Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Tegnapelôtt a délutáni órákban 17 és 18 óra között a nagy esôzések miatt kilépett Ratosnyán medrébôl a Disznó-pataka és négy épületet is megrongált. Ugyanakkor 6 további gazdaság területére is kiöntött. A megyei katasztrófa-megelôzô bizottság szászrégeni csoportja a helyi bizottsággal együtt jelenleg méri fel a károkat. A prefektúra szóvivôje, Cristian Georgescu elmondta, a ratosnyai árvíz és a kendi esôzések miatti jelentôs károk esetében is a kárfelmérés befejezése után elôterjesztést küldenek fel a kormányhoz és ott döntenek arról, hogy juttatnak-e segélyt a károsultaknak vagy sem.

Bár a tegnapi kiadós esôzések nyomán nem jeleztek sehol a megyében árvizet, Nyárádszeredában a viharossá fokozódó szél fákat döntött ki és két lakóház tetejét megrongálta. Az elôrejelzések szerint további csapadék várható, emiatt a megyei katasztrófa- elhárítók is állandó készültségben vannak - tájékoztatta lapunkat a bizottság váltásfônöke.

RMDSZ-es önkormányzat képviselôk tanácskozása

Tegnap megyei és helyi önkormányzati RMDSZ- képviselôk, parlamenti képviselôk, a megyei RMDSZ elnöksége kezdeményezésére maratoni tanácskozást tartottak, amelyet sajtótájékoztató követett. A tájékoztatón jelen volt Virág György megyei tanácselnök, dr. Kelemen Atilla képviselô, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Borbély László képviselô és Péter Ferenc, Szováta polgármestere.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke pozitív kicsengésûnek és eredményesnek nevezte a találkozót, lévén, hogy nagyon sok napirenden lévô kérdést vitattak meg. A találkozó résztvevôi hangsúlyozták, hogy ilyen eszmecserékre többször kellene sort keríteni. Ez alkalommal olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek érzékenyen érintik a jövô évi költségvetést. Elhangzott, hogy szigorúbban kellene követni az RMDSZ-PSD protokollum betartását. Továbbá részletesen tárgyalták az idei népszámlálás ideiglenes eredményeit.

Újságírói kérdésekre válaszolva Kelemen Atilla elmondta, elemezték a birtoklevelek kiosztásának menetét, mert éppen a magyarlakta nagyközségekben vannak a legnagyobb lemaradások ezen a téren. Szó esett arról, hogy fel kellene gyorsítani a 10-es, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását. A népszámlálás eredményeivel kapcsolatban a képviselô elmondta, hogy levonták a következtetéseket, a magyar lakosság száma drámaian csökkent a román lakosság számához képest, s olyan programot dolgoznak ki, amely a gazdaság talpraállításával, az iskolai hálózat bôvítésével megállíthatja a nagyszámú kivándorlást.

Az RMDSZ-PSD protokollum legkiemelkedôbb eredményeként a Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvû intézménnyé való visszaállítását nevezte meg.

Borbély László rámutatott, hogy a megyében azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, körülbelül 90 százalékban kitették a kétnyelvû helységnévtáblákat. Marosludason, Dicsôszentmártonban és Segesváron a PSD-s polgármesterek nem tartották be a 215-ös számú törvényt, nem helyezték ki a kétnyelvû táblákat, ezért kérni fogják a prefektust a törvényesség betartásáért.

A képviselô tájékoztatott, jövô héten a megye gazdasági helyzetének fellendítésérôl tartanak tanácskozást a többi párt képviselôivel, amikor regionális fejlesztésrôl, Sapard-pályázatokról, gazdasági-szociális fejlesztési stratégiáról tárgyalnak.

Ülésezett a megyei konzultatív tanács

Tegnap tartott soros ülést a Maros Megyei Konzultatív Tanács. Amint Virág Györgytôl, a megyei tanács elnökétôl megtudtuk, elsôsorban az volt a cél a gyûlés összehívásakor, hogy a nyári szabadságolások miatt kialakult vakációs hangulatban is tudatosítsák a polgármesterekben és az intézmények vezetôiben, hogy a hivataloknak ebben az idôszakban is vannak fontos és halaszthatatlan megoldásra váró problémáik, és a vezetôknek ilyenkor is oda kell figyelniük ezekre. Ennek jegyében összefoglalót hallhattunk a tanügyi problémákról, a mezôgazdaság aktuális kérdéseirôl és a megyei tanács elmúlt idôszakban végrehajtott beruházásairól. Ugyanakkor szó esett a közelgô költségvetés- kiegészítésrôl is.

Következik az iskolák szokásos ellenôrzése

A tanfelügyelôség részérôl a jelenlevôknek Neagu Nicolae sorolta el azokat az adatokat, melyekrôl olvasóink rendszeres tudósításaink révén már korábban értesülhettek. Részletesen ismertette a képességvizsga eredményeit, a beiskolázási tervet és a betöltött, illetve betöltetlenül maradt helyek számát, szólt a tanárok versenyvizsgájáról, hangsúlyozva, hogy idéntôl a vidéki iskolák fejlesztése érdekében elindított program keretében a versenyvizsgán nem csak a városba pályázó tanerôktôl követelték meg a 7-esnél magasabb vizsgaátlagot. Ugyanennek a programnak része az is, hogy 5 újabb jármûvet kap idén megyénk a gyerekek szállítása érdekében.

A megye összes általános iskolás tanulója, mintegy 60000 gyerek részese lesz a "Tejet és kiflit a gyerekeknek" elnevezésû programnak, melyet a tanügyminisztérium a Világbankkal közösen támogat. Folyamatban van a tanszerek: naplók, ellenôrzôk, diplomák stb. megvásárlása és a tervek szerint ez szeptember elsejéig be is fejezôdik. Jelenleg az egységnyi tanszercsomag maximális árát 200000 lejben állapították meg tanulónként, de azt szeretnék, ha ez nem változna iskolánként, hanem egységesen mintegy 150000 lej körüli volna. Neagu Nicolae ugyanakkor emondta, felméréseik szerint legalább 24500 általános iskolás gyerek szociálisan hátrányos helyzetû.

Ami az iskolákat illeti, megyénkben kb. 900 iskolaépület van. Közülük 60-70 igen fejlett berendezésekkel és internetkapcsolattal is rendelkezik. Fôként vidéki iskolákban, a képességi vizsgaközpontokban fognak a közeljövôben 20 fénymásolót is elhelyezni. A nyári javításokat pedig augusztus 15. és 25. között egy vegyes bizottság fogja ellenôrizni a korábbi évek gyakorlatához híven. Az elôzetes felmérések alapján kiderült, hogy sok olyan helyen, ahova nem jutott elegendô pénz, a legszükségesebb javításokat a szülôi bizottságok segítségével végezték el.

Ha minden gép mûködne...

... hamarabb be lehetne fejezni a termények betakarítását. Megyénkben összesen 4065 traktor, 1065 arató-cséplô gép, 3573 ekegép, 186 bálagép és 1406 vontató van, ám közülük csak 3573 traktor, 862 arató-cséplô gép, 1987 ekegép, 186 bálagép és 1400 vontató mûködik. Ha valamennyi gép mûködôképes lenne, kedvezô idôjárás mellett az idén termett árpa 3 nap alatt, a búza és rozs 14 nap alatt, az ôszi sörárpa 1 nap, a tavaszi 5 nap alatt, a zab pedig szintén 5 nap alatt learatható lenne.

Megyénknek jelenleg 2471 tonna üzemanyagra van szüksége, 1312 tonna szükséges a begyûjtéshez, 1159 pedig a szántáshoz és vetéshez. Timar Liviu, a mezôgazdasági igazgatóság vezetôje a jelenlevôkkel azt a jóhírt közölte, hogy megérkezett a júliusi tejpénz, amit hamarosan minden jogosult átvehet.

Csak a hivatalok mûködésére van pénz

Beszámolót hallhattunk a megyei tanács elmúlt két évben eszközölt beruházásairól, ezt Virág György ismertetette a résztvevôkkel. A legfontosabb tények felsorolása is nagyon idôigényes lett volna, ezért a megyei tanács elnöke csak a legszükségesebb adatokat sorolta el. A vizsgált idôszakban 793 milliárd lej értékben különített el a tanács pénzt saját és az alárendelt intézmények beruházásaira. A szóban forgó összegbôl 129,5 milliárd lejt 2000-ben, 221,5 milliárd lejt 2001-ben, 442 milliárd lejt pedig idén fordítanak beruházásra.

Ebbôl 36,7 milliárd lejt fektettek a marosvásárhelyi repülôtér modernizálásába (2000-ben 9,2 milliárd lejt, 2001- ben 10,4 milliárd lejt, 2002-ben pedig 17,1 milliárd lejt). 7,7 milliárd lejt a távolsági vízszolgáltatónál történt fejlesztésekre fordítottak, ebbôl készült el három szivattyúállomás, és a vezetékek felújítását is ebbôl végezték. Ahhoz azonban, hogy a teljes hálózat felújítása megtörténjen több száz milliárd lejre volna szükség.

7,8 milliárd lejt fordítottak a megyei tanács székhelyének és alárendelt intézményeinek az informatizálására (számítógépek vásárlása, Internetre való rácsatlakoztatása, közvetlen kapcsolatok létesítése a polgármesteri hivatalokkal), bôvült az eszközök listája is topográfiai eszközökkel, hangosító berendezéssel, szavazógéppel a nagyteremben, jármûveket vásároltak, fordító rendszert hoznak létre stb. Ugyanebbôl az összegbôl a Megyei Katonai központban is jelentôs javításokat végeztek.

2001-ben kezdôdött el a kormány által garantált hitelbôl a vidéki vízellátás fejlesztése 46 Maros megyei faluban, a Solel Boneh program keretében. A hitel értéke 11,967 millió dollár.A jelenleg is folyamatban levô program keretében ez év végéig 5,8 milliárd lejt költenek el a szivattyúállomások építkezési engedélyeinek beszerzésére, illetve az ezekhez vezetô bekötôutak megvalósítására. Amint Virág Györgytôl megtudtuk, a program keretében mindössze három olyan község maradt, ahol még nem kezdôdtek el a munkálatok: Görgényszentimre, Erdôszentgyörgy és Gernyeszeg.

