|
LIV. évfolyam 99. (1506) sz. |
2002. április 30., kedd |
Mint arról már hírt adtunk, tegnap Bukarestben a Román Akadémia és a Köztájékoztatási Minisztérium közösen szervezett A moldvai római katolikus csángók identitásáról címmel nemzetközi szemináriumot. Az Apador-CH és a Pro Európa Liga, amelyek 2001 decemberében egy átfogó tanulmányt készítettek a csángók azon csoportjáról, akik magyarnak vallják magukat, jelentkeztek a szemináriumra, a minisztérium közleményében álló elôírásoknak megfelelôen. A kapcsolattartással megbízott minisztériumi alkalmazott azonban azt nyilatkozta, hogy a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület akkreditálja a résztvevôket. Ez utóbbinak az elnöke, Bejan Gheorghe pedig egyszerûen megtagadta az engedély megadását a Pro Európa Liga, az Apador-CH és más egyesületek illetve újságírók számára. Ilyenként a Pro Európa Liga és az Apador-CH véleménye szerint a szeminárium a magukat magyarnak valló csángók elleni propagandának minôsül és szöges ellentétben áll az Európa Tanács elôírásaival. Az eljárás nemcsak az Akadémia hírnevén ejt csorbát, hanem a Köztájékoztatási Minisztériumén is, mivel maga a tény, hogy közpénzeken szervezett szemináriumra a meghívottak kijelölését nem közintézményekre bízzák, már önmagában megengedhetetlen egy jogállamban. Az érintett két szervezet, a Pro Európa Liga és az Apador-CH magyarázatot követelt a szervezôktôl, és remélik, hogy a részt vevô nemzetközi szervezetek elhatárolják magukat a demokrácia elveit sértô eljárástól.
Errôl szólhat a történet, ha alkalmazásra kerül a marosvásárhelyi tanács múlt heti, a közszállítási tervre vonatkozó határozata.
Az utazóközönség régi sérelme, hogy a közszállítási szolgáltatások minôsége nem javul arányosan a viteldíjak növekedésével. Valóban, az eltelt évek során kevés javulást tapasztalhattunk. Nagyrészt ugyanazok a kimustrált buszok furikázzák a közönséget, változatlan rendszertelenséggel. A közszállítási vállalat botrányos körülmények között menesztett exigazgatója a másodkézbôl vásárolt néhány busszal nem tudta megváltani a közszállításban uralkodó állapotokat, és a maxi-taxik megjelenése okozta konkurencia végül felülkerekedett.
A helyi tanács alárendeltségébe került közszállítási vállalat végül tavaly - és most ne firtassuk a szóbeszéd tárgyát képezô érdekeltségeket - társult a Siletina maxi-taxis céggel. Ígértek sokmindent, tiszta, pontosan és elfogadható áron közlekedô buszokat, kevesebb szubvencióval is megelégedve a tanács részérôl. Hogy mennyire váltották be az ígéreteket, ki-ki maga döntheti el.
A helyzet, ha nem is oly mértékben, ahogy vártuk volna, az elmúlt évben, gyakorlatilag a társulás ideje alatt azért csak javult valamicskét. Azon túl, hogy néhányszor drágult a menetjegy, kissé tisztábbak lettek az autóbuszok és ésszerûbben idôzítették a maxi-taxikat. Annak idején azt is megígérték, hogy pontos menetrendet függesztenek ki minden megállóba. A Siletina vezetôje szerint megpróbálták, de azért nem sikerült, mert virágzott a kalózkodás. A kalóz, vagy egyszerûen csak a konkurens cég sofôrei pedig kitanulmányozták az órarendet és mindig bevágódtak a buszok és a Siletina kiskocsik elé, elorozva az utasokat. Érdekes érv a fegyelmezetlenséget, pontatlanságot, kiszámíthatatlanságot a konkurenciával magyarázni. De hamis is, hiszen nem a megállókba kihelyezett eligazításokon múlik, hogy a konkurenciához fordul az utazó. Ellenkezôleg, a kiszámíthatósággal lehet visszahódítani az elpártolt utasokat. Ha ezt még megtoldják a tényleg versenyre kényszerítô kedvezményes díjszabással és kulturált utaztatási körülményekkel, inkább úgy tetszik, hogy egyfajta hallgatólagos (vagy nem csak?) versenyszünet állt be - jut nekem is, marad nekem is…
A múlt héten jóváhagyott közszállítási terv nem egyébrôl szól, mint arról, hogy a jövôben Marosvásárhelyen pontos menetrend szerint közlekednek majd mind az autóbuszok, mind a maxi-taxik. A kisbuszoknak, bármilyen céghez is tartozzanak, kötelezô lesz betartani az órarendet. Az ígéretek szerint hamarosan kikerülnek a menetrendjelzô táblák a megállókba. Rend lesz a közszállításban és felszámolják a kalózkodást is - hangzik az ígéret.
A szándék jóhiszemûségében nem kételkedünk, csak abban reménykedünk, hogy ez a csoda nem három napig tart majd, s az órarendet nem a szállítócégek kényelmére alakítják, hanem az utazóközönség igényei szerint.
A marosvásárhelyi tanács ellen rohant ki ismét tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. Indításként kifejtette, hogy a lakónegyedekben a tömbházak körüli szeméthalmokért a lakótársulások adminisztrátorait kell felelôsségre vonni, hiszen az ô kötelességük tervet készíteni a hulladék elszállítására, utána a tanácsosok kerültek sorra.
A polgármester szerint a tanácsosok részérôl tapasztalt politikai beavatkozások, az etnikai jellegû kérdésekben meglévô véleménykülönbségek nem tesznek jót a városnak, feszültségeket keltenek. A polgármester olcsó színjátéknak nevezte ezeket a politikától átitatott csatározásokat, hangsúlyozva a politikai függetlenség fontosságát.
A továbbiakban példákkal élt arra nézve, hogy "mi az, ami miatt a város szenved és kik a hibások": egyik tanácsosnak az a problémája, hogy görcsösen ragaszkodik a biciklisávhoz, mikor annyi más gond van, egyébként is a biciklisávok ötlete a polgármestertôl származik és nem a civil szervezetektôl. Továbbá a Ferenc-rend követelésével kapcsolatban harcoltak az RMDSZ- tanácsosok, mi értelme volt? - tette fel a kérdést Florea, hiszen a pert elvesztették a ferencesek. "Azt akarták megmutatni, hogy betartanak a polgármesternek". A kétnyelvû utcajelzô táblák ügye sem maradt ki, a polgármester ismételten kibúvót talált, és a házakra kerülô utcanév táblákat emlegette. Kijelentette: kitalálnak egy olyan alternatívát, amely szerint a hagyományos neveket is feltüntetnék valamilyen módon.
Ami a polgármester begyét leginkább feszítette, a Segesvári (terelô) út volt. A múlt heti tanácsülésen történtekre reagált Dorin Florea, amikor is több tanácsos a terelôúton folyó javítási munkálatok ellen emelt kifogást. Az RMDSZ részérôl Dávid Csaba és Kolozsváry Zoltán hangsúlyozták, hogy nem tartották be a költségvetésben szereplô összegeket, egyébként is megfelelô alapzat hiányában, csupán egy lefektetett aszfaltszônyeggel nem oldódik meg a terelôút javítása, jövôben kezdhetik elölrôl. Hasonló szellemben szólalt fel Moldovan Nicolae is, kifejtve, hogy nem készült tanulmány, minden 4-5 évben toldják-foldják a terelôutat. Egy kisebb javítás nem használ, fôjavításra lenne szükség, mert ha mozog a talaj, hiábavaló lesz minden munka. A PSD-s Vlas Florin egyenesen felszólította a polgármestert, vegye elô rögtön a telefonját és állíttassa le a munkálatokat.
A tegnapi sajtótájékoztatón Florea Dávid Csabát kritizálta, sugallva, hogy kisszerû érdekek vezérelték a tanácsban való felszólalásakor. Vlas Florinról kifejtette, hogy nem ért az útjavításokhoz, csak a kereskedelemhez, bizonyára ezért beszél úgy, ahogy. Florea szerint nem is kellett volna a tanács véleményét kikérni, mert így idôhúzásra kerül sor és az is elfogadhatatlan, hogy a tanácsülés szünetében egyes tanácsosok azzal fenyegették, hogy a jövôben nem hagynak jóvá bizonyos tervezeteket. "Az ilyen és ehhez hasonló viselkedésnek az lesz a következménye, hogy a város lakossága megbünteti a tanácsosokat azzal, hogy kivonja ôket a politikai forgalomból" - jelentette ki a polgármester.
Kérdésünkre Dávid Csaba elmondta, hogy a költségvetésben jóváhagyott összeghez képest a jelenlegi javításokra pluszösszeget kér a polgármesteri hivatal. "Mielôtt ezt az összeget jóváhagynánk, addig a hivatalnak kötelessége elkészíteni az elemzéseket az infrastruktúra állapotáról, hogy tisztán meg lehessen állapítani: az út elbírja-e a nehéz teherforgalmat. Jelen pillanatban csak a felsô réteget akarják rendbe hozni, de ha az infrastruktúra alatta nem bírja meg a nehézforgalmat, minden erôfeszítés kárba vész, mert maximum 1 év alatt ugyanolyan állapotba jut a terelôút. Aki végigkísérte a tanácsban az eddigi tevékenységemet, láthatja, hogy konstruktívan és a szakmai felkészültségemnek megfelelôen álltam a dolgokhoz.
Vlas Florin annyit tett a polgármester szavaihoz, hogy ha valamit csinálunk, akkor azt jól kell elvégezni, a terelôút ne másfél évig tartson, hanem legalább tíz évig, és Dorin Florea orvosként valószínûleg annyit sem ért az útügyekhez, mint ô, aki többek között beruházásokkal is foglalkozik.
