Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Kormányátalakításra készül Nastase

Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette, hogy jövô februárban új kormányt alakít a hatalmon lévô Szociáldemokrata Párt (PSD) - közölte szerdán a Mediafax hírügynökség és a BBC brit rádió román nyelvû hírszolgálata.

A miniszterelnök újságírókkal tartott nem hivatalos találkozóján beszélt arról, hogy a jelenlegi kormány januárban benyújtja lemondását, a PSD pedig februárban új kormányprogramot és kormánylistát terjeszt a parlament elé jóváhagyásra. Az új kormány miniszterelnöke is Adrian Nastase lenne.

A kormányfô szerint az új kormányprogram a gazdaság, valamint az európai integráció kérdéseire összpontosít majd. Az új kormány kevesebb miniszterbôl áll majd, a jelentôsebb változások között a gazdasági minisztérium felállítását tervezik.

A teljes kormányátalakításra vonatkozó elképzelését Adrian Nastase azt követôen ismertette, hogy kedden konzultációt folytatott Ion Iliescu államfôvel. A találkozón abban állapodtak meg, hogy az általános választások elôrehozásának kérdése nem szerepel a belpolitikai prioritások között.

A 2004-ben esedékes törvényhozási választások elôrehozását a miniszterelnök szorgalmazza. Az államfô ezzel az elképzeléssel nem ért egyet.

Adrian Nastase az államfôvel folytatott konzultáció után úgy nyilatkozott, hogy a választások kérdése az alkotmány márciusban tervezett módosítása után kerülhet ismét napirendre.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerdai sajtóértekezletén természetes lépésnek nevezte, hogy Adrian Nastase a jövô év elején komoly mértékû kormányátalakítást tervez. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor azt az óhaját fogalmazta meg, hogy a PSD a döntést megelôzôen konzultáljon az RMDSZ-szel.

Markó Béla szerint januárban a két szervezet tárgyalásokat kezdhet a parlamenti együttmûködésüket szabályozó idei megállapodásról és a jövô évre szóló megállapodásról.

Az RMDSZ idei utolsó sajtóértekezlete

Az RMDSZ ez évi utolsó sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök összegezte azokat a jelentôsebb eseményeket, amelyek a Szövetség számára rendkívül fontosak voltak. Markó Béla a 2002-es évet megvalósításokban gazdag évként értékelte, és rámutatott arra, hogy Románia számára az ország NATO-ba való meghívása tekinthetô a legfontosabb eseménynek. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az RMDSZ számára meghatározó volt a jogtalanul elkobzott termôföldek és erdôk visszaszolgáltatása és az egyházi ingatlanok visszaigénylését szabályozó törvény elfogadása.

A törvényhozási tevékenység jónak bizonyult, a kormány az idén is túl sok kormányrendeletet adott ki. Ugyanakkor a parlament és a kormány párhuzamos mûködése miatt, szükséges lenne az említett intézmények hatáskörének szabályozása az Alkotmánymódosítás keretén belül.

Tokay György, az RMDSZ Programmódosító bizottságának elnöke és Márton Árpád, az RMDSZ Alapszabályzat módosító bizottságának társelnöke beszámoltak bizottságaik tevékenységérôl.

Tokay György elmondta, hogy a módosító javaslatok, amelyeket a Kongresszus elé terjesztenek nem változtatják meg azokat az alapelveket, amelyeket a Szövetség 13 évvel ezelôtt a magáénak vallott, és amelyek értelmében mai napig mûködik. Ugyanakkor rámutatott, hogy az RMDSZ szerepe az EU integráció szempontjából igen fontos, hiszen a magyar közösség katalizátor szerepet játszhat a csatlakozási elôkészületekben. Ennek érdekében a Szövetség egy EU integrációs projektet kell kidolgozzon.

Márton Árpád kifejtette: az Alapszabályzat módosító bizottság javasolni fogja a Kongresszuson, hogy az Alapszabályzat fôbb elvei az RMDSZ VI., brassói kongresszusán elfogadottak maradjanak. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy nem lesznek látványos módosítások az Alapszabályzatban.

Hozzátette azt is, hogy az RMDSZ minden platformjának a módosító javaslatit figyelembe vették, és a kongresszus elé terjesztendô javaslatcsomag tartalmazza ezeket. Rámutatott arra, hogy a módosító javaslatok elsôsorban a Szövetség különbözô intézményeinek a szerepét és hatáskörét fogalmazza újra, igyekszik beleszólási lehetôséget biztosítani a civil társadalomnak illetve támogatja az ifjúsági szervezetek létrejöttét.

Az 1389-es kormányhatározat alapján Maros megye 19,5 milliárd lejt kap az állami költségvetés tartalékalapjából az utak karbantartására, a téli idôszakban felmerülô gondok kiküszöbölésére. A határozat alapján 16 milliárdot a megyei tanács, hármat a marosvásárhelyi tanács, míg 500 milliót a dicsôszentmártoni tanács számlájára utalnak át - tájékoztatott Cornel Briscaru, a prefektus tanácsadója.

Aktuális

Köztudott, hogy az idei tanévtôl a kormány bevezette az iskolatej-programot. Ez azt jelentette/jelenti, hogy az elemisták naponta egy pohár tejet és egy kiflit kapnak. Az ötlet nem új, hiszen világszerte évek óta alkalmazzák. Jól is fog a szegényebb gyermekek számára, mert akadnak olyanok, akiknek az a pohár tej jelenti a napi kosztot.

Mifelénk, persze ez sem ment simán. És nemcsak a napi menü elôteremtése, az iskolákba való eljuttatása akadozott, akadozik néhol még ma is, de baj volt az élelmiszerek minôségével, a szétosztás módjával és hadd ne soroljam tovább. Az sem volt kicsiség, hogy egy-egy szülô azt kifogásolta, hogy miért adnak tejet, mert vannak gyerekek, akik nem szeretik. Olyant is hallottam, hogy tej helyett kólát kértek volna, s a kiflit is felcserélték volna pizzára. És így folyt a csetepaté a tej és kifli körül.

Mások, s ezek sem voltak kevesen, azt nehezményezték, hogy miért nem kapnak az óvodások meg a gimnazisták is.

Közben az ország különbözô részein különbözô "bibik" adódtak. Maros megyében például a szállító cég került haragba a megyei tanáccsal, amely nem tartotta tiszteletben a szerzôdésben leszögezett elôírásokat, magyarán nem fizetett. A szállító a nyilvánosság elôtt fenyegette meg a tanácsot, hogy egyoldalúan felbontja a szerzôdést.

S ahogy már mifelénk szokás, a politika is "hallatta a hangját", a különbözô formációk különbözôképpen "reagáltak" a programra, s folyt heteken át a "mindenki mondja a magáét" megszokott mûsorszám. A visszatérô motívuma legtöbbjének az volt, hogy az egész csak kampányfogás, az SZDP imázsépítését szolgálja. Az meg sem fordult a fejükben, vagy ha igen, mélyen hallgattak róla, hogy azért jelent valamit sok ezer gyereknek az a pohár nedû, meg a falat kifli. Sok helyen a helyhatóságok is berzenkedtek, s a fentebb említett, hajánál fogva elôrángatott kifogásokat szajkózták. Hallottam például egy (gyengébben eleresztett) polgármestert, aki ugyancsak a tejet kifogásolta, hogy úgymond nem minden gyerek szereti, s a hatás kedvéért azon kezdett siránkozni, hogy mi pénzébe kerül ez a polgármesteri hivatalnak. Az alprefektus kellett
"felvilágosítsa", hogy az iskolatej-program költségeit a kormány állja. Legalábbis az idén.

Aztán, talán, hogy az elégedetlenkedôk megnyugodjanak, és több gyermek részesüljön a napi pohár tejbôl, a képviselôház a minap arról szavazott, hogy a programot kiterjesztik a "többi kategóriára" is. Feltéve, ha meglesznek a "szükséges források". Ami lehetne jó is, de nem egészen világos. Az ellenzéki pártok természetes, hogy azonnal "ráharaptak" az elôírás hiányosságaira, kijelentve, hogy azért fogalmazott így a kormány, hogy ne kelljen biztosítsa a megfelelô pénzalapokat. Igazuk van, vagy nem, egyelôre a "más kategóriák" pohár teje és kiflije csak annyira biztos, mint a kutya vacsorája.

Idén, az év elsô tizenegy hónapjában több mint tizenháromezer román állampolgárt toloncoltak haza a világ különbözô államaiból, közülük több mint ezret Magyarországról - közölte az MTI-vel a román határrendészet illetékese.

Bár a sajtó az utóbbi idôben nagy terjedelmet szentelt a Nyugat-Európából hazatoloncolt románok ügyének, az idén az említett idôszakban 24 százalékkal kevesebb román állampolgárt küldtek vissza külföldrôl, mint tavaly.

Románia Európában csak Nagy-Britanniával, a szomszédos országok közül pedig Ukrajnával nem kötött még toloncegyezményt. Ezért ez a két ország nem szerepel a román állampolgárokat hazaküldô államok listáján.

A listán Olaszország áll az élen az idén tizenegy hónap leforgása alatt kitoloncolt 3860 román állampolgárral. A sorban Magyarország áll a második helyen az idén január elseje és november 30. között különbözô törvénytelenségek miatt hazatoloncolt 1056 román állampolgárral. Harmadik Franciaország 1035 esettel, míg Spanyolországból 981 román állampolgárt toloncoltak haza az idén.

A világ összes többi országából több mint hatezer román állampolgárt toloncoltak haza 2002-ben, mert súlyosabb kihágásokat vagy törvénysértést követtek el.

