Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

(MTI) A magyar kedvezménytörvény módosításának elveirôl született egyetértés szerdán Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán.

Megállapodtak abban, hogy a módosítási folyamat politikai és jogi befejezését követôen szakértôi szinten újabb megbeszéléseket tartanak.

A tárgyalásokat követô sajtóértekezleten Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: azok az észrevételek, amelyeket az Európai Bizottság juttatott el Magyarországnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, tartalmazzák a román észrevételeket és a törvény végrehajtásáról egy évvel ezelôtt kötött román-magyar egyetértési nyilatkozat megállapításait.

A román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvénybôl azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetôk az európai jogrenddel.

A tanácskozáson Kovács László ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására.

Ezek szerint a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek - nemzeti identitásuk megôrzése érdekében - a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre
politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élô magyarok között.

A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények, vagy szervezetek útján vehetôk igénybe.

A magyarigazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötôdést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja. Nem magyar nemzetiségû hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem adható ki.

A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki.

Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a magyar alkotmányos renddel összhangban két alapvetô célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülôföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja ôket identitásuk megôrzésében és gazdagításában.

Egyik cél sem ellentétes a szomszédos országok érdekeivel, mindkét cél összhangban áll az egyes szomszédos országokkal kötött alapszerzôdésekkel és más kétoldalú szerzôdésekkel - így Románia esetében a közelmúltban aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozattal. Mindkét cél összhangban áll az Európai Unió értékrendjével és az EU intézményeinek normáival - mondta.

A magyar külügyminiszter szerint a magyar kormány célja az, hogy feloldja azokat a feszültségeket, amelyek Magyarország és az egyes szomszédos országok között keletkeztek a törvény nem megfelelô elôkészítése, valamint a törvény félreértése és félreértelmezése miatt.

A román külügyminiszter - az MTI kérdésére válaszolva - kijelentette, hogy a magyar külügyminiszter által ismertetett elvek megfelelnek az Európai Bizottság legutóbbi, illetve az európai intézmények korábban megfogalmazott észrevételeinek.

Mircea Geoana azt a reményét fejezte ki, hogy a szakértôi egyeztetésekkel véglegesen lezárulhat az a kérdés, amely már túl sok politikai energiát kötött le abban a román-magyar viszonyban, amelyben az elmúlt idôszakban látványos elôrelépések történtek.

A két külügyminiszter tárgyalásán szó volt a Gozsdu-alapítvány kérdésérôl. Román részrôl emlékeztetôt adtak át Kovács Lászlónak azokról a román elképzelésekrôl, amelyek Bukarest megítélése szerint ennek az alapítványnak a jelképes értékét konkrét együttmûködéssé alakítanák át egy, az alapítvány nevét viselô európai intézet formájában.

Kovács László elmondta: egyetértettek az alapítvány létrehozásával, és elôzetes véleménye az, hogy egy ilyen intézménynek a magyar-román együttmûködés szellemének és normáinak kell megfelelnie azzal a céllal, hogy az európai elvárásoknak megfelelôen erôsítse a két nép közötti együttmûködést.

A magyar külügyminiszter a tárgyaláson jegyzék formájában kérte, hogy amíg Csíkszeredában nem nyílik magyar fôkonzulátus, a bukaresti magyar nagykövetség konzuli irodát nyithasson a Székelyföldön.

Aktuális

Rendszerváltás után tizenkét évvel végre Romániában is sort kerítenek a mezôgazdasági összeírásra. Idôszerû volt, de európai uniós elvárásnak is eleget tesz Románia azzal, hogy felméri: mivel is rendelkezik ma a hazai mezôgazdaság. Azaz kényszerhelyzetben vagyunk, amikor is fel kell mutatni a "kelengyét" ezen a téren is az Uniónak.

A szóban forgó mezôgazdasági összeírást az illetékesek szerint már mindenik, uniós csatlakozás elôtt álló ország elvégezte, 2003 január végére Romániában is befejezik, az adatokat jövô év közepéig dolgozzák fel.

Nem egy jele van annak, hogy a gazdák tartózkodóan fogadják a számlálóbiztosokat. Ott a félsz az emberekben: vajon mire használják fel a bediktált adatokat - földek, állatok számát, azt, hogy termelnek-e eladásra, vagy sem, azaz származik-e jövedelmük vagy sem, hány mezôgazdasági géppel, építménnyel rendelkeznek, használják-e a földeket vagy parlagon vannak, esetleg bérbe adják ezeket?

A visszafogottság mellett - paradox módon - a nagyon erôs tulajdonérzet érvényesül: az utolsó négyzetméternyi területtôl az utolsó csirkéig mindent nagyon pontosan bevallanak a gazdálkodók. Utóbbiakat nem a hamis adatok közléséért kilátásba helyezett, tízmillió lejig terjedô bírság készteti ôszinteségre, míg elôbbieket valószínûleg ez sem tartja vissza a hamis nyilatkozatoktól.

A félsz a szakemberek szerint a tájékozatlanság számlájára írható. A jelenlegi összeírás különbözik az évi megszokott, a földekre és állatok számára korlátozódó mezôgazdasági nyilvántartásba vételtôl. Sokkal több adatot kell közölni, amibôl kiderül például az, hogy milyen mértékben gépesített a mezôgazdaság, mennyire fejlett a mezôgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar stb. Mert azon felül, hogy az Európai Közösség elôtt tiszta lappal kell indulnia Romániának, az ország-vezetésnek is tudnia kell: mi az egészen pontos helyzet a román mezôgazdaságban. Melyek a gyenge pontok, mire kell majd stratégiát kidolgozni, hogy ne csupán árufelvevô piaccá váljunk az Európai Közösség országai számára.

Annyi viszont máris megállapítható: bár beharangozták, a mezôgazdasági összeírást nem népszerûsítették elég hatásosan. Hasznos lett volna egy, a népszámlálás megszervezéséhez hasonlatos, sikeres tájékoztatási kampány. Másrészt: egy pontos felmérés elkészítéséhez le kellett volna zárni a tulajdonrendezést. Ez viszont még mindig várat magára.

Ma kezdôdik koppenhágában az a kétnapos EU- csúcstalálkozó, amelyen a tizenöt tagállam a tagjelöltekkel le kell zárja az évek óta folyó maratoni tárgyalási folyamatot, s hivatalosan bejelentik, mely országokkal bôvül az Európai Unió 2004-ben. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a hét eleji brüsszeli külügyminiszteri tárgyalásokon a még függôben levô kérdések nagy részét rendezte, mert, mint mondta, "nem kényszeríthetjük a koppenhágai tanácsot arra, hogy részletkérdésekrôl döntsön".

Nyitottság, rugalmasság, nagylelkûség

Prodi mindenki által elfogadott elvnek nevezte, hogy az újonnan csatlakozó országok 2004-2006 között nem kaphatnak kevesebb pénzt az Uniótól, mint 2003-ban. Emellett, jelentette ki, segíteni kell ôket abban is, hogy felkészülhessenek az Unió majdani külsô határainak ellenôrzésére és maradéktalanul el tudják látni a schengeni övezet mûködtetésével kapcsolatos feladatokat. Leszögezte, hogy ezekben a pontokban a bizottság teljes mértékben támogatja az EU soros dán elnökségének javaslatait és a kompromisszum érdekében tett erôfeszítéseit, bár - tette hozzá - egyes tagországok fenntartásaiknak adtak hangot a tagjelöltek elé terjesztett ajánlatok tartalmával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság elnöke szerint javaslataik megfogalmazásakor a tizenötöknek tartani kellett magukat az októberi brüsszeli csúcson elfogadott keretekhez, egyúttal azonban nyitottságot, rugalmasságot és nagylelkûséget kell tanúsítaniuk. A kialakult helyzet kockázatokat is rejt, és vannak olyan történelmi körülmények, amelyek között a szûkebb szektoriális érdekeket, bármennyire jogosak is, alá kell rendelni az általános érdeknek. Ez a demokrácia törvénye, jelentette ki Romano Prodi.

Tizenöt plusz tíz

Az EU jelenleg tizenöt tagországból áll: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. Az EU- tagországok összterülete a legutóbbi (1995) bôvítéskor 3,23 millió négyzetkilométer volt, 370 milliós lakossággal. Az Európai Unió hivatalos nyelvei a dán, a holland, az angol, a finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol, svéd.

2004-ben tíz újabb ország esélyes az EU- tagságra: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia. Az Unió területe a csatlakozás után mintegy 710.600 négyzetkilométerrel nô, népessége kb. 75 millió fôvel gyarapodik. Hivatalos nyelveinek száma 20-ra nô. 2004-tôl hivatalos nyelvvé válik a fentiek mellett a cseh, az észt, a magyar, a litván, a lett, a máltai, a lengyel, a szlovák és a szlovén nyelv is.