A PSD Állandó Delegációja hétfôn úgy döntött, a PSD és az RMDSZ közötti, a protokollum gyakorlatba ültetésérôl zajló megbeszélésen a párt erdélyi származású miniszterei vesznek részt, hogy ezek mutassák föl "a problémák sajátosságait" azokon a területeken, ahol az RMDSZ-nek szervezetei vannak, nyilatkozta Cozmin Gusa, a PSD fôtitkára - jelenti a Mediafax.
Gusa rámutatott, "az erdélyi miniszterek ismerik a román többség és a magyar kisebbség közös életét, és hozzájárulhatnak a fölmerülô problémák megoldásához". Hozzátette, az erdélyi miniszterek "helybéliek, és hosszú ideje interetnikus közegben élnek".
A négy erdélyi miniszter Vasile Puscas, az EU-val foltó tárgyalások biztosa, Vasile Dîncu tájékoztatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter és Ilie Sîrbu, a mezôgazdasági tárca vezetôje.
Ugyancsak tegnap a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Állandó Delegációja jóváhagyta a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kidolgozott megoldást, miszerint a középiskolában tanuló román diákok befejezhetik elkezdett tanulmányaikat, a következô tanévtôl kezdôdôen pedig többé nem rendeznek felvételi vizsgát román osztályokba, közölte Cozmin Gusa, a PSD fôtitkára.
Gusa elmondta, az Oktatásügyi Minisztérium megoldása "elfogadható és megfelel a harmonikus együttélési elveknek". A kormánypárt fôtitkára rámutatott: a helyi felelôs tényezôk tárgyalni fognak a Bolyai diákjaival és elmagyarázzák "a megállapodás jó oldalait".
Melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt választási gyôzelmét Adrian Nastase román miniszterelnök, a kormányon lévô román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetôje vasárnap a Mediafax román hírügynökségnek adott interjújában, egyszersmind úgy vélte, hogy nincs értelme a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó román- magyar egyetértési nyilatkozat kérdését elôvenni.
A miniszterelnök, mint mondta, reméli, hogy mihamarabb találkozhat Bukarestben Medgyessy Péterrel.
- Nagyon melegen üdvözöltük a magyar szocialisták gyôzelmét, mivel a Magyar Szocialista Párt a balközép pártok családjához tartozik. Az MSZP jelentôs támogatást nyújtott nekünk ahhoz, hogy pártunk a Szocialista Internacionálé tagja legyen, s reméljük, hogy erre a támogatásra a jövôben is számíthatunk - mondta.
Adrian Nastase emlékeztetett arra, hogy már találkozott Medgyessy Péterrel mind Bukarestben (tavaly augusztusban), mind pedig Budapesten (tavaly decemberben). - Remélem, hogy a pártjaink közti kiváló kapcsolatok újabb lökést adnak a kétoldalú együttmûködésnek - fogalmazott.
Adrian Nastase emlékeztetett arra, hogy maga a kedvezménytörvény és a törvény végrehajtásához kapcsolódó román- magyar egyetértési nyilatkozat a magyarországi választási kampány témája volt.
- Ugyanakkor remélem, hogy ennek nem lesz hatása a kétoldalú kapcsolatokra, lesz elég bölcsességünk ahhoz, hogy ne nyissunk meg újra olyan dossziékat, amelyeket már lezártunk - hangsúlyozta.
A román miniszterelnök szerint az egyetértési nyilatkozat végrehajtása bebizonyította: megalapozatlanok voltak a magyar szocialisták félelmei. - Semmi értelme nincs a nyilatkozat újratárgyalásának. Ez egy közbülsô eszköz volt Magyarország számára az Európa Tanács elôírásának alkalmazásáig, és addig marad érvényben, amíg a kedvezménytörvényt ezeknek az elôírásoknak megfelelôen nem módosítják. A törvény módosításának idôpontjául 2002. június 22. lett kijelölve - szögezte le.
Adrian Nastase szerint a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi szakaszában sokkal fontosabb a közös projektekre összpontosítani, mindenekelôtt a gazdaság területén. - Az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmi forgalom bôvítésére, a tôkebefektetések és a gazdasági egységek, szállodák, turisztikai létesítmények privatizációjában való részvétel ösztönzésére kell összpontosítani. Remélem, hogy minél hamarabb megvitathatom Medgyessy úrral ezeket a kérdéseket Bukarestben - mondta Adrian Nastase.
Szent László ünneppel kezdôdött a hagyományos nagyváradi Festum Varadinum egyhetes rendezvénysorozata.
A most 10. alkalommal megrendezett Varadinum ünnepek vasárnapi megnyitóján Szent László királyra emlékeztek: a nagyváradi bazilikában Paskai László bíboros, Budapest-Esztergom érseke mutatta be a szentmisét.
Szent István és Szent László mai utódainak is érteniük kell a nagy elôdök üzenetét: bár más a történelmi helyzet, a társadalom szerkezete, a nemzet szolgálatának keresztény kötelezettsége azonos - hangsúlyozta szentbeszédében Paskai László bíboros.
A szertartást követôen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlô levelét. A kormányfô azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi magyarok sokszor merítettek erôt a határon túl élôk hitébôl, hûségébôl, állhatatosságából.
Szent László mûvét nem lehet a múlt egy darabjának tekinteni: az a jövô záloga. A keresztény hitet élô magyarjaink számára nem volt, nincs elveszett helyzet - fogalmazott levelében Orbán Viktor.
Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a "megfogyva bár, de törve nem" bátorító üzenetét küldte a székesegyházban egybegyûlteknek.
A megnyitón jelen volt Kövér László, a Fidesz alelnöke, valamint Alföldi László, Magyarország kolozsvári fôkonzulja.
A 10. Varadinum ünnepségek keretében számos irodalmi, kulturális rendezvényt, történelmi vetélkedôt tartanak. Külön napot szentelnek a civil társadalom szerepének, feladatainak.
A nagyváradi ünnepségek nyújtanak lehetôséget arra, hogy a magyarországi választást követôen elsô alkalommal közös fórumon fejtsék ki véleményüket a határon túli magyar közösségek képviselôi a kisebbségpolitikáról és a kedvezménytörvényrôl.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete által rendezett fórumon a tervek szerint Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Mézes Rudolf, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja és Szabó Vilmos, a Magyar Szocialista Párt képviselôje vesz részt.
Ünnepélyes külsôségek között temették el vasárnap Bécsben a Spiegelgrund klinikán a nácizmus eutanázia-programjának keretében megölt 789 gyerek földi maradványait, amelyeket a közelmúltig preparátumok formájában a bécsi egyetemen használtak jogtalanul. Mire a történelem e szomorú fejezete lezárult, más áldozatok testébôl készült ezernyi további preparátum került elô.
Az urnák közül 597 a hozzátartozók kérésére már néhény
nappal ezelôtt a nyilvánosság kizárásával a Bécs által biztosított díszsírhelyre került, a vasárnapi jelképes ünnepi aktuson két urnát temettek el.
Thomas Klestil államfô több száz gyászoló elôtt rámutatott: Ausztria túl sokáig nem akart emlékezni a bûnökre, amelyekben oly sok osztráknak része volt. Heinrich Grossnak, a Spiegelgrund egykori fôorvosának folyamatban lévô perére utalva hangsúlyozta, hogy a jogállamiság keretében a tetteseket feltétlenül felelôsségre kell vonni. Michael Ha:upl, bécs szociáldemokrata fôpolgármestere bocsánatot kért, hogy Gross a szociáldemokrata párt tagja lehetett, s mint Klestil, követelte: soha többet ne történhessenek olyan bûnök, mint a náci eutanázia-program.
A fogyatékos gyerekekkel foglalkozó Spiegelgrund klinika áldozatai hozzátartozóinak nevében Waldtraud Ha:upl beszélt: a klinikán ott voltak az ô 4 évesen megölt húgának maradványai is. Elmondta: fájdalmas, hogy az Osztrák Köztársaság ilyen sokáig hallgatott, s hogy nem vonták felelôsségre a tetteseket. Követelte, Heinrich Grosstól legalább vegyék el 60-as években kapott kitüntetéseit.
Gross az áldozatokból készült preparátumok alapján a háború után új tudományos karriert kezdett. Miután 1952-ben egy bíróság felmentette, belépett az Osztrák Szociáldemokrata Pártba, és az ország legnevesebb törvényszéki orvostudományi szakértôje lett. Magánkezdeményezésre 2000-ben indult ellene újra eljárás, ám tárgyalásra alkalmatlannak minôsítették hajlott kora miatt.
A vasárnapi temetésen a menet élén gyerekek haladtak a klinika áldozatainak fotóival, s jelen volt az ünnepségen Heinz Fischer, a parlament elnöke, Reinhard Waneck egészségügyi államtitkár, Michael Landau, a Caritas katolikus jótékonysági szervezet vezetôje, Paul Chajim Eisenberg bécsi fôrabbi, valamint Anah Shakfeh, az ausztriai iszlám közösség vezetôje. (A klinika áldozatai túlnyomó többségükben katolikusok voltak, de akadt köztük zsidó és muzulmán is.)
A preparátumok eredetét a bécsi egyetemen 1979-ben alakított bizottság tárta fel. Ám éppen mire az osztrák történelem e sötét fejezete lezárult, a Die Presse címû bécsi lap hétvégi számában arról adott hírt, hogy egy kutató az Otto Wagner kórházban - amelyhez a Spiegelgrund is tartozott - a kórbonctanon újabb mintegy másfél ezer, az ugyancsak a kórházhoz tartozó Steinhof pszichiátriai intézetben a nácizmus idején megölt betegek testébôl készült preparátumot talált. Az adatokból nyilvánvaló, hogy jóval több preparátumot csináltak, amelyek most nyilván különbözô bécsi intézetek raktáraiban vannak. A Steinhof klinikán a háború idején - részben az eutanázia-program során - 4300 beteg vesztette életét, további 3200 embert innen küldtek gázkamrába.
Az önkormányzatok felkészítése az európai integrációra
2002-ik év második felében nagy horderejû EU programok indulnak Romániában, mint az ISPA és a SAPARD, amelyek a regionális fejlesztés fontos részeit, így szükség van olyan szakemberekre, akik eredményes pályázatokat állítanak össze, illetve segítenek más pályázóknak ezek elkészítésében, lebonyolításában és monitorizálásában.