A hazatoloncolt román állampolgárokkal szemben itthon eljárást indítanak. Akiket tiltott határátlépés miatt toloncoltak vissza, egyebek között arra számíthatnak, hogy legfeljebb öt évre bevonják az útlevelüket. Ha pedig lejárt vízummal tartózkodnak valamelyik külország területén és rajtakapják ôket, a helyszíni bírságolás mellett legalább három évig nem számíthatnak útlevélre. A sajtó szerint a schengeni vízumkényszer idén január elsejétôl történt felfüggesztése óta a román állampolgárok az illegális határátlépés, illetve vízumvétség mellett elsôsorban lopás, zsebmetszés, kéregetés és prostitúció miatt jutnak külföldön rendôrkézre és bíróság elé, s végül a hazatoloncolás sorsára.

Januárban egyeztetnek a módosított kedvezménytörvényrôl

A kormány elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit - jelentette be a magyar kormányszóvivô a kabinet szerdai, idei utolsó ülését követô budapesti sajtótájékoztatón.

Gál J. Zoltán az elfogadott alapelveket ismertetve elmondta: a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megôrzése érdekében a kultúra és az oktatás területén biztosít támogatásokat és kedvezményeket.

Leszögezte, hogy a törvény - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élô magyarok között.

- A szomszédos államok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik - mondta, megjegyezve: az érintett országok területén tanulók és hallgatók után nyújtott juttatások pályázattal, intézmények vagy szervezetek útján vehetôk igénybe.

Gál J. Zoltán közölte: a magyarigazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötôdést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja.

- Nem magyar nemzetiségû hozzátartozó részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése nélkül nem adható ki - jelezte, hozzátéve: a törvény hatálya az EU tagállamainak állampolgáraira nem terjed ki.

Gál J. Zoltán elmondta: a törvénynek szolgálnia kell a határon innen és a határon túl élô magyarok érdekeit, elfogadhatónak kell lennie a szomszédos országok kormányai számára és meg kell felelnie az európai szervezetek elvárásainak.

Szólt arról, hogy még az idén konzultáció kezdôdik az alapelvekrôl, és várhatóan januárban összehívják a Magyar Állandó Értekezletet a módosított szöveg egyeztetésére.

A kormányszóvivô úgy vélte, hogy a parlament tavaszi ülésszakának elsô napirendi pontjai között szerepelhet a kedvezménytörvény módosítása.

A sebesség démona", "sebész", "gyûjtögetô" - néhány azokból az étkezô embertípusokból, amelyeket egy brit tanulmány ismertetett. "Az asztalnál akaratlanul is felfedjük valódi énünket" - mutatott rá a napokban Christine Webber pszichológus, miután több mint háromszáz gyermek és felnôtt étkezési szokásait tanulmányozta.

Általánosságban elmondható, hogy a nôk étkezés közben inkább tudat alatti kívánságaikat fejezik ki, míg a férfiak elsôrendû túlélési ösztönüket és territoriális igényeiket juttatják kifejezésre - véli a tudós hölgy. Nôk számára az evés például gyakran a csábítás eszköze, fôleg akkor, ha csak a villát használják. Az alkalomra lesô nô ezzel szemben, amikor barátokkal étkezik együtt vendéglôben, okvetlenül kóstolni akar valaki másnak a tányérjáról is. Ez sokat elárul: az ilyen típusú nô az életben is mindenbôl akar egy keveset. Az anyáskodó típusú nôk viszont fôleg arra összpontosítanak, hogy másokat evés közben megfigyeljenek és ismételten meggyôzôdjenek róla, vajon nekik is ízlik-e az étel.

Férfiaknál Webber megfigyelte többek közt a "gyûjtögetô" típust: óriási adagokat halmoz fel a tányérján, és azután elôre tartott alsó karjaival védi azt másoktól. A pszichológus ebbôl "sikeréhségre" következtet. A "sebész" viszont, ez a tartózkodó típus, minden egyes ételt gondosan feldarabol szájméretûre, majd elrendezi az egészet tányérján, mielôtt az elsô darabot a szájába venné.

Egészen másként viselkedik a gyakran tinédzserek körében található típus, a "sebesség démona". Ô mindent összekever, ami a tányérjára került és azután olyan gyorsan belapátolja az egészet, mintha napokon át éhezett volna. A legszívesebben az ujjait használja evéshez.

"Mondd meg nekem, hogy miként eszel, és én megmondom, ki vagy" - idézi a dpa Christine Webbert.

2002 a történelmi változások éve volt Európában. November 21-én, a prágai csúcstalálkozón, az Észak-atlanti Szövetség értekezletének legfontosabb mozzanata a NATO új kelet-európai tagországokkal - közöttük volt Románia is - való bôvítése. Ezt követte decemberben az Európai Unió történetében páratlan méretû bôvítésével. Ezek az események egyfelôl a múlt lezárását jelentik, azt, hogy megszûnôben van a szétszabdalt, érdekellentétektôl terhes régi Európa, és elkezdôdhet az a jövô, amely bár nem ígérkezik könnyûnek, de világosak a körvonalai. A szövetkezett államok a sokféleség egységében egy olyan Európát hoznak létre, amely politikai célokban azonos értékrendet vall, gazdasági szempontból erôs versenytárs a világ többi részével, kultúrájában pedig soha nem látott színes panorámát képvisel.

A múlt hét végi koppenhágai EU- értekezleten az Európai Tanács jóváhagyta Románia 2007-ben történô csatlakozását. Ugyanakkor pontos csatlakozási menettervet bocsátott a rendelkezésére, és meghatározta a 2004-2006 közötti vissza nem térítendô pénzügyi támogatások jelentôs növelését. A csatlakozási ütemtervben Románia a közigazgatási és jogi reformok mielôbbi végrehajtását kapta kizárólagos feladatul. Elôírja, hogy a 2004-2006 idôszakban 20-40 százalékkal növelik évente az ország számára elôirányzott kiegészítô pénzalapokat.

A román félnek sikerült megállapodnia az európai hatóságokkal abban, hogy az eddig lezárt csatlakozási fejezeteket a 2004-ben taggá váló tíz új állam is elismerje, hogy ne kelljen másfél év múlva elölrôl kezdeni a tárgyalássorozatot. Ugyanis a Monetáris és gazdasági unió, a Munkaerôpiac és szociális védelem csatlakozási fejezeteket 2002-ben lezárta, megtéve az elsô lépéseket a mûködô piacgazdaság irányába. Az elkövetkezô években teljesítenie kell a nemzetközi pénzintézetekkel közösen leszögezett makrogazdasági feladatokat: az infláció 10% alá szorítását 2004-re, illetve azt, hogy az államháztartás hiánya ne legyen nagyobb, mint 2,6%. Be kell fejeznie az északi és keleti határok informatizálását (ez a NATO-tagság ratifikálásához is szükséges).

tehát, az államfôt idézve, Románia mindent elért Koppenhágában, amit elérhetett, azonban az úgynevezett "EU-házi feladatokat" nem az Uniónak, hanem az országnak kell elvégeznie. Ha helytáll, 2007-ben a nyugati világ tagjává válik. A következô másfél évben kedvezô kilátásai lesznek, hiszen 2004 közepéig Görögország, Olaszország és Írország követi egymást az EU élén, vagyis három olyan ország, amelyek kormányai határozottan támogatják Románia EU- csatlakozását.

December 13-án Koppenhágában, az Európai Unió állam- és kormányfôinek csúcsértekezletén megszületett a megállapodás tíz tagjelölt ország, köztük Magyarország EU-felvételérôl. Az alábbiakban Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak fôbb állomásait idézzük fel 1988 óta:

1988. augusztus 8. - Diplomáciai kapcsolat létesül az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között.

1991. december 16. - Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást, amelyet 1992. november 17- én hagy jóvá az Országgyûlés és 1994. február 1-jén lép életbe.

1994. március 7. - Brüsszelben megalakul a Magyarország és az Európai Unió közötti Társulási Tanács.

1997. július 15. - Az Európai Bizottság jóváhagyja a tíz kelet-európai tagjelölt országról szóló hivatalos véleményt és a bôvítés következményeirôl készült jelentéseket. 16-án a hivatalos országértékelés alapján javasolja, hogy kezdjék meg a tagfelvételi tárgyalásokat Magyarországgal.

1998. március 30-31. - Brüsszelben ünnepélyesen megnyitják az EU csatlakozási folyamatát. 31-én bilaterális keretben megkezdôdnek a csatlakozási tárgyalások az EU, valamint Ciprus, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Észtország között.

2001. június 15-16. - A svédországi Göteborgban az EU csúcsértekezletén az Európai Tanács elsô ízben tûz ki csatlakozási dátumot annak a célnak a megfogalmazásával, hogy a legfelkészültebb tagjelöltek már "tagországként" vegyenek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon. Elôször rögzítik azt a célt is, hogy 2002 végén le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, amelyek addigra készen állnak erre.

2002. október 24-25. - Az EU állam- és kormányfôi (az Európai Tanács) Brüsszelben tartott csúcstalálkozójának legfontosabb témája és célja a bôvítés finanszírozásának még nyitott kérdéseiben a megállapodás elérése. A résztvevôk hivatalosan is felkészültnek nyilvánítanak a csatlakozásra tíz tagjelöltet (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).

2002. november 18. - Az Európai Unió tagországainak külügyminiszteri értekezlete 2004. május 1-jét javasolja a tíz tagjelölt ország, köztük Magyarország felvételének idôpontjául.

2002. december 2. - Budapesten, az Országgyûlés integrációs nagybizottság ülése után az Országgyûlés elnöke, a kormányfô, a külügyminiszter, valamint az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ parlamenti frakcióvezetôi aláírják az európai uniós csatlakozással összefüggô alkotmánymódosításról szóló megállapodást. Eszerint az európai uniós csatlakozásról ügydöntô népszavazás lesz 2003. április 12-én, a referendumra bocsátandó kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?"

