Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A Romániában élõ magyar nemzetiségûek közel egynegyede igényelt eddig magyarigazolványt - hangzott el csütörtökön a kedvezménytörvény romániai végrehajtását felügyelõ országos testület múlt heti kolozsvári ülésén.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövet-ség elnöke kifejtette, hogy az utóbbi idõben nõtt a magyarigazolványt kérõk száma. Ennek valószínûleg az a várakozás az oka, hogy az oktatási támogatást kiterjesztik az egygyermekes családokra is.

Székely István, az országos tájékoztató iroda vezetõje elmondta: 2002. december 9-ig 331392 magyarigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be a területi irodákhoz.
Diákigazolványt 25 690, pedagógusigazolványt 3692 személy igényelt. Oktatói kártyára 230 kérés érkezett. A Szülõföldön, magyarul program keretében oktatási-nevelési támogatatásért december 11-ig 30 787 pályázatot nyújtottak be.

A 2002-es népszámlálás ideiglenes adatait figyelembe véve eddig a romániai magyar lakosság 23,1 százaléka igényelt magyarigazolványt.

A legmagasabb arányt a csíki medencében jegyezték, itt a magyar lakosság 33,93 százaléka kért igazolványt. Második helyen Szilágy megye áll, 32,82 százalékkal.

A kolozsvári ülést megelõzõen a kedvezménytörvény romániai végrehajtásának hiányosságairól fogalmazott meg nyilatkozatot a gyergyószéki felügyelõ bizottság, amely szerint „a törvény veszíteni látszik hatékonyságából az eredeti célkitûzésekhez képest". A testület a magyar Országgyûléshez és a magyar kormányhoz kívánja eljuttatni a nyilatkozatot.

Rokaly József, Gyergyó-területi RMDSZ-elnök szerint a státustörvény alkalmazásának nyilatkozatba foglalt hiányosságai Romániában országos problémát jelentenek, bár mindeddig ebben az ügyben csupán a gyergyóiak nyilatkoztak.

- A kedvezménytörvény végrehajtását felügyelõ gyergyószéki területi testület valóban érintett néhány olyan kérdést, amelyet mindeddig nem sikerült megoldani, azonban ezekre a problémákra a megoldást nem itt, hanem Magyarországon kell megtalálni - jelentette ki Székely István országos irodavezetõ.

Romániában a magyar kedvezménytörvény végrehajtását egy olyan testület felügyeli, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a történelmi magyar egyházakat és a civil szervezeteket kilenc-kilenc küldött képviseli. A testület elnöke tisztét hivatalból az RMDSZ elnöke látja el.

Ion Iliescu államfõ és Adrian Nãstase miniszterelnök keddi négyszemközti találkozójukon megállapodtak abban, hogy az elõrehozott választások jelenleg nem jelentenek prioritást, közölte a konzultáció végén Corina Creþu elnöki tanácsos, az elnöki hivatal szóvivõje - jelenti a Mediafax.

Creþu elmondta, ez a következtetés valószínûleg azt követõen született, hogy az államfõ kifejtette a miniszterelnöknek, milyen meggondolásokból vannak fenntartásai az elõrehozott választásokkal szemben, nem „személyes okokból", hanem az ország érdekében.

Ion Iliescu szerint jelenleg a gazdasági és társadalmi problémák, a közigazgatási reform és a korrupció elleni harc jelent prioritást - mondta a szóvivõ.

- A reformokat egy jelentõs kormányátalakítással is támogatni lehetne, a központi apparátus karcsúsításával, a közigazgatási struktúrák hatékonyabbá tételével és a bürokrácia csökkentésével - fogalmazott az elnöki szóvivõ. Hozzátette: Iliescu és Nãstase nem tárgyalt konkrétan a kormányátalakításról, errõl a kérdésrõl várhatóan az államfõ és az SZDP vezetõinek januári találkozóján esik szó.

Az államfõ véleménye szerint kormánypárti minõségében az SZDP-nek a jelenlegi prioritásokra kell koncentrálnia.

Az RMDSZ sem tartja idõszerûnek az elõrehozott választásokat, sem a parlament feloszlatását megkönnyítõ procedúra érdekében végzett alkotmánymódosítást - jelentette ki kedden Varga Attila képviselõ, az alkotmánymódosító bizottság titkára.

Varga elmondta: az RMDSZ javaslatai között nem szerepelt a parlament feloszlatása, fõleg amiatt, hogy a szövetség nem tartja megfelelõnek az alaptörvény módosítását „bizonytalan, pontatlan
vagy pillanatnyi adatok" függvényében. Varga Attila és Eckstein-Kovács Péter szenátor egy sor érvet hoztak fel az ellen, hogy a törvényhozás két háza jogkörének elhatárolása értelmében végzett alkotmánymódosítás elõrehozott választásokhoz vezet.

- Az alaptörvény egyszerû módosítása ilyen céllal önmagában nem indokolja az elõrehozott választásokat - szögezte le Eckstein. Varga kifejtette: vannak techni-
kai megoldások arra, hogy egy módosított alkotmány elfogadá- sa ne vezessen elõrehozott válasz-tásokhoz, például az, hogy a
képviselõház és a szenátus jogkörére vonatkozó új elõírások csak a következõ választások után lépjenek életbe.

- Technikai szempontból több, könnyen megvalósítható megoldás van - szögezte le Varga Attila.

Hogy a kultúra, a mûvészi látás és láttatás mire képes, nehéz leírni. Pláné megadott keretben túlontúl kockázatos lenne. Nem is a mi feladatunk, hanem az már igen, az mindannyiunkat érint, méghozzá mulatságos vagy inkább tragikomikus módon, ahogy sokszor nem akarunk tükörbe nézni, mirõl szól a nap, a hónap, a múló esztendõ, nagyjából: mirõl szól az élet. Év vége felé, legalább karácsony táján, lépéseket rövidebbre fogva, szusszanásra állva jó lenne egy kicsit a szellemi készenlétünket, a tradíciót, és a korszerûség irányában való nyitottságunkat elemezni, újraértékelni. Erre akkor gondoltam - voltam kénytelen gondolni -, amikor a Bernády Házban a fotómûvészek tárlatmegnyitóján azt mondta valaki: mindennel el vagyunk foglalva, csak a lényeget nem vesszük észre, pedig ebben a teremben benne van a világ minden láza, vágya, kínja, görcse.

Csakugyan, fontos dolgokról nem beszélünk, lebecsülni, kerülni szoktuk a lényeget, mert amit a lét, az azonnali érdek, a körülmény nem rág szájba, az nem érdekes, átlapozhatóvá válik. Pedig azok a visszafogott, kulturált, tapasztalt, intelligens pillanatok nem akarják a másikat túljátszani, és képesek a megfelelõ idõben megfelelõ hosszúságú szüneteket tartani...

Igen, jó lenne tudni, a harsány hangvitel, a modorosság, a lesajnálás stílusa nem csak szociális, neveltetési probléma, és nem csak e kezeletlen tünetbõl jön felszínre, hanem esztétikai problémaként is jelentkezik.

Visszatérve: szokták mondani, van kegyelmi állapot.

A gondolat után érkezett a kérdés: kinek fontos ma már, mit csíp el a mûvész, mivel óhajt fáradságos, szürke napok után valamelyest gyógyítani? A társadalom - azt hiszem - nagyon meglódult valahol, csúszik, megállíthatatlanul csúszik lefelé. A társadalomból - maradva már a dolgok környékén - lett egy nagy és torzvigyorú szociofotó. Ha nem vigyázunk, az élet lassan kifejezhetetlenné válik, nem lesznek elmesélhetõ történetek, nem kapnak formát az események, tehát az elnyomottság, a marginalizáltság és osztályhelyzeti különbségek jellemzik majd napjainkat és a közeljövõt.

Sajnos, sokszor ott tartunk, vagy még ott sem tartunk, hogy saját jelentõségünket átéljük. Köztudott, hogy a kultúra, a környezet a közösségünket és személyiségünket alapvetõen alakítja, az önkifejezést, az önreprezentációt meghatározóan befolyásolja. Saját érdekeink képviseletére csak a kultúra kommunikációjával lehetünk képesek, ellenkezõ esetben újra és újra azt éljük át, azt tapasztaljuk, hogy hangunk mégsem hallatszik, azok maradunk, akikrõl a kommunikációs társadalom image- gépezetei állandóan megfeledkeznek.

