|
LIV. évfolyam 186. (15149.) sz. |
2002. augusztus 13., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A nyár folyamán a jég és más természeti csapások több mint 37 milliárd lej kárt okoztak a mezôgazdaságban. Az utóbbi idôben a Nyárád, a Küküllô és a Felsô-Maros mentén jeleztek nagy veszteségeket. Az elmúlt három hét kedvezôtlen idôjárása lehetetlenné tette az aratást és az ôszi szántás elvégzését - nyilatkozta lapunknak Náznán Jenô, a Mezôgazdasági Igazgatóság helyettes vezérigazgatója. A meteorológiai elôrejelzések szerint továbbra is változékony, csapadékos idôre lehet számítani.
Miután a természeti csapások miatt a mezôgazdaságban nagy veszteségeket könyvelhetnek el, a több mint három hete szinte napi rendszerességû esô miatt újabb károkkal kell számolni, ugyanis az esedékes munkálatokat, az aratás befejezését és az ôszi szántást egyelôre nem lehet elvégezni. A szalmásgabonák közül a búza 10 százaléka, a sörárpa egyharmada és a zab több mint fele aratatlan. A sok esô miatt nagyon elszaporodtak a gyomok, ami lényegesen csökkenti a gabona minôségét. A búza csak takarmánynak lesz jó. Gondok vannak a sörárpával is, amelynek minôsége - hektolitersúly, fehérjetartalom, szemek nagysága - nagyon megsínylette a sok esôt. A szalmát sem tudták betakarítani, ami a szántás minôségének a rovására megy.
Bár a lehullott vízmennyiség 5-20 liter között volt négyzetméterenként, a Nyárád, a Küküllô és a Felsô-Maros mentén a talaj nagyon nedves, ezért a földeket mezôgazdasági gépekkel nem lehet megközelíteni. Az ôszi szántásra váró 40 ezer hektárból csupán 2600 hektárt sikerült megmunkálni. Az elgyomosodott tarló miatt a szántás minôsége gyenge lesz, mivel a növénymaradványokat, a szalmát alászántják.
A meteorológiai elôrejelzések továbbra is változékony idôt jósolnak, a megtorpant mezôgazdasági munkálatok befejezése tehát még várat magára - tájékoztatott Náznán Jenô helyettes vezérigazgató.
Újra divatba jött a vagyonnyilatkozat. A vészesen teret vesztett Nemzeti Parasztpárt azzal próbálja felhívni magára a közvélemény figyelmét (létezünk, számítsanak ránk majd a választásokon!), hogy közzétette legfontosabb vezetôinek vagyoni állapotáról szóló bevallását, s ezzel mintegy felkérte a többi politikai alakulat vezetôit: kövessék példájukat.
A felhívásnak azonban igen csekély az esélye, hogy valaki figyelmet szenteljen neki, s nem azért, mert nehezére esne bevallani például a kormánypárt fejeseinek néhány milliócskát (lejben természetesen), hisz senki sem esett a feje lágyára, hogy esetleges törvénytelen ügyleteit a nyilvánosság elôtt végezze. A felhívás inkább azért nem fog követésre találni, mert a politikában nem szokás "vert helyzetben" található ellenfél tanácsait, kihívásait elfogadni, fontosabbnak elismerni az ellenlábast valós jelentôségénél.
Az igazi gond azonban nem abban rejlik, hogy a felhívásnak lesz-e visszhangja vagy sem, hanem inkább abban, hogy az ilyesfajta bevallósdi rég elveszítette jelentôségét. Túlságosan sok ilyen jellegû politikai állásfoglalás látott már napvilágot, s már a gyerekek is mosolyognak a nyilvánosságra hozott adatok hallatán, annyira kevéssé hihetôek. Hogy csak a parasztpártnál maradjunk: a "leggazdagabb" Ion Caramitru 32.000 eurós bankszámlája nem "hat meg" senkit, a somostetôi álompaloták építtetôi minden bizonnyal egytôl egyig elmosolyodnának az összegen, hogy ne is említsük némelyik politikus 2-3000 eurós bevallását, ami - az új határátlépési szabályok szerint - családostól legfeljebb tíznapos nyugati tartózkodást tesz a számukra lehetôvé.
Másfelôl, azontúl, hogy az egyszerû állampolgárnak amúgy is elege van az ilyesfajta vagyonbevallásokból, mert sehogyan sem tudja összeegyeztetni a kijelentésben szereplô adatokat az illetô személyiség nagystílû életvitelével, meg az erdô alján felépített kacsalábon forgójával, felvetôdik a kérdés: miért szégyen egy kapitalista társadalomban, ha valaki vagyonra tesz szert? Netán a rossz lelkiismeret szólal meg politikusainkban, akik - folyton ama bizonyos üst körül forgolódván - tisztában vannak vele, hogy a tisztességes munka és üzlet fogalma Romániában egyelôre a fehér holló gyakoriságával fordul elô?
Akármi is az igazság, a vagyonbevallósdi ellentétes hatást vált ki a társadalomban, mint politikusaink remélnék. Ezért, ahelyett, hogy ilyesmivel töltenék az idejüket, talán jobb lenne a tisztességes üzleti közeg megteremtésén munkálkodniuk, mert az egyenes úton szerzett vagyont aztán senkinek sem kell majd bevallások mögé dugdosnia.
Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál
A közép fejlesztési régió hat megyéjének tanácselnöke vette számba a regionális fejlesztéssel kapcsolatos gondokat az elmúlt héten Brassóban tartott megbeszélésen. Az egybegyûltek úgy vélték, hogy a fejlesztési régiók jelenlegi felépítésén nem szükséges változtatni, ugyanakkor azt is megfogalmazták, hogy nem szükséges adminisztratív struktúrává való átalakításuk sem, csakis a gazdasági fejlesztés céljainak felelnek meg. Megegyeztek abban, hogy a közeljövôben Sinaián megrendezendô, témájául a regionalizmust választó konferencia következtetései után hajlandóak megvizsgálni egyéb javaslatokat is. Mint köztudomású, a konferenciát szervezô Prahova megyei tanács azt a véleményét fogalmazta meg, hogy számára elfogadhatóbb lenne Brassóval egy régióba tartozni, mint teszem fel Calarasi megyével. A PHARE-programok magvalósításának elemzésekor sajnálattal állapították meg, hogy néhány tervet nem sikerült teljesíteni, így az európai alapokat vissza kellett utalni. Az ok szinte minden esetben, hogy a saját hányadra nem sikerült a kellô mennyiségû összeget elôteremteni. Ilyen befejezetlenül maradt a segesvári óratorony felújítása, vagy a Dicsôszentmárton melletti gyógyiszapfürdô létesítése.
Ugyancsak beszámolt Virág György megyei tanácselnök a szállításügyi minisztériumban Sechelariu államtitkárral folytatott megbeszéléseirôl. Mint elmondta, az államtitkár megígérte, hogy a Jedd-Nagyernye terelôút megépítését belefoglalják a 15-ös számú országút felújítási tervébe, melynek a munkálatait 2006 után kezdik el. Ugyancsak szóba került a Dózsa György utca felújítására szánt 15 milliárd lej sorsa, amit a mai napig sem utaltak át a minisztériumból, s az Ákosfalva- Nyárádtô útszakasz országos jelentôségû úttá való átminôsítésének kérdése is. Mindkét esetben van lehetôség a kedvezô elbírálásra, ugyanakkor viszont a malomfalvi híd építésére szánt összegek emelése, s a kisvasút központi pénzekbôl való tervezett felújítása nem valószínû. Nem sikerült kieszközölni a budapesti repülôjárat beindításához szükséges engedély megszerzését sem, a repülésügyért felelôs államtitkár pihenôszabadsága miatt.
Annak kapcsán, hogy a héten az RMDSZ tisztségviselôi megbeszélést tartanak Nyárádszentmártonban, melyen szóba kerülnek a jövô évi költségvetés elôkészítésének alapelvei, Virág György elmondta, hogy az idén is fennáll az a veszély, hogy az utolsó hónapokban néhány község nem fogja tudni fedezni költségeit.
A folyamatosan zajló ellenôrzésekrôl készült kimutatás szerint az elmúlt héten 8 polgármesteri hivatalt vizsgált meg a prefektúra ellenôrzô bizottsága, amelyben az egyes érintett intézmények is képviseltetik magukat. A beszámolókból újra az derült ki, mint a korábban ellenôrzött polgármesteri hivatalok esetében, hogy bôven van szabálytalanság megyeszerte. Szemétösszegyûjtési és tárolási gondok akadtak Ratosnyán, Dédán, Felsôrépán, Marossárpatakon, Apoldon és Fehéregyházán. Vízellátási, víztárolási, folyómeder-tisztítási és árvízvédelmi problémákat észleltek Ratosnyán, Dédán, Görgény- oroszfaluban, Felsôrépán, Marossár-patakon és Vajdaszentiványon. Ahol megtalálták a felelôsségre vonható magánszemélyeket, azokat helyben megbüntették, például Ratosnyán egy faanyagot szabálytalanul a Maros partján tároló személyt 15 millió lejre büntettek. Felsôrépa község a birtoklevelekbôl csak 30%-nyit osztott ki és ezért vonták felelôsségre. A rendellenességek miatt mind Marossárpatak, mind Vajdaszentivány polgármestere megrovásban részesült. Ez utóbbinak év végéig meg kell oldania az illegálisan felhúzott épületek problémáját, a marossárpatakinak pedig 5 hónapon belül a kórházotthon hiányzó engedélyeit kell beszereznie. Apoldon és Fehéregyházán hamarosan megszüntetik a szeméthalmokat, és biztonságos helyre kell szállítsák a gyomirtó hulladékokat. Pénzbírságot egyetlen hivatalban sem róttak ki.