Mivel pályázatíró tanfolyamok elenyészô számban kerülnek megszervezésre, illetve magyar nyelven szinte egyáltalán nem hozzáférhetôek Erdélyben, a képzés- sorozat növelné az eredményes és szakértelemmel elkészített pályázatok számát, amely a hazai régiófejlesztési folyamatban jelentôs összegek megszerzéséhez nyújtana segítséget.
Romániában folyamatban van és prioritásként szerepel a helyi autonómia erôsítése, a regionális fejlesztés, ezeknek a támogatásoknak a megszerzése nagymértékben elôsegítené és felgyorsítaná a hazai regionális fejlesztést, ezáltal pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumainak teljesítését, a helyi önkormányzatok önállósodását. Ennek érdekében - valamint a már lezajlott képzések sikereinek alapján és a beérkezett hasonló jellegû képzésekre vonatkozó igények következtében - a RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Önkormányzati és Gazdasági Fôosztálya a 2001-ben elindított pályázatírási képzés-sorozatot ez évben újabb intenzív tanfolyamok megszervezésével folytatja. Az "Önkormányzatok felkészítése az európai integrációra" elnevezésû program célja ez alkalommal is az önkormányzati képviselôk vezetôi készségeinek, gyakorlati ismereteinek kialakítása, illetve bôvítése, készségek elsajátítása, az önkormányzati autonómia, regionalizmus által megkövetelt erôforrás-teremtés, menedzseléshez szükséges ismeretek és készségek elsajátítása, valamint az önkormányzati képviselôk európai csatlakozásra való felkészítése.
Tekintettel a célcsoport igényeire, az intenzív képzést két modulra osztották fel és Szovátafürdôn május-június között, kerülnek megrendezésre.
Az intenzív képzés oktatói között szerepelnek magyarországi projektvezetési tanácsadó cégek trénerei, európai integrációs szakemberek valamint romániai régiófejlesztéssel és projektvezetéssel foglalkozó szakértôk. A résztvevôk kiválasztásának kritériumai - tekintettel, hogy a képzés egy már megrendezett sorozat folytatása -a pályázatok összeállításában szerzett elôzetes tapasztalat, valamint a megszerzett ismeretek gyakorlatba való alkalmazásának lehetôsége. A résztvevôket Erdély minden magyarlakta régiójából választják ki, hogy lefedjék mindazon térségeket, ahonnan igény érkezett egy hasonló jellegû tanfolyam megszervezésére. A résztvevôk kiválasztásának célja, hogy minden régióban (megyében) legyen egy pályázati szakértô, aki a pályázatok megírását koordinálja, konzultál a tanácsadást igénylô pályázókkal, illetve konkrétan pályázat összeállításával foglalkozik.
Az elôzetes várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem valamivel nôtt a Romániából Magyarországra utazó látogatók és turisták száma az év elsô két hónapjában - közölte hétfôn Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. kolozsvári képviselôje az MTI-vel.
Romániában tavaly decemberben megszigorították az országból történô kiutazás feltételeit a román állampolgárok számára, ugyanakkor január elsejétôl a román állampolgárok vízummentesen utazhatnak a schengeni térség országaiba.
A szakértôk a két intézkedés együttes hatásaként a román állampolgárok magyarországi utazásainak bizonyos csökkenését várták. Ez azonban nem következett be: az év elsô két hónapjában - a tavalyi év hasonló idôszakához viszonyítva - a beutazók száma 3,3 százalékkal, a kereskedelmi szálláshelyet is igénybe vevô turisták száma pedig 14,5 százalékkal növekedett. Összességében 5,1 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a romániai turisták Magyarországon.
Az egyedüli csökkenés az egy turistára esô vendégéjszakák számában történt. Januárban és februárban egy romániai turista átlag 1,9 vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami 8,2 százalékos visszaesést jelent.
Az adatok alakulása azt mutatja, hogy elsôsorban a tranzitturisták száma növekedett.
- Az új helyzetben új stratégiára van szükség, ezért a Romániában még jórészt ismeretlen gyakorlatnak számító incentive turizmus magyarországi lehetôségeire próbáljuk felhívni a figyelmet - mondta Bíró.
Az incentíve turizmus az idegenforgalom speciális, ugyanakkor nagyon is jövedelmezô ága. Az elnevezés azt a gyakorlatot takarja, amikor nagy - elsôsorban nemzetközi - vállalatok alkalmazottaik számára több napos, általában valamilyen szakmai képzéssel egybekötött jutalomüdülést szerveznek a világ valamely táján.
A most befejezôdött 3. romániai nemzeti idegenforgalmi szakvásár alkalmából a Magyar Turizmus Rt. külön programot szervezett a Romániában mûködô legnagyobb vállalatok képviselôinek számára az incentive turizmus magyarországi lehetôségeirôl. Mint Bíró elmondta, a meghívott 50 cégbôl 24 küldte el képviselôjét a bukaresti Marriott hotelbe, amelynek Constanta termében erre az alkalomra felépítették a budapesti Gerbeaud kávéház mását, s ezt követôen már 3-4 komoly érdeklôdés is befutott.
Bíró szerint fontos, hogy Magyarország jelen legyen ennek a Romániában még teljesen új gyakorlatnak a kezdeteinél, mivel ezzel pótolni lehet az olcsóbb szolgáltatások iránti igény várható csökkenését.
Tavaly összesen 4 millió 861 ezer látogató érkezett Magyarországra Romániából.
59 millió dollárba kerül a verespatakiak elköltöztetése, amely egy új helység fölépítését feltételezi. Ebben 2000 személy lakik majd 870 házban. A Fehér megyei Verespatakon levô több száz családot költöztetnek el, s a Gabriel Resources és a Minvest Deva és három más társaságból álló részvénytársaság arra kötelezte magát, hogy azoknak a falubelieknek, akik elköltöznek, új házat épít, vagy kifizeti házuk jelenlegi árát. Azt a területet, amelyen az új falu felépül, a Verespatak Gold Corporation vásárolja majd meg, és annak az országútnak a közelében terül el, amely Gyulafehérvárt Topánfalvával köti össze. Az új helységben iskolát, orvosi rendelôt, sôt, templomot is a Verespatak Gold Corporation pénzén építenek. Az arany- és ezüstkitermelés 2005-ben veszi kezdetét. Eddig az idôpontig a Gabriel Resources veszteséget termel, hiszen ez egy kitermelôvállalat, amelynek még három évig nem lesznek az arany- és ezüstkitermelésbôl származó nyereségei. Gabriel Resources bejelentette, mostanig 150 millió dollárt sikerült összeszednie a verespataki projekt támogatására. Az International Finance Corporation, a Világbank befektetési osztálya felvetette azt a szándékát, hogy elemezni fogja annak a lehetôséget, hogy közvetve vagy közvetlenül hitelt biztosítson. a kitermelés teljes, 420 millió dollárnyi összeget kitevô megvalósításához. (MEDIAFAX)
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésének egyik napirendi pontjaként szerepelt a volt iskola utcai 514 négyzetméteres terület (ahol nemrégiben lebontották a ferencesek által visszakövetelt ingatlant) ingyenes használatba adása a Ferenc-rendnek. A tervezetben két változat is szerepelt: egyik szerint a területet a Ferenc-rendnek adnák ingyenes használatba 25 évre, karitatív tevékenység céljából, azzal a feltétellel, hogy a továbbiakban az egyház lemond minden követelésérôl az épülettel kapcspolatban (mellesleg ez már tárgytalan, hisz épület nincs), a másik szerint a területet 49 évre kapta volna ingyenes használatba a Ferenc-rend.
Az ügyben az RMDSZ részérôl felszólaló Káli király István hangsúlyozta, igazságtalanságot követtek el a Ferenc-renddel szemben, amit ki lehetne javitani, ám a végsô szavazásnál a tanácsosok mindkét változatot elutasították. Kérdésünkre Dorin Florea polgármester azt nyilatkozta: hajlandó területcserére is a ferencesekkel szemben, de egyelôre meg kell várni a per kimenetelét.
Sajtótájékozató a megyei tanácsnál
Feszült a viszony Kisiklandon a helyi tanács és a mezôkapusi idôsek otthona között. A tanács 915 millió lejjel rövidítette meg az otthon költségvetését, majd a létesítményen folyó beruházások törvénytelenségével vádolta meg az intézmény vezetését.
A konfliktus kezelése érdekében a megyei tanács költségvetési bizottsága, valamint a tanács különbözô szakterületekrôl verbuvált szakemberei a helyszínen mérték fel a tényállást. Dan Danciu, a megyei tanács belsô auditáló osztályának vezetôje számolt be tegnap az ellenôrzés eredményeirôl. Mint elmondta, az otthon 8,3 milliárd lejt igényelt 2002-re, s a megyei tanács határozata alapján 6,1 milliárdot kapott a jövedelemadóból és a hozzáadott értékadóból leosztott összegekbôl. A helyi tanács azonban ebbôl az összegbôl 915 millió lejt más célokra utalt át. Noha a pénznek az eredeti célra való visszautalása a helyi tanács ülésein többször is szóba került, a többségi szavazás ezt mindannyiszor visszautasította. Másrészt az ellenôrzés megállapította, hogy az építkezést kivitelezô cég nem megfelelôen végezte a munkát, így saját költségére a hibák kijavítására kötelezték. A bizottság felszólította a feleket, hogy májusig terjesszenek be mindkét fél számára elfogadható megoldást a vitatott összeg ügyében.
A Népújság kérdésére, hogy volt-e a tanácsnak törvényes alapja, hogy más rendeltetést adjon az otthon számára kiutalt pénznek, Dan Danciu úgy vélekedett, hogy erre nem volt joga.