Mire jó, mire képes tehát egy alkalmi tárlat? Minek arról beszélni, amikor folyton emelkedik a hús, a távhõszolgáltatás, a lábbeli és a mosószóda ára?

Azt gondolom, a „kultúra-fogyasztónak" e kultúrafagyasztó korban jelentõsen megváltozik az élete, kicsit szebbet, kicsit jobbat, értékesebbet számol. S ennél többet - Rilke után szabadon - senki sem várhat.

Lokodi Imre

Megérkezett.

A felvételen: 13 kisgyerek. Otthonban vannak, melegben, jól felkarolva, és az édes szülõktõl egy kicsit elfelejtve mégis. Ennyi babával, színes mackóval még álmodni sem mertek. Ha kérték, hát élõ babatársat vitt nekik a gólya. Általában sokat; a szegény asszonyt az ág is szokta húzni...

Mert olyan az élet, másként nekik talán karácsonyfa sem járna. Mert ilyen az élet, Holtmaroson meglesz a nagy, eleven öröm. A Tulipán Árvaház Mikuláskor is kitett az ablakba tizenhárom pár cipõt, nem csapta be õket a Selgros Mikulása. Mit csináljunk, így megy ez a világ, vannak furcsa nevû, de jó lelkû bácsik.

Ezek a gyermekek még úgy tudják, az angyalok a kéklõ mesebeli világban, Istenszékén vannak. Hordják fel hátszámra a fenyõt.

Tágra nyílt szemmel néznek a fókuszba, nyugodt esti mesére várnak. Bitangok, ez a nevük, mondja „apjuk" szeretettel, Bartha József holtmarosi református lelkész. Távol minden pejoratív éltõl.

A helyzet az, hogy a Wass Alapítvány holtmarosi Tulipán Házában 13 gyerek talált szép otthonra. A legnagyobb leánykát, Gáspár Kingát nemrégiben kapták. Elhagyott tanyáról. Ott leltek rá Marosszentgyörgy határában. Egyedül élt, állította: anyja csak pár hónapja ment el az üzletbe, biztosan elfelejtett hazatérni. Meg akarta várni...

Ott vannak mind a felvételen, az elsõ boldog karácsonyi képeslapot elküldik, akinek csak lehet.

Üzenjük: megkaptuk. Köszönet érte!

Lokodi Imre

Tegnap reggel fél hat tájban kezdett havazni, s hamar fagyossá és síkossá vált az úttest, amelyre azonban csak 9 órakor kezdtek homokot, sót szórni. A reggeli órákban Marosv sárhelyen 20 koccanás történt, nagyobb balesetet nem jeleztek sem a megyeszékhelyrõl, sem a megyébõl. A rendõrök a nagyobb útkeresztezõdésekben irányították a forgalmat.

A rendõrség már a hajnali órákban értesítette a városi utak tisztaságáért felelõs Citadin céget a hó eltakarításának szükségességérõl. Azonban a cég gépjármûvei és alkalmazottai nem voltak készenlétben, a kocsikon nem volt se homok, se só. Ráadásul egyik gépjármû sem indult.

- Ez még egyszer nem történhet meg, az utakon többet nem lehet korcsolyapálya - szögezte le tegnap délben Ovidiu Natea prefektus, a„hóhelyzettel" is foglalkozó katasztrófa-elhárító bizottsági ülésen. Hozzátette, december 25- január 6. között zárva lesznek a közhivatalok, de a kinevezett ügyeletesek felelnek a hó eltakarításáért.

Vasluian Ioan, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy a Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság már november 15-tõl megszervezte azt a bizottságot, amely a nap minden órájában jármûveket és szakembereket tud biztosítani az utak tisztításához. 52 gépjármûvel és hét csapattal biztosítják a közel 830 kilométernyi megyei út járhatóvá tételét.

- Amennyiben a Citadin cégnek szüksége van segítségre, bármikor rendelkezésére állunk - nyilatkozta az alelnök, tájékoztatva az egybegyûlteket, hogy az érdekeltek a 160.032-es, illetve 163.583- as telefonszámon kérhetnek segítséget, tájékoztatást.

Hasonlóképpen, felajánlotta segítségét a Citadinnak s bármelyik vidéki polgármesteri hivatalnak Ispas Gheorghe, az Országos Út- és Hídügyi Igazgatóság kirendeltségének vezetõje, aki arról is tájékoztatta a jelenlevõket, hogy õk havazás esetén 64 jármûvel tisztítják az utakat, biztosítva a zavartalan közlekedést.

Mindezek jól hangzanak, de ezután derül ki, hogy mire lesznek képesek, ha a tegnapi hószállingózásnál több hó szakad a nyakukba. Egyébként, mint a Román Vizek Öv. diszpécserszolgálatától megtudtuk, mindenhol havazott a megyében, bár csak Régen környékén maradt meg egy mindössze 2 cm-es réteg a 0 és 2 fok közötti hõmérséklet miatt. A lehullott csapadék 1-1,5 l között váltakozik négyzetméterenként.

Simon Virág

Sürgõsségi kormányrendelettel póbálja ösztönözni a modern fizetõeszközök használatát a kormány. A jogszabály arra kötelez bizonyos forgalmat meghaladó kereskedelmi egységeket, hogy a bankkártyákat törvényes fizetõeszközként fogadják el. A rendelet értelmében 2003. február 1-jétõl a közszolgáltatók és az illetékeket beszedõ közintézmények kötelesek biztosítani az ügyfeleiknek a kártyával való fizetés lehetõségét, a városokban mûködõ kereskedelmi egységek számára a kötelezettség 2003. november 1-jétõl érvényes. Hogy a csalások és visszaélések elkerülhetõk legyenek, a kereskedelmi egységeket a kártyákat kibocsátó bankok látják el kártyaleolvasó terminálokkal, s ugyancsak a bankok állják a terminálok beszerzésének és felszerelésének költségeit. A kereskedelmi egységeknek joguk van megválasztani azt a bankot, amelyen keresztül az elektronikus kifizetéseket lebonyolítják. A mûködési költségek fedezésének módját a bankkal kötött egyezményben rögzítik.

Megkésve ugyan, de lehullott az idei második hó. Javíthatatlan naivnak bizonyultam ez alkalommal is. Én nyilván hittem, hogy karácsony elõtt egy héttel nem érhet senkit meglepetésként a tél, a havazás. Hogy újra tévedtem, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a reggeli torlódás. A buszok fázósan araszolgattak, a maxi taxik sem haladtak jobban.

Lassanként ezt is meg lehet szokni… - gondolták az optimisták: leszálltak a buszokról és gyalogosan elõzték meg azokat. A hivatalok néhány perccel késõbb nyitottak, de tulajdonképpen senki sem volt bosszús. Az elsõ havazás varázsa még tart. Hirtelen ellep mindent a fehér lepel, mely mivel fentrõl hull alá, misztikus égi adománynak tûnik.

A havazásra idén legalábbis nekem igazán jutott idõm felkészülni. Elemezgettem, hogy a hó szépségén kívül kevés közvetlen haszonnal bír. Persze, tanultuk még az elemi iskolában, hogy a vetésnek jót tesz a hótakaró. Azt is reméljük, hogy egyszer mégiscsak elérkezik az a néhány (mindig túl kevés), várva várt téli szünnap, ami alatt talán a téli sportoknak is örvendhetünk, de ezek még reménytelenül messze vannak. Csak a késlekedõ buszok, a déltájban tocsogó járdák, az estére üvegessé fagyott úttest valósága lesz a mienk. Reggelenként seperhetjük járdáinkat, bosszankodhatunk azon, hogy bezzeg mások most is elmulasztották.

Bevallom, irreális alternatív megoldásokon is törtem már a fejem, járdafûtés vagy egész utcát eltakaró eresz és hasonlók szerepelnek a végül is elfogadhatatlannak minõsített lehetõségek közt. Elõre bosszantott, hogy alvásom ilyen butaság miatt kell megrövidüljön. Érezni fogjuk, ahogy növekszik körülöttünk a hótömeg, és térdig, derékig ér.

