|
LIV. évfolyam 188. (15151.) sz. |
2002. augusztus 15., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Hosszú út a döntéstôl a gyakorlatig
A megyei tanács sajtótájékoztatóján értesülhettünk arról, hogy nyolc polgármesteri hivatal: a bonyhai, a cintosi, a gödemesterházi, a mezôpagocsai, a kutyfalvi, a mezôkirályfalvi és a mezôtóháti, valamint a palotailvai székházát a 2001. évi 10-es törvény értelmében visszaigényelték és részben vissza is kapták a volt tulajdonosok örökösei, leszármazottai. Ezért van, amelyikbôl a hivatal ki kell költözzék, másokért pedig kárpótlást kell fizessen a megyei tanács. Megpróbáltunk utánajárni és rövid, pontos képet adni az elôállt helyzetrôl.
A bonyhai kastélyt már több éve próbálja természetben visszaigényelni Benczédi Albert volt helybéli református lelkész, akit az utolsó jogosult, Bethlen Ádám örököse, a Londonban élô Bethlen Fruzsina bízott meg az ügyintézéssel. S bár a törvény alapján kárpótlást is kaphatnának, errôl nem is akarnak hallani, hiszen a grófnô azzal a szándékkal testálná az épületet az egyházra, hogy oda valamilyen szociális intézményt: öregek otthonát, mozgássérülteknek foglalkozási központot vagy árvaházat létesítsenek. Benczédi Albert szerint az épület számára is ez lenne a legjobb megoldás, hiszen a hivatal mindössze 6 helyiséget használ, a többi, közel 40, kihasználatlanul áll. Jorj Ioan polgármester sem ellenezné a tulajdon-átruházást.
- A volt mezôgépészeti állomás több mint 170 millió lej helyi adóval tartozik nekünk, ennek fejében átvennénk épületeit, amelyeket a megyei tanácstól igényelt pénzösszeggel, illetve néhány saját tulajdonban levô istálló értékesítésének bevételeivel a rendeltetésnek megfelelôen alkalmassá tehetnének.
Benczédi Albert elmondta, ezelôtt 2 hónappal a visszaigényléshez szükséges minden dokumentumot eljuttatott a megyei tanácshoz, így várja, hogy a törvényt végrehajtsák.
Cintoson az alpolgármesternek fogalma sem volt arról, mi lesz az épülettel, így Precup Maria jegyzô tájékoztatott. Elmondta, mégcsak nem is a hivatal tulajdona az épület, hanem a volt mezôgazdasági társulásé.
- Nincs semmink, hiszen a község közigazgatási egységeit mind ide összpontosították, úgyhogy jóakaratunk mellett sem mehetünk ki az épületbôl. Tudomásom szerint az ingatlant a Lázár grófok átadták a csendôrségnek, így ezen intézmény 1989 után alakult jogutódja is a magáénak vallja. Mi azért szívesen elköltöznénk, mert az 1800-as évek elején felhúzott épületnek igencsak rossz az állaga, elkelne egy korszerû székház - mondta lapunknak a község jegyzôje.
Gödemesterházán az alpolgármestertôl megtudtuk, hogy a kolozsvári Bánffy család igényelte vissza az épületet, de mivel nem tudták összeállítani a megfelelô dokumentációt, az épület továbbra is a hivatal tulajdona marad.
Kutyfalván a Dégenfeld család leszármazottai tartanak igényt a volt kúriaépületre. Bologa Silvia jegyzô elmondta, a hivatal megfellebbezte a táblabíróságon a 2001. évi 10-es törvény alapján hozott döntést, s így januárra tûzték ki csak a tárgyalást, addig szó sem lehet költözésrôl. Különben is itt található az egészségügyi és az állategészségügyi rendelô, a könyvtár, s ezek egyelôre nincs hova menjenek.
Mezôpagocsán a hivatal tárgyalások alapján megegyezett Szentkirályi Évával, hogy kárpótlást fizetnek az épületért. Itt egy másik középületet is visszaigényeltek, az orvosi rendelôét. Ezt Albu Doina, Ioan örököse igényelte vissza, s Rodica Florea jegyzô szerint nem kell tartani attól, hogy felszámolják az egészségügyi egységet, mivel valószínû, hogy bérleti díj fejében továbbra is helyben maradhatnak. Mezôtóháton Lázár Pál kérte vissza az épületet, s a jegyzô véleménye, hogy ezúton is kárpótlással rendezhetik majd a tulajdonjogot. A községben természetben visszaszolgáltatták Dan Luciannak a malmot, az mtsz szolgálati lakásaiként használt épületet pedig a három Csontos testvér vehette vissza. Helyiséghiány miatt csak kárpótlást tudnak fizetni a palotailvai polgármesteri hivatal épületéért Bethlen Évának, Bánffy gróf örökösének - tudtuk meg Adriana Croitoru jegyzôtôl.
Tekintettel arra, hogy a kárpótlások nagy részét a megyei tanács kell kifizesse, felkerestük Virág György elnököt, aki az üggyel kapcsolatosan a következôket nyilatkozta lapunknak:
- Már két éve folyamatosan kérjük, hogy a központi költségvetésbôl biztosítsanak összeget tételesen a polgármesteri hivataloknak helyiségvásárlásra, ugyanis a tulajdonosok kárpótlási igénye, amelyet írásban vagy szóban tudomásunkra hoztak, messze kevesebb, mint egyetlen új polgármesteri hivatal megépítési költsége. A költségvetési törvény, bár az ország több megyéjében hasonló a helyzet, mindeddig nem irányozott elô nevesített összeget e célra, de természetesen a helyi költségvetések kiegészítésére vonatkozó rendelkezések megengednék, hogy ilyen rendeltetésû összegeket juttassunk az érintett községeknek. Mindössze az örökké túl kis mértékû kiegészítô összegek akadályoznak meg bennünket abban, hogy ilyen forrást vonjunk el a közigazgatási intézmények mûködtetésére szánt alapokból - mondta a Népújságnak Virág György, akitôl azt is megtudtuk, hogy a marosbogáti ingatlant, amelyrôl nem esett szó ankétunkban, a volt tulajdonos, Serban Dobos 800 millió lejért felajánlotta a megyei tanácsnak.
Az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének szervezésében ma délelôtt gazdasági tanácskozásra kerül sor. A megbeszélésen részt vesz az RMDSZ szövetségi elnöke, az Ügyvezetô Elnökség, parlamenti csoportok vezetôsége, a gazdasági bizottságokban dolgozó szenátorok és képviselôk, megyei tanács elnökök és alelnökök.
A napirendi pontok között a következôk szerepelnek: 2003-as költségvetés elôkészítése;Regionális gazdasági stratégiák, régiófejlesztés; SAPARD pályázatok; Az RMDSZ gazdasági és szociális prioritásai.
A tanácskozást követôen, 18.00 órai kezdettel, sajtótájékoztatóra kerül sor a nyárádszentmártoni lovasfogadóban.
Az Országos Audiovizuális Tanács bekeményített. Legújabb döntése alapján arra is gondolhatunk, hogy a magánszféra védelmének jelszava mögé bújva arra tesz kísérletet, hogy a rádiós-televíziós kollégákat elhallgattassa, amikor esetleg kényelmetlen dolgokat akarnának nyilvánosságra hozni a politikai vagy egyéb hatalmasokról. Különösen érdekes az a kitétel, hogy nem filmezhetô le olyan - ki tudja, milyen pénzekbôl, a bevallás alapján rendszerint örökségekbôl épült - erdôalji vityilló, ahová választottjaink a város stressze elôl vonulnak el pihenni, mert az úgymond a magánszféra megsértése lenne.
Azon túl, hogy az OAT csupán az audiovizuális sajtó fölött fejtheti ki ellenôrzô szerepét, tehát a dolog pikantériája, hogy egy újságban megjelenô fotó esetében már semmiféle hatalma nincs, nem ez az elsô alkalom, hogy az igen tiszteletre méltó testület túllô a célon. Az igazság az, hogy a magánszféra védelmét elôíró jogszabályokra sok esetben szükség lenne, hisz civilizált államban soha ki nem jelentenék - ami nálunkfelé rendszeres gyakorlat - egyszerû rendôri közlés alapján, hogy XY roma nemzetiségû illetô ezt és ezt követett el, mindaddig, amíg ezt a bíróság jogerôsen meg nem állapította. Addig legfeljebb gyanúsítottként szerepelhet a hírekben, kiskorú esetében pedig csakis a neve kezdôbetûivel, arról nem is beszélve, hogy egy elkövetô etnikai hovátartozása nem játszik szerepet az ügyben.
Az ilyenfajta megkötések helyett azonban a testület ismét a fejesek intim szférájának a védelmét helyezte elôtérbe. Márpedig a nyugati gyakorlat azt mutatja, hogy aki közszereplést vállal, annak vállalnia kell az intim szférája drasztikus lecsökkenését, ez gyakorlatilag a háló- és fürdôszobájára szûkül. Kívülrôl pedig egy épület mindenkié. Ha nem lehet egy-egy fejes hiperszuper villájáról képeket bemutatni, akkor minden járókelônek is kötelezôvé kellene tenni a szeme bekötését az utca végén (a kínaiak már kipróbálták: ott a császárra volt tilos egykoron pillantani, fôvesztés terhe mellett). Avagy ki állapítja meg, és milyen kritériumok alapján, hogy egy-egy villa bemutatása "a közrend megôrzése, bûntett megelôzése, egészségvédelem, vagy közerkölcs (íme a kiskapu: egyes épülettulajdonosok a környezô szegénységgel dacoló feltûnési viszketegsége határozottan erkölcsbe ütközik) védelmében történik", avagy mikor és kinél szabad, esetleg nem lehet filmezni?!