A július 17-én elkezdôdött, az egész megyét átfogó ellenôrzés komplexitásában minden korábbi vizsgálatot felülmúl. A négy ellenôrzô csoport minden községbe ellátogat és az ellenôrzést végzô felügyelôk különös figyelmet fordítanak az "Egy tisztább Romániáért" program betartására, és ezzel kapcsolatban a szeméttárolók állapotára illetve a szemételhordás megszervezésére, a vegyi anyagok tárolásának biztonságára és általában a tisztaságra. Ugyanakkor megvizsgálják, hogy a községek milyen mértékben vannak felkészülve az árvizekre. Nem marad ki azonban a birtoklevek kérdése sem.
32 erdész mérte össze tudását és ügyességét az elmúlt hétvégén a görgényszentimrei erdészeti iskolaközpontban szervezett A legjobb erdész címû megyei vetélkedôn. A versenyzôk az általános ismereteiket felmérô kérdésekre kellett válaszoljanak, fel kellett ismerjék leveleikrôl a fákat, s célba is lôttek. A legjobbnak Daniel Ulesan (Marosludas) bizonyult, ôt követte Dan Runcan (Palotailva) és Liess Walter (Görgényszentimre). A nyertesek pénzjutalomban részesültek, az elsô helyezett részt vesz az országos megmérettetésen is.
Hármasfalu székely közössége, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala és Ügyvezetô Elnöksége, valamint az EMKE Országos Elnöksége az idén is megrendezi a Szent István-napokat a Maros megyei Székelyszentistvánon. Az augusztus 16-án és 17- én zajló kétnapos rendezvénysorozaton jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Borbély László és dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselôk.
Az államalapító szent királyra emlékezô ünnepség keretében 16-án, pénteken kerül sor a hármasfalui általános iskola névadó ünnepségére, valamint a Felsô-Küküllô mente képzômûvészeinek seregszemléjére. A rendezvény második napja Simorka Sándor szobrászmûvész Szent Imre-szobrának felavatásával kezdôdik, majd ezt követôen ökumenikus istentiszteletet tartanak a székelyszentistváni református templomban. Az eseménysorozat zárómozzanataként szombat délután a résztvevôk megkoszorúzzák Szent István mellszobrát. A kétnapos eseményen fellép Kilyén Ilka marosvásárhelyi színmûvésznô, valamint a szovátai Intermezzo kamarakórus.
A bözödi 60 éves L. I. vasárnap égô fáklyával akarta fertôtleníteni az udvaron levô tyúkketrecet. A lángok belekaptak a ketrecbe, s átterjedtek a közelben levô faépületekre, majd a szomszédban levô gazdasági épületekre is. A helyszínre a nyárádszeredai tûzoltócsoport szállt ki. A lángokban elpusztult a Fô utca 34. szám alatt levô csûr, szénatároló, istálló, mezôgazdasági eszközök és közel tíz tonna széna, ugyanakkor a 35. szám alatt levô istálló, szénatároló, csûr, 150 négyzetméter tetôzet és 10 tonna széna. Vasárnap éjszaka ismeretlen személy meggyújtotta a marosvásárhelyi Ramurele utca 17. szám alatt levô 3- as lakrész ajtaját. A helyszínre érkezô marosvásárhelyi tûzoltóknak sikerült megakadályozniuk a lángok terjedését, így csupán a bejárati ajtó károsodott részben.
Az orvos ötmillió lejt kért a fiam vakbélmûtétjéért. Mondtam neki, hogy annyi pénzt nincs kitôl kölcsönkérjek. - Akkor szedjen össze annyi pénzt, amennyit tud, s a többit hozza el terményben - válaszolta. A tíz tyúkomból ötöt levágtam, megpucoltam, lefagyasztottam, a megmaradt szilvapálinkát leszívattam, a szomszédasszonyaimtól is összeszedtem a friss tojásokat. Az évek során ajándékba kapott bort is levettem a szekrény tetejérôl. Kétszer fordultam. A mûtét sikerült. Szépen megköszöntük - meséli az autóbuszmegállóban a Maros menti asszony. Én csak az elôttem elment járat útvonalára voltam kíváncsi, ô azonban beszélni akart, s így ismerhettem meg fia vakbélmûtétjének történetét. A következô járat érkezéséig mindenki elmesélte az orvosokhoz fûzôdô kellemes és kellemetlen élményeit, majd jó ismerôsként búcsúztunk el.
Ez a találkozás jutott eszembe, amikor részt vettem a hidegvölgyi orvosi rendelô megnyitóján.
Nagy érdeklôdéssel fogadtak a Hidegvölgy utcában. Bár mindenki tudta, hogy az idegenek az orvosi rendelô hivatalos megnyitójára jöttek, szívesen kérdezôsködtek. Honnan jöttek, kik maguk, mit keresnek itt, készítenének egy fényképet rólam? - hangzottak a kérdések. Egy-egy mosollyal próbáltam válaszolni. Az orvosi rendelô elôtt jókora tömeg volt. Fôként mezítlábas gyerekek és hagyományos ruhába öltözött idôs asszonyok kíváncsiskodtak, jelentettek beteget. Az orvosnô mindenkit ismert, mindenkit nevén szólított. Elmesélte, hogy már három éve gondozza a betegeket, a rendelô megnyitása elôtt egy hidegvölgyi magánlakás szobájában dolgozott. Lelkesen mesélt, mutogatta a berendezést, az orvosi felszereléseket. Újságolta, hogy az épületben gáz már van, így a télen nem fognak fázni, sem ô, sem a betegek. Reménykedett, hogy kerülnek támogatók, akik a vizet is bevezetik. Mesélt, s közben az ajtó felé tekintgetett, szemével és kezével fegyelmezte az ajtó elôtt álló csintalankodó gyermekeket.
Látszott, hogy nem a szavak embere. Vállalta a cigányok gondozását, kezelését akkor is, amikor nem voltak megfelelô körülmények. Kijárt közéjük, tanácsot osztogatott nekik, beteget, terhes lányokat, nôket látogatott. S folytatja ezt most, s közben hálás, hogy megfelelô orvosi rendelôben dolgozhat.
Hivatástudattal.
Mozgásterápia-tanfolyam pedagógusoknak
Kulcsár Mihályné magyarországi pedagógus A tanulási zavarok felismerése, megelôzése, terápiája és az egészség megôrzésére szolgáló módszerek címmel tart mozgásterápia-tanfolyamot pedagógusoknak. A résztvevôk oklevelet kapnak, amelyet a tanügyi szervek Romániában és Magyarországon is elismernek. A szeptember 1-6. között zajló rendezvényt a megyei tanfelügyelôség szervezi a 13-as, kövesdombi napközi otthonban. Jelentkezni augusztus 15-31. között lehet a 131-358-as és a 137-657-es telefonszámokon.
Makfalva környékével ismerkednek
A makfalvi mûvésztelepen levô alkotók szerdán a szomszédos Vadasdra látogatnak. A környék megtekintése, az emberekkel való ismerkedés mellett a mûvészek felkeresik a helyi Molnár Dénes-képtárat is.
A nagycsaládosok átvehetik a magyar igazolványokat
Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesülete értesíti azokat a személyeket, akik az egyesületnek megbízást adtak magyar igazolványuk átvételére, hogy az iratok megérkeztek. Az érintettek szerdán 17 órakor személyesen vehetik át azokat. A gyermekek igazolványait csak az édesanya veheti át. A magyar igazolvány használatának lehetôségeit Both Gyula ismerteti a jelenlevôkkel.
Folytatják az aszfaltozást Szászrégenben
Amennyiben kedvezôek lesznek az idôjárási körülmények, a szászrégeni polgármesteri hivatal folytatja az útjavítást a helyi Fecske utcában. Marian Traian polgármester tájékoztatása szerint az említett utcában két nap alatt befejezik az aszfaltozást. A javításokat a Subcetate és az Apalinei utcákban folytatják.
Csatlakozhatnak az ivóvízvezetékhez
Egy kilométernyi fô vízvezeték lefektetésének költségeit fedezi a Marosszentgyörgy és Nagyernye község között épülô üzletház. Marosszentgyörgyön eddig csak a Kollektív utcáig volt lefektetve a fôvezeték. A polgármesteri hivatal megegyezett a kivitelezôvel, hogy szeptemberben az üzletházat vízzel ellátó vezetékhez csatlakozhatnak a környéken lakó marosszentgyörgyi családok is. Simon Ferenc alpolgármester elmondta, hogy 57 házhoz vezethetik be az ivóvizet. A kivitelezô a munkálatok befejezése után visszahelyezi a felszedett járdalapokat is.
Kézimunkáznak, játszanak és énekelnek a tegnap kezdôdött evangelizációs napokon a vadasdi gyermekek. A közel nyolcvan óvodással és iskolással Kinde Szidónia marosvásárhelyi,s Székely Enikô helybéli református kántor és Nemes Éva vallástanár foglalkozik. A foglalkozáshoz szükséges alapanyagok holland adományokból származnak. Az evangelizációs napok szerdán délután a szülôk jelenlétében zárulnak.
A Marosvécs községhez tartozó Idecspatakon augusztus 17-én V. alkalommal szervezik meg a néptáncfesztivált. Meghívottak: erdôidecsi, dédabisztrai, felsôrépai, mezôkapusi román néptánccsoportok, a holtmarosi magyar, a nagybányai ukrán, a konstancai tatár, a gernyeszegi cigány tánccsoport, a marosvásárhelyi Nyitott Szívek német csoport, valamint a mezôcekedi népi muzsikusok. Az ünnepély 15 órakor a csoportok fogadásával kezdôdik, fél órával késôbb a népviseleteket bemutató felvonulással folytatódik, majd 16 órakor a helyi kultúrotthonban kezdôdik a tulajdonképpeni fesztivál.