Nem hittem, hogy örülni fogok neki. Mégis reggel, amikor a behavazott tetõket megláttam, elemi ujjongással gondoltam: hull a hó! Ilyenkor elfeledjük a tél minden apró „gonoszságát", a hideget és fagyot, a megemelkedett költségeket. Ráadásként egyesek még azt is odahazudják ilyenkor - igaz, csak magukban és egyébként mély meggyõzõdéssel -, hogy annyira várták már a havat, pedig tudják, hogy a varázslat múltán, amikor a havazás békessége már megszûnik és inkább csak a szürkülõ hóréteg nyomasztó hatása marad, akkor mindezt szemrebbenés nélkül letagadják. De addig még sok van. Napok, hetek. És most csak annyit bírok velük együtt mondani: gyönyörû tél, de jó, hogy megérkeztél, annyira vártalak már!

Korondi Kinga

(MTI) - Bizalmat kért magának a magyar kormánytól Tõkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke - derült ki abból a közleménybõl, amelyet a tiszteletbeli elnök hivatala juttatott el hétfõn az MTI-nek.

A közlemény beszámolt arról, hogy Tõkés László december 12-én felkereste hivatalában Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelõs államtitkárát. A megbeszélésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is.

A találkozón Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarság elõzõleg kialakult támogatási politikáját töretlenül folytatni fogja. Ugyanakkor nem hallgatta el, hogy a támogatások elosztásának korábbi gyakorlatával a kormány nem mindenben ért egyet, és annak átalakítására, kiegyensúlyozására törekszik.

Tõkés László annak a véleményének adott hangot, hogy egyáltalán nem volna helyes, ha a magyar kormány, illetve a - jól mûködõ - közalapítványok, az egyházi és a civil szféra háttérbe szorításával, illetve ezeknek a politikum alá való rendelésével, az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalnák.

- AZ RMDSZ tiszteletbeli elnöke, utalva ugyanakkor a személyét ért különféle támadásokra és politikai háttérbeszorítására, bizalmat kért a kormánytól - fogalmazott a közlemény. Hasonlóképpen az egyházak támogatásának folyatatását is az államtitkár figyelmébe ajánlotta, emlékeztetve az erdélyi történelmi egyházaknak a kedvezménytörvény létrejöttében és végrehajtásában, valamint az erdélyi- partiumi magyar egyetemi hálózat létrehozásában játszott meghatározó szerepére.

Válaszában Szabó Vilmos hangoztatta, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem kíván beavatkozni a romániai magyar közéletbe, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyarság egységének megõrzését. Szabó Vilmos az egyetem ügyében feltárt gondokról is beszélt. Bálint-Pataki József egy ezzel kapcsolatos átvilágítási dokumentációt nyújtott át a püspöknek.

Személyi vonatkozásban az államtitkár tisztázta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet RMDSZ-es küldöttségét maga a szervezet állította össze, következésképpen a tiszteletbeli elnök abból való kimaradásához nincs közük.

Az is tisztázódott, hogy az Illyés Közalapítvány mûködésének leállásáért nem a jelenlegi kormány, hanem az ellenzéki pártok egyes leváltott, de visszavonulni nem hajlandó kuratóriumi tagjai a felelõsök.

A püspök kérdésére vendéglátói azt a felvilágosítást adták, hogy az erdélyi történelmi egyházak számára az elõzõ kormány által kiutalt, nagy értékû budapesti ingatlan felújítása folyamatban van, és használatba adására jövõre kerülhet sor.

Tõkés László a kormány kiemelt támogatását kérte azon épületek felújításához, melyeket az egyházak a romániai ingatlan visszaszolgáltatások keretében fognak visszakapni. Ezek között említette a nagyváradi Lorántffy Gimnázium volt épületét, amelynek a visszajuttatása idén õsszel már elkezdõdött.

Felvetette az érmindszenti Ady-zarándokhely felépítésének ügyét. Sürgette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megítélt beruházási támogatás folyósítását, illetve az ezzel kapcsolatos támogatási szerzõdés hosszú ideje halogatott aláírásának a megejtését.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI érdeklõdésére elmondta, hogy Tõkés László püspök - akit Budapesten fogadott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kulturális miniszter is - nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében szólt a magyar fõvárosban.

Az Európai Unió és a NATO hétfõn közös nyilatkozatot adott ki Brüsszelben a két szervezet között pénteken létrejött stratégiai partnerségrõl, amely azt jelenti, hogy szoros katonai együttmûködési rendszert hoztak létre.

A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az együttmûködés a válságkezelésre terjed ki, miközben a NATO marad tagjai számára a kollektív önvédelem szövetsége, de továbbra is érdekelt a konfliktusok megelõzésében és a válságok kezelésében is. A két szervezet megerõsítette, hogy fejlesztik katonai kapacitásukat, és az erõsebb európai katonai szerep az európai biztonsági és védelmi politika keretében hozzá fog járulni a NATO szövetség hatékonyságához is fõleg a válságkezelés terén.

A közös nyilatkozat leszögezi, hogy az EU és a NATO viszonya a következõ elveken alapul:

- biztosítják, hogy a két szervezet válságkezelõ tevékenysége kölcsönösen erõsíti egymást, miközben elismerik, hogy a két szervezet eltérõ jellegû.

- hatékony kölcsönös tanácskozást, párbeszédet, együttmûködést gyakorolnak az átláthatóság jegyében.

- az EU és a NATO egyenlõ felek, és kellõ tiszteletben tartják egymás döntéshozó önállóságát és érdekeit.

- tiszteletben tartják az EU és a NATO tagjainak érdekeit.

-tiszteletben tartják az ENSZ Alapokmányát, s a szilárd euroatlanti biztonsági környezet egyik nélkülözhetetlen alapkövét kívánják létrehozni, amely a vitás kérdések békés megoldása iránti elkötelezettségen alapul, s amelyben egyetlen ország sem lesz képes megfélemlíteni vagy kényszeríteni mást erõszakkal vagy azzal való fenyegetéssel; tiszteletben tartják a szerzõdéses jogokat és kötelességeket, valamint tartózkodnak egyoldalú lépésektõl.

- összehangolt, átlátható és kölcsönösen erõsítõ módon fejlesztik a mindkét szervezetnek szükséges katonai képességeket.

E célok és elvek megvalósítása érdekében az Európai Unió biztosítja az EU- ban még nem részes európai NATO-tagoknak a lehetõ legteljesebb részvételt az európai védelmi és biztonsági politikában, ahogy azt az EU nizzai csúcsértekezletének határozatai és az EU közös külpolitikájának fõképviselõje 2002. december 13-án kelt levelében kifejtette. A NATO támogatja az európai biztonsági és védelmi politikát a washingtoni csúcsértekezlet határozatának idevágó pontjai szerint, egyebek közt azzal, hogy biztosítja az EU hozzáférését a NATO hadmûveleti tervezõ kapacitásaihoz, mint azt az állandó tanács 2002. december 13-án kelt határozatai leszögezték. A két szervezet egyöntetûen úgy véli, biztosítani kell, hogy a két szervezet összehangoltan, átlátható módon és egymást kölcsönösen erõsítve fejlessze katonai képességeit az egymás iránti nyíltság szellemében.

Egy évvel az Európai Unió történetének egyik legnagyobb vállalkozása, a közös pénz bevezetése óta még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek Nyugat-Európában az euró körül.

A németeknek legalább a fele még mindig nosztalgiával gondol vissza a jó kemény márkára, a háború utáni gazdasági csoda és jólét jelképére, a belgák nem sírják ugyan vissza csekély értékû frankjukat, de azért még mindig többszáz millió euró értékû régi pénz lapul otthon a szekrények és fiókok mélyén frankos bakjegyekben és váltópénzben - ki tudja, mire várva. Eközben a nemzeti jellegû eurós pénzérmék ritkább fajtáiért, fõleg a monacói és a vatikáni felségjelû aprópénz megszerzéséért komoly versengés folyik vaskos (a vatikáni euró esetében akár százszoros!) felárak fizetésével az érmegyûjtõk között.

