Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Városházi sajtótájékoztató

Dorin Florea polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a közutak helyzetérôl szólva elismerte, hogy Marosvásárhely utcái siralmas állapotban vannak, tele kátyúkkal, de - tette hozzá - ezért az elmúlt évtizedek városvezetése a felelôs. Az utakat csak toldozták-foldozták, nem létezett megfelelô stratégia a fôjavításokra - vélekedett. Pénz hiányában ugyanakkor képtelenségnek tartja a fôjavításokat, amire egyébként jelenleg tervek sincsenek.

- Az elmúlt 3 évben a központi költségvetésbôl egyetlen lejt sem utaltak ki útjavításokra. A Dózsa György utcára most elôször kaptunk 15 milliárd lejt, ám ha figyelembe vesszük, hogy 1 kilométeres útszakasz elkészítése közel ennyibe kerül, világos, hogy nem elég a pénz - jelentette ki Florea. Útjavításokra idén mintegy 70 milliárd lejt költ a helyi önkormányzat.

A polgármester azzal fenyegetôzött, hogy ha az önálló ügyvitelû vállalatok nem dolgoznak a polgármesteri hivatal által megszabott ütemben, munkálataikat nem fejezik be a megállapított határidôkig, bizonyos útszakaszokat le fog aszfaltoztatni, és nem ad engedélyt a vállalatoknak utólagos feltörésre.

Túl sok pénzbe kerülne a színház

Marosvásárhely túl szegény ahhoz, hogy gúnyt ûzzön a nemzeti színházból - jelentette ki a polgármester, hangsúlyozva, hogy a városnak súlyos anyagi gondot jelentenek a rehabilitációs munkálatok, a színház megfelelô mûködtetéséhez szükséges pénzösszegekkel pedig nem rendelkezik. A színház ügyének erôltetése a törvénysértés határát súrolja, egy költségvetést nem lehet csak azért kiigazítani, mert a RMDSZ-tanácsosokat a szövetség vezetése megszidta - jelentette ki Florea, utalva a RMDSZ-frakció és a megyei veetés közötti találkozóra.

Miután Virág György megyei tanácselnök ellen újabb vádakat hozott fel, felelôssé téve a kialakult helyzetért, Dorin Florea cáfolta, hogy manipulálta volna a városi tanácsosokat. Tiltakozott az ôt ért bírálatok ellen, az RMDSZ és a PSD közötti korrekt protokollum érdekében, ha szükséges, akár a kormánypártba is hajlandó beiratkozni.

Bolyai-napok 2002

Tegnap az iskola udvarán a diákok és tanárok jelenlétében kezdôdött meg a Bolyai Farkas líceum és a Református Kollégium közel egy héten át tartó ünnepi rendezvénye. A hagyományos kollégiumi hét az idén két esemény jegyében zajlik, a tanintézmény megalakulásának 445 éves évfordulójára, valamint Bolyai János születésének 200. évfordulójára emlékeznek - hangsúlyozta nyitóbeszédében Bálint István, az iskola igazgatója.

Az idei Bolyai-napok az évfordulós megemlékezések mellett a minôségi oktatás jegyében alkalmat kínálnak arra, hogy a diákok az érdeklôdôk számára is bizonyítsák elômenetelüket, különleges képességeiket. És, amint Bálint István fogalmazott, van mit, hisz a Bolyai jelenkori történetében az idei elsô évharmadban született a legjobb eredmény, ugyanis az iskola tanulmányi átlaga 8.61 volt.

- Sokkal változatosabb a tevékenység, olyan jellegû versenyek vannak, amelyekbe más iskolák diákjai is bekapcsolódnak - mondotta kérdésünkre Bálint István, majd, hogy miképpen volt lehetséges annyi változatos programot összehangolni, az igazgató elmondta, hogy az idén elôször programfelelôsök dolgozták ki a mûsortervet. A megnyitóünnepségnek fiatalos lendületet adott az iskola moderntánc-csoportjának fellépte.

Aktuális

A marosvásárhelyi színház ügye a végkifejlethez közeledik. Az RMDSZ 12 városi tanácsosa tegnap - a megyei vezetéssel való tárgyalásokat követôen - rendkívüli ülés összehívását kérte csütörtökre, a költségvetés kiigazításának jóváhagyására.

A mindössze pár nappal ezelôtt elfogadott 2002-es költségvetés azért szorul máris módosításra, hogy a nemzeti színház alkalmazottai megkaphassák decembertôl elmaradt béreiket. A központi költségvetésbôl kiutalt 12 milliárd lejt ugyanis fel lehetne használni a kifizetésekre, ha volna gazdája az intézménynek. A jelenlegi helyzet azonban ezt nem teszi lehetôvé. A színházat mostohagyerekként kezelik, pingponglabdaként ütögetik: a megyei tanács a városi önkormányzatnak utalta át, ám ez utóbbi nem határozott az átvételrôl.

Dorin Florea polgármester pénzhiányra hivatkozva hallani sem akar arról, hogy a város tartsa el a színházat. A megyei tanács döntését bírálva tegnap kijelentette: a megyei önkormányzat nem felettese a városinak, határozatait nem kényszerítheti a városi tanácsra, különösen nem, ha érzelmi indíttatásúak. (Érdekes, az nem jutott eszébe, hogy ô sem felettese a városi tanácsi testületnek!) A megyei tanácsosokat félretájékoztatták, orruknál fogva vezették - jelentette ki -, a városi tanács RMDSZ- frakciójáról pedig azt mondta, hogy politikai utasításra cselekszik. Ismét kifejtette: hajlandó ötnapi polgármesteri fizetését felajánlani a színház részére, ha a lakosság is ezt tenné, az intézménynek nem lennének problémái.

A Virág György megyei tanácselnökkel szembeni ellentét újra fellángolt. Florea szerint a színházügy a harmadik "súlyos hiba", amit a megyei tanácselnök elkövetett, az elôzô kettô az ipari park létrehozásának meghiúsítása, illetve az ISPA-programmal kapcsolatos rendellenességek voltak. A polgármester úgy vélte, az ilyen helyzetek a lakosság - románok és magyarok - közötti széthúzáshoz vezetnek, Virág György pedig "ne felejtse el, hogy zsarolás és kompromisszumok árán lett tanácselnök, de úgy látszik, nem tudja sikeresen végigvinni mandátumát". A polgármester nyilatkozataira a megyei tanácselnök nem kívánt reagálni.

Dorin Florea és egyes tanácsosok próbálkozása ellenére valószínûnek látszik, hogy csütörtökön a tanács kedvezô döntést hoz a színház ügyében, lehetôvé téve a 12 milliárd lej felhasználását az alkalmazottak fizetésének fedezésére. Ez, ha nem is jelenti azt, hogy a városi önkormányzat papíron is átveszi a színházat, mindenesetre elsô lépése a folyamatnak. Jövô hónapban valószínûleg erre is sor kerül.

Kétségtelen, egy ilyen döntés igen nagy anyagi terhet ró a város költségvetésére, hiszen a béreken, a különbözô számlák törlesztésén kívül az épület rendbetétele milliárdokba kerül, amit továbbra is központi pénzalapokból kellene finanszírozni. De az intézmény helyzetét, addig is, amíg eldôl, hogyan tovább - így vagy úgy -, tisztázni kell.

A parlamentben - heves szócsaták közepette folyik az úgynevezett minôsített információk védelmérôl szóló törvény vitája. Ám a vita nemcsak a törvényhozásban heves, civil szervezetek, emberjogi szakértôk figyelmeztetnek arra, hogy "a titoktörvény jelenlegi formájában gyakorlatilag hatástalanítja a közérdekû információkhoz való hozzájutást biztosító törvényt, tagadja a közösségi érdekek felsôbbrendûségét, gátolja az állampolgári jogok gyakorlását, és sérti a sajtószabadság fogalmát, valamint bátorítja a korrupciót". A képviselôházi vita részleteirôl kérdeztük Székely Ervin RMDSZ képviselôt, a jogi bizottság tagját, aki egyik aktív résztvevôje volt a szóban forgó törvény körüli csatározásoknak.

- Mi számít minôsített, azaz titkos információnak?

- Emlékezetbôl idézem a törvény cikkelyét. Minôsített információnak minôsülnek a képviselôházban elfogadott cikkely szerint azok az információk, amelyek az állam biztonságát, az állam védelmét, a nemzetközi kapcsolatokat veszélyeztetik abban az esetben, ha nyilvánosságra kerülnek, vagy illetéktelen személyek tudomására jutnak.

- Ez meglehetôsen tág fogalom...

- Így van, de a késôbbiek során a törvény igyekszik pontosítani. Valamiképpen RMDSZ- sikerként könyvelhetô el, hogy végül is szûkítette ezen információk körét azáltal, hogy kivette a szövegbôl azt a megfogalmazást, hogy és más, hasonló jellegû információk. Ha ez benne marad, azt jelentette volna, hogy a hatóságoknak jogukban áll bizonyos információkat titkosnak vagy minôsített információnak nyilvánítani, holott erre szerintünk csak a törvényhozónak van felhatalmazása. Egy sajátos törvénynek mindig konkrétnak kell lennie és nem általánosnak, mert szigorú alanyi értelmezése van ezeknek a cikkelyeknek.

- Ezek szerint titkos információnak számít, hogy a lakosság 40%-a a létminimum alatt tengôdik, másik 40%-a éppen csak a szegénységi küszöböt éri el, 20% vígan él. Ez nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot?

