Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Országos premier

Tegnap délben üzembe állították a Helyi Közszállítási Rt. udvarán azt a felújított autóbuszt, amelynek régi motorját EURO I-es szabványoknak megfelelôen alakították át. A szerelési munkálatokat a gyôri RÁBA gyárban végezték el, díjmentesen. Az új hengerfejekkel, égéstérrel és üzemanyag- ellátó rendszerrel felszerelt motor nem szennyezi a levegôt. A kapcsolat Tatár Béla, a szállítási vállalat igazgatója és a Marosvásárhelyrôl elszármazott Lukács Attila mérnök között jött létre, aki ezúttal a gyôri cég értékesítési menedzsereként tért haza. Lukács Attila a Népújságnak elmondta, az év végéig még három autóbuszt alakítanak át a korszerû európai követelményeknek megfelelôen, igaz, ez utóbbiakat már pénzért. Egy motor-átalakítás kb 11.000 dollárba kerül. Reményük van arra, hogy a romániai közszállítási vállalatok tulajdonában levô mintegy 10.000 busznál hasonlóan sikerül majd a mûvelet elvégzése, amit felajánlottak a bukaresti közszállítási vállalatnak is, de a szerencse és a "lokálpatriotizmus" úgy hozta, hogy az országos premierre Marosvásárhelyen kerüljön sor.

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az újságírókat a hétvégén megtartott Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) ülésérôl, amelyen a képviselôk döntô többségben elfogadták a kormánypárttal kötött együttmûködési szerzôdést. Kifejtette, hogy az SZKT ratifikáló szavazata elsôsorban a protokollum konkrét jellegének köszönhetô. A két alakulat által elfogadott egyezmény szövegére utalva Markó Béla elmondta, hogy a szorosabb együttmûködés érdekében a közeljövôben a központi szinten elfogadott protokollum mintájára remélhetôleg több megye szintjén is megkötik a kétoldali egyezményt. A területi együttmûködés egyik célja feloldani bizonyos erdélyi megyékben a két alakulat között kialakult feszültségeket. Az RMDSZ elnöke bizalmát fejezte ki, hogy a közelmúltban tapasztalt éles nézetkülönbségek ellenére Kovászna megyében is létrejön egy ilyen kétoldali megállapodás.

Frunda György szenátor beszámolt a Nagy- Románia Pártnak az RMDSZ feloszlatása érdekében benyújtott kereset ügyében tartott bírósági tárgyalásról, és elmondta, hogy a következô bírósági határidô március 12. Frunda György, a szövetség védôügyvédje elmondta, hogy az eddigiekben perrendtartási kifogással élt, ugyanis a Nagy- Románia Párt által benyújtott keresetben tévesen szerepel az RMDSZ neve. Ebben nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hanem a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetséget idézték meg, ami a szenátor szerint nem szerkesztési hiba, itt lényegi különbségekrôl van szó. Frunda György hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem etnikai alapokon szervezôdött: bárki tagja lehet, aki egyetért a szövetség célkitûzéseivel és támogatja programját. Frunda meggyôzôdése, hogy a Nagy- Románia Pártnak nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy az RMDSZ-t terrorista szervezetnek minôsítse, hiszen a Corneliu Vadim Tudor által vezetett párt képviselôit nem fogadják el az Európa Tanács egyetlen ideológiai csoportjában sem. Az RMDSZ szenátora kifejtette, hogy az európai jogállamban nem tilthatják be az RMDSZ-t, s hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács figyelemmel kíséri a per fejleményeit.

Tokay György, az RMDSZ képviselôházi frakciójának szóvivôje beszámolt a minôsített államtitkok törvénytervezetének alsóházi vitájáról, illetve a tervezetnek a védelmi bizottsághoz való visszautalásáról. Tokay elmondta, hogy a szövetség képviselôi kérték az újratárgyalást, az RMDSZ ugyanis nem engedheti meg, hogy egy törvényt hasonló, demokráciaellenes cikkelyekkel fogadjanak el. Tokay megerôsítette, hogy a kormánypárt képviselôi nyitottak voltak az RMDSZ javaslatainak megvitatására. A szóvivô elmondta, hogy az RMDSZ által szorgalmazott módosítások egyensúlyt kívántak teremteni az államtitok védelméhez fûzôdô társadalmi érdek valamint az állampolgároknak az információhoz való joga között. Olyan jogszabály kidolgozása a cél, amely mindkét demokratikus kritériumnak megfelel.

Kérdésekre Tokay számos sajtótörténeti példával igazolta - Watergate, Castro, Armageddon -, hogy a titkosítás igen gyakran szolgál az antidemokratikus gyakorlatok leplezésére. Ezt mindenképpen el kell kerülni. Reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ javaslatai bekerülnek a törvény végsô változatába.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy a sajtó képviselôit ért támadások, amelyek a megfélemlítéstôl a fizikai fenyegetésig terjednek, jelzik számukra, hogy ez ellen a gyakorlat ellen határozottan fel kell lépni. Meg kell védeni az állampolgárok illetve újságírók jogát a közhasznú információkhoz. George Pruteanu kormánypárti szenátornak az aradi szoborcsoporttal kapcsolatos véleményére reagálva, az RMDSZ képviselôje sajnálattal jegyezte meg, hogy ha össze kellene hasonlítani Pruteanu szenátor, illetve I. Ferenc József osztrák-magyar császár toleranciáját, sajnálatos következtetést kellene levonnunk. Ferenc József magatartása messze toleránsabb és demokratikusabb, mint Pruteanu 2002-ben hangoztatott véleménye. A császárnak ugyanis semmi kifogása nem volt az osztrákok ellen vívott szabadságharc mártírjainak tiszteletére emelt emlékmû ellen.

Államtitkári munkalátogatás

Tegnap délután Marosvásárhelyre érkezett Burcea Alin (felvételünkön), a turisztikai miniszter államtitkára, akit elkísért Marius Stroian, a Drakula Park tervéért felelôs igazgató és Dan Covali tervezô. A küldöttek, amint elmondták, e munkalátogatás alkalmával a terv kivitelezésének részleteit tárgyalták meg, az infrastruktúrát kiépítô különbözô állami vállalatok, illetve minisztériumok helyi kirendeltségeinek képviselôi, valamint a helyi közigazgatási egységek vezetôinek a jelenlétében.

Miután két órán át megvárakoztatták a sajtó képviselôit, a Népújság kérésére az államtitkár rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, amelyen többek között megtudhattuk, hogy bár nagyon sokan ellenzik a tervet, a minisztérium elszánt a kivitelezésére.

- Azt szeretnénk tisztázni mindenekelôtt, hogy a park építése nem állami érdekeltség, hanem teljes egészében magánberuházás lesz, a kormány az infrastruktúra kiépítését vállalta fel csupán - mondta az államtitkár.

A sajtótájékoztatón azt is megtudhattuk, hogy ma délelôtt az államtitkár olyan németországi befektetôkkel tárgyal, akik hajlandók a marosvásárhelyi repülôtér fejlesztésébe beruházni. A projekt megvalósításához szükséges pénzt a részvények kibocsátásán kívül magáncégek bevonása révén gyûjtik össze. Hogy ilyen vita kerekedett a Drakula Park ügyébôl, részben a sajtó is hibás, hiszen szenzációhajhászóan tárták fel e szándékot, nem tényszerûen, de az is lehet, hogy a minisztérium sem volt elég nyitott. A bizalmatlanság eloszlatása céljából több kérdés is elhangzott, amelyekre késôbbi lapszámunkban térünk vissza.

Az RMDSZ szövetségi elnökével készült, egyik nagy igényû lapban megjelent interjúban, a kormánypárttal nemrég megkötött együttmûködési szerzôdés kapcsán a kérdezô felveti: vajon nem tart attól (mármint Markó Béla), hogy az év végén "ismét" kiderül, a megállapodásban foglaltak csak részben teljesültek. Aztán arról filozofál, hogy ha az RMDSZ következmények nélkül hagyja a megállapodás nem teljesítését, anélkül telhet el a négyéves ciklus, hogy megoldódnának a problémák.

Nem az egyedüli "kezelési" módja a kérdésnek. S mindjárt eszembe jut róla az egyszeri leány, aki az ágyban fekve felnézett a feje fölött levô polcra, s látta, hogy ott egy nagy darab kôsó van. Ettôl aztán úgy kétségbeesett, hogy hangosan jajveszékelve sírta el, mi történik, ha majd valamikor születik egy kisfia, akinek lesz egy kisködmöne, aki éppen abban az ágyban fog feküdni, s véletlenül ráesik a kôsó és agyonüti. kire marad akkor a kisködmön?

A kérdezô - biztosan tudja, miért - eleve olyan problémát vet fel, amely talán a megelôlegezett bizalmatlanság szóösszetétellel jellemezhetô. Különös megközelítés. Sejtem persze a forrásvidéket. Ha már az aktuális megegyezésben nehéz "hézagokat" találni, hiszen ezúttal tényleg sok és biztató konkrétum szerepel az elôirányzatok között, akkor mi marad más, mint a teljesíthetôség fölött tamáskodni. Nemcsak különös, méltatlan megközelítés, a sanda szándékot, vagy a hozzáértés hiányát leplezi (le).

A kérdés természetesen nem egyszerû. Ugyanis a fanyalgók is tudják, a kisebbségi jogok rendezése sokkal bonyolultabb annál, mintsem egyetlen évre szóló megállapodásokkal megnyugtatóan pontot lehetne tenni a végére. A kisebbségi kérdések megoldása folyamat, s aligha lehet naptári dátumokhoz kötni a joggyakorlás kereteinek alakítását, s végképpen nem a jogok tényleges gyakorlásának formálódó rendjét.

