|
LIV. évfolyam 283 (15246.) sz. |
2002. december 4., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A megyei Mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság tegnap tartott sajtótájékoztatón Burkhárdt Árpád alprefektus (a megyei összeíró bizottság elnöke), Timar Liviu az igazgatóság vezérigazgatója (alelnök), és Matei Ioan, a Statisztikai Igazgatóság munkatársa (alelnök) ismertette a gyakorlatilag holnap kezdôdô mezôgazdasági összeírással kapcsolatos tudnivalókat. Megyeszinten a tevékenységbe összesen 1376 személyt vontak be, közülük 888 számlálóbiztos, 168-an irányítják a körzeteket és 97-en a számlálóbiztosok munkáját, a fennmaradó szakszemélyzet különleges esetek (betegségek, baleset stb.) nyomán kapcsolódik a munkába. December 2-áig sikerült átadni minden egyes számlálónak a táskát a dokumentációt, a jelvényt és a nyakba függeszthetô igazolványt. December 3-án és 4- én az összeírást végzôk felmérik a területüket, egy személynek átlagosan 170-200 gazdaságot kell meglátogatnia. Az összeírás december 5-én kezdôdik és december 20-ig tart. Szünet következik, a munkát január 8-án kezdik újra és január 20-ig kell befejezniük.
A begyûjtött adatok szigorúan bizalmasak, nem használhatók fel sem az adminisztrációban, sem a jogvitelben (törvényszéken), sem az adók megállapításánál. A megyei összeíró bizottság vezetôi kérik, hogy mivel 1948 óta az országban nem történt meg a mezôgazdasági vagyon felleltározása, nagyon fontos, hogy az egész tevékenység a kérdezettek ôszinteségére alapozódjon, hogy valós adatok kerüljenek a központi számítógépes adatbázisba, amelyben a gazdák, jogi személyiségek neve nem szerepel. A leltározás eredményei alapján dolgozzák majd ki a különbözô fejlesztési politikákat, amelyek nyomán meghatározható az állami támogatások mértéke.
Jó tudni azt is, hogy a számlálóbiztosoknak rendelet tiltja, hogy a begyûjtött adatokat más intézményeknek, személyeknek kiadják. Tettenérés esetén a büntetés 5-tôl 15 millió lejig terjed. A mezôgazdasági tevékenységet végzôk, természetes és jogi személyek is büntethetôk abban az esetben, ha megtagadják az adatok közlését. A pénzbírság ez esetben 250.000-tôl 10 millió lejig terjed.
A romániai magyarság abban érdekelt, hogy a kétoldalú román-magyar kapcsolatok minél sokrétûbbek, szorosabbak és gazdagabbak legyenek - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szövetség keddi bukaresti sajtóértekezletén.
Meggyôzôdése szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi tárgyalásai nemcsak a politikai, hanem a kölcsönös érdekeket szolgáló gazdasági kapcsolatok terén is konkrét eredményekkel jártak.
Ebbôl a szempontból különösen nagy jelentôségûnek nevezte az RMDSZ elnöke a két kormányfô által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot, amely az egész térség stabilitása szempontjából is fontos dokumentum, ugyanakkor kiváló keretet biztosít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
Ehhez azonban valós tartalommal kell kitölteni ezt a keretet - hangsúlyozta Markó Béla, aki megelégedéssel nyugtázta és ma már természetesnek mondta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetôi is.
Markó Béla emlékeztetett rá, hogy a budapesti látogatást megelôzôen különbözô találgatások fogalmazódtak meg a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, amely - remélhetôleg csak rövid idôre - ismét Magyarország és a környezô országok közötti viszony témája volt.
Az RMDSZ meggyôzôdése, amit a két kormányfô minapi megbeszélései is igazoltak, hogy a magyar és a román miniszterelnök által egy évvel ezelôtt aláírt egyetértési nyilatkozat révén a két ország valóban meghaladta a törvénnyel kapcsolatos nézeteltéréseket - szögezte le Markó, aki szerint az egyetértési nyilatkozat elemeinek beépítése a kedvezménytörvény módosításába véget vethet a jogszabállyal kapcsolatos vitának.
A román kormányfô budapesti megbeszélései sem szorítkoztak csupán a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdésekre, ami nagyon jó jel - mondta Markó.
Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: "a törvény létezik, s mivel azt az európai követelményeknek megfelelôen módosítják, továbbra is érvényben marad, továbbra is alkalmazzák. Nekünk a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, a közös európai integrációs törekvések sikerre vitelére kell összpontosítanunk".
Az RMDSZ kongresszusi elôkészületeivel kapcsolatban Markó Béla sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szövetség tíz platformjának egyike, a Reform Tömörülés (RT) úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tanácskozáson. Bár az RT súlyos belsô megosztottsága miatt sem volt képes reális alternatívát felvázolni az RMDSZ számára, a kongresszuson készek figyelembe venni a tömörülés minden ésszerû javaslatát - hangoztatta Markó Béla.
Az EMKE mondja: új stratégiát! Integrációhoz mérhetôt. Ha hisszük, ha nem, szerény erdélyi közmûvelôdésünket sem kerüli ki már az efféle "jelszó." Már csak olyan idôket élünk, amikor a szezont a fazonhoz kell találtatni folyton. A múlt hét végi kolozsvári közgyûlésen kimondták: az erdélyi magyar közmûvelôdésnek a globalizáció jegyében kell élnie. Aki nem értené: a kecske és a káposzta esetével találkozunk, vagyis: jó lesz átvenni a globális értékeket, de okvetetlenül meg kell tartani a régit, a miénket, a sajátost, csak értéket képviseljen.
Bárhogy is lesz, mindig abból kell kiindulnunk, hogy a magyar nemzeti kisebbség és más etnikum léttapasztalata az, hogy a mûvelôdés, a mûveltség bázisa az anyanyelv, amit az államnyelv csonkít folyamatosan és óhatatlanul. Ha a nyelvi elnyomással szemben ha ki tudott alakulni (márpedig ki tudott), valamiféle kulturális ellenállás, akkor jó az nekünk, általa vagyunk, hiszen az anyanyelv vállalt önmagunkkal egyenlô. Persze, körülöttünk forr a világ, szinte napról napra változik a belsô és a globális kép, tetszik, nem tetszik, vele kell élnünk, sôt, élnünk kell vele - jól. Tagadni nem érdemes, alig több mint tíz esztendô alatt elértük, amit elértünk, vannak már keretek, még ha szerényebbek is, amelyek meglehetôsen elôsegítik a tájékozódást ebben a végeláthatatlan átmeneti idôben. Ami a kulturális önszervezôdésünket illeti, illúziókban ezután sem ringathatjuk magunkat, továbbra is a körülvevô társadalmi valóság határozza meg létünket: Romániában élünk, vagyunk amennyien vagyunk, a magyar kultúra erdélyi hagyományait tovább kell építenünk úgy, hogy a világot sem szabad szem elôl téveszteni. A nagyvilág egyébként is mértéktartás nélkül kínálja magát, a bôséges árut pedig mértékkel és szelekcióval kell közelünkbe engednünk. Értékek szerint, mi jó nekünk.
Nem vitás, újra felértékelôdnek a kis közösségek, az egyéni kezdeményezések, lassan visszaszorul az öncélúvá vált pártállami központosítás, visszaszorul az állam mindenható szerepe. A megváltozott formában az egyén, a közösség természetes igénye, hogy idôben és térben el tudja helyezni, meg tudja valósítani önmagát, kibontakoztathassa személyiségét úgy, hogy a közmûvelôdési folyamatok vizsgálatának alapján keresi a jövô erôvonalait. Nem árt idônként a közösségnek eszébe juttatni: ha túl akarjuk élni az átmeneti periódust, amikor ahhoz külsô, globális tényezôk csapódását is érezzük, akkor túl fogjuk élni - ha a kiutat közösen fogjuk megkeresni.
Az új helyzet természetesen új feladatok elé állít. Egyéni boldogulásunk attól is függ, sikerül-e közösségi életünket megújítani, sikerül-e a közösségépítés jó útjait megtalálni. A jelek biztatóak. Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület kolozsvári közgyûlése sok olyan kezdeményezést vehetett számba, amely az önépítkezô kisebbség intézményrendszerének megszilárdítását, kiépítését feltételezi.
Marosvásárhelyen a Háromszék Táncegyüttes
"Verje meg az Isten a szeretôm házát, / S ott se mindegyiket, / Csak az édesanyját. / Eltiltotta tôlem / az ô kedves lányát, / Vegye el az Isten / A szeme világát! // Ha neki lánya volt, / Nékem szeretôm volt, / Ha néki kedves volt, / Nékem kedvesebb volt. // Fekete a holló, / Gyászt visel magáért, / Én is gyászt viselek / a régi babámért." Ez a széki ének akár sommája is lehetne a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes elôadásának - vallja Deák Gyula Levente igazgató. - A produkció olyan eseményt dolgoz fel, amely a Kolozsvár melletti Szék faluban történt az 1900-as évek elején. Széken a lakosság utcák szerint rétegzôdött, és a sajátos nevû utcák - Forrószeg, Csipkeszeg, Felszeg - évszázadokig az élô hagyomány színterei voltak egyrészt, másrészt választóvonalat is alkottak. Ez a hagyomány szigorúan szabályozta a párválasztást is, tiltotta a különbözô "szegek" fiataljai közötti házasságot. Persze mindig voltak fiatalok, akik bármit megkockáztattak szerelmükért. A falu közössége pedig a maga módján rendreutasította a törvényszegôket. Az is megesett, hogy a szo-kásrenddel szembeszegülô lány "megviccelése" túlságosan jól sikerült, a kipellengérezés tragédiába fulladt. A széki "Rómeó és Júlia" megrázó történetét dolgozta fel Novák Ferenc rendezô- koreográfus. "Székrôl írtam a szakdolgozatomat, a tánc társadalmi szerepérôl Széken - emlékezik a neves budapesti szakember. - Akkor, az 50-es évek közepén még petróleumlámpa égett a házaknál és a táncházban, és mindenki viseletben járt, napközben is. Az érdekelt, hogy az ilyen zárt közösségben, ahol a néprajzos számára még paradicsomi állapot volt a szokásrend, mit jelent a tánc egy ember életében.