Folyamatban van a régiós ivóvízhálózatok tervezése is. 2001-ben 489 millió lejt fordítottak a megvalósíthatósági tervek elkészítésére, idén mintegy 400 millió lejt szánnak a tervek elkészítésére.

Nem ismeretlen a repülôtér mellett tervezett ipari park kapcsán történt beruházás sem. A teljes beruházás értéke 6,1 milliárd lej, amelyhez a megyei tanács az elôkészítési munkálatokra 4,5 milliárd lejjel járult hozzá.

A világbanki támogatásból javítandó vidéki iskoláknál végzett munkálatokat a megyei tanács 1,35 milliárd lejjel támogatta. Hasonlóképpen az ez év végéig elkészítendô településrendészeti tervek megvalósításához 6,52 milliárd lej értékû összeget biztosított, amibôl eddig 42 község (270 helységgel), idén pedig további 49 község (195 helységgel) terve készült el, az úthálózatra vonatkozó iratok, topográfiai térképek és tervek elkészítésére további 1,1 milliárd lejt fordítottak, a megyei általános fejlesztési terv elkészítésére pedig 313 millió lej jutott.

A tanács az elmúlt két évben jelentôs összeggel támogatta a gyermekjogvédelmi igazgatóságot is. Több mint 3,5 milliárd lejre berendezéseket vásároltak, 7,6 milliárd lejbe került a szentkirályi otthonok felépítése, ugyanakkor sikeresen pályáztak meg 21,6 milliárd lejt a PHARE-alapokból. A teljesség igénye nélkül számolt be a megyei tanács elnöke a híd- és útjavítási munkálatokról, és felsorolta a rövid, közép- és hosszú távú terveket is.

A beszámolót követôen került sor az egyik legnagyobb érdeklôdésre számot tartó témára: a költségvetés- kiegészítésre. Virág György üzenete a polgármestereknek igen röviden úgy foglalható össze: Nagyon kevés a rendelkezésre álló pénz és ez nagyjából csak arra elég, hogy az egyes hivatalok mûködését biztosítani lehessen belôle. Halvány remények vannak, hogy az októberi költségvetés-kiegészítéskor majd nagyobb összegeket osztanak szét, de ez eléggé bizonytalan. Ami pedig a jövôt illeti, Virág György hangsúlyozta:

- Csökkenni fognak a jövedelemadók és következésképp az ebbôl származó bevételek is, ugyanakkor már most számolnunk kell azzal, hogy az idei közel 4%-os konszolidált költségvetési hiányt jövôre 2,6%-ra csökkentik. Más szóval, jövôre még ennyi pénz sem lesz, hacsak váratlanul az ipari termelés nem növekszik - vonta le a szomorú következtetést a megyei tanács elnöke.

Aktuális

Nézem a nyári uborkaszezon lapjait, a címeket. Ilyeneket hoznak öles betûkkel: A buldózerek behatoltak a "Paradicsomba", Százéves háború a romákkal, Maros megye semmibe veszi a Tiszta Románia tervet, Könnyek a bözödi Siratófalnál, Ingyen temetések, Propagandára használták Elie Wieselt, Kevés a befektetô, Eltávolították Antonescut a városházáról, Az utunk Európába gyommal van díszítve, A románok - csodálatos nép, de az irigység morbuszával, A párizsi metrót "manelé" uralja, A kozmetikumok feketelistája, A törökök elszipkázzák elôlünk a káspi kôolajat, Funár és haverjai családi vállalkozássá tették Kolozsvárt, A magyar Eximbank Medgyessy román barátait pénzeli, Az Európai Unió figyelmeztet, hogy nincs versenyképes mezôgazdaságunk, Nincs több pénz az ártámogatott gyógyszerekre, Megállíthatatlanul csökkennek a kamatok, Az egyesült államokbeli olimpiát az orosz maffia vezényelte, A rockzenészek Ceausescuhoz hasonlítják Nastasét, A telefon-lehallgatási botrány politikai vihart kavar, Szôr a sörben, Fasiszta jelképek, Internetes fenyegetés a pápának, Le a kezekkel a Somostetôrôl!

Van jó hír is persze, de ezeket valami titkos szövetség módszeresen elrejti elôlünk. Ha beadják is, dugdossák, mint a szégyent. Apropó szégyen. Ebben az országban nemcsak szégyen, hanem tilos is volt bûnözésrôl, erôszakról, nyomorról, elnyomásról, balesetrôl beszélni, hírt adni. Mióta szabad a vár, átestünk a ló túlsó oldalára. A média ügyesen beetetett bennünket. Lám csak, ha nincs szerencsétlenség, robbanás, tömegverekedés, már nem igazán érdekes a híradó sem. Ha egy tanácskozáson normális emberek normális döntéseket hoznak, az újságíró csalódottan távozik. Na és ugyanezek a normális emberek vérig sértôdnek, ha valamit szóvá tesz a tudósító. (Tisztelet a kivételnek.) Beleivódott a vérünkbe, hogy ha valami jóról kapunk hírt, csak azért sem hisszük el. Árvagyerek-gondozót avatnak? Hagyjuk. Ennyi kész, de hol a többi? Ki tudja, hová mentek "azok a pénzek"... Ünnepel a falu? Á, á, csak az a banda van ott, amelyik a kezébe kaparintotta a hatalmat, minden székbe a maguk kölykét ültették. Tudjuk, hányat üt az óra. Táboroztatják a fiatalokat? Hehe, ki tudná, mennyit vág zsebre abból a (támogatási) pénzbôl a szervezô "maffia"!...

És így tovább. Egyszer már megírtam (falból), hogy a vizesek tiltakoztak, amiért valaki meglocsolta az utcát. Ez a rosszhiszemûség szelíd mintája a humorakadémián. A funári húzásokra a klasszikus felsôfokú tanintézményekben nincs elmélet. Engem az dühít, hogy miközben acsarkodunk és gyûlölködünk és marjuk és gyilkoljuk egymást, milyen közönyösen múlik el fölöttünk az idô. Születtünk egy ínséges korban, éltünk és gürcöltünk egy gyûlölt érában, szabadságunkat gyûlöletre váltjuk az új évezredben, melynek nagyszerûségét képtelenek vagyunk érzékelni, értékelni, megbecsülni, élvezni.

Mert egy az, hogy a világmindenségben minden milyen tökéletesen jelentéktelen, és más az, hogy csak egy (ilyen picurka!) életünk van.

Mert végül a legjobb hír az, hogy vagyunk. Mint a bánatban - mely egy nagy óceán - annak kis gyöngye: az öröm. Hogy mondja Petôfi? Mire felhozom, össze is töröm.

Vigyáznunk kellene ékszereinkre.

Hiszen a Föld sürög-forog, falu-város él és mozog. Én még tudok hébe-hóba gyönyörködni benne.

Az MRVSZ elnökségi-választmányi ülése

Megmaradási és nemzetépítô stratégiát dolgoz ki a Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ) - jelentette be Tôkés László, a szervezet elnöke szerdán a választmány elôzô napi döntéseit ismertetve, újságírók elôtt Budapesten.

A püspök tájékoztatása szerint a keddi tanácskozás elfogadta az MRVSZ programját, megkezdte a 2006-ban esedékes ötödik magyar református világtalálkozó elôkészületeit, áttekintette az egyházi átvilágítás és a múlttal való szembenézés témakörét, továbbá az egyetemes zsinattal közösen köszöntôt fogalmazott meg a Református Világszövetség augusztus 17-én, Nagyváradon kezdôdô európai területi nagygyûlésére.

A választmányi ülés záró nyilatkozata szerint a romániai népszámlálás nyomán felszínre került drámai helyzet, s a többi határon túli magyar nemzeti közösség
"Trianon óta tartó tragikus fogyása és pusztulása" összefogásra és cselekvô szolgálatra készteti a világszövetséget.

A dokumentum kitér arra is, hogy a szervezet a nemzetépítô stratégia kidolgozása mellett felhívást bocsát ki a megmaradás egész magyarságot átfogó polgári és egyházi köreinek megalakítására.

Tôkés László jelezte: a kezdeményezés jól rímel ugyan a polgári körök mozgalomra, de nem errôl van szó.

Mint mondta, szeretnék elérni a társadalom legmélyebb rétegeit is, a hajszálerek nélkül ugyanis "a nemzet vérellátása nem biztosított".

Az MRVSZ elnöke közölte, hogy a megmaradási stratégia kidolgozására kora ôsszel - a lehetô legszélesebb ökumenikus összefogással - tanácskozás-sorozatot indítanak.

A püspök a múlttal történô szembenézés kapcsán hangsúlyozta: igazság nélkül nincs megbékélés.

Szavai szerint "a nemrégen kirobbant magyarországi kémbotrány" és a református egyházon belüli, átvilágítással összefüggô vita érzékenyen hívja fel a figyelmet arra, hogy "vége a háborúnak, de az aknákat fel kell szedni".

A romániai magyarság helyzetével kapcsolatosan Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélekedett: "az RMDSZ vezetôségének a sajnálkozás helyett a valóság feltárására kellene törekednie, a jóvátételre, nem - mintegy szövetségesként - támogatnia az elnyomó román hatalmat, ezáltal legitimizálva kisebbségellenes politikáját".

Kérdésre válaszolva azt mondta: Medgyessy Péter miniszterelnök erdélyi látogatása során a 8 püspök közül csak eggyel, Tempfli József katolikus püspökkel találkozott, a többit elhanyagolta.

Mint fogalmazott, ez egyértelmû jelzés arra nézve, hogy a kormányfô "nem tulajdonít olyan fontosságot az egyházakkal való együttmûködésnek - határon túli viszonylatban legalábbis -, mint amilyenre szükség volna, és mint amilyent a megelôzô kormány tanúsított irányunkban".

Az augusztusi nagyváradi nagygyûlésrôl szólva Tôkés László jelezte, hogy a tanácskozáson 17 magyar református küldött vesz részt, s a rendezvényre a román kormány csaknem egymilliárd lej támogatást ajánlott fel.

