Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A Képviselôháznak 2002-ben sikerült megvonnia Viorel Gheorghiu (PSD) és Danut Saulea (PRM) képviselôk mentelmi jogát, fontos törvényeket fogadott el, ám a korábbi évekhez hasonlóan gondok merültek fel a honatyák hiányzásai miatt.

A képviselôk egy év alatt számos fontos jogszabályt fogadtak el, amelyek hosszas és éles vitát váltottak ki, például a titkosított információkról szóló, az audiovizuális, a Rompres-, a replika-, a rendôrök jogállásáról szóló törvény. Utóbbit például az ellenzék hiányában fogadták el.

Az ellenzéki pártok tiltakozását váltotta ki a közpénzekrôl, a TVA-jogszabályok módosításáról és a személyi jövedelemadóról, a Korrupcióellenes Ügyészség létrehozásáról, a szakszervezet mûködésérôl, a közkegyelemrôl, illetve a miniszteri felelôsségrôl szóló törvény.

A legellentmondásosabb - a politikai pártokról, a pártszékházak eladásáról, a büntetô törvénykönyvnek a rágalmazásra és sértegetésre vonatkozó cikkelyének módosításáról, a román nyelv védelmérôl (Pruteanu-törvény) szóló - törvényeket Ion Iliescu államelnök visszaküldte a parlamentbe. Ezekben az esetekben az államfô ugyanabba a csoportba tartozott, mint az ellenzéki pártok képviselôi, akik bírálták ezeket a jogszabályokat.

Miközben az államelnök visszaküldött néhány törvénytervezetet a parlamentnek, közvetlen módon egyetértve ezáltal az ellenzéki pártok álláspontjával, a PD, PNL és PRM nem volt kész arra, hogy támogassa egymás bizalmatlansági indítványát. Általában amikor a Demokrata Párt és a Liberális Párt bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, ezeket a Nagy-Románia Párt nem támogatta, míg C. V. Tudor pártjának indítványait nem támogatták a liberálisok és a demokraták.

Noha hevesen bírálták ezeket a törvényeket, az ellenzéki pártok nem bizonyultak egységesnek akkor sem, amikor bizalmatlansági indítványt kellett volna benyújtaniuk azokban az esetekben, amikor a kormány felelôsséget vállalt a parlamentben a privatizációs folyamat felgyorsításáról, a munkatörvénykönyvrôl szóló jogszabályokkal kapcsolatban.

A kialakult helyzet hasznosnak bizonyult a kormánypártnak, amely egész évben élvezte az RMDSZ támogatását.

A törvényhozási tevékenységre egész évben rányomta bélyegét a képviselôk sorozatos távolmaradása, akik egyaránt hiányoztak az együttes ülésekrôl és a szakbizottsági munkálatokról. A képviselôknek az ülésekrôl való hiányzása sok esetben hetekig eltolta néhány törvénytervezet megszavazását és elfogadását. Amikor az ülések vezetôinek végül sikerült összegyûjteniük a honatyákat, a képviselôház sokszor 25, sôt 35 törvényt is elfogadott, mindössze néhány óra alatt. Így történt akkor is, amikor a képviselôk azért siettek, hogy egy nappal hamarabb befejezzék az év elsô ülésszakát, ezáltal a parlament vita és hozzászólás nélkül fogadott el törvényeket, a honatyák pedig szavazógépezetként voksoltak a terve-zetekre.

(Mediafax)

December elsô 20 napjának inflációs rátája 1,2%, ami csökkenést jelent az elmúlt hónap hasonló idôszakhoz képest, míg az év utolsó teljes hónapjához viszonyítva ez az érték 1,5-1,6 százalék lehet, tájékoztat a Fejlesztési és Elôrejelzési Minisztérium.

"Az év utolsó hetében áremelkedés várható a kistermelôk piacán. Ezáltal decemberre várhatóan 1,5-1,6%-os lesz az infláció mértéke, míg egész évre 18%, 2001 decemberétôl 2002 decemberéig számítva" nyilatkozta Leonard Cazan fejlesztési miniszter.

Novemberben 2,6 százalékos volt az inflációs ráta, egy százalékkal több az elôzô hónap mértékéhez viszonyítva, míg az elmúlt 11 hónap rátája 16,1% volt.

Novemberhez képest december elsô húsz napjában árcsökkenés volt tapasztalható a hús- és baromfipiacon, csökkent a mosogatószerek és a villamos energia ára, miközben az elmúlt hónaphoz képest változatlan maradt a zsír, a cukor, a földgáz, a hôenergia, a vasúti szállítás és a postai szolgáltatások ára.

A Fejlesztési Minisztérium szerint az átlagos inflációs ráta alatt találhatók az élelmiszerek (15,1% decembertôl decemberig), sôt annak a felénél a kenyér, a hús és húsipari termékek, a hal, a cukor, a ruházati cikkek (13,1%), lábbelik (13,6%), bútor (11,2%), könyvek, újságok és folyóiratok (12,2%), dohány és cigaretta (14,4%), villanyáram (16%) és földgáz (8,4%).

235 a cégek száma, amelyek január elsejétôl távközlési szolgáltatást végeznének.

Az Országos Távközlési Piacszabályozó Ügynökséghez (ANRC) csütörtökig 235 olyan társaságtól érkezett szándéknyilatkozat, amelyek érdekeltek a hazai elektronikus távközlési szolgáltatásban való részvételben 2003. január 1-tôl, tájékoztat a Távközlési Minisztérium.

A szándéknyilatkozatot benyújtó cégek között található a RomTelecom, MobiFon, Orange Romania, Telemobil, Cosmorom, ARTelecom, az Országos Rádiókommunikációs Társaság, Telecomunicatii CFR, Astral Telecom, PC Net Data Network, Skytel, CableVision Romania, AT&T Global Network Services, Canad Systems Impex, Voxline Communications, Equant Romania, Hidroelectrica, Euroweb, KPNQuest Romania, Idilis, FX Internet, Romsat Cable TV, Logic Telecom, Dial Telecom, Romania Cable Systems, Romania Data Systems, Totalnet, Cable Systems.

Az ANRC elnökének döntése értelmében a hazai elektronikus távközlési szolgáltatásban részt venni kívánó társaságok legkevesebb hét nappal a tervezett tevékenység beindítása elôtt le kell adják jelentkezési dossziéjukat. Az Országos Távközlési Piacszabályozó Ügynökség a jelentkezések zavartalan beérkezése érdekében december 24. és január 5. között állandó ügyfélfogadást tart.

Aktuális

Ha hihetetlennek is érezzük, vége van az idei rohanásnak, az egymás sarkára hágó napok eszeveszett iramának, amikor elborítottak, átcsaptak fejünk fölött a tennivalók, és csak kapkodtunk, hogy kinek, minek tegyünk eleget, és mégis valakinek, s talán elsôsorban önmagunknak állandóan adósai maradtunk.

A csendet, a megnyugvást, a békességet hozta el az egymásba folyó ünnep. És alkalmi kellemetlenségei ellenére szinte jólesik ez a megmerevedett hideg idô, amelyben valósággal befagytak a hírforrások, és mozdulatlanságba dermed a közeli és távolabbi környezet. Ez az idôszak nem az újságírás, a médiák ideje. Úgy tûnik, mintha egy pillanatnyi csendet tartana az információk ezredének második esztendejét megelôzôen az emberiség.

Ha kitekintünk a nagyvilágba, onnan is csak alig csordogálnak a hírek, mesebeli nyeremények, egyházi szertartások, szabadidôs foglalkozások, a tél örömeit élvezô gyerekek és felnôttek. Szûkebb környezetünkben sem hallani szenzációs eseményekrôl, s bent kuksolnak a tolvajok, betörôk is, ami nem meglepô, hisz ôk is fáznak. Csendes a kórházak környéke, a legtöbb klinikáról, ha lehetséges volt, hazaküldték a betegeket, s kisebb, de talán nagyobb panaszok esetén meggondolja az ember, hogy elinduljon-e, így inkább otthon kezeli magát.

Külsôségeiben is szép volt az idei karácsony, hó, hideg, semmi sem hiányzott az óhajtott kellékekbôl, a belsô tartalom pedig csak rajtunk múlott. És hosszú évek óta ez volt az elsô ünnep, amikor, óvatosan hozzátehetjük: hallgattak a fegyverek. A háborús készülôdés jelei ugyan tagadhatatlanok, de ez még csak a bennfentesek, a politikacsinálók számára jelent pillanatnyilag biztosabb információt. Mi a békében reménykedünk.

Zárva vannak a hivatalok, szünetel az ügyintézés, van tehát idônk önmagunkra, családunkra, arra, hogy befejezzük azt, ami az ünnepi készülôdés során elmaradt, felkereshetjük rég látott ismerôseinket, barátainkat, s kedvünkre csemegézhetünk a könyvek, a szórakoztató tévémûsorok, elôadások, kabarék kínálatában.

S ha a gépkocsibiztosítást is kipipáltuk halaszthatatlan teendôink közül, elcsomagolhatjuk az idei számlákat, és számot vethetünk az évvel, hogy mennyivel lettünk gazdagabbak vagy inkább szegényebbek, s rendet rakhatunk érzelmeink, gondolataink között is. Kinek ártottunk, és kinek tettünk jót, ki ártott nekünk, és ki segített ki, ha bajban voltunk. Vagyis kiderül, hogy sikerült-e bölcsebbnek is lennünk?

Még néhány nap, ami a mi idônk, csakis a miénk, hogy aztán újra minden nehézségével, rossz és jó hírek áradatával nyakunkba zúduljon a világ.

