Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A Maros megyei rendôrség közleményben pontosított annak a rendôrtisztnek az ügyében, akit egyes sajtótermékek korrupcióval vádolnak. A közlemény szerint Valean Pompei nem a gazdasági iroda vezetôje, hanem végrehajtó pozíciót tölt be a gazdasági rendôrség keretében. Mivel a szóban forgó rendôrtiszttel szemben felmerült a gyanú bûncselekmények elkövetésével és vagyoni helyzetével kapcsolatban, tevékenységét 2001-ben már kivizsgálták, ám a vizsgálat eredménye nem igazolta a gyanút. A megyei rendôrség kedden kérte, hogy a marosvásárhelyi Táblabíróság Melletti Ügyészség indítson újabb vizsgálatot Valean Pompei ellen a sajtóban jelzett korrupciós bûncselekmények tisztázása érdekében.

A ma kezdôdô nagyszabású mezôgazdasági összeírással kapcsolatosan számos kérdés merült fel. A termô területekrôl például: a marosvásárhelyi illetôségû személy, aki Ernye határában örökölt termôföldeket és kiadta bérbe, azokat ki jelenti be? A válasz: a bérlô, aki gyakorlatilag megdolgozza. Ezzel szemben a tulajdonostól elvárják, hogy ha parlagon lévô földdel is rendelkezik, jelentse be. (A tegnapi lapszámunkban írtuk, hogy az adatok közlésének megtagadása esetén pénzbírság róható ki.) Az állatállomány felmérése viszont csak a tulajdonosi viszonyra alapszik. Az állomány tulajdonosa marosvásárhelyen él, az állatokat viszont Nyárádgálfalván tartják. Hol kell bejelenteni? Egyértelmû, a tulajdonos kimegy Nyárádgálfalvára, és ott. Nagyon sokan kérdezték: miként számlálják meg az állományt? A mezôgazdasági vagyon felmérésének, felleltározásának jogszabályozásában vonatkoztatási határidôket állapítottak meg. Az állatállomány felleltározására például a 2002. december 1. határidô szerepel. Tehát azt az állományt kell bejelenteni, amely az említett dátumon szerepelt. A haszonnövény- termesztés (búza, árpa, kukorica stb.) rovatban a vonatkoztatási idôszak a mezôgazdasági év, 2001. október 1.-2002. december 1. A mezôgazdasági gépekre, felszerelésekre vonatkozó idôszak: 2001. november 30.- 2002. december 1. Azokat a gépeket, felszereléseket jegyzik be, amelyekkel a tulajdonosok az említett idôszakban rendelkeztek.

A téli mezôgazdasági összeírás költségei elérik a 617 milliárd lejt országos szinten, amelyet az állami költségvetés fedez. Maros megyében ez kb. 16 milliárd lejbe kerül. A számlálóbiztosok napi fizetése 250.000 lej, ebbôl nem vonják le a társadalombiztosítási hozzájárulást, így a számlálók 26 munkanap után 6,5 millió lej javadalmazást vehetnek át. A körzeti és övezeti vezetôk javadalmazása 9.000.000 lej.

A mezôgazdasági összeírás idôszakában, az esetleges gondok problémák esetén szívesen válaszolunk olvasóink kérdéseire.

Az adatok kezelése bizalmas, csak azon személyek felé történhet, akik rendelkeznek a nyakba függesztett igazolvánnyal, kitûzôvel és a fotón látható táskával.

A tavaly tavasszal indult be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusának tervezésére kiírt pályázat, s az elmúlt napokban Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi kar dékánja arról tájékoztatott, hogy az elsô helyen végzett budapesti céggelés helyi partnerével már aláírására kész a tervezési szerzôdés. Ennek értelmében a fôépület tervének valamint a közmûvesítési tervnek jövô év március 30-ig kell elkészülnie, a másik két épület tervének leadási határideje 2003. április 30-a.

A kétfordulós tervpályázatot a Sapientia Alapítvány kuratóriuma által a beruházás felülvigyázására márciusban kinevezett bizottság (Hollanda Dénes, Dávid László, Zsigmond Barna), s az alapítvány Solidalitas Kft.-je bonyolította le. Az elôminôsítés során hat ajánlatot tartottak alkalmasnak arra, hogy a második fordulóba jussanak, s a pályázatokat október végéig kellett leadni.

- Kik döntöttek a továbbiakban? - kérdeztük Hollanda professzortól.

- A Sapientia kuratóriuma által kinevezett bírálóbizottság kilenc neves magyarországi és erdélyi mûépítészbôl állt, akiknek munkáját egy héttagú helyi szakértôi csoport segítette. A kilenc tagból egyedül Szeged mûépítésze hiányzott, de a szabályzat értelmében a kétharmados többség is elegendô volt a döntéshez. Mindhárom bizottság tagjai összeférhetetlenségi és bizalmassági nyilatkozatot írtak alá.

A pályázatot mind a hat cég beadta, s a kiértékelés az elôre megírt szabályzat szerint történt.

A pályázatok titkosak és jeligések voltak. A mûszaki ajánlatok felbontása után a szakemberek mind a hat ajánlatot elbírálhatónak minôsítette, a pénzügyi ajánlat felbontása után az 1-es számú tervpályázatot a kiírásnak megfelelôen ki kellett zárni, mert a bankgarancia-nyilatkozatot nem tartalmazta. Az elbírálás során a bizottság minden tagja egyénileg, egymástól függetlenül pontozott. A nyolc zsûritag által kitöltött nyomtatvány összesített eredménye értelmében a mûszaki ajánlatra a 2-es számot viselô pályázat kapta a legtöbb pontot. A pénzügyi ajánlatok elbírálása nyomán is a 2-es számú pályázat állt az elsô helyen.

A pályázatok nagyon jók voltak, a verseny szoros volt, de sajnos, minden esetben csak egy nyertes van…

- Professzor úr, hallani olyan híreket, hogy a II. helyezett jobb volt, mint az elsô. ..

- Szeretném hangsúlyozni, hogy egy ilyen rangos bírálóbizottság döntésének a megkérdôjelezését felelôtlenségnek tartom olyanok részérôl, akik nem vettek részt az ajánlatok kiértékelésén. Határozottan állítom, hogy a kétnapos értékelés során, amin magam is jelen voltam, teljes mértékben betartották a szabályzatot. Mint bármely ember által végzett minôsítés során, lehetnek különbségek, de amikor összegeztük az eredményeket, akkor egyértelmû volt, hogy ki kapta a legtöbb pontot. Mivel jeles szaktekintélyekre bíztuk a döntést, a felügyelô bizottság is egyetértett a rangsorolással, és javasoltuk a kuratóriumnak a felállított sorrend elfogadását, ami a november 19-i kuratóriumi ülésen meg is történt.

Ezt követôen a második helyezett óvást tett le a Sapientia Alapítvány kuratóriumához, s eljuttatta hozzánk is. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy az általuk megjelölt kizáró jelleg nem indokolt, a kifogásokért a pályázó csak pontokat veszíthetett. Bár a feladatfüzet tartalmazta, hogy a kuratórium határozatával szemben óvást benyújtani nem lehet, ennek ellenére a bírálóbizottság elnöke és a szakértôi csoport vezetôje pontonként elemezte az óvásban feltüntetett kifogásokat, és errôl írásban tájékoztatta a kuratóriumot, amely november 19-én egyhangúlag elfogadta a bírálóbizottság döntését a koronkai beruházási tervpályázat elkészítésérôl, és felhatalmazta a felülvizsgáló bizottság tagjait, hogy folytassanak tárgyalásokat a kivitelezési díj csökkentésérôl valamint a tervezési szerzôdés elôkészítésérôl, oly módon, hogy az lehetôvé tegye a szakaszos építkezést.

- Ezek után elárulhatjuk, hogy ki fogja a Sapientia campusának terveit elkészíteni?

- A Noll Tamás vezette budapesti M-Teampannon KFT. az Octavian Lipovan vezette marosvásárhelyi Arhigraf Kft.-vel közösen készített tervpályázata került az elsô helyre. A két cég vezetôjével a kuratórium döntése nyomán el is kezdtük a tárgyalásokat. Kétnapos megbeszélés nyomán, amelyen jelen volt a HTMH két igazgatója is, a tervezési díjat sikerült 300.000 dollár alá csökkenteni, majd rögzítettük a tervezés feltételeit. November 30-án a kuratórium elfogadta a tervezési terv értékét, és felhatalmazta elnökét a szerzôdés aláírására.

Ennek értelmében az elsô épület tervének valamint a közmûvesítési tervnek 2003. március 30-ra kell elkészülnie, a második és harmadik épület tervét április 30-ra kell leadni.

- Van-e, lesz-e pénz az építkezésre?

- A kuratórium 650.000 dollárt hagyott jóvá az idei költségvetésbôl. Mivel Marosvásárhely eddig nagyon kevés pénzt kapott beruházásra, a Sapientia négy központjának vezetôi között egyezség jött létre, hogy a karok mûködési költségén túl fennmaradó pénzbôl kiegyenlítik a Vásárhelynek járó összeget. Borbély László képviselô közbenjárására a HTMH-nál olyan döntés született, hogy a mûködési költségen felül megmaradó összegbôl Marosvásárhely 2003-ban 600 millió forintot, és 2004-ben ugyanannyit kap beruházásra. A szóban forgó összegek fedik az egyetem központi épületének felépítésének, a belsô és külsô közmûvesítés kivitelezésének illetve a parkolók építésének költségeit is.

A nyertes pályázatot a Deus Providebit Tanulmányi Ház második emeletén állítottuk ki, hogy az oktatók, diákok, illetve a kisegítô személyzet is véleményt alkothasson, illetve javaslatot tegyen a legjobb megoldások érdekében. A többi öt pályázat a Solidalitas kft. székhelyén tekinthetô meg.

Mármint a bankkamatokat. Legalábbis ezt a kifejezést használta nemrégiben egyik, a bankszakmában meglehetôsen jártas ismerôsöm.