Az EU-tagországok összterülete és népessége a legutóbbi, 1995. évi bôvítéskor: 3,23 millió négyzetkilométer, több mint 370 millió fô volt. (A tagjelölt tíz ország csatlakozásával a terület mintegy 738.500 négyzetméterrel, a népesség 75 millió fôvel gyarapodik.) Az EU hivatalos nyelveinek száma 20-ra nô: a dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelvhez csatlakozik a cseh, észt, magyar, litván, lett, máltai, lengyel, szlovák és szlovén nyelv.

Az EU új tagországai

CIPRUS Terület: 9251 négyzetkilométer (ebbôl a török rész: 3355 km2). Népesség: 754 800 fô (ebbôl 88 000 fô a török részen) (1999). Nemzetiségi összetétel: görög ciprióták 85,1 százalék, török ciprióták 11,7 százalék, egyéb 3,2 százalék. Vallás: ortodox keresztény 95 százalék, szunnita muzulmán 2 százalék, egyéb 3 százalék. Fôváros: Nicosia, 181 200 lakos a török résszel együtt. Hivatalos nyelv: görög és török. Hivatalos pénznem: ciprusi font (=100 cent). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 9635 USD fölött.

CSEH KÖZTÁRSASÁG Terület: 78 866 négyzetkilométer. Népesség: 10 292 900 fô (2001). Nemzetiségi összetétel: cseh 90,1 százalék, morva 3,6 százalék, szlovák 1,8 százalék, magyar 0,2 százalék, egyéb 1,7 százalék. Vallás: római katolikus 39 százalék, felekezeten kívüli 40 százalék, huszita 3, egyéb protestáns 3 százalék, egyéb 15 százalék. Fôváros: Prága, 1 186 800 lakos. Hivatalos nyelv: cseh. Hivatalos pénznem: cseh korona (=100 halér) 1993 óta. Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 4740 USD.

ÉSZTORSZÁG Terület: 45 227 négyzetkilométer. Népesség: 1 439 200 fô (2000). Nemzetiségi összetétel: észt 65,3 százalék, orosz 28,1 százalék, ukrán 2,5 százalék, fehérorosz 1,5 százalék, finn 0,9 százalék, egyéb 1,8 százalék. Vallás: evangélikus (lutheránus) 62 százalék, orosz ortodox 35 százalék, baptista 1 százalék, felekezeten kívüli 2 százalék. Fôváros: Tallinn, 408 300 lakos. Hivatalos nyelv: észt. Hivatalos pénznem: észt korona (=100 senti). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 3080 USD.

LENGYELORSZÁG Terület:
312 685 négyzetkilométer. Népesség: 38 653 600 fô (1999). Nemzetiségi összetétel: lengyel 98 százalék, ukrán 0,5 százalék, német 0,5 százalék, fehérorosz 0,5 százalék, egyéb 0,5 százalék. Vallás: római katolikus 94 százalék, ortodox 1 százalék, evangélikus 1 százalék, egyéb 4 százalék. Fôváros: Varsó, 2 436 000 lakos. Hivatalos nyelv: lengyel. Hivatalos pénznem: új zloty (=100 groszy). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 3590 USD.

LETTORSZÁG Terület: 64 589 négyzetkilométer. Népesség: 2 379 900 fô (2000). Nemzetiségi összetétel: lett 57,7 százalék, orosz 29,6 százalék, fehérorosz 4,1 százalék, ukrán 2,7 százalék, lengyel 2,5 százalék, litván 1,4 százalék, zsidó 0,4 százalék. Vallás: evangélikus 44 százalék, római katolikus 20 százalék, orosz ortodox 33 százalék, egyéb 1 százalék, felekezeten kívüli 2 százalék. Fôváros: Riga, 766 460 lakos. Hivatalos nyelv: lett. Hivatalos pénznem: lats (=100 santims) (1993 óta). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 2300 USD.

LITVÁNIA Terület: 65 301 négyzetkilométer. Népesség: 3 692 800 fô (2001). Nemzetiségi összetétel: litván 81,4 százalék, orosz 8,3 százalék, lengyel 6,9 százalék, fehérorosz 1,5 százalék, ukrán 1,0 százalék, egyéb 0,9 százalék. Vallás: római katolikus 90 százalék, orosz ortodox 5 százalék, protestáns 3 százalék, egyéb 2 százalék. Fôváros: Vilnius, 577 970 lakos. Hivatalos nyelv: litván. Hivatalos pénznem: litas (=100 centas) (1993 óta). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 2280 USD.

MAGYARORSZÁG Terület:
93 030 négyzetkilométer. Népesség: 10 198 315 ezer fô (2001. február 1., népszámlálás). Nemzetiségi összetétel: magyar 96,61 százalék, hazai nemzetiségi (német, roma, román, szerb, szlovák, horvát, szerb, szlovén, továbbá bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán) 3,22 százalék, egyéb, nem hazai nemzetiség 0,16 százalék. Vallás: római katolikus 51,9 százalék, református 15,9 százalék, evangélikus 3,0 százalék, görög katolikus 2,6 százalék, izraelita 0,1 százalék, többi vallás 1,1 százalék. Egyházhoz, felekezethez nem tartozik a népesség 14,5 százaléka, vallási hovatartozásáról nem nyilatkozott: 10,1 százalék, ismeretlen: 0,7 százalék. Fôváros: Budapest, 1 775 200 lakos. Hivatalos nyelv: magyar. Hivatalos pénznem: forint (=100 fillér). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 5099 USD, 5690 euró (2001).

MÁLTA Terület: 316 négyzetkilométer. Népesség: 378 500 fô (1998). Nemzetiségi összetétel: máltai 95,7 százalék, brit 2,1 százalék, egyéb 2,2 százalék. Vallás: katolikus 97,3 százalék, anglikán 1,2 százalék, egyéb 1,5 százalék. Fôváros: Valletta, 7100 lakos. Hivatalos nyelv: máltai és angol. Hivatalos pénznem: máltai líra (=100 cent=1000 mil). Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 8710 USD.

SZLOVÁKIA Terület: 49 034 négyzetkilométer. Népesség: 5 379 450 (2001). Nemzetiségi összetétel: szlovák 85,79 százalék, magyar 9,68 százalék, roma 1,67 százalék, cseh 0,83 százalék, ruszin és ukrán 0,65 százalék, egyéb (német, orosz, lengyel stb.) 1,38 százalék. Vallás: római katolikus 60 százalék, felekezeten kívüli 9 százalék, evangélikus 8 százalék, görög katolikus 4 százalék, ortodox 1 százalék, egyéb 18 százalék. Fôváros: Pozsony (Bratislava), 448 290 lakos. Hivatalos nyelv: szlovák. Hivatalos pénznem: szlovák korona (=100 halier), 1993 óta. Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 3680 USD.

SZLOVÉNIA Terület: 20 253 négyzetkilométer. Népesség: 1 987 750 fô (1999). Nemzetiségi összetétel: szlovén 91 százalék, horvát 3 százalék, szerb 2 százalék, egyéb 4 százalék. Vallás: római katolikus 90 százalék, ortodox 2 százalék, mohamedán 2 százalék, protestáns 1 százalék, egyéb 5 százalék. Fôváros: Ljubljana, 258 960 lakos. Hivatalos nyelv: szlovén. Hivatalos pénznem: tolar, 1991 óta. Egy fôre jutó hazai össztermék (GDP): 9840 USD.

Az Európai Unió jelenlegi 15 tagországa (zárójelben a csatlakozás évszáma): Ausztria (1995), Belgium (alapító, 1957), Dánia (1973), Finnország (1995), Franciaország (alapító, 1957), Görögország (1981), Hollandia (alapító, 1957), Írország (1973), Luxemburg (alapító, 1957), Nagy-Britannia (1973), Németország (alapító, 1957), Olaszország (alapító, 1957), Portugália (1986), Spanyolország (1986), Svédország (1995).

aki hatvanötödik életévében az öröklétbe távozott.

Mindannyiunk "ISTVÁN BÁCSIJA" - akit a közönség úgy zárt szívébe, mint ISTVÁN KIRÁLY, DORN DOKTOR, BODOR PÉTER, MÓZES, VASZKA PEPEL, CZINTOS BÁLINT, BOLYAI JÁNOS, BAKK LUKÁCS és még számos nagyszerû színpadi hôs - méltósággal viselt, súlyos betegség nyomán hagyta abba evilági karrierjét. Ám példaértékû, nagyszerû pályafutást hagyott maga mögött. Úgy élt, ahogy csak a magasabbrendû, karizmatikus emberek, azaz a nagy mûvészek tudnak élni. Ízig-vérig erdélyi magyar személyiség volt, akinek mindennél fontosabbak származási kötôdései, hûsége, emberi méltósága és mûvészi hite. Erre az alapra épült csodálatos életpályája, mely sajátságos színnel gazdagította az erdélyi magyar színjátszás palettáját.

A Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézet végzôseként 1959-ben a Marosvásárhelyi Székely Színházban kezdte színészi pályafutását. Társulatához élete végéig hû maradt, életre keltve a színmûirodalom jelentôs hôseinek sokaságát. Munkáját elismerés, megbecsülés, néha rajongás kísérte. Értékes szakmai tudását, mûvészi tapasztalatait a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Fôiskola tanáraként is érvényre juttatta.