Hogy akkor mi értelme van a szerzôdésnek? Az, hogy prioritások figyelembe vételével próbáljanak elindulni a megoldás felé vezetô úton. És - bosszantja ez az ellendrukkereket vagy sem - a mostani megállapodás sok cél elérésére kínál esélyt. Való igaz, hogy nem minden valósul meg, illetve nem minden úgy valósul meg, ahogyan azt egy protokollumba foglalják. Mi több, olyan helyzet is adódhat, hogy valamely prioritásként kezelt probléma a körülmények folytán háttérbe szorul, és más, a protokollumban esetleg nem szereplô kérdés kerül elôtérbe. Az meg már tényleg elemi tudnivaló, hogy mind a keretek, mind pedig a jogok gyakorlása életünk változó körülményei szerint alakulnak, alakulhatnak. Eleve úgy állni hozzá, hogy az egész csalás és ámítás, még az egyszeri leány "filozófiájánál" is rosszabb.

Hogy is mondta a próféta? "Meddig sántikáltok még kétfelé"?

A népszámlálásra március 18. és 27. között kerül sor, az adatok begyûjtésére 120.000 számlálóbiztost képeztek ki, tájékoztat szerdai közleményében a Közigazgatási Minisztérium.

Február 11-én kezdôdik - központi és helyi szinten - a népszámlálást hirdetô reklámkampány, melynek során hangsúlyt kap az akció fontossága és minden állampolgár felkészítése a személyi információk megadására.

A kérdôíven kérdések találhatók a tanulmányokkal, nemzetiséggel, családi állapottal, valamint a lakásokkal és felszereltségükkel kapcsolatban.

A lakosság által közölt információk bizalmas jellegûek, nyilvánosságra hozataluk csak összesítésük és feldolgozásuk után történhet.

Az 504/2001-es kormányhatározat alapján létrehozott Központi Népszámlálási Bizottság tagjai a közigazgatási, a közlekedési, a munkaügyi, a fejlesztési, az oktatásügyi, a védelmi, a belügyi, a külügyi, a tájékoztatási, a mûvelôdésügyi és a pénzügyi tárcák, a kormány fôtitkársága, az Országos Statisztikai Intézet és a Román Akadémia képviselôi. A testület elnöke Octav Cozmânca közigazgatási miniszter. (MEDIAFAX)

Románia fokozatosan újrakezdené az élô állatok és állati eredetû termékek behozatalát azokból az országokból, ahol szivacsos agysorvadást (BSE) mutattak ki a szarvasmarha-állományban, nyilatkozta Gabriel Predoi, az Országos Állategészségügyi Ügynökség (ANSV) vezérigazgatója kedden a MEDIAFAX-nak.

"Az elsô szakaszban a szaporításra szánt bikák behozatalára adunk ki engedélyt. A hús és hústermékek importja tekintetében elôször ellenôrizni fogjuk a levágott állatok egészségi állapotát", mondta Predoi.

Hozzátette: a húsimportot csak abban az esetben engedélyezik, amennyiben a levágott állatok bizonyítottan egészségesek voltak és átmentek minden szûrôvizsgálaton.

A behozatal engedélyezését megelôzôen a Földmûvelésügyi Minisztérium megállapítja, milyen országokból lehet élô állatot és húst importálni, az illetô országok veszélyeztetettségi foka függvényében.

1997-tôl Románia fokozatosan beszüntette az élô szarvasmarha és a tápszerként szolgáló húsliszt behozatalát Ausztiából, Nagy-Britanniából, Szlovákiából, Csehországból, Svájcból, Franciaországból, Írországból, Észak-Írországból, Finnországból, Szlovéniából, Hollandiából, Görögországból, Dániából, Belgiumból, Luxemburgból, Liechtensteinból, Portugáliából, Spanyolországból, Olaszországból, Németországból és Japánból, ahol szivacsos agysorvadásos eseteket fedeztek fel az állatállományban.

Predoi közölte, hogy a Földmûvelésügyi Minisztérium az Országos Állategészségügyi Ügynökségen keresztül az idei évtôl megkezdte a levágott állatok országos szintû ellenôrzését. "Romániában jelenleg nincs jelen a BSE, de kötelességünk országos szinten ellenôrizni minden veszélyeztetett állatot", jelentette ki Gabriel Predoi.

(MTI) - Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök bármelyik pillanatban kész aláírni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-szlovák egyezményt, de csakis olyan dokumentumhoz adja a kézjegyét, amely
"szavatolja a Szlovák Köztársaság teljes függetlenségét és maradéktalanul kiküszöböli mindazt, ami az etnikai elvre alapozott megkülönböztetés" veszélyével fenyegeti Szlovákia polgárait.

A kormányfô a további feltételeket sorolva szinte szó szerint idézett annak a szlovák parlamenti határozat-tervezetnek a szövegébôl, amelynek vitája alatt, saját felszólalása után újságíróknak nyilatkozott. Dzurinda védelmébe vette az ellenzék által elmarasztalt szlovák diplomáciát, amely szerinte a kedvezménytörvény ügyében "tökéletesen védelmezi a Szlovák Köztársaság polgárainak érdekeit."

Megerôsítette: Pozsony megfelelô ellenintézkedéseket tartalékol arra az esetre, ha Magyarországgal mégsem sikerülne megállapodni. Pozsony azonban semmiképpen sem hagyja magát provokálni, mert "jó kalácsot is csak úgy lehet sütni, ha pontosan ragaszkodunk a recepthez" - mondta Dzurinda. Hangsúlyozta: Szlovákia köteles megvédeni saját nemzetállami érdekeit, de úgy, hogy közben a nemzetközi pozíciói ne gyengüljenek, vagyis hogy felvegyék a NATO-ba és EU-csatlakozást célzó tárgyalásai is sikert hozzanak.

- Sikeresek ugyanis csak akkor leszünk, ha megfelelô intézkedéseket foganatosítunk, és ha a megfelelô pillanatban mondjuk ki a megfelelô szavakat. Tartalékoltam kellô intézkedéseket. Mindkét országnak és mindkét ország polgárainak sokkal jobb út kínálkozik: olyan békés politikai zárótárgyalások szükségesek, amelyek kizárják a vitás törvények szlovákiai hatályát. A kedvezménytörvény pedig a Magyar Köztársaság problémája - idézte a miniszterelnök szerdán elhangzott szavait a TASR.

A kérdésben szerdán Rudolf Schuster államfô is megszólalt. A szlovák közszolgálati rádióban annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy ha már egyszer a miniszterelnökök és a külügyminiszterek szintjén nem sikerült megoldást találni, akkor a szlovák parlament "a törvényhozással immár logikus módon azonosuló szlovák kormánnyal közösen" megalkotja azt a határozatot, amely szerint
"Szlovákia területén a magyar kedvezménytörvénynek nem lehet hatálya" - fogalmazott a szlovák államfô.

A magyar fél rövid és ésszerû idôn belül érdemi válaszra számít Szlovákiától a kétoldalú megállapodásra vonatkozó, hétfôn átadott magyar szövegjavaslatra, függetlenül attól, hogy a pozsonyi törvényhozás miként dönt a kedvezménytörvény ügyében - hangzott el a külügyi szóvivô szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Horváth Gábor elmondta: bár a szlovák fél legutóbbi javaslata valóban merôben új megközelítést tartalmaz a korábbi állapothoz képest, a jószomszédi kapcsolatok légkörében nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is egy jó megállapodás aláírása Szlovákiával.

A szóvivô szerint a Magyarország és Szlovákia között a kedvezménytörvény ügyében kialakult konkrét nézeteltéréseket, így elsôsorban az anyanemzet által a szlovákiai magyar kisebbségnek nyújtandó oktatási és nevelési támogatások kérdését a két ország közötti kisebbségi vegyes bizottság keretében lehet véglegesen megoldani.

- A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos eltérô megközelítés nem érintheti a két ország kapcsolatrendszerének más területeit és nem lehet kedvezôtlen hatással a szlovákiai magyarság helyzetére - fogalmazott Horváth Gábor. Utalt arra, hogy a határon túli szlovákokról szóló pozsonyi törvény gazdasági tekintetben sokkal tovább megy, mint a magyar kedvezménytörvény.

Jóval drágább lesz látogatói számára március közepétôl a prágai Hradzsin, az európai építészet egyik gyöngyszeme. A belépôjegy árának nagy arányú emelését a hatalmassá nôtt idegenforgalom szabályozásának szükségességével, valamint a mûemlékvédelem kiadásainak tetemes emelkedésével magyarázza a cseh államelnöki kancellária, amely az épületegyüttest kezeli. Míg a prágai vár legértékesebb részei megtekintéséért, amely egyebek között magába foglalja a Szent Vitus- székesegyházat és a régi királyi palotát is, eddig 120 koronát kértek személyenként, március 16-tól ez már 220 korona lesz. Egy nagyobb séta ára pedig már 300 koronára rúg majd. A prágaiakat azonban leginkább az háborította fel, hogy 40 koronás belépôt kell majd fizetnie annak is, aki a középkori aranymûvesek és alkimisták máig szinte sértetlenül fennmaradt csodálatos Arany utcácskájában szeretne néhány percig kóborolni.

A hazaiak és a külföldiek egyik legkedveltebb utcácskájában eddig még soha nem szedtek belépôdíjat. A prágaiak, akik hétvégi sétáikon gyakran meg-megálltak ebben az alig százméteres utcácskában, fel vannak háborodva. Ivo Mathé kancellár szerint indokolatlanul. "Az Arany utcácskában a helyzet tarthatatlanná vált. Idônként olyan a tömeg, hogy mozdulni sem lehet. Ez senkinek se jó, és árt a mûemlékeknek is. Ezért van szükség arra, hogy belépôvel szabályozzuk a látogatók számát" - mondta a kancellár. Könnyítés, hogy a családok az Arany utcácska megtekintésére közös jegyet is válthatnak, amely egy fôre számítva jóval olcsóbb lesz, mintha külön-külön vásárolnák.