A magángazdálkodók (sajnos, társulások elnökei is) szinte naponta panaszkodnak, hogy az állam nem támogatja megfelelôképpen a mezôgazdasági termelést. Mindebbôl annyi igaz, hogy nem olyan szinten, arányban, mint Franciaországban, Németországban, Hollandiában, hosszú az országok névsora, amelyekben a mezôgazdasági termékek állami támogatása nagyon magas szintû. Emilia Trasculescu, a Megyei Mezôgazadasági és Élelmezésügyi Igazgatóság állattenyésztési osztálya vezetôjének tegnapi nyilatkozata meglepett, miszerint az érdekvédelmi egyesületekbe nem tömörült állattenyésztôk, tejtermelôk közül senki sem jelentkezett a tej állami támogatásának igénylésére. Valóban meglepô!
Nem tudni mi történik az állattenyésztôk körében, mondotta az állattenyésztési igazgató, azt viszont igen, hogy a kereskedelmi televíziók helyi adásaiban félretájékoztatták a nézôket. A Népújság érdeklôdésére Emilia Trasculescu kedden elmondta: - A 18-as kormányrendeletet 2002. július 12-én módosították a 442-es számú kormányhatározattal. A tej árának támogatása a következôképpen történik: a gazdálkodó, amennyiben nem 3,5%-os zsírtartalmú tejet ad át a törvényesen mûködô tejfeldolgozónak, azt átszámítják az 1,27%-os tejsûrûség viszonylatában. A téli idôszakban az 1400 lejes támogatásra jogosultak 1680, a hegyvidéki övezetekben az 1800 lejes támogatás helyett 2160 lejt vehetnek át a termelôk literenként. Jelentôs támogatás. A magángazdák, akik nem tagjai a különbözô érdekvédelmi egyesületeknek, nem igényelték a tej támogatását. Pedig júliustól jogosultak rá. A támogatás elnyerésének alapfeltétele, hogy a magángazda nyisson saját bankszámlát és a típuskérvényt helyezze el a helyi mezôgazdasági irodában.
A megyében általános jelenség, hogy a tejfeldolgozó egységek mintha aláásnának az állattenyésztôk érdekvédelmi egyesületeinek, a tej állami ártámogatásához szükséges dokumentumokat nem állítják ki, és nem adják át idejében. A tejfeldolgozók vezetôinek illik tudni: a tejtámogatásra vonatkozó dokumentumokat minden hónap 10. napjáig a termelôknek át kell(ene) adniuk, akik a maguk során azt beadják a mezôgazdasági igazgatósághoz. Az igazgatóságnak kötelessége igényelni a mezôgazdasági minisztériumtól a pénzbeni támogatást minden hónap 12-éig. Amennyiben ez a folyamat félbeszakad, a tejpénz késik. Felmerül a kérdés: kik vannak többen, az állattenyésztôk, vagy a tejfeldolgozók? Avagy: nem közös érdekrôl van szó? Kinek érdeke, hogy az állam által felajánlott milliárdokról Maros megye gazdálkodói lemondjanak? Tájékozatlanság? Nemtörôdömség? Gondolkodjon el gazdatársadalmunk: az állami pénzt, ami amúgy is kevés, igényelni kell, mert ha nem, akkor átutalják más megyékbe.
Közel félszáz házat, lakást kaptak vissza a volt tulajdonosok, vagy azok leszármazottai Marosvásárhelyen - derül ki a polgármesteri hivatalnak a júliusi tanácsülésre készített beszámolójából. A hivatalhoz 830 kérést nyújtottak be, 30-at nem a megfelelô helyre, hanem az épület jelenlegi használóihoz intéztek, 80-at pedig kárpótlás céljából egyenesen a prefektúrához. A 98 megoldottnak tekintett esetbôl egyeseknek a kérését szintén a prefektúrához továbbították, mivel az épület jelenlegi rendeltetése miatt a volt tulajdonosok csak kárpótlásra jogosultak, de megtörtént, hogy a lakó kérte a tulajdonjogot, amit visszautasítottak.
Kérdésünkre Maria Ciobanu jegyzô elmondta, hogy még mindig sok a hiányos iratcsomó, egyesek csak a puszta kérést adták be, és nem csatolták a bizonyító iratokat, másoknál fontos iratok hiányoznak. Mivel a 2001. évi 10-es törvény által megszabott határidôt kétszer is kitolták három-három hónappal, az év végig még ki lehet egészíteni a dossziékat. Amire a jegyzô szerint mindennap lehetôségük van az érdekelteknek, akiket értesítettek arról, hogy milyen iratokat kell pótolniuk.
Azon félszáz személy esetében, akik természetben kapták vissza az államosított házat, illetve lakást, egyeseknek vissza kell fizetniük a múlt rendszer idején "szem- szúrásból" kapott kárpótlás aktualizált összegét. Többen is felvetették a panaszt, hogy fizetnének, de nincs kinek, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalában nem fogadják el a pénzt.
Kérdésünkre a jegyzô elmondta, hogy valóban ez a helyzet, mivel a törvény nem pontosítja, hogy milyen folyószámlára kell letenni ezeket az összegeket. A hivatal ez ügyben már három esetben folyamodott a törvény alkalmazására létrehozott hatósághoz, de egyetlen esetben sem kapott választ. Ennek ellenére a tulajdonosok, akik természetben visszakapták a házukat, lakásukat gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat, csak a telekkönyvi átíratást nem tudják megejteni - tájékoztatott a jegyzô.
A szóban forgó épületek lakói pedig még öt évig maradhatnak a lakásban, a törvény által megállapított lakbér fizetése mellett, akkor azonban, ha nem tudnak megegyezni a tulajdonossal, el kell hagyniuk a lakást. Ha a tulajdonos a jelenleg bérelt lakásnak megfelelô minôségû lakrészt ajánl fel, ki kell költözniük. Az igazságügyi szervek döntése alapján visszanyert házakból az utcára kerültek egyes lakók, számukra a polgármesteri hivatal egy sürgôsségi listát állított össze, lakásra azonban kevés a kilátás.
A kiegészítésre váró kérvények elbírálását követôen az év végéig valószínûleg újabb házak, lakások kerülnek vissza a volt tulajdonosokhoz, illetve azok örököseihez.
10-20 millió lejre büntették a fogyasztóvédelmi felügyelôk azokat az üzleteket, pékségeket, ahol rendellenességeket találtak.
A segesvári Magichar üzletben büdös, romlott hústermékeket árultak. A fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert a tejtermékek és más, friss áru mellett tárolták. Lejárt szavatosságú termékeket is találtak, például idén februárig fogyasztható joghurtot, megkeményedett cukrot. Az üzletet 10 millió lejre büntették.
A marosvásárhelyi Erkel Kft. gyártási engedély nélkül készítette a kukoricapuffancsot (pufuleti). A termelôegység egy garázsban mûködött, ahol a falak pókhálósak, a felszerelések piszkosak voltak. Az alapanyagokat a késztermék mellett tárolták, az alkalmazottaknak nem volt megfelelô egészségügyi felszerelése. A felügyelôk látogatásakor két kutya is a garázsban tartózkodott. A rendellenességek miatt az egységre 10.000.000 lejes büntetést róttak ki.
A marosvásárhelyi Pani Toya Rom Kft. péksüteményeket készítô helyiségében járó felügyelôk a következôket jegyezték fel: az alapanyagokat tároló raktárban nem volt tiszta a padló, a termelôegységben bogarak voltak, a csempe piszkos volt, a falak füstösek, a vaníliakrémet nem megfelelô edényben tárolták, a lefolyók környékén állt a víz. A pékség vezetôségére kirótt büntetés: 10.000.000 lej.
Az ákosfalvi Berill pékségben a fehérliszthez Dark aromát (maláta-kivonat és búzaliszt) kevertek és a terméket rozskenyérként árulták, holott nem volt rozsliszt benne. A pékségnek nem volt gyártási engedélye ezen termék készítéséhez. A termelôegységben legyeket találtak. Az ellenôrzés nyomán a társaság köteles 20.000.000 lejes büntetést törleszteni.
Ez év elején a ratosnyai helyi tanács úgy döntött, hogy saját erdôi gondozását jobban meg tudja oldani, mint az állami erdészeti hivatal. A községnek 1700 hektár legelôje van, ami be van erdôsödve, a községi erdôk 4340 hektáron terülnek el. A döntés nyomán azonnal hozzáláttak az iratcsomó összeállításához, amit beadtak a mezôgazdasági és erdészeti minisztériumba, és a múlt hónapban megkapták az igényelt engedélyt.
Átvétele után jelentôs segítséget kapott a ratosnyai polgármesteri hivatal a megyei tanácstól, hogy megtervezzék a leendô magánerdészet struktúráját.
Az elôzetes tárgyalások alapján Szász Movila István alpolgármester úgy gondolja, hogy az állami erdészeti hivatal személyzetének egy részét átveszik és újakat is alkalmaznak majd a magánerdészethez. Lesz egy vezetô, egy fômérnök, három brigádos két-két erdésszel, lesz továbbá legelôfelügyelô, egy könyvelô és egy pénztáros-raktáros is. Jövôre még egy 3 tagú munkacsoportot is alakítanak, amelynek a feladata az erdôk gondozása és részben a kitermelés lesz.
A megalakuló erdészeti hivatal természetesen önellátásra rendezkedik be, jövedelmét faeladásból és erdei gyümölcsök értékesítésébôl valósítja majd meg. A tervek szerint jövô év közepéig akár 2 milliárd lej nyereséget is lehet majd könyvelni.