Társulási szerzôdések

Az EU társulási szerzôdést köt azokkal az országokkal, amelyek osztják legfontosabb elveit, célkitûzéseit, amelyekkel kapcsolatát intézményessé akarja tenni és amelyek hosszú távon a tagságára pályáznak. A kelet- európai kommunista rendszerek bukása után, a kilencvenes években az EU tíz kelet-európai állammal kötött társulási szerzôdést. Ezek valamennyien a teljes jogú tagságra pályáznak. Az érintett országok listáján Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és - a balti államok mellett - Románia is szerepel. Az ezekkel az országokkal kötött társulási szerzôdések kidolgozására az indította az EU-t, hogy visszafordíthatatlanná tegye a rendszerváltás folyamatát, s felkészítse ezeket az országokat a teljes jogú tagságra. A társulási szerzôdés azonban nem vezet automatikusan a teljes jogú tagsághoz. Ehhez a pályázóknak meg kell felelniük a tagsággal járó követelményeknek. A belépéshez elengedhetetlenül szükséges feltételrendszert a "koppenhágai kritériumok" néven ismert dokumentumba foglalták. Ezek közül a legfontosabbak a stabil intézményekkel garantált, többpárti demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok biztosítása és védelme, mûködô és versenyképes piacgazdasági rendszer, a tagsággal járó kötelezettségek átvételének képessége, beleértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió céljainak és feltételeinek az elfogadását is.

Csatlakozás-elôkészítô támogatások - gazdasági kritériumok alapján

Az EU támogatásokkal segíti a csatlakozni óhajtó országokat abban, hogy a legfontosabb ágazatokban mielôbb elérjék a tagsághoz szükséges szintet. Ilyen szempontból három speciális pénzeszköz áll a a kelet-európai államok rendelkezésére: a PHARE-program, amely kizárólag az elôkészítést szolgálja, a SAPARD, a mezôgazdasági szükségletekre szolgáló pénzalap, illetve az ISPA, a fôként környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató keret. A három pénzalap összesen évi 3 milliárd euró kerettel rendelkezik, ennek fele PHARE-ra, egymilliárd ISPA- ra, félmilliárd SAPARD-ra jut. Ha 2004-ben a fent említett 10 ország belép az Unióba, a rájuk esô elôcsatlakozási támogatást szétosztják a többi tagjelölt között. A szétosztás automatikus lesz, de arányát gazdasági kritériumok alapján határozzák meg.

Mindhárom elôcsatlakozási keretet társfinanszírozásra fordítják, azaz olyan programokat támogatnak belôle, amelyek megvalósításához a tagjelölt állam is biztosít forrásokat. Az ISPA infrastrukturális alapból a pályázó tervezetek pénzigényének 75%-t finanszírozhatják, 25%-ot a csatlakozó államnak kell állnia. A PHARE esetében általában fele-fele a költségviselés aránya. Ezen támogatás legfontosabb rendeltetése, hogy a szervezet az uniós fejlettségi szintnek legalább a minimumát elérô országokkal bôvüljön.

Románia és az Európai Unió

Románia is hivatalos tagjelölt, vagyis olyan ország, amellyel az unió hivatalos tárgyalásokat folytat a tagfelvételrôl.

A 2004 nyarán esedékes bôvítéskor azonban Románia és Bulgária nem kap teljes jogú tagságot. Még sok mindenben lemarad az uniós feltételek megvalósítása tekintetében. A többpártrendszer mûködik, magát demokratikus jogállamnak vallja, de még sok tennivaló van a hatalmi ágak szétválasztása, a kisebbségi jogok védelme terén, nem beszélve a gazdaságról, ahol a legtöbb a tennivaló.

Az Európai Bizottság "EU házi feladatot" szabott meg számára: * gyorsabb haladás a környezetvédelemben; * a szervezett bûnözés, illetve a korrupció elleni küzdelem; * az EU- törvénykezés hatékonyabb végrehajtása és betartása; * a közigazgatás reformja. Ezeket igyekszik - több-kevesebb sikerrel - megoldani a kormány. Részt vesz a különbözô finanszírozási programokban (nemzeti program 2000, beruházási könnyítések 2001, Access program 2000, PHARE 2002 stb.).

A ma kezdôdô koppenhágai EU-csúcs elôtt egész sor tárgyalást folytattak az Európai Bizottság illetékeseivel, amelyek során ismertették Romániának a road-map programmal szembeni álláspontját. Konkrét javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek tükrözték Románia EB-vel szembeni finanszírozási elvárásait. Az európai integrációt elôsegítô intézkedéscsomagot készítettek, amelynek végrehajtását a kormány rendszeresen ellenôrzi. A november végi felmérés eredménye: a 2002-re vállalt 72 intézkedés közül 47-et megvalósítottak, 25-öt nem. A tervezet 85 állandó határidôs intézkedést is tartalmaz, amely közül 44-ben komoly elôrelépés történt.

Disputa az ünneplésrôl

Csak úgy lehetséges egymás mellett élnünk, ha a múlt szemléletében is a kölcsönösséget érvényesítjük - hangsúlyozta kedden Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Az RMDSZ elnöke azt követôen nyilatkozott az MTI bukaresti irodájának, hogy Tôkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként közleményben szólította fel: adjon magyarázatot arra, hogy az RMDSZ képviselôházi és szenátusi csoportjának vezetôje kinek a megbízásából és kiket képviselve vett részt a román nemzeti ünnep alkalmából Budapesten adott fogadáson.

Markó hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság természetesen egészen másként szemléli 1918. december elsejét, mint a románok és éppen ezért nem is értett egyet 1990-ben azzal, hogy ez a nap legyen Románia nemzeti ünnepe.

Az 1989-es decemberi fordulatot követôen a román politikai erôk hosszas vita után kompromisszumos döntésként tudtak megegyezni abban, hogy az ország nemzeti ünnepe december elseje legyen, az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának emlékéül.

- Ennek ellenére hosszas mérlegelés után az RMDSZ akkori vezetôsége úgy döntött, hogy a magyar politikusok részt vesznek az ünnepi rendezvényeken, s ahol erre alkalom nyílik hangsúlyozzák: a gyulafehérvári nyilatkozatnak az a kitétele, miszerint Erdély népei önigazgatási jogot kapnak, teljesítetlen maradt, és ennek teljesítését továbbra is igényeljük - hangsúlyozta Markó.

Az RMDSZ ennek a döntésnek megfelelôen minden évben részt vesz a román parlament december elseji ünnepi ülésein, illetve a vegyes lakosságú erdélyi megyék hasonló rendezvényein.

- Nekünk nem öröm ez a nap, viszont elfogadjuk, hogy a román nemzeti többség számára jelentôs dátum. A románok ugyancsak egészen másként szemlélik 1848. március 15-ét, amikor is a 12 pont egyike Unió Erdéllyel volt - folytatta az RMDSZ emléke. Markó emlékeztetett arra, hogy a romániai magyarság ennek ellenére 1997-tôl kezdôdôen elérte: március 15-én a román miniszterelnök vagy államelnök üzenetet intéz az ünneplô erdélyi magyarokhoz.

- Azt a román miniszterelnököt, Victor Ciorbeát, aki ezt elsôként megtette, rengeteg támadás érte annak idején a románok részérôl, viszont a magyarok máig nem felejtik el neki ezt a gesztust - mondta.

Markó kitért arra, hogy az RMDSZ két frakcióvezetôje tagja volt a Budapestre látogató román kormányfôi küldöttségnek és teljesen természetes, hogy a nagykövetségi fogadáson is részt vett.

- Ha már történelmi jelentôségû kérdésekrôl beszélünk, akkor én azt tartom történelmi jelentôségûnek, hogy a Románia és Magyarország közti tárgyalásokon immár jelen van az erdélyi magyarság képviselete. Ezzel kellene foglalkozni, nem egymás ünnepeivel, mert azokkal kapcsolatosan úgysem fogunk egyhamar egyetérteni.

- December elseje a románok ünnepe, március tizenötödike a magyaroké. Hiú remény, hogy ezeket az eseményeket egyformán fogják valaha is szemlélni románok és magyarok. Annyit tehetünk, hogy tiszteletben tartjuk a másik véleményét és kinek-kinek a fontos történelmi dátumait, ha nem is szeretjük, de elfogadjuk - mondta.

Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a romániai magyarság a nemzeti ünnepek vitáján már a kilencvenes évek elején túljutott.

- Én azt hittem, mára már tisz-táztuk: csak úgy lehetséges egymás mellett élnünk, ha a múlt szemlé-letében is a kölcsönösséget érvényesítjük - szögezte le az RMDSZ elnöke.

A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselôi szerdán bemutatták A parlament kicsúfolása címû bizalmatlansági indítványukat, amelyet a Munkatörvénykönyvvel kapcsolatos kormányzati felelôsségvállalás alkalmával kezdményeztek. A liberális és demokrata honatyák minden parlamenti frakcióhoz eljuttatták az indítványt a szükséges 121 támogató aláírás összegyûjtése érdekében.

A bizalmatlansági indítvány szerint a kormány gesztusa egy "politikai manôver", melynek célja leplezni a kabinet gyenge teljesítményét, tekintettel arra, hogy elkötelezte magát az iránt, hogy az idei év elsô hónapjában elfogadja ezt a törvényt, de "szándék és kompetencia hiánya miatt" erre nem került sor.

A dokumentum bemutatja a tervezet négy változatának alakulását és megállapítja, hogy a Munkatörvénykönyv nem több elveket tartalmazó tervezetnél, amelyet nehezen lehet kerettörvényként meghatározni.

Az indítvány bírálja a tervezet egy sor elôírását, valamint azt, hogy a felelôsségvállalással a kormány
"felületes" szöveget fogadtat el, amely megakadályozza a tervezet megvitatását, ráadásul a Munkatörvénykönyv kétharmados támogatottságot igényel.

"A Nastase-kormány ezzel az alkotmány betûjét tiszteletben tartó, de szellemét megszegô manôverrel megpróbál két legyet ütni egy csapásra: egyrészt szabadulni kíván az ellenzék tiltakozásától, másrészt ki akar erôszakolni egy nem megérdemelt bizalmi szavazatot" - áll a szövegben.