Finnország, az euróövezet egyik kisebb állama azzal kezdte az új pénz bevezetését, hogy rögtön kiiktatta a forgalomból a kis vörös 1 és 2 eurocenteseket, s minden árat 5 centig kerekített, mert északi rokonainak fölöslegesnek tartották az aprócska érmekkel bajlódni. A belga nemzeti bank kormányzója, Guy Quaden nem a kis centesek, hanem a kétszínû 1 és 2 eurósok miatt sopánkodik. A közelgõ bevezetési évforduló alkalmából a sajtónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az emberek ösztönösen többre becsülik a papír bankjegyeket, tehát célszerû lenne mielõbb lecserélni az 1 és 2 euróst bankjegyre, ahogy az amerikai pénzrendszerben is van 1 és 2 dolláros. Osztrák kollegája is arról panaszkodott az évforduló alkalmával, hogy az emberek csak borravalónak használják az 1 euróst, illetve a templomba járók a perselybe dobják.

A belga nemzeti bank becslése szerint még 314 millió euró értékû belga frank van bankjegyekben a lakosságnál, méghozzá mindenfajta átváltatlan címletben. A sokkal kisebb értékû belga fémpénzekbõl is van még vagy 200 millió euró érték a lakásokban. Ezeket az év végéig még be lehet váltani minden bankfiókban, de utána már csak a nemzeti bank kirendeltségein és a postán - azt is csak 2004-ig. A belga bankkormányzó úgy találta, hogy a legtöbb ember még minden vásárlásnál vagy a kirakatok mustrálásánál átszámítgatja az árakat, pedig a belga frank esetében elég nehézkes a dolog a 40-es szorzóval. A kormányzó elárulta, hogy saját felesége és a barátnõi sem hiszik el, pedig õ tudja, hogy az átállás az euróra nem okozott nagyobb áremelkedést, mint 0,2 százalékost. Éves szinten az euró elsõ évében Belgiumban a pénzromlás üteme alig haladta meg az 1 százalékot, ezen belül egyedül a vendéglátóipar nem tartott mértéket, mert a vendéglõkben és kocsmákban mintegy 4 százalékos volt az áremelkedés. Guy Quaden úgy véli, hogy meg kellene indítani az 1 és 2 eurós bankjegy elõkészítését, és ha a többi tagország egyetért ebben, szerinte úgy 2006 táján be is lehetne vezetni.

László Balázs

60 éve adták ki a cigányok kiirtásáról szóló rendeletet

Hatvan évvel ezelõtt adta ki Heinrich Himmler, a náci birodalom belügyminisztériumi államtitkára, áttelepítési biztos az úgynevezett „Auschwitz rendeletet", amely eldöntötte a cigányság kiirtását. Az európai romák és szintik közül félmillió pusztult el a II. világháború alatt, sokan orvosi kísérletek áldozataként végezték. A Gestapo fõnöke, egyben az SS elitalakulatának vezetõje 1942. december 16-án rendelte el a cigány népcsoport deportálását az Auschwitz-Birkenau táborba. A tömeges deportálás már 1940 óta folyt Lengyelországban, miközben a nácik 1933-ban történt hatalomra jutásuk után a német városok peremén létesített táborokba kényszerítették a cigányokat. 1943 februárjában 23 ezer cigányt indítottak útnak a legnagyobb náci haláltábor felé. „Ez volt a cigány népesség totális megsemmisítésének végsõ szakasza" - mondta Romani Rose, a németországi cigányok központi tanácsának, a legnagyobb németországi cigányszervezet elnöke. Véleménye szerint „ezt a döntést a wannseei konferencia határozatához" lehet hasonlítani, amely az európai zsidóság megsemmisítését mondta ki 1942 januárjában. A táborban becslések szerint 500 ezer cigány - köztük több tízezer gyerek - pusztult el. Legalább 60 ezret Németországból és Ausztriából, a többieket elsõsorban Kelet- Európából és a Balkánról hurcolták el - írta az AFP.

Ülésezik az RMDSZ alapszabályzat- módosító bizottsága

A kongresszusi elõkészületek keretében az alapszabályzat-módosító bizottság december 17-én és 18-án kétnapos ülésen véglegesíti jelentését. Borbély László, a bizottság elnöke elmondta: látványos módosítások nem lesznek az alapszabályzatban, de néhány kérdéskörben a bizottság véleményt nyilvánít, valamint lesznek olyan pontok, ahol alternatív módon több javaslatot terjesztenek a kongresszus elé. Az egyik legfontosabb probléma, amelyben döntést kell hozni, a belsõ választások kérdése, ugyanakkor javasolni fogják egy újabb Konzultatív Tanács létrehozását, ugyanakkor szó lehet az Operatív Tanács kibõvítésérõl is.

A Világbank 85 millió dolláros hitelt nyújt Romániának

A Világbank 85 millió dolláros hitelt nyújt 2003- ban Romániának egy összesen 110 millió dollár értékû program részleges finanszírozására, melynek célja az energetikai rendszer és a villanyáram-szállítási rendszerek korszerûsítése, jelentette ki hétfõn este, sajtótájékoztatón Andrew Vorkink, a Világbank Közép- és Dél- Európáért felelõs igazgatója. December 16. és 18. között Bukarestben nemzetközi konferencia zajlik, melynek keretében több intézmény, többek között a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Unió képviselõi román energiaügyi illetékesekkel tárgyalnak új beruházási tervekrõl.

Tordát hátrányos helyzetû térséggé nyilvánítják

Tordát az év végéig hátrányos helyzetû térséggé nyilvánítják - közölte keddi sajtótájékoztatóján Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa. Soporan elmondta, hogy az illetékes szaktárcák jelenleg elemzik a szükséges dokumentációt, a kormány pedig a közeljövõben határozatot ad ki a Kolozs megyei város hátrányos helyzetû térséggé nyilvánításáról. Az Országos Fejlesztési Tanács december 9-én jóváhagyta a kezdeményezést, miután ezt az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség is engedélyezte. Soporan szerint a Torda hátrányos helyzetû térséggé nyilvánítása érdekében még 1999-ben beindult, majd abbamaradt intézkedéseket 2001-ben folytatta a prefektúra, a megyei tanács, a Kolozs Megyei Munkaerõ-foglalkoztatási Ügynökség és a Tordai Polgármesteri Hivatal egy, a tordai munkanélküliek körében végzett felmérés alapján, melybõl kiderült, hogy a város munkanélküliségi rátája háromszorosa az országos átlagnak.

Törvény a pártszékházakról

A képviselõház Ion Iliescu államfõ módosításaival fogadta el kedden azt a jogszabályt, melynek alapján a politikai pártok leltári áron vásárolhatnak székházat. Az alsóház úgy döntött, hogy csak az új párttörvény alapján bejegyzett pártok vásárolhatnak székházat. Szintén államfõi javaslatra született az a döntés, miszerint a visszaigényelt ingatlanokat csak tulajdonjogi helyzetük tisztázása után lehet megvásárolni. A pártok csak „azonos, vagy hasonló tevékenységet végzõ" szervezetnek adhatják bérbe megvásárolt inagtlanjaikat. Ha egy párt a székház megvásárlásának idõpontjától számított tíz éven belül feloszlik, az ingatlan visszatér az állam tulajdonába, az egykori alakulat adminisztrációját átvevõ személyek pedig kárpótlást kapnak. Iliescu elnök javaslatára a képviselõk úgy határoztak, hogy a törvény a parlamenti képviselettel rendelkezõ nemzeti kisebbségek szervezeteire is vonatkozik.

