|
LIV. évfolyam 184. (15147.) sz. |
2002. augusztus 10., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Külügyi állásfoglalás az EU-s aggályok kapcsán
A román hatóságok tájékoztatták az Európai Unió soros dán elnökségét és a tagállamokat is a Románia és az Egyesült Államok között az amerikai állampolgárok Nemzetközi Büntetôtörvényszéknek történô kiadatásával kapcsolatos tárgyalásokról, nyilatkozta Victor Micula külügyi szóvivô pénteken a MEDIAFAX-nak.
"Emellett az EU tagállamait arról is tájékoztattuk, hogy augusztus elsején Románia és az Egyesült Államok aláírják a szerzôdést", tette hozzá a szóvivô.
Micula elmondta, a kérdésben folytak konzultációk Románia és az EU képviselôi között, azonban diplomáciai okokra hivatkozva nem kívánta elmondani, hogy az EU ellenezte-e vagy sem Románia intézkedéseit. A külügyi szóvivô hangsúlyozta: a román- amerikai megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja a Nemzetközi Büntetôtörvényszék elôírásait, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1422/2002-es nyilatkozatát, amely elfogadta, hogy az amerikai katonáknak egyéves idôtartamra mentelmi jogot biztosít a Törvényszékkel szemben.
Az Európai Bizottság csütörtökön közölte, sajnálja, hogy Románia, az EU tagjelöltje, aláírta a kétoldalú megállapodást az Egyesült Államokkal, még mielôtt az EU közös álláspontot fogalmazott volna meg ez ügyben.
"Sajnáljuk, hogy egy tagjelölt ország nem várta meg az Európai Unió szeptemberben nyilvánosságra kerülô közös állásfoglalását az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetôtörvényszék tekintetében tett javaslattal kapcsolatban", jelentette ki csütörtökön Jean-Christophe Filori, az Európai Bizottság szóvivôje. "Jogi szempontból Románia bármilyen megállapodást aláírhat az Egyesült Államokkal, azonban elvártuk, hogy az EU leendô tagállama legalább konzultáljon velünk", tette hozzá Jean-Christophe Filori.
Az Európai Bizottság képviselôi a MEDIAFAX-nak kifejtették, Románia lépését úgy értelmezik, mint az Egyesült Államok jóindulata megszerzésének kísérletét a prágai NATO-csúcson esedékes amerikai támogatás reményében.
Románia és az Amerikai Egyesült Államok augusztus elsején kétoldalú megállapodást írt alá arról, hogy a Nemzetközi Büntetôtörvényszék Római Alapszabályzatában szereplô helyzetekben levô amerikai állampolgárokat nem adja ki a nemzetközi testületnek az USA beleegyezése nélkül. Az Egyesült Államok nem írta alá a Római Alapszabályzatot. A megállapodást a román külügyminisztériumban írta alá Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és John Bolton, az amerikai külügyminisztérium stratégiai ügyekért felelôs helyettes államtitkára. A megállapodást a következôkben kell ratifikálnia a parlamentnek.
Adrian Nastase kormányfô pénteken közölte, hogy kérte a Külügyminisztériumot, bocsássa a sajtó rendelkezésére a megállapodással kapcsolatos részleteket. Hozzátette: a megállapodás összeállítási javaslatait a Nemzetközi Büntetôtörvényszék dolgozta ki, amely állandó kapcsolatban áll Washingtonnal és Brüsszellel is. MEDIAFAX
A Kolozs megyei RMDSZ megelégelte a polgármester visszaéléseit
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete pénteken bûnvádi feljelentést tett a kolozsvári Fellebbviteli Bíróságon Gheorghe Funar polgármester ellen közérdekek ellen elkövetett hivatali visszaélés miatt.
Kónya-Hamar Sándor, a területi szervezet elnöke elmondta, a márciusi népszámlálás hivatalos adatai csak a jövô évben kerülnek nyilvánosságra, Funar szándékosan nem alkalmazta Kolozsváron a helyi közigazgatásbeli anyanyelvhasználatról is szóló 5215/2001-es törvény elôírásait. A Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a polgármesternek lehetôvé kellett volna tennie a magyar nyelv közigazgatásbeli használatát, mivel az 1992-es népszámlálás szerint a kolozsvári magyarság számaránya meghaladta a 20 százalékot. Funart azzal is vádolják, hogy nem megfelelôen látta el a márciusi népszámlálással kapcsolatos teendôit, és bizonyos személyek megfenyegetésével meghamisította a népszámlálás adatait. - Zavar keletkezett a Kolozsvári Helyi Tanács és a népszámlálás lebonyolításában illetékes intézmények mûködésében. Sérelem érte a magyar nemzetiségû polgárok érdekeit, akik nem kapták meg az érvényes jogszabályok alapján kijáró jogaikat - mondta Kónya-Hamar Sándor. Hozzátette: Gheorghe Funar elrendelte, hogy a polgármesteri hivatal számlálóbiztosként dolgozó alkalmazottai a hivatalos kérdôív mellett egy másik kérdôívet is töltsenek ki a hivatal saját használatára a megkérdezettek nemzetiségérôl és anyanyelvérôl. Funart azzal is vádolják, hogy a törvényes elôírások ellenére nyilvánosságra hozta a népszámlálás nemzetiségre és vallásra vonatkozó adatait.
Kónya azt is elmondta, hogy tiltakozást nyújtott be a polgármesteri hivatal által kiállított jegyzôkönyv ellen, amely 4,87 millió lejes pénzbírságot rótt ki rá az egyik kolozsvári helységnévtábla bemázolása miatt. - Ez kétségtelenül túlkapás, felelôtlen gesztus. Akkor én nem is tartózkodtam Kolozsváron - mondta a képviselô. MEDIAFAX
Az autósok - de a gyalogosok is - számtalanszor szembesülnek a közlekedési szabályok (vagy néha csupán az egyszerû autós jóérzés) betartásának szinte teljes hiányával. Olyankor pedig, amikor a többnyire a vadonatúj nyugati járgányokat birtokló fiatalabb generáció tagjai egész egyszerûen palinak nézik ôket, még a közlekedési rendôrrel amúgy a mindennapokban kevésbé rokonszenvezô átlagautósok is azt kívánják, bárcsak lenne több belôlük az utakon, s bárcsak tisztítanák meg az aszfaltbetyároktól a terepet.
Márpedig a közlekedésrendészet egyáltalán nem áll a helyzet magaslatán, ezt maga a megyei parancsnok vallotta be annak az akciónak a során, amelyet épp az autós etikett ellenôrzésére szerveztek a minap. Furcsa dolog azt hallani egy magas rangú rendôrtôl, akinek az a feladata, hogy rend legyen a közlekedésben, hogy éppenséggel nincs rend. Olyan ez, mintha önmagának adna rossz osztályzatot, az igazság kedvéért azonban azt is el kell mondani - s ez volt a rendôrtiszt legfôbb panasza is -, hogy a közlekedés-rendészet súlyos létszámhiánnyal küszködik. Mint ugyanaz a parancsnok mondta, ha egyetlen váltásban annyi embere lenne Marosvásárhelyen, ahányan az említett ellenôrzô akció során a teljes megyei állomány mozgósításával jelen voltak, rendet lehetne teremteni.
Nem szállunk vitába ezzel a megállapításával, s egy ideális világban minden bizonnyal a rendôrök sem vennék figyelembe az éppen szabálytalankodó autós státusát, fejes rokonságát, pénzügyi befolyását sem (hiszen a "háttér" erôsödésével a "sofôrbátorság" egyenes arányban nô). Azt azonban el kell ismernünk, hogy igen nehéz helyzetben van egy olyan közlekedés-rendészet, amely a helyhatóság teljes közönyét "élvezi". Miként lehet ugyanis megmagyarázni, hogy nem tartják fontosnak a javíttatók a közlekedésrendészetet értesíteni arról, ha lezárnak egy-egy utcát, útszakaszt? Ami pedig ezzel összefügg, s sokkal súlyosabb: az ilyen esetekben kifüggesztett táblákról fogalmuk sincs azoknak, akik felelôsek jelentésük betartásáért, s akik tulajdonképpen el kellene döntsék - a folyamatos közlekedés biztosítása érdekében -, hogy hová milyen tábla kerül!
Az egyszerû autós, aki a napokban megpróbált az 1918. December 1. útról feltérni a Stefan cel Mare utcába, joggal bosszankodhatott, hogy csupán akkor szerzett tudomást az utóbbi utca lezárásáról, amikor már ráhajtani készült, s joggal szidta a hatóságokat, hogy ezt elmulasztották jó elôre táblákkal - mint ahogy civilizált helyeken szokás - jelezni (mellesleg: a sajtóval sem közölték a lezárás tényét). Mindjárt más megvilágításba kerül a dolog azonban, ha kiderül, hogy maga a közlekedésrendészet parancsnoka is hasonlóképpen szerzett tudomást az utcalezárásról. Akinek tulajdonképpen az aláírására, vagy ha úgy tetszik, szakmai tanácsára lett volna szükség az illetô lezárás szakszerû kijelzéséhez!!
Ehhez lehet fûzni kommentárt, de az eset talán önmagáért beszél, s mindenképp túlmutat önmagán. Már rég nem arról szól, hogy a közlekedésrendészet terén bizony volna min javítani. Egy velejéig beteg közigazgatási berendezkedés és társadalom kórtünete ez is.
Kilenc rövidfilm és közel 250 fotó közül kell hogy kiválassza a legjobbat az Országos Fotó- és Filmmûvészeti diákfesztivál zsûrije. A két zsûri elnöke Radu Aneste Petrescu egyetemi professzor és George Cornea rendezô. A kedden kezdôdött megmérettetésre begyûlt fotókat a nagyközönség a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház elôterében tekintheti meg.
Marosvásárhely 11. alkalommal ad helyet az országos fesztiválnak, amelyet immár 32. alkalommal rendeztek meg. A seregszemle tábor jellegû, így a tanulóknak színes programot szerveztek - tájékoztatott Ioan Cerghizan, a fesztivál igazgatója. - Kirándultunk Szovátára és a marosvásárhelyi Állatkertbe. Lehetôséget teremtettünk nekik, hogy fényképeket készítsenek a városban. Ezenkívül naponta megtekinthetnek egy-egy sikeres, hazai filmet. A filmnézés után kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk - tájékoztatott a fesztivál igazgatója.