Ugyancsak a sajtótájékoztatón közölték, hogy május 10-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában magyar üzletember-találkozót szerveznek. A megyei tanács támogatását élvezô rendezvényt a bukaresti magyar nagykövetség, valamint a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével és beruházások támogatásával foglalkozó ITD Hungary hozza tetô alá. A rendezvény célja a tapasztalatcsere, illetve a térségben beruházni kívánó magyar üzletemberek megismertetése az itteni gazdasági lehetôségekkel. A rendezvény keretében várhatóan a Magyar Befektetôk Fórumának megalakítására is sor kerül.
A Flacara folyóirat újra besúgással vádolja Smaranda Enachét. Ennek kapcsán a Pro Europa Liga tegnap tartott sajtótájékoztatóján a volt nagykövet asszony újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a most megjelent cikk egy 12 éve elkezdôdött lejáratási kampány részét képezi.
- Nehéz lesz pert indítanom a lap tulajdonosa, Adrian Paunescu ellen, mint ahogy hasonló becsületsértésért 1999 óta nem sikerült perre hívnom Corneliu Vadim Tudort sem. A vádakra annyit mondhatok, hogy vannak erre hivatott intézmények: igazságszolgáltatás, a titkosszolgálat iratait vizsgáló országos tanács illetve a nagyköveti munkámat értékelô külügyminisztérium, amelyek bebizonyíthatják, hogy igazam van. Ugyanakkor, bár a bíróság elôtt tárgyi bizonyítékként nem elfogadott, a sajtó rendelkezésére tudom bocsátani azt a felvételt, amely egy vitatott, külföldi interjúm eredeti másolata és amelybôl kiderül, hogy az erre vonatkozó vádak hamisak.
Smaranda Enache mindazonáltal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy aláíratlan cikkel támadják, csak azért, mert személye kényelmetlen másoknak. Ugyanakkor elmondta, esetleges lejáratása mellett az akciónak nem lesz meg a várt hatása, ugyanis a Pro Európa Liga által képviselt értékek ezáltal nem kérdôjelezôdnek meg.
Március 26-án az Európa Parlament Kulturális Bizottsága tárgyalta a Segesváron létesítendô Drakula Park ügyét és április 22-én kelt levelében Michel Rocard, a bizottság elnöke állást is foglalt. Az elnök levelét a Pro Európa Ligához is eljuttatták, noha címzettjei Razvan Theodorescu kultuszminiszter, Dan Matei Agathon turisztikai miniszter, Ioan Dorin Danesan, Segesvár polgármestere, Danut Stefanescu, a környezetvédelmi hivatal igazgatója és Ioan Toganel, Maros megye volt prefektusa.
Tegnap Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke sajtótájákoztatón ismertette a levelet, amelyben Michel Rocard kifejti: "Segesvár és környéke olyan törékeny kis rész, amely nem bírná meg azt a fajta tömegturizmust, amelyet a Drakula Park létesítése okozna és visszafordíthatatlan károk keletkeznének". Ezért arra kéri Románia miniszterelnökét, hogy tekintettel a Világörökségre vonatkozó megállapodásra, amelyet 1990-ben Románia is aláírt és amelynek értelmében a világörökség részét képzô Segesvár nemcsak Románia, hanem a megállapodást aláíró országok védelme alatt áll, hogy a kijelölt területen elkezdett munkálatokat a Világörökség Bizottságának júniusi üléséig függesszék fel. A levelet, amelyet diplomáciai okokból a parlament elnöke küld majd el Adrain Nastasénak és Ion Iliescu államfônek, felhívja az érintettek figyelmét, hogy "a nemzetközi közösség érzékeny az illetékesek által meghozandó döntésre" és biztosítja ôket, hogy "közösen olyan megoldást próbálnak majd találni, amely Erdély fejlôdését és a kulturális örökség megôrzését egyaránt szolgálja."
A sajtótájékoztatón egyébként értesülhettünk arról, hogy a mintegy 30 nemkormányzati szervezet által kezdeményezett "SOS Segesvár" akció keretében milyen eredményeket értek el. Smaranda Enache asszony sajnálattal tudatta a sajtó képviselôivel, hogy megkeresésükre Segesvár polgármestere, Ioan Dorin Danesan nem talált idôt a párbeszédre, mondván: A tárgyalásra javasolt hétre "már elkészült a programom és az azt követô hetekre is, és nagyon sûrû. El vagyok foglalva a polgárok mindennapi ügyeinek intézésével, konstruktív eredmények felmutatása érdekében, és úgy gondolom, idôm ezért igen értékes. Véleményünk a Drakula Park ügyében olyannyira eltérô, hogy úgy találom, a párbeszéd, amelyet javasolnak, fölösleges volna és nem jutnánk semmilyen eredményre.
A sajtótájékoztatón jelen levô Alexandru Gota, a Fenntartható Segesvár Alapítvány elnöke pozitívumként elmondta, hogy megkeresésükre a Környezetvédelmi Hivatal pártatlan választ adott, ami dicséretére válik az intézménynek, miközben más intézmények arra törekednek, hogy minél könnyebbé tegyék a Drakula Park létesítését, akár a törvény megkerülése árán is. Az elnök javasolta az újságíróknak, hogy vizsgálják meg, kik vásároltak a Drakula Park tervének meghirdetése elôtt telket az érintett részen, mert ebbôl "érdekes dolgok derülhetnek ki", nevezetesen az, hogy kik érdekeltek a park létrehozásában.
A közeljövôben Marosvásárhelyen vendégszerepel a magyarországi színházi élet egyik legrangosabb társulata, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij ERDÔ címû színmûvével.
Osztrovszkij az orosz élet poézisét a "kisemberek" szenvedélyes erkölcsi tisztaságában tárta elénk. Az ötvenéves földbirtokosnô, Raisza visszavonultan él birtokán, apránként eladogatja erdejét az épületfa- kereskedô Voszmibratovnak. Magához veszi távoli rokonát, Akszjusát, akit szinte szolgasorban tart, s akinek folyton felhánytorgatja önnön nagylelkûségét. Az ifjú lány szíve Voszmibratov fiáért, Pjotrért dobog, ám a ház úrnôje szemmel láthatólag a gimnáziumi tanulmányait félbehagyó Bulanovot szemelte ki vôlegénynek. Legalábbis látszat szerint. Valójában a tisztességes, a jómodorra és aszkétikus életre oly sokat adó Raisza még korántsem adta fel a reményt, hogy fiatal szeretôt fogjon magának. A birtokon hamarosan megjelenik Vigov és Szomorov, a két nincstelen színész, s mivel Szomorov Gurmizsszkajában távoli rokonát tisztelheti, kidobni sem fogják ôket, ha ki nem derül valódi szakmájuk. Addig is Szomorov nyugalmazott kapitánynak adja ki magát, Vigovot inasaként mutatja be…
A kaposvári elôadás szereposztásában olyan közismert nevek szerepelnek, mint Molnár Piroska, Gryllus Dorka, Znamenák István, Dányi Krisztián, Anger Zsolt, Gyuricza István, Lázár Kati, Némedi Árpád, Lecsô Péter, Kocsis Pál és Kovács Zsolt.
Az elôadás díszletét Khell Zsolt jegyzi, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Dramaturgok: Eörsi István és Merényi Anna. Az évad egyik sikerelôadásának tartott ERDÔ rendezôje Ascher Tamás.
A marosvásárhelyi elôadásokra 2002. május 10-én, szombaton és 11-én, vasárnap este 7 órától kerül sor a Nemzeti Színház nagytermében. Jegyek elôvételben kaphatók a színház jegypénztárában.
Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár
Új tematikus mûsort indít a Marosvásárhelyi Rádió ultrarövid hullámon. Április 29. és május 4-e között több adásban is a barátságról lesz szó.
Napjaink rohanó életmódjában egyre kevesebb idôt szentelünk egymásra, így az emberek közötti kapcsolatok elhidegülnek, barátságok szûnnek meg. A munka, a megélhetésért folytatott küzdelem nem töltheti ki teljes egészében életünket, ezért szükségünk van barátokra, olyan emberekre, akik lelki menedéket nyújthatnak bármikor, ezért ma talán a legaktuálisabb e témával foglalkozni - mondták a szerkesztôk.
Április 29. és május 4-e között naponta a 14.45 és 15.00 óra közötti idôt a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának szerkesztôi a barátságnak szánják. Tegnap vitaindító adásként Jászberényi Emese szerkesztésében Saint-Éxupery: A kis herceg címû regényébôl hallhattunk idézetet. Kedden interjút sugároznak Kopacz Imola pszichológussal, aki szakemberként beszél a barátságról. Szerdán e témában az utcán készült rövid interjúkban szólaltatják meg a rádiósok a járókelôket. Csütörtökön Rákóczi Kinga egyszerû emberek szívhez szóló barátságtörténeteit foglalta össze a 15 perces mûsoridôben. Pénteken Kis Csaba segítségével a modern - internetes, telefonos - barátságról lesz szó. Szombaton Henn János elôadásban beszélget el a hallgatókkal, majd vasárnap a lehet-e barátom édesanyám? kérdésre gyerekek válaszolnak majd szintén egyenes adásban.
A rádiószerkesztôk várják tehát, hogy minél többen bekapcsolódjanak, véleményükkel, történeteikkel színesebbé tegyék a mûsort. Az adást kitalálók ígérték, hogy más, hasonló témájú és szerkezetû hanganyagot is összeállítanak majd.
Különleges, varázsos világ elevenedik meg azokon a faliszônyegeken, amelyek két héten át a marosvásárhelyi Deus Providebit ház aulájának falát díszítik. A meseszônyegek Bozsó Lászlóné Gáll Teréz textilmûvész, nyugdíjas egri óvónô alkotásai, aki hosszú pedagógusi pályafutása során a maga gyönyörûségére és tanítványai örömére álmodta textilre, varrta, hímezte faliképpé azt a "szellemi" anyagot, a mesét, amivel egész élete során dolgozott.
