Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Szomszédkapcsolatok

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar vita megoldását említette példaként Ion Iliescu államfô arra, hogy Románia szilárd elvi alapokon, a kölcsönös tiszteleten és elônyökön alapuló kapcsolatokat tart fenn szomszédaival.

A Bukarestben akkreditált külföldi újságírókkal rendezett találkozóján a román államfô azt hangsúlyozta, hogy "a komoly, tárgyszerû párbeszéd, az ésszerû kompromisszum, a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartása, a problémák konfliktusmentes kezelése" hozta meg a mindkét fél számára elfogadható megállapodást.

- Ugyanilyen alapokon kezeljük az Ukrajnával tartott kapcsolatokat és az alapszerzôdésrôl Oroszországgal folytatott tárgyalásokat is - tette hozzá.

Ion Iliescu leszögezte, hogy Románia nem kívánt és nem kíván beavatkozni a Moldovai Köztársaság belügyeibe.

- A Chisinauval tartott kapcsolatainkat nem az oroszellenesség vagy valamiféle, az ottani
orosz nyelvû lakosság számára esetleg nyugtalanságra okot adó agresszív unionizmus szempontjából közelítjük meg. A demokrácia, az emberi és szabadságjogok megsértését ítéljük el - szögezte le.

Az hangsúlyozta, hogy a román külpolitikában azok a lépések kapnak prioritást, amelyek az ország EU- és NATO-integrációját segítik elô.

Mint mondta, Románia az idén szeretné az összes tárgyalási fejezetet megnyitni az Európai Unióval.

A NATO-csatlakozást illetôen azt hangsúlyozta: még nem született meg az a döntés, hogy a NATO ôszi csúcstalálkozóján hány országot és mely országokat kérik fel az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra.

- Vannak esélyeink és reálisan látjuk megítélésünket. Határozottan folytatni fogjuk a hadsereg reformját és a NATO-szövetségesekkel szembeni kötelezettség vállalások teljesítését - mondta.

A román belpolitika idei legfontosabb feladatának a korrupció és a bürokrácia elleni harcot nevezte meg az államfô. Iliescu leszögezte, hogy a korrupció "nem a politikai színezet függvénye". Mint mondta, már döntés született a korrupció visszaszorítását szolgáló több konkrét lépésrôl, de ahhoz még idô kell, hogy a jelenséget komoly mértékben csökkentetni lehessen.

Akit csak érdekel a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együttmûködésérôl szóló megállapodás, az a szerzôdés teljes szövegét olvashatja lapunk tegnapi számában.

Ha figyelemmel követjük végig a szöveget, s akár magánszorgalomból ráhagyunk kellô mérlegelô idôt, akkor sem mondhatunk egyebet: a két fél nem is köthetett volna ennél jobb megállapodást. Csakhogy mindjárt jogos a kétségünk afelôl, hogy esztendô múlásával nem kell-e majd (megint) rádöbbennünk arra, hogy az érdekvédelmi szövetség a romániai magyarság követeléseit nagyvonalúan ígérô, pontról pontra jól megszerkesztett és fogalmazott szerzôdés helyett valójában átveréses politikán alapuló, az idôhúzás zseniális "szerzôdését" kötötte meg a hatalommal. A román politika kurzusainak ismeretében a kérdés bizonyára sokakban felvetôdött: mi a garancia arra, hogy a vezetô kormánypárt az aláírt szerzôdésnek legalább a felét be fogja tartani? Mert ha felét legalább betartaná, akkor is szép lenne, meg ha valamikor, úgy év vége felé, fejezetrôl fejezetre elégedetten pipálhatnánk ki a szerzôdésbe foglalt valamennyi pontot, hát szép karácsonyi ajándékunk lenne, valóban egy kisebbségbarát, demokratikus kormányról beszélhetne Európa.

Erre azonban egyelôre semmi jel, de kár lenne elsietni a dolgokat, hiszen alig kezdtünk bele a kiszámíthatatlan februárba...

A szerzôdés "olvasása" közben szinte bizonyos, hogy akad olyan pont, vagy fejezet, ahová máris alaposan indokolt kérdôjelet biggyesztenünk. Nem tudhatom, kinek mi a fontosabb, azt mondom, maradjunk a közelben, számomra a következô sorok tûntek egy kissé humorosnak: "Elégséges pénzügyi forrásokat bocsátanak a helyhatóságok rendelkezésére, hogy azok biztosíthassák azon szolgáltatások minôségét és intézmények mûködését, amelyek a megyei és a helyi tanácsok alárendeltségébe kerültek át." Pont. Nem tudom, esetleg rosszul értelmezem-e a dolgokat, de itt máris a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kálváriájára kell hogy gondoljak. Mondjuk, egyszer ez az ügy is megoldódik valahogy, haladjunk tovább, mert sürget az idô: "Folytatódik a nemzeti kisebbségek által is lakott közigazgatási-területi egységek méltányos támogatása a költségvetésbôl. Ebben az értelemben a szakminisztériumok támogatni fogják az infrastrukturális és más természetû projekteket ezekben az övezetekben". Pont.

Eúttal hívok meg minden honatyát és minden illetékes szakminisztert, tegyenek egy kis autós utazást a Nyárád mentén, úgy Ákos- falvától fel Nyárádremetéig. A szinte járhatatlan utakon, ha nem kapnak agyrázkódást, akkor jó sorsuknak köszönjék. De szerzôdés van, majd csak nem kell az úttesten bûvészmutatvánnyal lavírozni. Mindenesetre meglátjuk majd év végén, mi pipálunk elégedetten ki megvalósult pontokat, vagy éppenséggel a hatalom lesz az, aki pipálni fog: ránk...

Tovább nyit a Magyar Televízió

- Nem a versenyhelyzet, hanem a határon túli magyar közösségek iránti felelôsségérzet tette szükségessé a határon túlra sugárzott mûsorok számának a növelését - jelentette ki az MTI-nek kedden Belénessy Csaba, a Magyar Televízió Rt. Regionális kisebbségi és határon túli mûsorok fôszerkesztôje.

A fôszerkesztô elmondta: már egyeztettek a vallási mûsorok szerkesztôségének vezetôivel, és megállapodtak abban, hogy hamarosan Erdélybôl, Kárpátaljáról, Felvidékrôl, Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából is közvetítenek egyenes adásban istentiszteletet és szentmisét.

Belénessy Csaba jelezte, hogy Mendreczky Károly, a Magyar Televízió Rt. elnöke egyetértett az elképzeléssel és jóváhagyta az új mûsort.

A fôszerkesztô reményét fejezte ki, hogy a térségben elsôként Lendván létrejöhet a szlovén-magyar közös televíziós stúdió, ahonnan naponta sugároznak magyar nyelvû mûsort a fehér foltnak számító dél-nyugat magyarországi térség nézôi számára is.

- A közös televíziós vállalkozás jól beleillik az eurorégiós elképzelésekbe, és hatékonyan szolgálja a magyar-szlovén kapcsolatok fejlesztését - tette hozzá a fôszerkesztô.

Belénessy Csaba utalt arra, hogy a Fôtér címû mûsor is havonta jelentkezik majd a szomszédos országok magyarlakta városaiból, ahonnan egy-egy régió életét mutatják be.

- Elsôként Székelyudvarhely térségének életét mutatták be kollegáink, a következô adás színhelye pedig Kárpátalja lesz - közölte a fôszerkesztô.

Belénessy Csaba elmondta: a magyarországi nézôk fokozódó érdeklôdést tanúsítanak a naponta háromszor jelentkezô Kárpáti Krónika mûsorai iránt, és a visszajelzések azt bizonyítják, hogy Erdélyben, de a többi szomszédos magyarlakta országrészekben a nézôk megszerették a Héthatár címû magazinmûsort.

A fôszerkesztô ismertetése szerint a kedvezménytörvény életbeléptetése óta rendszeresen válaszolnak a határon túli magyarok által feltett kérdésekre, és felvilágosítást adnak a törvény által biztosított kedvezményekrôl.

Az osztrák BB AG részlege, a Brau Union Románia legnagyobb sörfôzdéje. A Brau Union Romániában hét sörfôzdét üzemeltet, piaci részesedése 34 százalék.

A brit Cazenove befektetési bank felmérése szerint a Brau Union romániai értékesítése tavaly 151,9 millió euró volt. Ez 2001-ben 4,3 millió euró mûködési profitot termelt a román részlegnek.

Elemzôk várakozásai szerint a Brau Union romániai eladásai 2002 végére elérhetik a 162,7 millió, 2003 végére pedig a 174 millió eurót. Az idei év végére 6 millió, a jövô év végére 7,8 millió euró mûködési profit várható e tevékenységbôl. A Brau Union 1997-98-ban került a román piacra, amikor megvásárolta a Malbera, az aradi Arbema és a régeni Silva sörfôzdéket. A további bôvítés részeként 2000-ben a Brau Union megvette a csíkszeredai, a hátszegi Heber és a Grivita sörfôzdék által alkotott holdingtársaságot is.

A Brau Union gyártja Romániában a Golden Brau, a Ciuc, a Silva, a Kaiser, a Bergenbier és a Schlossgold söröket. A hazai piacon csak az Interbrew, a dél-afrikai sörgyárak és a Tuborg Romania termékei jelentenek vetélytársat.

Kárpátalján nincsenek aggodalmak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, a megyei vezetés támogatja a jogszabály megvalósítását - jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke.

Az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva Brenzovics, aki egyben a megyei tanács képviselôje és a kedvezménytörvény ukrajnai végrehajtását elôsegítô Konzultatív Tanács tagja, kifejtette: Kovács Miklós KMKSZ-elnökkel, parlamenti képviselôvel együtt február 1-jén Ungváron tárgyalásokat folytatott Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával, akit tájékoztattunk a magyarigazolványok kiadásához szükséges okmányok átvételével foglalkozó Konzultatív Tanács tevékenységérôl. A KMKSZ-alelnök hangsúlyozta: Kárpátalja kormányzója az ukrajnai megye vezetése részérôl a magyarországi törvények tiszteletben tartásáról és a státustörvény megvalósítására irányuló tevékenység támogatásáról biztosította - amint ez a kárpátaljai magyar és ukrán nyelvû hivatalos megyei lapokban közzétett hivatalos közleményben is megjelent - a KMKSZ-t.