A díjkiosztást hétfôn 11 órakor tartják a megyeszékhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Házban.
Közlekedésrendészek akciósorozata
A megyei közlekedésrendészet csütörtök délutáni, megyeszékhelyi ellenôrzô akciója nyomán 166 büntetést róttunk ki - tájékoztatta szerkesztôségünket Viorel Cazan alezredes, a megyei közlekedésrendészet parancsnoka. - A tapasztalt kihágások a következôek: 39 gépkocsivezetô nem viselte a biztonsági övet, 89-en figyelmen kívül hagyták a jelzôtáblákat és/vagy jelzôlámpákat. Nyolc hajtási engedélyt ideiglenesen felfüg-gesztettünk, ezekbôl hatot a gépkocsi mûszaki állapotáért, kettôt az elsôbbség megadásának elmulasztásáért. Visszavontunk kilenc forgalmi engedélyt, többnyire azért, mert nagyon meg voltak rongálódva, 25 gépkocsivezetô egyéb mulasztásért fog fizetni. A sofôrök mellett bírságoltunk nyolc kerékpározót is, a szabályok be nem tartása és a biciklik mûszaki állapota miatt. A csütörtöki ellenôrzést tegnap folytattuk. 9.30 és 10.30 között Marosvásárhelyen egy hivatalos menetoszlop biztosítását színleltük. Az 1966. évi 328-as számú, újraközölt és módosított törvény 15. cikkelye elôírja, hogy a rendôrség által vezetett hivatalos menetoszlop megjelenésekor a közúti forgalomban részt vevô gépkocsivezetôk kötelesek azonnal lehúzni az út szélére. Mivel tegnap 18 gépkocsivezetô nem tartotta be a fenti elôírást, ideiglenesen felfüggesztettük jogosítványukat, és 700.000-1.000.000 lejes bírsággal sújtottuk ôket. Ezúton szeretném figyelmeztetni a gépkocsivezetôket, hogy fokozott figyelemmel vezessenek, s tartsák be a közlekedési szabályokat. A közúti ellenôrzéseket folytatjuk - mondta a parancsnok.
A közelmúltban az Azomures vegyi kombinátban megalakult az Alternativa 2002 elnevezésû szakszervezet, amely, mint neve is mutatja, alternatívája szeretne lenni a gyárban már régóta tevékenykedô Független Szakszervezetnek. Amint arról korábban is írtunk, a nézeteltérések a régi szakszervezet vezetôségével arra indítottak néhány szakszervezeti tagot, hogy kiálljanak a szervezetbôl és új név alatt tömörüljenek. Amint Marginean Ioantól, az újonnan megalakult Alternatíva Szakszervezet alelnökétôl megtudtuk, az új szervezethez csatlakozók száma folyamatosan gyarapodik. Ezzel egyidejûleg rohamosan csökken a szabad szakszervezet tagjainak száma.
- A mintegy 3200 volt tagból hozzávetôleg 2000 személy lépett ki a régi szakszervezetbôl, és azok jó része hozzánk készül beiratkozni. A másik szakszervezetnek pedig nem marad más hátra, mint hogy megszûnjön. Igaz ugyan, hogy a törvény értelmében 15 személy már alakíthat szakszervezetet, de ennyien nem tudják majd a megfelelô mûködéshez szükséges anyagi hátteret biztosítani - mondta az alelnök.
Marginean Ioan ugyanakkor hangsúlyozta, a visszajelzésekbôl úgy tûnik, a gyár megítélésében nem jelentett negatívumot a szakszervezetek közötti nézeteltérés.
Betöltetlen a pénzügyôrség fôfelügyelô-helyettesi állása
Augusztus ötödikén a pénzügyôrségnél 12 vezetôségi állásra lehetett vizsgázni Bukarestben. Megyénkben jelenleg a fôfelügyelôi állásra Hutanu Gheorghe helyett, aki Hunyad megyében teljesít szolgálatot, Bukarestbôl ideiglenesen Herea Teodort nevezték ki, a két felügyelô-helyettesi állás pedig szintén betöltetlen. A mostani versenyvizsgára azonban a két felügyelô-helyettesi állásból csak egyet hirdettek meg - a másikat megszüntették -, a fôfelügyelôi állást pedig ki sem írták.
A versenyen két jelentkezô is volt a Maros megyei vezetôhelyettesi posztra, de mindkettôjük sikertelenül vizsgázott, így továbbra is betöltetlen maradtak a helyek. Baziotis Valentin és Dan Saulean, akik a Maros megyei pénzügyôrség felügyelôi, meg is jelentek a vizsgán, mi több, Baziotis Valentinnek kedvezô ajánlása is volt mind Herea Teodortól, mind a prefektustól, ugyanakkor ajánlották ôt a kormányzásban részt vevô pártok is. Ugyanakkor munkájuk ellen eddig még nem emeltek kifogást és kiváló szakember hírében áll mindkettô. Mindezek ellenére a minisztérium államtitkára, az országos fôfelügyelô valamint a Közhivatalnokok Ügynökségének képviselôjébôl álló vizsgabizottság nem találta alkalmasnak a vezetôi székbe való kinevezésre. Ennek következtében az el nem foglalt állásokat év végéig újra meg fogják hirdetni.
Arc-, homlok, és még ki tudja, milyen gyulladás nem a téli idôszak szezonbetegsége. Nyáron is bekövetkezik huzat, fürdés, hidegvíz- fogyasztás. Jön a láz, orrfúvás, hidegrázás, izzadás, rossz közérzet. Aztán az orvos felírja a gyógyszereket, gyerekeknek ingyeneset, felnôtteknek ártámogatottat.
Nem panaszkodhatunk patika patikát ér, egyik szebb a másiknál, padló- és falicsempe, termopán ajtó-ablak, modern bútorzat, számítógépes nyilvántartás, csillogás-villogás, ahogy illik. Ezen a téren tartjuk a lépést az európai színvonallal. Látszatra minden tökéletes.
Csakhogy a külsôség nem minden. Elsô, második, harmadik, negyedik, majd az ötödik gyógyszertárban is elutasítottak a szakszerûen megírt recepttel. Elsôben, másodikban, harmadikban nem volt a felírt Zinnat névre keresztelt antibiotikum, negyedikben nem adták az ingyenes gyógyszert, az ötödikben, a legcifrábban és a legcsillogóbban volt, de hiányzott az orrcsepp, amelyet három komponensbôl kellett volna megkotyvasztani. Ebbôl az egyik hiányzott. Sajnos, mondta a szolgálatos gyógyszerész, ha máshol megvásárolja a sztreptomicint, ami nem drága, hatezer lej körül van, akkor elkészítem a cseppet.
Ledöbbentem, de mire válaszoltam volna, s elmondtam volna a véleményem, csengett a telefon és a gyógyszerész faképnél hagyott. Rendelést kellett feladni a forgalmazónak. Kenôcsbôl ennyit, tablettából annyit. A végeérhetetlen listát nem voltam hajlandó kivárni, vettem a receptet és távoztam.
Csillogás ide, villogás oda, a visszautasított betegnek ez mit sem ér, ha a luxuskörülmények között dolgozó gyógyszerésznek nem az a lényeg, hogy a beteget bármi áron kiszolgálja. Országos viszonylatban híres lerakat patikája részérôl égbekiáltó közömbösség.
A búza 10 százaléka a mezôn van
A megyében befejezôdött az ôszi árpa aratása, az 5473 hektáron termesztett gabona átlaghozama 2650 kilogramm volt. A 29.000 hektárnyi búza 90 százalékát vágták le, az eddigi átlaghozam 2720 kg. A július 16. óta tartó, szinte napi rendszerességgel bekövetkezô esôzések miatt hátravan még 3300 hektár aratása. Amint Liviu Timar, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója elmondta, az aratatlan gabonatáblában nagy kárt tesznek a bôséges esôzések miatt elszaporodó gyomok, ami a hektárhozam jelentôs csökkentéséhez vezet majd. A tavaszi sörárpát a felület 61 százalékáról vágták le 2116 kilogrammos, míg a zabot 42 százalékról 1800 kilogrammos átlaghozammal.
Korszerûsítik a telefonhálózatot
A Romtelecom hálózatfejlesztési tervének része új digitális telefonközpontok felszerelése. Palotailván, Bonyhán, Széplakon, Mikefalván és Gyulakután a központok már készen állnak, és folyamatban van a hálózatépítés. A munkálatokat Gyulakután már kilencven százalékban befejezték, és szeptemberben véglegesítik, amikor sor kerül az új központ átadására - tájékoztatott Szakács István, a Romtelecom Maros megyei kirendeltségének mûszaki igazgatója.
Tegnapelôtt Segesvár központjában a Petrom Rt. üzemanyagtöltô állomásnál - a megyei környezetvédelmi felügyelôség jelentése szerint - véletlenszerû szennyezôdés történt. Egy körülbelül százliteres tartályból az esôvíz kimosta az üzemanyagot, amely az esôvízcsatornába került. A csatornát sikerült kitisztítani, így a szennyezôdés nem került a Kis-Küküllôbe. Mivel a segesvári Petrom- lerakat nem biztosította az esôvíz biztonságos elvezetését, az üzemanyagnak a csatornavízbe való ömléséért a környezetvédôk 50 millió lejjel bírságolták a céget.
Zárult az egészségnevelési program
E héten a marosvásárhelyi, Meggyesfalvi negyedi Domb utcai roma gyerekek számára egészségnevelési programot szervezett a SMURD rohammentô-szolgálat és a Norvég Vöröskereszt. A tegnapi zárórendezvényen, amely az 1-es Számú Általános Iskolában zajlott, kiértékelték az eredményeket, amelyet Vass Hajnal, a szolgálat fôasszisztense pozitívnak értékelt. A 85 gyerek kitartóan részt vett a foglalkozásokon, ahol egy sor elméleti tudnivaló mellett elsajátították a tisztálkodási és étkezési szabályokat. Ezen túlmenôen a szervezôk tisztálkodási szerekkel is ellátták ôket.