Ennek a munkának egyik gyümölcse a Forrószegiek - Széki Rómeó és Júlia címû elôadás, melynek zenéjét Rossa László m. v. jegyzi, díszlettervezôje Deák Barna m. v. (Götz Béla elképzelése alapján). A táncokat Ivácson László és Tekeres Gizella tanította be, a rendezô munkatársa Szûcs Elemér m. v. A szereposztás a következô: Tiszteletes - Deák Gyula Levente; Kali édesanyja: Vajda Katalin; Zsuzsi édesanyja: Lukács Réka; Öreg legény, István barátja: Kiss István; Kali, a forrószegi lány: Kubánda Lilla-Tünde; István, a felszegi fiú: Ivácson László; Márton, Kali forrószegi szeretôje, János barátja: Jánó Tibor; János, Kali bátyja: Virág Endre; Zsuzsi, István felszegi szeretôje: Keresztes Edit/Kiss Enikô; Sorsanya: Tekeres Gizella; lányok: Antal Enikô, Cseke Csilla, Kozma Katalin, Mátyás Eszter, Pilinger Mónika, Virág Imola; fiúk: Brugós Sándor, Csáki Csaba, Hayashi Akio, Imre Béla, Kis Örs-Attila, Ladó Szabolcs, Maksai Oszkár- Ervin, Marthi Zoltán, Tôkés Zsolt.
Az elôadást december 9-én, hétfôn 17 és 19 órai kezdettel láthatjuk a Nemzeti Színházban.
Az erkélyekre, ablakokba kitett leveleket a Mikulás összeszedte, s a héten már a játéküzletekben és élelmiszerboltok édességeket kínáló részlegén nézelôdik, vásárolgat. Nincs könnyû dolga, hiszen színes a felhozatal és változóak az árak. Tegnap délelôtt, néhány üzletbe betérve, az árukínálatot és az árakat hasonlítgattuk.
Az elôzô évektôl eltérôen, idén kevesebb élelmiszerüzletben készítettek édességcsomagokat. Így a szülôk szabadon válogathatnak az édességekkel zsúfolt polcok között. Kisebb csokikat 4.500-7.000 lejért lehet vásárolni, a világhírû csokimárkákból 30-50.000 lejért lehet hazavinni egy táblával. A déligyümölcs és alma ára üzletenként változik, legelônyösebben a napipiacokon lehet beszerezni ôket.
A CBA üzletben különbözô méretû Mikulás és gömb alakú csokikat társítottak. Az egyszerûbb csokimikulások ára 15.000 lejtôl kezdôdik, az óriási Kindertojás megközelíti a 300.000 lejt. A Tudor negyedbeli Univers’All üzletben is számos polcot raktak meg édességgel. Az árak pár száz lejjel alacsonyabbak, mint a kisebb boltokban. Mindkét nagyáruházban néhány nap múlva lejár a kedvezményes árak kampánya, s új árakon kínálják majd a termékeket.
Kisautótól a többmilliós játszóházig
A Romarta üzletház elsô emeletén levô játékrészlegen különbözô méretû autókat, kirakós játékokat, szebbnél szebb babákat kínálnak a vásárlóknak. A matchbox típusú kisautók ára 50.000-250.000 lej között váltakozik, a nagyobb harckocsik, mérettôl függôen 100.000-300.000 lejért vásárolhatók. A puzzle-ok ára 70.000 lejtôl kezdôdik, a 2500 darabos értéke megközelíti a 3 millió lejt.
A földszinten levô Gulliver Toysban mindenki találhat kedvére való játékot. Választani lehet a közkedvelt rajzfilmfigurákat ábrázoló öntapadós matricák, a puzzle-ok, a játszóházak, kisállatokat ábrázoló gyûrûk, plüssállatok, robotok, tankok, kártyák közül. Vannak fából készült helikopterek, rakodókocsik és babaszobabútorok is. Talál vásárolnivalót az is, aki csupán 50.000 lejt, az is, aki 500.000 lejt szán az ajándékra.
Hasonlóan színes a választék a fôtéri Papirus boltban is. Lehet szerszámostáskát vásárolni a hároméveseknek, harci felszerelést a tízévesnek, s társasjátékot a fiataloknak. A játékok mellett illatszerekbôl, piperecikkekbôl is bô a választék, s az eladók tanácsokkal is szolgálnak.
A Romarta üzletház földszintjén levô kazettaboltban 45.000 lejért kínálják a mesekazettákat. Válogatni lehet Csipkerózsika története, a Csizmás kandúr kalandjai és más közkedvelt mese közül. A nagyobb gyerekeknek mondókákat, megzenésített verseket, mondákat tartalmazó kazettákat ajánlanak (ezek ára 75.000 lej). Kortól függetlenül szép ajándék az Örvend a világ címû karácsonyi válogatás, melynek összeállítói hétköznapokra is ajánlják az ünnepi énekeket.
A kitartás központbeliek saját készítményû ajándékkínálata
A Tudor negyedbeli 3-as számú általános iskola szomszédságában levô Kitartás Rehabilitációs Központban is kis ajándékosstand áll. A belépôk válogathatnak a csizma alakú ajándékostasak, a különbözô magokkal megtöltött, szépen kidíszített üvegek vagy a képeslapok között. A fogyatékos fiatalok által készített ajándéktasakok és képeslapok ára 15.000 lej, a díszüvegekért - méretük függvényében - 50-70.000 lejt kell fizetni. Érdemes betérni.
Gegesi László János, Nagy Ödön és Székely Ferenc neve alatt jelent meg a második könyv Havadról. Az elsôt Változó népi kultúra. Társadalomvizsgálat Havadon címmel adták ki 2000-ben, az a falu szellemi életével foglalkozott. A folytatás - Népi gazdálkodás Havadon - a falu gazdasági életének aprólékos elemzését, illetve szintézisét kínálja. A marosvásárhelyi könyvvásár után most Havadra is eljut a kötet: szombaton 17 órakor Barabás László néprajzkutató mutatja be Gegesi László János és Székely Ferenc jelenlétében a mûvelôdési házban. Az eseményre várják a Kriterion Kiadó szerkesztôjét, H. Szabó Gyulát is.
Amikor a mûsorvezetô nem azt a választ kapta az éter hullámain, amire áhítozott, ekképpen kiáltott fel: Na, ne hülyéskedjen! Az a valaki, a vonal másik végén kissé meghökkent hangon folytatta a beszélgetést, talán már bánta is, hogy bekapcsolódott a mûsorba. Az már az ô titka, hogy mennyire vette zokon a minôsítést.
Miután befejezôdött a kínos kérdezz- felelek verseny avagy társalgás, a bemondó hosszú perceken át hülyéskedett, bohóckodott kolléganôjével, semmitmondásból és magyartalanságból jelesre vizsgáztak, nagyokat kacagtak, sôt még a hírmondásba is került egy kis "fûszer". Hangulatuk egyre fokozódott, "formában voltak", és szentül hitték, hogy más is velük együtt szórakozik. Valóban nagy szükségük van mindannyiunknak kikapcsolódásra, vidám pillanatokra, hiszen mindennapjaink igazolatlan hiányzója a vicc, kiéheztünk a derûre, kimentek divatból a titokban elmondott politikai viccek, a színvonalas, igényes humoros elôadások, mûsorok. Van helyette más, csapnivaló, olcsó humor, amolyan Garcea-féle. Nem számít, hogy elcsattant-e már a poén vagy sem, szalagról jön a mûkacagás, így segítenek nyeríteni tanulni, ellaposodni, bármin nagyokat röhögni, igénytelenné válni... Próbáljunk meg ne azonosulni a Teókkal és társaikkal, a piaci jópofáskodást hagyjuk másokra, válogassuk meg szavainkat, és beszéljük helyesen anyanyelvünket, fôleg, ha mikrofon elôtt ülünk…
Willem Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetô közgazdásza pénteken Bukarestben mutatja be a bank 2002-es, dél-kelet-európai országokra, köztük Romániára vonatkozó jelentését.
Az EBRD évente, novemberben készíti jelentését az átmeneti helyzetben levô közép- és kelet-európai országokról, valamint a Független Államok Szövetségérôl
Az idei jelentés szerint Románia bruttó nemzeti összterméke 3,5 százalékkal nô, a bankszakemberek 2003-ra mintegy 4 százalékos növekedést jósolnak.