Tôkés László utalt arra, hogy "Az élet teljessége - egyetemes látás, helyi cselekvés" címmel megrendezendô nagygyûlésen a kisebbségi kérdés mellett a múlttal való szembenézés témaköre is napirenden szerepel.

Adrian Nastase kormányfô elítéli az utóbbi idôben a sajtóban megjelent
"mocskos és értelmetlen támadásokat", és reméli, hogy a román politika ezentúl nem Vadim törvényei szerint folyik". A Mediafaxnak szerdán elküldött kormányfôi nyilatkozat teljes szövege:

"Az utóbbi idôben egyre több szenzációsnak tartott tényfeltárás jelent meg néhány közönséges ember életérôl, amelyeknek semmi közük nem volt a politikai élethez. Nem akarok egyetlen esetre sem utalni, mivel szerintem ezek az akciók politikai színezettôl függetlenül egyetlen kategóriába, a mocskos és értelmetlen támadások kategóriájába sorolhatók. E manôverek célja politikai elônyök szerzése olyan módon, amit eddig a felelôs romániai politikai vezetôk mindegyike elítélt.

Noha nem ez az elsô eset, amikor ilyen dolgok történnek a román politikai életben, ez eddig a szélsôséges vezetôk specialitása volt. Eddig a politikusok többsége, de a sajtóban tevékenykedô véleményformálók is éppen azért támadták a szélsôséges vezetôket, mert azok útszéli politikát mûveltek. Manapság azonban a román politikusok egyre gyakrabban járnak ilyen utakon, akkor is, ha ezek a módszerek ellentmondanak a legelemibb jóérzésnek is.

Remélem, hogy ez az állapot megszûnik. Remélem, hogy a román politika ezentúl nem Vadim törvényei szerint folyik. Remélem, hogy a komoly mondanivalóval rendelkezô politikusok elkerülik majd a külvárosi nyelvezetet, amely oly nagy népszerûségnek örvend a botránylapok körében.

Álláspontom szerint a politika nem szabad a személyes bosszúk és konfliktusok eszköze legyen. Sok politikus elfelejti, hogy tisztségét elfoglalva felelôsséggel tartozik azoknak, akik ôt megválasztották és mást várnak tôle. Ha nem sikerül ígéreteiket megvalósítani, akkor legalább tanúsítsanak tiszteletet azok iránt, akikhez fordulnak".

Mircea Geoana kedden találkozott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel és Richard Armitage külügyminiszter-helyettessel, tájékoztat közleményében a román szaktárca.

A megbeszélés keretében szó esett a román- amerikai stratégiai partnerségrôl, a román külügyminiszter hangsúlyozta e partnerség gazdasági oldala fejlesztésének fontosságát.

A találkozón Geoana elôkészítô lépéseket tett egy megbeszélés egyeztetése érdekében, melyre Ion Iliescu és Colin Powell között kerülne sor a Johannesburgban esedékes, a fenntartható fejlôdésrôl szóló csúcstalálkozó alkalmából.

Az amerikai diplomácia vezetôje köszönetet mondott Romániának az Enduring Freedom nevû katonai mûveletben való részvételéért, valamint a regionális biztonsági kérdésekben tanúsított együttmûködéséért.

A maga során Mircea Geoana is megköszönte a Románia NATO-hoz való csatlakozása érdekében nyújtott állandó amerikai támogatást.

Az Egyesült Államok ellenségének minôsítették Szaúd-Arábiát a Pentagon egy fontos tanácsadó testületében még a múlt hónapban elhangzott meghallgatáson.

Noha a vélemény nem egyezik sem a testület nézeteivel, sem a kormány hivatalos politikájával, sôt homlokegyenest ellentmond annak, az errôl beszámoló The Washington Post szerint a Bush-kormány egyes köreiben egyre inkább osztják ezt a nézetet.

A Pentagon szóvivôje kedden leszögezte, hogy Szaúd- Arábia az Egyesült Államok régi barátja és szövetségese, teljes mértékben együttmûködik a terrorizmus elleni globális küzdelemben, amit az amerikai kormány nagyra becsül.

Szaúd-Arábia kérdése szorosan kötôdik ahhoz a vitához, hogy indítson-e az Egyesült Államok katonai akciót Irak ellen Szaddám Huszein megdöntésére. Murawiec, a francia védelmi tárca volt tanácsadója, jelenleg a Rand Corporation elemzôje szerint a Szaddám Huszein elmozdításával megalakuló baráti iraki kormány jelentôs kôolajexportôrként a Nyugat egyik fô szállítója lehet, ami csökkentené az Egyesült Államok függôségét a szaúdi importtól, s lehetôvé tenné az amerikai kormánynak, hogy határozottan kérdôre vonja a szaúdi uralkodóházat a terrorizmus támogatásáért.

A The Washington Post ezzel kapcsolatban idézett egy kormányzati tisztségviselôt, aki úgy vélte, hogy az út az egész Közel-Keletre Bagdadon át vezet. Ami az Irak elleni készülôdést illeti, a nyári szabadságra utazó George Bush elnökkel egy újabb katonai terv fô vonalait ismertette Tommy Franks, a közel-keleti és közép-ázsiai amerikai erôk parancsnoka.

Az új terv a kormány elvárásának megfelelôen már nem negyedmilliós katonai erôvel és három hónapos felvonulási idôvel számol, mivel egy ilyen mûveletben az arab országok vonakodnának közremûködni.

A terv szerint erôs légi támogatással 50-80 ezer katona sújtana le váratlanul Szaddám Huszein Bagdad körüli elitalakulataira. Az elképzelés szerint az iraki reguláris hadsereg cserbenhagyná az iraki diktátort, és felbomlana.

Egyre több nô vadászik Németországban.

Hivatalos adatok szerint 340 ezer vadászt tartanak nyilván az országban, s közülük egyre több tartozik a gyengébb nemhez. Általános a vélemény, hogy ezzel lehetôség nyílik a vadászat eddig nem éppen kedvezônek mondható imázsának javítására a közvélemény szemében. Elvégre a nôk, mint természetbarát és állatszeretô lények, különösen hitelt érdemlô vadászok.

Ez a tendencia azon is lemérhetô, hogy egyre több nô jelentkezik vadásziskolára, amelynek elvégzése feljogosít a vadászati engedélyre, fegyver és vadászkutya tartására, valamint vadak elejtésére. Léteznek már vadásztársaságok, amelyekben nôk is tisztséget viselnek. A
Glamour nôi magazin egyik legújabb számában pedig az olvasható, hogy a népszerû popénekesnô, Kylie Minogue a sportrovatban a vadászatot ajánlja a nôknek.

Ennek ellenére tévedne, aki azt hinné, hogy a bulvárlapok nôi olvasói a magazinok hasábjairól merítik új hobbijukat, a vadászatot. Gyakori az olyan eset, amikor az asszony családján vagy férjén keresztül jut el a szarvak gyûjtésének szenvedélyéhez. A most 57 esztendôs Monika Meyer például 34 éve rendelkezik vadászigazolvánnyal és rendszerint férjével együtt mászik fel a magaslesekre. "Olyan szépnek találom, hogy van valami, amit közösen csinálhatunk" - mondja (a vadászat örömei közepette nyilván megfeledkezve minden másról). Akárcsak a többi vadászó nônek, neki sincs gátlása, amikor le kell lônie egy vadat.

A mai nôi vadászok között olyanok is akadnak azonban, akik valamikor kifejezetten ellenezték ezt az idôtöltést. "Évekkel ezelôtt egy vadász köszönését az utcán még csak nem is fogadtam volna" - mondja Claudia Diewald, akinek ma öt másik - 21 és 45 év közötti nôvel együtt - külön vadászterülete van és megkísérli népszerûsíteni a vadászsportot. Mint mondja, a nôknek különösen rettenetes érzés, ha csak megsebesítik a vadat. Ôk biztosra akarnak menni, a cél hogy lövésük leterítse a kiszemelt állatot.

A német férfiak ma már nem tekintenek rosszallással nôi vadásztársaikra, magától értetôdô, hogy együtt vadásznak velük - mutat rá a dpa.

A héten fejezôdött be az Agrom-ro szervezésében létrejött gazdasszonyképzô- tanfolyam. A tervek szerint a résztvevôknek 30 év alattiaknak kellett volna lenniük, ám a szervezôk végül nem utasították el az idôsebb jelentkezôket sem, és mint azok utólag bevallották, számos újdonságot tanultak a több mint egy hét alatt.

Az Agrom-ro a svájci kormány fejlesztési osztályának támogatásával korábban is szervezett tanfolyamot a nôknek, miután a gazdatanfolyamok mintájára erre is igény volt. A korábbi tanfolyamokat azonban többnyire vidéken, egy-egy faluközösség tagjainak szervezték. Idén elsô alkalommal a megyeközpontban a gazdasági líceumban került rá sor. A részt vevô tizenkét hölgy így végig együtt volt. A program igen változatos volt, az ebédet mindig az egyik - 6 személybôl álló - csoport készítette el az összes részvevônek. Ez idô alatt a másik csoport varrni tanult. Délutánonként együtt hallgattak különbözô elôadásokat. Isabelle Odermatt Schwarb egy társával Svájcból érkezett a tanfolyamra felülvigyázóként:

- Maria Gherman, a tanfolyam itteni megszervezôje tavaly Svájcban részesült képzésben, és most mi itt csak segítünk neki. Ami a programot illeti, célunk, hogy a nôk érvényesülését általa megkönnyítsük, gyakorlati tanácsokkal lássuk el stb. Ennek megfelelôen élelmezési alapismereteket tanulnak, egészségügyi kérdésekrôl beszélgetnek, környezetvédelmi tanácsokat hallhatnak, amelyek révén saját háztartásukban gazdaságosabban és környezetkímélôbb módon tudnak terményeket elôállítani. Egy egész délutánt szánunk jogaik és kötelezettségeik megismertetésére, egy másik délután a rohammentô-szolgálatnál voltunk. Elôadást hallhattak a gyógynövényekrôl és a tanfolyam elején egy rövid önismereti foglalkozás után felkészítettük ôket egy esetleges állásinterjún való részvételre is. Az itt töltött idô alatt egy délután csak tippeket és gyakorlatias ötleteket osztottunk meg velük, amelyeknek vélhetôen nagy hasznát veszik majd - mondta Isabelle.