Az Electrica helyi kirendeltsége értesíti az érintetteket, hogy javítási munkálatok miatt augusztus 14-én, szerdán 7-15 óra között nem lesz villanyáram Csejden és Tófalván. Ugyanaznap, ugyanazon idôben szünetel az áramszolgáltatás Mezôbándon a következô utcákban: Madaras, CFR, Pepemiste, Viilor, Palló és Mezôgazdászok.
Megyeközi sporthorgász-bajnokság
Az elmúlt hétvégén a Bözödi- tónál szervezték meg az országos álló sporthorgász-bajnokság megyeközi szakaszát, amelyen Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Maros, Szatmár és Szilágy megyei versenyzôk vettek részt. Az elsô öt versenyzô továbbjutott az országos megmérettetésre. A hétvégi rendezvényen a következô személyek voltak a legeredményesebbek: elsô helyezett a Máramaros megyei Miklositza Levente, ôt követte Otel Constantin (Máramaros), Filip Mihai (Kolozsvár), Palean Florin (Kolozsvár), Barta János (Bihar). A Maros megyei horgászok a 13., 14., 17. illetve 19. helyezettek lettek.
Háromszáz házat és gazdaságot öntött el az árvíz hétfôn a Hargita megyei Gyergyószárhegyen, felhôszakadás következtében. Az erôsen megduzzadt Nagypatak és a Csinod elsodort öt hidat és hordalékkal borított be mintegy tíz kilométernyi utat. A településen megbénult a közúti forgalom, néhány gazdaságot elszigetelt a víz és az iszap. Ambrus Zoltán, Gyergyószárhegy polgármestere szerint az okozott kár értéke számilliós nagyságrendû. A heves esôzések miatt Ditróban is elöntött a víz több házat, gazdaságot és községi utat. A két településen ez már a második árvíz a hónap elejétôl.
Megbénult a közúti forgalom Temes megyében a vasárnapról hétfôre virradó éjszakán, amikor a szélvihar több tíz fát csavart ki két mûút mentén. A szokatlanul erôs vihar Törökszákos és Nagykövéres települések térségében tört ki. A szél húsz fát döntött ki az 592-es megyei úton. Három óra múlva a vihar a megye keleti részében fekvô Temesrékás és Sustra környékét is elérte, ahol 12 fát csavart ki a földbôl a 6-os országúton. Az Országút- felügyelô Társaság dolgozói egész éjjel dolgoztak az utak felszabadításán. A vihar több tíz hektár mezôgazdasági területet tett tönkre, Temesváron több lakást elöntött a lezúdult esôvíz. Az ítéletidô a vasúti közlekedésben is fennakadást okozott, a Temes megyében közlekedô vonatok összesen 500 percet késtek.
0,5 százalékos infláció júliusban
Romániában júliusban 0,5 százalékos volt a havi infláció, a júniusi 1,2 százalék után, elsôsorban az élelmiszerek szezonális árcsökkenése miatt. A statisztikai intézet hétfôn közölt adatai szerint júliusban 23 százalékra mérséklôdött a tizenkét havi infláció a júniusi 24 százalékról. Decemberhez képest átlagosan 9,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak júliusban. Tavaly júliusban a tizenkét havi infláció 31,8 százalékos volt Romániában. A nemzetközi pénzintézetekkel kötött megállapodások értelmében Romániának idén 22 százalékra, jövôre mintegy 15 százalékra kell visszafognia az éves inflációt.
A Danubius tôkét emelt a Salina Invest Rt.-ben
A Danubius Hotels Rt. és a Corvinus Rt. közösen 4,1 millió dolláros tôkeemelést hajtott végre a romániai Salina Invest Rt.-ben - közölte a Danubius a Budapesti Értéktôzsde honlapján hétfôn. A Salina Invest Rt. a Danubius romániai érdekeltsége, amely tavaly májusban megvásárolta a szovátai gyógyfürdôtársaság részvényeinek 82,17 százalékát a román államtól. A privatizációs szerzôdésben a vevô kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollárt fordít a fürdôkomplexum felújítására. A mostani, 4,1 millió dolláros tôkeemelés - amelyet a romániai kereskedelmi kamara már bejegyzett - a kötelezettségvállalás elsô évre esô része. A befektetés révén a Danubius Rt. tulajdoni részesedése a Salina Invest Rt.-ben 49,5 százalékra nôtt. A másik magyar fôtulajdonos, a Corvinus Rt. 43,4 százalékkal, további három magyar vállalkozás, illetve magánszemély 7,1 százalékkal részesedik. A Danubius elôszerzôdést kötött részesedésének további növelésére, így tulajdonhányada várhatóan 56,5 százalékra emelkedik. Elôreláthatólag a második félévben a Salina Invest bekerül a Danubius konszolidációs körébe.
Betörtek egy fôvárosi katonai lôszerraktárba
Eddig ismeretlen tettesek betörtek a bukaresti 01348-as katonai egység lôszerraktárába. Az illetéktelen behatolás nyomait a zárakat ellenôrzô altiszthelyettes fedezte fel vasárnap, áll a Honvédelmi Minisztérium közleményében, amelyet hétfôn juttattak el a Mediafaxhoz. Az incidens kivizsgálását az 1-es számú Területi Motorizált Zászlóalj parancsnoka, a Fôvárosi Katonai Ügyészség, valamint a Belügyminisztérium Kriminalisztikai Szolgálata végzi, a nyomozás eredménye nyilvános lesz majd, áll a közleményben.
Az aradi határôrök vasárnap este elfogtak négy iraki férfit, akik törvénytelenül próbáltak átjutni Magyarorságra. A 22 és 34 év közötti irakiakat egy bukaresti férfi vitte a határzónába, aki bevallása szerint száz dollárt kapott volna egy útért, azonban nem kellett volna átvezetnie a csoportot a határon. A rendôrség kiderítette, hogy a négy iraki férfi szerepel az Országos Menekültügyi Hivatal nyilvántartásában, ezért az államhatár illegális átlépésének kísérletéért büntetôeljárást indítanak ellenük.
Román mikrobusz is sérült a 4-es fôúton
Ketten súlyosan megsérültek, továbbá két ukrán kamion és egy román mikrobusz megrongálódott abban a közúti balesetben, amely hétfôn délelôtt történt a 4-es számú fôúton Karcag és Apavára között - tájékoztatta Lengyel György, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendôr- fôkapitányság sajtófônöke az MTI-t. Elmondása szerint a Debrecen felôl érkezô, egymás mögött haladó két kamion közül az elsô eddig nem egyértelmûen tisztázott okból lehúzódott az útpadkára, majd onnan az árokba hajtott. A szorosan mögötte haladó gépjármû vezetôje - ezt észlelve -félrerántotta a kormányt, a kamion áttért az úttest baloldalára és összeütközött egy Karcag felöl szabályosan közlekedô román mikrobusszal. Az ütközés következtében a kisbuszban lévôk közül ketten súlyosan megsérültek.
Égô hajtómûvel kényszerleszállást hajtott végre helyi idô szerint vasárnap a New York-i Kennedy repülôtéren az Iberia spanyol légitársaság egyik utasszállító repülôgépe. A járat New Yorkból Madridba tartott. Mint az El País címû spanyol újság internetes oldalán hétfôn beszámolt róla, a Boeing-747-es fedélzetén 386 emberrel már húsz perce az Atlanti-óceán felett repült, amikor a pilóta visszafordulásra kényszerült. Az utasok - köztük az El País egyik újságírója - látták, hogy mindkét bal oldali motor ég. Mivel a repülôgép lángoló hajtómûve már nem tudott teljes tolóerôt biztosítani, a pilóta a kényszerleszállás mellett döntött. A tûzoltóknak nem sokkal a földet érés után sikerült eloltaniuk a tüzet, amely csak a hajtómûvekre korlátozódott. Az utasok kimenekítését nehezítette, hogy a vészcsúszdát nem lehetett használni - számolt be az El País. Amikor az utasokat kihozták a gépbôl, öt személy megsérült, egyikük állapota súlyos.
Kovács László magyar külügyminisztert meghívták a román nagykövetek szokásos évi értekezletére - jelentette be Bukarestben a román külügyminiszter.
Mircea Geoana vasárnapi rendkívüli sajtóértekezletén "a román diplomáciai naptár" elkövetkezô eseményeirôl szólva a többi között közölte, hogy Kovács László magyar külügyminiszter szeptember 4-5. között hivatalos látogatást tesz Romániában. Ebbôl az alkalomból a magyar diplomácia vezetôje szeptember 4-én megbeszéléseket folytat a román államelnökkel, a kormányfôvel és a külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatok kérdéseirôl, 5-én pedig elôadást tart a román nagykövetek szokásos évi értekezletén.
A "premierként" bejelentett meghívásról Geoana azt mondta, azért hívták meg a bukaresti nagyköveti értekezletre Kovács Lászlót, hogy "megossza velünk kiterjedt és gazdag diplomáciai tapasztalatait".
Az MTI érdeklôdésére sem a román külügyi szóvivô, sem Mircea Geoana külügyminiszter "egyelôre" nem tudta megmondani, hogy mikor kerül sor a kétoldalú vegyesbizottság kisebbségi albizottságának a magyar kedvezménytörvény romániai vonatkozású alkalmazásával kapcsolatos ülésére. "Most rögzítjük az idôpontokat" - mondták.
Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben
Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetôségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára hétfôn Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján.
Szabó Vilmos a közelmúltban megtartott Magyar Állandó Értekezlet pozitív üzeneteként értékelte, hogy a meglévô viták mellett egyetértést lehetett teremteni arról, hogy "mirôl beszéljünk és hogyan kezeljük az alapvetô kérdéseket".
A közelgô európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék.
- A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - fûzte hozzá.
Szabó Vilmos szerint a határon túli magyarság ügyében a legszélesebb nemzeti egyetértésnek kell megnyilvánulnia.
Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét.