Az iraki ellenzék „politikai nyilatkozata"

A Londonban amerikai támogatással rendezett iraki ellenzéki konferencia keddre virradóra „politikai nyilatkozatot" fogadott el, amely Irak tömegpusztító fegyverektõl mentes, demokratikus szövetségi állammá történõ átalakítását irányozza elõ a Szaddám Huszein elnök bukását követõ idõszakra. A nyilatkozat „demokratikus, parlamentáris, pluralista, szövetségi államot" irányoz elõ, amely eltörölné Szaddám Huszein iraki elnök rendszerének több évtizedes „elnyomó, terrorista gyakorlatát", köztük a síita muzulmánok üldözését és a kurdokkal szembeni „etnikai tisztogatásokat." Az AFP-hez eljuttatott arab nyelvû dokumentum olyan szövetségi rendszert tervez Irakban, amely elismeri a kurdok önrendelkezési jogát nemzetközi ellenõrzés mellett. Egy jövõbeli kormánynak addig is tiszteletben kell tartania az iraki Kurdisztánban érvényes autonómia-megállapodásokat, amíg nem fogadnak el „demokratikus, szövetségi alkotmányt", továbbá a kurd harcosokat integrálni kell az iraki fegyveres erõkbe. A nyilatkozat a döntéshozatalban való részvételre, valamint a török anyanyelvû és asszír közösség kisebbségi jogainak megóvására szólítja fel az iraki nép minden elemét.

Lefejezés fegyveres rablásért

Karddal fejeztek le kedden a szaúd-arábiai Ar,ar városában három férfit, akiket egy pénzváltó elleni fegyveres támadás miatt ítéltek halálra. A három elítélt kábítószeres állapotban kirabolt egy pénzváltó irodát, majd szembeszegült a rendõrökkel is - áll a szaúdi belügyminisztérium közleményében. E három lefejezéssel már 48 embert végeztek ki az idén Szaúd-Arábiában az AFP hivatalos adatokon alapuló statisztikája szerint. 2001-ben 81 kivégzést jelentettek be az iszlám törvénykezést alkalmazó szaúdi hatóságok. Általában halállal büntetik a gyilkosokat, az istenkáromlókat, a fegyveres rablókat, valamint a visszaesõ kábítószer-kereskedõket.

Tegnap tárgyalta a bukaresti II. kerületi bíróság azt a beadványt, amelyet Ölvedi Zsolt RMDSZ-tag tett le, s amelyben azt kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az RMDSZ egyik legmagasabb döntéshozó testületét, a Szövetségi Képviselõk Tanácsát, és állapítsa meg, hogy a testület által hozott határozatok - tehát a január végére kitûzött kongresszusról szóló is - törvénytelenek.

Mint ismeretes, a szeptember 21-én Marosvásárhelyen megtartott SZKT-ülést követõen, amelyen döntés született az RMDSZ soron következõ kongresszusának helyérõl és idõpontjáról (Szatmárnémeti, január 31-február 2.), Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a bukaresti II. kerületi bírósághoz fordult, kérve, hogy nyilvánítsa a Szövetségi Képviselõk Tanácsát és határozatait illegitimnek, és kényszerítse az RMDSZ-t, hogy halassza el a kongresszust, illetve tartson belsõ választásokat. A püspök keresetét a bukaresti bíróság elutasította. A tiszteletbeli elnök fellebbezett, a tárgyalásra januárban kerül sor.

Nem sokkal a tiszteletbeli elnök keresetének elutasítása után Ölvedi Zsolt indított pert, lényegileg ugyanazzal az indoklással, ugyanazon a bíróságon. Tegnap tárgyalta ezt a második beadványt a bukaresti bíróság, s az elsõhöz hasonlóan, elutasította.

(mózes)

Több pénz a pártoknak

A képviselõház tegnapi ülésének napirendjén szerepelt a 2001. évi 491. számú, a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó törvénytervezet egyeztetési bizottsági jelentésének megszavazása.

A ház plénuma által elfogadott jogszabály kimondja, hogy a politikai pártok nagyobb állami támogatásban részesülnek az elkövetkezõkben, viszont leszögezi azt is, hogy a támogatásoknak ellenõrizhetõeknek, átláthatóaknak kell lenniük, ugyanakkor rögzíti a pártok elszámolási kötelezettségét.

A jogszabály meghatározza a politikai pártok támogatására elõirányozható összegek maximális értékét, annak érdekében, hogy a pártok ne legyenek kiszolgáltatottak egy személynek vagy lobbinak.

Heves vitát váltott ki az egyesületek és alapítványok részérõl elfogadható támogatások kérdése. A törvény képviselõházi változata kimondja, hogy alapítványok és egyesületek nem támogathatják a politikai pártokat, a szenátus azonban ezt a változatot elutasította, és egyetértett azzal, hogy az alapítványok vagy egyesületek finanszírozhassák a politikai pártokat. Az egyeztetõ bizottság ez utóbbi változatot fogadta el. Az ellenzéki pártok ezt a megoldást élesen bírálták, véleményük szerint ugyanis a hasonló jellegû finanszírozás képezi a korrupció egyik legfontosabb forrását. Mint elmondták, éppen a politikai pártokhozzák létre az alapítványok nagy részét. Az RMDSZ nem osztotta ezt a véleményt, azzal érvelve, hogy az ártatlanság vélelmének kell érvényesülnie ezen a téren is, mindaddig, míg a visszaéléseket hitelt érdemlõ bizonyítékkal alá nem támasztják. A képviselõház plénuma végül elfogadta az egyeztetõ bizottság jelentését.

Sajtótájékoztató a Mezõgazdasági Igazgatóságnál

A Megyei Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság három vezetõje, Timar Liviu vezérigazgató, Trãºculescu Emilia állattenyésztési fõfelügyelõ, dr. Tomºa Ioan, a Növényvédelmi Felügyelõség igazgatója a tegnap tartotta ez évi utolsó sajtótájékoztatóját.

A mezõgazdasági igazgatóság vezérigazgatója az összesített adatok alapján kijelentette, hogy a terméshozamok kielégítõek. Ha szem elõtt tartjuk a tavaszi-nyári hosszas szárazságot, majd a szintén hosszú csapadékos idõszakot, akkor a terméshozamok jónak minõsíthetõk. A december 15-i határidõvel bezárólag véglegesítõdtek a terméshazom adatai, ezeket az országos terméshozamhoz viszonyították. Eszerint búzából, árpából, õszi sörárpából jónak számít a termés, tavaszi sörárpa az országos átlag alatt termett, kevesebb a burgonya is, viszont nagyon jónak minõsül a kukorica-, gyengébb a cukorrépa-, s nagyon jó az almatermés. A megyénkbeli gabonatermesztõk (termékekre, útadómentes üzemanyagra), állattenyésztõk (tej, fajállatnevelés, fajállatvásárlás), a mezõgazdasági gépek vásárlói (traktor, egyéb mezõgazdasági gépek, felszerelések) által igényelt és jóváhagyott állami támogatások összege 210 milliárd lej, amibõl eddig 125 milliárd lejt folyósítottak.

Az õszi idõszak kedvezett a talajmûvelések elvégzésének, a programba foglalt 132.000 ha termõterületbõl eddig 88.000 hektárt sikerült felszántani. Ez hatalmas elõnyt jelent a múlt év hasonló idõszakához viszonyítva.

A mezõgazdasági összeírással kapcsolatban tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a számlálóbiztosoknak a megyében összesen 157.503 gaz-daságba kell ellátogatniuk. Eddig 45.027 gazdaságban mérték
fel a javakat, ami az összgazdaságok 28,59%-át jelenti. Az összeírás elvégzésének aránya szempontjából Nádas község vezet (51%), Románkocsárd (48%), Kisikland (43%).

A Trãºculescu Emilia által bejelentett, január 1- jétõl érvénybe lépett 1134-es, a minõségi borok címkézésére vonatkozó kormányhatározatról egy késõbbi lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat.

(kilyén)

December 18.

A kormány a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa és a Kisebbségvédelmi Hivatal javaslatára 1998-ban nyilvánította december 18-át a nemzeti kisebbségek napjává. Ugyanis az ENSZ közgyûlése 1992. december 18-án fogadta el a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatot. Az ötletet 1997- ben, a Pro Európa Liga VI. interkulturális fórumán Smaranda Enache, a PEL társelnöke vetette fel a fórumon jelen levõ Tokay György, akkori kisebbségvédelmi miniszternek, aki felkarolta azt.

