|
LIV. évfolyam 190. (15153.) sz. |
2002. augusztus 17., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Romániában az eltelt évtizedek alatt igencsak változó jelentôségû volt az anya- és csecsemôgondozás megítélése, és az e területet ellátó szakegységek helyzete is. A nyolcvanas években mind szóban, mind pedig az ellenôrzések szigorúságát illetôen rendkívüli fontosságot tulajdonítottak ennek a területnek. A rendszerváltás a terhesség- megszakítások engedélyezésével a liberalizmus szellemét hozta, s a születések számának nagymértékû csökkenésével mind jobban zsugorodtak a szülészeti és gyerekosztályok; jelentôségük eltörpülni látszott az orvoslás felfutó új ágazatai mellett. Míg bizonyos klinikákat a legkorszerûbb felszereléssel láttak el, az egyes szülészeti és gyerekklinikákon mára már tarthatatlanná vált a helyzet. Marosvásárhelyen is van olyan klinika, amiért - lévén egyetemi városról szó - az egészségügy és a helyhatóságok vezetôinek igencsak szégyenkezniük kellene.
Vajon divatba jön-e újra ez a szakterület? A kérdést annak a felmérésnek a kapcsán tettük fel, amelyet az Egészség- és Családügyi Minisztérium vezetésével valamennyi romániai szülészeten elvégeztek, s amely azzal a korántsem biztató következtetéssel zárult, hogy az országos szinten mûködô 261 szülészet- nôgyógyászat és újszülöt- tosztály közül egyik sem tesz eleget a követelményeknek. Még az egyetemi klinikai egységek is csak a II-es fokozatot érik el, s némi jóindulattal alig egy-kettô sorolható a legjobbnak minôsülô III-as fokozatba a korszerû felszerelések hiánya, a szükségesnél alacsonyabb létszámú szakszemélyzet valamint a régi, leromlott állagú épületek miatt.
A legszomorúbb, hogy egyes egységeknek a minôsége a nullával egyenlô, ami azt jelenti, hogy a legelemibb feltételeket sem képesek biztosítani - hangzott el a szakminisztérium vezérigazgatói tisztségét betöltô marosvásárhelyi dr. Mihai Horga sokkoló bejelentésében.
A szülészetek helyzetén túl meggondolkoztatók az anya- és csecsemôgondozás adatai is, hisz annak ellenére, hogy 1990 óta 0,83-ról 0,34 ezrelékre csökkent a gyermekágyi, és 26,9 ezrelékrôl 18,4-ra a csecsemôhalandóság, ezek a számok továbbra is magasak, még a környezô országok statisztikáihoz képest is. A népszaporulat változatlanul negatív, nô a szifiliszes és HIV-fertôzött terhes nôk száma. 2001-ben 254.855 terhesség-megszakítást végeztek, s az újszülött-halandóság is emelkedôben van. Nô a különféle rendellenességgel világra jövô újszülöttek száma (egyébként elhalálozásuk okozza a csecsemôhalandóság 50 százalékát), ami azt jelzi, hogy a terhes nôk követése nem megfelelôképpen történik, sôt sokan közülük a biztosítási rendszerbôl is kimaradnak.
A minisztérium szakosztálya által készített felmérésbôl arról is tudomást szerezhetünk, hogy a kormány által a helyzet javítására kidolgozott stratégia gyakolatba ültetése érdekében 90 millió dolláros kölcsönhöz folyamodnak az EU Fejlesztési Bankjától, amelynek segítségével teljes egészében átszervezik az anya- és cecsemôgondozást. A tervben Marosvásárhely is szerepel, s talán a szülészetek, nôgyógyászatok, újszülöttosztályok után az elfelejtett gyerekklinikák is egyszer sorra kerülnek, "divatba jönnek", hogy ne csak a külföldi alapítványok alamizsnájából tengôdjenek.
Az idei Bolyai-év kiemelkedô eseményeként a negyedik világtalálkozóra várja a szélrózsa minden irányából volt diákjait a Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum. Az augusztus 23-25. között három napon át zajló rendezvény szervezôi az iskola fennállásának 445. és a nagy tudós Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmából olyan gazdag, változatos programot állítottak össze, amelyben a legfiatalabb, az idén elballagott, és az 50 éves érettségi találkozójukat tartó öregdiákok is találnak kedvükre való mûsorszámot.
Az esemény részleteirôl a világtalálkozót szervezô Öregdiákok Baráti Körének elnökét, Kirsch Attilát kérdeztük.
- Az idei rendezvény alapgondolata az volt, hogy a Bolyai- szellemiség kapcsán az iskolában végzett minden korosztály számára lehetôséget biztosítsunk a találkozásra, az együvé tartozás átélésére, az ünneplésre, a tartalmas szórakozásra és a kellemes kikapcsolódásra is.
Ugyanakkor részt vehetnek a Bolyai líceum életében jelentôs eseményeken is, mint például az iskolamúzeum régen várt megnyitása, az alkalomra rendezett fotó- és címerkiállítás megnyitója.
Az iskola udvarán zajló péntek délutáni szabadtéri mûsor összeállításakor arra törekedtünk, hogy a hallgatóban nosztalgiát ébresztô, a múltat idézô együttesek lépjenek fel, s a jó hangulat biztosításához az iskola diákjai is hozzájárulnak néptáncok és versenytáncok bemutatásával, illetve táncházmuzsikával.
Másfél éves munka eredményét tükrözi a Kárpát-medencei Bolyai-vetélkedô döntôje, amely pénteken délután a Kultúrpalota kistermében zajlik, s amit majd felvételrôl a Duna Televízió jóvoltából láthat a nagyközönség.
A szombati ünnepélyes megnyitó ökumenikus istentisztelettel kezdôdik az iskola udvarán, ahol sátrak sokasága várja a részvevôket, és a szervezôk gondoltak a rossz idô esetén választandó megoldásra is. Az iskola életében elôször fordul elô, hogy jeles személyiségeket érdemoklevéllel tüntetünk ki.
Az ünnepi díszmûsor színhelye szombat este a Kultúrpalota nagyterme lesz, vasárnap pedig az emléktáblák megkoszorúzása, a díszterem és a sportpályák névadó ünnepsége, az elhunyt tanár- és diáktársakról való ünnepélyes megemlékezés szerepel a programban, majd a zárónyilatkozat felolvasásával ér véget a világtalálkozó.
A rendezvény egy másik említésre méltó újdonságát az alternatív sportvetélkedôk jelentik, amelyek során a volt diákoknak illetve a tanároknak alkalmat nyújtunk a hajdani sportélet, az iskola sporthagyományainak felidézésére, s ezt szolgálják a névadó ünnepségek is.
A világtalálkozón díjmentes a részvétel, ez is bizonyítja, hogy nem az anyagi szempontok, hanem az ünnepi hangulat megteremtése vezérelte a szervezôket, akik nagy feladatot vállaltak, ezért is tartom fontosnak megemlíteni az Öregdiékok Baráti Köre mellett a Bolyai Collegium Alapítványt, a Bolyai Farkas Líceum illetve a Református Kollégium vezetôségét, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala részérôl Csegzi Sándor alpolgármestert valamint az iskola diákságát, akik tevékenyen bekapcsolódtak az ünnepség elôkészítésébe.
Augusztus 16. és 19. között Adrian Nastase miniszterelnök meghívására két amerikai egyesült államokbeli szenátor érkezik Romániába. John McCain arizonai, illetve Fred Thompson Tennessee állambeli republikánus szenátorok augusztus 18-án megyénkbe látogatnak. Ovidiu Natea prefektus 15 óra körül fogadja majd ôket Segesváron. A tervek szerint a magas rangú vendégek körbejárják a várat és megtekintik a környéken levô látványosságokat. A két szenátor és kíséretükben több külügyi illetve védelmi tanácsadó várhatóan 17.30-kor hagyja el Segesvárt, anélkül, hogy sajtótájékoztatót tartanának. Az amerikai csoport segesvári látogatását követôen Sinaia felé veszi útját.
Népes közönség volt kíváncsi tegnap délután a várban a másodjára megszervezett marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor tárlatára. A 12 mûvész - Balázs Imre, Benedek József, B. Laborcz Flóra, Bob József, Horváth Ödön, Hunyadi László, Kuti Dénes, Pokorny Attila, Sánta Csaba, Simon Endre, Ioan Sulea és Székely János Jenô - mûvésztelepi munkásságát, az elkészült mûveket, melyekkel jelentôsen gazdagszik a város, a tábor kezdeményezôje és fô szervezôje, Csegzi Sándor alpolgármester, a mûvészeti vezetô, Simon Endre festômûvész és Nagy Miklós Kund szerkesztô méltatta a kiállításnyitón. Az útja elején álló tábor szép jövô elé néz, a mostani színvonalas festmények és szobrok eleve annak a minôségnek a garanciái, amely a két Bolyai egész életmûvére, emberi nagyságára jellemzô, hangsúlyozták a beszélôk. A táborzáró gondolatokra a késôbbiekben még visszatérünk.
A marosvásárhelyi éjjeli menedékhely épületében mûködô Rozmaring Foglalkoztatási Központban azokkal az óvodás és iskolás korú gyerekekkel foglalkoznak, akik valamilyen ok miatt nem járnak iskolába, nem tudnak írni-olvasni. A központban dolgozók célja felkészíteni az írástudatlan, viselkedési, alkalmazkodási problémákkal küzdô gyerekeket a közoktatási intézményekbe való beilleszkedésre. A gyermekjogvédô igazgatóság által 2 éve létrehozott, jelenleg többnyire PHARE-pénzalapból mûködtetett központban tegnap tartották a tanévzáró ünnepélyt.