A magyar népmesék jellegzetes alakjai, táltosok, királyfiúk és királylányok, mesebeli állatok, virágok, kastélyok, elvarázsolt fák láthatók a faiképeken - kifejezve alkotójuk üzenetét, miszerint a szépség bennünk lakozik, és a Sors különös kegyeltje az, aki ezt a kincset másoknak is meg tudja mutatni magából - hangzott el többek között az alkotót köszöntô Mátéfi Enikô, a kövesdombi Waldorf óvoda pedagógusának bemutatójában, valamint az alkotó egykori munkatársának üzenetében.
A képek nemcsak az anyagok változatossága, a formák és színek által beszélnek, hisz a megfelelô helyen megérintve a torony gombja megszólal, a táltos paripa nyerít, s a képekre varrt kincsek között ott rejtôznek az unokáktól kapott egyszerû színes kövek is.
A vendég, akit a marosvásárhelyi óvodások és oktatóik népdalokkal köszöntöttek, a megnyitót követôen saját készítésû díszletekkel bemutatta, hogy óvónôként milyen ötletesen elevenítette meg a meséket, s, hogy a bábuzáshoz hogyan lehet fakanálbábokat összeállítani.
A ma is fiatalos, halk szavú nyugdíjas óvónô munkássága azt bizonyítja, hogy így is lehet. Hiszen ezt a különleges világot az anyaországban is nagyon szegény évek során kezdte el megteremteni. Ötletességgel, a szakma és a gyermekek iránti szeretettel és azzal a hittel, hogy csak úgy érdemes dolgozni, hogy valami többet, valami mást, valami újat adjunk önmagunkból, hisz akkor talán a világ is egy kicsit megváltozik körülöttünk. A munka ünnepének küszöbén különösen aktuális lehet ez az üzenet.
A marosvásárhelyi 20-as számú iskola - a Tudor Vladimirescu Állami Gimnázium - Szászkay Erzsébet tanárnô vezette vegyes kórusa részt vett a székelyudvarhelyi Bárdos Lajos - Palló Imre kórusfesztiválon. A pénteki fellépéssel nem ér véget a kórus tavaszi szereplése, hiszen nyolc éve ápolják testvéri kapcsolatukat a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvû Katolikus Általános Iskola énekeseivel, akik most Marosvásárhelyre látogatnak. A vendégkórust Budai Lászlóné vezényli. A házigazdák tartalmas programmal kedveskednek vendégeiknek: május 3-án, pénteken városnézés lesz, 16 órakor közös hangversenyt tartanak a Deus Providebit Tanulmányi Házban, utána fogadás a ház éttermében. Szállást a családoknál kapnak a vendégek. Szombaton körkirándulás, az útvonal: Marosvásárhely - Segesvár - Brassó - Brassó-Pojána - Csíkszereda - Székelyudvarhely - Korond - Marosvásárhely. Vasárnap a 12 órakor kezdôdô szentmisén szolgál a jászberényi kórus a cserealji római katolikus templomban. A tanulók és családjaik kölcsönösen látogatják egymást, így nagyon fontos az úgynevezett szabadprogram is: a hétfôi hazaindulásig a kis vendégek és irányítóik ismét a marosvásárhelyi családok "egyéni" vendégszeretetét élvezik.
Az elmúlt hónapok során a Történelmi Magazin folytatásban közölte A magyar néptánc rövid történetét, Asztalos Enikô elismert néprajzkutató értékes munkáját. Önálló kiadványként való megjelentetésére azért került sor, mert a néptáncmozgalom erôteljesebbé válását, a tiszta forrásból való merítést szeretnénk elôsegíteni. Mindezt 33 színes kép kíséretében, minôségi kivitelezésben. A fotók Michael van Langeveld hollandiai fotós munkái, melyeket Erdélyben készített 1990-2000 között. A kiadvány ára: 35.000 lej. E melléklet akár képes albumként is tükröt nyújt arról a gazdag magyar tánckultúráról, amelyet az 1970-es évektôl kezdve a hagyományôrzô táncházmozgalmak, tánctáborok révén igyekszünk nemcsak megôrizni, de feleleveníteni és továbbadni az utánunk jövô nemzedéknek. A kiadványban olvashatunk a kanásztáncról, a botoló táncokról, a hajdútáncról, a csárdásról, a mezôségi, a széki, a székely, a kalotaszegi, a csángó táncokról. A felsorolás nem teljes. Mindezek mellett a táncok helyérôl, idejérôl, a tánciskolákról, a hagyományôrzésrôl, a táncházmozgalmakról és táborokról olvashatunk. Szeretnénk, ha az ön könyvtárában is helyet kapna! Jó lenne, ha az iskolák és a könyvtárak is rendelnének, mivel a legtöbb tanintézetben nem telik el iskolai év, hogy ne kerülne sor népi tánc betanítására. A tánctörténeti kiadványunk segíteni szeretné a táncoktatókat és a népi táncot kedvelôket. Megrendelések a következô telenfoszámokon adhatók fel: 090-026-450; 067/321-414; e-mail címünk: kadargyula@planet.ro; levélcímünk: Dest: Kádár Gyula, str. Oltului 43., bl. 7., sc. G., ap. 12, 4000 Sf. Gheorghe, jud. Covasna.
Szombaton, április 27-én nyolcadik alkalommal rendezték meg Székely-udvarhelyen a magyar gyermek- és ifjúsági kórusok seregszemléjét.
Székelyudvarhely gazdag kórushagyománnyal rendelkezik. Sajnos, az ifjúsági kórusmozgalom még nem kapta meg azt a keretet, amelyben hatékonyan, szervezett formában a nagyközönség elôtt kifejthetné tevékenységét. Ezt az ûrt szeretné pótolni a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány által szervezett Bárdos Lajos- Palló Imre Éneklô Ifjúság Kórusfesztivál - olvashatjuk a mûsorfüzetben. És e "hiánypótló" rendezvény az évek során egyre gazdagabbá, egyre sokszínûbbé és színvonalasabbá vált. Bátran mondhatom, hiszen a tavalyi kivételével mindeniken részt vettem, marosvásárhelyi kórusok társaságában. Az idén városunkat a Szászkai Erzsébet vezette Tudor Vladimirescu Ált. Isk. magyar tagozatának kórusa, és a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar képviselte. Hivatalos lett volna még a mûvészeti líceum Armonia kórusa is, de az iskola vezetôsége anyagi nehézségek miatt lemondta a részvételt.
A fesztivál hangversenye maratoni, közel négyórás seregszemle volt, ahol elsôsorban székelyföldi kórusok léptek fel, mellettük az anyaországot négy együttes képviselte. A már említett két marosvásárhelyi kórus mellett énekelt a székelyudvarhelyi Tompa László Ált. Isk. kórusa Major Magda, a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola kicsinyek kórusa Bodurján Ágota, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Ált. Isk. kórusa Kolcsár Emese, a budapesti Lázár Vilmos Ének-Zene Ált. Isk. Harmónia Gyermekkara Lestákné Czeróczki Judit, a székelykeresztúri Petôfi Sándor Ált. Isk. kórusa Simó Margit, a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola felsô tagozatos kórusa Sándor Noémi, a gyergyóremetei Fráter György Ált. Isk. kórusa Trucza Árpád, a csíkszeredai Nagy István Mûvészeti Szakközépiskola kicsinyek kórusa Tuzson Hajnal, a baróti Gaál Mózes Ált. Isk. kórusa Gyulai Éva, a hévízi (Magyarország) Illyés Gyula Ált. Isk. kórusa Lengyelné Szí-Márton Katalin, a csíkszeredai Nagy István Mûvészeti Szakközépiskola V-VIII. oszt. kórusa Gergely-Simon Ibolya, a budapesti Homoktövis utcai Ének-Zene Ált. Isk. kórusa Surán Sándor, a budapesti Veres Pálné Gimnázium vegyes kara Réger Mónika, és végül a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola vegyes kara és leánykara Benczédi Hunor-Lehel vezetésével.
A kultúrház nagytermében, ahol természetesen nagy volt a jövés-menés, hiszen negyven-hatvan tagú kórusok készültek, énekeltek, vagy éppen befejezték produkciójukat, példás volt a fegyelem, ôszinte és szívet melengetô az egymásra figyelés. Nem hallottam egy hangos szót, nem kellett senkit fegyelmezni. A kimondhatatlan jó érzés mellett, melyet a tisztán csengô fiatal hangok varázsa, a kipirult, szép gyermekkarcok, a csillogó szemek látványa keltett bennem, gondolataim hazai vizekre kalandoztak. Itt a székelyföld magyar iskoláinak együtteseit hallhattuk. Kodály szerint a zenei nevelés az óvodában (vagy még azelôtt?) kezdôdik. Kicsinyek kórusai. Itt hallhattunk néhányat és csodálatosak voltak. Nagyszerû, szellemes, életkoruknak megfelelô repertoár áll rendelkezésükre, magyar zeneszerzôk tollából. Vajon nálunk miért nincs ilyen kicsinyek kórusa? Egy másik gondolat. A színvonalas kórustevékenység a nagy gyermeklétszámú ált. iskolában lehetséges a második (V-VIII. oszt.) cikluson is. Ezekben van lehetôség a válogatásra. A gyergyóremetei Fráter György Ált. Isk. kórusa véleményem szerint jelen esetben állta a versenyt a budapesti ének-zene tagozatos iskolákkal. Akárcsak a baróti Gaál Mózes Ált. Isk. kórusa, a székelykeresztúri Petôfi Sándor Ált. Isk. énekkara is. Minket vásárhelyieket egy olyan ált. isk. képviselhet még egy ideig (a Tudor Vladimirescu Ált. Isk. kórusa - Szászkai Erzsébet), ahol bár két tagozat mûködik, még nagy a gyermeklétszám a magyar tagozaton. Természetesen nem elég a gát, rá ember is kell, és ezekben az iskolákban megvan a rátermett, hivatását szeretô ember.
