|
XLIV. évfolyam 294. (15257.) sz., |
2002. december 17., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az EU-tagállamok pénteken véget ért koppenhágai csúcsértekezletén tíz tagjelölt esetében jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások eredményeit. Az eseményt Rasmussen dán kormányfô a demokrácia és szabadság gyôzelmének nevezte. A zárónyilatkozat szerint Románia és Bulgária esetében 2007 a csatlakozás éve, az EU- tagság feltételeinek teljesítése függvényében. A két ország számára készített új csatlakozási útitervek világos célokat tûznek ki és lehetôséget nyújtanak arra, hogy ezek elérésének ütemezését az érintettek maguk határozzák meg. A dokumentum szerint Románia és Bulgária megfigyelôként vesz majd részt a következô kormányközi konferencián.
Mit is értünk el Koppenhágában? Azt, hogy az európai integráció számunkra is visszafordíthatatlan. Ugyanis a csatlakozási tárgyalásokat a továbbiakban is a korábbi elvek alapján folytatják.
A szokástól eltérôen, pénteken nem hallhattunk euforikus nyilatkozatokat. Az államfô szerint mindent elértünk Koppenhágában, amit a jelen körülmények között elérhettünk, hozzátéve, hogy a bôvítési folyamat visszafordíthatatlan, és nem zárul le Románia felvétele elôtt. Nem felejtette el hozzátenni, hogy a feladatokat "nem az EU-nak, hanem Romániána kell elvégeznie". Csak tôlünk függ, hogy mi lesz 2007- ben, tette hozzá az elnök. Visszafogott örömöt sugallt a miniszterelnök nyilatkozata is, aki kijelentette: "jó, hogy a nagy felfordulásban nem feledkeztek meg rólunk".
Hogy mit kell Romániának elvégeznie? A csatlakozási ütemterv pontos, részletes képet nyújt a rövid és középtávú prioritásokról, feltérképezve a politikai, gazdasági és jogharmonizációs kritériumokat. Az is benne van, hogy a következô években akár negyven százalékkal is növelik majd az ország számára elôírt kiegészítô pénzalapokat. Ennek következtében 2006-ban már több mint 1 milliárd euró vissza nem térítendô hitelhez juthat az elôcsatlakozási programokon keresztül (PHARE, ISPA, SAPARD). Ha képessé válik befogadni. Mert az elkövetkezendôkben, ha valóban csatlakozni akarunk, a kormánynak teljesítenie kell például a nemzetközi pénzintézetekkel közösen megállapított makrogazdasági célokat. Ezek egyik legfontosabb tétele az infláció visszaszorítása (2003-ban 14%, 2004-ben 10% alá). A másik az, hogy jövô év végére az államháztartás hiánya nem lehet több mint 2,6%. A gazdasági feltételek mellett be kell fejezni a határok informatizálását és megerôsítését, a korrupció visszaszorítását, illetve az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformját. S mi mindent még, amitôl valóban azt érezhetjük, hogy nem csak kitárult egy kapu Románia elôtt, hanem el is indultunk feléje.
A megyei környezetvédelmi felügyelôség, a marosvásárhelyi Azomures Rt.-nél bekövetkezett mûszaki hiba óta, vagyis december 14-én 15.30 órától december 14-én estig megfigyelte a levegô minôségét. A 30 perces mintavételek, illetve az ezt követô laboratóriumi vizsgálatok a következôket mutatják:
A baleset napján 17 és 17.30 óra között a levegô ammóniatartalma 0,118 mg/m3 volt, a megengedett 0,300 mg/m3- hez viszonyítva. Maroskeresztúron ugyanez az érték 0,206 mg/m3, tehát jóval a szabvány határérték alatt. Ennek ellenére a környezetvédelmi felügyelôség elrendelte, hogy állítsák le a gyárban a termelést, ameddig a mûszaki vizsgálatok nem igazolják: újra biztonságosan lehet üzemeltetni az egységet. Az Azomures Rt. mögött éjjel 1 és 1.30-kor 0,106 mg/m3, míg Maroskereszt-úron 0.30-1 órakor 0,186 mg/m3 ammóniasûrûséget mértek. Marosvásárhelyen a környezetvédelmi felügyelôség székháza mellett 0,054, a vízügyi igazgatóságon 0,046, illetve a gázkútfúró vállalat Aradi utcában levô székháza mellett 0,056 mg/m3 volt az ammónia- koncentráció, az itt megengedett 0,100 mg/m3 szabványértékhez viszonyítva. A baleset után azonnal hozzáfogtak az ammóniafelhô vízzel történô semlegesítéséhez. Azt is megállapították, hogy a Marosba nem került szennyezô anyag, áldozatok nem voltak, mi több, a kombinát környékén nem érzett az ammónia jellegzetes szaga. A mérések is azt igazolják, hogy az Azomures Rt. mûszaki hibája a gyár területén kívül nem rontotta a levegô minôségét, így semmi esetre sem károsította a környékbeli lakosok egészségét - áll a megyei környezetvédelmi felügyelôség szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.
A marosvásárhelyi talán az utolsó olyan nagyállomás, ahol a sínek váltókarjainak jelzôlámpájában petróleum ég. Ilyen berendezéseket máshol már csak múzeumban lehet látni. Az ilyenszerû "múltbeli örökségek" felszámolására a kormány, vagyis a közmunka-, szállítási és lakásügyi minisztérium összesen 60 millió dollár külföldi hitelt vett fel és garantál. A pénzösszeget a megyeszékhelyek vasútállomásainak a rehabilitálására fordítják.
A minisztérium három értékkategóriába osztotta fel ezt a pénzösszeget. A nagyobb állomások, mint például Arad, Brassó, Vajdahunyad, Gyulafehérvár stb., 3.870 ezer dollárt, a II. csoportban levôk, mint a nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, pitesti-i stb. 1.290 ezer, míg a harmadik értékrendbeliek (Giurgiu, Nagybánya, Szatmár stb.) 735 ezer dollárt kapnak állomásfelújításra. A marosvásárhelyi nagyállomást is ebbe a csoportba sorolták. Ezen adat birtokában Nistor Ioan állomásfônököt azzal a kérdéssel kerestük fel, hogy mire költik el majd az említett pénzösszeget, érez-e majd valamit ebbôl az utazóközönség?
A vasúti elöljáró elmondta, eddig sem ültek karba tett kézzel, hiszen már több mint egy éve saját alapokból, azaz a brassói vasútigazgató-ságtól számukra kiutalt pénzbôl hozzáfogtak az épület felújításához, átalakításához. Aki azóta itt ült fel a vonatra, láthatta, hogy áthelyezték a jegypénztárakat, gyógyszertárat nyitottak az állomás épületében, felújították a külsô-belsô vakolatot, s létesítettek egy gyûléstermet, egyszóval mind az utasok, mind pedig a vasutasok számára jobb körülményeket teremtettek. Ugyancsak az építési munkálatok keretében hozzáfogtak ugyan, de az idôjárás miatt még nem tudták teljes egészében befejezni a vendégszobák kiképzését, s a teherraktár átrendezését. Az összes épület tetôcserepét kicserélték, ami az állomásfônök szerint sokba került. Pontos összegekrôl viszont nem tudott tájékoztatni, hiszen, mint mondta, ezekrôl a brassói központ vezeti a könyvelôi nyilvántartást.
Amint Marosvásárhely lakói is tapasztalták, végre sikerült automatizálni a városban levô vasúti átjárókat. A szerelési munkákkal azonban csak a nagyállomás bejáratáig jutottak el. Innen tovább nem folytatták az önmûködô jelzô-irányító rendszer kiépítését. Úgy tûnik, új vállalkozó után kell nézzen a brassói igazgatóság. Nistor Ioan nem titkolja, a marosvásárhelyi nagyállomás talán az országban az egyedüli, ahol a sínváltó karokat kézzel mûködtetik és a jelzôkben petróleumlámpa ég. Hasonlóan kézi kapcsolásos, majdnem fél évszázados a vezérlôtábla is. A számukra kiutalandó kormánytámogatással elsôsorban ezt a rendszert cserélnék le. Másodsorban pedig megszüntetnének egy sínpárt, azért, hogy a peronokat megnöveljék és idôvel befedjék. S talán, ha marad még pénz, azt az összeget az épületek központi fûtési rendszerének kiépítésére költenék majd.
Ami a közönségszolgálatot illeti, Nistor Ioan elmondta, sok mindent tettek, még több ötlete van, azonban a kezük meg van kötve, hiszen a brassói regionális vasútigaz-gatóságtól függnek. Az állomásfônök a vasúti menetrendet is másként állítaná össze, s ha majd lehetôsége lesz, azt is elképzelte, hogy Nyárádtô és Ernye között kétvagonos motoros gyorsjáratokat közlekedtetne félóránként, amolyan budapesti helyi érdekeltségû vasút (HÉV) mintájára.
Mindezek mellett Nistor Ioan büszkén mondta, sikerült valamelyes rendet teremteni az állomáson. Ôrszolgálatot mûködtet, s a környéket is "megtisz-tította" a hontalanoktól, az itt lézengô alkoholistáktól, gyanús egyénektôl. Mert a megújulást nem csak az épületek állapota jelenti, a szolgáltatásra is ráfér az új ruha. Nistor Ioan járt tapasztalatcserén Magyarországon, Csehországban, ott minden másként van. Mi még távol állunk ettôl, hiszen a szervezést, az egész rendszert kell átgondolni. A kérdés, lesz-e megfelelô hozzáállás és érdek máshol, magasabb régiókban? - mondja az állomásfônök, majd búcsúzóul megelôlegezi, szólt a polgármesternek, hogy tavasszal az állomás tért is rendezzék át, takarítsák meg a különféle bódéktól.
