Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Virág György: A megyei tanácsnak közigazgatással kell foglalkoznia, nem politizálással

A hét elején a Demokrata Párt megyei elnöke, Ileana Filipescu, egy sajtótájékoztatón, egyebek között, a transzparencia teljes hiányával vádolta meg a megyei tanácsot, s név szerint Virág György elnököt. Felháborodását az váltotta ki, hogy Virág, úgymond, semmibe veszi egy politikai párt elnökét, s három hónap alatt sem válaszolt egy hozzá címzett levélre, amelyben arra kért választ, hogy milyen politikai színezetû jelenlegi felállásában a megyei tanács. A másik felet, Virág György elnököt is megkérdeztük, mi történt tulajdonképpen?

- A megyei tanács hetente szervez sajtótájékoztatót. Ennek már kétéves gyakorlata van. Ezeken bármilyen kérdésre válaszolunk. Olyan kérdés sose merült fel, hogy politikailag milyen összetételû a megyei tanács. Ha felmerül, errôl is pontos adatokkal tudunk szolgálni, de ez nem jelenti azt, hogy bennünket mint intézményt, foglalkoztatna ez a kérdés. Ugyanis a politikai pályaválasztás egyéni döntés, s mi ezt tudomásul vesszük. Hiszen a megyei tanács
41 tagját a megyei közgyûlés

hitelesítette mint megyei tanácsosokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai alakulat tagjai. A leglényegesebb szempont az volt, hogy megválasztásuk törvényes volt- e. A megyei tanácsnak közigazgatással kell foglalkoznia, nem politizálással. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy bizonyos politikai egyeztetéseket folytattunk és folytatni fogunk ezután is a megyei tanácsosok különbözô politikai csoportjaival.

- A felvetésben azt fejtették ki, hogy a jelenlegi felállításban a megyei tanács nem ugyanaz, mint a 2000-es választások idején volt, vagyis nem a választók akaratát tükrözi. Akkor bizonyos politikai pártot képviselô személyekre szavaztak, akik azóta másvalamit képviselnek.

- Tökéletesen egyetértek ezzel, sôt még azzal is egyetértek, hogy ha az alkotmányban és a választási törvényben szerepelne olyan kitétel, hogy amennyiben valaki abból a politikai alakulatból, amelynek színeiben megválasztották, távozik vagy függetlenné válik, veszítse el a mandátumát. Ez azonban alkotmány- és törvénymódosítást követel. Elvárnám egy valamikori parlamenti képviselôtôl, mint Ileana Filipescu, hogy tudja, ez a jelenlegi körülmények között alkalmazhatatlan. Függetlenül attól, hogy valaki elhagyta a Demokrata Pártot, mint ahogy történt, nemcsak Petru Fratean, hanem Ioan Chioralia esetében is, bár a DP színeiben kerültek a megyei tanácsba, mi csak tudomásul vesszük a politikai alakulat közlését, hogy az illetôk már nem élvezik a bizalmát. Ha nem mond le, hivatkoznom kell ismét az elnökasszony törvényhozói tapasztalatára, tudhatná, hogy amennyiben nem mond le, akár parlamenti képviselô, akár megyei tanácsos, mi nem hozhatunk semmi olyan szigorító vagy büntetô intézkedést ellene, amely esetleg ilyen lépésre bírná rá az illetô személyt.

- Miért nem válaszolt elnök úr a három hónapja keltezett levélre?

- Valóban nem válaszoltunk a levélre, hiszen az nem nekünk, a megyei tanácsnak szólt. A címzett Alexandru Petru Fratean volt, és nekünk tudomásul vétel végett, pontosan "spre stiinta consiliului judetean", jött a levél. És mi ezt tettük. Tudomásul vettük a politikai alakulat közlését.

- Jól értettem, a Virág Györgyön számonkért levelet Petru Frateannak címezte a DP elnöke?

- Igen. Nézze a levelet: a címzett Fratean, és a megyei tanács elnökének tudomásul vétel végett küldte. Még egyszer mondom: ha én valamit tudomásul vétel végett kapok, nem vagyok köteles arra válaszolni! Ha nagyon keresném az okokat, annyit bürokrata módon megtehettünk volna, hogy írásban közölhettük volna, hogy tudomásul vettük.

- Ileana Filipescu nem tudta, hogy ki a megyei tanács elnöke?

- A levelet nem az elnöknek, hanem személy szerint Frateannak, az egykori DP-képviselônek címezte, s közölte, hogy megvonta tôle a támogatást. Velünk, ugyanabban a levélben közölte, hogy "spre stiinta".

- Mindenképp furcsa, hiszen Fratean rég az SZDP-hez pártolt.

- Talán egy fél éve. Még valamit meg kell mondanom, ami azt hiszem, nagyon fontos. A megyei tanács az elmúlt két évben, függetlenül a politikai alakulatoktól, a döntések java részét, közel egyhangúlag hozza meg. Tehát függetlenül attól, hogy van három nagyromániás képviselônk, vagy ott van a Demokratikus Konvenció, akár a Liberális Párt, függetlenül mindezektôl, a döntések java része egyhangúlag, vagy két-három ellenszavazattal született. Utána lehet bármikor nézni a jegyzôkönyvekben. Mi nyitottak vagyunk, nem hiszem, hogy a megyei tanács, legalábbis az utóbbi két évben elzárkózott volna az információközléstôl.

- Pedig ezt is kifogásolta az elnökasszony. Azt állította, hogy mind a megyei tanácsot, mind a prefektúrát a transzparencia teljes hiánya jellemzi.

- Nem tudok mást javasolni a jövôre nézve, mint azt, hogy Ileana Filipescu bármikor felhívhatja a megyei tanács elnökét. Ha jól emlékszem, egyszer fel is hívott ebben az ügyben. Ugyanazt mondta, mint most, erre jött a levél. Bármikor megteheti, hogy felhív, megejthetünk egy beszélgetést, és a kérdéseire válaszolok. De nem fordult elô eddig ilyen helyzet, én meg nem keresem a politikai alakulatokkal külön a tanácskozás lehetôségét, van úgyis elég osztani-szorozni valónk a megyei tanácsban.

Aktuális

Nem áll szándékomban újra feltalálni a spanyolviaszt, de való igaz, a legtöbb baj, baleset oka még mindig az, hogy valaki vagy valakik nem tartják be a szabályokat. Amúgy is olyan sok a véletlen szerencsétlenség, a természeti katasztrófa, ami ellen nemigen lehet védekezni, ám teljességgel érthetetlen, hogy miért teszik egyesek kockára életüket pár percnyi idô nyereségért.

Elég, ha csak a mindennapos tévé- (rém)híradókat figyeljük: áldozatok, vér, szétroncsolt gépkocsik, felborult autóbuszok, zokogó családtagok. Példa erre a tegnapi súlyos baleset is: vonat gázolta el azt az autóst, aki az eddigi megállapítások szerint nem vette figyelembe a vasúti fénysorompó piros jelzését, és áthajtott a síneken. A SMURD még két órával a balesetet követôen is próbálta feléleszteni, életben tartani.

Az utóbbi években egyre nô a balesetek száma, évente százak halnak meg azért, mert... siettek. Mert nyerni akartak egy-két percet. Vagy bravúroskodtak, alkoholt fogyasztottak, esetleg egyszerûen csak figyelmetlenségbôl vagy legénykedésbôl elmulasztották betartani a szabályokat.

A súlyos balesetek számára való tekintettel nemrégiben jelentôsen megnövelték a bírságok összegét, de úgy látszik, hiába. Akik eddig óvatosak voltak, ezután még inkább azok lesznek, de van, akiket nem fékez le semmiféle büntetés. Közúti rendôröket ritkán lehet látni a végtelen szabálytalankodás helyszínén, inkább egy-egy (agyonmediatizált) radarozási akció során, amint elkapnak pár ittas vezetôt. Ebben mintha ki is merülne a közúti fegyelem felvigyázása, miközben nap mint nap tapasztaljuk: gépkocsivezetôk, motorosok a közlekedési szabályoknak fittyet hányva száguldoznak, agresszíven vezetnek, fütyölnek az elônyátadásra, a forgalmat akadályozva parkolnak. Az újból feltûnt és egyre divatosabb, vadul hajtó motorosok kapcsán mondta egy marosvásárhelyi volt rendôrparancsnok: való igaz, büntetés járna nekik, de hogy kapják el ôket? Gyorsabbak, mint a rendôrség.

Hol marad a szabályos, megfontolt vezetés? Csak tôlünk nyugatabbra, a nyugati országokban tapasztalható? Itt balekségnek számít, ha valaki, akinek egyébként elsôbbsége van, udvariasságból elenged egy másik vezetôt. A mögötte kialakuló kocsisorból egy-két szuperjárgány tulajdonosa ingerülten tülköl, indít, fékez, tekeri a kormányt, káromkodik, mígnem megelôzi a "baleket", egy-két kocsihossznyi távolságot nyerve. Jobb egymásra figyeléssel, a szabályok betartásával bizonyára elkerülhetô lenne a balesetek jó része. Ehhez viszont gépkocsivezetôi kultúra is szükséges...

A várakozásnak megfelelôen változatlanul hagyta kamatait csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB).

Az euróövezet központi bankja utoljára november 8- án változtatott irányadó rátáján, a változó kamatú repotendereken alkalmazott kéthetes refinanszírozási kamatminimumon, fél százalékponttal 3,25 százalékra csökkentve akkor a kulcsot. A marginális hitelkamatot hasonló arányban 4,25 százalékra, a betéti kamatot 2,25 százalékra mérsékelte; azóta nem nyúlt ezekhez a rátákhoz.

Elemzôk most sem vártak kamatmódosítást, fôleg nem kamatemelést, miután az eurózónában a tizenkét havi infláció a végleges adatok szerint 1,8 százalékra mérséklôdött júniusban. Ez kissé több, mint az elôzetes adatban szerepelt 1,7 százalék, de így is elmarad az EKB 2 százalékban megszabott felsô árstabilitási tûréshatárától. Májusban 2 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euró-övezetben.

