve: bûncselekménybôl származó jövedelmet nem szoktak megadóztatni, azt el szokták kobozni. Amennyiben megadóztatják ezt a jövedelmet, következésképpen az állam lesz a fôstrici.

Nos, egy szó mint száz, a törvényalkotóknak nem lesz könnyû dolguk, ám a rendszerváltás után 12 esztendôvel úgy látszik, némi lépés mégiscsak történik a prostitúció "szabályozására", valamelyes visszaszorítására.

Hogy a törvényhozás milyen törvényt alkot meg, tiltót vagy megengedôt, még a jövô titka, bármire lehet számítani. Az Európai Unió ugyanis a törvény megalkotására - ismereteim szerint - nem tesz javaslatot, a prostitúcióra nincs egységes jogszabály: van, ahol börtönnel is büntethetik azt, aki akár csak szolgáltatást vesz igénybe, és van, ahol a vigalmi vagy türelmi zónákon túl is mûködhetnek bordélyházak.

Addig is, amíg a prostitúciót lega-lizáló vagy éppenséggel tiltó törvény megszületik, úgy vélem, az örömlányok sok borsot törnek az önkormányzatok orra alá. Mivel tanulékony és találékony teremtések, egy nekik kedvezô törvény megalkotása esetén - úgy hiszem - még inkább "borsoznak". (Lásd a magyarországi türelmi zónák körüli hercehurcákat, a prostik szolidaritását, odáig menôen, hogy érdekvédelmi szövetséget hozzanak létre az önkormányzatok ellenében.)

Mivel emberi jogokra is lehet, kell is hivatkozni, a törvényalkotóknak nem ártana a feminista mozgalmak, civil szervezetek véleményérôl, javaslatairól is tudomást szerezni.

Az Ákosfalvi Református Egyházközségben hosszú ideje békétlenség uralkodik, a hívek egy része elégedetlen a helyi lelkipásztor közéleti tevékenységével. A panaszos hívek már korábban is beadványokkal fordultak a marosvásárhelyi esperesi hivatal vezetôségéhez, az esperes és