A bizalmatlansági indítvány kéri a kormánynak szavazott bizalom megvonását és egy felelôsségteljes kabinet megalakítását, amely "ne az adófizetôk arrogáns ura, hanem a román érdekek ôszinte szolgája legyen".

MEDIAFAX

(MTI) A kanadai képviselôház kedden nagy többséggel igent mondott az üvegházhatást okozó gázok csökkentését elôíró kiotói jegyzôkönyv törvénybe iktatására.

A szavazást hónapokig tartó országos vita elôzte meg. Az üvegházhatást okozó anyagok kibocsátását a globális felmelegedés megakadályozása érdekében szabályozó dokumentum ratifikálását a kanadai honatyák 195-77 arányban szavazták meg. A kormányon lévô liberálisokon kívül a fô politikai programként a francia többségû Québec önállóságáért fellépô mozgalom is a kiotói dokumentum mellett szavazott.

A szavazás eloszlatta sok európai politikus aggályait - ôk attól tartottak, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada is visszavonja a kiotói jegyzôkönyv aláírásával 1998 áprilisában vállalt kötelezettségét. A jegyzôkönyv jogi erôre emelkedése már lényegében csak Oroszország ratifikációjától függ: az orosz ipar a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátásának 17,4 százalékáért felelôs, és az orosz csatlakozással a ratifikáló országok együttes gázkibocsátása eléri a dokumentum hatályba lépéséhez megkövetelt 55 százalékot.

Kanada azt vállalta, hogy az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 6 százalékkal csökkenti legkésôbb 2010-re. Egy a múlt pénteken közzé tett felmérés szerint a kanadai lakosság kétharmada támogatja a gázkibocsátás csökkentését, mivel a nagy északi területeken az üvegház-hatás már közvetlenül érzékelhetô: szárazságok és rovarrajok tizedelték a kanadai mezôgazdaság terményeit, északon ritkulnak egyes állatfajok, és az addig ott idegenek számító más fajok nyomulnak a helyükre délebbrôl. Egyedül a kanadai kôolajipar fellegvárában, Alberta államban tekintik veszteségnek a törvényhozóknak a szénhidrogén-felhasználás korlátozásával, illetve drágulásával járó környezetvédô állásfoglalását - jelentette az EFE hírügynökség.

A kiotói jegyzôkönyvhöz való
csatlakozással Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását illetôen 6 százalékos csökkenést ér el.

Szaddám Huszein iraki elnök kedden egy parancsnoki értekezleten - amelyen fontos katonai tiszteket betöltô két fia is részt vett - a hadsereg harckészültségének fokozására szólította fel hallgatóságát, és egyben leszögezte: Irak ellenségei vereséget szenvednek.

Az INA hivatalos iraki hírügynökség jelentése szerint az államfô, aki egyben a fegyveres erôk fôparancsnoka is, méltatta a tanácskozás résztvevôinek és a harcosoknak azokat az erôfeszítéseit, amelyeket "az ellenséges összeesküvés elleni harci szellem fokozására" tettek a lakosság körében.

Az elnök szavai azt követôen hangzottak el, hogy az ENSZ fegyverzetellenôrei aprólékos vizsgálatot folytattak iraki létesítményekben tömegpusztító fegyverek után kutatva a világszervezet Biztonsági Tanácsának a határozata nyomán, amely egy utolsó lehetôséget ad Iraknak arra, hogy lefegyverkezzék, vagy ellenkezô esetben háborúval nézzen szembe.

A washingtoni védelmi minisztérium közlése szerint egy F-16-os amerikai vadászgép kedden egy iraki föld- levegô rakétarendszerre mért csapást, miután azt mélyen a déli repüléstilalmi övezetbe szállították. Az orosz gyártmányú SA- 13 mozgatható indítóállású rakétarendszer a Bagdadtól 265 kilométerre délkeletre lévô Amará városánál volt, amikor az amerikai gép két bombát dobott le rá.

Bár a rendszerrel nem tüzeltek a járôrözô repülôgépekre, amerikai megítélés szerint a légvédelmi fegyverzet puszta jelenléte a repülési tilalmi övezeten belül veszélyt jelent a szövetséges légierôre.

Bush elnök jóváhagyta az irakiak kiképzésének finanszírozását

George Bush amerikai elnök jóváhagyta hat iraki ellenzéki szervezet pénzügyi támogatását. A hétfôn aláírt rendelet értelmében 92 millió dollár keretet biztosítanak az ellenzéki csoportok számára katonai kiképzésre és védelmi felszerelésre, összhangban a még 1998-ban elfogadott úgynevezett iraki felszabadítási törvénnyel.

A The Washington Times keddi értesülése szerint a pénz javát katonai kiképzésre fordítják, mindenekelôtt olyan kisegítôk, köztük tolmácsok felkészítésére, akik biztosítják a kapcsolattartást az amerikai hadsereg és az iraki lakosság között. A hat szervezet tesz javaslatot a kiképzésben részt vevô személyekre, akiket azután a Pentagon is ellenôriz.

A hat ellenzéki szervezet között van az Iránban mûködô, a teheráni keményvonalas vezetéssel szoros kapcsolatokat ápoló iraki síita csoport, az Iszlám Forradalom Legfelsôbb Tanácsa (SCIRI) is.

Borbély László, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke szerdán sajtóértekezleten közölte, hogy a szövetség tizenhat megyei szervezete közül tíz, valamint több platform Markó Bélát javasolta az RMDSZ elnökének.

Borbély elmondta, eddigi információi alapján Markó Béla az egyetlen jelölt, aki az RMDSZ szatmári kongresszusán indul a szövetségi elnökválasztáson.

Az ügyvezetô alelnök közölte, az RMDSZ megyei szervezetei kijelölték a kongresszuson részt vevô 441 küldöttet, a jövô héten pedig végleges formát kapnak a szövetség alapszabályzatának és programjának módosító javaslatai.

Az RMDSZ összes megyei szervezete úgy véli, hogy a kongresszus teljes mértékben legitim, szögezte le Borbély. A politikus sajnálatosnak nevezte a Reform Tömörülés azon döntését, hogy küldöttei nem vesznek részt a kongresszus munkálatain. Hozzátette: az RT-nek tisztáznia kell, hogy legitimnek tartja-e vagy sem a kongresszust. "Mi kérjük ennek tisztázását, mivel az RT megfogalmazott egy sor, az RMDSZ alapszabályzatának lényegét érintô módosítási javaslatot" - fogalmazott Borbély László. Rámutatott, hogy ha az RT nem tisztázza e kérdést, lehetséges, hogy a kongresszus nem tûzi napirendre az általuk kidolgozott módosító javaslatokat.

Az RMDSZ alapszabályzatának módosítása kapcsán Borbély elmondta, a szövetség több megyei szervezete javasolta a tiszteletbeli elnöki tisztség megszûntetését. Az ügyvezetô alelnök szerint olyan "kompromisszumos" javaslatok is léteznek, hogy a tiszteletbeli elnöknek ne legyen döntéshozó jogköre, a Reform Tömörülés pedig azt javasolta, hogy Tôkés Lászlót válasszák meg az RMDSZ örökös tiszteletbeli elnökévé.

Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ képviselôje elmondta: a kormánypárttal kötött együttmûködési megállapodás 2003-as évi felújítására valószínû, a kongresszus után kerül sor, egyelôre a még érvényben lévô protokollum kiértékelésén dolgoznak. Borbély László ugyanakkor elôrebocsátotta, hogy a jövô évi megállapodásban nagyobb hangsúlyt fektetnek az állami magyar nyelvû felsôoktatás bôvítésére - különösen a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretein belül -, valamint az egykor jogtalanul elállamosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására.

(MTI) Moszkva városa már a jövô év nyarán áttér az esküdtbíráskodásra.

Ezt Jelena Mizulina, az orosz fôvárosi önkormányzat igazságügyi bizottságának elnöke közölte a múlt héten. Oroszországban jelenleg 9 régióban mûködnek az esküdtszékek, amelyeknek a bíróságok mûködésérôl szóló törvény értelmében 2004. január 1- jétôl általánosnak kellene lennie Oroszországban. Ennek idôbeni kitolására viszont éppen Vlagyimir Putyin elnök tett javaslatot a napokban. Az ok: az orosz törvényhozás csak most decemberben fog hozzá az esküdtszékek mûködését szabályozó törvény megvitatásához, így a fennmaradó idô nem lesz elég valamennyi technikai feltétel kialakítására az országban.

Az esküdtszékek általánossá válása egyébként ellentmondásos helyzetet teremt az Oroszországban is viták tárgyát képezô halálbüntetéssel összefüggésben. Moszkva 1997-ben - az Európa Tanácshoz csatlakozva - moratóriumot rendelt el a halálos ítéletek végrehajtására, az állami duma viszont máig nem törölte el a halálbüntetést. Borisz Jelcin akkori elnök moratóriumot hirdetô rendeletét egy alkotmánybírósági határozat követte, amely szerint nem is hozható halálos ítélet, amíg nem valósul meg az esküdtbíráskodás az ország egész területén. Erre egyébként legkorábban csak 2007-ben kerülhet sor, Csecsenföldön ugyanis korábban nem tartják kivitelezhetônek az esküdtszékek felállítását. Az infrastrukturális gondok mellett e megbízható esküdtek kiválogatása is problémát jelent a szakértôk szerint a háborús köztársaságban.