Az egységesített diszpécserszolgálat 112-es telefonszámát kell tárcsázni abban az esetben, ha valakit kígyó harap meg. A marosvásárhelyi SMURD rohammentô-szolgálat rendelkezik a kígyómérget semlegesítô Antiviperin oltással, amelyet a harapást követôen sürgôsen alkalmazni kell. A megyében található gyerektáborokat is ellátták a szerrel.
Petíció a nyugdíjak emeléséért
Azok a nyugdíjasok, akik aláírásukkal támogatni szeretnék a Nyugdíjasok Szakszervezete által kezdeményezett, a kormányhoz intézett beadványt, amellyel a nyugdíjak újraszámítását és növelését kérik, Marosvásárhelyen, a Cuza Voda utca 22. szám alatt levô székház 15-ös termében jelentkezhetnek naponta 8-13 óra között. A vidéki nyugdíjasok a nyugdíjas szakszervezetek fiókjainál is aláírhatják a listát. Azért, hogy a petíció elérje célját, a megye 190.000 nyugdíjasából legalább 20.000-en kellene jelentkezzenek. Az akció augusztus 28-án zárul.
Vajdaszentiványi tábor és regrutabál
Teljében az augusztus 4-én kezdôdött és 11- éig tartó vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor, amelyet a helyi Zichy-Horváth Egyesület szervezésében bonyolítanak. A táborban vajdaszentiványi, marossárpataki, mezôpaniti, mezômadarasi és mezôbándi táncokat oktattak kezdô és haladó táncosok számára. Ezenkívül a programban a viseletkészítés, népi kézmûvesség, lovaglás, íjászat, gólyalábazás és strandolás szerepeltek. Minden este tánc- és színházi elôadások és koncertek voltak. Ma 10 órakor összefoglaló közös próbát, majd 16 órakor hagyományos regrutafelvonulást tartanak, amelyet 21 órai kezdettel regrutabál követ.
Bôvítik a régeni néprajzi múzeumot
Újabb épülettel bôvül a szászrégeni Néprajzi Múzeum, amelynek összértéke meghaladja a 650 millió lejt. A helyi tanács csak részletekben utalja át az összeget, ezért az épület egy részét csak jövôben fejezik be. A múzeum bôvítésére azért volt szükség, mert a régi raktárépület állaga nagyon megrongálódott, s az itt tárolt tárgyakat is az enyészet fenyegette. Az új épületszárnyban szentképeket, varrottasokat, kerámiatárgyakat és fafaragványokat helyeznek majd el.
A Cernavodai Polgármesteri Hivatal pénteken felavatta a Duna- Fekete-tenger csatorna két partját összekötô hidat. Az állami finanszírozású beruházás értéke mintegy kilencmillió dollár. A 172,5 méter hosszú, 7,8 méter széles építmény közel hét év alatt készült el. A hidat a román-francia Eurometudes tervezte, az építési munkálatokat a CCCF Bukarest társaság végezte. Nicolae Constantinescu, a CCCF vezérigazgatója a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta, a Duna-Fekete-tenger csatorna megépítése nyomán megszûnt minden átjárási lehetôség a csatorna teljes hosszában, ez pedig szükségessé tette egy híd megépítését, amely közúti kapcsolatot teremt a Duna bal partján levô Cernavoda és az energetikai ipar, illetve a Fetesti-Cernavoda autópálya között.
A kormány megpróbálja újjáépíteni a nemzeti folyami flottát és növelni a hajók számát, jelentette ki Adrian Nastase pénteken. A miniszterelnök rámutatott, a román hajók száma nagyon lecsökkent az utóbbi hat évben, míg 1996-ban a román flotta mintegy 300 hajót számlált. "A megelôzô kormányzat tagjai, köztük Traian Basescu is, most libériai zászlót kívánnak tûzni bizonyos épületekre, például a bukaresti Nemzeti Könyvtárra is", fogalmazott a kormányfô. Adrian Nastase pénteken, Konstancán felavatta a "Mare Negri" nevû tengeri kutatóhajót.
Az alkoholipari munkáltatók szövetsége, a Garant szerint a következôkben nem fog emelkedni a szeszes italok ára azt követôen, hogy augusztus 10-tôl bevezetik az új alkoholzárjegyeket, jelentette ki Romulus Dascalu, a Garant elnöke pénteken. "A zárjegyek árának darabonkénti 300 lejes növekedése nem jelent figyelemreméltó módosulást a szeszes italok árában", szögezte le Dascalu. A Garant elnöke hozzátette: az alkoholipari munkáltatók azért sem számolnak az alkoholárak közeljövôben esedékes emelkedésével, mivel az utolsó áremelés júliusban történt a lej euróhoz és dollárhoz viszonyított romlása miatt. (Mediafax)
A Duna német és osztrák vízgyûjtôin jelentôs mennyiségû csapadék hullott az elmúlt napokban, aminek hatására árhullám alakult ki a Dunán és mellékfolyóin. A dunai árhullám csúcsa pénteken érte el a magyar országhatárt. A vízállás a Szigetközi Duna alsó szakaszán az éjszakai órákban meghaladta a harmadfokú védelmi készültség szintjét. Az árhullám elôreláthatólag gyors lefolyású lesz. A legmagasabb vízállás- értékek Budapestnél augusztus 11-12-re várhatóak a rakpartok szintje közelében, vagy kis mértékben azok felett.
Duna-parti vigasságok - hatodszor
Immár hatodik alkalommal rendezik meg a Duna-parti vigasságokat Budapesten, a háromnapos mûvészeti kavalkád az idén is augusztus 18-tól gazdagítja a látnivalók sorát - minderrôl az esemény fôszervezôje szólt pénteken, sajtótájékoztatón. Burger András elmondta: a hagyományos helyszínre, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti alsó rakpartra invitálják az érdeklôdôket, a két hídfônél idén is két nagyszínpadot állítnak fel.
Augusztus 20-án a tûzijátékot követôen az United csapata élôkoncerten lép a közönség elé. Kézmûvesek bemutatója, valamint népmûvészeti vásár is színesíti a rendezvényt, illetve mindhárom napon játékokat is szerveznek.
Leonardo kamara-kiállítás Budapesten
Kamara-kiállítással tiszteleg Leonardo da Vinci születésének 550. évfordulója elôtt a budapesti Szépmûvészeti Múzeum - tájékoztatta az intézmény az MTI-t. A gyûjteményi ajánlóban felhívják a figyelmet arra, hogy a múzeumban több felbecsülhetetlen értékû Leonardo-alkotást ôriznek, ám azok ritkán láthatók együtt. A szeptember végéig nyitva tartó tárlaton az érdeklôdôk megtekinthetik kisméretû bronz lovas szobrát, néhány rajzát, illetve tanítványának, Boltraffiónak, Madonna a gyermekkel címû képét. A mû Leonardo keze nyomát is ôrzi. A múzeum közönsége láthatja azt a közel ötszáz padlócsempét is, amelynek mintája Leonardo-rajzokon alapul. A kollekciót az Iparmûvészeti Múzeum kölcsönözte a bemutatóra.
Kansas City-i otthonában július 28-án 102 éves korában elhunyt Manheim Ernô szociológus, a Missouri Egyetem nyugalmazott tanára. Halálhírérôl csütörtökön tájékoztatták az MTI-t. Manheim Ernô 1900-ban született Budapesten. 1921 óta Németországban és Angliában tanult, Lipcsében és Londonban szerzett doktori címeket, 1937-ben pedig az Egyesült Államokban telepedett le. Ô alapította a University of Missouri - Kansas City (UMKC) szociológiai tanszékét, és 54 éven át tanított az egyetemen. Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát, megkapta egyebek között az Osztrák Köztársaság tudományos és kutatási nagy érdemkeresztjét. 1999-ben róla nevezték el az egyetem egyik csarnokát, 100. születésnapja alkalmából nemzetközi szimpóziumot rendeztek.
Bolgár leánykereskedô hálózat lebukása
A spanyol rendôrség pénteken bejelentette, hogy felgöngyölített egy bolgár leánykereskedô hálózatot. A sikeres rendôri akciót, amelyrôl az AFP számolt be, két olyan bolgár nô feljelentése tette lehetôvé, akiknek sikerült megszökniük. Az egyiket a banda tagjai Bulgáriában elrabolták, és becsempészték Spanyolországba, majd újra elrabolták, ütlegelték és halállal fenyegették. Ezután prostitúcióra kényszerítették madridi mulatókban és az egyik legnyomorúságosabb türelmi zónában. A másik nôt állás ígéretével csalták Olaszországba, ahol szintén testének áruba bocsátására kényszerítették, majd átcsempészték spanyol földre hasonló célból. A nôktôl kapott információk alapján a rendôrség letartóztatott három bolgárt, két férfit és egy nôt. Ez utóbbi a hálózat itáliai szervezetét irányította.
Jelenleg úgy tûnik, az irakiak jottányit sem engednek - állapította meg Kofi Annan ENSZ-fôtitkár Szaddám Huszein iraki elnök csütörtöki televíziós beszéde kapcsán.
Annan hozzátette: úgy véli, ez nem végleges álláspont Irak részérôl, s még hosszú egyezkedés várható. Emlékeztetett: korántsem új Szaddám Huszeinnek az a követelése, hogy az ENSZ "teljesítse kötelezettségeit".
Az iraki elnök csütörtöki tévébeszédében kifejtette, hogy "az arabok és a muszlimok" elleni bármiféle támadás kudarcra van ítélve, s felhívta az ENSZ-t, hogy tartsa tiszteletben Irakkal szemben vállalt "köte- lezettségeit", amelyeket a Biztonsági Tanács határozatai tartalmaznak. A tanács 1990-ben többféle embargóval sújtotta a Kuvaitot megtámadó Irakot. "Az iraki probléma megoldásának útja Bagdad kérdéseinek megválaszolásán és a Biztonsági Tanács határozataiban szereplô kötelezettségek tiszteletben tartásán keresztül vezet" - hangoztatta a bagdadi vezetô.
