|
LIV. évfolyam 97. (15061) sz. |
2002. április 27., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Nastase állásfoglalása "Bolyai- ügyben"
Sarkára állt a kormány. Érvényt szerez a kormánypárt és RMDSZ közötti protokollum tételes elôirányzatának, miszerint elindul a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum magyar tannyelvû intézménnyé való visszaállítása. Ez, mint már köztudott, azt jelenti, hogy ôsztôl román tannyelvû osztályoknak nem szerveznek felvételi vizsgát, s a jelenleg még ott mûködô osztályok kifutnak a következô években.
Adrian Nastase kormányfô a tegnapi videokonferencián kijelentette, hogy egyetlen pillanatig sem volt szó arról, hogy a diákokat kitegyék az iskolából, ahol elkezdték a tanulmányaikat. Egy 450 éves intézmény erôszakos megváltoztatásának rendezését jelenti, s egyben a kisebbség–többség viszonyának is a próbaköve. Tisztelni kell a kisebbségek anyanyelvhasználathoz, valláshoz, hagyományokhoz való jogát, szögezte le. Hozzátette, hogy az országban 55 magyar tannyelvû iskola van, tehát Vásárhelyen is meg kell ezt oldani. Ez nem szeparatizmust jelent, erôsítette meg korábbi kijelentését, hanem egy kisebbség anyanyelvû oktatáshoz való jogának a biztosítását.
Figyelmeztetett, nem kell feszültséget szítani a jövôben, dialógusra van szükség, nem hazafias szónoklatokra, mert a cél közös, a NATO- és EU- integráció.
Stefan Somesan megyei fôtanfelügyelô a kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a jövô évi beiskolázási terv szerint 2+1 osztályt indítanak román tagozaton. Kettôt a Papiu kollégiumban, egyet a Pedagógiai Líceumban.
Szokásos havi tanácskozásra hívta össze Takács Csaba ügyvezetô elnök az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát, amelyen – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök a tanácskozás egyik szünetében tartott sajtótájékoztatón –, a jelenlegi politikai helyzet, illetve az RMDSZ-SZDP együttmûködést, és a helyi protokollumok mûködését elemezték.
A szövetségi elnök fontos eredménynek nevezte a helyi egyezmények megkötését, ami minôségi elôrelépést jelent a két szervezet kapcsolatában helyi szinten is. Három megye – Bihar, Kolozs, Kovászna – kivételével, jelentette be, mindenhol megkötötték a protokollumokat. A Bolyai líceum ügyében talált megoldás bizonyítja, tette hozzá, hogy az együttmûködés eredményes.
Borbély László ügyvezetô alelnök szerint normális partneri viszony van a kormánypárt és az RMDSZ megyei szervezetei között. Elmondta, hogy a helyhatósági törvény alkalmazását monitorizálták. Eszerint az 1072 helységbôl, amelyekben a törvény értelmében ki kell tenni a kétnyelvû helységnévtáblákat, 788-ban már kifüggesztették, 110 olyan helység van, ahol megrendelték a táblákat, 174-ben még nem történt semmi. Ezek a számok bizonyítják, mondta Borbély, hogy a törvény alkalmazható.
A beszámolók után a Népújság egyik kérdése arra vonatkozott, mi lehet az oka, hogy három megyében még nem sikerült helyi protokollmot kötni?
Markó Béla szerint Bihar megyében átmeneti SZDP- vezetés van, ez okozta a késést, de egyébként normális a két szervezet kapcsolata; Kolozs megyében késôn kezdték meg a tárgyalásokat, egyébként nincs objektív oka az egyezmény megkötésének. Viszont Kovászna megyében a két formáció közötti tavalyi ellentétek máig sem oldódtak fel teljesen, ez rányomta a bélyegét a tárgyalásokra, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan megköttetnek ezek a protokollumok is.
A további kérdések zöme a Bolyai líceum ügyére vonatkozott. De felmerült az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet, a magyarországi változások kapcsán a Nastase–Orbán memorandum jövôje, illetve a Sapientia egyetem finanszírozásának esetleges megvonása is.
Egyes kérdezôk azt feszegették, hogy mi történik, ha a tanárok egy része nem ért egyet a döntéssel, miszerint fokozatosan, a felvételik megszüntetésével oszlassák fel a román tagozatot?
Markó Béla kijelentette, nem látja, ezek után ki milyen érvvel tiltakozhatna most már. Borbély László elmondta, hogy ebben az évben 13 román és 5 magyar osztállyal kevesebb indul a líceumokban, hiszen miniszteri határozattal 25-rôl 28-ra növelték a tanulók létszámát, akkor sem a sajtó, sem a román tanárok, sem a román diákok nem tiltakoztak ez ellen. A román tanárok helyzetéért aggódókat megnyugtatandó mondta, hogy ezek a tanárok esetleg 100 vagy 200 méterrel arrább átmennek egy másik iskolába, s megtartják azt az órát, amit tartottak a Bolyaiban.
Markó elítélte azokat, akik bevonták a tanulókat a tiltakozó akciókba, félrevezették ôket. A kérdésre, hogy kire gondol, Borbély László azt válaszolta, hogy érdekes módon épp a román diákok tiltakozása idején járt "véletlenül" a Bolyaiban a PRM megyei elnöke, s félóra elteltével szinte szóról szóra ugyanazt nyilatkozták a tanulók, amit korábban az elnök mondott. Emellett 5-6 alkalommal interpelláltak a parlamentben, feszültséget keltettek, s bizonyára befolyásolták a gyermekeket is.
Ismételten elmondták, hogy a vásárhelyi magyar közösség egy jogos igényét teljesítették, ez természetes, mint ahogy az is, hogy tiszteletben kell tartani a románok érzékenységét is. Egyesek azonban csak a román fél érzékenységére koncentrálnak, a magyarokét semmibe veszik.
A Népújság felidézte, hogy a PRM azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy a Bolyai-botrány kirobbantásával meg akarja akadályozni, hogy Prágában Romániát meghívják a NATO-ba, nehogy ezzel Magyarország presztízse csorbát szenvedjen. A felvetést Markó Béla sommásan hülyeségnek nevezte.
– Mi tettekkel támogatjuk Románia integrációs törekvéseit, és úgy véljük, nagyon fontos az elôttünk álló idôszak. Ezért félünk mindenfajta, az RMDSZ-SZDP kapcsolatát rontani kívánó obstrukciós kísérlettôl, mert a jó kapcsolat politkai stabilitást biztosít az országban. Félünk mindenfajta feszültségkeltéstôl, ennek nagy visszhangja van külföldön. Minden jel arra mutat, hogy Romániának komoly esélye van arra, hogy Prágában NATO-taggá váljék. De ehhez a következô hónapok rendkívül fontosak, mondta végül Markó Béla.
Talán valami van a levegôben, amit csak az ebek különös szimatával lehet megérezni. Vagy mivel lehetne magyarázni, hogy Romániában egyszeriben megvadultak a harci kutyák, olyannyira, hogy a gazda gyermekét is halálra marcangolják. És az írott sajtóból, valamint a kereskedelmi tévék borzalmakra szakosodott híradójából nap mint nap újabb, súlyos következményekkel járó kutyaharapásokról értesülünk.
Vajon mostanában lettek gyakoribbak a harci kutyák okozta balesetek, vagy az ügy rendezését csak most tette elkerülhetetlenné a sajtó által keltett hisztériakampány?
Miközben Románia kormánya sürgôsségi rendeletben szabályozza a különbözô "bullok" és rokonaik tartását, feltevôdik a kérdés: hol voltak eddig a hatóságok? Érthetetlennek tûnik, miért volt szükség több halálos, illetve súlyos sebesülésre ahhoz, hogy legfelsôbb szinten rendezzék az ügyet.
A sürgôsségi rendelet az ország összes kutyájának összeírását helyezi kilátásba, és létrehozzák a Kutyahatóságot is, a gazdinak az Ebtartók Egyesületétôl kapott igazolványt kell bemutatnia a rendôrségen, és polgári felelôsségbiztosítással kell rendelkeznie a gondozásában levô állat okozta esetleges károk rendezésére.
Vajon mindez elegendô lesz-e ahhoz, hogy az avatatlan és avatottnak minôsülô kezekben levô veszélyes "pit" és más "bullok", a bandogok és rottweilerek és egyéb hasonló agresszivitásra képes társaik száma megfogyatkozzék?
Nem titok, hogy a szabályt erôsítô ritka kivételeket leszámítva a harci kutyák tartása eddig sem a bérbôl és fizetésbôl tengôdôk szórakozása volt. Merthogy a már korábban betiltott, de azért mégis megrendezett kutyaviadalokon, ahol egymást marcangolták halálra az ebek, nem babra ment a játék. E férfiasnak tartott játékokon kemény pénzek forogtak kockán, s ily módon szemet hunytak mindazok, akiknek eddig is kötelességük lett volna a törvények betartatása. A korábbi tapasztalatok szerint kibúvók ezután is lesznek, a kilátásba helyezett pénz- és börtönbüntetések ellenére is.
Vagy mégse elôlegezzünk bizalmatlanságot a sürgôsségi kormányrendeletnek, amely betiltja a harci kutyák kereskedelmét, a kutyatartókat pedig arra kötelezi, hogy a rendelet életbe lépését követôen 60 napon belül sterilizálják a gondozásukban levô állatokat, szaporodásuk megakadályozása érdekében?
És higgyük el, hogy a helyzet rendezésére elegendô lesz a következôkben felállítandó szakhatóság, amely talán Romániában is érvényesíti majd a kutyatartás nemzetközileg is elfogadott szabályait?
Mivel az utóbbi idôben sok személy esett kutyák agresszivitásának áldozatául, és mivel az érvényben levô törvényeket az Európai Unió törvényeihez kellett igazítani, a kormány április 25-i ülésén elfogadták a veszélyes és agresszív ebek tartásának feltételeirôl szóló sürgôsségi kormányhatározatot.