A kormánypárt (PSD) Bihar megyei szervezetének vezetôsége pénteken sajtótájékoztatót tartott, amelyen megindokolták karácsonyi gesztusukat, amikor is pénzt ajándékoztak az újságíróknak. Ekkor azonban inkább az újságírók becsületessége került elôtérbe, és a prefektus felrótta a tudósítóknak, hogy nem szolgáltatták vissza az összegeket, jelenti a Mediafax tudósítója.

Florian Serac Bihar megyei prefektus az éles vita hevében felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy miközben megkérdôjelezik a gesztus erkölcsösségét, közülük egyik sem "sietett" visszaszolgáltatni a pénzösszeget. "Hétfôtôl csütörtökig egyikük sem jött, hogy visszaadja a pénzt!" - szögezte le a prefektus. A borítékot kapott újságírók közül pénteken mindössze ketten jelentették ki, hogy visszaadják a pénzt.

Ioan Mang, a Bihar megyei PSD alelnöke felelôsséget vállalt az újságíróknak adott karácsonyi pénzajándékért, és elmondta, hogy nem a párt költségvetésébôl, hanem sikeres üzletemberi minôségében, saját pénzébôl ajándékozta meg a tudósítókat.

"Szóvivôként szerettem volna megédesíteni az újságírókkal ápolt kapcsolatomat. Egy pillanatig sem gondoltam, hogy egy hasonló összeggel bármelyik újságíró megvásárolható volna. Szerettem volna ajándékokat vásárolni nekik, de már nem maradt idôm erre, mert a sajtótájékoztatót keddrôl hétfôre hoztuk elôre. Vállalom a felelôsséget a történtekért, és szükség esetén kész vagyok beadni a felmondásomat" - mondta Ioan Mang.

Florian Serac prefektus, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy a politikai alakulat állandó bizottsága megtárgyalja majd az ügyet, és dönteni fog arról, hogy a történtek súlyosnak minôsíthetôk-e, illetve hogy Mangot fel kell-e függeszteni tisztségébôl. A sajtótájékoztatón részt vevô többi alelnök azonban leszögezte, hogy Mang kezdeményezése "normális gesztus", és
"nem jó keresztények" azok, akik mindezt burkolt csúszópénzadásnak nevezték.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) Bihar megyei szervezete ez évi utolsó sajtóértekezletén részt vevô újságírók a karácsonyi üdvözlôlap mellett egymillió lejt találtak a politikai alakulat képviselôi által átnyújtott borítékokban. A területi szervezet alelnökének elmondása szerint a sajtó munkatársainak pénzbeli megajándékozása helyi kezdeményezés, amely mögött "nem áll hátsó szándék". "Úgy gondoltuk, hogy eleget kínoztuk egy éven át az újságírókat, így ideje volt, hogy a mi Télapónk ôket is megajándékozza" - indokolta Ioan Mang a borítékosztást, amelyet a nagyváradi újságírók egyenesen csúszópénz felajánlásának neveztek.

Ehhez hasonló eset történt tavaly decemberben már Nagyváradon, amikor szintén a kormánypárt Bihar megyei szervezete osztott pénzt karácsonykor az újságíróknak. Annak idején félmillió lejt kaptak a tudósítók, ám az ügy nem került nyilvánosságra. Ugyancsak tavaly Marian Sîrbu munkaügyi miniszter ajándékozta meg az újságírókat kétmillió lejjel egy sajtótájékoztatón, és a sajtó élesen bírálta emiatt a tárca-vezetôt.

Az ENSZ ádáz harcokra számít Bagdad körül az iraki háború esetén, és 900 ezer menekült segélyezésére készül bizalmas iratai szerint, amelyeket a The Times ismertet hétfôi számában.

- Az ENSZ azzal számol, hogy az iraki harcok gyakorlatilag nem érintik a kurdok lakta északi országrészt. Ezzel szemben háború kezdetétôl legalább egy hónapnak kell eltelnie, ameddig a síiták lakta délen annyira helyreállhat a nyugalom, hogy a segélymunkások odajuthatnak - idézte a londoni napilap a világszervezet
"belsô dokumentumait".

- Az ENSZ reméli, hogy Irak maradéktalanul tiszteletben tartja a Biztonsági Tanács határozatát, és így nem lesz humanitárius válság. Mindamellett az ENSZ-szerveknek fel kell készülniük minden eshetôségre - állt az egyik dokumentumban.

Mint a The Times megjegyzi, Kofi Annan ENSZ-fôtitkár azért igyekszik titokban tartani ezeket az elôkészületeket, nehogy Irak azt gondolja, hogy a fegyverzetellenôrzés hiábavaló.

Az ENSZ egy december 13-án Genfben tartott, de a nyilvánosság elôl elhallgatott ülésen 37 millió dollárt (eurót) kért gyorssegélyterveinek finanszírozására tucatnyi adományozó országtól, köztük Nagy- Britanniától.

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) megkezdte egy akkora élelmiszerkészlet felhalmozását, amely elegendô 900 ezer ember egy hónapi táplálására Irakban - jelentette a brit lap az AFP szerint.

A világszervezet az iraki kôolajtermelés teljes leállásával és a villanyhálózat "súlyos megrongálódásával" számol a bombázások következtében - tette hozzá a The Times.

(MTI) Miközben hetek óta dúl a vita az angol parlamentben az Angliában nagy hagyományokkal büszkélkedô kutyás rókavadászat betiltásáról, csütörtökön országszerte megrendezték a hagyományos karácsony másodnapi rókavadászatot.

Összesen mintegy 250 ezer lovas és gyalogos hajtó vett részt a kutyafalkákkal végzett hajtóvadászaton. A korábbi években rendszeresen megjelent ezen Károly herceg, brit trónörökös is, de ezúttal valószínûleg távol tartotta magát - írta jelentésében az AP.

A trónörökös, aki korábban maga is szenvedélyes rókavadász volt, most nagy gondot fordít arra, hogy ne sodródjék bele a rókavadászat betiltásával kapcsolatos, heves politikai vitákba. Különösen el akarja kerülni azt a látszatot, hogy Tony Blair munkáspárti kormányának ellenzékeként lépne fel az ügyben. Kedvesét, Camilla Parker Bowles-t - szintén szenvedélyes rókavadászt - is eltanácsolta attól a szándékától, hogy részt vegyen a betiltást ellenzôk utcai tüntetésein.

A Londonhoz közeli Winslow városában csütörtökön is tüntetést rendeztek a betiltás ellenzôi, de egyúttal a tilalom szorgalmazói is. A rókavadászatra készülô, skarlátvörös kabátú lovasok csapata a két tábor között, fújolás és éljenzés közepette vonult fel a város fôterén.

A rókavadászat kérdése erôsen megosztja az angol közvéleményt. Az állatvédôk követeléseit magáévá téve, Tony Blair és a Munkáspárt azt ígérte 1997-es választási kampányában, hogy betiltja az állatvédôk által módfelett kegyetlennek tartott sportot. Sokak szemében egyébként azért is népszerûtlen ez a szórakozás, mert jellegzetes arisztokrata kedvtelésnek számít.

A felsôház értelemszerûen ellenzi a tilalmat, de a kormány törvényjavaslata még el sem jutott odáig. Az alsóház is megosztott ugyanis, s a kormány ezért nem teljes betiltást javasolt, hanem - kompromisszumként - csupán engedélyhez kötést. Mintegy kétszáz munkáspárti képviselô azonban csak a teljes betiltást tudja elfogadni, más képviselôk pedig még az engedélykérés kötelmét is sokallják.

A rókavadászat védelmezôi egyrészt arra hivatkoznak, hogy ôsi hagyományról van szó, másrészt arra, hogy a rendszeres rókavadászatok elejét veszik a rókák túlszaporodásának és az abból eredô károknak, amelyek máskülönben sújthatnák a falusi gazdaságokat, és megbonthatnák az élôvilág egyensúlyát.

Az egyes törvényes elôírások által szabályozott bírságok növelését tervezi a kormány. A törvénytervezetben szerepel az 1997. évi 19-es számú kormányrendeletben levô, az útlevelek ügykezelésére vonatkozó bírságok legkisebb értékének 200.000 lejrôl 250.000 lejre való növelése a következô esetekben: ha tulajdonosa a diplomáciai vagy szolgálati útlevelét a törvényben elôírt határidôn belül elmulasztja visszaszolgáltatni, a második útlevél birtokos általi visszaszolgáltatásának elmulasztása a szóban forgó útlevél kibocsátási okának megszûnésétôl számított 5 munkanapon belül a kibocsátó egységnek, az útlevél vagy más utazási dokumentumnak a birtokos hibájából történô megrongálódása, elvesztése vagy megsemmisítése.

Változik az 1996. évi 105-ös törvény 39-es számú cikkelyében szereplô bírságok értékét. !Ezek a következôképpen nônek: 250.000 lejrôl 400.000 lejre (elôzôleg 20.000 lejrôl 40.000 lejre) a személyi számnak a személyi igazolványba történô beírására vonatkozó elôírások be nem tartása miatt, 250.000 lejrôl 500.000 lejre (elôzôleg 25.000 lejrôl 50.000 lejre) a személyazonossági kártya kibocsátására, illetve a szóban forgó irat érvényességi határidejének lejártára, a személyazonossági kártya megrongálódására, megsemmisítésére, elvesztésére vagy ellopására, a személyi kártya ellopásának megállapításától számított 24 órán belüli bejelentésre vonatkozó rendelkezések be nem tartása esetében.