Megítélése szerint egyetértés van abban, hogy a szülôföldön történô maradást kell elôsegíteni minden határon túli magyar számára.
Szabó Vilmos szerint ez óriási történelmi felelôssége az anyaországnak, különösen akkor, amikor realitássá válik európai uniós tagságunk. Mint elmondta, újabb kihívásokat jelent ugyanis határon belül és kívül, amikor a schengeni határ választ majd el azoktól a területektôl, ahol a legnagyobb magyar kisebbségek élnek.
Jelezte: ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy ne csak azt nézzük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket.
Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevôje volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtô rendezvénynek.
Orosz István az akadémia fontos feladatának nevezte, hogy a résztvevôknek módja nyíljék eszmecserére, a magyar tudományos eredmények megismerésére.
Hozzátette: fontos az is, hogy ismereteket szerezzünk arról, milyen gondokkal küzdenek azok a határon túl élô magyarok.
Pósán László, az akadémia titkára elmondta: a 13. alkalommal megkezdôdött Ady akadémiának az idén csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek az augusztus 19-én befejezôdô továbbképzésre.
Nem változott az EU álláspontja
Az EU álláspontja szerint az Egyesült Államok és Románia között a Nemzetközi Büntetôbírósággal kapcsolatban megkötött kétoldalú megállapodás nem áll összhangban az unió és a tagjelölt országok ez ügyben követett megközelítésével.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ezt személyesen is közölte Mircea Geoana külügyminiszterrel, akivel múlt pénteken folytatott telefonbeszélgetést - mondta hétfôn a bizottság szóvivôje.
Az Egyesült Államok kezdeményezésére a két ország augusztus 1-jén olyan megállapodást írt alá, amelyben Bukarest elismeri, hogy nemzetközi békefenntartó küldetésekben részt vevô amerikai katonák nem állíthatók a hágai székhelyû Nemzetközi Büntetôbíróság elé.
Brüsszel már nem sokkal az aláírás után, a múlt hét végén sajnálkozásának adott hangot a lépés miatt. Az unió szerint ugyanis mindenekelôtt jogilag elemezni kell, milyen következményekkel járhat az ilyen megállapodások megkötése, s bármilyen további lépésre csak ezt követôen, az elemzés eredményeinek a fényében kerülhetne sor. E megközelítéssel valamennyi tagállam és a tagjelölt országok is egyetértenek - jegyezte meg a szóvivô.
A bizottság elnöke egyébként nem külön e probléma miatt folytatott telefonbeszélgetést a román külügyminiszterrel; általánosságban tekintették át az EU-román kapcsolatok egészét, s Prodi ezzel kapcsolatban hozta szóba a megállapodás kérdését is.
Az Egyesült Államok attól tart, hogy ellenségei politikai célokra használhatják fel a július 1- jén létrejött Nemzetközi Büntetôbíróságot, és koholt vádak alapján kezdeményezhetnek eljárást nemzetközi békefenntartó mûveletekben részt vevô amerikai katonák ellen. Ezért szeretné elérni, hogy fegyveres erôinek tagjait eleve vonják ki a bíróság joghatálya alól. Románián kívül azonban egyelôre csak Izrael volt hajlandó kétoldalú megállapodást kötni vele errôl.
Mindaddig, amíg az EU-tagságra pályázók közül a viszonylag szegényebbek, például Románia és Bulgária, nem lesznek az Európai Unió tagjai, nem várható tömeges munkaerô- áramlás keleti irányból - jelentette ki Horst Siebert, a kieli Világgazdasági Intézet elnöke a Süddeutsche Zeitung hétfôi számában megjelent nyilatkozatában.
- Mindenesetre nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugatra vándorlók, tekintettel a kelet-európai bérekre, akkor is több pénzben reménykedhetnének, ha Németországban nem találnának munkát, és szociális juttatásokból kellene megélniük. Ez a jóléti differencia meglehetôs vonzerôt gyakorol majd - jegyezte meg a német gazdasági szakember, a német kormány "öt bölcsnek" nevezett független tanácsadói közül az egyik. Siebert szerint nem csak az EU bôvítése, hanem az euró is erôsíti a munkahelyekért folyó konkurenciaharcot, és ha erre nem figyelnek, még több munkahely vész el Németországban.
A statisztika által át nem fogott területeket is beszámítva Németországban nem négymillió, hanem közel hatmillió a tartósan foglalkoztatás nélküliek száma - állította Siebert, aki további tömeges leépítésektôl tart Németország nyugati területein, amilyeneket már a kilencvenes években is átéltek. Akkor a húsz fônél több embert foglalkoztató üzemek összesen 7,35 millió munkahelyébôl 1,65 milliót felszámoltak.
A hatóságok fokozták az Egyesült Államok egyik jelképének számító San Francisco-i Golden Gate híd esetleges terrorista támadás elleni védelmét.
Az AP a híd fenntartóinak szóvivôjét idézô jelentésében arról számolt be hétfôn, hogy Kalifornia szövetségi állam országúti járôrei, a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI), a parti ôrség és a szövetségi légi irányítás más intézményekkel együttmûködve igyekszik elkerülni, hogy a híd a tavaly szeptember 11-i, New York-i és washingtonihoz hasonló terrorista támadás áldozatává váljon. Egyebek közt fokozták a híd körüli járôrözést is. Az illetékesek azt nem közölték, hogy milyen támadástól tartanak. A Contra Costa Times címû lap szerint olyan fenyegetés jutott a hatóságok tudomására, hogy terroristák repülôgéppel zuhannának a hídra.
Az éberséget az is indokolttá teszi, hogy az amerikai hatóságok nemrég lefoglaltak egy, a feltételezések szerint terrorista célpontokat tartalmazó videoszalagot, amelyen a Golden Gate is látható.
A terrorista támadást megelôzô intézkedések közé tartozik, hogy az amerikai hatóságok fokozott figyelemmel kísérik több száz kis muzulmán és arab vállalkozás tevékenységét, mivel ezek esetleg terrorista támadásokra készülô fegyveres csoportok pénzügyi hátteréül szolgálhatnak.
Több, mint 500 kisvállalkozás került az amerikai illetékesek látókörébe. Ezek a vállalkozások a feltételezések szerint kábítószer-eladásból, születési bizonyítványok ellopásával és továbbadásából, valamint nagy mennyiségû élelmiszerbolti utalvány törvényellenes újrafelhasználásából, továbbá csalással szerzett jótékonysági befizetésekbôl, hitelkártya-csalásokból és engedély nélküli trikóeladásokból származó pénzeket halmoznak fel és adnak tovább milliós nagyságrendben, terrorista támadások céljára.
Romániában évente több százezer hektár termôföld marad megdolgozatlanul. A parlagon maradt területek nagysága évrôl évre nô. Ennek okai összetettek: a pénzhiány, a falvak lakosságának elöregedése, a földterületekkel rendelkezôk kollektív nyugdíjából a számlák kifizetése után nem jut a termelési beruházásra, az állam területekre nem folyósít hiteleket stb. A megmûveletlen termôterületek folyamatos növekedését tehát a komplex gazdasági és szociális gondok okozzák. A kormány foglalkozik a jelenséggel, a jelek szerint szigorító megoldásokat keres. Az írott és elektronikus sajtóban felröppent a hír, hogy azoktól a földtulajdonosoktól, akik több éven át nem dolgozzák meg területeiket, visszavonják az azokra vonatkozó jogtulajdont. Ez ügyben kérdeztük a legilletékesebbet, dr. Kelemen Atillát, a parlament mezôgazdasági bizottságának elnökét. Ankétunk során választ kerestünk a kérdésre: miként állítható meg a folyamat? A mezôgazdaságban dolgozók milyen lehetôségeket látnak arra, hogy a jó minôségû földeken ne gyom, gaz, hanem haszonnövény teremjen?
Dr. Kelemen Atilla: - Jómagam is felfigyeltem a hírre. Úgy tûnik, hogy a kormány az utolsó ülésén ez ügyben nem döntött. Hangsúlyozom, úgy tûnik, mert a bizottságunkhoz ilyen szöveg nem érkezett. Ezenkívül a parlamentnél szolgálatos RMDSZ-szakembereinket megbíztam, hogy nézzenek utána a dolognak. Kiderült, hogy a Hivatalos Közlöny kinyomtatásra váró anyagaiban sincs a parlagon hagyott földekre vonatkozó határozat. Én sem láttam a szöveget, tehát még nem tudok ellenôrzött információról beszélni. Ennek ellenére a pletykaszintû hír felröppentése veszélyes, helytelen, mert ez a hír nem hivatott a mezôgazdasági termelôi kedvet ösztönözni, sôt véleményem szerint a mezôgazdasági termelés burkolt aláaknázását jelenti. Nagyon alaposan kívánok utánajárni, és válaszokra kényszeríteni a mezôgazdasági minisztérium képviselôit: kinek használ mindez? Ki találta ki és milyen céllal? És ha nem valós az információ, kinek a hozzájárulásával történt meg a hír közzététele? Szerintem nem arra kell kényszeríteni a gazdákat, hogy lemondjanak földjeikrôl, hanem ösztönözni kellene ôket hosszú lejáratú hitelekkel.
- Ön szerint miként lehetne megállítani a folyamatot?
- Nagyon nehéz kérdés, annál is inkább, mert Romániában még nem sikerült elég hozzáértéssel és komolysággal megbeszélni az agrárpolitika kérdéseit. Az elmúlt 12 évben nem történt meg az agrárium politikai feldolgozása. Tovább haladtunk azon az úton, ami 1989 elôtt is jellemzô volt Romániára: a gazdatársadalomról lehúzni a hét bôr után a nyolcadikat, kilencediket is. Az eddigi kormányok azt hangoztatták, hogy az ipari termelés körüli gondok az elsôdlegesek, nem pedig a mezôgazdaságé, holott az aktív munkaerô 50%-a a mezôgazdaságban dolgozik, a mezôgazdaság tartja el élelmiszerrel az országot. E gazdasági ágazatot nem kellene ennyire mostohán kezelni, hosszú távú agrárpolitikát kellene kidolgozni - ezt mindegyre hangsúlyoztuk.