Néhány éve FERENCZY ISTVÁN így vallott sorsáról: "Most, az öregedés határán egyre inkább meggyôzôdöm arról, hogy bôven elég az a kis hely, ahová Isten rendelte, hogy szülessen az ember. Bôven elég, ha ott tudja teljesíteni - többé-kevésbé - azt a feladatot, amit magára vállalt, vagy azt, amivel megbízták. Én a színészi pályát vállaltam, és nekem ez egy olyan óriási feladat, hogy úgy érzem, mindig adósa fogok maradni... Hát én itt születtem, és nagyon boldogan fogok meghalni - remélem, minél késôbb -, igyekezvén, hogy még ami van, azt magamból visszaszolgáljam az embertársaimnak."

FERENCZY ISTVÁN emléke elôtt kegyelettel hajt fejet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.

Temetése 2002. december 20-án, pénteken délben 1 órakor lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetô felsô kápolnájából. Barátai és tisztelôi 10 és 12 óra között róhatják le kegyeletüket a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában felállított ravatalnál.

Marosvásárhely, 2002. 12. 18.

mély fájdalommal gyászolja szeretett és tisztelt professzorát,

FERENCZY ISTVÁN

Szentgyörgyi-díjas színmûvészt.

Közel negyvenöt éve a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézet végzôs hallgatójaként, mint Bernard Shaw Pygmalionjának Higgins professzora vált egy csapásra a közönség kedvencévé. Az idô kérlelhetetlensége okán a Székely Színház egyre fogyatkozó csapatának tagja, Tompa Miklós egyik utolsó, kedvenc tanítványa, szellemiségének, színházszemléletének ápolója és örököse, a marosvásárhelyi színpad deszkáihoz és a város közönségéhez elkötelezetten, "talpig nehéz hûségben" élte le köztünk oly rövid és oly gazdag életét. Csak távozása döbbent rá minket, hogy mennyi alakban él tovább közöttünk. Mert a színészre az általa megformált szerepek emlékképe, fülünkbe visszacsengô hangja emlékeztet inkább, mint fakuló fényképek és felvételek egyre idegenülô képei, vagy a kritikusok egyre sutábbá váló sorai. Ferenczy István megannyi alakban köszön vissza az elmúlt évtizedekbôl. A világirodalom nagyjainak jelentôs szerepei Shakespeare-tôl, Goldonitól, Schillertôl, Shaw- tól Csehovon, Gorkijon át Solomonig és Dürrenmattig az ô hangján szóltak a közönséghez. Mûvészetének teljes gazdagsága a magyar drámairodalom nyújtotta szerepekben bontakozott ki igazán. Madách, Szigligeti, Katona, Németh László, Móricz Zsigmond alakjai mellett az erdélyi szerzôk, Tamási Áron, Sütô András, Székely János mûveiben nyújtotta pályájának legemlékezetesebb teljesítményeit. Felejthetetlen Mózes, Bakk Lukács, Czintos Bálint szerepében, s a marosvásárhelyiség igazi szelleme üzent a Bodor Péterként és Bolyai Jánosként megszólaló Ferenczy István hangján az általa hûségesen szolgált közönséghez. Voltak díjai, csábíthatta ôt is a sok szirénhang. Az egyik legnagyobb magyar színésznô, Törôcsik Mari partnere volt a Holt vidék címû filmben. Ô azonban maradt. Az erdélyi táj és lélek vállalt sorssá nemesült mûvészetében: székely volt, marosvásárhelyi, erdélyi és magyar színész, sajátos akcentusa összetéveszthetetlen színt kölcsönzött minden megnyilatkozásának, akár a színpadról szólt a közönséghez, akár a víkendtelep fáinak lombja alatt váltott szót barátaival, ismerôseivel. A marosvásárhelyi tájból végleg hiányzó alakjára emlékeznek pályatársai, közönsége, éppúgy, mint az egyetemi tanítványok, akik közé játszani is beállt Kányai fogadósként, Capuletként, mert így is segíteni, használni akart a legnehezebb idôkben. Közel negyedszázadon át tanított, 1981-ben végzett elsô osztálya, az immár kollégává vált Papp Éva és társainak évfolyama. Tanárként a színpadról elhangzó szó tisztaságára és igazságára figyelmeztetve intett színjátszásunk legnemesebb hagyományainak ôrzésére, tiszteletére.

Akár tragikus hôsként, akár humorral átszôtt karakterszerepek alakítójaként lépett színpadra, minden szerepébôl az ember szeretete és tisztelete sugárzott. Talán ezért szerette és zárta szívébe a közönség, s talán ez kelti majd távoztával a hiány legmélyebb, legfájóbb érzetét. Emlékét mindörökre ôrizzük.

Marosvásárhely, 2002. december 18.

A Színmûvészeti Egyetem közössége

December közepén tartotta háromévenkénti tisztújító közgyûlését a szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet. Mester Zoltán elnök beszámolójából tallózunk. - A közmûvelôdésbe, magyar kisebbségi kultúránkba - ki merem mondani - szerelmesnek kell lenni. S mi a szerelem: adok is, kapok is. Aki ezt nem érzi, az Kazinczyval szólva "hagyja másnak az áldozatot"... * De "a globalizáció a civil társadalom ellenében mûködik - olvasom a Mûvelôdés címû folyóiratban -, ellenszerét tehát a civil szféra kell hogy megtalálja. Ellenszere a helyi polgári társadalom kialakítása, az önkormányza-tok megerôsítése, a regionális együttmûködés, a táj- és területfejlesztés..." Nálunk itt és most a Sóvidéken ezt az öt szót tesszük hozzá: erdélyi lélekkel, de európai szemmel! * 1999 tavaszán, az addig utolsó tisztújító közgyûlés után - a Mátyás Endre polgármestersége idején kis szobát kaptunk székháznak az RMDSZ-épület emeletén. Azt csinosítgattuk, Márton Béla faragott fogast például, tartottunk benne hónapokon át (pl. Bokor Gyöngyi) szolgálatot, hogy ott bonyolítsuk le pl. a tagdíjbegyûjtést. Mára irataink, könyveink halmozódtak fel ott, szûk a hely, de jó tudni, hogy a miénk. Az elnök felsorolta az egylet rendezvényeit 1999- tôl napjainkig. A gazdag naptárnak csak az utolsó részét idézzük. * 2002 januárjában volt Csávossy György könyvbemutatója a Teleki Oktatási Központban. Ugyanott Kusztos Endre kiállítása. Este mûsoros farsangi bál a Szováta Szállóban. * Március idusán ünnepi mûsor a Petôfi- szobornál, színpadi játék, versmûsor. Az Intermezzo Kamarakórus mûsora a római katolikus templomban. * Júniusban vendégül látták Zenta város kórusát. Együtt léptek fel az Intermezzoval a TOK-ban, kirándulást szervezett a számukra Józsa András tanár. * Augusztusban Szent István-napi fellépése az Intermezzónak Hármasfaluban. * Szeptemberben Márton Márta Ágota kiállítása a TOK-ban. Reményik Sándor-est a református templomban, az Intermezzo fellépésével, a református egyház szervezésében. * Októberben zentai vendégszereplés, az Intermezzo fesztiváli fellépése Óbecsén. * Novemberben Százhalombatta testvérvárosban is fellépnek. * A Bernády Közmûvelôdési Egylet része az Intermezzo Kamarakórus és a Sóvirág Néptáncegyüttes. * Anyagi támogatás? Voltak, mondotta Mester Zoltán, nyert pályázatok is, segített a polgármesteri hivatal, a TOK, az RMDSZ. Köszönet érte. Könyveink is vannak, igaz, nem sok, a Kusztos Endrérôl szóló album, Barabás László kötete, és a legújabb Márton Béla albuma a szovátai kapukról és faragásokról. Egyletünknek 149 tagja van e pillanatban, nyitva áll a kapu a belépésre a mai napon is.

Csütörtöki kimenô

Legôszintébb sajnálatomra nem én találtam fel az azonnal oldódó sarat. Pedig…

Mert, ugye, kezdetben vala a rögvest oldódó kávé vagy annak földi mása (pótlékja), a ness-féleség, mely az efféle termékek népies gyûjtônevévé vált a svájci márkanévbôl. Kis vízzel öntötted fel a barna port, kikavartad, cukorral ízesítetted a koncentrátumot, és a kávé máris elôtted termett. Háborús találmány volt, az amcsi katonák részére szorgalmazta a Pentagon. Aztán jött az instant tea és kakaó, a gyorsrizs és parizer, az azonnal oldódó tömények és fájdalmak. Vettük viszont észre, hogy a politikában az instant nem volt ilyen viharosan teret arató, mert a görcsök, beidegzôdések, rosszul hagyományozódott dolgok, félreértések
(-hallások, -magyarázatok), nyilvánvaló és rejtett ökörségek (másként: körömszakadtáig védett álláspontok) alig vagy keservesen oldódtak, oldódnak, holott a tolerancia egyre szélesebb köröket, karikákat vet világ- és országszerte. Igaz, ha például kilátogatsz a marosvásárhelyi városi tanácsba, akkor bizony éppen mostanában tapasztalhatod, hogy kezd beállni az instant görcs a két padsor között. Azaz hasonlítunk a gyorsan kötô gipszhez.

De nem errôl akarok kimenôzni. Visszatolatok a mellékvágányról tehát. Örömtüzek gyulladjatok, végre feltalálták és forgalomba hozták az instant sarat. A Pesti Nézô címû ingyenes mûsormagazinhoz mellékelték kis nejlonzacsiba a szerkesztôk. A pesti sár és piszokról már a reformkorban is írtak remekmívet, de most, hála a technikai haladásnak és természettudományos forradalomnak, meg is mutatják mindenkinek, aki az aszfaltvárosban elfeledkezett volna eme naturális úttartozékról.