- A dologban csak egy baj van, hogy az erdészeti hivatal elég sok akadályt gördít az utunkba. Hiába van végleges törvényszéki döntésünk, hogy az erdôk a mieink, továbbra is akadékoskodnak. Mindenesetre úgy számítjuk és erre ígéreteink is vannak, hogy jövô héten végül is átadják az erdôket. A bélyegzéshez szükséges kalapácsokra az engedélyt megkapták és a napokban meg is rendelték azokat Brassóból.
A most megalakulóban levô erdészet elôször 6000 hektárt foglal majd magába, és nagy valószínûséggel hozzá fog csatolódni mintegy 4000 hektárnyi magántulajdonban levô, vagy a közbirtokosság tulajdonát képezô erdô is, illetve más helyi tanácsok olyan erdôi, amelyek Ratosnya község területén vannak. Az alpolgármester értesülései szerint folyamatban van Apoldon és Dédán is a magánerdészet megalakulása.
Mintegy 40 százalékban fejezték be a marosvásárhelyi tanintézmények nyári fôjavítási munkálatait - tájékoztatta lapunkat az oktatásért felelô Csegzi Sándor alpolgármester. Versenytárgyalás útján hét cég dolgozik az iskolákban és az óvodákban, ezek közül három már végzett. Befejezôdött a Mezôgazdasági, az Elektromaros, az egészségügyi, a Brâncusi iskolaközpont állagkarbantartása. A héten még 10 tanintézetet újítanak fel teljes egészében. Eddig mintegy 450 millió lejt fizetett ki a hivatal a munkálatokra, az e célra a helyi költségvetésbôl elkülönített 20 milliárd lejbôl. A határidôt szeptember elsejéig szabták meg, bár lesz olyan hely, ahol különbözô okok miatt 10-ig is elhúzódhat a munka. A polgármesteri hivatal három szakfelügyelôje ebben az idôszakban rendszeresen ellenôrzi a munkálatokat minôségi és mennyiségi szempontból, s ahogy a cégek végeznek, hivatalosan is átveszik a felújított épületeket - mondta az alpolgármester.
Van-e izgalmasabb pálya, mint a tanáré? Mindegyik napja különbözik az elôzôtôl, mert a diákok gondoskodnak róla, hogy mindig újabb és újabb élményekben legyen része. A pedagógus ismeri a gyermeket, ismeri a tanártársát és a szülôt, ismeri az élet iskolában is megjelenô mindenféle problémáját, Ha egy tanár leül, és mesélni kezd - s ha még humora is van -, érdemes odafigyelni rá. Ebben a könyvben Valentini Zsuzsa mesél hosszú és változatos tanári pályájáról kritikusan és önkritikusan, bölcsességgel és derûvel, szellemesen. Nemcsak tanárnak, de szülônek és diáknak is érdemes kezébe vennie a könyvet - hogy bepillantson a kulisszák mögé…
(Valentini Zsuzsa: Nekünk már csengettek!, Holnap Kiadó Budapest, 2001, Kiss Ákos illusztrációival. A kötet bemutatója 2002. augusztus 22-én, csütörtökön 19 óra 30 perckor lesz a Petôfi téri Mozaik könyvesboltban)
Amint a megyei rendôrfelügyelôség sajtótájékoztatójából megtudtuk, augusztus 13-án este negyed kilenc körül a 26 éves Lázár Attila, a Hargita megyei Lázár Travel Kft. gépkocsivezetôje a cég HR-02-VIM rendszámú társasgépkocsijával Sóváradon, a 13/A országúton, balra térve egy kanyarban a Hegyi Gyôzô magyarországi állampolgár által vezetett HFC-871 rendszámú személygépkocsival ütközött. A baleset következményeként a személygépkocsiban tartózkodó 36 éves Benke Ágota és a 12 esztendôs Benke Anetta - anya és kislánya - súlyos sérüléseket szenvedett.
Hármasfalu székely közössége, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala és Ügyvezetô Elnöksége, valamint az EMKE Országos Elnöksége az idén is megrendezi a Szent István Napokat a Maros megyei Székelyszentistvánon. Az augusztus 16-án és 17- én zajló kétnapos rendezvénysorozaton jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Borbély László és dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselôk.
Az államalapító szent királyra emlékezô ünnepség keretében 16-án, pénteken kerül sor a hármasfalui általános iskola névadó ünnepségére, valamint a Felsô-Küküllô mente képzômûvészeinek seregszemléjére. A rendezvény második napja Simorka Sándor szobrászmûvész Szent Imre-szobrának felavatásával kezdôdik, majd ezt követôen ökumenikus istentiszteletet tartanak a székelyszentistváni református templomban. Az eseménysorozat zárómozzanataként szombat délután a résztvevôk megkoszorúzzák Szent István mellszobrát. A kétnapos eseményen fellép Kilyén Ilka marosvásárhelyi színmûvésznô, valamint a szovátai Intermezzo kamarakórus.
Bár meglehetôsen gyakori, termékeny képzônk a -ság, -ség, használata mégis számos bíráló, rosszalló megjegyzéséhez szolgált és szolgál alapul régen is, ma is. Régebben például németességnek hitték a pékség, szabóság elnevezéseket, mivel német mintáik ezek: Bäckerei, Scheiderei. Csakhogy a személyek gyûjtôneve szabályos jelentésváltozással bármely nyelvben jelölheti azt a hivatalos helyiséget, üzletet, épületet is, amelyben az ilyen személyek mûködnek, dolgoznak, foglalkozásuk alapján tartózkodnak. Ilyenek: igazgatóság, elöljáróság, házkezelôség. A pékség, szabóság tehát, ha megalkotásában német minta játszott is közre, nem magyartalan!
Némelyek feleslegesnek vélik a -ság, - ség képzôt a személyiség szóban. Ez utóbbi azonban mást jelent, mint a személy: 1. jelentôs személy, 2. korának társadalmától meghatározott egyén. Egyébként az asszonyság, uraság szavak bizonyítják, hogy a -ság, - ség képzô használata régi hagyomány nyelvünkben.
Többen kifogásolták a párásság és a síkosság szavakat is, mondván, hogy nem helyes, ha a fônévbôl képzett melléknevet újra fônévvé képezzük. Ez valóban helytelen volna, ha a származék ugyanazt jelentené, mint az alapszó. A párásság és a síkosság azonban egész más, mint a pára és a sík, mint ahogyan az igazságosság és a jogosság sem azonos az igazság és a jog szóval.
Némelyek még ma is szabálytalannak tekintik a békesség, bölcsesség, vigasság, szüzesség szavakat, fôleg írásmódjuk miatt. A régi nyelvben valóban gyakori volt a békeség, bölcseség, vigaság, szüzeség alak is. A kiejtésben azonban a két magánhangzó között már századokkal ezelôtt megszûnt az s hang, ezt utóbb a helyesírási szabályzat is tudomásul vette és érvényesítette.
Melléknév középfokából ma már nemigen képezünk -ság, - ség képzôs fônevet, de régen ez általános volt. Ma több ilyen szavunk él (többség, kisebbség, elsôbbség stb.).
Múlt idejû melléknévi igenévbôl is alkothatunk -ság, -ség képzôs fônevet, fôleg ha jelentése többé-kevésbé már melléknévies lett. Pl.: érettség, levertség, adottság. A hosszabb és szokatlanabb szerkezeteket azonban kerüljük!
Ma zárul a jelentkezési határidô
Augusztus 23. és 25-e között elsô alkalommal rendezik meg városunkban, a vár udvarán, valamint a régi Bulevárd sétányon a kézmûvesek kiállítását. A Bolyai-év jegyében rendezett kiállításra olyan népi alkotókat, kézmûveseket, magánvállalkozókat várnak az egész országból, akik különbözô népmûvészeti termékeket, kertészeti anyagokat és eszközöket forgalmaznak. Megnyitó augusztus 23- án délután 2 órakor. A részvételi szándékot a szervezôknél: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala (tel./fax: 0265/167- 772), illetve a Pro Expo Kft. kereskedelmi társaságnál lehet bejelenteni (tel.: 0265/213-407, 0744-643-525, 0722-541-000).
Ezekben a napokban hivatalos látogatáson a belgiumi St. Katelinj - Szent Katalinban tartózkodik Cornea Vasile, Radnót polgármestere. A belga településsel kiépített testvérkapcsolat nem új keletû. Ezzel magyarázható, hogy a várost a külföldiek már több alkalommal is támogatták. A utóbbi idôben azonban, ha nem is szakadt meg a két település között a kapcsolat, a belgák ritkábban jöttek Radnótra. A polgármester látogatása remélhetôleg nemcsak a kapcsolatok felújítását szolgálja, hanem a kétoldalú gazdasági együttmûködés konkrét lehetôségeirôl is folytatnak majd tárgyalásokat.
Pénteken nyílik a Bolyai Alkotótábor kiállítása
Az eredetileg tervezettnél hamarabb, holnap délután 4 órakor nyitják meg a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor bemutatkozó kiállítását. A tizenkét festô, szobrász - aki az eltelt napokban dolgozott a körvonalazódó mûvésztelep meghívottjaként -, új mûveit a várudvaron illetve a régi katonai pékség épületének emeleti nagytermében viszi közönség elé. A tábor idei terméseként nagyméretû kô és fém térszobrokat, kisplasztikákat és festményeket láthatnak az érdeklôdôk.
A fenti címmel mutatja be újabb munkáit a marosvásárhelyi közönségnek Kiss Ibolya marosludasi festômûvész. A tárlatnyitó vasárnap délben 12 órakor lesz az unitárius templom tanácstermében. A kiállítóról és mûveirôl Nagy Miklós Kund beszél, közremûködik Szekeres Adél tanárnô és Kiss Noémi tanuló.