A szóban forgó folyamat megállítására több módszert látok. Kezdve a hosszú távú hitelrendszerek kidolgozásával, amelyek lehetôséget adhatnának például földterületekre vonatkozó hitelek felvételére. Ennek indítványozói Pete István és jómagam voltunk. A hitelezésre vonatkozó jogszabály sajnos nem vált gyakorlattá. Miért? A magas inflációs ráta miatt évente újra kellene értékelni a földterületeket. A bankok ebbe nem egyeztek bele. Másik lehetôség: a különbözô érdekvédelmi egyesületek, terméktanácsok által nyújtott garanciák mellett a tulajdonosok a megtermelendô termékekre vehetnének fel hiteleket.
- Csak állami támogatási rendszerekkel lehet hatni a gazdákra, hogy többet, jövedelmezôen termeljenek?
- Nem hiszem, hogy a gazdálkodás intenzívebbé tétele a megoldás. Nagyon költséges. Más szempont: a mezôgazdaságban foglalkoztatottak aránya a világon mindenhol csökken. Németországban, Hollandiában az aktív munkaerô 4-5%-a dolgozik az ágazatban. Mivel jelen idôszakban a mezôgazdaságban túltermelés van (a NATO-országok elláthatják gabonával egész Európát), a portugál állam például nem azért támogatja a farmergazdaságokat, hogy többet termeljenek, hanem azért, hogy egy gazdálkodó család decens, megfelelô körülmények között éljen. Tehát a cél nem föltétlenül a piacra való termelés.
Idehaza, Romániában más a helyzet. Papíron létezik gabonatôzsde, gazdaságilag nem mûködik, nem is mûködhet, amíg nincsenek megfelelô lehetôségek a tárolásra. De a gazdák sem rendelkeznek megfelelô raktárakkal. Így a gazda szinte rákényszerül, hogy bagóért adja el a gabonát az állam által felajánlott árakon. Nagyon összetett kérdés, folytathatnám a lakosság alacsony vásárlóerejével, az energiaárak folyamatos növekedésével. Sok mindenre kellene választ találni. Egy új gazdasági mechanizmust kellene kidolgozni a bonyolult kérdések, gondok megoldására.
Fábián Ferenc, Csíkfalva község mezôgazdasági irodájának vezetôje: - A község mezôgazdasági összterülete 2996 hektár, ebbôl 2256 ha szántó, amibôl idén 766 hektár terület maradt parlagon. A válasz már ismerôs: a falvak lakossága elöregedett, az alacsony nyugdíjakból nem jut a föld megdolgozására, a méregdrága vegyszerek megvásárlására stb. Azonban a faluban van 54 traktor. A kollektív gazdaság idején az ugyanekkora területet 20-25 traktorral mûvelték meg, ide értve a szállítást is. Az 54 traktorral nyugodtan megmûvelhetnék a teljes területet valamilyen szerzôdési forma alapján. Csakhogy: félresikerültek törvényeink, például a földalap-törvény. A 80 éves, 300.000 lej nyugdíjt átvevô asszonynak visszaadtuk a 10 hektáros területet. Mit kezd azzal, ha nincs a faluban egy társulás, vagy legalábbis egy nagyvállalkozó? Sorolom tovább: manapság nem érdemes gabonát termeszteni, mert nem létezik gabonapiac. Nincs az értéknek értéke, márpedig csak a kereslet-kínálat teremthet értéket az értéknek, következésképpen az árunak megfelelô jövedelmezô árat. Mindezen gazdasági összefüggések zavarosak. Amíg a gabona, a hús ára nem fedezi a termesztési költségeket legalább, addig maradnak földek parlagon. Egyfajta helyi megoldás az lenne, ha az 54 traktortulajdonost rá lehetne venni arra, hogy az összterületet megmûveljék. De miként?
Siklódi Sándor, Magyarós község agrármérnöke:
- Kevés szántóterülettel rendelkezünk, a tíz faluban alig 3500 hektárral. Több mint 4000 hektár a kaszáló, legelô. Minálunk a parlagon hagyott területeket úgy kell értelmezni: habár gabona nem terem, a területet legalább lekaszálják. Hegyvidéken élünk, ezért a jövôt az állattenyésztés fejlesztésében látom. Ha látványosan sikerülne növelni az állományt, akkor az ún. parlagon maradt területeket is évente megmûvelnék. Ugyanis nagyobb szükség lenne takarmányra, és nyilván többen termesztenének baltacímet, lóherét, szarvaskerepet, más vetett füveket. Az elmúlt években történt események biztatóak. Eddig három szarvasmarhatartó egyesület alakult a községben. Úgy tûnik, a fiatalabb gazdák egyre többen állnak be az egyesületekbe, igaz, hogy egyelôre csak két-három egyeddel. De meggyôzôdésem, hogy sokan növelik majd az állományukat, hiszen az érdekvédelmi egyesületek keretében az állattenyésztés jövedelmezôbb, mint külön-külön.
Csegzi Gergely agrármérnök, Nyárádgálfalva: - A községben 1400 hektárt mûvelnek meg. Azokat a területeket minôsítjük parlagnak, amelyeket nem kaszálnak és nem is legeltetnek, egyszóval leromlott talajok, emészti ôket az erózió. Ezeket legelôsíteni vagy erdôsíteni lehetne. A lehetôség ez idôszakban adott: az erdészeti igazgatóság díjmentesen biztosítaná az ültetôanyagot, de van egy kikötése - a tagosítás. És ezzel maradnak a területek a jelenlegi állapotukban, mert a községbeli gazdák nem hajlandók tagosítani, keményen él bennük a volt kollektív iránti ellenszenv. A községben nem mûködik társas gazdaság. A kisgazdáknak nem jut pénzük a területek legelôvé alakítására. Mindemellett a helybéli Agromec-egységek is évente egyre több terület megmûvelésérôl mondanak le. Az indok: a gabonatermesztés ráfizetéses, mivel egyre növekednek az üzemanyag-, alkatrész-, energiaárak. Ismétlem, a megoldás az erdôsítés lenne.
Szabó Árpád megyei tanácsos, a nyárádszeredai Servagromec igazgatója: - Addig, amíg kormányszinten nem dolgoznak ki egy új mezôgazdasági politikát, hosszú távú stratégiát 15- 20 év távlatában, addig egyre többen fognak lemondani saját termôterületeik megmûvelésérôl. Másodsorban csökkenteni kellene az olyan mezôgazdasági termékek importját, amelyeket itthon is megtermelünk. Tudni kell azt, hogy a külföldi mezôgazdasági termékek államilag nagyon nagy mértékben ártámogatottak. A húsimport korlátozása a hazai állattenyésztés fellendüléséhez vezetne, ami maga után vonná a gabonatermesztés növelését. De más helyi megoldást is felvethetek: visszatérni a jövedelmezô ipari növények, len, kender, cukorrépa termesztéséhez. Jó takarmányok a repce, a tritikálé. Úgy gondolom, vannak lehetôségek arra, hogy a termôterületek ne maradjanak megdolgozatlanul. Csakhogy az emberek hozzáállása is nagy szerepet játszik ebben a dologban. Végre meg kell tanulniuk a gazdáknak saját fejükkel gondolkodni, a problémákat megoldani. Mert ha nem is végleges, de idôszakos megoldások is léteznek.
Dr. Tamás Lajos elôadótanár: - Tételesen fogalmazok: termeljünk többet hektáronként, ha sikerül, az önköltség alacsony marad. Ha stagnál is az eladási ár, jövedelemmel zárható a mezôgazdasági év. Mi segít hozzá a nagyobb hozam és minôségi termés megvalósításához? A jó talajmûvelés, a mûtrágya, a csávázott vetômag használata, idejében való elvetése stb. Lehet, hogy sokan megharagszanak rám a következô mondatomért: a másik alapfeltétel a nagy parcellák kialakítása. Ennek sok formája van, nem térek ki azokra. A legokosabb az lenne, ha 80-100 hektáros farmok alakulnának. De addig, amíg ezek létrejönnek, vannak köztes megoldások: tagosítás, társulásokba, érdekvédelmi egyesületekbe, szövetkezetekbe lépni a termôfölddel.
Hallottam, hogy az állam büntetni készül azokat, akik több éven át nem mûvelik meg területeiket. Én erre vonatkozóan azt tanácsoltam a gazdáknak, hogy húzzák be vetett fûmaggal és a terület máris megdolgozott. Ez viszont idôleges megoldás.
- Ha az átlagos terméshozam meghaladja a 3000 kilogrammot hektáronként, többé nem marad föld parlagon?
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban a községekben, ahol jó gazdálkodók vannak, nincs megdolgozatlan termôföld. Lásd Vámos- gálfalvát. Van elég traktor, kombájn, akik gazdálkodásra adták a fejüket, figyelnek a tudományra, az új technológiákra és jut idejük a tanulásra is. Nézze, az a gazda, aki csak 0,5 hektáron termel búzát, de azon 2500 kilogrammot, már életképes, jövedelmezô munkát folytatott.
- Egyre hangoztatják, hogy elöregedett a falvak lakossága...
- Lehet, hogy nagyon sokan ellenszenvvel lesznek irántam, de azt mondom János bácsinak, hogy idôskorában hagyja abba a föld mûvelését, mert nem fog már életében - mondjuk - traktort vásárolni. Bármennyire is fájdalmas, de rá kell jönniük az idôsebbeknek, hogy jobban teszik, ha termôföldjeiket átadják megmûvelésre egy ügyes farmernek, aki 500-600-800 kg gabonát ad hektáronként, anélkül, hogy János bácsi tenne valamit. De addig, amíg a kisgazdák örülnek és büszkék a 3000 kilogrammos hektáronkénti termésre, addig nem beszélhetünk gazdaságos termesztésrôl. Hangsúlyozom az újdonságokra figyelést, a tanulást. Az idôsebb gazdálkodók körében nem érzem a tudásszomjat. A korszerû technikák elsajátítása nélkül nem lehet gazdaságosan termelni. Az elmúlt idôszak bebizonyította.