A Hradzsin idegenforgalmi osztályának kimutatása szerint 2001-ben több mint egymillió személy váltott jegyet a várba, s legalább félmillió volt a diákok száma, akik csoportosan ingyen látogathatják a mûemlékeket. A Hradzsin szabadon látogatható részein, tehát elsôsorban a várudvarokban és a várkertekben további több mint ötmillió személy fordult meg.

A belépôkbôl befolyt bevétel megközelítette a 150 millió koronát. "A pénz jelentôs részét a mûemlékek felújítására fordítjuk. Ez az összeg azonban csak kisebbik része annak, amit az épületek állagának megôrzésére fordítunk. Az összeg nagyobbik részét állami költségvetésbôl kapjuk" - mondta Ladislav Spacek elnöki szóvivô.

A prágai Hradzsin épületegyüttese tizenegy évszázadon át alakult ki. A vár 1918-ig a cseh uralkodók, 1918 óta pedig a csehszlovák, illetve a cseh köztársasági elnök székhelye. A Hradzsinban több fontos magyar vonatkozású mûemlék is található. Valószínûleg a legismertebb a harmadik várudvaron álló Szent-György szobor, amely a Kolozsvári testvérek alkotása a XIV. század végérôl. A Szent Vitus-székesegyház Zsigmond- kápolnájában alussza örök álmát Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem. (MTI)

Az új társadalombiztosítási törvényt közel egy éve alkalmazzák. Az újonnan nyugállományba vonult személyek - akárcsak az idôsebb nyugdíjasok - azt fájlalják, hogy a mai kiadásokhoz képest kicsi a nyugdíj, nem lehet megélni belôle. Sok nyugdíjas olvasónk kérdéseit, panaszait tolmácsoljuk Morent Ilonának, a megyei nyugdíjpénztár vezérigazgatójának.

- Többen panaszkodnak, hogy a január elsejétôl esedékes nyugdíj-kiigazítás után járandóságuk nem olyan mértékben növekedett, ahogy várták. Fôleg azzal nincsenek tisztában, hogy miért bizonyos pontértékkel emelték a nyugdíjat.

- A nyugdíj-kiigazítás célja tulajdonképpen a méltányosság helyreállítása, a kis nyugdíjak emelése azon nyugdíjasok számára, akik korábban vonultak nyugállományba. Ez nagy anyagi erôfeszítés az államnak, ezért a kiigazítás szakaszosan történik. A nyugdíjasoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a kiigazítás, a nyugdíjemelés mértéke nem a megyei nyugdíjpénztáraktól függ, a kiigazítást az országos pénztár végzi el a törvény alapján. A nyugdíjszelvényeket sem mi állítjuk ki, hanem úgy, ahogy a nyugdíjas megkapja, úgy postázzák a fôvárosból. Sajnos, azoknak a nyugdíjasoknak, akiket 2001. április elseje elôtt nyugdíjaztak, a nyugdíjpontszámot még nem tüntették fel a nyugdíjszelvényen. Így ôk csak következtetni tudnak, hogy körülbelül mekkora a pontszámuk, lévén, hogy egy nyugdíjpont értéke 1.885.000 lej. A nyugdíj-kiigazítás pontértékét viszont már feltüntetik a nyugdíjszelvényen, ami változó hányados.

- Szintén olvasói panasz, hogy annak, aki téesz- és utódnyugdíjjal rendelkezett, a téesz- nyugdíját egy hónapja megvonták. Jogos volt-e az eljárás vagy sem?

- 2001. április elôtt, az új társadalombiztosítási törvény megjelenése elôtt jogosult volt a két nyugdíjra, az új törvény értelmében viszont nem.

- A rosszul kiszámított nyugdíjak miatt volt-e perük? Ki fedezi ilyen esetekben a kártérítést?

- Nem rossz számításról van szó. Csupán arról, hogy a társadalombiztosítási törvényt állandóan módosítják. Amit ma elvégzünk, az holnap lehet, hogy nem érvényes. Tévedések a munkaviszony, a munkacsoportok elismerésébôl adódhatnak. Az új nyugdíjtörvény értelmében minden nyugdíjt kérelmezônek jogában áll fellebbezni abban az esetben, ha nincs megelégedve a nyugdíj kiszámításával, a nyugdíj összegével. Perelni is joga van. Leszögezném, hogy nagyon kicsik az esélyek a tévedésre, mert számítógépes programok segítségével dolgozunk. Egy alkalmazott betáplálja az adatokat, a másik ellenôrzi, hogy jól táplálta-e be vagy sem. Persze, itt is emberek dolgoznak, tévedés elôfordulhat. Az kellene kártérítést fizessen, aki tévedett. Ha a nyugdíjasban felmerül a gyanú, hogy valami nincs rendben a kiszámítással, ezt írásban jelezze, és kijavítják a hibát. Alkalmazottaink szakmai felkészültsége jó. Az országos nyugdíjpénztár felmérést végzett és Maros megye szakmai szempontból az elsô helyen van.

- Falusi nyugdíjasok, akiknek állami és téesz- nyugdíjuk is van, jelezték, hogy nem kapták meg az összes, nekik járó vasútjegyet.

- Függetlenül attól, hogy a nyugdíjasok két helyrôl, állami és téesz-nyugdíjat is kapnak, a vasúti jegyeket csak egy helyrôl kapják. Ez három menettérti jegy, azaz 6 félárú utazásra jogosítja fel a nyugdíjasokat. Ezek a jegyek is Bukarestbôl érkeznek. Ha valaki nem jutott a birtokukba, kevesebb jegyet kapott, akkor kérvényt kell benyújtania a pénztárhoz, ezt közlik az országos pénztárral, hogy a hibát kijavítsák.

A korrupció elleni harc jegyében a kormány rendelet útján tiltotta meg azoknak a helyi választott köztisztviselôknek, akiknek jelentôs tulajdonrészei vannak különbözô cégeknél, cenzori, vagy vezetôtanácsi tisztséget töltenek be, vagy egyéb vezetô beosztást látnak el, hogy cégük útján szerzôdéses viszonyba kerüljenek azzal a helyi tanáccsal, amelynek tagjai, vagy az annak alárendelt vállalatokkal.

A helyi és megyei tanácsosokra, valamint a polgármesterekre vonatkozó rendelet érvényes a feleségekre, valamint az elsô és másodfokú rokonaikra, s kiterjed a helyi közigazgatásban, vagy az alárendelt vállalatokban egyéni munkaszerzôdéssel alkalmazott személyekre is.

A rendelkezés ellen vétôktôl a prefektus megvonhatja a mandátumot, vagy elrendelheti a munka- szerzôdése felbontását, kivéve, ha az érintett 5 napon belül lemond az illetô cégnél betöltött minden funkciójáról.

A rendelet kibocsátásakor érvényben lévô szerzôdéseket felülvizsgálják, s amennyiben ezek ellentmondanak az elôírásainak, egyenkénti elemzést követôen akár a felbontásukat, vagy törlésüket is elrendelhetik.

A prefektúra találkozót kezdeményezett a SAPARD-program bonyolításával megbízott két intézmény, a mezôgazdasági igazgatóság és a megyei tanács képviselôivel. Tegnap mindenekelôtt az elôkészítés helyzetét vették számba.

Mint kiderült, az Európai Unió hosszú lejáratú vidékfejlesztési programjának hét elôirányzatából kettônek a támogatására nyílik lehetôség az idén, a termények feldolgozásának javításában a mezôgazdasági igazgatóság vállal szerepet, míg a vidéki infrastruktúra fejlesztését, pontosabban az ivóvíz-bevezetést, csatornázást és a községi utak felújítását a megyei tanács keretében mûködô SAPARD-iroda kíséri figyelemmel.

A mezôgazdasági igazgatóság részérôl a programot irányító Leahu Maria elmondta, hogy az ötfôs kollektíva novemberben átesett a SAPARD-bizottság auditján, s részükrôl minden készen áll arra, hogy az országos SAPARD-ügynökség akkreditálását követôen, amire elôreláthatólag március táján kerül sor, a program iránt érdeklôdôk rendel- kézésére álljanak. A termények feldolgozásának javítását célzó tervek értéke 30 ezer eurótól 2 millió euróig terjedhet, amibôl a pályázónak készpénzben legkevesebb 50%-ot kell biztosítania. Ezért - a magas összegek miatt - úgy ítélte meg, hogy a benyújtott tervek száma korlátozott lesz. Közölte, hogy elôkészítettek egy tájékoztató anyagot, amelyet bármikor az érdeklôdôk rendelkezésére tudnak bocsátani. Hozzátette, hogy a pályázati ûrlapokat kizárólag a gyulafehérvári regionális irodában, személyesen lehet átvenni, s ott nyújtható majd be az elôkészített pályázat is.

A megyei tanács részérôl Valer Bataga ismertette a tényállást. A vidéki infrastruktúra-fejlesztésre a pályázatokat a községi önkormányza-tok nyújtják be, a megyei tanács szerepe a tanácsadás, a tervek kidolgozásának segítése. Adataik szerint a megye 64 községe rendelkezik már elkészült megvalósíthatósági tanulmányokkal (sôt egyeseknek már a kivitelezési terve is készen áll). A 27 terv vonatkozik útfelújításra, 22 községi, illetve hat regionális vízbevezetésre, míg 20 terv csatornázást irányoz elô. A tervek összértéke megközelíti a 150 millió eurót, ezért - értékelte a szakember - a megyének lesz amivel pályáznia.

Bolyai-napok

A Bolyai-napok tegnapi rendezvényei közül az egyik legérdekesebb a Kátai Zoltán szervezte "Akarsz- e milliomos lenni?" informatikai ki mit tud volt. Igaz, a vetélkedô annyiban volt informatikai, hogy tavaly végzett diákok egy számítógépes programot állítottak össze a tévés verseny mintájára.