Távoli jövô: elköltöztetett vasútállomás, közvetlen vasútvonal Marosvásárhely - Segesvár között, villamosvonal Déda - Marosvásárhely - Kocsárd között, ez utóbbi talán 10 év múlva, az elôbbiek, a jelenlegi gazdasági helyzetbôl kifolyólag utópiák maradnak.
Lapvélemények a koppenhágai döntésrôl
Az ellenzéki lapok keserû kommentárokkal, a kormányhoz közelálló sajtó tapintatos szûkszavúsággal számolt be hétfôn az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezletérôl. A pénteken késô este született koppenhágai döntés híre a lapzárta és a lapmentes vasárnap gyakorlata miatt a hétfôi sajtóban látott napvilágot.
Az újságok egy részének még címlapjára sem került a koppenhágai csúcstalálkozó, amelyen az államfô a miniszterelnök, két miniszter, az EU-fôtárgyaló és három elnöki tanácsadó kíséretében vett részt.
- Az adott körülmények között Románia Koppenhágában elért mindent, amit lehetett - idézték a lapok Ion Iliescu államfô szavait. Adrian Nastase miniszterelnök nyilatkozatából a lapok azt emelték ki, hogy Romániának Lengyelországtól érdemes tanulnia, miként kell az Európai Unióval tárgyalni.
Adrian Nastase azonban hozzátette, hogy a körülmények eltérôek lesznek, mivel Lengyelország felvételét az Európai Unió nagyon akarta.
- Nem tudom, hogy mennyire erôsen óhajtja az EU Románia felvételét, feltehetôen részünkrôl nagyobb az akarat, hogy belépjünk az Európai Unióba - mondta.
A miniszterelnök szerint Koppenhágában nagyon jól tudták azt, hogy Lengyelországban milyen rendkívül aktív politikai erôk léptek fel az EU ellen, ezért a lengyel kormány sorsa, az ország belpolitikai stabilitása függött a tárgyalások eredményétôl.
- Megtanulhattuk ebbôl azt, hogy 2004-ben a tárgyalásokon elônyt jelenthet, ha a román kormányban akkor lesz egy- két, az integrációt ellenzô erô is - fogalmazott.
A kommentárok arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen nehéz lesz Románia számára a Koppenhágában megadott 2007-es csatlakozási dátum betartása. Az Európai Unió kész minden segítséget megadni, de a sikerhez alapvetôen az kell, hogy Románia cselekedjen.
- Már attól is megszédül az ember, ha a román gazdaság mutatóit összeveti azon országokéival, amelyeket utol kellene érnünk. 400 százalékos növekedés kellene ahhoz, hogy elérjük Szlovénia jelenlegi egy fôre jutó nemzeti jövedelmét. A Románia (lakosságának) felét kitevô Magyarország jelenleg évente 33 milliárd dollár értékben exportál, míg az éves román export 11 milliárd dollár körül jár - írta az Evenimentul Zilei.
- A NATO-hoz való csatlakozástól eltérôen, az Európai Unió tagságának megszerzése olyan mély változásokat igényelne, amelyekrôl a közvéleménynek egyelôre fogalma sincs. Nagyon is nyugtalanító az az elégedettség, amellyel a román vezetôk nyilatkoztak a kínnal született koppenhágai eredményrôl. Romániának rövid idô alatt meg kellene oldania a korrupció problémáját és végre kellene hajtani a közigazgatási reformot, de aligha hihetô most még, hogy a kormánypárt feláldozza korruptjait Európa kedvéért és belekezd egy olyan reformba, amelyet nem tarthat teljes mértékben ellenôrzése alatt - állapította meg a Cotidianul.
- Akárhogy is nézzük, Európa történelmi újraegyesítésébôl mi és bolgár "barátaink" kimaradtunk. Románia EU- integrációjához nemcsak a tárgyalások kellenek, hanem az odahaza végzett munka is - hangsúlyozta a Curierul National.
A Moody’s enyhe javulást észlel
Az amerikai Moody's hitelminôsítô hétfôn B1- re értékelte föl, az eddigi B2-rôl, Románia hosszú lejáratú devizaadósságát.
A devizában jegyzett bankbetétek új osztályzata B2 az eddigi B3 helyett. A lejben jegyzett államadósság besorolását ugyancsak B1-re javították.
A besorolások kilátása stabil.
A javítás a jobb romániai belpolitikai helyzet, a külsô fizetôképesség erôsödését, az államadósság és az adósságszolgálat könnyebbedését tükrözi - írták a hitelminôsítô elemzôi.
Romániában a költségvetés kezelése javult, a költségvetési folyamat átláthatóbbá vált, csökkent a költségvetésen kívüli tételek száma, és lassacskán haladás van a nagy állami vállalatok privatizációjában is - tették hozzá indoklásul.
Megjegyezték, hogy az utóbbi két évben Románia devizatartaléka több mint megkétszerezôdött, és megközelítette a 6 milliárd dollárt. A rövid lejáratú adósságok törlesztése, együtt a hosszú lejáratú devizaadósságok amortizációjával, a devizatartalék 70 százalékára csökkent az 1999-es 200 százalékról.
Romániában 2000 óta 12 százalékkal nôtt a GDP, annyival, amennyivel 1997-99 között csökkent, és az infláció a korábbi évi 40 százaléknak a felére csökkent, és tovább lassul. Tekintetbe kell venni azt is, hogy Romániát meghívták a NATO-ba, amelyhez 2004-ben csatlakozik, EU- tagsága pedig 2007-re várható - írták.
A javítást korlátozó tényezôk között említették, hogy a lassú változás ellenére az állami szektor nagy része még átalakításra vár, és a nagy állami vállalatok pénzügyi helyzete bizonytalan. Az új besorolás a befektetôknek ajánlott és a spekulatív fokozat határán van.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Állandó Delegációja hétfôn úgy döntött, hogy a kormánypártot egyedül Adrian Nastase pártelnök képviseli az államfôvel az elôrehozott választásokról tervezett konzultáción, közölte Cozmin Gusa, az SZDP fôtitkára.
Gusa elmondta, a kormánypárt "biztos benne, hogy Adrian Nastase a legmegfelelôbben" képviseli majd az SZDP-t a megbeszélésen, és "teljesen normális", hogy egy pártot csak elnöke képviselje egy legmagasabb szintû találkozón. A fôtitkár közölte, hogy a cotroceni-i találkozón elemzik az elôrehozott választások mellett és ellen szóló érveket. Az SZDP januárban, a parlamenti ülésszak kezdete elôtt kívánja tüzetesebben megvizsgálni ezt a kérdést, az év elsô napjaiban pedig újabb találkozóra kerül sor az államfôvel, tette hozzá a fôtitkár.
A kormánypárti politikus leszögezte: az SZDP nyitott az iránt, hogy megbeszéléseket folytasson a kérdésrôl minden ellenzéki párttal, a Nagy- Románia Párt (NRP) kivételével. Gusa elmondta, hogy a keddi találkozón Nastase a prágai és a koppenhágai csúcstalálkozók utáni politikai helyzetrôl is tárgyal az államfôvel, továbbá szóba kerülnek az SZDP és a kormány által tervezett korrupcióellenes intézkedések is. MEDIAFAX
Megalakulásának 13. évfordulója alkalmából az RMDSZ ünnepséget szervez december 21- én déli 12 órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota tükörtermében. A rendezvény keretében kerül sor a nemrégiben létrehozott Ezüstfenyô díjak átadására is, amelyet a szövetség azoknak a személyeknek adományoz, akik kiemelkedô munkát végeztek a jogtalanul elállamosított magán- és közösségi javak, földek, erdôk, ingatlanok visszaszerzéséért.
Az eseményen jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, valamint a szövetség területi szervezeteinek elnökei, az RMDSZ szenátorai és képviselôi és az Ügyvezetô Elnökség tagjai is.
Markó Béla
a szovátai szervezet vezetôivel
találkozott
A szövetségi elnök pénteken, a marosvásárhelyi szövetségi elnöki uirodában fogadta Szováta polgármesterét, valamint az RMDSZ helyi szervezetének képviselôit. A megbeszélés során a szovátai magyar közösség sajátos gondjai mellett a jelenlévôk áttekintették az RMDSZ régió-politikájának, és ezen belül a Székelyföld gazdasági, társadalmi felzárkózását célzó stratégiájának irányelveit és célkitûzéseit. A város képviselôi az RMDSZ további támogatását kérték a térség gazdasági, szociális gondjainak megoldását szolgáló helyi kezdeményezések megvalósításában.
A szövetségi elnök arról biztosította a település vezetôit, hogy az erdélyi magyarság szülôföldön maradásának elôsegítésére irányuló programjában az RMDSZ stratégiai fontosságúnak tekinti Szováta gazdasági megerôsödését.
Leleplezte a családja az amerikai jeti, alias Bigfoot avagy Nagyláb legendájának - és lábnyomainak - megteremtôjét. A minap 84 éves korában elhunyt Ray L. Wallace, és a halálhír bejelentésekor fia közölte a sajtóval, hogy édesapja volt az, aki egy 40 centi hosszú, lábat mintázó faragvány "nyomatékosításával" elhitette az emberekkel, létezik egy havasi óriás.
A történet 1958-ban kezdôdött, amikor Ray L. Wallace egyik alkalmazottja hatalmas lábnyomokra bukkant egy építkezési területen a kaliforniai Humboldt megyében. A helyi újság szerkesztôje másnap címoldalon foglalkozott a szenzációs hírrel, és a lábnyom ismeretlen tulajdonosát elnevezte Bigfootnak, azaz Nagylábnak. A helybeliek nagyon megörültek az esetnek, és azonnal terjeszteni kezdték, hogy náluk él - a mások által szintén csak legendának tartott - himalájai jeti rokona.
A családtagok szerint azonban a nyomokat nem egy ismeretlen lény, hanem egy fatalp segítségével maga Ray L. Wallace és testvére, Wilbur "nyomta". A testvérpár fotókat és rövidfilmeket is készített az állítólagos jetirôl, amely a felvételek tanúsága szerint békákkal és jávorszarvasokkal táplálkozott.