Ez jutott eszembe tegnap, mikor rápillantottam a legújabb, december 1-tôl 3-4 százalékkal csökkentett bankkamatokra. Azok után, hogy 1 hónappal korábban szintén esett a pénzintézmények által a lakossági betétekre fizetett kamatláb, kissé túl gyorsnak tûnt az újabb intézkedés. Így jelenleg a bankok - kisebb-nagyobb eltéréssel - az egy hónapos letétekre 14, a három hónaposra 17 százalék körül fizetnek.

Év elejétôl a bankkamatok durván 8-10 százalékkal csökkentek, ami az egy életen át spórolt, kicsi pénzét biztonságban tudni igyekvô emberek számára sorscsapásszámba megy. A bankok által adott magyarázatok nem kielégítôek, hiszen a gazdaság pozitív változásaira, a pénzügyi-banki piac jelzéseire, valamint az infláció csökkenésére hivatkoznak. Márpedig, ha csak az utóbbit vesszük figyelembe, fenntartásaink bôven lehetnek. Az infláció csökkenése állítólag a banki kamatok csökkenését vonja maga után. Ez rendben is volna, ám úgy tûnik, egyet mutatnak a hivatalos számok, mondanak az illetékesek, és mást tapasztalunk a mindennapokban.

Az ország sorsának irányítói már év elején bejelölik a várható infláció mértékét. Kell is valamiféle irányvonal, ez eddig eéfogadható. Ám érdekes jelenség, amikor kiszámítják annak a bizonyos fogyasztói kosárnak az értékét, például nem veszik figyelembe az üzemanyag- fogyasztást. Ez luxusnak számít hazánkban, ám azt elfelejtik, hogy minden termék árában valamiféle arányt képvisel az üzemanyag. Ahányszor ugyanis drágul a benzin, gázolaj, a kereskedôk a szállítási költségeik növekedésére hivatkozva emelik termékeik árát. Márpedig a benzinárak növekedése mostanában követhetetlenül gyakran történt, egyik percrôl a másikra, bejelentetlenül. Függetlenül attól, hogy a világpiacon miként alakult a kôolaj ára. Hasonlóképpen az élelmiszerek, de olyan alapszolgáltatások is lassacskán megfizethetetlenek, mint a villany, telefon, gáz, víz.

Visszatérve az inflációhoz, zsebünkön érezzük nap mint nap, mekkora. Ekkor kérdôjelezzük meg a közölt adatok realitását és vesszük észre, hogy a banki kamatok lassan még az infláció mértékét sem fedezik. Míg a fejlett országokban a bankkamat reális jövedelmet jelent, addig minálunk, a jelek szerint, a pénzromlást sem védi ki.

De hadd ne találgassunk, tételezzük fel, hogy a kamatlábak csökkentése a gyógyulófélben levô román gazdaság jele. Ha ez igaz, akkor csak örülni lehet neki, hiszen reális jövedelmet, elônyösebb bankhitelhez való jutást jelent, azaz stabilabb, biztonságosabb életet. De rég leszoktattak arról, hogy ilyen dolgokban hinni merjünk.

A Tudor Vladimirescu Állami Gimnázium kisiskolásai keresték fel kedden a sérült gyerekek gondozását felvállaló Kitartás Rehabilitációs Központot. A Sérült Személyek Világnapja alkalmából egészséges és sérült gyerekeknek lehetôségük volt megismerkedni egymással, együtt játszani, édességet majszolni.

A kisiskolások gyerekdalokat, kis játékokat, mókás történeteket adtak elô, s közben együttérzéssel figyelték, nézték a körben ülô, ôket hallgató fogyatékos gyerekeket. A kis mûsor után átadták az általuk készített kis játékokat, s minden gyerek kedvencét, az édességet.

- A volt 20-as iskola tanítói többször felajánlották, hogy meglátogatnak bennünket, s elôadják kis mûsorukat - tájékoztat Tóth Éva, a Kitartás Központ vezetôje. - Elôadás elôtt elmondtuk a kisiskolásoknak, hogy a központunkban levô gyerekek másak, mint ôk. Mondtuk nekik, hogy ôk nem tudják csendben, egy helyben végigülni az elôadást, s lehet, hogy hangoskodni is fognak. Úgy vélem, a sérültek világnapja jó alkalom arra, hogy az egészséges és sérült gyerekek találkozzanak, együtt legyenek, megpróbálják megérteni, elfogadni a másságot. A vendéggyerekek megismerhették a központot, tevékenységünket, s részt vehettek foglalkozásainkon is. Szeretnénk minél több iskolába eljutni, beszámolni tevékenységeinkrôl, ismertetni a sérült gyerekek helyzetét, s lehetôséget biztosítani az egészséges gyerekeknek, hogy megismerjék fogyatékos, de ugyanolyan értékes társaikat - zárja beszámolóját Tóth Éva.

Mindig csodáltam azt a népi észjárást, mely ennek a találó szólásnak forrása volt. Van benne humor, enyhe csipkelôdés, ugyanakkor simogató vigasztalás is. A vele búcsúzó embertársunk mellbevág, megrökönyít kimondásakor. Pedig akik hallják, egyetértenek minden szavával külön-külön, még akkor is, hogyha amolyan akasztófahumort is rejt magában a végsô kicsengése.

Ez a szólás jutott eszembe, amikor a napi sajtóban arról tájékoztattak, hogy rövidesen emelik a nyugdíjakat. Ezt ugyanis már ki tudja hányszor olvastuk, hallottuk. Félrevezetô hazugság a javából. De ugyanezt a szólást találtam vigasztalónak egyik nyugdíjas ismerôsöm számára, aki káromkodva lépett ki a gyógyszertárból, hogy a gyógyszerek kedvezményes szolgáltatása ugyanolyan hazugság, hiszen egy közönséges gyógyszert hiába árulnak olcsóbban, ha egy életmentô orvosságért a szerencsétlen nyugdíjasnak néha félmillió lejt is kiszednek a zsebébôl, ha egyáltalán találnak még nála annyit a "nyomornyugdíj" maradékából. Mibôl hosszabbítsa meg életét a szerencsétlen, hogyan éljen sokáig az ilyen gyógyszeres ellátás mellett? Íme így állunk az Élj sokáig és halj meg hamar szólásunkkal.

A Biblia szerint Jézus patikájából különleges gyógyszerek kerülhettek elô. Tudott velük gyógyítani, sôt feltámasztani is. Ôtôle senki sem kívánt térítésmentes orvosságot. A mai gyógyszerkészítôk, árusítók szentírása a haszon, nem pedig az emberek gyógyítása. Ôket nem érdekli az élet meghosszabbítása, az emberi fájdalom csökkentése. Sok ezer ember lakott jól azzal a kenyérrel és hallal, melyet a megváltó felkínált. A ma élelemteremtôi képesek a leghitványabb élelmet nyújtani a vásárlóknak. Úgy látszik, a mai társadalom, de fôleg vezetése összefogott az emberek kiéheztetésére. A címbeli szólás tartalma visszájára fordult. Dehogy van hosszú élet. De van gyorsabban bekövetkezô halál. Még akkor is, ha egyre tréfásabb, színesebb és találóbb szólásokkal jelöljük meg: Elvitte a Szent Mihály lova; Elment földvárra deszkát árulni; Az orvos talál számára jó hideg agyagpakolást; alulról szagolja az ibolyát.

Vigasztalást a legtöbb ember számára a Fennvalóhoz irányuló imádság jelenti. A reménytelenséget annak idején Vörösmarty drámaian fejezte ki Elôszó címû költeményének végszavában: "A föld megôszült; / Nem hajszálanként, mint a boldog ember,/ Egyszerre ôszült meg, mint az Isten,/ Aki megteremtvén a világot, embert /A félig istent, félig állatot,/ Elborzadott a zordon mû felett,/ És bánatában ôsz lett és öreg... /Kérdjétek akkor azt a vén kacért,/ Hová tevé boldogtalan fiait?"

A Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ képviselôi bírálják Ion Iliescu elnököt, aki kijelentette, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem minden döntése helyes, míg a Nagy-Románia Párt (NRP) "megérti" az államfô aggodalmát.

Emil Boc DP-képviselô szerint az egyszerû állampolgártól az államfôig senkinek nem áll jogában kételkedni az Európa Tanács legmagasabb jogi testülete által hozott döntések helyességében. "Az ilyen kijelentésekbôl több rossz, mint jó származik a romániai társadalomban", nyilatkozta Boc a Mediafaxnak szerdán.

Székely Ervin RMDSZ-képviselô úgy gondolja, hogy a strasbourgi testület döntéseit alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az ítéletek tetszenek-e vagy sem az államfônek. "Állami intézményként az államfô nem gyengítheti az Európai Emberi Jogi Bíróság tekintélyét. Nem tartom megfelelônek az ilyen jellegû kijelentéseket, tekintettel arra, hogy Romániában meglehetôsen alacsony a bírósági ítéletek iránti tisztelet mértéke", fogalmazott a Mediafaxnak adott nyilatkozatában Székely Ervin.

Lucian Bolcas NRP-képviselô szerint kijelentésével az államfô "Pandora szelencéjét nyitotta ki". Bolcas szerint az európai bíróság döntéseinek nem szabad akadályozniuk egy ország belsô jogrendjének mûködését, az ítélô testületeknek pedig a hatáylos törvényekkel összhangban levô döntéseket kell hozniuk. Az NRP-képviselô szerint Ion Iliescu csupán "aggodalmának" adott hangot a kérdés kapcsán.

Német vélemény a koppenhágai csúcs elôtt

Gerhard Schröder német kancellár kedden Berlinben kijelentette, hogy "az Európai Unió bôvítése tetô alá hozható" a december közepén esedékes "történelmi csúcson" Koppenhágában, bár a bôvítés finanszírozása úgy, ahogyan azt jelenleg Dánia javasolja, nem felel meg a német várakozásnak.

Schröder elôzôleg találkozott az európai körúton lévô Anders Fogh Rasmussennel, az Európai Unió elnöki tisztét betöltô Dánia miniszterelnökével.

A német kancellár megítélése szerint a finanszírozás kérdésében a végsô szót csak a december 12-13-i koppenhágai csúcson lehet kimondani. - A pénzügyi csomag még nem felel meg várakozásainknak - mondta Schröder.