- Értem a kérdésbôl kiszüremlô iróniát. Ha komolyan akarok rá válaszolni, akkor azt mondom, hogy ez nyilván nem minôsített információ. Ha némileg viccesen, akkor azt, hogy amennyiben a kormány úgy értékeli, hogy az állam biztonságát veszélyezteti az a szegénység, ami Romániában van, akkor igenis, ez titkos információként kezelendô. De hát független bíróság még nem állapította meg ezt Romániában. A szomorú valóban az, hogy a hatóságok és a kormánypárt bizonyos vezetô személyiségei is nagyon nehezen szoknak hozzá ahhoz a gondolathoz, hogy az a fajta titkosszolgálati szemlélet, ami ’89 elôtt uralta ezt az országot, el kell hogy tûnjön. Nagyon nehezen fordítják meg a képet, hogy mindenféle információ nyilvános, mindenféle információ publikus, de bizonyos információkat korlátozott idôre a hatóságoknak éppen azért, mert közösségi érdekrôl van szó, jogukban áll titkosítani. Azonban nem minden információt és nem korlátlan idôre. A törvénynek az egyik nagy hiányossága az, hogy ilyen idôtartamokat nem határoz meg. Mi nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy ez rövid idôre történjék. Legyen 20 évre, 30 évre, akár 100 évre is, de a törvény írja elô, hogy mennyi ideig titkosak ezek az információk.

- Pillanatnyilag ilyen szabályozás csak a levéltári törvényben van.

- Valóban, csakhogy ez nem külön törvény, és nem errôl szól. Véleményem szerint ebben a jogszabályban mindenképpen helye lett volna a minôsített információk ilyen idôbeni korlátozásának is.

- Vajon az ugyancsak szigorúan titkos információ- e, hogy az elôbb vázolt, nemzetbiztonságot veszélyeztetô állapot az elmúlt 12 esztendô váltakozó politikai vezetésének a tehetetlensége, hozzá nem értése miatt állt elô? Errôl szabad beszélni?

- Ha ez titkos, vagy minôsített információ lenne, azt hiszem, többen lennének a börtön falain belül, mint azokon kívül. De abban, hogy 12 év után is nehezen, és ilyen felemás módon fogadtatik el egy titoktörvény, ebben mindenképpen benne van a vezetô politikai elitnek a felelôssége. És benne van az a fajta tartózkodás az európai szabványoktól, a piacgazdaságtól, az európai integrációtól, amely jellemzô volt ezekre az évekre, és sajnos nem pártfüggô tartózkodás volt. Majd minden párt vezéregyéniségei, amikor rá kellett volna szánják magukat olyan reformintézkedésekre, amelyekrôl ôk úgy gondolták, hogy nem tudják a késôbbiekben kezelni az általuk megindított folyamatot, visszahökkentek. Emiatt addig, amíg a környezô országokban ezek a reformok megvalósultak, nálunk helyben topogás volt. Nyilván, némi cinizmussal vagy iróniával minôsíthetô titoknak is, hiszen nem a legjobb fényben tünteti fel Románia politikai osztályát, de a valóság ennél sokkal szomorúbb.

- Képviselô úr, a pletyka, mondjuk az, hogy bizonyos forrásból tudjuk, hogy egy fôhivatalnok kapcsolatai révén olcsóbb téglához jut, s abból palotát épít, titkos információnak számít? A pletyka például milyen szintig számít annak?

- Azt hiszem, hogy erre van külön szabályozás, van Európa tanácsi szabályozás is, amely Romániára is érvényes. Ennek értelmében a személyiségi jogokat a törvény garantálja. Tehát bizonyos magánéleti vagy ilyen jellegû információk titkosak. Ugyanakkor viszont az Európa Tanács gyakorlata és jogszabálya az, hogy egy közméltóságnak vagy közszereplést vállaló tisztségviselônek a magánélete hozzáférhetôbb, illetôleg nyitottabb, mint egy átlagállampolgáré. Hiszen az a rábízott felelôsség nyomán "gazdálkodik" valamiképpen az állampolgárok bizalmával, és akkor a nyilvánosságot is nagyobb mértékben kell vállalnia.

- Milyen fokozatai vannak a minôsített információnak?

- A törvény meghatározza az államtitkot, illetve a szigorúan titkos információkat. Ebbe tartoznak azok az információk, amelyek az ország védelmi képességét érintik. Vagy amennyiben nyilvánosságra jutnak, veszélyeztetik a belbiztonságot, illetve a külföldi kapcsolatokat, s azonkívül vannak a titkos információk, amelyek viszont nem államtitkok. Ezeknek a köre valamivel szélesebb.

Az említetteken kívül ide tartoznak az általános nemzeti fejlesztési tervek, ugyancsak ide tartoznak - ami szerintem egy másik vitatható dolog - a tudományos információk, tehát tulajdonképpen az ipari titkok. Egy harmadik kategória a szolgálati titok. Azt javasoltam a törvény vitája során, hogy az egész fejezetet töröljék a törvénybôl.

- A képviselôházi vita során többszöri felvetésben is jelentkezett az az érv, hogy ez a törvény veszélyezteti az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát.

- Igen. Ugyanis van a törvénynek egy nagyon vitatható cikkelye, amit a vita során sikerült ugyan szûkíteni, és az eredeti változathoz képest kimondottan jó cikkely született, de még ebben a formájában is rendkívül vitatható és aggályos. Ez a 16-os cikkely, amely arról szól, hogy ha valaki véletlenszerûen kerül a birtokába minôsített információnak, kötelessége azt az illetékes hatóságoknak átadni, és senki mással nem közölni. Szerintem ez súlyos korlátozása az információhoz való jognak, ugyanakkor pedig a gyakorlati megvalósítása rendkívül nehéz. Egy állampolgártól nem lehet elvárni, hogy titkosszolgálati szakember legyen, ô maga nagyon ritkán tudja hitelt érdemlôen megállapítani egy információról, hogy az mennyire titkos, milyen kategóriába illeszkedik, és melyik az a hatóság, amelyiknek át kell adnia. Hogy egy példát mondjak: e-mailen kapok egy Armageddon IV jelentést. Ember legyen a talpán, aki meg tudja állapítani, hogy ez most milyen jellegû információ.

- Módosult az álláspont, hogy aki hozzájut és nem adja azonnal át az illetékes hatóságnak, akár börtönbüntetéssel is sújtható, aki elveszítette, az csak hivatali gondatlanság miatt kaphat megrovást?

- Ez így nem szerepel, bár vannak a törvényben szankciók. Azt hiszem, egy ésszerû kompromisszum vonala azért meghúzható. Abban az esetben, ha valaki ezzel foglalkozik, ez a szakterülete és olyan információ birtokába jut, amelyrôl teljes biztonsággal tudja, hogy titkos információ, s nem adja át az illetékes szerveknek, felelôsségre vonható, hiszen szolgálati vétséget is elkövet. Abban az esetben viszont, ha egyszerû állampolgárról van szó, azt hiszem, hogy mindenféle korlátozás, mindenfajta ilyen elôírás sérti az információhoz való jogot. Hiszen nem várható el egy állampolgártól, hogy ilyen ügynöki munkát végezzen.

- A törvény szól a minôsített információ védelmérôl. Ki kell megvédje, mindenki?

- Igen, szinte az egész nép háborúja kellene hogy legyen. Véleményem szerint ez a cikkely erôs túlzása a törvénynek. Sajnálom, hogy végül is többségi szavazással így dôlt el. Az állampolgárok számára ez a kötelezettség megmarad.

- Beszéljünk a hivatali titokról. Ismereteim szerint önkényesen fog eldôlni, mi számít annak. A közérdekû információkhoz való hozzájutásban a helyhatóságok, állami szervek, hivatalok ma sem túlságosan bôbeszédûek, a hivatal vagy annak vezetôje számára kényelmetlen információkat próbálják eltitkolni a sajtó és a nyilvánosság elôl. Mi van akkor, ha az újságíró megszerez egy olyan információt, amelyet egy polgármester, prefektus, rendôrfônök hivatali titoknak minôsített, de az újságíró úgy ítéli meg, hogy közérdekû, és a közvéleménynek joga van tudni róla?