Pénteken reggel 8 és délután 4 óra között Marosvásárhelyen a Remeteszeg utcában, a Kistemplom és a Fenyôág utca között, a Fenyôág utcában, illetve a Görgény, a Len, a Lucerna, a Lóhere, az Alsóforduló, a Gyümölcsfa és a Csángó utcában, továbbá a Cigánysoron, valamint a Zaránd utcában szakíthatják meg az áramszolgáltatást - tájékoztatott az Electrica áramszolgáltató vállalat.
Néptáncok és népi hagyományok fesztiválja
A napokban tért haza Budapestrôl, a Pepsi Szigeten megrendezett egyhetes fesztiválról a Babó György vezette cigány néptáncegyüttes. A hét táncospárt számláló és saját zenekarral rendelkezô gernyeszegi együttes számottevô sikert aratott az anyaországban. Szombaton, augusztus 17-én az Idecspatakán megrendezendô V. Országos Néptánc- és Népi Hagyományok Országos Fesztiválján vesznek részt a holtmarosi magyar, a marosvásárhelyi német, a nagybányai ukrán, illetve a mangáliai török-tatár néptáncegyütteshez hasonlóan.
Még lehet iratkozni a pót-kisérettségire
Három nap állt a kisérettségire készülôk rendelkezésére a beiratkozáshoz. Péntekig tart a határidô. Augusztus 19-én román nyelvbôl, 20-án matematikából, 21- én történelem ill. földrajzból, 22-én pedig anyanyelvbôl írnak a diákok. Eredményhirdetés augusztus 23-án délben 12 órakor. Óvásokat aznap 18 óráig lehet benyújtani. 24-én és 25-én bírálják felül az óvásokat, majd 26- án teszik közzé a végleges vizsgaeredményeket. A hét vizsgaközpontban két javítóközpont mûködik. Elôreláthatólag mintegy 1375 diák jelenlétére számítanak.
A radnóti helyi tanács legutóbbi ülésén fogadta el az augusztus 30. és szeptember 1-je között megrendezendô Radnóti Napok programtervezetét. Eszerint 30-án a helyi kultúrotthonban képzômûvészeti és gobelinkiállítás nyílik, ahol dicsôszentmártoni és radnóti tollforgatókkal is találkoznak. 31-én délelôtt sportvetélkedôkre kerül sor, 12 órától pedig a központban lévô emlékmû elôtt veszi kezdetét az ökumenikus istentisztelet, illetve ezzel együtt a tulajdonképpeni ünnepség. A kitüntetettek ekkor vehetik át a díszpolgári címet. 13 órától a Ziarul Mures vendégeiként találkoznak radnóti és megyei politikusok, elöljárók. Este a központban felállított színpadon könnyûzene-együttesek hangversenyeznek. Vasárnap ismét a sportrendezvények napja, amelynek során román és magyar folklórmûsort láthatnak az érdeklôdôk. Este pedig ismét könnyûzene. A Radnóti Napok tûzijátékkal zárul.
Utcai vízhálózat Vámosgálfalván
Vámosgálfalva és Szôkefalva legtöbb utcájában elkészült már az utcai vízvezetékrendszer. Hétfôtôl a község lakói 78 utcai csapból használhatják a Dicsôszentmártonból biztosított vizet. Amint Végh József polgármester elmondta, a polgármesteri hivatal szerzôdést kötött a dicsôszentmártoni vízszolgáltató vállalattal, ugyanakkor vízórákat szereltetett a csapokhoz. Terveik szerint bevezetik a vizet azokba a lakóházakba is, amelyekben fürdôszoba, illetve az udvaron emésztôgödör van.
Román-olasz megállapodás a jogosítványok kölcsönös elismerésérôl
Románia és Olaszország kormányközi megállapodást írt alá a gépkocsivezetôi jogosítványok kölcsönös elismerésérôl. A dokumentum augusztus 17-én lép életbe, közölte szerdán az Informatizált Személyi Nyilvántartás Fôigazgatósága. A megállapodás elôírja a jogosítványok kölcsönös elismerését a másik országban ideiglenesen vagy végleg letelepedett személyek jogosítványának cseréje esetén. A román jogosítvány olaszra történô cseréjének feltételei a következôk: a dokumentumnak érvényesnek kell lennie, csak az új, kártyatípusú jogosítványt cserélik be, a jogosítványt az olaszországi letelepedés elôtt kell megszerezni.
54 szatmári fiatal kábítószeres pere
Per indult a kábítószerfogyasztás és drogkereskedelem miatt kivizsgált 54 fiatal ellen, akiket a rendôrség egy hónappal korábban, a Szatmárnélmeti mellett fekvô Sárfaluban vett ôrizetbe, jelentette be szerdán a Nagyváradi Szervezett- bûnözés- és Kábítószerellenes Központ vezetôje. A Szatmárnémeti Ügyészség és a Drogellenes Központ tisztjei befejezték a vizsgálatot a 23 éves Radu Ciprian Chioran és további 53, Szatmár, Máramaros, Kolozs és Arad megyei személy ügyében, akiket kábítószerfogyasztással és drogkereskedelemmel vádolnak, közölte Nicolae Stamate ezredes. Stamate elmondta, a hálózat minden tagjának tesztelése felemésztette a nagyváradi és a szatmárnémeti toxikológiai laboratóriumok teljes reagenskészletét, a perköltségek jelenlegi összege eléri a 825 millió lejes rekordértéket. A csoport legfiatalabb tagja 18 éves, egy fôvárosi rendôrtiszt lánya, a letartóztatott fiatalok többsége közgazdaságtan- vagy joghallgató.
Túlélték a 40 méteres zuhanást
Öt szinajai fiatal életben maradt, miután kedden éjjel autójuk szakadékba zuhant. A 26 éves Cristina Matache Tîrgoviste felé indult barátaival, amikor Szinaja után autója megcsúszott, átszakította az útszéli védôkorlátot, 40 métert gurult, majd fának ütközött egy folyómederben. Az öt személyt speciális vágószerszámmal szabadították ki az autó roncsai közül. Három fiatal megsérült, ôket a szinajai kórházba szállították, a gépkocsi 50 százalékos arányban megrongálódott. Az elôzetes vizsgálatok alapján valószínûsíthetô, hogy a nedves úttesten a sofôr elvesztette uralmát a nagy sebességgel haladó jármû fölött.
Mesterségek ünnepe a budai Várban
Immár tizenhatodik alkalommal ajánlanak színes programokat az érdeklôdôk figyelmébe a Mesterségek ünnepének augusztus 17-tôl 20-ig tartó forgatagában a hagyományos budavári helyszíneken; az eseményeknek a játék lesz a központi témája. A szervezô Népmûvészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) tájékoztatása szerint az ország minden részében mûködô tagszervezetek révén kilencszáz kézmûvest hívtak meg a fesztiválra. A bemutatókon az érdeklôdôk többek között a csipkeverô, a fafaragó, a fazekas, a gyékényszövô, a hangszerkészítô, a hímzô, a kádár és a kerékgyártó szakma fogásaiba nyerhetnek betekintést. A magyar hagyományôrzô kultúra évrôl évre ezreket vonzó nagy sikerû seregszemléjén a hazai kézmûvesség kiválóságai mellett ezúttal is lesznek külföldi vendégek. Idén algériai, holland, kirgiz, olasz, üzbég, valamint erdélyi és vajdasági mestereket várnak a rendezvényre.
A cívis városban már virágba borultak az utcák, hiszen egyhetes rendezvénnyel ünneplik augusztus 20- át. Cseke Péter és Bálint gazda is tagja lesz a 33. debreceni virágkarnevál zsûrijének. Debrecenben a karneváli hét csúcspontja az augusztus 20-i, hagyományos virágkarnevál. Már a nagy esemény elôtt is bôven találhat látnivalót az ide érkezô turista. A 100 tagú Cigányzenekar, könnyûzenei koncertek, operettgála, gyermekprogramok sora szórakoztatja naponta a látogatókat. Egy nappal a virágkarnevál elôtt pedig ismét megrendezik az Európa-napot. Az ünnepnap azonban itt mégis elsôsorban a virágcsodákról szól. A megyeszékhely fôterén, a Kossuth téren felállított pavilonokból alakul ki a virágok utcája, ahol bemutatkoznak a virágkötôk. Az idei újdonság, hogy ezúttal nemcsak megcsodálni, hanem vásárolni is lehet az alkotásokat.
Eltûnt gyémántok a párizsi repülôtéren
Egymillió euróra becsült értékû csiszolt gyémánt eltulajdonításának gyanújával szerdán vádeljárást indítottak és idôleges letartóztatásba helyezték egy francia légiszállító vállalat párizsi repülôtéri rakodómunkását. A 29 éves férfi a rendôrségen beismerte, hogy egy héttel ezelôtt ô rejtette el a Nizzából Párizsba érkezett Air France teherszállító géprôl lepakolt gyémántküldeményt a Roissy légikikötô egyik konténerjébe. Amikor azonban a nyomozókat a titkos rejtekhelyhez vezette, már csak hûlt helye volt a mintegy 250 millió forintot érô illegális zsákmánynak. Feltételezések szerint a meglopott tolvaj négy kollégája fedezhette fel a vagyont érô kincseket, de az is lehet, hogy mind az öten összejátszottak. A párizsi bûnügyi rendôrségen megfigyelés alá helyezték a négy repülôtéri kollégát is, akik viszont egyelôre tagadnak.