A tagországokban legutóbb tavaly decemberben volt átlagosan 2 százalékos infláció tizenkét hónapra, annál kisebb éves drágulást pedig 2000 májusában mértek utoljára.

Mindemellett az éppen csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsor szerint csökkent - jóllehet továbbra is lendületes növekedést mutatott - a valutauniós feldolgozóipar teljesítményét mérô beszerzôi menedzser- index. Az euróövezet egészében 51,6 volt az átfogó gyáripari mutató a júniusi 51,8 után, és a várt 51,4 helyett.

A legnagyobb valutauniós gazdaságban, Németországban már gyengébb volt az összkép, bár itt is még növekedést mutatott az átfogó index: a német feldolgozó szektorról csütörtökön közzétett Reuters/BME-index 50,1 volt a júniusi 50,2 után, vagyis a mutató még éppen a teljesítmény növekedése és csökkenése közötti 50-es határérték felett volt.

Nem sokkal az EKB-döntés bejelentése után Nagy- Britanniában, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban is azt közölte a jegybank, hogy nem változik az alapkamat, a kéthete repó, amely tavaly november óta 4,00 százalékos.

Egy romániai roma képviselô szerint a cigánykérdés egész Európát érinti, nemcsak Romániát, Magyarországot vagy Bulgáriát, hanem több EU-tagállamot is, mint Görögországot, ahol kevésbé tartják tiszteletben a cigányok jogait, vagy akár Franciaországot is.

Costel Bercus, a Romani CRISS, a legnagyobb romániai cigány jogvédô szervezet egyik vezetôje az AFP-nek adott interjúban leszögezte: Nyugat-Európa országainak meg kell érteniük, hogy nem lehet egy év alatt megoldani több évszázados rabszolgaságot, diszkriminációt és kirekesztést. Utalva azokra az intézkedésekre, amelyeket a francia-román együttmûködés keretében jelentettek be a roma gyerekek kizsákmányolása, prostitúcióra, koldulásra, bûnözésre kényszerítése ellen, Bercus emlékeztetett arra, hogy a romániai elhagyott cigány gyerekek kétségbeejtô helyzete
"minden képzeletet felülmúl".

A roma vezetô szerint a cigány közösség integrációja egy európai országba "nem jelent asszimilációt, és nem korlátozódhat a letelepítésre". Hangsúlyozta, hogy a romániai cigányok túlnyomó többségét már letelepítették, csak egy töredékük ragaszkodik a vándorélethez. De arra is felhívta a figyelmet, hogy sok cigány, hogy elkerülje a vele szembeni diszkriminációt, nem vállalja származását, amint beiskolázzák és megpróbál beilleszkedni a társadalomba. Ez magyarázza - mondta Bercus -, hogy eltérô adatok vannak a romániai cigányság lélekszámáról: a 2002-es hivatalos adatok 536 ezerrôl tudnak, míg a közösség vezetôi szerint számuk 1,5 - 2 millióra tehetô.

Az európai jobboldali populisták múlt heti karintiai találkozójának megszervezésével Jörg Haider karintiai tartományi kormányzó zavart és feszültséget keltett saját pártján, az Osztrák Szabadságpárton (FPÖ) belül is - írta kommentárjában a Die Presse címû osztrák lap.

Részt vett a találkozón Filip Dewinter, a belga Flamand Tömb vezetôje is, márpedig ezzel a csoportosulással az FPÖ hivatalban levô országos vezetôi nem kívánnak semmi közösséget vállalni - állapította meg az osztrák konzervatív újság hírmagyarázója, hozzátéve: a párt fôtitkára, Karl Schweitzer nem gyôzte hangsúlyozni a hét végén adott nyilatkozatában, hogy Haider magánjellegû összejövetelt rendezett Karintiában, az FPÖ semmilyen hivatalos találkozót nem tartott a Flamand Tömbbel.

A lap elemzôje szerint Haider kihasználta, hogy a párt vezetôje, Susanne Riess-Passer szabadságon van, és külföldön tartózkodik,
"távollétében gyûjtötte egybe fél Európa többé vagy kevésbé rossz hírû jobboldali populistáit".

Az FPÖ európai parlamenti csoportjának vezetôje, Daniela Raschhofer is hangsúlyozta a Kurier címû osztrák lapnak adott nyilatkozatában, hogy magánjellegû találkozó zajlott le Karintiában. Kijelentette: a párt nemzetközi kapcsolatairól csakis az illetékes párttestületek dönthetnek, semmiképpen sem születhet ilyen döntés magánbeszélgetéseken. Raschhofer egyértelmûen állást foglalt nyilatkozatában a belga Flamand Tömbbel való együttmûködés, sôt minden kapcsolattartás ellen.

A brüsszeli Le Soir szerint illúzió Haidernek az a terve, hogy a szélsôjobboldali pártok állítsanak közös listát a 2004-es európai parlamenti választásokra. Az Osztrák Szabadságpárt volt vezetôje elszigetelôdött hazájában, és most a szélsôjobb nemzetközi összefogását szeretné ugródeszkának használni ahhoz, hogy európai politikus lehessen. Ez az álma azonban messze esik a realitásoktól, már csak azért is, mert az új populisták közül sokaknak, köztük a dánoknak és a hollandoknak szemlátomást semmi kedvük összefogni Haiderrel - olvasható a független belga lap hétfôi számában.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellárnak is szerzett kellemetlen perceket Haider sakkhúzása. Számos oldalról, kivált az ellenzéki szociáldemokraták részérôl heves bírálatok érték a karintiai találkozóval összefüggésben a szabadságpártiakkal közös kormányzás miatt. Andrea Kuntzl, a szociáldemokraták szövetségi igazgatója felszólította Schüsselt és pártját, az Osztrák Néppártot: akadályozza meg koalíciós partnerét, az FPÖ-t a
"jobboldali szélsôségesekkel való társulásban". Kuntzl "botránynak" nevezte a karintiai találkozó létrejöttét.

Juan Diego Cuauhtlatoatzin személyében elôször avatott szentté egy indiánt a római katolikus egyház feje. II. János Pál pápa szerdán Mexikóvárosban több százezer hívô elôtt mutatott be misét.

A mexikói fôváros északi részén fekvô Guadalupe székesegyházban nyolcezren - köztük az ország vezetôi -, a bazilika elôtti téren pedig százezrek gyûltek össze, hogy tanúi lehessenek a szentté avatásnak, s a város utcáin hatalmas tömeg üdvözölte a katolikus egyházfôt. Az ünnepségen hagyományos mexikói népviseletbe öltözött férfiak kagylóból készült kürtöket fújtak meg, azték viseletben megjelenô emberek pedig táncoltak a bazilikához vezetô úton, ahogy elvonult mellettük a Juan Diego képmását vivô csoport.

"Hálát adok Istennek, hogy ismét Mexikóba jöhettem, egy országba, amely közel áll a szívemhez" - üdvözölte a hívôket a pápa, aki ötödször látogatott el a latin-amerikai országba. A fáradtnak tûnô 82 éves egyházfô - aki kanadai és guatemalai látogatása után érkezett Mexikóba - sárga palástban ült pápai karosszékében, amely mellett kiállították Juan Diego köpenyét.

A hagyomány szerint Juan Diegónak, a XVI. században élt földmûvesnek 1531-ben jelent meg látomásban Szûz Mária. A mennyei jelenés helyén emelték késôbb a szerdai szertartásnak otthont adó Gaudalupe bazilikát. A katolikusok hite szerint e jelenésnek nagy szerepe volt abban, hogy az indián ôslakosság a spanyol hódítók megérkezése után - s kegyetlenkedéseik ellenére - a keresztény hitre tért.

A szentté avatást nagy vita elôzte meg, mivel több egyházi személy állítja, hogy Juan Diegót a néphagyomány teremtette, valójában ilyen személy nem létezett. II. János Pál pápaságának 23 esztendeje alatt 464 személyt avatott szentté.

A pápa helyi idô szerint kedd este érkezett Mexikóvárosba, amerikai körútjának Kanada és Guatemala utáni harmadik és egyben utolsó állomására. A Mexikóban rendkívül népszerû pápa látogatása miatt a csaknem húszmilliós fôváros közlekedése gyakorlatilag megbénult, az üzletek nagy része ki sem nyitott. Mexikóvárosban a pápa háromnapos látogatása idején 30 ezer rendôr biztosítja a rendet.

Augusztus 16-án és 17-én, pénteken és szombaton tartják Hármasfaluban (Csokfalva, Székelyszentistván, Atosfalva) a Szent István-napokat. Szervezôk: Hármasfalu székely közössége, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala és Ügyvezetô Elnöksége, az EMKE Országos Elnöksége. Pénteken 17 órakor névadó ünnepség: Hármasfalu iskolája felveszi Szent István nevét. 18.30-tól nyílik a Felsô-Küküllô mente képzômûvészeinek seregszemléje az iskolában. Szombaton 11 órakor szoboravató ünnepség Csokfalván: Szent Imre herceg szobrát - Simorka Sándor szobrászmûvész alkotását - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Szoboszlai Albert, Csokfalva legidôsebb lakója leplezi le. Köszöntôt mond dr. Zsigmond Vencel makfalvi polgármester. Az alkotót Kiss Dénes szentistváni lelkész mutatja be. Fellép Kilyén Ilka színmûvész. Fél egykor kezdôdik az ökumenikus istentisztelet a székelyszentistváni református templomban. Ünnepi beszédek hangzanak el Markó Béla szövetségi elnök és Szabó Vilmos, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára részérôl. Közremûködik Kilyén Ilka színmûvész és a szovátai Intermezzo kamarakórus. Kijövetel után, 15 órakor megkoszorúzzák Szent István szobrát, ott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Somai József mond beszédet.