- Itt több kérdésrôl is beszélnünk kell. Elôször arról, és ezért javasoltuk a hivatali titok fejezetnek a teljes törlését, hogy szerintünk ez valóban sérti az információhoz való szabad hozzáférés jogát. Ugyanis addig, amíg az államtitok, a szigorúan bizalmas információk esetében a törvényhozó, a parlament az, amely megmondja, mely információk minôsülnek annak, ebben az esetben a helyi potentátok, a helyi intézményvezetôk jogosultak ennek eldöntésére. Nem arról van szó, hogy a felkészültségükben eleve kételkednénk, viszont nem tartjuk szerencsésnek, hogy a parlament megkerülésével bármiféle információt titkosnak lehessen nyilvánítani. Ez az egyik vetülete a kérdésnek. A másik, hogy nemrégiben Romániában elfogadták a nyilvános információkhoz való szabad hozzáférés törvényét. Ebben az intézményvezetôk nemhogy felhatalmazást nem kapnak arra, hogy bizonyos információt titkosnak minôsítsenek, hanem ellenkezôleg, azon kötelezettséget fogalmazzák meg velük szemben, hogy állítsanak fel tájékoztató irodákat, ahol a hozzájuk forduló állampolgárnak, újságírónak minden információt bocsássanak a rendelkezésére. Ez a cikkely ellentmond egy már korábban megszavazott hatályos törvénynek. Harmadrészt pedig az, hogy egy újságíró hozzájut egy olyan információhoz, amelyrôl az intézményvezetô úgy gondolja, hogy az hivatali titok, és nyilvánosságra hozza, szerintem alkotmányossági problémát is felvet. Hiszen Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol az információhoz való szabad hozzáférés joga alkotmányos jog. Kevés európai ország alkotmányába került be ez a cikkely, és én nagyon örülök, hogy a román alkotmányban benne van. Ugyanakkor - Márton Árpád kollégám hívta fel erre a figyelmet -, aki összehasonlította az állampolgári jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmányos cikkelyeket, és azt állapította meg, hogy míg minden más alapvetô jog esetében a törvényhozó eléggé viszonylagosan, árnyaltan fogalmaz, azonnal fékeket épít be a kijelentésbe, ebben az esetben rendkívül egyértelmûen azt mondja, hogy az állampolgárnak minden információhoz joga van, és aztán a késôbbiekben úgy fogalmaz, hogy nem célszerû, nem kell bizonyos információkat nyilvánosságra hozni, amikor az állam hatóságai azt gondolják, de ezt is csak törvényben lehet szabályozni és a többi, és a többi. Tehát én azt hiszem, ha egy ilyen esetben az újságíró az alkotmánybírósághoz fordulna, és ennek a cikkelynek az alkotmányellenességét vetné fel, az alkotmánybíróság nem tehetne mást, mint megállapítaná, hogy alkotmánysértô maga a törvény is. Úgy hogy én remélem, amennyiben a szenátus nem fog módosítani ezen a törvényen, akkor az alkotmánybíróság teszi meg ezt, és törölni fogja a hivatali titokra vonatkozó teljes fejezetet.

- Ebben a vonatkozásban éppen ön állította, hogy a hivatali titokra vonatkozó cikkely a szólásszabadság elleni merénylet. Ami igaz, ám mégis megszavazták a törvényt, azzal, hogy a jogszabály ebben a formában elfogadható, annak ellenére, hogy tartalmaz visszásságokat. Ez hasonlít ahhoz a gyógyszerhez, amelynek annyi gyógyító hatása van, mint amennyi káros hatása, s olyan veszélyeket hordoz, amelyek nem orvosolhatók. Miért szavazták meg ezek után?

- Van rá magyarázat. A törvény védelmében azért néhány dolgot el kell mondani. Egyrészt az elôzô törvényhez képest ez egy lényegesen javított változata a kérdés kezelésének. Van egy másik szempont is, melyet mindenképpen megfontolásra érdemesnek tartottunk. Nevezetesen az, hogy a törvénybe bekerült, hogy a NATO- és az EU-szabványok a mérvadóak, és elsôbbséget élveznek a romániai szabványokkal szemben. Bekerült az, hogy a titkosszolgálatoknak együttmûködési kötelezettsége van az Európai Unióval és a NATO-val. Ugyanakkor, ha mi nem is szeretjük túlságosan minden egyes cikkelyét, és megvannak azok a fogyatékosságai, amelyekrôl beszéltünk, végül is a törvény nagyjából és egészében leképezi az uniós országok hasonló rendelkezéseit. El kell mondani, hogy a NATO-ban nagyon szigorúan veszik ezeket a dolgokat, és amennyiben csatlakozni akarunk, nem lehetnek lazább megfogalmazásai a román törvénynek sem, mint a NATO- tagországok hasonló rendelkezéseinek. Mindent egybevetve, úgy gondoltuk, hogy miután azok a durva jogsértések, amelyek az elôzô változatában szerepeltek a törvénynek, kikerültek ebbôl a jogszabályból, tanácsosabb elfogadni, mint visszautasítani. Ugyanis visszautasítás esetén a jelenlegi szabályozás maradna érvényben, amely egyértelmûen rossz.

Január 29-én, kedden Markó Béla szövetségi elnök és Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt elnöke aláírta az RMDSZ és a kormánypárt közötti, 2002-es évre vonatkozó együttmûködési szerzôdést

Több olvasónk sürgetô kérésének teszünk eleget az SZDP-RMDSZ közötti, 2002-es évre szóló együttmûködési megállapodás teljes szövegének közlésével. Ismerete hasznos lehet azok számára, akik az értelmezéseken és vitákon túl maguk szeretnének véleményt alkotni a megállapodás jellegérôl, céljairól.

Figyelembe véve a két politikai alakulat között létrejött megállapodás alapján a 2001. évben a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közötti együttmûködés pozitív eredményeit;

* tekintetbe véve az SZDP és az RMDSZ 2001. évi együttmûködésének jótékony hatását az egész román társadalom egyes elsôrendû célkitûzéseinek megvalósításában;

* úgy vélve, hogy a politikai stabilitás fenntartása országunkban alapvetôen fontos az európai és euro-atlanti integráció folyamata gyorsításához;

* annak tudatában, hogy mind Romániának a NATO-ba való felvétele, mind az Európai Unióval folytatott tárgyalások felgyorsítása távlatában szükséges a parlament és a végrehajtó hatalom szintjén a csatlakozási kritériumok teljesítése;

* figyelembe véve a politikai és intézményi reform felgyorsításának szükségességét, a decentralizáció folyamatának folytatását, a privatizáció és az infrastrukturális fejlesztés gyorsítását az ország minden övezetében;

* tudatában lévén, hogy Romániában megvannak a reális feltételei annak, hogy véglegesítsék és lezárják a tulajdonnal kapcsolatos kérdések átfogó megoldási folyamatát, a föld- és erdôalapi birtoklevelek kiadását, az államosított ingatlanok természetbeni vagy kárpótlásos visszaszármaztatását;

* tekintetbe véve a felek közös akaratát, hogy hatékony szociális védôintézkedésekkel és szolidaritással biztosítsák a társadalmi stabilitást;

* úgy értékelve, hogy az SZDP-RMDSZ együttmûködés nyomán javult a többség és a nemzeti kisebbségek közötti viszony;

* abból a ténybôl kiindulva, hogy a kisebbségek az egész ország számára kulturális és szellemi vagyont képeznek, és úgy vélvén, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és bôvítése nem jelenti a többség jogainak szûkítését, hanem biztosítja az ország minden állampolgárának esélyegyenlôségét;

* kifejezve azon akaratukat, hogy együttmûködésük révén hozzájáruljanak az országunkban élô különbözô etnikumok méltányos és harmonikus együttéléséhez, valamint a szélsôséges erôk elszigeteléséhez;

* figyelembe véve az aláíró felek óhaját, hogy minden nemzeti kisebbség, beleértve a magyart is, megôrizhesse, kifejezhesse és fejleszthesse nemzeti önazonosságát, Románia Alkotmányának, az Európai Emberjogi Egyezménynek, a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló keretegyezménynek, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelôen;

* tudatában annak, hogy az aláíró felek együttmûködésének nemzetközi szinten pozitív következményei voltak, és ez fontos szerepet játszott mind a Schengen-térségbe utazó román állampolgárok vízumkötelezettségének eltörlésében, mind Románia NATO- integrációjának felgyorsításában:

A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÉS A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG ama szilárd akaratának ad hangot, hogy folytassa és fejlessze együttmûködését a 2002. esztendôben annak érdekében, hogy gyorsítsa a gazdasági reformokat, leállítsa az elszegényedést, szembeszálljon a korrupcióval és a bûnözéssel, tiszteletben tartsa az emberi jogokat, fokozza erôfeszítéseit a NATO és az Európai Unió struktúráiba való integrálódásáért.

ENNEK ÉRDEKÉBEN A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÉS A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG MEGKÖTI A 2002. ÉVRE SZÓLÓ ALÁBBI EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST:

1. Az SZDP és az RMDSZ - az ország sorsáért felelôs politikai alakulatok - folyamatosan együttmûködnek a központi vezetôségek szintjén, kölcsönösen tájékoztatják egymást a prioritást jelentô kérdésekben.

2. Az aláíró felek megegyeznek abban, hogy képviselôik meghívottként részt vegyenek a két politikai alakulat országos összejövetelein.

3 Az SZDP és az RMDSZ megállapodnak abban, hogy operatívan tájékoztatják egymást a két politikai alakulat központi végrehajtó szervei által elvégzett elemzésekrôl és elfogadott határozatairól.

4. Az aláíró felek közös megegyezés alapján tapasztalatcseréket, vitákat és szimpóziumokat rendeznek a politikai, gazdasági és szociális tevékenység különbözô témáiról.

5. Az SZDP és az RMDSZ vállalják, hogy nemzetközi kapcsolataikban támogatják Románia alapvetô érdekeit, a Kormány európai és euro-atlanti integrációs külpolitikáját, fontos esetekben biztosítva a kölcsönös, elôzetes tájékoztatást.

6. Az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a nemzetközi normáknak megfelelôen támogatják a határon kívüli románok érdekeit, különösképpen a magyarországi román kisebbségét.

7. Az SZDP és az RMDSZ vállalja, hogy fokozott figyelmet szentelnek a magyar többségû megyékben és helységekben élô román kisebbség kérdésének, és fellépnek az összes román állampolgár esélyegyenlôségéért.

8. A két politikai alakulat továbbra is kiemelt figyelmet szentel a nemzeti kisebbségek védelmének, az intézményi és jogi keretek fejlesztésének.