Brenzovics azt is elmondta, hogy Kárpátalja kormányzója példaértékûnek nevezte a magyar kedvezménytörvényt, egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrán parlament még nem fogadott el hasonló jogszabályt.

Brenzovics szerint a szövetség sokat tett annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény elfogadásra kerüljön és Kárpátalján azt megfelelô módon alkalmazzák, a KMKSZ nem kívánta és a jövôben sem kívánja kampánycélokra felhasználni a jogszabályt.

Józsa László a vajdasági autonómiatörvényrôl

A vajdasági autonómiatörvény elfogadás után elsôsorban a tartományi kormányra hárulnak nagy feladatok, s el kell gondolkozni azon, hogy szükség van-e a vajdasági (tartományi) kormányzat átalakítására - közölte az MTI-vel Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke.

A vajdasági politikus - aki az tartománybeli Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT) elnöke is - annak kapcsán beszélt errôl, hogy a szerbiai parlament hétfô este elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök egy részének visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot, az úgynevezett omnibusztörvényt.

Józsa szerint: minthogy a törvény jogilag pontosan meghatározza, milyen hatáskörök kerülnek vissza vajdasági illetékességbe, a jogszabály végrehajtása mindenekelôtt a tartományi kormányzatra ró hatalmas feladatokat. Elsôsorban szakmai, közigazgatási és jogi teendôkrôl van szó, s kisebb mértékben politikai kérdésekrôl - mondja Józsa.

A politikus szerint fontos lenne átgondolni, hogy szükség van-e a vajdasági kormányzat átalakítása, ami alatt - szerinte - elsôsorban azt kell érteni, hogy meg kell erôsíteni a tartományi adminisztrációt, amelyre a papírmunka legnagyobb része fog hárulni.

Józsa megítélése szerint Páll Sándor, a Vajdaság Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke szándékosan félreértelmezi a hatásköri törvény jelentôségét. A VMDK elnöke nem szavazta meg a törvényt, mondván: a jogszabály nem autonómiát, hanem a hatalom decentralizációját eredményezi, s nem javít a vajdasági kisebbségek helyzetén sem.

- Meggyôzôdésem, hogy a törvény szándékos félreértelmezésérôl van szó. A törvénycsomag olyan jelentôs területeken ruházza át a Vajdaságra a hatásköröket, mint a kisebbségi nyelvi oktatás, a kisebbségi médiaügyek és kulturális kérdések intézése. Emellett a tartományra hárul a hivatalos nyelvhasználat szabályozása. Nem lehet nem észrevenni, hogy a kisebbségek tekintetében mélyreható változásokat hoz a törvény - mondja Józsa.

A VMSZ alelnöke meggyôzôdése szerint Páll Sándor megnyilatkozása leginkább annak tudható be, hogy "nincs egyetértés a VMDK-n belül, s nem állnak mögötte testületi határozatok sem".

Február 6-án fél évszázada, hogy az idén 76. születésnapját ünneplô II. Erzsébet brit királynô trónra lépett. A Buckingham-palota ebbôl az alkalomból számokban elevenítette fel ötven év uralkodásának legfontosabb és kevésbé fontos történéseit.

II. Erzsébet a 40. brit uralkodó az 1078-ban elhunyt Hódító Vilmos óta.

Ötödik - bár nemsokára negyedik lehet - az eddig leghosszabb ideig uralkodók sorában. Nála tovább volt a trónon Viktória királynô (63 év), III. György (59 év), III. Henrik (56 év) és III. Edward (50 év).

1952 óta II. Erzsébet királynô 380.630 rendjelet és kitüntetést adományozott. Mintegy hárommillió levelet kapott és egymilliónál többen kaptak meghívást tôle garden partyra a Buckingham-palotába vagy Holyroodhouse-ba (Edinburg).

Az uralkodónô összesen 3135 törvényt írt alá és a következô tíz miniszterelnököt fogadta rendszeres hétvégi kihallgatásokon: Winston Churchill, Anthony Eden, Harold Macmillan, Alec Douglas-Home, Harold Wilson, Edward Heath, James Callaghan, Margaret Thatcher, John Major és Tony Blair.

II. Erzsébet 620 jótékonysági szervezet fôvédnöke.

A királynô eddig 251 hivatalos látogatást tett 128 országban. A külföldön kapott ajándékok között akadt néhány állati is: egy teknôsbéka a Seychelle-szigetekrôl (1972), a hétéves, Jumbo nevû elefántbika Kamerunból (1972) és egy kanárimadár Németországból (1965).

II. Erzsébet 88 hivatalos bankettet adott és 17 hajót keresztelt meg. Összesen 37.500 karácsonyi üdvözlô lapot küldött el és beosztottjainak 75.000 karácsonyi pudingot ajándékozott.

A királynô 30 gyermeknek a keresztanyja. Modellje 120 portrénak. Életérôl az elsô televíziós filmet 1969-ben forgatták.

I. Edwarddal ellentétben, II. Erzsébet királynô nagyon szereti a "velsz ebeket": eddig 50 walesi kutyája volt. Az elsôt, Susant a 18. születésnapjára kapta ajándékba. Jelenleg négy walesi kutyája van: Pharos, Swift, Emma és Linnet.

A DPA összeállítása arra is kitért, hogy a walesi ebek Margit hercegnô tacskójával keveredtek, aminek
"kölyökáldása" már nem tisztán walesi.

Frunda György:

Januártól új elnöke van az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének. Lord Russel Johnson liberális elnököt az osztrák szocialista képviselô, Peter Schider váltotta fel. Az egyik alelnök Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselô lett. Tisztújítást tartottak a szakbizottságokban is, így választották a monitorizáló bizottság elsô alelnökévé Frunda György RMDSZ-szenátort, Ghiorghi Prisacaru lett a kulturális bizottság egyik alelnöke, Ionel Olteanu pedig a szabályzat- felügyelô bizottság alelnöke.

Olyan fontos problémákat vitattak meg, mint a ciprusi helyzet, az ország EU-tagságra pályázik, de a görög-török viszony rendezése nélkül nem igazán van esélye. Ezenkívül szó volt a halálbüntetésrôl, amelyet nem csak békeidôben, de minden körülmények között betiltanak az Európa Tanács tagországaiban.

A másik fontos kérdés volt, hogy Bosznia-Hercegovina hosszú várakozás után elnyerte az Európa Tanács teljes jogú tagságát. Ugyanennyire fontos volt a terrorizmus elleni harc ügye.

Frunda György a Népújságnak elmondta, hogy az, amit már a szeptemberi közgyûlésen felvetett, miszerint vigyázni kell, hogy a terrorizmus elleni harc leple alatt ne csorbítsanak emberi jogokat, sajnos bekövetkezett. Sok visszajelzés érkezett egyes tagországokból, hogy a terrorizmus elleni harc leple alatt politikai ellenfeleket próbálnak kiszorítani, emberi jogokat csorbítottak. Ezért volt szükség egy határozatra, amely ellenôrizhetôvé teszi ezt, és a tagországokra nézve kötelezô, hogy a terrorizmus elleni harcot ne használják majd erre a célra.

Az azerbajdzsáni politikai foglyok kérdése is napirenden volt. Körülbelül 600 embert tartanak fogva, mondta a szenátor, a "megszokott szovjet mese" leple alatt, hogy ezek bûnözôk, nem politikai foglyok. Frunda szerint ez nem igaz, ugyanezt állapította meg az Amnesty International és más nemzetközi emberjogi szervezet is, úgyhogy az Európa Tanács közgyûlése felszólította Azerbajdzsánt, hogy sürgôsen engedje szabadon a politikai foglyokat. A csecsen helyzet is egyre rosszabb, megoldatlan. Nyilvánvalóvá vált, jelentette ki Frunda György, hogy orosz tisztek, katonák kegyetlen gyilkosságokat követtek el a csecsenek ellen. Nem terroristák, hanem a civilek ellen. Bár az orosz hatóságok vállalták a felelôsséget, és létre is hoztak egy olyan irodát, amely csak ezzel a kérdéssel foglalkozik, s amelynek a vezetôje közvetlenül Putyinnak van alárendelve, nem történt semmi pozitívum ebben az irányban.

Az Európa Tanács jelezte Oroszországnak, hogy figyelemmel követi az eseményeket, s hogy ezt a problémát meg kell oldani. A szenátor elmondta, hogy körülbelül 80 ilyen fogolytábor van, több százezer ember nem tud hazatérni, s ezekben a táborokban a foglyok a kutyánál is rosszabb életet élnek: 20 fokos hidegben sátorban laknak, s nemhogy másfajta táplálékot, de még a napi kenyéradagot sem kapják meg. Mivel volt az afganisztáni háború, több mint fél éve nem foglalkozott az Európa Tanács a csecsenkérdéssel, ezért volt fontos, hogy most jelezzék, nem lehet minden csecsent terroristának nevezni, és Oroszországnak is teljesítenie kell az Európa Tanáccsal szemben vállalt kötelezettségeit.

Ki kap fûtéspótlékot és ki nem? - visszatérô kérdés, amelyet az idei tél folyamán egyre többen tesznek fel olvasóink. Lévén, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Rózsák tere 42. szám alatti szociális irodájában a potenciális jogosultaktól a kéréseket annak idején elfogadták, a marosvásárhelyi kis jövedelmûek arra vártak, hogy a magas gázszámlák kifizetését valamelyest megkönnyíti a gázpénzpótlék. Nem így lett.