A résztvevôk közt akadnak kibédi, erdôszentgyörgyi, rigmányi, apoldi, szentannai, nagykendi és máshonnan érkezettek is. A hölgyek fele román anyanyelvû, fele pedig magyar.

Egyikük, a nagykendi Magyarosi Éva hamarosan elkezdheti tanulmányait egy svájci iskolában, ahol arra készítik fel, hogy ô is hasonló tanfolyamokat tartson. A tanfolyam utolsó napján elragadtatással meséli:

- Kifizettem 300.000 lejt és eljöttem ide. Innen meg, én, aki azelôtt nem is láttam jóformán varrógépet, egy kész ágynemûvel megyek haza. Egyetlen gond, hogy a tanfolyam román nyelven folyik és van, aki nagyon nehezen érti, ezért folyamatosan kell fordítani. Éppen ezért jó, hogy ha majd hazajövök, lehetôség nyílik arra, hogy magyarul is szervezzünk hasonló tanfolyamokat.

Ami a jövôt illeti, Maria Gherman szervezô a Népújságnak nyilatkozva elmondta: jövôre újra szerveznek hasonló kurzusokat azokban a falvakban, ahol erre igény lesz.

A törvény lehetôségeit kihasználva saját erdészet megalakításán fáradozik az Erdôszentgyörgyi Erdôtulajdonosok Szövetsége. A szövetségbe tömörülnek az Erdôszentgyörgy községhez tartozó erdôtulajdonosok, mintegy 250 személy, 520 hektár bözödi erdôvel (az egyházak tulajdonát is beleértve), 627 hektár erdôszentgyörgyi erdôvel, 107 hektár erdôvel, ami az erdôszentgyörgyi egyházak tulajdonát képezi és a helyi tanács 234 hektár erdejével.

A saját erdészet megalakulását a helyi tanács is megszavazta.

A törvény értelmében a község területén 3 erdészeti kerület (erdôpásztorság) hozható létre, mindenikhez egy-egy erdôpásztort, azaz erdészt kell alkalmazni. Egy erdôpásztorságnak legalább 500 hektár területûnek kell lennie. Erdôszentgyörgyön ezen kívül egy pagony (brigád) hozható létre, melyhez 2-4 erdôpásztorság tartozik és mûködéséhez már alkalmazni kell egy középfokú erdészeti tanulmányokkal rendelkezô technikust. A brigád megalakulásának elsôsorban az az elônye lesz, hogy annak joga van bélyegeztetni, tehát a technikus kaphat úgynevezett kalapácsot. Ahhoz, hogy erdészeti körzet is létesülhessen, már 8-9 erdôpásztorságnak kell egyesülnie, és alkalmaznia kell egy mérnököt.

Amint Nagy Zoltántól, az Erdôszentgyörgyi Erdôtulajdonosok Szövetségének elnökétôl megtudtuk, a község szerencsés helyzetben van, mivel a 10 évenként elkészülô erdôrendezési terv 2005-ig megvan, és így van lehetôség az erdôkitermelésre. Idén például 15000 köbméter fát lehet kitermelni. Az elsô parcella kitermelése már be is fejezôdött és a 21,5 hektárból 270 millió lej bevétel származott. A bevételt év végén a tagok közt osztják szét részesedésük arányában.

A România libera címû újságban és egyéb sajtótermékekben a FNI kárvallottjainak egyesületérôl megjelent hírek kapcsán az egyesület a szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményben foglal állást.

A FNI kárvallottjainak egyesülete úgy véli, hogy azok a hírek, amelyek Ovidiu Mazilescunak, az egyesület elnökének 80 millió lejjel való eltûnésérôl szóltak, nem fedik a valóságot. Az igazság az, hogy Mazilescu elnök 2001 novemberében értesítette a rendôrséget, hogy az egyesületben 70 millió lejes sikkasztás történt, a vizsgálat pedig megállapította, hogy az a legnagyobb részben Stefan Marian kasszás rovására írható. A kasszás ellen beindult a bûnvádi eljárás.

Az eset után Ovidiu Mazilescu benyújtotta a lemondását, de az augusztus 1-jei közgyûlés azt visszautasította, s Mazilescut újraválasztotta elnöknek.

Az egyesület értesíti a tagságot, hogy azok, akik kifizették a bélyegilletéket, de nem fizették ki a tulajdonegységenkénti 600 lejes ügyvédi jogdíjat, egyenlítsék ki ezt az összeget a Raiffeisen Bankban nyitott számlára, különben elveszítik a jogukat, hogy a bírósági tárgyaláson ügyüket az egyesület képviselje. Augusztus 1- jétôl a havi tagsági díj 20.000 lej. A tárgyalás szeptember 6-án folytatódik.

Anyanyelvünk

A latin nyelv tanításának barátai arra szoktak hivatkozni, hogy a tökéletességig fejlett, logikus latin nyelv tanulása szabatos gondolkodásra nevel, kitûnô észtorna. Ugyanezt hirdetik a francia nyelv hívei; ezzel magyarázzák, hogy a nemzetközi határozatok döntô szövege, ha kétség kerekedik, a francia.

A mi nyelvünk is éppen eléggé hajlékony és kifejezô, hogy pontosan rásimuljon mondanivalónkra. Annál meglepôbb, hogy éppen a törvények és rendeletek nyelve sokszor annyira bonyolult és homályos. Csûrni-csavarni lehet, éppen mert csûrt-csavart. A stíluson fordul meg a dolog.

Akinek a gondolkodása homályos, csetlô-botló, tapogatózó, franciául sem ír szabatosan. Nem a nyelv a felelôs a pongyola fogalmazásért. Íme néhány példa innen-onnan ollózott újságcikkekbôl:

"A rendôr megállította a kocsit, amely fékezett." Ha a rendôr így jelenti be az esetet, a kocsi vezetôjét fel kell menteni. Pedig bizonyára azért intett neki, hogy fékezzen, nem azért, mert fékezett. Magyarul is meg lehet mondani világosan, hogy a kocsi csak azután fékezett, hogy intett neki a rendôr. Vagyis, helyesen: "Megálljt intett a kocsinak, s az erre fékezett."

Egy másik példa: "Epileptikus rohamot kapott egy fiatalember, aki elesett és magával rántott több személyt is, akik a kerítés mellé zuhantak." Oldjuk fel ezt az orvosi esetet. Ki kapta a rohamot? Az, aki elesett. A mondatból kitûnik, hogy elôbb esett el, azután kapta a rohamot. Esés közben magával rántott másokat is. Kiket? Akik a kerítés mellé zuhantak. Vagyis a kerítés mellé zuhant embereket. Ezek az emberek már ott voltak a kerítés mellett, amikor a fiatalember odaért esés közben, útjában voltak, ezért rántotta magával ôket.

Hát nem így történt. Pontosan fordítva. Elôször kapta a rohamot, ennek következtében esett el, esés közben magával rántott másokat, s ezek a kerítés mellé zuhantak. Logikus rendben ezt kellett volna írni: "Egy fiatalember... rohamot kapott, elesett és magával rántott másokat is. A kerítés mellé zuhantak." Ez a szöveg egy nyolcadrésszel tömörebb a másokénál. S ami fô: igaz.

"Egy mexikói fegyházban lázadás tört ki, amelyet sikerült békésen elsimítani." Simítsuk el ezt a fellázadt mondatot: "A mexikói fegyházban lázadás tört ki. Elfojtották."

Hovatovább nem marad egyetlen mondat, amelybe bele ne potyogtassanak néhány akit, amelyt, aholt. Bárhol pillantsunk bele az újságba, tüstént beléjük botlunk. Kôrösi Csoma Sándorról írták: "Azzal búcsúzott el a lámától, hogy Szultánpurban találkoznak, ahová azonban a láma nem érkezett meg". Íme megbeszélték, hogy "ott találkoznak, ahol nem találkoztak." Pongyolaságok a javából!

Augusztus 6-án lépett érvénybe az 1950-1961 között munkaszolgálatot teljesítô személyek kárpótlására vonatkozó 309-es számú törvény. Tegnap, a hatályba lépést követô elsô ügyintézési napon a megyei Nyugdíjpénztár ügyfélfogadó, a munkaszolgálatosok kéréseit iktató irodában már 300 dossziét fogadtak el.

Az ügyintézéssel kapcsolatban Morent Ilonát, a megyei nyugdíjpénztár vezérigazgatóját kérdeztük.

- Átlagban három alkalmazott áll a közönség rendelkezésére. Elsô nap nagyon sokan jelentkeztek, több mint 300 kérést iktattunk. Érthetô, hogy megrohamozták a pénztárat, hiszen a több ezer jogosult régóta vár a jóvátételre. Azonban tudniuk kell, hogy függetlenül attól, hogy a hónap melyik napján adják be a kérést, csak a következô hónap elsejétôl jogosultak a kárpótlási összegre. Még egy fontos tudnivaló, a törvényre vonatkozó útmutató még nem jelent meg, így a törvény alkalmazására sem kerülhet még sor.

- Milyen iratokkal kell jelentkezniük a jogosultaknak? Mekkora lesz a kárpótlás értéke?

- A jogosultak személyazonossági igazolvánnyal, katonakönyvvel, születési bizonyítvány, nyugdíjszelvény eredeti és fénymásolt példányával, egy kéréssel (ami lehet típuskérvény is, amelyet Kerekes Károly parlamenti irodájában vehetnek kézhez) és egy mappával kell jelentkezzenek a Tudor Vladimirescu utca 60. szám alatti székházunkban. A volt munkaszolgálatosok özvegyei emellett saját születési bizonyítványukat, a házasságlevelet és az elhunyt férj halotti bizonyítványának fénymásolt példányát is be kell nyújtsák. Az eredeti iratokat nem tartják vissza.