Molnár Dénes (Démol) Vadasdon született. Falujában kis képtár ôrzi néhány alkotását. Ezek egy részét a Szent István- napok alkalmából rövidesen megnyíló kiállításon is megtekintheti a közönség (a székely-szentistváni általános iskolában). Molnár Dénes nagy tisztelôje a Vadasdon élô Székely házaspár. Kezdeményezésükre - a gyulakuti önkormányzat jóváhagyásával - négynyelvû tábla hirdeti Havadtôn (Neaua) a Nyárádszereda irányába (és Vadasdra) elágazó út elején, hogy alig három kilométernyire mit láthatnak a turisták, az érdeklôdôk. Csoportos kirándulás esetén Székely Ferenc és felesége, Teréz szívesen szolgál helyismereti, falutörténeti tájékoztatással is. Jelentkezni lehet az 578-749-es telefonon. Érdemes beiktatni Erdô-szentgyörgy elôtt ezt a vadasdi kitérôt.

Megjelent a Helyi Tevékenységi Terv

A 21-es Jegyzôkönyvet, amely tulajdonképpen egy helyi fejlesztési terv, 1992-tôl Európa több mint 3000 városában alkalmazzák. A program sikere nagymértékben attól függ, hogy milyen mértékben vesz részt benne a helyi közösség, mennyire sikerül a fejlesztésekre vonatkozó döntéseket önkormányzati szinten meghozni. A 21-es Jegyzôkönyv három alapvetô dokumentumot foglal magába: a Hosszú Távú Fejlesztési Stratégiát, a Helyi Tevékenységi Tervet és az Elônyt Élvezô Tervek dokumentumát.

Romániában 9 városban alkalmazzák a programot és ennek részeként készülnek el a fent említett dokumentumok. Marosvásárhelyen, ahol Csíkszereda, Galac, Giurgiu, Iasi, Nagybánya, Nagyvárad, Ploiesti és Râmnicu-Vâlcea mellett kísérleti jelleggel folyik a program, 2000 márciusa óta véglegesítôdött a Hosszú Távú Fejlesztési Stratégia és a napokban napvilágot látott a Helyi Tevékenységi Terv is.

A program alapelveit tiszteletben tartva a terv elkészítôi egyelôre az elsô, konzultatív jellegû változatot adták ki, és szeptember 15-ig várják a módosító javaslatokat és észrevételeket, hiszen csak ezek alapján készül el a végleges változat. A most megjelent irat összeállításában számos közintézmény, és nem kormányzati szervezet is részt vett, amelyek környezetvédelmi, gazdasági és városgazdálkodási fejlesztési, valamint társadalmi jellegû programok kidolgozásában nyújtottak segítséget.

Maga a terv a 20 évre készült stratégiával szemben csak 10 évre elôre szögezi le a tennivalókat, de a 21-es Jegyzôkönyv egyik legfontosabb ajánlása éppen az, hogy kétévenként felülvizsgálják a Helyi Tevékenységi Terveket minden kísérleti városban. Elkészülésekor a tervezôk a következô alapelveket tartották szem elôtt: igazodjon a Hosszú Távú Fejlesztési Stratégia általános célkitûzéseihez, elôre meghatározott pénzügyi forrásokra támaszkodjon, mely az egyes programok finanszírozásakor döntô szempont, ugyanakkor az elperlési effektust kerülje (az egyes tervek megvalósításakor annak szükségszerûsége és nem az adott idôpontban rendelkezésre álló források kell döntôek legyenek), nyilvános és közismert legyen, az érintettek vegyenek részt a megvalósításában és tekintettel kell lennie az egyes programok során az érintett érdekcsoportok által felállított szabályzatokra is.

A terv általános célkitûzései az infrastruktúra fejlesztése, a lakások elérhetôségi fokának növelése, a környezetvédelem, társadalomvédelem és a város megújulási készségének növelése. Ennek keretén belül láthatjuk, hogy mely programok kerültek egyáltalán bele a Helyi Tevékenységi Tervbe, ugyanakkor szerepelnek az egyes tervekre meghatározott határidôk, javasolt pénzösszegek, a végrehajtásukért felelôs intézmények, az esetleges partnerszervezetek és a kivitelezést felülbíráló, ellenôrzô intézmények. Az érdeklôdôk a Helyi Tevékenységi Tervet bemutató kiadvány elektronikus változatát kérhetik a polgármesteri hivatal 42-es szobájában, a 0265-166-963-as telefonszámon vagy e-mailen (alina@tirgumures.ro vagy agenda21.tgm@orizont.net ) és ugyanide lehet az észrevételeket és javaslatokat is bevinni vagy elküldeni.

Jegyzet

Jó hírként újságolták barátaink, hogy Segesváron színházi elôadás lesz. A magyarországi Jászárok- szállási Népfôiskola amatôr csoportja lép fel. Lelkesedésüket látva azt gondoltam, hogy ismerik a társulat tagjait, s örülnek, hogy ismét találkozhatnak velük. Meglepôdtem, amikor azt mondták, hogy a színházi elôadást méltányolják, hiszen rég nem volt alkalmuk Segesváron ilyen élményben részesülni.

A nevezetes napon elindultunk a segesvári színházba. Az üzlet- és tömbházsort megszakító kapubejárat nem sejteti, hogy hova lépünk be. Az udvaron jó ismerôsként köszöntik egymást a helybéliek. A fiatalabb nemzedék szabadidôs viseletét itt még megszólják. A közel kétszáz férôhelyes teremben dohos a levegô. A székek újnak tetszenek, a falak porosak, sötétek. Látszik, érzôdik, hogy nagyon ritkán nyílnak ki az ajtók, telik meg a terem. Ezúttal majdnem minden széket elfoglaltak a nézôk.

A háromrészes zenés-táncos elôadás szünetében alkalom nyílt jobban szemügyre venni az épületet. A piszkos barna, szürke falak, a víz nélküli illemhely, a vizet, tisztítószert rég nem látott ablakokat látva eszembe jutott a holtmarosi kultúrotthon fehérre meszelt, faburkolattal ellátott, virágokkal díszített nagyterme.

A kis magyarországi település amatôr színjátszói kitettek magukért. A számos, különbözô korú, képességû színész mellett kisebb zenekart is felvonultattak, élô zenét szolgáltattak. Lelkesedve játszottak, s mint vezetôjük beszámolójából kiderült, immár negyedik elôadásukkal léptek a nagyközönség elé.

Az elôadás után a helyi magyarság egyik képviselôje köszönte meg a vendégszereplést, s a támogatásként felajánlott bevételt. Majd elmesélte, hogy gyermekkorában, fiatalkorában Segesváron is volt amatôr színjátszó csoport, Népszínház, s volt lelkes közönség is. Ma azonban a segesvári magyarságnak nincs ereje, nincs lehetôsége, nincs se néptánc-, se színjátszó csoportja. Szórványban van - panaszolta.

Megszívlelendô, hogy a többezres segesvári magyarságnak nincs egy-két tucat fiatalja, tanára. Pedig már a nézôtéren is volt egy néptánc-csoportra, egy amatôr színjátszó csoportra, esetleg egy bábcsoportra való gyerek, fiatal, felnôtt.

Kellene melléjük pár lelkes tanító, tanár, értelmiségi, irodalomkedvelô, aki összefogja, tanítja, irányítja ôket. Aki ismereteit szívesen megosztja a többiekkel, s aki bevonja az alkotó-, építô munkába minden nemzedék képviselôjét. Aki az önsajnálat helyett cselekszik.

Mert igény, szükség van rá. Ember kerül-e?

Petelénél kerékpárost gázolt gépkocsis, Marosvásárhelyen a villanysorompó piros jelzését nem vette figyelembe egy gépkocsivezetô. Balavásáron útjavítók közé hajtott egy jármû egy munkást halálra gázolva, hármat pedig könnyebben megsebesítve.

A klinikai halálból hozták vissza

Súlyos vasúti baleset történt tegnap Marosvásárhelyen. A 49 éves Enescu Cristian, a Megyei Polgárôrség fôkönyvelôje Opel márkájú gépkocsijával horgászni indult, ám a Szabadság negyedbeli vasúti átkelônél nem állt meg a piros jelzésre. A sineken átkelô gépkocsiba belerohant az éppen érkezô gyorsvonat s maga elôtt tolta mintegy 180 méteren. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett, a SMURD Rohammentô-szolgálat kómás állapotban szállította a sürgôsségire. Rövid idôre a sürgôsségire érkezés után Enescu Cristian szívstopot kapott, és a klinikai halál állapotába került. Mintegy negyedórányi küzdelem után sikerült a SMURD orvosának, dr. Cristian Boieriunak újjáélesztenie. Az áldozat csonttöréseket szenvedett, az orvosok koponyatörésre is gyanakszanak. Enescu Cristian életben maradási esélyeirôl többet a tomográffal végzett vizsgálat után tudnak mondani az orvosok.

A 2003-2004-es tanévtôl kezdôdôen egy évvel hosszabb lesz a középiskola elôtti oktatás idôtartama, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter csütörtökön, Eforián.

A tárcavezetô elmondta, az általános és gimnáziumi oktatás idejének nyolc évrôl kilenc évre történô hosszabbítása egy sor elemzés eredménye. Andronescu úgy véli, elegendô szakképzett oktató van, akik képesek még egy oktatási évet lefedni.

Elmondta, a jelenleg rendelkezésre álló termek száma is optimális az egy éves hosszabbítás bevezetéséhez és hozzátette: a 2002-2003-as tanév elôkészítô év lesz a szaktárcának, az oktatóknak és a diákoknak egyaránt.

A Kolozsvári Rendôrkapitányság helyettes vezetôje több rendôr kíséretében behatolt a Polgármesteri Hivatal Üvegtermébe és elszállítottak három, Ion Antonescut ábrázoló makettet, illetve a marsall arcképét.

Liviu Crisan alezredes, kolozsvári rendôrkapitány- helyettes közölte: a rendôrség ezáltal végrehajtja a Kolozsvári Ügyészség egyik határozatát, melynek alapja a 2002 március 14.-én lefogadott 31-es kormányrendelet, amely megtiltja "a háborús bûnösökként elítélt személyiségek apológiáját", valamint "a fasiszta jelképek kifüggesztését".