Dánia hivatalosan bô egy héttel ezelôtt állt elô az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak szánt "végleges ajánlattal." Különbözô híradások szerint a dán EU-elnökség egyebek között azt javasolja, hogy a tíz belépni szándékozó ország 2,5 milliárd euróval több pénzhez jusson ahhoz képest, amiben az EU állam- és kormányfôi október végén Brüsszelben megállapodtak.

Rasmussen a keddi találkozó után elmondta, hogy Törökország ügyében sincs még egységes álláspont a tizenötök körében. A török kormány azt szeretné, ha Koppenhágában az Európai Unió konkrét dátumot jelölne meg az EU-török csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Szerdán Schröder Németországban találkozik Jacques Chirac francia elnökkel, és német jelzés szerint német-francia közös javaslattal akarnak elôállni Törökország ügyében.

A Németországban jelenleg kormányzó szociáldemokrata-környezetvédô koalíció azt szorgalmazza, hogy az EU-török csatlakozási tárgyalások elkezdésének kérdésében a dán EU-elnökség adjon egyértelmû és pozitív jelzést. Az ellenzéki kereszténypártok (CDU, CSU), amellett, hogy Törökország EU-felvételét nem támogatják, óvnak az úgymond idô elôtti döntéstôl dátumügyben. Wolfgang Scha:uble, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának alelnöke szerint Törökországnak "kiváltságos partneri kapcsolatot" kellene felajánlani.

A szlovák külügyminiszter elutasító

"Idegen törvény nálunk nem vetheti meg a lábát" - jelentette ki határozottan a Markíza televízió politikai vitamûsorában Eduard Kukan szlovák külügyminiszter.

A szlovák diplomácia vezetôje kategorikusan elvetette annak eshetôségét, hogy Szlovákia területén a magyar jogszabály egyetlen rendelkezése is hatályt nyerjen, mert az etnikai alapon diszkriminálná az ország nem magyar nemzetiségû polgárait. "A szlovák kormány részérôl ez elfogadhatatlan és megengedhetetlen." A magyar kisebbség kulturális, vagy oktatási célzatú támogatásának módjáról Pozsony csakis a magyar szlovák alapszerzôdés keretein belül hajlandó tárgyalni - így a külügyminiszter, aki tagadta, hogy Mikulás Dzurinda váratlan "bekeményítésének" indítékait a Szlovákiában hét végén esedékes önkormányzati választások közeledtében lehet keresni. Kukan kijelentette: szélsôséges esetben a szlovák törvényhozás ellentörvényt alkotva állja útját a magyar kedvezménytörvénynek.

A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a törvény módosítását célzó közvetítô lépései Kukan szerint "csak fél-lépések voltak a helyes irány felé," mert szerinte az MKP a számos szlovák ellenvetés közül csupán egy kifogás ügyében próbálta szelídíteni a helyzetet.

Ugyanitt - a kedvezménytörvényt az ellenzô két vitapartnerrel szemben egyedül védelmezô - Bugár Béla, az MKP elnöke a magyar-szlovák kormányközi tárgyalások folytatása mellett kardoskodott. Mint mondta, a két ország viszonyában fennálló feszültség kiélezôdésének csakis tárgyalásos úton lehet elejét venni. Szavai szerint, pártja a vitában "a szlovák térfélen áll," ám ha Pozsony valóban ellentörvénnyel akadályozza meg a magyar jogszabály kínálta kedvezmények eljuttatását, azzal az ország állampolgárainak tíz százalékát alkotó szlovákiai magyarokat bünteti.

A televíziós vita harmadik résztvevôje, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) színeiben vitatkozó Stanislav Husár "szerencsétlennek, agresszívnak és arrogánsnak" nevezte a magyar jogszabályt, amellyel szerinte a szlovákiai magyarok Budapest számára kedvezôtlen népszaporulati arányait akarják jobbra fordítani.

A Mikulás, a Télapó személye köré számos nép kerített megdönthetetlen, egyedülálló mítoszt. Egy francia történész pedig kikutatta a családfáját is.

A történész, Jean-Claude Baudot Télapó távoli eredetét kutatta. "A legérdekesebbnek azt tartottam, hogy megtudjam, honnan érkezett közénk a Télapó. A század elején még néha fehérben, néha kékben vagy zöldben jelent meg, azaz változó volt a ruhája színe. Amikor elkezdtem kutatni az eredetét, történelmi szinten semmit sem találtam." Ám némi segítséggel és leleménnyel három ezer évre visszamenôleg mégis el tudta elkészíteni a Télapó "családfáját" .

Odin, az északiak hajdani istene a mai Skandinávia területén élt. Nevezték Wotannak, Alfadirnak, Herjafadirnak, Rafnagudnak is. Odin alkotta meg az elsô embert, ô uralkodott Walhallában, azaz a valamikori észak- európai népek Paradicsomában; egyszóval ô volt az egész kerek világ uralkodója. Odint a régi Germánia és egész Észak-Európa mezôgazdaságból élô lakossága ünnepelte a téli napfordulót köszöntô ünnepek alkalmával, december vége felé, amikor a nappalok egyre rövidebbek. Odinnek kellett segítenie az embereket a sötétség erôi ellen. Másik fontos feladata az volt, hogy hollókat küldjön, akik kikémlelik, jók voltak-e a gyerekek. Világos, hogy ô lehetett Télapó ôse.

A skandináv mondavilágon kívül más népek kultúrájában is megtalálható a Télapó-motívum. A keltáknak például volt egy nagyon különleges félistenük, Gargan, akirôl Rabelais Gargantua alakját mintázta: egy óriás, hatalmas pocakkal, aki arról volt híres, hogy a télköszöntô ünnepek alkalmával, azaz nagyjából karácsony körül ajándékokat osztogatott. De ott van még Mikula, - a pogány mitológia egyik istene - aki elsôsorban Oroszország különbözô vidékein és a sztyeppéken az aratás és bôség istene volt. Év végén pedig a jó gyerekeknek jutalmul ajándékot osztogatott.

Elfogadott tény, hogy a Télapó Finnországban él, legalább is a finnek megingathatatlanok eme hitükben. Azonban ha hihetünk a svédeknek, Télapó mindig is Svédországban élt. A bizonyíték erre az, hogy városa, Mora és postahivatala is ott van, ahová a világ minden tájáról érkeznek a gyerekek által írt levelek. De - semmi pánik! - Télapó akkor is megkapja a leveleket, ha azt Grönlandra, Nuuk városába postázzuk, hiszen a grönlandiak a saját szemükkel látták, amikor a Télapó felmarkolta a levelekkel teli zsákokat és szánján tovaszáll.

Markó Béla:

A múlt hét végi Területi Képviselôk Tanácsa és a Területi Egyeztetô Tanács együttes ülésén Török Gáspár képviselô írásban intézett kérdést a szövetségi elnökhöz, mondjon véleményt Kovács László magyar külügyminiszter azon kijelentésérôl, miszerint Magyarország európai uniós csatlakozása után a kedvezménytörvény érvényét veszíti.

Markó Béla a Népújságnak nyilatkozva kijelentette:

- Ez nem így van. Vannak a kedvezménytörvénynek olyan rendelkezései, amelyek, akkor, amikor Magyarország az EU tagja lesz, ellent fognak mondani az európai uniós kritériumoknak, de ezeket tulajdonképpen már a mostani törvénymódosítás nagyrészt megoldja. Elsôsorban a munkavállalásról van szó vagy a szociális-gazdasági jellegû kedvezményekrôl, mert az Európai Unió valóban nem fogadja el azt, hogy EU- tagországok diszkriminatív, tehát megkülönböztetett bánásmódban részesítsenek akár etnikai, akár másfajta szempontból munkavállalás esetén bizonyos személyeket. De ezt a munkavállalásról szóló törvénymódosítás megoldja kétoldalú megállapodással, vagy nemzetközi szerzôdésekre bízza azt, hogy adnak-e vagy nem ilyen kedvezményt.

Viszont szó sincs arról az én véleményem szerint, hogy például valamilyen európai uniós elvnek ellentmondana az, ha egy ország a határain kívül élô, vele egy nyelvet beszélô közösségeknek például oktatási vagy kulturális jellegû támogatást nyújt. Tehát hozzájárul az illetô közösségek nyelvének, kultúrájának, mûvelôdési életének, hagyományainak a megôrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. Sôt, azt kell mondanom, hogy ez valójában egy nagyon fontos EU-elvvé kellene váljon, nemhogy ellentmondjon. És szerintem nem mond ellent ma sem. Tehát nincs szó arról, szerintem, hogy a kedvezménytörvény az európai uniós felvétel után értelmét veszíti - mondta Markó Béla.

A radnóti rendôrségen arra voltunk kíváncsiak, e kis városban milyen sajátos gondokkal küzdenek a rendfenntartó erôk. Munkájukról Székely Tibor rendôrbiztos, a radnóti rendôrôrs parancsnoka számolt be.