Mint az AP utalt rá, a családi titok beismerésével számos eddig"sziklaszilárdnak" tartott bizonyíték hitelessége válhat kérdésessé, így például a Roger Patterson által 1967-ben forgatott filmé is, amelyben egy majomszerû lény hatalmas léptekkel vágtat el a kamera mellett. A család egyik ismerôse, Mark Chorvinsky, a Strange magazin szerkesztôje szerint maga Ray L. Wallace árulta el Pattersonnak, hogy hol kaphatja lencsevégre az amerikai jetit. "Ray késôbb beismerte elôttem, hogy az egész film csupán szemfényvesztés volt" - mondta Chorvinsky.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület szervezésében idén novemberben negyedszer ünnepelték meg Erdélyben is a magyar tudomány napját. A kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartott plenáris ülésen részt vett Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A rendezvény kiemelkedô eseményeként együttmûködési nyilatkozatot írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum Egyesület között a romániai magyar tudományos élet, a fiatal kutatók támogatása érdekében.
A négy felkért elôadó között volt dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, az MTA külsô tagja is, aki Az orvostudományi kutatások idôszerû kérdései Erdélyben címmel számolt be e szakterület eredményeirôl.
A téma kapcsán tettünk fel néhány kérdést az elôadónak.
- Említette, hogy az ezredfordulót megelôzô évtizedek tudományos eredményei gyökeres változást hoztak az orvostudományban is. Milyen változásokról van szó?
- Az említett idôszakban szemléletváltás történt a patológiában: a kóros elváltozások azonosítása, a kiváltó okok felfedezése a molekuláris medicína felhasználásával pontosabbá vált. A diagnosztikában a laboratóriumi vizsgálatok tökéletesedése, a genetikai kutatás, a spirál komputertomográf illetve a mágneses magrezonancia eljárások bevezetése járt hasonló eredménnyel. Ami a kezelést illeti, a kemoterápia, a génsebészet illetve a szervátültetések vezettek a korábbi szemléletet átalakító eredményekhez. Mindezek nyomán az orvostudomány ma más lett, mint 30 évvel ezelôtt.
Az ezredforduló nagy "kihívása" az információrobbanás. Ennek mértékét jelzi, hogy míg 150 évvel ezelôtt 15-20 orvosi folyóirat jelent meg a világon, s a szakirodalom áttekinthetô volt, ma az Index Medicus 2500 orvosi folyóiratot követve évente 250.000 cikkrôl számol be, s csak a címek jegyzéke nyolc kötetet tesz ki. 2000-ben például csak a nyombélfekélyrôl megjelent összes cikk elolvasására napi 12 óra nem lett volna elegendô.
- Lehetséges ennyi újat mondani nap mint nap az orvostudományban?
- Az új cikkek, miközben megnehezítik az adott szakterület áttekinthetôségét, nem jelentenek egyben feltétlenül új információt is. Érvényesül viszont a "közölsz vagy elveszel" kényszere. Aki karrierre vágyik, annak állandóan közölnie kell. A tudományos kutatások eredményességének a megállapításában illetve a tudományos címek, díjak odaítélésében is ez a fô értékelési szempont.
Egy másik kihívás a túlszakosodás. A meglévô nagy szakterületek mellett (pl. belgyógyászat, sebészet stb) egyre több kis diszciplína alakul ki ( például a gasztroenterológián belül a hepatológia stb.), s a bevallott cél naprakész ismeretek biztosítása egy kis és értelemszerûen egyre szûkülô területen, amirôl Murphy paradoxona jut eszembe: a szuperspecialista egyre több ismerettel rendelkezik egyre kisebb területrôl, és eljut majd oda, hogy majdnem mindent fog tudni a semmirôl.
- Ez nem túl biztató a betegre nézve, aki egyre inkább úgy érzi, hogy elvesztôdik a drágábbnál drágább, bonyolultabbnál bonyolultabb vizsgálatok között...
- A túlszakosodásnak a kétségtelen elônyök mellett hátrányai is vannak: a klinikai orvostudományban akadályozza az orvosi szemlélet átfogó jellegét, a kutatás terén pedig csökken az áttekinthetôség és szûkülnek a kitekinthetôség lehetôségei a határterületek felé, ahol úgynevezett interdiszciplináris üres zónák alakulhatnak ki. Ezt használta például ki két fiatal francia kutató, akik a matematika és pszichológia határterületérôl vett témával közöltek "tudományos" cikket, amit a matematikusok, nem értvén a pszichológiához átengedtek, s a matematikát nem ismerô pszichológus lektorok sem mertek elutasítani. A cikk pedig rangos tudományos folyóiratokban jelent meg. Három hónap múlva viszont következett a leleplezés, mely szerint értelmetlen blabla volt az egész.
- Ha már az érthetôségnél tartunk, meg kell említenünk az orvosi nyelvet is, amely egyre távolabb kerül a magyar nyelvtôl. Vagy mégsem?
- Valóban megváltozott az orvosi nyelv szókincse és struktúrája elsôsorban az angolszász irodalom hatására. Ma a magyar orvosi nyelv olyan kihívás elé néz, mint valamikor a nyelvújítás korában. A magyar orvosi szaknyelv továbbfejlesztése napjaink egyik legégetôbb feladata. Egységesíteni kell az írásmódot is, mivel a szakkönyvek, tankönyvek nyelvezete különbözô. Azt is el kell mondanunk, hogy sznobizmusból az orvosok nem szívesen használják a szakkifejezések magyar megfelelôjét. Ebbôl kiindulva a MTA állásfoglalást készül kiadni e téren.
Hadd egészítsem ki az elmondottakat egy Jenkins- idézettel: "A régi orvosok latinul beszéltek, a modern orvosok angolul beszélnek, a jó orvosok pedig a páciens nyelvén beszélnek." A beteg bizalmát ugyanis csak így nyerhetik el. A magyar nyelvû orvostársadalom jelentôs részét alkotó erdélyi orvosközösség (5000-6000 orvos) is érintettje és résztvevôje ezeknek a kihívásoknak. A magyar orvosi nyelv, az orvosi szakzsargon elsajátítása többletráfordítást jelent, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvet nem használják a kórházi adminisztrációban a kórlapok, bizonyítványok kitöltésekor.
- Hol tart ma az orvostudományi kutatás Erdélyben, adottak-e a feltételek a színvonalas kutatómunkához?
- "Senki sem választhatja el a hajóját attól a víztôl, amelyben úszik" - mondotta Schiller, s érvényes ez a hazai orvosi kutatásra is. Szerény nemzeti jövedelemmel rendelkezô országban élünk, ahol ez a tevékenység szinte kizárólag az egyetemi központokra, tanszékekre szorítkozik. Mivel a magyar nyelvû orvosképzés központja a marosvásárhelyi egyetem, így a magyar orvosi kutatások is elsôsorban itt folynak. Gyakran közös kutatási programokban veszünk részt a román kollégákkal a bukaresti, kolozsvári, temesvári és iasi-i egyetemekrôl.
A nagy iskolateremtô professzorok mellett felnôtt egy nemzedék, amely értékes eredményeket ért el a morfológia, az élettan, kórélettan, a farmakológia, az orvosi mikrobiológia, a belgyógyászat, a sebészet, ortopédia és urológia, a gyermekgyógyászat, a szemészet, a fogorvostudomány és a gyógyszerészet terén. A közölt eredmények sok területen nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltóak. És örömmel kell megállapítanom, hogy a második nemzedék mellé felzárkózott a fiatal kutatók csoportja, akiknek már lehetôségük volt-van különbözô ösztöndíjak révén Magyarországon, Nyugat-Európában (különösen az NSZK-ban) és az Egyesült Államokban folytatni, tökéletesíteni az itthon megkezdett kutatómunkát.
Ezen kívül az ország több kisebb-nagyobb városában élnek magyar orvosok, akik megfigyeléseikkel, vizsgálataikkal gazdagítják az orvostudományt.
Az eredményekrôl való beszámolóra pedig jó alkalmat teremt az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi Szakosztályának évente megtartott tudományos ülésszaka. A szakdolgozatokat pedig az EME nyomtatásban is megjelenteti.
- A professzor úr mit remél a MTA-val megkötött egyezségtôl a kutatómunka területén?
- Azt, hogy a már eddig is létezô együttmûködés a jövôben tervszerûbbé, konkrétabbá válik. A jövôben ki fogjuk alakítani a kutatási szerzôdések, ösztöndíjak rendszerén keresztül a két tudományos fórum között azt az együttmûködési formát, amely a legkedvezôbb lesz az orvostudomány általános és a fiatal magyar kutató nemzedék sajátos helyi érdekeinek. Ilyen értelemben garanciát jelentenek Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, valamint a világhírû magyar orvosprofesszorok, Somogyi Péter oxfordi, Kunos György washingtoni és Klein György stockholmi akadémikusok eddigi támogatásai mellett a jövôre vonatkozó ígéretei is.
A Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktor volt magyar kormányfôt. A Csíkszeredában mûködô Julianus Alapítvány szombaton osztotta ki tizedik alkalommal a szórványban élô magyarság megmaradásáért kifejtett munkát jutalmazó elismerést. A jubileumi Julianus-díjban a magyar politikus mellett Ali Kabul, a rodostói Rákóczi-múzeum igazgatója; Jan Mulder, a holland parlament felsôházának tagja, Konkoly Thege István, a Johannita lovagrend kancellárja; Havadtôi Sándor amerikai magyar nyugalmazott református lelkipásztor és Lauer Edit, az amerikai magyar koalíció vezetôje részesült. A díjat létesítô Julianus Alapítvány, valamint a Magyarok Székelyföldi Társasága szervezésében a díjkiosztó ünnepséget tudományos konferencia elôzte meg. Orbán Viktor, aki elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a díjkiosztó ünnepségen, a tervek szerint 2003 pünkösdjén, a csíksomlyói búcsú alkalmával veszi majd át a díját Csíkszeredában.