Az elsô szereplés öröme és félelme tükrözôdött a bemutatkozásra készülô gyerekek arcán. Elsônek a román csoport tagjai adták elô mondókákkal, énekekkel színesített mûsorukat. A magyar csoport a Zengô ábécét tolmácsolta, román és magyar dalokat énekeltek, közismert gyermekverseket szavaltak. Ki-ki tehetsége szerint.
- Az idei tanévben 32 gyerekkel foglalkoztak szakembereink - tájékoztatott Bogdan Paul Cristian, a központ vezetôje. - A 6-14 éves gyerekek iskolaérettségét, tudását felmérô bizottság 28-at közülük megfelelônek tartott arra, hogy szeptembertôl általános iskolában vagy a kisegítô iskolában folytassa tanulmányait. Nagy többségük a lakhelyéhez közeli általános iskolában fog tanulni, vannak olyanok is, akiket a 12-es iskolában mûködô speciális osztályba irányítottak. Tôlünk elkerülnek, azonban mi továbbra is figyelemmel követjük fejlôdésüket, s lehetôségeink szerint támogatjuk ôket. Elmondhatom, hogy tavaly 32 gyerek végzett nálunk, s közülük 29-en sikeresen elvégezték az elsô évet az általános iskolában, többen jó eredményeket értek el. Tudni kell, hogy az itt dolgozók - tanítók, szociális munkások, pszichológus - egyénileg foglalkoznak a gyerekekkel, így jobban fejlôdnek, s könnyebben beilleszkednek egy osztályközösségbe. A következô tanévtôl ismét 40 gyerekkel kezdünk. A gyerekek egy részét már kiválasztottuk, jórészt a Rovinari és November 7. negyedbôl, illetve a Domb utcából valók. Az elmúlt idôben több szülô keresett fel minket, s kérte, hogy gyerekével, gyerekeivel is foglalkozzunk. Az érintettek nehéz anyagi körülmények között élnek, s nincs lehetôségük iskoláztatni gyermekeiket. Természetesen nyilvántartásba vettük ôket is. Jó hírként említem, hogy tervek szerint október végén a Mihai Eminescu utcában levô, volt kisegítô óvoda épületébe fogunk költözni, s ott folytatjuk a munkát - tájékoztatott a központ igazgatója, aki kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Rozmaring Foglalkoztatási Központ tevékenységét az Oázis, a Buckner, a Lock és a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány támogatja.
Néha, amikor úgy adódik, városiként nézem el a földmûvelésbôl és állattenyésztésbôl nehezen megélô embereket. Mindenki tudja, nem ez a meggazdagodás felé vezetô út. Egyesek tehetetlenségbôl végzik immár gépiesen évrôl évre munkájukat, mások szeretik a földet és az állatokat. Ismét mások jobb híján erre kényszerülnek. Akármiért is csinálják, ez egész napot igénybe vevô kemény munkát jelent, viszonylag kevés elégtétellel. Tavasztól ôszig, ôsztôl tavaszig aggódniuk kell, imádkozniuk a jobb idôért, sorsuk kedvezôbbre fordulásáért. Az idôjárás szeszélye már kora tavasszal keresztülhúzhatja a gazdák számításait, hogy aztán a gyümölcsfák megfagyásától kezdve a szárazságig vagy éppen az árvizektôl a fertôzésekig minden rendre sújtsa a falu népét.
A gazdák pedig igen edzettek. Szomorúan, de türelmesen veszik tudomásul, hogy a búzát nemhogy learatni, de maholnap lekaszálni sem lehet, "Szent István lova" hamarosan tönkreteszi a zabot is. A krumpli a sok esôtôl kifordult a földbôl, rothadásnak indult, a zöldségek sem fejlôdnek megfelelôképpen. Ha az idôjárás netán kedvezô volna, a vadak pusztítják el a terményt. A puhányabb lelkûek ezen a ponton feladnák. Ôk nem. Azt tervezik, reménykedve, hogy ha szép idô lesz, még érdemes újra bevetni a földet. Városiként bizonyára azt kérdeznénk, mi a garancia arra, hogy éppen most lenne szép idô? A falusiak ilyen kérdésekre nem gondolnak, hanem teszik, amit lehet. Ahogy lehet. Pedig tudják: minden idei veszteség jövôben szegénységet jelent.
Tehetetlenül csak rendkívüli alkalmakkor látni a jó gazdát. Nekem egyszer volt alkalmam arcukról ilyesmit leolvasni. Éppen áradt a Nyárád. A közeli gazdaságokat már elöntötte, a házakba az ablakon jártak ki-be az ott lakók. Az utcákon lézengett mindenki, hiszen dolgozni nem lehetett, de beszélgetni senkinek nem volt kedve. A munkában megedzôdött férfiak pedig a Nyárád töltésén ültek, szótlanul. Tehetetlenül. Némán, cigarettáról cigarettára gyújtva várták az ár újabb tetôzését. Akkor is csak a házaikat féltették már, mert a földek mind víz alatt voltak. A történet ilyen vagy olyan módon évrôl évre ismétlôdik.
Ezek után nem lepne meg, ha valamilyen módon fellázadna a parasztság az új mezôgazdasági jövedelemadó bevezetése nyomán, mely az egyébként is nehéz körülményeiket majdnem teljesen ellehetetleníti. Nem hiszem, hogy ôseik módszerét átvéve, kaszák egyenesítésére adnák fejüket, ma már más divat járja. Útlezárások, termények felgyújtása stb. Persze ritkán jutnak ide a gazdák, nemigen érnek rá. De ha egyszer rászánják magukat, találékonyak. Ezzel már vajon sosem számolnak a döntéshozók?
A megyei tanács is feladatot vállal
A Társadalmi párbeszéd megyei bizottságának munkáját a prefektúra a megyei tanáccsal közösen koordinálja. Gyakorlatilag az történik, hogy a találkozókat felváltva szervezi meg a prefektúra és a megyei tanács. Ez utóbbi bevonásának az a célja, hogy az önkormányzatok részvételével hatékonyabbá tegyék a bizottság munkáját. A háromoldalú tárgyalóbizottság szerkezete, amely magába foglalja az állami szervek, a szakszervezetek valamint a patronátusok képviselôit, nem változik.
A prefektúra a megyébôl érkezett kárfelmérések alapján az idei nyári árvízkárok megtérítésére összeállította a szükséges iratcsomót, az indoklást és a kormányhatározat tervezetét. A tervezetben 1,6 milliárd lej szerepel a Mezôpanit, Szentpál és Jedd községekben szükséges helyreállítási munkálatok támogatására, amibôl iskolákat, épületeket, hidakat, átereszeket stb. javítanak majd, ugyanakkor 1,4 milliárd lej szerepel Dicsôszentmárton, Mezôpanit és Balavásár községek érintett lakóinak a kárpótlására.
Adakozás az árvízkárosultaknak
A prefektúra és a PSD megyei kirendeltsége gyûjtést szervez a Ialomita megyei Facaieni falu kárvallott lakóinak megsegítésére. Ennek érdekében várják a helyi közszolgáltatók, intézmények, gazdasági egységek, nem kormányzati szervezetek, valamint a magánszemélyek felajánlásait. A ruha-, élelmiszer- és építôanyag-adományok mellett elfogadják a pénzadományokat is. A gyûjtést a prefektus irodájában hangolják össze. Az érdeklôdôk további információkhoz a 163-102-es telefonon juthatnak.
52 székelyvéckei általános iskolás gyerek indulhat jövô héten Zamárdiba, Székelyvécke testvértelepülésére. A gyerekekkel 13 kísérô megy, és mindannyiukat családoknál szállásolják el. Az augusztus 23. és 30. között zajló tábor költségeit teljes mértékben a magyarországi testvértelepülés vállalta át, a helyieknek csak a közös útlevél elkészítésével kapcsolatos költségeket kell kifizetniük. A fogadó családokból a szülôk egy része idén pünkösdkor és egy másik csoport tavaly járt Székelyvéckén, a tervek szerint pedig jövôre a magyarországi, a vendéglátó gyerekek válnak vendégekké egy teljes hétre.
Rendkívüli kortárstalálkozóra kerül sor Székelyvéckén szeptember 1-jén. A szokásos 40 és 50 éves találkozóktól eltérôen ez alkalommal az 1932-ben születetteket hívják meg közös együttlétre és ünnepi ebédre. Az eddigi adatok alapján az idén hetvenedik születésnapjukat ünneplôk mintegy 15-en laknak a községben (ebbôl 13-an özvegyen), további 8 személy más falvakban él. Amint Szôcs Cecília szervezô lapunknak elmondta, a meghívandók listáját még nem zárták le és várják az érintettek jelentkezését.
100 millióra becsülik a károkat
Felmérték a nemrégiben felhôszakadás okozta károkat, melyek a Balavásárhoz tartozó Kenden mintegy 48 házat és gazdaságot érintettek. A két óra alatt lezúduló hatalmas víztömeg több házat jelentôsen megrongált. Helyreállításukra, az elromlott háztartási cikkek (hûtôszekrények, televíziók, rádiók) pótlására a balavásári polgármesteri hivatal 100 millió lej kártérítésért folyamodott. Idôközben a kiszivattyúzott kutak fertôtlenítése is folyamatban van.