Hanos-Puskai Péter, Máthé Jenô és Dávid László terve szakdolgozatnak készült, lényege az volt, hogy chat-programra grafikus felületet építsenek. Az ötletet Kátai Zoltán informatikatanár adta, aki mindvégig segített a diákoknak, fôleg azzal, hogy a rendelkezésükre bocsátotta az iskola számítógép- hálózatát, s így nem került pénzbe a kivitelezés.

A mai versenyen a IX-XII.-es diákok a program harmadik, végleges változata szerint mérték fel tudásukat, a legjobbak még az ötmilliós összegig is eljutottak. A vetélkedô gyôztesei egyelôre egy kitöltött, de fedezet nélküli csekket fognak kapni jutalmul, amelyet akkor válthatnak be, ha majd szponzorokat találnak erre a célra.

A tegnapi, A Református Kollégium története címû diákelôadás-sorozatról és a Transz Bolyai Rádió történetérôl szóló dokumentumfilmrôl pénteki összeállításunkban olvashatnak.

Nem érte meg a 300 évet (2.)

Az önszervezôdés az oktatáson kívül a diákélet minden területére kiterjedt. Képzeljünk el egy olyan közösséget, amelyben a diákok életkora közti különbség 8-12 év. A nagy diákok tekintélye vitathatatlan volt, amit képzettséggel, fizikai ügyességgel, rátermettséggel, az idôsebb testvér jóindulatú magatartásával ki is érdemeltek. Ezek a nagy fiúk már V-VIII.-os korukban alkalmasak voltak egy sor osztályon kívüli tevékenység megszervezésére és vezetésére. Nem kellett minduntalan üresjáratú gyûléseket, megbeszéléseket tartani, elég volt, ha jelentkeztünk valamelyik foglalkozásra, a kiscsoportban hamar feltaláltuk magunkat. Nem volt szükség a tanár jelenlétére, hogy ez a kis csoport matematikával, biológiával, fizikával, irodalommal, lemezhallgatással, sporttal, cserkészettel foglalkozzon. Sokat lehetett tanulni ezektôl az ügyes nagy fiúktól, akik fizetségül csak dicséretet kaphattak. Az iskola irodalmi körét sem a tanárok, hanem a diákok szervezték és ôk is voltak a szereplôk. Nem várhattuk el a testnevelô tanárunktól, hogy a délutáni, hétvégi edzéseken, versenyeken részt vegyen. Itt is a nagy diákok voltak az edzôk, bírók, ellenôrök. A háború utáni nekiszabadult táncmulatságokon csak meghívásra jelentek meg tanáraink.

A cserkészmozgalmat ma már nem kell bemutatni, sem méltatni. A 40-es évek ínséges éveiben kevés alkalmunk volt a szórakozásra. Nemcsak az ízléses formaruháért, hanem a szórakoztató foglalkozásokért is szívesen vettünk részt a mozgalom kötetlen és hasznos tevékenységein. Az elmaradhatatlan népdaléneklés, a természetjárás, tábori élet megszervezése, éjjeli ôrség, a terepen való tájékozódás, tûzgyújtás, tûzoltás, elsôsegélynyújtás, életmentés, önvédelem, számháború - íme olyan tevékenységek, melyek ma is vonzóak és hasznosak lehetnek nemcsak a fiatal turistáknak, hanem az elpuhult menedzsereknek is.

Ezelôtt 60 évvel nem neveztük mindezt túlélési tanfolyamnak, de ha 10-14 éves gyerekek ezen technikák ábécéjét megértették és elfogadták, akkor mindezt ma sem lehet elavultnak, maradinak nevezni.

A gimnáziumi tanulók sok szállal kapcsolódtak a többi középiskola növendékeihez. Az irodalom, a zene, ének, vidéki és kultúrmunka, cserkészmozgalom, sportversenyek olyan területek, ahol a barátság, a tisztes versengés közös nevezôvé vált. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük azon diákok nevét, akik más iskolákba jártak és a maguk területén országosan elismert eredményeket értek el: Székely János, Csorba András, Tóth Erzsébet, Erdôs Irma, Zoltán Ildikó, Fülöp György, Elek Márton, Deák Gyula, Albertini Zoltán és mások, akik iskolánk barátai voltak.

A rendszeretet mint tantárgy, melyre minôsítést kaptunk, ma már legfeljebb elnézô mosolyra érdemesül. Pedig a minôsítés olyan szempontokat vett figyelembe, mint a szépírás, a füzetek, tankönyvek, tanszerek gondozottsága, öltözködés, tisztálkodás, viselkedés. Ha az iskola-szövetkezet hasznos munkáját is ide számítjuk, akkor a tisztes megjelenés mellett a javakkal való ésszerû gazdálkodás ismereteibe kóstoltunk bele. Akkor még nem volt szokásban, hogy a végzôsök széttépjék az iskolát jelképezô ruhadarabokat, könyveket, füzeteket. A nevelés alapja a példamutatás és a rendszer volt. A tanárok nem dajkáltak minket, de nem is bratyiztak velünk. Ha tanáraink nem is voltak mindig jelen, erkölcsi magatartásuk meghatározta viselkedésünket.

A más vallású és más nemzetiségû tanulók is jól érezték magukat körünkben. Senki sem tüntetett az ellen, hogy azokban az években minden szinten román nyelvet is tanultunk. Ez ellen még az anyaországi tanulók sem tiltakoztak. A tanár- diák konfliktusban a szülôk megbíztak az intézmény erkölcsi tisztaságában és józan ítélôképességében. Ezek a szülôk nem kellett megvédjék az iskolával szemben elfogultan fegyelmezetlen csemetéjüket.

Világviszonylatban sokat vitatkoznak az iskolák útkeresésérôl. Újsütetû demokráciánkban is nagy az érdeklôdés az újszerû, fôleg a pragmatikus liberális iskolai módszerek iránt, mint ahogy felfigyeltek a keleti kultúrák (japán, kínai) misztikus, vasfegyelmû iskolai eljárásaira is.

Ezt a dicséretes érdeklôdést jó volna kiterjeszteni az erdélyi egyházi iskolák több évszázados tapasztalataira is, annál is inkább, mert ennek alapja a keresztény hit és életvitel, mely kultúránkat és iskolarendszerünket kialakította.

Páll Géza tanár, közgazdász
Dr. Péter Mihály egyetemi tanár, akadémikus

Tavaly november végén, a magyar történelem szakos tanárok továbbképzô tanfolyamán színvonalas, tartalmas irodalmi-zenés összeállítást mutatott be Marosvásárhelyen, a Deus Providebit házban a helybeli óvónô- és tanítóképzô XII. D osztálya, Sipos Anna magyar nyelv és irodalom szakos tanárnô irányításával. Az osztály tanulói idén, február 2-án, szintén a Deus Providebit házban, újabb meglepetéssel szolgáltak. Ezúttal más mûfajban bizonyítottak. Farsangoztak.

- Joggal aratott sikert mind az irodalmi összeállítás, mind ez a mai farsangi lakodalmas. Milyen céllal, alapgondolattal született meg az említett irodalmi mûsor?

- Mintegy nyolc évvel ezelôtt, vendégként vettünk részt a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnökével, dr. Csihák Györggyel egy Visegrádon rendezett középkori történelmi akadémián. Azóta évente hívott meg egy-egy diákcsoporttal az általuk szervezett találkozókra, rendezvényre. Ezért a diákoknak - zöme iskolánkból való volt -, valahányszor zárult egy-egy ilyen tábor, mindig ún. vizitmûsorral kellett
megköszönniük a részvétel lehetôségét. Nos, ennek tudatában az elnök úr tavaly, két-három héttel a táborozás elôtt kérte, készítsünk nagyobb lélegzetvételû, tartalmasabb összeállítást a megnyitóra. Különbözô klasszikus és kortárs költôk mûveiben válogattam, keresgéltem napokon át, majd ollóztam össze a szükséges verses és prózai szöveget. Az akkor "szóra bírt" költôk, írók: Váci Mihály: Hazatérés, Tompa László: Vallomás, Kós Károly: Kiáltó szó, Kányádi Sándor, Tamási Áron és mások. A Székely fohász, a szebbnél szebb magyar népdalok mind-mind sajátos tartalomtöltettel bírnak.

Mivel célunk a nemzettudat, a magyarságtudat ápolása, fenntartása és erôsítése, és mivel nagyon erôs a különbözô hagyományok, népszokások megtartó ereje, ezért a mûsort az erdélyi tájakra, emberekre ill. egy, az ô életükre jellemzô székely estébe képzeltem, olyan alkalmat elevenítve fel egyben, melynek során a falu népe különbözô mesterségeket, ipart ûz: szalmafonást, fafaragást, guzsalyozást stb. A terefere pedig lehetôséget teremtett arra, hogy ki-ki a szereplôk közül saját érzéseit, gondolatait is kimondhassa. Ezek a diákok tényleg nevelôk lesznek. Sokan közülük minden bizonnyal falura kerülnek. Ahol tudniuk kell majd kapcsolatot teremteni az ott élôkkel. El kell tudni jutniuk a falusi ember lelkéhez ahhoz, hogy elfogadtathassák magukat. Különben eredményes munkát nem tudnak végezni.

- Ezt a célt szolgálta hát ez a mostani farsangi lakodalmas is, melynek különben nagyon szép a nyelvezete.