Mit lehet írni 2002 decemberében a kisebbségi jogok állapotáról? A kisebbségek napját megjelölõ kormányhatározat születésekor, bár az alkotmány kimondja, hogy „az állampolgárok jogaira és szabadságjogaira vonatkozó alkotmányos rendelkezések az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által is aláírt szerzõdésekkel összefüggésben értelmezendõk és alkalmazandók", a szép szavak csak szép szavak maradtak. Mint felénk már megszokott, az imént idézett fordulat is egyfajta kényszerlépést jelentett. Inkább a kor, az európai klíma nyomása, mintsem a román politikai elit szemléletváltozása játszott ebben szerepet. Mert ugyanakkor az akkori politikai osztály, pártállástól függetlenül, elnézte, sõt bátorította, esetenként szervezte is a kisebbségek elleni kampányokat, kisebb-nagyobb diverziókat, kezdve a kétnyelvû táblák festegetésétõl, el egészen az anyanyelvhasználat jogának gyakorlása elleni támadásokig. Mindmáig tartanak ezek, de vegyük észre, veszítettek mind az erélyükbõl, mind a hatásfokukból. Egyre nyilvánvalóbbá vált ugyanis, hogy minden kisebbségellenes magatartás összeegyeztethetetlen Románia európai integrációs aspirációival. Ez a kormányzati politika szintjére emelt felismerés, de nem kevésbé az RMDSZ jó érzékkel folytatott politizálása segítette sok, eladdig halogatott kisebbségi kérdés megoldását biztató irányba terelni. Említhetjük az új helyhatósági törvényt, a föld-, erdõ- és ingatlan-ügyekben elért haladást, vagy akár a rendõrségi törvény kisebbségeket érintõ passzusait.

Mindezt elérni nem volt egyszerû, de lényeges, hogy mindabból, ami a kisebbségek számára fontos, immár több vonatkozásban törvényes keretekben vált szempontrendszerré, megváltoztathatatlanná. Ennek a jelentõségét az sem csökkenti, hogy a törvénybe iktatott jogok érvényesítéséért is meg kell vívni a soros ütközeteket az Európa- és kisebbségellenes mentalitástól még nem mindig mentes központi vagy helyi hatóságokkal, azokról a helyi kiskirályokról már nem is beszélve, akiknek vérében van például a magyarellenesség, s törvényt, szabályt áthágva, buzgón akadályozzák a jogérvényesítést. Az sem zavarja õket, hogy minden ilyen ténykedésükkel Románia érdekeit ássák alá.

A NATO-ba való meghívást követõen és az európai uniós csatlakozás elérhetõ lehetõsége nyomán ugyanis nem nehéz belátni, ha az ország immáron valóban az európai közösség tagjává akar válni, komoly reformokat kell végrehajtania politikai, gazdasági és nem utolsósorban a kisebbségi jogok tényleges biztosítása terén. Az „Egyetlen Európához" tartozni nem csak egy érdekközösséghez való csatlakozást jelent, hanem egy értékrendnek való megfelelést, azaz meggyõzõdésbõl felvállalt szemléletet is. Ez pedig mindenekelõtt arról ismerhetõ fel, hogy nem az intolerancia, hanem a tolerancia reflexei mûködnek, s nem csak kényszeredetten eltûrik, hanem képesek is értékként elfogadni a sokféleség szépségét. Ha ez együtt van, akkor már említeni sem kell a jogokat, hiszen többség és kisebbség együttesen keresi a harmonikus együttélés eszközeit, lehetõségeit.

Ettõl még messze vagyunk, de ez jelenti az európai szellemiséget. De, ezt az Európát akarva, egyetlen ország kormánya sem tekinthet el attól, hogy a spanyolországi katalánok és baszkok, a nagy-britanniai walesiek, a skótok, a belgiumi vallonok, vagy a finnországi svédek a legszélesebb körû kollektív jogokat élvezik. Ehhez kell alkalmazkodnia Romániának is, tudomásul kell vennie, hogy Európában közös, általános elveket kell megvalósítani, amelyek biztonságot nyújtanak a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi identitása megõrzéséhez.

Az úgynevezett nemzetállamban gondolkodóknak fel kell ismerniük, hogy egy felvilágosult kisebbségpolitika fontos szerepet játszhat az etnikumközi és az államközi kapcsolatok javításában, és, hogy Európának ebben a felében csak úgy lehet feloldani a feszültségeket, megvalósítani a demokrácia kiteljesítését, ha az itt élõ kisebbségek számára is biztosítják azokat a jogokat, amelyeket az Európa nyugati részén élõk régóta élveznek.

Mózes Edith

címmel a vers, a zene valamint a képzõmûvészet hármas vonzásában született adventi gondolatok tették még tartalmasabbá vasárnap a református Vártemplomban a délutáni istentiszteletet. A Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum leánykara - karvezetõ Kovács András -, ill. a képzõmûvész kisdiákok - vezetõ tanár: Csíky Szabó Ágnes és Bordi Géza - közremûködéseként. A lírát Érmindszent szülötte, a magyar ugar költõje, Ady Endre képviselte, kinek sorai (Kis karácsonyi ének) Csíky Boldizsárt ihlették komponálásra. Mint ahogy a Jézus-várás örömét szõtte színes, lírai dallamokba Bárdos Lajos is Az angyal énekel címû, szintén felhangzó darabjában. A Ötvös József lelkipásztor a szolgálat során megfogalmazta: A mûvészeti líceum VII.D, VIII.B valamint IX.D osztályos tanulóinak munkáiból rendezett csoportos kiállítás bizonyítja e kis mûvészjelöltek, útkészítõk, építõk, akik - képletesen szólva - azért építenek utat, hogy egymás felé indulhassank és találkozhassanak rajta az emberek. A karácsonyi ünnepkör, a bibliai történések gazdag, változatos tematikáját felölelõ, a képfelületen jól felépített, könnyed, friss, kellemes kromatikáju 29 egyéni munka megannyi láttató vallomás alkotóikról.

Járay

Ahogy Kazinczy a nyelvben, korunk nagy gondolkodói a mûholdas televíziózásban ismerték fel az összetartozás kapcsát, a Duna Televízió pedig a nemzet egységének kapcsa - olvasom a jubileumi mûsorok ajánló szövegében. Bennünket, erdélyi magyarokat ugyancsak megkoplaltattak az 1989 elõtti években. Vidéki tanárként csak álmodozhattam arról, hogy egyszer majd legalább a magyar kabinetben megnézhetjük diákjaimmal a magyar és a világirodalom legjobb mûveit, és a népdaltanuláshoz nem kell ócska magnófelvételt használnom, hanem videokazettáról, neves dalosok ajkáról tanulhatják gyermekeink a balladákat, a népköltészet remekeit. Aztán egyszer csak „lett" Duna Televízió, és lassan kinyílt a világ. Nézhetünk ma már több magyar tévémûsort is. Van olyan, amelybe csak belekukkintok, aztán „megyek is tovább". Vannak mûsorok, amelyeket - egyik vagy másik csatornán - külön is szeretek. Úgy egészében azonban mint tévé, ez a Duna, ez nõtt igazán hozzám, hozzánk. Vagy mi nõttünk fel Hozzá. Ebben vagyunk otthon; és mit ad Isten, itt-ott már bírálgatni is kezdjük. Vannak elvárásaink, kezd lenni összehasonlítási alapunk. De a hasonlítgatások inkább a Duna TV javára dõlnek el. És úgy veszem észre, a többi magyar adó is tanul (t már) egyet s mást a „dunásoktól". Mindenekelõtt tartást, komolyságot. A munkaközösség pedig mára összeszokott, korszerûsödött a munka; a paletta, amelyet számunkra „befog", oly tág, akár a nagyvilág. Ezért üdvös, hogy nemsokára tengeren, óceánon túl is nézhetik magyarul még tudó vagy anyanyelvüket már feledett magyarok a mûsort, külön õnekik szóló híradásokat az anyaországról meg a leszakadt nemzetrészekrõl.

1992. december 24-én indult az adás, a pápa üdvözlõ szavaival. Sokszor fogják még idézni azokat. Ma tartják a Budapest Kongresszusi Központban a jubileumi ünnepséget. Hadd kívánjunk mi is ennek a tízéves kisdednek, új égi hazánknak hosszú életet, jobbnál jobb mûsorokat és minél nagyobb nézettséget. Határokon, tengereken, óceánokon innen és túl.