Az általános tanügyi épületek javításának sorában most került sor a balavásári iskolára, a szénaverôsi óvodára és a nagykendi óvodára. Ezzel egyidejûleg folyamatban van a nagykendi iskolában a víz bevezetése. A javításokhoz a polgármesteri hivatalnak csak a felhasznált anyagot kell kifizetnie, mivel a polgármesteri hivatal által alkalmazott közérdekû munkákat végzô személyek ez alkalommal szakmunkásként dolgoznak az épületeken. A munkanélküliekre vonatkozó új törvény alapján az állam jelentôs támogatást nyújt az 5 kômûves és 5 vízszerelô szakmunkát végzô személynek.
Egy hét múlva, pénteken 14 órakor nyílik meg a Marosvásárhelyi Polgármesteri hivatal és a Proexpo által közösen szervezett kézmûvesvásár. A Bolyai-napok keretében megrendezendô vásáron a népmûvészeti mûhelyekben a látogatók a népmûvészeti tárgyak elkészítésének bizonyos fázisait is láthatják. A vásár vasárnap zárul.
Augusztus 19-én 8 és 15 óra között szünetel az áramszolgáltatás Udvarfalván, ugyanaznap 11 és 15 óra között pedig marosvásárhelyen a Gr. I. Dumitrache utcában, illetve 2 és 12 óra között az Erdô, a Trébely és a Pacsirta utcában. Hasonlóképpen augusztus 20- án 8 és 16 óra között nem lesz villanyáram Várhegyen.
RVSZ-regionális nagygyûlés Nagyváradon
Augusztus 18. és 23. között Nagyváradon tartja hétévenként sorra kerülô nagygyûlését a Reformátusok Világszövetségének (RVSZ) európai területi szervezete.
A nagygyûlésen részt vesz 6 országból érkezô 14 magyar református küldött is.
A rendezvény központi témája: Az élet teljessége egyetemes látás és helyi cselekvés. A résztvevôk kiemelten foglalkoznak olyan fontos kérdésekkel, mint a kisebbségek ügye és a kommunista múlttal való szembenézés. A nagygyûlés küldöttei és meghívottjai augusztus 17-én és 18-án - a tanácskozást megelôzôen - partiumi gyülekezetekben tesznek látogatást és tartanak igehirdetést.
Az RVSZ több mint 100 ország mintegy 75 millió református hívô seregét öleli fel világszerte. Az európai régió 27 országban eloszló 39 tagegyháza tízmillió református hívet számlál.
A RVSZ legfôbb szerve a tagegyházak küldötteibôl álló közgyûlés, amely hétévente ül össze. Legutóbb 1997-ben Debrecenben volt ilyen találkozó. A köztes idôben a munkát az évenként összeülô végrehajtó bizottság látja el. E legfôbb szervek irányítása alatt mûködik a teológiai, együttmûködési és bizonyságtételi, továbbá a kommunikációs, valamint a férfiak és nôk egyenrangú partnerségét elômozdító, a pénzügyi és az ifjúsági szakosztály. A szövetség fôtitkársága Genfben mûködik.
Az 1991-ben alakult ifjúsági bizottság célja annak elômozdítása, hogy a fiatalok jobban hallathassák hangjukat, és kellôképpen figyelembe vegyék ôket a szövetségen belül. Az 1997-es debreceni találkozón a fiatalok elhatározták, hogy hálózatba tömörülnek további kapcsolattartás érdekében. Ez a kapcsolattartás egyrészt email-hálózaton, másrészt internetes oldalon keresztül valósul meg.
A debreceni közgyûlés résztvevôi egyhangúlag felszólították az RVSZ tagegyházait, hogy kötelezzék el magukat az élet minden területén a gazdasági igazságtalanság és környezet pusztítás elleni harc ügyében. Mint hangsúlyozták, a gazdasági igazságosság keresése nem csupán etikai és erkölcsi kötelesség, hanem Jézus Krisztus követésébôl fakad. Éppen ezértezek a problémák nem hagyhatók rá a politikusokra és szakértôkre.
Az RVSZ különleges tanácskozói státussal bír az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában, ami lehetôvé teszi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának évenkénti ülésén emberjogi ügyeket vessen fel. Az utóbbi idôkben egyebek között felemelte szavát az Ázsiában tapasztalható szexuális rabszolgaság és a halálbüntetés ellen, valamint a vallási türelem érdekében.
Az RVSZ küldetésének tekinti a református egység megôrzését. Legutóbbi felmérések szerint világszerte 746 református egyház létezik, de számuk feltehetôen még ennél is nagyobb. A legtöbb országban több református egyház is létezik. Még az 1989-es szöuli közgyûlésen elhatározták, hogy az egység láthatóbb megjelenítésére hívják fel a tagegyházakat. Ennek érdekében a genfi John Knox Nemzetközi Református Központban tartanak konzultációkat.
Befejezte munkáját a magyar miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság, miután a testületet létrehozó határozati javaslatban elôírt csütörtök éjféli határidô elérkezett. A grémiumot vezetô Balogh László (MDF) a bizottság tevékenységének utolsó perceiben közölte: nem ismerte meg teljesen Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, és mint fogalmazott: maradtak homályos foltok. Hozzátette: bízik abban, hogy nem az ellenzék értékelései voltak rosszak az ügyben, ugyanakkor megjegyezte: a választópolgárok fogják megítélni a miniszterelnök egykori, titkosszolgálati tevékenységét.
Toller László, a bizottság szocialista alelnöke ugyanakkor úgy vélte: sikerült a kételyeket eloszlatni és minden adatot tárgyszerûen megismertek.
Vélekedése szerint nyilvánvaló, hogy az ellenzék légvárakat épített.
A bizottság mandátumának megszûnését követôen bejelentette, hogy a kormánypárti képviselôk önálló képviselôi indítványként csütörtök délután benyújtották az Országgyûlésnek a vizsgálatok során általuk levont következtetéseket és megállapításokat tartalmazó jelentést.
II. János Pál péntek délután elutazott Krakkóba, hogy megkezdje négy napig tartó lengyelországi látogatását. A szentatya az isteni irgalom témájának szenteli ezt a mostani látogatását, immár kilencedszer keresi fel szülôföldjét (hivatalosan csak nyolcadszor, mivel 1991- ben két részletben tette meg az utat, de azt a Vatikán egynek számolja).
Krakkóban a katolikus egyházfô életének negyven esztendéjét töltötte el, 18 éves korától 58 éves koráig, papi pályafutásának jelentôs része kötôdik ehhez a városhoz, amelynek - pápává választásáig - érseke volt. A város teljes pompával várja földjének szülöttjét. A Miasszonyunk bazilika harangtornyán ott olvasható már a felirat: "Ojcze Swiety, Wita Cie Krakow" (Üdvözöljük a szentatyát Krakkóban). II. János Pál tiszteletére harminczer virággal díszítették fel a várost. A pápa Balice repülôterén - amely 1996 óta II. János Pál nevét viseli - ér földet az Alitalia olasz légitársaság gépével. Hivatalos ceremónia keretében üdvözli ôt Aleksander Kwasniewski elnök és felesége, az érkezésnél köszöntik ôt a lengyel katolikus egyház magas rangú vezetôi. A vendég ezután a hívôk tömegeinek lelkes üdvözlése közepette a Franciszkanska utcában lévô II. János Pál házba megy, amely 1978-ig az ô érseki rezidenciája volt.
A négy nap során három nagy misét mutat be a szentatya. Szombat reggel a város központjától tizenkét kilométerre fekvô Lagiewskiben felszenteli az Isteni Irgalmasság bazilikáját, amely annak a kolostornak a szomszédságában található, ahol egykor Maria Faustina Kowalska nôvér élt. Az apácát a katolikus egyházfô 1993-ban boldoggá, 2000 áprilisában pedig szentté avatta. Amikor Karol Wojtyla krakkói püspök lett, személyesen vette kezébe a nôvér által továbbított isteni irgalmasság egyházi kezelését. A bazilika altemplomában magyarok és lengyelek közös szentjeinek kápolnáját alakítják ki. A krakkói Blonie parkban vasárnap négy lengyelt avat boldoggá a pápa, majd a püspökökkel közös ebéden vesz részt. Magánprogram keretében felkeresi a Wawel székesegyházat, valamint szülei sírját a Rakowice temetôben. A pápa hétfôn misét mutat be a Krakkótól délnyugatra fekvô Kalwaria Zebrzydowskában is, amelynek kolostora most ünnepli fennállásának 400. évfordulóját. A kolostor az egyik legjelentôsebb lengyelországi zarándokhely, a Mária-kultusz egyik központja.
A patrasztpárt nem visszakozik
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szeptember 21-ig elkészít egy törvénytervezetet, amely központi és helyi szinten is vagyonbevallási kötelezettséget ír elô az egykori és jelenlegi tisztségviselôknek, közölte Victor Ciorbea Brassóban.
A KDNPP elnöke elmondta, a tervezet kitér majd a vagyonnyilatkozatok igazságtartalmát ellenôrzô módszerekre is.
Ciorbea hozzátette: a KDNPP által tervezett korrupció- és szegénységellenes tüntetésen pártja aláírásgyûjtést kezd a tervezet parlament elé terjesztéséhez szükséges támogatás megszerzésére.
A parasztpárti vezetôk az elmúlt hét végén nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat.
A tavaly szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett merényletek áldozatainak több mint 600 hozzátartozója csütörtökön polgári pert kezdeményezett a szudáni állam, a szaúdi királyi család három tagja, hét nagy nemzetközi bank, nyolc muzulmán jótékonysági szervezet és további néhány pénzember ellen, azzal vádolva az említetteket, hogy részt vettek az al-Kaida terrorszervezet titkos pénzelésében.