Ankétunk során számos ötlet hangzott el. Úgy véljük, hogy a gazdatársadalomnak érdemes felfigyelnie ezekre az ötletekre, gondolatokra, lehetséges megoldásokra, már csak azért is, mert amint egy jómódú magángazdálkodó mondta: "kár és vétek a földet dolgozatlanul hagyni, mert ha okosan gondolkodik a gazda, a termôföld azt meghálálja".
Ez a pillanat voltaképpen két pillanat: egyiknek tere a templom oldalától, a kukoricástól és a gyümölcsöstôl behatárolt tisztás, középen a kopjafával. A hely az Adorjániaké, a Bandároké, a Bendéké, a Bodóké, a Csíkiaké, a Czakóké, a Fodoroké, a Lukácsoké, a Margit Ferenceké, a Nagyoké, a Pápaiaké, a Soósoké, a Szentpáliaké, a Tatároké, a Tôkéseké - ôk adták életüket az elsô világégésben; és a második nagy háborúban elesetteké, az ô nevüket már nem másolom ide, hiszen kevés közöttük az igazán új (bár van egynéhány), és mert az "új" itt csupán annyit jelez, hogy a tizennégyes hôsökhöz képest újabb család fia - gyermek, ifjú házas, családapa - maradt ott a harcmezôn, többnyire jeltelen (tömeg)sírban.
A másik kép tere egy (elhanyagolt) porta eleje, pár perce az a személy, aki az elsô képen valamit mond a kopjafánál, átadta a házat azoknak, akikért társaival együtt régiós munkát is folytat maga választotta kedves falujában. A fiatalok a falunapon ott tüsténkedtek a vendégek között, fogadták az érkezôket, felvilágosítással szolgáltak, emléklapot ajándékoztak, késôbb maguk szolgálták fel az ebédet a vendégségben, egyikôjük, Szabó Zoltán, saját termelésû borával kínálta a vendégeket. Begyakorolt mozdulataik mutatták: összetartanak. Ikések?, kérdem Brassai Zsombor lelkészt. Nem, mondja, a szervezet valahogy nem maradt meg, ezek a fiatalok szinte maguktól álltak össze, tanulják a szervezést, a hasonló találkozások lebonyolítását, egy kicsit olyan ez, mint mikor lakodalomra készül az ember; második lagzija már biztosan jobban sikerülne. De második lagzit nem szokás tartani. A "prorégiósok" pedig még csak ezután fognak sok-sok összejövetelt, találkozót, ifjúsági konferenciát stb. szervezni.
Mindkét kép "hozzátartozója" a kukoricás. Falun nem újdonság. Már 153 éve kísért Fehéregyházán mint Petôfi tragikus eltûnésének motívuma. Évente egy alkalommal, arra járván, megrendülök. Itt azonban egészen más a konnotációja; hiszen ez a búza utáni legkedvesebb növényünk. Én magam is kapáltam kukoricát, s "vesztem el" benne, mikor hazafias munkán a brigádos túlórára kapacitált, ja, és igen, hazatérve Székelykövesdrôl - ott készültek ugyanis Szász Károly felvételei - feleségem küküllômenti falujárásának "dokumentumaként: frissen fôtt tejeskukorica illata lengte be a lakást.
Még "tejes" a kezdeményezés, az erdélyi magyarság '89 utáni tanulóévei nem értek véget. De a kukorica megcsôzik, megérik, aranysárga szemmel néz majd a tornácról az utcára, kíváncsian kandikál a kasból a majorságra. Párája téli esték beszélgetéseihez kölcsönöz meghitt hangulatot. A fiatalok hozzánônek maguk szabta feladatukhoz - és igen, megöregszünk: "Ata bácsi" pár év múlva már nehezen igazodik el közöttük. Holott a szüleiket is gyerekkoruk óta ismeri...
Ünnepelt a lukailencfalvi református közösség
A lukailencfalvi (Dózsa György) református gyülekezet 300 éve vált ki a káposztásszentmiklósi gyülekezetbôl, s azóta önálló anyaegyházként mûködik. A templom 180. éve áll jelenlegi formájában. E kettôs évfordulót ünnepelték a helyiek és vendégeik vasárnap.
A szépen felújított, zsúfolásig megtelt templomban Ötvös József, a marosi református egyházmegye esperese, az egyházkerület generális direktora hirdetett igét. Az anyaegyház múltját, jelenét Szövérfi István lelkipásztor ismertette. Beszámolójából megtudhattuk: a gyülekezetrôl az elsô írásos emlékek 1331- ból, majd 1333-ból maradtak fenn. Az önálló egyházközséggé való alkulást követôen mintegy 20 lelkipásztor hirdette az igét a lukailencfalviaknak. A templom 180 évvel ezelôtt nyerte el jelenlegi formáját. Az elmúlt évekbeli árvizek után jelentôs javításokra volt szükség. Német és holland segítséggel, a helyiek jelentôs hozzájárulásával sikerült felújítani a tornyot, részlegesen újjáfedni a tetôt, kívül-belül kifesteni a templomot, amire 200 millió lej körüli összeget fordítottak. A lelkész emlékeztette az egybegyûlteket elôdeik tetteire, név szerint sorolta fel azokat a személyeket, akik nehéz, szûkös idôkben is adakoztak az egyház javára. Ugyanakkor felhívta az egybegyûlteket, hogy lehetôségeik szerint kövessék dédapáik, nagyapáik, apáik példáját.
Felléptek a kolozsvári zenekonzervatórium diákjai, majd köszöntôk és szavalatok hangzottak el.
A lelkipásztor a szeretet himnuszával zárta tájékoztató beszédét, üzenetként az egybegyûltek számára: a szeretet hosszútûrô, kegyes, a szeretet nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem keresi a maga hasznát.
Nagyboldogasszony - népiesen Nagyasszony - napja (augusztus 15.) Szûz Mária mennybemenetelének ünnepe. Mária halálának és mennybemenetelének történetére sehol sem utal a Szentírás, a római katolikus egyház szenthagyományaiban azonban jelentôs szerepet játszik. A 4-5. századig úgy tûnt, hogy az ünnep ôsrégi, talán apostoli eredetû. Neve elôbb "dormitio", "elalvás" volt, de már I. Gelasius pápa (492-96) szertartáskönyve "Sacramentarim Gelasianum assumptio"-nak, azaz "felemeltetésnek" említi.
Az ünnepnek már a középkorban igen nagy kultusza volt. Részletei legendaszerû történetek formájában terjedtek szájról szájra, és kiemelkedô témát szolgáltattak az egyházi mûvészetnek, kódexirodalomnak, vallásos népkönyveknek. Igaz, e történetek a legendák világában lassan fantasztikussá színezôdtek, de éppen ezáltal követhetô a hagyomány útja a letisztulásig, amikor a hiedelmekbôl fokozatosan kristályosodott ki a dogma. E legendák terjesztésében jelentôs szerepet játszottak a búcsújárók, búcsúvezetôk, licenciátusok, akik az összegyûlt hívôk elôtt nagy sikerrel adták elô Mária mennybemenete- lének megható történetét.
E szent eseményt illetôen az egyháztörténeti kutatók véleménye is megoszlott. Egyesek szerint Krisztus anyja nagyon sokáig, több mint száz évig élt, mások szerint egyáltalán nem halt meg, hanem a mennybe vitetett.
A Szentírásban Jézus halála és mennybemenetele után Mária egyetlenegyszer szerepel: "Mindezek (ti. Apostolok) az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt egy szívvel állhatatosan imádkoztak." (luk. Ap. csel. 1:14.) Mivel e jelentôs egyháztörténeti eseménnyel kapcsolatban a Szentírás semmi támpontot nem ad, XII. Pius pápa 1946-ban körkérdést intézett a világ püspökeihez, akik már szinte kivétel nélkül hittételként tanították Mária mennybemenetelét. A válaszok alapján hirdette ki a pápa 1950-ben az ezzel kapcsolatos dogmát:
"Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsôségbe."
Nagyboldogasszony napja jelentôs szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fûzôdik hozzá. Egyes vidékeken az ünnep elôestéjén a hívô asszonyok a temetôben gyülekeztek egy frissen ásott üres sír körül, a "dicsôséges olvasót" imádkozták, majd epikus énekekben mesélték el Mária mennybemenetelének történetét. Másutt a templomban virrasztottak, vagy a temetôkápolna oltáránál készített virágkoporsó elôtt imádkoztak. A Mária- kegyhelyeken búcsúkat tartottak, ahol a virágokkal ékesített ravatalon fekvô Mária-szobor mellett virrasztóénekeket énekeltek, majd a kegyhely körül keresztutat jártak. A század elején az egész magyar nyelvterületen élt - sôt néhol még ma is él - a "nagyboldogasszonyi virágszentelés", "virágáldás" szokása. A megáldott füveket, növényeket azután szentelményként ôrizték, és bajelhárításra használták. A ház fundamentumába (hogy a ház lakóinak szerencsét hozzon), az ifjú pár ágyába (hogy termékenyek legyenek és egészséges utódokat nemzenek), a halott koporsójába (lelki üdvösségéért) helyezték.
Nagyboldogasszony ünnepe katolikus vidékeken dologtiltó nap is volt. Az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürödni, kendert áztatni.