A bírságok értékét 400.000 lejrôl 800.000 lejre növelik (elôzôleg 40.000 lejrôl 80.000 lejre) a személyazonossági kártya törvényben elôírt eseteken kívüli visszatartásának, a román állampolgárságát elvesztett azon személy (akinek jóváhagyták a külföldi tartózkodást), által a személyazonossági kártya visszaszolgáltatásának elmulasztása, a személyazonossági kártya ingatlanfelelôsnek a nyilvántartásba vétel céljából való bemutatásának elmulasztása, a lakcím változtatásakor a telekkönyvbe való bejegyzésnek az érkezéstôl számított 5 napon belüli elmulasztása esetében.

Duplájára, azaz 750.000 lejrôl 1.500.000 lejre (elôzôleg 75.000 lejrôl 150.000 lejre) növelik a bírságokat a személyi kártyába történô, törvényben nem szereplô beírások, módosítások, megjegyzések, a lakhelyváltoztatástól számított 15 napon belüli, a lakosságnyilvántartó hivatalnál az új személyi kártya kibocsátása céljából történô jelentkezés elmulasztása és a személyi kártyában szereplô címtôl különbözô címen lakók esetében a valóságos cím bejegyzésének elmulasztása esetében.

A jövedelmi adóra vonatkozó kormányhatározat tartalmazza a jövedelmi adók meghatározásának, a természetbeni jövedelmek felértékelésének módját és utóbbinak elônyeit, nemzetközi pénzügyi szabályozásokat, az adófizetôk bevallási kötelezettségeit, az adók visszatartása esetében az adófizetôk kötelezettségeit.

A legfontosabb módosítások és kiegészítések a független tevékenységbôl származó jövedelmek megadózására, a leírható költségek pontos megállapítására, a munkaadó évi adófizetési kötelezettségére vonatkoznak azon alkalmazottak esetében, akiknél csak a bérekbôl származik a jövedelem, továbbá a sportolók és az edzôk által magas teljesítményért szerzett díjak adómentességére, a szerzôi jogdíj költségarányának 25%-ról 40%-ra, a monumentális mûvészetnél 40%-ról 50%-ra való növelésére, a könyvelési és technikai szakemberek bérezése utáni adó helyi szinten történô levonására, a szerzôdéses alapon történô valuta adásvételébôl származó nyereségeknek az ingóságokból származó jövedelmi kategóriába való besorolására, valamint az intenzív gazdálkodást végzô, a földeket bérbe adó személyek esetében új, a termékbegyûjtési adóbefizetési határidôk kijelölésére vonatkoznak.

Az alkalmazási utasítások számos példával érzékeltetik a természetbeni elônyöket. A független tevékenységbôl származó jövedelmek esetében például a számítási alapot összehangolták a megadózandó nyereség megállapításánál alkalmazottal. Ugyanakkor a kettôs adózás elkerülése érdekében szabályozták azokat az adózási lehetôségeket, amikor egy román vagy külföldi állampolgárságú személy Romániában vagy külföldön szerez jövedelmet.

Például a mezôpaniti iskolásoknak és a magyarsárosi óvisoknak, kisdiákoknak, tanulóknak. A panitiak békés karácsonyt és boldog új évet kívánnak, köszönetet mondva az iskola igazgatójának, Deák János tanár úrnak, a tantestületnek, a polgármesteri hivatalnak, illetve Balogh Ida, Barabási Csaba, Barabási László, Bartha Csaba és Adorjáni József vállalkozóknak a Mikulás- és karácsonyi ajándékcsomagokért. Magyarsároson az utolsó tanítási napot azzal zárták, hogy a feldíszített karácsonyfa köré gyûlve szavaltak. Karácsonyi énekek, kolindák hangzottak fel, és nem maradt el a szokásos ajándékcsomag sem, tájékoztatta lapunkat Szabó Levente igazgató. Az iskola vezetôsége és a szülôbizottság ezúton is köszöni az anyagi segítséget Balázs Emôke, Balázs Attila, Blaga Cornel, Udvari Enikô, Barta Anna és Bandi József helybeli vállalkozóknak.

Sikeresnek bizonyult a Nemzeti Színház nagytermében a közelmúltban megrendezett hagyományôrzôk hatodik megyei Gyöngykoszorú találkozója. Jó volt látni, tapasztalni, hogy mindaz, amit a mozgalomkezdeményezô Szabó házaspár - György Pál ny. tanár és felesége, Éva - pár évvel ezelôtt megálmodott, ma már kézzelfogható valóság.

- Úgy vagyunk vele, mint egészséges gyermekével a szülô. Minden vágyunk, hogy épségben növekedjen, fejlôdjön - mondotta Éva asszony, így folytatva: Már ha csak arra gondolunk, hogy az évek során ötszáz gyermek öltözött népviseletbe! Vagy arra, hogy a mozgalom megújhodott-fiatalodott. Hogy szüleiktôl, nagyszüleiktôl származtatták át népi dal- és tánckincsünk sok szép darabját. Nem csak látókörük tágult, ez idô alatt finomodott a mozgáskultúrájuk is. Több mint szórakozás, hasznos idôtöltés számukra a néptánc, népdal mûvelése. Ami pedig Sikó András tanárt, a kitûnô szakembert illeti, munkája megfizethetetlen. Nagyon sokat tesz a magyar néptáncért, népzenéért, és mindenekelôtt a népzenészképzésért. - Emlékszem - egészítette ki szavait a tanár úr - ,hogy amikor egy alkalommal az egyik vidéki lánykától megkérdezte a riporter, miért táncolnak-énekelnek, miért ragaszkodnak hagyományainkhoz, a kislány ezt válaszolta: Mert a miénk! Mivel a magyar népzene és néptánc egyike a világon a legszebbeknek.

Ezért is él hát a mozgalom. Azért, hogy az ilyen értelemben vett büszkeségünk meggyôzôdésbôl táplálkozhasson. Annak ellenére, hogy ami a megyei találkozó szervezési részét illeti, bizonyos dolgokban nem érthetünk egyet a népi alkotások házával. Jóllehet az említett intézmény, a tanács és az EMKE Maros megyei szervezete szervezi, a pénzt valójában a megyei központ kapja. Ôk költik el, ahogy jónak látják. És szintén ôk szabják meg a résztvevô csoportok taglétszámát is. S ezzel többet ártanak az ügynek, mint használnak. Nem olyan egyszerû egy- egy táncegyüttesbôl öt-hat embert kihagyni anélkül, hogy számára sérelmesnek ne tûnne.

Kérdésünkre a továbbiakban Szabó György Pál azt is elmondta, azért történhet ez így, mivel a központ napidíjat fizet és ôk szabják meg a részt vevô csoportok számát is. Milyen alapon döntheti el, ki vegyen részt, ki maradjon közülük otthon?! Emiatt is épültek le fokozatosan a múltban ezek a rendezvények. Aztán a szubjektív megítéléssel is számolnunk kell. Bár megpróbált az EMKE ebbe beleszólni, ez mindössze annyiban sikerült, hogy- az e találkozókon való részvétel egyfajta jutalmazást, méltányolást jelentsen azokra a csoportokra nézve, a melyek maguk is rendeztek már Gyöngykoszorú- találkozót. Ami viszont nem jelenti azt, hogy erre a leginkább érdemes formációk vesznek részt rajta. Ha pedig mi rendezzük megb önerôbôl, osztva a pénzt a magunk belátása szerint (autóbusz, szállítás oda-vissza, elszállásolás stb.), nálunk ilyenfajta elszámolásról nem beszélhetünk. Napidíjat sem fizethetünk, mivel nem profirendezvényrôl van szó. Ezzel azt akarom mondani, hogy amennyiben mi nem hajlunk a kompromisszumra, úgy bennünket tekintenek bûnbaknak. Jó lenne, ha a tánács végre nekünk juttatná a pénzt, mellyel mi gazdálkodhatnánk.Hogy a népi alkotások megyei központja kapja a pénzt, magyarázata annak az, hogy csak a helyi csoportok jönnek el a találkozóra. Érdemes volna a dolgok fölött elgondolkozni.

Nagysármás jövô évi költségvetése 18 milliárd lej, amibôl a község saját bevétele 3 milliárd lej körül lesz - tájékoztatott Floare Gheorghe polgármester. A tanácsi döntés szerint a pénzbôl 1,2 milliárd lejt különítettek el iskolajavításra (2002-ben 500 milliót költöttek el erre a célra), fûtéspótlékra 150 milliót, útaszfaltozásra 500 milliót, szociális segélyre 1,2 milliárdot. A polgármester tervei között szerepel az utcai világítás rehabilitációja, amit lízingrendszerben szeretnének megvalósítani, évi 300 millió lejes részletfizetéssel, 3 éven át. A községi kórház még nem tartozik az önkormányzathoz, így pénzt sem különítettek el az intézmény szükségleteire. Ha 2003-tól átkerül a helyi polgármesteri hivatalhoz, költségvetés-kiegészítéskor utalnak át pénzt -jelentette ki a polgármester.

Az óvodák adminisztrációja nem országos, hanem osztrák tartományi feladat. Ez azt jelenti, hogy például a havonta fizetendô összeget tartományonként egyéni intézkedések szabályozzák. A gyerekek hároméves kortól mehetnek óvodába. Ha egy gyerek február 2-án született, akkor a következô hónap, vagyis március 1-tôl kezdheti el az ovit. Így tehát egész évben folyamatosan vesznek fel gyerekeket.

A nyári szünet alatt az óvodáskort a következôkben elérô gyerekek szülei értesítést kapnak és egy meghatározott napon látogatást tesznek az óvodában. Ekkor kapják meg a kitöltendô papírokat - orvosi, oltási papír, a gyerek fôbb tulajdonságai, mivel szeret játszani stb. A gyerek kis ajándékkal távozik, melyet a nagyobb ovisok készítenek.