A nemzetközi statisztikák információit figyelembe véve a veszélyes kutyafajtákat két csoportba osztották. Az elsô csoportba tartoznak a harci kutyák, a pitbull, a boerbull, a bandog és ezek keverékei, amelyek importja, forgalmazása, tartása és közterületeken való sétáltatása tilos. A második kategóriába tartozik a staffordshire, bullterrier, american staffordshire terrier, tosa, rottweiler, argentín dog, mastino napolitano, fila braziliero, mastiff, kaukázusi juhász kutya, cane corso és ezek keverékfajtái.
Az elsô kategóriába tartozó ebek importja, adásvétele, a tulajdoncsere bûncselekménynek minôsül és az ebek elkobzásával, továbbá 2-tôl 7 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtható. A második kategóriába tartozó kutyafajták tartását, adásvételét, sétáltatását korlátozzák.
A sürgôsségi kormányhatározat hatályba lépése után számított harminc napon belül létrehozzák a Kutyahatóságot a Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdôgazdálkodási Minisztérium keretében. A minisztérium 30 napon belül dolgozza ki a Kutyahatóság mûködési szabályzatát és feladatkörét.
A sürgôsségi kormányhatározat be nem tartása 30 millió lejtôl 100 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújtható. A 3 évtôl 10 évig terjedô börtönbüntetés abban az esetben róható ki az ebtartókra, ha az ebek súlyos testi sértést okoznak. Ha a kutyák támadásának halálos áldozata is van, akkor a börtönbüntetés 5-tôl 15 évig terjedhet.
A kormányrendelet a harci kutyák tartására és a kutyaviadalok megszervezésére vonatkozó büntetéseket megszigorította.
A második kategóriába tartozó kutyafajták beszerzése a következô feltételek mellett engedélyezett: a tulajdonosok és az ebek átmeneti tartói 18 évet betöltött cselekvôképes személyek lehetnek, akik erôszakos cselekmények miatt nem voltak elítélve.
A sürgôsségi kormányhatározat értelmében valamennyi ebet kötelezô bejelenteni és azonosítani.
Az emberi jogok védelmében és tiszteletben tartásáért szervezett aláírásgyûjtést Marosvásárhelyen tegnap az Amnesty International nemzetközi nemkormányzati szervezet. A Színház téren, a mintegy 20 fiatalból álló kezdeményezôcsoportot Demeter Adorján Csaba irányította. Kérdésünkre elmondta, hogy Romániában a marosvásárhelyi az egyedüli csoport, amely mûködik. "Az Amnesty International 1960-ban jött létre, azóta több mint 75 országban tevékenykednek csoportok . Ezzel a nyilvános megmozdulással egyrészt azt szeretnénk elérni, hogy a marosvásárhelyiek jobban megismerjenek, másrészt két eset miatt tiltakozunk: egyik egy törökországi lány esete, aki már több mint három éve börtönben van, mert kurdnak vallotta magát, számára igazságos ítéletet kérünk, a másik pedig egy grúziai eset, amikor szélsôséges ortodox csoportosulások Jehova- tanúkat és baptista tagokat többször megtámadtak és ütlegeltak. A marosvásárhelyi kezdeményezô szervezet kb. 50 tagot számlál, ide fôként a Bolyai és Unirea tanulói jöttek el és jelen vannak amerikai önkéntesek is. Az aláírásokat elküldjük a nagykövetségekre.
Ami a hazai eseteket illeti, a romániai Amnesty International a honi visszaélések miatt nem tiltakozhat, mi ún. jelentéseket küldhetünk külföldre és akkor a külföldi Amnesty International tagok tiltakoznak a romániai esetek ellen".
A 15 órakor megkezdett aláírásgyûjtési akció során a fiatalok zenével hívták fel a közönség figyelmét a szervezetre, majd pantomim játék által próbálták bemutatni azt a két esetet, ami miatt tiltakoznak.
Szombaton délelôtt a megyei környezetvédelmi felügyelôség székhelyén a szakemberek és a civil társadalmi szervezetek megvitatják a Kelemen-havasokban létesítendô nemzeti park stratégiáját, amelyet a Rhododendron környezetvédelmi szervezet, a felügyelôség és a megyei tanács állított össze.
A nemzeti park létesítését a suceavai környezetvédelmi felügyelôség kezdeményezte. 1990-ben minisztériumi határozattal 15.000 hektáron megalakítják a parkot, 200 hektárt tudományos rezervációként jelölnek meg. A Kelemen-havasok jellegzetessége, hogy ez Románia leghosszabb vulkanikus eredetû gerince, több antropomorf alakú sziklaképzôdmény található itt, e magas vidék értékes kincse a jégkorszakból származó havasi cirbolyafenyô. Mindezekért döntöttek úgy, hogy e hegységet védetté nyilvánítják. 1991-tôl hozzáfogtak a déli, a Maros megyei övezet tudományos kutatásához is. A javasolt dokumentáció szerint a park újabb 11.000 hektárral – amibôl 8118 ha erdô – bôvülne, s így Suceava, Maros és Beszterce- Naszód megyék területén összesen 24.001 hektárt helyeznének különleges védettség alá. A nemzeti parkok ökoszisztémáinak a megôrzését szigorú törvények szabályozzák. A szóban forgó stratégia a nemzetközi normákat igazítja a Kelemen-havasokbeli sajátosságokhoz, illetve olyan hosszú távú tevékenységi program megvalósítását javasolja, amivel létrehozzák, mûködtetik a nemzeti park adminisztrációját. Az elôkészített dokumentum külön fejezetben foglalkozik a biodiverzitás, illetve a különbözô ökoszisztémák megôrzésével. Ennek érdekében különleges programot fogadnak majd el a park közvetlen szomszédságában levô területeken az erdô-, vadó és halgazdálkodásról. Ugyanakkor tervben van számos kitermelt parcella újraültetése, a volt kénbánya meddôhányójának a rehabilitálása. Mivel kevés terület kivételével a park nem kizárólagos tudományos rezerváció a stratégia nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelmi nevelésre, illetve a környezetkímélô turizmus fellendítésére. Ezért a park területén, de a Maros völgyében is oktatási központokat létesítenek majd és tervezik számos ismeretterjesztô kiadvány szerkesztését is. Korlátozni, illetve ellenôrizhetô keretekbe szeretnék vonni a turizmust is. Ez azt jelenti, hogy a gerinc fele vezetô erdôkitermelô utakat sorompókkal lezárják. Lesz egy turisztikai központ is, ahol ismeretterjesztô szórólapokkal, információkkal látják el az érdeklôdôket. Kilátásba helyezték a Ratosnya völgyében egy korszerû kemping létesítését. Csak meghatározott turistaösvényeken lehet majd eljutni a látványosságokhoz. A park igazgatóságának külön székhelyet terveznek, itt lesz a parkôrség és a hegyi mentôk "fôhadiszállása" is.
Mivel a legnagyobb veszélyt a védett növényzetre a legeltetés jelenti, a stratégia külön fejezetben foglalkozik e tevékenység korlátozásával. S bár itt is nagyon szigorúak a követelmények, talán ennek a rendezése okozhat majd legtöbb fejtörést a park közigazgatóinak.
A népszerûsítésért a nemzeti park intézményesítésében mindenképpen számítanak a megyei, mindenekelôtt a Maros völgyében levô községek helyi tanácsai, polgármesteri hivatalai, de leginkább a lakosok támogatására. A stratégiában kiegészítô programként szerepel a Maros völgye – Déda–Maroshévíz közötti szakasz – fenntartható fejlesztési terve is. Itt elsôsorban a falusi vendégfogadás, a turisztikai szolgáltatások fellendítésére gondoltak a tervkészítôk. Az elképzelést az érdekeltek kiegészítik, véglegesítik, mivel ennek alapján mûkôdik majd a nemzeti park közigazgatósága.
Hétfôtôl igényelhetô az oktatási támogatás
A magyarországi választás kimenetelének alapvetôen nem volt hatása a magyar igazolványok iránti romániai igénylések alakulására – jelentette ki az MTI-nek Székely István, a Kolozsváron mûködô központi tájékoztató iroda vezetôje.
Székely elmondta, hogy a két magyarországi választási forduló után két – egymást hatásaiban kioltó – összességében néhány százaléknyi mozgást eredményezô tendenciát tapasztaltak. Mint mondta, voltak helyek, ahol néhány százalékkal megnôtt az igénylések száma, mondván, addig kell kérni az igazolványt, amíg nem késô, másutt viszont ugyanilyen arányban kevesebb igénylés érkezett az igazolvány jövôje miatti elbizonytalanodás következtében.
A központi iroda vezetôje elmondta, hogy mostanáig összességében 160 ezer személy kért magyar igazolványt Romániában. A kérvényezôk közül 65 ezer ember számára már elkészült Magyarországon az igazolvány.
Megkezdôdött a diák- és pedagógus- igazolványok, valamint az oktatói kártyák iránti kérvények beadása is: ezekre eddig összesen mintegy 5600 igény érkezett.
A magyar igazolványok iránti igény alakulását Székely szerint a közeljövôben két újabb tényezô befolyásolja majd. Egyrészt hétfôtôl már Romániában is igényelhetô az oktatási-nevelési támogatás, másrészt megkezdôdött a fôszezon a mezôgazdaságban.
Az Illyés Közalapítványtól pályázat útján azok a szülôk igényelhetnek oktatási-nevelési támogatást, akiknek legalább két kiskorú gyermekük van. A támogatás évi 20 ezer forint minden olyan gyermek után, aki magyar nyelvû óvodába jár, illetve az általános és középiskolában magyar nyelven tanul.
Miután a támogatás odaítélésének egyik alapfeltétele a magyar igazolvány, várható, hogy ez az igénylések számának növekedéséhez fog vezetni. Az eddigi 160 ezer igénylésnek csak 15 százaléka volt kiskorú számára kért igazolvány.