Abban az esetben, ha a katonakönyvben nem szerepel a munkaszolgálat ideje és helye, akkor a területi katonai központhoz kell fordulni. Ha ott sem járnak sikerrel, akkor a Pitesti-i Katonai Levéltárhoz kell fordulni, címe Arhivele Militare - UM 02405 Pitesti.

A volt munkaszolgálatosok minden munkaszolgálatban letöltött hónapra havi 15 ezer lej kárpótlásban részesülnek. Ezenkívül ingyenes egészségügyi ellátást, ingyenes gyógyszerellátást és a tévé- rádió díj fizetése alóli mentességet élveznek majd.

Panaszosok a szerkesztôségnél

Az Înfratirii utca 19., 21. és 23. szám alatt lévô tömbházak lakóinak nevében Dósa Csaba és Bartha János a tömbház mellett felépített garázsok ügyében július 24- én másodszor fordult beadvánnyal a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz, miután a május 30-i (12.210-es számú) elsô beadványukra 50 nap eltelte után sem kaptak választ.

Május folyamán a szóban forgó tömbházak mögött 11 betongarázst állították fel, amelyek lényegesen csökkentették a játszóteret. Felszámolták a homokozót és elköltöztették a hintát. A szûk helyre szoruló gyerekek labdajátéka azóta zavarja a lakókat, mert a labda nekiütôdik a garázsajtóknak, ami nagy zajt csap. Azon túlmenôen, hogy elrontották a tömbházak mögötti környezetet, a garázsokba való be- és kimenetelkor a gépkocsik kipufogógáza az ablakok alatt szennyezi a levegôt.

A lakók nehezményezik, hogy garázsépítés elôtt nem kérték ki a véleményüket, de még válaszra sem méltatták ôket. Az a kívánságuk, hogy legalább azt az öt garázst számolják fel, amelyeknek ajtaja a tömbház fele nyílik.

Dan Gliga, a polgármesteri hivatal mûszaki igazgatója a kérdéssel kapcsolatban tájékoztatott, hogy közterületre a tavalyi 145-ös számú helyi tanácsi határozat értelmében garázsokat csak a hivatal és a tulajdonosi társulások elnökei között megkötött szerzôdés alapján helyezhetnek el. A szerzôdést aláírták, ami feltételezi, hogy a társulások elnökei valamennyi lakó véleményét kikérték - hangzott a válasz.

Tény, hogy a garázsépítést ellenzôk éppen az ellenkezôjét állítják. S hogy észrevételüket semmibe veszik, mi sem bizonyítja jobban, minthogy még válaszra sem méltatták ôket.

Megszûnt a dicsôszentmártoni kábeltévé-adásokat szolgáltató Antena Serv. cég, s annak helyi stúdióját fel is számolták, elszállítva onnan a felszereléseket. A céget a brassói RCS (Romania Cabel System) vásárolta meg, s azóta Medgyesrôl sugározzák az adásokat. A város nyugdíjas és kisjövedelmû lakóitól érkezett a panasz, hogy a megszokott és közkedvelt adók olyan frekvenciára kerültek, amelyeket a régi típusú tévékészülékekkel nem lehet fogni, sôt az M2 adása állítólag lekerült a listáról is. Másrészt megszûntek a helyi eseményeket tükrözô, ismert személyiségeket megszólaltató tévéadások is, amelyeket érdeklôdéssel követték a nézôk. Egyesek szerint Popa Octavian polgármester keze van a dologban, akit zavart, hogy a véleményével ellenkezô álláspontoknak is teret adott a helyi stúdió.

- Már egy fél éve megtörtént az adásvétel, és a tulajdonosok jó árat kaptak a társaságért. Az RCS pedig már több kisebb településen is megvásárolta a kábeltévé-társaságokat - tájékoztattak a Dicsôben mûködô diszpécserszolgálattól. Mûsorok nem szûntek meg, mind a 29 megmaradt, ez egyébként a szolgálatnál kifüggesztett listán is olvasható, csak más frekvenciasávra kerültek, s így a régi készülékekkel tényleg nem lehet fogni.

Ami a helyi mûsorokat illeti, a hirdetéseket és jókívánságokat továbbra is felveszik, és sugározzák is, a közeljövôben pedig a helyi adások is elkezdôdnek.

Sita Ioan, az Antena Serv. egyik tulajdonosa a háromból
(akik 45-45-10 százalékát birtokolták a részvényeknek), tagadta, hogy a polgármesternek valamilyen köze lenne a cég eladásához. Sôt, úgy értékeli, hogy Popa Octaviannal jó volt a kapcsolata, hisz a vegyi kombinátban valamikor a fônöke volt. Azt sem ismeri el, hogy a polgármester kényszerítette volna a számára kedvezôtlen adások megszakítására.

Ami a cég áruba bocsátását illeti, ez már a tavaly megtörtént, mivel a másik két részvényest meggyôzték, hogy adják el a birtokukban levô 55 százalékot, így egy hónap elteltével Sita Ioan is kénytelen volt megválni a saját részvényeitôl.

Kérdésünkre, hogy véleménye szerint fog-e növekedni a 130 ezer lejes havi bérleti díj, úgy vélekedett, hogy a most zajló korszerûsítés végeztével ez megtörténhet, addig viszont vélhetôen maradnak a régi árak.

Prostianu Gheorghe, a medgyesi cég igazgatója szerint a két egymáshoz közel levô adó üvegszálas optikai kábellel történt egyesítésével jobb mûszaki feltételeket teremtettek, s szándékukban áll megtartani az önálló adásokat is. A szerkesztôk helyben felveszik az anyagot, majd azt a medgyesi stúdióban készítik elô, hogy sugározni lehessen.

Véleménye szerint egyetlen adást sem szüntettek meg, csak ezentúl a törvényes feltételek között fognak sugározni, felszabadítva azokat a sávokat, amelyeknek a használatára nincsen engedélyük. Így például a Duna Tévét illetve az ATV-t alacsonyabb, az M 2-t valamint a Satellitet magasabb frekvenciasávon közvetítik, mint eddig, amit négy-öt évnél öregebb tévékészülékekkel valóban nem lehet fogni.

Kérdésünkre, hogy Dicsôszent-mártonból törvénytelenül sugározták-e az utóbb említett adásokat, Sita Ioan, a korábbi társtulajdonos úgy vélekedett, céljuk az volt, hogy a helyi lakosság minden ôt érdeklô adót tudjon fogni, és azt, ami mindenki javát szolgálta, és nem volt senki ellenére, ma sem tekinti törvénytelennek.

Az elhangzott véleményekhez még csak annyit tehetünk hozzá, hogy néha úgy járunk, hogy a korszerûség, a jobb mûszaki feltételek kedvezôtlenek azok számára, akik nem tudnak lépést tartani a technika elôrehaladásával, s még csak reményük sincs arra, hogy régi tévékészülékük helyett egy többmilliós új tévét vásároljanak.

Csütörtöki kimenô

Sebestyén Mihály

Bármennyire alliterál, egybecseng a két kezdôhang, a valóságban ennek túl sok jelét nem látni. Tapasztalatunk sem ezt mutatja. Persze a Provincia és köre, derék etnológusok és a politika minden rendû és rangú hívei azonnal elô tudnak varázsolni hetven kôbe- és betonba ágyazott tényt, adatot, adalékot, jelenséget, amely a fenti állítást cáfolná. (Valószínûleg jogerôsen cáfolja is.)

Ennek ellenére a mi történelmi tapasztalatunk, ebben benne foglaltatik az erdélyi történelem ismerete is, nem errôl mesél. Most ne a fejedelemség kori elkülönülésrôl és önzô gyarapodásról szóljunk, ne is a Habsburg-kor Bécs felé irányultságáról, amikor a felekezeti különállás nem a magyar protestáns testvérgyülekezetekkel kapcsolta össze ôket, hanem a közös anyanyelvûség vonta ki amazokat a magyar-német egymásrautaltság szorítójából századról századra. (Valószínûleg így akarták büntetni azokat, kiknek királyai egykor idehívták ôket a siebenbürgisch tájra.) Meg aztán szinte fehér holló számba megy az a szász, s azon bévül pepitának az, ki még magyarul is tud. Minek? Már nem az országrész urai, csak nem lesznek barátaink bolondok egy kis nyelvet bebiflázni?!! (Errôl alább még egy példázat.)

Most éppen az háborított fel, hogy a (szász)medgyesi városi tanács eldöntötte, kiírja magyarul és németül is a város nevét a határba, ámbátor sem egyik, sem másik kisebbség - szórvány - nem üti a törvényszabta húsz percentet. S ekkor szász barátaink azt mondták, ôk nem haragítják magukra az öregistent (megyefônököt - azaz prefektust, minisztériumot, ügyészséget, kormányt, ENSZ-et stb. - fogyó sorrendben), ôk bíz lemondanak a dajcs városnévváltozatról, csak hogy a magyar ne szerepeljen. Tán attól félnek, hogy kiderül, a város nevében egy székely ág emléke él, avagy a máig érthetô gyümölcsös melléknév szerepel, míg a Medias és Medwisch semmit sem jelent?! Nem valószínû. Ilyen messze nem ér el tudatuk. Csak a hagyományos magyartól való idegenkedéstôl fertôzôdtek felül. Vagy kiújult a régi góc, tályog.

Ôk mindenkor gond nélkül akartak (tudtak) élni. Ezért sem kellett a forradalom és szabadságharc végsô soron, ezért esküdtek föl 1918-ban éppen Medgyesen, majd hagyták el a felesküvést elfogadók országát önként és kényszerbôl, de mentek. Ez az Osztrák-Magyar Monarchiában elô nem fordult. Ugyan miért? (S olyan hatóságok felé szervilisek ma is, melyek 1945-ben szó nélkül kiszolgáltatták ôket a szovjetnek, 1965-tôl pedig eladták fejpénz ellenében Bonn-nak.)

A kényelmet szeretô szász atyák mintha ismerték volna a régi-új viccet: Ül a cigány az autóbuszon és jiddis újságot olvas. Rászól a bôrfejû: Te cigány, ne tetézd…!