Vasile Puscas, Románia uniós fôtárgyalója kedden, Kolzosváron tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a 2004- es választási év bizonyos mértékben lassíthatja a csatlakozási tárgyalások ütemét, noha ez az esztendô nagyon fontos része a csatlakozási folyamatnak.
A miniszter elégedetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy a 2004-es csatlakozásra váró tíz tagjelölt országgal nehezen folynak a tárgyalások. - Ezek nagyon nehéz tárgyalások, mivel a felek a pénzügyi vonatkozásokról tárgyalnak -, tette hozzá a fôtárgyaló.
Puscas elmondta, Bukarest reméli, hogy a koppenhágai EU- csúcsértekezlet megerôsíti 2007 január elsejét, mint Románia uniós csatlakozása tekintetében fontos idôpontot.
- Reméljük, hogy bemutatják Románia csatlakozásának menetrendjét, erôsítsék meg 2007 január elsejét mint irányadó dátumot, és ismertessék a 2004-2006 idôszakra szóló kiegészítô finanszírozásokat is - mondta Vasile Puscas.
Magyar külügyi szóvivôi tájékoztató
Nem sikerült még idôpontot találni a magyar és a román külügyminiszter találkozójára - közölte kérdésre válaszolva Tóth Tamás külügyi szóvivô keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfô múlt pénteki budapesti megbeszélésén állapodott meg abban, a két ország a következô héten külügyminiszteri szinten folytatja a tárgyalásokat a kedvezménytörvény tervezett módosításáról.
A külügyi szóvivô hangsúlyozta: a két fél mindent megtesz annak érdekében, hogy találjon egy kölcsönösen alkalmas idôpontot a találkozóra. Elmondta, hogy Mircea Geoana román külügyminiszter december 6-7-én Portóban vesz részt az EBESZ miniszteri tanácsának ülésén, a magyar diplomácia vezetôje, Kovács László pedig december 9-10-én Brüsszelben tárgyal.
A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román kifogásokról szólva megjegyezte, hogy azok nem fogalmazódtak meg olyan konkrét formában, mint a szlovák észrevételek, ezért meg lehet azokat vitatni a külügyminiszteri találkozó keretében anélkül, hogy ehhez dokumentumcserére lenne szükség.
Azzal kapcsolatosan, hogy Adrian Nastase budapesti látogatása egybeesett Románia nemzeti ünnepével, Tóth Tamás kijelentette: a magyar diplomácia szeretne végre elôre nézni, és a történészekre bízni 1918. december 1-je jelentôségének vizsgálatát.
- Románia a stratégiai partnerségnek nemcsak az aláírt dokumentummal adta bizonyítékát, hanem azzal is, hogy a NATO-hoz való meghívása után Románia miniszterelnöke elôször Magyarországra látogatott - hangsúlyozta a szóvivô.
Kifejtette, hogy Magyarország és Románia Európai Unióhoz történô csatlakozása a határok jelentôségének csökkenését jelenti majd. Hozzátette, hogy ezáltal a magyar nemzet bizonyos értelemben vett egyesítése európai keretekben történik meg, és ez sem Romániának, sem más államnak "nem fog fájni", hiszen nem ellenük, hanem egy új, közös Európa építésére irányul.
Tóth Tamás újságírói érdeklôdésre elmondta, hogy a Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban átadott, 15 pontba foglalt észrevételekre a magyar fél szombaton átadta válaszát. Hozzátette, jelenleg erre várnak választ Szlovákiától.
Elmondta, hogy a magyar diplomácia lehetségesnek tartja a megegyezést Szlovákiával a kedvezménytörvényrôl.
A szóvivô visszautasította azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint nem volt kellôen elôkészítve Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda találkozója. Mint mondta, az új kormány hivatalba lépése óta a kisebbségi vegyes bizottságok, valamint nemzetközi találkozók keretében volt lehetôség több alkalommal különbözô szintû konzultációkra a szlovák féllel.
Tóth Tamás kérdésre válaszolva cáfolta, hogy január 1-jétôl Magyarország vízumkényszert vezetne be Ukrajnával és Jugoszláviával szemben. Közölte, a határ menti térségekben elterjedt híresztelés nem felel meg a valóságnak. Hozzátette ugyanakkor, Magyarország a schengeni követelmények miatt be fogja majd vezetni a vízumkényszert e két országgal szemben, de azt nem egyik napról a másikra teszi meg, hanem kellô idôt hagyva az átállásra. Elmondta, 2003 második feléig erre nem fog sor kerülni.
George Bush amerikai elnök jelentôs fordulópontnak tekinti december 8-át, amikor Iraknak teljes feltáró nyilatkozatot kell tennie tömegpusztító fegyvereirôl. Az elnök hétfôn mondott beszédében kétségének adott hangot, hogy Szaddám Huszein teljesíteni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatát.
Az elnök szerint az Egyesült Államok azt fogja megítélni, hogy Szaddám Huszein megváltoztatta-e az utóbbi 11 évben tanúsított magatartását, hajlandó-e együttmûködni és maradéktalanul teljesíteni vállalt kötelezettségeit. "A jelek nem túl bíztatóak" - tette hozzá.
Iraknak december 8-ig számot kell adnia tömegpusztító fegyvereirôl, a nyilatkozatnak teljesnek, pontosnak, és hitelesnek kell lennie, különben a diktátor ismét megmutatja a világnak, hogy semmit sem változott - hangsúlyozta George Bush hétfôn a Pentagonban, mielôtt aláírta a jövô évi 355,5 milliárd dolláros védelmi költségvetésrôl szóló törvényt, amely 20 év óta a katonai kiadások legnagyobb mértékû növelését irányozza elô.
Bush elnök szavai szerint az iraki egyedülállóan veszélyes rezsim, mivel tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, már használta ezeket a fegyvereket és terrorhálózatoknak adhat belôlük, hiszen régóta kapcsolatokat ápol terroristákkal. A világ most értésére adta Bagdadnak, hogy a játszma véget ért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a NATO és az Egyesült Államok egységes ebben. Szaddám Huszein vagy teljesen felszámolja tömegpusztító fegyvereit, vagy pedig az Egyesült Államok egy koalíciót vezetve fogja ôt lefegyverezni.
A fegyverzetellenôrzés csak akkor mûködik, ha Irak teljes mértékben együttmûködik. Az ellenôrök nem azért vannak Irakban, hogy bújócskát játsszanak. Nem kötelességük, és nem is képesek rá, hogy megtalálják a fegyvereket egy ilyen nagy országban. A felelôsségük abban áll, hogy lássák az önkéntes és teljes leszerelés bizonyítékát. Ezt a bizonyítékot azonban Szaddám Huszeinnek kell nyújtania - hangsúlyozta az elnök. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok idôben szembe fog szállni a gyülekezô fenyegetéssel, amíg még van választási lehetôsége.
"Kegyeshalál-gépezetet" tervezett az eutanázia egyik ausztrál híve, aki szerint a várhatóan alig száz ausztrál dollárba (kevesebb mint 14 ezer forintba) kerülô eszközzel önkezükkel segíthetik halálba magukat az arra vágyók.
Philip Nitschke belgyógyász - az eutanáziát pártoló ausztrál Exit (Eltávozás) csoport alapítója - találmányáról beszámolva kiemelte annak egyszerûségét. Állítása szerint a kegyes halált választók békésen megválhatnak életüktôl, mindössze néhányszor mélyet kell szippantaniuk abból a halálos szénmonoxid gázból, amely egy különleges arcmaszkot tölt meg felvétele után.
Az ausztrál orvos a jövô hónapban az Egyesült Államokban, egy San Diego-i konferencián mutatja be találmányát, miután az eszközt a Hemlock (Bürök), az eutanáziát pártoló legnagyobb amerikai szervezet támogatásának köszönhetôen fejlesztette ki.
Nitschke szerint találmányára nagy szükség van, mivel a megfelelô törvényi szabályozás hiányában - amely segítséghez juttatná a halált választókat - az embereknek olyan békés és hatékony módszereket kell találniuk, amelyet maguk alkalmazhatnak.
Ez nem egy borzalmas gépezet. A halál természetes aktus. Az emberek meghalnak - idézte az AP hírügynökség az ausztrál orvost.
Nitschke júliusban már jelentkezett egy hasonló kezdeményezéssel, egy sorozatnyi, húzózsinórral ellátott mûanyag zsákot mutatott be, amelyeket a gyógyíthatatlan, halálos betegek a fejükre húzva végezhettek önmagukkal, vagyis gyakorlatilag öngyilkosságot követhettek el.
Jelentôsen, 100 millió forintról 136 millió forintra növekedik jövôre a határon túli magyar ifjúsági szervezetek normatív támogatása, és sokkal nagyobb figyelmet fognak fordítani a programok finanszírozására is - közölte Ocsovai Tamás, a magyar gyermek-, ifjúsági- és sportminisztérium ifjúságpolitikáért felelôs helyettes államtitkára Csíkszeredában.
A helyettes államtitkár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet és a helybéli Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport által szervezett ifjúságkutatási konferencián szólalt fel.
Az összejövetelen a Kárpát-medencében élô magyar fiatalok élethelyzetérôl, értékítéleteirôl, jövôképérôl szóló, Mozaik 2001 elnevezésû kutatásból ismertettek a már korábban bemutatott gyorsjelentésnél részletesebb metszeteket.