November és december hónapra a fûtéspótlékot - távhô és gázfûtés esetében - az 1999. évi 162-es sürgôsségi kormányrendelet, a 2001. évi 115- ös kormányrendelet, illetve a 2001. évi 932-es számú határozat szavatolta a kis jövedelmû családoknak. Mint Gál Imola, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója elmondta, mivel a törvény nem kötelezte ôket, és a helyi költségvetésbe nem volt elôzetesen belefoglalva a gázzal fûtô családok segélyezése, az ebbe a kategóriába tartozó családok novemberre és decemberre nem kapnak pótlékot. Marosvásárhelyen csak a távfûtési pótlékot kapták meg az erre jogosultak.

- A január elsejétôl esedékes gázfûtéspótlékra is csak azok a családok számítsanak, amelyek beleilleszkednek a 416-os minimális jövedelmet garantáló törvény elôírásaiba. Egyelôre csak ezeknek a családoknak, illetve személyeknek osztják a nyomtatványokat is a már említett Rózsák tere 42. szám alatti szociális irodában. A januári hónapra elkülönített fûtéspótlék - távhô és gáz - értéke Marosvásárhelyen 315 millió lej - nyilatkozta az igazgató, akiknek említést tettünk arról a sürgôsségi kormányhatározatról is, amely február elsejei lapszámunkban is megjelent már, és amely módosítja a szavatolt minimális jövedelemre vonatkozó 2001. évi 416-os törvényt.

Ennek értelmében távfûtéspótlékot kapnak azok a családok, amelyekben az egy személyre esô nettó jövedelem kisebb 1,8 millió lejnél, illetve gázfûtéspótlékot kapnak azok a családok, amelyekben az egy fôre esô nettó jövedelem kisebb, mint 1,4 millió lej. Ezzel kapcsolatban az igazgatónô elmondta, hogy a sürgôsségi kormányrendelet még nem jutott el hozzájuk.

Bôvül a kisrégió?

Tegnap Balavásáron 11 Kis-Küküllô menti község polgármestere hozott elvi döntést a tervezett vízhálózatra vonatkozóan. Havad, Vécke, Gyulakuta, Balavásár, Szásznádas, Zágor, Csatófalva, Kóród-szentmárton, Küküllôszéplak, Mikefalva és Bonyha elöljárói elsôsorban a bevezetéshez kapcsolódó problémák jogi vonatkozásait vitatták meg. A vízhálózat megvalósításához a pénz egy részét pályázat útján szeretnék megszerezni, ehhez egy jogi személy szükséges. Egy új jogi személy költséges létrehozása helyett egyike a kínálkozó lehetôségeknek, hogy bôvítsék a már létezô Kis- Küküllô Menti Térségi Társulást (KTT), amely magába foglalja Szovátától Balavásárig a folyó mentén levô községeket, ám a végleges döntést a KTT operatív tanácsa, illetve az érintett, csatlakozni szándékozó községek helyi tanácsai hozzák majd meg.

A leendô vízhálózatra már létezik egy elôtanulmány a megyei tanácsnál, de ezt változtatás nélkül nem szeretnék elfogadni. Az elôtanulmány által javasolt négy változat közül a legnagyobb és egy kisebb közötti középutat választották a megbeszélésen jelen levôk, amelynek megfelelôen a szóban forgó 11 község községközpontjába bevezetnék a vízhálózatot és a szennyvízhálózatot. Erre csatlakozna rá minden községbôl még az a település, amelyet a helyi tanács javasol. E köztes megoldásra azért van szükség, mert az már most belátható, hogy egyhamar nem fog annyi pénz rendelkezésre állni, amibôl az ide tartozó mind a 40 település hálózata elkészülhetne. A kiválasztandó települések esetében fôképp gazdasági szempontokat vesznek figyelembe, ugyanis az eredeti tervtôl eltérôen a polgármesterek azt szeretnék, ha utcai vízcsapokkal nem csatlakoznának a vízvezetékre. Az elképzelés szerint a támogatásból és a költségvetésbôl származó összegekbôl elkészülô fôvezetékekre mindenki saját költségén csatlakozhatna rá.

A résztvevôk véleménye szerint már az elôrelépésnek számít, hogy a tervrôl egyáltalán beszéltek, és valami elindult. Ugyanakkor számítani kell rá, hogy maga a beruházás némi idôt vesz majd igénybe, annál is inkább, mivel pénz még egyáltalán nincs rá.

Hiányzik az állami gondoskodás

Bár a rendszerváltás után jelentôsen javult a gyermekvédelem az országban, a halmozottan fogyatékos gyerekek sajátos foglalkoztatásáról még mindig nem gondoskodik megfelelôen az állam. Ezt a hiányt igyekszik pótolni egy civil kezdeményezés, a marosvásárhelyi kövesdombi református egyház és a Gecse Dániel Alapítvány által beindított Add a kezed óvoda, amely tegnap ünnepelte fennállásának ötödik esztendejét.

A halmozottan fogyatékos gyerekek gondozását felvállaló Gecse Dániel Alapítványt 1993-ban jegyezték be. Néhány éven belül sikerült annyi pénzt összegyûjteniük, hogy óvodát nyithattak, s azóta is mûködtetik a marosvásárhelyi Lupeni utcában. Itt nem csak óvodai oktatás folyik. A közepesen és súlyosan (halmozottan) fogyatékos gyerekekkel szakorvos felügyelete alatt gyógypedagógus, logopédus, gyógytornatanár közremûködésével rehabilitációs munkát is végeznek. A tanítás két csoportban zajlik, a fejlesztô program, a terápia egyéni, hiszen mindenkivel sérültségi foka szerint külön- külön kell foglalkozni. Eddig 18 gyereknek "engedték el a kezét", s mondhatni nem eredménytelenül, hiszen van olyan, aki "rendes" iskolába jár. Jelenleg 15 gyerekkel foglalkoznak.

- A legnagyobb eredmény, amit öt év után fel lehet mutatni, az, hogy az itt nevelkedett fogyatékos gyerekek önállókká, önellátokká fejlôdnek, s számunkra az jelenti az elégtételt, ha integrálni tudjuk ôket a társadalomba - mondja Lôrincz János lelkipásztor, a Gecse Dániel Alapítvány elnöke.

- Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy akárcsak indulásunkkor, a fogyatékos gyerek még ma is tabu téma. Sok szülô titkolja, nem szívesen hozza nyilvánosságra e "családi szerencsétlenséget". Statisztikailag is igazolt tény, hogy sok családban van olyan fogyatékos gyerek, aki nem részesül ilyen megkülönböztetett foglalkoztatásban. Ezt a hozzáállást az is okozza, hogy a fogyatékosokat nálunk még mindig a társadalom kivetettjeiként kezelik. Az ilyen óvodáknak lenne tulajdonképpen a célja az, hogy integrálja ôket egy közösségbe, hogy kiutat ajánljon e szociális zsákutcából - magyarázza Darabont Lázár Zoltán, az intézet vezetôje.

S bár még mindig nincs ilyen különleges állami intézet, január elsejétôl a tanfelügyelôség személyzeti karcsúsítás címen visszavonta az itt dolgozó két óvónô javadalmazását. Így nem maradt más, mint az, hogy az alapítványt támogatók gondoskodjanak az Add a kezed fenntartásáról. S itt meg kell említeni a németországi Badmergentheim diakóniai csoportját, a holland Zutphen Kis Iskola Alapítványt, a svédországi sérült gyerekekkel foglalkozó FUB Alapítványt, az angliai Christ Life Ministries csoportját, valamint a Master Druck és a Rosenberg Kft.-ket, s a nagyon sok önkéntest, a szülôk munkáját, akik nélkül talán nem teremthettek volna igazi otthont e rászorulóknak.

Darabont Lázár Zoltán azt is elmondta, hogy olyan lelkes amerikai barátokra leltek, akik a múlt nyáron karavánt szerveztek és több mint 3000 km-t tettek meg az Egyesült Államokban azért, hogy pénzt gyûjtsenek a marosvásárhelyi fogyatékosoknak. Ebbôl a pénzbôl az idén a November 7 negyed végében hozzá is foghatnak egy korszerû, a rendeltetésnek megfelelô központ felépítéséhez, s talán így többen részesülhetnek majd e szeretetteljes, megkülönböztetett foglalkoztatásban.

Megbeszélés iskolaigazgatókkal

Kölcsönös tájékozódás, a problémák megbeszélése céljából találkoztak tegnap délelôtt a marosvásárhelyi tanügyi intézmények igazgatói Dorin Florea polgármesterrel és Csegzi Sándor alpolgármesterrel. A találkozó kezdetén jelen volt Cautis Vasile felügyelô, a tanügyminisztérium ellenôrzô testületének tagja, valamint Somesan Stefan megyei fôtanfelügyelô, ám néhány perc után távoztak a gyûlésrôl.

A találkozó további részében Dorin Florea a tanüggyel kapcsolatos dolgok mellett sok egyébre kitért, úgymint a megyei tanáccsal kirobbant konfliktusra színház-, iparipark-, szeméttelep-ügyben, a képviselôk és szenátorok közömbösségére a város gondjai iránt, szidta a Conelt, a gázvállalatot, az önálló ügyvitelû vállalatokat, amelyek szerinte minden úton- módon kiszedik a pénzt az önkormányzat kasszájából. Hangoztatta, hogy túlzottan magasak a számlák, a hivatal pedig komoly harcot folytat emiatt az önálló ügyvitelû vállalatokkal, hozzátéve: elengedhetetlen a tanintézmények mérôórákkal való felszerelése, illetve a régi órák kicserélése, mert ezek hiányában "lehet a legjobban lopni". A polgármester ellenôrzô testülete jelenleg a magas számlák miatt indított ellenôrzést. Florea elmondta, hogy az idei költségvetés is szûkös, az iskolák ne számítsanak pluszösszegekre, és fôleg ne higgyék, hogy bármelyik tanintézménnyel kivételezni fognak, mert egyik iskola sem lehet egyenlôbb a másiknál. Kérte, hogy az igazgatók a polgármesteri hivatalon keresztül oldják meg a problémákat és ne közvetlenül bizonyos cégekkel, mert elôbbi elônyösebb lesz. Egyszóval legyenek jó menedzserek. A pénzt jól kell beosztani - jelentette ki, mindjárt kiltátásba is helyezve a telefonvonalak csökkentését, úgy, hogy az iskolákban csak belsô vonalak maradjanak, illetve köztelefonokat szereljenek fel. Továbbá új szerzôdéseket kell kötni, felelôs személyeket kell kinevezni a víz-, gázszámlák, a fogyasztás követésére. A hivatal megpróbál egyezségre jutni az Unilever céggel tisztítószer vásárlására, kompenzálás útján, ami nagy mennyiség esetén elônyös lenne és ellátnának minden iskolát. Mindezek mellett az igazgatók meg kell értsék, hogy a pénz kevés, ne számítsanak többre, és ne felejtsék: prioritást a siralmas állapotban levô utak élveznek.