Mizulina szerint az esküdtszékek gyakorlata nemcsak a bírói tévedés lehetôségét csökkenti, de hozzájárul az állampolgárok "jogi neveléséhez" is. Az Eho Moszkvi rádió telefonos és internetes közvélemény-kutatásából viszont az derült ki, hogy a felmérésben résztvevôk 54 százaléka semmilyen körülmények között nem lenne esküdt - az óriási felelôsség, illetve személyes biztonsága miatt.

Csütörtöki kimenô

Olvasom a vásárhelyi tanács döntvényei között (meg is szavaztam), hogy a jövôben többmilliós bírsággal fogják sújtani azt a szabálysértôt, aki a szemétben turkál, közismertebb néven guberál. Hatalmas, hasas, tágas, összkomfortos eurokukák és neurópubellák fognak állni minden lakótársulás elôtt, a családi házak udvaráról kigörgetve hétfôn, vagy szerdán, amikor a szemétgyûjtô kocsik feltûnnek száguldva, oldalukon csillogó sisakú, tûzoltókra hasonlító, napbarnított arcú, mosolygós eurokuka- ürítô szakférfiak kapaszkodnak, megragadják a modult, ürítenek, lehelyezik könnyedén, puhán, zajtalanul, és máris száguldanak az újabb kiállított csinos pubella pudica felé. (Hiszen van némi rejtett szexualitás, összefüggés a szemetesek és szemetes tartályok között.)

A lezárt tartályok hetvenkét hologramos rejtett biztonsági jelet tartalmaznak, csak kóddal nyílnak, a kulcsokat bizalmi férfiak kezelik, a szemét elegáns és kifogástalan lesz…

Nem jó, állok meg a jövôkép színezése közben. Ha a szemét ilyen vonzó, akkor semmi sem állhatja útját a kukafosztogatók siserahadának. Rendszerint arra fognak ébredni a házak gazdái, hogy valakik sísapkában és kesztyûben álkulccsal próbálgatják kinyitni a háztartási hulladék elrekkentésére szolgáló készüléket, hogy értékes tartalmához férkôzzenek. Sôt több hulladéktározó lesz házanként a szelektív szemétgyûjtés jegyében: üvegek, üvegcsék, görebek színûk szerint diszkriminálva, papírok tartalmuk, anyaguk és alakjuk szerint kiszortírozva, sûrítetten elraktározva, fémek és nemesfémek, színes és színtelen, rozsdás fémfélék, organikus, szervetlen, molekuláris, bázikus, savas, sós, paprikás, borsos.

De félre a holnap nagyszerûségével, egyelôre csak ott tartunk, hogy az utcákon kiborítva áll a színes, 89 utánra jellemzô szemét - szebb csomagolás, vonzóbb vacakok boldogtalan emléke - , a polgármesteri hivatal találmánya, a cserélhetô, horganyzott lemezbôl készült, oszlopra szerelt kuka betéte ellopva, a papírok, szárnyas betétek és AIDS-elleni védôgumik fákra, villanyhuzalokra feldobálva, a szél szabadon guberál, míg megérkeznek a szorgos fogháziak és elsöprik, már ahol seperni lehet.

Meg aztán, ha a szemétben turkálók szociológiai nézetben a társadalom legalsóbb, sôt társadalom alatti rétegében tanyáznak, akkor megélhetésük egyik forrása a mi nagyvonalú pazarlásunk. Tôlük nem fog a városháza milliós bírságtételeket behajtani, legfennebb tetvekben és panaszban, betegségekben és újabb keletû nyomorban.

Ámbátor az újságok címoldalain azt fogjuk olvasni újévkor édeskés tálalásban: "Egy hajléktalan megint százmillió dollárt talált a Rovinari negyedi szemétládákban".

Érdekes, arról még nem olvastam, hogy ugyanott hazát is lehet lelni.

A Romániai Magyar Pedagógus-szövetség pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, támogatást igényelve egy irodalmi körút megszervezéséhez. A körút célja: eljutattni a vidéki diákoknak, a szórványban élô tanulóknak az irodalmi mûsorokat, vers- összeállításokat - tájékoztatott
Kovács Júlia tanfelügyelô, az RMPSZ megyei alelnöke.

- Marosludason és Szászrégenben a Kozsik házaspár Levél helyett címû elôadásával voltunk, Segesváron Kilyén Ilka mutatta be Ágrólszakadt madár címû mûsorát. A gyerekek és pedagógusok, szülôk nagy érdeklôdéssel és szeretettel fogadtak, mindenhol telt ház volt. A vendéglátók hozzáállása bizonyítja, hogy nagy igény van hasonló körút megszervezésére. Legközelebb december 13-án, pénteken Dicsôszentmártonban fog fellépni a Kozsik házaspár. Szeretnénk Sármásra és Mezôbándra is eljutni. A Marosvásárhely környékbeli, szovátai iskolák is jelezték, hogy szívesen vendégül látnának, helyet adnának a versmûsoroknak. Terveink szerint jövôben újra támogatást igényelünk, s végigjárjuk a megye kisebb-nagyobb településeit - összegzett Kovács Júlia.

A Gegesi László János, Nagy Ödön és Székely Ferenc neve alatt megjelent második havadi kötet bemutatójára fôleg Erdôszentgyörgy és Nyárádszereda vonzáskörzetének értelmiségijei, orvosok, lelkészek, mérnökök, technikusok, pedagógusok voltak kíváncsiak. Szombaton lassan megtelt a havadi mûvelôdési otthon terme. A földgáz egyelôre még nem jutott el ebbe az intézménybe. De a hideg csak majd vasárnap hajnalra dermesztette menyasszonyfehérbe a tájat, addig lehetett beszélgetni a havadi könyvekrôl, és a jelenlévôk ezt meg is tették. Dósa Mihály polgármester köszöntô szavait követôen H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója mutatta be a cég friss kiadványait. Barabás László méltatásában a havadi könyvet -
Népi gazdálkodás Havadon - az erdélyi magyar néprajztudomány és szociográfia kiemelkedô alkotásának nevezte. Szerre szóltak a jelen lévô szerzôk, Gegesi László János és Székely Ferenc. Néhai Nagy Ödönt a feleség, a néprajztudós Nagy Olga nem képviselhette, Sepsiszentgyörgyrôl faxon küldött sorait László Iringó olvasta fel. De eljött a falukutató tudós tiszteletes lánya, a Ludason élô Ballainé Nagy Ágnes, aki elmondta: édesapja 81 éves korában bekövetkezett haláláig reménykedett abban, hogy a kötet megjelenhet. A lelkész Nagy Ödönrôl szólva feltette a kérdést: hogyan szólna népéhez, gyülekezetéhez ma? A kéziratcsomag húsz éve vár kiadóra, hallottuk Székely Ferenctôl. Gegesi László János nem hagyta említés nélkül, hogy jó volna a mát is föltérképezni, mert a régi adatközlôk már a temetôben pihennek, és akik még élnek is, fogyatkoznak.

Balogh Irma Wass Albert-verssel köszöntötte a hallgatóságot. A bemutató üdítô zenei szüneteit a kolozsvári Barokk Transzszilvánia együttes, azaz Nagy István (Nagy Ödön fia) és Majó Zoltán zenélése jelentette. A találkozó dedikálással és hangulatos töltöttkáposztás vacsorával zárult, melyhez a muzsikát maga a polgármester, Dósa Mihály hegedûjátéka szolgáltatta.

"Az unitárius egyház fogadott be, de mint világi kórus szervezôdtünk. Természetesen egyaránt éneklünk egyházzenei és világi mûveket. Az egyházzeneieket mindig mûvészi értékük függvényében és az alkalomhoz illôen választjuk ki, az ökuménia szellemében. Mivel elsôdleges célunk a magyar kórusirodalom megismerése, megismertetése és népszerûsítése, a hosszú évek böjtje után, mikor nem énekelhettünk anyanyelvünkön (és más nyelven is csak cenzúrázva), mint szomjas ember a tiszta forrásban, úgy mártóztunk meg a magyar kórusirodalom gazdag vizében - írja Kovács András karnagy az indulásról. - Bepótolnivalónk sok volt és van ilyen téren. Késôbb az európai zene kincsestárába, a kóruséneklés aranykorának irodalmába (XVI-XVIII. sz.) is be-bepillantottunk. Természetesen az alkalmak, a fellépések színhelyei is alakították repertoárunkat. Elsô hangversenyünk vagy inkább önálló mûsorunk a karácsonyi ünnepeket köszöntötte."

Tízéves a Marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar - amely különbözô anyaországi és külföldi találkozókon, kórusfesztiválokon egy kicsit városunk szimbólumává is vált. Az évfordulóra jelent meg az Impress Kiadó gondozásában a kötet: tíz év története méltatásokban, tudósításokban, bírálatokban, élménybeszámolókban, dokumentumokban. A válogatás és szerkesztés - csakúgy, mint a kórus maga - Kovács András karnagy munkája. A könyvet Csíky Boldizsár zeneszerzô, a Kemény Zsigmond Társaság elnöke mutatja be ott, az indulás, az elsô bemutatkozás helyén: a Bolyai téri unitárius templomban, a hagyományos karácsonyi koncert keretében, december 14-én, szombaton 18 órai kezdettel.