A kutatás 2001-ben kezdôdött több mint kétezer személybôl álló minta alapján, elemzése, értékelése még ma is folyik. A program a gyermek-, ifjúsági- és sportminisztérium, valamint a miniszterelnöki hivatal támogatásával készül mintegy 77 millió forintos költségvetésbôl.
Ocsovai szerint ez a kutatás alapját képezheti egy nemzeti ifjúsági stratégiának, amelybe természetszerûen a határon túli magyarokat is bele kell foglalni.
A helyettes államtitkár szerint örömteli, hogy a székelyföldi magyar ifjúság központi értékrendjében a család, a szeretet és a vallásosság szerepel, mivel ez garantálhatja a szülôföldön való megmaradást és a nemzet túlélését.
Ugyanakkor gondok vannak a világiasabb értékek tekintetében. Ezen kíván segíteni a magyar kormány anyagi és erkölcsi segítségnyújtással, hogy a határon túliak ne érezzék újabb vasfüggönynek Magyarország EU-csatlakozását.
A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet igazgatója, Bauer Béla az egyetemen tartott sajtótájékoztatón elmondta, a Mozaik 2001 elsô részletes eredményei 2003 tavaszára fognak rendelkezésre állni.
Rosszabbul áll a kedvezménytörvény szénája, mint korábban, jelentette ki Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követôen. Köztudott, hogy miután a Magyarország határain kívül élô magyarokról szóló törvényt az országgyûlés megszavazta, Románia és Szlovákia azonnal kifogásokat emelt ellene, és a törvény hatályon kívül helyezését kérte. Az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Úgy vélte, újra kell kezdeni az egészet, a magyar kormánynak párbeszédet kell folytatnia a szomszéd országokkal, és egy mindenki számára elfogadható törvényt kell kidolgoznia.
Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékûnek, s ezt szem elôtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Frunda György szenátor szerint ezzel a jelentéssel Jürgens kinyitotta Pandora szelencéjét, mert az egy állam, egy nemzet elv elfogadhatatlan.
- Pár hónappal ezelôtt a szenátor úr azt mondta, hogy 180 fokos fordulat állt be Erik Jürgens álláspontjában, és már csak módosításokat kért a törvényhez. Mi lehet az oka a mostani pálfordulásnak?
- Akkor elfogadta az érvrendszeremet, miszerint én magyarként Romániában lehetek jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepô, hogy a múlt kedden Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román.
Ezt én mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak neveztem. Mert azt nem Jürgens dönti el, hogy milyen nemzethez tartozom. Ebben a kérdésben, mondtam, nem dönthet anélkül, hogy az RMDSZ-szel szóba állna.
Erre megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is.
- Tehát ön szerint megkérdôjelezhetô Erik Jürgens objektivitása?
- Nagyon is megkérdôjelezhetô. Ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Ez a dolog egyik része. A másik, hogy amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tôle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ô csak a magyar példáról beszélt.
- A bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést.
- Nem fogadta el, mivel az egy kalap alá vette a román és a szlovák érdekeket. Az én érveimet fogadták el, amelyben elmondtam, hogy míg a szlovák kormány elutasítja a törvényt, a román fél csak módosításokat igényel. Annál inkább, mivel annak idején, Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök külön egyezményben rögzítette az elvárásokat, s külügyminiszteri, illetve szakbizottsági szinten tárgyalásokat folytatott.
Sikerült a kettôt szétválasztani. Jelenleg amolyan stand by állapotban van az ügy.
- A jogi bizottság következô ülésén megszülethet a döntés?
- December 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idô, én azt kértem, hogy várjuk meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsünk. Ezért január 10-re halasztottuk a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Ezt nem Jürgens, hanem vagy egy katalán képviselô, vagy én írom meg. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, mirôl van szó. Mert különbséget kell tenni a hagyományos nemzeti kisebbségek, a nemzeti közösségek és az emigránsok között. Ezeket nem lehet egy kalap alá venni. Nyilvánvaló, hogy azokat a közösségeket, amelyek fölött a határok mozdultak el, s így kerültek kisebbségi helyzetbe, más jogok illetik meg, mint például az emigránsokat vagy a vendégmunkásokat. A dolog komplex, figyelmesen kell kezelni, olyan elôírásokat kell megfogalmazni, hogy biztosítsák az önazonosságot, de elfogadhatóvá tegyék a többség szemében, elkerülve ezzel a konfliktusokat a jövô Európájában. És persze, tovább kell vinni ezt a tízéves trendet, amely a kisebbségeknek mind több jogot biztosít.
Jelentôsen csökkent a feketemunkára kényszerülô személyek száma. A munkáltatók a folyamatos ellenôrzések nyomán bizonyára rájöttek, nem érdemes kockáztatni, vélekedett tegnapi sajtótájékoztatóján Carmen Vamanu, a területi Munkaügyi Igazgatóság vezetôje. Csak ez lehet az oka, hogy november folyamán mindössze hat munkakönyv és szerzôdés nélkül dolgozó személyt találtak, noha az ellenôrzések száma is majdnem eléri a 300-at, és a vizsgálatok során számba vett személyek száma meghaladja a 3800-at. Carmen Vamanu elméletét látszik igazolni az a tény is, hogy megnövekedett a bejegyzett munkakönyvek száma. Jelenleg megyénkben 115.623-an dolgoznak munkakönyvvel.
Az elmúlt hónapban szerzôdés nélkül dolgoztató Oprea Avi-com kft., amely csirketenyésztéssel foglalkozik, 50 millió lej büntetést fizetett ki. Ezzel egyidejûleg egyenként 5 millió lej bírságot róttak ki két másik cégre, a készruhaipari Bercas kft.-re, valamint az Est Poliuretan termelôegységre, mivel olyan külföldieket foglalkoztattak, akik nem rendelkeztek munkavállalási engedéllyel.
Noha a területi Munkaügyi igazgatóság sajtótájékoztatóinak visszatérô témája a munkaszerzôdés nélkül foglalkoztatottak problémája, az igazgatóság ellenôrei nem csak erre figyelnek. Rendszeresen ellenôrzik például a munkabiztonságot és a munkavédelmi elôírások betartását is. Az év elsô 11 hónapjában 486 egységet vizsgáltak meg ebbôl a szempontból, 3006 szakértôi ellenôrzést végeztek és 41 alkalommal büntetéseket is róttak ki. Az ily módon megállapított bírságok értéke meghaladja az 1 milliárd lejt. A tevékenység beszüntetésének elrendelésére mindössze két alkalommal került sor, egyszer egy berendezés veszélyessége miatt, egyszer pedig a villamos hálózat mûködési rendellenességei miatt.
Ha botránkoztatnék is vele, férfiasan be kell vallanom, hogy lassan-lassan fô foglalatosságommá vált a jegyzetem címébe csempészett cselekvés. Közel négy évtizednyi népbutítás után kényszerültem profilváltásra. Gyakran a Munkatörvénykönyvben leszögezett idôobligókon átgázolva, csak hosszított mûszakban gyôzöm az elégedetlenkedést. A nagy konkurencia mijján, pihenésre, szórakozásra fenntartott napszakjaim rovására. Lelkiismeretem nem visz rá, hogy parlagon aszaltassam a bôven mért nyersanyagot. A "van nekem egy imakönyvem, belenézek, hull a könnyem" mondóka igazsága kísért meg reggelente, amikor információéhes honpolgárként kézbe veszem írott médiánk friss termését. A minap a fôvárosi Capital gazdasági szaklappal kezdtem elmaradhatatlan sajtószemlémet. Vesztemre. Átfutom a béka ülepe alatt fészkelôdô hazácskám száz leggazdagabb emberének a névsorát és becses személyemet nem találom rajta sehol feltüntetve. Tüstént elönt a pulykapír, nem akarok hinni dioptriáimnak. Valakik, ott fent, n-edszer készakarva diszkriminálnak, avagy csak egész egyszerûen naptári pontossággal folyósított millióimat nem értékelik a megfelelô paritáson? Ignorálják az egy életen át becsületes munkával surgyéba kuporgatott, armagedoni idôkre tartalékolt, különbözô színû és címletû bankjegyeim tömkelegét? Alapos stúdiumnak vetem alá a kiötölt hierarchiát. Egyetlen céhbelim sem szerepel a megsüvegelendôk, megkörnyékezendôk, imába foglalandók között. Tárcavezetô nagyasszonyunk nevét sem lelem sehol. Úgy lehet, jövôje megalapozásához is csak annyit ért, mint a szakmájához, sommázom rosszindulatúan a nyilvánvalót. Pedig politikai életünk kovászai közül, üzletemberi mimikriben, jó néhányan felverekedték magukat a tisztelettáblára. "Fara deosebire