- Erre a lakodalmasra egy század eleji könyvben találtam. Falun, egy ház padlásán. Nagyon értékes néprajzi jellegû kiadvány. Részletes tájékoztatást nyújt arról, hogyan ôrizték a családfákat, hogyan vezették, milyen szokásokat ismertek a házasulandó fiatalok elôkészítésével, a házasságkötéssel kapcsolatban, továbbá a gyermekvárásról, a gyermekágyas asszony látogatásáról, a különbözô tájegységek építkezésérôl stb. Nagyon nagy hasznukra volt tanulóinknak, hisz kultúrájuknak éppúgy a részét kell képezzék a különbözô néprajzi-etnográfiai ismeretek is, akár a zenei vagy a képzômûvészeti vonatkozásúak. Élményt jelentett számukra mindenekelôtt életet lehelni a színes figurákba, megeleveníteni a hagyományt. Ami pedig a szöveget illeti, az értelmes, szép, kifejezô szövegmondás, a szavak pontos ejtése e jövendô pedagógusok esetében alapvetô követelmény. Az érzelmek és gondolatok helyes tolmácsolása, a hangnem, a megfelelô hangerô alkalmazása ugyanis nélkülözhetetlen az okatató- nevelô folyamatban.

- Az osztályban városi gyerekek is tanulnak. Az ô esetükben bizonyos értelemben több mint hiánypótló egy- egy ilyen megnyilvánulás.

- Valóban kevésbé tájékozottak a népszokásokat, hagyományokat,viseletet illetôen. Ezen úgy igyekeztünk segíteni, hogy minél több tájegység viseletét mutattuk be: Küküllô mentit, Nyárád mentit, Maros mentit pl. Különleges színfoltot jelentett az egyik lány disznajói népviselete, mint ahogy megismerhették a fiúk különbözô tájegységenkénti viseletét is: a székely harisnyát, a karmantyút, a lájbit. Mindezek színt, hangulatot kölcsönöztek a jeleneteknek.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy ez a fajta önépítés azért is fontos, mivel maholnap ismeretlen a hagyományos értelemben vett falusi életforma, -vitel. A különbözô szokások-hagyományok- mesterségek elhalványulnak, kihalnak. A mai szülôk ilyen értelemben már vajmi kevés ismerettel tudnak szolgálni. Másrészt, fiataljaink annyira információgazdag környezetben élnek, nônek fel, hogy ha a lehetôségek közül ôk mégis ezt a sajátos információs forrást választják, ez önmagáért beszél. Mint ahogy azt a pedagógust is minôsíti, aki ôket eddig eljuttatta.

Ez a munka valóban nagyon sok odafigyelést igényel. Teljes odaadást. Felelôsség- és hivatástudatot, melyek nélkül a pedagóguspálya elképzelhetetlen. Viszont az is méltányolandó, hogy ennek az osztályközösségnek a tagjai nemcsak nagyon jól tanulnak, hanem értelmes, hasznos foglalkozással töltik idejüket. Sokan járnak közülük a Kós Károly Alapítvány rendezvényeire. Drámakörre Tatai Sándor színmûvészhez... Egyszóval szívesen kapcsolódnak be mindabba, ami közösségi munkát jelent.

A craiovai IRECO cég képviselôi már 2000-ben felkeresték a gernyeszegi általános iskolát azzal a kéréssel, hogy amennyiben megszerveznek egy számítógép-kezelôi tanfolyamot, ôk biztosítják a tanárt és minden 10 személy után egy gépet a tanintézetnek ajándékoznak. Sikerült is a községbôl 60 személyt toborozni. A hathetes tanfolyam után 6 darab 486-os gépet kapott az iskola. Az idén is meghirdették a tanfolyamot, s máris 50-en jelentkeztek.

Újdonság, hogy a petelei iskolával közösen szervezik az oktatást. Ott két hete 70-en ültek a gépek elé, a gernyeszegiek február 11-étôl merülhetnek el a számítástechnika világában. Az iskola ezúttal Pentium 133-as gépeket vehet át a cégtôl, így a számítógépterem is gazdagodhat, a cég is jövedelemre tesz szert, s még 50 gernyeszegi tanulhatja meg a számítógép-kezelést.

Reggelenként találkozunk, futólag üdvözöljük egymást, mindig sietünk. Tornatanár korából ismerem, Marosvásárhelyrôl ingázott a Sóvidékre, hétfôn leszállt a buszról Korondon, aztán nekivágott "a hegynek" gyalog. Havasalji táj tanyabokor iskolájában tanított, négy-öt kilométerrôl gyalogoltak be reggelenként a tanulók. Ha szerencséje volt, felvette egy szekér vagy egy kocsi. Hat napig élt a kajából, amit a szákosban cipelt. Egész héten a szombatot várta.

Megtelt a hócipôje. Elvégzett egy tanfolyamot, megtanulta a gyúrást, a masszírozást. Mára kissé ôsz a haja, de még mindig fess fiú, jól mutat fehér köpenyében, kezeltjei között. Járni, mozogni tanítja ôket - újra. Gyógytorna, gyógymasszázs. Ezek a kulcsszavak. Közben tökéletesítette tudását, volt Angliában is, szakdolgozatok szerzôje stb.

Mielôtt összefutnánk, az jár az eszemben, hogy ebben a rusnya vásárhelyi kombinátos ködben, ebben a húgyszagú februárban is mennyi szép lány, asszony járkál, utazik, vásárol, nyüzsög. Holott azt hihetné a naiv lélek, hogy a nagyvilág, a Nyugat, de legalábbis Magyarország felszippantja a szépséget. Aki szemrevaló, nem marad itthon. Kihasználja természetadta bájait (Átok rá, ki rosszra gondol!) elômenetele érdekében. Szóval ez a hajdanában szép város enyhén szólva ma nem az a kimondott szépségszalon. Ezt gondoltam, és akkor jött L., és azt mondja, nahát, nem is vagy még olyan öreg.

Ifjú vér, öreg bor, kacagok, és Eger jut eszembe, a Szépasszonyok völgye, ahol egyik pince a másikat éri. És L. erre megjegyzi, hajszálon múlt, hogy oda ne ragadjon. Nem a Szépasszonyoknál, hanem Egerben. Örökre. Lett volna munkahely, hívták. Mert ez olyan szakma; jövôje van, szép hozadéka. De nem ment. Megrögzött vásárhelyi, meg aztán, tûnôdik: - A fiam tizenegyedikes, jövôben érettségizik, és az anyám is él, hála Istennek. (Asszonyát nem említi, elváltak.)

Egyszóval - itthon marad. Elég baj az, korholom, mert bár mindenkit arra biztatok, hogy menjen, amerre a szemével lát, furcsamód mind maradni akar. - Elég baj, mert a végén téged tanítanak majd járkálni... Ez az az eset, tudod, mikor a hóhért akasztják...

- De egyet csavarok az életemen - villan a szeme. - A színes tévét átvittem az anyám szobájába. Hogy ne legyen mégis képernyôéhségem (elvonókúrás tünetem), elôvettem a régi fekete-fehér sporttévémet, ha nagy a baj, bekapcsolom. Átforgattam kis könyvtáramat, és rádöbbentem (hányadszorra immár?): mennyi kitûnô mûvet hagytam "felvágatlanul" ...És mennyi jó zenét nem hallgattam meg!... Úgyhogy tôlem elmehet a zavaros világ, ahová akar. Én most valami belsô csendet szeretnék megteremteni magamban, és úgy gondolom, tévé nélkül jobban sikerül.

Búcsúzik, nem ül fel, ma késôbb megy be, kenyérért ugrott le, Eldihez. - Hát sikert, barátom. Jó muzsikát a csendhez!

Csütörtöki kimenô

Tücskössy Bogár és Szöszmöthy Dély-báb, a nyugati vogulfogó, szum-ír-sum-olvas történeti társulat idôs és semmivel sem összehasonlítható tagjai, minden históriai, természeti, fizikai és földvonzati akadályt legyôzve beereszkedtek hozzánk, az alig evangelizált valach-gyanús erdélycsángó félvadakhoz, hogy megtanítsanak történelmünkre. A saját múltunk pipacsos és egyedül valós olvasatára. Hiszen csak ennek a Zurigóból nézvést magyar történelemnek van ám bouquéja, maligámfoka, zamata, töretlen fénye. Ott semmi hamisítás, mismásolás, szarkavarás. Csak tiszta lidércfénybôl.

A messzirôl jött evangelisták rendszeresen elôadásokat tartanak az érdeklôdô bennszülötteknek, a történelem tanárainak, ifjaknak, akikben most érik a must. (Néha a tiszteletlenséggel is meg kell küzdeniük.) Fôleg ôstörténetünk zubog sumir-schwejcerische érlelô hordójukban, az a hosszú kor, ami sejtelmes, könnyen átcsusszan a dilettánsok és céhen kívüli kontárok kezébe. Mert nem hihetô, hogy valamelyikük is ásatott volna a Volga- kanyarban, Elô-Ázsiában, Irakban vagy Etelközben. Sôt a legtöbbjük történeti tanulmányai is kétesek. Ui. az amatôr nyelvi-historizáló délibábozást jól felszerelt nyugati könyvtárakban nyomkodták magukba, mint kábszert a politikai emigráció keserûsége ellen, de a magyar tudomány százszor bizonyított igazát - a kevésbé hôsieset, de megbízhatóan építkezô, százados hagyományokra alapozottat és a pontosan körbejárt, megvitatott, elfogadott kínálatát - messze ívben el kell kerülniük. Ha ugyanis elfogadnák, megismernék az Akadémia igazát, akkor oda a különutas halandzsához való jogcím. Jogcím? Ne túlozzunk: soványka, ám túlpolitizált ürügy.

A vélemények szabadsága polgári vívmány. Mindenkinek szíve joga azt hinni a magyar
(ôs)történelemrôl, ami legkivált smakkol lelki moszatjának. Ám ezt nyilvánosan meghirdetni, a fejeket teletömködni zagyvaságokkal, olyan-mintha- tudomány-lenne szerû papírmaséval, délibábtól tüzet fogó fidibusszal, szélhámosság. Sôt veszedelmes.