Egyre kérdésesebbé válik Lance Bassnak, az amerikai NSync popegyüttes énekesének október 28- án esedékes ûrutazása: az orosz ûrhajózási hivatal (Roszaviakozmosz) szóvivôje szerdán sértôdött hangnemben utasította vissza a sztár producerének nyilatkozatát, amely szerint az orosz bürokrácia a felelôs a felmerült fizetési késedelemért. Bass jelenleg a Moszkva melletti Csillagvárosban vesz részt ûrhajós- kiképzésen, hogy októberben két orosz asztronauta társaságában a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) repülhessen a Szojuz ûrhajó fedélzetén. Konsztantyin Krejgyenko szóvivô furcsállta David Criff hollywoodi producer vádját, mivel szavai szerint a 23 éves popsztár utazására kötött szerzôdés pontosan rögzíti a fizetési határidôket. Az orosz fél már csak azért is sértônek tartja Criff állítását, mert a szoros határidôre való tekintettel hozzájárultak ahhoz, hogy Bass már a szerzôdés aláírása elôtt megkezdhesse felkészülését Csillagvárosban. Az NSync énekesének - az elôzô két ûrturistához hasonlóan - 20 millió dollárt kell fizetnie a nem mindennapi élményért.
Az Elnöki Hivatal által a Mediafaxhoz szerdán eljuttatott közlemény szerint az 1989 decemberében a temesvári katonai egységnél tevékenykedô három egykori katonatiszt humanitárius okokból, "elsôsorban súlyos egészségi állapotuk miatt" részesült elnöki kegyelemben.
A közlemény szerint a három személy közül az egyik hetvenes éveiben járó második világháborús veterán, akit tönkretett a testi és lelki szenvedés, a másik tiszt, akit a forradalom idején hátbalôttek és fél tüdejét kioperálták, a harmadik tiszt pedig szintén rossz egészégi állapotban van.
Mindhárom esetben humanitárius okok játszottak döntô szerepet, hangsúlyozza az Elnöki Hivatal közleménye és hozáteszi: az elnöki kegyelem nem jelenti a tettek és a bírósági ítéletek érvénytelenítését.
Ion Iliescu államfô egy július végén jóváhagyott, a Hivatalos Közlönyben az elmúlt héten megjelent elnöki rendeletben kegyelemben részesítette Constantin Rotariu nyugalmazott dandártábornokot, Ion Paun nyugalmazott ezredest és Constantin Gheorghe egykori intendánstisztet, akiket 8-12 éves szabadságvesztésre ítélt a bíróság a Calea Lipovei ügyben.
A három katonatiszt vezette 1989 decemberében a temesvári Calea Lipovei katonai egységet. MEDIAFAX
Nemzetközi újságíró szervezet levele
A Reporters sans Frontieres (RSF) nevû szervezet Ioan Rus belügyminiszterhez intézett levelében aggodalmát fejezi ki a 2002 júniusában eltûnt temesvári újságíró, Iosif Costinas sorsa miatt, áll a szervezet közleményében.
"Iosif Costinas két hónappal korábban nyomtalanul eltûnt. Az újságíró éppen könyvet írt egy igen érzékeny témáról. Nem vonunk le következtetéseket eltûnésének okairól, de attól félünk, ennek nehogy köze legyen szakmai tevékenységéhez", fogalmazott Robert Menadr, a RSF fôtitkára a román belügyminiszterhez írott levélben. "Arra kérjük, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel Iosif Costinas megtalálására és kérjük, ne zárja ki a szakmai vonalat", tette hozzá Menard.
A 62 éves újságírót, a Timisoara címû napilap nyomozó riporterét utoljára 2002 június 8-án látták Temesváron. Costinas azóta nem adott életjelt sem barátainak, sem pedig anyjának, akihez igen közel állt. A közlemény szerint két személy azt állította, hogy június 8. után látták az újságírót Temesváron. Az RSF szerint az információ nem tûnik hitelesnek, mivel Costinas nem lépett kapcsolatba senkivel. A szervezet közleménye azt is megemlíti, hogy a temesvári rendôrség nyomozást indított az ügyben, azonban egyelôre nincs eredmény. Flavius Donca, a Timisoara címû napilap politikai rovatvezetôje szerint Iosif Costinas több ízben bírálattal illette a jelenlegi kormányt és könyvet kezdett írni a helyi maffiáról. Az újságíró több szálon is nyomozott bizonyos kényes kérdésekben, mint például az 1989-es forradalom során elkövetett gyilkosságok, vagy egykori szekusok jelenléte különbözô vezetôi struktúrákban. MEDIAFAX
A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) - amely a világba szétszóródott magyar református egyháztesteket képviseli - 2002. augusztus 12- én, Miskolcon tartott zsinati ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívja az érintett magyarországi parlamenti, illetve kormányzati szervek figyelmét ennek megfontolására.
- Kérjük a magyar parlamentet, hogy a státusztörvényt - amelyet annak idején 90 százalékos többséggel fogadott el a Magyar Országgyûlés - továbbra is szíveskedjék támogatni, ôrizze meg értékeit, segítse megvalósulását - olvasható a nyilatkozatban.
- Tisztelettel kérjük a Magyar Köztársaság kormányát arra, hogy az Illyés Közalapítvány mûködését a jövôben is támogassa, és tegye lehetôvé a határon túli magyarság fokozott megsegítését, ami a jelen helyzetben is elengedhetetlenül szükséges.
- A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata ragaszkodik a történelmi egyházak megjelöléshez, hiszen az elmúlt idôszak egyértelmûen bizonyította ennek a kifejezésnek pozitív tartalmát és egyértelmûségét.
- A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata az átvilágítás ügyében továbbra is magáénak vallja Berekfürdôn, a Magyar Református Világszövetséggel közösen megfogalmazott álláspontját, ugyanakkor figyelemmel van azokra a tényekre is, amelyek során az egyes tagegyházakban az érintettek listája napvilágra került és így az átvilágítás ügye ezeknél a tagegyházaknál valójában okafogyottá vált.
- A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata nehezményezi, hogy a Benes-dekrétumok lezáratlan és rendezetlen ügye a mai napig károsan befolyásolja a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház életét. Kérjük az illetékes testületeket, szíveskedjenek mindent elkövetni annak érdekében, hogy végre szûnjön meg ez a múltból örökölt teher - áll többek között a nyilatkozat szövegében.
Magyar környezetvédelmi aggodalmak
A romániai verespataki aranybánya-beruházás kapcsán a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) felvette a kapcsolatot az illetékes román hatósággal - derül ki Kemény Attila, a KvVM közigazgatási államtitkárának a Magyar Természetvédôk Szövetségéhez (MTVSZ) intézett válaszlevelébôl, amelyet a zöld szervezet eljuttatott az MTI-hez. Az MTVSZ 21 civil szervezettel karöltve július végén nyílt levélben kérte az államtitkárt, hogy a román környezetvédelmi minisztériumnál kezdeményezze környezeti hatástanulmány elkészíttetését a bányaberuházást finanszírozó cég részérôl, ugyanis a tervezett létesítmény környezeti kockázatot jelent Magyarország számára.
Az államtitkár a válaszlevelében megerôsítette, hogy felvette a kapcsolatot a román Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztériummal és kérdéseket intézett a tervek szerint ciános technológiával üzemelô beruházás kapcsán. Kemény Attila levele szerint az elôzetes válaszban a román hatóság tudatja, hogy adatok híján a tervezett tevékenységre, annak engedélyeztetésére, a technológiára és a környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenlegi szakaszára vonatkozóan nem tud érdemi választ adni.
Ugyanakkor a román minisztérium hangsúlyozza, hogy a leendô hatástanulmányban olyan intézkedéseket javasolnak majd, amelyek végrehajtásával nem lépnek fel határon átterjedô hatások.
Kemény Attila az MTVSZ-hez intézett levélben ígéretet tesz arra, hogy a következô lépésekrôl tájékoztatja a civil szervezeteket és a széles nyilvánosságot egyaránt.
Az amerikai légi irányítók tavaly szeptember 11-én reggel a Világkereskedelmi Központot (WTC) és a Pentagont ért terrortámadást követôen több mint 4600 repülôgépet szállítottak le két és fél óra alatt, miután teljesen lezárták az amerikai légteret. Mint az amerikai szövetségi polgári repülési hivatal, a FAA illetékesei egy hétfôi washingtoni sajtótájékoztatón elmondták, az amerikai repülés történetében példátlan döntést washingtoni idô szerint 9.45-kor hozták. Akkor már három eltérített repülôt nekivezettek a terroristák a WTC ikertornyainak, illetve a védelmi minisztérium épületének. A negyedik elrabolt gép, a United Airlines 93. számú járata húsz perccel késôbb zuhant le Pennsylvaniában, miután az utasok megpróbálták lefegyverezni a légi kalózokat.
Bill Peacock, a légi irányítók igazgatója elmondta, hogy miután a négy gép megsemmisült, katonai repülôk szálltak fel, hogy ellenôrizzék az eget, ha bárki megpróbálkozna még hasonló akcióval. Mivel nem tudták, hogy melyik gépen tartózkodnak olyanok, akik újabb terrorcselekményre készülnek, elrendelték valamennyi járat leszállását a legközelebbi repülôtéren. Szerencsére a légi forgalom a nyugati parton a reggeli órákban még nem volt jelentôs. Helyi 12.15-kor az amerikai légtérben már egyetlen polgári vagy magángép sem volt, a nemzetközi járatokat pedig Kanadába irányították.
Peacock szerint a légi irányítási rendszer jól mûködött, annak ellenére, hogy nem voltak felkészülve egy ilyen helyzetre. Azt azonban Dave Canoles, a FAA-vel kapcsolatos vizsgálatok vezetôje elismerte, hogy kezdetben azt hitték: szokásos gépeltérítési ügyekrôl van szó, és nem öngyilkos terrorakciókról. Az is felmerült a merényletek utáni órákban, hogy összesen 11 gép került a terroristák hatalmába, mert elôfordult, hogy egyes pilóták rádiója elnémult, mások meg nem voltak hajlandók ott leszállni, ahová a légi irányítók küldték ôket. Canoles közölte, hogy szeptember 11 után jelentôsen javult a riasztási és összehangolási folyamat a civil és a katonai hatóságok között azáltal, hogy közvetlen telefonvonalat hoztak létre a FAA, mintegy harminc légi irányító központ, az észak- amerikai katonai parancsnokság és a rendôrség között.