Eltérôen egyéb korábbi felfogásoktól, a gyerekeket errefelé nem kezdik már féléves kortól biliztetni. Megtörténhet, hogy bizony még a hároméves sem egészen szobatiszta, így még kell várni az ovival addig, míg magától meg tudja mondani, hogy vécére kell mennie. Az itteni gyerekek két- és hároméves koruk között egyik napról a másikra maguktól szobatiszták lesznek. Kisebb "balesetek" persze elôfordulhatnak.

A beszoktatás hetében a kisóvodás reggel 8 és 9 között anyukájával együtt maradhat az oviban. Eközben az anyuka kb. egy órára el is mehet és általában a második héttôl marad a gyerek anyuka nélkül a csoportban. Az ottmaradás több-kevesebb könnyhullatással jár, ezt elôre nem lehet tudni. Az új gyerek az elsô hónapban csak délelôtt maradhat, ez azt jelenti, hogy 11 és 11.30 között hazaviszik. Ez a délelôti program is, ha valaki csak fél nap járatja óvodába gyerekét, ugyanebben az órában megy érte. 11.30-tól ebédelnek a gyerekek, naponta szállított friss, meleg ételt. Az ebédért külön kell fizetni, mivel magánvállalkozó szállítja. (A tízórait egyébként a gyerekek otthonról viszik. Édességet és egyéb hasonló, egészségtelennek számító nyalánkságot nem szabad vinni. Pénteken a gyerekek maguk készítik egészséges tízóraijukat, mely vajaskenyérbôl, sok gyümölcsbôl, zöldségbôl áll.) Ebéd után meseolvasás, pihenés. Közben a gyerekeket el- vagy vissza lehet vinni, attól függôen, hogy esetleg otthon ebédelt-e. Az óvodai program 7.15-tôl délután 4-ig tart. Reggel 9 óráig bármikor lehet vinni a gyereket. Ha az idô megengedi, a gyerekek sokat tartózkodnak a szabad levegôn, az ovi udvarán, vagy sétálni mennek. A séták alkalmával ellátogatnak néha a falu fôbb épületeibe, gazdaságaiba. Így például voltak a polgármesternél, a postán, a disznóhizlaldában, a limonádétöltôben.

A kb. 1800 lakosú falunkban jelenleg 54 körüli az óvodások száma. A gyerekek 3 csoportban vannak, két kisebb csoport és jelenleg egy jóval nagyobb nagycsoport is van, ide járnak azok a gyerekek, akik a következô évtôl iskolások lesznek.

Az oviban rendkívül színes programot kínálnak a gyerekeknek: mindig aktuális témák szerint ügyeskednek, vágnak, ragasztanak.

A havidíj nem túl magas, bécsi óvodákban például ennek az öt- vagy tízszeresét kell fizetni, attól függôen, hogy a gyerek fél nap vagy egész nap tartózkodik ott.

Havonta egyszer egy fix összeget is be kell fizetni mindarra, amire a napi "munkához" szükség van. Alkotásaikat a gyerekek természetesen hazavihetik. Ezenkívül szükség van papírzsebkendôre is, ami "közös" fogyasztásnak számít. Havonta újságot is kap az, aki igényli, melyben a hónap témái, dalai, versikéi szerepelnek, hogy esetleg otthon is gyakorolhassanak.

Az óvoda programját tornászás is kiegészíti, bizonyos rendszerességgel folyik tevékenység a tornateremben. Évente többször jár fényképész és bábszínház, vagy varázsló az óvodába. Ezekért természetesen külön kell fizetni. Karácsony elôtt például aktuális karácsonyi szöveggel ellátott fényképeket készítenek, melyeket a szülôk nagyobb példányszámban is megrendelhetnek.

Bár Burgenland elsôsorban Magyarországgal határos, igazi magyarlakta vidékek csak Közép- Burgenlandban, Oberpullendorf és Oberwart (Felsôpulya és Felsôôr) környékén vannak. A legtöbben nem is tudják, hogy nagyon jelentôs horvát kisebbség él Burgenland legnagyobb részén. Ezért kétnyelvûség van a legtöbb helyen, a helységtáblák is kétnyelvûek, mégpedig német és horvát nyelven a legtöbb helyen, ahol viszont a magyar több, ott magyarul.

Az itteni óvodában is a második nyelv a horvát, szinte mindent két nyelven mondanak és tanulnak a gyerekek.

A mostanában észlelhetô érdeklôdés a magyar nyelv iránt azonban az óvodákban is teret fog hódítani: egy engedélyezett EU-s projekt keretén belül öt eisenstadti óvodában ismertetik meg a következôkben a gyerekeket játékos módon a magyar nyelvvel, kultúrával és szokásokkal.

A csoportokban egy-egy óvónô van, de vannak kisegítôk is és hetente logopédus is jelen van olyan gyerekek számára, akiknek erre szükségük van. Ha egy csoportban fogyatékos gyerek van, az ilyen gyereknek külön óvónô jár. Ezek a gyerekek a külön óvónô segítségével teljesen részt vesznek a megszokott óvodai programban.

A vakáció nagyjából az iskolai szünidôvel esik egybe, nyáron azonban lehetôség van tovább járatni a gyerekeket. Ha többen igényt tartanak rá, készenléti szolgálat mûködik, öt gyerekkell erre már van lehetôség.

Egy viszonylag új kezdeményezés hatására kb. 3 éve mûködik az óvoda felsô emeletén a napközi. Ez jóval drágább, mert nem részesül akkora tartományi támogatásban, mint az óvoda. A napközibe más környékbeli falvakból is felvesznek gyerekeket, jelenleg maximális kihasználtsággal mûködik, 12 gyerekkel. Másfél éves kortól vesznek fel apróságokat a napközibe.

A teljesség kedvéért megemlítenék itt még egy gyerekkorhoz tartozó programot: újdonsült anyukák ötlete volt egy "bébitalálkozó" megszervezése, ahová hetente egyszer elmennek a legkisebbek, anyukáikkal. Tapasztalatcsere, közös játék folyik egy tágas térben, melyet a község bocsátott rendelkezésre. Ha valakinek fölösleges játéka van otthon, leadhatja a bébitalálkozó színhelyén.

A számos lehetôség és könnyítés ellenére sem nô azonban úgy a gyerekek száma, ahogy az kívánatos lenne.

Bemutató a román tagozaton

Kortárs francia szerzô világsikert aratott színmûvét mutatta be csütörtökön este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozatának két színmûvésze, Ion Ritiu és Dan Radulescu.

A darab szerzôje az 1960-ban Lyonban született Eric-Emmanuel Schmitt. Neve kevésbé ismert a marosvásárhelyi közönség elôtt, darabjait azonban több mint harminc országban bemutatták, és sikert sikerre halmozva elnyerte a Francia Akadémia színházi díját. A Titokzatos variációk címû darabját az 1996/97-es évadban mutatta be a Marigny Színház Alain Delonnal és Francis Husterrel a fôszerepben. A szerzô bevallása szerint a darabot Delonra gondolva írta, aki el is fogadta a szerepet, kijelentvén, hogy ez a legszebb szerelmi történet, amit valaha is olvasott.

A darabban két férfi beszél a szerelemrôl, egy lányról, asszonyról, aki mindkettôjük számára mást, de végül is a mindent, az életük értelmét jelentette. A norvégiai szigetvilágba félrevonult Nobel-díjas író és a titkos céllal fogadott, kezdetben lenézett, sôt megvetett újságíró már-már gyilkos szópárbajából bontakozik ki a kettôs szerelmi történet, az író 12 könyve kapcsán, amely tulajdonképpen szerelmes levelek gyûjteménye, és amelynek megjelenését sérelmezi az álújságíró. Az összecsapásból senki sem kerülhet ki gyôztesen, hisz ahogy a szerzô vallja: könnyû bizonyosságokban hinni, de... szükségszerû elveszíteni azokat. Nem lehet a végtelenségig védekezni az élettel szemben a saját választásunkkal, a saját hitünkkel, s saját ideológiánkkal: az élet folyton meglep, meghazudtol, elbizonytalanít, nehézségeivel ránk telepedik, ránk kényszeríti titokzatosságát... Értékelem a titokzatosságokat. És különös élvezettel veszem tudomásul, hogy a létet lehetetlen megérteni - vélekedik Erik-Emmanuel Schmitt. Mindezeket a meglepetéseket, titokzatosságokat, az élet fura, különös játékait és valóságait tartalmazza a történet, amely életre kel a két színmûvész elôadásában, akik olyan hitelesen játszanak, hogy egyetlen pillanatra sem lanyhul a nézô figyelme, s a meglepetések sorozatából az utolsó mondatig sem ocsúdik fel.

Sikersztori, kiváló alakítások, érdekes díszlet, s a darab címét adó szép zene, az angol Edward Elgard szerzeménye teszi a Cristian Ioan rendezte darabot olyan elôadássá, amelyet érdemes megtekinteni.