Közel két évezrede fohászkodik Máriához közbenjárásért Jézus országa, a keresztény világ, és egy évezrede, hogy államalapító nagy királyunk (Szent István), mivel utódául nem tudott jelölni senkit, aki méltó lett volna bizalmára és az ország trónjára - a történelem szerint -, a Szûzanya lábai elé helyezte a magyar koronát, és Neki ajánlva országát, nemzetét, 1038. augusztus 15- én, Nagyboldogasszony napján meghalt.
Nagyboldogasszony, a magyarok Nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétôl népünk védelmezôje, oltalmazója. Ô a Megváltó édesanyja, és a keresztény tanítás szerint neki jutott az a "mennyei" feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért Fia meghalt.
s látom, nézem illô figyelemmel, elégedetten az új utcanévtáblát Marosvásárhely központjában, sokszázados szellemi értékeink színterén, a Bolyaiak szobrának közelében, szemben a Teleki Tékával, nem messze a (volt) Református Kollégiumtól, a nagymúltú Kendeffy- palotától, minek falai között Aranka Györgyék 1793-ban Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaságot - akadémiát - alapítottak. Most már a nagy székely-magyar püspök, Márton Áron nevét olvashatjuk itt, ahol nemrégen a strada Lupeni kezdôdött. Öröm ezt látni, nézni - s észlelni, hogy még az ékezetek sem hiányoznak a magyar névbôl, nem úgy, mint innen kissé távolabb, Bartók esetében, akit furcsán megcsonkítottak: Belaként szerepel a feliraton. De én kisdiák kollégista koromban nem a Lupeni, hanem elôdje, a Régibaromvásár utcában sétálgattam volt barátaimmal, tudván, hogy ez a régi Vásárhely egyik legrégebbi utcája, olyan, mint az egykori Szent Miklós, vagy az Ebhát, avagy a Klastrom…
Az ékezetek hiányánál nagyobb, súlyosabb "elírások" minálunk persze nem a táblafestô munkások magyar helyesírási ismereteinek hézagairól vallanak. Hanem egyébrôl. Ilyen értelemben csak a Dózsa György utcát (községeket, egyebeket illetô anomáliát) említem ezúttal, nem elôször.
Élt ugyanis annak idején egy székely-magyar férfiú, kinek köztudottan Dózsa György volt a neve. Ez a név beíródott a magyar történelembe. Megmásítani, elferdíteni nem szabad, mert az ô elidegeníthetetlen tulajdona volt még a tüzes trónon is. Ahogyan hamisító tiszteletlenség lenne valahol azt kiírni egy utcanévtáblára, hogy: Balcseszku Miklós. De Marosvásárhelyt évtizedek óta Gheorghe Doja név jelzi a város leghosszabb útját. Ami kész képtelenség. Sokkal több, mint történelmi és helyesírási tudatlanságból származó hivatali hiányosság… Kíváncsian várom: a kormányzó és városvezetô tényezôkkel szorosan együttmûködô nemzetiségi szervezetünk, az RMDSZ illetékesei mikor tesznek határozott lépéseket Dózsa György nevének védelmében - az utcanév hibátlan kiírását szorgalmazva?
Szólhatok egyébrôl is. Az önkényesen eltüntetett vásárhelyi magyar utcanevekrôl - például. Kiemelten csak kettôt említek most és itt, de nem feledkezhetünk meg a többiekrôl sem: Kossuth Lajosról, Vörösmartyról, Kemény Zsigmondról, Katona Józsefrôl, a Móricz Zsigmond térrôl, az Ady negyedrôl sem. Többek között…
A Tolnai Lajos meg a Petelei István utca nevének visszaszolgáltatását sürgetem elsôsorban. Két jeles magyar író: mindkettôjük életének, pályájának legfontosabb szakasza ide kötôdik. Tolnai Lajos, akinek halála óta ez év március 19-én kereken 100 esztendô telt el; aki 1868 és 1884 között a város református egyházközségének lelkésze volt; aki egyebek között alapító elnöke a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak (ki és hol emlékezett meg róla az évforduló napjaiban?), igazán megérdemelné, hogy egykori utcája (ma strada Viseului) végre visszanyerje nevét. A Marosvásárhelyt 1852. szeptember 13-án - idén 150 éve - született Petelei Istvánnak úgyszintén tartozunk annyival, hogy a volt Petelei utca (ma Gradinarilor) ismét az ô nevét viselje. Nem elegendô olykor-olykor csupán szónokolni hagyományaink ápolásáról…
És eszembe jut hirtelen a háborús bûnös Antonescuról elnevezett sétány is, közkeletû nevén a Bulevárd. Ami még nem is olyan régen a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nevét viselte. Magas szintû döntés született Romániában az Antonescu-kultusz betiltásáról. (Mert hát mégis Európa irányába gyalogol az ország.) Vajon a város hivatalosságai milyen sürgôs intézkedéseket hoztak (hoznak) avégett, hogy egy háborús bûnösnek ne legyen Marosvásárhelyt sétánya? - kérdem tisztelettel. Mikorra várható, hogy a Bethlen Gábor név visszaírassék a helyére? (Hogy eldugottan kapott egy kis utcát ô is, mintegy kegyelembôl - ez legalábbis megalázó alamizsna számunkra. Hasonlóan a friss keletû Molter utcához. Ki tudja, hol van, s miért van ott, a periférián, ahol az irodalombarátsággal nemigen vádolható illetékesek helyet jelöltek ki számára.)
Bethlen Gábor 1616. április 29-én szabad királyi várossá nyilvánította Maros- Vásárhelyt: azóta viseli váro-sunk ezt az elnevezést - pusztító viharokkal, katasztrófákkal, arculatát alakító beavatkozásokkal bátran szembenézve. Történelme kiolvasható lenne a sûrûn változó utcanevekbôl is.
Csiszér Elemér feleségével együtt hordja a községben az újságot. Az általuk kiszolgált falvakban ( Székelyszállás és Zsákod) összesen 25 Népújságot, 2 Romániai Magyar Szót, egy Adevarult és egy Cuvântul libert rendelnek meg.
Székelyvéckén ezenkívül még további 30 Népújság, 2-3 Romániai Magyar Szó és szintén két-három országos, illetve megyei román nyelvû újság jár.
- 12 évvel ezelôtt még száznál több újságra fizettek elô, de azóta egyrészt megfogyatkozott a lakosság, másrészt egyre kevesebb a pénz. A lakosok 80%-a kollektív nyugdíjas. Állami fizetése szinte senkinek nincs. Elég baj ez nekünk, mert úgynevezett "termelést" kellene megvalósítanunk, vagyis bevételhez kellene jutnunk, de nemigen van mibôl: levelet nem küldenek, csomagot még annyira sem. Aki üzenni akar, az telefonál, s a csomagot meg elviszi személyesen. Évente alig 5 csomagot küldenek el és érkezik Székelyvéckére, és ennyi sem lenne, ha az egyik bányaságban dolgozó személy szabadsága elôtt nem így küldené évente egyszer haza a ruháit és nem így küldené vissza - nevet egyre nehezedô sorsukon Csiszér Elemér.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a községben összesen 522 ház van és bennük 862 személy él. Ebbôl 398 férfi és 464 nô. Falvakra leosztva Székelyvécke községközpont a legnépesebb 259 lakóházzal, 411 lakossal (196 férfi és 215 nô), ezt követi Magyarzsákod 222 házzal és 294 személlyel (132 férfi és 162 nô). A legkisebb Székelyszállás 103 gazdasággal és 157 lakóval (70 férfi és 87 nô). A községben 7 családi vállalkozást tartanak számon és volt ugyan egy kft. is, de az jelenleg nem mûködik. A villamoshálózat az egész falut behálózza, a gáz nincs bevezetve és a közmûvesítés is hiányzik.
A faluban 8 db telefonkészülék van: egy a polgármesteri hivatalban, egy a rendôrségen, továbbá két köz- és négy magántelefonon keresztül tartják a lakók a kapcsolatot a külvilággal.
Losonczi István egyike azon kevés személyeknek, akik még fiatalnak számítanak és gazdálkodnak Székelyvéckén. A lehetôségekrôl és a nehézségekrôl beszélgetve elmondta:
- 38 hektár földet örököltem. Gazdálkodni mindenhol ugyanolyan. Székelyvéckén sem rosszabb vagy jobb, mint máshol. Igaz, itt föld van jó sok, emberbôl kevés. És persze teljességgel hiányzik a gépesítés. Nekem 59 juhom van, 3 fejôstehenem, meg egy fiatalabb, de nem tudok ebbôl annyi nyereséget megvalósítani, hogy gépre is teljen belôle. Itt az emberek a saját csapdájukba esnek: akinek egy tehene és egy hektár földje van, ugyanannyi nyereséget termel, mint akinek négy tehene és négy hektár földje van, mert hiába van 10 hektárnyi földem is, ebbôl négynél többet nem tudok saját erômbôl megmûvelni.
Losonczi István tudja, a gazdálkodás nem veszteséges, de úgy gondolja, ha nem volna még más munkahelye is, nem tudna vállalkozni. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a nyereségszámításkor a saját befektetett munkáját soha nem számítja költségként.
- Külön a gazdálkodásból nem lehet megélni. Elég ugyanis, ha egyik állat megbetegszik, és nincs már mibôl kezeltetni. A dolog természetes is, négy tehénbôl sehol a világon nem lehet megélni. Legalább 40 kellene, hogy megérje, csak ehhez szükség lenne egy kaszagépre és egy fejôgépre is. A kettô együtt 60 millió lej. Ha eladnám az állatokat, meglenne a pénzem, de akkor minek gép?
Csiszér Elemér késôbb kapcsolódik beszélgetésünkbe:
- Éppen most 10 éve vettem az elsô tehenet és építettem fel az istállót. Azóta annyit fejlôdtem, hogy most két tehenem és két borjúm van. Ahhoz, hogy ne kelljen máshol munkát vállalni legalább 15 állatra volna szükség, de azt gépek nélkül nem lehet eltartani. Ha meg gépek nincsenek, a jövedelem elmegy a napszámra.