- Szerencsénkre nagyobb bûntényekkel nem kell számolnunk. Az én elvem az, hogy a felmerülô konfliktust próbáljuk meg idejében kezelni, s mielôtt esetleg tettlegességre kerülne a sor, igyekszünk a feleket jobb belátásra bírni. Ahol lehet, ott szép szóval, s esetleg erélyesebb fellépéssel igyekeztünk azokat az összetûzéseket elfojtani, amelyek nagyobb kárt okoztak volna anyagiakban és testi épségben. Vasile Cornea polgármesternek és Ioan Toganel volt prefektusnak köszönhetôen sikerült új székházba költöznünk, a másik épülethez képest valóságos palotába kerültünk. Ez jelentôsen feljavította a munkakörülményeinket. Gondot jelent számunkra, hogy mi járôrözünk a városhoz tartozó öt faluban is és az általunk felügyelt területet, személyzethiány miatt nem sikerül megfelelôen lefednünk. Talán a csendôrökkel kiegészülve kellene vegyes csapatokat alakítsunk. Fôként ilyenkor, ôsszel kellene gyakrabban járôrözni, hiszen a betakarításkor lopják inkább a terményt. Most pedig újabb szezonális bûncselekményekkel kell szembenéznünk, a húsfüstölôkbe történô betörésekkel. Már megszerveztük ezek megelôzését. Ami a lakásokból történô értékek eltulajdonítását illeti, elmondhatom, nem nagyon volt dolgunk e téren. Kevés esetünkben pedig hamar kiderült, hogy általában a házban lakók, vagy az áldozatot jól ismerôk voltak a tettesek, több esetben pedig kibékültek az érintettek. A legnagyobb gondot a földügyek rendezése okozza. Radnóton annyira bonyolult a helyzet, hogy még 10 év múlva sem tisztázzák a jogtulajdont. Gyakoriak a tulajdonsértések, az ügyek általában a törvényszékre kerülnek, de ameddig az igazságszolgáltató szervek döntenek, addig az érintetteknek elfogy a türelmük, hiszen sok esetben a föld az egyetlen megélhetési forrásuk, amelyet a fennálló helyzet miatt nem tudnak megmûvelni. Gondot okoznak még a Szeben megyei pásztorok is. Ezek úgy viselkednek, mintha saját törvényeik lennének. Ott legeltetnek, ahol akarnak és sokszor a magánszemélyek területére is bemennek. A kárrendezés pedig sok esetben nem törvényszéki uton történik, s nem egy ilyen konfliktusnál kellett közbelépnünk.

Ami a közlekedést illeti, valóban veszélyt jelent az, hogy a most már felújított E 60-as út áthalad a településen. Szerencsére a városközpontban nem volt súlyosabb balesetünk, de a maroscsapói kanyargós útszakasz több halálos balesetet is követett. Ehhez hasonlóan veszélyes szakasz a lekencei, valamint az út hôerômû elôtti szakasza, ahol gyakran köd képzôdik, síkossá válik az út. Szerencsére eddig elég elôvigyázatosak voltak a jármûvezetôk, s koccanásokon kívül még nem történt súlyos közúti baleset. A múlt hétfôn inkább egy mulatságosabb esetet jegyezhettünk le: a hadsereg egy vontatója túl közel haladt el egy Dacia gépkocsihoz és megakasztotta a visszapillantó tükrét. Erre a kisautó tulajdonosa jóvátételt akart követelni, s ezért megelôzte a teherautót, elébe került, majd a filmekben látható jelenetekhez hasonlóan hirtelen elállta az útját. A tehergépkocsi sofôrének alig maradt ideje a fékezésre, s így belehajtott a Daciába, aminek emiatt nagyobb kára keletkezett. Szerencsére nem sérült meg senki. Ezt jelenti tehát, ha mindenki saját maga keresi az igazát és nem fordul hozzánk - mondotta Székely Tibor rendôrbiztos.

A figyelem a rigmányi RMDSZ-fórumon terelôdött az erdôszentgyörgyi fogyasztási szövetkezetre, amely eladta a rigmányi volt szövetkezeti üzletet. Az ingatlanra azonban a falubeliek is igényt tartottak volna, így aztán az ügy a legfelsôbb bíróságra került, de ott még nem hoztak döntést. Ennek kapcsán kerestük fel a szentgyörgyi fogyasztási szövetkezet elnökét, Bica Rodiont, mivel az általa vezetett intézmény ellen több vád is elhangzott.

Félreértésekre alapozva, elsôsorban azt rótták fel nekik a rigmányiak, hogy az eladott ingatlan tulajdonképpen a havadi fogyasztási szövetkezet tulajdonát képezte. Ez valóban igaz, de késôbb a havdi fogyasztási szövetkezet egyesült az erdôszent- györgyivel, és így annak vagyonáról immár az erdôszentgyörgyi fogyasztási szövetkezet dönt, pontosabban ennek közgyûlése.

Az erdôszentgyörgyi szövetkezet egyébként abban a fonák helyzetben van, hogy nincs mit csináljon vagyonával. Sem a bözödi, sem a havadi és az ide tartozó rigmányi és gegesi, de még az erdôszentgyörgyi üzleteket sem tudták nyereségesen fenntartani, így ezeket sorra eladogatták. Ez utóbbinak az árából szeretnék a szintén zárva levô szentgyörgyi vendéglôt felújítani, ám ennek még az elkezdésére sem került sor, mert felhalmozódott adósságaik miatt a pénzügyi igazgatóság levette a számlájukról az üzletet megvásároló erdôszentgyörgyi polgármesteri hivatal által kifizetett elsô részletet, mintegy 500 millió lejt.

Több ízben is vádolták a szentgyörgyieket, hogy kizárták a tagokat a szövetkezetbôl, hiszen az erdôszentgyörgyi fogyasztási szövetkezetnek 73 tagja van, noha korábban ezernél több tagsági könyvet is kiadtak. Erre vonatkozóan az elnök elmondta:

- Senkit sem zártunk ki. Megjelent egy rendelkezés, melynek alapján a tagoknak csak annyi lett volna a dolga, hogy kifizessenek egy nem túl nagy összeget (1000-25.000 lej között), amíg azonban nem jelentkeznek a volt tagok, addig úgy tekintjük ôket, mint akik kirekesztették saját magukat. De számukra is még mindig megvan a lehetôség, hogy rendezzék irataikat. Az egyes falvakban levô megbízottaink is elhozhatják a kérvényt és azt a szimbolikus összeget. Természetesen a jövô tavasszal megtartandó közgyûlésen csak azok vehetnek részt, akiknek az iratai rendben vannak.

Bica Rodion egyébként elmondta, jelenleg csak három üzlet, egy cukrászlaboratórium és egy lovas-szekeres szolgálatás mûködik a fogyasztási szövetkezeten belül. A korábban virágzó üzlethálózattal rendelkezô intézmény jövôjét mindenesetre optimistán látja az elnök:

- Nehéz kérdés, hogy miért gyûlt fel ennyi adósság. Lehet, hogy nem gazdálkodtunk elég jól abból a pénzbôl, amink volt. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy ahol létesítettek magánerôbôl üzletet, az tönkretette a szövetkezeti üzletet. De helyre fogunk jönni - mondja.

Hogy indokolt-e az optimizmus vagy sem, azt nem a mi tisztünk eldönteni, mindenesetre igyekezniük kell. A fogyasztási szövetkezetek megyei egyesülete, a Federalcoop bizottsága ugyanis felszólította a vezetôséget, hogy még a szentgyörgyi bíróság felavatása elôtt nyissa meg az évek óta zárva tartó vendéglôt. Jeney László, a Federalcoop elnöke a Népújságnak nyilatkozva elmondta, elfogadták Bica Rodion ellenvetéseit, és írásos magyarázatot várnak a szentgyörgyi fogyasztási szövetkezet elnökétôl.

- Mi a havi jelentések alapján láttuk, hogy gondok vannak ennél az egységnél, ezért ült össze a bizottság, hogy a kialakult helyzetet elemezze. Számos javaslatot tettünk, ezeknek alapján várjuk a szentgyörgyiek válaszát ezekre, és azt, hogy a vendéglô újra fogadja a vendégeket, hiszen a közeli bíróságról minden bizonnyal sokan betérnének ide. Ugyanakkor felszólítottuk a vezetôséget, hogy írásban értesítse a tagságot, mi a teendôje, ahhoz, hogy újra teljes jogú taggá váljon. Mi nem vehetünk részt helyettük a közgyûlésen, abban segíthetünk csak, hogy rendezzék irataikat.

Jeney László szerint a közeljövôben egy bizottság majd újratárgyalja a fogyasztási szövetkezet ügyét, megvizsgálja, hogy az ottani vezetôság elvégezte-e a kirótt feladatokat és ezek fényében dönt majd a további lépésekrôl.

A kormány elemezte azokat a módozatokat, amelyek lehetôséget biztosíthatnak az Európai Unió által 2004-2006 között biztosított megemelkedett támogatás optimális felhasználására. Ugyanakkor megvizsgálták, hogy melyek a kiemelten kezelt tervek a következô idôszakban.

Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy az Európai Unió 2004-ben tervezett kibôvítését követôen felszabadul a csatlakozás elôkészítésére szánt mintegy 8,2 milliárd eurós összeg, amelyet a PHARE, ISPA és SAPARD gazdaságfejlesztési programok keretében nyújtanak. Ennek az összegnek az újraleosztásából az EU döntése értelmében Bulgária és Románia jelentôs hányadban részesül. Románia a jelzett három évben mintegy 2,8 milliárd euró vissza nem térítendô támogatáshoz juthat, míg jelenlég évi 660 millió euróban részesül. A végleges döntés december 12-13- án, az Európa Tanács koppenhágai összejövetelén születik meg.

Baj van a kedvezménytörvény szomszédsági elfogadottságával. Baj volt már felvetésének percében is, azóta sem szûntek meg a nyugtalanságok. Aggodalmaik mélyrôl, a történelem mélyérôl fakadnak, és nem csitulnak el, majd csak a történelem kifulladásával együtt. Vagy amikor a kedvezménytörvényt visszavonja a magyar parlament, illetve ha a magyar mint nép és ország eltûnik a közép-európai politikai- gazdasági-mûveltségi mezônybôl. Ez utóbbira a demográfusok Vörösmarty óta rengeteg esélyt látnak.

Mindig, amikor úgy tûnik, hogy a dolgok a megbékélés, az entrópia felé haladnak, rendszerint beüt a kiszámíthatatlansági tényezô, együtt- és különható, amely felfordítja imbolygó szekerünk, szétveri az egyensúlyhelyzet érzetét vagy kellemesnek ígérkezô illúzióját. Mondjuk: elüti a hatalom birtoklásától a Meèiar- pártiakat Mikulás Dzurinda pártja, van is nagy hejehuja magyariék udvarán, ám hôsünk ekkor Budapestre jô s a magyar történelemre idegesítôen emlékeztetô Országházban szembefordul a némiképpen kiherélt, vértelenül "európaibbá" tett kedvezménytörvénnyel.