Furcsa módon az elmondottak öreg alma materem, a Bolyai iskola (melynek padjait 11 évig koptattam) sorsával fonódtak össze gondolataimban. Talán amit itt leírtam, még egy argumentum lehet jogainkért harcoló politikusaink számára. Miért kell külön magyar iskola(ák)? Többek között ezért is. Mert a kisebbség kultúrájában megerôsödve konkurálni tudjon a többséggel. És ezt semmi esetre sem a többség kárára, hiszen az erôs vetélytárs jobb eredményre, több munkára sarkall. El tudnám képzelni a Bolyai és Papiu kórusainak mondjuk közös elôadását.
A fesztivál hangversenye Bodurián János iskolaigazgató, a fesztivál fôszervezôjének értékelô beszéde után az emlékplakettek, emléklapok átadásával zárult. A karnagyok, vendégek állófogadáson minôsítették az eseményeket. Meghatóan szép szavak, gondolatok hangzottak el az anyaországi résztvevôktôl rólunk, erdélyi magyarokról. Szerintük ôk Erdélybe feltöltôdni jönnek magyarságtudatból, ezek a rendezvények biztosítékai annak is, hogy az anyaországi fiatalok többet tudjanak rólunk, és ha magyar kultúráról van szó, nemzetben gondolkodjanak. (A balatonhévízieket polgármesterük is elkísérte.)
Elégedetten szólt a fesztiválról Miskolczi Ottó színmûvész, a Budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány menedzsere, aki ezelôtt tizenkét évvel elsônek nyújtott segítô kezet újjáéledô kórusmozgalmunknak.
Mi is gratulálunk, Székely-udvarhely, köszönjük a részvétel lehetôségét, és erôt, egészséget kívánunk a folytatáshoz!
A közelmúltban a Kultúrpalotában a polgármesteri hivatal, a helybeli zene- és képzômûvészeti líceum, valamint a Marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat együttmûködéseként, a mifelénk még újszerûnek bizonyuló jótékonysági hangversenyen illetve csoportos képzômûvészeti kiállításon vehettek részt az érdeklôdôk.
A nagyterem fényben. Az elôcsarnokban V-VIII. osztályosok festményei, üvegfestményei, illetve a IX-XII.-esek munkái égetett agyagfigurák, tematikus plakátok fogadták a szemlélôket. A segélyszolgálat életérôl, munkájáról pedig beszédes pillanatfelvételeket láthattak, munkatársai az eéôcsarnokban kis fapersellyel várták az adakozókat.
A hangversenypódiumon virág, a karzaton a segélyszolgálat zászlaja. A széksorokban megannyi gyerek, fiatal, iskolatárs, felnôtt, a közéleti élet képviselôi, egyházi méltóságok, tanárok, mûvészpedagógusok. Fényképezôgép vakuja villant, videófelvétel készült...
Dr. Kuriatkó Tamás pszichiáter-rezidens, a Marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat helyi vezetôje köszöntötte a hallgatóságot, szólt a koncert céljáról, ôt követôen pedig a mûsorvezetô néhány információ erejéig a segélyszolgálat múltjáról, illetve hazai vonatkozásairól. Hogy következhessen aztán a csaknem két és fél órát tartó hangszeres elôadóverseny, énekszóló illetve a Szônyi Zoltán által dirigált, IX-XII. osztályos tanulókból álló szimfonikus zenekar mûsora. Zongora-, hegedû-, klarinét-, fuvola- és fagottverseny, marimbaszóló és énekszóló vívott ki nemegyszer vastapsot - lásd Grieg, Csajkovszkij, Chopin, Mozart, Wieniawszky, Schumann, Liszt és más szerzôk alkotásai. Az úm. pódiuméretté- elôadómûvésszé válás útján elindult tanulók produkciója nem egy alkalommal bizonyult visszajelzésévé e tehetséges növendékekkel foglalkozó mûvészpedagógusok szakmai felkészültségének, hozzáértésének, elhivatottságának.
Mindezeket tapasztalva mi, akik a segélyszolgálatnál dolgozunk, nem tudunk csak magánszemélyekként gondolni a mindennapjaikat szükségben tengetôkre. Karácsonyi gyûjtési akciónk során sokan hívtak telefonon, s székházunkba sok ruhanemû, édesség, könyv, csodálatos karácsonyfadíszek érkeztek. Sikerült hát együttérzést ébresztenünk a kevésbé tehetôsek iránt embertársainkban. Ez a pozitív tapasztalat késztetett utóbb bennünket arra, hogy ezt a jótékonysági hangversenyt a képzômûvészeti kiállítással együtt megrendezzük. Mintegy 200 meghívót juttattunk el az önkormányzathoz is, illetve néhány adakozó kedvû lakójához városunknak. Ezúttal a tehetséges, ám az anyagiakat illetôen szûkös családi körülmények között élô gyerekekre, diákokra gondoltunk, hiszen ezeknek a családoknak a tagjai is - ha nem is különösebb mûvészi hajlammal, adottságokkal megáldottak - szomjazzák a hasznosat, a szépet, az emberit. Gondolnunk kell hát velük, konkrét helyzetismeretek birtokában, ám mindenekelôtt hittel. A hit az, ami az emberben ezt a szándékot teljes mértékben szolgálhatja. Emberileg különben annyira gyengék vagyunk. Embertársainkban élesztenünk és táplálnunk kell hát a segítôkész szeretetet. (Ez nem mentesítheti alapvetôen a kormányt a halaszthatatlan szociális jellegû intézkedések meghozatala alól.) Ez számunkra érzelmi adósság.
Ui.: Mint utóbb megtudtuk, a koncerten 4.400.000 lej gyûlt össze, melybôl 2 millió lejt a mûvészeti líceum néhány növendéke már át is vett kézjegyével a megmaradt összeget pedig a 12-es sz. ált. iskola tehetséggondozó klubja kapja képzômûvészeti kellékek vásárlására, illetve a Talentum Alapítvány gyerekeit támogatják abból.
A tanulók körében történô kábítószer-fogyasztás megfékezése állandó kihívást jelent mind az egészségügyi, mind az oktatásügyi tárca számára. A jelenség leküzdése érdekében egy minisztériumközi bizottságot hoztak létre, amely az elmúlt napokban a fenti témával szervezett tanácskozást a csendôrség, a Mentsétek meg a gyermekeket, és más civil szervezetek vezetôinek jelenlétében.
Ez alkalommal ismertették annak a két évig tartó tanulmánynak az eredményeit, amelynek során az ország 1288 városi és falusi középiskolájában mérték fel a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás méreteit a tanulók körében.
A megkérdezett diákok 86 százaléka fogyasztott szeszes italt, és 43 százalékuk eljutott a részegség állapotába is. A tanulók 57 százaléka dohányzott, és 10 százaléka kipróbált valamilyen kábítószert, amelyek közül elsô helyen a heroin (7,9 %), a másodikon a hasis áll (1,3%). A diákok 5,3 százaléka szedett valamilyen nyugtatót is, anélkül, hogy azt az orvos javallotta volna.
A tanulmány megállapításaiból kiindulva elfogadták a különbözô kábítószerek fogyasztása elleni küzdelem stratégiáját.
A kormány múlt csütörtöki ülésén arról született megegyezés, hogy a belügyminisztérium és az oktatásügyi minisztérium elkészíti annak a száz közép- és általános iskolának a listáját, amelyekben szembetûnô a kábítószer-fogyasztás kockázata. A miniszterelnök azt ígérte, hogy átnézik a bároknak és vendéglôknek az iskolák közelébe való építésére vonatkozó szabályokat, és bezárják azokat a kocsmákat és diszkókat, amelyekrôl kiderül, hogy ott kábítószert tesznek az italba. A miniszterelnök arra kérte a belügyminisztériumot, hogy ilyen esetekben könyörtelenek legyenek, hisz életbevágó kérdésekrôl van szó. Az Ügyészségtôl pedig azt kérte a kormányfô, hogy a legnagyobb figyelemmel kövessék a kérdést.
Ezzel párhuzamosan a szakminisztériumok megegyezést írtak alá arra vonatkozóan, hogy a 2003-2004-es tanévtôl bevezetik az egészségügyi nevelési órát. Ennek tantervében a személyi higiénétôl kezdôdôen (amibe a száj higiénéje is beletartozik) az alkohol- és kábítószer-fogyasztással, a táplálkozással, a testneveléssel, a lelki egészséggel, a szaporodás egészségtanával kapcsolatos ismeretek szerepelnek, továbbá a balesetek megelôzésének lehetôsége, a bioetika valamint a környezetvédelem is.
A program megvalósítása érdekében márciusban tartották az érintettek számára szervezett elsô munkatalálkozót, amelynek során kidolgozták az említett tanterv részletes tartalmát, meghatározták a minimális ismeretanyagot, és a szükségleteket is (nemzetközi segítséggel beszerzendô ismeretterjesztô anyag), valamint a program véglegesítése érdekében szükséges további lépéseket.
A gyermekeket meg kell védeni a káros környezeti hatásoktól. Egészségi problémáiknak felleltározása pedig a társadalmi és gazdasági haladás lényeges tényezôjét képezi - jelentette ki Marc Danzon, az Egészségügyi Világszervezet Európáért felelôs igazgatója április 15-én Brüsszelben. Az említett napon Romano Prodi, az Európai Bizottság vezetôje a világszervezet és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összeállított kiadványt mutatta be, amely azt veszi számba, hogy az európai kormányok a különbözô intézményekkel közösen mit tehetnek annak érdekében, hogy megóvják a gyerekeket a káros környezeti hatásokkal szemben. Ez egyébként a fenntartható fejlôdés alapját is képezi - hangoztatják a szakemberek.
A szennyezett környezet, a környezeti ártalmak okozta betegségek 40 százaléka súlyosan érinti a 0-5 év közötti gyermekeket, akik kiszolgáltatottságuk folytán a felnôttekhez képest kevésbé tudnak védekezni. Egészségi állapotuk viszont az egész lakosság egészségi helyzetének legérzékenyebb tükre.
Az Európai Unió különös figyelmet szentel a környezet megóvásának és a gyermekek egészsége védelmének, s ennek érdekében olyan tanulmányokra van szükség, amelyek a környezet leromlását és ennek az egészségre gyakorolt következményeit bizonyítják - hangoztatta Margot Walltrom európai környezetvédelmi biztos.