A Kolozsvári Ügyészség hivatalból indított eljárást sajtóinformációk alapján, melyek szerint a Polgármesteri Hivatal Üvegtermében újra elhelyezték Ion Antonescu szobrát.

Gheorghe Funar polgármester kifejtette: Antonescu Üvegteremben levô három ábrázolása nem szobor, csupán makettek, amelyek soha nem kerültek ki a terembôl, és egy 1996-ban lebonyolított szoborpályázat versenymunkái. A polgármester elítélte Stefan Cublesan kolozsvári fôügyész akcióját, aki szerinte "rendkívül gyorsan lépett a marsallt ábrázoló három makett kapcsán".

Funar törvénytelennek tartja az alkotások elvitelét, mivel az említett kormányrendelet nem vonatkozik makettekre, csak köztéri szobrokra, emlékmûvekre és emléktáblákra.

A polgármester elmondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a három makett és az arckép visszakerüljön a Polgármesteri Hivatal Üvegtermébe.

Tegnap az egykori marosvásárhelyi városháza homlokzatára a régiek helyett három új tábla került. Közülük kettô a megyei tanács román, illetve magyar nyelvû feliratai, a harmadik pedig, csak román nyelven, a prefektúra táblája.

Az ügyben Cornel Briscaru, a prefektúra szóvivôje elmondta:

- Minden egyes intézmény fölött áll egy másik intézmény, amelynek engedélye nélkül nem tehet ki semmiféle táblát székhelye homlokzatára. Nekünk bármilyen, az épület módosítására vonatkozó kezdeményezésünkre elsôsorban az épület tulajdonosa, azaz a kormány kell engedélyt adjon. Ez alkalommal az engedély csak a román nyelvû feliratra érkezett.

Burkhardt Árpád alprefektus a Népújságnak nyilatkozva elmondta:

- Ha megkésve is, de örömmel nyugtázhatjuk, hogy sikerült, ha nehezen is, a megyei tanács feliratait mindkét nyelven kifüggeszteni. Ami a prefektúrát illeti, itt nem lehetett. A törvény szerint nem kötelezô, igaz, e tekintetben tiltása sincs. Így jóindulat kérdése az egész. Jóindulattal sok mindent el lehetne intézni. Maga a helyhatósági törvény azt írja elô, hogy a helyi közigazgatási intézmények és az azoknak alárendelt intézmények kötelesek a 20% fölötti magyar lakossággal rendelkezô helységekben kifüggeszteni a kétnyelvû táblát. A prefektúra pedig közvetlenül a kormánynak van alárendelve, nem pedig a helyi közigazgatási intézményeknek. Ezért nem használható a magyar nyelv a prefektúra ülésein sem - mondta az alprefektus.

Ami pedig a törvényt illeti, annak 90-es cikkelye így fogalmaz: "A helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a helységek és a fennhatóságuk alatt levô közintézmények nevének, valamint a közérdekû hirdetéseknek az illetô kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén való feliratozását, illetve kifüggesztését is."

Ez, ha akarjuk, homályos, s az ujjunk mögé bújhatunk, mint a prefektúra. De mondhatjuk azt is, hogy világos, mert ha a prefektúra nem hatóság, akkor micsoda? És akkor mit keres a helyi közigazgatásról szóló törvényben, vagy miért tartozik besorolásszerûen a közigazgatási minisztérium alá?

Lehet ezt tovább csûrni-csavarni, a szög úgyis kint van a zsákból! Vagyis a kicsinyes fifika.

Kommentár

Mondanám, most, hogy ha még a rendôrség, pontosabban egyes, eddig rendôrségi ügyintézési szolgáltatások is "civilizálódnak", azaz a prefektúrák vagy a tanácsok hatáskörébe mennek át, csak változik a világ és a katonásnak tartott rend állampolgár-baráttá válik. Mégsem mondhatom, mert nyomban rájövök, hogy csupán arról van szó, a katonás bürokrácia közönséges bürokráciává vedlik. Ha ráadásul továbbra is ugyanazok végzik a szolgáltatást, akik korábban, alighanem puszta hatásköri átcsoportosítás történik. Persze azért, hogy úgynevezett eurokonform legyen a hatósági ügyintézés konstrukciója. Be lehet róla számolni Brüsszelben vagy máshol. Csak a mindennapokban és kizárólag számunkra, mindennapi halandók számára derül ki, hogy a lényeg ugyanaz, csupán a köpönyeg cserélôdik. A bürokrácia (katonás vagy sem) örök természete szerint.

Az effajta természet persze érdekorientált, s mint ilyen, csak erôszakos hatásra hajlandó változni. Mert hiszen a hivatal mindenekelôtt önmagáért van. Helyezz egy üres szobába egy íróasztalt meg egy széket, nyomban terem ott egy hivatalnok, s mindjárt ügy is jut neki, amit, ugye, intézni, bonyolítani kell.

A beígért lényegi változásnak, azaz az igazi eurokonform hatósági mûködésnek azonban nyoma sincs. Mindenki végzi a dolgát, vagy mímeli, hogy végzi a dolgát a már olajozottan bejáratott módon. Kiderült, ugye, hogy például a túlmediatizált ún. egyablakos ügyintézés során ugyanannyit kell rohangálni, mint korábban. Ahogyan egy cinizmusával is kirívó hivatalnok mondta, amikor megkérdezték, hogy mi változik azzal, hogy minisztériumi hatáskörbôl megyeibe utaltak át bizonyos hatósági aktust" annyi változott, hogy most nekem fognak csúszópénzt adni, és nem a minisztériumi tisztviselônek…"

Aligha kell az olvasót részletesen felvilágosítanunk a hivatali ügyintézés rejtelmeirôl. Az ilyen cinikust sem "leplezhetjük le", mert tanúk hiányában amúgy is letagadná szemérmetlen szellentését, aztán meg, ha el is tüntetik, mint kényelmetlenné vált alakot, új terem a helyében. Az íróasztal ugyanis a helyén marad, legfeljebb a széket kell az ülepmérethez, esetleg a kezdôdô aranyérhez igazítani. Mert nyilván arról van valójában szó, hogy a reformnak álcázott fazonigazításokkal aligha változik a bürokrácia világa. Nem egyszerûsödik a mindenféle ügyek intézése, nem az állampolgár hasznára válik gyorsabbá és hatékonyabbá, hanem továbbra is a hivatalnoki rendszer kénye-kedvére mûködik. Vagyis szabályok, de inkább regulák kényelmébôl pöffeszkednek az ügybonyolítók, kedvükre tologathatják kifogyhatatlan aktáikat, küldözgethetik ablaktól tolóablakig a folyamodványi zûrzavar minden zugába az ügyfeleket. Mosolyogva vagy morcosan kérhetnek csak napok alatt beszerezhetô kiegészítô aktákat, amíg megesik a szívük a lógó nyelvû állampolgáron, esetleg kitelik a végsô határidô.

Aki nem csak eurokonform kirakatot akar berendezni, hanem tényleg eurokomfortú ügyintézést, annak a szabályok egyszerûsítésével kellene kezdenie. Közszolgálatról közszolgálatra megvizsgálva, mi a szükségtelen, fölösleges, mennyi a túlbiztosítás, és hol vannak az egészséges ügymenet határai. Ez a törvényhozóknak, a kormányzatnak juthatna eszébe, ha a fától az erdôt is képesek lennének észrevenni. Amíg azonban az orrukig látva csak az eurokon-formmá válás kirakatát próbálják szalonképessé átrendezni, az állampolgárt nyomasztó bürokrácia fölszámolása elmarad. Reform, reform nélkül. Ám ha oda is figyelnének, a következetes egyszerûsítéssel a bürokráciának okoznának gerincsérülést. A darázsfészket pedig mindenki kerüli. Mi lenne a sok öntörvényû íróasztallal, ha kiderülne, hogy a hivatal nem hatalom, hanem mondjuk az (ügybuzgó) szolgálat, nem a sok kicsi (csúszópénz) sokra megy, a kölcsönös szívességek haszonszerzésének a mechanizmusa, hanem…

Hanem, mi is?

A Népújság 2001. augusztus 21-i számában tettük közzé a 2001. évi 5-ös számú kormányrendeletet a fizetési felszólítás eljárásáról, ami kétségen felül a jogreform egyik jelentôs állomása, mert nagymértékben leegyszerûsíti, meggyorsítja az adósságok felszámolásának lehetôségét, anélkül, hogy csorbítaná az adós jogait és érdekei megvédésének lehetôségét. Közel egy éve, 2001. augusztus 15-én lépett hatályba a fent nevezett kormányrendelet, és az eltelt majdnem egy év tapasztalata alapján a 2002. évi 295-ös számú törvény hagyta jóvá, ami megjelent a 380. számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben, 2002. június 5-én. A 2001/5-ös számú kormányrendeletet a fizetési felszólítás eljárásáról, a Hivatalos Közlöny I. részének 422. számában, 2001. július 30- án tették közzé román nyelven.

A jóváhagyott törvény a következô módosításokat, kiegészítéseket eszközli a 2001. évi 5-ös számú kormányrendeletben:

A 4. cikkely 2. bekezdése a következô: Minden esetben a kérés megoldásának érdekében a bíró elrendeli a felek megidézését a sürgôs ügyekre vonatkozó polgári eljárási szabályok szerint, annak érdekében, hogy ezek magyarázatokkal és felvilágosításokkal szolgáljanak, hogy az adóst rábírja a tartozás mielôbbi kifizetésére, valamint a felek megegyezzenek a fizetés módozataiban.

A 8. cikkely tartalma a következô:

(1) A 6. cikkely (2) bekezdésében említett rendelet ellen az adós megsemmisítési kérést nyújthat be 10 napon belül ennek átadásától vagy közlésétôl számítva.

(2) A semmisségi kérést az a bíróság oldja meg, amelyik illetékes elsô bíróságként az ügy megoldására.