A Csegzi Sándor alpolgármester által ismertetett adatok szerint a marosvásárhelyi iskolákban tanuló összesen 31.000 diáknak 550 számítógép áll a rendelkezésére, azaz 1 gép jut 60 tanulónak. Hogy ez az eredmény jó vagy rossz, megítélés kérdése: más, szegényebb megyékhez képest jelentôs eredmény, de a szükségletektôl elmarad. Minden iskolában van internet-csatlakozás. Csegzi Sándor hangsúlyozta: tavaly voltak kisebb gondok a munkálatokkal, sok esetben túl késôn kezdtek hozzzá, de fontos, hogy minden javítási munkálatot az igazgatókkal együttmûködve határozzanak meg és vegyenek át.

A felszólaló iskolavezetôk fôként a fûtési problémákra, az épületek javításának szükségességére, a vízvezetékek rossz állapotára tértek ki. Sok esetben, például a 16-os iskola esetében az épület állapota annyira rossz, hogy földrengés esetén fennáll az omlásveszély. Rata Doina igazgatónô elégedetlen volt ugyanakkor a tavaly a javítási munkálatokra kiírt versenytárgyalást megnyert cég hozzáállásával, javasolva, hogy szigorúbban nézzenek utána, mely cégek nyerik meg a versenytárgyalásokat.. A 3-as általános iskolában tavaly rendbe tették a tornatermet, de gondok vannak az épülettel, parkettel, a környezô zöldövezettel.

Az építészeti líceum igazgatónôje arra volt kíváncsi, hogyan újítsák meg a bérleti szerzôdéseket, ami sürgôs, hisz tisztázni kell a vagyoni helyzetet.

Azon túl, hogy mindenki a maga problémáját hangoztatta, fontos lenne, hogy a találkozó eredményes legyen. Ez a késôbbiekben kiderül, egyelôre a résztvevôk megegyeztek abban, hogy idôszakosan, legalább negyedévenként szerveznek hasonló megbeszélést.

Bolyai-napok

"Figyelem, figyelem! - a Bolyai líceum X. D osztálya bemutatja a XXI. század 2002-es évének hajmeresztô divatját!" - jelentették a divatbemutató "showgirljei", akik már maguk is sejtették a bemutatásra kerülô ruhadarabok milyenségét.

"A divattervezôk" nem cáfoltak rá a "kollekció" nevére, a hajmeresztô darabok széles választékából ki-ki kedvére válogathat majd. A különbözô anyagokból készült, más-más fazonú ruhák és kiegészítôk épp megfelelnek a huszonegyedik századi fiatalok ízlésének. Elmondom önöknek is, meglátják, nem hazudok: téli sapka piros, kéz alakú bojttal, blúzra vett margarétavirág-melltartó, "Népújság" menyasszonyi ruha nejlonból készült fûzött felsôrésszel, makaróniból "kötött" sál, értékvesztett bankókkal mintázott nyakkendô, tobozzal-gyertyával, hagymával-fokhagymával díszített nôi kalap, átlátszó nejlonnadrág V-nyakú nejlonblúzzal, anyagcafatos- láncos fejfedô, melyhez kimondottan a bemutatott tánc társulhat.

Ugye igazam volt? Megmondtam elôre! De hogy még többet tudjanak, elmondom azt is, hogy a tizedikes, német intenzív osztályba járó diákok maguk készítették öltözeteiket, a divatbemutatót Csíki Emese némettanárnô irányításával szervezték meg sikerre számítva. A remény beigazolódott, a bemutatónak nagy sikere lett, a hangulat remek volt, a tapsvihar sokáig visszhangzott a teremben. A tegnapi rendezvények között a Számítógépes plakáttervezés és a Nagy Fizika Hûhó kínált izgalmas, érdekfeszítô élményt a diákoknak.

V-DAY

Szóltunk már lapunkban és ismételten szólnunk kell, azaz némi tapintattal nem árt körbejárni a dolgokat: a Kelet-Európai Szaporodás- egészségtani Intézet Romániában szervezi meg a V-Day nemzetközi kampányát, amely a nôk védelmét hivatott szolgálni. Városunk lesz a rendezvénysorozat egyik központja, az Ariel színházban is bemutatják Eve Ensler amerikai írónô nagy visszhangot keltett, A vagina monológjai címen világszerte játszott darabját.

Kétségünk nem lehet, provokatív, harsány humorral megírt, de valójában tragikummal átszôtt, "mindenre képes" darabról van szó. Az írónô demitizálja a nôiességet, lebontja az évszázadok során bevett patriarkális szokásokat, vitathatatlanul sokkolja a közönségét, nem riad vissza a nôt nemi szervével azonosítani, mindenrôl lerántva a leplet, vetkôztet, öltöztet, mindent bemutat, ami csak élet... Biztosan nem egy gátlásos szerzôrôl van szó.

Hm... A siker nyilván színésznôkön, a rendezôn, a dramaturgon múlik. A liberálisabb közönségnek bizonyára nagy élményben lesz része, meg aztán az sem kizárt, hogy a prûdebb réteg ördögrôl, világvégérôl fog beszélni, nem tudom. Annyi bizonyos, ha a Broadway-en telt házzal hosszú ideje játsszák és ugyanúgy világszerte, akkor szó nélkül hagyni az eseményt nyilván nem lehet. Mit mondhatnék, mint hogy meg kell nézni a darabot, mit játszik el nekünk a három színésznô, Roxana Marian, Monica Ristea-Horga és Elena Purea, csak aztán hibás ne legyek.

Szerintem Eve Ensler darabjához úgy kell "hozzáállni", értelmezni, ahogy "illik", ahogyan ez az agyonterrorizált világ fest, persze belenyugvás nélkül. Mert az erôszakra nyilván rábólintani nem lehet. Meg aztán korunkban már tabuk sincsenek, miként szólni szokás: nincs a háznál kemence...

Vásárhelyen sajtóbemutató lesz február 14- én az Ariel színházban, majd a darabot játsszák Bukarestben és más városokban is. A Kelet-Európai Szaporodás-egészségtani Intézet az Ariel színház Underground Programjával és a Dramafest Alapítvánnyal közösen szervezett V-Day Románia 2002 nemzetközi rendezvénysorozat bevételét egy erôszak elleni nemzetközi program finanszírozására és az afganisztáni nôk megsegítésére fordítja.

"Látjátok feleim, egyszerre meghalt/ és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

(…)Okuljatok mindannyian e példán./ilyen az ember. Egyedüli példány.

(Kosztolányi Dezsô: halotti beszéd)

Még nem egészen hat év alatt Makfalva népe sokadszor vert sereg. Rendre veszíti el legjobbjait, mint most Kutasi Zoltán polgármestert, aki életének teljében, 53 évesen hagyott el bennünket. Mi, akik közelrôl ismertük, tudjuk, hogy kit veszítettünk el személyében. Ezért érzem helyénvalónak, szomorú kötelességemnek a Makfalvi Wesselényi Egylet nevében, megismertetni másokkal is, viszonylag rövid polgármesteri tevékenységének csupán egy területét, a község mûvelôdési életében játszott meghatározó szerepét.

Szomorú kényszerûségbôl kerestük és találtuk meg egymást. Ô, Zsigmond Kálmán polgármester tragikus halála után, mint új polgármester, érezte a szellemi kihívást, hogy elôdjének megkezdett munkáját feltétlenül folytatnia kell. Én pedig, Fülöp Dénes, a férjem tragikusan hirtelen halála után magamra maradván, tudtam, hogy az ô emlékét meg-ôrizendô kell továbblépnem. Így váltunk munkatársakká, baráttá, haverré. Olyanokká, akik együtt tervezték meg, vitelezték ki kezdôkként gyakran a falu határán túlmutató rendezvényeket is. Barátságunk az olykor felcsattanó vitákat, nézeteltéréseket is megbírta, amelyek soha nem egymás ellen, mindig valamiért, valami többért, jobbért történtek. Rokon lelkek voltunk, a közösségért, a falunkért való tenni akarásban, felelôsségérzetben, meg az Isten ajándékaként kapott humorérzékben. De sokszor segített át humorérzékünk a nehézségeken!

Rendezvényeink során gyakran idézte Tamási Áron gondolatait, miszerint háromféle ember van: van olyan, aki nem tud úszni, van olyan, aki tud, és van olyan, aki mer is. Ô mert. Mert megértette az idô kihívásait, hogy most lehet tenni és tenni érdemes a nemzeti kultúránkért, nemzeti megmaradásunkért. Nem szeretném, nem is az én tisztem felsorolni érdemeit, mégis megemlítenék néhány rendezvényt, amelyek nélküle talán meg sem születhettek volna: a Makfalván évente megszervezett képzômûvészeti alkotótáborok, amelyek immár Nagy Pál nevét viselik, Maros megye elsô óvodájának 155. évfordulója, a Dózsa György-szobor avatása, az Iskola Galéria avatása, a Wesselényi Miklós Általános Iskola névadó ünnepsége, kiállítások szervezése marosvásárhelyen és Szovátán, a makfalvi falutalálkozó, a hagyományos házasemberbálok felújítása, az évenként megszervezett március 15-i ünnepségek, és ki tudná mind felsorolni. Mindezek szervezôje, házigazdája és szükség szerint szereplôje is volt.