Való igaz, vagy negyvenöt évig a magyar történelemrôl vajmi keveset tanítottak, tanultak az erdélyi magyarok(nak) (és nem csak), de vagy 12 esztendeje megnyíltak az információs csatornák, a könyvtárak tele vannak vonzó és hiteles, színvonalas és korszerû történelemtudománnyal, amit itt és fôleg odaát írtak, adtak ki.

Az igaz vetésben is felnövekszik a dudva, a szulák s az aranka. Vannak azonban növényvédô szerek is, meg kapa.

Ha valaki fenyegetésnek venné, tudatom, hogy a sajtón kívül semmilyen hatalom sincs a kezemben. Nem gyûlöletre buzdítanék, hanem az igazság szeretetére.

Mert az efféle ôstörténeti zagyvák akkor szoktak elönteni, mikor a nemzeti tudatot válság jelenségei borítják. Amikor az Akadémia megalapozott tételei nem elégítik ki a mítoszokra éhes lelket, amikor a szubjektív hit és borúlátás erôsebb, mint a valóság hajnali szorítása.

Mûhelyvizit

A vidék jellegzetességére való tekintettel a mestert meg sem kérdezem: ma még mire jó a szíjgyártó?

Ha a szászrégeni Barta Károlyt negyvenhétben egy öreg szász meg nem tanítja a mesterségre, bizonyára akadt volna más vállalkozó, aki nem a kohó, az esztergapad, más, akkorjában menô szakma titkait tanulta volna meg valamelyik inasiskolában, hanem a bôrösmesterségben látta volna meg a jövôt. A múlt század közepén hol voltak még erdôt-mezôt felgyúró rönkszállító dinoszauruszok? Egyelôre csak papíron tervezték a sokoldalú szocializmust, vízen már nemigen úsztattak, a havasról szenet, tûzifát lószekérrel vittek a Maros mentén lefelé. Na de a ló már korábban megvolt, emlegetik is nekünk sokat Ázsiát, mi meg büszkén szóljuk ki a szánkon Vereckét. Szóval a lószerszám mindenkor kellett.

Hám, nyereg, zabla, kengyel, kantár, gyeplô, szemellenzô, ki tudná felsorolni mind, amivel a lovat csak úgy fel kell szerszámozni. És mi minden elfér Barta Károly asztalán! Díszes nyereg két oldaltáskával, de olyan, hogy a vadnyugati prérik legendás hôsei is megirigyelnék. Máris kedvem lenne paripára szállni, de mi maradt az otthoni örökségbôl? Ha jól felszámolom, néhány rozsdás patkó. A mester azt mondja, nem baj, ha van patkó, akkor már van esélyem lovasgazda lenni. Ott kezdjem, ha mégis szottyanna rá pénzem és kedvem, hogy csináltassak ostort. A patkó után okvetlenül ez lenne soron, aztán majd a szekér s ló. Mutat is egy nyolcágú korbácsot, olyant lehet csattintani vele, hogy beleremeg a Kelemen, Istenszékén megül. Sóvárognak is egy-egy ilyen ostorért a csordapásztorok. Odaadnák érte az esztendônek fele sajtját, túróját.

- De hát kérem - mondja Barta mester - ez már csak a bôrdíszmûvességet dicséri, a nyugati nosztalgiázók viszik, akárcsak a pórázt és a nyerget. Sôt nemcsak a görgényi hagyományôrzôk rendelnek bôrtüszôt, szívesen viszik a szuvenírt az angolok is. Szóval ékes lószerszámot már csak a nyugati rendel. Derékövért, másként mondva bôrtüszôért, hámért s gyeplôért a Sajó mentérôl s a Görgény völgyébôl jönnek sûrûn. Ajánlatos még gyeplôszáron tartani ezt a modern világot. Ha traktort nem is, nyersanyagot lehet hozni Brassóból, egyetlen, hámnak s egyéb ló- szerszámnak való nyersanyagot már csak a Cenk alatt gyártanak az országban. 12 bôrüzem megrendelés híján bezárt.

Barta Károly gépészmérnök fia a diplomáját a fiókba süllyesztette, hozzálátott ô is szíjat hasítani, derelyevágó-szerû szerszámmal nyomni bele cifraságot, levarrni minden tartozékot, meg aztán beszerezni, ismerni kell minden hegyi-völgyi lovasembert. Megél a család, megél tíz munkásember. Jól.

Hámokat nyújtóztatok, mint komoly üzletfél. Egyik keményebb, másik díszesebb, a harmadik szegényes. A tájegység mondja meg: mit és hogyan kell. A Görgény-völgye megegyezik a székelységgel, erôs legyen a hám, hüvelykujjnyi vastagságú, Torda, Aranyos és Mócvidéknek a cifra kell. A mezôségiek beérik egyszerû és vékonyabb hámmal is. Arratájt nem feszül erôsen a szügyhám, a kóró s az akác könnyedén legurul a kopár gerincrôl.

Barta Károly élô legenda. Számlálhatatlan története van. Vaskos könyvet írhatna már ô is, mondjuk, mestersége néprajzi vonatkozásairól. Meg aztán, ha jön a piros arcú havasi ember, a fenyôszaggal mesés történeteket hoz a házhoz.

A mestert sokan ismerik, még többen ismerték. Az egyszerû embertôl a központi bizottsági elvtársokig. Utóbbiak bôrfotelben ültek, de mert mozogni nekik sem ártott, rendeltek vadászatra töltényövet, s legyártási határidôt szabtak. Ion Gheorghe Maurer elvtársnak annyira megtetszett egy tölténytáska, hogy nagy lett a szíve, s helyben ígért Bartának egy mezei nyulat - tokánynak.

Sörétet a nyúlhúsban Bartánénak nem kellett keresnie, mert a tapsifüles soha nem érkezett meg.

A megyei gyermekjogvédô hatóság 2001. évi tevékenysége

Az elhelyezési központokban levô gyermekek életkörülményeinek javítására, a szegény családokból származó gyermekek elhagyásának megelôzésére, a vidéki szociális munkások és a pótszülôk kiképzésére fordított nagy hangsúlyt az elmúlt évben a megyei gyermekjogvédô hatóság. Az elmúlt évi tevékenységet értékelô beszámolójukból megtudhatjuk, hogy családi lakhelyeket alakítottak ki az 5-ös számú marosludasi elhelyezési központban. A családi modulnak nevezett átalakítás nyomán hat, jó tanulmányi eredményeket elért 11-14 éves lány külön szoba-konyhában lakik, két nevelôvel, akik a pótmama szerepet töltik be. Tervek szerint a közeljövôben újabb modult fognak berendezni a marosludasi árvaházban, s majd az elkövetkezôkben a nyárádszeredai otthonban is. Az elmúlt évben megyei tanácsi határozat alapján felszámolták a 2-es számú marosvásárhelyi elhelyezési központot, az ott élô óvodáskorú gyerekek családjaikhoz, pótszülôkhöz, az 1-es és az 5-ös számú elhelyezési központba kerültek. A kormány által meghirdetett programnak megfelelôen megyénkben is szakemberekbôl álló bizottság vizsgálta meg a 1063 enyhén vagy közepesen sérült gyerek szellemi képességeit. A felmérés nyomán a bizottság 152 gyermeket, tudásszintje alapján, képesnek tartott a közoktatási intézménybe való beilleszkedésre. Tavaly sikerült a szentkirályi, családi házakból álló, árva gyerekek számára készült központ elsô házát befejezni. A Dove és a Gyermekek világának nagykövetei alapítványok által támogatott központban tíz házat és egy központi épületet építenek, ahol pótszülôkkel házanként 8-10 árva, elhagyott gyerek fog élni. A beszámolóból azt is megtudhatjuk, hogy a Rozmaring Foglalkoztatási Központban 2001 elsô felében 35 nehéz családi körülmények között élô gyerek tanult. A szakképzett személyek munkája nyomán sikerült 29 gyereket beíratni közoktatási intézménybe, míg hatan a kisegítô iskolában folytatták tanulmányaikat. Októbertôl újabb 33 gyerek jár a Rozmaring központba.

A gyermekjogvédô hatóság feladatai közé tartozik az elhagyott gyerekek jogi helyzetének tisztázása, a születési igazolványok beszerzése. Az elmúlt évben sikerült 51 születési bizonyítványt és 67 törvényszéki végzést megszerezni. A törvényszéki végzés a gyerek hivatalos elhagyását mondja ki, ennek hiányában az árva gyermeket nem lehet örökbe adni. A csecsemôk elhagyásának megelôzése érdekében a hatóság szociális munkásai felkeresték a nehéz körülmények között élô várandós nôket, s tanáccsal látták el ôket. Ugyanakkor a hatóság 309 szegény, sokgyerekes családnak négy hónapig anyagi támogatást nyújtott, s 119 kiskorúnak egy hónapig meleg ebédet biztosított. A Rhema Alapítvánnyal együttmûködve beindult a Jónás Ház, ahol kilenc, HIV vírussal fertôzött gyereket nevelnek. A bántalmazott gyerekek számára létrehozott Halló-Oblió telefonszolgálat révén sikerült közel száz, fizikailag, szexuálisan, érzelmileg bántalmazott gyerek helyzetét megoldani. A hatóság szakemberei ezután is a 983-as telefonszámon fogadják a gyerekek, felnôttek hívásait.

2001 végéig 134 pótszülôt képeztek ki, ôk 208 árvaházból kivett kiskorút nevelnek otthonukban. Kibôvült a községekben, városokban kihelyezett szociális munkásokból felépült hálózat is, jelenleg 13 személy dolgozik a vidéki polgármesteri hivatalokban.