Bölöni Domokos

Szombaton avatási ünnepség zajlott a felújított magyarsárosi mûvelõdési házban. A megyei vezetõséget Veress Ádám tanácsos képviselte. Imát mondott magyar és román nyelven és megáldotta a házat Kozma Albert unitárius lelkész. Aldea Ioan bogácsi polgármester méltatásában elmondotta: végre van a falunak egy olyan helye, ahol a különbözõ felekezetek tagjai együtt vehetnek részt mûvelõdési eseményeken. Az alkalomból a községi tanács nevében díszpolgári címmel tüntette ki Bandi Dezsõ népmûvelõ tanárt, a falu szülöttét és (távollétében) a bogácsi Bogdan Maria írónõt. Ez utóbbiról Dumitru D. Silistra költõ beszélt, Bandi Dezsõ életútját pedig Szabó Levente iskolaigazgató vázolta fel. A 83 éves mester meghatottan emlékezett magyarsárosi gyermekkorára, diákéveire, szüleire, tanítóira, a falu lelkészeire. Székely Tihamér, az RMDSZ helyi vezetõje örökös tagsággal tüntette ki Bandi Dezsõt.

b.d.

A marosvásárhelyi 16-os Számú Általános Iskola vendége volt az elmúlt hét végén a kecskeméti Móricz Zsigmond Általános Iskola tantestületének nyolctagú csoportja, melyben mind a tanítói, mind a felsõ tagozatos tantestület képviseltette magát. A vendéglátók több szempontból is hasznos, tartalmas ittlétrõl-idõtöltésrõl gondoskodtak. A küldöttségbõl Szentirmainé Váradi Katalin matematika-rajz szakos tanárt, a kecskeméti iskola mûvelõdési igazgatóhelyettesét is-kértük, szóljon érkezésük céljáról, a szerzett benyomásaikról, e három nap alatt általuk tapasztaltakról. Szombaton este, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar emlékezetes karácsonyi hangversenye után beszélgettünk.

- Megható estben volt részünk ma is - szólt a hangversenyrõl, így folytatva: Azért mondom hogy IS, mivel tegnap Kilyén Ilka színmûvész különösen szép hangulatú pódiummûsorán - Ágról szakadt madár - vettünk részt. Katalin asszonytól azt is megtudtuk a továbbiakban, hogy ittlétük az említett két iskola közötti testvérkapcsolat kiépítésében jelenti a kezdõ lépést. Nagyon kíváncsiak voltunk -mondotta a tanárnõ - hogyan, milyen módon történik itt a gyerekek oktatása. Örültünk, hogy nyílt órákon vehettünk részt, és amit én egészen lebilincselõnek találtam, az a tanulók nyitottsága, õszinte gyermeki kíváncsisága, lelkesedése volt mindvégig. Van mit tanulnunk, módszertanilag. Itteni kollégáink nagyon gyermekcentrikusak. Az ismeretanyag átadásában alapoznak a differenciált foglalkozás adta lehetõségekre is. Mi is mindent megteszünk majd azért, hogy a kollegák is jól érezzék nálunk magukat. A jövõben gyerekeink is találkozhatnak majd.

Megmutatták nekünk Marosvásárhelyt, ellátogattunk a fehéregyházi Petõfi- múzeumba, megcsodáltuk a világörökség részét képezõ szász településen , Berethalomban a régi, nagyon szép szász templomot, és emlékezetünkben õrzünk szebbnél szebb természeti tájakat is. Sokat olvastam Erdélyrõl. Láttam vele kapcsolatban filmeket, de mindez élõben sokkal többet jelent. Ez a testvérkapcsolat - kollégáim nevében is állíthatom - életre született. Nem könnyû napjainkban ilyen találkozást megszervezni, azonban megjegyeztem magamnak amit itteni kolléganõnk, a kapcsolatteremtõ Nagy Olga aligazgató ezzel kapcsolatban mondott: Bármennyire sok veszõdéssel járjon is, amit szeretettel végez az ember, az megéri a fáradságot.

Járay F.Katalin

Jogi tanácsadás

Szerkesztõségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba - ma délután 3 órától jogi tanácsadást tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elõfizetési nyugtájukat és azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember véleményét kérik.

Téli tárlat

Tegnap délután a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban megnyílt a megye képzõmûvészeinek hagyományos téli tárlata. A kiállításon a festõk, grafikusok, szobrászok és díszítõmûvészek újabb alkotásaikat mutatják be a közönségnek, ezzel zárva az évet, amely többüknek jelentõs sikereket, szakmai elismerést hozott.

Kézmûves-foglalkozás

A Nyárádszeredai Vidéki Információs Központ kézmûves-foglalkozást szervez csíkfalvi, gálfalvi és nyárádszeredai általános iskolások számára ma 16 órakor a helyi mûvelõdési otthonban. A foglalkozás során a gyerekek természetes anyagokból karácsonyfadíszeket készítenek, amelyekkel a kultúrház elõcsarnokában felállított karácsonyfát díszítik fel. Munkájukért a szervezõk a kis alkotókat édességekkel jutalmazzák.

Hahota-bemutató Marosvásárhelyen

A Hahota színtársulat december 23-án, hétfõn este 7 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tartja Egy bolond százat csinál címû, 2003-as szilveszteri kabaréjának bemutató elõadását. Az elõzetes bemutatót december 22-én, vasárnap este 7 órától Nyárádszeredában, a mûvelõdési otthonban viszik színre. Jegyek elõvételben a Kultúrpalota, illetve a nyárád- szeredai mûvelõdési otthon jegypénztáránál.

Félezer középkorút alkalmaztak

531 - 45 éven felüli - személyt alkalmaztak az év elejétõl a megyei gazdasági egységek. Reghina Fãrcaº, a Megyei Munkaerõ-elosztó és - átképzõ Ügynökség igazgatója elmondása szerint a nagyszámú alkalmazás a 2002. évi 76-os számú törvény elõírásai életbe léptetésének köszönhetõ, amely szerint azon munkáltatók, akik 45 éven felüli munkanélkülieket alkalmaznak meghatározatlan idõre, 12 hónapon át az országos bruttó minimálbérnek megfelelõ összegre jogosultak, minden egyes alkalmazott személy után. Kötelességük viszont legkevesebb két évig foglalkoztatni az alkalmazottat, ellenkezõ esetben - ha a határidõ lejárta elõtt felbontják a munkaszerzõdést - az egész összeget vissza kell szolgáltassák az államnak.

Színházi elõadások

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szerdán este 7 órakor viszi színre Molnár Ferenc A testõr címû vígjátékát. A kisteremben csütörtökön este fél 7-tõl Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? címû komédiáját tûzték mûsorra.

Elõadás a tarlóhántásról és a mélyszántásról

December 19-én, csütörtökön délután 5 órától a Biokertész Csoport meghívottja dr. Márkus István mezõgazdasági kutatómérnök. A szakember elõadást tart a tarlóhántásról és a mélyszántás elõnyeirõl, a szántóföldi és kertészeti mûvelés feltételei között. Ugyanakkor mezõgazdasági gépekrõl is tartanak ismertetõt.

Könyvtár Nyárádszentlászlónak

Egy nyári eszmecsere alkalmával szerzett tudomást Ferencz Éva, a Marosvásárhelyi 15-ös Számú Általános Iskola tanárnõje arról, hogy a nyárádszentlászlói I-IV. osztályos iskolának nincs könyvtára. Gyûjtést indított, s legnagyobb meglepetésére alig két hét alatt 250 magyar nyelvû meséskönyvet hoztak az iskolába a magyar tagozat IV-VIII. osztályos diákjai. Ezt vitték ki vasárnap a szentlászlói iskolába. A kezdeményezés sikerén felbuzdulva, a tanárnõ június elsejére, gyermeknapra újabb gyûjtési akciót tervez, s ha arra igény van, más helységek iskoláit is megajándékozzák az oktatás folyamatát segítõ meséskönyvekkel.