Mint polgármester, gyakran idézte néhai Zsigmond Kálmán szavait, miszerint községben kell gondolkodnunk. Így az ô idejében úgymond felfutott, felvirágzott a község mûvelôdési élete. Állandó segítôje, szervezôje volt a Szent István-napoknak Hármasfaluban, a Szent István Szövetség megalakításának társszervezôje Kiss Dénes lelkész mellett. Ezek a rendezvények közismerten Kárpát-medence szintûek, mindannyiunk büszkeségére. Az utóbbi öt évben csodálatos eredményeket mutatott fel Kibéd. Falutalálkozót szerveztek, emlékházat avattak, bérbe vették a Felsô-Kis-Küküllô menti kisrégió megalakításának, mûködtetésének gondjait, több ízben Gyöngykoszorú-találkozókat szerveztek igen magas színvonalon. Mindezek mellett résztvevôje, szükség esetén szervezôje volt egyházaink számos rendezvényének. A felsorolás korántsem teljes. Ha valami kimaradt, elnézést kérek. Egy viszont bizonyos, hogy Kutasi Zoltán minden rendezvényen jelen volt. És mindezt nem egészen hat év alatt, a mindennapi polgármesteri gondok, családi problémák mellett, és több mint két éve a halálos kór nyomasztó árnyékában!

A népi kultúra nagy tisztelôje vagyok, de nem tudok egyetérteni azzal a mondással, hogy pótolhatatlan ember nincs. A családja számára mindenki pótolhatatlan. De vannak pótolhatatlan emberek a közösség számára, akik a közösségért élnek, dolgoznak. Ilyen volt ô is.

Drága Kutasi Zoltán! Köszönjük, hogy voltál és hogy ilyen voltál Makfalvának! Fájó, hogy múlt idôben kell beszélnünk rólad a költô szavaival:

"Úgy fekszik ô, ki küzdve tört a jobbra,

mint önmagának dermedt - néma szobra.

Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon egyszer."

(Kosztolányi: Halotti beszéd)

A kérdés most már csak az, idézve Nagy Miklós Kund gondolatát, aki sorozatos veszteségeink láttán a makfalvi közösséget fônix madárhoz hasonlította, amely képes önnön hamujából újra és újra felépítkezni, hogy sokadszorra lesz-e erônk újra talpra állni? Nélküled, nélkületek?

Fülöp Irén tanár, a Makfalvi Wesselényi Mûvelôdési Egylet elnöke

Ez évben van a 300 éves évfordulója annak, hogy városunkban megkezdôdött, pontosabban újraindult a római katolikus oktatás. Megalakultak a kornak megfelelô iskolák, melyekbôl kifejlôdött a Római Katolikus Fôgimnázium. Ennek az eseménynek szerény, de méltó megünneplését szándékozunk megszervezni június 22-23-án. E cél érdekében kérjük, hogy a gimnázium minden volt diákja kapcsolódjék be a szervezômunkába.

A Szentgyörgy tér felôl közeledô kisdiák, aki még nem ismerte Vásárhelyt, minden szemrevaló épületet megnézett. Kereste azt az iskolát, ahová ôt beíratták. Felfedezte a Zárdát, a leánypolgárit, a Sáros utcán felbaktatva a Református Kollégiumot, majd a Klastrom utca jobb és bal oldalán a Tanítóképzôt, a Kereskedelmit, a Polgári Fiúiskolát, Leánygimnáziumot, és végül a Bethlen sétány végén a Római Katolikus Gimnáziumot. Ez az, csak ez lehet az én iskolám, állt meg elégedetten az elsô gimnazista egy nyílt udvarú szép épület mellett, mely derûs, barátságos, nyílt hangulatot keltett.

A megilletôdött kisdiák vonzalma az évek során nem változott, hanem elmélyült. A napos, gyepes udvar, a világos elôcsarnok és folyosók, a barátságos tantermek, az érdekes és titokzatos szertárak és laboratóriumok évrôl évre erôsítették az elsô pillanatok ösztönös hangulatát. A bentlakás a vidéki tanulóknak valóban otthont jelentett, de a közelben lakó kisdiákok is szívesen elidôztek az iskola valamelyik zugában. Az osztályterem valóban a miénk volt, hiszen éveken keresztül ugyanabba a terembe jártunk. Az ülésrendet senki sem szabta meg, kialakult az magától. A kétszemélyes rögzített padok ritkán cseréltek gazdát, a padtársak ritkán változtak. Ahogy szerettük otthonunkat, úgy ragaszkodtunk az iskolához. Egy régi évkönyvbôl jegyeztem ki: iskolaszinten egy tanuló évi átlagos hiányzásának száma 2 óra. Emlékszem még olyan tanulókra, akik évekig egyetlen órát sem hiányoztak. De hát miért is hiányoztunk volna? Kezdetben a barátságos környezet, az osztálytársakhoz való gyerekes ragaszkodás (barátság), késôbb pedig a jövô építésének tudatos felismerése kötött az iskolához, hiszen ha nem lehetünk földbirtokosok, gyárosok, bankárok, akkor értelmiségiként kell megélnünk. Más szóval, ha elfogadtuk az iskola szellemiségét, szervezeti rendjét, és használtuk annak anyagi eszközeit, akkor nem rongáltuk, hanem kíméltük és rendben tartottuk környezetünket. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az egész épületcsoportot két altiszt (pedellus) gondozta, takarította.

Ma azt mondanánk minderre: önrendelkezés, autonómia, mert ez az önállóság sokáig jól mûködött. Évekig nem láttunk külsô-felsô ellenôrzô, irányító szerveket. Az osztály rendjéért, tisztaságáért, a jelenlétért, a szünetek zavartalanságáért mi magunk feleltünk. Nem kellett mindehhez a tanári jelenlét, az ellenôrzés. Elvégezték ezt a nagyobb diákok, a diktorok, vagy a kijelölt osztályfelelôsök.

A bentlakás mindenekelôtt gazdasági szervezet volt, de kiterjedt a tanulók egész életrendjére, annak megszervezésére, valamint az ottlakók-nak emberré formálására. Megszoktuk a rendet, a pontosságot, a tisztálkodást, a civilizált viselkedést és étkezést.

A tanteremben, az órákon a tanári tekintély szabta meg a rendet. Igazságtalan lenne, ha bárkit közülük kiemelnék vagy elmarasztalnék, mert az egész tanári kar tekintélyérôl van szó, ami több évtizedes tanár-diák kapcsolatként alakult ki, szilárdult meg. Ez a testületi tekintély védte a kezdô, vagy tapasztalatlan tanárainkat is. Az okos, jóérzésû diákok nem a tapasztalatlan tanárt, hanem az iskolát, a testületet védték az elégedetlenkedô társaikkal szemben.

Az iskolarendszert, amelynek hagyományait, módszereit nemzedékek sora formálta, nem kellett és nem lehetett a XX. század divatos társadalmi, politikai eszméihez igazítani.

Nem óhajtjuk, hogy ez az írás az öregdiákok nosztalgiázó visszaemlékezése legyen, ami mindent megszépít a régi iskolából és a mai oktatást elmarasztalja. Nem szándékszunk vitázni a liberális szellemiségû felfogásokkal, de az utóbbi évek ilyen irányú kutatásai azt igazolták, hogy a XX. század elsô felének magyar középiskolái európai, sôt világszinten tanítottak. Ezt az állítást az akkori középiskolák nagyszerû eredményeivel indokolnánk, mely Sepsiszentgyörgytôl Pápáig az értelmiségiek
tízezres táborát nevelte, akik a világ bármely egyetemén vagy kutatóintézetében megállták a helyüket. Ezt az iskolarendszert a zavaros, pusztító XX. század csak az utolsó harmadában tudta megingatni.

A tankönyvek évekig nem változtak, ami egyaránt elônyös volt diáknak, tanárnak. A diákok a használt könyvek cserélgetésével takarékoskodtak, a tanárok pedig a jól átgondolt tankönyvek módszertani lehetôségeit tudták eredményesebben alkalmazni. A gyakorló tanárok jól tudták, hogy a kézikönyvek gyakori váltogatása milyen didaktikai nehézséget jelent. A tankönyvek, a tanárok nem törekedtek az elsajátítandó ismeretek halmozására. A viszonylag szerény terjedelmû tankönyveket (150-200 oldal), jól tagolt, sok ábrával, érthetô szöveggel szerkesztették. Az oktatás eredményességét az alacsony bukási arányszám is mutatja.

A követelményrendszerre inkább a következetesség, a leckék anyagának ésszerû, rendszeres adagolása volt jellemzô. A tantestület szerint a tananyagot minden értelmes, rendszeresen tanuló diák elsajátíthatta. Az ismeretellenôrzést nem a tanuló megfélemlítésére, büntetésére használták, mert nem volt szükség a félelmen alapuló tekintély megszerzésére. A leadott anyag ismeretét gyakran kötetlen beszélgetés során mélyítették el, ahol az élénkebb, jó eszû gyerekek jelentkezése közben a lapuló készületleneket is megszólaltatták. keveset szerepeltek a jó közepesek, akik az igazi megmérettetések alkalmával mutatták meg szellemi tartalékaikat.

Hálátlan feladat 50 év távlatából egy megszûnt iskolarendszerrôl, annak mûködésérôl, az oktatás színvonaláról úgy írni, hogy az emlékezet torzítását elkerüljük. A gimnázium jogfolytonosság nélkül szûnt meg, úgy, hogy a falakon kívül semmi sem maradt meg, még a tablók sem. Leromboltunk, elfeledtünk mindent és még nem dereng olyan fény, amelynek világánál az elveszett értékek után lehetne kutatni.

Az elitképzés fogalmát akkor még nem használták, talán a 40-es évek zûrzavarában tanáraink sem fogalmazhatták meg, de visszatekintve méltán gondolhatjuk, hogy az akkori felekezeti gimnáziumoknak és kollégiumoknak minden adottsága megvolt az értelmiségi elit képzésére.