A világszervezettel a leszerelési ellenôrzések felújításáról folytatott párbeszéde során Irak számos kérdést intézett a BT-hez, amelyek válasz nélkül maradtak. Ezek a kérdések fôként az embargó feloldására és az iraki szuveranitás tiszteletben tartására vonatkoztak - utal rá az AFP.
Bagdadban a Jeruzsálem felszabadítására létrehozott hadsereg 15 ezer önkéntese is felvonult azon a katonai parádén, amellyel az iraki lakosságot akarják mozgósítani egy esetleges amerikai támadás ellen.
A keményvonalasnak számító Ariel Saron izraeli választási gyôzelme után tavaly február 7- én jelentették be Irakban, hogy hadsereget hoznak létre Jeruzsálem felszabadítására. A Szaddám Huszein elnök parancsára az al-Kudsz al-Sarif (Jeruzsálem) néven tervezett hadsereg feladata Palesztina felszabadítása a Földközi-tengertôl Jordániáig.
Az al-Kudsz al-Sarif önkéntesei nôk és férfiak vegyesen katonai uniformisban, sokan arcukat eltakarva vonultak fel az iraki fôváros központjában, az al-Manszúr negyedben.
Bagdad szerint több mint 6,5 millió iraki önkéntes csatlakozott a Palesztina felszabadítását célzó hadsereghez.
Irak az amerikai agresszorok temetôje lesz, ha az Egyesült Államok megtámadja az országot - írta pénteki számában az al-Irak címû hivatalos lap.
"George Bush amerikai elnök Irakkal szemben ellenséges tervei éppúgy elbuknak, mint az apjával történt: Bush újabb katonai vereséget szenved el, és átkozott lesz" - vázolta fel a szerinte lehetséges jövôt az al-Irak.
Az Egyesült Államok "a dzsungel törvényeit, azaz a cowboyok módszereit alkalmazza, akik nem ismernek sem nemzetközi jogot, sem isteni törvényeket". Washington "szerte a világon megsérti az emberi jogokat, kezdve az atombombával elpusztított Hirosimától és Nagaszakitól Irakig, amelyre eddig nyolc atombombával egyenértékû bombát szórt" - vélekedett az újság.
Rakétaelhárító ütegek Izraelben
Izrael egy esetleges iraki támadás veszélye miatt az utóbbi napokban Tel-Avivtól északra hadrendbe állított egy rakétaelhárító üteget, s egy második telepítésére is készül Haderától keletre. Az izraeli vezetés ezt azért határozta el, mert egyre szélesebb körben és mind gyakrabban találgatják szerte a világban, meg fogja-e támadni az Egyesült Államok Irakot, noha a washingtoni Fehér Ház állítja, hogy még nem döntött a támadásról.
A Jediót Ahronót címû izraeli napilap pénteki számának címlapján látható a Hec (Nyíl) nevû ütegnek a Hadera várostól keletre fekvô Én-Semernél már felállított radarja. Az elhárítórakétákat csak késôbb állítják be - adta tudtul közleményben a hadsereg. Az amerikai-iraki feszültségre nem utaltak, azt írták, hogy az új üteg hadrendbe állítása több éves kísérleti program része, és már régóta tervezik.
A hírügynökségek szerint a lap megemlítette, hogy a helyi lakosok hevesen tiltakoznak az újabb telepítés ellen, ahogy az elsô üteg telepítése ellen is tiltakoztak. Az Irakot érô esetleges amerikai katonai támadás esetén számítani lehet arra, hogy Irak Izrael elleni rakétatámadással áll bosszút. Az 1991-es öbölháborúban Irak 39, hagyományos töltettel ellátott Scud rakétát lôtt ki Izraelre. A legtöbb Tel-Aviv környékén csapódott be.
Ariel Saron kormányfô közölte az Egyesült Államokkal, hogy Izrael ezúttal meg fogja torolni az esetleges iraki rakétatámadásokat, nem úgy, mint 1991-ben. Matan Vilnai kulturális és sportminiszter, volt vezérkarifônök-helyettes a rádióban közölte, hogy Washington megadta jóváhagyását ehhez, és ígéretet tett arra, hogy amerikai támadás esetén elôre értesíti Izraelt.
Nagy erejû robbanás történt pénteken az Afganisztán keleti részén fekvô Dzsalálábádban. Az elsô jelentések ellentmondóak mind a robbanás okát, mind az áldozatok számát illetôen. Egyes hírközlôk húsz, mások hat halálos áldozatot említenek, a sebesültek számát húsz és nyolcvanöt között adják meg a különféle jelentések. Egyes feltevések szerint véletlen szerencsétlenségrôl van szó, mások szerint merényletrôl. A robbanás erejére jellemzô, hogy mintegy ötven épület súlyosan megrongálódott tôle. Folyik a romok eltakarítása, a mentôbrigádok szerint még újabb holttestek kerülhetnek elô az omladék alól.
A pakisztáni székhelyû afgán AIP hírügynökség tudósítója szerint húsz holttestet emeltek ki már a romokból. A detonáció egy útépítéssel, utak karbantartásával foglalkozó cég (más jelentések szerint segélyszervezet) épületében történt. Az afgán hírügynökség tudomása szerint nagy mennyiségû robbanóanyagot tároltak az épületben, ezeket az utakra zúdult sziklák aprításához, eltávolításához használták. Jelentése szerint lehetséges, hogy a robbanóanyag- raktárból indult ki a detonáció.
Hazrat Ali helyi katonai parancsnok viszont azt mondta az AP-nek adott tájékoztatójában, hogy szerinte autóba rejtett pokolgép robbanása okozta a pusztítást. Ali tudomása szerint hat holttest került eddig elô a romok alól.
Az elmúlt hetekben megnôtt az aggodalom, hogy az al-Kaida terrorszervezet és a nemrégiben megbuktatott tálib kormány fegyveresei merényletek sorozatát hajthatják végre Afganisztánban. Az utóbbi idôben egy alelnök meggyilkolása és egy merényletre készülô, robbanóanyaggal megrakott gépkocsit vezetô személy Kabulban történt elfogása jelezte, hogy az amerikaiak légi hadjárata révén megdöntött tálibok és az al-Kaida maradványerôi merényletekkel próbálják destabilizálni az új államhatalmat.
Az elme éles, mint a borotva. Az eszme sem téveseszme. Büntetôjogi felelôsségel jár pedig a kampány, amelyet a szabadszósz apostola naptári rend szerint folytat a magyarság, különösen pedig az erdélyi magyarság ellen. A párthatalomból kövérebb fiók-társaitól kitúrt költô-politikus egyetlen alkalmat sem mulasztott el, nincs olyan eseménye, oly pillanata az esztendônek, mikor ne szórná gyilkosnak szánt nyilait a magyarokra. Most éppen a bécsi diktátum - az általa különös kéjjel k-val Diktat-nak írt és mondott - "évfordulója" a téma. Megnézhetô a lapgyûjteményben: nincs olyan év 1990 óta, hogy elszalasztotta volna rágalmazásunkat, mocskolásunkat. Ugyanazok a visszatérô motívumok, amelyeket Ceausescu Securitatéja oly ördögien kidolgozott, évente visszaköszönnek a havasok vitézének pózát elôszeretettel magára öltô vezér és két-három szürkeveréb munkatársa (alárendeltje) tollából ömlô szennyezésekben. Petôfi negyvenezer románt gyilkolt meg, Wass Albert háborús bûnös, ô lôtte/lövette halomra a románokat a Mezôségen stb. Mein Kampf és Nincs kegyelem, Hitler és Dücsô Csaba jól megárulnak ezen a gyékényen, mindenki vétkes, aki normálisan viszonyul a történelemhez. A logika férce alól kilóg a drakula-láb: az a baj, hogy ennek az úrnak nem jutott kalács. Hatalom. Csak annyi, amennyit alárendeltjein és olvasóin gyakorolhat. Az sem kicsi. De neki több kell. Cikkeibôl nyilvánvaló: borzalmasan bántja, hogy a miniszterelnök személyiségében zseniális jósnôk az ország jövôbeni kegyurát vélik fölfedezni. Hogyan? Hát ki van itt egyedül országlásra hivatva? Micsoda történelmi tévedés!... Na, akkor itt mindenki gonosz, itt mindenki korrupt, itt mindenki románellenes, itt velejéig romlott a társadalom, itt gyorsan cselekedni kell! Persze cselekedni a poszt-szeku fog, eminenciásai csöndben huzigálják a szálakat, mozgatják a bábukat finoman, nagy-nagy mûvészi érzékkel. A rétorok, a költôk, a balekok, a szájtépô mikulások meg az ô malmukra hajtják a vizet. Ôk a történelem horrorzene bohócai: jön egy-egy rezsim, elveszi a furulyát, de titokban másikat oszt nekik "az extrabudzsetáris alapból", amelyiken már úgy szól a nóta, ahogy azt a Szürke Állomány akarja. Kollektív bûntudatot sulykolna belénk ez az ál-Iancu, aki azt hiszi, maga ül a lovon, mikor alatta lakodalmasok pózolnak (szebb ez, mint a moszkvai Lenin-mauzóleum elôtti divatozás). Rossz lelkiismerete elôl menekülve nem marad neki más, mint folyamatosan szórni az átkot, a mocskot, a szennyet, fröcsögni szakadatlanul. Ne mondja senki, hogy az emberiség nagy gyalázói betegek. Gyémánt logikával és irigylésre méltó szónoki eszköztárral rendelkeznek. Még az ilyen kis vidéki hasbeszélôk is, mint a szabadszószos herkópáter.
Felhôkarcolók (21.)
Ferenczy L. Tamás A kôbaltától a repülôgépig címû könyvében a föld legmagasabb épületeinek sorában nyolcadikként tüntette fel a philadelphiai Washington- emlékmûvet. A korabeli fénykép aláírásában 169 méter szerepel, a könyv leíró részében közölt 170 méteres magassággal szemben. Nem nagy ügy, de jellemzô, mennyire figyelmetlenek olykor a szerzôk, a szedôk, a korrektorok stb., akik még arra sem vigyáznak, hogy legalább egyazon kiadvány keretében (jelen esetben szomszédos oldalakon) ne jelenjenek meg más-más számok.