A nagy forgalom megkeseríti a gyulakutiak életét
Fontolgatják, hogy polgári engedetlenséghez folyamodnak a gyulakutai lakosok. Többszöri megkeresésükre a helyi tanács állást foglalt, átiratokat küldtek az illetékeseknek és jelenleg a 30 napos válaszadási, mondhatni türelmi idôszakban vagyunk. Gyulakután a lakosok elmondása szerint naponta legalább 50 nehézjármû halad át, többségük azonban nem tartja be az elôírt segességkorlátozást, így egyre több ház homlokzatán keletkeznek repedések.
Tóth Dénes és Ravasz István, gyulakutai illetve szintén Gyulakutához tartozó kelementelki tanácsosok, a lakosok kérésére tanácsülésen napirendre tûzték a község lakóinak egyik legnagyobb gondját. A múlt hónap 16-án tartott tanácsülésen a testület érdemben tárgyalta is a kérdést, s úgy döntött, felvállalja a lakosok ügyét. Miután ez ügyben korábban már kérték a helyi rendôrség segítségét, de nem jutottak eredményre, ez alkalommal a prefektúrához, a megyei közúti rendôrséghez és néhány érintett szállító céghez fordultak: hassanak oda, hogy a jármûvek a község területén 40 km/órás sebességgel haladjanak el, így óva a fôút mentén lakók házait.
- Naponta több ízben olyan érzésünk van, mintha egy-egy kisebb földrengést élnénk át. Pedig a házak nincsenek is közvetlenül az út mellett. Mindegyik legalább 5 méter távolságra van a mûúttól. Körülbelül 500 házat érint a probléma Gyulakután, Kelementelkén és Havadtôn. A nagy kocsik egy része követ szállít, például a cserepeskôi bányából a balavásári útjavításhoz, vagy fát, de nem csak ezekrôl van szó. Fôként azokkal van baj, amelyek megrakottan, 80 km/órás segességgel robognak végig a falun. Átiratot küldtünk a helyi rendôrséghez, de válaszra sem méltattak. Ezért fordultunk a megyei rendôrséghez - mondja Gáll Sándor polgármester.
A polgármester szavait megerôsítette Varga Mózesné is:
- Kb. három éve tapasztaljuk, hogy a mozog a ház, amikor a nagy kocsik mennek el elôtte. Pedig ez egy 1969-ben épült új épület. Alapot is csináltunk neki, amit a tavaly betonnal erôsített meg a férjem. De hiába a betonalap, hiába van gyári téglából építve a ház, tovább reped a fal. Kívülrôl most javíttattuk meg, belül még hátravan, de úgy gondolom, fölösleges. Éjjel- nappal ropog a fal. Még a leghátsó, az úttól legtávolabb levô szobában is összekoccannak a poharak: mozog minden, amikor mennek. A múltkor le akartam írni egyiknek a rendszámát, de olyan gyorsan elsuhant, hogy nem sikerült.
Kolcsár János, aki a 261. szám alatt lakik, nyugdíjas szobafestô:
- Két éve javítottam meg a ház falát, mert már nem bírtam nézni a repedezéseket, azóta újra megrepedt. Nem is csodálkozom, mikor nagy sebességgel hajtanak el a ház elôt a nehézjármûvek, a kályha ajtaja is leesik néha. Most úgy döntöttünk, hogy az elsô szobát újraépítjük, új alapot öntöttünk a korábbi terméskô alap helyett és betontéglákat is tettünk bele erôsítésnek. Már legalább 20 milliót ráköltöttem, s még sehol sem vagyok...
Véleménye szerint fôként a nagy autók a hibásak. Meg hát az, hogy a telek jóval lennebb van az út szintjénél és a víz nem mindig tud átfolyni a Kis-Küküllô felé. Kolcsár János egyébként bebiztosította házát katasztrófa ellen, ám mikor bajba jutott, kiderült, hogy ami vele most történt, az nem minôsül katasztrófának. Végül a biztosító nem fizetett.
A napokban leadott kérésekre még nincs felelet. A prefektus szabadságon van, a rendôrség szóvivôje, Rus Pop Nicolae meg csak annyit mondott, hogy idôbe telik, míg érdemi választ tudnak adni:
- Elsôsorban meg kell vizsgálnunk, hogy a panasz helytálló-e, azok után méréseket kell végeznünk, hogy valóban olyan nagy sebességgel közlekednek-e az autók, ahogy az ott lakók állítják. Sajnos, nincs elegendô radarkészülékünk. Ha volna, higgye el, egyet állandóan ott tartanánk. Mindazonáltal a vizsgálatok elvégzése elôtt még korai volna állást foglalnom az ügyben, de biztosíthatom, az elôírt 30 napos válaszadási idô után, de lehet, hogy még korábban választ kapnak az érintettek.
Veres Ferenc útépítô mérnök, az Országos Utak Igazgatóságának szakértôje kérésünkre elmondta, hogy a szóban forgó 13A jelzésû utat 1959 és 1961 között építették. Mint ahogy általában az utak tervezésekor szokták, természetesen ez alkalommal is figyelembe vették, hogy mekkora a forgalom rajta, milyen sebességet bír el stb.:
- A 13A nemzeti jelentôségû útnak minôsül, mert Szovátára vezet, de ez nem jelent ebbôl a szempontból semmiféle elônyt, mindössze annyiban különbözik más megyei utaktól, hogy télen elsôbbséget élvez a hóeltakarításkor. Minôségileg ez az országos fôút eredetileg III-as mûszaki kategóriájúnak készült és a 2010 után sorra kerülô tervezett felújításkor sem fog az I-tôl V-ig terjedô skálán fennebb minôsülni. Ennél jobb mûszaki jellemzôkkel csak autópályák és gyorsforgalmi pályák készülnek. Inkább az a baj, hogy ezt az útminôséget akkor (1959-ben) sokkal kevesebb jármûre és lényegesen kisebb forgalomra számították ki. Így az alapja nem elég vastag, a ráöntött aszfaltréteg sem elégséges. Most azonban egyes számítások szerint mintegy 3000 jármû halad át naponta az úton. Tulajdonképpen nem sokat számít az áthaladó jármûvek súlya, hiszen azok a megengedett határon belül maradnak, noha egy-egy gödörbe való döccenéskor már akár 2-szeres, 3-szoros lehet a romboló hatása egy nehézgépjármûnek. Az egyetlen elfogadható megoldás a felvetett problémára a forgalom korlátozása lenne, de ez nyilvánvalóan kivihetetlen - mondta Veres Ferenc.
Szavaiból egyértelmûen kiderül, Gyulakuta és a környezô falvak lakói nem sok jóban bízhatnak mindaddig, míg a már most késésben levô útjavítási programban egyszer csak sorra kerülnek.
Az egyik legérintettebb cég a dévai Contransimex Vest Rt., amely a Wilhelm Geiger GMBH cég alvállalkozójaként az útjavításokkal foglalkozó fôvállalkozónak Szovátáról építôanyagot szállít. A Contransimexnek 10-12 nehézgépjármûve van, ezek közül saját bevallásuk szerint 2-3 megy naponta végig a szóban forgó szakaszon. A szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményük szerint a szállíttató cég sofôrjeit figyelmeztették, hogy Gyulakuta községben 40 km/órás sebességgel haladhatnak. Mind a 17 sofôr aláírásával is jelezte, hogy ezt tudomásul vette, és amennyiben az elkövetkezôkben ezt meghaladják, már az elsô kihágásnál fizetésük 20%-ával büntethetôk, de a visszaesôknek akár fel is bonthatják a munkaszerzôdését. A Geiger cég ugyanakkor kötelezte magát, hogy folyamatosan ellenôrizni fogja alvállalkozójuk alkalmazottait.
A Contransimex nyilvánvalóan nem az egyetlen cég, amely Gyulakuta község területén nehézgépjármûivel áthalad, hiszen a szóban forgó út jelentôs településeket köt össze, nem lehet megkerülni. Mindazonáltal már az is haladás, ha legalább elkezdôdött valami. Jól példázza egyébként, hogy jóindulattal mégiscsak lehet eredményeket felmutatni. Még akkor is, ha ez csak egy csepp a tengerben, talán ilyen kis lépésekkel lehet a gyulakutai lakosok problémáján enyhíteni, ha a végleges és minden felet kielégítô megoldásra csak 2010 után számíthatunk.
Gondok a vidéki vízszolgáltatásban
Sajtótájékoztatót hívott össze Budai Stefan, az Ape-Mures szabad szakszervezet elnöke. A találkozón fôként a vidéki szolgáltatási vállalat problémái kerültek terítékre.
Mint megtudtuk, a szakszervezeti tagok legfôbb gondja, hogy fizetésük az országos minimálbérnél alig nagyobb valamivel és csak szeptembertôl reménykedhetnek némi fizetésemelésben. Így várhatóan a vállalatnál az átlagfizetés 2.250.000 lej körüli lesz, ami az ágazati minimummal egyenlô. Sajnos, a szükséges pénzforrások a várt fizetésemeléshez nem biztosítottak.