de rasa si "etnie" - illeszteném következtetéseim végére a falcs szlogent, de az ellenôrzô újraolvasáskor konstatálom, hogy frakciónk a tabellán meg se közelíti a parlamenti százalékokat. Személyes sértettségemen túlmenôen, sem brancsom, sem nemzetiségem életrevalóságát nem címkézhetem kielégítônek. Mentôövként egy incifinci statisztikai adatba kapaszkodhatom: zice-se, hogy a milliárdosok átlagéletkora 61 év. Eléréséig minden érintettre, alul- és felülértékeltekre, szerénységemet is beleértve, még jónéhány éjszakai bubu vár. Nemzetállamunk büszkesége, Iosif Constantin Dragan, a leggazdagabb román, ugyan már túl van a ránk még kötelezôen váró szunyákon, de hogy nem eredménytelenül bujkált paplanok alá, azt az a megcáfolhatatlan tény is bizonyítja, hogy mindössze 85 évesen újból kispapának vallhatja magát. Hirtelen nem is tudom, hogy duzzadt bankbetétei, avagy inkább párját ritkító virilitása miatt irigyeljem. Mire egyeztetésre a konyhába lépek, már felülkerekedik bennem a józan ész. - Lehetek még milliárdos - újságolom ujjongva a víz- és gázcsapokat egy fél élete ott manevráló nejemnek. - De nem lehetsz alabárdos. Legalábbis nem NATO-s angyalbôrben - replikázza. - A korod miatt - teszi hozzá, miután gondosan elzárja az újdonságokat ráérôsen szállító csôrendszert. Lelombozódom. Újból az éveim száma hibádzik. - Az ember azt sem tudja, mikor érdemes világra jönnie ahhoz, hogy minden passzoljon - morfondírozgatok magamban. Az agorán spontánul összeállt ünneplésre immár egy Mihály-fejes ötlejes értékével sem bíró zsoldoskönyvemet is magammal viszem. Koccintgatás közben mutogatom fûnek-fának: Nézzék, emberek, milyen stramm fôtörzsôrmestert vesztenek általam az észak-atlanti motorizált gyalogosok, de az általános eufóriában sem volt tanítványaimnak, sem rózsás kedvû és kitûzôjû polgártársaimnak nincs idejük rám figyelni. Megfelejtkeznek arról, hogy egyszemélyes szavazatommal, egyszerû állampolgárként és talpig lojális érdekvédettként, jómagam is taszítottam egyet a nyikorgó szekéren. - Tegye talonba "livretjét", tata - jóindulatúskodik egy hatodrendû kormánypárti kámfuter - keresse elé inkább választói igazolványát, szüksége lesz rá nemsokára. Ha addig megtanul pecsételni, az EU-csatlakozásig többet nem lesz baja velünk. S akkorra mi már megkapjuk az életfogytot. Feladták a leckét, mehetnék is. Mûanyag poharam amúgy is rég üres. Agyam annál telítettebb. Rohanok haza. A rend kérlelhetetlen ôre megbírságol gyorsgyaloglásért. Felmegy a cukrom. Otthon az asszony jelenti: ezután a postás havonta csak egyszer csenget a nyugdíjjal. Újabb lapátnyi gerjedelem. Felütöm kedvenc lapomat, egy szempillantással konstatálom: egyelôre mucles, ergo a szerkesztôi elképzelések mellé trafáltam. Szaporodni kezd a pulzusom. Fejenagyné tartozása újraütemezését kéri. Durr bele, szilvalé! Fejállásban a gyomrom. Örök háborgásra fogantattam volna? Gyermekkori tapasztalatom szerint a hányinger csupán a jólét egyik jele. Pesztonkám, anno dacumál, miután telezabálta magát mazsolás kaláccsal spájzunk homályos sarkában, változatlanul azt nyafogta a fülembe: Fiúkám, olyan "háborom" van.
Nagysármáson, a központosított fûtési rendszerhez csatolt tömbházlakók részére ezen a télen még nem kezdték meg a hôszolgáltatást. Floare Gheorghe polgármester szerint a fûtést a helyi (de a ludasi Secom tulajdonában levô) kazánháznak kellene szolgáltatnia, ám a ludasi közüzem igazgatója, arra hivatkozva, hogy a sármási kazánházban - munkaerôhiány miatt - nem sikerült idén elvégezni a mûszaki ellenôrzést, nem engedélyezi a távhôszolgáltatás megindítását.
Nagysármás polgármestere a községben levô kazánház tulajdonjogát elvitatja a ludasi Secomtól. Floare Gheorghe nem érti, hogyan, milyen törvényes rendelkezés alapján történhetett meg, hogy a kazánház egyáltalán átkerült a ludasi közüzemhez, majd utólag az önkormányzathoz.
- A ludasi volt IJGCL jogutódja, a Secom tulajdonába került a nagysármási hôszolgáltatás, lakásgazdálkodás is. Átvette ugyanakkor a Sármáson mûködô egykori közüzem tulajdonát képezô helyiségeket, a Hársfa utcában egy helyiséget, egy részét a pékségnek, a kazánházat. Az új helyhatósági törvény szellemében minden önkormányzat megalakíthatja saját községgazdálkodási társaságát, ezért Sármás kérte, hogy a fent említett helyiségek, a kazánház kerüljenek vissza tulajdonába. Értesítettek, hogy ebben az ügyben a Secom részvényeseinek közgyûlése kell döntsön, ám a közgyûlést már két éve nem hívták össze és nem tudni, sor kerül-e még egyáltalán erre. Úgyhogy a jelenlegi helyzetben a tulajdonjog tisztázása megoldásra vár. A Secom igazgatója kategorikusan kijelentette, hogy nem indítják meg a távfûtést, mert munkaerôhiány miatt ebben az évben nem tudták mûszakilag ellenôrizni a sármási kazánházat - közölte lapunkkal a polgármester.
Sármáson a 152 tömbházlakó család közül 90 család levált a távfûtési rendszerrôl, ôk saját hôközpontot szereltettek. A közös hálózaton maradt 62 család azonban fagyoskodik a lakásában. Nekik sem fûtésük, sem meleg vizük nincsen. Az idôszakhoz képest az elmúlt hetekben enyhébb volt az idôjárás, ezért a lakók nem csaptak botrányt, ám amint a hó lehull, a polgármester közfelháborodásra számít. Floare Gheorghe szerint az is gond, hogy a lakók jelentôs összeggel tartoznak a hôszolgáltatásért. Azok a családok sem fizettek, amelyek idôközben leváltak a távfûtési hálózatról. Ki 3-4, ki 6-7 millió lejjel tartozik. A polgámester elrendelte a sármási kazánháznál dolgozó szakembereknek: ellenôrizzék és tegyék üzemképessé a kazánházat, ugyanakkor kijelentette, értesíteni fogja a prefektúrát is a községben kialakult helyzetrôl.
A ludasi Secom igazgatója, Ober Marius szívesen átengedné, akár holnaptól is a vállalat tulajdonába 1995-ben átkerült javakat. A vállalat igazgatótanácsa ilyen értelemben kedvezô határozatot fogadott el, de ez nem elégséges. Kormányhatározatban szögezzék le a vagyon visszajuttatását a sármási önkormányzatnak - követeli Ober. Az igazgató szerint Floare Gheorghe polgármesternek elsôsorban arról kellene gondoskodnia, hogy a gigakalória árkülönbözetének fedezésére járó lakossági ártámogatást, amivel még az elmúlt téli hónapokra adós a polgármesteri hivatal, átutaltassa a Secomnak. Ezenkívül a tömbházlakók mintegy 270 millió lejjel tartoznak a Secomnak, amely a maga során képtelen törleszteni a gázszolgáltató vállalat iránti tartozásait. Emiatt március 1- jétôl a Distrigaz elzárta a csapokat a sármási és ludasi kazánházban. Ugyancsak ettôl a dátumtól bocsátották el a Secom alkalmazottainak nagy részét, jelenleg csupán 4 személy dolgozik a ludasi polgármesteri hivatalnak hôt szolgáltató kazánházban. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy nem tudták elvégezni a mûszaki ellenôrzést és a javításokat a sármási kazánházban.
- Ha a polgármester saját kezdeményezésre javításokat végez a kazánházban, az ô felelôssége. A jelen helyzetben úgy vélem, csak annyit tehet, hogy a prefektushoz fordul, kérve, járjon közbe a Distrigaz vezérigazgatójánál, hogy megnyissák a gázcsapokat. Én viszont nem vállalok felelôsséget a kazánház mûszaki állapotáért, ahol még egy árva telefonkészülék sincsen, hogy ellenôrizhessük a tevékenységet. Ki felel abban az esetben, ha felrobban a kazánház? - tette fel a kérdést Ober Marius.
Míg az illetékesek vitatkoznak a tulajdonjog fölött és egymásra mutogatnak, a központi fûtés ügye továbbra is megoldatlan. A kellemetlen helyzetért természetesen a tömbházlakók is felelôsek, hiszen hónapok óta nem fizetnek a kapott szolgáltatásért. Ezen pedig semmiféle prefektusi beavatkozás nem változtat, nem törli el az adósságokat. A fogyasztóknak ezen kellene elondolkodniuk, hiszen ha eddig nem is voltak komoly hidegek, a tél elkerülhetelenül beköszönt. Mínusz 20 foknál pedig nem mindegy, van-e fûtés a lakásban vagy nincs.
Hétfôn délután mutatkozott be a Kamarák Házában a Marosvásárhelyen alapított, teljesen magyar tulajdonú BBQ Kft.
Az ismertetôt követôen váltottam egy pár szót László Krisztinával, a cég ügyvezetôjével.
Krisztina, tudomásom szerint Ön Marosvásárhelyen végezte tanulmányait a Petru Maior Tudományegyetem menedzsment szakán. Hogyan került kapcsolatba a céggel?