Philadelphiáról emlékeztetôül elmondjuk, hogy a várost 1682-ben az a William Penn alapította, akit Pennsylvania észak-amerikai gyarmat megalapítójaként is emlegetnek. A kvékerek ("reszketôk") szektájához való csatlakozása és a vallásszabadságot hirdetô eszméi miatt több ízben bebörtönözték. 1681-ben II. Károly angol király W. Penn apjával (ellentengernagy volt) szemben fennálló adóssága fejében jelentôs területeket adományozott neki Észak-Amerikában, ahol megszervezte Pennsylvania államot, amelynek alkotmánya teljes vallásszabadságot biztosított lakóinak.
Hogy kik voltak a kvékerek? Protestáns vallási szekta tagjai. A szektát George Fox alapította az angol polgári forradalom idején Barátok Társasága néven (a kvéker-reszketô elnevezés eredetileg gúnynév volt). A társaság tagjai elvetettek minden egyházi szervezetet és külsôséges vallási szertartást, csak a hívôk vallásos meggyôzôdését, a "belsô világosságot" ismerték el tekintélynek. A quakerek szektáját mind az egyházi, mind a világi hatóságok üldözték. A kvékerek egy része a 17. század hatvanas éveiben Anglia észak- amerikai gyarmataira vándorolt ki, és a mai Pennsylvania területén alapított kolóniát. Az északi államokban élô kvaker farmerek és ipari vállalkozók a déli államok nagybirtokosai által védelmezett rabszolgaság ellen léptek fel. Megtagadták a hivatalos eskütételt és a katonai szolgálat teljesítését. A szekta egyes képviselôi a második világháború után bekapcsolódtak a nemzetközi békemozgalomba.
Pennsylvania az USA egyik atlanti tagállama. Területe 117,4 négyzetkilométer, tehát nagyobb, mint Magyarország, Bulgária vagy Kuba. Fôvárosa Harrisburg, legfontosabb városa pedig Philadelphia, a Delaware folyó torkolatánál, az Egyesült Államok harmadik legfontosabb tengeri kikötôjével. Lakosainak száma, elôvárosokkal, közel 4,7 millió. Népesség szerint az USA 4. legnagyobb városa és harmadik legjelentôsebb ipari települése. 1776-ban itt kiáltották ki a függetlenségi nyilatkozatot, majd 1790 és 1810 között az Észak-Amerikai Egyesült Államok fôvárosa is volt. Elsô állami egyetemét 1740-ben alapították, majd a modern korban újabb egyetem (Temple) és több orvosi, gyógyszerészeti, ipari, mûvészeti fôiskola, tudományos intézet (egyebek között csillagvizsgáló és magfizikai laboratórium) kezdte meg mûködését.
(ajtay)
Népi gyógyászat, természetgyógyászat
Régen a falusi ember egyszerûen táplálkozott, idénytáplálékokat fogyasztott, sokat mozgott, dolgozott a friss levegôn, betartotta a testi-lelki megtisztulásra vonatkozó böjtöket. Mértékkel ettek, ittak, mulattak. Miután a húszas-harmincas években az oltásokkal sikerült a járványokat megfékezni, a nép fiai, lányai általában késô öreg korukig megôrizték szellemi-testi frissességüket. Küküllôkeményfalvi népi gyó-gyászati tanulmányában Csergô Bálint így fogalmaz: "Nem ismerték az úrinyavalyákat, az ideges bolondságot, a szívbetegségeket, a magas vagy alacsony vérnyomást." Bizonyára azért is, mert majdnem mindennapos volt étrendjükben a vöröshagyma és a fokhagyma, amelyek rendkívül jó hatással vannak a keringési rendszerre. Továbbá éltek a többi gyógyélelmiszerrel, az almával, áfonyával, fûszernövényekkel, gyógynövényekkel, retekkel, káposztával, paprikával, céklával, mézzel stb. A felsoroltak a vért hígítják, tisztítják, az immunrendszert erôsítik, az érfalakat tisztítják, s ezek így rugalmasságukat megôrzik.
A fokhagymát naponta nyersen és/vagy hôkezelve
ették, de a fokhagymaolaj vagy a fokhagymatinktúra (alkoholos
kivonat) sem hiányzott
"gyógyszerkészletükbôl". Ezek
általában ismert népi gyógyszerek. A
veszélyeztetett egyéneknek érdemes idônként,
évente legalább egyszer valamilyen házilag is
elkészíthetô szert igénybe venni. Egy
természetgyógyászok által ajánlott,
érelmeszesedést megelôzô módszer a mézes
vöröshagyma fogyasztása. Elkészítési
módja a következô: "Finom lyukú reszelôn
lereszelünk két fej vöröshagymát, a levét
kinyomjuk; hozzácsurgatunk ugyanannyi mézet, majd alaposan
összekeverjük a két anyagot. Ha a tárolás
során a méz ikrásodna, melegítsük meg
vízfürdôben az egész oldatot. A szedés javasolt
módja: naponta háromszor egy órával
evés elôtt vagy két-három órával
evés után egy evôkanálnyit lenyelni a
keverékbôl. Az artériafal
megkeményedésével járó
érelmeszesedés, különösen az agyi erek sclerosisa
ellen kiváló hatású szer" - olvassuk dr.
Török Szilveszter írásában.
Ezek a nép által évszázadok, évezredek óta fogyasztott táplálékok hatásos orvosságokat, hatóanyagokat tartalmaznak. Nagyon sok, a népi megfigyelés és tapasztalat által alkalmazott gyógynövény, fûszer, gyógyélelmiszer lett késôbb a gyógyszerek alapanyaga.
Szövegidézetek Csergô Bálint Népi gyógyítás Küküllôkeményfalván c. tanulmányából (In. Kriza János Néprajzi Társaság 1. évkönyve, 1992.), Dr. Török Szilveszter: Az agyérbetegségek megelôzésének természetes módszerei. In. Elixír magazin, 133. szám, 2000. III. 8-9.
Más forrásanyag: Hollósy Helga szerk: Bevált népi gyógyszerek és a tudomány (In. Természetgyógyászat, 1997. III. szám, 16-17).
("Delírium tremens - bomlott elmeállapot, remegéssel és rémítô téveszmékkel jár." L. R. Hubbard - Dianetika.)
Hall az ember mindenfélét, furcsánál furcsábbat, hiszi is, meg nem is. 2001 májusában engem is megkínált a sors egy kis furcsasággal. Hirtelen ököllel kezdték verni a lakásom ajtaját, amitôl persze rögtön égnek meredt a hajam, de a java még hátravolt. A szomszédom, F. B. rontott be egy 40 centis késsel, teljesen kikelve magából.
- Szomszéd, gyere, mondd meg nekik, hogy menjenek ki a kádból. Már egy órája benne vannak!
- Kik?... Mik?... Béluskám, nyugodj meg... Mirôl van szó?
(Ami igaz, az igaz, F. B. alkoholista hírében állt, és nemrégiben jött haza egy kéthetes alkoholelvonó kúráról, de most teljesen józan volt, hiszen erôs nyugtatókat szedett.)
- Egy férfi és egy nô! Úgy ruhástól! Észre sem vettem, hogy bejöttek, s most ott vannak a kádban. Gyere, Misi, beszélj velük te is, mert megszúrom ôket, esküszöm, megszúrom ôket!
A szomszéd ajtaja tárva-nyitva, bent a fürdôszoba ajtaja szintén. Senki nem volt a kádban, száraz volt. Béla a fülét hegyezte, aztán felüvöltött.
- Gyere, Misi, a konyhába, ott vannak! Én beléjük szúrom a kést!
Mire észbekaptam volna, Béla berontott a konyhába, és úgy ordított, hogy visszhangzott a lakás.
- Kifelé innen! Mind a ketten! A szomszéd a tanúm, hogy ha nem mennek ki, én magukba szúrom a kést, s aztán megyek a börtönbe!
Kilopakodtam a konyhába, de Béla ekkor már a lépcsôház felé üvöltött:
- Ne nézz úgy, mozgás, menjen! A felesége le tud menni a lépcsôn, de maga csak a lifttel tud lemenni innen, a harmadik emeletrôl?!
Megnyílt egy-két ajtó, ijedt arcok jelentek meg. Ott álltunk, ketten a szomszédommal, én falfehéren, ô meg egy hatalmas konyhakéssel hadonászott az orrom elôtt.
(Azóta a szomszédom hol iszik, hol nem, hol elvonókúrán van, hol a kocsmában, de az esetet bármikor és bármilyen állapotban szó szerint felidézi, és nagyon dühös, ha valaki nem hiszi el.)
Csizmadia Mihály
2000. június 14-én Sándor Szilárd unitárius lelkész, aki jelenleg a Maros megyei Nyomátra is beszolgál, azzal a jó hírrel lepett meg, hogy a falu unitárius templomának régi kapuján rovásjelek (is) láthatók.
2002. május 20-án Fazakas János, a marosvásárhelyi Maros Együttes táncmestere - Barabási Attila tanár közvetítésével - megküldte a jelekrôl készült fényképet. Áttanulmányozásuk arra ösztökélt, hogy mielôbb Nyomátra utazzam. Erre 2002. június 6-án került sor. A jeleket nejlonívre vittem át, méreteiket pedig külön rajzon is rögzítettem. Munkámat megkönnyítette a helységben élô Székely Endre nyugdíjas tanító-tanár, egykori bolyais iskolatársam, akinek fáradozásáért itt mondok köszönetet.
A templom egykori kapuinak "hely-zetérôl" Nagy Károly (sz. 1913) helybeli lakos tájékoztatott: "Én már a 90. évembe vagyok, s ojjé, ez a mostani kapu már rég megvót. Úgy ismertem meg, ahogy most van. Mert van a két kapuzábé, fenn a szemöldökfa, s kétfelôl a két betét, ezek összefogják az egész ajtót, ilyenek nélkül a kapu szétmenne. De még vót egy kapu a templom körül, azt lebontották, drótkerítést tettek a helyibe. Csak ez a felsô kapu maradt meg, ez volt a felsô utcának a régi kapuja. A másik vót az alsókapu."
Nos, a vésett rovásjelek (szélességük néhol eléri az 1 cm-t) épp a kapu két "be- tétfáján" vannak, jobb, illetve bal felôl. Elsô rajzunk a jobb felôli jeleket "adja". Elolvasásukban, azaz hangértékeik meghatározásában jobbról balra haladunk.