Aztán berepül a délkeleti szomszéd is, mi ôt naponta látjuk tévében és újságban, szavait könnyedén lefordíthatjuk magunknak, csak éppen rejtett értelmük tárul fel sokkal késôbb; a nagy szómágus látszólag repes a kedvezménytörvény átdolgozása hallatán, de tulajdonképpen pontosan akként cselekszik, mint szlovák pajtása. (A kommentátorok sebesen hozzáteszik: szó sincs a kisantant újraélesztésérôl.)

Nem kell a magyarokat pátyolgatni, támogatni, fölöttébb szeretni, fôleg nem azokat, akik a határokon kívül rekedtek. Ez a két ország vezetôinek üzenete. Hiszen amazok felnôttek, nagykorúak, meg tudnak állni a saját lábukon - vélik uraink. És legfôképpen egyenrangúak, boldog polgárok, akik jóban és rosszban osztoznak az adott földrajzi fogalom (ország, haza, régió) minden egyedével. A pártatlan bíró jelmeze elegánsan feszül rajtuk.

Nem kell a kedvezés, nem kell a privilégium. Sokkal jobb lenne, ha a magyar kormány is végre észre térne és hozna gyorsan egy ártalomtörvényt, amellyel végleg lemond a magyar kisebbségek további erkölcsi- anyagi segélyezésérôl. Olyasfélét, mint a szocialista internacionalizmus korában, amikor a múltat és a jövôt végleg el lehetett törölni, és kéz a kézben, örökös fényben együtt mentünk a … felé. A törvénynek minden paragrafusa, amelyben a korábbi kedvezménytörvény kedvezései kimutathatók, csakis a szlovákiai szlovákokra és a romániai románokra vonatkoznának, bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt.

Na és mi legyen addig a magyarokkal? Ja, azok maguktól is felfalják egymást, vagy összevissza vándorolnak a világban, szereznek még vagy húsz Nobel- díjat, miközben lassan kimúlnak.

Fehér lepelben és lábujjhegyen, hogy ki ne törjön a pánik, miként azt már a Jereváni Rádió is tanácsolta egykor.

A Mûvelôdési és Kultuszminisztérium, a Népi Alkotások Országos Központja valamint a bukaresti Ethnos Mûvelôdési Alapítvány rendezett a közelmúltban az ország 24 megyéjébôl érkezô 155 népi alkotó - hozzájuk csatlakoztak a Bukarest municípiumbeliek is - részvételével a Bukaresti Nemzeti Színház kiállítótermében tárlatot Hagyomány és korszerûség a famegmunkálásban címmel. Megyénkbôl a mezôbándi Bányai Dániel citera-, a régeni faedénykészítô Kiss Ferenc valamint a görgénykakucsi bognár, Truta Alexandru mutatta be munkáit. A kiállítást november 28-án nyitották meg Ioan Opris államtitkár jelenlétében. A díjazottak egyike a mezôbándi citerakészítô, aki kiválósági oklevéllel, valamint az Ethnos Mûvelôdési Alapítvány által évente egy alkalommal odaítélendô díjjal térhetett haza.

- Nagyon szeretem, amit csinálok. Valójában nem is a kiállításra készítettem a citerát. Újra felvetôdött a zenekar létrehozásának lehetôsége Bándon. .Másrészt idén ôsszel keresett fel Opris Ilarie úr a Népi Alkotások Maros Megyei Központjától és Rau Viorel a bukaresti Ethnos Mûvelôdési Alapítvány részérôl, s mondták, örülnének, ha én is részt vennék. Volt is néhány félig kész hangszerem, 1969 óta foglalkozom citerakészítéssel. A faluban a régi citerákat is hozzám hozzák felújítani. Hogy hány citerám van?! Huszonvalahány és jó pár újabb számára is elôkészítettem az anyagot. Fenyôbôl, melyet deszkának szántak. Azok küzül tettem félre a rezonáns anyagot. Bár készítettem citerát olyan, kb. 200 éves gerendából is, mely természetes körülmények között száradt. A jó hangzás a legfontosabb. Az, hogy ne legyen süket a citera. Amire akkor jön rá az ember, ha zenekarban játszik, és annyira gyengén szól, , hogy maga sem hallja hangját.

- Játszott is Bukarestben, a díjátadási ünnepségen...

- Akkora lázban voltam! Nem is számítottam erre. Eszembe sem jutott asztalt kérni. Pedig nem mindegy, mire helyezi az ember a hangszert. A citerám nagy volt. Az asztal kicsi. Hangzás szempontjából ez nem volt jó. Többféle asztalom is van otthon. Valamennyin kipróbálom, melyiken hangzik jobban. Az is befolyásolja, hogy a padozat padló-e, vagy mozaik. Ha játék közben lábam az asztal lábához ér, a rezonanciától el is zsibbadhat.

- Hallom, nem csak kiválósági oklevéllel jutalmazták.

- Pénzjutalomban is részesültünk. Nem vagyok anyagias, mégis jól jött, mivel a húrokat meg kell vennem. Citerához valót külön nem árulnak. Meg kell vásárolnom ötvenezerért a hat gitárhúrt, bár ebbôl csak az egyes és a hatos kell. Hogy örülök-e díjnak? Hogyne! Mint ahogy annak is, hogy a népi alkotások megyei központja, alkotótársaméihoz hasonlóan, az én munkámat is értékeli, és annak is, hogy lehetôséget teremt számunkra a bemutatkozásra, arra, hogy ismerkedjünk, tanuljunk egymástól, hogy barátságot köthessünk. Mert összeköt a népmûvészet is.

Ajánló alattvalóknak

Bizony flörtölt a császár is. "Ked-ves, jó Barátném!", Ôfelsége, a monarchia uralkodója kezdte így leveleit nagy-nagy titokban. 1886 májusában kelt elsô levelében még óvatos az uralkodó: ahogy kell, Nagyságos Asszonyomnak titulálja szeretôjét. Az "Asszonyomtól a Barát-némig" csaknem 30 esztendônek kellett eltelnie keserves kínban, de hát elôkészíteni soha semmit nem lehet alaposan... Nos hát úgy kell neki(k), úgy kell a császárnak, ha nem tudta rávenni szeretôjét, Schratt Katalint, hogy postafordulta után azonnal égesse el a hozzá küldött leveleit. Schratt Katalin nem égette el a fiókja mélyén rejtegetett papirosokat, könnyen meglehet, esze ágában sem volt elégetni, talán az osztrák színésznô így óhajtott bevonulni a monarchia történetének bizarr fejezeteibe.

Jól számított, Ferencz József császár és Schratt Katalin kapcsolatáról könyv íródott, és ez most már visszavonhatatlan, íme, mint e példa is mutatja, a császár intim sztoriján csemegéznek a pimasz késôi alattvalók. Csemegéztek a századelôn is bécsi urak és pestiek, dámák, magyar bovarynék, mert a császár és a színésznô közötti kapcsolat nyílt titok volt úri lakosztályokban, platzokon és strassékon, Bécsben, Pesten, Kolozsváron.

A könyv egy kerek évszázadot késett csak. Ahhoz képest, hogy mennyi mendemonda, mítosz és legenda vette körül még éltében Ôfelségét, hát kérem, évszázadnyi letisztulás, azt gondolom, nem is sok.

Brigitte Hamann bécsi történész publikálja a császár és a színésznô közötti levelezést. Magyar nyelven is olvasható a Kedves, jó Barátném! Tavaly nyomta ki az Európa Kiadó. (Brigitte Hamann a kiváló forrásmunka, a Bécs és Hitler szerzôje.) A könyvre véletlenül találtam egy kolozsvári antikváriumban. Sarokban éppen, ahol a nem kell könyvekbôl épít tornyot a finnyás olvasó. Mindenki félretette, nem röstellték Ôfelségét... Pedig ôfelsége ide, ôfelsége oda, izgalmas dolgokról szerzünk tudomást. Csak semmi testiség. Bár ki tudja, a féltékenység mire jó. Arra például, hogy Schratt Katalin számonkérje a császáron, mire
kell néki Anna Nahowski, a másik szeretô...

Kitûnô könyvet ajánlok az olvasónak. Benne semmi erotika nincs. A császár darabosságán sokat szórakozom. Tud a császár közlékeny lenni, nagyon is. Megírja múzsájának, hogy áll éppen az aranyere, de fenemód, betéve ismeri a színésznô "nehéz napjait". Ki tudja, mit fecseg ki egyszer még Anna Nahowski.

Ó, Császár, még abból is könyv lehet!

Mi újság Rüsz Károlyéknál? A nagykendi versmondó boldogan számol be újabb fellépéseirôl. - Vasárnap érkeztünk haza. Október 11-13. között részt vettem Debrecenben a dr. Kardos Albert emlékére szervezett vers- és prózamondó versenyen. Harminckét versenyzô jelentkezett. Két díjat is kaptam, az egyik a zsûri különdíja, László Ákos: Szerelmem, Debrecen címû grafikája, rajta a Nagytemplom, a Kollégium, Kálvin arcképe; a másik a négy éve elhunyt Pallai János újságíró, a Debreceni Rádió volt elnöke emlékére létesített alapítvány díja: könyv- és pénzjutalom.

- Erdélyben járt orvosok meghívására érkeztünk Budapest érintésével Münchenbe november 23-án. Az egyik orvos meglepetése felesége szülinapjára: a mi mûsorunk volt. Erdélyi gyöngyszemek címmel állította össze a feleségem, Rüsz Terézia tanárnô, a szerzôket is ô mutatta be, én pedig költeményeikbôl adtam elô. Ady Endre, Áprily Lajos, Emôd Tamás, Horváth István, Gellért Sándor, Kányádi Sándor, Székely János és Szilágyi Domokos életmûvébôl kaptak ízelítôt a Magyarországról Münchenbe származott magyar orvoscsaládok, a házigazda barátai, 21 személy. De nem csupán szellemi ajándékkal szolgáltunk. Megtudták, hogy értek valamicskét a konyhához. Kétvedres fazékban fôztem lucskos káposztát, rengeteg hússal, hatalmas sikere volt! Ugyancsak kedvelték, fôleg a hölgyek, és biopálinkának becézték nagykendi kisüstimet: alma, körte, vadvackor párlatát. Még egy fellépésem volt Münchenben, november 24-én egy másik magyar családi társaságban mutattam be a Hálaadás - Anyámnak címû összeállításomat, Vörösmarty Mihály, Dsida, Petôfi, Weöres, Horváth István, Reményik Sándor, Tompa László, Erdélyi József, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos verseit. És 2003 elején visszavárnak, a katolikus egyház keretében fogok fellépni. Idehaza is várt egy meghívó: Szatmárnémetiben most pénteken tartják a Gellért Sándor szavalóversenyt. Ez éppen a tizenharmadik. De én nem vagyok babonás.