Az egyetem elvégzése után gondolkoztam, hogy miként fejleszthetem tudásomat és szerezhetek minél több tapasztalatot az EU-hoz közeli cégek mûködésérôl, azok fejlôdési szakaszairól. Tettem ezt azért, mert meggyôzôdésem, hogy országunknak két lehetôsége van. Az egyik: csatlakozni az EU-hoz, a másik a jelenlegi helyzet konzerválása, a fejlettebbektôl való lemaradás. Ha az elsô lehetôséget választjuk, akkor nekünk is végig kell menni azon az úton, amelyet az EU-ban és az ahhoz közel mûködô cégek már megtettek. Viszont nem mindegy, hogy ezt milyen gyorsan és milyen áron tesszük meg. Ezért kerestem és kaptam lehetôséget arra, hogy több hónapot töltsek Magyarországon, ahol a BBQ tulajdonosainak cégeinél dolgozhattam. Rengeteg képzésen vettem részt, megismerhettem több olyan céget, amelyek már több éve a nemzetközi piac jelentôs szereplôi. Elsajátítottam azokat az ismereteket, amelyeket az ott jól mûködô cégek alkalmaznak. (Pl.: ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001, HACCP, stb. irányítási rendszerek alapelveit, a megvalósítás és a mûködtetés technikáit.)
Nem túl korai az EU-csatlakozásra való felkészülés?
Magyarországon a vállalatirányítási rendszer kialakítása 10 évvel ezelôtt kezdôdött. 1992-ben mindössze 20 ISO által tanúsított cég volt, 2000-ben közel 4000. Ma Magyarországon a TQM irányítás alatt álló cégek száma nem éri el a 100-at, de hosszú volt az út idáig. A teljes körû irányítási rendszer kialakítása egy folyamat, amit ha jól akarunk csinálni, 10 évig is eltarthat. Ha a hazai cégek mostanában elkezdik a felkészülést, akkor 10 év múlva már megfelelhetnek az elvárásoknak a vállalati versenyképesség területén is. Azok a cégek, amelyek nem készülnek fel, ütközésként élhetik majd meg az új helyzetet.
Milyen elônyökkel jár az alkalmazás?
A minôségirányítási rendszert mûködtetô szervezetek példája a bizonyíték arra, hogy a rendszer bevezetésével és mûködtetésével egy sor elônyhöz juthat a vállalkozás:
· szabályozottabb, átláthatóbb termelés;
· hatékonyabb irányítás és munkavégzés;
· jobb, pontosabb információáramlás a szervezeten belül;
· könnyebb betanítani a dolgozókat, a számonkérés egyértelmûbb;
· javul a vállalkozás szervezettsége;
· elôsegíti a továbbfejlesztést a mûködés minden területén.
A BBQ azért jött létre, hogy segítsen felkészülni a vállalkozásoknak a hazai és a világpiac által támasztott követelményrendszereknek való megfelelésre.
Pl.: ISO 9001, ISO/IEC 17025, ISO/TS 16949 minôségirányítási, ISO 14001 környezetközpontú irányítási, OHSAS 18001 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási (MEBIR), HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerek megvalósítása, fejlesztése, karbantartása, tanúsításra történô felkészítése, a tanúsítás megszervezése, tanácsadás, ismeretbôvítô tréningek, képzések megtartása, támogatási pályázatok elkészítése.
A 219-315 telefon- és faxszámon, vagy a Kornisa sétány 22/1. szám alatt.
A szórakozás célját szolgáló pirotechnikai eszközök használatát, birtoklását, készítését, raktározását és forgalmazását szabályozó rendelkezések: az 1995. évi 126-os törvény, a 2001. évi 464-es törvény és a 2002. évi 536-os kormányhatározat.
A szórakozás célját szolgáló pirotechnikai eszközök osztályozása: I. osztály - max. 3 pirotechnikai keverékkel, pl. csillagocskák, gyertyák, röppentyûk, minipetárdák stb.
II. osztály - max. 200 g pirotechnikai keverékkel, pl. rakéták, világító sugarak.
Szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközöket a Területi Munkafelügyelet és a Megyei Rendôrség által a fent említett jogszabá-lyok alapján kibocsátott engedéllyel rendelkezô jogi személyek forgalmazhatnak. Az engedély nélküli forgalmazás 25 millió lej értékû kihágási büntetést és 6 hónaptól 5 évig terjedô börtönbüntetést von maga után.
Az I. osztályba tartozó szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközök az év folyamán, míg a II. osztályba tartozók a december 27-31. közötti periódusban, illetve engedéllyel rendelkezô jogi személyek által egész évben forgalmazhatók.
Függetlenül a besorolástól, tilos a szórakoztatás célját szolgáló pirotechnikai eszközök eladása 18 éven aluli személyeknek (20 millió lej kihágási büntetés terhe alatt).
A II. osztályba tartozó szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközök használata csak december 31-én és január 1-jén engedélyezett. A Megyei Rendôrség ezeken a napokon is megtilthatja használatukat egyes, különlegesen tûzveszélyes beren-dezések közelében vagy a nap bizonyos óráiban a sûrûn lakott településeken.
A szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközök csomagolása ép, szabad szemmel látható, külsô sérülésektôl mentes kell legyen. A csomagoláson kötelezô módon fel kell tüntetni a szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközök besorolását és a román nyelvû használati utasítást.
A szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközök forgalmazására, tárolására és birtoklására szóló engedély kibocsátásának feltételei:
1. Csak olyan jogi személyek kérhetik az engedélyezést, amelyeknek alapító okiratában szerepel ez a tevékenység.
2. A Területi Munkafelügyelethez és a Megyei Rendôrséghez letett kérésnek tartalmaznia kell: a kérelmezô cég elnevezését, székhelyét, a forgalmazni kívánt szórakoztatási rendeltetésû pirotechnikai eszközök mennyiségét és típusát, az alkalmazottak egészségügyi ellenôrzését elôíró jogszabályok ismeretének bizonyítékát.
Kroó Norbert elôadása a Mindentudás Egyetemén
Kroó Norbert fizikus, egyetemi tanár, az MTA fôtitkára
Szûkebb szakterülete a szilárdtestek fizikája és az optika. Kísérleti munkái során vizsgálta a szilárd testek és folyadékok mikroszkopikus tulajdonságait neutronsugárzás, valamint fény, elsôsorban lézerfény segítségével. Foglalkozott új típusú lézerek létrehozásával és alkalmazásával, különös tekintettel az orvosi, technológiai és méréstechnikai felhasználásokra. Legutóbbi munkáiban egy új típusú extrém felbontású mikroszkóp kifejlesztésén ill. felületfizikai alkalmazásán fáradozott.
Albert Einstein jelentôsen hozzájárult a fizika új aranykorának elindításához, és sokat tett a 20. század arcának megformálásáért. Rátz Tanár Úr, a Fasori Evangélikus Gimnázium tanára többek között Neumann Jánost és Wigner Jenôt indította el pályáján, így nagy szerepe volt abban, hogy a Nature címû rangos tudományos folyóirat szerint "a 20. századot Budapesten csinálták". Vannak-e a múlt században alaptudománnyá növekedett fizikai tudásnak határai? Ezt a kérdést tette fel Kroó Norbert, a Mindentudás Egyeteme hatodik elôadója, aki Rátz Tanár Úr pedagógiai elkötelezettségével vezette végig hallgatóit a fizikai kutatás legfrissebb ösvényein.
A fizika nagyjából a múlt század közepéig a természet alaptörvényeinek megismerésére koncentrált, mégpedig úgy, hogy a bonyolult folyamatokat, jelenségeket modellekkel próbálta leírni. A tudományos modell analógia, a jelenség összehasonlítása valamivel, amit ismerünk, de általában egyszerûbb a vizsgált jelenségnél. A fényhullámokat például nem tudjuk megfigyelni úgy, ahogy a vízhullámokat. Mégis hasznos a fényt hullámszerûnek tekinteni, mivel a kísérletek azt mutatják, hogy a fény sok szempontból hasonlóan viselkedik, mint a vízhullámok. A modellek gyakran segítenek megérteni a folyamatokat, és ezután olyan új kísérletekhez is ösztönzést adhatnak, amelyek elmélyítik a jelenségrôl gyûjtött ismereteket.
Mára sok tekintetben megváltozott a fizikai kutatás jellege. Az alaptörvények feltárása helyére a törvények alkalmazása lépett egyre nagyobb súllyal, vagyis az egyszerû rendszerekbôl a bonyolultabbak felépítése, az új jelenségek megfigyelése és az eszközök létrehozása vált a meghatározó kutatási feladattá, a problémamegoldó megközelítés pedig a fô kutatási stílussá. Az új eszközök általában új lehetôségeket is teremtettek a kutatásban, és így hozzájárultak ismereteink határainak kiterjesztéséhez.
Ennek az irányváltásnak egyik oka a kvantummechanika sikere a II. világháború után, ami a fizika valóságos forradalmát eredményezte. Új technikák és mûszerek jöttek létre, mint például a mikrohullá-mok, az atomreaktor, a gyorsító-berendezések, a tranzisztorizált, illetve integrált áramkörös elektronika, a számítógép, a mag mágneses rezonancia- módszere és alkalmazásai, az alacsony hômérsékleteket biztosító kriosztátok, a mézer és a lézer, vagy éppen az ûrhajózás. Ezeket a változásokat emellett a társadalomtudomány fizikával kapcsolatos elvárásai is motiválták.