Az elsô jel balra dûlô kis ferde vonal (3,3 cm), nem is biztos, hogy betûértéket hordoz (esetleg SZ?). Egészen különálló hornyolat, a következô jelektôl mindenképpen távol "fekszik". Köréje - avatatlan kezek - arab hármashoz hasonló formát "teremtettek", a nagyítós vizsgálat azonban megmutatta, hogy kései (talán friss!) karcolásokkal van dolgunk. A második jel függôleges szárának hossza 5,7, a keresztvonalé 7,8 cm (végpontok közti távolság). Magunk I hangértéket tulajdonítunk neki. A harmadik jel (10 cm) jobbra dûlô ferde vonal, egészen határozott vésetû, a rovásírásban az úgynevezett kis R betûvel azonos. Vannak emlékeink, amelyek csak ezt a fajta kis R betût ismerik. Sajátos megformálású az utolsó, T betû: mind a függôleges szára, mind a vízszintesen jobbra futó alsó vonala ("talpa") 11, míg a felsô mellékvonala 7 cm-es. A három jel hangértéke tehát: IRT. Értelmes szó: a múlt idô jelét is tartalmazó forma azt sejteti, hogy a felirat esetleg egész mondatot vagy éppen szöveget tartalmazhatott. Elképzelésünk szerint töredékkel állunk szemben: meglehet, hogy a betétfa másodlagosan került felhasználásra a kapu készítésekor.
A bal részen levô rovásjelek (lásd második rajzunkat) valamelyest "szétszórtabb" állapotban vannak, a linearitás is bomlottabb, a vésések technikája bizonytalanabb. Az elsô jel (szintén jobbról balra haladva) talán a T betût rejti magában, balra futó felsô mellékvonalának végét pontokkal jelöltük (hatá-rozatlan "meg- formálású"). A fôszárat - amely 5,5 cm-es - alul egy szintén 5,5 cm-es vonal keresztezi. A kettô együtt az I (esetleg D?) betût adná. Ha a jel T voltát is elfogadjuk, akkor betûösszevonás (ligatúra) áll elôttünk, amelynek olvasata IT (= Itt). Köztudott, hogy a rovásemlékek nem jelölték a mássalhangzók hosszúságát.
A második, X-szerû forma a rovásírásban a B betûnek felel meg, szárainak hossza 10, illetve 9 cm. A harmadik jel hasonlatos az elsôhöz, I vagy D lehet, olvasati lehetôség szempontjából mi a D hangmérték mellett voksolunk. Szárai hat centiméteresek. A következô betû balra dûlô, oválosított vonal (5,5 cm), valószínûleg az SZ betût jelenti. A felsô vége majdhogynem belefut a következô, utolsó jelbe, amely - elsô ránézésre - a latin kis t betûvel azonos (magassága 6 cm). A felsô keresztvonala (2,5 cm) nagyon határozott vésetû, jobb felôli része is jól "lezárt", nem "zavarodik össze" az elôzô jeggyel. A rovásírásban D vagy I lehet.
A négy jelbôl álló hangcsoportban tehát a következô betûket találjuk: BDSzI (vagy D). Az egymást követô BDSz betûk a következô szót juttatják eszünkbe: BóDogaSSzony. Erre a lehetôségre azért gondoltunk, mert Nyomátot a régiségben Boldogasszonyfalvának is nevezték. Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században címû könyve (Kolozsvár, 1994) a következô "adalékot" tartalmazza:
NyOMÁT (Maiad), unit. templom. 1609: "Possessio Monyathy alias Boldogasszonyfalva" (SzO. VI. 29).
Szavunk rovásírásos változatában tehát többszörös hangzóugratás tételezhetô fel: a 15. század második felébôl való bolognai rovásemlékben - ugyanez a szó - így fordul elô: BOGDzNy.
Mikor véshették a rovásjeleket a fára?
A betûk megformálása arról tanúskodik, hogy a rovó jól ismerte a 17-18. századi kéziratos rovásábécéket. Itt csak utalunk rá: az 1600- as években nagyon népszerû volt Telegdi János 1598- ból származó ábécéje (több másolatban maradt fenn); 1703-ban nyomtatásban is megjelent (Oxfordban) a Hickes-Harsányi féle betûsor; 1718-ban Bél Mátyás tette közzé hun-szkíta "alfabetjét". Ezekben az emlékekben a betûk "… javarészt íveltté váltak, cikornyás lett a vonalvezetésük, sokkal díszesebb, mutatósabb formát öltöttek" (Rovásíró ôseink. Korond, 1995).
Mi a nyomáti rovásjelek keletkezését a 18. századra tesszük, de - utaltunk rá - korábbi voltuk sem kizárt. Különben az unitárius templom kazettái - Sándor Szilárd közlése szerint - 1758-ból valók.
Ráduly János
A szarvasmarha-tenyésztés országos viszonylatban nagyon változó képet mutat. A kezdetleges állattartástól a szakosított, intenzív szarvasmarha-tartásig szinte mindenféle változat fellelhetô. Sok gazda felismerte: korszerû szaktudásra, hosszú évek tapasztalataira van szükség ahhoz, hogy az egész tevékenység jövedelmezô legyen. Amikor a gazdaságos állattenyésztésrôl beszélünk, legtöbbször elhallgatjuk a gazda hozzáállását. Mostohán, netán édesként bánik az állatokkal. A kisgazdaságokban nyilvánvalóbb az egyedekkel való jó bánásmód. A nyárádszeredai Józsa Árpád a II. nyárádszeredai szarvasmarha-kiállítás nagydíját nyerte el Szegfû nevû fejôstehenével. Mit takar a legmagasabb szakmai elismerés? - kérdeztem a gazdát. A szántóverseny után Manci és Purdé nevû két szép igáslovát a szekérhez kötötte és feleségével, Máriával a szekér bakjára ült pihenni.
- Tudja, az állat olyan, mint a gyermek. Foglalkozni kell vele, idônként dédelgetni, babusgatni. Azt mondanám, jobb, mint egy serdülôkorú ifjú, mert tudatosan sosem csinál rosszat. De, ha a hozzá nem értô gazda túlhajszolja például lovait, azok a maguk módján megbosszulják azt. Egyszerûen leállnak, vagy nem azt a teljesítményt nyújtják, mint pihenten. A fejôstehénnel is így van. Képzelje el, ha fejés elôtt el kezdeném ostorozni, bökdösni a villával. Sajnos láttam ilyen gazdálkodókat. Aki így bánik állataival, az inkább kezdjen más munkához.
- Igaz, hogy a Manci, Purdé lópárossal végzi el a talajmûvelést, a betakarítást, a szállítást?
- Miért ne lenne igaz? Miért kell ezen csodálkozni? Mondom, az állatokat úgy tisztelem, mint munkatársaimat. Kukoricát termesztettem 4,5 hektáron, zabot 1,5, búzát 0,5, krumplit 0,5 hektáron, 20 ár takarmányrépát. A szükséges munkálatokat a két lovammal végeztem el teljes egészében. A legnehezebb volt a vegyszerezés, mert feleségemmel végeztük, kézzel, lapáttal. Én nem azt mondom, hogy ez a jövô, de azt igen, hogy ekképpen jövedelmezôen gazdálkodtunk. A család számára elôteremtettük a szükségest, Mária piacol is, fôleg zöldségekkel. De eladtunk 150 véka kukoricát is. A tejet Nyárádszeredában adjuk el 29 családnak, a fennmaradó mennyiséget pedig átadjuk a helybéli tejfeldolgozónak, Csizmadia Györgynek. A gabonát saját céljainkra használjuk, és persze biztosítjuk az állatok eledelét. Két fejôstehenet tartunk, 2 bikát, 2 bikaborjút, 5 hízó disznót. A majorság sem hiányzik az udvarról. A magunkfajta kis gazdálkodónak mindez elegendô. Többet nem vállalhatok, mert már 63 évet töltöttem.
- Mondják a nyárádszeredaiak, hogy idônként cifrán szól az állatokra.
- Mondjanak, amit akarnak, de azok mindig rámhallgatnak. Inkább noszogatom ôket a számmal, mint az ostorral, és ezt higgye el, érzik.
- Mi igaz abból, hogy a kiállítás elôestéjén fürdôsamponnal mosták meg Szegfû fejôstehenüket?
- Minden igaz. A feleségem gumislagot kötött a fürdôszoba csapjára, és samponnal mosdatta meg a tehenet. Mások a Nyárád nem éppen tisztának mondható vizével tisztították állataikat. Miután a feleségem befejezte a mosdatást, én dörzspapírral (smirglivel) csiszoltam ki Szegfû szarvait, majd pedig szalonnabôrrel fényesítettem. Nem bántuk meg. Másnap Szegfûnek ítélték a nagydíjat: a 2 millió lejt, a vándorkolompot, egy kötôféket, és persze az oklevelet. Kell-e ennél nagyobb elégtétel?