* Az elkövetkezôkben is bôvítik annak lehetôségét, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozó minden román állampolgár jogát etnikai önazonosságának szabad megôrzéséhez és fejlesztéséhez, hogy teljes mértékben megnyilatkozhasson a kultúra, a vallás, a nevelés és az oktatás, valamint a közélet területén.

* Fokozott figyelmet szentelnek a kisebbségi közösségek problémáinak azon helységekben, ahol részarányuk alacsony a többségi lakosságéhoz képest.

9. Az SZDP és az RMDSZ fellépnek annak érdekében, hogy helyesen alkalmazzák a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvénnyel kapcsolatos, Románia és Magyarország kormányfôje közötti Egyetértési Nyilatkozat elôírásait.

* Központi szinten a nyilatkozat alkalmazását monitorizáló bizottság jön létre, amelyben részt vesznek az RMDSZ képviselôi is.

10. Az aláíró felek felkérik a két politikai alakulat sajtóirodáit, hogy ha arra szükség mutatkozik, szervezzenek közös sajtóértekezleteket, illetve adjanak ki közösen egyeztetett közleményeket a média és a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében.

1. Az SZDP és az RMDSZ felkéri képviselôházi és szenátusi frakcióit, hogy folyamatosan mûködjenek együtt a törvényhozási programban szereplô jogszabályok elfogadásáért az európai uniós szabályozásokhoz való felzárkózás érdekében.

2. Az aláíró felek megállapodnak abban, hogy a parlamenti frakciók vezetôi és a két ház állandó bizottságának SZDP-s és RMDSZ-es tagjai hetenként, illetve ahányszor arra szükség mutatkozik, egyeztetni fognak azzal a céllal, hogy a prioritásokat megjelöljék, és a Parlament által napirendre tûzött törvénytervezetekkel kapcsolatosan koherens álláspontot alakítsanak ki.

3. A két politikai alakulat felkéri a Parlament két házának különbözô szakbizottságaiban tevékenykedô tagjait - elsôsorban a bizottsági elnököket, alelnököket és titkárokat -, hogy biztosítsák a szoros és hatékony együttmûködést a jogszabály-tervezetek megvitatásában, a jelentések elkészítésben és elfogadásában.

4. Az SZDP és az RMDSZ parlamenti frakcióinak vezetôi a különbözô jogszabály-tervezetekkel kapcsolatosan elôzetesen tájékoztatják egymást, és eljuttatják egymásnak a szóban forgó dokumentumokat.

5. Az SZDP és az RMDSZ azt kéri azoktól a képviselôitôl és szenátoraitól, akik küldöttek az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésében és más nemzetközi szervezetekben, illetve parlamenti baráti csoportok tagjai, hogy folyamatosan mûködjenek együtt nemzetközi téren az ország érdekeinek érvényesítéséért.

1. Az SZDP és az RMDSZ vállalja, hogy támogatja a Kormányt Románia Parlamentje által elfogadott kormányzási programjának, a 2002. évre szóló cselekvési tervnek, valamint az országos, regionális és helyi szintû gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiáknak az életbe ültetésében.

2. A gazdasági reform felgyorsításának területén az SZDP és az RMDSZ parlamenti és kormányzási intézkedéseket foganatosítanak a tartós gazdasági növekedés biztosítása érdekében.

* Elemzik az adóterhek mértékét, és a kormányprogram alapján megoldásokat keresnek annak csökkentésére.

* Felgyorsítják az ipari és mezôgazdasági kereskedelmi társaságok privatizálását.

* Beindítják az energetikai szektor mélyreható szerkezetváltásának folyamatát.

* Fellépnek a gazdaságban létezô pénzügyi körbetartozások csökkentéséért.

* Elemezni fogják annak lehetôségét, hogy a 2003. évi állami költségvetés tervezetének kidolgozásakor a Parlament által is jóváhagyandó mértékben a profitadóból le lehessen írni egy bizonyos százalékot, amit mûvelôdési, oktatási, vallási, jótékonysági, sportegyesületi intézmények vagy tevékenységek támogatására lehessen fordítani.

* Támogatni fogják a kis- és középvállalkozásokat pénzügyi források biztosításával, hogy hozzáférhessenek bizonyos programokhoz.

* A két politikai alakulat támogatni fogja a Román Beruházási Ügynökség létrehozását.

Támogatni fogják a beruházásokat, kivételes figyelmet szentelve a külföldi befektetéseknek, a külföldi és hazai tôke bevonásának.

Támogatni fogják a lakásépítkezési beruházásokat.

* Módosítani fogják a kereskedelmi szerzôdéseket szabályozó törvénykezést, hogy ezáltal növeljék a szerzôdô felek felelôsségét.

* Véglegesítik a szövetkezetek szervezésérôl és mûködésérôl szóló törvénytervezetet (2002. június 30.).

3. Az aláíró felek fellépnek a tulajdon- visszaszolgáltatás folyamatának véglegesítéséért.

* Egy országos program alapján 2002. december 31-ig nagyvonalakban befejezôdik a föld- és erdôalap tekintetében a birtoklevelek kiadása.

* 2002. február 28-ig a Képviselôház a Szenátusban megszavazott formában elfogadja a 2001. évi 102-es sz. Sürgôsségi Rendeletet. Felgyorsítják a visszaszolgáltatást a birtokba helyezés és a birtoklevelek kiadása révén.

* Az állam által az egyházaktól, az egyesületektôl és szervezetektôl jogtalanul elvett ingatlanok és ingó javak esetében - beleértve a nemzeti kisebbségekét is - a Kormány 2002. április 30-ig visszaszolgáltatási törvénytervezetet terjeszt a Parlament elé, amit a Parlament a maga során 2002. szeptember 30- ig elfogad.

* Elfogadják a visszaigényelt, de természetben vissza nem adható ingatlanokért járó kárpótlásról szóló törvényt a 2001. évi 10-es törvénynek megfelelôen (2002. június 30.).

Aktualizálják a 2001. évi 10-es törvény alkalmazási metodológiáját (2002. február 28.).

4. A közigazgatás decentralizációja terén a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség fellépnek a decentralizációs és demilitarizálási intézkedések folytatásásáért az alábbiak szerint:

* Elégséges pénzügyi forrásokat bocsátanak a helyhatóságok rendelkezésére, hogy azok biztosíthassák azon szolgáltatások minôségét és intézmények mûködését, amelyek a megyei és a helyi tanácsok alárendeltségébe kerültek át.

Folytatódik a nemzetiségi kisebbségek által is lakott közigazgatási-területi egységek méltányos támogatása a költségvetésbôl. Ebben az értelemben a szakminisztériumok támogatni fogják az infrastrukturális és más természetû projekteket ezekben az övezetekben.

Folytatják a jövedelemadóból leosztott, a helyi tanácsok finanszírozására szánt részarány növelését.

Tanulmányozni fogják annak lehetôségét, hogy az adófizetô lakhelyén adózzon annak érdekében, hogy közvetlenül vegyen részt a helyi erôforrások megteremtésében.

Az évi költségvetési törvény révén a továbbiakban is növelni fogják ama összegek arányát, amelyek a helyi közigazgatási szerveknél maradnak a jövedelemadóból és más forrásokból.

* Befejezik az 1998. évi 213-as sz. törvény elôírásainak alkalmazását a köztulajdonnal és annak jogállásával kapcsolatosan a közigazgatási-területi egységek köz- és magánvagyona tekintetében (2002. június 30.).

* Intézkedéseket foganatosítanak, hogy a lakosságnyilvántartási közösségi szolgáltatás - a 2001. évi 308-as sz. törvény értelmében és a Kormánynak a törvényes rendelkezésekre vonatkozó országos programot jóváhagyó határozatával összhanban - lépcsôzetesen a helyi hatóságok alárendeltségébe menjen át (2002. június 30.).

A rendkívüli állapotokkal foglalkozó közösségi szolgáltatás a helyi hatóságok alárendeltségébe kerül (2002. szeptember 30.).

Az útlevél-kibocsátó közösségi szolgáltatás 2002. október 30-ig a prefektúrák alárendeltségébe kerül.

* Monitorizálják a 2001. évi 215-ös sz. helyi közigazgatási törvény és a metodológiai normák alkalmazási módját.

Intézkedni fognak a 2001. évi 215-ös sz. törvény 38. szakasza "u" bekezdése elôírásainak alkalmazása és tiszteletben tartása érdekében az utcák, terek és közintézmények névadásával, illetve névváltoztatásával kapcsolatosan.

Hatályon kívül helyezik az 1990. évi 100-as törvénydekrétumot (2002. február 28.).

Megállapítják a helyi hatóságok illetékességét az illetô közigazgatási- területi egységben mûködô egyetem elôtti oktatási intézmények névadásában és -változtatásában.

* Elemezni fogják ipari parkok létrehozásának célszerûségét újabb megyékben, beleértve a nemzeti kisebbségek által lakottakat is.

* Biztosítani fogják fejlesztési egyesületek létrehozását a köz- és magánpartnerség rendszerében, a 2001. évi 215- ös sz. törvény azon elôírásai értelmében, amelyek biztosítják a helyi hatóságok jogát, hogy szövetkezéssel és pénzalapok biztosításával az általuk képviselt közösségek javára regionális fejlesztési programokat valósítsanak meg.