Sajtótájékoztató a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban
Személyes sérelmeinek áradatát zúdította a tegnapi sajtótájékoztatón Dorin Florea polgármester a vásárhelyi írott és elektronikus sajtó képviselôi elé.
Végeérhetetlen szóáradatban panaszkodott arról, hogy ôt mennyire mellôzik a felsôbb fórumok a döntéshozatalban. Külön kitért a megyei tanácsülésen elfogadott költségvetésre, amikor a különbözô szociális támogatások kifizetésére szükséges 77 milliárd lej helyett ennek alig egyharmadát, azaz 24 milliárdot hagytak jóvá Marosvásárhelynek. Ugyanakkor, míg a tavaly a jövedelemadó 36,5%-át használhatta a városfejlesztésre, az idén ebbôl fél százalékot a megyei tanács költségvetésébe irányoznak. Ezen felül a január elsejétôl életbe lépô 2,5 millió lejes szavatolt minimálbér és ételjegyek, amelyeket a hivatal alkalmazottainak kell fizetni, számottevôen csökkentik a hivatal pénztartalékait. Felháborodását fejezte ki azért, hogy bár a parlamentben Maros megyei honatyák is helyet foglalnak, mint mondta, semmit sem tesznek a város érdekében. "Senki se mondja nekem, hogy a vásárhelyi szenátorok és képviselôk szeretik ezt a várost. Három év alatt soha nem hoztak egy banit Bukarestbôl, sem Markó, sem Borbély, senki..." - emelte fel a hangját a polgármester. Ennek ellenére nagy terveket harangozott be a jövô évre. További lakások építésérôl, a város közvilágításának megoldásáról, valamennyi középiskola központi fûtésrendszerrel való ellátásáról, valamint számos útjavításról értekezett, határozottan kijelentve: "Van és lesz pénz".
A Népújság kérdésére, hogy ezen alapokat a beharangozott lakás- és területadó nagymértékû növelésével szándékszik-e biztosítani, a polgármester félmondattal válaszolt: a tanácsülésen döntik el azt. Addig az amúgy is megnyomorított lakosság csak reménykedhet abban, hogy a városatyák nem a legnagyobb arányú növelést szavazzák meg.
A múlt csütörtöki vásárhelyi rendkívüli tanácsülésen a napirendi pontok egyikeként megvitatták a 35 éven aluli fiataloknak állami lakásalapból épített lakások kiutalásának a helyzetét. A teremben jelen voltak az ügyben érdekelt személyek is.
Mint ismeretes, október 31-i határidôvel a 35 évet be nem töltött egyedülálló illetve családos fiatalok lakást igényelhettek a polgármesteri hivataltól. Az Országos Lakásügynökség a Pandúrok és a Negoiului utcában garzonokból valamint kétszobás lakásokból álló épületeket húzott fel, amelyeket a polgármesteri hivatal 5 évre bérbe ad az azokat igénylôknek. A kész és félkész 136 lakásra közel 500-an nyújtottak be kérést. Az igénylôk kéréseit elôre meghatározott pontrendszer alapján bírálták el. A kitételek között szerepelt a felsô korhatár (35 év), az állandó munkahely, valamint további pontokhoz jutott a felsôfokú végzettségû igénylô, a közigazgatásban, tanügyben és a mûvelôdésben alkalmazott személy. Az igénylôk között újságírók is voltak, akik - legnagyobb meglepetésükre - nem szerepeltek a "kultúra" rovatban, ugyanis a lakásproblémák elemzésével megbízott bizottság december 3-i ülésén elhatározták, hogy csakis az állami költségvetésbôl fenntartott elektronikus és írott sajtó képviselôi sorolhatók a mûvelôdés kategóriába. Az RMDSZ- tanácsosok kérték, hogy csak a vásárhelyi lakhelyû személyek számára utaljanak ki lakást, ezzel elejét véve a bevándorlásoknak más megyébôl. A prefektúra azonban óvást emelt ezen kitétel ellen, s a fellebbezést elfogadták. Ennek "köszönhetôen" a városi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyott elsôbbségi névsoron szereplôk zöme más település lakója, s találunk közöttük Bukarestbôl, Resicáról, Máramaros, Botosani, Szeben megyébôl, Maroshévízrôl stb. érkezô családokat. Az is említésre méltó, hogy az egyedülálló személyek listáján az elsô húsz helyet szinte kizárólag a polgármesteri hivatal és a Nemzeti Színház alkalmazottai foglalják el.
A polgármesteri hivatal és a bérlô fiatal között kötendô bérleti szerzôdés IV. fejezetében rögzítik azokat a feltételeket és kötelezettségeket, amelyeket az albérlônek teljesítenie kell. Ezek között szerepel az is, hogy a lakást bérlô havonta 45 eurónak megfelelô összeget kell megtakarítson, hogy az öt év lejártával saját lakást vásárolhasson, ellenkezô esetben rövid idôn belül kilakoltatják. Megtörténhet, hogy ezen okból kifolyólag több, kisebb jövedelmû egyedülálló személy visszalép.
A tanácsülésen elfogadták azt az öt sürgôsségi határozattervezetet is, amelynek értelmében az Országos Lakásügynökség további tömbházakat épít a városban. Jelen pillanatban a Pandúrok útján egy 3, egy 6 és egy 10 emeletes tömbházat építenek. Ezekbôl a tízemeletes építését befejezték, a másik kettôt 2003 elsô évnegyedében adják használatba. A beruházás iránti érdeklôdés eredményeképpen, valamint a nagyszámú kérésnek eleget téve a helyi közigazgatás az Országos Lakásügynökség javára a város területén földterületeket adott át, amelyekre a fiatalok számára négy ötszintes tömbházat építenek (Gh. Marinescu, Predeal utca, Segesvári terelôút, 1918. December 1. út 40-42. szám), valamint a Rovinari utca 24. szám alatti 30 lakrészes tömbházat 20 lakrészessé alakítják át és felújítják. Ezen beruházások eredményeképpen 77 egyszobás és 58 kétszobás lakást bocsáthatnak a fiatalok rendelkezésére.
Vasárnap a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében szervezett gálaesttel zárult a megyeszékhelyen a Bolyai-év, amelyet Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményeztek.
A meghívottak elôször fotók segítségével tekinthették át a gazdag eseménytárt, a rendezvénysorozat fénypontjait. Csegzi Sándor alpolgármester az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Maros megyei fiókjának elnöke megköszönte mindazoknak a munkatársaknak, a "csapatnak" az erôfeszítéseit, amely felsorakozott mögéje és kezdeményezésének kivitelezésében segítették. Emlékplakettet és díszokleveleket kaptak mindazok, akik munkájukkal jelentôsen hozzájárultak a Bolyai-év sikeréhez. A Pszeudoszféra köztéri emlékmû felavatását s a Bolyai-év zárórendezvényét üdvözölte levelében Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, Marius Josifescu, a Román Tudományos Akadémia alelnöke, majd Gyôry Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia matematika szakosztályának elnöke Vizi E. Szilveszter, az MTA elnökének, gondolatait tolmácsolta. Az ezt követô mûvészeti mûsort Bodolai Balázs vezette be, aki Bolyai János levelének önvallomásos sorait olvasta fel. A színmûvészeti egyetem hallgatója mellett fellépett még Gyôrffy András színmûvész, valamint Sebestyén Aba és Tankó Erika színihallgatók, Molnár Tünde orgonamûvész. Az estet a marosvásárhelyi Filharmónia Szônyi Zoltán vezényelte szimfonikus zenekara zárta, azzal a zenemûvel - Beethoven Egmont nyitányával -, amelyet annak idején - a mûsorvezetô Nagy Miklós Kund szerint -, akár Bolyai János is hallgathatott.
A Pszeudoszféra talapzatán áll: "Hódolat a szellem szabadságának az igaz gondolat egyetemességének, a tér tudományának." Az utókor 2002-ben, a nagy matematikus születésének 200. évfordulóján a zsenihez méltóan emlékezett Bolyai Jánosra.
A marosvásárhelyi Vártemplom diakóniai otthonában az EMKE égisze alatt adventi, pénteken Luca-napi játszóházat szerveztek. Az itt megjelent gyerekeknek elsôként Asztalos Enikô tanárnô a Luca-naphoz fûzôdô mondákról, majd az adventi szokásokról beszélt.
A játszóházat Fazakas Ildikó kezdeményezésére indították be, a farsangi idôszakban, jelentôs ünnepek elôtt lesz majd folytatása. Lapunknak nyilatkozva a fôszervezô elmondta, hogy a Napsugár óvodában mûködô játszóház mintájára dolgoznak. Tapasztalatuk az, hogy a gyerekeknek nagy igényük van arra, hogy közösen, s fôleg a szülôvel dolgozzanak, együtt teremtsenek élményt nyújtó, meghitt pillanatokat. Mivel sok esetben a családban erre nem kerül sor, ezt az igényt próbálják pótolni a játszóházban. Jó lenne arra nevelni a mai gyerekeket, hogy értelmes,kézmûves foglalkozással és ne tévézéssel töltsék szabadidejüket. A közös munka nagyon fontos, fejleszti a gyermek figyelemösszpontosítását, az egymásrafigyelést, bizonyos értékrendet és ízlést határoz meg. A pénteki játszóházban a gyerekek kukoricaháncsból, szalmából, viaszból, textíliából karácsonyfadíszeket, adventi koszorút, különbözô karácsonyi figurákat mintáztak meg. Az eredmény örvendetes, szép, ötletes tárgyak születtek, amelyeket a gyerekek hazavihettek.