Egyszeri olvasat

Ez egy olvashatatlan olvasmány.

Az olvasólámpa olvasópróbára sietett az olvasóterembe. Otthon feledte olvasójegyét, nem engedték be. Várta az olvasókörben egy olvasó és egy olvasókönyv, a félbemaradt olvasnivaló, olvasójel minden tizedik oldalon. Az olvasólámpa olvasásmódja igen érdekes, szájról szájra olvas. Várta ôt az olvasómozgalom lelke, az olvasószerkesztô. Névsorolvasásból doktorált, délutánonként olvasószolgálatot vállalt, hát gyakran emlegeti az olvasóközönség. Nyaranta olvasótábort szervez. Villanyoltás után az olvasólámpa gondolatolvasással üti agyon az éjszakát. Sok éj múlt ki ekképpen. Jó olvasólámpa mindig olvas.

- Vajon kivel olvastat az olvasószerkesztô? - aggódott. Bánatában reklámokat kezdett olvasni. Annyira belemerült, mindjárt elüti egy kocsi. A sofôr fékez, ráripakodik:

- Itt kelsz át, idióta? Nem tudsz olvasni, analfabéta?!

Az olvasólámpa mélyen megütközött ezen, ugyanis éppen azt olvasta egy hosszú reklámszalagon, hogy AZ OLVASÁS ÉVE. Az ô olvasata szerint ebben az évben szabadon lehet közlekedni az olvasnivalók között. De lám, nem.

Szomorúan hunyt ki.

Nem elég, hogy a tévében látható akciófilmek ontják ránk az erôszakot, a média más úton-módon is tudtunkra adja, hogy olyan világban élünk, ahol a bûnözés, az erôszakos cselekmények hozzátartoznak mindennapjainkhoz. hírmûsorok, riportok hozzák közel a legképtelenebb eseteket, ami még nem volna baj, de azt nehezen tudom elfogadni, hogy a média emberei legtöbbször fölöttébb nagy megértést tanúsítanak - no nem az áldozat - a bûnözô iránt. Valószínû, a személyiségi jogok okán, elvégre ez még egy bûnelkövetônek is kijár. Az áldozat? Ha olyan hülye volt, hogy hagyta magát becsapni, megverni, megölni, legyen az ô privát nyomora.

Így lett a bankrablóból újkori betyár, a mostohaapját lelövô tizenévesbôl tévésztár, mindaddig, amíg a pszichológusok és bûnügyi szakemberek be nem szóltak, hogy most már elég legyen! Ti. amikor a rabló hôstettként tálalja tetteit, amikor a gyilkosságot elkövetô gyereklány belenevet a kamerába (és a nézô arcába), amikor az anya egy cseppnyi felelôsséget vagy megbánást sem érez, akkor ezeknek a képeknek a társadalomra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. Ki mérte fel vajon azt, hogy ezeknek milyen üzenete van az ifjúság számára? Hallom a rádióban, amikor megszólal egy több évre elítélt fiatalember: aszongya, hogy ha kikerül innen, akkor neki kell egy lakás, az neki jár, mert ha nem, akkor megint bûnözni fog. Tetszik érteni? elôbb megszegjük a törvényt, utána követelôzünk, majd fenyegetünk! Ismét megkérdem: mit üzen ez a napi 10-12 órát dolgozó huszonévesnek, vagy a nélkülözô diáknak, akik abban reménykednek, hogy talán tizenöt év múlva lesz saját lakásuk.

A hazai tv-adókon is gyakran látni jóltáplált fiatalokat, akik szemrebbenés és szégyenérzet nélkül számolnak be arról, hogyan csaptak be, loptak meg vagy ütöttek le valakit. Mentegetôzésük, hogy nem kapnak munkát, átlátszónak tûnik, egyszerûen azért, mert az ember ösztönösen az áldozat pártjára áll, no meg azért, mert látja: rengeteg fiatal éhbérért dolgozik, mert nincs más választása, ha becsületes akar maradni. Igazságtalanságnak tartom, hogy a bûnözést sokan a szegénység kísérôjelenségének tartják, megsértve ezzel emberek millióit, akik nehéz körülmények között is megmaradnak a tisztesség útján. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartom a "megélhetési bûnözés" álságos szlogenjét, azért, mert elôre felmentést ad az elkövetônek, bátorítást az ilyesmire hajlamosaknak, másrészt semmibe veszi a leendô áldozat emberi mivoltát, annak a személy sérthetetlenségéhez és a magántulajdonhoz való alkotmányos jogát. Arról nem is beszélve, hogy a kárvallottak legtöbb esetben a szerényebben/szegényebben élôl közül kerülnek ki. A lopást, csalást nem megmagyarázni, ideologizálni kell, hanem megelôzni, s ha mégis megtörtént, akkor büntetni. A tolvajra azt mondani, hogy nem volt más választása: álhumanizmus, bûnpártolás.

Az állam bácsi pedig szemet huny afölött, hogy egyik nyomorult meglopja a másikat, ô apró-cseprô segélyekkel letudja a saját feladatát és felelôsségét, a rendôrség nem tud, vagy úgy tesz, mintha nem tudna segíteni. A napi gondokkal küszködô átlagember pedig szembe kell nézzen azzal, hogy bármikor zsebmetszôk, drogosok, útonállók, betörôk áldozatává válhat. Közben az okosok megmagyarázzák neki, hogy ez a demokrácia velejárója, árnyoldala. Csoda tudja, mi mindig az árnyékos oldalra kerülünk, ha demokráciáról van szó…

Bugyina nye

A polgármesteri hivatalban egyébként 499 dossziét tartanak számon, ennyi családnak kell segélyt biztosítani. Jobbára romákról van szó, akik a község lakosságának szinte az egynegyedét alkotják. Ha arra gondolunk, hogy Imre Barna monográfiája szerint 1936-ban 60 cigány élt a faluban, az eltelt alig több mint két emberöltô alatt a számuk meg-tizenkétszerezôdött.

A bándi romák három jellegzetes lakóhelyet alakítottak ki. Ahogy beérkezünk a faluba, az út bal oldalán van a Nagytelep, ahol jobbára a régebbi családok laknak, a jobb oldalon kapaszkodik fel a dombra a Kistelep, s a falu végén az úgynevezett Kosba, a legszegényebb családok lakhelye található. A Nagy- és Kistelep, illetve a falu között a választóvonalként kanyargó halott kisvasút utolsó szerelvénye mintha a változás, a haladás csekély reményét is magával vitte volna. Vagy mégsem?

A faluba az igyekvô, jobbára zenész dinasztiák tagjai Plajbász, Piczula, Grittó leszármazottai telepedtek le. A többség azonban a telepeken lakik, egy-két helyiségbôl álló különféle tákolmányokkal, náddal fedett vályogházakban, amelyek gyakran 10-12 személyt is befogadnak. A viskókban se víz, se villany, se gáz, és a telekkönyv szerint nem is léteznek a nyilvántartásban.

Míg régebben apáról fiúra szállt a szokás, hogy a nagytelepi romák éveken át ugyanahhoz a családhoz szegôdtek el munkára, manapság a kapálás, szénacsinálás idején is nehéz napszámost találni közülük. A faluban nem túl hízelgô a megítélésük: fát, majorságot lopnak, betörnek a házakba, gazdasági udvarokra, s munkára sem érdemes megfogadni egyeseket, mert délben egyszerûen el kell csapni ôket - vélekednek a helybeliek, akik újabban a városi útkeresztezôdésekben látják a bándi romákat koldulni. Mások már reggel kiállnak a autóbuszmegállóba, s egész délutánig alkudoznak, ha nem tudnak megegyezni a munkást keresôvel. A kocsma egyébként a kedvelt tartózkodási helyük, s ha berúgnak, félelmetesek tudnak lenni - mondják a falubeliek. S bár a segélyen kívül látszólag nincs más keresetük, azt is megjegyzik egyesek, hogy a szombati hetivásáron mégis ôk veszik meg a legnagyobb tyúkot, rucát, pulykát, s az elsô bárány is az övék lesz.

- A pillanatnak élnek, nem gondolnak a holnapra, nincs is jövôké-pük .

Kerezsi János református lelkész szerint 60 százalékban a pünkösdista vallás hívei lettek, s vannak köztük adventisták és Jehova tanúi is. Általában ahhoz az egyházhoz húznak, ahonnan több segélyt remélnek.

A Kosba tanyán, ahova Kovács G. Levente kísér el, a nyomor nyilvánvaló látványa és sereg gyermek vesz körül. Vannak közöttük jól öltözöttek, de olyan kisgyerek is, aki mezítláb dagasztja a novemberi sarat. Gritto Sorin és Stan Anna invitál a házukba. Az asztalon puliszka, kenyér, s egy szál kolbász, az ágyon gondozott csecsemô. A házigazda szerint, akinek négy gyereke van, a gyerekpénzbôl élnek, tartanak egy kis malacot, és télire törökbúzát vásároltak. Kosbán mindenki szegény. Járnak ugyan a pünkösdistákhoz, de segélyt csak azok kapnak, akik megkeresztelkedtek.

Grittó Lajos 38 évesen 11 gyerek apja, a nádfedeles vályogviskóban velük lakik a 19 éves lányuk gyereke is. Az ágyon egy hároméves kisfiú, csak csont és bôr, sem beszélni, sem járni nem tud. Az apa nem dolgozik, gyomorfekélyre és egyéb fájdalmakra panaszkodik. A 11 gyerekbôl mindössze kettô jár iskolába, Jánoska a legügyesebb, aki elsô osztályos.