Miközben Marosvásárhely a Bolyai-év hétvégi nagy záróeseményeire készül, tudós reprezentánsai a többi emlékrendezvényrôl sem feledkeznek meg. December 13- án, pénteken Bukarestben a Román Tudományos Akadémia szervez igen rangos ülésszakot. Az akadémia aulájában zajló tisztelgô megnyilvánuláson, melynek címe magyar fordításban Bolyai János-bicentenárium - A nemeuklideszi geometriák, tegnap és ma, jeles akadémikusok, egyetemi professzorok, kutatók, elméleti matematikusok tartanak értekezéseket a 200 éve született Bolyai tanáról, gondolkodásáról, szellemiségérôl, életmûve jelentôségérôl. Az elôadók közt lesz Kiss Elemér, városunk nagyrabecsült Bolyai- szakértôje, aki a Bolyai-kéziratokról terjeszt elô dolgozatot. A Magyar Tudományos Akadémia vásárhelyi kültagja a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban járult hozzá a zseniális matematikus munkásságának népszerûsítéséhez, New Brunswickben a tekintélyes Rutgers Egyetemen beszélt meghívott elôadóként Bolyairól.

A fôvárosi rendezvényen a Bolyai-év marosvásárhelyi kezdeményezôi nevében Csegzi Sándor alpolgármester emléklapot ad át két kiváló román matematikusnak, Marius Iosifescu és Radu Miron akadémikusoknak, akik városunk vendégeiként is felvállalták a jubileum eszméinek terjesztését.

Szombaton Bolyai János szülôvárosában, Kolozsváron is nagyszabású megemlékezésekre kerül sor. A délelôtti tudományos tanácskozáson közremûködik Kiss Elemér és Weszely Tibor marosvásárhelyi Bolyai-kutató is. Este az Állami Magyar Operában lesz tisztelgô díszelôadás. A rendezvény díszvendégei közül többen vasárnap átjönnek a marosvásárhelyi megnyilvánulásokra, a délután 4 órakor kezdôdô emlékmû- avatásra és a 18 órától zajló kultúrpalotai emlékestre. Ezeket az eseményeket következô lapszámainkban részletezzük.

Maros megye ismét remekelt

Ferenczi Gyöngyi után ismét Maros megyei nyertese van a Gellért Sándor szavalóversenynek. A vetélkedôt idén tizenharmadik alkalommal tartották meg (szombat- vasárnap) Szatmárnémetiben.

A zsûri - dr. Kötô József egyetemi tanár, András Gyula, Tóth-Pál Miklós, Méhes Kati, a Harag György Társulat mûvészei, Kulcsár Edit irodalmi titkár, Sike Lajos újságíró, Battyán Zoltán magyar szakos tanár Salgótarjánból és a népes közönség húsz versenyzônek tapsolhatott: vajdasági, anyaországi és erdélyi szavalóknak. Megkoszorúzták a költô síremlékét a vasútállomás melletti temetôben, beszédet mondott Csirák Csaba, a verseny szervezôje, Gellért-verset mondott András Gyula és Rüsz Károly. Volt egyébként virágkötészeti kiállítás, és vasárnap tartották az Erdélyi Magyar Írók Ligája estjét, amelyen fellépett Sebô Ferenc és együttese, az írók közül pedig Fodor Sándor, Szôcs Géza, Király László, valamint több fiatal szerzô. A szavalóverseny díjazottjai: Demeter Zoltán, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum XII.-es diákja, aki Juhász Gyula Vojtina új levele öccséhez a drámaírásról és Székely János Zene címû költeményeit adta elô nagy sikerrel; Csabai Anna X.-es tanuló Nagykanizsáról; Pál Ágnes XI.-es Szabadkáról; Tóth Anita Feketicsrôl; Túrós Eszter kolozsvári mûvészettörténész hallgató, valamint Rüsz Károly Nagykendrôl. Az elsô három díjazott pénzjutalomban, valamint az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvcsomagjában részesült, Rüsz Károly pedig elhozta a közönségdíjat, a Gellért család díját, a Magyar Könyvklub különdíját, a Magyarok Világszövetsége salgótarjáni csoportjának díját, valamint a Kölcsey Ferenc Véndiák Szövetség díját.

A szeretett ünnepe elôtt

A meggyesfalvi negyed tömbházak között kanyargó szûk, rossz utcáit elhagyva rövid kaptató után feltûnik az erdô, amelynek tövében tákolt sátrakban hajléktalanok tengetik életüket.

A hóharmattal borított domboldalon, embernek még délidôben sincs semmi nyoma. Korábban, egy tömbház elôtt ácsorgó tinédzser szólt, próbálkozzunk az agyagbányánál. A völgybôl azonban a földkotró gépek moraján kívül más nem hallatszik fel. Bal felôl bátortalan füstre leszünk figyelmesek. Arra indulunk, s két lépés után szinte belezuhanunk abba a földmélyedésbe, amelybôl három nejlonsátor teteje kandikál ki. Megtaláltuk a hajléktalanokat. Közeledtünkre deszkaajtó nyílik, borostás, barna képû férfi lép ki. Mögötte az ajtónyílásban kócos asszonyi fej jelenik meg, lábuk között purdé kíváncsiskodik.

- Három hónapja lakunk itt, egy sátorban öt gyermekkel - meséli a 38 éves Paradica Vilmos. Évtizedekig Dózsa György községben élt a nagybátyja házában, de az anyja halála után összevesztek, s családjával az útra került. Kértek lakást a polgármestertôl, de ô hajthatatlan maradt. Akkor jöttek Marosvásárhelyre, ahol már közel hat éve lakott a testvére, sógora, sógorasszonya, a maguk által "épített" sátorban. Vele jött a 24 éves sógorasszony, Vass Somna is, aki két héttel ezelôtt fiúgyermeknek adott életet. A vékony nadrágba és rövid ujjú trikóba öltözött asszony inkább kamaszlánynak látszik, de már négygyermekes családanya. Amikor az újszülött neve felôl faggatom, sógorától kérdi, vajon hogy is hívják a csöppséget. Vass Jimmy - találják ki együttes erôvel. "Olyan furcsa neve van" - szabadkozik vállvonogatva. A többi három gyerekét hazavitte Etédre, az anyjához, hogy ne fagyjanak meg a télen. Ôket azonban már nem fogadta a kilenc gyermekét egyszobás lakásban nevelô asszony. A férje nincs "otthon", a telepen lakó többi férfival együtt ô is a "rámpán papírozik", ahogyan itt emlegetik. Utólag derül ki, papír- és fémhulladékot gyûjtenek, s azt értékesítik a begyûjtônél. A kapott pénzbôl vesznek kenyeret, szalonnát, krumplit, az a lényeg, minél olcsóbb és több legyen az étel, mert sok szájat kell betömni: a telepen hét sátorban 37 gyerek és tíz felnôtt lakik. De nagyon kevés jön be, két nap alatt jó, ha össze tudnak szedni 100 kiló papírt. Az pedig semmire sem elég. A gyermekét szoptató anya délig még semmit sem evett, az elôzô napi kosztja pityókaleves volt.

Idôközben egyre többen gyûlnek körénk, asszonyok, férfiak és egy egész sereg gyermek jelenik meg a völgyet körülölelô dombokon. Akkor döbbenünk rá, alig néhány lépéssel odébb még két "tanya" ad otthont egész családoknak. Hívnak, menjünk, nézzük meg, milyen körülmények között élnek. Stan Etelkáék négy gyermekükkel laknak a sátorban, de most csak hárman vannak, mivel három gyermeket éppen a tüdôbetegségek klinikáján kezelik. A legkisebb közülük 8 hónapos, születésekor a kórházban akarta hagyni, de nem sikerült. Ôk már hat éve laknak itt, nyáron a parkokban és a tömbházak körül húzzák meg magukat, télire azonban visszajönnek a tanyára.

A harmadik sátorcsoportban három tákolmányban ugyanannyi család lakik. A legnagyobb "épületben" Teglas Virginia férjével és hét kiskorú gyerekükkel él, immár hetedik éve. Legnagyobb fia 20 éves, megnôsült, kalibát épített magának a szülôi sátor mellé, amelyben feleségével és 3 éves kisgyerekével tengeti életét. A Teglas család valamikor Teremiújfaluban lakott, a nagyszülôkkel, de onnan egyszer csak az útra kerültek. Nyáron napszámban dolgoznak, vesszôbôl kosarakat fonnak, azokat értékesítik, de télire csak a papír- és fémgyûjtés marad. "Jártak nálunk a Gyermekjogvédelmi Igazgatóságtól, el akarták venni a gyermekeket, hogy árvaházba vigyék ôket, de nem engedtem" - jelenti ki határozottan a 37 éves asszony. Fojtogató füst ömlik valamennyi kéménybôl, az erdôbôl összeszedett rôzsével, hulladékkal, talán száraz trágyával is fûtenek. "Mindent elfüstölünk, mert másképpen megfagynánk. Este 11-ig is fenn ülünk, hajnalban 4-kor már kelünk, s fûtünk be. Fulladunk meg a füsttôl, szemünket csípi, de legalább nem fagyunk meg" - mondja Virginia. A sátorban három heverô, a bejárat melletti bal sarokban pléhlemezekbôl tákolt kályhán nagy fazék gôzölög. Az aznapi ebéd, lucskos káposzta készül. Reggelire kenyeret, szalonnát és teát ettek - állítja az asszony. A gyermekek szinte valamennyien kék szemû szépségek. "Lakásukat" szemétteleprôl szerzett, valamint jóakaratú emberektôl kapott matracokkal, bútorokkal, dunyhákkal, edényekkel szerelték fel, még egy giccses kép is a "falra" került. A fôhelyen egy magnó áll, a család büszkesége, amit még a jobb idôkben vásároltak. Amikor elem is kerül, azt hallgatják a naphosszat unatkozó apróságok.