Ami városunk kulturális, mûvészeti
életét illeti, megint a bôség kosara. Hét
végén fotómûvészeti és
képzômûvészeti kiállítás
nyílt meg egymás közvetlen
szomszédságában, pontosabban: azonos idô, azonos
fedél alatt, a Bernády Ház termeiben. Fent a
vásárhelyi fotómûvészek évi
tárlata, lent, a nagyteremben a
Képzômûvészek a Bolyaiakról
címû jubileumi tárlat válogatást mutat be a
Bolyai Mûvészeti Akadémia, a Bolyai
Alkotótáborban részt vett festôk,
szobrászok, grafikusok és más alkotók
munkáiból.
Biztosan úgy van, hogy a fél évszázados múltra visszatekintô marosvásárhelyi Fotóklub (szokásos) évi tárlatára valamennyi "éfiáp és nem éfiáp" fotómûvész a legjobb munkáját, nem többet, hármat-négyet vitt a kulturális központ "emeleti osztályára", ahol is a fotómûvészet állandó lakhelyet bérelt, inkább mondjuk azt: követelt magának. Ami jó, az elôbb-utóbb helyet, rangot kér. Ha világvárosban élnénk, akkor megérteném, a Várgaléria és a Horea utcai (a volt Baross Gábor utcai, mert nekünk ez így stílusosabb) kiállítótermek eléggé szûkösek, de hát jó, hogy többnyire itt élünk, Marosvásárhely a mi váro-sunk, meg aztán - bár szeretjük a hûvös erdélyi középkort - a fotógaléria se didereg télvíz idején. A kényelem szempontjából is: mûvészet meg minden egy helyen.
Huszonhét fotómûvész több tucat munkája. Nem számoltam, legalább 60 kép biztosan. Van tájfotó, szociofotó, életbôl apró részletek, ami a fotómûvész és készüléke látószögébe belefért. Nem részletezzük, a tárlat anyagáról N.M.K. ír a Múzsában.
Mert évfordulóhoz kötött, a képzômûvészeti kiállításról valamivel többet.
A Bernády Alapítvány bôven kivette részét a Bolyai-rendez-vényekbôl, már a tavaly meghirdetett egy olyan pályázatot, melynek során felkértek három írót, három képzômûvészt és ugyanannyi zeneszerzôt, mûfajukban örökítsék meg a Bolyai Emlékévet. A zenemûveket, az irodalmi szövegeket a Bernády Napokon bemutatták, felkért mûvészek már felolvasták, pénteken pedig egy közös képzômûvészeti kiállítás nyílt a kulturális központban. A felkért mûvészekbôl a tárlaton kettô alkotással van jelen: Stefanovits Péter és Újvárossy László. Elôbbi három festménnyel, utóbbi érdekes installációval jelentkezett az évfordulóra, de mindezek mellett ugyanolyan fontosak és jelentôsek más kiállított képzômûvészeti alkotások, Szotyori Anna, Balázs Imre, Zsigmond Attila, Kuti Dénes, Fekete Zsolt, Sulea Ioan festményei, grafikái, Székely János Jenô, Kiss Levente, Pokorny Attila szobrai, Kolozsvári Puskás Sándor, Hunyadi László, Miholcsa József szobrász plakettjei, valamint Novák József formamûvész heraldikai munkája, a Bólya-Bolyai család címerei.
Fontos - mondta Borbély László kuratóriumi elnök a péntek esti megnyitón -, hogy a Bernády Házban olyan alkotások kaptak helyet, amelyek azoknak az emlékét idézik, akik nevüket kötötték Marosvásárhelyhez. Elmondta, remélhetô, jövôben a Bernády Emlékház is megnyílik. A Bolyaiak szellemiségéhez kötôdô képzômûvészeti kiállítást Nagy Miklós Kund nyitotta meg.
Pestiesen szólva: balhé van a városi tanácsban, perre ment vita. Történt, hogy Varodi Gheorghe, a Nagy- Románia Pártot képviselô tanácsos bizonyos kijelentéseket tett két kollégája rovására, nevezetesen, hogy a polgármesteri hivatal földosztó bizottsága nem végzi munkáját, illetve a bizottságot részrehajlással vádolja. Nagy András véleménye szerint fent nevezett elfogadhatatlan vádakkal illeti a polgármesteri hivatalt. Két személy, Iuliu Mihut, és Cazan Mihai érintett az ügyben, mindketten a földosztó bizottság tagjai, akiket Varodi tanácsos az állításaival célba vett. A két bizottsági tag perre vitte Varodi állításait, most pedig per folyik. Nagy személyes véleménye, hogy sajnos, a hivatalnak is vaj van a fején, abból kiindulva, hogy rengeteg panasz szalad be a polgármesteri hivatalba, kritizálják a bizottság munkáját. * Ami a távhôszolgáltatást illeti, már semmi újdonsággal nem szolgálhatunk. Itt a tél, a csapok lezárása óta a harmadik, ám úgy látszik, a város néhány negyedében megoldhatatlan a tömbházak fûtése. A város nyolc tömbháznegyedébôl csak négy részesül közüzemi szolgáltatásokban. A Herbus, az Állomás, Radnótfája és az Unirii negyedek már szinte holtbiztos, hogy fûtés és meleg víz nélkül vészelik át ezt a telet is. Mindenki belenyugodott. A polgármesterek tehetetlenek, az Önálló Lakásgazdálkodási Vállalat is fölöslegesen küldi ki felszólításait. Az alpolgármester nem gyôzi hangsúlyozni: szolgáltatásért általában fizetni szokás. Az egykori állami szinten mûködô paternalista mentalitást felejteni kell. Az Állomás lakónegyedben Nagy kezdeményezésére újra felosztották és idôhöz kötötték a költségek törlesztését és megkezdték a közüzemi szolgáltatást, aztán több mint 600 milliós veszteséggel újra csapot zárt a közüzem. A lakónegyed elfelejtett törleszteni, nem tudott a közköltségek felett napirendre térni. Unja már mindenki. Az is, aki szolgáltatna, az is, aki fogyasztana. Nevezett tömbháznegyedek lakói, mintegy negyven százalékban mikrohôköz-pontokkal és az egészségre káros gázkonvektorokkal próbálják megoldani a lakások téli fûtését. A káosz számtalan veszélyforrást tartogat. * A testület újra elhatározza a környezetkímélô hulladéktelep megépítését. A 16-os sürgôsségi kormányrendelet alapján a polgármesteri hivatalnak köztársulási szerzôdést kell kötnie a kivitelezô és az öko-szeméttárolót mûködtetô vállalattal. Nem mellékes: kemény pénz. A polgármesteri hivatal önerôbôl nem képes, mintegy 400 milliárdos lenne a beruházás, míg a város évi költségvetése alig 60 milliárd lej. Mindegy, a tanács újra és újra nekiszalad. * Nagy András elmondta a Népújságnak: az Önálló Lakásgazdálkodási Vállalat alárendeltségébe tartozó, nem lakás rendeltetésû helyiségeket eladásra kínálják. Nyilvánvaló, elôvásárlási joga van annak, aki ez idáig bérelte. * A legutóbbi tanácsülésen szabályozták a háziállatok tartását bizonyos lakózónákban. A határozattervezet tartalmazta azt a kitételt, ami a város 1-es és 2-es övezetében (központ, nagyrészt a belváros) tiltaná vágóálla-tok tartását. A tanács a határozattervezetet elvetette, bár Nagy András elmondása szerint a belvárosban ideje lenne civilizált életmódra térni. A városatyáknak nem fontos? Módosításokkal úgy fogadták el a határozattervezetet, hogy az 1-es városrendészeti övezetben, valamint a közintézményektôl, középületektôl 50 méteren belül tilos vágóállatot tartani. Nem sok. Az alpolgármester számol azzal: nem lesz könnyû a határozatot érvényesíteni az említett zónákban. Tudott dolog, hogy Szászrégen lakosságának összetétele a világháború utáni iparosodással nagymértékben megváltozott. * Végül: a piac alatt áramvezetéket helyeztet el a polgármesteri hivatal. 40 milliós beruházás. Hogy a lacikonyhák ne a szomszédos házaktól szállítsák az áramot.
Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és az Európa Tanács támogatásával Nagyszalonta, Margita, Szászrégen és Szováta polgármesteri hivatalainak magyar ajkú dolgozói részt vettek a Kolozs megyei Jósikafalván tartott román és magyar nyelvû szemináriumon, ahol egy hónapos közigazgatási képzésben részesültek. Négy erdélyi vegyes lakosú kisváros vett részt az oktatáson, ahol a nemzeti kisebbség számbelileg meghaladja az összlakosság 30 százalékát. A szemináriumon a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatáról folyt a kurzus, arról, miként kell a kisebbségi közigazgatási nyelvet a többségi nyelv mellett az önkormányzat mûködésébe beépíteni, a meglévô törvények és szabályok szerint. Az más kérdés, hogy a szászrégeni polgármesteri hivatalban mindössze - írva és mondva - 4 magyar ajkú közhivatalnok dolgozik, noha Szászrégen összlakosságának több mint 30 százaléka magyar nemzetiségû.
Az viszont már lépésnek számít, hogy az Európa Tanács 2300 eurós támogatásával készült három- vagy négynyelvû tájékoztató füzetecskét, egyféle útmutatót nyomnak az ügyfelek kezébe, amelybôl a polgármesteri hivatal osztályairól kap információt az ügyfél, csatolva egy többnyelvû szórólappal, melyeken keresztül a hivatal közli, hogy minden ügyben, ügyosztályon miféle papírokat kérnek. Egyféle hasznos segédanyag lesz mindenképpen. Az ember némi elégedettséggel olvassa a készülô katalógusból: Anyakönyvvezetô iroda, Helyi adók és illetékek osztálya, Közigazgatási fôosztály stb. Sajnos, idôközben elfelejtettünk magyarul. Közigazgatási szókincsünk meglehetôsen szegényes, helyenként olyasmi egyáltalán nincs is. Ideje: legyen.