VI.Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor
Szerdán, a nemzetközi tánctábor pihenônapján mentünk ki Vajdaszentiványra. A változékony idôjárás rossz jelnek bizonyult. Nemcsak a szabadban megtartandó táncfesztivált illetôen, de idôfüggôvé vált a fürdés a Maroson, a "vízitökölés", a "kötélúszás", a lovaglás, az íjászat, bár a sajtcsinálás, a kézmûves foglalkozások, a falumúzeum is attrakciónak számított a csaknem 230 külhoni táborozónak mindenképpen
Nagy Erika tanítónô- táborszervezô véleménye szerint tartalmasnak bizonyult a mûvelôdési otthonban megrendezett találkozó a sok magyarországi táborozónak Bartha Zoltánnal, aki a falu történetérôl beszélt - monográfiáját a falumúzeumban meg is lehetett vásárolni. Mert érdekességszámba menô információkat is tartalmazott, érdeklôdést keltett a vajdaszentiványi születésû, ma Szászrégenben élô nyugalmazott biológia szakos tanár, Samu Pál vetítettképes elôadása. Különbözô dokumentumok, naplók, feljegyzések stb. birtokában tudott már nem létezô régi kúriákat, szalmafedelû jobbágyházakat bemutatni, róluk adatokat közölni, egyes néprajzi tájegységekben fellelhetô - a rajtuk tapasztalható különbözôségek ellenére - magyar népviseletben gyönyörködtetni a fiatalokat. Mint ahogy hallhattak a tanár úr által a faragászattal, az agyagba égetéssel - Agyagba égetett, fába vésett biológia címmel - kapcsolatos kutatásainak eredményeirôl is. Láthatták, hogy nézett ki az egykor Görgényszentimrén készült agyagkorsó, csicses korsó pl., mellyel aratni jártak. Láttak kalangyákat, tornácos házat a múlt századból, ma már nem létezô filegóriás parasztházat, 1873-ból származó bölcsôt, a Bod-tanyát, melyben Petôfi Sándor 1849-ben vendégeskedve, túrós csuszát evett, mint ahogy a szaponcai vidám temetô sírköveinek rajzain-feliratain derülhettek. S mintegy szimbolikus gesztusaként ennek a sajátos színfoltot jelentô rendezvénynek, záró momentumaként a tanár úr mindenkit a vetítôvásznon megjelenô, Abafája határánál található kockásliliom-mezôrôl készült, ill. egy szál havasi gyopárt ábrázoló felvétellel köszöntött. Ennyivel tartozunk a szülôföldnek - jegyezte meg Samu Pál.
Ebédszünet után a szervezôk borongós, olykor szemerkélô ég alatt készítették elô a fesztiválra a Zichy-kastéy udvarán a táncdobogót. Autóbuszon, kiskocsin, lovasfogaton érkeztek eközben a gernyeszegi, mezômadarasi, mezôbándi, abafáji (cigánycsoport), nyárádselyei, mezôpaniti, marosvásárhelyi német - Sonnenschein - táncsoport, faragói román együttes, sárpataki és más hagyományôrzô együttes tagjai. A szépség, a fiatalság, a viselet, a tánc e parádéja lelket- szemet egyaránt volt gyönyörködtetô! VI. Vajdaszentiványi Nemzetközi Tánctábor, Zichy- Horváth Egyesület - olvashatták az érkezôk a színpadon a kétnyelvû feliratot. Az érdeklôdôk száma soknak, az ülôalkalmatosságoké kevésnek bizonyult. A Zalaegerszegi Néptáncegyüttes koreográfusa, Varga János vezetésével - esetenként mamutmûsorral - váltogatta egymást megannyi különbözô korcsoportbeli táncosból álló együttes, táncrend, zenekar, ritmus és dallam, és persze, vastaps. - Nem könnyû a dolgunk! - jegyzi meg Mezô Palkó István, a Zichy-Horváth Egyesület elnöke, a helybeli hagyományôrzô táncegyüttes karvezetôje az idei táborral kapcsolatban, hozzátéve, hogy el sem tudja már nyaranta képzelni az életét a falu e nélkül a tábor nélkül. Sok a munka. Anyagi támogatást a zalai táncegyüttes nyújtott, az említett egyesület, a magyarországi Kulturális Örökség Minisztériuma pályázat alapján, valamint a helybeli polgármesteri hivatal.
Éjjel 12 óra körül még mindig ropták - tudtuk meg utóbb, tudva, hogy közeleg a tánctábor zárónapja is.
Továbbra is válságos helyzetben van az a 43 éves bátosi nô, aki augusztus 4-én kutyaharapás áldozata lett. Jelenleg is a 3-as számú klinikai kórház intenzív osztályán kezelik, ahol a szeptikus sokk miatt bekövetkezett tüdôkomplikációk miatt lélegeztetô gépre csatolták. Mint dr. Dorobantu Dorin plasztikai- sebészorvos tájékoztatott, újabb sebészeti beavatkozást hajtottak végre a betegen, a seb gyógyul, azonban a nagy fertôzés miatt a nô továbbra is kritikus helyzetben van.
A tudósítást követôen Sz. I., a kutya tulajdonosa felkereste szerkesztôségünket, aki a nô hozzátartozójának kijelentéseivel ellentétben elmondta, hogy mihelyt tudomást szerzett a szerencsétlenségrôl, több ízben érdeklôdött az áldozatról, kétszer a lakásukon is járt. Régenben is kereste a kórházban - ekkor már Marosvásárhelyre szállították -, és a marosvásárhelyi kórházban is meglátogatta, gyógyulási esélyeirôl érdeklôdött, sôt anyagilag is támogatta a szerencsétlenül járt nôt.
A történtekkel kapcsolatban elmondta, hogy a korcs eb, amely soha nem volt agresszív, a gyerekekkel szokott játszani, akkor este lehúzta nyakörvét és a nôre ugrott. A kutya támadása véletlen volt. Sz. I. kijelentette, rendkívül sajnálja a történteket és együtt érez az áldozattal, akinek sok ideig munkát adott, és akihez jó viszony fûzte.
A magyarországi HER (Human Eurex) szervezet fiatalok jelentkezését várja egy szabadidôközpont kialakításához, ahol mindenekelôtt határon túli magyar fiatalok tölthetnek el nemsokára remélhetôleg feledhetetlen heteket. A 16-20 év közötti fiatalok pályázat útján jelentkezhetnek a kéthetes akcióra, melyet a nagyváradi székhelyû Erdélyi Fiatalok Szövetsége címére juttathatnak el (EFISZ, 3700 Oradea 1, c. p. 294., e-mail: efisziroda@yahoo.it. Tel./fax: 0259/419032, 800-as mellék.). A résztvevôk teljes ellátást, valamint pénzjutalmat is kapnak. Jelentkezési feltételek: 16-20 év közötti életkor, érvényes útlevél, orvosi igazolás. Nem jelentkezhet olyan diák, akit korábban már kiutasítottak Magyarországról vagy más európai államból. Az utaztatás költségeit - Nagyváradtól és vissza Nagyváradig) a meghívó intézmény fedezi. Jelentkezési határidô: 2002. augusztus 15., déli 12 óra.
A szervezôbizottság nevében
A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezôi különbözô hiánypótló kiadvá-nyokkal is elôrukkolnak. A napokban Vivat Academia… címmel gyûjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Mint minden ilyen kísérlet, ez is bizonyára hiányos, hiszen az idôk folyamán még számos fontos személyiség kötôdhetett az ôsi tanintézethez, és nem került az emléklapra, de a lista így is igen tekintélyes. Érdemes felidézni a benne szereplô neveket és az egykori tanárok, diákok munkásságának pár szavas összefoglalóját.
A Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum (volt Református Kollégium) hírneves tanárai és diákjai:
Aranka György (1737-1817) d - az Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaság alapítója; Bernády György (1864-1938) d - gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely jelenlegi arculatát kialakító polgármester; Bolyai Farkas (1775-1856) t - a kollégium enciklopédikus érdeklôdésû matematika-fizika- kémiatanára 47 éven át, tudományos és szépirodalmi munkák szerzôje; Bolyai János (1802- 1860) d - a XIX. század egyik legnagyobb matematikusa, a nem-euklideszi geometria egyik kidolgozója; Borsos Tamás (1566-1633) - Marosvásárhely fôbírája, a kollégium elôdjének (Schola particula) otthont adó marosvásárhelyi vár építtetôje, Bethlen Gábor megbízott követe a török Portán; Decsi Czimor János (1560-1601) t - az iskola harmadik ismert iskolamestere, filozófiatudós, hitvitázó; Dósa Elek (1803- 1867) d, t - jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos; Farczády Elek (1890-1974) d, t - történész, a hatodik magyar nyelvemlék (Maros-vásárhelyi Sorok és Glosszák) egyik közlôje; Gecse Dániel (1768-1824) d - orvos, az "Emberszereteti Intézet" alapítója; Koncz József (1829-1906) d, t - latintanár, könyvtáros, a kollégium történetének megírója, a hatodik nyelvemléket tartalmazó Koncz- kódex adományozója; Koós Ferenc (1828-1905) d - pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezôje; Kovásznai Sándor (1730-1792) d, t - a klasszika literatúra tanára, önálló irodalmi mûködéssel; Köteles Sámuel (1770-1831) t - Kant követôje, a magyar filozófiai mûszavak megteremtôje; Laskai Csókás Péter (1550?-1587) t - az iskola második ismert iskolamestere, hitvitázó, a tíznyelvû Calepinus szótár magyar részének megírója; K. Mátyus István (1725-1802) d - Marosszék fôorvosa, az élelmiszerhigiénia egyik elsô magyar mûvelôje; Mentovich Ferenc (1819-1879) t - a mennyiség és természettan tanára, a kollégium önképzôkörének megszervezôje; Molter Károly (1890-1981) t - író, kritikus, irodalomtörténész; Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) d - orvos, szótáríró, a Pax corporis c. munka szerzôje; Gheorghe Sincai (1754-1816) d - történész, az Erdélyi Iskola nevû román szellemi áramlat egyik vezéralakja; Török János (1806-1854) t - történelem- és teológiatanár, a székely vértanúk egyike; Vályi Gyula (1855-1913) d - az elméleti fizika és matematika tudós professzora a kolozsvári egyetemen.
t - tanár
A történészek még vitatják báró Simonyi József születésének helyét és idôpontját.
Per pillanat a Merényi-Metzger Gábor-féle változat az általánosan elfogadott. Idézem: "a nagykállói Simon Pál és Hetényi Zsuzsanna gyermeke, József , 1771. március 18-án született."
Rozgonyi Pál esperes-plébános keresztelte meg.
Halálának helye és idôpontja vitathatatlan. A sors fintora, hogy a legendás Napóleon-verô hôs, ágyban, párnák közt halt meg, 1832. augusztus 23- án, az aradi várbörtönben, rendjeleitôl és rangjától megfosztottan. Elôször (Márki szerint) Vadászon, a Maróti dûlôben levô kunhalom alá temették el a korábban szentségekkel is ellátott halottat. A vadászi kápolna sírboltjába valószínûleg 1854-ben, fia, Simonyi Lajos temettette újra. Az óbester földi maradványai 1913. április 25-én kerültek végleges helyükre. Az újratemetési szertartást Bakács János belvárosi plébános végezte, megszentelte a hamvakat és imát mondott felettük. A márvány emlékmû a neves budapesti Gerenday-féle sírkôgyárban készült, csak az óbester mellszobra 5.000 koronába került. A síremlék a Nemzeti Sírkert (Kerepesi-temetô) 18/1 parcellája 1 sorának 6. sírhelyén található, a Jókai-mauzóleum közelében.