"Az eljárás egyik elsôdleges célja az, hogy ezek a tények a nagy nyilvánosság elé kerüljenek" - mondta Ron Motley, a felperesek legfôbb képviselôje Washingtonban rendezett sajtóértekezletén.
A pert indító családok az AFP értesülése szerint amerikai, kanadai, francia, svájci, argentin, paraguayi és dél-afrikai áldozatok hozzátartozói. "Az a célunk, hogy megállítsuk a terrorizmust tápláló pénzfolyamot" - jelentette ki Wiliam Doyle, akinek 25 éves fia halt meg a Világkereskedelmi Központban.
"A bankok és az úgynevezett jótékonysági szervezetek vezetôinek kezén szárad az én fiam és további 3000 áldozat vére" - jelentette ki Matthew Sellitto, akinek 23 éves fia lelte halálát a Világkereskedelmi Központban. Az alperesek jegyzéke összesen 99 szervezetet, intézményt, illetve személyt sorol fel, közöttük elsô helyen Oszama bin Ladent és féltestvérét, Tarik bin Ladent.
Az alperesek között van Szultan bin Abdel-Aziz szaúdi herceg, védelmi miniszter, Mohammed al-Fejszál asz- Szaúd herceg, a Faisal Islamic Bank igazgatója és Turki al- Fejszál asz-Szaúd herceg, a szaúdi titkosszolgálatok egykori fônöke. Utóbbi ellen az a vád, hogy 1998-ban lemondott Oszama bin Laden kiadatásának követelésérôl, sôt jelentôs pénzösszeggel támogatta a tálibokat bin Laden azon ígérete fejében, hogy nem fogja az afgán területeket kiindulópontul használni a vahhábita rendszer elleni támadásokhoz.
A beperelt bankok közül három szaúdi, további három más arab országokban mûködik, egy pedig Svájcban van bejegyezve, de ugyancsak arab érdekeltségû (Dar Al Maal Al Islami, DMI). A vállalatok között a bin Laden család tulajdonában lévô kôolaj- és építôipari érdekeltség mellett feltûnô az egyesült államokbeli gyémántbányászati társaság, a Global Diamond Resources megjelenése alperesként.
Két új Mol-kút kezdte meg mûködését csütörtökön Romániában. Az egyik a tengerparton, a Constantáról Mangaliára vezetô mûút mellett, a másik pedig Segesváron, a Brassó felé vezetô kijáratnál. A most megnyilt két új töltôállomással a környezetkímélô romániai Mol-kutak száma 45-re emelkedett. Az év végéig további öt benzinkúttal bôvül a Mol romániai értékesítési hálózata. A Mol Rt. tulajdonában levô Mol Romania korlátolt felelôsségû társaság l995-ben kezdte meg mûködését, és azóta 85 millió dollárt ruházott be romániai hálózatának kiépítésébe.
A Kolozs megyei rendôrség ôrizetbe vett egy magyar és egy román állampolgárt, akik hamis 50 eurós bankjegyeket hoztak forgalomba Bihar, Kolozsvár és Szilágy megyékben, tájékoztat közleményében a nagyváradi Szervezett- bûnözés-elleni Központ. A 28 éves Auth Krisztián és a 26 éves Adrian Liviu Illes augusztus 13- án, a borsi határátkelônél léptek Románia területére és Kolozsvár felé indultak, útközben pedig több hamis 50 eurós bankjegyet hoztak forgalomba. A két fiatalt másnap a Szatmár megyében fekvô petei határátkelônél vették ôrizetbe, mivel húsza darab hamis bankjegyet találtak náluk. A forgalomba hozott hamis bankjegyek közül eddig csak hatot sikerült azonosítani.
Csütörtök este 30 napos vizsgálati fogságba helyezték a kolozsvári Pénzügyôrség egyik felügyelôjét, aki kenôpénzt fogadott el egy kereskedelmi társaság tulajdonosától. A Kolozs megyei Gazdasági-Pénzügyi Rendôrség vizsgálata szerint a 39 éves Marius Zegrean pénzügyôr 2001 február 9.-én ellenôrzést tartott egy gyalui cégnél. Az ellenôrzés során napvilágra került egy sor szabálytalanság, melyekért a cégtulajdonosnak az érvényes jogszabályok szerint 10 és 50 millió lej közöti pénzbírságot kellett volna fizetnie. A rendôrség azzal gyanúsítja a pénzügyôrt, hogy 5,4 millió lejt kapott a cég tulajdonosától, cserébe pedig szemet hunyt a törvénytelenségek fölött.
A románok szívesen látnák a Maccabit
Mircea Sandu, a Román Labdarúgó Szövetség elnöke bejelentette: szívesen otthont adnának a Maccabi Haifa mérkôzéseinek, ha az izraeli csapat eljut a Bajnokok Ligája csoportküzdelméig. - Jó házigazdák lennénk, feltéve, ha felkérnek bennünket - mondta az FRF irányítója. - A helyszín kiválasztásába természetesen izraeli kollégáinknak is lenne beleszólásuk. Az UEFA korábban a feszült politikai helyzetre való tekintettel utasította az ország klubjait, hogy nemzetközi kupamérkôzéseiket külföldön játsszák le. A Maccabi a selejtezô 2. fordulójában Cipruson fogadta ellenfelét, szerdán, a 3. kör elsô találkozóján pedig Szófiában lépett pályára a Sturm Graz ellen. Az utóbbi összecsapáson a papíron pályaválasztó együttes gyôzött 2-0-ra, így nagy esélye van arra, hogy - elsô izraeli csapatként - bekerüljön a legjobb 32 közé a legjelentôsebb európai kupasorozatban.
A Pentagon megnyitja újjáépített irodáit
A washingtoni védelmi minisztérium számos alkalmazottja csütörtökön megint birtokba vehette újjáépített irodáit, csaknem egy évvel a terrortámadás után, amely lerombolta a Pentagon egy részét. Tengerészgyalogosok költöztek vissza hivatali helyiségeikbe a hatalmas épület külsô gyûrûjében - jelentette a dpa. A rekonstrukció már csaknem befejezôdött, és mintegy háromezren foglalhatják el újra irodáikat a terrortámadás elsô évfordulójáig. Mintegy 400 ezer négyzetméternyi irodahelyiséget építettek újjá, 500 millió dolláros költséggel.
Sikeres kényszerleszállás Ferihegyen
Sikeres kényszerleszállást hajtott végre csütörtök délután a Ferihegyi repülôtéren egy török felségjelû katonai szállítógép - tájékoztatta a Budapest Airport Rt. szóvivôje az MTI-t. Péterffy Gábor elmondta: a C-160-as típusú repülôgép 6 fôvel a fedélzetén a jobb hajtómû meghibásodása miatt jelentett kényszerhelyzetet. Hozzátette: a szállítógép minden probléma nélkül leszállt, a hibát a repülôtér szakemberei kivizsgálják.
Töltött káposzta fôzô vVerseny
Szombaton rendezik a Csongrád megyei Pusztamérgesen a töltött káposzta fôzôk szokásos versenyét, a rendezvényre az ország minden részébôl, sôt még Romániából is várnak versenyzôket. Börcsök Antal polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a középiskola udvarán állítják majd fel a bográcsokat, amelyekben a déli harangszóra el kell készülnie a töltött káposztának. Ezután következik a zsûrizés, amelynek során az egységes ízharmóniát, a szín- és illatkompozíciót, a tájjellegû fûszerezettséget és ízhatást, valamint a tálalás esztétikai megvalósítását értékelik. A versennyel egy idôben az iskola tankonyhájában négyféle töltött káposzta fô majd, hogy a kedvelt ételbôl biztosan jusson minden vendégnek.
Erôs földrengés halálos áldozatok nélkül
Erôs földrengés rázta meg csütörtökön az indonéziai Celebesz (Sulawesi) szigetét. A földmozgásban 50 ember megsérült, mintegy 500 lakóház megrongálódott. A Richter- skála szerinti 5,9 erôsségû földrengés epicentruma a Tomini-öböl alatt volt, Jakartától körülbelül 1600 kilométerre északkeletre. Az Antara hírügynökség pénteki jelentése szerint a földmozgás utakban, mecsetekben, iskolákban és kórházakban is károkat okozott, de emberéletet nem követelt.
Kilenc kivégzés egyetlen nap alatt
Kilenc fegyveres rablót végeztek ki egyetlen nap alatt Pekingben. Mint arról a pekingi ifjúsági lap, a Csingnien Pao beszámolt, az elítéltek között voltak olyanok, akiknek rablótámadásaik halálos áldozatokat követeltek, de olyanok is, akiket csupán a rablás miatt sújtottak halállal. Az Amnesty International adatai szerint Kínában végzik ki évente a világon a legtöbb elítéltet. A nemzetközi emberi jogi szervezet adatai szerint 2001-ben 2468 halálos ítéletet hajtottak végre az országban, de azt sem tartják kizártnak, hogy a valóságos szám ennél is magasabb a tavaly áprilisban meghirdetett "kemény kéz" politikája miatt. Az idén, a kampány megindításának elsô évfordulóján a kínai külügyminisztérium szóvivôje azzal indokolta a halálbüntetés gyakori alkalmazását, hogy "ezzel elôsegítik a társadalom szilárdságát" - emlékeztet az AFP.
A volt postatisztviselô a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben a helyi napilapok munkatársa, felelôs szerkesztôje, Marosvásárhely kulturális életének szervezô személyisége volt.