(3) A megsemmisítési kérést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol a rendeletet kibocsátó bíró mûködik. Ha ez nem állapítja meg saját illetékességét, elküldi az ügycsomót az illetékes bírósághoz.

(4) Ha a megkeresett bíróság helyt ad a semmisségi keresetnek, visszavonhatatlan határozattal megsemmisíti a rendeletet. A 7. cikkely elôírásai megfelelôen alkalmazandók.

(5) A megsemmisítési kérést elutasító határozat 10 napon belül fellebbezéssel támadható meg az adós által. A fellebbezés letárgyalásának határideje 30 nap.

A 9. cikkely (2) bekezdésének tartalma a következô:

A hitelezô kérésére a rendelet, amely végleges és visszavonhatatlanná vált fellebbezés hiányában vagy ennek visszautasítása következtében végrehajtási záradékkal lesz ellátva a Polgári Eljárási Törvénykönyv szabályai szerint. Az ekképpen felruházott rendelet végrehajtási jogcím, amit a hitelezô kap kézhez. Ugyanakkor ezt a jogcímet másolatban az adósnak is kiközlik.

A 11. számú cikkely hatályát veszti.

A 11. cikkely után közbeiktatást nyer a 111. számú cikkely a következô tartalommal: 1. A tárgyalt rendelet feltételei között hozott bírósági rendelet és határozat nem bír az ítélt dolog joghatályával, ami a felek közötti jogviszony alapját illeti. 2. A Polgári Eljárási Törvénykönyv 338. cikkelyének elôírásai megfelelôképpen alkalmazandók.

A fenti jogszabály és annak módosítása megjelent a magyar nyelvû Hivatalos Közlönyben is, természetesen más idôpontban és más számozással.

Mellau György

Hétköznapi pszichológia

Bár a legfrissebb adatok szerint kissé növekszik a házasságkötési kedv, a négy évtizedet átfogó kép a párkapcsolatok tragikus értékvesztését sugallja. Magyarországon például ma negyven százalékkal kevesebben esküdnek egymásnak örök hûséget, mint a hatvanas évek kezdetén, s ugyanilyen mértékben nôtt azóta a válások száma is. Vajon a férfiak, vagy a nôk hibájából?

A párkapcsolatokkal foglalkozó pszichológusok szerint a nôk a házasságban, a tartósabb együttélésben domináns szerepet töltenek be, sôt, mi több, a válások is jórészt a nôkön múlnak. Minden ellenkezô hiedelem dacára a kapcsolatok kialakításában szintén a nôk a kezdeményezôk, még ha látszatra a férfiak töltik be ezt a szerepet. Az elôzmények általában a gyengébbik nem felszólító jellegû megnyilvánulásaiban, viselkedésében, az úgynevezett verbális és nonverbális kommunikációban érhetôk tetten. Tapasztalható, hogy még a teljesen közömbös szavak is más színezetûek lesznek, a hang megváltozik, az arcjáték, a kéz- és testtartás árulkodóvá válik, egyszóval a pszichológiai, biológiai jelzések "adásba kerülnek". Ha a férfi részérôl a "vétel jó", akkor kialakulhat kettôjük között a nô-férfi kapcsolat.

A nô szerepe a továbbiakban is meghatározó kettejük sorsában. A jelzôrendszernek visszafelé is mûködnie kell, azaz a nônek is "fognia" kell a férfi jelzéseit, ha nem csupán megszerezni, de megtartani is akarja. Ez azonban empátiát, azaz beleélési képességet igényel, hogy bele tudjuk élni magunkat a másik ember helyzetébe, érzelmi állapotába, a körülményeket az ô szempontjai alapján is képesek legyünk látni.

Az empátia abban különbözik a szimpátiától, hogy a szimpátia a saját érzelmeinkhez való viszonyulását feltételezi, míg az empátia a másikéhoz való fogékonyságot fejezi ki. A párkapcsolatokban a legtöbb férfi a nôtôl gondoskodást, törôdést, gyengédséget, megértést vár, egyfajta anyai szeretet iránti vágy tükrözôdik ebben az igényben. Azok a nôk, akik nem empatikusak, nem éreznek rá erre, miközben lehet, hogy hasonlót elvárnának saját számukra.

Sokszor a nôi egyenjogúság torz értelmezésébôl fakadóan úgy vélik, hogy nem szabad kényeztetni, ajnározni a férfiakat. "Nem vagyok a cseléded!" "Ha reggelizni akarsz, csináld magad!" Ilyen és ehhez hasonló mondatok sok-sok családi otthonban naponta hangzanak el. Sajátos ellentmondás a nôk részérôl, hogy az anyai ösztön sokszor a férj egyfajta
"nevelésében" testesül meg, az intelmekben, tilalmakban érhetô tetten. Jó lenne belátni, hogy a másik is felnôtt, önálló ember, kialakult tulajdonságokkal rendelkezik. Saját képünkre és hasonlóságunkra nem gyúrhatunk át senkit. Az ilyen szituációban többnyire az önbecsülés és önértékelés csorbul, ami viszont ellenérzést vált ki, az ilyen körülményekbôl menekülni akar az ember. Vagy elfogadjuk a másikat, olyannak amilyen, vagy ne kössük össze vele az életünket!

Az elhidegülést, az érzelmi
"vonalszakadást" gyakran kis, apró dolgok halmozódása elôzi meg, ami olykor a gyûlöletig, ellenségeskedésig fokozódhat. A válás, szakítás fájdalmas, mindkét fél megsínyli, nem-egyszer magányba, tragédiába torkoll. A megelôzés kulcsa többnyire az asszonyok kezében van!

Válaszolunk olvasóinknak

Mi az eljárás, ha egy nyugdíjas egyik megyébôl a másikba költözik, milyen ügyintézéssel jár, kérdezte egy Marosvásárhelyrôl Csíkszeredába költözött nyugdíjas, hogy ne érje meglepetés, azaz, hogy idôben megkapja a nyugdíját? A kérdést Morent Ilonának, a megyei nyugdíjpénztár vezérigazgatójának tettük fel.

- Az ügyintézés nem bonyolult. A nyugdíjasnak egy kérvényt kell benyújtania a megyei pénztárhoz - Iuliu Maniu utca 2. szám -, amelyben kéri, hogy a nyugdíját egyik megyébôl, lakhelycsere miatt, utalják át a másikba. A kérvényben fel kell tüntetni, hogy a nyugdíjas milyen dátumtól kéri az átutalást. A kérvény mellé egy nyugdíjszelvényt is mellékelni kell.

Jár-e nyugdíjkorhatár-csökkentés a sokgyerekes édesanyáknak?

- tette fel a kérdést többgyerekes édesanya. Kérdésére szintén Morent Ilona, a nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt.

- Az új társadalombiztosítási és nyugdíjtörvény értelmében azoknak az édesanyáknak, akik három gyereket szültek és neveltek fel, a nyugdíjkorhatár egy évvel, míg azoknak, akik négy vagy ennél több gyereket szültek és neveltek fel, a nyugdíjkorhatár két évvel csökkenthetô. Abban az esetben, ha az édesanya igénybe vette a törvény által megengedett, öt évvel elôrehozott nyugdíjazást, akkor a nyugdíjkorhatár-csökkentés nem alkalmazható.

Ajánlatos a bejegyzési
könyvet is a kutyával vinni

A 2002. április 30-i sürgôsségi kormányhatározat (a 311-es számú május 10-i román nyelvû Hivatalos Közlönyben jelent meg) május 25-én lépett érvénybe. Ennek értelmében a harci és agresszívnek minôsített ebeket csak pórázon és szájkosárral lehet sétáltatni, szabadon engedni tilos. A marosvásárhelyi tanács még tavaly hozott egy határozatot, amely szerint nemhogy az agresszív, de semmilyen fajta kutyát - még pincsit sem - nem szabad a gazdi nélkül kiengedni.

Olvasóink kérdezték, a gazdiknak szükséges-e iratok birtokában lenni, ha olyan ebeket sétáltatnak, amelyeket valamelyik veszélyességi kategóriába soroltak.

Bár a kormányhatározat nem mondja ki, hogy szükséges a kutya
"személyi iratát", az ebtenyésztôk egyesülete által kiadott, a rendôrség által láttamozott bejegyzési könyvecskét hordozni, mégis ajánlatos. Ellenkezô esetben kellemetlenségek adódhatnak.

300.000 lej az ebek váltságdíja

Olvasóink jelezték, hogy Marosvásárhelyen ismét befogják a kóbor ebeket. Megtörténhet, hogy olyan kutya is a menhelyre kerül, amelynek van gazdija. Mennyi ilyen esetben a váltságdíj? - kérdezték.

Dr. Bereczki Boldizsár, a marosvásárhelyi Állatkert igazgatója tájékoztatott, hogy tegnaptól valóban megkezdôdött a kóbor kutyák befogása, amelyek számát a városban körülbelül ötvenre becsülik. Helyi tanácsi határozat értelmében nemcsak a kóbor, hanem a gazdátlanul hagyott kutyákat is befogják, és a kutyamenhelyre szállítják. Abban az esetben, ha a kutya gazdája állategészségügyi könyvvel igazolja, hogy az eb az ô tulajdonát képezi, 300.000 lejes váltságdíj fejében a menhelyrôl elviheti. (A törvény értelmében a gazdára 10 millió lejes büntetés róható ki, ha állatát szabadon hagyja.)

Jelenleg öt kóbor kutya van a menhelyen, ezeket a kutyabarátok ingyenesen vihetik el.

A marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén elfogadta a távhôenergia árának meghatározására vonatkozó idei, június 4-i 115-ös számú határozatának módosítását. Ennek értelmében 2002. április 30-ig a távhô ára megfelelt az országos referenciaárnak, így számlázta az Energomur Rt. szolgáltató vállalat. Ugyancsak e júniusban született határozat értelmében május elsejétôl a lakosságnak szolgáltatott hôenergia ára 829.000 lejre nôtt gigakalóriánként, ami a fogyasztói árnak felel meg.