Székely szerint az igazolványok kiadásának várható alakulását tekintve elég lesz az idén az az 1,2 milliárd forint, amelyet erre a célra a magyar kormány ebben az évben elkülönített.
Távlatokban ennél jóval nagyobb összegre lesz szükség, mivel az elmúlt tanév statisztikai adatai azt mutatják, hogy közel 190 ezer kiskorú részesült magyar tannyelvû oktatásban Romániában. (Arról egyelôre nincs statisztikai adat, hogy közülük hány az egyetlen gyermek.)
A mezôgazdasági fôszezon az igénylések számának bizonyos csökkenését eredményezi majd.
Székely szerint mindent egybevetve a közeljövôben az várható, hogy a jelenlegi heti 10-11 ezer magyar igazolvány iránti igény változatlan marad.
Az év végére várhatóan összesen 1 millió magyar igazolványt igényelnek majd, s az igénylôk fele romániai magyar lesz.
Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül – jelezte pénteken Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár.
Chlebo a héten, szerdán Bukarestben járt, ahol román kollégájával, Cristian Diaconescuval a kérdés koordinálásának szándékában állapodott meg.
A szlovák diplomata pénteki nyilatkozata szerint Bukarest egyelôre elégedett a magyar jogszabályhoz kapcsolódó egyetértési nyilatkozatban rögzítettekkel, de "a közeli napokban arra kívánják emlékeztetni Magyarországot, hogy Budapest a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály aláírásától számított hat hónapon belüli módosítására kötelezte el magát" – fogalmazott a szlovák diplomata nyilatkozatát ismertetô SITA hírügynökség.
Chlebo túlságosan derûlátónak ítéli meg Mikulás Dzurinda szlovák kormányfôt, aki korábban úgy vélekedett, hogy Pozsony és Budapest a magyarországi választásokat követô egy hónapon belül egyezségre jut. A szlovák államtitkár ennél óvatosabb, mert mint mondta: "Budapesten máig nem hirdették ki a választások hivatalos végeredményét és egyelôre azt sem lehet tudni, vajon Mádl Ferenc köztársasági elnök kire bízza a kormány megalakítását. Várni kell tehát, amíg Magyarországon létrejön a szlovák féllel tárgyalni képes partnerintézmény" – hangsúlyozta a szlovák diplomata.
Chlebo meggyôzôdése szerint a magyar-román egyetértési nyilatkozat sietôs megszületésének kedvezett az a körülmény, hogy ígéretesre fordultak Románia NATO- tagságának esélyei.
"Politikai szempontból a Románia képviselte irányvonal maradéktalanul megfelel a NATO-tagországok elvárásainak, de hasonló súlya van a térségen belül betöltött és nagyon hangsúlyos román stratégiai pozíciónak is" – fogalmazott Jaroslav Chlebo.
A román államfô szerint az átmenet korát élô országokban olyan gazdasági és társadalmi problémákkal magyarázható a szélsôjobb jelenléte, amelyek fogékonnyá teszik az embereket a demagógiára és a populizmusra.
Franciaországban ugyanezt a jelenséget Ion Iliescu némileg meglepônek tartja. A La Libre Belgique pénteki számában közölt interjúban a lehetséges okok között említette az európai integrációt. Szerinte a franciák nagyon kényesek a szuverenitással kapcsolatos problémákra és arra, hogy az integráció folyamatában tekintettel kell lenni a "nemzeti tényezôre".
Az elnök maga is úgy véli, hogy az integráció szükségszerû, de építésének módja más kérdés. Az európai intézményeket politikai téren is erôsíteni kell, "de nem szabad elhanyagolni a nemzeti tényezôt, amely nagyon fontos, még az uniós tagországok számára is". A mérsékelten konzervatív belga napilap emlékeztet arra, hogy a 2000 ôszén tartott elnökválasztásokon a románoknak a kommunistából lett szociáldemokrata Iliescu és az ultranacionalista, idegengyûlölô, antiszemita Corneliu Vadim Tudor között kellett választaniuk. A demokratikus politikai erôk összefogtak Tudor ellen, s a lap szerint ennyiben van bizonyos párhuzam az akkori romániai és a mostani franciaországi helyzet között. Tudor végül a szavazatok egyharmadát kapta, amit Iliescu az elôzô jobbközép kormány kudarcainak tulajdonít. Következetes kormánypolitika híján a gazdaság négy éven át hanyatlott, s emiatt gazdasági mutatói még mindig elmaradnak a forradalom elôttitôl: a GDP mindössze 80, a vásárlóerô pedig 60 százaléka az 1989-es értéknek. "Az emberek elgondolkodnak azon, hogy mit ér a demokrácia és a piacgazdaság, ha rosszabbul élnek, mint azelôtt" – állapította meg Iliescu. Az elnök Románia EU- és NATO-csatlakozásában látja az egyetlen esélyt arra, hogy az ország behozza jelentôs lemaradását a Nyugattal szemben. Elismeri, hogy jelenleg Románia az utolsó helyen áll az EU-csatlakozási tárgyalásokon, de reálisnak tartja azt a célt, hogy jövôre valamennyi fejezetet lezára. A NATO- csatlakozást illetôen abban bízik, hogy a szeptember 11-i merényletek után más megvilágításba került a szervezet kibôvítésének szükségessége. Kialakult a terrorizmus elleni harc új stratégiai koncepciója, és a bôvítést most már az európai stabilitást erôsítô tényezôként értékelik. Márpedig a balkáni térség a legtörékenyebbek közé tartozik Európában, Románia és Bulgária viszont a NATO partnereként szerepet játszott a stabilitás erôsítésében – állapította meg Iliescu.
Valóságos melegágya a bûnözésnek a Köln-Bonn-Düsseldorf-Aachen négyszög által behatárolt terület. A számos autópályával behálózott térség tíz településén mintegy félmillió ember él kertes családi házakban.
A vidék csendje csalóka Frechen és Kerpen környékén. A bûnözôk minden irányból érkeznek a településekre, és ennek okát Heinz Böhmfeld fôfelügyelô elsôsorban abban látja, hogy igen sok a felhajtó az autópályákra.
Nem ritkaság, hogy 24 óra alatt 13 betörést is elkövetnek ezen a vidéken és jóformán nem múlik el nap súlyosabb bûncselekmény nélkül. Ezért a rendôrség új módszerhez folyamodik: házról házra haladó ôrjáratok ellenôrzik a lakók biztonságát, és érdeklôdnek náluk a környéken elkövetett bûncselekményekrôl.
A bûnelkövetôk e térségben amolyan utazó alvilágot alkotnak. Lengyelországból, Romániából, Hollandiából, Belgiumból, Albániából és Jugoszláviából érkeznek. Sûrûn váltogatják tartózkodási helyüket Németország egyes tartományaiban, és hamis személyi adatokat adnak meg. Az éjszakákat autókban vagy rokonoknál töltik. Fôleg készpénzre és ékszerre vadásznak, de elvisznek mindent, ami mozdítható.
Többnyire éjnek idején lépnek akcióba, hajnali kettô és reggel hat óra között. Bukóra hagyott ablakokon keresztül vagy a zárak lefeszítésével jutnak be a házakba. Egyesek elôre "felderítik" a terepet: becsengetnek házakba és ha otthon találnak valakit, akkor azzal vágják ki magukat, hogy eltévedtek és útbaigazítást kérnek. Kedvelt céljuk a szabadon álló lakóház, mögötte nagy kerttel.
Az utóbbi idôben elôszeretettel "kötöttek el" ezekbôl autókat, méghozzá úgy, hogy betörtek a házba, s mialatt a tulajdonos békésen aludt, ellopták az eredeti autókulcsot és minden gond nélkül elhajtottak a lopott kocsival – olvasható a DPA összeállításában.
Tizenkét marosvásárhelyi RMDSZ-tanácsos interpellációt nyújtott be kedden Dorin Florea polgármesterhez és Ovidiu Natea prefektushoz a 215-ös helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó, az RMDSZ-frakció által még tavaly elkészített programmal kapcsolatban.
A tanácsosok nehezményezik, hogy többszöri, a tanácsülések alkalmával történt felvetéseik ellenére a program néhány pontját a mai napig sem ültette gyakorlatba a polgármesteri hivatal. Kérik, hogy 2002. május 31-ig szereljék fel az utcanévtáblákat azon utcák esetében, ahol a városrendezés folyamán új neveket adtak, valamint azoknál, ahol az utcaneveket megváltoztatták. Követelik továbbá a 2000. évi 17-es megyei tanácsi, és a 2001. évi 217-es helyi tanácsi határozat alkalmazását, a két szóban forgó határozat új utcáknak ad nevet illetve változtat meg egyes elnevezéseket. Az interpellációban hangsúlyozzák: a tábláknak kétnyelvûeknek kell lenniük, a helyi tanács 2001. évi 39-es határozatának megfelelôen. Továbbá, az utcanévtáblák felszerelését 2002. december 31-ig be kell fejezni. Az RMDSZ- tanácsosok követelik, hogy a májusi tanácsülésre a végrehajtó apparátus mutassa be a tábla-felszerelési ütemtervet, hónapokra lebontva, valamint azt, hogy a város bejáratainál fejezôdjön be a helységnévtáblák felszerelése. "Mi az oka annak, hogy a régi helységnévtáblákat, amelyek nem felelnek meg az érvényben lévô törvényeknek, még mindig nem szerelték le?" – teszik fel a kérdést a polgármesternek és a prefektusnak az RMDSZ-tanácsosok.