A gyereksereg mindenütt követ, s ötletes, eredeti játékszerük a gazdi által szerkesztett kicsi szekér elé hámba fogott kutya.

- Bugyina nye - azaz nincs munka - mondja a 45 éves Bíró Zsuzsa, aki nyolc gyereket nevelt fel, és írni, olvasni sohasem tanult meg. Öregnek látszom - teszi hozzá, amikor koráról kérdezzük, s valóban sokkal idôsebbet mutat a 45 évnél. Dodó Béla azért hív magához, hogy lássuk, a gyerekek tanulnak, ô maga betegnyugdíjas, Brassóban dolgozott, a "gáznál". Két házon parabolaantenna van, a tulajdonos azonban nem engedi, hogy fényképezzünk.

Már szürkülödik, amikor a Kosbáról a Nagytelep felé tartunk. A kút körül nagy forgalom, a bándi romáknak a természet is besegít az iható forrással, aminek ingyen van vize.

A Nagytelep túlsó végén épült fel a mosdó a norvégok segítségével. A tisztálkodáson kívül a mosásra is lehetôségük lesz. Tavasztól már használhatják a telep lakói, s a norvégok vállalták a költségeket is.

Részeg férfi lôdörög a síneken, az úton gyerekét szoptatja egy anya, mosott ruhaerdô lebben a szélben, s a 83 éves Irén néni botjának társaságában hazafelé tart. Haragosan rebbenti szét maga körül a gyerekeket, amikor fényképezni akarjuk, de azok nem tágítanak.

A Nagytelepen 52 ház van, körülbelül 400-an lakják, Poczó István pünkösdista prédikátor szerint a két telep lakói közül 350-en vannak megkeresztelkedve. Az istentiszteleteket rendszeresen tartják hét közben is, s a norvégok mellett a hollandok támogatását is élvezik. Ô maga gépkocsivezetô volt, s a legnagyobb gondként a telepeken a munka hiányát emlegeti.

A bándi iskolában cigány tagozat mûködik, a legnagyobbak már hatodik osztályosok. A tanórák román nyelven folynak, s heti három órában anyanyelvükön tanulnak a gyerekek.

- Ez nagyon jó dolog, ha a társadalmi környezetükre gondolunk, a szülôk ugyanis általában analfabéták, s a gyerekek nincs kitôl példát vegyenek. A tízóraira kapott krémsajt és keksz az iskolába vonzza ôket. (És valószínû a tanítónôk is.) Vannak köztük intelligensebbek, azokkal külön foglalkozunk, egyébként egyik óra tanítás, aztán hangosan ismételjük a leckét, a harmadik óra pedig a begyakorlás - mondja Gritto Aurelia Gyöngyi, aki az elsô osztályt vezeti.

- Ôk is gyerekek, nekik is van lelkük, és fogékonyak. Ha érzik a szeretetünket, akkor könnyebb lesz a tisztaságra, a társadalmi beilleszkedésre szoktatni ôket, bár elképzelhetetlenül nehéz körülmények között élnek - mondja Járay Judit, aki a második osztályt tanítja.

Roma gyerekek vannak a román illetve magyar tannyelvû osztályokban is, akik beilleszkedtek ezekbe a közösségekbe - teszi hozzá Creti Gheorghe igazgató. Sajnos, a nyolcadik osztály végére sokan lemorzsolódnak, mivel addig háromszor megbuknak - egészíti ki az elhangzottakat az aligazgató.

A mezôbándi orvosi rendelôben a kora esti órákban is nagy a forgalom. Todea Moga Dorel helybeli családorvos roma lányoknak, asszonyoknak magyarázza a fogamzásgátló szerek használatát a harmadik hete kezdôdött ingyenes születésszabályozási kampány keretében, ami a várakozók számából ítélve sikeresnek tûnik.

Ismerjük az életmódjukat, tudjuk, mire lenne szükségük, hisz a pácienseink - mondja az orvos, akinek legnagyobb bosszúsága, hogy hiába is írja fel a szükséges gyógyszert, a roma betegeknek nincs pénzük megvásárolni azt.

- Ezért kénytelenek vagyunk fölöslegesen terhelni a vásárhelyi kórházakat. A halandóság nagyobb közöttük, mint a lakosság többi részénél. A betegségek ötven év körül jelentkeznek, légcsôhurut, tüdôbetegségek, a gyerekeknél pedig a vérszegénység a leggyakoribb. Az évi ellenôrzések során derül ki, hogy 35 éves korig tökéletes a fogazatuk, aztán 40 éves korukra szinte egy foguk sem marad. A genetikai örökség még mindig jó, de az alultápláltság, bizonyos élelmiszerek hiánya megteszi a magáét. Mióta a holland és norvég segélyek rendszeresen érkeznek, jobb ruhákban, valamivel tisztábban jönnek a rendelôbe.

20 éve nem sok minden változott, s azt szoktam mondani, hogy a TELEP a barométer, ha már nem lesz, azt jelenti, hogy Európában vagyunk - hangzik Todea Moga Dorel családorvos jóslata.

Az orvos házaspáron kívül van még olyan személy, aki gyakran jár a romák között, ismeri a szokásaikat, az életüket és a falubeliek véleményével nem mindenben ért egyet. A putriban, ahol például az agyagos földre terített szalmazsákon töltik egymás hegyén-hátán az éjszakát, ahol a legminimálisabb higiéniai és emberi feltételek sem adottak, és gyakran korog a gyomor, hogyan alakulhatna ki bennük a civilizált viselkedés és életforma, a munkakultúra, a tanulás iránti igény. Ezek mind olyan dolgok, amit a szülôktôl, a családban látott példa alapján sajátít el az ember.

A telepeken pedig még áll az idô, és feltevôdik a kérdés, hogy ki fogja kinyitni ilyen bagázsival Romániának az Európai Unió kapuját? Mind Mezôbándon, mind pedig az ország lakosságának egyre nagyobb hányadát alkotó romák lehetséges szocializációja érdekében sürgôsen tenni kell valamit, amíg a hangosan ketyegô demográfiai bomba ezt a mai többségnek még lehetôvé teszi.

Idáig jutunk a beszélgetésben, amikor a bándi romatelepeken szennyesszürkén szétfolyik az alkonyat, a nyers fából vékony füstök szállnak az ég felé. Bent, a putrikban elkezdôdik a kilátástalanság "bôvített újratermelése".

Törvényszeretô, -tisztelô ember voltam mindig. Meggyôzôdésem, hogy egészséges döntés, határozatok nélkül egyetlen közösség sem mûködhet jól. Írott törvények szabályozzák tetteinket, cselekedeteinket. Hiszek az írott szó hitelességében, súlyában, hozzá igazodom.

De néha az írott szó és a valóság között semmi, de semmi összefüggés nincs. Helyi (vidéki) tanácsos vagyok. Figyelem a falusi ember vergôdését, kitartását, türelmét, reménykedését. Majd csak lesz valahogy, csak jön valami jó az ô számára is.

Jött. A Népújság 2002. szeptember 19-i száma közli, hogy megkezdték az ôszi oltási kampányt, s "a gazdáknak az oltás elvégzését kell csupán kifizetniük, ami sertések esetében legkevesebb 9000 lej/sertés". És vajon mennyi a legtöbb? Ugyancsak a Népújság 2002. október 12-én rátesz még ... és pontosít. "A sertéspestis elleni oltóanyag, munkadíj költségeit teljes egészében az igazgatóság állja". Írják meg nekem, hol van ez az igazgatóság? Ugyanis tôlem sertésenként 30.000 lejt kérnek az oltásért. Ha van tíz malacom (mert van... még), akkor 300.000 lejt fizettem.

Írott szó és valóság között lehet ekkora ellentét? Miben higgyünk? Mindenki vak? Vagy mindenki kiskirály ebben az országban? Tartsák már meg a "királyok" tanácskozását! Javaslom, emeljék az oltási díjat a következôképpen: egy disznó/egy paraszt. Csak, ha a parasztok elfogynak, mi marad ebben az országban? Mert jelenleg sok a disznó, kevés a paraszt!

Szigeti György, Backamadaras

Tisztelt Szigeti György!

Írása kapcsán felvettük a kapcsolatot dr. Ioan Rusuval, az Állategészségügyi Igazgatóság igazgatójával, aki megerôsítette azt, amit október 12-i lapszámunkban közöltünk, éspedig: a disznópestis elleni oltás ingyenes, az oltóanyagot a szóban forgó igazgatóság állja, a munkadíjat ugyancsak az igazgatóság számolja el az állatorvossal. Ez az igazgatóság Marosvásárhelyen, a Hídvég utca 10. szám alatt található.

Az oltásra visszatérve, a helybeli állatorvossal kellett volna, vagy kellene tisztázni, csak pestis, vagy más betegség ellen - aminek árát ki kell fizetni - is beoltották az állatokat.

Mint ismeretes, Marosvásárhely legjobban adminisztrált negyedé-rôl van szó. A tíz tömbház tizenöt lépcsôházból áll és ez öt lakástulajdonosi társulásra oszlik, nevezetesen a 227-es, 228-as, 244-es, a Condomeniale, valamint a maradék külön, így "363-369"-es jelzéssel bejegyzett társulásokra, ami azt jelenti, hogy öt elnök, öt gondnok - azaz adminisztrátor - továbbá öt ellenôrzô bizottság vagyis cenzorbizottság és tizenöt lépcsôházfelelôs irányítja ezeket - természetesen megfelelô tiszteletdíj fejében, amit a Savinesti negyed lakói fizetnek. Így aztán nemhiába panaszkodnak a lakók, hogy magas a közköltség.