És nem csak. Ugyanis az instant sár rengeteg dologra alkalmas: gyúrhatunk belôle kormánypárti és ellenzéki honatyákat (vö. Teremtés), villamoskalauzokat és gyors kezû tisztviselôket (hiánycikk), karácsonyi angyalkákat és jampec télapókat, galacsinokat és gilisztákat kisonokánknak kézimunka házi feladatban extraként, iszapkúrát pakolhatunk magunkra (a mellékhatások és ártalmak tekintetében kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket és temetkezési vállalkozónkat), süthetünk belôle kenyeret, kalácsot, kakaótortát, vagy például tetszésnyilvánításhoz is kiválóan alkalmas. Ha ugyanis kifogynánk a záptojásból, rothadt paradicsomból és meglágyult bûzös hagymából, elfeketedett burgonyából, még mindig kezünk ügyében a sár. No nem kell elszörnyülködni, kis kacsókat összekapni, hiszen nemcsak az egykori ripacsokat dobálták meg, megesett e csuda pár esztendeje ebben a városban is, honnan soraimat írom. Még a dobálót is ismerjük, gyakran szereplô képzômûvész és egyben díszlettervezô.

És sejtem, a Pesti Nézô is ezt kívánta elômozdítani formás ádventi mellékletével. Jobb hazai médiakörökben azonban nem újdonság. Hisz nálunk erôst dívik a sárdobálás tizenkét-tizenhárom éve a (botrány)sajtóban.

Ennek az újságnak a szerepe elsôsorban a tudósítás a szovátai eseményekrôl, az önkormányzat döntéseirôl, munkájáról. Ez akár az oktatás, akár a kultúra, egészségügy, sport, gazdaság vagy politika terén történik. De ugyanakkor fontos szerepe kell hogy legyen a szovátai közéletben szereplô intézmények megismertetésében és bemutatásában. Nagyon fontos mindannyiunk számára a tudatosítás, hogy mit jelent az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, hogy milyen kötelességei vannak a szovátai polgároknak és milyen jogokkal rendelkeznek. (SZOVÁTAI HÍRMONDÓ - önkormányzati tájékoztató, próbaszám)

Büszkék vagyunk a népmûvelô Bandi Dezsôre, örvendünk, hogy szellemisége belengi Magyarsáros szellemi légkörét, hogy az ôsi harangláb mellett ott vannak faragásai: a templombejárat, a magyarsárosi lelkészek emlékére emelt kopjafák, a faragott háborús emlékmûvek. (Székely Tihamér - KIS-KÜKÜLLÔ, Dicsôszentmárton, 2002. november)

Úgy gondolom, a bicentenárium emlékezô hallgatósága egyöntetûen vallja, hogy Kossuth apánknak nem fogyott el a regimentje, mert ha elfogadjuk, ha elfogadják mások is a polgári demokrácia hármas jelszavát: a Szabadságot, az Egyenlôséget, a Testvériséget faji megkülönböztetés, elôítéletek nélkül, akkor rövidesen a marosvásárhelyi Calarasilor utca ismét Kossuth utca lesz, szobra a Rózsák terén testvérként köszönt mindenkit úgy, mint az anyaországban, Amerikában, Angliában, Franciaországban, s a NAGYVILÁG sok-sok városában. (Pupp József ny. tanár - HARANGSZÓ, a marosszent- györgyi római katolikus egyházközség kiadványa, 2002. december)

Keresztyénként az ember nemcsak képvisel egy véleményt, hanem megpróbálja megélni azt, amirôl meg van gyôzôdve. Ebbôl az új szemszögbôl kell megvizsgálnia saját kultúráját, és azokon a pontokon, ahol az nem Isten szerint való, változtatnia kell. Azonban ez a folyamat egyáltalán nem egyszerû, veszélyeket is rejt magában. Nem ritka eset, hogy az illetô kultúrától távol álló keresztyének bizonyos hagyományokat ördöginek neveznek tudatlanságuk miatt. (Csíki Kinga, XI.A., AGAPÉ, a Marosvásárhelyi Református Kollégium diáklapja, III./3. szám.)

Már csak néhány nap, és megérkezik a várva várt pillanat: a karácsony esti csengôszó, karácsonyfa, alatta sok kedves ajándék mosolyog majd rátok. Mi nektek most csak egy képzeletbeli dobozkát küldünk. Azt a dobozkát, amelyet egy kisóvodás rajzolt. Lakat is van rajta, de az olyan lehet, hogy ha szeretettel nézel rá, rögtön kinyílik, és akinek adod, az hirtelen megtelik szeretettel, mert ez a doboz szeretettel van tele. (DOBBANTÓ. A marosvásárhelyi unitárius egyházközség negyedévi gyermeklapja, 2002/4)

Úgy tûnik, a vásárhelyiek megkedvelték a vasárnap avatott Bolyai-emlékmûvet. Esténként élénk a jövés-menés a kivilágított Pszeudoszféra körül, fôleg a fiatalok keresik fel nagy elôszeretettel a teret. Az arrajárók azonban kedden szomorúan tapasztalhatták, s többen aggodalmasan jelezték is szerkesztôségünknek, hogy megrepedt a harang alakú pszeudoszféra felsô része, ott, ahol az acélszerkezethez illesztették. Csegzi Sándor alpolgármestertôl megtudtuk: a repedést nem külsô ráhatás okozta. A szakemberek véleménye szerint az öntés után a nagy hidegbe kihelyezett mûgyanta alakzat a fagy miatt károsodott. A térszobor készítôi a pszeudoszférát leszerelték, kijavítják, és a szép kék "harang" pár napon belül visszakerül az inoxstruktúra belsejébe, újra teljessé téve a Bolyai János- bicentenárium alkalmából felavatott emlékmûvet.

Az EMKE évi tevékenységérôl tartott beszámolót tegnap dr. Ábrám Zoltán. A egyesület megyei szervezete mûvelôdésben gazdag évet zár, mintegy 25 rendezvénynek volt kezdeményezôje, hat fontos program mentén haladt. Az évi tevékenységrôl, mintegy névjegykártyaként, hamarosan kis füzetet szerkeszt az megyei vezetôség. A Luca-napi játszóházzal búcsúzott 2002-tôl az EMKE megyei szervezete.

Ami az új évet illeti, Ábrám Zoltán január 1-jén déli fél egyre hirdetett találkozót a Petôfi-szobornál. Januárban megjelenik Megy a gyûrû, gyermekdalokat és gyermekjátékokat tartalmazó füzetecske Szabó Éva gyûjtésében. A dalos rész Sinkó András munkája. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja.

Írtuk, az EMKE Maros megyei szervezetének kezdeményezésére a történelmi egyházak és egyes civil szervezetek képviselôibôl városunkban emlékbizottság alakult a Don-kanyarban 1943 telén elesett áldozatok emlékének ébren tartására. A bizottság tagjai fiatal történészek bevonásával kutatómunkát indítványoztak a Don-kanyarban nagyrészt megsemmisült második hadsereg erdélyi, elsôsorban Maros megyei vonatkozásainak jobb megismerése érdekében. Az emlékbizottság elhatározta azt is, hogy a tragikus esemény (1943. január 12.) hatvanadik évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak Marosvásárhelyen. A kezdeményezôk maradandó emléket szeretnének állítani, amely elôtt a Don-kanyarban elesett hôsök tiszteletére adózhatnak az utódok. A Bocskai Vince szovátai szobrász által tervezett és a szoborbizottság által elfogadott emlékmû adományokból, támogatásokból, saját erôfeszítésbôl valósul meg.

A 2003 januárjában tervezett megemlékezés az alábbi rendezvényeket foglalja magába: 1. Tárgyi kiállítás megnyitója az unitárius egyházközség tanácstermében (január 5- én 12 órakor); 2. Történelmi-kulturális jellegû megemlékezés a Deus Providebit Tanulmányi Házban (január 11-én 16 órakor); 3. Megemlékezés a délelôtti miséken, istentiszteleteken (január 12-én); 4. A tervezett emlékmû alapkôletétele a vásárhelyi katolikus temetôben (január 12-én 15 órakor).

A Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztérium, az Országos Állategészségügyi Ügynökség december 12-i sajtóközleménye a következô idôszakban a megyei egységeknek kötelességük sürgôsségi program szerint ellenôrizni a vágóhidak, húskészítmény- gyártók és húsfeldolgozó üzemek tevékenységét. Az intézkedések célja, tartatni a feldolgozás, szállítás és raktározás állategészségügyi normáit. Alaposan ellenôrzik azon közélelmezési egységek mûködési körülményeit, amelyekben ünnepi étkezéseket szerveznek, de nem hagyják figyelmen kívül azokat a mezôgazdasági- élelmiszer piacokat sem, ahol hústermékeket is forgalmaznak.

Az ellenôrzéseket az állategészségügyi rendôrség felügyelôibôl szervezett csoportok végzik, egy pontosan kidolgozott program, és meghatározott témacsoportok alapján. Az ellenôrzés után kijelölik azokat a tennivalókat, amelyek során a hiányosságok helyrehozhatók. Amikor szükséges, az állategészségügyi felügyelôk, kérhetik a rendôrség segítségét is, azon esetekben, amikor a hústermékeket nem kíséri szakértôi vizsgálati bizonyítvány, avagy állategészségügyi tanúsítvány, avagy amikor a termékek kalóz módon levágott állatoktól származnak.

Az ellenôrzésekrôl a beszámolókat az Országos Állategészségügyi Ügynökséghez kell eljuttatni (fax: 314-8547; tel: 312-4967) a következô napokon: november 25., december 2., december 9., december 16. és december 23.