Újabb dimenziókat kaphat az olaszországi Lecce tartomány és a Maros megye közt régóta ápolt és egyre jobban kibontakozó kapcsolat. A leccei olasz–román baráti társaság elnöke, Oronzo Marino vezetésével a megyénkben tartózkodó küldöttség ismertetése szerint elhárultak azok a jogi akadályok, amelyek egy régi szándékuk útjában álltak, ti. hogy romániai munkaerôt alkalmazzanak az olasz idegenforgalmi idényre. Noha a megszabott kontingens szerint Lecce tartomány csupán 84, nem európai közösségbeli munkaerôt alkalmazhat, a vendégek elmondták, hogy szándékuk szerint a legtöbbjüket Maros megyébôl verbuválnák. A Porto Cesareo településen mûködô turisztikai cégekkel történt megbeszélést követôen a munkaerô-közvetítést a baráti társaság vállalja magára, valamennyi kiválasztottal egyéni munkaszerzôdést kötnek, a munkavállaló az olasz törvények védelme alatt fog állni, ami azt jelenti, hogy átszámítva legkevesebb havi nettó 13 millió lejt vághat zsebre a három hónapos szezon alatt, ami mellett szállást és étkezést is biztosítanak. Egyelôre fiatal, vendéglátóipari szakképzettségû, elsôsorban nôi munkaerôt keresnek.
Tisztában vannak azzal – mondták az olasz vendégek –, hogy ez a szám roppant alacsony, ráadásul ez nem kizárólag a román állampolgárokra vonatkozik, de remélik, hogy ez csak a kezdet, s a jövôben nem csupán szezonmunkára várnak munkaerôt Romániából.
A látogatás célja azonban nem korlátozódott erre, hanem a kapcsolatok széles skálájú ápolása volt. A megyei tanfelügyelôségnél két-két iskola testvériskolai szerzôdésének megkötését készítették elô, kívánják a Petru Maior egyetem és a leccei egyetem (kifejezték azon óhajukat, hogy román tanszéket indítsanak Leccében), illetve az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a ferrarai egyetem közötti kapcsolatok szorosabbra vonását is.
A küldöttséggel tartott a leccei kereskedelmi kamara képviselôje, signor Dellafonte is, aki a megyei kereskedelmi és iparkamaránál egy kerekasztal szervezésérôl tárgyalt. A tervezett megbeszélés a két megye üzletembereinek bevonásával történik majd, amelyen egyrészt a Maros megyeiek megismerhetik az olasz üzletvezetési stílust, másrészt az olaszok a romániai üzleti viszonyokról tájékozódnának esetleges befektetések reményében.
Mielôtt a május 2-i hangverseny felôl kérdeztük volna Vasile Cazan mûvészeti igazgatót, kértük, tekintsünk vissza a filharmónia utóbbi két csütörtöki hangversenyére.
– Eseményszámba ment valóban mindkettô – mondotta, így folytatva: Már öt éve, hogy meghonosítottuk évadunkban a filmzene-hangverseny-sorozatot, nagy sikerrel. Shinya Ozaki mester a múlt héten kedveskedett a hallgatóságnak ilyen összeállítással. Nemcsak a zene, hanem az a plusz is, amit a mester a muzsikába belevisz, figyelemre méltó. Boldog, ha örömöt szerezhet a hallgatóságnak. Nagyon sok volt a fiatal. Örülünk, hogy fogékonynak bizonyul ez a nemzedék is, spontán módon érdeklôdik a zenekultúra és mindaz iránt, ami érték a zenében. Ami pedig a 25-i hangversenyünket illeti, Csajkovszkij Manfréd szimfóniájával régóta vagyunk adósai a közönségnek. Számomra, akinek a ZENE jelenti a MINDENT, Ozaki mesternek és szimfonikusainknak köszönhetôen kiválónak tûnt a tolmácsolása! Igor Borodin herceg könnyed, hangulatos, ritmusos, színes táncai – Polovec táncok – hallatán méltán kelt vastaps. Mint ahogy ezt követôen a gyönyörû Mozart- hegedûverseny – 1. B-dúr – esetében is, melyet a nagyon tehetséges, igen sokat ígérô fiatal elôadómûvész, a marosvásárhelyi Péter Béla adott elô. Nagyon szeretem a tónusát. Debütánsként bizonyított. Gratulálunk sikeréhez, nyilvánvaló komolyságához, szorgalmához –zárta mondandóját Vasile Cazan.
A május 2-án este 7 órától kezdôdô vokálszimfonikus hangverseny jelentôsnek bizonyul. Elhangzik Brahms 2. B-dúr Zongoraversenye, melyben a szerzô nagyon épít e hangszer adta lehetôségekre, az elôadó és a zenekar közötti együttmûködésre. Ezúttal a japán Mitani Om az, akinek együtt kell majd lélegeznie a zenekarral. Másrészt olyan mû is megszólal – Cherubini c-moll Rekviem –, melyet filharmóniánk nem tûzött még mûsorára. Gyönyörû vokálszimfonikus mû, melyben a szerzô nagy feladatot ró a kórusra. Kár volna nem menni a koncertre. Csodálatos muzsikában lehet részünk.
A Petrom Országos Kôolajipari Társaság a jövô héten a gékocsi-üzemanyagok árának újabb emelkedését jelenti be. Az új árak május elsejétôl lépnek érvénybe, a kôolajipari termékekre kivetett illetékek nôvekedésével egy idôben, jelentette ki Ion Popa, a Petrom vezérigazgatója. Popa szerint az illetékek növekedése 3 százalékkal befolyásolja majd az üzemanyagok árát. Egy jelenleg még a parlament elôtt levô, a képviselôházban viszont már elfogadott sürgôsségi rendelet szerint május elsejétôl nônek többek között az alkohol, a dohányáruk, az üzemanyagok és a kávé árában szereplô illetékek. A kormány szerint az ólmozott benzin tonnánkénti illetékének 290 euróról 319 euróra, az ólommentes benzin illetékének pedig 235-rôl 262 euróra történô növekedése az ólmozott benzin árát literenként 650 lejjel, az ólommentes benzinét 610 lejjel emeli.
Öt éven belül a jelenleginél csaknem tízszer több, legkevesebb 500 ezer Dacia típusú gépkocsi gyártását tervezi az autógyár francia tulajdonosa. Constantin Stroe, a Dacia autógyár vezérigazgatója elmondta a Ziarul Financiar lapnak, hogy a tervezett félmillió gépkocsiból 200 ezer Romániában, a többi külföldön, Oroszországban és más, egyelôre még nem eldöntött országokban készül majd. A termelés felfuttatását számos új modellel, köztük az évek óta emlegetett, a tervekben X90 néven szereplô, várhatóan mindössze 5 ezer euróba kerülô "népautóval" kívánják megalapozni. A francia tulajdonos azzal számol, hogy a jelenlegi veszteségeket 2004-2005-re lehet majd megszüntetni.
Adrian Nastase pénteken azt kérte a belügyminisztériumtól, alkalmazzon rendkívül szigorú módszereket azok ellen, akik nem tartják be a közlekedési szabályokat, és alkoholt fogyasztanak, mielôtt a kormányhoz ülnének. Nastase a prefektusokkal való telekonferenciáján rámutatott, a hatóság folyamatos figyelmeztetéseit "senki nem veszi figyelembe", és Luca Stefanoiu PSD-képviselô közlekedési balesete, amely gyermekhalállal végzôdött, azt bizonyítja, hogy "a felelôsség teljes hiánya mindenkire nézve katasztrofális következményekkel járhat". Nastase emlékeztetett rá, hogy Romániában sokkal nagyobb a közúti balesetek száma, mint Európa más országaiban.
Delfinpusztulás a Fekete-tengeren
Közel száz élettelen delfint és több száz kilométernyi halászhálót találtak a konstancai határôrök a Fekete-tengeren, abban a gazdasági zónában, amely kizárólag Romániához tartozik. A határôrség hét török orvhalászhajót fogott el ezen a területen a múlt héten. Florian Gheorma ezredes, a Konstancai Határôrség Hajóosztagának parancsnoka azt nyilatkozta, a több száz kilométernyi hálót, a majdnem száz halott delfint, három elpusztult cápát és több rombuszhalat 40 mérföldre Tuzlától találták meg, ahol a török orvhalászokat elfogták. Rámutatott, csupán 12 delfint és 20 kilométer hálót húzott a fedélzetre, mivel a többi hal büdösödni kezdett. Gheorma hozzátette, több kilométernyi háló és hal továbbra is a tengerben maradt, és "amit a török orvhalászok mûveltek, az rettenetes". Múlt héten a konstancai határôrök több mint száz figyelmeztetô lövést adtak le, hogy visszatarthassák a román vizekben halászó hét török halászhajót. A török hajók tengerészei több tíz zsák halat dobtak a tengerbe.
A fogarasi Nitramonia vegyi kombinát és a Viromet Victoria körülbelül 30 szakszervezeti tagja tüntetett pénteken két órán keresztül a brassói prefektúra elôtt. A szakszervezeti tagok a vegyipar és a petrolkémia ágazataihoz tartozó üzemek gazdasági és szociális helyzetével elégedetlenek. "A tiltakozásoknak egyetlen célja, hogy az alkalmazottak megtarthassák munkahelyeiket a vegyipari és petrolkémiai üzemekben", nyilatkozta Alexandru Bica, a fogarasi Nitramonia társaság Nitramonia-Rompiro szakszervezet elnöke. A tiltakozók véleménye szerint a szociális feszültségeket a mûtrágyapiac fellendítésével, a gáz-, villany-, hôenergia- adósságok átütemezésével és az alapanyagok árának stabilizálásával lehetne megoldani.
Nyolcvanegy kolozsvári iskola igazgatója pénteken piros- sárga-kék futball-, kosár-, gyógy- és kézilabdákat kapott a polgármesteri hivatalban. A kolozsvári iskolák trikolór labdákkal való megajándékozását Gheorghe Funar kezdeményezte, az ötlet megvalósítása egy szászvárosi cég nevéhez fûzôdik. Az ajándékot a magyar iskolák is megkapták, az intézmények igazgatói szerint a gesztus szép volt, a labdák színe nem számít, mivel a sport egyetemes foglalatosság, amely nem figyel a résztvevôk nemzetiségére. Gheorghe Funar kijelentette, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumnak is küld piros- sárga-kék labdákat.