Az erôs kezû elnök, Croitoru Eugen, gondolt egyet és az elôzô gondnok - Maiorescu Alexandru munkaszerzôdését - harmincévi munkaviszony után - egy tollvonással megsemmisítette. Azaz kirúgta, egyszerûen azért, mert az elnök által üresben aláírt egyik bankutalvánnyal kivett a bankból 147.000.000.-lejt és új társulást létesített Condomeniale néven, 150 családdal, mert szabadulni akartak Croitoru Eugen elnök úr fennhatósága alól. A megmaradt 160 család pedig "363-369" Társulás néven került bejegyzésre Croitoru Eugen elnöklete alatt, kinek ellentmondást nem tûrô szigorú tevékenysége 2001 január és 2002 augusztus között - tehát húsz hónap alatt- nem kevesebb, mint 46. 348.378. lejébe került a 160 családnak, amibôl 22.344.000 lej az elnök úr bruttó fizetése 3.000.000 lej az ügyvédi honorárium - ugyanis az elnök közben hosszasan pereskedett a szakadár Maiorescuval, majd egy hanyag mozdulattal visszavonta a feljelentést, de a perköltség maradt a lakossági közköltségi számlán. Ezt követôen Croitoru elnök saját aláírásával szigorúan utasította magát, hogy kölcsönt vegyen fel a társulási pénztárból, mégpedig kétmillió lejt,amibôl azért nem fi-

zetett vissza 1.265.000. lejt, mivel úgymond az elôzô gondnoktól nem kapta meg a 2000 decemberi fizetését, jóllehet akkor a mi társulásunk még nem is létezett. Ide tartozik az is, hogy azt a bizonyos kamatmentes kölcsönt saját gépkocsijának javítására fordította.

Továbbá az elnök úr lajstromot készített a 2000-es év hátralékosairól és annak alapján a 160 család forgóalapját tartalmazó bankszámlájáról ,leemelt 19.737.378.lejt, amit átutalt a Condomeniale társulás számlájára, hogy a 2000-ben benem hajtott tartozásokat kiegyenlítse mégpedig úgy, hogy az utalványra odahamisította a Görbe Miklós aláírást. A szerkesztôségben megtalálható a fenti lajstrom másolata, amelyen 11 olyan személy található, akik nem is szerepelnek a "363- 369" Tulajdonosi Társulás nyilvántartásában.Így tehát az elnök úr nem terrorizált ez alkalommal, hanem nagylelkûségrôl tett tanúbizonyságot, amikor a tásulási alapból a szegény másik társulásbeli hátralékosok számláját a mi társulásunk pénzébôl flottul kifizette a 19 millió lejt,amit a társulásunk soha sem fog viszontlátni. Amikor mindezt szóvá tettem, az elnök úr azonnali pénztárellenôrzést rendelt el,amit az ô saját kezû irányításával a cenzor sûrû bólogatása és helyeslése mellett, el is végzett és ami szerint 2002 júliusában a kasszában 63.064.000 lejt talált és amivel szemben elsô alkalommal 32 millió lej hiányt állapítottak meg, a második alkalommal már csak 7 millió lej mínuszt, míg a harmadik nekifutásra csupán 2.513.485 lej mínuszról lobogtatott egy papírdarabot az elnök úr saját kezû írásával .Végül is a négy hónapos hozzértô vizsgálódás és Murar Alexandru cenzor úr sûrû bólogatása után 2002. október 10-én a lépcsôházfelelôsök jelenlétében felolvasott jegyzôkönyvbôl kitûnt, hogy hiányról szó sincs - de az ilyen akadékos gondnoknak, mint jómagam - azonnali hatállyal fel kell mondani, ami meg is történt .Mellesleg az elnök úr az ötös számú tömbházban lakik, amely nem is tartozik a mi társulásunkhoz, és onnan irányítja a mi tevékenységünket, ugyanolyan magasfokú szakértelemmel, mint ahogy vezette a pénztárellenôrzést a legutóbbi alkalommal.

Történt még egy igen érdekes mozzanat, 2001 januárban Maiorescu Alexandru helyett új gondnokot kellett kinevezni, az aláírásgyûjtésnél mindenki Görbe Miklóst választotta. Azonban az éber elnök úr gyorsan odabiggyesztette, hogy természetesen Croitoru Eugen elnöklete mellett.

Csakhogy Croitoru Eugen elfeledte, hogy elnököt nem listán, hanem közgyûlésen lehet választani,de mivel az aláírók ezt figyelmen kívül hagyták vagy nem tudták, így történhetett meg az,hogy az elnök úr kinevezte magát elnöknek, ugyanis közgyûlést nem hívtak össze az elnökválasztással kapcsolatosan.

Tisztelettel :

Görbe Miklós exgondnok

Sokat olvashattunk a Népújságban a Gyulakután megtartott rendezvényekrôl.

Bár a mûvelôdési otthonban még nem oldódott meg a fûtés, a kulturális rendezvények is egymást követték októbertôl. A hagyományos szüreti bál most sem maradt el.

A VIII. osztályosok szüreti tánca szívet-szemet gyönyörködtetô volt. Sikerüket Fülöp József, Török Magdolna, Fülöp Katalin és Osváth Éva tanároknak köszönhetik.

Nekem egyetlen kifogásom volt, gondolom, másoknak is, hogy ezután mégis a színpadon kellene táncolniuk a gyerekeknek, mert a terem közepén csupán azok látják, akiknek sikerül közelükbe jutniuk. Rengeteg munkába kerül egy ilyen nagyszerû tánc betanítása, ezért kellene látnia minél több jelenlevônek.

Gyulakután szerepelt szép sikerrel a segesvári Mircea Eliade líceum Kikerics néptáncegyüttese, szintén az ôsz folyamán. A negyven, IX-XII. osztályos diákokból álló táncegyüttes négy tanárral érkezett. Vezetôjük Kiss László. A gyulakutiak nevében is gratulálunk nekik.

Novemberben színházlátogatást szerveztünk diákoknak és felnôtteknek Marosvásárhelyre, melynek során Molnár Ferenc A testôr címû vígjátékát tekinthették meg. Ezt a színházlátogatást elsôsorban diákoknak szerettem volna, mert még nagyon sokan sosem láttak "igazi színházat", színháztermet, de örülök, hogy ilyen sok felnôtt is jelentkezett. Ez is bizonyítja, hogy a gyulakutiak igénylik a színmûvek megtekintését. Ezúton szeretnék elnézést kérni a szervezéssel járó esetleges hibák miatt. Most már én is tudom, hogy jobb, ha sokkal elôbb indulunk el. Köszönöm a segítséget azoknak, akik mellém álltak és segítettek ebben a munkában.

Szintén novemberben látogatott Gyulakutára a gyimesi (felsôloki) V-VIII. osztályos tanulók táncegyüttese. A 45 tanulóból álló tánccsoport 12 pedagógussal érkezett, Birtalan Sándor vezetésével.

Csodálatos csángó táncokat mutattak be.

Érdemes megemlítenem, hogy a pedagógusok is felléptek. A zenekar tagjai is tanárok voltak. Ôk énekltek szebbnél szebb csángó népdalokat és a csángó himnusz is az ô elôadásukban hangzott el.

December elején Bajor Andor-estet szervezünk Legyünk humorunknál címmel a VI. B osztályos tanulókkal. Így tisztelgünk nagy humorista írónk emléke elôtt , aki ebben az évben lett volna 75 éves.

Fellépnek: Szabadi Nóra és Ördög Miklós Levente színmûvészek. A VI. B osztály osztályfônöke, Portik Cs. Csaba.

Ezzel az alkalommal találkozhatnak a gyulakutai tanulók a korondi Ambrus Lajossal is, akinek A szalmaborjú címû könyvét már ismerik.

Az író-tanár beszélni fog pályájáról, írói munkásságáról. A VII. osztályos tanulók felolvasnak írásaiból.

Bár nem tartozik ide, azért megemlítem a sporttalálkozót is, ami most, a napokban volt a gyulakutai és kelementelki iskolások futballcsapata között.

Az új iskolaigazgató, Gálfalvy László ezúttal is köszöni kollégái példás ügyszeretetét, kitartását, segítségét az iskolán kívüli tevékenységekben.

Reméljük, jövôben már véglegesen megoldódik (ha lesz rá pénz!) a mûvelôdési otthon fûtése, s akkor talán nagyobb közönség elôtt is felléphetnek színészek, mûkedvelôk, gyerekek.

Szabadi Magdolna, Gyulakuta

Írásom válasz a november 28-i Népújságban megjelent cikkre. Mivel monopolhelyzetben vannak, az összes szolgáltató- Aquaserv, Distrigaz, Energomur - olyan terheket ró a lakók nyakába, amilyent csak akar. Nem tudom az ellenôrzés milyen formában történik, de azt tudom, hogy a lakótársulások teljesen ki vannak szolgáltatva a szolgáltatónak, és ha fennáll az a helyzet is, hogy a társulás választott elnökét és tanácsát csak az önös érdekeik foglalkoztatják, senki semmit nem tesz a lakók érdekében.

A vízveszteség hónapok óta tart. Az emberek belefásultak a reménytelen helyzetbe, aki tud, fizet, aki nem, a csillagos égig növekszik az adóssága. A csepegetômódszer Fekete elnök úr ötlete, ami elfogadhatatlan. Mivel ez az áldatlan helyzet hónapok óta tart, miért nem intézkedik, kér megoldást a hiba elhárítására. Teljes az érdektelenség, a közöny részérôl. Nem tudom elfogadni, hogy az Aquaservnek semmi felelôssége nincs. Ugyanez a helyzet az Energomurral is, amikor az októberi próbafûtés teljes értékét a Kárpátok sétány 33-as és 37-es blokkjára számlázták, mert - ugyancsak a közöny miatt - ezek még nincsenek kontorizálva. Az összeg kb. 80 millió lej. Kérdem én, a lakók az Energomur bankárai, hogy mások helyett ezt az összeget ránk sózzák, akkor amikor kormányrendeletet hoztak arra vonatkozóan, hogy kontorizálni köteles. A konyhai gáz díja is a csillagokig ér. Az anomáliák és a 14-es tulajdonosi társulás vezetôségének közönye ellen egyszerûen tehetetlenek vagyunk.

Ha a lakóknak panaszuk van, csak írásban nyújthatják be, a lépcsôházfelelôsök megfélemlítik a lakókat, még tettlegességre is sor került.