Közepes termetével, jellegzetes öltözetével és járásával, a mindig hónalja alatt tartott aktatáskával, halk beszédével a város mindenki által tisztelt polgára, a gyermekek szeretett "Pista bácsija" volt. Fodor István a marosvásárhelyi színiélet fáradhatatlan és alázatos szóvivôje, tudósítója, a helyi Színházi világ címû hetilap felelôs szerkesztôje volt. Folyóiratában a színház mûvészeti és társadalmi jelentôségérôl, életérôl írt tudósításokat, közölte a színmûvek rövid tartalmát, a színielôadások mûsorát. A bíró elôtt címû színmû szövegét részletekben közölte a lapban. Külföldi és helyi elôadómûvészek hangversenyeirôl és táncestélyeirôl is tudósított. Mikszáth Kálmán A szelistyei asszonyok címû regényét színpadra alkalmazta és énekszövegeket írt a színtársulat számára.
A marosvásárhelyi színiélet múltjának történetére vonatkozó adatokat (1803-tól kezdôdôen) gyûjtötte és adta közre a Marosmenti élet kiadásában (1933), "emlékeztetôül, vigaszul a jelennek és bátorításul a jövendônek" jelszóval. Forrásmunkaként felhasználta dr. Molnár Gábor, a városi könyvtár igazgatója által írt sorozatos cikkeket, "régi színházi lapokat", valamint az Ev. Ref. Collegium nyomdájának e tárgykörre vonatkozó legrégibb nyomdatermékeit. Írt arról, hogy a Kollégium udvarán már 1792-ben tartottak magyar nyelvû színielôadást.
Fodor István mûkedvelô elôadásokat rendezett a Magyar Iparos Egylet keretében. Így a Sztambul rózsája, az Obsitos, a Cigánybáró, a Gülbaba, az Aranymadár címûeket rendezte. Az Ezüst pille címû darabot is Krón Ernô harmincéves mûkedvelôi színitevékenysége jubileumára vitte színre 1933-ban. Segítôtársaiként Tóth Sándor róm. kat. kántor-karnagyot és a színpadi díszletek tervezôjét és kivitelezôjét, Páll Károly textilkereskedôt, díjazott kirakatrendezôt említem. A táncok koreográfiája és betanítása Hints Márta nevéhez fûzôdött. Az elôadások szép hangú szoprán énekesnôje Tóthné Máthé Margit volt.
Fodor István a tanuló ifjúság soraiból gyerekszíntársulatot szervezett és velük vitte színre a János vitéz címû színmûvet, melyet 1933-ban a Transzilvánia színpadán adtak elô. A nagy sikerre való tekintettel a gyermekszínészeket meghívták Kolozsvárra és Nagyváradra, ahol a sétatéri színházban, illetve a Szigligeti Ede színházban is sikerrel mutatkoztak be. 1934-ben ugyancsak a gyermekekkel a Gülbaba címû színmûvet mutatták be.
Fodor István a Marosszéki füzetek címmel adta ki a székely fôváros történelmére és kulturális életének fejlôdésére vonatkozó emlékeket és adatokat. Felelevenítette a város nevezetes (történelmi) eseményeit, emléket állítva a város nagy és nevezetes embereinek. Lexikális adatait válogatott tárgykörönként csoportosította. A forradalmi Marosvásárhely 1848-49 címmel korrajzot ad a város ostromáról, az osztrák császári hadak bevonulásáról, rémuralmáról és a város felszabadításáról, Bem tábornok bevonulásáról. A székely fôvárost, száz év elôtti távlatból Mikolai Tóth István városkép-rajzaival ismerteti. Tudósít a város régi nevezetes épületeirôl, szobrairól, utcáiról, városrészeirôl. Bemutatja Bodor Péter székely ezermester tevékenységét, Borsos Tamást, a vár építôjét, erdélyi diplomatát, a székely vértanúkat és emlékmûveket. Ír a székely fôváros küldöttségének tisztelgô látogatásáról I. Ferenc császárnál 1817. aug. 13-án, Kolozsváron. Leírja II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választását a Vártemplomban. Felsorolja Marosszék legendáit, behatóan ír a római katolikus egyházközségek múltjáról, a szerzetesrendekrôl. Közli Borosnyai Lukáts János Régi és Új Vásárhely c. verses leírását.
Adatokat közöl Marosvásárhely oklevéltárából, bûnügyi levéltárából, a céhek világából. Történelmi arcképcsarnok formájában bemutat híres orvosokat, színésznôket (Dériné, Jászai Mari, Kántorné), Bolyai Farkas drámaírói munkásságát. Felsorolja a város színpadán elôadott színmûveket és színmûvészeket.
Fodor István gyûjteményes munkája városmonográfiai szempontból is jelentôséggel bír.
A hagiológia (szentek története) a magyar uralkodók közül csak kettôt tart számon, és bár népszerû, legendákkal ékes a lovagkirály: I. László is, a magyar nép egymást váltó nemzedékei számára I. István a "Szent Király". De hát miért is szentek az "érett" középkor erôskezû királyai, és miért éppen a királyi családokban olyan gyakori - fôként a nôk - jámbor élete, miért tartja azt annyira számon a hagyomány és a szájról szájra járó legendák sokasága? És valóban, mit jelent az, hogy valaki "szent"?
A szó bibliai eredetû. Pál apostol leveleiben találkozunk vele legtöbbször, mikor is az apostol tanítványai üdvözleteket küldenek a levél címzettjeinek, a "szentek" gyülekezetének. A kifejezés a transzcendencia, az isteni, a földöntúli jelenlétét érzékelteti a "profánnal", az anyagba zárttal szemben. A "szent" Istennel van kapcsolatban a kereszténységen túl is: a buddhista, a hindu, a mohamedán is lehet szent.
Pál apostol fogalmazásában a szentség tökéletesen demokratikus állapot: a gyülekezet közösségében egyforma a rabszolga, a patrícius, az iparos és mások. Ám a történelem forgandóságában a közfigyelem a kimagasló, a sokak által (tévé nélkül is) ismert emberekre irányul, ôk a példaadók, a követendôk. A róluk szóló történet útra kelt, szájról szájra járt, addig csiszolódott, míg irodalmi mû lett belôle. És nem akármilyen történet! Hanem csodákat maga elôtt hömpölygetô. Mert a kereszténység Konstantinus utáni századaiban már nemcsak a jámbor életû, tiszta lelkû, önfeláldozó, segítôkész gyülekezeti tag a szent, hanem akinek életéhez, halálához csodák kötôdnek. Vagyis: Isten tanúskodik mellette.
A csodákat is könnyebb volt számon tartani a kimagasló személyiségeknél. A magyar Árpád-ház nyolc szent (illetve boldog) asszonyt adott a hazának (legkimagaslóbb közülük a világszerte népszerû és tisztelt Erzsébet), de a férfiak közül - eltekintve a fiatalon elhunyt Imre hercegtôl, István fiától - csak István és László kapta meg a szent jelzôt, és a szelíd asszonyokkal szemben mindkettô vaskezû király. Itt torpan meg a toll. Megérdemelték-e? Uralkodhattak volna másképp? Szelíden, jóságosan, atyaian?
Istvánra emlékezve óhatatlanul felrémlik egy távoli, sok tekintetben hasonló alak hatalmas árnya: Mózesé. Aminthogy ô népet teremtett az egykori nomád törzsek rabszolgaságon átesett sokaságából - még nem államot, csak népet! - törvényt, hitet, szervezettséget adva neki vaskézzel, úgy cselekedett a kései utód is.
Istvánnak is legfôbb gondja, minden tettének mozgatója a megmaradás volt. A lét. Világosan látta, hogy az Európa-szerte kalandozó rabló törzseket nem soká tûrik a földrész immár kialakult államai. Európa "megszületett", a hajdani földmûvelôkre telepedett nomádokból új népek jöttek létre, szántanak, építenek, kereskednek. Csak a magyarokat ütik, ahol érik. A Lech- mezôrôl gyászmagyarok tértek haza, Bizánc kapuját hiába verte be a Botond-bárd, a falak mögött biztonságban érezhetik magukat a császári hercegnôk. Házasodni kellene velük. De elôbb élni kell. Megmaradni. Létezni. Ha a fogát csattogtatja is az egész földrész erre a néhány árva magyarra.
Itt mindent meg kellett változtatni. Nomád pásztoroknak elmagyarázni, hogy ez a táj nem átmeneti szállás, hanem otthon; hogy a megölt ellenség nem lesz szolgálja legyôzôjének az örök vadászmezôkön; hogy nem vadászmezôk várják a "hazatérôt" az életen túl, hanem az önmagát feláldozó Vértanú-Isten.
Nehéz mindezt megérteni. Pedig a mélyben már csírázik valami. Kalandozásokban foglyul ejtett harcosokat ajándékoztak az asszonyoknak a szerencsés hazatérôk, és azok a jurták, földkunyhók körül kezdtek ásni, vetni, ültetni, palántázni. A lelkekben is. A Nemzeti Múzeum millenniumi kiállításán tömkeleg apró aranykeresztet láthattunk. A harcias magyarok asszonyai már ezeket hordták a nyakukon. Történészeink közül többen is állítják, hogy a csöppet sem kegyes természetû Géza fejedelem felesége, Sarolt (Fehér Menyét) biztatására neveltette szent Adalberttel (késôbb prágai püspök, vértanú) István fiát. Pedig Saroltot erôszakos, hatalmaskodó hírnév ôrizte meg, mégis megérezte valamiképp a fia kiválasztottságát. Hogy az ô fiának kell megmentenie egy veszendô nép létét. Amikor a csipkebokor fellángol, menni kell. Mint Mózes is tette volt.