Súlyos harcok robbantak ki pénteken a Jordán nyugati partvidékén fekvô Kalkilija városában. Fegyveres palesztinok elsáncolták magukat egy házban, és géppuskával lôttek izraeli helikopterekre – jelentette a DPA, palesztin forrásokra hivatkozva. A harcokban az izraeli rádió jelentése szerint két palesztin szélsôséges meghalt, 13-at ôrizetbe vettek. Az izraeli katonák péntek hajnalban nyomultak be ismét a palesztin önkormányzatú helységbe, amelybôl még április 9-én kivonultak. Izraeli közlés szerint az elsô bevetés alkalmával a legtöbb körözött szélsôséges el tudott menekülni. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy a hadseregnek még ellenôriznie kell terroristákról szóló jelentéseket, de nem áll szándékában hosszabb ideig bent maradni Kalkilija városában.
Erôs robbanás volt csütörtökön New Yorkban, a Manhattan déli részén található Chelsea negyedben, az Apex mûszaki szakközépiskola épületénél. A New York-i polgármesteri hivatal közlése szerint negyvennél többen megsebesültek, és tíz személy állapota válságos. A közeli St. Vincent kórház hat életveszélyes sérültrôl tudott. A helyszínen tartózkodó tûzoltók egyike azt mondta, nincs terrorcselekményre utaló gyanús körülmény. Michael Bloomberg polgármester tragikus balesetrôl beszélt nyilatkozatában. Az oktatási intézményben számos mûszaki berendezés, motor, gép üzemeltetését és karbantartását is tanítják – ez a körülmény növeli a baleset valószínûségét. Egy tûzoltósági szakértô feltételezése szerint szerelési munka során alkalmazott gyúlékony anyag idézhette elô a robbanást. A sérültek nagy része járókelô volt, akit az épületbôl kirepülô üvegdarabok és törmelékdarabok találtak el.
Az ünnepekre való tekintettel a szakminisztérium úgy döntött, hogy a közoktatási intézményekben május 1–. között nem lesz tanítás – tájékoztatta szerkesztôségünket Donáth Árpád fôtanfelügyelô-helyettes.
A Református Kollégium – Bolyai Farkas Elméleti Líceum Öregdiákjainak Baráti Köre emlékünnepélyt szervez április 29-én, hétfôn 17 órától a Bolyai Farkas líceum dísztermében az iskola fôiskolává válásának 284. évfordulójára. A rendezvényen méltatják a jeles professzorokat, valamint Koncz Józsefet, az iskola történetíróját, megjutalmazzák a sikeresen pályázó diákokat. Az egybegyûltek meghallgathatják a Református Kollégium kórusának mûsorát is.
Zárva lesz a városháza és az adóhivatal
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban hétfôn és kedden a megszokott program szerint dolgoznak, szerdától május 7-ig munkaszünet lesz. Az adóhivatal május 1–5. között lesz zárva, május 6-tól, hétfôtôl az eddig is alkalmazott rend szerint, vagyis 8-12 óra között fogadják az adófizetôket.
Az elhelyezési központokban élô gyerekek támogatása érdekében a kormány, az országos gyermekjogvédelmi hatóság, az Otthon Alapítvány, a fôispáni hivatalok támogatásával könnyûzeneturnét szervezett. A Ti, a jövô generáció címmel szervezett rendezvényen fellépnek: aValahia, Axxa, As XX, Vitamina Dance, Extra, Atipi-k, Music Impact, Alexandra Ungureanu, Maria Ardeleanu, Florin Apostol és a 041 moderntánc-csoportok. A koncerteken adományokat gyûjtenek az árva gyermekek megsegítésére. Marosvásárhelyen a rendezvényt április 28-án, vasárnap 19 órától tartják a Kultúrpalota nagytermében.
A Pro Európa Liga második alkalommal szervezi meg a Roma Vezetôk Iskoláját. A háromnapos rendezvényen közel húsz, az ország különbözô részeibôl összegyûlt romának az eredményes pályázatírásról, a pályázati lehetôségekrôl, a szervezetek mûködésének megszervezésérôl, s más hasznos tudnivalókról tartanak elôadást a szakemberek. A tegnapi megnyitó elôtt a felkészítôn részt vevôk Haller István szervezôvel meglátogattak egy helyi roma közösséget.
A mûvészeti líceum diákjai április 30- án, kedden 19 órakor a Kultúrpalota nagytermében tartanak szimfonikus hangversenyt. Vezényel Szônyi Zoltán. Mûsoron: J. S. Bach-, W. A. Mozart-, C. Saint-Saens-, Alexandru Pascanu- darabok.
Kilyén Árpád festményeibôl nyílik kiállítás április 28-án 12 órakor a marosvásárhelyi unitárius templom tanácstermében. Az alkotásokat Tófalvi Zoltán méltatja. A tárlat megtekinthetô május 11-ig, naponta 10 és 15 óra között.
A vasúti menetjegyiroda programja
A marosvásárhelyi vasúti menetjegyiroda a következô program szerint tart nyitva: május 1–5. között zárva, május 6. munkanap, az érdeklôdôket 8-17 óra között szolgálják ki, május 7-én zárva. Az iroda bejáratánál is ki van függesztve az ünnepi nyitva tartás.
A marosbogáti polgármesteri hivatal egy hónapja szereltette fel a kétnyelvû helységnévtáblákat. A hivatalos adatok szerint a község lakosságának 38 százaléka magyar – tájékoztatott Bartha János polgármester, aki azt is elmondta, hogy a táblafestegetôk nem kerülték el Marosbogátot sem, hiszen közel tíz napja a helységnévtábla magyar feliratát festékkel próbálták meg eltüntetni.
Közgyûlés a baráti társaságnál
Elsô közgyûlését tartja hétfôn 19 órától a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Társaság. A szervezôk a tagok mellett szeretettel várnak minden olyan érdeklôdôt, aki szeretne bekapcsolódni a baráti kör tevékenységébe. A közgyûlést a marosvásárhelyi unitárius templom Bolyai téri tanácstermében tartják.
A Máltai Segélyszolgálat mozgássérült személyek számára – nemre való tekintet nélkül – szervez kosárlabdacsapatot. A kezdeményezés célja lehetôséget teremteni a hasznos idôtöltésre, a kapcsolatteremtésre. Az érdeklôdôk a 126-410-es telefonszámon jelentkezhetnek, naponta 20 óra után.
198 millió lejes felszerelést vontak ki ideiglenesen a forgalomból, s 21 millió lejes összbüntetést róttak ki a fogyasztóvédelmi felügyelôk az elmúlt hetekben végzett ellenôrzések nyomán. A fogyasztóvédelmi felügyelôk a távközlési eszközöket és elektronikai cikkeket forgalmazó üzleteket keresték fel. A leggyakoribb észrevételek: a román nyelvû használati utasítás, illetve a szavatossági idôt tartalmazó számla hiánya, a cserealkatrészek rossz minôsége. A fogyasztóvédelmi hivatal telefonszáma: 254-625, 255-153.
Ötvenezernél több látogató kereste fel a 9. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, az április 18-21. közötti mustrán csaknem 600 cég mutatta be és árusította több mint 40 ezer kötetét.
A Budapest Nagydíjat idén Lawrence Norfolk angol író kapta, a 9. könyvfesztivál díszvendég országa ezúttal Itália volt.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése által szervezett programban több mint 250 rendezvény kapott helyet, közöttük könyvpremierek, irodalmi bemutatók, szakmai programok, dedikálások, valamint kiállítások és koncertek.
Az olvasás éve jegyében szervezett könyves rendezvény kiemelkedô szakmai eseményének bizonyult a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése (MKKE) és a TÁRKI közös kutatási eredményének közzététele.
Az olvasási és könyvvásárlási szokásokat elemzô tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt években nem csupán a könyvforgalom, vagyis a könyvek kiadása és vásárlása növekedett, hanem emelkedett a rendszeres olvasók, a házi bibliotékákat létrehozók aránya is.
A rendezvény palettáját gazdagította a visegrádi kiadók, folyóiratok és szerzôk találkozója.
Másodszor rendezték meg az európai elsôkötetes szerzôk fesztiválját, ezúttal tizenhárom, közöttük a legfiatalabb író, a 18 éves francia Anne-Sophie Brasme részvételével.
Az év kiadója, valamint Az év kereskedôje címet másodszor osztották ki a zárónapon. Az idei kitüntetettek: az Ulpius-ház Kiadó és a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság.
Szintén átadták a Budai-díjakat is, amelyeket az oktatásban leghasznosabb tankönyvnek, illetve CD-ROM-nak ítél oda a XII. kerületi pedagógusokból álló bírálóbizottság.
Idén a tankönyvek kategóriájában a Mozaik Kiadó Kft. gondozta Sokszínû matematika kilencedik osztályosoknak címû kiadvány érdemelte ki a Budai-díjat. A CD-ROM-ok közül a Mûszaki Könyvkiadónál megjelent Természetismeret 10-12 éveseknek címû multimédia lett díjazott.
A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) magyar egye- sülete is ünnepségen köszöntette
az elmúlt év legsikeresebb alkotóit.
Az év gyermekkönyve díjat a szépirodalmi kategóriában Szíjj Ferenc, a Szuromberek királyfi címû meseregényével érdemelte ki, Roskó Gábor pedig a könyvhöz készített illusztrációkért kapta az elismerést.
Székely Éva, az olasz gyermekirodalom magyar nyelvû átültetéséért érdemelte ki a fordítás kategóriában a díjat.
Életmû-díjat kapott Komáromi Gabriella, a gyermekirodalom népszerûsítéséért végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként.