Tárca

Észak-Magyarországon járva azt hittem, a szabadság illata egyforma ôsszel és tavasszal, kóstolgattuk, milyen az, mikor egy nagyvárosban foglalkoznak velünk, "ideátról" érkezett csórókkal, a helyi lap közölte néhány írásunkat, és már a leadás napján fizetett, rádióba olvastunk szövegeket, és azokért is pénzt adtak, nem kérdezték az adószámot, nem is volt még ilyen állatunk. Három napig konferenciáztunk, ebédnél huszonnégy pohár vörösbort ittam, dögmelegben sört kért a nép, nohát én bort, kézrôl kézre adogatták, tapsoltak a teljesítményhez. Az igazság kedvéért: a poharak közepesek voltak és hát nem is töltik tele ôket, mint Erdélyben. Egyszer csak azt tapasztaltam, hogy lejárt minden, ki-ki takarodik haza, csak nekem nincs hová mennem; akikkel érkeztem, máshová utaznak. Ez volt az az idôszak, amikor kijôve egyszerre akart mindent elintézni az ember, amit negyvenvalahány évig kénytelen volt halasztgatni.

Pénzem volt, magam szerzeménye, tollam honoráriuma. A nagyállomás restijében két magyar énekelt,
"Hogyha nékem, hogyha nékem száz forintom volna, az ajtómon a kilincsem sárgarézbôl volna", öt szlovák a szomszéd asztalnál vigyázzba vágta magát, aztán körülbelül ott, hogy demivelhogynincs, fábólakilincs, madzagahúzója - észbekaptak, hogy nem a himnusz, és összekalapálták a két magyart. Akkor ültem az Intercityre, lesz, ami lesz, megyek Budapestre. Jól utaztam, tiszta egyedül, jött a mozgóbüfé, vettem bort, gyönyörködtem, amiben lehetett, a budai hegyek nagyon nehezen közeledtek, késô este volt, mire befutottunk a Keletire, csomagot a megôrzôbe, nyakamba a várost, de a címet, a Kiss Laciét, a csomagban felejtettem, mire visszatértem, a megôrzô bezárt, mehettem a pesti éjszakába, egy borozóban megszántak, kikerestem a Bede Anna címét, éppen nem tud fogadni, mondta, de Elôd fiánál meghúzhatom magam, és mondta volna Elôd fiát, elfogyott az idôm, másodszorra már nem kívántam felhívni Bede Annát, de megtaláltam a Kiss Laciék címét, rettenetesen késô volt, kóboroltam a pesti éjszakában, hát kihez állítsak most be kapatosan, elindultam a Hungária körúton gyalog, és akkor éreztem, hogy a szabadságnak lehet más illata is, az ég nem volt túl sötét, onnan jött lefelé az illat, mint a harmat, somkóró illata volt az égnek, áldott somkóró illata.

Áthaladtam a vasúti hídon, nem állított meg senki, nem ütött el semmi, Budán csavarogtam, mindig találtam olyan csehót, amely nyitva, és hát csórót nem fosztanak, táskám se, bukszám se, útlevél a belsô zsebben, a szívem fölött, pénz elosztva itt-ott, senki sem bántott, én se szövegeltem, minek, tudtam, mi a különbség korsó meg pohár sör között. Hajnalban villamoson aludtam ki magam, aztán egynapos bérletet vettem minden vonalra, kora reggeltôl késô délutánig városnéztem. Mikor megéheztem,
"szárazföldi" pihenôt tartottam, kiszálltam a metrókocsiból, le a buszról, troliról, villamosról, ettem és ittam valamit, aztán tovább. Egy nap alatt be lehet járni Budapestet. Normálisan száz nap is kevés.

Estefelé megtaláltam Kiss Laciékat Budafokon. Évekkel elôtte Korondon találkoztunk, leveleztünk, meglátogattak, feleségem, fiam, aztán a lányaim is: viszontlátogatták.

Laci roppant korrekt fiú, semmit sem öregedett, bár göndör haja ezüstös. Mikor az ég somkóró illata váratlanul megszûnt, hajnali ötkor eljöttem Budafokról, a Keletiben késedelmi bért fizettem a csomagért, kölcsönpénzzel érkeztem haza. Barátságunk most újult fel, nem is tudom, hány év után. Tegnap a folyosón várt szandálban, rövidnadrágban. Mikor megszûnik a somkóró illat, váratlanul kijózanodom, és már nem kell a szabadság sem annyira. Kötöttségre vágyom, fegyelemre. Laci mindig fegyelmezett volt. Írógépeket tartott karban, aztán mikor a mechanikus masinériák helyét átvette az elektronika, a levegôben találta magát. Hegesztett, izzadt, nem adta fel. Most is van melója, fogtechnikában dolgozik, meséli, miféléket gyárt a káefté, hozzák Bukarestbe, Kolozsvárra is, minden évben jár neki egy hónap szabi, akkor eljönnek Korondra, Máthé Andráséknál laknak, bejárják Erdélyt, Óromániát, Moldvát.

A barátság egyszer csak elromlott. Edina, a lányuk nagyon ragaszkodott Csillánkhoz. Szeretett volna eljönni az esküvôjére is. A meghívót K.V.S. barátomra bíztam, hogy Pestre érve postára adja, de ô úgy elrakta a papírjai közé, hogy félév múlva talált rá, s vallotta meg: nem adta fel soha.

Vártuk Kisséket a lagziba, nem jöttek. Ôk meg értesültek a korondiaktól, hogy férjhez adtuk Csillánkat.

Aztán levél sem jött. Késôre pattant ki: sértve érzik magukat, amiért kihagytuk ôket a buliból. Nosza kimerítô magyarázkodás. Az ilyesmit sosem hiszik el. Nem hihetô, hogy ostoba feledékenység miatt romlik el a barátságunk.

Nagykati, Kiskati, Edina, Laci. Ez a család. Találkoztunk Edinával Szovátán, megnyúlt, érett lány lett. Feleségem beszélgetett vele, persze a kényes téma nem jött szóba. Elkönyveltük: egy barátsággal kevesebb, nem tehet róla senki. Marad a torkunkban - az övékében is - a keserûség.

És Laci itt áll a folyosón. A fehér Fordban várakozik Edina. Egész éjjel utaztak, nappal kibírhatatlan a hôség. Laci boldog. Új fogsora van, és nemsokára birtokos lesz a Sóvidéken. Háromszázhúsz millióért adják a házat Sófalván, csûrrel, ólakkal, kúttal, veteményessel és gyümölcsössel. Nyélbeütik a vásárt, aztán októberben visszajönnek, mert hétfôtôl már munkába áll. Októberre meghív egy tokányra, a birtokra.

Pénze euróban, dollárban, forintban, nem tudjuk, beváltja-e simán a bank; az eladó, nyugalmazott tanítónô, ragaszkodik hozzá, hogy lejben kapja, mert maga is lakást vásárol, Csíkszeredában, oda férjezett a lánya, öreg éveit a közelében töltené el.

Viccesen jegyzem meg: lám, az erdélyi magyarság vészes fogyását ekként is meg lehet állítani. Laci titokzatosan mosolyog. Majd azt mondja, ha majd nyugdíjas lesz, tavasztól ôszig Sófalván lakik, nyulakat tenyészt.

Ez a hobbija.

Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szûkebb hazájának. Írásai az évek során kötetté szervezôdtek. És nyomdafestéket látott a Sóvidék gazdag irodalmának újabb darabja, A Sóvidék és fürdôi címû kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékrôl általában (földrajzi elhelyezkedés, természetes és közigazgatási határai, települései, kialakulása, kincsei, a sóhegyek keletkezése, a sókarsztjelenségek, tavai, a Medve-tó születése, a heliotermia jelensége, vulkáni utómûködések, borvízforrások, a korondi Rakodóhegy vagy Csigadomb, hegyei, völgyei, folyóvizei, növény- és állatvilága, éghajlata) és három nagy településérôl: Szovátáról, Parajdról és Korondról. Újnak a Parajdról szóló alfejezet számít, de ebben a környezetben persze másképp mutat, egységesebbnek hat a szöveg. Külön fejezet a Lapok a Sóvidék történetébôl címû (a honfoglalásról, a székelyek eredetérôl, a székely betelepítésrôl, a Sóvidék történetérôl, virágkoráról, hanyatlásáról Erdély pusztulásával, a Habsburg uralom éveirôl, az erdélyi Királyi Könyvek sóvidéki leveleirôl, az elsô iskolákról, az aranyásókról, a sóvidékiek 1848-as részvételérôl a forradalom- és szabadságharcban, az 1919-es sóvidéki felkelésrôl), és külön fejezet a Sóvidék fürdôirôl szóló, színes mellékletekkel és fekete-fehér fotókkal, kordokumentumokkal. A kötet mellékletében találjuk a sóváradi Király család lófôsítô levelét, dr. Bartha András igazgató-fôorvos dolgozatát a Fürdôgyógyászati és természeti adottságokról Szovátán, Horváth István Föld alatti kórház Parajdon címû írását a sóbányai gyógyulási lehetôségekrôl, dr. Hankó Vilmos Korond és környéke címû 1896-os híradását a budapesti Székelyföldbôl. Imponálóan gazdag a felsorolt bibliográfia, megerôsít abban, amit eddig is tudtunk: a Sóvidék a(z egyik) leggazdagabb irodalommal rendelkezô magyarlakta tájegységünk. Hadd tegyük hozzá: a kötet nem egy szövegrésze annak idején lapunkban jelent meg elôször, illetve lapunk is közölte. (Józsa András: A Sóvidék és fürdôi - Korond, Parajd, Szováta. Hazanézô Könyvek, 2002, a sorozatot szerkeszti Ambrus Lajos, borító: Kuti Dénes, Páll Lajos, fotók: Portik Antal. Megjelent a korondi Firtos Mûvelôdési Egylet gondozásában)

Józsa András könyvét szombaton délben mutatják be a korondi fazekasvásáron.