A szentté avatáshoz azonban csoda is kellett. Ezt hozta meg a lovagkirály, László, amikor dédnagybátyja sírjának megnyitásakor annak jobb kezét épségben találta. Mintegy jelképként: az országépítô tett isteni jóváhagyásaképpen. Még az évszámok is jelképesnek tekinthetôk: István 1038-ban halt meg, és 1083-ban avatta ôt szentté VII. Gergely pápa. Az a pápa, aki az egyház primátusa érdekében Kanossa-járásra késztette a császárt.
István mûvét László fejezte be. Szintúgy vaskézzel. De a tulajdonviszonyokat meg kellett szilárdítania, mert aki dolgozik, biztonságban akarja tudni erôfeszítése eredményét. És amíg István teljes szívvel és erôvel idôtlen idôkre Nyugat-Európához kötötte sorsunkat, László kelet felé is tekintett. Szeretett Piroska lányát a bizánci császárhoz adta feleségül. Piroska arcképe ott látható a Hagia Sophia (szent bölcsesség) templomának belsô kapuja fölött. És mivel Piroska nevét Bizáncban nem tudták kimondani, Irénének nevezték, s ez a név békességet jelent. Azt a békességet vitte tovább, amely az itthon palántázó asszonyok szívébe költözött a kis aranykereszt viselése közben.
Székelyvécke az utolsó község Maros megyében, amelynek útjain még egyáltalán nincs aszfalt. Szôcs Lajos polgármester kérésünkre elmondta, hogy 1990-tól évrôl évre bekerülnek a fejlesztési programba.
A település Marosvásárhelytôl 48 kilométerre, a gyulakutai leágazástól a község központja 11 kilométerre van. Arról már nem is beszélve, hogy a legtávolabbi falu, Magyarzsákod 18 kilométer távolságra van a leágazástól.
Minden beütemezés ellenére csak 1998-ban készült el az elsô 1300 méter. Egy évre rá 400 méter készült el, 2000-ben ugyanannyi. 2001-ben újabb 350-400 métert aszfaltoztak és idén 2 kilométerre van ígéret.
Ha összeadjuk a fent említett métereket, mindjárt kiderül, amit a falubeliek nap mint nap láthatnak: az aszfaltozott út még a falu közigazgatási határát sem éri el.
A kövezett földút egyébként összeköti Véckét Héjjasfalvával, és ha ennek az útnak a modernizálása megtörténne, megnövekedne az áthaladó forgalom a faluban, ami minden bizonnyal fellendüléshez vezetne.
Ezek azonban egyelôre csak álmok maradnak, a falubeliek pedig reménykednek, hogy legalább a községközpontig eljut a mûút. Erre, ha ilyen ütemben halad a munka, 2004 körül kerülhet sor.
Kisebbségi fesztivál Segesváron
Második alkalommal rendezik meg augusztus 22. és 25. között Segesváron a kisebbségi fesztivált, amelyet a Német Fórum égisze alatt mûködô Interetnikus Ifjúsági Oktatási Központ a tájékoztatási, a mûvelôdési, valamint az ifjúsági minisztériumok támogatásával rendez.
Az elôkészületek már ez év márciusában elkezdôdtek, így azóta körvonalazódott a négynapos rendezvény programja. A szervezôk arra számítanak, hogy legkevesebb 15 etnikum képviselteti majd magát a rendezvényen. A mûvelôdési programokon kívül társadalmi, politikai, valamint vallási vitafórumokat is terveznek neves személyiségek, politikusok, kisebbségi szervezetek vezetôinek a jelenlétében. A témák között lesznek többek között a kisebbségi jogok, a fiatalság és a nôk szerepe a társadalomban, illetve az ökumenizmus, valamint a vallás mint identitásmegôrzô tényezô. A tervezett program szerint a kisebbségi fesztivál hivatalos megnyitója és a népviseleti ruhák felvonultatása csütörtökön 15 órától lesz. Ezután napközben a Vár téren, valamint az óratorony elôtt, illetve este a Sigma téren felállított színpadokon román, magyar, német, cigány, albán, rutén, olasz, aromán, görög, örmény, zsidó, horvát, bolgár, szerb, tatár, török népi együttesek és énekkarok tolmácsolják kisebbségük kultúráját. Ezenkívül a Bástya színházban kísérleti színházi elôadások is lesznek. A Sigma téren este 9 órától mindennap ismert romániai pop-, rock- és folkegyüttesek koncerteznek, köztük a Dinamic Band, a Holograf, a DJ Job Center, a Ricochet, a Riff, Mr. Kaly - Kristóf Katalin, a Desperado, Ducu Bertzi, Mircea Rusu Band, Krypton stb.
Az elôzô évi rendezvényhez hasonlóan képzômûvészeti tárlat, könyvkiállítás és népi kirakóvásár is lesz majd.
Fellendülôben a fogyasztási szövetkezetek
A rendszerváltás utáni elsô években úgy tûnt, hogy a fogyasztási szövetkezeti hálózat elveszíti ingó és ingatlan javait. Megyeszerte sorra zárták be a kereskedelmi egységeiket, más településeken a szolgáltató egységeiket is, fodrászatokat, rádió- ,tévéjavító mûhelyeket stb. A vendéglátóipari egységek megszerzéséért hatalmas harc folyt. Az "ügyesebb" vállalkozók elindultak szerte az országban. Ígérgettek, hogy beruháznak, hogy fellendítik a vendéglátóipari egységek forgalmát. Mindezek csak ígéretek maradtak. Emlékszem, miként sikerült megmentenie Szász Pálnak a Vácmány vendéglôt az enyészettôl. Hosszú évek teltek el, amíg végül is rendezôdött a fogyasztási szövetkezeti hálózat gazdasági, jogi helyzete. Romániában ma a Federalcoop egyesíti a fogyasztási, kisipari szövetkezeteket. Sikerült megôrizni javaik nagy részét. Sôt, amint a mezôbándi példa is mutatja, úgy tûnik, hogy megtalálták a fejlôdés útját, még ha az lassú és göröngyös is.
Szabó Mariana fôkönyvelô elmondta, hogy egységeik magánosítása elôtt egyetlen lehetôség létezett: a haszonbérbe adás. Jelenleg kilenc kereskedelmi egység mûködik Mezôbánd község területén, csupán egyetlen helyiség kihasználatlan a községközpontban. Ott a helyi diszkó volt, s mivel a lakosságot éjszakánként zavarta a hangos zene, a vállalkozó visszamondta a bér fizetését. A kilenc vegyesüzlet, bár, kocsma egy részét haszonbérbe vették, más részét a szövetkezet tartja fenn, látja el áruval. Ez év június 1-jével kezdôdôen a községközpontban, Mezôbándon újra megnyitották a rádió-tévéjavító mûhelyt. Az ott dolgozó négy szakember a falu 11 települését is járja, hívások nyomán. A bándi fogyasztási szövetkezet 21 helybéli számára biztosít munkahelyet, megélhetést. Szabó Mariana szerint a fizetéseket idejében kiadják, az állam iránti pénzbeni kötelezettségeiknek eleget tesznek. Eddig még nem történt elmaradás. Ez részben annak is köszönhetô, hogy a haszonbérleti szerzôdést kötött ügyfelek és a szövetkezet dolgozói közötti kapcsolatok megfelelôk, a kölcsönös bizalomra épültek. A fôkönyvelô bizakodóan tekint a következô hónapokra, hiszen az idei elsô félévben, a múlt év hasonló idôszakához viszonyítva, 19 millió lejjel növekedett a profit. A központi irodák épületét sikerült megjavítani, és a településeken lévô egységek épületeinek állaga is megfelelô. Amennyiben szinten tudják tartani az egész tevékenység jövedelmezôségét, jövôben újabb szolgáltatások bevezetését tervezik a község területén.
Végezetül megkérdeztük Szabó Marianát, hallott-e valami konkrétat a sajtóban felröppent hírrel kapcsolatosan, miszerint a kormánypártnak szándékában áll átszervezni a szövetkezeti hálózatban a tevékenységet, új alapokra helyezni azt. A fôkönyvelô válasza határozott és rövid volt: azonkívül, ami rádió-, tv-adásokban elhangzott, semmi konkrétat nem tud.
A prefektúra támogatásával több pályázatot nyújtottak be, amely a megye roma lakosságának a társadalmi beilleszkedését és életszínvonalának növelését célozta volna. A PHARE-alapokból támogatandó pályazatok közül kettôt fogadtak el.
Az elsôt, melynek neve Az egyenlô esélyek hídja, a Szivárvány alapítvány nyerte el és a programban partnerként a prefektúra, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a tanfelügyelôség és a Gyermekvédelmi igazgatóság is részt vesz. A megítélt 15.770 eurót olyan roma nemzetiségû személyek taníttatására fordítják, akik vagy soha nem jártak iskolába, vagy igen korán kimaradtak. Ezzel párhuzamosan egészségügyi és jogi tanácsadással is segítik a Hidegvölgy egész közösségét, ahol a program zajlani fog. A tervek szerint speciális osztályok alakulnak a tanulók megfelelô szintre való felkészítésére, ahol a fiatalok egy-két évet töltenek el, majd saját korosztályuknak megfelelô iskolába iratkozhatnak át. Csoportokat alakítanak továbbá a felnôttképzésre is.
49.970 euró támogatásban részesül az apoldi polgármesteri hivatal által benyújtott pályázat. Ennek célja, hogy az Apoldhoz tartozó Dálya községben levô mintegy 700 roma nemzetiségû személy sorsán könnyítsenek. A szóban forgók mind rendelkeznek valamennyi földterülettel, és a tervek szerint egy mezôgazdasági egyesületet alakítanak számukra. A pályázaton elnyert összegbôl elsôsorban az egyesület alakulási költségeit fedezik illetve két traktort és egy arató-cséplô gépet vásárolnak.