A beszámolóknak tartalmazniuk kell: az ellenôrzött egységek számát; az egység típusát; a megállapított hiányosságokat; az alkalmazott büntetéseket (szám szerint és a pénzbírságok értékét); azon egységek számát, amelyeknek visszavonták mûködési engedélyüket a megállapított kihágások miatt; az elkobzott állati eredetû termékeket (kategória és tonnában számított mennyiség); az ellenôrzés idôszakának megnevezését.

A különösebb eseteket is meg kell nevezni, azokat, amelyeket nyilvánosságra kell hozni.

A szakértôi véleményezések során elôfordulható hiányosságok elkerülése végett leltározni kell és ellenôrizni a trichinózisos vizsgálatokra használatos felszereléseket, valamint tovább kell képezni azokat a szakembereket, akik az említett vizsgálatokat végzik.

Phare-támogatások megyénknek

30.000 eurós Phare-támogatásból tájékoztatási irodát fog mûködtetni a megyei tanács. A vissza nem térítendô hitel kiutalását hétfôn foglalták szerzôdésbe Bukarestben. Megyénket Virág György, a megyei tanács elnöke képviselte. Kedden Virág György a fôvárosban a Nyárádtô-Vidrátszeg Ipari Parkról folytatott tárgyalásokat a szakminisztérium, valamint a terv kivitelezését felülvizsgáló cégek képviselôivel. A két fontos programról a tanácselnök tegnapi sajtótájékoztatóján számolt be.

Mit kell tudni
az Európai Unióról?

Johnathan Scheill-lel, az Európai Unió képviselôjével találkozott hétfôn Bukarestben Virág György. A Brassó, Iasi és Arges megyei tanácsok elnökeivel közösen alírták azt a szerzôdést, melynek alapján egyenként 30.000 eurós támogatást kapnak tájékoztatási irodák beindítására, mûködtetésére.

- A tájékoztató irodákban elsôsorban az Európai Unióhoz való tartozás feltételeirôl, az országunkra és a lakosságra kirótt kötelezettségekrôl fogunk elôadásokat tartani, mind a polgármestereknek, mind a felnôtt lakosságnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a lakosság szemléletmódjának, életstílusának megváltoztatására van szükség. Szakmailag képzett, hatékony szakemberekre van szükségünk, olyan személyekre, akik mindennap helytállnak, s becsülettel, hozzáértéssel végzik munkájukat. Fel kell zárkóznunk az európai uniós követelményekhez, s lépést kell tartanunk a fejlôdéssel. A tájékoztató irodára azért van szükség, hogy a lakosság megértse, milyen irányban halad az ország, s milyen követelményeknek kell megfelelnünk - mondta Virág György.

2004-re kész lesz az ipari park

A megyei tanács a gazdaságfejlesztési és elôrejelzési minisztériummal írt alá keretszerzôdést, melynek alapján a szakminisztérium is hozzájárul a Nyárádtô-Vidrátszeg Ipari Park építéséhez. Mint Virág György elmondta, elôzetes számítások szerint a terv kivitelezése 6,2 millió euróba kerül, ebbôl 3,9 millió Phare-támogatás, 1,3 millió minisztériumi hozzájárulás, a megyei tanács 27 milliárd lejjel járul hozzá a munkálatokhoz.

- Kedden a fôvárosban a terv megvalósítását felülvizsgáló Hillhalcrow és Luis Berger cégek képviselôvel találkoztam. Szakembereik tájékoztattak minket azokról a feladatokról, amelyeket meg kell oldanunk, valamint ismertették a munkálatokkal és elszámolásokkal kapcsolatos Phare- követelményeket. A munkálatokat 2003 márciusában kezdik meg, a fô kivitelezô a Geiger cég. Tervek szerint 2004. november 30-ig kész lesz a közel 3000 új munkahelyet biztosító ipari park - számolt be Virág György.

Turisztikai tanácskozás

Kedd délelôtt megtartották azt a turisztikai tanácskozást, amelyet a megyei kereskedelmi kamara, a Marosvásárhelyi Repülôtér és az ASTUR Maros Egyesület szervezett. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Michael Mates, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége kolozsvári tájékoztatási irodájának vezetôje és Páldi Y. György, az amerikai repülôterek vezetôtanácsainak egyesülete európai képviselôje. Részt vettek turisztikai szolgáltatást végzô cégek, civil szervezetek.

A rendezvény egyik szépséghibája, hogy a programban szerepelt Emil Groza is, a megyei tanács alelnöke, akinek a megyei tanács turisztikai stratégiáját kellett volna ismertetnie, azonban az elöljáró nem jött el. Távol maradt George Leonida, a turisztikai minisztérium képviselôje is , akit idôközben leváltottak funkciójából. Így rövidebbre sikerült a rendezvény, de közvetlenebb hangulatban zajlott. Miután Victor Manolache, a kereskedelmi kamara elnöke üdvözölte a jelenlevôket, az amerikai nagykövetség képviselôje elmondta, fel kell készülni arra, hogy amennyiben Európa "határtalan" lesz, a turizmus nagyon jelentôs iparággá fejlôdik itt is. Ebben a sokféleségben Amerika inkább az olyan kulturális régiókat támogatja és ezeket keresik majd fel a turisták, mint például a Balkán, az Adria vidéke vagy akár Erdély. A turizmus kapcsolatteremtést jelent, a kapcsolatok üzletet és beruházást hoznak, az üzlet pedig a turizmust fejleszti. Az Egyesült Államok nagykövetségének kolozsvári irodáját is azért létesítették, hogy az amerikaiak közvetlenebbül járuljanak hozzá a térség gazdasági, turisztikai fejlesztéséhez. Olyan szolgáltatások fenntartására gondoltak, amelyek feleljenek meg a majdani amerikai turistának, ugyanakkor valami eredeti, helyi sajátosságot nyújtanak.

E gondolatot egészítette ki Páldy Y. György, aki elmondta, bár repülôtéri szakemberként van jelen, életében annyifelé utazott, látott, hogy gazdag tapasztalattal rendelkezik turisztikai téren is. Ô arra ösztönözte a tanácskozáson részt vevôket, hogy fogjanak össze és közös turisztikai programcsomaggal próbáljanak a piacra kerülni, mert a harc e téren óriási és emiatt a kis cégeknek nincs esélyük . A repülôtér vezetôsége, a helyi közigazgatási egységek, cégek, civil szervezetek együttmûködése a kulcsa a sikeres gazdasági vállalkozásnak - mondta.

Runcan Petru Stefan, a marosvásárhelyi repülôtér parancsnoka nem titkolta, vendégei azért is jöttek el a megyeszékhelyre, mert jövô október elsején itt rendezik meg az amerikai repülôterek egyesületének tanácskozását, ami azt jelenti, hogy több mint 150 magas rangú vendéget várnak. Az ASTUR fel kell legyen készülve arra, hogy megfelelô szolgáltatáscsomagot nyújtson majd a résztvevôknek.

A beszélgetés kapcsán szó esett még az agroturizmusról is és - konkrét ajánlatként - a marosvásárhelyi Örökmozgó Turista Egyesület errôl készített stratégiája elnyerte több résztvevô tetszését.

Végül pedig bemutatkoztak a résztvevôk, s a tanácskozást követô kevésbé kötött találkozón információkat cserélhettek, s elhangzott, hogy most már valóban az ASTUR feladata kell hogy legyen egy összehangolt tematikai program kidolgozása.

Évi kiértékelô a városi polgári védelemnél

Az idei tevékenységének értékelôjét tartotta a tegnap a Municípiumi Polgári Védelmi Felügyelôség a polgármesteri hivatal tanácstermében. Jelen volt Sandu Jinga ezredes, a Megyei Polgári Védelmi Felügyelôség parancsnoka, Dorin Florea polgármester, csendôrök, tûzoltók, valamint a különbözô gazdasági egységek polgári védelemmel megbízott szakemberei.

- Az idei szûkös költségvetés miatt még a legelemibb felszereléseket illetve beruházásokat sem tudjuk eszközölni - vonta le a végkövetkeztetést Nicolae Tunaru osztályvezetô. Ismertetôjében intézménye feladatkörébe nyújtott betekintést. Megtudtuk, a felügyelôség ellenôrzô tevékenységet is folytat, 2002-ben 41 közintézménynél és gazdasági egységnél tett látogatást, melynek során kiderült, hogy a polgári védelemmel megbízott személyek nem az elôírásoknak megfelelôen tartották az elméleti és gyakorlati felkészítôket, valamint az intézmények felszereltsége hiányos volt. A felügyelôség egyre nagyobb hangsúlyt fektet a bevetésekre való felkészítésekre, ennek értelmében vegyi balesetet szimuláló gyakorlatokat tartottak a tejfeldolgozó vállalatnál és az Aquaserv vízüzeménél.

A polgári védelem szakemberei a vízügyi igazgatósággal, az Aquaservvel, az Energomurral, a tûzoltósággal és a csendôrséggel közösen részt vettek a június 16-i mentési akcióban, amikoris a bôséges esôzések miatt a Bega-patak elöntötte a Bodoni, Gyulafehérvári és Mestecanis utcák házait és gazdaságait. A keletkezett anyagi kár több tíz millió lej, ám a szakszerû bevetésnek köszönhetôen csupán néhány óra leforgása alatt megerôsítették a védôgátat és kimerték a vizet az elöntött területekrôl. Második alkalommal az Azomures Rt.-hez szálltak ki, ahol december 14-én nagy mennyiségû ammónia szabadult a levegôbe. Az azonnali közbelépés ellenére mintegy 5-6 köbméter gáz került a levegôbe, amely 1000 négyzetméteres toxikus felhôt képezett. "A bekövetkezett baleset vészjelzés kellene legyen a védelmi felszerelés hiányára" - mutatott rá Nicolae Tunaru. Hozzátette: a kombinát ammónialerakatának befogadóképessége 15.000 tonna, s a napi átlagkészlet 6-7000 tonna. Az ammóniatartály meghibásodása katasztrofális következményekkel járhat, hiszen 30 kilométer hosszú halálos felhôréteg képzôdhet, valamint 50 kilométeres körzetben terjedhetnek a mérgezô gázak.