Az én könyvtáram címû sorozat gondozásáért elismerô oklevelet kapott a Móra Könyvkiadó.
Az idei könyvfesztiválon is megrendezték a jubiláló alkotók tiszteletére a születésnapi irodalmi szalont.
A Kongresszusi Központ vonzó, vendégmarasztaló, tarka forgatagában természetesen több erdélyi könyvmûhely is jelen volt, a Romániai Magyar Könyves Céh standján, a Pátria Terem színpadán gazdag, színes kínálat, 160 új könyvcím fogadta az érdeklôdôket. Voltak is elegen, vásároltak is a könyvbarátok, de a kitüntetô hely némi hátrányt is jelentett, hiszen a Mentor, a Pallas Akadémia, a Polis, az Impress és a többiek eléggé távolra kerültek a bejárattól, és a pódium is volt, akiket elriasztott, ennek ellenére KÁLI KIRÁLY ISTVÁN, a céh vezetôje nem volt elégedetlen. Elmondta, hogy az erdélyi kiadók is figyelembe veszik immár a magyarországi két nagy könyves eseményt, az áprilisi nemzetközi könyvfesztivált és a júniusi Ünnepi Könyvhét sorozatát, erre külön készülnek, bizonyos köteteiket ezekre idôzítve jelentetik meg. A mostani újdonságlistán 14 friss könyv szerepelt. A siker konkrét szerzôdésekben is mérhetô. A fesztivál állófogadásán néhány nagykereskedô azzal kereste meg az RMKC képviselôit, hogy erôteljesebbé kellene tenni az erdélyi könyvkiadók magyarországi jelenlétét. Ennek ösztönzésére hivatott a könyvhét elôtt rendezendô átfogó sajtótájékoztató és a várható szeptember végi is, amelyre a Fókusz, Líra és Lant Rt. könyvhálózat teremt lehetôséget úgy, hogy szerzôk is kiutazhassanak arra.
Íróink közül most is jó páran jelen voltak a fesztiválon. A Pallas Akadémia április 20-i matinéján a fôszerkesztô Kozma Mária mellett Markó Béla és Bogdán László. Másnap Kovács András Ferenc dedikálta legújabb verseskötetét. S mint Káli Király jelezte, az Ünnepi Könyvhéten még többen lesznek, hiszen csupán az általa vezetett Mentor Kiadó öt kötettel rukkol elô. Bogdán László, Fodor Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár és a fiatal Király Kinga Júlia mûveit juttatják el az anyaországi közönséghez. Persze mindez beleolvad az óriási összfelhozatalba, de a mind szebb köntösû erdélyi magyar könyvtermésnek megvannak a feltétlen hívei, és mindeddig ritkán kellett csalódniuk.
N.M.K.
Markó Béla
Szabad lehessen, éljen emberül,
ne fojtogassák a távolba látót,
ne rettegjen, hogy ô is elmerül
a bûzös sárban, míg a szemhatár
már tág mezôt, már friss eget mutatna,
ne lépjen mérges, úttalan utakra,
ki múltba néz, de eljövôkre vár,
s Jövôt keres, Szerelmet, Életet
ki gôggel él, és mást is gôgre lázít,
kóstoljon bort, nôt, verset és hazát,
s szólhasson, hogyha jobb Tavaszra vágyik!
Szólhasson, hogyha jobb tavaszra vágyik
költôd, míg hideg csillagot virágzik
az ég, s a csíra megvakul a földben,
és szalmát rág a bárány elgyötörten,
pedig lehetne fû, lehetne fény is,
pedig szeretnék még szeretni én is,
hû szószólója lennék a reménynek,
s már nem lehet, hiszen csak tücsökélet
az életünk, meghozza s messze fújja
a szél, de addig is, de újra s újra
legyûrném mind a hallgatag mezôket,
másoknak énekelnék jobb idôket,
hogy ellássanak házuktól hazáig,
dobogj, dobogj csak, versem, mindhalálig.
Illyés Gyula-emlékestet rendeztek kedden a Bethlen Gábor Alapítvány és az Eötvös József Collegium szervezésében Budapesten, a patinás kollégium XI. kerületi épületének dísztermében.
A XX. század nagy magyar költôje születésének centenáriumi éve alkalmából szervezett rendezvényen Csoóri Sándor költô mondott bevezetôt.
Az emlékest mûsorát Bakos István, Bíró Zoltán, Nagy Gáspár és Szabó András állította össze.
Illyés Gyula- és Sinkovits Imre-felvételek is elhangzottak a mûsorban.
Irodalmi Múzeum Kávéház címmel új sorozatot indított Budapesten a Petôfi Irodalmi Múzeum, az elsô vendég – Micsoda útjaim voltak Nekem címmel – Cseh Tamás volt a budapesti intézményben.
A rendezvényeken olyan komponisták, énekesek, elôadómûvészek beszélnek majd életükrôl, pályájukról, akiknek tevékenysége szorosan összefonódott a literatúrával, hiszen számos magyar irodalmi mûvet zenésítettek, illetôleg szólaltattak meg.
A zenei bejátszásokkal színesített májusi összejövetelen Hobóval találkozhatnak az érdeklôdôk.
A szervezôk reményei szerint a késôbbiekben többek között Huzella Péter, Halász Judit és Mácsai Pál is vendégeskedik majd a Károlyi Mihály utcai múzeumban.
Huszonhárom városban, hetvenhárom helyszínen, nyolcvanöt rendezvény szerepel a Fotóhónap pénteken kezdôdött eseménysorozatában. A fotográfia magyar seregszemléjének megnyitóját a Kortárs Mûvészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest várbeli épületében tartották, ahol a világhírû francia fotómûvész, Henri Cartier-Bresson retrospektív kiállítása is vendégeskedik.
A "hivatalosan" május végéig tartó szakmai ünnepet immár hagyományosan a Magyar Fotómûvészek Szövetsége szervezi.
A kiállítási palettán szerepelnek életmû-bemutatók, fotótörténeti és történeti kiállítások, csoportos, illetve vendégtárlatok, szakmai konferenciák.
Az életmûvekbôl válogatott bemutatók között Nádor Ilona Találkozásaim címû kiállítását május 8- tól a Vigadó Galériában láthatják az érdeklôdôk.
Az In memoriam Horling Róbert- emlékkiállítást május 15-tôl a XIII. kerületi Tátra utca 20/b alatti Újlipótvárosi Galériában tekinthetik meg az érdeklôdôk. Az Országos Széchényi Könyvtár film- és fotótára gyûjteményét gazdagító Escher Ká-roly-felvételekbôl a nemzeti bibliotékában rendeznek kiállítást. A MEO Modern Mûvészeti Gyûjtemény, IV. kerületi József Attila utca 4-6. szám alatti épületében a Paul Almasy Párizsa címû kiállítás vendégeskedik. Az Izrael – befalazott fényképek címû, Magdaléne Robinsonová tárlat iránt érdeklôdôket a Szlovák Kulturális Intézetbe (VII. kerület, Rákóczi út 15.) invitálják a szervezôk. A Digitális... vagy nem? Digitális vagy. Nem? vitaestet a Magyar Iparmûvészeti Egyetem fotó szakának közremûködésével rendezik meg május 17- én, a tanintézmény Váci utca 62-64. szám alatti galériájában.
Itt vagyunk a címe a Magyar Fotóriporterek Társaságának május 23-án, a Vigadó Galériában nyíló csoportos kiállításának.
Transz-ibériai impressz címmel tárja Molnár Zoltán spanyolországi és portugáliai képeit a közönség elé a XII. kerületi Ráth György utca 4. szám alatti Nyitott Mûhely galériában.
Öt világrész fotómûvészete címmel Tóth István gyûjteményébôl is láthatnak válogatást az érdeklôdôk. Az évszázad kiváló fotómûvésze címet 1980-ben elnyert alkotó kollekciójából Budapesten, a Harmincad Galériában, majd Békéscsabán nyílik kiállítás. Balla András munkáiból Debrecenben rendeznek életmû-kiállítást. A XXXV. országos középiskolai fotókiállításnak Pécs ad majd helyszínt.
A Fotóhónap programjába határon túli települések is bekapcsolódnak. Az erdélyi magyar fotómûvészek gyûjteményes kiállítása például Székelyudvarhelyen lesz látható. Az eseménysorozatra idôzítetten látott napvilágot a Profi vagy amatôr? címû tanulmánykötet a Magyar Fotómûvészek Szövetsége gondozásában.
A Fotográfia nônemben címû könyvben tíz alkotó – közöttük Ács Irén, Nádor Ilona, Keleti Éva, Molnár Edit és Koncz Zsuzsa – beszél pályájáról, a fényképezésrôl, a világról. A portrécsokor a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg.
Május 15-én kezdôdik a Cannes-i Filmfesztivál
Május 15-én nyílik az 55. Cannes-i Filmfesztivál, amelyen 15 ország 22 alkotása versenyez az Aranypálmáért – jelentették be szerdán Párizsban.
A 11 napig tartó filmvetélkedô zsûrielnöki tisztét idén az amerikai David Lynch tölti be, aki 1990-ben nyerte el a legrangosabb európai filmszemle legmagasabb díját Veszett a világ címû alkotásával, tavaly pedig a Mulholland Drive címû filmje kapta meg a legjobb rendezésért járó elismerést.
A májusi filmvetélkedôre idén rekordszámú jelentkezés érkezett: a hetedik mûvészet termésébôl 98 ország 2281 különbözô mûfajú alkotását küldték be a selejtezôre. A 939 játékfilm közül kiválogatott 22 alkotás között 4-gyel szerepelnek a franciák. Három amerikai és három brit rendezô mûve mellett 2 kínai, egy-egy olasz, kanadai, belga, izraeli, dél-koreai, finn, iráni, orosz, portugál és palesztin mozit vetítenek. Magyar film idén sem jutott be a szakma legnagyobb presztízsû rendezvényére.