A közösségbôl ugyanakkor tíz személyt kiválasztanak, akiket a gépek vezetésére valamint az egyesület irányítására képeznek ki. A támogatásból természetesen az érintetteknek szükséges tanácsadásra is futja - tudtuk meg a prefektúra roma kérdésekkel foglalkozó szakértôjétôl, Nicolae Turcatatól.
UNCTAD-rangsor a száz legjobban gyarapodó gazdasági egységrôl
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által készített lista szerint - amely az értéknövekedést alapul véve mind az országokat, mind a határokon átnyúló szervezeteket rangsorba állítja - a világ száz legjobban fejlôdô gazdasági egysége közül 29 transznacionális vállalat.
Az UNCTAD szerint a 2000-ben legnagyobb külföldi vagyonnal rendelkezô kétszáz transznacionális vállalat közül - az értéknövekedés alapján - 63 milliárd dollárral az Exxon a leggyorsabban bôvülô vállalat. A rangsorban a cég a 45. helyet foglalja el és gazdasági értelemben közel akkora, mint Chile vagy Pakisztán gazdasága. A százas listán Magyarország 46 milliárd dollárral az ötvennegyedik helyen, közvetlenül a Ford Motor elôtt található. Nigéria a DaimlerChrysler, valamint a General Electric között foglal helyet, míg a Philip Morris 19 milliárd dolláral egy sorban található Tunéziával, Szlovákiával, Guatemalával és Luxemburggal. A nagy transznacionális vállalatok méretét - az eladások alapján - néha a nemzetgazdaságok méretével hasonlítják össze. Ám a vállalati eladások alapján történô összehasonlítás nem ad valós képet, mivel egy ország GDP-je értéknövekedést képviselô mértékegység, ám a vállalati értékesítés nem az. A valós összehasonlításhoz ezért a vállalatok esetében az eladások helyett a fizetések és juttatások, az amortizáció és az értékcsökkenés, valamint az adó elôtti profit összegét kell figyelembe venni.
Az UNCTAD szerint a száz legnagyobb transznacionális vállalat értéknövekedést eredményezô teljesítménye az elmúlt évek során gyorsabban növekedett, mint az országoké, 1990-ben a világ-GDP 3,5 százalékát, 2000-ben már 4,3 százalékát adva. Az országokat és a transznacionális vállalatokat felsorakoztató százas rangsorban 1990-ben 24, 2000-ben öttel több transznacionális vállalat szerepelt.
Ausztriában az árvíz okozta károkat csak a legsúlyosabban érintett tartományokban legalább 2 milliárd euróra - a GDP 0,9 százalékára -, egyes szakértôk pedig összesen 5 milliárd euróra becsülik.
A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy 650 millió eurót különít el az árvíz következményeinek felszámolására. Ebbôl 500 milliót fele-fele arányban az infrastruktúra helyreállítására és az árvízkárosultak megsegítésére fordítanak, és adókedvezményeket nyújtanak az adakozóknak és azoknak, akik az adományokat kapják. Felsô- és Alsó-Ausztria összesen 205 millió eurót, a gazdasági minisztérium a bajba jutott vállalatoknak 100 milliót különített el hasonló célra. A tartományokban már meg is kezdôdtek a kifizetések.
Wolfgang Schüssel kancellár televíziós beszédében azt hangsúlyozta, hogy az árvízkárosultak megsegítése prioritást élvez minden más cél elôtt, s ez azzal jár, hogy elmarad az adóreform. Az FPÖ politikusai viszont azt emelték ki, hogy a reform nem marad el, csupán jó részét a katasztrófa-segélyek formájában elôre hozzák, és csak egy részét halasztják el. Felvetôdött az is, hogy felülvizsgálják a vadászbombázók beszerzésének már eldöntött, de egyébként is hevesen vitatott kérdését. Noha a beszerzést már az elôzô kormány is tervezte, a minisztertanács csak nemrég döntött úgy, hogy 24 Eurofighter típusú vadászbombázót vásárol, mivel a tavaly szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények nyomán elrendelt fokozott éberség kapcsán kiderült, hogy a légierô gépei között alig van néhány százszázalékban üzemképes darab. A mostani felvetés szerint a tervezett 24 helyett elegendô lenne 18 vadászgép, ezenkívül egy évvel el kellene halasztani az egyébként is csak a jövô évtôl esedékes kifizetést. Mathias Reichhold közlekedési miniszter felvetette azt is, hogy a tartományok törekedjenek a vadászgép-beszerzés kapcsán felajánlott kompenzációs üzletek olyan felhasználására, amely elôsegíti az árvízkárok felszámolását.
A németországi Bitterfeld 16 ezer lakosának el kell hagynia a várost, mert csütörtökön a Mulde folyó gátja 500 méter szélességben átszakadt, vize veszélyezteti a települést.
A keletnémet vegyipar fellegvárának ipari övezete egyelôre nincs veszélyben - jelentette az ARD televízió. A kelet-németországi áradások halálos áldozatainak száma legkevesebb tíz, az Elba és mellékfolyóinak áradása már Brandenburg tartomány egyes településeit is fenyegeti, Bajorországban viszont enyhült a helyzet.
Drezdában jóval nyolc méter feletti vízmagassággal számolnak, a legmagasabbal 1845 óta. Csehország felôl újabb árhullám fenyegeti Szászország fôvárosát, miután a megáradt Moldva felduzzasztja a Prága folyójával Melniknél egyesülô Elbát. A Csehországból érkezô víz elárasztotta Bad Schandau határvárost, Pirna óvárosát, a piactér másfél méter magas vízben úszik. A veszélyeztetett tartományok közé Brandenburg is bekerült: a négyezer lakosú Mühlberg település lakóit távozásra szólították fel, mert az érkezô árhullám feltehetôen jóval magasabb lesz, mint a gát. Szász-Anhalt tartományban Bitterfelden kívül Dessauban is komor a helyzet: a folyók találkozásánál fekvô városban attól tartanak, hogy a megáradt Elba visszaduzzasztja a Muldét.
Távozásra próbálják bírni a hatóságok Drezda Laubegast és Gohlis nevû városrészeinek lakóit, ez utóbbi helyen gátszakadás fenyeget. Légi úton megkezdték az intenzív osztályokon kezelt betegek más kórházakba vitelét, s a hadsereg akár kétezer beteg elszállítására is hajlandó. A magas vízállás, a betörô víz lehetetlenné teszi a folyamatos áramszolgáltatást, ily módon a betegek ellátását. Az áramszolgáltatás ingadozása vagy hiánya, a nem mûködô telefon jellemzô gond Drezdában.
Hatvanhét személyt temettek maguk alá az esôzések okozta földcsuszamlások Kína délnyugati részén.
A térségben egy héten belül már másodszor következett be ilyen tragédia. Az iszapáradat szerda hajnalban nyomult be Hszinping tartomány 10 településére, a lakosok többségét álmában lepte meg. 28 ember életét vesztette, további 39-en eltûntek. Nem valószínû, hogy a mentôalakulatok életben találják ôket. A szemtanúk szerint a jelenség közben hátborzongató zaj hallatszott, mintha repülôgép zúgott volna el a települések felett.
Közel 3 ezer rendôrt, katonát vezényeltek ki a természeti csapás sújtotta térségbe, a mentôalakulatok tagjai kézi eszközökkel folytatják a túlélôk keresését az iszaptengerben, mivel attól tartanak, hogy a kotrógépek veszélyeztetnék a sebesültek testi épségét.
A hajléktalanná vált emberek számára ruhákat osztottak szét, sátrakat állítottak fel.
Hétfôn szintén földcsuszamlások oltották ki 16 kínai életét a szomszédos Jünnan tartományban. 13 embert azóta sem találnak.
Az idei viharos esôzésekben és az azokat követô áradásokban, földcsuszamlásokban eddig 900-an haltak meg Kínában - jelentette a Reuters.
Ím, itt a csont, mely ötven éven át
A sírok minden mocskait beszívta.
Nézd: ôsleletként ôrzi még a ritka
Nagy agyvelô pár domborulatát.
Csak ez maradt, e furcsa csontszilánk,
E tört edény, mely ívesen homorlott,
S a gondolat, mely egykor benne forrott,
Hogy fényt árasszon máig is reánk.
Építsd fel hát e csont köré alakját,
Találd ki végre szép, magányos arcát
E hímporos, nagy délutáni csendben.
Mert ecsetre sem vette azt a Század,
Ki új világot alkotott magának,
És igaza volt mindenekkel szemben.
Marasztalá a város sárkezével,
Marasztalá a förtelem s a gond,
És Démon ûzte barna szárnyakon,
De lázas aggyal, lázadó meréssel
(És néki ez is merô fájdalom volt),
Amit csak ember valaha kigondolt
A Maros menti zsúptetôk alatt.
Nem épített. Nem fékezett meg örvényt.
Nem vert hadat. Csak eltörölt egy törvényt,
Egy ôsi törvényt - ugye, értitek?
Int és tanít e példa, hogy ne lenne
A törvények közt egy fölösleges se,
Mivelhogy azt az ember sínyli meg.
Ím, itt az írás, mely sosem fakulhat,
Mert vérrel írták mindenegy sorát.
Százszor betoldta, százszor húzta át,
Míg izzadozván meglelé az utat
A mezítelen lényeghez, a maghoz,
Vagy más nevén: az élô gondolathoz,
Amelyre szennynek árnya sem tapad.