A határozattal kapcsolatban a prefektúra értesítette a tanácsot, hogy visszamenôleges hatállyal nem alkalmazható az árváltoztatás, így a referenciaárat a 115-ös határozat meghozatalának idôpontjáig, azaz június 4-ig kell alkalmazni.

Marginean Mariuta, az Energomur számlázási osztályának vezetôje elmondta, hogy a szolgáltató vállalat június folyamán kiegyenlítette a májusi számlákat, az energia árát 600.000 lejes árra számította át, így a tömbházlakók a júniusi számlák kifizetésekor érezhették, hogy az elôzô hónapban pluszba fizetett különbséget levonták. Ugyancsak a számlázási osztály fônöke tájékoztatott, hogy ha egyes lakó- vagy tulajdonosi társulások elmulasztották csökkenteni a fogyasztás értékét, akkor ezért kizárólag ôket terheli a felelôsség.

Augusztus elsejétôl sem a terhes anyák, sem a veteránok, sem a gyerekek nem részesülhetnek bizonyos ingyenes gyógyszerekben, tájékoztattak a hírügynökségek.

Mire az Országos Pénztár rendelete életbe lépett volna, máris módosították.

Mint Mariana Moldovan, a megyei Magángyógyszerészek Patronátusának elnöke elmondta, az OTC kategóriába sorolt gyógyszerek, azaz a különbözô emésztôtabletták, a Colebil, Triferment, vagy a különféle vitaminok, vitaminos szörpök, gyulladáscsökkentôk, fájdalomcsillapítók, amelyeket recept nélkül is ki lehetett váltani a gyógyszertárból, továbbra is ingyenesen felírhatók terhes nôknek, kismamáknak, 0-18 év közötti gyerekeknek vagy azoknak, akik a 2002. évi 783-as törvény által kedvezményben részesülnek.

Dr. Csíki Zsuzsanna, a megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója ismertette dr. Eugeniu Turlea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke körlevelének tartalmát. E szerint a szóban forgó gyógyszereket a megyei pénztárak továbbra is elszámolják, ha a törvényes elôírásoknak megfelelôen írja fel ezeket az orvos.

Túraajánlat

Találó ez a Reményik Sándor-verscím e heti ajánlatunkhoz, hisz az Erdélyi Kárpát Egyesület ez évi - immár XI. vándortáborában (szerdán kezdôdik) Gyergyószentmiklós mellett nemcsak a vizek, hanem a természetbarátok is találkoznak. A sokféle, gazdag túralehetôség közül többet majd e rovatban ismertetni fogunk, most egy olyant írunk le, amely nem szerepel ezek között, valószínûleg nehézségi foka, tapasztalatot, edzettséget igénylô volta okán: Lápos patakán fel a Lápos mezejéig. Beindulás a Békás-szoros (volt Gyopár - leégett) menedékház mögötti ösvényen, a Lápos-patakot elérve az út kétfelé ágazik; a patakon átkelve az Oltárkô mezejére érünk, ahonnan csodálatos a rálátás az Oltárkôre, a Lápos-sziklára. A bal oldali ösvényt követve kiérünk a patak felsô szakaszára, s innen az ösvény becsatlakozik a Vithavas felé vezetô fakitermelô útba. Nehezebb, de érdekesebb az út a vízben haladva! Hasonló az élmény, ha a Kisbékás szurdokvölgyében túrázunk, felfele a parton (sárga jelzés), s lefele a vízben. Lehet választani, de mindenképpen csak edzett és megfelelô felszereléssel rendelkezô természetjáróknak ajánlhatjuk, fôleg, hogy a Lápos-pataki csak egy részen jelzett (piros pont).

Kerekes Péter Pál fotójával (Lápos-patak vízesései) és a fent említett vers pár sorával kívánunk testet-lelket próbáló-erôsítô túrát: "Harsogva jô két vadpatak. / Egy harmadik, egy negyedik, / Külön kis völgybôl mindenik, - / De egymás felé tartanak. / … / Vadul birkóznak fával, kôvel. - / És gyôznek - egyesült erôvel."

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében
Kerekes Ibolya

EU-gondok

Az Európai Bizottság jelentést adott ki a szolgáltatások egységes belsô piacának mûködésérôl, s ebben megállapítja, hogy a fogyasztók és a vállalkozók egyöntetû megítélése szerint még mindig óriási a távolság az egységes belsô piac elve és a gyakorlat között.

A jelentés bemutatja azokat az akadályokat, amelyek a fogyasztók és a vállalkozók véleménye szerint gátolják a belsô piac jó mûködését és sújtják az európai gazdaságot. Frits Bolkestein, az egységes belsô piac európai biztosa szerint a különbözô akadályozó tényezôk nagyobb károkat okoznak, mint az iparban.

A jelentés úgy fogalmaz, hogy az akadályok szinte minden szakaszban fékezik a kereskedelmi folyamatot. A szolgáltatások skálája nagyon széles, az ingatlanközvetítôktôl az utazási irodákon át a szállítási, konzultációs és egyéb tevékenységekig.

Mivel a szolgáltató tevékenységek kölcsönösen hatnak egymásra, együttesen nyújtják és veszik igénybe ôket, ezért az akadályozó tényezôk is többszörösen hatnak, a kereskedelmi folyamat minden szakaszán megjelennek a vállalatalapítástól kezdve a termelési tényezôk igénybevételén át a forgalmazásig, a reklámozásig és a karbantartásig. A szolgáltatások ráadásul jobban megsínylik a belsô piac akadozásait, mint az áruk. A szolgáltatásokat gyakran az árueladásnál jóval bonyolultabb szabályozások veszik körül. A szolgáltatás állandóan igényli a szolgáltató állandó vagy alkalmi jelenlétét abban a tagállamban, ahol a szolgáltatást kínálják. A határokon átnyúló szolgáltatásoknál a leggyakoribb akadály a helyi engedélyezési eljárás, a közigazgatási formalitások bonyolultsága és hosszadalmassága, a helyi hatóságok megfellebbezhetetlen hatásköre. Sok esetben nehéz dolog pontos információkat beszerezni a jogszabályi háttérrôl, az illetékes hatóságokról és a más tagállamokban szokásos eljárási rendrôl. A bizottság nemrég megindította SOLVIT hálózatát, aminek célja éppen az, hogy a vállalkozóknak lehetôvé tegye a belsô piac kínálta jogaik kiaknázását.

Mindezek az akadályok nemcsak megnehezítik a szolgáltatók több országra kiterjedô tevékenységét, hanem meg is drágítják azt. Ma még nem lehet ugyanazt a vállalkozási modellt használni az EU egész területén, a vállalkozások nehezen tudják kihasználni az unió méreteibôl adódó megtakarításokat. Ez források pazarlásával jár és fékezi az innovációs potenciált is. A jelentés végkövetkeztetése az, hogy mindezek a negatív jelenségek fôleg a kis- és középvállalkozásokat sújtják, márpedig a szolgáltatások kulcsszerepet játszanak a gazdaságban, a kisvállalati ágazat pedig, mint a szolgáltatás fô tényezôje, nehezen tud kibontakozni. Ennek végsôsoron a versenyhelyzet fejlôdése és a fogyasztó látja kárát.

A belga Le Soir értesülése szerint az Európai Bizottság bírósági eljárással fenyegeti az Európai Unió valamennyi tagállamát, mert immár több hónapos késésben vannak az elhasználódott személygépkocsik kötelezô szétbontására vonatkozó uniós irányelv törvénybe iktatásával.

Az európai autóipart tehát a forgalmazás lényeges liberalizálása és így a márkák közti nyíltabb verseny bevezetése után rövid idôn belül újabb csapás fenyegeti az uniós hatóságok részérôl.

A bontási irányelv már eredetileg is az autóipar hosszú, szívós ellenállása után született csak meg 2000 májusában. Az Európai Parlament és a miniszteri tanács közti hosszas alkudozás eredményeként ugyanis olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek alapján az iparnak kell a terheket viselnie. Az irányelv értelmében minden tagországban ki kell alakítani az élettartamuk végére ért gépkocsik összegyûjtésének és újrafeldolgozásának rendszerét. A bizottság becslése szerint a 15 tagországban évente átlag 8-9 millió kiszolgált kocsitól válnak meg végleg tulajdonosaik. Ezek a nagyrészt elhagyott roncsok teszik ki a veszélyesnek minôsített hulladékok tíz százalékát az EU-országok területén. Az irányelv ezért elôírta, hogy 2007-tôl kezdve a gépkocsi-forgalmazók kötelesek lesznek ingyenesen átvenni vevôiktôl a használatból kivont korábbi kocsijukat. A roncs szétbontásának és újrafeldolgozásának költsége nem az utolsó tulajdonost, hanem a gyártót terheli. A gyártó bontási igazolványt ad ki, s ennek fejében törlik a használaton kívül helyezett kocsik rendszámát a nyilvántartásból.

Az uniós irányelv egyben arra ösztönzi a gyártókat, hogy az új modellek tervezésénél már eleve gondoljanak a késôbbi újrahasznosításra és ennek megfelelô anyagokból építsék a gépkocsikat. Kemény alkudozások után született meg az a követelmény, hogy 2006-tól az újonnan gyártott gépkocsik anyagának 85 százalékban újrahasznosíthatónak kell lennie, 2015-tôl pedig már 95 százalékban. Sokan úgy vélekednek, hogy az irányelv több ponton annyira nem egyértelmû, hogy ez is késlelteti a nemzeti törvényekbe való beiktatását. A bizottság is késlekedett például annak a technikai függeléknek a kiadásával, amelyben megtiltja a nehézfémek beépítését a gépkocsikba. Belgiumban a hulladékgazdálkodás már tartományi hatáskörben van. Ennek megfelelôen Flandriában 1999 óta, Brüsszelben és Vallóniában tavaly óta a gépkocsi-kereskedôk új kocsi eladása esetén kötelesek ingyen átvenni vevôjüktôl a használaton kívül helyezett régi gépkocsiját. Jelenleg már tucatnyi, hatóságilag engedélyezett bontótelep szedi szét a roncsokat újrafeldolgozásra a tízmilliós országban. Elvben minden ilyen pusztulásra ítélt öreg jármûvet csak szennyezésmentesítés után lenne szabad bontani és préselni, gyakorlatilag azonban a kellô ellenôrzés hiánya miatt a legtöbb roncsot minden teketória nélkül szétlapítják.