A kilenc napig tartó cannes-i filmünnepen számos "veterán" – az olasz Marco Bellocchio, a kanadai David Cronenberg a belga testvérpár Luc és Jean-Pierre Dardenne, a francia Roman Polanski – vesz részt, sok új, sôt elsô filmes rendezô is bemutatkozik.
A versenyen kívül szereplô újító mûvészfilmek kategóriájában 17 ország 21 filmje lesz látható a vetítôtermekben.
A május 15-i premiert Woody Allen
Hollywood Ending címû legújabb filmje nyitja, a május 26-i zárórendezvényen Claude Lelouch And now.... Ladies and gentlemen-je kínálkozik csemegének. A két idôpont között pedig a sztárok hagyományos felvonulása a híres Croisette-en. Köztük lesz Leonardo Di Caprio, Cameron Diaz, Jack Nicholson, Daniel Auteuil, Charles Aznavour, Patricia Kaas és Jeremy Irons, valamint Sharon Stone, aki ezúttal a zsûritag szerepét fogja alakítani – nyilván ellenállhatatlan bájjal.
Mészáros Péter filmje az Aranypálmáért
Mészáros Péter Esô után címû alkotása indul az Aranypálmáért a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjában – tájékoztatta a Magyar Filmunió sajtóirodája az MTI-t. A rangos versenybe összesen tizenegy filmet válogatott be a bizottság. Mészáros Péter munkája – többi között – argentin, osztrák, ausztrál, kanadai, ciprusi és hongkongi rendezôk alkotásaival versenyez.
A rövidfilm-szekció zsûrijének elnöke Martin Scorsese lesz.
A sajtóiroda ismertetése szerint Mészáros Péter már több rövidfilmet készített. Elsô játékfilmje, A bolond gránátalmafa a 31. Magyar Filmszemlén szerepelt, producere Durst György volt, aki az ez évi seregszemlén produceri díjat kapott.
A cannes-i mustrán még egy magyar filmet láthat a közönség. A "Rendezôk két hete" szekcióban Forgács Péter: Bibó breviárium címû alkotását – az idei Magyar Filmszemle kísérleti és kisjátékfilm kategória rendezôi díjas filmjét – mutatják be.
Ebben a szekcióban legutóbb Tarr Béla Werckmeister harmóniák címû filmje aratott sikert.
A Magyar Filmunió közölte azt is, hogy Moldoványi Ferenc Gyerekek – Koszovó 2000 címû dokumentumfilmje újabb három díjjal szaporította nemzetközi elismeréseinek sorát. A film a közelmúltban megkapta a houstoni Worldfest zsûrijének különdíját, a XX. Montevideói Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes díját, és az Arizónai Filmfesztivál dokumentumfilmes fôdíját is.
Tarr Béla filmjeinek világjáró útja is folytatódik; május elején két nagyvárosban – Belgrádban és Montreálban – tartanak retrospektív vetítéseket: Családi tûzfészek, a Kárhozat, az Ôszi almanach, a Panelkapcsolat, a Sátántangó, a Szabadgyalog és a Werckmeister harmóniák címû filmjeit mutatják be.
Négy tokaj-hegyaljai város – Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, Tokaj – önkormányzata immár hetedik alkalommal rendezi meg közösen a Zempléni Nyári Tárlatot, az ez évi program június 23-án veszi kezdetét. Várhelyi Gyula, az idei rendezvényt szervezô szerencsi intézmény igazgatója az MTI-nek elmondta: Szerencs nagy tisztelettel és szeretettel várja, hívja a Zemplénhez kötôdô képzô-, ipar- és fotómûvészek jelentkezését a tárlaton való bemutatkozásra. A kiállításra minden alkotótól legfeljebb három munkát várnak festészet, grafika, szobrászat, kisplasztika, fotó, iparmûvészet mûfajokban, méret és technikai megkötöttség nélkül. A mûvészek alkotásaikkal április 30-ig jelentkezhetnek a négy zempléni város mûvelôdési központjaiban, múzeumaiban, képtáraiban és a Miskolci Galériában.
Az alkotásokat jeles mûvészekbôl álló szakmai zsûri bírálja el.
Talán soha nem vállaltam olyan megtisztelô közéleti szereplést, mint amilyen a mostani. Az a tény ugyanis, hogy az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége idei Nyelvmegôrzés díjá-val Bartha Jánost, az erdélyi nyelvmûvelô mozgalom kiemelkedô személyiségét kívánja elismerni, ennek indoklása engem örömmel tölt el. Nemcsak azért, mert aligha van még körünkben valaki, akit jobban megilletne ez a díj, aki az erdélyi nyelvmûvelô mozgalom érdekében annyit tett volna, mint éppen Bartha János, hanem azért is, mert ezzel – legalábbis részemrôl – orvosolni próbáljuk személyével szemben a kolozsvári nyelvészek közösségének évtizedes közönyét. Személy szerint engem bánt, ha nem én voltam is a szerkesztô, hogy neve nem szerepel a Romániai magyar irodalmi lexikonban, de erre figyelmeztetnem kellett volna a szerkesztôbizottságot.
Életrajzi adatait böngészve, elámulva veszem tudomásul, hogy születési helye a "holt tenger", a Mezôség egyik faluja, a Bethlen melletti Várkudu, ahol a magyar nyelv éppúgy sorvadóban van, mint Sütô András falujában, Pusztakamaráson, de úgy tûnik, éppen az elmúlás termeli ki a nyelvismeret mûvészeit.
Régóta ismerem. Bartha János az ’50-es évek elején, már a Bolyai Tudományegyetem végzôs hallgatójaként a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken gyakornok. A tanszék gazdag könyvtárának anyagát esti tízig böngésztük, azokat a nyelvi ismereteket szívtuk magunkba, amelyeket az akkori idôk elôadásain – a sztálini nyelvtudományi cikkek fényében – nélkülözni kényszerültünk. Megnyugtató balzsam volt, hogy a késô esti csendben Bartha Jancsi elôvette tárogatóját, s felejthetetlen dallamok kíséretében fejezhettük be a napot.
Bár életünk során többször összejöttünk, soha nem került rá sor – vagy már elfelejtettem –, hogy beszélgessünk arról, miként kerül a tanszékrôl a bukaresti Politikai Könyvkiadóhoz, hogy innen hogyan kanyarodott útja a középiskolai tanári pálya felé, hogy lett Sepsiszentgyörgyön, Baróton, majd Mikóújfaluban a magyar nyelv tanára, miért, minek következtében kellett helyet, helységet, közösséget változtatnia. Az azonban tény, hogy amikor 1961-ben a marosvásárhelyi Tanárképzô Fôiskolára kerül, visszatér a nyelvészet, a nyelvtudomány kérdéseinek vizsgálatához, s egyben elkezdi az erdélyi magyar napi- és hetilapokban nyelvmûvelô cikkeinek sorozatát. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztôjeként – lapozva a régi folyóiratszámokat – veszem számba tanulmányait folyóiratunk oldalain. Ír az "orális stílusról", a román nyelvi elemek szerepérôl Asztalos István mûveiben, és társszerzôje egy önálló, Kis magyar stilisztika címû kiadványnak is (1968). Ezután – valószínûleg valamilyen okból megbántódva – nem küld tanulmányokat az NyIK-nak, bár meggyôzôdéssel állítom: azoknak a tudományos dolgozatoknak, amelyeket a marosvásárhelyi és a csíkszeredai ülésszakokon elôterjeszt, szakfolyóiratunkban lett volna a helyük.
De él benne a magyar nyelv szeretete. A nyelvmûvelô, nyelvi ismeretterjesztô cikkeinek sorozata jelenik meg – fôleg a marosvásárhelyi napilapban. Évek során a megjelentetett cikkeinek száma eléri a kétezerötszázat. A helyi rádió nyelvmûvelô rovatának vezetôje és szerkesztôje. Ez utóbbi vonatkozásban ô megint kivétel: orgánuma nem mezôségi, hanem a dikció, a hanglejtés, a hangsúly, hangképzés kifogástalan mestere.
Engedje meg ez ünnepélyes pillanatban "rosszallásomat" is kifejeznem. Indokolatlan szerénysége, a "csak azért is" beállítottság hiánya megfosztotta attól az örömtôl, hogy nyelvmûvelô cikkeinek javát kötetekben lássa. Szinte valamennyi jobb sorsra érdemes erdélyi nyelvmûvelô – a teljesség igénye nélkül, Aradon Brauch Magda, Nagyváradon Dánielisz Endre, Csíkszeredában Komoróczi György, magam pedig a kincses városban, Kolozsvárott a napilapokban közölt cikkekbôl kötetet, köteteket állított össze. Ez a késztetés Bartha János számára ma sem késô. Ô tudja a legjobban, nyelvmûvelô kérdésekben, mint a viccekben is, minden újszülöttnek minden új.
A közelgô 75. születésnapja alkalmából kívánok további munkájában erôt, egészséget, a nyelv szépségeiben örömöt.
* Elhangzott Marosvásárhelyen, 2002. április 20- án, A Magyar Nyelv Napjai rendezvényen.
Budapesti beszélgetés a sepsiszentgyörgyi Bogdán Lászlóval
A Kongresszusi Központ Brahms Termében a csíkszeredai Pallas Akadémia délelôtti bemutatkozásán Markó Béla mellett Bogdán László volt a vendégszerzô. A szoros délben címû frissen megjelent regényét ajánlotta a közönség figyelmébe Kozma Mária, a kiadó fôszerkesztôje. Maga az író e könyve kapcsán kissé távolabbra ment vissza az idôben, egy 1981-es marosvásárhelyi epizódot elevenített fel. Akkor vette át a Román Írószövetség díját, és alulírottnak nyilatkozva részletesen vázolta hosszú távú regényírói terveit, a Promenád-ciklus történeteit. Észlelte az interjúkészítô 21 évvel ezelôtti kétkedô megrökönyödését, és érthetô elégtétellel jelezte, hogy az akkori tervét hiánytalanul megvalósította. Ebbôl indult ki mostani párbeszédünk.