5. Az SZDP és az RMDSZ kivételes figyelmet szentel a szociális védelemnek.

* Megkövetelik a garantált minimáljövedelemrôl szóló törvény elôírásainak alkalmazását.

* Biztosítani fogják az etnikai okokból üldözött személyek jogairól szóló 2000. évi 189-es sz. törvény pontos életbe ültetését. Ennek érdekében 2002. február 28-ig véglegesítik a törvény metodológiai alkalmazási normáit.

* Elfogadják azt a törvénytervezetet, amely bizonyos jogokat biztosít azon személyeknek, akik a katonai szolgálatot munkaszázadokban töltötték le.

* Biztosítani fogják a nyugdíjak differenciált indexelését, elônyben részesítve a kisnyugdíjakat.

Folytatják a nyugdíjak kiigazításának menetét, hogy csökkentsék az elôbbi években felgyûlt egyensúlyhiányt.

A nyugdíjkérés beadásának idôpontjától számítva a lehetô legkisebb idôre rövidítik le a nyugdíj megállapítását és kifizetését.

* Elônyösebb hitelezési rendszert teremtenek a fiatal végzôsök számára, hogy lakáshoz juthassanak.

6. Az egészségügy terén az SZDP és az RMDSZ következetesen fellép a lakosság egészségi állapotának tényleges javítását célul tûzô országos stratégiák és programok valóra váltásáért.

* Elfogadják a kórházak szervezésére és tevékenységük lebonyolítására vonatkozó törvényt, figyelembe véve, hogy azok a helyhatóságok alárendeltségébe kerülnek át.

* Fokozzák a megyei egészségbiztosítási pénztárak alapjai szabályszerû és hatékony felhasználásának ellenôrzését.

7. Az oktatás terén az SZDP és az RMDSZ a következôkben állapodnak meg:

* Támogatják és fejlesztik a tanügy intézményes kereteit szakonként és képzési - elemi, gimnáziumi, líceumi és egyetemi - szintenként.

Folytatódik a decentralizálás folyamata, az intézményi autonómia fejlesztése.

Egyeztetik a tanügy általános célkitûzéseit a munkaerôpiac tényleges igényeivel.

* A felsôoktatásban:

Magyar nyelvû karokat és tanszékeket hoznak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a tanügyi törvény elôírásainak tiszteletben tartásával;

Megvizsgálják a magyar nyelvû tagozat létrehozásának módozatát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a beiskolázási számot is megállapítva;

A Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémiára, a Kolozsvári Agrártudományi Intézetre, a Marosvásárhelyi Petru Maior Mûegyetemre vonatkozóan tanulmányozzák magyar nyelvû csoportok létrehozásának módozatát, a törvényes elôírásoknak megfelelôen.

* Az egyetem elôtti oktatásban:

Az állami oktatás keretében, a tanügyi törvény 121. szakaszának megfelelôen és az Európa Tanács külön ajánlásainak szellemében biztosítani fogják a magyar nyelv tanulását, a konkrét és valós igények függvényében.

Az egyházi középiskolákban az elkövetkezô években is tiszteletben tartják a 2001- 2002-es tanévre megállapított beiskolázási számokat.

Az iskolahálózat átszervezésekor figyelembe fogják venni azon szakemberek véleményét is, akik a nemzeti kisebbségek érdekeit képviselik.

A tanügyi reformmal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásának folyamatában biztosítani fogják a nemzeti kisebbségek sorából származó szakemberek részvételét is.

Az Oktatási és Kutatásügyi Minisztérium költségvetése révén biztosítják a szükséges pénzügyi támogatást a nemzeti kisebbségek anyanyelvû oktatásában használt tankönyvek elkészítéséhez és kiadásához.

8. Az audiovizuális média területén az SZDP és az RMDSZ a következôkben egyezik meg:

* Újraindítják román és magyar nyelven a marosvásárhelyi területi televízió- stúdiót.

* A Kommunikációs és Információs Technológia Minisztériuma elemezni fogja és megoldja az antennahálózat fejlesztését abból a távlatból kiindulva, hogy összekapcsolják ily módon a magyar nyelvû rádió- és televíziós adásokat, megvalósítva azok fokozottabb helyi és országos szintû koherenciáját.

* Biztosítják az RTV 2 földi sugárzási hálózatának fejlesztését és kiterjesztését, hogy azt az ország minden megyéjében fogni lehessen.

9. Az SZDP és az RMDSZ más fontos területeken is együtt fog mûködni, mégpedig:

* Intézkedéseket foganatosítanak a vallásfelekezetek fokozottabb támogatására, az állam lehetôségeinek függvényében, templomok építésére és pénzügyi asszisztenciára, megsürgetik az egykor a vallásfelekezetek tulajdonát képezô egyes épületek visszaadását. A sürgôsségi rendeletekbe foglalt ingatlanokat 2002. április 30-ig visszaszolgáltatják.

* A diszkrimináció bármely formáinak kiküszöbölését célzó törvény alkalmazására létesítendô intézményi keretek minél gyorsabb megteremtésének biztosítása a magyar kisebbség egyes képviselôinek ennek vezetô szerveiben való részvételével (2002. február 28.).

* A Nemzeti Kisebbségek kérdéseit tanulmányozó intézet létrehozása; ennek az intézetnek a keretében létesítenek egy részleget a magyarok problémáinak tanulmányozására (2002. július 31.).

* Megfelelô formában ratifikálják a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartáját (2002. június 30.).

* A rendôr jogállásával foglalkozó törvénybe beviszik a közhivatalnokok törvényében létezô elôírást, mely szerint azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, alkalmazzanak rendôröket, akik ismerik az illetô kisebbség nyelvét.

* Intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti szimbólumok, valamint a nemzeti kisebbségek szimbólumai használatára - a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen (2002. február 28.).

* A román nyelv védelmére készült törvényt a parlamentben oly formában fogadják el, hogy az egyidejûleg biztosítsa a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is.

* A kisebbségi nyelvû kiadók és kiadványok, valamint a mûvelôdési események méltányos finanszírozása.

* A nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosítása országos, területi és helyi szinten, az intézményi struktúrák döntéshozó tisztségeiben is.

1. Az SZDP és az RMDSZ országos szintû együttmûködése alapján és szellemében a két politikai alakulat megyei szervezetei (ott, ahol esedékes) 30 napon belül saját megállapodásokat kötnek a 2002. évre, helyi és megyei szintû együttmûködésük érdekében.

* Ezeket a megyei szintû megállapodásokat csak a Megállapodást Kiértékelô Országos Bizottság elôzetes véleményezése után kötik meg.

2. Az SZDP és az RMDSZ felkéri összes megyei szervezetét, hogy eredményesen mûködjenek együtt területi szinten, a helyi és a megyei tanácsosokat pedig arra, hogy az ország törvényeivel és az illetô helység adófizetôinek érdekeivel összhangban levô határozatokat hozzanak.

3. Az SZDP és az RMDSZ felkéri a helyi hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a következôk érdekében:

* Állapítsanak meg prioritásokat olyan történelmi mûemlékek restaurálása terén, amelyek a romániai magyarok kultúrájának számottevô értékei.

* Az SZDP és az RMDSZ brassói szervezetei mûködjenek együtt egy olyan ingatlan kijelölése vagy építése érdekében, amely megoldja az Áprily Lajos Elméleti Líceum mûködési gondjait.

* Az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezetei együttmûködnek annak érdekében, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum visszanyerje magyar tannyelvû státusát.

* Megoldják az aradi Szabadság-szoborcsoport problémáját, a vegyes kormánybizottság által aláírt jegyzôkönyvnek, valamint a Románia és Magyarország kormányfôi által aláírt együttmûködési memorandumnak megfelelôen.

4. Az SZDP és az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetôségei kötelesek közösen találkozni általában hetente a közigazgatási vezetôkkel és az illetô megye parlamenti képviselôivel, hogy elemezzék és kijelöljék a megyék prioritásait.

5. Az aláíró felek igénylik megyei szervezeteiktôl, hogy komolyan bekapcsolódva rávegyék a helyi tanácsokat, a polgármestereket mandátumukból fakadó kötelességeik teljesítésére, hogy biztosítsák a közigazgatás közeledését az állampolgárhoz, hogy emelkedjék a közszolgáltatások minôsége és operativitási szintje az adófizetôkkel szemben.

1. Az SZDP és az RMDSZ elhatározzák a Megállapodást Kiértékelô Bizottság létrehozását, amelyet a két politikai alakulat öt-öt tagja alkot.

* A Megállapodást Kiértékelô Bizottság, amelyet két társelnök vezet, rendszerint hetente találkozik és megtárgyalja a jelen megállapodásban foglaltak teljesítésével kapcsolatos kérdéseket.

* A helyi szintû együttmûködés elemzése alkalmával meghívják az illetô területi szervezet képviselôit is.

2. A kiértékelô bizottság havonta tájékoztatja az SZDP és az RMDSZ ügyvezetô szerveit a megállapodásban foglalt célok megvalósításának helyzetérôl és módozatairól.

3. Megyei szinten - ott, ahol az SZDP és az RMDSZ szervezetei megállapodást írtak alá - megyei kiértékelô bizottságokat állítanak fel.

4. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a továbbiakban is támogatni fogja azokat a parlamenti és kormányzati intézkedéseket, amelyek felgyorsítják Románia integrációját az Európai Unióba és a NATO-ba.