Talán félórát ácsorogtunk a hidegben, míg az "otthonlevôkkel" beszélgettünk. A festék belefagyott a golyóstoll-betétbe, a fényképezôgép elemei felmondták a szolgálatot, lábunk, kezünk lefagyott. Gyors léptekkel sietünk vissza az autóhoz, miközben a hajléktalan családok sok gyerekükkel türelmetlenül és bizakodva várják a tavaszi nap elsô meleg sugarát. Mert a "régiek" már tudják: ezt a telet is sátrakban kell átvészelniük, hiszen hiába fordultak a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrához, az Emberjogvédelmi Irodához, valamint a romák problémáival foglalkozó irodához, a panaszaikat nem hallgatják meg.

A csattogó hideg beálltával megnôtt a kereslet a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által mûködtetett menhely iránt. Éjszakánként átlagban 65 hajléktalan húzza meg magát itt, olyanok, akik a társadalom peremére szorultak, függetlenül attól, hogy élsportolók, tanárok vagy éppen koldusok.

- Teljes gôzzel üzemel a menhely, minden este telt ház van, aki ide fordul, senkit sem hagynak az utcán, mondta Székely István adminisztrátor. Eredetileg az épületben 90-100 férôhely volt, de a helyek száma jelenleg 65-70-re korlátozódott, lévén, hogy éppen most, amikor a legnagyobb szükség lenne a helyiségekre, megkezdôdött a jótékonysági intézmény felújítása, melynek finanszírozására pályázat útján a Táradalom-fejlesztési Alaptól 20.000 dollárt kaptak. Ezért a III. szintet fel kellett szabadítani.

Az éjszakai menedékhelyen bizonyos feltételeknek kell megfelelni: csak azok a személyek kapnak szállást, akik hajléktalanok, marosvásárhelyi illetôségûek, utolsó állandó lakhelyük Marosvásárhelyen volt, nagykorúak, nem fertôzô betegek és nem ittas állapotban jelentkeznek.

Azokat a személyeket, akik más helységbôl érkeznek, nem fogadhatják be, mivel a menhelyet a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal költségvetésébôl leosztott összegbôl mûködtetik. Ha idegenek is helyet kapnának, akkor a környezô települések rászorulói elözönlenék a jótékonysági intézményt. Abban az esetben, ha betegek, sürgôsségi kezelésre szoruló személyek fordulnak a menhelyhez, akkor az itt dolgozó védônôk, szociális gondozók a rohammentô- és sürgôsségi szolgálathoz fordulnak, nekik ott nyújtanak gyorssegélyt. A gyerekeket a gyerekjogvédelemhez irányítják.

Mivel az éjszakai menedékhely lakóit nappal a városban szatyrokkal jönni-menni látni, feltettük a kérdést, hogy ilyen hideg idôben reggel miért teszik útra ôket. - Az északai menedékhely programja este 6 órától reggel 8 óráig tart - ez országos szinten az érvényben lévô rendszabály értelémében így mûködik -, reggel és este 35 ezer lej értékben hideg élelmet kapnak. Lánccal az asztalhoz kötözve sem tudnánk a menhelyen tartani a hajléktalanokat. Ôk a guberáló életmódhoz szoktak, reggel indulnak. Kérésre csak indokolt esetben maradhatnak benn, például ha egészségügyi problémáik vannak. Jelenleg két ilyen személy tartózkodik nappal is a menhelyen. T.E. most került ki a kórházból, nincs ahová mennie, levágták a lábujját, nem mehet ki a hidegbe.

Az alkalmazottak segítik a hajléktalanokat az ügyintézésben, közbenjárnak a személyazonossági iratok megszerzéséért és a szociális segély kérelmezésében, hogy valami jövedelemhez juttassák ôket. Így joguk lesz az ugyanebben az épületben mûködô szociális otthon igénybevételére, ha bizonyos összeget, bért, fogyasztást fizetnek. Több - lakás nélküli - sokgyerekes család kapott helyet itt, ahol legfeljebb egy évig maradhatnak - mondta Székely István adminisztrátor.

Mivel nagy szükség van rá, az éjszakai menedékhely adminisztrátora javasolta, hogy nappali melegedôt létesítsenek. Erre azonban helyiség hiányában még nem került sor.

A Megyei Igazságügyi Orvostani Intézet orvosait a tegnap Szász-régenbe hívták, mivel kedden este az utcán egy megfagyott embert találtak.

Hecser László fôorvos lapunknak nyilatkozva elmondta, a 40 éves férfi valamikor rendôr volt Bátoson, de innen menesztették, aztán különvált a feleségétôl is, s jó ideje egy régeni építôtelepen rögtönzött fémbarakkban tengette életét. A kedden arra járók a földön fekvô mozdulatlan testre lettek figyelmesek, s értesítették a rendôrséget. A helyszíni vizsgálat során erôszakra utaló nyomokat nem találtak, s a boncolás során megállapították: a férfi fagyhalál áldozata lett. A vérmintavizsgálat majd arra is fényt derít, a halál beállta elôtt fogyasztott-e szeszes italt. Az orvos becslése szerint a férfi a hétfôrôl keddre virradó éjszaka hunyt el.

Újra "családlátogatni" indult Marosvásárhelyen az a jó modorú, kellemes külsejû fiatalember, aki családorvosnak adva ki magát, idôs személyektôl pénzt kér kölcsön, és kisebb tárgyakkal, például mobiltelefonnal távozik.

Mint már hónapokkal korábban lakossági bejelentések nyomán jeleztük, Marosvásárhelyen jár-kel egy csaló, aki orvosnak adja ki magát. Elsôsorban idôs, nyugdíjas személyekhez csenget be, és bejelenti, hogy ô az új családorvos. Legutóbb a Motrului utcában tett látogatást két idôs hölgynél, arra hivatkozva, hogy családorvosuk, Finna doktornô külföldre távozott. Mivel az érintettek nem hittek neki, és mivel látta, hogy a fiatalabbik, hatvan év körüli hölgy vásárolni készül, távozta után visszatért. Elbeszélgetett az idôs, nyolcvanéves asszonnyal, számba vette, milyen gyógyszereket szed, majd szép lassan rátért arra, hogy 800.000 lejre lenne szüksége az új praxis indításához. Majd régi szövegét vette elô, hogy autóját kell elhúzatni, amíg elérte, hogy az utolsó 50.000 lejével mégiscsak kisegítette az idôs asszony, akinek idôközben ellopta a mobiltelefonját is, az egyetlen lehetôséget, amelynek segítségével külföldön élô hozzátartozói tartani tudták velük a kapcsolatot.

Járt a Szabadság utcában is, ahol szintén az új családorvosként mutatkozott be, és a kocsiját elhúzatni 250.000 lejt kért. Másutt egy marosvásárhelyi orvos fiának adta ki magát, és úgy próbál pénzt szerezni kis jövedelmû családokban, ahol az 50.000 lej is az egyheti kenyérpénzt jelenti.

Az eddig történtek alapján azt tanácsoljuk, hogy figyeljenek jobban, idegeneket ne engedjenek be a lakásukba, és azt se higgyék el, hogy az új családorvos látogatni jár a páciensekhez. Ha egy marosvásárhelyi családorvos valóban abbahagyná a praxist, akkor arról a rendelôben vagy esetleg telefonon értesítik az érintett személyeket. A csaló fiatalember pedig bármennyire kedves, figyelmes, legyenek résen és ne higgyenek neki!

Az országban levô 11 másik székhelye mellé tegnap tizenkettedikként a marosvásárhelyi Hosszú utcában avatott új székhelyet az ING Bank. Ugyanide költözözik a már öt éve városunkban tevékenykedô Ing Nederlanden biztosítótársaság is.

Az avatón jelen volt az ING Bank Romania alelnöke, Misu Negritoiu is, aki elmondta: a bank, amelyet képvisel, az elsô, teljes mértékben külföldi tôkéjû bank Romániában és az elsô nemzetközi pénzintézeti csoport, amely most Marosvásárhelyre érkezik. Az ING Group nemzetközi pénzintézet 150 éves hagyományra tekint vissza, több mint 65 országban tevékenykedik 110.000 alkalmazottal. Romániában a nemzetközi cégek 90%-a ügyfele a banknak. Ennek megfelelôen reménykednek, hogy a megyeszékhelyen legalább 50-100 jelentôs cég válik hamarosan ügyfelükké, mint ahogyan az ország más nagyvárosaiban is történt. Az ING Bank a tervek szerint 10-15 bankjegykiadó automatát fog üzemeltetni Marosvásárhelyen, így a magánszemélyek nem kell a most megnyitott, kevésbé központi fekvésû székhelyre ellátogassanak.

A székhelyavatót követô sajtótájékoztatón Misu Negritoiu kérdésekre válaszolva elmondta, komoly piackutatás elôzte meg a városunkba való terjeszkedést, és hogy számításaik nem voltak tévesek, igazolja az is, hogy hamarosan más nemzetközi pénzintézetek is követik példájukat. - Mi megtörtük a jeget, és az a legjobb jel, hogy mások is elindulnak az általunk kijelölt úton, ahelyett, hogy ujjal mutogatnának ránk.