(MTI-Press) A mai gyûjtôk a Kossuth Lajosról elnevezett, aláírásával ellátott, több mint másfél évszázados példányokat nagy becsben tartják. A még fellelhetô, egy-, illetve kétforintos Kossuth-bankóért akár háromezer- nyolcszáz, egy százforintosért pedig harmincezer forintot is adnak.

A Habsburg-tartományokban Mária Terézia óta voltak forgalomban papírpénzek, ezeket azonban Bécs bocsátotta ki. Mintázatuk miatt a szóbeszéd 1848-ban fekete bankónak titulálta ôket. A külföldi és a magyar forradalmi események hatására ezeket a bankjegyeket mindenki ezüstre akarta váltani, ám az Osztrák Nemzeti Bank nem látta el a beváltóhelyeket kellô mennyiségû érmével. Az 1848. április 11-én hivatalba lépett Batthyány- kormány pénzügyminisztere, Kossuth Lajos legfontosabb feladatának a folyamatos beváltást, a papírpénz stabilizálását tekintette, és már az önálló nemesfém alapon nyugvó magyar fizetôeszköz megteremtésén gondolkodott.

Ezért a pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal 1848. június 17- én szerzôdést kötött. E megállapodás szerint az állam az önálló papírpénzek fedezeteként ötmillió forint értékû aranyat és ezüstöt letétbe helyez a banknál, az viszont tizenkét és fél millió forint értékben bocsát ki bankókat: egy- és kétforintosokat. Július 11-én Kossuth elôterjesztésére a képviselôház közfelkiáltással megszavazta a magyar hadsereg felállításához szükséges, a kormány által kért kétszázezer újoncot, s hozzá jóváhagyott negyvenkét millió forint hitelt. Az elsô egy-, illetve kétforintos bankjegyek ezt követôen, 1848 augusztusában jelentek meg. A hadsereg felállításához szükséges negyvenkét millióhoz ezzel azonban még nem volt meg a teljes összeg. Ezért Kossuth-szavaival: "nehogy a státusgépezet és az ország védelme megakadjon" - szeptemberben nemesfém-fedezet nélküli egy-, öt-, tíz- és százforintos államjegyeket bocsáttatott ki. Az említett papírpénzek értékjelzésénél ez a felirat olvasható: "Három húszast egy forintra számítva". Ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a forgalomban levô ezüst húszkrajcárosokból három darab, azaz hatvan krajcár tett ki egy forintot. Ez az értékarány Mária Terézia pénzreformja óta volt érvényben, és a Batthyány- kormány nem változtatta meg.

Százdolláros - Kossuth aláírásával

A bank- és az államjegyeket ötven-, száz- és ötszázforintos, úgynevezett kamatos utalványok egészítették ki, amelyeket az államnak nyújtott kölcsön fejében adtak.

Kossuth Lajos számítása bevált. A papírpénzek megteremtették a hadsereg költségeinek fedezetét, és az állam kiadásai a késôbbiekben sem szenvedtek halasztást. Egyébként azért nevezte el a nép a bank- és az államjegyeket Kossuth-bankónak, mert az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc vezére írta alá ôket. Persze nem mindegyiket; a nyomólemezre vésték szignatúráját.

A bankók használatát 1849. május 20-án az osztrák fôvezérség betiltotta, június 29- én pedig elrendelte kárpótlás nélküli megsemmisítésüket. Világos után a Magyar Kereskedelmi Bank egy- és kétforintosainak beváltására nyolcnapos határidôt adtak. Az átvett papírpénzeket Pesten nyilvánosan elégették. A szabadságharc vezére emigrációjában sem hagyott fel pénzügyi tevékenységével. Kossuth ugyanis sokáig reménykedett az újrakezdésben. Ezért kölcsönjegyeket bocsátott ki, hogy az újbóli küzdelemhez financiális alapot teremtsen. Ki milyen összeget adott, olyan címletekben kapott pénzszerû kölcsönjegyet. Londonban Kossuth pórul járt. Osztrák fellépésre az angol kormány a már kinyomtatott egy-, két- és ötforintos bankókat elkobozta és megsemmisíttette. A néhány megmaradt példány ma becses múzeumi kincs. A magyar címerbôl és a
"resurgo" (ismét felkelek) latin feliratból álló vízjelet tartalmazó nyomópapírokat értékesítették: borítéknak adták el ôket... Az Egyesült Államokban az egykori pénzügyér több szerencsével járt. New Yorkban egy-, öt-, tíz-, ötven- és százdolláros, Philadelphiában pedig egy-, két- és ötforintos jegyeket adott ki. Az ötven-
és a százdolláros címleteket saját kezûleg írta alá. Az amerikaiak rokonszenvük jeléül vásároltak a jegyekbôl, ám azok sosem váltak a magyar szabadságharcot újraindító anyagi alappá.

A londoni kölcsönjegyeknek ma több millió forint az eszmei értékük, a sajátos ötven-, illetve százdollárosokért pedig a numizmatika szerelmesei harminc-, illetve hatvanezer forintot is megadnak.

Az elsô önálló magyarországi papírpénz utóéletéhez az is hozzátartozik, hogy példányait a nép történelmi ereklyeként ôrizte, rejtegette. A közelmúlt is szép példával szolgált erre. Néhány évvel ezelôtt egy Tisza menti csôszkunyhó bontása közben egy falrepedésbôl ólomcsô esett ki. Tele volt Kossuth- bankóval!

Nastase: Ion Antonescu a történelem része, azonban kultusza nem jelent prioritást

Ion Antonescu marsall Románia történelmének része, amelyet jó és rossz oldalaival együtt kell elfogadni, azonban kultusza nem jelent prioritást, hangsúlyozta Adrian Nastase a prefektusokkal tartott szerdai távértekezleten. A kormányfô elmondta, az Elie Wiesellel folytatott megbeszélésen nem esett szó Antonescuról. "Nem hiszem, hogy most prioritás lenne az Antonescu-kultusz", tette hozzá a miniszterelnök. A távértekezleten szó esett az Antonescu-szobrok levételérôl, illetve a marsallró elnevezett utcák nevének megváltoztatásáról is. A Bukarestben felállított öt mellszobor egyikét letakarták, a másik négyet pedig levették talapzatáról. Tizennégy megye 25 Antonescu-utcájából tíznek önkormányzati határozat alapján megváltoztatták a nevét, a hét folyamán pedig további hat névváltoztatásra kerül sor. Nastase elmondta, augusztus folyamán másik öt utca kap másik nevet, a pitesti-i, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári Antonescu utca nevét pedig ezt követôen módosítják a helyi önkormányzatok.

Ludovic Orban jelöltette magát az NLP elnöki tisztségébe

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Központi Állandó Bizottságának tagja csütörtökön, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy versenybe száll Theodor Stolojannal a pártelnöki tisztség elfoglalására. Orban közölte: döntése "személyes", eddig egyetlen területi szervezet, vagy pártszemélyiség támogatását sem kérte. Arisztotelészt parafrazálva ("Szeretem Platónt, de jobban szeretem az igazságot"), Ludovic Orban kijelentette: "Szeretem Stolojant, de jobban szeretem a demokráciát és a szabadságot". "Erôsen hiszek a demokráciában (...), az NLP küldetése a romániai demokrácia megvédése, ehhez azonban a párton belül kell megvédenie a demokráciát", fogalmazott a liberális vezetô. Orban elmondta, politikai ajánlatát egy hét múlva mutatja be, politikai programja pedig két hét múlva készül el. "A Nemzeti Liberális Pártnak a román demokrácia jobboldali tartóoszlopává kell válnia, egyesítenie kell a politikai jobboldal minden erejét és személyiségét", szögezte le. A liberális politikus hangsúlyozta: jelenlegi formájában "teljes mértékben" ellenzi az NLP alapszabályzatát, szerinte a vezetôket egyénileg, nem pedig listákon kellene megválasztani. Az NLP MEDIAFAX-hoz eljuttatott közleménye szerint Theodor Stolojan, a párt megbízott elnöke, a liberális alakulat elnökjelöltje üdvözli Ludovic Orban azon döntését, hogy részt vegyen az pártelnöki székért folyó versenyben.

Nagyváradon felrobbant egy gépkocsi

Felrobbant egy A-osztályú labdarúgó bíró személygépkocsija csütörtök reggel, egy nagyváradi parkolóban. Az Opel Vectra álmukból zavarta fel a Rogériusz lakótelep lakóit, akiknek sikerült eltávolítani az égô autó mellé leparkolt gépkocsikat. A Crisana Tûzoltóegység Sajtóirodája szerint a katonai tûzoltók lakossági bejelentés nyomán szálltak ki a helyszínre, ahol Erdei István futballbíró gépkocsija felrobbant és kigyulladt. A tüzet félórával a riasztás után sikerült eloltani, azonban az Opel Vectra 80 százalékban tönkrement. A tûzoltók egyelôre nem tudták megmondani, mi okozta az incidenst. A Bihar megyei rendôrség vizsgálatot indított az okok megállapítására. A gépkocsi tulajdonosa szerint bûntényrôl van szó, ugyanis pár nappal korábban ismeretlenek betörték az Opel oldalsó ablakait. "Éjszakai mûszakban dolgoztam és amikor hajnali ötkor hazatértem, ott láttam az autómat a parkolóban, gyakorlatilag megsemmisülve. A fiam azt mondta, valaki felgyújtotta. Ha tudnám, ki tette, megszorongatnám a nyakát", nyilatkozta Erdei István a MEDIAFAX-nak. Két hónappal korábban a bíró lakását ismeretlen tettesek kirabolták és elloptak 3.000 dollárt, 500 eurót, két millió lejt és több tíz millió lej értékû ékszereket.