Az osztályvezetô a Municípiumi Polgári Védelmi Felügyelôség felszereltségérôl is szólt, amely egy vezetékes, egy hordozható állomásból, valamint tíz, MOTOROLA típusú rádiótelefonból áll. A városban öt villanysziréna, 19 gôzsíp, 15 harang riadóztatja szükség esetén a lakosságot. A vegyi kombinát körzetében értesítési- riadóztatási hálózat mûködik a polgári védelem rádiótelefonjain keresztül, amely lehetôvé teszi, hogy hasznos idôben értesítsék az illetékes személyeket a bekövetkezett vegyi balesetekrôl.

Nem rózsás a helyzet a lakossági óvóhelyek esetében. Az ismertetô szerint egy légi csapás esetén a lakosságnak csupán 27 százaléka tudna biztonságos fedél alá kerülni. Marosvásárhelyen 64 óvóhely van, amelybôl 33- at a Lovûcativ Rt. adminisztrál, 31-et pedig a tömbházak alatt építettek. Az utóbbiak ellenôrzésekor kiderült, hogy a 31 óvóhely közül 22-re nincs kifüggesztve az óvóhely megjelölésére szolgáló "A" felirat, s valamennyi óvóhelyen hibás a vészvilágítás, a villamos berendezés pedig 16 helyen használhatatlan állapotban van. Hat esetben hiányzik a szellôztetô berendezés, további 19 óvóhelyen ezek javításra szorulnak. Ugyanakkor az összes légvédelmi helyen hiányzik a vízvezeték, a csatornázás és az egészségügyi felszerelések.

2002-ben a város területén 365 olyan alagsort térképeztek fel, amelyeket óvóhelyekké alakíthatnak, és befogadóképességük 21.400 személy. A meggyesfalvi negyedben 14 alagsort ellenôriztek és állították össze a mûszaki iratokat légoltalmi óvóhelyek létrehozására.

Július és augusztus hónapban a polgári védelem felügyelôi ellenôrizték a közintézmények és gazdasági egységek óvóhelyeit is, s megállapították, szükség esetén azokba az alkalmazottak 7 százalékát tudják befogadni.

A Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztérium sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, hogy elkészült az erdôgazdálkodás rendszerének, a fakitermelési alapnak, az erdô gondozásának támogatására létrehozott 32 millió dolláros költségvetésû tervezet, az Erdôgazdálkodás fejlesztése címmel.

A Világbank a hazai erdôk érdekében egy széleskörû támogatási stratégiát dolgozott ki a román kormány közremûködésével. A tervezetben megfogalmazták azokat az elsôrendû programokat, amelyek alkalmazása nélkül nem megvalósíthatatlan. A programcsomagba foglalt céltámogatások több irányúak: az erdôk területi épségének megôrzése; az erdôgondnoksági feladatok elvégzése a tulajdonosi formáktól függetlenül; az erdôterületek jogtulajdonba helyezése párhuzamosan a magánerdô- gondnokságok létrehozásával; a lakosság erdôgazdálkodással kapcsolatos nevelése; az erdei kitermelô utak korszerûsítése.

A nemzetközi bankintézmény az általa támogatott megvalósítandó célkitûzések fontossági sorrendjét négy pontba foglalta: - az állami és magánerdôk távlati idôszakra vonatkozó kezelése, az erdôtulajdonosok érdekvédelmi szervezeteinek támogatása, fejlesztése; az erdôk magánosítása az állami erdôk vagyonkezelôire van kihatással, a cél a következmények enyhítése; a lakosság tudatosítása, hogy az erdôgazdálkodás csak hosszú éveken át, tartósan történhet; a kitermelési alap helyes kezelése és a feldolgozó ipar korszerûsítése ennek céljából pedig a megalakítandó faipari információs kereskedelmi központ létrehozása.

A szóban forgó tervezet elkészítése a 2000. évben kezdôdött, amikor Japán kormánya 423.670 amerikai dollárral járult a költségek fedezéséhez, amelyet a Világbank utalt át. A tervezet kidolgozása a Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztériumban a Biodiverzitás megôrzésének menedzsmentje program keretében létrehozott bizottság irányításával történt. A tervezet kedvezményezettei a a Románia Erdészeti Öv., az Erdôtulajdonosok Országos Szövetsége és a megalakítandó faipari információs kereskedelmi központ. Az egész tevékenységet egy menedzsment- csoport irányítja, amelyet ugyancsak a Mezôgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Minisztérium keretében hoznak majd létre.

Eddig a sajtótájékoztató, amely egyébként szûkszavú, és nem tesz említést, hogy miként történik majd a támogatás összegének elosztása, hogy milyen határidôkig kell létrehozni a tervezetben megnevezett intézményeket, struktúrákat.

Családonként, akár csoportosan érkezve adták egymásnak a kilincset kedden délelôtt 11 órától a Lórántffy Zsuzsánna Egyesület székházában. A belépôket a belsô helyiségben sok- sok nagy, színes ajándékcsomag fogadta. Szám szerint hatvanat készítettek elô belôlük. 1986-ban a Magyarok Világszövetsége erdélyi társasága vette programjába a nagycsaládosok megsegítését, ami azt jelentette, hogy azokat a családokat segélyezik, melyekben legalább négy gyerek van. Ehhez csatlakozott az említett egyesület is, melynek tagjai szerény lehetôségeikhez mérten segítik elsôsorban a nagycsaládosokat. Mára már hetvenvalahányat.Akad közöttük olyan, aki kiköltözött a városból s emiatt megszakadt a kapcsolat. Igen sok család azonban azóta is a rendszeresen visszajárók közé tartozik. Sokan közülük nagyon súlyos gondokkal küzdenek, mivel egyik fél sem dolgozik. Egyikük-másikuk betegnyugdíjas, esetleg sosem dolgozott, vagy idôközben mindketten munkanélküliekké váltak. Az elsô ilyen rendezvényüket egy anyák napján szervezték meg városszinten és a nagycsaládos édesanyákat ajándékozták meg. Azóta évrôl évre megismétlik. Nem ez az egyetlen alkalom a nagycsaládosok támogatására - tudtuk meg Szász Rózsától, az egyesület titkárától. Valahányszor szerét ejtették, tették s teszik most is. Itthoni gyûjtés nyomán, illetve külföldrôl származó adományként érkezett ruhanemût, élelmiszercsomagokat osztottak. - Igazság szerint nem csak anyagi gondjaikkal keresnek fel bennünket - mondotta a titkár -, örömeiket: kisbaba születése, sikeres érettségi- egyetemi felvételi, munkahelyhez jutott valamelyik a szülôk közül stb. jönnek velünk megosztani. Ez ösztönöz talán leginkább a munkánkban, törôdésünkben. Az idén az Angyal a gyerekekre gondolt. A csomagokban mintegy 100-116.000 lej értékben szaloncukor, különbözô édességféleség, az édesanyáknak kis kávé. Igaz, csak egy hét múlva karácsony, de szerettük volna, ha a családok idejében megtudják, lesz, amit rá aggatniuk is!

A szovátai táborba utaztak tegnap a marosvásárhelyi Rozmaring Foglalkoztatási Központban tanuló óvodások és kisiskolások. A nehéz körülmények között élô gyerekeknek a Mentsétek Meg A Gyermekeket Szervezet, a Capa Media Egyesület és a 21-es Ágenda szervezett kétnapos alkotótábort.

- A gyerekek nagy többsége még soha nem volt Szovátán, s olyanok is vannak, akik soha nem kirándultak, nem táboroztak - nyilatkozta Ana Chirtes, a gyermekjogvédô szervezet megyei elnöke. - A kirándulásnak kettôs célja van: kimozdítani megszokott környezetükbôl a gyerekeket, megmutatni nekik a szovátai látványosságokat, s lehetôséget teremteni nekik, hogy festôi környezetben rajzokat készítsenek. A rendezvény tulajdonképpen egy alkotótábor, amelyben a kisdiákok a környezetvédelem és a karácsonyi ünnepek témáról rajzolnak, festenek. A kiránduláson a gyerekeknek lehetôségük adódik, hogy új embereket, gyerekeket ismerjenek meg, s beilleszkedjenek az új környezetbe. Amennyiben lehetôségünk lesz, a legsikeresebb rajzokat kiállítjuk, hogy a nagyközönség is megtekinthesse - tájékoztatott a Mentsétek Meg A Gyermekeket Szervezet vezetôje.

Anyanyelvünk

Arra az emberre szoktuk mondani, hogy krokodilkönnyeket - vagy kissé régiesen: krokodiluskönnyeket - sír vagy hullat, akinek nem igazi fájdalomból fakadnak a könnyei, aki csak színleli a bánatot vagy a részvétet. Szólásunk úgynevezett tükörkifejezés, vagyis idegenbôl szóról szóra lefordított szókapcsolat. Pontos megfelelôje megvan a latinban, a németben, az angolban, a franciában és még számos más nyelvben.

Noha az egész kifejezés és maga a krokodilkönny szó aránylag nem régen, valószínûleg a múlt században honosodott meg nyelvünkben, azt a természettudományi babonát, amelybôl ez a szó és szólás született, mûvelt magyarok már a XVII. században is ismerték.