A megnyitón jelen volt Dorin Florea polgármester is, aki arról biztosította a bank vezetôségét, hogy a város nyitott szívvel fogadja ôket.

A bank igazgatónôje Marosvásárhelyen Simona Furduiu lesz, aki hangsúlyozta: stabil ittmaradásra rendezkednek be, és remélik, professzionális, európai színvonalú szolgáltatásaikkal fogják majd vonzani az ügyfeleket.

December 10-étôl lehet megvásárolni a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott városházi kötvényeket. Balázs Vilmos, a vásárhelyi Kereskedelmi Bank osztályvezetôje tájékoztatása szerint elsô nap két magánszemély összesen 155 millió lej értékben, a tegnap zárásig 6 magánszemély 417 millió lej értékben vásárolt kötvényeket. Liliana Todoran, a bank piackutatója elmondta, országos szinten kedden, december 10- én 11 milliárd lej összértékben értékesítettek kötvényeket, a tegnap az országos szinten értékesített kötvények összesítését ma reggel végzi el a kereskedelmi bank bukaresti központja.

Mint ismeretes, a városházi kötvények értéke 1 millió lej, a városháza összesen 20 milliárd lej értékben kínál ilyent megvételre. A kötvények félévente vásárolhatók vissza, az elsô periódusra évi 23 százalékos kamatot számítanak. Ez a kamat a visszavásárlásig változatlan marad. A kötvények megyénkben a Kereskedelmi Bank kilenc kirendeltségénél, valamint a bukaresti, Brassó, Kolozs, Konstanca, Iasi, Neamt és Temes megyei kirendeltségeknél vásárolhatók meg naponta 9 és 14 óra között.

Tegnaptól új termékkel lépett piacra az Eurom Bank. A Te döntesz a kamatról elnevezésû termék lényege, hogy azok, akiknek 2, 3, 4 vagy 6 hónapra szóló betéteik vannak, kölcsönt vehetnek fel és ez utóbbinak a kamata a betétnél választott kamattól függ. Így például négy hónapos lekötésnél és 5%-os választott betéti kamatnál a hitel kamata mindössze 4,9%, a fél éves és 20%-os lekötésnél pedig a hitel kamata 21%.

Mind a betéti, mind a hitelkamat a választott idôszakra változatlan. A hitel-visszafizetés egyenlô részletekben történik, a betéti kamatot pedig a betéti idô lejárta után számítják ki.

A hitelkérelmet a betéti idôszak alatt, illetve annak lejárta után 30 napig lehet leadni.

Anyanyelvünk

Jól ismert népdalaink egyike. Igaz, a mi idônkben gyakrabban énekeltük. Legfeljebb az elsô szót találtam kissé szokatlannak, hiszen az átalmennék igekötôs igét a mi tájainkon ritkábban használtuk. Az át határozószó, igekötô, névutó régebben váltakozhatott az által-lal (népies vagy régiesítô alakváltozatként átal-lal is). Pl. Átalmennék én a Tiszán ladikon.

Ma már az irodalmi és a köznyelvben elég éles közöttük a határ. Egyrészt csak az át-tal jó ez a hely- illetôleg idôhatározó. Pl. a falon át (esetleg keresztül, de semmiképpen sem által) jól hallatszott a kopácsolás; egy éven át nálunk lakott. Másrészt az által alakkal szerkesztjük az eszközhatározót: a költô által (vagy a költôtôl) hirdetett eszme végül diadalmaskodott. Kifejezheti az át azt is, hogy a kezdet és a végpont közé értünk egy közbülsô tagot. Pl. Brassóból Nagyváradon át Debrecenbe utazott; a nagyszülôktôl a szülôkön át a gyerekekig mindenki megbetegedett.

Ezeken kívül gyakori az át-nak határozószói és névutói használata. határozószói, illetôleg többnyire névutói szerepében néha fölöslegesen használjuk. Pl. A járat a Vörösmarty utcán át közlekedik. Egyszerûbb így: a Vörösmarty utcában közlekedik. De ha a kezdô- és a végpontot is megjelöljük, nem tekinthetô hibának: A járat a Rózsák terétôl a Kossuth utcán át a Maros-hídig közlekedik. Ha hosszanti irányú mozgást akarunk vele jelölni, helyesebb a végig határozószóval élni névutószerûen (a Kossuth utcán ment végig). Az át inkább keresztirányú mozgást jelöl, s erre a célra sokszor megfelelôbb, mint a több szótagú keresztül.

Idôhatározói szerepében az át egyszerûbb és természetesebb, mint a néha túlságosan körülményes keresztül (egész héten át). Olykor azonban az át is túlságosan nyomatékosan fejezi ki az idôtartamot. Például a két héten át sokszor annyi, mint két hétig. Máskor az alatt névutó a megfelelô: két hét alatt sok minden történt (pontosabb, mint a két héten át). Nehéz munka, megpróbáltatás, szenvedés kifejezésében viszont az át jobban fejezi ki a hosszadalmasságot. Pl. egész napon át loholunk; egy órán át tartott a mûtét. Más a hangulata ennek: egy hónapon át csak a vizsgára készült, mint ennek: egy hónapig csak a vizsgára készült. Az utóbbi tárgyilagosabb.

A víkendi jégpálya hivatalos megnyitójára december 14-én, 17 órakor kerül sor. Ennek ellenére, a korcsolyázni vágyók már mától használhatják — szombatig díjmentesen — a jégpályát.

Circu Ioan mérnök, a szabadidõközpont igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, a jégpálya naponta, beleértve szombatot és vasárnapot is, 9.30 és 21 óra között tart nyitva. Másfél órás korcsolyázás után félórás szünetet tartanak, hogy a jégréteg újraképzõdhessen.

A hivatalos megnyitó után a felnõtteknek nappal 7.000, este 14.000 lejbe kerül a jegy a másfél órára, a gyerekek féláron korcsolyázhatnak. Szombaton és vasárnap magasabb tarifot alkalmaznak, a felnõttek 8.000, valamint 20.000, a gyerekek 4.000, illetve 7.000 lejért léphetnek jégre. A díjszabások december 31-ig érvényesek.

Újdonságnak számít, hogy akiknek nincs korcsolyájuk, bérelhetnek alkalmanként 14.000 lejért. A víkendtelep igazgatósága 100 pár – 28–44-es méretû – korcsolyát biztosít az igénylõknek. Korcsolyaleckéket is lehet venni szakembertõl, valamint teát, kiflit, forró bort, kávét, édességet az erre a célra berendezett élelmezési egységeknél.

Az 1830 négyzetméter felületû pálya köré kilenc villanyoszlopot szereltek, amelyekre színes égõfüzért rögzítettek. A hangszórókból zene szól.

XIII. egyházzenei fesztivál, 2002

Bár, ôszintén szólva tartottunk attól, hogy a Kultúrpalota eléggé
"beteg" Rieger orgonája, falcs nyelvsíp, hibás regiszter stb. zavarhatja majd a hallgatóságot a keddi kamaraesten, Kovács Péter - orgona - , és Csapó Tamás - trombita -, két fiatal anyaországi mûvész szerzett örömteljes meglepetést. Érzelemdús Bach-darabok, a Handel-mûvek egyszerûsége és hangulatgazdagsága, a karácsony szent estéjének ünnepélyességét, békés meghittségét idézô Liszt- szerzemények, L. V. Vierne nagyfokú érzékenységrôl tanúskodó orgonamûve valóságos zenei ajándéknak bizonyult. Az elôadók technikai tudása, lendületes, jobbára egy-egy érett, kiforrott mûvészre jellemzô biztonsága a hangszerkezelésben tette, valamenyien értsük és éljük is át a zenemûvek hangzásbeli üzenetét. . Ma este fesztiválzáró. Hagyomány, hogy vokálszimfonikus hangversennyel legyen vége a XIII. egyházzenei fesztiválnak. Amint Cazan igazgató úrtól megtudtuk, a filharmonikusokat Florentin Mihaescu, a kortárs román karmestertársadalom neves képviselôje dirigálja. Marosvásárhelyen ôsbemutatóként dirigálja Terényi Ede 1999-ben írt Rekviemjét, melyet Molnár Tünde mutatott be Budapesten, a millenniumi rendezvényeken. Orgonán Molnár Tünde játszik. A Rekviemmel kapcsolatban megy érdekességszámba, hogy a szerzô nem szánt szerepet benne sem a szólistáknak,
sem az énekkarnak. Tehát e hangszerpárosba szinte kötelezô módon épül be az orgona, elannyira,
hogy orgona-zenekari hangversenynek is tekinthetjük. Molnár Tündérôl esetleg annyit - folytatta -, hogy az orgonairodalmat a barokktól napjaink átfogó repertoárjával kortárs hazai, illetve külföldi komponisták darabjait is játssza. Az Európa-szerte ismert orgonistát a szakma is, a kritika is az élvonalbeliek sorában tartja számon. A hangverseny zárószámaként Händel Sámson címû oratóriuma csendül fel. Egy eredetileg három és fél órás csodálatos mûrôl van szó, melynek 2-300 évvel utóbb, a modern kiadóknak köszönhetôen születhetett meg a rövidebb változata is. Ebbôl hozott ki Mihaescu mester egy, a remekmû kárára egyáltalán nem váló egyórás változatot. Az énekszólisták: Claudia Bataraga szoprán, Ana Rusu alt, Szilágyi Zsolt tenor és Ioan Tibrea basszus. Reméljük - bizakodott a mûvészeti igazgató -, hogy a Terényi-mû elnyeri a marosvásárhelyi hallgatóság tetszését is.