Lapjárás

Gazdag, tartalmas karácsonyi számmal jelentkezett a Szászrégen és Vidéke. A lapszámban olvastuk: "... Mindinkább belénk idegzôdô idegen szavak ürességének hatása alá kerülünk: globalizáció, nagy egyesüléseket sugalló kijelentések. Bedôlsz, bedôlünk minden modernizmusnak, ami sorsunk javulását közmondásozza. Közben óceánt rettentô könnyeket hullatunk, panaszaink pirosra másítják szemeinket, felvéssük kóbor arcunkra a gondok ráncait, hogy hosszabb legyen a fájdalom céltalan útja homlokunkon." (Bartha József lelkipásztor) * "A nagyszobában kártyáztak a tisztek, Endre és Mami, az igazgatóné és Tamási Áron kibiceltek. Közben emberünk, aki a teherkocsit kísérte, jött jelenteni, hogy baj van. Feltörték ládánkat, és részegen sok bajt csináltak. A kedves dr. Mezei fôhadnagy mindjárt intézkedett s holminkat elhozatta. Estefelé, öt után elôször életemben részt vehettem egy misén, amit most a nehéz idôk alatt megengedtek. Egészen különösen hatott ránk. A ház kert felôli részén van egy nagy oszlopos nyitott terasz. Ott volt a mise. Elég sok katona, menekült is részt vett. Mondhatom, ritka szép, magasztos és áhítatos volt az egész." (Gróf Wass Endréné naplójából) * "Mikor az ember, aki a tüzet kereste, odaért a juhokhoz, látta, hogy három hatalmas kutya alszik a pásztor lábánál. Ezek az ô jöttére azonnal felébredtek és kitátották széles szájukat, mintha ugatni akarnának, de hang nem jött ki torkukon. Az ember látta, hogy a kutyák hátán fodrozódik a szôr. Látta a tûzfénynél elôvillanni hegyes fehér fogukat és látta, amint reárontanak. Érezte, hogy az egyik beleharap a combjába, a másik a keze után kap, a harmadik a torkának ugrik. De az állkapocs és a fogak, amelyekkel a kutyák harapni akartak, nem engedelmeskedtek és az embernek semmi baja nem történt." (Pakó Benedek: A szent éjszaka) * "Az igazságosság és az emberi jogok mindkét nemre kötelezô érvénnyel való alkalmazása tekintetében mind a férfiak, mind a nôk részérôl szemléletváltásra van szükség. A férfiak tekintetében kell elsôsorban eljutnunk oda, hogy minden családban, munkamezôn, társadalmi tevékenységben, s az egyházban ne maradjon csupán szép bibliai ige az, hogy: Krisztusban nincs sem férfiú, sem nô... mindnyájan egyek vagytok. Engedjük meg, hogy a férfiak maguk gyôzôdjenek meg errôl, ne prédikáljunk állandóan rájuk. Így «ige nélkül» is megnyerhetjük ôket. A szelíd és csendes nôi lélek a legszebb, leghatékonyabb prédikáció." (Dr. Bustya Dezsô: A nôk helyzete a bibliában és a ma keresztyén társadalmában)

Hozta hát a lapot a posta és Nagy András üzenetét: Békés, boldog karácsonyt a Népújság olvasóinak!

A nagy hideg miatt

A rendkívül alacsony hômérséklet miatt az elmúlt napokban többperces, órás késéssel futottak be a vonatok a megyeszékhelyi nagyállomásra.Mint a tegnap délelôtti ügyeletes elmondta, a Gyergyóból, Brassóból, Székelykocsárdról érkezô személy- és gyorsvonatok esetében 15-20 perces késéssel kell számolni, ám a bukaresti rapid vonat a beütemezettnél egy órával késôbb futott be a marosvásárhelyi nagyállomásra. Bô félórás késéssel érintik Marosvásárhelyt a Galac-Temesvár, Temesvár-Galac között közlekedô járatok is. Az ügyeletes szerint a fülkéket fûtik. Az ünnepek idejére nem vontak ki a forgalomból egyetlen megyénket érintô járatot sem. A vasúti információs iroda telefonszáma: 136-284.

A marosvásárhelyi távolsági autóbuszállomás forgalmistája kérdésünkre elmondta, hogy tegnap mûszaki meghibásodás miatt nem indult a reggeli, Marosvásárhely-Szováta-Csíkszereda útvonalat lefedô utasszállító busz. A nagy hideg miatt a legtöbb autóbusz 10-20 perces késéssel érkezik a végállomásra. A jármûvek melegítése kapcsán az ügyeletes annyit mondott: mindeniket lehetôség szerint fûtik. A távolsági autóbuszok ünnepi menetrend szerint közlekednek, az idôpontokról a 137-774-es telefonszámon tájékoztatják az érdekelteket.

Jegyzet

Mintegy 80 krónikus veseelégtelenségben szenvedô beteget kezel-nek a marosvásárhelyi mûvese-központban, heti hat nap, három mûszakban. Egészen pontosan, vérüket tisztítva, életüket kétnaponta hosszabbítják meg. Nem könnyû elfogadni a betegeknek (sem hozzátartozóiknak), hogy holmi gépektôl függ életük. Van köztük, aki már 20 éve él így. Alapbetegségükhöz sok más szervi probléma társul, kezdve a
máj-, szívmûködési rendellenességektôl a magas vérnyomásig, vérszegénységig, de legfôképpen a csontok, ízületek megbetegedése okoz fájdalmat, mozgásképtelenséget.

E betegeket mentôautóval szállítják pontos idôbeosztás szerint a mûvese- központba és a négy órán át tartó, a teljes szervezetet megviselô kezelés után haza. A gondok már itt elkezdôdnek. Mindenféle kivénhedt, rozoga, télen gyakorta fûtetlen dubát vagy betegágyas kiskocsit küldenek a betegek után, nemegyszer kényszerítve ôket, hogy az ágyon fekve utazzanak. Van, aki tud, van, aki nem. Akit még csak rövid ideje kezelnek, jobban bírja magát, aki 60 év fölötti és több mint 15 éve jár mûvese-kezelésre, lábát is alig emeli. És itt kezdôdik a vita. Ki utazzék az ágyon? Ahova az egészségesnek is körülményesen sikerül csak begyömöszölôdnie. A gépkocsi vezetôje bemondja a rádióba, hogy a betegek "nem akarnak felfeküdni az ágyra", vagyis rebelliskednek. A mentôállomásnál az irányító hölgy pedig csak éppen azt nem válaszolja felháborodottan, hogy a betegnek a szeme világa. Várja ki, míg lesz más kocsi. Vagy menjen taxival, tehetnénk hozzá.

Érdekes, hogy szinte állandóan ez a klasszikus válasz. Nincs elég kocsi. Nehéz ezt így elfogadni. Egyszer ugyanis nagy hírveréssel, sajtósoknak nyilatkozva kényelmes, 8-9 székkel felszerelt Iveco típusú mentôautót ígértek a mûveséseknek. Történt ez a tavasszal, amikor a mentôállomás kényelmes, gyors és jól felszerelt Iveco mentôautókat kapott. Mondták, sôt meg is mutatták, hogy melyik az a bizonyos kocsi. El is hittük, mi naivak. Azóta szinte megszámlálható, hányszor "vetették be" erre a célra a szóban forgó Ivecót. Állítólag más a rendeltetése. Például a mentôszolgálat alkalmazottait szállítja vagy éppen máshová kérték.

Volt, aki ilyen "ágyvita" miatt -20 fokos hidegben volt kénytelen taxira vadászni, hogy beteg hozzátartozóját idôben eljuttassa dialízisre. A diszpécser hölgy a panaszra idegesen válaszolt: mi kell önöket megértsük? Hát kérem, valahogy így van ez. A mentôsök vannak a betegért, és nem fordítva. Egyeseknek ezt igen nehéz felfogni. Kevéske jóérzésen és szervezôkészségen múlik pedig csupán. Vagy munkahelyet kellene változtatnia az illetônek. És még csodálkoznak, ha 1-2 alkalmazott miatt a mentôszolgálat hírneve csorbul...

(MTI) Brigitte Boisselier francia tudósnô szerint klónozott bébi jött a világra.

- A kislány csütörtökön, császármetszéssel született - mondta az AFP-nek telefonon az amerikai Miamiból a francia biokémikusnô, a raeliánus szekta által emberkló-nozásra létrehozott Clonaid cég vezetôje.

Ezen kívül csak annyit árult el, hogy a szülés "nagyon jól ment", de jelezte: pénteken nyilvános bemutatót tart Florida államban.

Boisselier már november végén beharangozta, hogy egy amerikai nô, aki klónozott magzatot hord a szíve alatt, hamarosan szülni fog.

Ha a születés független forrásból is megerôsítést nyer, akkor ez az elsô gyermek, akit klónozással nyertek, és akinek születése a nyilvánosság elôtt ismertté vált.

A raeliánus szektát, amely 1997-ben Las Vegasban jegyeztette be a Clonaidet, a hívek által Rael néven emlegetett Claude Vorilhon francia újságíró alapította, aki Québecben él. A szekta szerint a klónozás lehetôvé teszi az örök emberi életet.

Sok szakértô felelôtlennek ítélte ezt a kísérletezést, és az ember-klónozás világméretû betiltását
szorgalmazta. De nem tudták megállítani a versenyt, amely az elsô klónozott bébi világra hozataláért megindult.

Genetikusi vélemény

Egy francia genetikus szerint egyáltalán nem támasztja alá semmiféle bizonyíték a raeliánus szekta bejelentését, miszerint klónozott bébi született.

Addig, amíg nincs bizonyíték, puszta propagandáról van szó - mondta pénteken Axel Kahn az Europe 1 francia rádióállomásnak nyilatkozva.

A tudós szerint, akit az AFP idézett, el kellene készíteni az állítólag klónozott újszülött genetikai térképét, majd annak a személynek a genetikai térképét, akinek a kisded állítólag a klónja, s ha a kettô azonos, az bizonyíték.

A géntechnika mindezidáig nem mûködött sem a majomnál, sem az embernél - szögezte le a kutató, kétségeinek hangot adva afelôl, hogy a raeliánus szektának ez elsôként sikerült.

Kahn szerint a raeliánusok egy éve arra építik kommunikációjukat, hogy - akárcsak hitük szerinti teremtôik - ôk is képesek elérni a halhatatlanságot a klónozás tudományának birtoklásával. Meglehet, hogy ezúttal is a tôlük megszokott képzelgések egyikével van dolgunk - mondta a francia orvos.

A sikeres emberklónozást bejelentô raeliánus szektát 1975-ben alakította Claude Vorilhon akkor autós sportra szakosodott francia újságíró.