5. A Szociáldemokrata Párt vállalja, hogy minden esetben elôzetesen egyeztet a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel Románia kiemelkedô bel- és külpolitikai kérdéseiben.

6. A megállapodásban foglaltak tiszteletben tartása körülményei közepette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tartózkodik attól, hogy egyszerû indítványt vagy bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen vagy támogasson.

7. Az aláíró felek negyedévenként elemezni fogják a két politikai alakulat vezetôségének szintjén a kiértékelô bizottság által bemutatott jelentés alapján a megállapodásban foglalt célkitûzéseket, és meghozzák a szükséges intézkedéseket.

Megköttetett Bukarestben, 2001. január 29-én.

SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT, ADRIAN NASTASE elnök

ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG, MARKÓ BÉLA elnök

A NATO-tagállamok között jelenleg nincs egyetértés abban, hogy Romániát a szövetség novemberi csúcsértekezletén felkérjék-e a csatlakozásra - derült ki Adrian Nastase miniszterelnök New York-ban tett nyilatkozataiból.

A hétfôi beszámolók szerint a kormányfô, aki részt vesz a Világgazdasági Fórum rendezvényein, sajtóértekezletén egyebek között annak szükségességét hangsúlyozta, hogy Románia kezdjen erôteljes és hatékony lobbizásba NATO-felvétele érdekében.

- Minden ország a saját érdekei alapján dönt arról, hogy kinek a tagjelöltségét támogatja. Vannak NATO-tagállamok, amelyek élen járnak Románia támogatásában, mások semlegesek ebben a kérdésben, megint mások viszont ellenünk szólhatnak - fogalmazott.

A román miniszterelnök szerint az amerikai döntéshozatali tényezôk "rendkívül komolyan" tanulmányozzák Románia felvételét, ami - véleménye szerint - nagyon pozitív elem Bukarest szempontjából.

Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy nincs kapcsolat az ország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások és az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a korrupció elleni küzdelem mikéntjérôl tett legutóbbi kijelentései között.

Nastase elismerte, hogy a korrupció kérdése napirenden szerepelt, amikor egy héttel ezelôtt az amerikai külügyminisztérium álláspontjáról tájékoztatta ôt Michael Guest bukaresti nagykövet. Ezen a találkozón az amerikai diplomata kifejtette, hogy Romániában és más tagjelölt országokban azért létezik a korrupció, mert nem tettek meg minden szükséges lépést a jelenség ellen.

Michael Guest a napokban a BBC román nyelvû adásának nyilatkozva sokkal élesebben fogalmazott. "Ha a korrupció elleni harc az ellenfelek besározásává fajul, akkor számomra és mások számára is felvetôdik a kérdés, hogy Románia elég érett-e a NATO-csatlakozásra" - mondotta.

Nastase, aki New Yorkban találkozott Aleksander Kwasniewski lengyel államfôvel, késôbb kijelentette, hogy Lengyelország habozás nélkül támogatja Románia NATO-tagságát és kész mind politikai, mind gyakorlati támogatást nyújtani ezen a téren Bukarestnek. Ennek példájaként említette, hogy a lengyel államfô jelen lesz a NATO-tagjelölt államok miniszterelnökeinek március végére tervezett bukaresti találkozóján.

A visegrádi országoknak azzal az állásfoglalásával kapcsolatban, amely felvetette Románia és Bulgária NATO-felvételének késôbbi idôpontra halasztását, Adrian Nastase úgy vélekedett: ez az állásfoglalás "sokkal inkább arról szólt, hogy egy adott politikai pillanatban megerôsítsék a balti államok csatlakozásának támogatását".
Adrian Nastase szerint Bukarest elsôsorban azzal tud a román csatlakozás mellett érvelni, hogy Románia volt az elsô NATO-tagjelölt ország, mely csapatokat küldött Afganisztánba. Elsôként tette le Brüsszelben a csatlakozásra való felkészülés éves nemzeti tervét, amelynek "belsô koherenciája" igen kedvezô fogadtatásra lelt.

A kormányfô kitért arra is, hogy tavaly Románia a NATO-partnerség keretében 17 kijelölt feladatot végzett el, míg egy évvel korábban csak ötöt.

Az iraki alelnök szerint az Egyesült Államok még a szeptember 11-ei merényleteknél is súlyosabb terrorcselekménynek teszi ki magát, ha folytatja mostani politikáját.

- Szeptember 11. után az Egyesült Államok tovább erôsítette azt a politikáját, amely a New York-i és washingtoni merényleteket okozta - vélte Taha Jaszin Ramadan a Vremja Novosztyej hétfôi számában olvasható interjújában. "Az amerikai politika még piszkosabbá vált. Ha ez így megy tovább, akkor sokkal súlyosabb dolog fog történni, mint a szeptember 11-ei (támadás)" - mondta Ramadan az orosz napilapnak.

George Bush amerikai elnök múlt kedden a "gonoszság tengelyének" nevezte Irakot, Észak-Koreát és Iránt, értésre adva, hogy a "terrorellenes háború" célpontjává válhatnak - emlékeztetett az AFP.

Ramadan egyébként elmarasztalta az orosz külügyminisztériumot, amiért továbbra is noszogatja Irakot, hogy engedje vissza a nemzetközi fegyverellenôröket, cserében az öbölháború után kirótt ENSZ- szankciók feloldásáért. Az iraki alelnök megjegyezte: Vlagyimir Putyin elnök tavaly áprilisban az ô jelenlétében "utasította miniszterét, hogy fejezze be ilyen irányú munkálkodását."

Ramadan szerint "a nemzetközi ellenôrök kémek, és Irak eleget tett leszerelési kötelezettségeinek". Az ENSZ-ellenôrök 1998 decemberében, az amerikai-brit bombázások küszöbén távoztak Irakból, és azóta sem térhettek vissza. Moszkva iparkodik rávenni Bagdadot, hogy - a nemzetközi szankciók felfüggesztése fejében - egyezzen bele fegyverzetei ENSZ-ellenôrzésének felújításába.

A brazíliai Porto Alegrében, a második Szociális Világfórum keretében tartott békekonferencia szervezôi kiáltvány adtak ki vasárnap, amelyben a háborúk nélküli világ megteremtését sürgették.

Az Egyesült Államokat élesen bíráló dokumentumban rámutattak, hogy a szeptember 11-i Amerika-ellenes terrormerényletre válaszul bevezették a terrort, mint az országok közötti kapcsolatok formáját a nemzetközi jog helyett. Az Egyesült Államok - amely közvetve vagy közvetlenül szinte minden létezô fegyveres konfliktusban fôszerepet játszik - saját akaratát erô, bombázások, fenyegetôzések alkalmazásával kezdte el érvényre juttatni, magának vindikálva a világ csendôrének és bírájának szerepét.

A Washingtont az egész világra kiterjedô hidegháborús légkör kialakításával vádoló kiáltvány szerzôi hangsúlyozták, hogy az egyenlôtlenségek növekedése, a társadalmi kirekesztettség és nyomor kiszélesedése egyre nagyobb teret nyit a konfliktusok elôtt, a békés úton megoldható válságok fegyveres konfliktusba nônek át, erôsítve ezzel a háborús légkört.

Mindazonáltal lehetségesnek és elengedhetetlennek tartják a háborúk nélküli világ megteremtését, aminek elôfeltétele egy, a válságok megoldásához szükséges hatalommal és legitimitással felruházott nemzetközi szervezet létrehozása. Ugyanilyen feltételnek tekintik a szegény országok külföldi adósságainak eltörlését, a fegyveriparból származó hasznot tisztára mosó adóparadicsomok megszüntetését, valamint a hadiipar felszámolását, és hogy az utóbbi révén felszabaduló dollármilliárdokat az emberiség nagyobb részének a létszükségleteire költsék el.

Elôzôleg a békekonferencián felszólalt a guatemalai Rigoberta Menchú, a béke Nobel-díj 1992-es kitüntetettje. Ô azt rótta fel az Egyesült Államoknak, hogy az általa indított terrorizmus elleni háború a "lehallgatás újabb függönyét borította azokra az alapvetô problémákra", amelyek iránt a világnak érdeklôdnie kellene. Adolfo Pérez Esquivel béke Nobel-díjas argentin szobrász, építész, katolikus békeharcos pedig azzal vádolta meg Washingtont, hogy ismét militarizálni akarja a dél-amerikai kontinenst.

A csütörtökön mintegy negyvenezer ember békemenetével elkezdôdött Szociális Világfórum keretében számos konferencia és vita zajlott a béke kérdésérôl. Ezek egyik visszatérô motívuma volt az Afganisztánban zajló amerikai katonai beavatkozás elítélése, valamint a harcok beszüntetésének követelése.

Egy hónappal az eurokészpénz fogalomba hozatala után a közös valutát használó országok mindegyikében 95 százalék fölé emelkedett az euroval bonyolított készpénzfizetések aránya - jelentette be pénteken az Európai Bizottság.

A kettôs készpénzhasználat idôszakát elsôként lezáró Hollandiában hétfô éjfél óta az euró az egyetlen törvényes fizetôeszköz. Forma szerint már január 1-jétôl ugyanez a helyzet Németországban is, itt azonban a kiskereskedelmi hálózatban február 28-ig még mindenütt elfogadják a német márkát.

Az övezetben tartozó többi ország többségében február utolsó napján - de Írországban már 9-én, Franciaországban pedig 17-én - zárul a párhuzamos készpénzhasználat idôszaka.