A legnagyobb érték, ami a gimnáziummal elpusztult, az a nehezen leírható önszervezôdô, önszabályozó rendszer, amit túlzás nélkül az élô emberi szervezethez hasonlíthatunk, aki eszével és szervezetével alkalmazkodik környezetéhez.

Az elitképzés vitatható kérdésére visszatérve állíthatom, hogy a Római Katolikus Gimnázium sohasem volt a kiváltságosak, a társadalmi elit iskolája. A már említett évkönyv adatai szerint 480 tanulóból mindössze 10 (tíz) diák tartozott a gazdagabb réteghez (földbirtokos, nagykereskedô, gyáros), a túlnyomó többség a kis- és középrétegekbôl származott (gazdálkodó, kisiparos, értelmiségi, munkás, alkalmazott). Szegény iskola volt ez, az egyházi támogatáson kívül a Közoktatási Minisztérium és az Ôsmarosszék Havasbirtokosság segítette a gimnáziumot.

Páll Géza tanár, közgazdász

Dr. Péter Mihály egyetemi tanár, akadémikus

A nagy sikerû szilveszteri hangversenyt követôen, melyen Shinya Ozaki - a marosvásárhelyi filharmónia vendégkarmestere nyolc éve - vezényelt,januárban néhány nagyon tehetséges elôadómûvész játékával és változatos stílusú-tartalmú darabok megszólaltatásával folytatta évadját 2002-ben a mûvészeti intézmény. A nevelôhangversenyt követôen, melyen a gyerekek az ütôhangszereket ismerhették meg, indult a februári hangversenysorozata. 4- én a Csíkszeredai Mûvelôdési Házban lépett közönség elé a szimfonikus zenekar, Doina Scripcaru énekszólista együttmûködésével. Ozaki mester dirigálásával az újévi hangversenyt ismételték meg. Február 7-én, szintén Shinya Ozaki vezényletében hangzik fel Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya és Beethoven 3. c-moll Zongoraversenye a kiváló japán elôadómûvész, Misaki Kawaguchi közremûködésével. A japán mûvészkettôs jelenléte köszöntésféle is abból az alkalomból, hogy idén 100 éves múltra tekintenek vissza a román- japán diplomáciai kapcsolatok. Az említett koncerten, szünet után G. Enescu Román költeménye hangzik el. Két évvel ezelôtt a japán karmester már nagy közönségsikerrel dirigálta. Mozart-fesztivál következik február 14-én. Két nagy személyiség jelenlétének örülhet a közönség Szalman Lóránt illetve Dana Borsan zongoramûvész együttmûködéseként. Ez utóbbi Mozart 21 zongoraversenyébôl kettôt szólaltat meg. Zárószámként a szerzô C-dúr Jupiter szimfóniáját játssza a zenekar. A 17-i hangversenyen két marosvásárhelyi szólistát hallgathat meg a közönség Ferencz János és Major Zalán oboamûvész személyében. Mindketten a zenekar igen tehetséges tagjai. Bach- és Albinoni- versenymûveket adnak elô. Mûsorukat követôen a marosvásárhelyi közönség által is ismert francia Amaury du Clossel vezényli majd szimfonikusainkat, igen érdekes összeállításban: Sibelius 3. Szimfóniáját és Rachmanyinov Holtak szigete címû mûvét halljuk. Shinya Ozakinak köszönhetôen marosvásárhelyi vonatkozásban újabb ôsbemutatóról beszélhetünk ez utóbbi mû esetében. 26-án hangszeres elôadóestre várják a zenekedvelôket a nagyterembe. A bukaresti születésû, Moszkvában tanult Nicolae Dumitru Mozart a-moll Rondóját és Schubert c-moll Zongoraszonátáját adja elô, majd Muszorgszkij Egy kiállítás képei címû szerzeményét játssza a zenekar. A hónap záró koncertjén az a belga karmester - Michael van der Bossche - vezényli szimfonikusainkat, aki bár egy alkalommal dirigált csak eddig nálunk, a vásárhelyi zenészeket belgiumi vendégszereplésre vitte. Alberic Magnard Chant funebre - Gyászének - címû mûve elsô alkalommal hangzik fel városunkban, majd a rendkívül igényes elôadómûvésznek, a francia Daniel Pandolfónak köszönhetôen F. Poulenc Orgonaversenyét halljuk. Mindent összevetve: jó tapasztalni, hogy a szimfonikus zenekar repertoárjának, koncertkész mûsoranyagának tudatos gyarapítása és ezzel egy idôben a közönség zenekultúrájának, a zeneirodalom újabb és újabb alkotásaival történô megismertetése jellemzi egyértelmûen a filharmóniát.

Egy az Isten, kettô a diploma, három a gyerek, négy a kerék. Öt a karika! Jut eszembe Árva Pípöl Kata sorsa. Amikor az ura, Somer Pípöl Gyugyi érkezik az átrium hájett bögrecsárdából, és már nem egyet, hanem legalább harminchárom istent lát, a szegény Árva Pípölné hanyatt- homlok menekülne. Nem jut ideje magához venni sem táskáját, sem két diplomáját. (Az egyiken az áll, hogy "...DE BACALAUREAT", a másikon az, hogy "...DE MERIT". ) Három gyermekét háromszázfelé riasztja az atyai oroszlánüvöltés, a háromisten-látás sajátságos következménye.

A négy kerék? Rég lefolyt a Poklos bárban, nem maradt más, csak a Moszkvics puszta váza, a roncsfeltámadást várva, két csutakon, a tömbház mögött.

Marad hát az öt karika. Milyen színû az öt karika?

Kék, vörös, zöld, fekete, sárga. Ezek az emberiség öt karikái.

Kék, az Európa. Vörös: Amerika. Zöld: Ausztrália. Fekete Afrika. Sárga Ázsia.

Somer Pípöl Gyugyi elagyabugyálja asszonyát, aztán bôszen közösül vele, voltaképpen megerôszakolja; és pánikszerûen belealszik a lamúrba.

Árva Pípöl Kata feltápászkodik a hitvesi padlóról, a fürdôszobába vánszorog, lemosni a gyalázatot. Belenéz a tükörbe.

Nincs annyi szeme, amennyi a karikája. Egymásba fonódnak, az ütések egységét hangsúlyozva. Árva Pípöl Kata kihúzza magát: leszek én is - olimpikon! Szemében a verseny szent tüze. Már nem a puszta részvétel, hanem a gyôzelem. Az a fontos. Benyúl a szerszámosládába. Kikeresi a legnehezebbet. Bemelegít, aztán - tegyed! Nem volt még ilyen kalapácsvetés a blokkban. Somer Pípöl Gyugyi meglátja a magyarok Istenét. (Csak egy maradt, a többi elfogyott.)

Árva Pípöl Kata arcán az öt karika glóriásan felragyog.

Backamadaras többségében magyarlakta község. Bár a falvaira - Madaras, Szentgerice
és Bálintfalva - nem jellemzô az elnéptelenedés, a lélekszám hat év alatt 2115-rôl 1986-ra csökkent. Jelenleg Backa-madarason 403, Szetgericén 327 és Bálintfalván 98 "füst" van. A község életérôl Csiki József független polgármestert kérdeztük.

- Ami a demográfiai mutatókat illeti, elmondom, hogy az utóbbi tíz évben tíz család költözött vissza a községbe, akik megpróbálnak beilleszkedni a falusi életbe, ami nem könnyû, hiszen nincsenek hozzászokva a gazdálkodáshoz.

- Az évek folyamán fôleg tavasszal, a falunak több ízben kellett felvenni a harcot az áradásokkal. Milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy idén hárítsák az árvízveszélyt?

- Az elmúlt tavaszon árvízvédelmi munkálatokat végeztünk, több mint 16 kilométernyi sáncot ásattunk a határon. A három ároknak vízlevezetô szerepe van. A munkálatok értéke (beleértve egy 300 méteres mezei út átalakítását is) 74 millió lej, ebbôl 44-et a madarasiak, 30-at a gericeiek fizettek ki. A hozzájárulás családonként annak függvényében változott, hogy mekkora földterülettel rendelkeznek, és ez 60 ezertôl 900 ezer lejig terjedt. Reméljük, hogy idén az elvégzett árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetôen a Nyárád vize nem önti el a határt.

- A községben több beruházás volt. Melyek ezek, illetve újabbakra számíthatnak-e a község lakói?

- A tanév kezdete elôtt sikerült felújítani a községben lévô három iskolát és óvodát. Külsô és belsô nagyobb munkálatokat végeztünk, 75 millió lejt kaptunk a megyei tanácstól és 54 millió lejt adott a helyi önkormányzat erre a célra. Mindenhol földgázzal fûtenek. A madarasi új iskolába svájci segítséggel bevezették a vizet, amely körülbelül 55 millió lejes beruházás volt. A munkálatok java részét a szülôk végezték el. Szentgericén holland támogatással új orvosi rendelôt létesítettek, ahol dr. Lakatos Izabella családorvos rendel. Backamadarason rossz állapotban volt a rendelô, a közegészségügyi igazgatóság nem adott ki mûködési engedélyt. A rendelô rendbetételéhez a hollandok biztosították a vízhálózat teljes felszerelését, ôk adták a falicsempét és padlóburkolatot, és közmunkával bevezették a vizet. A tanács 4 millió lejt utalt ki a rendelô rendbetételére, ahol dr. Mihály Katalin a családorvos.

Ami a terveket illeti, idén teljes egészében fel szeretnénk újítani a polgármesteri hivatal épületét, azaz a Petricevich-Horváth féle kúriát, amely 1754-ben épült. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott pályázat alapján 400.000 forintos támogatásban részesülünk, amely a kúria körüli ásatásokra, a kripta feltárására és az elôtanulmány elvégzésére elegendô. A minisztériummal megkötötték a szerzôdést, most folyik a tanulmány elkészítése. A második pályázatot e hónap végéig kell beadni. Felmérések szerint a teljes felújításhoz másfél milliárd lejre lenne szükség. Sajnos, a megye nem tud pénzt adni.