A megyei gyermekjogvédô hatóság a Gh. Marinescu utca 62. alatti székházában (a fa-ipari iskolaközpont bentlakása) fogadja azokat a személyeket, akiknek a gyermekvédelemmel, a nehéz családi körülmények között élô, bántalmazott gyerekekkel, a gyerekek jogi helyzetének tisztázásával kapcsolatos kérdéseik, gondjaik vannak. A hatóság telefonszámai: 211-699, 210-012.

Nem valami Gaudi-féle alkotásra kell gondolni, csupán a körtvélyfáji református lelkész, Szász Attila ötletérôl van szó. A parókia udvarán gyülekezeti ház épül, s hogy a költségeket csökkentsék, a falu ócskavasat gyûjtött, amelyet aztán elszállítottak az aranyosgyéresi gyárba, ahonnan cserébe betonvasat kaptak. A közösség lelkesedésével, önkéntes munkájával emelkedtek magasba a falak.

- A földszinten egy 9x7 méteres gyülekezeti terem lesz, ahol a nôszövetségi bibliaórák és a gyerekek vallásórái mellett gyakorolhat majd egyházunk énekkara, különbözô tanfolyamokat tarthatunk, szervezni fogunk irodalmi esteket, helyet adunk az RMGE, a cserkészek találkozójának, minden olyan rendezvénynek, amely közösségünket szolgálja. Az emeleten 22 ágyhelyes vendégszobák, fürdôszobák lesznek - mondja a lelkipásztor. Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogyan építkezzünk ilyen szegényes anyagi körülmények között. Ekkor azt mondtam híveimnek, ha valamit elkezdünk, azt valahogy befejezzük, de amihez hozzá se fogunk, az biztos, hogy nem lesz meg. Belevágtunk. A gyülekezet odaadó munkája és anyagi áldozata mellett holland testvéreink és a polgármesteri hivatal, a helyi tanács és Kapusi Péter magánvállalkozó is segített. A téglát például helyi anyagból, saját munkaerôvel öntöttük, égettük. Hogyha nem köszönt ránk a korai tél, akkor már befedtük volna a pirosban felhúzott épületet. Még 57 millió lejünk van, ha ezt elköltjük, megállunk az építkezéssel. Reméljük, hogy holland barátaink a Baarn Hilf Peris alapítványon keresztül minket is támogatnak majd annyival, hogy befejezzük a gyülekezeti házat.

Hogy a Kós Károly által felépített református templom szomszédságában levô, hasonló stílusú épület falai között intenzív közösségmegtartó tevékenység lesz, az biztos. Az egyházközség már most készül egy országos reneszánsz jellegû kórusfesztivál megszervezésére. Szász Attila lelkipásztornak még sok terve van. Ezeket egyelôre nem árulta el. Legyen meg az épület, s aztán biztosan valamennyi megvalósul, nemcsak a saját gyülekezete, hanem az egész község érdekében.

Megrökönyödéssel tapasztalom, hogy addig, amíg engem elsôdlegesen a város fejlesztése foglalkoztat, a közpénzzel való megfelelô gazdálkodás, a jó közérzet és harmónia megteremtése, különbözô politikai érdekek által vezérelt helyi tanácsosok meggátolnak egy olyan adminisztratív program megvalósításában, amelyet nyilvánosan vállaltam.

Egy olyan várost "örököltem", ahol az infrastruktúra kritikán aluli, rendkívül rossz állapotban levô utakkal, olyan közvilágítással, amely esetleg a falvaknak válna dicsôségére. Minden értelmes városvezetést negatív értelemben minôsít, hogy a város súlyos gondokkal küszködik a távhôszolgáltatás, vízszolgáltatás terén, a hiányzó befektetések miatt, de nem mondható tökéletesnek a polgárok biztonsága sem. Úgy vélem, hogy a Nemzeti Színház problémája az utolsó csepp vizet jelentette a pohárban, nyilvánvalóvá vált a nem megfelelô magatartás, amely nem veszi figyelembe a valós gondokat illetve a város fejlôdési igényét. Azért, hogy a végehajtó apparátus és a helyi tanács közötti viszony ne váljon feszültté, és hogy ne sértse a tanácsosok illetve azok becsületét, akik ôket megválasztották, megpróbáltam, amennyire csak lehetett, elkerülni a nyilvános vádaskodásokat. A színház ügye azonban világos. Egyértelmû, hogy politikai nyomásra (fôként az RMDSZ részérôl) megpróbálják a polgármesteri hivatalra illetve a helyi költségvetésre ruházni az intézmény átvételének felelôsségét.

Én is a mûvészet kedvelôje vagyok, értékelem a színházat, de figyelembe véve a város érdekeit, a szûkös költségvetést és a megyei tanács valamint a központi költségvetésbôl való támogatás hiányát, nem dönthetek érzelmi alapon, ezért kijelentem, hogy Marosvásárhely képtelen anyagilag fenntartani a Nemzeti Színházat. Több jogi érv ellene szól, hogy téves lépést tegyünk, és jelentôs összegeket tékozoljunk el a helyi költségvetésbôl. A színháznak a polgármesteri hivatal által való átvételével tudatosan mondanánk le a Mûvelôdési minisztérium által nyújtott támogatásról. A város jelentôs összegektôl esne el, amelyek más municípiumoknak és megyéknek jutnának, azoknak, amelyek nem követtek el egy ilyen hibát. A prefektúra álláspontja egyértelmû az ügyben, és bizonyítja, hogy országos szinten, egyetlen vitatható kivétellel, a színházak a megyei tanácsok ügykezelésében maradtak. Mindezek után tájékoztatom Önöket, hogy nem vehetek részt egy politikai nyomásra összehívott ülésen, amely csorbítja a város érdekeit. Nem tehetek mást, mint köszönetet mondani azoknak a tanácsosoknak, akik eddig igazságos álláspontot képviseltek ebben az ügyben és reménykedem, hogy az észérvek, a pragmatizmus fog gyôzedelmeskedni.

Dr. Dorin Florea polgármester

Tegnap azokat a vesebetegeket, akik mûvesekezelésben részesülnek, kénytelenek voltak Kolozsváron dializálni, a marosvásárhelyi mûveseállomás ugyanis nem mûködött. Kérdésünkre Florin Butilca, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetôje elmondta, hogy nincs ok a riadalomra, mindössze az történt, hogy a Dialízis Központ speciális vizet biztosító berendezését valamint a mûvesegépeket ellenôrizték a gépeket szállító craiovai cég szakemberei. Az ellenôrzés beilleszkedik egy negyedévenkénti ütemtervbe, tegnap délutánig nem adódtak különösebb gondok a gépekkel, és remélhetôleg mindent rendben találnak - jelentette ki az igazgató, így mától már ismét Marosvásárhelyen kezelik a betegeket. Florin Butilca cáfolta ugyanakkor, hogy a tegnapi nagyszabású ellenôrzés valamilyen kapcsolatban lenne a néhány héttel ezelôtt kirobbant klórozottvíz- botránnyal, amikor is a központban kezelt betegeknél súlyos vérszegénység állt elô.

Januárban a területi munkaügyi felügyelôség ellenôrei 226 gazdasági egységet ellenôriztek, amelyeknek összesen 15.114 alkalmazottjuk van. Az ellenôrzések nyomán 63 munkáltatót büntettek meg 232 millió lej értékben. Összesen 56 olyan személyt találtak, aki feketén dolgozott, közülük 36 nô. Az ellenôrök többek közt a Recea Impex vízóraszerelô kft.-nél is találtak két olyan személyt, akik szerzôdés nélkül dolgoztak. Ugyanakkor 4 feketén dolgozó személyt találtak a Taxi Cornisa alkalmazottai között. A felügyelôség a napokban kérvényezte a polgármesteri hivataltól az engedéllyel rendelkezô magánszemélyek listáját, valamint a taxisengedélyt kiváltók listáját, amit az egyes cégeknél tapasztaltakkal vetnek majd össze. A felügyelôség egyébként az elkövetkezô idôszakban 11 felügyelô helyett csak kilenccel fog dolgozni, ugyanis két felügyelô a besztercei felügyelôség munkájában segédkezik, ahol nagyszabású textilipari ellenôrzéseket végeznek. Beszterce megyében több mint 150 szabászat és textilipari egység mûködik.

Maros megyében a munkabalesetek száma az elmúlt év elsô hónapjához képest majdnem duplájára növekedett, hiszen a korábbi öttel szemben idén már 9 vállalatnál 12 személy sérült és 2 személy meghalt munkavégzés közben.

Anyanyelvünk

Melyik a jobb kifejezés: a valakitôl szerkesztett vagy a valaki által szerkesztett szótár? Régebben a nyelvészek úgy feleltek volna egy hasonló kérdésre, hogy a -tól, -tôl ragos szerkezet jobb, de ma már nem mernénk megismételni hasonló választ. Szarvas Gábor kiváló nyelvészünk azt mondta ugyan valamikor, hogy efféle szerkezetekben a -tól, - tôl magyaros, az által pedig németes, de bajos volna ezt megnyugtató módon bizonyítani. Akárki fejünkre olvashatná pl. azt a tréfás diáknótát, amely így foglalja versbe Arkhimédész törvényét: "Minden vízbe mártott test/ A súlyából annyit veszt,/ Amennyi az általa/ Kiszorított víz súlya." Itt éppen "a tôle kiszorított víz súlya" egyeznék meg a német szófûzéssel, mert a német mondja így.

A -tól, -tôl ragos szerkezetet aligha lehet magyarosnak nevezni. Csak annyit mondhatunk, hogy régi íróink többsége ezzel a raggal szerkesztette az ilyen kifejezéseket, de azért az által is elôfordult már régi
nyelvünkben is a -tól, -tôl helyett.