A vastag- és végbéldaganatok

A halálhoz vezetô daganatos betegségek között második helyen áll a vastag- és végbélrák. Az életformaváltással, a korai felismeréssel, az idôben elkezdett kezeléssel megelôzhetô a baj, s a már kialakult betegség is jobban gyógyítható.

Bizonyos betegségekrôl, azok tüneteirôl nem szívesen beszélnek a betegek a rendeléseken. Ezért néhány, egyébként súlyos kórkép sokáig rejtve maradhat, késôn kerül felismerésre, életveszélyes állapotban kerül diagnosztizálásra. Ezek közé tartoznak a székletürítés gondjai, a visszatérô székrekedés és hasmenés, esetleg a széklet tarthatatlansága.

Minden orvos feladata, hogy ezt a tartózkodást, szemérmet és félelmet feloldja, és rábírja betegeit a gyors segítség elfogadására.

Magyarországon ma a vastag- és végbéldaganatok a második helyen állnak a halálhoz vezetô rosszindulatú daganatos megbetegedések között. Ezt bizonyítja, hogy míg 1963-ban 1600-an haltak meg ebben a betegségben, addig 2000-ben már majdnem 8 ezerre emelkedett az új felfedezett esetek száma, s ezeknek a betegeknek több mint a fele ebben hal meg… Egyes elôrejelzések szerint 100 ember közül hatnál várható az élete során a vastagbélrák kialakulása.

Megelôzés, megelôzés és megelôzés

A megelôzés, a szûrés és a gyógykezelés lehetôségei hatalmasat fejlôdtek az elmúlt évtizedben. Nem feltétlenül biztos, hogy a fenti prognózis beválik, nem feltétlenül szükséges, hogy ez a megbetegedési tendencia tovább folytatódjon.

Az elsôdleges megelôzés célja a rák kialakulásának akadályozása. Az életmód megváltoztatása a legfontosabb. A helyes táplálkozás önmagában rákmegelôzô: a bôséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a rostdús étkezés, a kevesebb állati zsiradék és csökkentett kalória-bevitel legalább annyira fontos, mint a megfelelô vitamin és ásványi só fogyasztása. Mindezeken túl a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése, és a kellô testmozgás (akár a mindennapos gyaloglás, séta is ) sokat segíthet a vastag- és végbélrák elkerülésében.

A másodlagos megelôzés célja a panasz- és tünetmentes betegben a rák korai felismerése. Ez a cél a szûrôvizsgálatok bevezetésével érhetô el, hiszen egy kezdeti stádiumban levô kicsiny daganat gyógyulási esélye jóval nagyobb, mint a hatalmasra növô, esetleg már áttéteket is adó ráké.

Nemzetközileg elfogadott program az 50 éven felüliek szûrése, részben a rejtett vérzés keresésével, részben a tízévenként végzett vastag-, végbéltükrözéssel. Köztudott, hogy vastag-végbélben található polipok egy része rosszindulatúvá válhat az évek teltével. Ezért is kiemelten fontos a szûrés. Természetesen a fenti módszereken kívül még a röntgenvizsgálat is szerepel a szûrési programokban.

Amikor csak a stóma segít

A harmadik szakasz a már felismert daganatok gyógykezelése, mûtétje és az áttétek megelôzése. A kezelés lényege a sebészi beavatkozás, a mûtét, azaz a daganat eltávolítása. A kemoterápia a gyógykezelés szerves részét képezi, amelynek során a daganatsejt további, gyógyszeres úton történô elpusztítása a cél. Hasonló okból használjuk a sugárkezelés, azaz a mûtéti terület radioaktív besugárzását.

Amikor a vastag-, végbéldaganatok kérdését vizsgáljuk, természetesen nem kerülhetjük el a stómakérdést sem. Stómának nevezzük azt, amikor a vastagbelet a hasra kivezetik. Ennek szükségességét mindig a daganat elhelyezkedése szabja meg. Minél távolabb helyezkedik el a daganat a végbélnyílástól, annál nagyobb az esélye annak, hogy ezt a sokak által rettegett beavatkozást elkerüljük. Örvendetes, hogy ma már egyre több eszköz áll rendelkezésünkre a végbélnyílást megtartó és a rendes székürítést biztosító beavatkozások elvégzésére

Az egészségügyi szolgálatok nagy kérése a betegek felé: kérjük, éljenek a megelôzés formájával, változtassanak életmódjukon, vegyenek részt szûréseken, a betegek pedig gondoztassák magukat az orvosok utasításai szerint.

Dr. Lavicska Kálmán

Új gyógyszert fejlesztett ki egy olasz és magyar szemorvosokból álló kutatócsoport az idôskorú macula-degeneráció (szemfenéki meszesedés) kezelésére - jelentette ki Fehér János, Rómában élô szemészprofesszor.

A római La Sapienzia egyetem szemklinikájának vendégprofesszora, a kutatócsoport vezetôje a napokban Londonban, biokémikusok és gyógyszerkutatók nemzetközi konferenciáján számolt be arról, hogy az említett gyógyszer klinikai kipróbálása most fejezôdött be sikerrel a Pécsi Egyetem Szemklinikáján

Mint Fehér János elmondta, az idôskorú macula- degeneráció nem más, mint a látóhártya központi részének idôskori elfajulása. Az iparilag fejlett országokban ez a betegség elsô helyen áll a vakság okai között. Míg a hatvanévesek körében 0,5 százalékban fordul elô, addig a nyolcvan év fölöttieknek a 15 százalékát támadja meg ez a kór, amely már a korai stádiumban lehetetlenné teszi az olvasást is, az apróbb tágyak és a színek felismerését, a gépkocsivezetést és a televízió élvezetét.

A macula-degeneráció a nôk és általában a világos szemûek között gyakori, de néhány életmódi sajátosság, így az erôs dohányzás, akárcsak a zsírokban gazdag, vitaminokban szegény étkezés is hozzájárul a betegség kialakulásához. Az évek alatt lassan elôrehaladó betegséget eddig még semmilyen gyógymód nem volt képes hatékonyan feltartóztatni.

Az olasz és a magyar kutatócsoport munkájának eredményeként megfigyelhetô volt, hogy a macula- degeneráció korai stádiumában elkezdett kezelés megállította a romlást, sôt egyéves kezelés után a betegek jelentôs részénél kisebb javulás is tapasztalható volt. Minden remény megvan arra, hogy a magyar szembetegek közül nem csak a klinikai kipróbálás résztvevôi, hanem más betegek is hozzájuthassanak majd ehhez a gyógyszerhez - mondta Fehér János, aki szerint Magyarországon 60-80 ezer idôs ember látása menthetô meg ezzel a kezeléssel.

A statisztikai adatok szerint élete során minden kilencedik nô megkapja a mellrákot. A betegség kialakulásának veszélye az életkor elôrehaladtával nô: egy amerikai felmérés szerint a harmincéves korosztályban minden 5900., míg az ötven éven felülieknél már minden 590. asszony érintett.

A mellrák azon betegségek közé tartozik, amelyet idôben felfedezve jól lehet gyógyítani. Ám a korai felfedezés egyik akadálya, hogy nincs elég szûrôberendezés. Ezért különösen fontos, hogy a nôk minden hónapban elvégezzék a mell önvizsgálatát, ezenkívül az emlôk áttapintása része kell legyen a rutin nôgyógyászati vizsgálatoknak is. A fizikális emlôvizsgálat elônyei között említhetjük, hogy fájdalmatlan, korlátlanul megismételhetô, öt perc alatt elvégezhetô, nincs szükség hozzá eszközre, a fiataloknál is hatékony, lelkileg nem megterhelô, költségei minimálisak.

A nôi mell anatómiája

Ahhoz, hogy el tudjuk végezni a mell vizsgálatát, ismernünk kell a felépítését.

A nô mell rendeltetése, hogy legmegfelelôbb táplálékkal szolgáljon az újszülöttnek, és hogy a nônek magának szexuális örömet szerezzen. Mirigyes szerv, amely érzékenyen reagál a test hormonmûködésére, a menstruációs ciklusnak megfelelôen ciklusos változásai vannak, szorosan kapcsolódik a nôi nemi szervekhez.

A mellbimbó ingerlése megnöveli az agyalapi mirigy prolaktin-kiválasztását. Ez a hormon hat a méhre, és méhösszehúzódásokat okoz. A mellszövet egészen a hónaljig nyúlik. A hónaljban helyezkednek el a nyirokcsomók, amelyek erei behálózzák a mellet.

Amikor egy nônek kisbabája születik, és megindul a tejelválasztás, a mellszövet megnagyobbodása következtében a hónalj alatt fájdalmas duzzanat keletkezik. A mell alakja változik, hasonlóképpen a mellbimbóé is.

A legtöbb nônek az egyik melle valamivel kisebb, mint a másik.

Az önmagunkon végzett vizsgálat

A mell vizsgálatára a menstruáció utáni idôszak a legalkalmasabb, amikor a mellszövet hormonális befolyásoltsága a legalacsonyabb. Nagyon kevés nô végzi el rendszeresen a mell vizsgálatát. Mivel úgy érzik, hogy tele van csomókkal, valósággal félnek a tapintásától. A normális mell anatómiájának rajza jelzi, hogy amit sokan csomó