Kis zárójelben mondom el, hogy a volt tulajdonos, a bárókisasszony, 1941-ben ment el Magyarországra, onnan Belgiumba került, ott férjhez ment és visszaköltöztek Magyarországra. Jármy Mária öt nyelvet beszélt és Budapesten a Mátyás- templomban volt idegenvezetô. Két fia él az Amerikai Egyesült Államokban, egyik a General Motorsnak volt a fômérnöke, másik a Fehér Ház könyvtárának igazgatója. A kúriát 1940- ben vette meg a falu a családtól.

- Hogyan állnak a birtoklevelek kiosztásával, az erdôk kimérésével?

- Backamadaras abban a szerencsés helyzetben van, hogy a termelôszövetkezetek felbomlása után nem "bombáztak szét" semmit. Két társas alakult, a föld 90 százalékát megmûvelik. A birtoklevelek kiosztása jelenleg 48 százaléknál tart. A községben három éve Baumgarten János agrármérnök látja el a földügyekkel kapcsolatos kérdéseket. Mindenki megkapta a földet, de nem az eredeti parcellán. A 18-as törvénnyel 162 ha földet osztottunk ki 283 parcellán, egyetlen reklamáció sincs.

A Lupu-féle 1-es törvény értelmében kimértük az erdôket is. 17,5 hektár erdôt mértünk ki a madarasi református egyháznak, 28 hektárt a gericei unitárius és 8-at a református egyháznak, 2,5 hektárt a tanácsnak, 7 hektárt az iskolának. A lakosságnak is ki kell mérni az erdôt, a madarasiaknak 65 hektárt, a gericeieknek pedig 28 hektárt.

- Számos szórólap, reklámanyag van a polgármester asztalán. Komolyan veszik az ajánlatokat és vásárolnak is?

- A közvilágítást kellene pontra tennünk, amihez 100 millió lejre lenne szükségünk. Sajnos, kevés a pénz. Havi 7 millió lejt költhetünk a közvilágításra. A lámpatastek nagyon sokba kerülnek, egy higanygôzös lámpa ára 1 millió lej. Így egyelôre lemondunk az ilyen beruházásokról.

- Ha már az anyagiaknál tartunk, Backamadarason a 416-os törvény értelmében hányan igényelték a szociális segélyt, és azok, akik megkapják, részesülnek-e fûtéspótlékban vagy sem?

- A hivatalba 60 kérést nyújtottak be, eddig 26-ot elemeztünk és hagytunk jóvá. Tanácsi határozat értelmében csak azok kapnak fûtéspótlékot is, akik nagyon rászorulnak. Akik megkapják a szociális támogatást, azoknak közmunkát kell végezniük, árkot ásnak, mezei utakat javítanak, a nôk a mûvelôdési otthon kimeszelésébôl veszik ki a részüket.

A helyi tanács arról is döntött, hogy a 18-65 év közötti férfiak, akik 5 napi közmunkára kötelesek, 150 ezer lejt kell befizessenek a helyi költségvetés kasszájába, s ebbôl a pénzbôl fizetik ki majd a felfogadott munkásokat.

Földügyek

Idézet egy szerkesztôségünkbe küldött levélbôl: "Ifj. Demeter Ferenc vagyok Szolokma faluból, amely közigazgatásilag Makfalvához tartozik. Szeretném panaszomat röviden összefoglalni. Mivel szüleimtôl nem sok földet örököltem, a rendszerváltás után úgy döntöttem, hogy felvásárolok kisebb területeket és nekifogok a mezôgazdálkodásnak, mint más falubeli társaim. 1990-ben megvásároltam a 40 ár területet a falunkból elköltözött Molnár Zsigmond lányától, a Szállaposi dûlôben, amelyet a földosztó bizottság is kimért annak idején, a területet a makfalvi polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán jegyeztettem. 2000 ôszén bevetettem búzával. 2001 augusztusában, amikor készültem aratni, ifj. Gyepesi Sándor és Jakab Mihály felszólítottak, hogy a terület a tulajdonukban van, ne merjek aratni. A történteket jelentettem a polgármesteri hivatalban, a nemrég elhunyt polgármester kivizsgálta panaszomat és ígérte, hogy írásban tudatja velünk a döntést. Nem történt meg. A búzát learatták, én semmit sem kaptam. A rendôrségen is jelentettem. Nem történt semmi. A helyi tanácsos urak, a falufelelôs miért nem tartja tiszteletben az igazságot? Gondolom, személyi érdekbôl." Dátum, aláírás.

Gáll Atilla, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság agrármérnöke, aki elkísért Szolokmába, elmondta, hogy ô személy szerint nem ismeri az ott kialakult helyzetet, mivel a községi földosztó bizottság tagjai egymás között elosztották a hat falut. Ô más falvakban foglalkozik a földméréssel. A termôföldek jogtulajdonba helyezése nagyon vontatottan zajlik. Elsôsorban azért, mert a földek eredetét igazoló iratok hiányoznak; a határokat ismerô ember már kevés van, a sok évjáratos telekkönyvek hiányosak, nem tükrözik folyamatosan a földek tulajdonosait; a földosztó bizottság tagjai is elkövették az alapvetô hibát, az 1991. évi 18-as törvény elôírásaiban szerepel, hogy a kiméréskor jelen kell lennie a négy szomszédnak, és a mérés után jegyzôkönyvet kell készíteni, amelyet aláírnak a szomszédok is. Ezt a módszert sajnos nem alkalmazták (nemcsak a községben, a megyében szinte sehol). A tulajdonos hiába cövekelte ki területét, néhány nap múlva a cövekek eltûntek, mert a kijelölt területnek papíron nem maradt nyoma. A felsorolt okok miatt nem sikerült 11 év után sem alkalmazni a földtörvényt. Makfalva községben a területeket 60.000 parcellában kérték vissza a jogtulajdonosok. Ki képes ennyi parcellát kimérni az említett körülmények között? - kérdezte Gáll Atilla agrármérnök. Hozzátette: még 200, a szolokmaihoz hasonló eset van bejegyezve a polgármesteri hivatalban.

Szép Ottó falufelelôs: - Demeter Ferenc valóban eljött hozzám és megkérdezte, hol vessen búzát, mert Gyepesi Sándor bevetette az ô területét. Azt válaszoltam, nem vethette be a területet, amely a tied. Mi történt? Demeter megvásárolta a Molnár Zsigmond-féle birtok egyharmadát. A Molnár családból itthon lakik egy meglett korú asszony, akinek egyik testvére öregotthonban van, neki adott, amennyit akart, úgyszintén a kolozsvári testvérének is, és meghagyta a saját maga részét is. Hazajött a kolozsvári testvér és eladta a részét, de földszéleket nem jelölt meg, nem cövekelték ki, csak papíron adta el a földet. Kimértük a földet, egy-két évig használták, késôbb otthagyták. De a Szállapos olyan terület, ahol közösen termesztünk krumplit megegyezés alapján, nagyobb tagban, mert így könnyebb az ôrzése. A múlt évben jöttek az új traktoristák, Jakab Bálint, Szakáll Mihály, akik szántottak a földeken. Ôk nem vontak be minket a közös terület kijelölésébe, azt is felszántották. Nem úgy osztották fel, ahogy volt, nem tartották be a széleket (bütûket), és kinnebb mentek az elsô mérés által megjelölt széleken. Gyepesi Sándor bevetette búzával. Jött Ferenc: hol vessen? Elkezdôdött a hercehurca, Sándor megtalálta a földjét, 83 éves édesapja papírokkal is bizonyította. Az igaz, hogy Demeter F. területe "eltolódott", már nem ott volt ahol az elsô méréskor. A volt, polgármester vezetésével jöttek, hogy tisztázzák a földeket. Nem sikerült. Ezek után vettük elô az 1956-1958-as gazdasági lajstromot, ez segített a tájékozódásban, de nem vehetô alapul, mert a két év alatt egyes dûlôkben a területeket apasztja, más dûlôkben növeli. Ha papírok szerint gondolkodunk, Demeter Ferencnek nincs igaza. Molnár Ildikó a vásárkor nem jelölte meg a szomszédokat, mert nem tudták, hol van a 40 ár. Mit tudjunk tenni?

- Édesapám segítségével bizonyítottuk, hol van a földünk. D. F. átadta földjét Szakáll Mihálynak használatba, aki szántott, vetett. A vetômagot is Szakáll biztosította, a munkálatokat elvégezte. Láttam, hogy az én földem egyharmada vetetlen (8-10 ár). Miért csináltad ezt? - kérdeztem. Megsértôdött. Azóta is bonyolódik az ügy. Én viszont kifizettem a munkálatok ellenértékét és visszaadtam a vetômagot.

A Molnár testvérek kell tisztázzák jussukat. Demeter F.-nek vissza kell adják a föld ellenértékét. De a vásárló is tévedett, mivel "látatlanban" vásárolt, talán személyes érdekek is ütköznek, amelyeket lapunk hasábjain nem kívántunk kommentálni. Az adásvételi szerzôdésben a föld helyét nem tüntették fel pontosan.

A pénzügyôrség, gazdasági és közúti rendôrség, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal képviselôibôl álló csoport tegnap elsô ízben végzett nagyszabású ellenôrzést a városban közlekedô maxi-taxikon és autóbuszokon. Amint Dan Gliga, a polgármesteri hivatal mûszaki igazgatója elmondta, az ellenôrzés reggel 7 órakor kezdôdött a Rózsák terén, a vasútállomás környékén és a Tudor lakótelepen. Az ellenôrök közel húsz jármûvet állítottak meg, nagyrészt maxi- taxikat, az engedélyeket, menetlevelet, jegykibocsátást vizsgálva. A végeredmény önmagáért beszél: a gépkocsivezetôk átlagosan mintegy 80 százalékban hágták át a törvényes rendelkezéseket. A legtöbb esetben hiányoztak az iratok, a maxi-taxik a megengedettnél nagyobb létszámú utast szállítottak, vagy a vezetôk elmulasztottak menetjegyet adni az utasnak, ez utóbbi adócsalásnak minôsül. Az ellenôrök 3 gépkocsivezetôt bírságoltak meg helyben, a többieknek ma kell jelentkezniük a pénzügyôrségen a helyzet tisztázása végett. Az igazgató hozzátette: ezután gyakran, akár hetente várhatók ilyen ellenôrzések.