Tizennyolc hazai és egy budapesti négytagú csapat, amiben kötelezôen egy hölgynek is jelen kellett lennie, döntött úgy, hogy kipróbálja fizikai-szellemi tûrôképességét a marosvásárhelyi Outward Bound ifjúsági és az Örökmozgó Turista Egyesület által a Kelemen- és a Görgényi- havasokban szervezett II. Kárpáti Kalandversenyen. Az ország minden sarkából érkeztek sportolók, van igény az ilyen jellegû rendezvényekre, gyökeret verhet nálunk is e megmérettetés. Az erôpróba mellett a szervezôk célja az, hogy megmutassák az érdeklôdôknek, Románia gyönyörû természeti tájai is kínálnak látnivalót, ide érdemes turistaként is ellátogatni. Ezért évente változnak majd a helyszínek is. S míg a tavaly a Gyilkos-tó és a Nagyhagymás volt a célpont, az idén a Kelemen- és a Görgényi-havasokban zajlott a verseny.

A rajtot csodálatos környezetben, a Beszterce megyei Kolibica- tó partján háromórás késéssel adhatták meg a szervezôk, mivel a marosvásárhelyi Helyi Közszállítási Rt. legjobb autóbusza mindössze kétszer romlott el útban az alaptábortól, Gödemesterházától a tóig. Az elsô próbában a versenyzôk 4 teherautó-gumibelsôbôl, öt deszkából és hat darab kötélbôl saját készítésû tutajjal mintegy 5 km-t eveztek a tavon. A különbözô építésû járgányokkal a csapatok mintegy 2 - 3 óra alatt teljesítették a feladatot, csupán az egyik versenyzôt kellett "feléleszteni" hipotermiás állapotából. S míg egyesek karfájásra panaszkodtak, mások pedig kényelmesen megebédeltek, addig voltak, akik valósággal nekiszaladtak a közel 60 km-es magashegyi túrának. S itt következett az igazi erôpróba. Mindamellett, hogy le kellett küzdeni az 1800 és a 2101 méter magasság közötti hegygerinc természetes akadályait, ahhoz, hogy az Örökmozgó Turista Egyesület tagjai által felügyelt ellenôrzô pontokat sorban érintsék, több csapatnak zuhogó esôben, éjjel kellett megtalálnia az ösvényeket. A 2000 méter körüli, kôlapokkal tarkított, vagy kúszófenyôkkel, borókással benôtt útvonalak igencsak kimerítették a tapasztalatlanabbakat. S amikor már lefele tartottak, akkor a nagyszámú esztenák négylábú ôrzôi is némi veszélyt jelentettek a túrázóknak. Igaz, medvével egyikük sem találkozott, csupán a Zebrák mezei ellenôrzô pontot látogatta meg békésen a mackó. A hegyi útvonal igencsak
"megrostálta" a résztvevôket, s a szervezôk célkitûzéseit igazolóan két kategória körvonalazódott: a profiké, akik elszántan, megállás nélkül akarták megtenni a versenytávot, s az amatôröké, akik szórakozásból jöttek el a kalandra. A hegyi szakasz végcéljánál, Gödemesterházán már Razvan Burcea orvosnak is akadt némi gondja. Felhólyagosodott, vérzô sebeket kellett ápolnia. S bár szinte óránkénti összeköttetésben állt a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálatosokkal, akik megígérték, ha kell, a helikoptert is bevetik - szerencsére erre nem került sor. Egy csapat (XXX - Bukarest ) visszalépett, egy másik (Tárkány - Csíkszereda) csak három emberrel folytatta versenyen kívül a hegyi kerékpártúrát. S bár több profi triatlonos és hegyikerékpározó bajnok is eljött a kalandversenyre, a Görgényi-havasokon át vezetô Gödemesterháza - Szováta közötti szakasz még nekik is kemény próbának tûnt, hiszen a 112 km-es karikázás mellett két alkalommal (Jód-mezô és Nagymezôhavas) rövid távon 700 méteres szintkülönbséggel kellett megbirkózniuk. A nagyváradi Strumphy csapat már az elsô ellenôrzô pontnál visszalépett, s mûszaki hiba miatt az Extrém Góbék (Székelyudvarhely) úgy tették meg a szakasz nagy részét, hogy a csapat egyik tagja a kerékpárok mellett szaladt. A kerékpáros szakasz második felében bíráskodó OB-tagok igazi
fair play jeleneteket is láthattak, hiszen a sepsiszentgyörgyi Müdürlügü csapata megtalálta és visszaadta a Forest Gump (Csíkszereda) versenylapját, akiket enélkül kizártak volna a versenybôl, s a Huski (Brassó) csapata, bár a középmezônyben helyezkedett, mindenkinek segített. E szakaszt is többen a versenynap második éjjelén tették meg, itt viszont tájékozódási gondok nem merülhettek fel.

A legjobb csapat, a zernyesti (többszörös országos triatlon-bajnokok) Grind nyert, akik megállás és alvás nélkül 28,05 óra alatt tették meg a távot, ôket követte a sepsiszentgyörgyi Alpinsport (32,45) és az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Iron Team 33,55 órai teljesítményekkel. Az utolsó együttes 72,45 óra laza menet után érkezett célba, a szovátai OB-központba. A versenyzôket - jelentôs támogatók hiánya miatt - részvételi oklevelekkel és érmékkel, a nyerteseket a kolozsvári ATTA cég által felajánlott hátizsákokkal, hálózsákokkal jutalmazták. Többen a résztvevôk közül elmondták, nem is ezért jöttek el, hanem a kaland, az erôpróba vonzotta ôket, s mivel az idén minden remekül sikerült, eljönnek jövôre is.

Nyár elején Marosludasra mentem, hogy onnan beutazzam a Ludas- Szászlekencét összekötô 81 km vasútvonalat, hogy két évtized után - s talán utoljára - szemrevegyem a még létezô állomásépületeket, ôrházakat. Technikusként itt dolgoztam a karbantartási részlegen. Kapcsolatot tartottam a vasútvonal karbantartásával megbízott szakemberekkel.

Az egykor szép, valóban korszerû épületekbôl már kevés maradt, amelyek még állnak, azok is gyenge állapotban vannak. Tekintetemmel szinte megsimogattam az egykor jól ismert épületeket, irodákat, személyzeti lakásokat. Fájdalmas, hogy az idô vasfoga, a gondatlanság mindent kikezdett. A valamikor pontosan végzett méretezések, rajzok, költségvetések eredménye, gyümölcse mára megsemmisült. Az állomások, vasúti bevágások, töltések, vasúti kanyarok, emelkedések ma is élnek emlékezetemben. Mindenre kíváncsi voltam, de a mai valóság lényegesen eltér attól, amit emlékezetemben ôrzök. Volt vasutas kollégák közül egy-kettôt véltem felismerni.

Visszatértemkor eszembe jutott az egykori kissármási pályafenntartási 6. szakasz húszkilométeres vonala, s az itt dolgozó lelkes kollektíva (a felvételen). Egyszerû szakemberek voltak: mester, vonalbejárók, csoportfelelôsök, munkások, akik éjt nappallá téve mindent megtettek, hogy az itt áthaladó vonatok biztonságát semmi se veszélyeztesse. Szigorúan betartották a túlemelésre és a távközre vonatkozó elôírásokat, szabványméreteket. Ezért munkakiértékeléskor mindig élenjárók voltak.

Tekeres J., vasúti nyugdíjas

Július utolsó hétvégéjén, Szovátán került sor a II. Jászvásári Véndiák Találkozóra. Péntek déltôl, a szemerkélô esô ellenére is hangossá és színessé vált a Patakmajor. Miután kitöltötted benevezési lapodat és nyakbalógódat, amely elárulta, hogy ki kicsoda és mennyire vén(diák), kezet szoríthattál az akár 26 éve nem látott ismerôsökkel. Sátorverés, házikófoglalás után a terebélyes sátor alatt kisebb-nagyobb csoportokban folyt az ismerkedés, terefere. A szervezôknek arra is volt gondja, hogy az apróbbak is találjanak maguknak való szórakozást, mivel a legtöbb véndiák családjával együtt érkezett.

A péntek esti program jórészt a különbözô korosztályok bemutatkozásából és a hajdani élmények felelevenítésébôl állt. A beszámolók egybecsengôen utaltak az akkori politikailag megszabott keretekre, amelyeket a jászvásári magyar diák elôszeretettel hágott át. Egy ilyen áldozat arra kényszerült, hogy tanulmányait más városban fejezze be. Szintén a fent említettek sok humoros jelenetre adtak lehetôséget, jászvásári diák-rendôr incidensben. A hetvenes években Jászvásáron tanuló magyar diákok számáról csak találgatások hangzottak el, az viszont tény, hogy a jászvásári Ifjúsági Mûvelôdési Ház nagyterme kicsinek bizonyult egy Petôfi-est megrendezésekor. Azokban az években, amikor nem nézték jó szemmel a város elöljárói a magyar diákok kulturális önszervezôdését, a Jászvásárt körülvevô települések moteljei adtak otthont egy-egy diáktalálkozónak, irodalmi estnek.

Szombat délelôtt a házikók falaira kerültek a résztvevôk fotói nyomtatásban, felelevenítve sok kirándulást, ciriki és buciumi találkozót. A sport kedvelôi sem unatkoztak. Volt foci, kosárlabda, lábtenisz és a nézôk örömére csoportos vetélkedô. Este a sátor alatt együtt táncolhatott hatéves és hatvanéves a jó öreg Omega és Illés zenéjére. Az est fénypontja a találkozón készült rövid videofilm levetítése volt, amibôl kitûnt a filmkészítô tehetsége és humorérzéke. Vasárnapi istentisztelet zárta a találkozót, melynek résztvevôi a viszontlátás reményében búcsúztak. Végül kézbe vehettük a II. jászvásári véndiák-találkozó lapját, a 6. vakpali különszámát, melynek melléklete tartalmazza a 211 bejegyzett résztvevô adatait.