A mai fizikai kutatásban a kétfajta tevékenység - az alaptörvények feltárása, illetve ezek (részben gyakorlati) alkalmazása - egyaránt jelen van, de a hangsúly az utóbbi felé tolódott el. A részecskefizika inkább az elsô, míg például a szilárdtestfizika és az optika inkább a második kategóriába sorolható. De ez utóbbi területeken is jelentôs tevékenység folyik az "egyszerû" rendszerek, például egyes atomok vagy kvantumállapotok megértése érdekében, hogy utána bonyolultabb rendszerek modelljeihez juthassunk.
Mindkét megközelítési forma a fizikai ismeretek határainak folyamatos kitolódását eredményezte.
Térbeli kitolódás: a mérhetetlenül távoli és közeli, nagy és kicsi
Az asztrofizika az egyre növekvô méretû távcsövek és az egyre érzékenyebb detektorok segítségével egyre messzebbre lát. Szenzációt jelentett a Sas köd Hubble teleszkóppal megfigyelt 3 oszlopa, ami a nem szakmai közvélemény figyelmét is felkeltette.
Az asztrofizika óriási fejlôdése nem csak az új mûszereknek köszönhetô, hanem annak is, hogy a magfizika és a részecskefizika eredményei révén sokat megértettünk a világegyetemben zajló folyamatokból.
Az ismeret határainak kitolásában mind nagyobb távolságokra - a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban - az ûrkutatás vállal jelentôs szerepet. Általa figyelhetjük meg a Föld felületét, a holdra szállást, vagy például az ûrben keringô Hubble teleszkóppal az üstökösöket, s azt tervezhetjük, hogy embert küldünk a rendkívül távoli Mars bolygóra.
De mi történik az egyre kisebb méretek világában? Jelenlegi ismereteink szerint az ún. Planck- hosszúság, számszerûen 1,62 x 10-35 m, az a legkisebb távolság két pont között, amikor ezek a pontok még megkülönböztethetôk egymástól. Kísérleti eszközeinkkel azonban még messze vagyunk ettôl az elvi határtól, ám az egyre nagyobb gyorsító berendezések célja fôként az, hogy egyre jobban megközelítsük.
De a gyakorlati (például elektronikai) alkalmazások mérethatárai is egyre lejjebb tolódnak a mikrométerek világából a nanométerek, ill. az atomi méretek világába. Új típusú mikroszkópokkal közel atomi, sôt, atomi felbontóképesség érhetô el, így akár molekuláris szinten zajló folyamatok is modellezhetôk stb. Ebben a mérettartományban már sikerült úgynevezett nanotranzisztorokat is létrehozni, laboratóriumi körülmények között pedig építettek már molekuláris tranzisztorokat is.
Idôbeli kitolódás: az elsô pillanat és az egyre rövidebb pillanatok
A fizikai idô folyamatosan kitolódó határai is új belátásokat tesznek lehetôvé. Követni tudjuk a világegyetem fejlôdését az ôsrobbanás utáni 10-43 másodperctôl napjainkig eltelt mintegy 15 milliárd év során, de a rövid idôk tartományában is egyre elképesztôbb szintekig jutunk méréseinkkel.
A femtoszekundumos idôtartományban (10-15 s) mûködô lézerekkel, melyek már üzletben vásárolható standard berendezések, gyors kémiai folyamatokat lehet lefényképezni, követni tudjuk például a molekulák gyors forgását vagy belsô mozgásaikat. A legújabb kutatások eredményeként a lézerek impulzushossza, és így a segítségükkel végzett mérések idôfelbontása már az attoszekun-dumos (10-18 s) idôtartományt ostromolja.
Óriási és igen csekély energiák, teljesítmények, terek és információadagok
Az asztrofizika megfigyelései szerint a világegyetem tömegének csak igen kis hányada a látható tömeg (5%). A jelenlegi, legáltalánosabban elfogadott elképzelés szerint mintegy 30%-a ún. sötét anyag és 60%-a sötét energia (E = mc2) formájában van jelen. Ezen energia milyenségérôl még nem sokat tudunk. A másik véglet az ún. Planck-energia (6,63x10-34 Joule/sec). Ezaz elvileg elképzelhetô legkisebb energiamennyiség, amely sok nagyságrenddel kisebb jelenlegi eszközeink energiafel- bontásánál. A kísérleti részecskefizika területén a kozmikus sugárzásban figyelték meg a legnagyobb energiájú részecskéket (>1020 eV), melyek mozgási energiája nagyobb a teniszsztárok szervalabdáinak mozgási energiájánál. A kondenzált rendszerekben pedig igen alacsony hômérsékleteken nKo-os energiákat (10-10 eV) is tud kezelni a kísérletezô fizikus. Óriási energiákat mozgósító és modern távcsöveinkkel lefényképezhetô esemény például két galaxis ütközése, amely közben fiatal új csillagcsoportok születnek. Nagy teljesítményû sugárzást laboratóriumban is képesek vagyunk elôállítani, a legegyszerûbben igen rövid impulzusú lézerekkel, melyekkel atomokat is szétszakíthatunk, illetve elektron-pozitron párok formájában új részecskéket is elôállíthatunk.
Az elektromos és mágneses terek tartományát is sikerült kiterjeszteni asztrofizikai és földi mérésekben és laboratóriumi kísérletekben, megfigyelésekben. A világegyetemben zajló tágulási folyamatokban az ôsrobbanáshoz kötôdô 1032 Ko-os elektromágneses sugárzáshoz képest a kozmoszból érkezô háttérsugárzás napjainkra ~3 Ko-ra (~0,3 meV) csökkent a tágulással járó lehûlés miatt, és ezt a széles skálát sikerült - sok esetben laboratóriumi körülmények között is - behatóan tanulmányozni. De lézerek segítségével is sikerül igen nagy - és egyre nagyobb - tereket létrehozni, különösen egyre rövidebb impulzusokban. Már nem túl nagy terek (1010 W/cm2) is például a lézersugár önfókuszáláshoz vezetnek, de a 1020 W/cm2-es teljesítménysûrûség, amit már sikerült elérni, magfúziót is indukálhat. Egyre nagyobb gyorsítókat építünk, de az igazán nagy energiájú részecskéket a természet produkálja (például kozmikus sugárzás formájában). A nagy elôrehaladás ellenére a laboratóriumi kísérletek még sok nagyságrenddel elmaradnak ezektôl a kozmikus sugárzási energiáktól is, nem beszélve az asztrofizikai folyamatok ener-giáitól.
Az információ fizikai mennyiség, és ezért energiatartalma is van. Számos tudós foglalkozott azzal, hogy 1 bitnyi információhoz - termodinamikai megfontolások alapján - mekkora energia tartozhat. A lehetôségek határát ma az jelenti, hogy 1 másodperc alatt 1 watt teljesítménnyel szobahômérsékleten 50 nm-es távolság esetén 1018 bit továbbítható, ami mintegy 9 nagyságrenddel több, mint amit a szilíciumos integrált áramköri technológia várhatóan 2010-ben teljesíteni fog. Azok az eredmények, melyek fényében kvantummechanikai rendszerek is felhasználhatók az informatikában, még ezt a fenti határt is átléphetôvé tehetik.
Eltolódó és áthághatatlan korlátok
Hogyan osztályozhatjuk a fizikai, vagy általánosabban a tudományos megismerés korlátait? Vannak olyanok, amelyek áthághatóak, ha nem is könnyen. A Naprendszer leírása például egy olyan soktest-probléma, amelynek pontos megoldása még a jelenlegi számítástechnika segítségével is igen nehéz. Ugyanez vonatkozik az idôjárás elôrejelzésére is.
A bizonytalanság oka lehet továbbá, hogy korlátozott mennyiségû adat áll rendelkezésünkre. Ez vonatkozik például olyan kérdésekre, mint az élet, az emberiség, a nyelv vagy a csillagok eredete. De a korlátot az is jelentheti, hogy a vizsgált objektumból csak egyetlen példány található. Ilyen jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem.
Léteznek technológiai korlátok is, amelyekre talán leginkább igaz az állítás, hogy ami ma korlát, az holnap talán már nem lesz az. A Planck-energia mai eszközeinkkel még nem mérhetô, de nem zárható ki, hogy elérjük ezt a határt, s noha ezt az energiát nem tudjuk mérni, mégis megérthetjük, hogy mi zajlik ebben az energiatartományban.
Végül gyakran elôfordul, hogy magasabb szinten szervezôdô rendszerek nem érthetôk meg alacsonyabb szintûek alapján, noha azok önmagukban érthetôek. Ez vonatkozik például az életfolyamatokra, amelyek nem magyarázhatók meg egyedül molekuláris szinten.
Összefoglalva: a fizikai ismeretek tárháza az elmúlt évszázadban lélegzetelállító tempóban gazdagodott, és közben ismereteink határai kitolódtak. S bár ismereteink határai korlátokat jelentenek, az új dolgok általában ezen határterületek környezetében születnek. De mindazon megállapítások, amelyekkel foglalkoztunk, csak azon modellrendszer, illetve elméletek keretében érvényesek, amelyekkel a mai fizika dolgozik, és amelyeket kísérletekkel sikerült meggyôzôen igazolni. Nem zárható azonban ki, hogy újabb ismeretek fényében e modelleket, illetve elméleteket módosítani kell.