A körösközi Simonyi Társaság, a többi Simonyiról elnevezett szervezettel közösen, nemzeti hôsnek kijáró tiszteletadással emlékezett meg báró Simonyi József halálának 170. évfordulójáról. Mivel a jól szavaló Dávid Éva Aradon él, a tisztelgôk útvonala azonos a Simonyi óbester hamvainak útvonalával, azaz Arad- Vadász-Budapest. Arad után Vadász következett, az ottani kastélykertbôl való egy marék föld miatt, melyet mint ereklyét vittünk a nagy magyar Alföldön át Budapestig. Gyuláról, Simonyi Imre-verset vételeztünk útravalóúl. Jól fogott. Nagy-Budapesten sokan örültek az "árukapcsolás"-nak. A messze földrôl összesereglettek, fôleg a határon túliak, áhítattal énekelték kezdésként a himnuszt. Emôdy Dániel megnyitójában összekötô kapocsként emlegette Simonyi óbestert, az együvé tartozás szent érzését ültetve el bennünk.
Simon László író, a Fiatal Irók Szövetségének elnöke, sok, eddig ismeretlen adatot, kedves történetet ismertetett, egyenes ági leszármazottként. Gyermekeinek anyja, Vass Eszter Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényébôl olvasott fel az óbesterre vonatkozó részleteket, szívvel, színesen. A legnehezebb feladat az aradiak üdvöskéjére, Dávid Évára várt.
Végszóként, illôen, méltósággal, színvonalasan elszavalni a szálfatermetû Simonyi-leszármazottak elôtt a szintén szálfatermetû Simonyi Imre Szálfa c. versét. És sikerült. Tapsolt az egész nemzetközi Simonyi atyafiság. A koszorúzásra készülôdô huszárok kardot rántva tisztelegtek.
Hevesi Mónár József Levél odaátra c. írására már alig figyelt valaki.
A Simonyi rokonok családias hangulatban koszorúztak.
Összegzésként, hadd idézzem az etyeki Lucza Gyula mondatát: "Tartson össze bennünket továbbra is a haza szeretete."
Jó hírként jegyzem meg, hogy folyamatban van újabb Simonyi-emléktábla elhelyezésének engedélyeztetése Nagyváradon, az óbester egykori szolgálatának a helyén, a várban.
Hevesi József
Még egészen kis gyermek voltam, amikor nagyapám már arról mesélt, nekünk rokonunk a legvitézebb magyar huszár, Simonyi óbester. Talán éppen nagyapám, az egyébként az elôzô század harmincas éveiben a barbácsi elônevet is használó dr. Simon Ferenc hatására kezdett el erôsen foglalkoztatni a múlt, a történelem és a családkutatás. Úgy kilencéves koromban az ô elmesélése, nem egyszer diktálása alapján jegyeztem le máig meglevô gyermekkori titkos füzetembe ôseimre vonatkozó színes történeteket, érdekes mozzanatokat, s itt található az a mondat is: a Simon család abból a Dunántúlon elszóródott népes Simon családból származott, amelybôl barbácsi Simon József, a legvitézebb magyar huszár is. Ezt követôen kezdtem el mindenféléket összegyûjteni Simonyiról (a füzetemben van egy Gyûjtés Simon Józsefrôl bejegyzés is), s emlékszem, tízévesen a legizgalmasabbnak és legfontosabbnak nem azt találtam, hogy Simonyi még a napóleoni háborúkban híressé vált Mecséry ezredesnél is nagyobb hôs volt, hanem azt az állítólagos "hôstettét", amikor Franciaországban a megérkezése elôtt elszállított fogoly pápa trónszékén kiverte a pipáját.
Azóta persze sok mindent elolvastam, elvégeztem a történelem szakot, nagyapám testvére és unokatestvére egykori jegyzetei és anyakönyvikivonat- másolatok alapján összeállítottam a családfánkat, s ráadásul véletleneknek köszönhetôen más ági, de szintén dunántúli Simonokkal is megismerkedtem, akik szintén tartják a hagyományt, s foglalkoztak közös felmenôink múltjával, származásával.
Olyanokkal is találkoztam, akik szerint a családfakészítés, az ôseink után való kutakodás fölösleges idôtöltés, dôreség, hobbi vagy éppen nagyzási hóbort, urizálás. Mindannyian a szocializmus gyermekei vagyunk - mondhatnám erre -, az a keserû negyven év valamennyiünkre rányomja bélyegét, hiszen a kommunisták nem csak az emberek jövôhöz való jogát vették el, hanem a múlthoz valót is. A múlt kutatása, a múlt ismerete, legyen az akár egy országé, nemzeté, akár egy kisebb közösségé, egy családé, erôsíti az identitásunkat, az erôs identitású, szilárd hitû emberek pedig kevésbé formálhatóak, irányíthatóak, így nem válhatnak egy diktatúra feltétlen kiszolgálóivá. Természetesen az ôsök dicsô tetteinek kutatása nem azt jelenti, hogy az ô dicsfényükben szeretnénk fürdeni, miképpen azt sem tarthatjuk jogosnak, hogy valakit elôdei bûnei, ballépései miatt ítéljenek el. Ugyanakkor hibáik, akár még bûneik ellenére is szerethetjük ôket, s éppen ez a szeretet teszi jóvá, fontossá és eltörölhetetlenné a család intézményét.
Simonyi élete, pályája, a korban szinte hihetetlennek nevezhetô karrierje arra is megtanított, hogy nem kell, nem szabad szégyenkeznünk egyszerûbb sorból való felmenôink miatt sem; az óbester ôsei - nemesi származásuk ellenére - kétkezi dolgos emberek, apja mészárosmester volt, ô maga is tehetségével és kiváltképpen szorgalmával tudott kiemelkedni kortársai közül; az osztrák és magyar báróságig emelkedett, amit - sok kortársával ellentétben - nem pénzen vett, hanem - a barbácsi Simonok címeres nemesi levelének 1637-es elnyeréséhez hasonlóan - tetteivel érdemelt ki. A mi águnk, az igencsak megsokasodott számú családunk felmenôi között is javarészt gazdálkodók, földmûvesek, iparosok találhatók, akik becsületesen dolgoztak, utódokat nemzettek, s gyermekeik felnevelése, családjuk eltartása volt a fô feladatuk, ugyanakkor mindig hittel, büszkeséggel végezték a munkájukat.
Hiszen nem válhatunk valamennyien ismertté, nem is kell ezt célként kitûznünk magunk elé, napról napra dolgoznunk kell, s annak örülni, hogy családunk - még ha szerényen is - valamivel már hozzájárult a magyarság történelméhez, kultúrájához. "De ha nem volnának is nagy embereink - írja Mikszáth a Szép asszony könyve címû cikkében, még akkor is minek elárulni a szegénységet, úgy kell tenni, mint ahogy Simonyi óbester rendelte a Párizs városán keresztül vonuló huszárainak: »Osztán ne bámészkodjanak kendtek a házakra, mert még majd azt hiszik itt, hogy otthon sohasem láttunk ekkora várost«".
* Elhangzott a "Pro Patria" Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezete nevében báró vitézvári barbácsi Simonyi József óbester, a legvitézebb magyar huszár halálának 170. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen a Nemzeti Sírkertben, 2002. augusztus 2-án.
Pethô László
örökké ott úszik a tengeren.
Élénk érdeklôdésnek örvendô kiállítás látható augusztus 25-ig Budapest szívében, a Nagymezô utca 8. szám alatt. A Szilágyi Domokos versétôl kölcsönzött Felezôidô címet viselô tárlat július 14- én nyílt meg az Ernst Múzeumban. A kiállítás kurátora, a marosvásárhelyi gyökerû mûvészettörténész, Vécsi- Nagy Zoltán kezdeményezte rendezvény járulékos eseményeivel - filmvetítésekkel, szakmai beszélgetésekkel, más mûvészeti megnyilvánulásokkal - gazdagítva, a romániai magyar mûvészet egy termékeny, meghatározó évtizedét, az 1965-75 közötti periódust tükrözi vissza. 89 festô, szobrász, grafikus, textilmûvész és keramikus 105 alkotását mutatja be a rangos, elegáns tárlat, amely akkor is meggyôzô és reprezentatív, ha hiányolhatunk neveket, munkákat, s nem sikerült minden arra érdemes képzômûvészt ezúttal felvonultatnia. Az érdeklôdôk így is átfogó és jellemzô képet kapnak a hatvanas- hetvenes évek honi mûvészeti törekvéseirôl, és kíváncsivá válnak, hogy mi történt ilyen vonatkozásban azután. A folytatás tehát szinte természetszerûleg következhetne, annál is inkább, mivel a "felezôidôt" követôen még sokrétûbben, színesebben terebélyesedett az erdélyi mûvészeti lét, a hatalmas veszteségek, az alkotók tömeges exodusa ellenére is. Vécsi-Nagy Zoltán ezt az idôszakot is jól ismeri, a múzeumigazgató Keserü Katalin pedig, aki lelkesen felkarolta az ügyet, biztosan továbbra is támogatná az ötletet. És valószínûleg azokra is lehetne számítani, akik most segítettek. Nekik is köszönhetô a jelenlegi tárlat igényes, szép katalógusa is, melynek elkészültében oroszlánrésze van a Marosvásárhelyhez szintén megannyi szállal kötôdô, budapesti Simon Stúdiónak is.
A másfél száz oldalnyi kiadvány színvonalas képanyagából válogatva, Vécsi-Nagy Zoltán tanulmányaiból idézve próbálunk érzékeltetni valamennyit a kiállítás értékeibôl.
N. M. K.
Talán magyarázatra szorul, hogy miért éppen az 1965 és 1975 közé esô tíz év az idôhatára az Ernst Múzeum kiállításának. A kommunista pártállami Románia magyar képzômûvészetének ez vol