Az Európa Tanácstól kapott pénzbe még belefér egy weboldal készítése, valamint tervezik, hogy ugyanebbôl a keretbôl egy négynyelvû kalauzt adnak ki a városról.
A városi könyvtár napjai rendezvénysorozat keretében a könyvtár és a Kemény János Mûvelôdési Társaság emlékestet tartott Arany János halálának 120. évfordulója alkalmával. Az irodalmi estet a városi könyvtár nagytermében tartották, közremûködtek Tankó Erika és Téglás István harmadéves színisek. Dr. Kozma Dezsô kolozsvári egyetemi tanár Arany János életének fontosabb mozzanatait vázolta, költészetét elemezte. Bemutatásra került Kozma Arany Jánosról és Ady Endrérôl írt monográfiája. Novemberben a temesvári orvos- író, dr. Bárányi Ferenc is felkereste Szászrégent, bemutatták az Égbenyúló kockakövek címû újranyomott regényét. Alig hisszük, hogy mindössze kilenc ember fért volna be az amúgy tágas könyvtári termekbe.
A 120 ezres könyvtár állományának húsz százaléka magyar nyelvû kiadvány, újabb kötetekre alig-alig telik. Demeter Judit könyvtárosnô alig több, mint 2 millió lejre vásárolt a könyvtárnak legutóbb. A tanulók házi olvasmányok után érdeklôdnek leginkább, csakhogy a városi könyvesüzletek a kiadókkal nem kötnek szerzôdést, a beszerzés is esetleges. Megtudtuk, a városi könyvtár, az egykori szász mesterek mûvelôdési háza a szakszervezetek tulajdonából átmegy a város tulajdonába.
Demeter Judit könyvtárosnô a nyugdíjazását várja. Jó könyvtárosi és mûvelôdésszervezôi munkájára való tekintettel azt mondjuk, ne tegye, legalábbis várjon. Amíg egyszer csak megfelelô utód is kerül a nagy szürkeségben.
Szászrégenben éjjeli menedékhely nincs. Noha a városban a lehûlés okozott már fagyhalált, a hajléktalanokra külön gondot fordítani (segélyautó, melegedô, menedékhely) a városnak nem telik. A Gyámhatósági és Szociális Segélynyújtó Irodában Cseh Mária felügyelô elmondta, a szociális juttatások kifizetése is igen-igen akadozik. Amit eddig fizettek, az szociális segély volt, a minimális jövedelem biztosítása, amit szeptemberre szólóan most fizettek ki a napokban. Ezzel a vékonyan csepegô szociális csapok bezárultak, az idén a városban már állami segélyre senki sem számíthat. Egy (egyedüli) személynek 630 ezer lej járt maximális segélyként, két személy 1 millió 134 ezerre volt jogosult, három személynek 1 millió 575 ezer lejt fizetett ki szeptemberig a hivatal. Szeptemberre Szászrégenben 442 dossziéra fizettek, mintegy 512 millió lejes összegben. Több nincs, ennyivel be kell érjék a szociális rászorultak.
Ami a gyámintézkedéseket illeti, a hivatali felügyelô elmondása szerint az idén is volt legalább négy eset, amikor feljelentésre kiszálltak, a lehetetlen körülményeket konstatálva, a gyerekeket gyámhatóság alá helyezték.
Egyelôre programterv, ám biztató: lakáshoz juthatnak olyan személyek és családok, akik önerôbôl nem tudnak lakást építeni. Korlátozott számban, kritériumok alapján dönti el a polgármesteri hivatal, kik lesznek azok, akik lakáshoz juthatnak. Hogy mikor, arról még nem szól a fáma. A tömbházak tervének elôtanulmányát a városi tanács jóváhagyta. Az építkezéshez szükséges 21 ár telket a polgármesteri hivatal adja ingyen. Az építkezést a hivatal és az Állami Lakásügynökség közösen pénzeli, utóbbi vállalja az építkezés túlsúlyát, 45 milliárdot, míg a hivatal 6 milliárdos beruházással számol.
Az ötszintesre tervezett tömbházakat a Libertatii negyedbe, a görög katolikus katedrális és a római katolikus közösségi ház közti üres telekre építenék. A tömbházakban 18-18 lakrész lesz, két szoba, konyha, kamra és fürdôszoba 78 négyzetméteren. Az építôk számolnak a helyi viszonyokkal: a tömbházaknak saját hôközpontjuk lesz.
Az RMDSZ bôvített választmányi ülésén kijelölték azokat a személyeket, aki Szászrégenbôl és körzetébôl részt vesznek a szatmári kongresszuson. Körzeti küldött lesz Márk Endre, a városi RMDSZ elnöke, a szövetségi küldöttek jelöltjeként dr. Iszlai Árpád, Marosfel- faluból Dénes József tanár. Póttagnak jelölték Nagy András alpolgármestert, szervezési alelnököt. A bôvített választmányi ülésen eldöntötték: a szászrégeni RMDSZ a szatmári kongresszuson Markó Bélát támogatja szövetségi vezetôként.
Beszámolhatunk arról, hogy a közelmúltban megalakult a szászrégeni MADISZ. Az ifjúsági szervezetet a helyi RMDSZ támogatja, eddig mintegy 60 fiatal kérte tagsági felvételét. A MADISZ régeni elnöke Ercse Rozália magyar szakos tanárnô.
Ami a privatizációt illeti, Szászrégen országos szinten vezetô városként van számon tartva. Feltételezhetô, hogy a magánrészleg masszívan leköti a helyi munkaerôt, következésképp a vásárlóerô is hangsúlyosabban jelentkezik a város kiskereskedelmi forgalmában. Kereskedôket és piacról élô szászrégeni lakosokat kérdeztünk arról: ünnepek elôtt - és évi átlagban - milyen a város közhasználati áru- és közélelmezési ellátottsága? A kapott válaszok alapján elmondhatjuk: a kínálat több mint kielégítô, ám túlsúlyban a semmire sem elég, vékony pénztárca a nyugdíjból élô réteget szorongatja.
Vajda Ernô kereskedô: Minket nem érdekel a konkurencia. Minket az érdekel, hogy olcsó, mindenkinek elérhetô áron kínáljuk az árut. A magunkfajta kereskedônek nincs ideje odafigyelnie, mit kínál a város úgy általában. Mi arra törekszünk, hogy tôlünk vásároljanak. S ha megy az áru, azt jelenti, hogy mi vagyunk az olcsóbbak, valamelyest letörjük az égbe nyúló árakat.
Portik Lajos kereskedô: Az ántivilág szlogenjét tudom magának idézni: minden nagyon jó, minden nagyon szép. Az árak? Attól függ, mihez viszonyítjuk. Az áru elôállítása sem olcsó mulatság. Persze, nagy a rimánkodás, mindenki mindent drágáll a piacon. Az ember alkudozni szeret, s mert olyan a természete, hát úgy indul el otthonról. Jelenség: erôsen garasos világot élünk.
Dile Samu alkalmi vásárló: Minden van a kereskedelemben, minden, amit akarsz, azt kínálnak neked. Lépésrôl lépésre üzlet és kirakat. Csakhogy, amikor a tolvajlás kerekedik felül, akkor már baj van. Nálunk 30 milliárdos lopás harmincnapi elôzetest ér, én, a kisember, 30 ezer lejért ülök pár évet. Vadkapitalizmus. Az árukínálat? Állatkínzás. Mint amikor a kolbászt kiteszik az ablakba, a kutya csak nyalja a száját, hozzaférni nem tud. Így jön el karácsony.
Dobos József kereskedô: Nem pont így van, Régen is csak átlagváros, ami a vásárlóerôt illeti. Nagy a felhozatal, kevés a vásárló. Egyre kevesebb pénzük van az embereknek. Aztán ma már mindenki üzletelni akar. Nagy a tolongás, azt mondhatnám, szinte minden családból legalább egy családtag a kereskedelemben próbál boldogulni. Milliomosok nem leszünk, valami mást kell kitalálni.
Falka Ferenc nyugdíjas: Csak a mi helyzetünkben ne legyen senki. A nyugdíjasokra ki gondol? Az államtól, a mindenkori kormányoktól mehetnénk az utcára kéregetni, lenne belôlünk pár millió. Negyvenhárom év mûvezetôi munka után jár 2 millió 100 ezer lej. Általában a legolcsóbb üzleteket keressük fel. Összeírjuk, kinek mi kell a fertályban, elmegyünk a Selgrosba, egyik hónapról a másikra megvagyunk. Mi még tisztességes munka után élünk, de tudja meg, iszonyú, mit él át a kisnyugdíjas, vagy az, akinek nyugdíjt sem visz a postás.
Nemrégiben kedves ismerôsömmel futottam össze a szerkesztôség épületében. Az egymás hogyléte iránti kölcsönös érdeklôdés a szokásos udvariassági idôtartamot igencsak meghaladta, amikor a rég nem látott ismerôs újságolja: köszöni, nagyon jól van, ami fôként a naponta elfogyasztott fürjtojásoknak köszönhetô. Szó szót hozott, a hallottak pedig igen kíváncsivá tettek, miután nemcsak én, de családtagjaim között is vannak, akik emésztési gondokkal, magas vérnyomással küszködnek. Ugyanbizony, hogyan lehet hozzájutni e tojásokhoz? - következett kérdésem. A válasz hihetetlennek tûnt: mindössze két utcányi távolságra szerkesztôségünktôl, fürjtenyészet található, innen származik a mindennapi, kúraszerûen fogyasztott fürjtojás. A dolognak utána kell járnom - határoztam el. Többrendbéli egyeztetés után végre, a napokban sort kerítettem a tenyésztôvel való beszélgetésre.
Az Unicumtól a fürjtenyésztésig
Kellemes meglepetés: fiatal, mindössze 26 éves fiatalember mutatkozik be: Gyarmati Levente, menedzsment szakot, majd mesteri fokozatot végzett a Petru Maior Egyetemen, jelenleg aligazgató egy magáncégnél. Munkaidôn kívül foglalkozik a fürjtenyésztéssel.