Bátran állítható, hogy a fizika a közeljövôben is számos meglepetés forrása lesz, és ismereteink határai tovább tágulnak. Azt hiszem azonban, hogy továbbra is maradnak elvi, áthághatatlan határok, amelyek esetleg módosulnak vagy új formában jelentkeznek, de alapjaikban tovább élnek. Valószínû, hogy századunk új, izgalmas, életünket is befolyásoló felfedezései nem egy új Einsteintôl származnak majd, hanem csapatmunka eredményei lesznek, s a nagy egyéniségek csak e csapatok meghatározó személyiségei közül kerülhetnek ki.
Elhangzott a Duna Televízióban 2002. október 21- én.
Külföldi tapasztalatcserén a tanácselnök
Virág György, a megyei tanács elnöke, miután november 28 - 29-én részt vett az Európai Régiók Egyesületének Nápolyban megszervezett évi közgyûlésén, december 8-áig Berlinben szerez tapasztalatokat. A Brandenburg tartomány közigazgatósága által a gyulafehérvári 7-es régiós központ megyei tanácselnökeinek szervezett továbbképzôn az EU- integrációról, gazdasági és turisztikai fejlôdésrôl, pályázatok kezelésérôl lesz szó.
Csak tavasszal repülünk Budapestre
Egyelôre mûszaki, szervezési okokra hivatkozva a Bukarest - Marosvásárhely - Budapest légi járat közlekedtetésére vállalkozó Angel Airlines légitársaság tavaszra halasztotta a korábban meghirdetett próbajáratot, amelyen elsôsorban a megye elöljárói, illetve üzletemberek, újságírók vettek volna részt, hogy ezáltal is népszerûsítsék megyénk, valamint a marosvásárhelyi repülôtér által kiszolgált övezetet.
December 6-án, pénteken 16 órától a szovátai mûvelôdési otthonban a helybéli iskolák diákjainak segítségével a polgármesteri hivatal a város nyugdíjasainak szervez ünnepel. A rendezvényre minden szovátai nyugdíjast szívesen látnak a szervezôk.
Fából faragott díszítmények a Sóvidéken
Szováta városi tanácsának nagytermében ma 19 órától a szovátai múzeum szervezésében bemutatásra kerül Márton Béla magyartanárnak a múzeum kiadásában megjelent Fából faragott díszítmények a Sóvidéken címû könyve.
Adventi és karácsonyi virágkötészet
Advent elsô vasárnapján a nyárádszeredai mûvelôdési házban adventi és karácsonyi virágkötészeti kiállítás nyílt a kertészeti konzultációs központ negyedéves hallgatóinak munkáiból. A kiállítás a hónap végéig látogatható.
A Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió magyar nyelvû adása egyre népszerûbb mûsorának, az Összhangnak a témája ma délután fél 6 és 6 óra között a test és a lélek egysége a gyógyulásban és a gyógyításban. Errôl beszélget tehát a mûsorvezetô- szerkesztô László Edit meghívottjával, dr. Bérczes Judit orvossal. A hallgatók élôben is bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe, kérdéseket tehetnek fel az adásidô alatt hívható 161-222-es telefonszámon.
A marosvásárhelyi Biokertész Csoport és a Milvus Madarász Csoport közös szervezésében december 5- én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel, a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti közösségi termében egy ritka és védett madárról tart ismertetôt és élménybeszámolót Domahidi Zoltán. A beszélgetésen szó lesz az angliai sólyomtenyésztésrôl, a madár mezôgazdasági hasznáról.
A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház december 6-án, pénteken 11 és 12 órától a Csepûrágók címû elôadását mutatja be a nyárádszeredai kultúrotthonban. Jegyek a helyszínen válthatók.
Ma délután 3 órától szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba - jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat és azzal az üggyel kapcsolatos valamennyi okiratot, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Az Electrica Rt. szovátai elosztó központja a fogyasztók tudomására hozza, hogy karbantartási munkálatok miatt december 5-én, csütörtökön, 6-án, pénteken és 7-én, szombaton 8 és 16 óra között a következô helységekben nem lesz villanyáram: Nyá-rádselye, Kendô, Márkod, Mája, Búzaháza, Vadad, Nyárád- szentmárton, Csíkfalva és Jobbágyfalva.
A megyei tanács és a népi alkotások központja, valamint az EMKE december 7-én, szombaton 11 órai kezdettel a Nemzeti Színház nagytermében megszervezni a VI. Gyöngykoszorú-találkozót. Részt vesz több mint tíz hagyományôrzô együttes és népdalénekes.
Újra színpadon a Példás történet
December 7-én, szombaton este 7 órakor ismét mûsorra kerül az Ariel színház Példás történet címû felnôttelôadása, azon história alapján, melyet Moll Flandersrôl mesélt el Daniel Defoe úr az 1722-es esztendôben. Az elôadás szereplôi: B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Újhelyi Kinga, Puskás Gyôzô, valamint Jemmy szerepében Katona László. Az elôadás rendezôje Barabás Olga. Jegyek a színház pénztáránál válthatók elôadás elôtt (Posta utca 2. szám). A társulat december 11-én és 12-én a darabbal a budapesti Millenáris Teátrumban vendégszerepel.
Háromgenerációs öregdiákokat keresnek
A Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szeretné kitüntetni azokat a családokat, akik igazolják, hogy legkevesebb három generáción át folytatólagosan növendékei voltak a Református Kollégiumnak-Bolyai Farkas Líceumnak. Az érdekeltek írásban vagy személyesen jelentkezhetnek 2002. december 8-ig a Bolyai iskola titkárságán.
Pénzt kapnak az útügyi igazgatóságok
A területrendezési, szállításügyi és lakásügyi minisztérium 535 milliárd lejt osztott újra egyéb beruházásokra szánt alapokból a megyei tanácsoknak, hogy ezek kifizethessék a megyei útügyi igazgatóságok által elvégzett munkálatokat - közölte Miron Mitrea szaktárcavezetô. Több megye útügyi igazgatóságának tizennyolc szakszervezeti vezetôje november 25-én egyhetes éhségsztrájkot tartott a különleges útügyi alapnak kiutalt összegek csökkentése miatt. Mitrea azt is elmondta, találkozni fog Octav Cozmînca közigazgatási miniszterrel is, hogy más finanszírozási forrásokat is találjanak azonosítsanak.
Romániai romák kényszerkiköltöztetése egy bádogvárosból
A francia rendôrség kedden hajnalban megkezdte egy Párizs környéki, hulladékokból összeeszkábált bádogváros illegális lakói: mintegy 160 romániai cigány erôszakos kiköltöztetését. Nicolas Sarkozy francia belbiztonsági miniszter néhány hónappal ezelôtt kétoldalú megállapodást írt alá Bukarestben román partnerével arról, hogy megegyezéses alapon a francia fél keményen fog eljárni román állampolgárok - az esetek többségében romák - illegális beszivárgása, illetve jogosulatlan franciaországi tartózkodása ellen.
Erdélyi fiatal írók Budapesten
Erdélyi fiatal íróknak szervez egyhetes programot a Magyarország Európában Alapítvány, együttmûködve a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciával (MNYKNT-AK), szerdától. Amint arról Komlós Attila, az MNYKNT-AK ügyvezetô elnöke az MTI-t tájékoztatta, a vendégek programjuk során könyvkiadókkal és mûfordítókkal is találkoznak, tájékozódnak a Magyar Elektronikus Könyvtárról, továbbá a pályázati és ösztöndíj lehetôségekrôl.
Napi hatórás programmal megkezdte mûködését a budapesti Hír Tv hétfôn. Dlusztus Imre fôszerkesztô az MTI-nek elmondta: mûsoruk e héten reggel és este 6 órától 9 óráig látható, de a késôbbiekben ennél bôvebb idôkeretben jelentkeznek majd. Egyebek mellett délben csaknem egyórás összefoglalót adnak, a jövô héttôl pedig vasárnap - idôtartam bôvítéssel - elemzô összeállítást mutatnak be. A fôszerkesztô tájékoztatása szerint a jelenleg 80 tagú stáb a késôbbiekben mintegy 20 munkatárssal bôvül.
Közép-európai kulturális napok a magyar fôvárosban
A Közép-európai kulturális napok rendezvénysorozata a Budapesten mûködô közép-európai kulturális intézetek tevékenységének bemutatásával vette kezdetét hétfôn. A csütörtökig tartó rendezvényen a Cseh Centrum, a Goethe Intézet, a Lengyel Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Szlovák Intézet igazgatója, Románia Kulturális Intézetének igazgató-helyettese mellett, az Olasz Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Horvát Köztársaság diplomáciai testületének tagjai is részt vettek. A négynapos rendezvény során a programoknak egymást váltva adnak helyszínt a régiós kulturális intézetek.
Elnöki palota ellenôrzése Irakban
Az ENSZ fegyverzetellenôrei kedden reggel váratlanul megjelentek egy bagdadi elnöki palotában, hogy tömegpusztító fegyverek után kutassanak. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy az iraki fôváros Kark kerületében fekvô palota kapuôrsége hét perces vita után kinyitotta a kaput, és beengedte az épületbe az ellenôröket. Az ENSZ fegyverzetellenôrei - akik a múlt héten láttak hozzá felújított missziójuk teljesítéséhez - most elôször vizsgálnak át egy elnöki palotát Bagdadban. Iraknak hat nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy részletes jelentést tegyen az ENSZ-nek a birtokában lévô esetleges tömegpusztító eszközökrôl.
Magyar expedíció az Antarktiszra
Magyar kutatókból és filmesekbôl álló expedíció indul az Antarktiszra, a