Plájás István véndiák

Az Aránytévesztés címû cikkel kapcsolatban szeretném megjegyezni a következôket. Kommunista pártok az egész világon léteznek, legalábbis a világ nagy részén. Ugyanakkor a marxista ideológia számos változata létezik napjainkban is. A kommunista pártok a világ demokratikus, civilizált országaiban törvényesen, szabadon mûködhetnek. Azokban az országokban, ahol a kommunista pártokat betiltották, diktatórikus, antidemokratikus rendszerek tették ezt. Ilyen volt például Franco Spanyolországa, Salazar Portugáliája, vagy az ezredesek Görögországa, vagy Phinochet Chiléje. A kommunista pártokat fôleg az elmaradott harmadik világban üldözték. Az USA-ban, Németországban, Angliában, Franciaországban és más nyugat-európai országokban, akiktôl Románia nemzetközi megítéltetését várják, a kommunista pártok nincsenek betiltva, szabadon mûködhetnek, részt vehetnek a választásokon. Tehát ezek az országok nem ítélhetik el Romániát, ha bejegyzik a Román Kommunista Pártot. Ugyanakkor Nyugaton aggódnak a szélsôjobboldali, idegengyûlölô pártok térhódítása miatt. Ezek a pártok szabadon mûködhetnek, szobrokat állíthatnak fasiszta vezéreknek, utcákat nevezhetnek el róluk.

A két világháború között a kommunista pártok Romániában és Magyarországon is be voltak tiltva. Ennek hasznát a háború után éppen a kommunisták látták, ugyanis - mivel a betiltott kommunista pártok nem vehettek részt a választásokon -, nem lehetett tudni, hány százalékos a támogatottságuk, utólag nyugodtan mondhatták, hogy már abban az idôben is (a két világháború között) a román népet a kommunista párt vezette, ellenkezôjét nem lehetett bizonyítani. A kommunista párt akkor jelent problémát, ha a népszerûsége megnô. Akkor mindegy, hogy szabadon vagy illegalitásban mûködik, sôt az utóbbi rosszabb. Ami népszerû, azt tiltással nem lehet megakadályozni, a miniszoknyát, a farmernadrágot, a modern táncot a legkeményebb diktatúrák idején sem tudták tiltani. A kommunista pártok olyan országokban kerültek hatalomra, ahol azelôtt kommunistákat üldözô jobboldali diktatúrák voltak hatalmon, pl. Kubában. A törvényesen mûködô kommunista pártok igyekeznek szalonképessé válni, míg a betiltott pártok különbözô, törvénytelen akciókkal igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét. A ma létezô kommunista pártok nagy része elfogadja a demokratikus játékszabályokat, elismeri az emberi jogokat és elhatárolja magát a totalitárius rendszerektôl.

Zilahi J. Gergely, Marosvásárhely

Amilyen türelmetlenül vártam, annál gyorsabban ért véget a Bolyai Nyári Akadémia egyhetes, földrajz szakos tanárok számára megszervezett továbbképzôje. Amikor megtudtam, hogy helyszínül a Madarasi Hargitát választották, tudtam, minden szempontból megfelelô.

Voltak jó elôadások, terepgyakorlatok, kirándulások, de nem hiányzott a szórakozás sem - hisz olyan kollégákkal találkozhattunk, akikkel az egyetem elvégzése óta nem láttuk egymást, mert épp a történelmi Magyarország más területérôl érkeztek. A továbbképzésrôl csak jót tudnék mondani, de mint mindig, elérkezett az utolsó nap, és a viszontlátás reményében búcsúzkodni kellett. Majdnem hajnalba nyúló éjszaka után, szombat reggel 9 órakor megszólalt a traktor dudája, és indultunk lefele, Ivó irányába. Kissé kalandos, afrikai szafari módra magyarországi elôadótanárunknak és jómagamnak a traktor vezetôfülkéjén jutott hely. Lassan, de nem túl kényelmesen, egyórai utazás után Ivóba értünk, ahol már autóbusz várt. Délre megérkeztünk Székelyudvarhelyre, érdeklôdtünk az elsô Marosvásárhely irányába induló autóbusz iránt. Nem sokat várakoztunk, hisz fél kettôkor indult.

Felszálltunk, jegyet akartunk váltani, kolléganôm Marosvásárhelyig, én meg Balavásárig, hisz nekem Dicsôszentmártonba kellett érnem. Közben a gépkocsivezetô tudomásunkra hozta, hogy csak Szovátáig adhat jegyet, mert a reggeli járat arrafele menet elromlott, Szovátán maradt, és ô helyettesíti. Belementünk.

13.30 órakor indult a kalandutazás. Ámbár régi jármû, tiszta és mûködôképes volt. Elhagytuk Udvarhelyt, Farkaslakát, az erdô közelében voltunk, amikor a busz kettôt pöfékelt és leállt a motor. Hol a hiba? Félórai keresés után kiderült - üzemanyaghiány. A sofôr beszaladt Farkaslakára, 20 perc alatt visszatért, majd tankolt és még egy órát dolgozott, amíg valahogy a motor elindult. Közben az utasok nyugtalankodtak, magyarországi utasok suttogták: ez is csak itt történhet meg. Egyesek alkalmira vártak, szerencsésen. A sofôr ideges, mocskos. Jó másfél órai állás után már füstölt a busz és indultunk. Közben megérdeklôdtük, hogyha a késés miatt a kolléga nem várta meg, mi mit teszünk? A sofôr megnyugtatott, ô is Vásárhelyre kell visszaérjen. Szovátán derült ki, a busz nem várt be. Legalább nem kell átszálljunk, mondtuk. És akkor jött a következô meglepetés. Nem Balavásár fele haladt, hanem a Nyárád mentén. Ekkor elszabadult a pokol, hiszen sokan Szováta és Balavásár között szerettek volna leszállni. Az utasok visszakövetelték pénzüket, és kérték, legalább a fôútig vigye el ôket a sofôr. A pénzüket visszakapták, de a régeni elágazásnál leszálltak, hadd boldoguljanak, amivel tudnak. Megnyugodtam, mindegy, hogy Balavásáron vagy épp Marosvásárhelyen kell átszállni, de közben figyelmeztettem a sofôrt, 20 liter gázolajjal nem érünk haza. Megnyugtatott, nem üzemanyaghiány okozta a hibát, hanem a pumpa. Közben Szakadáton idôs bácsi szállt fel, mit sem törôdve utastársaival cigarettára gyújtott és el is szívta.

Figyelem a tájat, a busz pöfékelni kezd, és megáll. A sofôr kiszállt. Újabb diagnózis - üzemanyaghiány. Az utasokat megnyugtattuk, kb. másfél óra az egész, és mehetünk tovább. A szülôk maroktelefonon érdeklôdtek csemetéik iránt, akik csak annyit tudtak mondani, egyelôre vesztegelnek.

Ha az elsô állingálásunkkor a távolsági buszokat üzemeltetô cég vezetôjét szidtuk, másodiknál a sofôr lett a célpont. Megkezdôdött az ismert mûvelet, annyi különbséggel, hogy gyalog kellett megközelíteni az elsô falut. A sofôr visszaérkezett, megjavította a buszt. Mire Marosvásárhelyre értünk, elmúlt 20 óra. Így ért véget a Székelyudvarhely- Marosvásárhely közötti 77.000 lejbe kerülô hat és fél órás kalandút. Ki a felelôs a történtekért? Egy biztos, hogy felelôtlen.

Bordi András

Egy olyan jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmüket, ami a marosvásárhelyi víkendtelepen felháborodást kelt a jóérzésû emberekben. Az öltözôk mellett található négy betonból készült pingpongasztal. Délelôttönként többnyire szombat és vasárnap, ötven-hatvan év körüli férfiak pingpongoznak. A neveket már ismerjük: Zoli, Árpi, Jóska és Gigi. Eddig minden rendben volna. Csak ez utóbbi, borzalmas szavakat használ, káromkodik, szidja az Istent, Máriát, Jézust, miközben a nemi szervét emlegeti, szidja a k... édesanyját, nyomdafestéket nem tûrô szavak kíséretében. Percenként káromkodik, és percenként ismétli ugyanazt, mindannyiszor, ahányszor mellé üti a labdát. Idônként egy-egy Dumnezeut is elejt. S mindezt az arra sétáló komoly emberek, kisgyerekek, iskolás csoportok füle hallatára. Furcsa, hogy a vele együtt játszók mindezt eltûrik, nem hallgattatják el.

Sajnos, a nagyon zavaró állapot megszüntetéséért nincs hová forduljunk, nyilvánosságra hozzuk, hátha ez segít.

Gál A, Gagyi J., Kilyén I. és Szabó E., Marosvásárhely

Júniusban rekordot döntött Románia exportja. A kivitel elérte az 1,21 milliárd dollárt, ami 19,6%-kal nagyobb, mint a tavalyi év hasonló periódusában, s 16,1%-kal haladja meg a májusi export volumenét. Ugyanakkor azonban az import is jelentôs mértékben növekedett, 1,53 milliárd dollár értékû árut tett ki, ami azt jelenti, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya tovább növekedett, a június folyamán felgyülemlett 318,7 milliós hiánnyal együtt az elsô félévben a hiány elérte az 1,7 milliárd dolláros szintet.

Románia exportjának legjelentôsebb része Olaszországba (26,4%), Németországba (15,8%) és Franciaországba (8,2%) irányult, s ugyanezekbôl az államokból származik az importáruk legjelentôsebb hányada.

Az export struktúráját tekintve, a legjelentôsebb exportáló a konfekcióipar a teljes kivitel 25,5%- ával, a mechanikai és elektromos berendezések 15,3%-ot, a kohászati termékek 13,2%-ot tesznek ki. A behozott cikkek között a mechanikai és elektromos berendezések vezetnek az import 22%-ával, míg a konfekcióipari termékek 17,7%, az ásványi anyagok 12,5%-ot jelentenek.

A kivitel elsôsorban a fejlett nyugat-európai államokba irányul, ezek vásárolják meg a termékek 69,1%-át, míg az import 66,4%-a származik ezekbôl az országokból.

Maros megye vonatkozásában az export az év elsô három hónapjában (a második negyedévrôl még nem állnak adatok rendelkezésünkre) a kivitel 75,36 millió dollárra rúgott. A megye legfontosabb exportôre a vegyipar, 24,06 millió dollárral, míg ezt a textilipar követi 16,35 millió dollárral. Ugyancsak jelentôs hányadot tesz ki a bútoripar három hónap alatti 12,64 milli&oa