Az átállás látványos sikerét és gyorsaságát a bizottság szakértôi két tényezônek tulajdonítják. Egyrészt annak, hogy az övezethez tartozó országok polgárai mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták az új készpénzt. A december közepétôl forgalomba hozott induló érmekészleteket mindenütt rövid idôn belül szétkapkodták, a készpénzkiadó automaták pedig már az új év elsô óráiban minden addigi rekordot megdöntô forgalmat bonyolítottak le.

A második tényezô az átállás gondos elôkészítése volt. A pénzintézetek jóval a múlt év vége elôtt nagy mennyiségben kaptak eurobankjegyeket és -érméket, elôfeltöltésük egyes országokban már szeptember elején megkezdôdött. Ugyanilyen fontosnak bizonyult a készpénzkiadó automaták (ATM) hálózatának alapos mûszaki elôkészítése, aminek köszönhetôen december 31-én éjfélkor a gépek legnagyobb része automatikusan átállt az eurokifizetésre. Így már január 1-jén az ATM-nek mindegy 80 százalékából lehetett hozzájutni az új készpénzhez, s további három napon belül az övezetben gyakorlatilag teljessé vált a hálózatok átállása.

A múlt év utolsó hónapjaiban az elôfeltöltés a bankszektor mellett a kiskereskedelmi hálózatokra is kiterjedt, aminek ugyancsak óriási része volt abban, hogy az euró a vártnál sokkal gyorsabban terjedt el a készpénzforgalomban. Szórványos kivételektôl eltekintve a kiskereskedôknek sehol nem okozott gondot, hogy a törvényes elôírásoknak megfelelôen kizárólag euroval adjanak vissza, a nagy üzlethálózatok felkészültségét pedig a bizottság visszatekintve is kiemelkedôen jónak értékeli.

Az átállás utolsó szakaszában már csak az maradt hátra, hogy a megmaradt nemzeti valutákat is kivonják a forgalomból. A bizottság adatai szerint január végére a múlt év végén forgalomban volt nemzeti bankjegyek mintegy 60 százaléka került vissza a központi bankokba, és ezen felül még további jelentôs készleteket tárolnak újrafeldolgozás céljából.

Zökkenômentesen zajlott az érmékkel mûködô különbözô automaták átállítása is. Január végére az övezetben üzemeltetett összesen mintegy ötmillió ilyen gép 95 százaléka mûködött az új érmékkel.

Az átállás elsô hónapjának tapasztalatai igazolták azokat a korábbi bejelentéseket, amelyek szerint az euró az egyik legnehezebben hamisítható készpénz lesz. Ezt eddig kevesen és minimális sikerrel próbálták gyakorlatban cáfolni. Az utóbbi hetekben felfedezett "hamisítványok" kivétel nélkül igen gyenge minôségûnek bizonyultak, bár ennek ellenére volt rá példa, hogy elfogadják ôket.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Nagyszámú újságíró jelent meg a megyei tanács heti sajtótájékoztatóján, akik arra voltak kíváncsiak, hogy miként válaszol Virág György megyei tanácselnök a Dorin Florea által ismét felröppentett éles vádakra a színház, a szeméttelep és az ipari park kapcsán. A sajtó képviselôinek azonban csalódniuk kellett, mert Virág György - elfoglaltsága miatt - nem lehetett jelen a találkozón. Az egyetlen replika Iszlai Orsolyától, a tanácselnök személyes tanácsadójától érkezett, mely szerint az elnök nem kívánja kommentálni a polgármester újabb kirohanásait.

Virág György hiányában Bârsan Marioara igazgatónô ismertette a tanács napirendjén szereplô legfontosabb kérdéseket. Az elmúlt hét legfontosabb teendôi között az olasz Grassetto és a német Geiger útépítô cégek látogatását említette. Mindkét cég a megyei Út és Hídügyi Rt. magánosításában, illetve társulási viszony kialakításában érdekelt, a Geiger konkrétabb ajánlatokat is megfogalmazott, de a javaslatokat tartalmazó dokumentáció még nem érkezett meg egyiküktôl sem.

A közeljövô teendôit számba véve, megkezdôdött a február 14-ére összehívott megyei tanácsülés elôkészítése. A napirend legfontosabb pontjaként a költségvetés kiigazítása szerepel, elsôsorban a szavatolt minimális jövedelemrôl szóló törvény alkalmazásához szükséges összegek leosztásának szükségletébôl eredôen, de szóba kerül a népszámlálásra elkülönítendô összegek kérdése is. Bârsan Marioara úgy vélte, hogy a törvény szerint a szükséges összeg egy részét a megyei költségvetésbôl kell elôteremteni, s ehhez máshonnan kell elvonni erôforrásokat. Arra a kérdésre, hogy ha ez így van, akkor ki tehet azért, hogy ezt a fejezetet nem foglalták bele a költségvetésbe, az igazgatónô nem tudott válaszolni.

Ma délelôtt 10 község polgármesterét látja vendégül a balavásári polgármesteri hivatal. Havad, Vécke, Gyulakuta, Szásznádas, Zágor, Csatófalva, Kóródszentmárton, Küküllôszéplak, Mikefalva és Bonyha, valamint Balavásár elöljárói elvi megbeszélést tartanak a Kis- Küküllô mentén jobbára hiánynak számító vízvezeték-hálózat megvalósításáról. Megyénkben a folyó mentén levô községek közül Makfalva Szovátához csatlakozik, Erdôszentgyörgy saját vízüzemmel és ehhez kapcsolódó hálózattal rendelkezik, Bonyhától lefele pedig a fennmaradó községek a dicsôszentmártoni hálózatra csatlakoznak. A többi, "középen levô" Kis-Küküllô menti községek azonban nem, vagy csak kevés lakost kielégítô vízhálózattal rendelkeznek. Gyulakuta a felsoroltak közül ilyen szempontból kivételnek számít, hiszen itt a volt hôerômû vízüzeme most is kiszolgálja a falut. Máshol azonban a községközpontokban levô tömbházakban van csak vezetékes ivóvíz, vagy elenyészô számú gazdaságot lát el egy gyûjtômedencébe befolyó néhány forrás vize, amelybôl szabadeséssel jut el a házakba a víz. A régió legnagyobb részében azonban nincs bevezetve a víz a házakba és a szennyvízcsatorna-hálózat sincs kiépítve.

A mai megbeszélés célja, hogy a megyei tanács erre vonatkozó elôtanulmányát megvizsgálják, illetve felleltározzák a hiányosságokat. A polgármesterek várhatóan a víz bevezetésének elkezdéséhez szükséges lépésekrôl is döntenek, és amennyiben indokoltnak látják, társulást hoznak létre.

Az Éden Alapítvány és a breazai Egészségügyi Központ a marosvásárhelyieket hasznos és érdekes táplálkozási és gyógynövénytani tanfolyamra hívja. A program szerint az elôadó, Lidia Boje, három hónapon át, minden csütörtök délután találkozik az érdekeltekkel. Az elsô találkozóra február 7-én 17 órakor kerül sor Marosvásárhelyen, a Tisza utca 33. szám alatt (Unirii negyed). Akik ellátogatnak a tanfolyamra, minden csütörtök délután kétórás alapképzésen vehetnek részt az egészséges táplálkozásról, a vegetáriánus konyha titkairól, a gyógynövények használatáról. Aluas József szervezô elmondta, hogy a rendelkezésre álló konyhában a jelenlevôk az elméletben tanultakat gyakorlatba ültethetik.

Az elôadó, aki Aradról utazik minden csütörtökön Marosvásárhelyre, Ezután egészségesebb leszek címmel könyvet jelentetett meg elôadásai anyagából. A könyv lapjai tartalmazzák az országból érekezett köszönôleveleket is, közöttük három marosvásárhelyiét. A Lidia Boje által aláírt szórólapon olvas-ható: "Napjainkban, amikor a szegénységgel küszködünk, a legfontosabb egészségünk megôrzése. Meg kell elôznünk a beteg-ségek keletkezését éppen azért, mert nincs elegendô pénzünk a kivizsgálásokra, kórházi költségekre, mert munkahelyünkre szükségünk van és családunknak is szüksége van ránk. Ezzel a céllal hívom önöket a február 7-én 17 órakor kezdôdô táplálkozási és gyógynövénytani tanfolyamra, amely ingyenes. Telefonszámaink: 092-343-739; 065/421-712."

Roma közösségépítés

A gernyeszegi Bobó György nevét sokan ismerik már a megyében. Elsôsorban a fergeteges cigánytáncot bemutató együttesével lett híres. De azt kevesen tudják, hogy az együttesvezetô a roma közösséget építô tevékenységek megszervezésével is foglalkozik.

Gernyeszegen létezik a Reménység nevû családok és nagycsaládok egyesülete, ennek mintegy 80 százaléka roma. Február 28-án zárult az egyesület keretében szervezett vezetôképzô program, amelyet a marosvásárhelyi Outward Bound társasággal együtt bonyolítottak le. Ennek keretében 20 személy, nagyrészt fiatalok, informatika, könyvelési és angol nyelvtanfolyamon vehettek részt. Tizenkettôt a "végzôsök" közül Szovátán személyiségfejlesztô táborban képeznek tovább. Ôk lesznek majd azok, akik szerepet vállalhatnak a roma közösség gondjainak rendezésében, hiszen, mint ismeretes, szociális, gazdasági, oktatási-nevelési téren rengeteg munka várhat majd a jövendô vezetôkre, s ebben élen jár Gernyeszeg.