A vidéki szolgáltató vállalatnak a rossz minôségû vízhálózat miatt igen nagyok a veszteségei. A Mezôségen például eléri akár a 60%-ot is, ami, figyelembe véve, hogy a hálózatot 25 évre tervezték, és már negyvenedik éve mûködik, tulajdonképpen természetes is. Igen ám, de a veszteségek csökkentéséhez szükséges javításokat a községen belül csak a hálózat tulajdonosa, azaz a helyi tanács végeztetheti el. Gyakorlatilag azonban a szóban forgó községek elöljárói nem kötöttek szerzôdést a szolgáltatóval, így nincs akinek a munkálatokat leszámlázni, ami a vállalat veszteségeit növeli. A szolgáltató ugyanakkor a vízvezetékek cseréjét sem kezdeményezheti, mivel más tulajdonába nem ruházhat be anélkül, hogy ne vádolnák azzal, hogy költségvetési forrásokat másra használ mint amire kiutalták. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ape-Mures által kiszolgált 18 községben nem alakultak meg a helyi közszolgáltatók, noha ezt a törvény 2001- tôl elôírja, és hasonlóképpen elmulasztották megalakítani a tulajdonosi társulásokat, amelyeket egy szintén 2001-es sürgôsségi kormányrendelet ír elô. Amennyiben sem közszolgáltató, sem tulajdonosi társulás nem létezik, a vidéki közszolgáltatónak nincs kivel tárgyalásokat kezdeményeznie.
Virgil Blaj, a közszolgáltató igazgatója elmondta, fonák helyzetben vannak, mivel törvénnyel a kezükben is tehetetlenek. A vállalat minden tekintetben lehetetlen helyzetben van, hiszen míg beszállítóiknak és az állami költségvetésnek 7 milliárd lejjel tartoznak, kintlevôségeik értéke 7,6 milliárd lej. Ez utóbbi azonban jobbára behajthatatlan, az elôbbire pedig folyamatosan késedelmi kamatot számítanak.
Budai Stefan egyébként kérdésekre válaszolva elmondta, nem zárja ki annak a lehetôségét sem, hogy létszámcsökkentésre kerüljön sor, igaz, nehéz megmondani, hogy a 25 szivattyúállomásnál váltásban dolgozó, 14 irodai munkát végzô alkalmazott, 6 sofôr és tizenegy szakmunkás közül kit menesszenek, hiszen a szóban forgó 56 személynek négy szivattyúállomást és 3000 munkapontot kell folyamatosan ellátnia.
Az igazgató szerint az ágazatban külön probléma, hogy nem valósul meg a kommunikáció a döntéshozó szervek közt, és emiatt a rendelkezésre álló támogatásokat sem tudják megfelelôképpen kihasználni.
A szakszervezeti elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hamarosan mindenik párt megyei vezetôségét felkeresi, hogy támogassák ôket problémáik megoldásában, ám ha ez nem vezet eredményre, ôrséget fognak állni a pártszékházak elôtt. Ami a fizetésemelés elmaradása esetén alkalmazandó tiltakozási formákat illeti, e téren egyelôre még nem döntöttek, annál is inkább, mivel úgy gondolják, hogy a megoldás nem helyi szinten kell megszülessen.
A legszükségesebb javítások elvégzésére legalább 60 milliárd lejre volna szükség. Jelenleg a hálózat mûködôképes, de - amint az igazgató elmondta - akármikor felmondhatja a szolgálatot, mivel jóformán sehol nem tartották be a vezetékek környékére vonatkozó elôírásokat, melyek szerint a fölöttük levô területrészen semmiféle tevékenységet nem szabad végezni és hulladékot sem szabad tárolni. Virgil Blaj hangsúlyozta, a veszély komoly, de egyelôre a hálózat bármely pontján iható víz folyik.
A tarka farkú szarka farka nem tarka. "A rezsim bukásakor nagy idealista voltam. Azt hittem, a román nép zseniális nép, és mihelyt megengedik neki, villámgyors kapitalizmust csinál, nem lesz gondja semmivel. Nem hihettem a szememnek, mikor láttam: bányászvizitációkat rendeznek. Nem hittem a fülemnek, hallván Iliescu tévébeszédeit a munkásokról, az osztályöntudatról… És a tömeg ujjongott! (…) Aztán lenyeltem a keserû pirulákat, megértettem a leckét: nem vagyunk zseniálisak, középszerûek vagyunk. És ekként alkalmazkodunk a helyzethez. Augiász istállóját alaposabban kell kitakarítani." (Horia Roman Patapievici) * Monicával nehezebb volt…" Ha az irakiak átlépnék a Jordán folyót, venném a puskámat, és a lövészárokban harcolnék, és meg is halnék Izraelért." (Bill Clinton) * Édesszájúaknak. Elôkelô londoni édesség-áruház csokikóstolót keres, 54 ezer angol lírát fizet, hogy utazz a világban, és minél többféle csokit kóstolgatva ajánlatokat tégy a cégnek: mit forgalmazzon. * Minden alkudható. Négyszobás lakás (Magheru-Piata Romana) 74 ezer dollár. Villa Brassóban 135 ezer dollár. Minihotel a tengeren - 18 szoba, fürdôszobák, erkélyek, recepció, ebédlô, konyha, garázs, pince, parkoló, belsô kert - 800 nm területen, 560 nm beépítve, saját központi fûtés, korszerû berendezés: 200.000 dollár. Minden "negocsiábil", alkudható. * Csôdbe jutott örökkévalóság. Csôdbe ment Kolozsvár egyetlen magántemetôje. Öt éve nyitotta meg egy forradalmár, öthektárnyi területén tizenhatezer sírhely fér el. De nem tudta visszafizetni a bankkölcsönt, a temetô csôdbe jutott, a holtakat pedig átszállították a Házsongárdba. Helyébe cipôgyárat építenek. (Nahát. Jézus is azt mondotta: "Kelj fel, és járj!"… De miben? Gregorio Rizzóban?!) Új temetôre pedig szükség van. évente 45 ezren kapnak rákbetegséget Romániában, és 40 ezren halnak meg rákban. * Hilária. Egy újságírónô kurvának álcázta magát, hogy riportot írhasson a lányokról. "- Ki megy el veled, te döbbencs? - 'kedveskedik' a fiatalabbik egyenruhás. - Vannak elegen - kezdem visszanyerni az önbizalmam. Amikor szól a társának, hogy hívja a meseautót, É. siet a segítségemre. - Ôrmester úr, el ne vigye! Ô nem tartozik közénk. Újságíró; kíváncsi, hogy élünk mi. - A közegek arcáról lerí a döbbenet. Rögtön magázni kezdenek, és immár tiszteletteljesen kérik, ne írjak róluk. Nem tudnak mit kezdeni prostituáltakkal. Alig várják, hogy legyen törvény, ami szabályozza a helyzetet. Nem ígérek semmit."
Hálás-háládatlan téma, minduntalan felbukkan a sajtóban. Hiszen az illeték- vagy okmánybélyeg fölöttébb szükséges pluszkiadás, lakossági terhelés, melynek bevételi jövedelmérôl nem nagyon szoktak felvilágosítással szolgálni az illetékesek. Az csak úgy illik, mint tánc a magyarnak. Illetlenség az illetékbélyegrôl firtató kérdéseket föltenni. Ilyeneket pl.: ha az egyes okmánycsoportok jól meghatározott bélyegilletékkel sújtatnak, akkor miért ne lehetne az okmányok árába eleve beépíteni a bélyeg ellenértékét? Avagy az adófizetô polgár valamely irat megszerzésére amúgy is pénzt fordít, miért ne lehetne akkor hivatalból rányalni azt a fránya bélyeget? Miért a posta kizárólagos forgalmazója? Hol vannak a trafikok, amelyek olykor, valamikor, hébe-hóba árusították? Egyáltalán, egy kétoldalú ügyletbe (ügyfél-hivatal) miért kell bevonni egy harmadikat, jelesül a postát vagy az okmánybélyegek égi- földi kizárólagos forgalmazóját?
Ocsmány bélyegek, az bizonyos. Mert ha az ügyfél megérkezik a hivatal ablaka elé, rögtön közlik vele, hogy a kérvényhez, beadványhoz, bizonylathoz szükséges még ennyi és ennyi számú fénykép, ilyen és amolyan méretben, még tizenkét bizonylat arról, hogy nincs tartozása a temetkezési vállalat, a víz-, gáz- és levegôfestô mûvek felé stb. és 69 és félezer lejes négy darab halovány lila okmánybélyegre. Az elôbbieket játszva megszerzi az ember, azaz megszerezné, ha nem mondanák a hivatalokban, hogy mindegyik bizonylatra tessék venni 29 ezer lejes méregzöld illetékbélyeget.
És akkor az ember fia és leánya, mostohagyereke felsóhajt: jó, de itt a hivatalban (a hivatal mellett) nincs egy bélyegáruda? Nem, az nincs, azt csak a királyi postahivatalok adhatják pénzért. A posta pedig városnegyedenként egy, szinte soha nincs a közelben. Mindig a legtávolabbi ponton büszkélkedik. Gôgöl és újabb sorállásra kényszerít. Közben az idô röpül, a hivatal bezár, ebédszünet van, történik valami, ami miatt aznapra már lôttek az ügyintézésnek, az ügy pedig, mondanom sem kell, határidôs.
Ez a bélyegesdi, gyanítom, még a jó öreg balkáni monarchiabéli örökségünk, konzervatív kelet-európai hagyomány, amit illik ápolni, mint a tüdôbajt, bujakórt vagy szopornyicát.
Azért nincs veszve minden. A minapi csütörtökön dolgom akadt az adóhivatalban. Közölték, hogy egy db 2000 lejes bélyeg hozatala szükséges. Bélyeg a fôpostán csak. Midôn hangosan aprehendáltam, egy ismeretlen jótevô (hivatalnok), megérezve hangsúlyomból, hogy nem vagyok államnyelvû-anyanyelvû, elôvarázsolt egyet, mondván, egy másik mérges úr hozott tízet nemrég, hasonló helyzetek kivédésére. Köszönetem illesse ezúttal is.
Néha kifejezetten jó, ha az ember magyar. Hátha még anyanyelven is beszéltünk volna?!!!