- Februárban emésztési gondokkal küszködtem. Elôszôr az Unicumot szerettem volna kipróbálni, de egy barátom ajánlotta a fürjtojást. Ugyanebben az idôszakban készültem a mesteri fokozati vizsgára, a diplomamunkám egy struccfarm megvalósíthatósági tanulmánya volt. Innen a fürjtenyésztés ötlete. Egyébként mindig szerettem állatokkal foglalkozni, másrészt pedig azt reméltem, egy ilyen vállalkozás kiegészítené a családi jövedelmet.
Az ötlettôl a megvalósításig nem sokat teketóriázott. A fürjtenyésztéssel kapcsolatos tájékozódást követôen egy helyi hirdetôlapban megjelent apróhirdetésre válaszolt. - Egy tenyésztô fürjeket árult, én pedig június 6-án darabonként 25.000 lejért megvásároltam 32 csibét. Így kezdôdött a vállalkozás.
A nemzetközi szabványoknak megfelelôen jelenleg hat fürjfajtát tartanak nyilván. A megközelítôleg 150 g testsúlyt elérô, fehér, szürke, sárga vagy barna mintás tollazatú madár évi 300 tojást is tojhat. A fürjtenyésztés az elmúlt évtizedekben elsôsorban a fejlett országokban hódított teret, ahol a cél: magas tápértékû és - vitamintartalmú, delikatesz jellegû élelmiszereket biztosítani a fogyasztóknak.
- Az üzleti szemponton túlmenôen megtetszettek e kis madarak. Miután elhoztuk az elsô generációt, elôszôr kartondobozban, majd ráccsal felszerelt ládában tartottam ôket. Mindössze egyetlen példány pusztult el. A következô hónapban még vásároltam hetven madarat. Tudni kell róluk, hogy öt évet is elélnek, hat-hét hetes korukban kezdenek el tojni, 1,5-3 évig tojnak. Augusztusban például az elsô generációs fürj - egyetlen madár! - 27 tojást tojt.
Gyarmati Levente azóta növelte a madárállományt, úgyhogy jelenleg 730 fürje van. A keltetést is megpróbálta, de nem volt igazán sikeres: elsô alkalommal a tojások 60 százaléka, második és harmadik alkalommal 20-30 százalék kelt ki. - Nagyon nagy figyelmet igényel a keltetés. Minekutána sikerült egy jó beszerzési forrásra szert tenni, lemondtam róla. A csibéket 2-2,5 hetes korban vásárolom meg, nagyon kevés egyed pusztul el, maximum 1 százalék.
Ha a madárállományt növelte, megfelelô tenyésztési feltételeket is kellett teremteni. A kis, nyárikonyhaszerû épületbe belépve, úgy tûnt, enyhén zsúfoltan van a több száz fürj. - A nyárádtôi volt Avicolától szereztem be nyúlketreceket, kissé módosítottam rajtuk, ebben helyeztem el a fürjeket. Könnyen tisztítható ketrecek, sok fényt kapnak, estenként mesterséges fényre is szükség van, melegre. Nem mondhatnám, hogy zsúfoltan vannak a madarak, csak éppen amennyire a tenyésztési technológia elôírja a négyzetméterenkénti sûrûséget, sôt, a ketrecek magassága kb. 40 cm, meghaladja a szakirodalom által ajánlott 15 centiméteres magasságot. Egy ketrecben 20-40 madár van generációnként kölönválasztva, a hômérséklet 20-23 fok C.
Gyarmati Levente szerint, mivel Romániában a fürjtenyésztés nem annyira fejlett, hogy különleges táplálékot importáljanak a kereskedôk, forgalmazók, tyúk- és csirketáppal, dúsított gabonakeverékkel eteti a fürjeket, szükség esetén vitaminozott kalciumot is kell vásárolnia nekik.
Még nem nyereséges
a tenyésztés
A tojás jelenlegi ára éppen csak fedezi a költségeket. - Még nem állíthatom, hogy nyereséges volna a tenyésztés - jelentette ki Gyarmati Levente.
A tenyésztônek, mint lenni szokott, gondjai is vannak. Esetünkben a fürjcsibék részére a meleg biztosításával, a folyamatos felügyelettel van probléma, a kifejlett madaraknál a tojások összegyûjtése a gond: még be kell nyúlni utánuk a ketrecekbe. Ha ellenben a rendszer jól van beállítva, egy személy akár 60.000 fürjet is ellát. Gyarmati Levente napi 3-4 órát, édesanyja, Gyarmati Ida másfél-két órát áldoz a madarakkal való foglalkozásra. Levente bevallja: célja elérni azt a szintet, amely biztosítja a tojásexportot. A megyében 3-4 személyrôl tudok, aki foglalkozik még fürjtenyésztéssel, állományuk azonban nem nagyobb 150-200 madárnál. Levente a jövôben azzal a temesvári vállalkozóval szándékozik kapcsolatba kerülni, aki exportra termel.
Életelixír - de az éttermek húzodoznak
Bár a szakkönyvek szerint a fürjtojás többszörösen értékesebb a tyúktojásnál, külföldön pedig ínyencségnek számít, a helyi éttermek részérôl nem tapasztalható nagy érdeklôdés iránta. Az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Ügynökség által a fürjtenyésztésre vonatkozó, 2000-ben megjelent kiadvány szerint például "a fürjtojás tápértéke meghaladja a tyúktojásét, magasabb a protein-, zsír és vitamintartalma, diétás és orvosilag is javallott. (...) Elsôsorban az idegrendszerre, a szexuális teljesítôképességre, de a szív- és tüdôbetegségek, asztma, idegkimerültség esetében is kedvezô hatással van. Mindezen tulajdonságok a fürjtojást valóságos életelixírré teszik. Szakemberek szerint a tyúktojáshoz képest 5-ször több foszfort, 7,5-szer több vasat, 6-szor több B1 és 15-ször több B2 vitamint, és jelentôs mennyiségben A, B, C, D3, E vitaminokat, kalciumot, ként, káliumot, cinket tartalmaz. Javítja az emésztést, szabályozza a gyomorsav- termelést, erôsíti a szervezetet, pozitív hatással van a vesebetegségek gyógyításában, energianövelô hatása van a szülés elôtti és utáni idôszakban valamint sebészeti beavatkozások, sugárkezelések után.
Gyarmati Levente több éttermet is felkeresett ajánlatával, igen kedvezô árat kérve a fürjtojásokért, ám mindössze kettô válaszolt pozitívan. - Az ismerethiánnyal magyarázom az érdeklôdés hiányát. Sok esetben nem szakemberek, konyhamûvészek menedzselik az éttermeket, hanem olyan személyek, akik tájékozatlanok. Hasonlóképpen, az orvosok hozzáállása sem volt minden esetben pozitív, sokan még mindig a gyógyszert tartják kizárólagos gyógyítási módnak, nem az étkezési szokásokat, természetgyógyászati módszereket- véli Levente
A fürjtojást így nem a kereskedôk, hanem leginkább az említett bántalmakban szenvedôk "viszik", akik két kúra közül választanak: a 120 vagy a 240 tojásosat. Elôbbi fôként a magas vérnyomásban, gyomorfekélyben, emésztési zavarokban, csalánkiütésben, szamárköhögésben szenvedôknek, utóbbi TBC, máj- és vesebetegségek, cukorbetegség, allergiás betegségek, vérszegénység, idegkimerültség, érelmeszesedés, szexuális impotencia esetén javallott. Ami még említésre méltó: a fürjtojássárgát a kopaszodás ellen, de arcpakolásként is használják.
Legnagyobb sikerélményem: ha kúra beválik
- vallja Levente, aki mellesleg számítógépes adatbázissal rendelkezik a klienseirôl, betegségeikrôl. Októberben volt a csúcsidôszak, ekkor nagyon sokan vásároltak a tojásokból. A vállalkozás sikeresnek látszik, hisz háromnaposnál régebbi fürjtojás nem marad, de ha véletlenül mégis megtörténik, inkább elajándékozza. Kérdésemre, hogy fogyasztja-e a tojásokat, igenlô választ kapok. - Stresszes életmódot folytatok, rendkívül fáradt voltam. Most ugyanannyi pihenéssel jobb a munkabírásom, és az étvágyam is visszatért.
Hasonlóképpen vélekednek néhányan azok közül, akik kúraszerûen használták a fürjtojásokat és akiket szúrópróbaszerûen választottam ki Gyarmati Levente adatbázisából. Marian Liviu, a Petru Maior Egyetem mûszaki prorektora például azt nyilatkozta kérdésemre, hogy a 120 tojás elfogyasztása után általánosságban sokkal jobban érezte magát. A magas vérnyomást illetôen nem állítja, hogy használt a kúra, ugyanis nem mérte folyamatosan az értékeket, de azt elmondta, hogy 5-6 hónap múlva egészen biztosan megismétli a tojáskúrát. Takács Margit nyugdíjas asszisztensnô szerint 3 nap után a gyomorégései megszûntek. "Általános erôsítô, egy hét, 10 nap után már felvillanyozódtam, mozgékonyabbá, jókedvûbbé váltam. Mindenkinek csak ajánlani tudom."
Az Aquaserv marosvásárhelyi vízszolgáltató vállalat decemberre a hidegvíz-szolgáltatás megvonását helyezte kilátásba azoknál a tömbházlakásoknál, amelyeknek nagy vízdíjhátralékaik vannak. A cég 34 tulajdonosi társulást szólított fel, hogy ha nem fizetik ki az adósságokat, december folyamán lezárják a csapokat. A felszólításra 32 társulás pozitívan válaszolt, az újrafelosztott adósságokat ütemesen törlesztik, sôt a rosszul fizetô lakókat beperelték, akik a víz elzárására számíthatnak.