Az elvarázsolt ünnep

címen hallgathatnak meg december 19-én délután 5 órától rövid, a magányról, a szorongásról, az ajándékozásról és a szabadidõrõl szóló elõadásokat, önismereti kis csoportokban dolgozhatnak azok, akik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermébe elmennek. A líceum szervezésében sorra kerülõ rendezvény meghívottjai a Keresztyén Mentálhigiénés Baráti Társaság, valamint a Harmónia-KLM (bejegyzésre váró) Lelkigondozó Egyesület.

Adventi német kulturális est

December 21-én 17 órától a vásárhelyi Hadsereg Háza elõadótermében adventi estet tart a Sonnenblume kulturális egyesület. A programban karácsonyi énekek és versek, néptáncok és sok-sok zene szerepel. Fellép: a 6-os számú óvoda, a szászrégeni Német Fórum tánccsoportja, idecsi családi kórusok, valamint a Sonnenblume tánccsoportja.

Szilveszteri buli

A Romániai Magyar Nõk Fóruma meghívja szilveszteri bulijára azon 18 és 80 év közöttieket, akik kellemes társaságban kívánják eltölteni az év utolsó napját. Reggelig tartó szórakozást és jó hangulatot ígérnek. Jelentkezés december 24-ig a 139-857-es vagy 0744/238-601-es telefonszámokon.

Önkénteseket keresnek

A Megyei Környezetvédelmi Felügyelõség vásárhelyi kirendeltsége olyan személyeket keres, akik önkéntes környezetvédelmi megbízottként szándékoznak együttmûködni a felügyelõséggel. Az érdeklõdõk jelentkezzenek az intézmény székhelyén (Hídvég utca 10. szám, tel. 126- 074, fax. 121-432).

Hírszerkesztõ: Nagy Annamária

ELADÓ jutányos áron pálinka, hûtõszekrény, fagyaszó, kenyérsütõ, használt bútorok. Tel. 135-955, 0740-840-885. (50121)

A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (2944858)

VESZEK szarvasagancsot. 160.000 lej/kg. Tel. 0745-602-636. (50076)

ELADUNK hûtõszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtõszekrényeket, színes tévéket, automata mosógépeket 1 év garanciával. Tel. 165-373, 0744-626-544. (49430)

ELADÓ raktárban levõ, svéd és német importból származó hengerelt parketta - több mint 60 féle modell. Tel. 0744-640-875, 0723-241-033. (48556)

ELADÓ coteºti-i fehér- és vörösbor. Tel. 0744-799-731. (49872)

ELADÓ Celeron számítógép, 400 MHz, 64 MB RAM S3, 4MB, videokártya, hangkártya, egér, billentyûzet. Tel. 168-654. (50105)

ELADÓ négyégõs aragázkályha. Tel. 313-441. (50092)

ELADÓK gyógyszerek: Zyprexa, Zinnat, Zocor, Betaloc sima és ZOK, Cavinton, Panangin, Chinotal, Renitec, Ceclor, Zolof, Nitromint. Tel. 167-144. (50100)

ELADÓ gyerekkocsi, három po-zícióba állítható, esõ elleni és téli
kellékekkel. Tel. 0745-383-734. (50104)

ELADÓ 1200 kg oltatlan mész, Vaillant kazánok. Veszek 6, 8, 10 betonvasat, betonkavarót, bontásból téglát. Tel. 215-521, 0722-404-679. (50152)

ELADÓ három hónapos német juhász kutyakölyök, kötelezõ oltások elvégezve, anyakönyvezett szülõktõl. Ára: 1,2 millió lej, alkudható. Tel. 0265/318-641, 0744-935-890. (50153)

ELADÓ 23-as húsdaráló motorral, vasasztalra felszerelve. Tel. 213-103. (50154)

ELADÓ Albalux mosógép. Érdeklõdni a 252-903-as telefonszámon 17-21 óra között. (50132)

ELADÓ 160 kg-os sertés. Alkudható ár. Tel. 326-920, Maroskeresztúr. (5811397)

ELADÓ 53-as méretû, hosszú, alig használt fekete férfibõrkabát jutányos áron és az 1920-as évekbõl diófa furnéros szobabútor. Tel. 133-694. (50123)

VESZEK régi fém- és papírpénzt, jelvényeket, kitüntetéseket, régi képeslapokat. Tel. 133-141. (50158)

ELADÓ Franz Cernak bécsi zongora. Tel. 0744-930-216, 216-290. (50173)

ELADÓ 3 szobás, III. emeleti, javított komfortú, felújított tömbházlakás garázzsal, pincével a Triumf környékén. Közvetítõ nélkül. Tel. 254-689, 0744-477-653. (50124)

SÜRGÕSEN eladó kétszobás ház a Kövesdombon. Tel. 218-074, 137-306. (50159)

KÉSZÍTÜNK külsõ mûanyag redõnyöket és PVC harmonikaajtót. Tel. 218-321, 0744- 121-714. (49455)

AMERIKAI és angliai tapasztalattal rendelkezõ angoltanár angolórát ad minden szinten. Tel. 763-803 vagy 141-206. (50055)

HÛTÕK javítása lakásán. Ötvös. Hûtõ-Szerv. Tel. 163-783, 0745-278-233. Garancia. (49442)

FESTÉST, mázolást, fali- és padlócsempe lerakását vállaljuk. Tel. 169-798, 0745- 415-852. (49923)

Szomorú szívvel emlékezünk ISZLAI MÁRTÁRA halálának 8. évfordulóján. Emlékét õrzi István, Tündi és Isti. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (50164)

Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, december 18-ra, amikor egy éve, hogy a kegyetlen halál elragadta szerettei körébõl FRISS ROZÁLIÁT szül. Ignácz. Örökre elmentél, soha vissza nem jössz hozzánk, szívünkben fájdalom, bánat és gyász. Hiányzol közülünk, a helyed üres lett, egy súlyos betegség megölte szívedet, melyben nem volt más, csak jóság és szeretet. Nincs kivel megosszuk örömünk, bánatunk. Elfeledni téged nem lehet, csak meg kell szokni élni nélküled. Szemünkben könnyel, szívünkben örök fájdalommal õrizzük a szép emlékét egy életen át. Bánatos édesanyja, Ida, férje, István és fia, Laci. Nyugodjál békében. (50060)

Úgy voltál jó, ahogy voltál, csak még lennél, csak még volnál. Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, december 18-ra, amikor három éve búcsú nélkül hagyott itt drága gyermekünk, OLASZ BERNADETT RENÁTA. Emlékét õrzik bánatos szülei, testvére, Zolika, valamint nagyszülei. (50108)

Amilyen kedves volt veled az élet, most épp oly keserû nélküled. Hull a könnyünk a sírodra, mert nem tudunk feledni soha. Az idõ elmúlhat, szállnak az évek, amíg élünk, velünk lesz fájó emléked. Összetört szívvel emlékezünk december 18-án, amikor 3 éve, hogy az udvarfalvi id. ZOLYOMI
SÁNDOR búcsú nélkül eltávozott. Emlékét õrzi bánatos felesége, három gyereke és azok családja. Kegyelettel gondolunk rá. (50166)

A váratlan elválás fájdalmával és a boldog feltámadás reménységével tudatjuk, hogy a szeretõ édesanya, feleség, nagymama, dédmama, rokon, szomszéd és hittestvér, DEMETER IRÉN szül. Józsa74 éves korában, december 14-én befejezte földi szolgálatát. Temetése dec. 19-én 14 órakor lesz Marosvásárhelyen, a Jeddi úti sírkertben. Gyászoló szerettei. (50107)

Mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, nagymama, anyós, dédnagymama, testvér, rokon és jó szomszéd, özv. TÖRÖK ALBERTNÉ szül. Demeter Gizellaéletének 90. évében, 2002. december 16- án 12 órakor rövid, türelemmel viselt szenvedés után csendesen megpihent. Temetése december 18- án 13 órakor lesz a demeterfalvi gyászháztól, református szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékét õrzik bánatos fiai, unokái és azok családjai. (50155)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönetet mondunk mind-azoknak, akik drága halottunk, KODÓ GYULA temetésén részt vettek és sírjára virágot helyeztek. A gyászoló család. (50094)