A tavaly nagy sikerû roma tánc-, majd ezt követôen interetnikus (román, magyar, cigány és német) fesztivál színhelye volt e község, s a hagyományt folytatni kell.

Mindenekelôtt eredeti kultúránkat szeretnénk megmutatni a világnak - mondja Bobó György, ezért is szerveztük meg e rendezvényeket. Egy japán folklorista 1,5 milliárd lejt ajánlott fel egy kultúrközpont építésére. A helyi tanács felkarolta a kezdeményezést. Jelenleg helyet keresünk erre. Nehézkesen halad az engedélyek beszerzése, a papírmunka. Ha ez a terv valóra válik, akkor óriásit léphetünk elôre. Addig is egyesületünk és a gernyeszegi roma közösség támogatja a helyi tanács azon kezdeményezését, miszerint kibôvítik, felújítják a jelenlegi kultúrházat. Erre mi is szeretnénk különbözô pályázatokat elnyerni, hogy ezáltal is kiegészítsük az erre szánt helyi költségvetési tételt. A vezetôképzôn részt vevô fiatalok célja, hogy megalakítsák a Cigány Kulturális Egyesületet, amely felvállalja a hagyományápolást, a közösséggondozást - tájékoztat Bobó György, akitôl azt is megtudjuk, hogy a Roma Pártban is szerepet vállalt. - El kell érjük azt, hogy az idén sorra kerülô népszámláláskor a cigányok ne szégyelljék bevallani etnikai hovatartozásukat. S bár ilyen téren Gernyeszegen sohasem volt gond, azért jöttek hozzám olyan panasszal, hogy egyes cégeknél elutasították a munkaigénylôt, mert cigány.

Bobó György azt is elújságolja: az idén június 7. és 9. között tartják a roma táncfesztivált Gernyeszegen és a nyertes együttes 12- étôl egyhetes csehországi és szlovákiai turnén vehet részt. Nemsokára megalakul a gyermektánccsoport is. A roma lélek a táncon keresztül erôsödik - vallja büszkén Bobó György.

Úgy látszik, a múlt idôkrôl szóló mesékkel is lehet kezdeni valamit: szombaton este a mikháziak felelevenítettek egy régi-régi hagyományt. Tegyük máris hozzá: fergeteges sikerrel. Pedig akik még mesélhetnek a házasemberek rég felejtett báljáról, már túl vannak a hetedik X-en, vagy a csárdás esték verbunkosai már kiköltöztek a temetôbe. És mégis...

Ilyen még nem volt, könyvelték el, vagy távozott inkább az élménnyel az ifjú- és a középnemzedék, mert a házasemberbál az elmondások szerint úgy zajlott le éppenséggel, mintha az utasítást nagyapáink adták volna: fiaim, csakis a mi szokásainkat kövessétek! Meg aztán minden ellenkezô híresztelés ellenére bebizonyosodott: a nagy kultúrával, annál is nagyobb történelmi múlttal rendelkezô faluban csakugyan lehet még kezdeni valamit, mert van aki tegyen a fogyatkozó közösségért.

Nem tudom, hogy történt, de egyszer csak jött a meghívó. Úgy volt, mint sejtettem. A falu házasemberei megbeszélték: mi helyben vagyunk, egymásnak naponta emelünk kalapot, de mi van azokkal, akiket ritkán látni, tíz-húszévente egyszer, távol mesélik a távolodó emlékeket, hát jó lenne velük is kezet szorítani, "hogy s mint" szót váltani, ha kezükbe a szocializmus vándorbotot adott... Jöttek is haza szép számmal Vajdahunyadtól Székelykeresztúrig.

A csiricsáré billentyûs hangszereket hagyjuk, gondolták a szervezôk, s elmentek Sófalvára, hoztak hagyományôrzô zenekart, mert ma ritkán peng mulatságokban cimbalom és nagybôgô. Nóta ide, népdal oda, a ferences szellemiségnek se veszett nyoma a faluban, fel is csendült a székelyek imája: "Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem..." Ígéret is fogadtatott: ha jöttek, hát ezután már így lesz, továbbra is reménységgel: "Hazamegyünk, megsegít a Csíksomlyói Szûzmária".

A székely humorról Gáll Lajos gondoskodott. S ha farsang, hát beugrott a táncba néhány maszkos asszony is. Dicsekedjük el, van színésze is a falunak, méghozzá jeles színmûvésze: a cigánytáncban majdnem hasadásig kellett hogy csattogjon Szélyes Ferenc "gatyaszára". És volt a hagyományt visszahozott közösségnek korelnöke: a régi mulatságok hangulatát Salat Lajos sem tudja felejteni.

Úgy gondolom, Gáll Lajos, Szabó Sándor, Török Ferenc és Janka István kezdeményezése nyilvánosságot érdemel, annál is inkább, mert a közösség "hûségesküt" fogadott: a szülôfalut felejteni ezután már nem szabad. S ha nem felejtik, reménységünk szerint, élni fog.

Két pohár bor közé bevillant az erdélyi magyar falu sorsa: azok mentek el, akiknek ma ott kellene élniük. Ûrt hagyott a derékhad. De maradjunk bizakodással annyiban: lesz még itt jövô!

Vargyas Lajos e summás mondattal indítja egyik elôadását Kecskemét város nagy szülöttjérôl, a megtisztult és átlényegült nemzeti szellem ôrzôjérôl és megújítójáról, a nemzeti jellem megtestesítôjérôl, a közösségi ének nemzeti imádsággá hevítôjérôl, Kodály Zoltánról.

Mûvészi alkotások közt ritkaság az olyan, amely hiánytalanul képviseli alkotóját, még kevesebb az olyan, amely az egész nemzet mûvészetét egymaga képviselheti. Ilyen a Psalmus: "a magyar zenének egyszeri, sûrített pillanata, s e hatalmas tornyot körülvevô várerôdítmény: Kodály egész kórusmûvészete!" - fogalmaz Szokolay Sándor Kossuth-díjas és Corvin Lánccal kitüntetett zeneszerzô A hit és a hazaszeretet Kodály mûvészetében címû elôadásának bevezetôjében. (1991)

"Mûvész és tudós, költô és nevelô volt Kodály Zoltán, mindegyiknek nagyszabású, a maga útján járó, új távlatokat nyitó tünemény. Alkotómûvész, aki a maga teremtette szókinccsel beszélt s a maga teremtette világ szépségével ajándékozta meg mindnyájunk életét; aki felfedezte és feltárta a magyar nép
ôsi zenei anyanyelvét s ezt a nyelvet nemzeti mûveltségünk középpontjába állítva megtanította egész népét erre az ôsi-új zengésre, aki európai távlatot nyitott egész gondolkodásunk számára… Az ô mûve ma az egész világ megbecsült szellemi kincse." (Szabolcsi Bence)

Kodály nevelô munkával újjáformálta az egész zenepedagógiát. Vele együtt mi is valljuk, hogy "Zene nélkül az élet nem teljes. Van az ember gondolatvilágának egy rétege, amit csak a zene tud kifejezni és semmi más. Mi más a zene hivatása, mint a világegyetem örök harmóniáját tükrözni és hirdetni az embereknek. Mert a lélek éppúgy táplálékra szorul, mint a test, és a zene az egyik legfontosabb lélektáplálék."

Felszólítása: "Tanügyi bácsik! Engedjétek énekelni a gyermekeket!" - örök érvényû. A zenével nem csak zenét tanulunk… "az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségbôl kigyógyít, koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat. Egész embert mozgat… Megszeretteti az iskolát. Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglévô zenei érzéket, ezzel megadja a zenei mûveltség alapját, amivel aztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét. Mindezt persze nem érti, aki a zene felemelô, boldogító hatását saját magán sohasem érezte. Ezek a gyermekek jobban számolnak, mert a szám nem elvont fogalom nekik, testükben érzik a ritmussal. Hamarabb olvasnak folyékonyan, mert a mondatban érzik az összefüggô zenei formát. Szebben, pontosabban írnak, mert a kottaírás nagyobb vigyázatra szoktat. Végül: nô a gyermek önérzete; valamit tud, amit a felnôttek sem kicsinyelnek, vagy éppen nem is tudnak. Kénytelenek emberszámba venni." "… Sokan süketen élik le életüket, úgy is boldogok. De miért ne nyitnók meg fülünket sokkal nagyobb boldogságra? … Van a gégétekben olyan hangszer, mely szebben szól a világ minden hegedûjénél, csak legyen ki megszólaltassa! Ezzel a hangszerrel eljuthattok a legnagyobb zenei géniuszok éltetô közösségébe, csak legyen, aki vezet!"

A legtöbb gyermekben él a mûvészi önkifejezés vágya és a tiszta lelkesedés ösztöne. Ha értô munkával plántáljuk bele a zene szeretetét, olyan kinccsel gazdagítjuk, amely az életében sokféle öröm és haszon forrásává válhat. A jól végzett munka"termése" a siker. Erre az élményre szüksége van pedagógusnak, felnôttnek és gyermeknek egyaránt. A mûvészi tevékenységhez közlési vágy is társul…

Kodály soha nem elégedett meg azzal az általános gondolattal, hogy "legyen a zene mindenkié", ezen program általános igazságaival, hanem minden rétegnek, minden korosztálynak megjelölte a nagy terv valóra váltásában reá váró feladatot. A hatalmas feladat "százév