A latinban is kétféle szerkezet van ilyenkor: rendesen a és ab elöljárós, ritkábban per elöljárós. A németben szintén lehet von is, durch is. Ezek szerint sem a Kelemen Bélától szerkesztett szótár, sem a Kelemen által szerkesztett szótár nem valami különösen magyaros kifejezés. Ha pedig éppenséggel rájuk sütjük a határozott idegenszerûség bélyegét, akkor is már nagyon régóta meghonosult, tûrhetô idegenszerûségnek kell tekintenünk. Magyaros párjuk ez volna: a Kelemen szerkesztette szótár, de az a baj, hogy ez a szófûzés - sajnos - már kikopott a régi nyelvhasználatból, s inkább csak a régi nyelvbôl ránk maradt állandó szólásformákban járatos, pl. ilyenekben: istenadta tehetség, madárlátta cipó, szúette fa, porlepte könyv. Újabb íróink a magyaros kifejezésmódon kívül felváltva írják hol a -tól, -tôl ragot, hol az által névutót. Irodalmi nyelvünk élhet mindkét szerkezettel, sôt az igazi eleven, mai kifejezésmód mégis a hosszabb, mellékmondatos szerkezet. Meggyôzôen szemlélteti ezt a következô példa. Hol a nagymamától hozott labda? Hol a nagymama által hozott labda? Az élô nyelvszokás szerint másképp nem mondhatjuk, csak így, mellékmondattal: hol az a labda, amelyet nagymama hozott?

Jelentôsen romlott Romániában a kormány, a kormányon lévô Szociáldemokrata Párt (PSD) és a vezetô kormánypárti politikusok megítélése - derült ki egy közvélemény-kutatás szerdán Bukarestben közzétett adataiból.

A CURS közvélemény-kutató intézet január végén végzett felmérése azt mutatja, hogy tíz hónap alatt alaposan megváltozott a lakosság véleménye Adrian Nastase szociáldemokrata kormányáról. A CURS tavaly márciusban még azt állapította meg, hogy a megkérdezettek nagyobbik része - 44 százaléka - szerint jó irányban halad az ország és kisebbségben vannak azok - 39 százalék -, akik szerint tévúton jár az akkor új kormány.

Idén januárban már a megkérdezettek 51 százaléka válaszolt úgy, hogy rossz irányt vettek a dolgok, a helyeslôk aránya pedig 34 százalékra csökkent. A megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy sokkal jobban, vagy jobban él, mint egy évvel korábban, 50 százalékuk úgy érezte, hogy az élet nehezebbre, illetve sokkal nehezebbre fordult. 38 százalék semmilyen változást nem tapasztalt. A megkérdezettek 29 százaléka bízik abban, hogy a következô év javít majd sorsán, 33 százalékuk további romlástól tart.

Tavaly márciusban még a megkérdezettek 54 százaléka hitt abban, hogy a kormány képes lesz az ország gazdasági-szociális helyzetén javítani. Az optimisták aránya azóta 45 százalékra csökkent. A korábbi 33 százalék helyett 39 százalékra nôtt a kormány képességeit kétségbe vonó válaszadók aránya és 10 százalékról 16 százalékra azoké, akik erre a kérdésre nem tudtak válaszolni.

A tavaly végzett felmérések rendre azt mutatták, hogy egy esetleges parlamenti választásokat magabiztosan 50-60 százalék közötti arányban nyerne meg a PSD. Most a megkérdezettek 47 százaléka adná szavazatát a kormánypártra.

A második erô Romániában továbbra is a szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM), amelynek szavazótábora 14 és 17 százalék között mozog. Jelenleg a PRM 16 százalékon áll.

Potenciális szavazóinak táborát egyedül az ellenzéki Demokrata Párt (PD) növelte a tavaly márciusi 6 százalékhoz képest 11 százalékra, amivel befogta az ezen a szinten álló Nemzeti Liberális Pártot (PNL). A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatottsága egyenletesen 6-7 százalék.

A fenti öt parlamenti párton kívül továbbra sincs olyan politikai alakulat, amely jelenleg képes lenne átlépni az 5 százalékos törvényhozási küszöbön.

Ha most rendeznének elnökválasztást, azon Adrian Nastase miniszterelnök (37 százalék), Traian Basescu bukaresti polgármester, a PD elnöke (21 százalék) és Corneliu Vadim Tudor, a PRM vezetôje (18 százalék) indulhatna eséllyel.

A politikusokkal szembeni bizalmi mutató alapján szoros a verseny Adrian Nastase és Traian Basescu között. A miniszterelnökben a megkérdezettek 53, a bukaresti fôpolgármesterben 50 százaléka bízik, míg a bizalmatlanok aránya egyaránt 42 százalék mindkettejükkel szemben. Magas, 47 százalékos a bizalom Mircea Geoana külügyminiszterben, aki az ismert politikusok közül a 34 százalékos bizalmatlansági mutatóval a legjobb helyen áll.

Átszervezik a hadsereg keretén belüli pszichológiai tevékenységet, létrejön egy új, a Vezérkarnak alárendelt struktúra, amely a válogatás, tanácsadás és felügyelet rendszerét monitorizálja, jelentette be kedden Mihail Popescu tábornok, a román haderô vezérkari fônöke.

Popescu tábornok kijelentette, hogy a Honvédelmi Minisztérium kedd reggeli operatív ülésén döntés született néhány olyan óvintézkedés meghozataláról, amelyek segítségével elkerülhetôvé válnak a hadseregen belüli nemkívánatos események.

2002 március-április idôszakban megszûnnek a bukaresti, kolozsvári és bákói területi katonai parancsnokságok, amelyek a területi besorozásokat irányították, az év végéig pedig a megyei katonai központokat közvetlenül az 1-es és 4-es Területi Haderôk Parancsnokságának rendelik alá. Ilyenképpen szorosabb lesz a kapcsolat a sorkatonák válogatása, besorozása, fegyvernembe való beosztása között, amelyekre a temperamentum és alkalmasság figyelembevételével kerül sor. Bevonuláskor a fiataloknak felújított, a családorvos aláírásával ellátott egészségügyi könyvükkel kell jelentkezniük. A Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Felügyeleti Igazgatósága április végéig véglegesíti a besorozáskor alkalmazott új egészségügyi szempontrendszert. Az igazgatóság kötelezô módon biztosítja a katonai kórházi ellenôrzést. Valamennyi kiképzô egység pszichológust alkalmaz, aki állandó kapcsolatot tart fenn az alegység parancsnokaival. A pszichológusok a maguk során a katonák pszichológiai kiértékelôinek hitelességéért felelnek. Valamennyi katonai egységnél alkalmaznak egy tábori papot is.

A kiképzési idôszak után ellenôrzik a katonák elméleti és gyakorlati tudását és újabb orvosi ellenôrzésnek vetik alá ôket. Az orvosi ellenôrzô bizottság tagjai között lesznek pszichológusok is. Három és fél hónap elteltével felmérik a sorkatonák alkalmazkodóképességét. A Honvédelmi Minisztérium közbenjár a lakosság védelemi felkészítésérôl szóló törvénytervezet mielôbbi elfogadása érdekében. A törvény értelmében a fiatalok a katonai szolgálat helyett a közösség érdekében kifejtett tevékenység mellett is dönthetnek. A helyi besorozási bizottságban jelen lesz egy pszichiáter, egy pszichológus és az Igazságügyi Minisztérium egy képviselôje. Nyilvánosságra hozzák a hadtestek parancsnokainak, a különbözô haderôk vezetôinek és a vezérkari fônök e- mail címét, hogy "bárki közvetlenül hozzájuk fordulhasson az ôket érintô kérdésekben". Popescu tábornok e-mail címe: sefsmg@mapn.ro. (MEDIAFAX)

Orvosi "bravúrok"

Százötvenegy besztercei háziorvos nem állít ki ingyenes és ártámogatott recepteket, tiltakozásképpen az Országos Egészségbiztosító Pénztár ellen, jelenti a MEDIAFAX munkatársa. Otilia Tanase, a besztercei Háziorvosok és Általános Orvosok Egyesületének elnöke elmondta, hogy a biztosító pénztárral tervezett szerzôdések aláírásának elhalasztása mellett döntöttek. A döntés értelmében a pontozási értékek meghatározásáig a biztosított páciensek alapellátását biztosítják, de nem írnak ki ingyenes vagy ártámogatott recepteket, mivel ezek árát szerzôdés hiányában az orvosoktól vonhatják le. Az orvosok emellett csak rendkívül súlyos esetekben írnak beutalókat.

Ugyanakkor Szatmáron több mint 110 háziorvos bezárta rendelôjét tiltakozásul az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által megállapított pontértékek ellen. A háziorvosok nem írták alá a keretszerzôdést a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. Az orvosok kifüggesztették telefonszámukat a rendelôk ajtajára, betegeik kérésére pedig házhoz mennek, a betegnek azonban fizetnie kell a vizsgálatért és a kiszállásért.

A helyzet rendezéséig az orvosi asszisztenseket és a kisegítô személyzetet elbocsátották. Szatmárnémetiben több mint 330.000 személy szerepel a közel 180 háziorvos listáin. A statisztikák szerint 58.000 Szatmár megyei lakos még mindig nem iratkozott fel háziorvosi listára. (MEDIAFAX)

A Hargita megyei Csíkszentmárton Polgármesteri Hivatalát 30 millió lejjel bírságolta meg a Prefektúra, mivel a polgármester irodájában egy Erdélyt Magyarországhoz csatolva mutató térkép található, jelenti a MEDIAFAX munkatársa.

A polgármesteri hivatalban nem volt kitûzve Románia zászlaja, a polgármester irodájában pedig nem volt kifüggesztve Románia címere.

Az utóbbi két rendellenességet Csíkszentkirályon is tapasztalták, az ottani polgármesteri hivatalnak 25 millió lejes pénzbírságot kell fizetnie.

Az ellenôrzéseket egy Mircea Dusa prefektus által kinevezett bizottság végzi, amely a rom&aac