A név akkortájt a Genesis horror-rock operájának, a Bárány a Broadway-n fekszik címû mûnek (The Lamb Lies Down On Broadway) fôszereplôjeként volt ismert, és a darabban a Peter Gabriel megszemélyesítette Rael emberi kísérletek egész sorozatán megy végig.

A magát "a világ legnagyobb ufológus mozgalmának" nevezô gyülekezet tagjai - világszerte egyes adatok szerint mintegy 55 ezren - hisznek a földönkívüliekben, az úgynevezett elohimokban, akik a tudomány, a szerelem és az intelligencia istenei.

Elohimmal eddig csak a gurunak sikerült találkoznia, állítólag 1973-ban, az auvergne-i vulkanikus hegyek között. Vorilhon-Rael elmondása szerint ott szállt ki egy repülô csészealjból egy kis zöld emberke, aki elmondta neki, hogy a Biblia tévedett, nem Isten, hanem az elohim (héberül: istenek) teremtették a világot, tudományosan, a robotika és a DNS-sel kapcsolatos felfedezések felhasználásával, több ezer évvel a földi laboratóriumokban elért eredmények elôtt. Hogy az emberek találkozhassanak ezekkel a géniuszokkal, fel kellett építeniük Jeruzsálemhez a lehetô legközelebb egy "követséget" az elohimok számára. A szükséges pénzalapok gyûjtése ma is folyik. Hogy milyen eredménnyel, arról nem szól a fáma.

A szekta tanításának egyik alappillére az "érzéki meditáció a kozmikus orgazmus eléréséhez". E homályos megfogalmazás mögött azonban annak az eugenizmusnak a magasztalása rejlik, amely az emberi testi és lelki fogyatékosságok terjedésének megakadályozását, az emberi faj tökéletesítését tûzte ki célul.

Dolly, a klónozott birka megszületése után "Rael" kijelentette, hogy emberi lényeket fognak klónozni, és az embereknek javasolja, hogy másfél millió frankért ily módon jussanak az "örök élethez".

A Clonaidet 1997-ben hozta létre a volt újságíró. A magát Mózes és Mohamed próféták utódjaként számon tartó férfiról úgy tudni, hogy jelenleg Québecben él.

2002 júliusában elhangzott bejelentés szerint klónozott embriót ültettek be egy húszéves dél-koreai nô méhébe a Clonaid programjának keretei között. Amerikai és dél-koreai tudósok három hónappal korábbi embrióbeültetô mûtétjérôl szóltak a hírek.

Testvérem, drága István bácsi!

Édes bátyám, írom én is a kétségbeesett Mikes Kelement utánozva, aki írta, egyre írta leveleit Rodostóból sehova.

Én is sírással küszködve, remegô hangon, rekedten szólok hozzád, a még létezô a már nem létezôhöz, mintha a még élô Ferenczy Pista komám, testi-lelki barátom, jóban-rosszban társam ülne velem szemben Vármezôben és Vásárhelyen, Egerben vagy éppen Stockholmban. És persze kezünkben a pohár, a pohárban vörösbor..., de nem ez a lényeg. A lényeg, drága Pista, a szemedben a csillogás. A szellem, az az istenáldotta gyergyói szellem, így mondtad, kacagtunk is eleget, némely eszement firkász fel is rótta Neked odaát, hogy kicsit székelyesen beszélsz, bûnnek tartották ezt a dolgot szegénykéim.

Ferenczy Pista szellemisége: Gyergyóba oltott Európa, Európába oltott Gyergyó, mûveltség, tartás, végtelen jóság és emberség, emberség mindenekfölött, a leglehetetlenebb helyzetekben is. A kék szem huncut csillogása.

Drága Mojszika mondja, már a kórházi ágyon feküdtél, és ô azt mondta: "Hagyd el, István, minden jó lesz, karácsonyra hazajössz. Igen, Mojszi, de mint angyal" - mondtad és az ember elnevetné magát, de kicsordul a könnye. Ferenczy Pista gyôzhetetlen szelleme. Az voltál, Pista, ahogyan éltél, igaz ember igaz élete szakadt meg most idejekorán. Ragyogó tehetséggel megáldva élted az ezredvég erdélyi magyar mûvészének lángoló, önemésztô, de soha-soha meg nem alkuvó életét. Tévedés ne essék, mûvész már adta el magát ide-oda, ennek-annak. Te soha. Törôcsik Mari partnereként hatalmas sikered volt odaát. Hívtak már akkor. Nem mentél, maradtál. Jól tetted. Csak az megy el, aki el tud menni. Aki nem tud elmenni, az itt marad. Látod, ez ilyen egyszerû. Légy áldott, Pista, hogy ebben is a nehezebb utat választottad. Ferenczy István szellemisége? Úriemberség, tartás, hibátlan magyarságtudat, Európa. Gyergyó. A verséget, azt a keveset, ami ért, felemelt fejjel viselted, s a rengeteg diadalnál behúztad a vállad, mintha kisebbnek akarnál látszani. Fordítva, mint a törpék. A világnézeti hontalanok.

Ferenczy Pista szellemisége ott csillog megszázszorozódva az eljátszott szerepekben és hat, hatni fog az idôben, amíg a mi nyelvünkön lesz színház ezen a földön. Ha csak az együtt megteremtett szerepekre gondolok, elég, ha az elsôt és az utolsót említem, Vaszkov ôrmestert és A nagy Romulust. Öröm, drága Pista, öröm volt veled dolgozni, gyönyörû szellemi játék, mert pontos voltál, halk, nyitott, jóhiszemû, derûs, szigorú, könyörtelen önmagaddal és végtelenül segítôkész másokkal szemben. Igazi szellemóriás. S az utolsó szerep, a Romulus... Már megtöretett testtel vitted e hatalmas szerepkeresztet felfele, egyre fennebb (bárha néhol léha, bûnös cinizmus is vett körül), vitted a szereped egyre magasabbra, s akkor a Hatalom, a mindenkori, lepöccintett a színpadról. Nem számított a vastaps, nem számított a rólad szóló kritikák ujjongó sora, egyszer csak volttá vált a létezô és senki, soha egy árva szóval sem indokolt semmit. A lelkünk rendült bele.

Felhôcske futott át az égen, s a kék szem fölényesen mosolyogva, gyôztesen csillogott tovább. Mint amikor 75 májusában a Nagy-Nyárádból kifogattad velem életem elsô pisztrángját. Ott, a patak mellett is úr voltál, hagytál engem, a gyengébbet, érvényesülni. Ott is nagylelkû voltál, vidám és soha semmiben sem önzô. Soha nem törtél, István, hatalomra. Elég volt neked a vásárhelyi, kolozsvári, ludasi, székelykeresztúri kérges tenyerek ütemes tapsából kicsengô dicsôségóda. Köszönjük Vaszkovot, a briliáns Bakk Lukácsot, az okos Diogenészt, Bolyai Jánost, Mózest, Istenem, milyen gyönyörû, hosszú sor... jó órát lehetne sorolni. S a sor végén most itt a pont. Ha színész hal meg, ûr támad a világmindenségben. Nem hiszem, hogy valami is kisebbítheti e hatalmas, tátongó sötétséget. Nagyon nehéz lesz, István, úgy ébredni holnap, hogy nem vagy. Persze, te élsz, élni is fogsz. Bennünk, barátaidban, tanítványaidban s a nézôk százezreiben. Drága Pista, körülbelül annyi nézôd volt életedben, ahányan ebben a városban most élünk. És minden nézôdben benne élsz majd egy kicsit. Tovább, egyre tovább, az idôk végezetéig.

Pista, övék a hatalom, tied a dicsôség.

Áldom az Istent, hogy harminc évig a barátod lehettem. Köszönöm, hogy voltál.

Kincses Elemér

Mintha erre figyelmeztetne Gyarmathy János impozáns bronzembere, amely jövô tavasszal rendelt helyére, a németországi Iserlohn város közterére kerül. A kiváló marosvásárhelyi szobrász úgy él, olyan következetes kitartással alkot, dolgozik, mint aki tudja, a számunkra kiszabatott idôt percig se szabad elfecsérelnünk. Ezt másokban is szeretné tudatosítani, jól példázza szóban forgó klasszikusan modern alkotása, melyen augusztusban munkálkodott nagy lendülettel, a jubiláló iserlohni mûvésztelepen.

A tábor szervezôi huszadszor hívták össze a nyári szimpóziumra alkotó vendégeiket, ezúttal öt ország tíz képviselôjét. A három marosvásárhelyi - Gyarmathy János, Haller József és Kiss Levente - mellett az egykori városunkbeli Czitrom Béla (Finnország - Turku), a magyarországi Návai Sándor (Hódmezôvásárhely) és Szatmári Juhos László (Szekszárd), az oroszországi Ivanov Alexander és Szaposinyikov Pavel (Szentpétervár), valamint a lengyelországi Leski Pawel gyûlt össze ismét a mûvészetpártoló nyugati településen. Gyarmathy már veteránnak számít ott, ezt le is írták a helyi újságban, az IKZ am Wochenende hasábjain közölt nagyriportban. Ismerik, kedvelik, megbecsülik munkáját. Emberközpontú kisplasztikáinak sokasága született az ottani alkotótáborokban és két térszobra is. Az avatás elôtt álló harmadikról fényképet is közzétett a lap. A bronzember ölében a homokórával még a mûteremben ül. A szobrász kalapáccsal a kezében eltörpül mellette, pedig ô sem nevezhetô aprónak. Az utolsó simításokat végzi a szobron az öntés után. Fotók örökítették meg az alkotási fázisokat. A mûhellyé alakított pincében még az öntésre váró viaszmodell látható. Különös látvány az öreg boltívek alatt. A kiállítóteremben bronzosan, patinásan ismét másképp néz ki. Elképzelem, milyen hatása lenne Marosvásárhely valamelyik terén. Nagyszerûen beilleszkedne a környezetbe. De ez is napjaink egyik fintora: a mûvész, akitôl utcáira, intézményeibe szobrokat igényel a sok mindenben példaképnek tekintett Nyugat, itthon nem kap rendelést, nem érdemesül köztéri megbízatásra városában. Nyilván nem egyedi az eset. Egy másik szobra különben, a Szélhárfa a Düsseldorf melletti Ratingen egyik parkjában díszeleg.