Ma a gyermekek több mint 15.000 vegyi anyag okozta ártalomnak vannak kitéve, amely anyagok az utóbbi 50 év során jelentek meg. Ezek közé tartozik a levegô, az élelmiszerek és a víz szennyezettsége, a veszélyes játékok, a radioaktív sugárzás, a dohányfüst stb., amelyek asztmát, sérüléseket, idegrendszeri ártalmakat, rákot és különbözô betegségeket okozhatnak - hangsúlyozta Domingo Jimenez-Beltran, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezetô igazgatója, aki hozzátette, hogy mindezek alapján létfontosságú a környezet- és egészségvédelmi szervezetek együttmûködése.
Kevesen vannak, akik életük során ne éreznének valamilyen, az epehólyag mûködési zavaraival kapcsolatos panaszt. Ezekrôl dr. Farkas
László egyetemi tanársegédet, belgyógyász, echográfus szakorvost kérdeztük.
- Hogyan mûködik az epehólyag, mi a szerepe az emésztés folyamatában?
- Az epét a máj termeli. És nem is kis mennyiségben. Naponta másfél liter epe termelôdik, ami elengedhetetlenül fontos elsôsorban a zsírok emésztéséhez. Hiányában a zsírban oldódó vitaminok sem tudnak felszívódni. Az epe étkezések között az epehólyagban gyûl fel és besûrûsödik. Étkezések után bekövetkezik az epehólyag összehúzódása, a koncentrált epe pedig biztosítja a zsírok emésztését.
- Mi okozza az epekô képzôdését?
- Az epehólyagban besûrûsödött epe nagy mennyiségben tartalmaz koleszterint, amit az epesavak tartanak oldatban. Ha megbomlik a normális arány, elkezdôdik a koleszterin kicsapódása, ami kôképzôdéshez vezet. A legtöbb esetben a kövek magában az epehólyagban termelôdnek, ahonnan a fô epeútba vándorolnak. Minden betegnél, akinek a hólyagjában kô van, ehhez a fô epeút köves megbetegedése is társul. Ritkán, fôleg az epehólyag-mûtéteken átesett személyek esetében, az epeutakban is kialakulhatnak kövek.
- Az "epepanaszok" általában a nôk esetében gyakoribbak. Miért?
- Valóban a nôk megbetegedésérôl van szó elsôsorban, aminek hormonális okai vannak. A nôi szervezetben termelôdô progeszteronnak ugyanis ellazító hatása van a simaizmokra, ami az epehólyag kiürülésének lelassulását eredményezi. Mindez kedvezô talajt teremt a kôképzôdésre, s ez magyarázza a székrekedés gyakoribb elôfordulását is a nôk esetében. A progeszteron terhesség idején nagy mennyiségben termelôdik, illetve az orális fogamzásgátló tablettákat szedô nôknél a szervezetbe kerülô hormon hajlamosít a kôképzôdésre.
A kôképzôdést elôsegíti az elhízás, valamint az ülô életmód is.
- Milyen tünetekbôl lehet epekôre következtetni?
- Az epehólyagban képzôdött kövek nem mindig okoznak tüneteket, elôfordul, hogy a betegek 20-30 éven át panaszmentesek, másoknál pedig idônként, fôleg zsíros ételek fogyasztását követôen jelentkeznek a puffadás, keserû szájíz, böfögés, fejfájás, hányás...
- Tipikus esetekben az epekô az epehólyag kivezetô csatornájába ékelôdik, s a bal bordaív alatt a hátba sugárzó görcsös fájdalmat okoz, ami hányingerrel, hányással jár együtt. Legjellemzôbb, hogy bôséges vacsora után éjszaka jelentkezik a roham, ami néhány órát tart, és akkor szûnik meg, amikor a beékelôdô kô kimozdul a csatornából.
A fô epevezetékbe ékelôdött kô a görcsrohamon kívül sárgaságot válthat ki, miközben a széklet világos, egészen fehér lesz.
Az epehólyagban levô kô heveny epehólyag- gyulladást okozhat, amelynek során a fájdalmon, hányáson és hányingeren kívül láz is jelentkezhet.
- Ha bebizonyosodik az epekô, mit tanácsol az orvos?
- Ha tünetmentes a páciens, nem javallott az epehólyag eltávolítása rutinszerûen, különösen, ha egyetlen nagy kôrôl van szó. Megfontolandó viszont a sok apró kô megléte, ezek ugyanis könnyen elvándorolnak a fô epevezetékbe, s epeúti fertôzést, sárgaságot illetve heveny hasnyálmirigy-gyulladást válthatnak ki. Minden tünetes esetben indokolt a mûtéti beavatkozás, ha más betegség miatt nem áll fenn komoly ellenjavallat.
Közismert, hogy az epekônek az epehólyaggal való eltávolításán kívül vannak más terápiás módszerek is, olyan epesavak, amelyek 1-3 éven át tartó alkalmazást követôen a kövek feloldódásához vezethetnek. Lehetséges a kôzúzás is, akárcsak a veseköveknél, ezt a módszert azonban nálunk nem alkalmazzák.
A fô epeút elzáródása meggátolja az epe kiürülését, ami a májon belül, illetve az epeutakban pangva bakteriális fertôzés kialakulását, s az epeutak gennyes gyulladását idézi elô, ami átterjedhet a májra is.
- A laparoszkópos eljárás bevezetése óta kétféle mûtéti eljárás lehetséges. Mikor melyik indokolt?
- Ha az ismételt gyulladások miatt az epehólyag és a máj között nem alakult ki súlyos hegesedés, illetve nem voltak elôzô hasi mûtétek, és kizárható a fô epeutak kövessége is, a laparoszkópos epehólyag- eltávolítás javallott. Ha mûtét közben kiderül, hogy a lyuksebészettel nem lehetséges az epehólyag eltávolítása, a klasszikus módon folytatják a beavatkozást.
- Szokták emlegetni, hogy az egyén idegállapota is befolyásolja az epehólyag mûködését...
- Lehetnek valakinek emésztési panaszai - puffadás, hasi fájdalmak -, amelyek nem biztos, hogy az epe megbetegedésére utalnak. Az emberek 30-40 százaléka szenved idônként vagy állandóan az úgynevezett ideges vagy irritábilis bélszindrómában, ami igencsak utánozhatja az epebetegség tüneteit.
Meg kell említenünk a biliáris diszkinéziát is, amely az epehólyag vagy az epeutak mûködésbeli megbetegedése. Szervi elváltozás - kô, tumor - nem áll fenn, de az epehólyag vagy túl lustán mûködik, vagy túl erôteljesen húzódik össze, s gyakran nem étkezési hibák, hanem idegi tényezôk, stressz váltja ki a panaszokat.
Rendkívül gyakran állítják fel a krónikus epehólyag-gyulladás diagnózisát, ellenben a betegség, vagy legalábbis annak nem köves formája ritka, mint a fehér holló. Ezzel kapcsolatosan egy tévedést kell eloszlatnom. Sok betegnek mondják echográfiás vizsgálat után - lévén, hogy sem követ, sem gyulladásra utaló jelet nem találnak -, hogy lusta az epehólyagja, amit azonban ezzel a módszerrel nem lehet kideríteni. Ez csak dinamikus vizsgálattal bizonyítható, aminek igen nagy fontossága van mind a gyógyszeres kezelést, mind pedig a diétát illetôen. A lustán mûködô epehólyag esetében javallott a zsíros ételek fogyasztása, ami biztosítja az epeutak megfelelô kiürülését, s ezúttal mérsékeli a panaszokat, míg egy hiperaktív epehólyagnál ezek az ételek kerülendôk és görcsoldókat használhatunk a túlzott mûködés mérséklésére.
- Elôfordulhat az epehólyag és az epeutak daganatos megbetegedése is?
- A rosszindulatú daganatok megjelenése sem ritka, fôleg idôskorban. Sokáig tünetmentesen fejlôdnek, s amikor már tüneteket okoznak, mûthetetlenek.
- Megtörténik, hogy a mûtéten átesett személyek közül egyeseknél továbbra is fennállnak a panaszok. Mi lehet az oka?
- Az epehólyag eltávolítása után a fô epevezeték fokozatosan kitágul, és részlegesen átveszi a "tartály" szerepét. Sokan teljesen tünetmentessé válnak, de az is megtörténik, hogy semmiféle kedvezô változást nem érez a beteg. Az ok az, hogy panaszaiért nem az epekövesség volt a felelôs, hanem valamilyen más hasi szerv organikus vagy funkcionális megbetegedése. Megtörténik, hogy hónapokig, évekig jól érzi magát, majd idôvel panaszai visszatérnek. Ilyenkor legtöbbször a mûtét alkalmával a fô epeútban felejtett vagy az ott képzôdô kô felelôs az újabb tünetekért.
Az izomsejtek két típusa közül az egyik gyorsan, a másik lassan fáradó. A tudósok ráakadtak egy vegyületre, amely fáradságtûrôvé alakítja a másik típust is, de alkalmazását egyelôre nem ajánlják.
A petyhüdt, hamar fáradó izmokat egy vegyület segítségével elvileg át lehet alakítani feszes, sportos izomzattá - adta hírül a Science címû tudományos szaklap. Ez kecsegtetô hír a sportolásra, kitartó erôfeszítésekre lusta emberek számára, de igazi jelentôségét az adja, hogy segíthet az izomsorvadásban szenvedô, vagy éppen hosszú ideje ágyhoz kötött emberek izomzatának regenerálásában.
A texasi egyetem kutatói az egerek II-es típusú (azaz gyorsan fáradó) izomsejtjeit vetették alaposabb vizsgálat alá, s e sejtek egyik génjét aktívabb mûködésre, egy bizonyos fehérje fokozottabb elôállítására késztetve sikerült e sejteket I-es típusú (azaz nehezen fáradó) izomsejtekké változtatni. Ugyanezt az átalakulást érjük el a sportolással is - csak sokkal hosszabb idô, s persze több fáradtság révén.