És íme: gyöngyöt izzadott a szóból!
Tán rossz író, de nagy írástudó volt,
Ki megsejté az írott szó becsét.
S e mappa, melyet csonka mûve tölt ki,
Konok, magányos lelkét úgy megôrzi,
Mint árva gyermek holt szülôk szemét.
Ott boldogolt a csillagok felett,
A jóságos és messzeséges ûrben.
Ott boldogolt, ahonnan részegülten
Hull vissza már a lankadt képzelet.
De tüzet hozott, lángoló tüzet,
És tanítá övéit, merre vessék,
Mert gyújtogatni hôsi kötelesség,
Míg van a földön kín és rémület!
Prométheuszként, egymagában állott,
De tûrt, de küzdött, alkotott, csatázott,
És helytállt - mintha lánc kötözte volna!
Nem illett jobban Bemhez a vezérség,
Jobban Petôfi sem szerette népét,
Nem tûrte szebben kínzatását Dózsa!
Ím, itt a csont, mely ötven éven át
A tippanós rög mélységében kushadt.
Ím, itt az írás, mely sosem fakulhat.
S a domb, mely ôrzi százados porát.
És ennyi csak: fojtá az ingovány,
S hogy társtalanul hagyta zsémbes atyja,
És gyermekül az ordító magányt.
Marasztalá a város sárkezével,
De békületlen, roppant szellemével
Ott boldogolt a csillagok felett.
Aztán kitört és elborult a szellem,
És kihûlt szíve mûhelye, amelyben
A legnagyobbak gôgje lüktetett.
(1954)
Most a Bolyai elôtti tisztelgés a legfontosabb
Székely János Jenô Marosvásárhelyrôl települt át Magyarországra, Székesfehérváron él. Tavaly is jelen volt a Bolyai Alkotótáborban, akkori andezit emlékkövét biztos sokan fel tudják idézni magukban. Most csak pár napra jött kedves városába, az idei rövidebb tartózkodás okáról és arról kérdeztük, hogy milyen fontosabb események történtek vele mûvészeti vonatkozásban a múlt augusztus óta.
- Nagyon sok minden történt, ami a szakmai pályafutásomat illeti. Úgy érzem, ez áttörés nálam magyarországi viszonylatban. Büszkén elmondhatom, hogy a franciaországi Quimperbe meghívtak egy nagy kiállításra, ez egy egyetemi központ, ezt a bemutatkozást 2004-re halasztottam, akkorra talán Magyarország is tagja lesz az Európai Uniónak. Magyarországon is lett megrendelésem, egy Kossuth-mellszobor elkészítésével bíztak meg, szeptember 19- én, a 200. születésnapján lesz az avatás, Székesfehérvár belvárosában. Itt most, Marosvásárhelyen ezért nagyon keveset tudok maradni, de ezt, gondolom, mindenki megérti. Budapest is meghívott, 2002 decemberében a Duna Galériában lesz egyéni kiállításom, úgy hívott meg Feledy Balázs, a Vigadó igazgatója kiállítani, hogy én nem is kértem. Tehát röviden ezek történtek, egy francia és egy budapesti meghívás.
- Milyen anyaggal? Ami az egész pályádat tükrözi?
- Igen. Mondhatni, nem vagyok már fiatal gyerek. Egy retrospektív kiállítás lesz. Ami még fontos esemény: Székesfehérvár jelenlegi alpolgármesterének annyira tetszett a marosvásárhelyi Petôfi-szobortervem, hogy komolyan szó van róla, hogy jövôre megrendelik azt a szobromat is. Az a Petôfi-szobrom az általam nagyrabecsült Hunyadi Lászlónak is nagyon tetszett és rászavazott.
- A Kossuth-szobor, az már nagyon közeli valami, kiforrott elképzelésed lehet róla.
- Igen. A lektorátus már elfogadta. Egy lehajtott fejû, a darutollas kalapját mint evangélikus, szinte református imaszerû kézmozdulattal a melléhez szorító, idôskori Kossuth lesz. Szinte illusztrációja a szobor talapzatán szereplô híres Kossuth-mondatnak: Leborulok a nemzet nagysága elôtt. Úgy érzem, most aktuális ez a mondat. Talán most érett oda a magyarság, hogy a nemzet emelje fel a fejét, és Kossuth leboruljon az ô nagysága elôtt.
A legeslegfontosabb tervem azonban most a vásárhelyi Bolyai János-pályázatra készül. Néhány nap alatt agyagban, rajzban bemutathatóvá, elképzelhetôvé teszem. Az én eddigi szobrászati formavilágom eredményeit összegezô, Erdélyben található óriás természeti kôre tervezett formában tisztelegnék Bolyai János elôtt. Szakmailag még a franciaországinál is fontosabb. Függetlenül attól, hogy meg fogják-e rendelni, örülök annak, hogy megszületett ez a terv.
- Az idei Bolyai-táborban mit csinálsz?
- Most egy kisebb méretû, szintén a Maros völgyébôl, a Ratosnya völgyébôl hozott kemény andezitbôl algoritmikus formát, aminél szintén használom azt az iparigyémánt- technológiát, amit tavaly is használtam. Azon Csontváry Magányos cédrusának a sziluettjét jelenítettem meg, tisztelgésképpen Bolyai János emléke elôtt. A mostani címe az lesz, hogy Algoritmikus osztódás.
- Még valami ahhoz a gondolathoz, amit arról mondtál, hogy számodra nagyon fontos a Bolyai-pályázat. Én azt hiszem, hogy édesapád, Székely János költô számára is nagyon fontos lenne, ha még élne, és tudná, hogy esetleg a te pályázatod lenne a nyertes.
- Jólesik, hogy szóba hozod édesapámat, az idén, most augusztus 23-án lesz 10 éve, hogy elhunyt infarktusban, és Dáné Károly volt osztálytársam hívott fel, hogy szeretné kiadni az édesapám Bolyai-szonettkoszorúját. Egyik oldalon egy szonett lenne, a másikon tôlem egy szobor lesz. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ez valakinek eszébe jutott. Édesapám valóban eszményképként tekintett Bolyai Jánosra.
Balázs Imre festômûvész a várban rögtönzött mûteremben dolgozott a táborozás elsô felében, majd átment a jubiláló homoródszentmártoni táborba, visszajött, folytatta megkezdett munkáját az itteni kapuzárásig. Mielôtt hazautazna Vácra, a marosszentgyörgyi Harmónia telepre is várják, ahol szintén törzsvendégnek számít. Egy évvel ezelôtt hosszasabban beszélgettünk, a 70. születésnapjára rendezett budapesti kiállítására készült. A mostani interjú is ebbôl indult ki.
- Úgy sikerült a tárlat, ahogy remélted?
- Mondhatom, nagyjából úgy sikerült, de kellett változtatnom, amikor sor került a rendezésre. Az adott tér nagysága nem felelt meg az eredeti elképzelésemnek. Több munkát vittem, és arra gondoltam, hogy elsôsorban a késôbbi dolgaimra összpontosítok. De menet közben ez megváltozott a kettôs rendezésben. Nagy Palinak a fia, Zoli rendezte a kiállításomat, egy kicsi beleszólási jogot hagyott, azt igényeltem. A kiállítás végül is több támpontot hagyott annak a nézônek, akinek a nevem nem mond semmit Pesten, illetve csak nagyon keveset. Ezért több volt a visszakapcsolás az itthoni dolgaimhoz.
- Vácott megemlékeztek a 70. születésnapodról? Hogy fogadták?
- Sehogy. A 60. évet már ott töltöttem, a 70.-et úgyszintén. A 60.-nál megnyugtatott, hogy még fiatalember vagyok, a 70.-nél elkezdtem gondolkozni, hogy mi is történt? Ez már kicsit az elszámolás évfordulója is, az ember, ha ezt megéri, már szétnéz, hogy mit hagyott maga után. Hiába néztem szét, magamra maradva konstatáltam, hogy ez van.
- Hallottam viszont, hogy megemlékeztek róla Németországban.
- Igen, ez nagyon meglepett. Van ott egy csoport, aminek a szervezésében annak idején részt vettem, most már ide s tova 7 éve, egy kisvárosban, Fürstenauban. Egy olyan kiállítást szerveztek a csoport tagjainak munkáiból, aminek a lényege az volt, hogy tisztelet Balázs Imrének. Nem tudom, megérdemeltem-e ezt tôlük, de nagyon szép volt.
- Ez kárpótolhatott a váci feledékenységért.
- Abszolút mértékben. És nagyon jólesett. Ilyesmit egy kicsit elvártam volna a váciaktól, most mindegy, hogy személy szerint kitôl, de hogy a város egésze nem jelzett ez ügyben semmit, megdöbbentett.
- Ezek szerint azt is feltételezhetem, hogy igaziból nem Vácott vagy otthon, hanem még mindig Marosvásárhelyen?
- Nyugodtan feltételezheted, mert én ezt már rég érzem. Nem sikerült betörnöm Vác falait, igaz, nem is igyekeztem nagyon, de ha az ember egy városban él, és én ott élek már 15 éve, akkor jólesett volna, hogy el is fogadják. Akkor hiszem, hogy otthon van az ember egy idegen városban, amikor ráköszönnek. A rámköszönés mostanában kezdôdött el, de ettôl függetlenül már nem leszek váci.
- Az eltelt évben még milyen fontos dolgok történtek veled?
- Sokasodnak a kiállítások, aminek örvendek, mert ezt nagyon fontosnak érzem most. Az utóbbi évben és fôleg a 70. születésnapom körül nagyon örvendtem a két külföldi kiállításomnak, a németorsz&aa