Termékeny, sikeres év volt Gyarmathy János számára a most záruló 2002-es. Bôvült hangulatos Chagall-sorozata, van újabb karakteres Bacchusa, sokatmondó Magvetôje, jelképerejû Fohásza, metaforikus Lédája, sajátságos ivó embere és még hosszasan sorolhatnánk. Több a felemlegetett kisplasztikák közül a megye képzômûvészeinek téli tárlatán gyarapítja a kiállítási anyag erôsségeit. A látogatók biztos elidôznek elôttük. Nem baj, ha egyikük-másikuk gyarló emberségében, mosolyt kiváltó gesztusában önmagunkra ismerünk.

N. M. K.

Eugen Ionesco az abszurd dráma jelentôs képviselôje. Neve a franciás átírás ellenére is elárulja, Eugène Ionesco Eugen Ionescuként született 1912-ben Slatinán. Apja román, anyja francia származású. 1936-tól Franciaországban él és alkot. A kötelesség oltárán címû áldrámát 1952-ben írta, 50 évvel ezelôtt.

Choubert-t, a kisembert, az örök áldozatot a fennálló rend képviselôje, a Rendôr kényszeríti bele egy - emberi méltóságot megsemmisítô, idegromboló - ôrült hajszába, melyet csupán kötelességbôl végez és végeztet.

"Mi mindannyian a kötelesség áldozatai vagyunk! Rágni, nyelni!" - mondja Madeleine, Choubert felesége, s a kötelesség teljesítésének érdekében a Rendôr vezényletével szinte a végsôkig hajszolja mind Choubert-t, mind pedig önmagát. De miért ez az ôrült hajsza? Mert lényegében a létezés nem más, mint KÖTELESSÉG… S a kötelességért harcoló embert saját létkényszere determinálja, függetlenül attól, hogy milyen funkciót tölt be a társadalomban. Eszerint csupán állapotok, helyzetek és cselekedetek alanyai és folyamatos szerepcserék áldozatai vagyunk. Tulajdonképpen nem különbözünk egymástól, csak annyiban, amit egy adott élethelyzet hierarchiája megkíván. Bármelyikünk lehet Choubert, Madeleine, Nicolas vagy éppen a Rendôr… Mindannyian a kötelesség oltárán áldozunk.

És MALLOT, aki a hajsza tétje? - ki vagy mi lehet ez a Mallot? A kötelességtudat garanciája, a kötelesség végzéséhez szükséges motiváció, a kényszerû lét fixa ideája? Vagy maga a halál, amitôl félünk, mégis tudjuk, hogy tehetetlenül feléje araszolunk, szüntelenül és fáradhatatlanul végezvén a kötelességünket? Maradjon ez (költôi) kérdés…

Kiss Zsuzsanna

Csáki Csilla az idén végzett a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem rendezôi szakán. Vizsgaelôadásaként Eugène Ionesco A kötelesség oltárán címû darabját viszi színre a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében, december 29-én.

- Eugène Ionesco nem túl gyakori vendég a színházi repertoárlistákon. Miért épp ôt és ezt a kevésbé ismert drámáját választottad? Mi motivált a megrendezésében?

- Egyrészt azért választottam Ionescót, mert nagyon szeretem az abszurdot. Amióta komolyabban foglalkozom a színházzal, talán az abszurd az, ami leginkább érdekel. Másrészt, ez az elsô olyan munkám, amit azért választottam, mert tetszett nekem. Nem valamilyen iskolai feladatot teljesítek, hanem olyat, ami nekem tetszik. Rendeztem már Füst Milánt (Zongora), Antigonét, Lüszisztrátét, mind klasszikus darabok, és most már nagyon kiéheztem arra, ami egy kicsit más. Másrészt pedig azt gondolom, hogy nagyon aktuális a mondanivaló, aktuális a forma, ahogyan meg van írva, a töredezett dramaturgia, az, hogy a színházról tesz fel kérdéseket, a folyamatos metaszint, amikor a szerzô állandóan visszakérdez önmagára, tehát folyik egy úgymond idézôjeles cselekmény és Ionesco mindvégig ki-kiszól a darabból. Mindig rátesz valamire valamit, mindig visszaigazol valamit.

- Az elôbb említetted a darab aktualitását. Mennyiben érzed korunkra vonatkoztathatónak Ionescót?

- Azt gondolom, hogy ez az egyik legrendkívülibb darabja. Mindegyik írása kiemelkedô, de ez a non plus ultra. Egyébként benne van töredékében vagy felütésében a Kopasz énekesnô, a Jacques vagy a Behódolás, és ha nagyon elszórtan is, de szinte mindegyik drámájából találhatók motívumok benne. Nagyon furcsa darab.

- Miért gondolod így?

- Mert a következetlenségében is következetlen. Ráadásul, a legutolsó jelenetben, amikor Nicola, a költô bejön és elkezd beszélni a színházról, megfejti önmagát a darab és ez nagyon érdekes. Miközben Nicola teljesen irracionális (én irracionális színházról álmodok), Ionesco kikarikírozza a Rendôr figurájával, aki arisztotelészi logikát követô alak. De ugyanúgy kikarikírozza a szemléletet, mint az irracionális vagy ok- okozati összefüggéseket nem követôt. És mindegy, hogy ez színházról szól vagy életszemléletrôl. Mind a kettôt kikarikírozza, és a kérdés az marad, hogy van-e egyáltalán valamilyen új út? Általánosítva: létezhet-e a mûvészetben új út, tudunk-e valami újat mutatni? És valószínû, hogy nem, csak ezt a Mallot-t kergetjük mindannyian, akit a szereplôk is keresnek. Egyébként, visszatérve arra, hogy miért pont ezt a darabot választottam, azért, mert én is ugyanilyen útkeresésben vagyok. Lassacskán el kell kezdenem komolyan dolgozni. Nem akarok olyasmit csinálni, amiben nem hiszek, hanem olyat, amiben hiszek. Ezt a fajta színházcsinálást. Érdekes, hogy a képzômûvészetrôl, vagy a zenérôl fel sem merül, hogy nem mûvészet, de a színházról ez nincsen eldöntve. Azt gondolom, hogy a színház igenis mûvészet, bár én még nem találtam meg azt az utat, ami nekem igazán szimpatikus lenne, hogy, na ez az, ezt így kell csinálni.

- Ezt is ki akarod fejezni a darabban?

- Igen. De nemcsak magamnak teszem fel a kérdést, hanem mindenkinek, aki ezzel foglalkozik, hogy tényleg, hogyan tovább, merre. Ötven éve írta ezt a darabot Ionesco, de abszolút aktuális, mert most nagyon nagy kátyúban van az egész világ, a színház, nagy változás történt - a XXI. század. A darab viszont sokkal általánosabb, és azt gondolom, hogy az egész Mallot-keresés mindenkire vonatkozik, aki bármit is komolyan akar csinálni.

- Ionescónál hangsúlyozott az állapotok egymásutánisága. Ez a szereplôk többszörös átlényegülését vonja maga után. Mennyiben tartod fontosnak ezeket az elôadásbeli átváltozásokat?

- Az elôadásbeli átváltozások, az, hogy kimegy a szereplô így és visszajön úgy, pontosan annak a leképezôdése, hogy az életünkben egyre inkább nincsenek fix pontok, hogy az ember társadalmi léte, ami alapvetôen meghatároz minket, tulajdonképpen egy ilyen folyamatosan változó szerepcserének a sorozata. Ezt mi még jobban lefordítottuk: a színészek egyszerre több szerepben is jelen vannak a színpadon.

- Vannak elôre felállított szempontjaid, amikor rendezel, vagy hagyod, hogy
,,vigyen a darab", teljesen a darabhoz igazítod az elképzeléseidet?

- Azt gondolom, hogy minden anyag más és más megközelítést igényel. Pontosan úgy, ahogy a szobrász fából nem úgy farag, mint márványból. A drámáról, amit a kezedben tartasz, meg kell érezni, hogy milyen a megközelítési módja. Eddig, valahány kisebb- nagyobb dolgot rendeztem, azok nem hasonlítottak egymáshoz, mindegyik más és más. Nagyon érdekel, hogy a dráma, az anyag mit hoz magával. Nincsenek még elôre követendô szempontjaim, a módszert keresem. Azt a módszert, ami függetleníthetô attól, hogy az anyagból mit hozok létre. Egyelôre még változom. Folyamatosan tanulok és egyre inkább tökéletesíteni szeretném a rendezéseimet. A módszerre egyébként azért van szükség, hogy energiát takarítson meg az ember, hogy arra tudjon koncentrálni, amire kell, mert emberekkel dolgozol és minden színész más, minden elôadás más, tehát egy olyan rugalmas módszert kell találni, ami majd egyszer biztonságot ad.