– 1981-ben tényleg úgy gondoltam, hogy annyi váratlan esemény, sorsfordulat következhet még, hogy kicsi az esélye az aprólékosan ismertetett ciklus létrejöttének. Mitôl voltál olyan biztos, hogy megvalósítod az elképzeléseidet?
– Az ember soha semmiben nem lehet biztos, de felírtam magamnak ezeket a címeket, elképzeltem a Promenád címû regényt, és elkezdtem az írást. Sorrendben bizonyos változások keletkeztek, mert ez a tömösi regény, az 1848–49-es történet az emigráns honvédtisztekrôl akkor, a nyolcvanas évek elején a szerkesztôm szerint megjelenhetetlen lett volna. Ezt és az Agitátorok éjszaka címû falutörténetet, mely a kollektivizálásról szól, a végére hagytuk, hátha akkor majd lesz esély a megjelentetésükre. Így a Promenád az Egy reggel Puerto Ricóban címû történettel kezdôdött. 1994-ben jelent meg a hatodik rész, illetve a harmadik kötet, az Eltûnés. Utána látott napvilágot az Agitátorok éjszaka egy másik kiadónál, külön regényként. Ez a két utolsó pedig most a Pallas Akadémia Kiadó gondozásában kerül az olvasó asztalára. Összevontam a két történetet, tükörjátékot csináltam. A két történet egymást tükrözi, és ironikusan tükrözôdik a harmadikban. Van egy élt történet, egy írt történet, a tatár betöréses opera története, tulajdonképpen ez viszi elôre a cselekményt, és van a honvédtisztek története, és mindhárom együtt az autentikus létezés utáni vágyakozásról szól, és hitem szerint arról, hogy miért nem volt ez lehetséges a mi erdélyi viszonyaink között soha. Itt egy autópályát is nehéz autentikusan tervezni, vezetni, nemhogy emberi sorsokat. Az idegenség érzéssora ûzi ezeket az embereket kontinensrôl kontinensre, történetrôl történetre.
Nem lelik sehol a helyüket, nincsenek otthon a világban, nincs otthonuk.
– Az írót is annyi minden kiszámíthatatlan ûzte, ûzi nálunk, ezért is nagy dolog, hogy amit olyan céltudatosan és pontosan elterveztél, azt meg is tudtad valósítani.
– Az életemben elég sok mindent alárendelek a prózaírásnak, ez kétségtelen, de a ’90- es évek közepétôl már rendszeresebben írok verset is. Elôtte viszonylag ritkán foglalkoztam versírással, nem olyanok voltak a ’80-as években a körülmények, hogy a folyóiratok kapkodtak volna a verseim után. Az Erdélyi kertmozi címû kötetem megjelenése után kezdtem újra rendszeresen verseket is írni.
– Ugyanakkor nagyon odafigyelsz mindarra, ami megjelenik, folyamatosan megosztod a közönséggel az olvasmányélményeidet.
– Abból élek. Az újságírás mellett ebbôl a sajátságos kultúraközvetítô szerepbôl. Ötvennégy évesen az idén fog megjelenni egy magyarországi kiadónál az elsô esszékötetem, az Oldás és kötés, ami bizonyos szinten a regényekhez és az utóbbi idôben született verseimhez kapcsolódik, de az irodalmon belül, mert itt azokról az írókról beszélek, Vári Attilától Tamás Gáspár Miklósig, Panek Zoltántól Bodor Ádámig, Bodor Páltól Deák Tamásig, akik Erdélybôl mentek el. Egyfajta portrék ezek az írások. Az erdélyi életérzések, sorsok mindegyre visszatérnek, tovább élnek a mûveikben, gondoljunk csak Bodor Ádám Sinistra körzetére vagy Csiki László prózai munkáira, Vári Attila legújabb, Cselédfarsang címû regényére. Ha ezek az írók immár máshol is élnek, a témáik nem változtak.
– Bogdán László is bizonyosan hû marad témáihoz, teremtett világához. A most zárult vállalkozásodhoz hasonló hosszú távú elképzeléseid, konkrét regényterveid vannak?
– Az ünnepi könyvhétre a Mentor rövidesen kiadja a Drakula megjelenik címû regényem, ami már teljesen más, nem kapcsolódik a Promenád-ciklushoz. Egy szekustisztrôl szól, aki Drakulának képzeli magát. Ez egy negatív utópia, 1988 nyarán játszódik egy erdélyi elmegyógyintézetben, ahol ez a szekus ápolt és egy neves pszichológusnô vizsgálja a képzelgéseit, Drakula- mániáját. Ebben az évben indultak meg a buldózerek a védtelen erdélyi falvak felé. A regényt 2000 januárjában, februárjában írtam, azóta egy nagyregénnyel foglalkozom, jelenleg már a befejezésnél tartok. A címe: A présházban, és bizonyos szempontból túlmegy a Promenád-cikluson és a Drakulán is. Ez egy furcsa családi sorstörténet, egy férfi és egy nô életrajza vegyül benne. 1968-ban találkoznak, már ötvenévesen, egy présházban, azokban a napokban, amikor megindulnak a tankok Csehszlovákiába. A két ember meséli egymásnak az életét, ez eddigi legterjedelmesebb regényem.
– Itt, a budapesti könyvfesztiváli bemutatón azt mondtad, hogy a most megjelent könyveddel búcsúztál el a nyolcvanas évektôl. A múlt század utolsó évtizede is lezárult. Errôl nehezebb írni, nem izgatja regényírói fantáziádat?
– Ez a "szép új világ" engem egyelôre még nem foglalkoztat. De távlati tervem természetesen van. Remélhetôleg nyáron kezdek el egy újabb nagyregényt. A bécsi magyar testôrírókról szól. Az elkövetkezô éveimet valószínûleg ez fogja lekötni.
N. M. K.
Mind több és szebb mûvészeti kiadvány lát napvilágot. Az itthon kiadott nagy- és kismonográfiákat, könyvigényû katalógusokat is egyre sûrûbben vehetjük számba, sorolhatjuk könyvtárunk dédelgetett értékei közé. Zsigmond Attila, marosvásárhelyi festô és grafikus mûvészetét, életmûvét is rövidesen összegzô tanulmány és reprodukció-válogatás állítja a téma iránt érdeklôdôk figyelmének elôterébe. A család szorgalmazására s a kezdeményezést felkaroló támogatóknak köszönhetôn Székelyudvarhelyen jelenik meg a kötet pár hét múlva. Akkor majd természetesen részletesebben szólunk róla, de most, halála 3. évfordulóján is néhány grafikájával emlékezünk, emlékeztetünk Zsigmond Attilára.
Elkoptatott szófordulat, de így igaz: a nagy nyilvánosságot többnyire kerülô, szerény alkotó még élhetne, termékenyen dolgozhatna, mint nem egy jeles nemzedéktársa, hiszen a 75. esztendejét töltené az idén májusban. A sors nem így akarta. A szülôföldjéhez, nemzetéhez kitartóan ragaszkodó, az elôdeit mélységesen tisztelô, a hagyományt és újítást egyaránt kedvelô festômûvész idônap elôtt végleg távozott. Képei, a színpompás pasztellek, az üde akvarell-tájak, a drámai tus- és szénrajzok, a humánumteli monotípiák azonban sokfelé jelen vannak és idézik tehetségét, mesterségbeli tudását, emberségét.
Özvegye ismét több reprodukcióval kereste fel szerkesztôségünket. Ezekbôl válogattuk mellékletünk mai illusztrációit.
(nk)
– Kedves Gálfalvi Gyuri! Hogy érzed magad?
– Köszönöm szépen, nagyon-nagyon fáradtan, az este* késôn érkeztünk haza, és át kell néznem ilyenkor a postát, meg kellett néznem az újságokat, mert anélkül nem tudtam volna amúgy sem aludni; éjjel háromkor kerültem ágyba, és reggel fél nyolckor költött az elsô telefon. Úgyhogy fáradt vagyok, de ki fogom bírni a napot.
– Mostanában sokat kell utaznod.
– Valóban kénytelen vagyok sokat utazni, így alakult most az életem az utóbbi másfél évtizedben – néhányan meg is jegyezték, nem gondolták volna rólam, hogy ennyire mozgékony maradtam öregkoromra is... Mert fiatalkoromban az országot jártam, mostanában pedig a Kárpát-medencét, sôt Amerikába is elmerészkedtem... Annyit mondhatok, hogy sehova se mentem, ahova nem hívtak; és rengeteg helyre nem mentem el, ahova hívtak. Viszont ahova elmentem, azt úgy válogattam meg, hogy értelme legyen az utazásnak; és hát ha már odakerültem, akkor megpróbáltam hasznosítani magamat, és haszonnal forgolódni egyrészt a szerkesztôségem számára, másrészt pedig a közösség számára, amelyhez tartozónak érzem magam. Itt elsôsorban a Duna Televízió kuratóriumára gondolok, ahol immár hatodik éve vagyok kuratóriumi tag, és ahol idônként nagyon éles és nagyon kemény szópárbajokat kell vívnunk, és nemcsak szópárbajokat, hanem nyilatkozatpárbajokat is; ezenkívül pedig lobbiznunk kell, mert jogos az aggodalmunk a Duna Televízió sorsáért.
– Nem vagy hívatlan vendég a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmában.
– Örvendek, hogy sok helyre eljutottam, hisz annyi évtizedes bezártság után szinte felszabadulást jelentett az, hogy átléphetjük a határt. Nyolcvankilencig háromszor voltam külföldön, nem engedtek, az utolsó években egyáltalán, kész kálvária volt annak a három útnak is a kieszközlése...