A téli fûtôanyagra 800 millió dollár szükséges

A Termoelectrica társaságnak 26.850 milliárd lejre (mintegy 810 millió dollárra) van szüksége a téli fûtôanyag beszerzéséhez. Az összegbôl 19.730 milliárd lejt fordítanak hazai gyártmányú energiahordozók vásárlására, közölte Adrian Nastase szerdán. Az összeget a Termoelectrica biztosítja saját erôforrásaiból, illetve hitelekbôl. A kormányfô elmondta, a Termoelectrica augusztus 15.-ig 200 millió dolláros hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacon. A kormány szerdai ülésén határozatot fogadott el a 2002 októbertôl 2003 márciusig tartó idôszakra szükséges fûtôanyag beszerzésérôl.

Jubileumi bélyeg

A kalocsai érsekség ezeréves évfordulójának tiszteletére jubileumi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta csütörtökön, amikor alkalmi bélyegzéssel várta a gyûjtôket a városi postahivatal. A Városi Bélyeggyûjtô Kör és a Kalocsai Múzeumbarátok Köre képviseletében Romsics Imre múzeumigazgató az MTI-nek elmondta: a 150 forintos névértéken kibocsátott bélyeg az érseki templomban lévô, Izsó Miklós fehér carrarai márványból faragott dombormûvét mutatja be - Szent Asztrik érsek átadja Szent Istvánnak a koronát -, valamint az Ezeréves a Kalocsai Érsekség felirat jelzi az ünnepi alkalmat. A nyomat bal oldalán látható még a fôszékesegyház képe, jobb oldalon a templom külsô falát díszítô Bori Jenô 1938- ban készített, Szent Asztrikot a koronával ábrázoló vörös márvány faragása. Az augusztus 1-jei alkalmi bélyegzô lenyomata pásztorbot fejét mintázza. Romsics Imre jelezte: még egy alkalom adódik a bélyegzésre az érsekség millenniumi ünnepségsorozatának zárásakor, ezt augusztus 25-én a szabadtéri szentmise alkalmából a Szentháromság térre kihelyezett postahivatal végzi majd.

Román bajnokság: Magyarországon rendezik?

Anyagi gondok miatt azt fontolgatják a szeptember 9. és 15. között rendezendô romániai nyílt férfi teniszbajnokság szervezôi, hogy a viadalt Budapestre költöztetik. Dumitru Haradau versenyigazgató bejelentette, hogy a tárgyalások megkezdôdtek, és Ion Tiriac egykori klasszis már felvette a kapcsolatot a magyarokkal. Taróczy Balázs, a magyar szövetség szakmai igazgatója, Tiriac nagy barátja az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy szerdán telefonon beszéltek egymással, de konkrétumokról még nem tud beszámolni. - Pénzrôl szó sem esett. Most az a feladatom, hogy minél elôbb kiderüljön, Budapest otthont adhat-e a tornának - mondta Taróczy. A bukaresti verseny az utóbbi években 200-300 ezer dollár veszteséget termelt. Az idei viadal pénzdíja a tervek szerint 381 ezer dollár lenne.

Tánc- és zenetábor Vajdaszentiványon

Vasárnap, augusztus 4-én veszi kezdetét és 11- éig tart Vajdaszentiványon a VI.Tánc- és zenei tábor. A vendégeket fogadó helybeli hagyományôrzô táncegyüttes ill. a fôszervezô Zichy-Horváth Egyesület által összeállított program részeként az érkezô csoportok - kezdôk, haladók egyaránt - tánc- és zeneoktatásba kapcsolódhatnak be idôs adatközlô táncosok közremûködéseként. Ezenkívül betekintést nyerhetnek a viseletkészítésbe, a kézmûves foglalkozások mibenlétébe, s napirendi pontként szerepel majd a lovaglás, az íjászat, a gólyalábon járás stb., valamint tánc- és színházi elôadásokon, koncerteken is vehetnek részt a táborlakók. A pihenônapon, augusztus 7-én a környékrôl érkezô 12 együttes színrelépésével rendezik meg a hagyományôrzôk fesztiválját. 10- én, szombaton katonarukkolóval zárul a tábor.

Kund, 2002

A napokban ért véget az a Kundon második alkalommal megrendezett alkotótábor, melyen a Marosvásárhelyi Mûkedvelô Képzômûvészek Egyesületének tagjai közül nyolcan vettek részt. A marosvásárhelyi Rodica és Romulus Boila által szervezett táborban az alkotókat - Vasile Muresan ill. Frunza Mihai - mindketten tanárok -,Felvinczi Anna, Bogatean Calin, Czirjék Lajos, Florea Radu valamint Tunaru Nicolae - szinte spontán módon ihlette meg, késztette mûvészi megelevenítésre a falu és környéke természeti szépségekben gazdag megannyi tája- utcája, ám nemegy portré, csendélet is vall szépségteremtô képességükrôl. Az alkotótábor képanyagából e hó 8- án Kundon, a felújított mûvelôdési otthonban rendeznek kiállítást a faluból egykor távozott fiatalok találkozója alkalmával, miközben az egyesület a népi alkotók megyei központja együttmûködésével az egyesület októberre tervezett nyolcadik szovátai alkotótáborát készítik elô.

Új székhely a mozgássérültek számára

Új székhelyére költözött a Marosvásárhelyi Mozgássérültek Egyesülete. Megyeszékhelyünkön, a Rózsák tere 5. szám alatt található székházban hétfôn és csütörtökön du. 4 és este 8 óra között, kedden és szerdán de. 10-13 óra között fogadják a tagságot.

Vár a Teszerakt-klub

Ma délután 5 órai kezdettel Marosvásárhelyen, a MADISZ székhelyén (Dózsa György utca 9 szám, II. emelet, 83-as terem) Szatmári Zsolt Magyar Fantasy Írók címmel tart elôadást az érdeklôdôknek.

Újabb segítôtábor szenvedélybetegeknek

A Bonus Pastor Alapítvány és a Református Mentô Misszió segítôtábort szervez 2002. szeptember 2. és 13-a között Marosvásárhelyen, mindazok számára, akik alkoholfogyasztással vagy más, önpusztító szenvedéllyel küzdenek. Mivel az ilyen jellegû betegségek a közvetlen hozzátartozókra is kihatnak, a táborba szívesen látják a családtagokat, illetve a házastársakat is, beleértve mindazokat, akik a bajba jutottakat támogatni szeretnék. A részvétel a teljes táboridôre kötelezô. A szervezôk orvosi ügyeletrôl és tanácsadásról is gondoskodnak. A Maros megyeiek Bodó Tóth Gyulánál érdeklôdhetnek illetve jelentkezhetnek hétfôtôl szombatig, de. 10-14, valamint délután 6 és este 8 óra között a 065-165.089-es telefonszámon.

Még lehet jelentkezni

A 164-009-es telefonszámon augusztus 15-ig jelentkezhetnek mindazok, akik az ARMKM által augusztus 20-a alkalmával Magyarországra szervezett kiránduláson szeretnének részt venni. A személyenként - a belépôkkel együtt - 1.800.000 lejes irányár fejében a vonattal utazók ellátogathatnak Debrecenbe, eljutnak a Hortobágyra, megtekinthetik a Nemzeti Parkot, majd Gödöllôn áthaladva, úticéljuk Budapest, illetve Esztergom és a bazilika. A Mária-Valéria hidat, ismét Budapestet majd a Balatont és környékét, s végül Ópusztaszert is útjukba ejtve indulnak haza a kirándulók.

Hírnevet öregbítô fotóklub és klubtagok

A Marosvásárhelyi Fotóklub kilenc tagja szerzett ezúttal újabb babérokat a különbözô nemzetközi tárlatokon. Török Gáspár a brazíliai Jauban kapott tiszteletdíjat. Incze Istvánnak Hongkongban az IMCA-kiállításon két, Dániában egy munkáját állították ki. Csíkszeredában, ahol az országos tárlat anyagát olyan fotókból válogatták, melyeknek témájául a mozgásbeli korlátozottság szolgált, egy alkotását díjazták. Szegedi Ferencnek egy felvételét fogadták el a Luxemburgi Nemzetközi Szalonon, Haragos Zoltánnak a hongkongi EA- kiállításon két, az IMCA- kiállításon egy, Nagyváradon a Premfoto Szalonon egy, Belgiumban a Golden Spurs kiállításon pedig szintén egy képe került a nézôk elé. Both Gyulának és Mihu Constantinnak a hongkongi EA- kiállításon egy-egy képét, ez utóbbi színhelyen az IMCA-tárlaton szintén egy-egy munkáját állították ki Brassay Károlynak és Kerekes Istvánnak. Both Gyulának az említett csíkszeredai tárlaton egy fotóját díjazták is. Plájás István a bukaresti Európa c. fotókiállításon szerzett elsô díjat, Brassay Károlynak viszont a belgiumi Golden Spurs kiállításon látható egy-egy munkája. Kerekes Istvánnak egy alkotását állították ki a nagyváradi Premfotó Szalonon.

DEMÉNY ÁRPÁDNAK, a Bradului 5 szám alá, születésnapja alkalmából gratulálunk és sok-sok boldogságot kívánunk. Aranka és Gusti, Bad Liebenzelbôl. (v)

FESTMÉNYEKET, antik bútort és egyéb tárgyakat vásárolok. Tel. 255-012, 0744-295-147. (42248)

ELADÓK színes tévék, automata mosógépek, fagyasztók, hûtôszekrények, kombinált hûtôk 14 hónapos garanciával, német importból. Ingyenes szállítás a város területén. Tel. 169-301. (42777)

ELADÓ felnôttpelenka. Tel. 125-069. (43068)

ELADÓ kanapé, centrifugás mosógép, melegítôkályha, fogas és komód. Tel. 311-281. (43258)

ELADÓ Toyota Hiace 8+1 személyes mikrobusz. Tel. 129-023, 20 óra után. (42138)

ELADÓ színes Philips tévé. Érdeklôdni a 249-250-es telefonszám