Kétévnyi szünet után a marosvásárhelyi David házaspár tizedszerre is megszervezi Armonia (Harmónia) elnevezésû alkotótáborát. Akárcsak elsô alkalommal, 1992- ben, amikor a magánkezdeményezés országosan is úttörésnek számított, a táborozás színhelye most is Marosszentgyörgy. Közben pár esztendeig átköltöztek Székelykálba, de mint David Gheorghe mondja, a mûvészek jobban kedvelik a sós fürdô környékét, itt látják tehát vendégül alkotó együttlétre a jubileumi eseményre a 33 meghívott jeles képzômûvészt. Annál is inkább, mivel a szálloda gazdái kedvezményesen biztosítják a kétheti szállást, étkezést, így támogatva az Armonia kulturális céljait. Húsz alkotó visszatérô táborozó, tizenhárman elôször jönnek ide, a mûgyûjtô szervezô reméli, hogy nem utoljára. Ezzel azt is jelezte, hogy Gheorghe David és felesége, Erzsébet asszony folytatni kívánja a nyári táboroztatást. Az idén augusztus 16. és 30. között tartja nyitva kapuit a mûvésztelep, Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Iasi, Ploiesti, Tulcea, Nagybánya, Felsôróna, Macin, Beszterce, Vác és Marosvásárhely festô és grafikus képviselôi dolgoznak, találkoznak az alkalmi mûtermekben, vagy, ha az idôjárás engedi, a látványt gazdagon kínáló tájban, a szabadban. Az ünnepélyes megnyitóra augusztus 17-én, szombaton délután 6 órakor kerül sor a maros- szentgyörgyi szállodában.
A hûség nem más, mint állhatatos, kitartó ragaszkodás valakihez, valamihez. Ez aztán lehet örök hûség, vagy csak ideiglenes hûség. Természetesen értékelni, sôt csodálni kell az örök hûséget, melynek legfontosabb megnyilvánulási formája az emberi kapcsolatokban, pl. a házasságban lelhetô meg.
De lehet az igazsághoz, a családhoz, a nemzethez, a hazához, az iskolához, a szülôföldhöz, egy eszméhez, sôt a hithez is hûséges valaki.
Nagy dolog a hûség. Szerintem a jellem fokmérôje, a fejlôdés, haladás motorja.
A hála a jótevônk iránti köszönet, elkötelezettség érzése, viszonzása. Olyan erkölcsi megnyilvánulás, mely az emberi lélek szeretetteljes kisugárzása.
Már minden újságot olvasó, rádiót hallgató, tévét nézô embernek tudomása lehet róla, hogy a 2001-es és 2002-es éveket a Bolyai iskolára, Református Kollégiumra és a két Bolyaira való emlékezés évének nyilvánította a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, az Öregdiákok Baráti Köre, a Bolyai Collegium Alapítvány, a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium vezetôsége.
A Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum ebben az évben ünnepli fennállásának 445. és a világhírû tanítvány, matematikus, Bolyai János születésének 200. évfordulóját. 2001-ben pedig Bolyai Farkas halálának volt a 145. évfordulója. Folyó év augusztus 23. és 25. között tartják az Öregdiákok IV. Világtalálkozóját.
Ezek az események mind-mind lehetôséget nyújtanak, kínálnak arra, hogy a Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum néhai és jelenlegi igazgatóinak, tanárainak, tanítóinak, adminisztratív személyeinek, valamint elhunyt és élô tanítványainak (öregdiákjainak) az alma materhez és a Bolyaiakhoz való hûségérôl említést tegyünk, vagy tegyenek maguk az érdekeltek.
Természetesen teljes, tökéletes mércét, besorolást, felsorolást még többévi alapos elôkészület alapján sem lehet készíteni, hiszen az oktató, nevelô személyek skálája, száma, valamint a tanítványok sokezernyi tömege, a világban való szétszórtsága lehetetlenné teszi ezt.
A hûség és hála megnyilvánulásának, kifejezésének nagy a skálája. Vannak, akik a két Bolyai életmûvének, nagyságának a kutatása és közkinccsé tétele által fejezik ki örök hûségüket és hálájukat. Voltak és vannak, akik az ôsi alma mater történetének megírásával, hagyományainak, szellemiségének feltárásával és gyakorlatba való újraültetésével, oktatási, nevelési, kulturális tevékenysége által elért eredményeinek a kutatása, megörökítése, közzététele által fejezik ki hálájukat, hûségüket. Voltak és vannak, akik ezért vagy azért nagyrabecsült tanáruk, tanítójuk iránt éreznek hálát és hûséget.
Voltak és vannak, akik szép- és szakirodalmi, kulturális, mûvészeti, közéleti tevékenységük, publicisztikájuk által fejezték, fejezik ki hûségüket, hálájukat az iskola vagy tanáraik iránt. De az anyagi, gazdasági támogatók hálája és hûsége sem alacsonyabb mércéjû az elôbb említetteknél, sôt.
És vannak, akik egyszerûen az ôsi falak között eltöltött diákévekért, a tudás iránti vágy felkeltéséért, az emberi- humán szellemiség, erkölcsi magatartás formálásáért hálásak és hûségesek az iskolához, tanáraik iránt.
Gondolom, de vallom is, hogy a hûség, ragaszkodás és hála jut kifejezésre az érettségi találkozók, a nagy, nevezetes évfordulók megszervezése és az azokon való részvétel által is.
A hûség és hála kifejezésének jelei és formái sokfélék és mind-mind hozzájárulnak az alma mater múltjának, jelenének népszerûsítéséhez, megörökítéséhez.
A hûtlenség és hálátlanság fogalma ne legyen soha ismerôs az alma materben, a Bolyaiak iskolájában, a Református Kollégiumban végzett diákok életében.
Nem volt min gondolkodnia. A jeddi tejesember se adhat jobb tanácsot. Ült a bárszéken, italát szopogatta, rálátott a kis térre, az utasok szerre szotyogtak, nini, megtelt az egyik csomagtartó. Neki nincs csomagja. Vagyis ami van, elfér abban a rossz emlékû reklámszatyorban, amelyet a surmó gazemberek meghagytak.
Voltaképpen örülnie kellene, hiszen járhatott volna rosszabbul is. Lám, ott a család másik tagja, aki most a hegyekben nyaral vagy úszóleckét vesz a megduzzadt hegyipataktól, az sokkal többet veszített. Ki ne mondjam a nevét, harapja el a nyelvét. Azt az egyént nagyon nem szerette. Nem szerette egyrészt, mert ugye jött a semmibôl a csóré izéjével, és ukmukfukk elszerette a lányát, a szeme fényét. És ki nem állhatta, mert az az illetô meg sem próbált beférkôzni az após kegyeibe, sôt minden elképzelhetôt megtett, hogy megutáltassa magát. Minden reggel teleköpködte például a fürdôszobát. Hetente két alkalommal rettenetesen berúgott, olyankor az elôszobát is összerondította. Megverte, nem használt. Kidobta, akkor meg a lánya sírt naphosszat, neki magának kellett elmennie az állomásra, ahol borostásan, büdösen szunyókált a csóró egy padon, hogy visszaédesgesse. Taxival hozta haza, direkt a kádba borította.
Ez az utált személy megkapta szabadságpénzét, háromhavi átlagfizunak megfelelô összeget, valami nyolcmillió lejt. Hiába kérlelték jó elôre: ne igyál, míg le nem tetted a pénzt, elsô dolga a rohadt bodega volt. És amikor hazamászott valahonnan, nem volt nála egy hazug fitying sem. Ráadásul egyetlen hajszála sem állt görbén. Úgy szedték el a pénzét, hogy észre se vette a hitvány.
Na ez mit tett a tragédia után? Öngyilk? Puff a Marosnak, ugri a turbinkóba? Á, á. Nyaral a havason.
Nézi a sürgölôdést, kint ismét elered az esô. Lám, a mûvelt Európát is éppúgy elönti az ár, mint bennünket itt, a végeken. Elôveszi a levelet, nézegeti. Hallja a hangot, a sosem látott nô hangját, kissé rekedt alt, de nem cigarettázó hölgy rekedtsége, inkább a megfontoltan szólóé, aki khm, khm-mel kezdi a beszédet, örülök, mondja halkan, hogy ötvenévesen képes vagy újrakezdeni mindent, ezért bizalmam jeléül rátérek a tegezésre, remélem, elfogadod. Kissé zavar, hogy közéleti szerepet is szoktál vállalni, mert én viszont inkább befelé forduló természet vagyok, az apám csaknem harminc éve ültette a szôlôt, de még mindig pompásan terem, igaz, idén kevesebb lesz a termés, volt egy kis fagykár, de ezen a nyolcszáz négyszögöles területen mindig van munka. Az anyukám tartja rendben, tisztán, mivel nekem állandó munkahelyem van, betegeim tisztelnek, szeretnek, nem igazán tudnék megválni tôlük, az anyukám nem bírja már a munkát, a napszámosokat is nehéz irányítani, férfiember kell tehát. Az apukám nem sokáig élvezhette munkája gyümölcsét, a finom villányi óportót, ostoba autóbaleset áldozata lett...
Sóhajtott. Az utastársak nagyjából mind felcihelôdtek, a magasból más szemmel nézték a szomorkás, csepergôs vásárhelyi tájat, mintha már ott volnának.
Nincs mit átgondolnia. Ennél jobbat a jeddi tejesember se mondhatna. Azért jár folyton a jeddi tejesember az eszében, mert az öreg tud valamit, de nem hagyta szólni. Hogy akkor, amikor szégyenszemre ô maga is úgy járt, mint az a bizonyos, hm, perszóna, akkor voltaképpen nem is este volt, hanem reggel... Tévedés azt gondolnia, hogy késô este bandukolt hazafelé a... na jó, a patakparti kocsmából, és h&a