Két tulajdonosi társulás, amelyhez 50 tömbházlakás tartozik, 482,3 millió lejjel tartozik a vízszolgáltatónak, de semmilyen intézkedést nem hoztak annak érdekében, hogy a rosszul fizetôktôl behajtsák a pénzt. A szóban forgó társulások közül a 19-eshez a Rovinari 28C tömbház tartozik. Az 1999-tôl felgyûlt kifizetetlen számlák 124,6 millió lejt tesznek ki, amihez 218,5 millió lej késedelmi kamat adódik. Az utolsó, 31,7 milliós törlesztésre 2002 augusztusában került sor. A 1146-os tulajdonosi társulás is a Rovinari negyedben található, a 24B tömbházlakás tartozik hozzá. A számlák értéke 129,4 millió lej, a késedelmi kamat pedig 9,8 millió lej.
Az Aquaservnek nem célja megvonni a vízszolgáltatást, de kényszermegoldás, lévén, hogy a marosvásárhelyi 795 társulásból csupán ez a kettô nem hajlandó az együttmûködésre. Sôt, az 1146-os társulásnak még adiminisztrációja sincs. Az Aquaserv kész segítséget nyújtani a társulásoknak, jogi tanácsadással szolgál, típusnyomtatványokat bocsát rendelkezésükre, viszont a a rosszul fizetô lakók perbe hívása kizárólag a társulás feladata.
A kormány által megállapított célkitûzések alapján 2002 végére a birtoklevek 90%-át ki kell osztani. Ehhez képest megyénk november végén még csak 78%-nál tartott.
A megyei bizottság, melynek elnöke Ovidiu Natea prefektus, az átlag javítása érdekében négy alkalommal hívta össze a megyei települések polgármestereit, ahol szükséges volt módosították a helyi földosztó bizottságok összetételét, a megyei bizottság tagjai folyamatosan helyszíni ellenôrzéseket végeztek stb. Mindezek ellenére 37 község november végén még a megyei átlagot sem érte el, sôt hat községben még a birtoklevelek fele nincs kiosztva. Szeptember és október folyamán 28 polgármestert írásban figyelmeztettek, és hat esetben levonták a polgármesterek fizetését 10%-al.
Listavezetônek Mezôpagocsa és Hodák számítanak több mint 99%-kal, a sereghajtók pedig Bonyha, Palotailva, Csíkfalva, Gyulakuta, Vámosgálfalva és Nyárádgálfalva 40-47%-al.
Az elôzetes számítások szerint december folyamán 14000 birtoklevelet bocsátanak ki, ami azt jelenti, hogy Maros megye eléri a 90%-ot.
Hogy ez tényleg meg is valósuljon, a kataszteri hivatal munkatársai, más költségvetési intézmények alkalmazottaitól eltérôen a két ünnep között is dolgozni fognak.
Tegnap zárult az egy hete tartó kiállítás, a líceumi Körkép. Az elmúlt hét nap tanulságait levonva Somesan Stefan fôtanfelügyelô elmondta: kétségkívül sikeres kiállítás zárul ma, de nem feledkezhetünk meg a hiányosságokról sem. Ilyenként elsôsorban az lesz fontos a jövôre megszervezendô hasonló jellegû bemutatkozáson jobban elôkészítsék a rendezvényt és a nyolcadikos diákok mellett azok szüleit is valahogy el kell hívni a kiállításra. A körképet egy hét alatt mintegy 2500 személy látogatta, de közülük csak alig 100-an vallották magukat felvételire készülô diákok szüleinek.
A tegnapi kiértékelôn, melyen a líceumok igazgatói is jelen voltak javaslatok hangzottak el a jövô évi Körképre vonatkozóan, melyeket e hét végéig összesít a tanfelügyelôség. A számos dicsérô szó mellett elmarasztalták a Papiu líceum vezetôségét, amely nem csak most hiányzott a kiértékelôrôl, de a rábízott általános iskolákat sem értesítette idôben, hogy azok meglátogassák a kiállítást.
Az egybegyûltek egyébként megegyeztek abban is, hogy jövôre több líceum vállalja fel közösen a szervezési feladatokat, évente váltva egymást, úgy hogy egy idô után minden líceum kivegye részét a munkából. Kérdéses még, hogy a hely továbbra is az építészeti líceum már most felajánlott díszterme legyen-e vagy más, erre alkalmas terem, az sem tisztázott még, hogy pontosan mikor kerüljön sor a Körképre, de annyi bizonyos, hogy szükséges annak újbóli megrendezése.
Bôvült a városi hulladéktároló
A marosvásárhelyi szeméttelepen - a jelenleg érvényben levô környezetvédelmi törvények, rendeletek szerint - két nagy gondot kell megoldani. Az egyik a tározó felületének megnövelése, a másik pedig a betelt rész környezetkímélô lezárása. Erre elkészült egy terv, amelyet jóváhagyott a helyi tanács is.
A megvalósításhoz szükséges pénzösszeget a szemétdíjba foglalt havi 1500 lejes lakosonkénti díjból fedezik. A terv szerint elkészül egy árok, illetve egy lefolyó, amely a csurgaléklevet egy, a telep bejáratánál megépítendô szennyvíztisztító állomáshoz vezeti. A szennyvíztisztító mellett irodahelyiség lesz, ami elé egy autómérleget állítanak, az ide szállított hulladékmennyiség nyilvántartásának a megkönnyítésére. Emellett pedig fokozatosan befedik a betelt felületeket. Majd meg-figyelôkutakat kell fúrni, ahol a szakemberek azt vizsgálják: megfelelô körülmények között erjed-e a végleg elföldelt hulladék.
A beruházás értéke összesen 7,4 milliárd lej és a környezetvédelmi program szerint 2005-ig kell befejezni. Az idén a telepet kezelô Salubriserv Rt. elkészítette a védôárkot és bekerítették a területet. Ezenkívül kiástak egy 60x80x5 méteres gödröt (felvételünkön), ahol a számítások szerint több mint 10.000 köbméter tömörített szemetet tudnak tárolni. Az innen kiemelt földdel pedig hozzáfogtak a telep betakarásához. Eddig az idén a munkálatokra összesen 350 millió lejt költöttek. E módszerrel még 6 - 8 évvel megnövelik a szeméttelep élettartamát.
Karácsony-Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója lapunknak elmondta, szeretnének valamilyen pályázatot elnyerni annak érdekében, hogy minél elôbb elôteremtsék a terv kivitelezéséhez szükséges pénzösszeget. Persze ez nem azt jelenti, hogy visszavonják az 1500 lejes beruházási díjat, hiszen a közszolgálatot állandóan fejleszteni kell, és a tulajdonosnak, a helyi tanácsnak erre más pénzforrás nem áll a rendelkezésére. Ami a Dorin Florea polgármester által szorgalmazott Power Pack technológia meghonosítását illeti, a szakember elmondta, bár korszerûnek tûnik, mégsem kínál teljes mértékben megoldást a tárolásra, hiszen ezt a rendszert (sz.m.: hulladékok bálázása és ilyen állapotban való tárolása) ott alkalmazzák, ahol hulladékégetô is van.
A Salubriserv által korábban elképzelt terv kivitelezése, illetve a majdani nyárádtôi regionális hulladéklerakó mûködtetése jelenti azt a korszerû eljárást, ami hosszú távú megoldást jelentene a megyei környezetkímélô hulladékkezelésre.
A marosvásárhelyi talán az utolsó olyan nagyállomás, ahol a sínek váltókarjainak jelzôlámpájában petróleum ég. Ilyen berendezéseket máshol már csak múzeumban lehet látni. Az ilyenszerû "múltbeli örökségek" felszámolására a kormány, vagyis a közmunka-, szállítási és lakásügyi minisztérium összesen 60 millió dollár külföldi hitelt vett fel és garantál. A pénzösszeget a megyeszékhelyek vasútállomásainak a rehabilitálására fordítják.
A minisztérium három értékkategóriába osztotta fel ezt a pénzösszeget. A nagyobb állomások, mint például Arad, Brassó, Vajdahunyad, Gyulafehérvár stb., 3.870 ezer dollárt, a II. csoportban levôk, mint a nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, pitesti-i stb. 1.290 ezer, míg a harmadik értékrendbeliek (Giurgiu, Nagybánya, Szatmár stb.) 735 ezer dollárt kapnak állomásfelújításra. A marosvásárhelyi nagyállomást is ebbe a csoportba sorolták. Ezen adat birtokában Nistor Ioan állomásfônököt azzal a kérdéssel kerestük fel, hogy mire költik el majd az említett pénzösszeget, érez-e majd valamit ebbôl az utazóközönség?
A vasúti elöljáró elmondta, eddig sem ültek karba tett kézzel, hiszen már több mint egy éve saját alapokból, azaz a brassói vasútigazgató-ságtól számukra kiutalt pénzbôl hozzáfogtak az épület felújításához, átalakításához. Aki azóta itt ült fel a vonatra, láthatta, hogy áthelyezték a jegypénztárakat, gyógyszertárat nyitottak az állomás épületében, felújították a külsô-belsô vakolatot, s létesítettek egy gyûléstermet, egyszóval mind az utasok, mind pedig a vasutasok számára jobb körülményeket teremtettek. Ugyancsak az építési munkálatok keretében hozzáfogtak ugyan, de az idôjárás miatt még nem tudták teljes egészében befejezni a vendégszobák kiképzését, s a teherraktár átrendezését. Az összes épület tetôcserepét kicserélték, ami az állomásfônök szerint sokba került. Pontos összegekrôl viszont nem tudott tájékoztatni, hiszen, mint mondta, ezekrôl a brassói központ vezeti a könyvelôi nyilvántartást.
Amint Marosvásárhely lakói is tapasztalták, végre sikerült automatizálni a városban levô vasúti átjárókat. A szerelési munkákkal azonban csak a nagyállomás bejáratáig jutottak el. Innen tovább nem folytatták az önmûködô jelzô-irányító rendszer kiép&iacut