A kérdéses fehérje a CaMK nevet viseli, s hatását már korábban is alaposan tanulmányozták - igaz, az idegrendszer kapcsán, ahol a tanulási, megértési képesség fokozásában játszik szerepet.
- Ha sikerülne utánoznunk e fehérje hatásait, egy gyógyszerrel át tudnánk alakítani a fáradékony izomsejteket feszes, hosszú erôfeszítésre képes izomsejtekké - mondja a kísérleteket végzô csoport egyik tagja. Ugyanakkor a kutatók egyelôre óvatosak, hiszen a jelek szerint a CaMK több, egymáshoz nem kapcsolódó feladatot is ellát a szervezetben, s mesterséges bevitele kellemetlen mellékhatásokkal is járhat. Ráadásul azt is mérlegelni kell: a sportolás nem csak az izomsejtek számára hasznos, hanem az egész szervezet számára is.
Szülôk és orvosok többnyire bosszantó, de alapjában véve ártalmatlan jelenségnek tartják, ha a gyermek álmában horkol. A horkolás azonban az úgynevezett apnoe jele is lehet, amikor alvás közben ismételten rövid idôre leáll a légzés.
Ez a semmi esetre sem ritka, de gyakran fel nem ismert jelenség magatartásbeli és tanulási zavarokhoz vezethet a gyermek növekedése közben. "A szülôknek tudniuk kell, hogy a horkolás nem okvetlenül normális jelenség gyerekeknél és fel kell hívniuk rá az orvosok figyelmét" - ajánlotta Carole Marcus, az amerikai John Hopkins Egyetem alvásközpontjának munkatársa.
Különösen a két és nyolc év közötti gyermekek hajlamosak horkolásra. Legtöbbjüknél ez mandula-nagyobbodással, valamint orrpolippal jár együtt és arról ismerhetô fel, hogy a gyermek alvás közben nehezen, hosszasan lélegzik, idônkénti rövid kihagyásokkal. Ezeknél a kihagyásoknál a gyerekek többnyire csak pillanatokra riadnak fel, anélkül azonban, hogy teljesen felébrednének. Alvásuk ismételt megzavarása miatt azután másnap fáradtan ébrednek. Elôállhat olyan helyzet is, hogy a gyerek másnap izgágán viselkedik vagy problémái támadnak a tanulással.
Bizonyos esetekben az alvási apnoe helyett az orvosok tévesen figyelemzavart állapítanak meg a gyereknél. Azt is megfigyelték, hogy az ilyen gyerekeknek lassúbb a növekedése. Ritka ugyan, de elôfordul éjszakai ágybavizelés és magas vérnyomás is.
A még nem iskoláskorú gyerekeknél nem ritka jelenség a megnagyobbodott mandula és az orrpolip okozta orrhang, vagy gyakran a nyitott száj is. A végleges diagnózis megállapításához ilyenkor ajánlatos megfigyelni a gyerek éjszakai alvását.
Apnoe esetén az elsô teendô a mandulák és a polipok eltávolítása. Ezzel megszüntethetô a tünetek nagy része. Vizsgálatok útján sikerült ugyanis megállapítani, hogy a mûtétet követôen enyhültek a magatartási és tanulási problémák az érintett gyerekeknél. Azt is megfigyelték, hogy felgyorsult az ilyen gyerekek növekedése.
Ünnepséget rendeztek szombaton Bostonban, Kossuth Lajos 150 esztendôvel ezelôtti amerikai körútja emlékére. Az 1848-49-es magyar szabadságharc emigrációba kényszerült kormányzó- elnöke annak idején Bostont is felkereste, és nagy hatású beszédet mondott a Faneuil Hall történelmi épületében. A mostani megemlékezô rendezvényt ugyanitt tartották. A virágokkal és zászlókkal feldíszített csarnokban Garai Gábor, Magyarország bostoni tiszteletbeli konzulja tolmácsolta Jane Swift massachusettsi kormányzó üdvözletét, majd Muray László professzor olvasta fel Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök köszöntô mondatait. Beszédet mondott Deák István, a New York-i Columbia egyetem történész professzora. A kulturális program része volt Gárdony László zongoramûvész-zenetanár ezen alkalomra komponált zongoramûvének az elôadása. Kossuth- dalok is felhangzottak, valamint verbunkos táncbemutatót láthatott a közönség. Az ünnepség után fogadást adtak az Old State House épületében - ugyanott, ahol annak idején Kossuthot vendégül látta a bostoni városvezetés.
Szlovákiai magyar helytörténészek tanácskozása
Az Érsekújvárhoz közeli Udvardon tanácskoztak a hét végén a szlovákiai magyar helytörténészek. A szakmai fórum száznál több résztvevôje a szlovákiai Kossuth- emlékhelyekrôl, az egykor számos felvidéki városban álló Kossuth-szobor sorsáról szóló elôadást hallgatott meg. A mai Szlovákia területén hajdan olyan helyeken álltak Kossuth-szobrok, mint Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár, Dobsina és számos tér, utca viselte Kossuth Lajos nevét. Az udvardi önkormányzat, a Pro Patria Honismereti Szövetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica és a Csemadok Országos Tanácsának rendezésében lezajlott tanácskozáson magyarországi és szlovákiai magyar helytörténészek, történészek elôadásaiból és a fórumon hozzáférhetô kiadványokból számos új, eddig ismeretlen történelmi vonatkozás tárul fel.
Székelyföldi gazdasági vásárok
Minden eddiginél több, összesen 31 magyarországi cég volt jelen a vasárnap zárult 10. sepsiszentgyörgyi Szentgyörgy Expón. Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa az általános vásár zárónapján az MTI-nek azt mondta: a megnövekedett érdeklôdés fô oka az, hogy az ITD Hungary kereskedelemfejlesztô közhasznú társaság most elôször az elsô kategóriás rendezvények közé sorolta a székelyföldi expót, aminek alapján a magyarországi cégek fokozott állami támogatást kaptak a részvételhez. Az ötnapos vásár keretében szakmai napot, üzletember- találkozót, Kárpát-medencei beruházási fórumot is tartottak. A Szentgyörgy Expóval egy idôben nemzetközi faipari szakkiállítást tartottak Székelyudvarhelyen, ahol a magyar vállalatok mellett francia, német, osztrák cégek is megjelentek. Magyarországról 5 faipari cég vett részt a kiállításon. Árgyelán György elmondta, hogy az idén május 10-én Marosvásárhelyen rendezik meg a Romániában mûködô román- magyar vegyes vállalatok fórumát, a magyar vállalkozások napját.
Nemzetközi értekezlet Eszéken a kisebbségekrôl
A kisebbségeknek az együttmûködés hídját kell alkotniuk a népek között - jelentette ki szombaton Eszéken Stipe Mesic horvát elnök a kisebbségek kérdésérôl rendezett kétnapos nemzetközi értekezletet megnyitó beszédében. A konferenciát a horvát Vlado Gotovac intézet rendezte a német külügyminisztérium és Eszék városának támogatásával. A tanácskozás mintegy száz résztvevôje a házigazda Horvátországon kívül Jugoszláviából, Magyarországról, Bosznia- hercegovinából és a Cseh Köztársaságból érkezett. Mesic értékelése szerint a kisebbségeknek "keserû történelmi tapasztalataik, és távlatai esélyeik alapján" létérdekük az egyesült Európa. A Horvátországban élô szerbeknek és a Vajdaságban és Jugoszlávia más részeiben élô horvátoknak is a két ország közötti együttmûködés hídjává kell válniuk - mondta és szorgalmazta a horvát-jugoszláv vízumkényszer kölcsönös megszüntetését. Neven Mimica európai integrációval foglalkozó miniszter tájékoztatta a résztvevôket, hogy a horvát kormány július végéig a nemzetgyûlés elé terjeszti a kisebbségjogi alkotmánytörvény- tervezetet, a jövô év elején beterjeszti Horvátország csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
Kárpátalján több mint 60 ezren igényeltek magyarigazolványt
Kárpátalján továbbra is élénk az érdeklôdés a magyarigazolványok iránt, eddig 63 ezren igényelték az okmányt. A Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyében, ahol a tömbmagyarság él, zökkenômentesen folyik a magyarigazolványokra vonatkozó kérelmek begyûjtése és feldolgozása. Mostanáig mintegy 50 ezer kérvényt továbbítottak Budapestre, s több mint ezer magyarigazolványt már át is vettek tulajdonosaik. Mint az MTI ungvári tudósítójának érdeklôdésére Gulácsy Géza, a kedvezménytörvény ukrajnai végrehajtásával kapcsolatos teendôk koordinátora elmondta, az elsô két hónap rohamát követôen az utóbbi idôben egyenletessé vált a kérvények beérkezése az információs irodákba. Kárpátalja magyarlakta településein hetente átlagosan kétezren igényelnek magyarigazolványt - tette hozzá. Jól halad Kárpátalján a kedvezménytörvény alapján odaítélhetô oktatási-nevelési támogatásra vonatkozó kérelmek begyûjtése is. Eddig kétezer olyan család nyújtott be igénylést, amelynek legalább két gyermeke jár magyar oktatási nyelvû iskolába.
Elárvult Barbie baba: 85 éves korában, Los Angelesben meghalt "anyja", Ruth Handler. A Mattel játékgyártó cég társalapítója kórházban hunyt el szombaton egy bélmûtét szövôdményeiben - jelentette az AP. Barbie babája, amely 1959-ben látott napvilágot és Barbara nevû lányáról kapta nevét, az amerikai kultúra egyik jellegzetes ikonja lett, és nemzedékek óta formálja a felnövekvô kislányok nôképét. A babából több mint egy milliárd példány kelt el azóta, a földkerekség 150 országában árusítják. Ruth Handler egy lengyel bevándorló család legkisebb, 10. gyermekeként született Denverben, Ruth Mosko néven. 19 évesen átköltözött Kaliforniába, férjhez ment egyik iskolatársához és ipari formatervezést tanult. A Mattel, amely ma a világ legnagyobb ját&eacu