Tegnap délben a marosvásárhelyi November 7 piac elôtti átjárón a Régen felôl érkezo MS 53 DEA rendszámú fehér teher-Dacia az átjáró közelében elgázolt két személyt. A mentôsök az egyik balesetet szenvedett nôt súlyos állapotban a kórházba szállították. A férfi gyalogos fejsérüléseket szenvedett és a helyszínen ápolták.

Február 4-én 9.45 órakor a 15/A országúton Szászrégen és Tekeújfalu között Voda Leontin 38 éves marosvásárhelyi
lakos B-2575 KU rendszámú személygép- kocsijával megelôzött egy tehergépkocsit, majd amikor visszatért sávjára, nekiütközött a BN O1 HPF rendszámú, Petringel Oana-Ileana által vezetett autónak, aki a csúszós úttesten hirtelen fékezett. A hölgy a baleset következtében súlyosan megsérült.

Jegyzet

Családorvosok tüntettek ködös, hideg reggel, feliratos táblákkal felszerelve az egészségügyi pénztár elôtt. A tiltakozók sora aztán kifordult a kapun és a Bartók Béla utcába kanyarodva a prefektúra fele irányult. Ahogy elhagyták az udvart, egy átalvetôs, kucsmás parasztember meglepôdve nézett utánuk, s kérdezôsködött: kik ezek a jól öltözött tiltakozók?

Valaki a sor mellôl megjegyezte: családorvosok tüntetnek, mert kevés a pénzük. A bácsi erre aztán vidéki egyszerûséggel odamondott:

- Szegény orvosok?! Bezzeg, ha el kell menni egy kivizsgálásra, vagy netán, Isten ôrizz!, mûtétre kerül az ember, nem szégyellik elvenni a pénzt…

Visszatérô téma. S úgy tûnik, hogy kormányoktól függetlenül, még mindig nem sikerült rendet teremteni, megreformálni az egészségügyet. S bár a betegek érdekében tüntettek és tiltakoznak mindegyre a családorvosok, a patikusok, valójában nincs sok eredménye. Továbbra is otthonról kell vinni a vattát, a kékszeszt a kórházakba, csúsztatni kell a zsebekbe a kis figyelmességeket, ha gyakrabban szeretnénk ágynemût cseréltetni, vagy netán látogatási idôn kívül megtekinteni az újszülöttet, és sorolhatnánk tovább a nem hivatalos díjszabású egészségügyi szolgáltatásokat. Persze az úgymond reformintézkedések után nem könnyû az orvosoknak sem, de a változás lényege az lenne, hogy a betegek is valójában úgy érezzék, az orvosok, az egészségügyi személyzet tényleg értük van, és nem mi, betegek vagyunk kiszolgáltatva a fehér köpenyeseknek. Errôl jut eszembe, valaki mesélte, hogy egyik távol-keleti országban az orvosokat nem a betegek létszáma után fizetik, csak akkor kapnak kézhez pénzt, ha a kezeltet meggyógyítják. Addig munkájuk - gazdasági kifejezéssel - rizikós befektetés. Ha ezt az elvet bevezetnék nálunk, akkor talán sokan szakmát változtatnának hat év egyetem után is. Mert sajnos tiltakozás ide, vagy oda, elég sokan vannak, akik idôközben nagyon eltértek a hippokratészi eskütôl, s hol vannak már azok az öntudatos, régi vágású orvosok, akik valóban emberszeretetbôl, a segíteni akarás miatt választották maguknak életre szólóan e hivatást?!

C.V. Tudor Arafat, Iliescu és Sharon kihallgatását kéri

Corneliu Vadim Tudor több dokumentumot nyújtott be a Legfelsôbb Ügyészségen, többek között egy tanúlistát, amely szerinte bizonyítékul szolgálhat arra, hogy Románia területén palesztin terroristákat képeztek ki. A Nagy-Románia Párt elnöke által benyújtott listán szerepel Ion Iliescu elnök, Yasser Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Ariel Sharon izraeli kormányfô neve is. Vadim Tudor szeretné, ha az Ügyészség Virgil Magureanut, a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) egykori elnökét is kihallgatná. A tanúk névsorán több SPP-tiszt neve is szerepel. A PRM elnöke szerint a Ion Iliescu vezette hatalom 1994 és 1996 között több milliárd lejt utalt ki a parlament jóváhagyása nélkül palesztin terrorista szervezetek Románia területén történô kiképzésére.

Törvénytervezetek az üzleti környezetrôl

A kormány legkevesebb 45 nappal a parlamenti viták megkezdése elôtt közzéteszi az üzleti környezetre vonatkozó fontosabb törvénytervezeteket, bátorítva ezáltal az érintett egyesületek és csoportok szintjén folyó közvitát, tájékoztat a Fejlesztési és Elôrejelzési Minisztérium. A javaslat kidolgozója az üzleti környezetben meglévô adminisztratív akadályok megszüntetésére létrehozott cselekvési tervet felügyelô munkacsoport. A Leonard Cazan fejlesztési és elôrejelzési miniszter vezetésével mûködô munkacsoport tagjai a munkáltatók és szakmai egyesületek képviselôi, gazdasági szakemberek és egyetemi tanárok, valamint az üzleti környezet javításában részt vevô szaktárcák képviselôi.

Pénzügyminisztériumi kötvények négyezer milliárdra

A Pénzügyminisztérium nyolc, jogi személyeknek szánt kötvénykibocsátást tervez február 7. és 26. között összesen 4.000 milliárd lej értékben, a belföldi közadósság finanszírozására. Az elsô árverés kedden zajlott, a többire február 12-én, 19-én és 26-án kerül sor. A Pénzügyminisztérium 800 milliárd lejt kíván bevonni 91 napra, 1.200 milliárdot 182 napra és 2.000 milliárd lejt egyéves idôszakra. A 10 millió lej névleges értékû értékpapírokat kötvényügyletek lebonyolítására felhatalmazott közvetítôk vásárolhatják meg. Minden közvetítô legtöbb öt, egyenként legkevesebb 100 millió lej értékû vásárlási ajánlatot nyújthat be.

Temesvári díszoklevél Michniknek

Adam Michnik, a lengyel közélet egyik legmarkánsabb képviselôje második román nyelven kiadott könyvének, a Bársony restauráció bemutatója alkalmából hétfôn átvette Temesvár városának díszoklevelét, jelenti a MEDIAFAX tudósítója. Az oklevelet Gheorghe Ciuhandru, Temesvár polgármestere nyújtotta át az író kommunizmus elleni tevékenységének elismerése jeléül. Michnik jelenleg a lengyelországi Gazeta Wyborcza fôszerkesztôje. Michnik elutazása elôtt találkozott a "Forradalom Emlékére" Egyesület tagjaival, ma Bukarestbe utazik, ahol találkozik Andrei Plesuval és Mircea Dinescuval.

A CNA módosító javaslatai

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kedden a Szenátus kulturális bizottsága elôtt ismertette, szerdán a felsôház jogi bizottságában mutatja be az audiovizuális törvény tervezete kapcsán kidolgozott módosító javaslatait. A legjelentôsebb módosítás a szórási engedélyek kiadására vonatkozik. Míg a törvénytervezet jelenlegi változata kettôs engedélyezést ír elô (tartalmi engedélyt a CNA részérôl és mûszaki engedélyt a Távközlési Minisztériumtól), addig a CNA egyetlen jóváhagyást javasol, nyilatkozta Serban Madgearu, a tanács elnöke a MEDIAFAX-nak.

Sztrájk a gyulafehérvári közszállításban

A gyulafehérvári Trascom közszállítási vállalat sofôrei múlt pénteken spontán sztrájkba léptek. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy a prefektúra engedélyezte a a kisbuszokkal történô személyszállítást a közszállítási vállalat autóbuszvonalain. Az autóbuszvezetôk munkabeszüntetése a negyedik napon is tartott és azzal fenyegetôztek, hogy addig nem veszik fel a munkát, amíg a követeléseikre pozitív választ nem kapnak. A sztrájk miatt a közszállítási vállalat naponta több tíz millió lejt veszít, állítják az alkalmazottak.

Gondok a nemzetközi ûrállomáson

A Nemzetközi Ûrállomás (ISS) vezérlôrendszere a fedélzeti számítógép meghibásodása miatt hétfôn átmenetileg megbénult, és a napelemek nem tudtak kinyílni. A malor, amely az orosz Mir ûrállomáson gyakran elôfordult, de az ISS-en most elôször, csak négy órán át tartott és a háromtagú legénység nem volt veszélynek kitéve - mondta James Hartfield, a Cape Canaveral-i ûrközpont szóvívôje. Az orosz repülésirányítók csakhamar újraindították a komputert, amely néhány órán belül teljesen visszanyerte mûködôképességét.

Baj van a katonákkal

A 01291-es tordai katonai egység egyik szerzôdéses katonája a székelykocsárdi vasútállomáson megkéselte a feleségét, tájékoztat közleményében a Honvédelmi Minisztérium. Danut Onaca káplár (28 éves), a tordai UM 01291-es katonai egység szerzôdéses katonája, összeveszett feleségével, a 21 éves Elena Onacaval, aki I. éves hallgató a focsani-i egészségügyi tiszti iskolában. A káplár több késszúrással megsebezte a feleségét, akit a gyulafehérvári sürgôsségi kórházba szállítottak. Az áldozat állapota kielégítô. A káplárt hétfôn reggel menesztették tisztségébôl. Az esetet a Kolozs Megyei Katonai Ügyészség vizsgálja.