Nagy A. Botond

III. éves teatrológus hallgató

- Fél évszázados gyakorló pedagógusi pályafutásom alatt gyûlt össze az e kötet nagyobb részét kitevô "vidám anyag" - írja a Szovátán élô tanár. - Alkatilag (örökletesen?) optimista beállítottságú, vidámságot kedvelô ember vagyok, s ezt nem tudta elfojtani, kiirtani belôlem aktív életem hosszú éveinek szocialista-kommunista nyomorúsága, lelki-szellemi terrorja, sokszor
"szellemi krematóriuma". A lélek, a szellem jégkorszaka volt ez a javából. A teremtô megtartó kegyelme segített ezt a nagyon hosszú, nagyon nehéz idôszakot átvészelni. Szerencsés ember volt, aki tudott akkor is nevetni, akinek kedvét nem tudták idônként vagy éppen örökre elvenni. Ilyen szerencsés embernek mondhatom magam is. Sokszor, sok nehéz helyzetben segített, elviselhetôvé téve mindennapjaimat a tanulói évek és a pedagógusi munka sok vidám pillanata, derûs perce. Sokszor szüntette a feszültségeket, lefegyverzett, kibékített.

Gub Jenô a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd biológia-földrajz szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. A népi orvoslással, gyógyászattal foglalkozó sorozata elérkezett ötödik darabjához, a kötet nemsokára jelenik meg az Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában. Ez a könyv munkásságának "mazsoláit" tartalmazza, kisiskolások, diákok ki- és elszólásait, rögtönzésekbôl, pótvizsgai, felvételi és érettségi vizsgai dolgozatokból "kiemelt" aranymondásokat, -köpéseket, osztályfônöki órák emlékét idézô nagyotmondásokat, tanárok, diákok, szülôk, kortársak és kartársak jópofaságait, tréfákat, diákköltészeti "remekeket", dalokat, verseket, vicceket is.

Kétség nem fér hozzá, a könyvnek nagy sikere lesz. Hadd mazsolázzon belôle - kedvcsinálónak - a recenzens is: "A halak petikkel, ikrekkel izélnek. * A lôdörgés csak tünetmentes részegség. * Antarktisz éghajlata esztétikus. * A nyelvnek fontos feladattya a nyalogatás. * A majmok tudnak vigyorogni. * A szoc. farm a nagyüzemi garázdálkodás formája. * A Fôd azét gömbölyû, hogy ne lássunk messze. A Nap nagyseggû csillag. * A tengerszityinél küsebb alfôdet külföldnek nevezzük."

(Gub Jenô: A meleg égövön hideg van. Vaklátás, nagyüzemi garázdálkodás, ricinussal kent képességek. Kiadja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, felelôs kiadó dr. Molnár Szabolcs, a kiadványt támogatták Csonka Tibor, a Debreceni Hôszolgáltató Részvénytársaság vezérigazgatója, Csontos János, Hajdú-Bihar megyei országgyûlési képviselô és György Géza, az Alföldi Nyomda Rt. vezérigazgatója, ahol a kötet készült, 2002-ben.)

B.D.

Lászlóffy Csaba

Zúzott fejjel, mint kígyó a mezôn?

Téged a humánum szele ölel

s ragad ki dorongpárti, kelevény

korokból; gyermekszemed ránk figyel.

Az örökkévalóság bár felérne

azzal, amit itt hagytál örökül! -

Kisanna nincs, se nagyország reménye.

Bölcsô-, bölcsesség-rom körös- körül.

Bölöni Domokos paródiái

Baricz Lajos

Vad csatákon vágtat az idô kereke,

Az öreg század sem állt meg még egy szóra,

Pedig Marosszentgyörgy a világ közepe,

Ott várjuk az Urat, mikor hat az óra.

Nem panaszkodhatom, túl a bûvös számon

A hála szava kel tollamon és számon.

Isten megsegített, hogy költô legyek,

Pedig né, elrúgtam már a negyvenet.

A szeretet szavát rebegi a lelkem,

Mióta a hivatásomra ráleltem.

Lélektornától zeng egész nap a berkem -

Pedig Pósa bácsit hírbôl sem ösmertem.

Sudár fenyô vagyok a fényes Hargitán,

Kit nem dönt le vihar, mert köti a gyökér,

Szentgyörgyi a cement, Borzonton nôtt a fám -

Versben imádkozom mindenikötökér’.

Ráduly János

Az ilyen nagy városokba

szöszke szívem

egyáltalán

nem vágyik.

Jó, ha vágyam

estelente

elvánszorog

az ágyig.

Az istókját, be hideg van

Kibéden!

Vacogok a hiányérzet

ölében…

Emlékeim fiókjai,

- hiába keresem -

megürültek bizony,

nincsen, nincs új versem.

A földre meg miegymásra

borulunk,

feszten feszt csak

emberségben

bambulunk

meg

csorbulunk.

Tovatûnt vágy hidegségét

kupáljuk

és csupáljuk,

s tûzgyújtónkat, a reményt

az istennek sem

találjuk.

Kapaszkodom én a futó

idôbe,

hátha elviszen Maros-

vásárhelyré.

Kapaszkodnék persze,

hm, hm, egyébbe,

például egy kackiás me-

nyecskébe.

De az bezzeg

szennyes gúnyát

szappanyoz,

rímeimbôl

egy hangot se

viszonyoz...

Lennék bezzeg

Sándorka, a

Petôfi:

tudnám biza,

mi az, ami

kicsi szüvét

meg a begyit

meg egyebit

leköti!

Fülöp Kálmán

Kárhozat utásza,

gyarló földi bálvány -

faragott homlokú

Fülöp Kendi Kálmány!

Hozzámvert az Isten

némi tehetséget,

világbúbánatot,

s némi feleséget -

s ha a csökött magyar

adna még a rendre,

lehetnék közötte

egy új Ady Endre…

De pocsék a világ!

S be setét az Isten.

(Beléôszül mind az

összes magyar tincsem.)

Erdély viharában

mért kushadtok gyáván?

Én búsan kidöglök:

maradjatok árván!

Kinyúlok a marton,

mintegy kifeszítve,

egyedül a parton

verset sikerítve,

én, bús lélekutász,

mozgó kapubálvány -

ékírásos eszû

Kendi Fülöp Kálmány…

Czirmay Szabó Sándor

porított csillagbriefing

eremdéeszre száll

a vármegyeháza

csókja

két pár ideg

pár-

áll

fog-

vacogva

Hadnagy József

A szülôföld, az egyáltalán

nem pszeudoszféra,

ahonnan elmész,

és visszajársz,

míg megreped.

Több ennél.

A szülôföld

az egyáltalán nem

a ház,

nem az udvar,

nem a szülô,

nem a testvér,

nem a szomszéd,

nem a barát,

nem a tanár -

memóriafridzsiderben

tárolt trendben.

Több ennél.

A szülôföld

nem távolság,

nem közelség,

nem magasság,

nem mélység,

nem vágy,

nem idegenség,

az élet forgó

kaleido-

Szkópjében.

Annál többecske.

A szülôföld az a pillanat,

amikor átmegyek

a vasúti hídon

Borzás felôl

borozás felé

Dicsôbe

és onnan

mikor már a pokol

kiszorult

és a menny

belefért

kiengednek

megint.

Balási András

Elnyílnak egyszer szemeink hibásan,

kis ablakunk alatt a halvány semmi

halk illata tûnôdô susogásban,

jaj, megint költônek kell lenni,

kihûl az öröknek tûnt válaszút,

jambusok kifeslô verskehelyben,

apránként roskadó hazug

kritikusok randa hüvelyben.

Ölelj, fojts meg, én mégis írok,

minden vágyam nyilalló örvény,

oldódnak komoly lelki zsírok,

a derû te vagy, kresz és törvény.

Varga Mária Melinda

álom cirkálja gyöngyömet

kapualjban hét

nyúlánk szôke szárny

bárlangyos teste

ínycsikló gyönyört hímez

hamvas csókod

álompermetjére

szerelemlélekvándorlásunk

aszfaltra hulló

kéjes

ígéretén

tavaszhervadásban.

V. Szász István

borong mint elhagyott pléhhámor

ki lesz a hó a gáz

altató rôzseláng

mályvaillatú lombsikoly

krizantém vére virít sosemvolt

vágyunk belé lilán

hangaszála nyíres

na ja kicsit jeszenyines

és végleg elveszítelek

mikor megint megjelenik

faágak sínein

a lírám

Könyvajánló

Philip Pullman

A tizenkét esztendôs Lyra Belacqua számára maga az ôsi éden az az ódon oxfordi kollégium, ahol árván cseperedik a sok morc, szertartásos tudós között. Nem mintha mintakislány volna: komisz csínytevésekkel múlatja az idôt, nem az elméje pallérozásával; csakhogy bûbájos vadóc ô, akinek vág az esze, mint a beretva. Nem csoda, hogy a világ közepének hiszi magát. S nem is téved! Egyszer valóban elérkezik minden világok közepébe.

Van ugyanis egy csodálatos képessége: különleges mûszer segítségével nyomon tudja követni, mi történik valójában a világban, akár messzi tájakon is, és fôként azt, mi történik a jövôben.

És amikor Anglia-szerte egyre több gyerek tûnik el nyomtalanul, Lyrát igazságkeresô szenvedélye valódi csatába viszi: Lord Asriel zord kastélya a messzi Északon borzongató kalandok színhelye.

Ebben a lehetetlen-letehetetlen könyvben minden korosztály belekábulhat abba, milyen sokszínû a világ. Ajánljuk 12 évestôl 102 évesig mindazoknak, akik szenvedélyesen szeretik a szépet, igazat.

Az oxfordi Will Parry tizenkét éves fôvel egyetlen támasza zavart viselkedésû édesanyjának: állapotát mindenáron titkolni akarja mások elôl, mert fél, hogy ôt is elveszíti, akárcsak rég eltûnt apját, a rejtelmes felfedezôt. Amikor gyanús férfiak kezdenek szagl&aa