Czeglédi István kassai református prédikátor 1663-ban megjelent Barátsági dorgálás címû hitvitázó mûvében például a következôket írja: "Olvastál valamit az Egyiptomban tenyészô krokodil felôl? Ez, ha éhségének enyhítést akar szerezni, szájából kifúvott vízzel öntözi meg az utat, hogy azon alá és fel járó vadak hamarább elessenek; kiknek egész testeket eszi elsôben meg, s aztán megyen a fejekre, mely fejeket midôn rágcsál, sírdogál." Ez "Lacrima crocodili", azaz magyarul krokodilkönny. Ugyanez a hiedelem még a XVIII. század legvégén is élt. Gáti István természetrajza szerint "a krokodilus... a vizek partját vízzel megsikálja, hogy az ott járó vadakat azokon annál jobban elfoghassa... Minekutána megette az állatot, keservesen megsiratja." Hasonló magyarázatot fûz a latin lacrima crocodili kifejezéshez a XVI. században hazánkban is sokat olvasott Erasmus, és talán éppen az ô mûvébôl vált ismertté nálunk is az említett naiv hiedelemnek ez a változata.

Maga a monda azonban Erasmus koránál is sokkal régebbi. Feltehetôleg a hárpiákról, a görög hitregék szörnyállatairól vitték át a krokodilokra azt az elképzelést, hogy áldozataikat gyereksírás utánzásával csalogatják magukhoz. Az irodalomban elôször a IX. században élt Photius Myriobiblójában tûnik fel ez a monda, majd bekerül a francia Hugo de Saint-Victor XII. századi bestiáriumába. Szerinte a krokodil "ha egyszer emberre akad és le tudja gyôzni, fel is falja, s azután mindig siratja." A krokodilkönnyek eredetileg tehát a ravasz léprecsalás eszközeként éltek az emberek tudatában, s csak azután váltak a képmutatás szimbólumává, midôn a mondának olyan változata terjedt el, melyben a krokodilok áldozatuk elfogyasztása után ejtenek hamis, tettetett könnyeket.

Olvastam egy történetet valamikor nagyon régen. Nem tudtam elfelejteni. Ennek a történetnek a hangulata végigkísért egész életemen, valahányszor az ünnepek idején felcsendül a karácsonyi ének. "Fel nagy örömmel, ma született, aki után a föld epedett..." Nekem könnyes lesz a szemem.

Karácsonyt ünnepelték. A belvárosban, ahol a gazdagok laktak, a karácsonyfákat díszítették. Közel volt a nagy pillanat. Az üzletekben a gazdagok vásároltak, játékot, ruhát, ékszert. A konyhákból sütemények, pecsenyék zamata illatozott. Az utcákon egyre kevesebben jártak. A gazdagok készülôdtek.

A külváros nyomornegyedében a szegények készülôdtek. Ott ugyan nem sült pecsenye a sütôben. Még a legegyszerûbb ételekre sem telt, a lakások jéghidegek voltak. Nem volt tüzelô. Ôk is készülôdtek. Botokat törtek, késeket fentek. Megölik ôket!

Elveszik tôlük a sok szép ajándékot, a ruhát, a meleg takarókat. Lesz majd, amilyent még nem értek. Felsorakoztak vészes sorokban, a gyerekek izgatottan szorongatták a parittyákat. Mentek elszántan. Egyszerre csak a sugárút végébôl fény derengett fel. Csengôk csilingeltek, ének is hallatszott, egyre közelebbrôl. Fel nagy örömmel, ma született, aki után a föld epedett...

A gazdagok jöttek! Ajándékokat hoztak. Karácsonyfát, ételt, játékot, meleg takarót. Lovaskocsin hozták a tüzelôt. Egyszerre lett minden, amirôl eddig csak álmodtak. A szegények kezébôl kihullott a kés. A gyermekek is szégyenkezve dugták el a parittyákat. A sugárúton sírva ölelték át egymást szegények és gazdagok. A szegények szégyenkeztek a gonosz szándék miatt, amely ott égett lelkükben. A gazdagok azért szégyenkeztek, hogy mindez miért nem jutott eszükbe hamarabb.

Eddig a történet és marad a sivár valóság. Nemzet nemzet ellen tör, nemzeten belül pártok vicsorognak egymásra. Hit követ vet más hitre. Milyen jó lenne most is a szeretet, a megbékélés, az öröm. Ám a mi világunk beleveszett a gyûlöletbe és nem ismer más örömöt, mint a káröröm. A világ megy a maga útján. Nekem csak az fáj, hogy magam sem tudok már hinni a szépben, a jóban és a könyvnek, amelybôl a fenti esetet idéztem.

Lengyel Judit, Marosvásárhely

Nagyon sokan vagyunk, akik szülôfalunkból elköltöztünk, a szüleink elhaltak. Az örökösök visszakapták a mezôgazdasági területeiket, mindenki megmûvelteti a részét vagy hazajár, és ahogy tudja, mûveli. Mi Felsôsófalváról (Hargita megye) 200-300-an távoztunk Szovátára, Marosvásárhelyre vagy más nagyobb településekre. Most mindenkinek haza kell utaznia és meg kell keresnie az összeírót, hogy a földjét nyilvántartásba vegyék? Sajnos, az elszármazottak között vannak betegek és idôs emberek is, akik képtelenek a helyváltoztatásra. Az eltávozott személyek mezôgazdasági területei szerepelnek a polgármesteri hivatalok mezôgazdasági nyilvántartóiban. Nem volna könnyebb, ha az összeíró innen hivatalból kiírná az adatokat? Így nem kellene télvíz idején utaztatni a jónépet, s az is lehet, hogy így pontosabb lenne az összeírás.

Lukács Albert, Szováta

Olvasónk javaslatát felvetettük Náznán Jenônek, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesének, aki a következôkrôl tájékoztatott: A mezôgazdasági összeírást törvény szabályozza, amely az Európai Unió elôírásainak felel meg. Következésképpen az összeírást törvényesen kell végrehajtani. Azonban, ha idôs, beteg vagy a településtôl távol lakó tulajdonosról van szó, aki az összeíráskor nem tud jelen lenni, ez megbízhatja felnôttkorú szomszédját, rokonát, aki az összeírónak bediktálja az adatokat. Az a személy, aki nyilatkozik, az adatlapot is aláírja.

Sorsom az oktatás kies mezejére predesztinált, sok idôt töltöttem a tanügyben, lakásom is több mint 60 évtizede tanintézet épületében van. Úgy érzem, tapasztalatomat, véleményemet kinyilváníthatom e téren.

Világviszonylatban gondot jelent az oktatás-nevelés megoldásának, modernizálásának a kérdése, a tananyag elsajátításának mikéntje. A technika óriás iramú fejlôdése felgyorsította az életritmust és mindenki igyekszik lépést tartani a fejlôdéssel.

Országunkban az 1948. évi tanügyi reform óta egyfolytában folyik a kísérlet, az útkeresés, sajnos, nem a legszerencsésebb módon és fôleg eredménnyel, melynek elsôsorban a tanulóifjúság vallja kárát, vagy ahogy mondani szokás, issza a levét. Nem lehet még két- három évre sem elôre számítani, tervezni, hát akkor hogyan lehetne egész ciklusra elôre számítani? A kísérletezés alanya tehát a gyermek, a serdülô fiatal. Mindenik gyerek más, szellemi, fizikai képességük változó, amihez még hozzáadódik a környezet befolyása is. S nemcsak a különbözô népek, nemzetek fejlettségi szintje között vannak óriási különbségek, nívószintek, de egy nép, nemzet keretén belül is.

Mivel az oktatás nem egyedre szabott, ezért olyan utat, módszert kell kidolgozni, amely az erôset nem gyengíti, de a gyengét sem hozza lehetetlen helyzetbe.

Az oktató-nevelô személyzetre, a tankönyvszerkesztôre hárul a feladat, hogy megtalálja azt az utat, módszert, amely mindkét gyerektípusnak megfelel.

Egyetemista koromban, az 1940-es évek elején, olyan tankönyveink voltak, amelyekben nagybetûkkel közölték az anyag lényegét, amely kötelezô volt minden diák számára, míg az apróbb betûs rész csak a jobb képességû gyerekek számára volt kötelezô. Az anyag számonkérésekor a tanár ezt figyelembe vette, amely elônyt jelentett a közepes és gyengébb tanulók számára. Így az átlagos képességû gyerekeket tehermentesítenék.

Véleményem szerint a három, négy, sôt öt idegen nyelv oktatása legtöbb esetben oda vezet, hogy a tanuló egyiket sem tudja elsajátítani még középfokon sem!

Bármilyen oktatási módszert is alkalmazunk, arra oda kellene figyelni, hogy a tanuló napi nyolc óránál több terhelésben ne részesüljön. Ne kényszerítsék a napi 10-12 órás szellemi munkára. Ellenkezô esetben a gyerekek a túlterheléstôl kiegyensúlyozatlanok, idegbetegek lesznek.

Dr. Ágoston Albert

Észrevételeimet az illetékesek figyelmébe ajánlom.

A Kultúrpalota köztudottan váro-sunk legimpozánsabb épülete, turisztikai látványosság, sokfunkciójú középület, a város jelképe, de este mégsincs kivilágítva. A fôtéri állatfigurák és jelentéktelen épületek fényárban úsznak, a farkasmama is. Pedig annak elég lenne egy lámpa is, s a többit irányítsák a csodálatos palotára.

A Progresul mozi épületén három vízcsatorna vezetné le a vizet, ha nem lenne szétnyílva. Így a víz a falra ömlik és mállasztja azt. Kié a ház? Nem sajnálja?

A járványkórház melletti buszmegállóban volt egy fedett rész, m