Abban mindketten megegyeznek, hogy nagy nyûg az állattartás:
- Soha nem lehet abbahagyni, nincs betegszabadság, nincs pihenôszabadság. Pénzügyileg nem éri meg, de azért érdemes foglalkozni vele, mert szép és mert szeretjük ezt csinálni. - vonják le egybehangzóan a végkövetkeztetést.
Székelyvécke azok számára akik elôször járnak arra, tündérvölgynek tûnhet. Csend és nyugalom honol utcáin. Lakói szorgalmasak. A kertekben gyümölccsel teli almafák. Nem messze mintegy díszként, a falut körbefogja az erdô. Sok minden megfordul a látogató fejében, de az nem, hogy az itt lakók legnagyobb gondja a vadakkal való küzdelem. Az elmúlt napokban már fényes nappal is pusztított a medve.
Csiszér Mihály jelenleg Székelyvéckén csordapásztor. Van két hektár földje is, de mint mondja nem tud rajta semmit termelni:
- Tudom én, hallottam, mert beszélik, hogy büntetik, aki nem termel semmit a földjén, de minek vessem be, ha ôsszel semmit sem tudok betakarítani - fakad ki. Inkább az egészet odaadom büntetés nélkül, és tehenet tartok... Két évig megmûveltem, de ôszire semmi sem maradt, mind tönkretették a vadak. Nyolcmillió lejt öltem bele, és akkor még nem számítom a bajlódást. Azt mondják a vadászegyesületnél, hogy ôk nem hibásak és csak akkor adnak kártérítést, ha a föld be van kerítve. Kérdem én, hogy lehet két hektárt bekeríteni? Így pedig nem felelünk meg a követelményeknek. Az kellene, hogy etetôhelyeket hozzanak létre a vadaknak és rendszeresen etessék ôket az erdô mellett, hogy ne kelljen a földekre kijöjjenek. De hát ilyenek nincsenek, s így kénytelen voltam parlagon hagyni... Csak hát meg kell élni valamibôl. Ezért döntöttünk úgy a fiaimmal, hogy elvállaljuk a pásztorságot a faluban. Mi csak az idéntôl csináljuk, de ehhez nem kell "teológia"...
A csordában csak a véckeiek állatai vannak, Zsákodon külön csorda jár. Itt 12 kecske volt, 60 db tehén és 18 ló, összesen 90 állat. Úgy gondoltuk, ebbôl meg tudunk élni, de már ez is nagyon veszélyes. Tegnap (beszélgetésünk múlt héten zajlott. sz.m.) például fényes nappal, délelôtt 11 és 12 között a Burusjános völgyben voltunk és egyszer csak medvék jöttek ki az erdôbôl. Valami ôzeket kergettek, s azok menedéket keresni jöttek hozzánk. A medvék pedig, amikor kiértek az erdôbôl, nekimentek a legközelebb álló kecskének és megették. Az egyik ló is ijedtében odarúgott, de szerencsére nem maradt ott, hogy a medve azt is tönkretegye. A csorda mind szétszaladt, alig tudtuk újra összeterelni. Tegnapelôtt csak a fiaim voltak kint és hallották, hogy nagy zaj van az erdôben, biztos medvék voltak, de akkor nem támadták meg a csordát. Ma máshol legeltetnek, az Alsóészegbükkben és a Hevederben, de sehol sincs biztonságban a csorda.
A múlt évben is volt egy eset, akkor kilôtték a ragadozó medvét. Most is értesítették a vadászegyesületet, de persze kártérítést akkor sem adtak, és most sem hiszem, hogy számíthatunk rá. Pedig kellene. Most már annyira elszaporodtak a vadak, hogy ha a határban nem találnak semmit, bejönnek a kertekbe is. A vaddisznók tönkreteszik a kukoricát, a legelôt, a krumplit. A szarvasok és a medvék a barack és szilvafákat, az ôzek a paszulyt. Semmit sem lehet termelni. A csordapásztornak a faluval kötött egyezsége szerint "vadkár felekár", azaz a tönkretett kecske felét nekünk kell kifizetni.
Ezelôtt 20 évvel, emlékszem, mondták, hogy megjelent a medve nálunk is, de nem akartam elhinni. Addig soha nem láttam medvét. Akkoriban nagy szó volt, ha egy nyulat vagy ôzet láttunk. Úgy gondolom, hogy szándékos telepítés volt, mert ha nem, nem lehetne ennyi vad.
Csiszér Mihály egyébként azt is elpanaszolta, hogy a vadôröknek egyetlen gondja, hogy ellenôrizzék, a pásztorok kutyáin elôírásszerû-e a cölönk. Ha nincs jól feltéve, helyben lelövik. De ilyenkor sehol sincsenek.
A faluban se éjjelük, se nappaluk a lakóknak. Éjjelenként 14 személy felváltva ôrzi a határt. 14 kalibát építettek, ki csak úgy kóréból, ki egészen modernet, mondhatni összkomfortosat. Sajnos a vadak elszaporodása miatt már nem mernek az emberek egyedül kimenni, már az asszonyok is ki kell menjenek.
A panasz azóta természetesen elkerült a vadászegyesülethez, és várhatóan a ragadozó medvét elôbb-utóbb kilövik, de kérdés, hogy a gazdálkodást ellehetetlenítô, túlságosan elszaporodott vaddisznó- és más vadállományt mikor fogják megtizedelni...
Székelyvécke egyik legszebb környezetben levô Maros megyei község. Szegényes infrastruktúrája miatt azonban nemigen tud fejlôdni. Körkérdésünkben arra kerestünk választ, hogy mire volna leginkább szükség a község fejlôdéséhez:
Kitartás is van, fiatal polgármesterünk is van, most már csak annyi kellene, hogy a községet összekössék Gyulakutával és Hargita megyével. Ígéret persze sok volt e téren, ami, ha mind igaz lett volna, már rég Székelykeresztúron kellene tartsanak az úttal.
Birtalan Irén, 63 éves, nyugdíjas:
Egy kis egészség ha lenne... Meg aszfalt, hogy a gyermekeim tudjanak hazajönni. Azt modják örökké, hogy drága a benzin és a busz is. De csak jönnének, ha volna aszfalt és nem kerülne olyan sokba a kocsi javítása. Kicsi életet is hozna a falunak. A gázt kifizettük, de az is befulladt.
Csiszér Erzsébet, 62 éves, nyugdíjas:
Egy kis nyugdíjemelés kellene, meg út, mert akkor lenne mellékkereset is. Régebben bedolgoztunk a kötödének, de már az sincs. Mi szívesen csinálnánk ilyen népmûvészeti dolgokat is, csak valamennyi jövedelemre szert tegyünk.
Lukács András, 72 éves, nyugdíjas:
300.000 lejes kollektív nyugdíjból nem lehet a gépeket megfizetni. Hol van itt a huszonegyedik század fejlôdése? Öt hektár földem van, de csak egyet használok. A többit nem tudjuk hasznosítani a vadak miatt.
Elôször a vadakat kellene kiirtani. Aztán bevezetni a telefont és gázt, ebbôl a kicsi nyugdíjból nem tudom, hogy ki tudnánk-e fizetni.
Több fiatalra lenne szükség. Akkor lehetne itt "mûhelyt csinálni" és ott lennének munkahelyek. Az én korosztályomban kb. 15-20-an vagyunk, akik itthon maradtunk.
VI. Vajdaszentiványi Zenei és Tánctábor
- Vajdaszentiványon születtem. Itt virradt nekem. Itt ismertem meg a csillagos eget. Áldom Istent, hogy földmûves szüleim megszerettették velem a földet. Ezért is lettem biológia szakos tanár - vallja a 48. iskolai évét kezdô szászrégeni nyugalmazott pedagógus, Samu Pál. - Cserkészeinken látom, mint nô az újabb nemzedék - folytatja -, melynek tagjai nem mondanak le ezekrôl a találkozókról. A falu lakossága is szíve szerint pártfogolja a tánctábort. Szóval - fogalmazott meggyôzôdéssel diavetítéssel kísért elôadását befejezve a nemzetközi tánctáborral kapcsolatban - érik a gyümölcs...
Így igaz, hiszen a hagyományok iránti igényt magukban hordozó vajdaszentiványiaknak és a Zichy- Horváth Egyesületnek köszönhetôen hatodszor nyílt alkalom a hagyományôrzôknek egyéni, eredeti, hiteles értékeket felmutatni. Az évek során tapasztalható nemzetközi érdeklôdés az idén sem maradt el - tudtuk meg a helybeli Nagy Erika szervezô tanítónôtôl. Az idei táborba 14 svéd, szlovák, német, francia, jugoszláv, holland, angol diák, egyetemi hallgató, illetve több mint 200 magyarországi fiatal érkezett. Társasgépkocsin, kiskocsin, lovasfogatokon jöttek a vendégek, a külhoniakon kívül megyénkbeli magyar, román, német és cigány táncosok. Megfigyelôkként pedig az októberben Marosvásárhelyen megrendezendô Öregtáncosok Fesztiváljára "szemléztek" a fellépô együttesek közül a népi alkotások megyei központjának képviselôi is. A vendégek az iskola épületében szálltak meg ill. két táborhelyen, az iskola és a Zichy-kastély udvarán vonták fel sátraikat. Budapestrôl érkezett két Zichy- ill. Bánffy-leszármazott is. Bánffy Farkas és Bánffy Eszter-Ágnes. Egyetemi hallgatók.
Vajdaszentivány példázza, hogyan kell/lehet olyan faluközösséget teremteni, melyben az egykori bartóki kívánalom szerint " ...az igazság és a szeretet szándéka is élve maradhat." S hogy a néphagyomány a mindenkori kultúra magja, bizonyítja az is, hogy olyan budapesti adat